A Szegedi Akadémiai Bizottsággal és a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesülettel együttműködve
a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium bemutatja:
„Sose növünk fel” Ifjúságszociológiai konferencia
2012. április 19. 9:30 SZAB székház (Szeged, Somogyi utca 7.)
PROGRAMFÜZET
A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium és a Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében, valamint a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület támogatásával megvalósuló egész napos előadássorozat a huszonévesek életvitelének, látásmódjának elemzését, bemutatását tűzi célul maga elé az egyetemi polgárság és az érdeklődő közönség számára. A rendezvény látogatása ingyenes. Az előadókhoz intézett kérdéseiket előzetesen is várjuk az
[email protected] e-mail címen, „konferencia: kérdés” tárggyal. A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium közhasznú szervezetként működő hallgatói csoport, amely a normál egyetemi képzésen túlmutató, színvonalas képzést hivatott szolgáltatni tagjainak és az érdeklődőknek. Kurzusainkkal a társadalomtudományok területére igyekszünk rávilágítani különböző nézőpontokból, igénybe véve más tudományterületek legfrissebb eredményeit is. A kurzusok mellett – meghívott előadóink révén – előadások szervezésével, illetve hagyományos tavaszi konferenciánkkal jelenünk meg a nagyközönség előtt. Amennyiben értesítést szeretne kapni hasonló rendezvényeinkről a jövőben, kérjük iratkozzon fel levelezőlistánkra: ehhez küldjön e-mailt az
[email protected] e-mail címre, „feliratkozás a levelezőlistára” tárggyal. Programjainkról tájékozódhat honlapunkon (www.szttsz.hu) és Facebook profilunkon is (facebook.com/szttsz). A DARTKE társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók és egyetemi oktatók által létrehozott civil szervezet, amelynek célja, hogy kutatási és publikációs tevékenységükkel hozzájáruljanak szűkebb működési területükön, a dél-alföldi régióban, és az országos szinten megfigyelhető társadalmi változások és átalakulások minél szélesebb körű feltérképezéséhez. A szervezet szakértői stábja a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve részt vállal a civil társadalom erősítésére irányuló regionális és országos stratégiák tudományos háttéranyagainak összeállításában.
Délelőtti szekció ►levezeti: Tóth Edit (MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport) 09:30
Gyarmati Sándor (SZTTSZ, titkár): megnyitó
09:45
Jancsák Csaba (SZTE JGYPK, Alkalmazott Humántudományi Intézet, főiskolai adjunktus): Válság – változás – ifjúság
10:10
Tajti Andrea (DARTKE, ügyvezető igazgató): Fiatal nők helyzete az egyetemen és a munkaerőpiacon: átmenet a biztonságból a kiszolgáltatottságba
10:35
Utasi Ágnes (MTA Politikatudományi Intézet, egyetemi tanár): A közösségi, baráti és partnerkapcsolatok a huszonévesek életvitelében
11:00
kávészünet
11:15
Prónay Szabolcs (SZTE GTK, egyetemi tanársegéd): A fogyasztás és identitás összefüggései a fiatalok körében
11:40
Valuch Tibor (DE BTK, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanár):Csövesek, digók, punkok – ifjúsági szubkultúrák, társadalom és politika az 1970es évek végén és az 1980-as évek elején
12:05
Csákó Mihály (ELTE TATK, egyetemi docens): Folytonosság és szakadás a nemzedékek között ................................................................................................................................................................ 12:30
ebédszünet
Délutáni szekció ►levezeti: Jancsák Csaba (SZTE JGYPK, főiskolai adjunktus) 13:45
Szekeres Ferenc (SZTE JGYPK, főiskolai adjunktus): A szív dobbanásától az ész racionalizmusáig
14:10
Murányi István (DE BTK, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi docens): A fiatalok nemzeti identitása és politikához való viszonya
14:35
Tari Annamária (klinikai szakpszichológus): Z generáció – Az offline élet és az online tér kapcsolata...
15:00
kávészünet
15:15
Bauer Béla (Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, szociológus): Virtualitás mint újkultúra
15:40
Székely Levente (Excenter Kutatóközpont, kutatási igazgató): Multitasking generáció – Megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokások
16:05
Mátyus Imre (SZTE BTK, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, egyetemi tanársegéd): Az vagy, amit kipostolsz – önreprezentáció és digitális eszközhasználat
16:30
Kovács Gergő (Magyar Kétfarkú Kutya Párt): A hackelés, mint új kommunikációs forma
16:55
zárszó
Bauer Béla: Virtualitás mint újkultúra Előadásom a meglévő folyamatok ellentmondásaira, többértelműségére kívánja felhívni a figyelmet, elsősorban a 15- 29 éves fiatalok életmódjának bemutatásán keresztül. Ezek a jelenségek részben már láthatók a különböző európai társadalmak több színterén és csoportjaiban, részben csupán olyan közegben, amely inkább egy adott társadalom ’nyertes’ csoportjaira jellemző. Az ezredforduló nem csupán történelmi, hanem kulturális fordulópont is az európai, különösképpen a közép-európai társadalmak életében, folyamataiban. Az elmúlt évtized alapvetően változtatta meg a kulturális felhalmozáshoz való viszonyt. Háttérbe kerültek a könyvek, képzőművészeti alkotások, de a zenehordozók hagyományos (LP, CD) formái is. Új eszköz jelent meg a fiatalok, így a társadalom kulturális fogyasztásának középpontjában: a számítógép. Ebből fakadóan az „eszköz”, amely először „csupán” lekötötte a fiatalok szabadidejének egy részét, ma meghatározza társadalmi és kulturális jelenlétüket is. Az ‘újműveltség’ megjelenése „feleslegessé” tesz több olyan szempontot, amely a könyvnyomtatás, a rögzített és nyomtatott szöveg elterjedésével meghatározó lett. Összehasonlíthatatlanná válnak a hagyományosnak mondható közönség-meghatározások is, hiszen az egyidejűségnek ma egészen más értelmezési síkjai alakultak ki az internet eltömegesedésével, mint azt a korábbi definíciók alapján értelmeztük. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében – függetlenül lakóhelyüktől és részben függően életkoruktól – sajátos átrendeződést eredményezett. Előadásomban az Ifjúság2000, az Ifjúság2004, illetve Ifjsúág2008, továbbá a MOZAIK2001, MOZAIK2011 nagymintás ifjúsági vizsgálatok adataira támaszkodok.
Csákó Mihály: Folytonosság és szakadás a nemzedékek között A családok története egyrészt élmények sora, másrészt ezek családon belüli kommunikációjában alakul. A családi politikai szocializáció kutatása* jó lehetőséget adott az családi és a társadalmi emlékezet folyamatosságának és megszakításának tanulmányozására. Az előadás a verbális és tárgyi emlékezet elemzésének néhány eredményét emeli ki. A legszembetűnőbb tény a családi emlékezet tömeges megszakadása a fiatal nemzedékben. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a társadalmi emlékezet megszakadását is: bár az utóbbi is a családokon keresztül jelenik meg, mégis jól megkülönböztethető a szorosan vett családi emlékezettől, és más a szerepe is. Fontos megfigyelés a generációk között továbbélő elemek sajátos átrendeződése és szerepük megváltozása. Mindehhez a családszerkezet és az ifjúsági szubkultúra változása ad keretet. (A kutatás az OTKA támogatásával (K78579 sz.) folyt 2009. május 1. és 2012. március 31. között.)
Jancsák Csaba: Válság – változás – ifjúság A legutóbbi évtizedben a magyar felsőoktatásban számos rendszerszintű változás történt: megtörtént az egyetemi integráció, bevezetésre került a kreditrendszer, megszűnt a felsőoktatási preszelekciós felvételi rendszer, elindult a Bologna-folyamat. Új képzési helyek, a korábbiaktól eltérő képzési formák jelentek meg, jelentősen bővült a felsőoktatási intézményekbe felvett hallgatók száma. E változások mozgatórugói a gazdaság és az oktatáspolitika modern tendenciái, illetve maguk a fiatalok és szüleik voltak. Azonban ez a rendkívül komplex viszonyrendszer összefügg a társadalomban és az ifjúsági szcenárióban történt változásokkal is (a fogyasztói társadalom, információs társadalom, élménytársadalom, kockázati társadalom hatásai a társadalmi szolidaritásra, az értékekre, a normákra, a kultúrára, a műveltségre, a „tudás”-ra, diplomás pályákra). A változások sok szállal kapcsolódnak az egyetemi ifjúság világához (a felsőoktatási életszakasz kitolódása, diplomás munkanélküliség, szakmák presztízsének átalakulása, társadalmi egyenlőtlenségek meggyökerezése, az ifjúság fogyasztóként való megjelenése, többes identitások felszínre kerülése, értékválság-értékváltások). A kutatások sora által kitapintott társadalmi válság miatt napjainkra különösen felértékelődött a felsőoktatási intézmények, sőt az egyetemista réteg mintaadói szerepe. Előadásunkban az ifjúság körében megjelenő értékválság és értékváltás jelenséget mutatjuk be, egyetemisták körében folytatott empirikus vizsgálataink eredményei alapján.
Kovács Gergő: A hackelés, mint új kommunikációs forma Ahogy a reklámok egyre inkább elvesztették kapcsolatukat a valósággal, a hírek nettó valóságtartalma megkérdőjeleződött, és a kommunikációs csatornák kétirányúvá váltak a többség számára, úgy jelentek meg ezt kihasználva és mintegy erre válaszul a kritika és az ellenállás azon új formái és eszközei, amelyeknél már nem csak kívülről kerül kritika alá valami, hanem saját eszközeit fordítják ellene, sok esetben egyenesen a nevében kommunikálnak. Már a '80-as években létrejött Amerikában az óriásplakátok átragasztására specializálódott Adbusters csoport. Ők azóta is a rendszer klasszikus médiaeszközeivel, fizetett televíziós hirdetésekkel és drágán árult magazinjukkal küzdenek a rendszer ellen. Az afrikai magyaroktól kezdve a cseh atombombáig sok álhír terjedt el valóságként a hivatalos médiákban, sőt mára teljesen legális formái is vannak az álhír gyártásnak, természetesen főleg az interneten, mint például itthon a Hírcsárda, ami napi rendszerességgel közöl valótlan dolgokat. Álhírek gyártásával iparszerűen foglalkozik már több mint 20 éve(állításuk szerint 740 éve) az amerikai Onion News, akik több nagy tévé csatorna műsorán is jelen vannak. A műfaj legkreatívabb hősei mindenképpen a The Yesman csoport, akik odáig fejlesztették a dolgot, hogy élő adásokban és konferenciákon sikerült nagy, nemzetközi szervezetek nevében beszélniük. De például egy több milliós példányszámú ál-New York Times kiadása is a nevükhöz kötődik.
Mátyus Imre: Az vagy, amit kipostolsz – Önreprezentáció és digitális eszközhasználat Az elmúlt húsz éve egyik legfontosabb változása mindenképpen a világháló széleskörű elterjedése volt, mely a magánélettől a globális gazdasági kérdésekig a társadalom csaknem valamennyi szegmensére komoly hatást gyakorolt. Az 1980-as évektől elindult ugyan a számítástechnika „domesztikációja”, a digitális eszközök befogadása a mindennapi életbe, ez a tendencia ugyanakkor az ezredfordulót követően a mobil infokommunikációs eszközök lehetőségeinek és szerepének növekedésével korábban nem tapasztalt mértékű és intenzitású változásokat hozott. Mára számos, korábban a technofóbia ellen felszólaló kutató, publicista ismerte fel, hogy a média szerepnövekedése, a digitális eszközök folyamatos rendelkezésre állása olyan gyors és széleskörű változásokat indított el a XXI. század fogyasztói társadalmában, amellyel az nehezen, vagy egyáltalán nem tud megbirkózni. Legyen szó akár a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekről, vagy a személyközi kommunikációról – a hálózati társadalomban felülíródnak a korábbi tapasztalatokon alapuló szabályok. A rendelkezésre álló digitális eszközök, és a hálózati kommunikáció különösen nagy hatással van a felnövekvő generációk életvezetésére, önképére, és önreprezentációjára. Előadásom elsősorban azt kívánja bemutatni, hogyan változik az önreprezentáció a hálózati társadalomban? Milyen praxisok, milyen törekvések mutathatók ki a hálózati kommunikációs eszközök, illetve a közösségi média alkalmazások széleskörű elterjedésének fényében? Hogyan válik az „én” egyfajta sajátos márkává (branddé)?
Murányi István: Fiatalok nemzeti identitása és politikához való viszonya Az ELTE Társadalmi Konfliktuskutató Központja – a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének közremuködésével – az Új tekintélyelvuség projekt keretén belül, a Konfliktus Monitor 2010. országos reprezentatív kutatás eredményei alapján vizsgálta napjaink magyar társadalmában jelen lévő tekintélyelvűséget. A tünetegyüttes empirikus elemzésének fontos részét képezte a nemzeti identitás és a politikai szocializáció elemeinek leírása. Az előadás a mai fiatal felnőttek nemzeti identitása (magyar azonosulás, nacionalizmus, nemzeti jelképek és paranoia) és politikához való viszonya közötti ok-okozati kapcsolatokat többváltozós magyarázó modellek segítségével jellemzi és értelmezi.
Prónay Szabolcs: A fogyasztás és identitás összefüggései a fiatalok körében A fiatalok, vagy ahogy egyre gyakrabban nevezik őket, az Y generáció igen felkapott célcsoporttá vált az utóbbi évek marketing kutatásában. Ennek oka, hogy napjainkban ez a célcsoport domináns szereppel bír mind trendirányító, mind véleményvezető mind befolyásolóként. Ők azok, akik képesek követni a dinamikusan változó piacot és az ehhez kapcsolódó (főként online) eszközök segítségével mind jobban kiterjesztik kapcsolataikat és ezáltal befolyásukat. Kutatásaimban a fiatalok márkaválasztását vizsgáltam. Elsősorban a szoros márka lojalitás, a márka ragaszkodás jelenségére igyekeztem magyarázatot találni e célcsoport esetében. A fiatalok márkaragaszkodása mögött szimbolikus tényezőket igyekeztem feltárni.
Mindezek alapján kutatásaim központi kérdése: Magyarázható-e a márkához való ragaszkodás azzal, hogy a márkaimázs illeszkedik a fogyasztó énképéhez? A témát kvalitatív és kvantitatív oldalról egyaránt vizsgáltam. A kvalitatív kutatás során 192 mélyinterjúval igyekeztem feltárni a fiatalok fogyasztási szokásait, különös tekintettel a márkák szimbolikus szerepére, illetve a lojalitás és az énképilleszkedés kapcsolatára. Kvalitatív kutatásaim főbb megállapításaim szerint a fiatalok számára különösen fontosak a márkák és azok szimbolikus tartalma, mely a csoportba illeszkedés mellett az önkifejezést szolgálja számukra. Az egyes márkák imázsát ismerik és könnyedén össze tudnak kapcsolni énképet és márkaimázst, melyek között kapcsolatot feltételeznek. Kvantitatív kutatásommal ezeket az eredményeket kívántam alátámasztani, illetve kibővíteni. 979 kérdőívre alapozottan, korra és nemre országosan reprezentatív mintán megerősítettem a lojalitás és az énképilleszkedésre vonatkozó hipotéziseket. Az eredmények arra utalnak, miszerint feltételezhető kapcsolat ragaszkodás és énképilleszkedés között, azaz a lojalitás és a szimbolikus fogyasztás általam feltételezett összekapcsolhatóságának gondolata megalapozottnak tűnik.
Székely Levente: Multitasking generáció – Megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokások Előadásomban elsősorban az információs társadalomban szocializálódott fiatal generációkkal kívánok foglalkozni, koncentrálva az infokommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokásaikra és annak egy jelenségére a többcsatornás szimultán (kommunikációra és) médiafogyasztásra. A témában végzett hazai és nemzetközi kutatások arra engednek következtetni, hogy a digitális korban szocializált generáció nem pusztán szokásaiban, de gondolkodásában, megismerési útjaiban is más, mint az azt megelőzők. Előadásomban be kívánom mutatni a nemzetközi, valamint a (részben saját) magyar eredményeket a különböző társadalmi csoportok információs társadalmon belüli helyzetéről, nem tévesztve szem elől a központi kérdést az egyidejű, párhuzamos kommunikációt és médiafogyasztást. Főleg a fiatalok körében tapasztalható drámai átalakulás egyik jelensége, hogy a korábban többékevésbé jól elkülöníthető tevékenységek egyre inkább összecsúsznak, ezt az angol nyelvű szakirodalom „multitasking” kifejezéssel illeti. Számos kutatás megerősíti, hogy a párhuzamos tevékenységek végzése elsősorban a fiatalokra jellemző, az idősebbek attitűdje, gondolkodási struktúrája erre kevésbé alkalmas. Egyes kutatások bemutatják, hogy ha az egyes tevékenységekre fordított napi időt összegezzük, akkor az elvártnak tekinthető 24 óránál jóval magasabb számokat (36 vagy akár 43 órát is) kaphatunk. Ez a napi tevékenységekre fordított idő megítélésének szubjektivitása mellett nyilvánvalóan a párhuzamosságnak is köszönhető. A multitasking jelensége kihívások elé állítja a kommunikáció- és médiakutatókat, a szimultán fogyasztás általánossá válása új módszertanok, új megközelítések kidolgozását igényli.
Szekeres Ferenc: A szív dobbanásától az ész racionalizmusáig „Listen to Your Heart…” (Roxette) A fiatalság és a társadalom viszonya minden társadalmi struktúrában izgalmas fejtegetések tárgya. Fiatalság és felnőtté válás, életszemlélet és életstílus váltás. Az életkor változása változó gondolkodásmódot, változó megnyilvánulási attitűdöt feltételez. Viselkedéskutató szakemberek számára határtalan lehetőségek tárháza ez a folyamat. Legalább ilyen izgalmas az a PR-szakemberek és arculattervezők által sokszor elemzett metamorfózis, mely a FIDESZ korai, „korosztály-azonosan” emocionális kommunikációjától a későbbi, professzionálisan tudatos arculati kommunikációjáig ível.
Tajti Andrea: Fiatal nők helyzete az egyetemen és a munkaerőpiacon: átmenet a biztonságból a kiszolgáltatottságba A DARTKE Egyesületnél eltöltött közel öt év alatt a munkaügyi kérdések nemcsak a munkám részét, de kutatási érdeklődésemet is képezik. Előadásomban bemutatni kívánom a jelenlegi magyar lehetőségeket és kihívásokat, amelyekkel a nőknek szembe kell nézni fiatal felnőtt életük kezdetén. A körülmények nehezítik vagy egyes esetekben szinte lehetetlenné teszik a belépést a munkaerőpiacra. A fiatal nők munkaügyi helyzetét járom körül, ismertetve az OECD kutatások releváns eredményeit, a munkaügyi központok adatait, a felvi.hu valamint egyéb kutatások rendelkezésre álló adatait, felvetve a diszkrimináció, alacsonyabb bérezés, társadalmi szerep elvárások és oktatási rendszerünk témáihoz kapcsolódó kérdéseit. Ezzel vázolom a nők helyzetét napjainkban, az iskolából a munka világába való átmenet tekintetében.
Tari Annamária: Z generáció – Az offline élet és az online tér kapcsolata... A családi otthonokban megnőtt a képernyők száma, és a kamaszok/kiskamaszok is online üzemmódban vannak már. A virtuális tér vonzása már a legfiatalabb korosztályt is elérte, a tízévesek is bőszen interneteznek. A technológiai fejlődés által megindult változások már jól érzékelhetők a kamaszoknál, nehezebben megközelíthetők, olykor nagyon is érettek, más vonatkozásban viszont gyerekesebbek. Ez a mozaikszerű érettség nagyrészt a fogyasztói társadalom és az Információs Kor hatását is mutatja, amit sem kikerülni, sem megváltoztatni nem lehet, mert az életünk része. A Z generáció érzelmi működése és értelmi képességei sokszor eltávolodnak egymástól. Hiába a technológiai fejlődés, egy gyerek érzelmi kapacitása csak a saját pszichés tempójában érik, nem képes a gyorsuló világhoz simulni. Tehát értenek sok mindent, de feldolgozni vajmi keveset képesek ebből. Az online tér nárcisztikus világában töltenek sok időt, mely érzelmek hatással vannak a valós társas kapcsolataikra, de változtatnak a meglévő kapcsolatokon is a családdal, szülőkkel. A valós kötődések állnak szemben a virtuálisan támogatott kapcsolatokkal és az online státusz addiktív hatásával.
Utasi Ágnes: A közösségi, baráti és partnerkapcsolatok a huszonévesek életvitelében Az előadás feltárja, hogy az elmúlt évtizedekben miként változtak a fiatalok közösségi és magántársasági kötelékei. Bemutatja a huszonévesek baráti társaságainak szerveződését, homogenitását, szolidaritásának jellemzőit. Választ keres arra, hogy a mai fogyasztói versenytársadalomban a technikai civilizáció és kockázatok miért szakítják meg a közösségi és interperszonális kapcsolatokat. A piacgazdasági versennyel a felfokozott élettempó mellett szükségképpen megrövidült a mások megismerésére szánt közvetlen találkozások ideje. Eredményeként a kapcsolatok bizalomhiányosabbak lesznek, gyengébb szolidaritástartalmuk, könnyebben szakadnak, cserélődnek. A gyorsan változó környezetben nem jut idő az újabb kapcsolatok bizalmi kötelékeinek megerősítésére. A partnerkapcsolatban sem jut idő az egymás iránti bizalom felépítésére, a fiatalok félnek vállalni az életre szóló elköteleződést. Ha az emberi kapcsolatokban a bizonytalanság és bizalmatlanság fokozódik, a társadalom szövete bomlik, a közvetlen kapcsolatoktól nyerhető mechanikus szolidaritás csökken. Hogyan tovább? A választ sürgeti az a körülmény, hogy a modern jóléti társadalmakban radikálisan csökken az organikus szolidaritás. (Az előadás felhasználja a 2009-ben „Közösségi kapcsolatok„ címmel készült országosan reprezentatív survey, valamint az European Social Survey 2009-es adatbázisát.)
Valuch Tibor: Csövesek, digók, punkok – ifjúsági szubkultúrák, társadalom és politika az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején Előadásomban azt próbálom meg áttekinteni, milyen ifjúsági szubkultúrák alakultak ki az 1970-es években Magyarországon. Mi volt a háttere a generációs különbségek felerősödésének? Mi volt a szerepe ebben a rockzenének? Hogyan kezelte a korszak politikája a "csöves-jelenséget"? Összekapcsolódott-e a korabeli underground és a politikai ellenzékiség? Milyen társadalmi hatásai, következményei voltak ezeknek a folyamatoknak?
