A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karának önértékelése Győr, január

A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karának önértékelése 2009-2013

Győr, 2014. január

0

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés …………………………………………………………………………………………….2 1. A Műszaki Tudományi Kar általános helyzetképe ..................................................................3 1.1. Honnan –hová tart a kar ...........................................................................................................3 1.2.

Az előző akkreditáció ajánlásai a kar számára, az eltelt időszakra tervezett fejlesztések és azok megvalósulása…………………………………………………………14

1.3.

C-SWOT analízis ...................................................................................................................17

2. A kar kulcsfontosságú eredményei ..........................................................................................21 2.1. Oktatás ....................................................................................................................................21 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ..................................................................42 2.3. Gazdálkodás ...........................................................................................................................50 3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) .........................................55 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények).......55 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ...................................55 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .....................................................................57 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ......................................................................................58 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások .......................................................59 3.6. Belső információs rendszer ....................................................................................................61 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ..........................................................................62 Függelék (hallgatói és oktatói létszám, szakok) Melléklet (tantermek, laboratóriumok)

1

Bevezetés Az intézményakkreditációs kari önértékelést a Kari Önértékelési Bizottság (KÖB) állította össze, amelynek tagjai: Dr. Égert János egyetemi tanár, dékán, tanszékvezető, Dr. Fátrai György egyetemi docens, általános dékánhelyettes, tanszékvezető, Dr. Horváth András egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes, Dr. Nagy Szilvia egyetemi docens, tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese, Dr. Kuczmann Miklós egyetemi tanár, az ipari kapcsolatok dékánhelyettese, tanszékvezető, Dr. Horváth Balázs egyetemi docens, tanszékvezető, a Kari Minőségbiztosítási Testület (KMT) elnöke, Horváth Gábor egyetemi adjunktus, a dékáni titkárság vezetője. Az önértékelési bizottság az önértékelés elkészítésének ideje alatt heti gyakorisággal, a dékáni kabinetülések előtt ült össze, amelyekről feljegyzések készültek. A bizottsági ülések alkalmával az egyes fejezetek felelőseinek kijelölése, majd az elkészült anyagok véleményezése és összehangolása, a további lépések meghatározása került megvitatásra. A bizottság tagjai a teljes időszak alatt folyamatosan kommunikáltak egymással, a tanszékvezetőkkel, a tanszékeken dolgozó kollégákkal, és azokkal az egyetemi központi szervezeti egységekkel, amelyek az adatokat szolgáltatták. Az egyetemi Önértékelési Bizottság munkájában a Műszaki Tudományi Kar folyamatosan részt vett. Kar akkreditációjának törvényi feltételei: Egyetemi karként az a szervezeti egység akkreditálható, amelyen  





a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt – teljesül. A kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói létszáma 206 fő. a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal, s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak – teljesül. A kar tudományos fokozattal rendelkező oktatóinak aránya 54,6%. az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt – teljesül. A vizsgált öt éves időszak átlagában a kar nappali képzésben részvevő aktív hallgatóinak létszáma 3981,2 fő volt (az átoktatás figyelembevételével), a kar teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszáma 116 fő, így az egy oktatóra jutó hallgató szám az elmúlt öt éves időszakra 34,32. Mivel a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók száma a közeljövőben biztosan növekedni fog, a hallgatói létszám növekedése viszont nem várható, ezért biztosra vehető, hogy az egy tudományos minősített oktatóra jutó hallgató szám nem fog 35 fő fölé nőni. a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának törzstagja – teljesül. Az Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola 12 fő törzstagja a Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója.

A Műszaki Tudományi Kar az intézményakkreditációs eljárás egyetemi karra vonatkozó valamennyi feltételének megfelel. Az anyag Függeléke az akkreditációs útmutató kötelező táblázatait és az utólag kért szakfelsorolást tartalmazza, a Melléklet pedig a Műszaki Tudományi Kar további fontosnak ítélt adatairól, a rendelkezésre álló tantermekről és laboratóriumokról ad áttekintést.

2

1. A Műszaki Tudományi Kar általános helyzetképe 1.1. Honnan – hová tart a kar A kar megalakulása és szervezeti fejlődése A Széchenyi István Egyetem jogelődje a Széchenyi István Főiskola, mely 2002-ben nyerte el az egyetemi címet. A főiskolai hagyományokból adódóan a megalakuló Műszaki Tudományi Kar három intézetre oszló szervezeti felépítéssel indult (Építéstudományi és Környezetmérnöki Intézet, Informatikai és Villamosmérnöki Intézet, Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet). Az évtized második felére a tanszékek többszöri átszerveződése után két intézetből álló struktúra épült ki: Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és Villamosmérnöki Intézet, valamint Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. 2012. január 1.-én a két intézet megszűnt, így azóta a kar egységes tanszéki szerkezetben 20, illetve 2013 nyarától 21 tanszékkel folytatja munkáját. A magyarországi hagyományoktól eltérően, a kar nagyon széles műszaki és informatikai képzési, valamint az ehhez kapcsolódó természettudományos és pedagógiai tanszéki spektrumot fog át. Ez a felépítés inkább az angolszász típusú “School of Engineering and Science“-hez hasonlítható. A kar a hallgatói létszám alapján Magyarország legnagyobb mérnöki és informatikai (valamint műszaki pedagógusképző) egyetemi kara, és az egyetem több mint 60%-át teszi ki (mintegy 7000 hallgatóval). A Műszaki Tudományi Kar holnapjának címe: http://mtk.sze.hu. A kar képzési rendszere A karon három szakterületen: a műszaki, az informatikai és a (műszaki és informatikai) pedagógiai területen folyik egyetemi képzés. 2009-ben a karon 11 (9 műszaki, 2 informatikai) egyetemi alapképzési (BSc), 1 egyetemi osztatlan (öt éves, műszaki) és 8 (7 műszaki, 1 informatikai) egyetemi mesterképzési (MSc) szakon folyt képzés, amely 2013-ra 12 (10 műszaki, 2 informatikai) BSc, 2 (1 műszaki, 1 pedagógiai) osztatlan és 12 (9 műszaki, 2 informatikai, 1 pedagógiai) MSc szakra bővült. A karon jelenleg 1 MSc szakon, illetve 1 MSc és 1 BSc szak specializációján folyik az oktatás idegen (német) nyelven. A 2014-ben induló Logisztikai mérnöki BSc, a magyar nyelvű Gépészmérnöki és Műszaki menedzser, valamint az angol nyelven induló Infrastruktúra építőmérnöki MSc szakkal kiépül a kar középtávon is stabilnak tekinthető képzési struktúrája, amely teljes mértékben kitölti a rendelkezésre álló képzési kapacitásokat. A 2014-re kialakuló szakstruktúra 13 (11 műszaki, 2 informatikai) BSc, 2 (1 műszaki, 1 pedagógiai) osztatlan és 15 (12 műszaki, 2 informatikai, 1 pedagógiai) MSc szakot tartalmaz. Ezek közül 1 MSc szakon német, 1 MSc szakon angol és 2 specializáción német nyelven történik az oktatás (http://mtk.sze.hu/a-kar-szakjai). A fenti BSc, osztatlan, és MSc képzési struktúrát 6 szakirányú továbbképzési szak egészíti ki, amelyek azonban nem indulnak minden évben. A karon korábban működő felsőfokú szakképzések folyamatosan futnak ki. Az informatikai szakterületen 2 szakon rendelkezünk az új rendszerű felsőoktatási szakképzésben (FOSzK) indítási engedéllyel, azonban a kar jelenlegi oktatási kapacitásai nem teszik lehetővé a FOSzK szakok indítását. A karon működő Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola (http://mmtdi.sze.hu/) 2005-ben kezdte meg működését. Az iskola tudományágai: építőmérnöki, informatikai és közlekedésmérnöki tudományok. A Doktori Iskolába eddig felvett 186 doktorandusz hallgatóból 68-an szereztek abszolutóriumot, 51 doktori cselekmény indult és 26-an szereztek doktori fokozatot. Ezen kívül az Iskola 3 külföldön szerzett doktori fokozatot honosított. A kar Habilitációs Bizottsága 2011-ben kezdte meg működését. A Bizottság eddig 11 sikeres habilitációs eljárást folytatott le. Kutatási tevékenység A karon számos nemzetközileg jegyzett tudományos műhely működik, külföldi szakmai kapcsolataink a környező országoktól Európán kívüli kapcsolatokig terjednek ki. A kar minden évben számos hazai és nemzetközi tudományos rendezvény házigazdája. 2008. óta angol nyelvű nemzetközi tudományos folyóiratot ad ki Acta Technica Jaurinensis címmel (http://mtk.sze.hu/acta-technica-jaurinensis), amelynek jelenleg működésbeli, internetes felületi megújítása, indexálása, DOI-azonosítóval történő ellátása és impakt 3

faktorossá tétele van folyamatban. A kar aktívan részt vesz az évente megrendezésre kerülő szeptemberi egyetemi Akadémiai Nap és a novemberi Magyar Tudomány Ünnepe szakmai rendezvénysorozatában. A kar különös figyelemmel kíséri és támogatja oktatóinak tudományos tevékenységét. A tudományos kutatás tevékenység támogatására kari K+F támogatási rendszert dolgoztunk ki, amely normatív szabályok alapján támogatja oktatóink publikációit, konferencia részvételét és a kari belső kutatási főirányokat. A kar tanszékei közel 600 szakmai, tudományos kapcsolatot ápolnak az ipar, a közigazgatás, az egyetemi és más kutatóközpontok szereplőivel. A kar támogatja a hazai és nemzetközi szakmai konferenciák rendezését, neves külföldi tudósok meghívását rendezvényekre, valamint rövidebb vagy hosszabb vendégprofesszori látogatásra, mindezekkel segítve a kar oktatóinak és doktoranduszainak a nemzetközi tudományos életbe történő szerves bekapcsolódását. A kar munkatársainak tudásbázisán működött a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) (http://tud.sze.hu/jarmuipari-regionalis-egyetemi-tudaskozpont-jret-), működik az egyetemi Járműipari Kutató Központ (JKK) (http://tud.sze.hu/jarmuipari-kutato-kozpont) és négy kari kutatócsoport. A JRET-ben, a JKKban a tanszékeken és a kutató csoportokban folyó kutatómunkát pályázati és ipari megbízásos kutatási források finanszírozzák. Küldetés, értékrend A Műszaki Tudományi Kar küldetése, hogy az észak-nyugat magyarországi régió és a földrajzilag szomszédos magyarlakta dél-nyugat szlovákiai terület (szlovák állampolgárságú hallgatóink száma meghaladja a 150 főt) meghatározó műszaki és informatikai egyetemi képzési helye, doktori, tudományos és ipari kutatási központja legyen. Célja, hogy a hazai műszaki és informatikai felsőoktatás egyik jelentős tényezőjévé váljék, és ennek következtében a nemzetközi szakmai élet ismert résztvevője is legyen. A fenti küldetés az egyetem, illetve annak meghatározó legnagyobb kara geopolitikai elhelyezkedéséből és a környezet gazdasági és társadalmi igényeiből egyenesen levezethető. Feladatunk, hogy a kar jövőbeni további fejlődésével kapcsolatos stratégiai elképzeléseinket a fentiekben megfogalmazott küldetés megvalósításának rendeljük alá. A kar értékrendjét a főiskolai gyökerekből eredő gyakorlatorientált tudást nyújtó képzés, valamint az egyetemi színvonalból adódó mély és széles körű elméleti tudás átadása, a kutatás és a tudományos tevékenységek fokozott súlya együttesen határozza meg. A bolognai rendszerre való átállás során és utána is lehetőségünk volt olyan tantervek kidolgozására, amelyek ezt a két értékrendi elemet szerves egységben tartalmazzák. Tananyagfejlesztő tevékenységünk és ipari kutatásaink jól tükrözik a gazdaság szereplőivel való szoros kapcsolatot. A tudományos tevékenység értékrendi szerepét jól dokumentálja a posztdoktori kutatások, a publikációs és konferencia-részvételi pályázatok, valamint a publikációs és innovációs nívódíj rendszere (melyek elnyerésében kar oktatói kiemelkedő szerepet játszanak). Jövőkép A Műszaki Tudományi Karnak a bolognai rendszerű képzésre való áttérés különösen jó lehetőséget kínált fel az egyetemi (MSc) szintre való átállásban, hiszen az alakuláskor az egyetemi képzések mellett széles szakstruktúrában folyt a 3 éves főiskolai képzés is, melyek alapozó tárgyakkal való kibővítésével, az elméleti képzés elmélyítésével hatékony egyetemi alapképzési (BSc) tanterveket tudtunk kialakítani az összes korábban oktatott főiskolai szak mellett több új BSc szakon is. Mára megvalósítottuk azt a stratégiai elképzelésünket, hogy a kar bármely szakán BSc diplomát szerzett mérnökök és informatikusok a karon MSc (mérnöktanárként MA) szinten folytathassák egyetemi tanulmányaikat. Stratégiánkban kulcsszerepet játszik a Multidiszciplináris Doktori Iskola, amely a mesterképzési szakokra épülve, egyrészt saját minősített oktatói utánpótlásunk legfőbb forrása, tanársegédeinknek tudományos környezetet biztosítva a kutatáshoz, a szakmai előmenetelhez, másrészt a régió ipara számára a felsőbb vezetői utánpótlás egyik forrása is lehet. E hármas szerkezet mellett tovább kívánjuk bővíteni a szakirányú továbbképzések választékát is. A kar megalakulása óta konzekvens humán erőforrás politikával folyamatosan növeltük a tudományosan minősítettek arányát. Az elmúlt 5 évben a minősítettek aránya 40%-ról 54% fölé nőtt. Stratégiai elképzelésünk, hogy az oktatói gárdában jelenleg is folyó és a következő években is folytatódó generációváltás során a minősítettek arányát a hazai elit egyetemek szintjére emeljük.

4

Az elmúlt évek fejlődése eredményeként a karon erős kompetenciaterületek rajzolódnak ki. E területek, a teljesség igénye nélkül, a jármű- és gépgyártás, az intelligens informatika, a logisztika és a közlekedés- és infrastruktúratervezés. Ezeken a területeken a kar nemzetközileg is elismert kiválósági központtá szándékozik válni. Szervezeti felépítés A karon huszonegy tanszéken (http://mtk.sze.hu/tanszekek), a Doktori Iskolában (http://mmtdi.sze.hu/) és a kari Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratóriumban (http://rf.sze.hu/) folyik oktatási és kutatási tevékenység. A kar négy kiemelt tanszékének munkáját a karon belül az AUDI Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport koordinálja. A kar igazgatási, adminisztrációs szervezeti egysége a Dékáni Titkárság. A kar határozathozó testülete a Kari Tanács (http://mtk.sze.hu/kari-tanacs). A kar szervezeti felépítését az alábbi organogram (http://mtk.sze.hu/a-kar-szervezeti-fekepitese) szemlélteti: A kar szervezeti felépítése

A Kari Tanács munkáját az Oktatási Bizottság (http://mtk.sze.hu/oktatasi-bizottsag), a Tudományos Bizottság (http://mtk.sze.hu/tudomanyos-bizottsag), a Kari Minőségbiztosítási Testület, valamint a szakok 5

Szakbizottságai (http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-nevsora) segítik. A dékán informális tanácsadó testületei a Dékáni Kabinet és a Kari Tudományos Tanács (http://mtk.sze.hu/kari-tudomanyos-tanacs). A tanszékek tevékenységének rövid ismertetése Alkalmazott Mechanika Tanszék (http://amt.sze.hu/) A tanszék a mechanika tantárgyak oktatását végzi a kar 8 BSc és 6 MSc szakja számára. A tanszék 6 BSc és 5 MSc tantárgyához papíralapú és elektronikus jegyzetet, segédletet is bocsát a hallgatók rendelkezésére, a Doktori Iskolában 2 tantárgy gondozója. A tanszékhez jól felszerelt labor tartozik mechanikai mérések elvégzésére. A labor felkészült kisebb méretű szálerősített kompozit alkatrészek gyártására és mechanikai vizsgálatára is. A tanszék tudományos kutatási területei: mérnöki statikai, szilárdságtani, dinamikai, rezgéstani és csatolt termomechanikai feladatok megoldása, a mérnöki mechanika numerikus módszereinek továbbfejlesztése és alkalmazása lineáris és nemlineáris problémák megoldására, a végeselem módszer mérnöki mechanikai alkalmazásai és a módszer továbbfejlesztése, valamint szálerősített kompozit anyagok és viszkoelasztikus anyagok mechanikájának modellezési és kísérleti módszereinek kutatása. Valamennyi kutatási területen a tanszék mérnöki alkalmazási kompetenciákkal is rendelkezik. AUDI Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport (http://ahjtc.sze.hu/) A Tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek: Anyagtudományi és Technológiai, Belsőégésű motorok, Járműgyártási, Járműfejlesztési. A Tanszékcsoport célja, hogy a csoporthoz tartozó tanszékeken folyó oktató és kutató munkát a szokásos tanszékek közötti kapcsolatoknál jobban összehangolja. Fő oktatási cél, hogy különösen a járműiparhoz köthető mérnöki szakokon (járműmérnöki, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, közlekedésmérnöki, villamosmérnöki, mérnök informatikus stb.) a képzés profilját, jellegét és színvonalát a legkorszerűbb járműipari elvárások ismeretében modernizálja, továbbfejlessze. Gondot fordít arra, hogy a jármű- és a motorgyártás szempontjából ma meghatározó szakmai ismereteket magas színvonalon, ipari szakemberek bevonásával oktassa. A szakmai képzésen túl nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az oktatásba ne csak a műszaki tartalmakat, hanem mindazokat a kompetenciákat is bevonjuk, ami egy mai modern ipari környezetben szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres mérnökké, vagy sikeres szakemberré váljon. Ennek megvalósítására az oktatásba be fognak épülni olyan oktatói és hallgatói projektek, amelyek során a résztvevők valós ipari feladatokat oldanak meg. A Tanszékcsoport oktatóinak lehetősége nyílik arra, hogy szakmai gyakorlat keretében részt vegyenek az AUDI magyarországi vagy külföldi telephelyein a termelő munkában, és így megismerjék annak aktuális szempontjait. Fontos számunkra, hogy a hallgatók elsajátíthassák valós ipari projektekbe bekapcsolódva azokat az ismereteket is, amelyek korábban nem szerepeltek az egyetemi mérnökképzésben megfelelő súllyal. Köztük olyan szakmán túli kompetenciákat, mint nyelvtudás, tárgyaló készség, kommunikációs ismeretek, vezetési tapasztalatok, konfliktuskezelés és prezentációs készség. A Tanszékcsoporthoz kapcsolódó szervezetként az ipari kutatási megbízások lebonyolítására létrejött az Audi Hungaria Intézet, amely az Universitas Győr Nonprofit Kft. részeként valamennyi piaci szereplő számára nyitott, és garantálja a kutatási adatok és eredmények bizalmas kezelését. A kutatások fő területei a járműiparhoz kapcsolódnak, kiemelve az anyagtudomány, az anyagvizsgálat, a tribológia, a gyártmányfejlesztés, a gyártási munkafolyamatok és a gyártásszervezés jelentőségét, és különös figyelmet szentelünk ezen területek egymás közötti kölcsönhatásának a vizsgálatára. Ezek az összehangolt kutatások egyértelműen a csúcsminőségű, megbízható, a környezetet kevésbé terhelő, energetikailag a jövőbe mutató és természetesen gazdaságosan gyártható biztonságos termékek előállítása szolgálatában állnak. Az így megvalósított ipari projektek kiváló lehetőségeket nyújtanak oktatóink tudományos előmeneteléhez is. Anyagtudományi és Technológiai Tanszék (http://att.sze.hu/) A tanszék a Gépészmérnöki, a Járműmérnöki, a Mechatronikai mérnöki, Közlekedésmérnöki, valamint a Műszaki menedzser BSc és MSc szakokon oktatja és fejleszti az anyagismereti és anyagtechnológiai tartalmú tantárgyakat, továbbá a Doktori Iskolában is több tantárgyat gondoz. Jelentős a hallgatói laborgyakorlatok mennyisége a tanszékhez tartozó hallgatói és kutatói laboratóriumokban. Évente mintegy 80 hallgató készíti szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a tanszéken. A tanszék jelentős részt vállal a Járműipari Kutató Központ, valamint a Járműipari Regionális Tudásközpont kutatási feladatainak teljesítéséből, kutatási projektek, ipari K+F megbízások tervezése, 6

vezetése és kidolgozása területén. Jellemző, hogy a tanszéken gondozott K+F projektekben hallgatók is rendszeresen, folyamatosan együtt dolgoznak az oktatókkal, kutatókkal, mérnökökkel. A nemzetközi együttműködések közül kiemelendő, hogy az elmúlt években EU kutatási projekt és TEMPUS egyetemi együttműködési projekt konzorciumi tagjaként dolgozott a tanszék. Belsőégésű Motorok Tanszék (http://www.auditanszek.hu/) A 2007-ben alapított Belsőégésű Motorok Tanszék oktatási- és fő kutatási tevékenysége a belső égésű járműmotorok területére koncentrál. A tanszék a kar alapképzési szakjain 4 szakirányon oktatja a járműmotoros tárgyakat, a Járműmérnöki MSc szak Belsőégésű motorok specializációján a szakirányú specializáció valamennyi tárgyát német nyelven oktatja. A specializációt választó hallgatók a tanulmányaik mellett az AUDI motorfejlesztői részlegénél gyakornoki minőségben is tevékenykednek. Az MSc diplomamunkákat a hallgatók a tanszéken, az AUDI Motor Hungaria Kft. motorfejlesztő részlegénél és a VW konszern németországi üzemeiben készíthetik. Az elmúlt három évben a tanszéken kialakult egy korszerű méréstechnikai infrastruktúrával támogatott, világszínvonalú laboratóriumi bázis, melyet az oktatásban és kutatásban egyaránt használnak. Járműfejlesztési Tanszék A 2013-ban létrehozott új tanszék fő oktatási célja a járműmérnöki, gépészmérnöki és mechatronikai mesterképzés tantárgyi kínálatának olyan irányú bővítése, amely lefedi a modern járműfejlesztés mérnöki feladatköreit és bővíti a hallgatók szakmai felkészültségét a járműfejlesztési komplex ismeretek, az alkalmazott áramlástan, a járműakusztika, valamint a járműszerkezetek szilárdsága és élettartama témakörökben. Továbbá cél olyan ipari projektek által biztosított alkalmazott kutatások beindítása, amelyek reális lehetőséget nyújtanak egy új tudásközpont kiépítéséhez a jármű- és hajtáslánc-hatékonysági kutatások, járműakusztikai alkalmazott kutatások, valamint a járműszerkezetek szilárdsága és élettartam kutatásai terén. A tanszék az oktatás gyakorlati és a kutatások kísérleti hátterét modern laboratórium kiépítésével tervezi biztosítani. Járműgyártási Tanszék (http://jt.sze.hu/) A tanszék a Gépészmérnöki, a Mechatronikai mérnöki, valamint a Műszaki menedzser szakokon BSc, MSc hallgatók oktatásában vesz részt. Évente mintegy 80-100 hallgató készíti szakdolgozatát, diplomamunkáját a tanszéken. Fontos feladata az önálló hallgatói tevékenység gondozás, a TMDK tevékenység támogatása, a munka eredményességét országos díjak bizonyítják. A tanszék jelentős részt vállal a Kooperációs Kutató Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont kutatási feladatainak teljesítéséből. A tanszék munkatársai számos TÁMOP pályázatban közreműködnek, ellátnak szakmai vezetési feladatokat is. Döntően a tanszék munkatársai végzik a „PRACTING” gyakorlatorientált képzéssel összefüggő szervező tevékenységet. A tanszék aktív nemzetközi kapcsolatokat ápol külföldi felsőoktatási intézményekkel. Automatizálási Tanszék (http://automatizalas.sze.hu/) A tanszék fő oktatási feladata a villamosmérnök-képzés BSc és MSc szintű szervezése és működtetése, az automatizálási szakirány gondozása. Szerepet vállal még a mechatronikai mérnökképzés, a gépészmérnökképzés, a mérnökinformatikus képzés és a műszaki menedzser szak elektrotechnikai, elektronikai alaptárgyainak oktatásában. A tanszék fő kutatási területei: speciális aszinkron hálózatok, programozható logikai vezérlők, mikrovezérlők, robotika, villamosenergia-átalakítók, villamos hajtások, elektromágneses térelmélet, rendszerelmélet, irányításelmélet, lágyszámítási technikák, megújuló energiaforrások, teljesítményelektronika. Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék (http://eet.sze.hu/) A tanszék több egyetemi szak alapozó és törzstárgyait oktatja. Az építészmérnöki egyetemi alapképzés (BSc) és az osztatlan öt éves, valamint a Szerkezettervező építészmérnök MSc építész mesterszak irányítását és gondozását végzi. A BSc szintű építészmérnök alapképzés elsősorban az épületek kivitelezésére, a megvalósítás előkészítésére képesít. Az BSc szintű képzés épülettervezési (design) irányultságú, az MSc szak kimeneti célja pedig konstruktőri képességek, készségek megalapozása, kifejlesztése. A tanszék kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, amelyek közül kiemelkedik a Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB). A tanszék munkatársainak szerkezet és termékfejlesztő K+F 7

tevékenysége mellett 2011-től részt vesz az ATRIUM (Architecture of Totalitarian Regimes of the XX Century in Urban Management) című nemzetközi projekt munkájában. Építészettörténeti és Városépítési Tanszék (http://www.sze.hu/ept/) A tanszék két alaptárgyat oktat különböző szakokon építész és építőmérnök hallgatóknak. Az építészettörténet kimagasló teljesítményeinek és a városok mindennapi struktúráinak tanulmányozásával a tervezéshez nélkülözhetetlen ismereteket nyújt az épített környezet formanyelvéről. A tanszék kutatásai a modern és a jelen kor építészetének történetére valamint a történeti városok rekonstrukciójára, helyi védelmére és városfejlesztési stratégiáira terjednek ki. Épülettervezési Tanszék (http://muteremhaz.sze.hu/epulettervezesi-tanszek) A tanszék a különböző szintű építészmérnök-képzés elméleti és gyakorlati tervezési tárgyait oktatja az első tanévtől a diplomáig. A műterem jellegű, egyéni és csoportos formában folyó oktatás az Építész Műteremház lehetőségeinek maximális kihasználásával történik. A tanszék fontos feladatának tartja a tantárgyak folyamatos továbbfejlesztését és a tervezési feladatok évről-évre történő frissítését. Kiemelt irányok az oktatásban a vidék építészete, a környezettudatos építés és az építészet-művészet határterületei. Az oktatási célok megvalósítását szolgálják a tanszék által szervezett nyári alkotótáborok és hallgatói tervpályázatok. Az építész-képzés szempontjából különösen fontos a szakmai kapcsolatok fenntartása és fejlesztése (alkotóhetek, diplomabizottságok, nemzetközi projektekben való részvétel, előadások és kiállítások szervezése, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás), valamint Győr város kulturális életében való jelenlét. Fizika és Kémia Tanszék (http://fizkem.sze.hu/) Oktatási területen a tanszék fő feladata a Műszaki Tudományi Kar mérnök szakjain az alapozó fizika és kémia kurzusok, illetve speciális szakmai és választható természettudományi kurzusok tartása. Részt vesz továbbá az MSc szakok természettudományi kurzusainak oktatásában is. A tanszék Fizika Laboratóriuma és Kémia Laboratóriuma főként oktatási célokat szolgál. A Fizika Laboratórium rendelkezik egy speciális plazmafizikai mérésekre szolgáló berendezéssel, mely tudományosan releváns mérések helyben történő végzését teszi lehetővé. A tanszék a környezeti kémia területén folytatott kutatásait, környezeti minták szervetlen és szerves szennyezőinek analitikai kémiai vizsgálata témakörében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomásával együttműködve végzi. Különböző hazai és külföldi partnerekkel, illetve az egyetem más tanszékeivel együttműködve az alábbi témákban folynak alkalmazott fizikai kutatások: fúziós plazmák diagnosztikája, fényterjedés-szimuláció és digitális képfeldolgozás, optimalizációs módszerek fejlesztése, röntgendiagnosztikai eljárásokból származó sugárterhelések optimálása. Informatika Tanszék (http://it.sze.hu/) A tanszék a mérnök- és gazdaságinformatikus alap- és mesterszakok képzéséért felel. A tanszék az informatikai alapozó tantárgyak mellett a vállalatok működését támogató korszerű, általános és speciális informatikai megoldások fejlesztésével, működtetésével, az intelligens rendszerekkel és az informatikai biztonság kérdéseivel kapcsolatos tantárgyakat gondozza. Az alap és mesterképzés mellett részt vesz a doktori képzésben is. Az oktatás mellett a tanszék a korszerű információs és kommunikációs technológiák vállalati alkalmazása, az intelligens megoldások, az Automatizálási Tanszékkel közösen robottechnika és – legújabban – a humanoid robotok témájának kutatásával foglalkozik. A tanszék oktatási és kutatási tevékenységét a bővülő laboratóriumi háttér, illetve a hazai és nemzetközi egyetemi és kutatóintézeti kapcsolatok segítik. Környezetmérnöki Tanszék (http://kornyezet.sze.hu/) A tanszék elsődleges oktatási feladata a Környezetmérnöki BSc szak gondozása, törzstárgyainak és szakirányos tárgyainak oktatása, de az egyetem több BSc ill. MSc szakjának képzésében is részt vesz, elsősorban a Műszaki Tudományi Karon belül. A tanszék kezelésében külön labor nincs, de szoros (elsősorban oktatási) kapcsolata van a kémiai, geodéziai, geotechnikai, építőmérnöki laborokkal. Külső tanszéki csoportja az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása.

8

A tanszék a környezettudományok, a környezetgazdálkodás, a regionális tudományok, valamint a szervezéstudományok területén végzi kutató munkáját. A tanszék fő kutatási területe a természeti és környezeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek elemzése; összefoglaló fogalomként az ún. „környezetelemzés” és ennek részeként a környezetállapot-értékelő módszer fejlesztése, valamint a regionális fejlesztési programok fenntarthatóságának ex-ante vizsgálatára kifejlesztett komplex tudástér modell alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. A tanszék másik jelentős kutatási irányvonalát a megújuló energiák és a hulladékgazdálkodás jelentik. Közlekedésépítési Tanszék (http://kep.sze.hu/) A tanszék szakterülete a műszaki infrastruktúra, ezen belül különösen a közlekedési létesítmények tervezése, építése, fenntartása, üzemeltetése valamint a települések fejlesztése és működtetése. A tanszék oktatási feladata a fenti szakterületen mérnökök képzése és továbbképzése, valamint kutatás, fejlesztés, tervezés és tanácsadás. A 2005 óta működő Építőmérnöki BSc szak mellett a tanszék 2009 óta gondozza az Infrastruktúra építőmérnöki MSc szakot, amely főleg a levelező oktatásban népszerű és 2014-től angol nyelven is indul. A tanszék gondozza „Az épített infrastruktúra fenntartható fejlesztése” kutatási területet. Oktatói főleg az útügy és a vasútépítés szakmai szervezeteiben vállalnak aktív szerepet és e területeken ápolnak szoros ipari kapcsolatokat. A tanszék az elmúlt időszakban több nemzetközi projektben vett részt (RoSCoe EU-Asia, Trendy Travel, ASPIS, AT-HU VKM) Közlekedési Tanszék (http://ko.sze.hu/) A Tanszék feladata a közlekedéstudomány és határterületeinek oktatása, kutatása és fejlesztése. Tudományos és szakmai tevékenységében a közlekedési ismeretek bővítése, hazai terjesztése, szakmai partnerei igényeinek kielégítése, valamint nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása a fő feladat. Főbb kutatási területek: közlekedési rendszerek modellezése, biztonságos és környezetbarát közlekedési rendszerek kialakítása, közforgalmú közlekedés fejlesztése, minőségbiztosítás és minőségirányítás fejlesztése a közlekedésben, regionális közlekedés kialakítása. Az oktatási-kutatási tevékenységek magas szinten tartása érdekében a Tanszék munkatársai rendszeresen szerveznek szakmai rendezvényeket (Közlekedéstudományi Konferencia, KözleKlub, stb.), és aktív tagjai az egyetemi kutatóközösségnek (TÁMOP422C, TÁMOP422A, GSP-EU-FP7, AT-HU VKM, ATHU SiEBaBWe) Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék (http://logisztika.sze.hu/) E tanszék olyan szakmai profilt képvisel, ami egyedülálló a magyar felsőoktatásban. Elsősorban szállítási-, fuvarozási-, szállítmányozási vállalatok számára képez szakembereket, de az itt végzett hallgatók a termelő és kereskedelmi vállalatok logisztikai rendszereinek kialakítására, tervezésére, működtetésére és fejlesztésére is képesek. A tanszék BSc és MSc szakokon is oktat tantárgyakat. Kutatási területe többek között a különböző típusú vállalatok logisztikai rendszerének fejlesztése, termeléslogisztikai, raktározási, disztribúciós optimalizálás; mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazási lehetőségei a logisztika területén; csomagolási rendszerek fejlesztése, tesztelése. Közúti és Vasúti Járművek Tanszék (http://kv.sze.hu/) A tanszék fő oktatási és kutatási területe a jármű-üzemeltetéshez és diagnosztikához kötődik. Fontos kutatás terület még az elektromosan hajtott járművek kutatása és fejlesztése, amelyet a tanszék a Járműipari Kutatóközponttal közösen művel. A tanszék több szak hallgatóit oktatja, így a BSc képzésben a járműmérnök, a gépész-, a közlekedés-, a mechatronikai mérnök, a mérnöktanár és a műszaki menedzser, valamint az MSc képzésben a járműmérnök hallgatók képzésével foglalkozik. A tanszék kiemelt területként foglalkozik a beiskolázással, így szoros kapcsolatot tart fenn a szakirányú középiskolákkal. A győri középfokú intézményekkel együtt több közös pályaorientációs projektet is működtet. 2013-ban erre tekintettel a tanszék konferencia sorozatot alapított Járművel a zöldebb jövőért címmel, amelynek első témája a Járműdiagnosztikai és oktatási kihívások a 21. században volt. Matematika és Számítástudomány Tanszék (http://math.sze.hu/) A tanszék az egyetem, elsősorban a Műszaki Tudományi Kar és a Gazdaságtudományi Kar szinte minden szakja tantervének alapozó matematika és informatika tárgyait, valamint főként a mérnök és 9

gazdasági informatikus szakok szakmai és más szakokhoz kapcsoló alkalmazott matematikai, ipari szimulációs és operációkutatási tárgyait oktatja. A tanszék kutatással foglalkozó kollektívája több interdiszciplináris tudományos kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, együttműködve az egyetem több más tanszékével, illetve a Járműipari Kutatóközponttal, közös projekteken dolgozva, matematikus vezetés mellett. A tanszék külföldi és hazai kapcsolatrendszere szerteágazó; nemzetközi színtérről is tudott az egyetem és a tanszék számára kutatási forrásokat bevonni. Kiemelt kutatási területei a differenciálegyenletek numerikus módszerei, adatbányászat, optimalizálás, nagy teljesítményű számítások. Az ipar és gazdasági élet több szereplőjével kutatási szerződést kötött és sikeresen teljesített a tanszék, főként ipari szimulációs témában. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék (http://mgt.sze.hu/) A tanszék a gépészmérnöki-, közlekedésmérnöki, mechatronikai mérnöki, műszaki szakoktató és a műszaki menedzser BSc szakokon, a közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, járműmérnök MSc szakokon folytat oktatási tevékenységet. Az oktatott tantárgyak a szakmai törzs-, természettudományi és szakmai tantárgyak közé tartoznak. A tanszék a Gépészmérnöki BSc valamint a Mechatronikai mérnöki BSc és MSc szak gondozója. A tanszék kutatási tevékenységének főbb irányai: elektroaktív polimerekből készült szenzorok és aktuátorok fejlesztése, motorgyártásnál alkalmazott csavarozási technológiák kutatása, statikailag határozatlan tengelyek csapágyazási problémáinak vizsgálata, valamint aktív számítógép billentyűzet (keyboard) fejlesztése. Jelenleg 7 oktató folytat PhD cselekményt. Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék (http://se.sze.hu/) A tanszék az építő- és az építészmérnöki alapképzésekben, valamint az osztatlan építészképzésben a Mechanika, a Tartószerkezetek, a Mérnöki módszerek és a Geotechnika tárgycsoportokat oktatja. Az építőmérnöki alapképzésben a szerkezetépítési specializáció gazdája. Fontos szerepe van a szerkezettervező építészmérnöki mesterképzésben. Az infrastruktúraépítő mesterképzésben eddig néhány tárggyal működött közre, 2014 őszétől azt geotechnikai specializációval bővíti, angol nyelvű tárgyakat is kínálva. Fő kutatási területe a talaj-szerkezet kölcsönhatás modellezése, a földrengésre való tervezés, a tartószerkezetek minősítése és a mérnökképzés fejlesztése. Az elmúlt években átlagosan 35, felerészben angol nyelvű publikációt jelentetett meg. A geotechnikai csoport kiemelkedő szerepet játszik a hazai szakmai közéletben (szabványosítás, továbbképzések, nemzetközi kapcsolatok). A tanszékhez szerkezetvizsgáló és geotechnikai laboratórium tartozik, melyek felszereltsége az utóbbi években sokat fejlődött. Tanárképző Központ (http://tk.sze.hu/) A Műszaki Tanárképző Tanszék 2013. július 1.-vel Tanárképző Központtá alakult, amelynek továbbra is a fő oktatási tevékenysége a műszaki pedagógus-képzés, a műszaki szakoktató BSc, a tanár-mérnöktanár MA és a 2013 szeptemberétől elindított új, osztatlan mérnöktanári szakon. Emellett a Központ részt vállal az egyetem Zeneművészeti Intézete hallgatóinak pedagógiai képzésében is. A tanszék szakmai-tudományos munkája a műszaki pedagógusképzés tartalmi fejlesztéséhez kapcsolódik. Elsősorban a neveléstudományok, kiemelten a műszaki pedagógia területén rendelkezik kutatási kompetenciákkal. Tudományos tevékenységének fő iránya a korszerű pedagógiai-technológiai eszközök és módszerek kutatása. Ezek közé tartozik az e-learning tananyagfejlesztés és a Virtuális Tanulási Környezetek kutatása (VTK), a Lifelong Learning módszertani kutatások, a hallgatói web-használat vizsgálata adatbányászati módszerekkel, valamint különböző projektek szakmai vezetése. Távközlési Tanszék (http://tat.sze.hu/) A tanszék oktatási feladatainak gerincét a BSc, illetve az MSc szintű villamosmérnök-oktatás szakmai törzstárgyainak és szakirányú tárgyainak ellátása adja, beleértve a gyakorlatorientált képzés laboratóriumi méréseit is. A Távközlési Tanszék szerepet vállal a kar további mérnökszakjainak tárgyaiban, elsősorban MSc szintű tárgyak oktatásával. A tanszék kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a távközlést oktató európai egyetemek körében, és laboratóriumainak felszereltsége nemzetközi összehasonlításban is példaértékű. A tanszék oktatói és kutatói több szálon kapcsolódnak konzorciumi, egyetemi, illetve kari pályázatokhoz az elektromágneses kompatibilitás, digitális műsorszórás, mobil és IP alapú távközlés, intelligens közlekedési rendszerek és járműakusztika területén. A Távközlési Tanszék szolgáltatja – az országosan egyedülálló – Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium szakmai felügyeletét is. 10

Kari laboratórium (http://rf.sze.hu/) A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium fő tevékenysége rövid hatótávolságú, rádiófrekvenciás vezeték nélküli kommunikációt alkalmazó berendezések szabvány szerinti vizsgálata. Ezen vizsgálatok fő célja, hogy a mérési eredmények alapján igazolható legyen a hatékony frekvenciagazdálkodást előíró R&TTE EU direktíva követelményeinek történő megfelelés. Az egyes berendezésekre üzemi frekvenciatartományuk és funkciójuk alapján különböző vizsgálati szabványok vonatkoznak. A vizsgálatainkat az egyes termékcsoportokra vonatkozó szabványok határozzák meg. A rádiófrekvenciás emisszió vizsgálatok köre: sugárzott emisszió vizsgálat a 9 kHz – 40 GHz frekvenciatartományban, vezetett emisszió vizsgálat a 9 kHz – 40 GHz frekvenciatartományban. Rádiótechnikai vizsgálatok adás üzemmódban: frekvenciastabilitás, kimenő teljesítmény, szomszédcsatornás teljesítmény, tranziens teljesítmény. Rádiótechnikai vizsgálatok vétel üzemmódban: érzékenység, érzékenység-csökkenése különféle zavaró körülmények között. A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 szabvány szerint felkészült, rádió berendezések alapvető frekvenciagazdálkodási követelményeinek vizsgálatára létesült, a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által 10 harmonizált európai szabvány szerint akkreditált, és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) minisztere által kijelölt független vizsgáló laboratórium. Tanszéki laboratóriumok A tanszéki laboratóriumok fő feladata: lehetőség biztosítása a (gyakorlatorientált) mérnök- és informatikusképzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, mérések, kísérletek elvégzésére, konstrukciós feladatok megvalósítására, technológiai folyamatok gyakorlati megismerésére. A laboratóriumok felszereltségének korszerűsítésében az elmúlt öt évben a kar jelentősen előrelépett. A laboratóriumok felszereltségének javítása kiemelt kari és tanszéki feladat. A tanszéki laboratóriumok listáját a Melléklet 5. táblázata tartalmazza. A Kar vezetése A kart a dékán vezeti. A dékán munkáját a kar vezetésében négy dékánhelyettes támogatja:  az általános dékánhelyettes,  az oktatási dékánhelyettes,  a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese és  az ipari kapcsolatok dékánhelyettese. A dékáni titkárságon dolgozó négy adminisztratív munkatárs és három tanulmányi ügyintéző munkáját a dékáni titkárság vezetője irányítja. A Dékáni Kabinetet a dékán, a dékán helyettesei és a dékáni titkárság vezetője alkotja. A Kar döntési rendszere A kart érintő személyi, oktatási, tudományos kutatási, ipari és nemzetközi kapcsolatok ügyében a Kari Tanács hoz döntéseket. A Kari Tanácsnak 31 szavazati jogú és 8 tanácskozási jogú tagja van. Szavazati joggal rendelkező tagok: a dékán (1 fő), a Tanszékcsoport vezetője (1 fő), a kar tanszékvezetői (21 fő), a választott közalkalmazott (1 fő) és a hallgatói képviselők (6+1 fő). A Kari Tanács összetételének kialakításánál az a fő szempont, hogy azok a személyek legyenek a Tanács szavazati jogú tagjai, akiknek majd végre kell hajtania a Kari Tanács határozatait, továbbá hogy a hallgatóság is kellő súlyú képviselettel rendelkezzen. A Kari Tanácsra napirendi pontot, megvitatandó témát előterjeszteni a Tanács eljárási rendje (http://mtk.sze.hu/karitanacs-eljaras-rendje) alapján lehet. A Kari Tanácsnak két olyan állandó bizottsága van, amelyek minden Kari Tanácsülés elé kerülő témát megvitatnak és véleményeznek. A kari Oktatási Bizottságnak tíz tagja van, vezetője az oktatási dékánhelyettes. A szintén tíz tagú Tudományos Bizottság munkáját a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese irányítja. A Kari Tanács a tanév során havi rendszerességgel tart üléseket. A Kari Tanács további állandó bizottsága a kari Minőségbiztosítási Testület, amelyben a kar minden tanszékének van képviselője és amelynek a Kari Tanács által megbízott, a minőségbiztosítási kérdésekben járatos vezető oktató az elnöke. Az egyes szakokat érintő oktatási kérdéseket (szak akkreditáció, tanterv, tantárgyak, tantárgyfelelősök, stb.) a szakbizottságok ( http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-nevsora) vitatják meg és tesznek javaslatot a Kari 11

Tanácsnak. Az oktatással kapcsolatos előterjesztések csak az illetékes szakbizottság javaslatára kerülhetnek a Kari Tanács napirendjére. A kar egyik informális operatív testülete a Dékáni Kabinet. A Dékáni Kabinet a dékán vezetésével a tanév során heti rendszerességgel hétfőnként ülésezik. A Dékáni Kabinet osztja szét a karon az oktatási, kutatási stb. operatív feladatokat és intézi a kar aktuális ügyeit. A Kar másik informális operatív testülete a kari Tudományos Tanács. A kari Tudományos Tanács tesz javaslatot a dékánnak a publikációs és konferencia támogatási források felhasználására. Az érdemi oktatási, kutatási, oktatásszervezési stb. munka a kari tanszékeken folyik a tanszékvezetők irányításával. A tanszékek vezetői évente egyszer összefoglaló jelentést készítenek a Dékánnak a Tanszék elmúlt évi munkájáról és megfogalmazzák a következő év feladatait. A tanszékvezetők évente egyszer megadott szempontok szerint írásban értékelik minden oktató munkáját is. A dékán a benyújtott jelentések és értékelések alapján véleményezi a tanszékek és a tanszékvezetők munkáját. A véleményezésben felhívja a tanszékvezetők figyelmét a tanszék és a vezető munkájában fellelhető hiányosságokra és felszólítja az érintetteket a hibák kijavítására. 2011-ben a Dékáni Kabinet minden tanszékvezetővel kb. egy órás megbeszélés keretében megvitatta az adott tanszék előtt álló fő feladatokat, különös tekintettel az oktatás racionalizálására és a tanszéki kutatásszervezés kérdéseire. 2012-ben ugyanilyen formában került sor megbeszélésekre, amelyeknek súlypontja az oktatási párhuzamosságok megszüntetése és a tanszéki laborok helyzete volt az előző évi megbeszélésen kitűzött feladatok teljesítésének értékelése mellett. Minden év végén, a következő évi HR terv véglegesítése kapcsán a dékán minden tanszékvezetővel külön megbeszéli az adott tanszékre vonatkozó személyügyi helyzetet és fejlesztési terveket, amelyeket tanszékenként írásban rögzítenek és aláírásukkal véglegesítenek. Ugyanezt az eljárást követtük 2012 végén, az oktatói helységek újraelosztásának megindításakor is. Az oktatási döntések mechanizmusa Az új képzési programok (BSc, osztatlan, MSc, Szakirányú Továbbképzési szakok) indításának előkészítése, valamint a szakok tanterveinek aktualizálása a karon a Kari Tanács által elfogadott szabályzatnak megfelelően történik (http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-mukodesi-rendje). A BSc, az osztatlan és az MSc szakok tanterveit (tantervei tervezetét) a Kari Tanács által megbízott szakbizottságok állítják össze, illetve tehetnek javaslatot tantervek módosítására. A Szakirányú Továbbképzési szakok tanterveit (tantervei tervezetét) a kar dékánja által megbízott előkészítő bizottságok állítják össze, illetve tehetnek javaslatot a tantervek módosítására. A szakbizottságok névsorát a Kari Tanács évente egyszer aktualizálja, a jelenleg érvényes névsort 2013. októberi ülésén fogadta el. A Kar szakjainak tanterveit, ezek módosításait a Kari Tanács fogadja el, és a dékán terjeszti tovább a Szenátus elé jóváhagyásra. Új tantervet, illetve tanterv módosítási javaslatot a Kari Tanácson kizárólag az adott szak felelőse terjeszthet elő. Az előterjesztést előzetesen minden esetben meg kell tárgyalnia az illetékes szakbizottságnak és egyeztetnie kell a módosításban érintett tanszékek vezetőivel, valamint a Tanulmányi Osztály oktatásszervezési megbízottjával. A tantervmódosítások időbeni ütemezését és előterjesztésének módját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) 31. §-a, valamint a Kari Tanács előkészítésének eljárási rendje (http://mtk.sze.hu/kari-tanacs-eljaras-rendje) szabályozza. A hallgatók személyes tanulmányi, oktatási ügyeiben a kari Kreditátviteli és a Tanulmányi Bizottság hoz döntést a TVSz-ben rögzített módon. A dologi működési források felosztásának rendszere A Műszaki Tudományi Kar és tanszékeinek működéséhez szükséges források biztosítása döntően a központi, egyetemi (alapvetően költségvetési) éves előirányzatokból történik, amit egyes esetekben kari bevételek egészítenek ki. A tanszékek a kari leosztott költségvetési forrásokat kutatási, pályázati, ipari megbízásokból származó forrásokkal egészítik ki. A tanszékekre leosztott költségvetési források dologi kiadásokra és óraadói díjakra fordíthatók. A kar központi kezelésben tart egy korlátozott keretet a Dékáni Titkárság működtetésére, a záróvizsgák lebonyolítási költségeire és „vis major” esetek megoldására. A korábbi években a kari központi források elosztása „bázis szemléletű” módszerrel történt, azaz lényegében az előző évi elosztási arányok alapján történt a források elosztása. A módszer feltételezte, hogy a

12

tanszékek által teljesített oktatási és kutatási feladatok lényegében változatlanok, tehát az erőforrások elosztásánál az előző év arányait nem indokolt számottevő mértékben módosítani. Miután ez a módszer nem alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a szervezeti egységek változó teljesítményét, és mivel a karon a szakterületek súlya között az elmúlt két évben jelentős eltolódások következtek be, ezért a kar 2014-től új költségvetési forráselosztási rendszerre tér át. A humán erőforrás (HR) fejlesztés A Műszaki Tudományi Karon a főállású oktatók átlagos életkora 2008-ban 50 év, jelenleg pedig 45,05 év. Az oktatói karban tehát a generációváltás eredményesen zajlik, miközben az oktatói kar minőségét jellemző tudományosan minősített oktatói arányában is jelentős, 40%-ról 54,6%-ra történő javulást tudtunk elérni. A professzori kar létszáma az elmúlt 5 évben a jelentős számú nyugdíjba vonulás ellenére lényegében nem változott. A karon 2012-ben 6, 2013-ban pedig 4 egyetemi tanári (professzori) kinevezésre került sor. A karnak jelenleg (2013 végén) 16,5 aktív egyetemi tanára és 6 professzor emeritusa van. A kar az egységes egyetemi humán erőforrás (HR) tervezés keretében körültekintően foglalkozik a kari emberi erőforrások tervezésével és fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy minden év őszi félévében a következő naptári évre vonatkozó HR terv készül, amely végleges formáját (tartalmát) a vezetői szintek (egyetemi, kari, tanszéki) közötti egyeztetés után nyeri el. A kar HR fejlesztési preferenciái:  az oktatói kar további fokozatos fiatalítása,  a tudományos fokozattal rendelkezők számának és arányának növelése,  a kar professzori testületének erősítése,  a viszonylag egyenletes tanszéki oktatási terhelés biztosításához szükséges erőforrás átcsoportosítás; a külső körülmények változásához, a szakok változó hallgatói létszámához, a szakok karon belüli súlyának módosulásához történő rugalmas alkalmazkodás. A kari HR fejlesztési döntések alapjául a tanszékek egy közalkalmazottra vetített fajlagos oktatás teljesítménye szolgál. A vezetés külső és belső kapcsolati rendszere A kar dékánja állandó tagja a Rektori Konferencia Műszaki Szakbizottságának (MRK MSZB) és Informatikai Szakbizottságának (MRK ISZB). A kar vezetése intenzív személyes és szakmai kapcsolatokat ápol a BME Villamos és Informatikai, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, Építőmérnöki, Építészmérnöki és Gépészmérnöki Karával, a Pannon Egyetem Mérnöki Karával és Informatikai Karával, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karával, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karával és a Nyugatmagyarországi Egyetem Faipari Mérnöki, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával. A kar intenzív ipari, társadalmi kapcsolataival összhangban a kar vezetése rendszeresen találkozik, konzultál az országos nagyvállalatok, köztük a kar első számú stratégiai partnere, az AUDI Motor Hungaria Kft., a Nyugat-magyarországi régió kis és közepes vállalatainak, Győr város és Győr-Moson-Sopron megye önkormányzatának, valamint a megyei Mérnöki Kamara, a Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ vezetőivel oktatási és kutatás-fejlesztési kérdésekben. A kar problémamentes, harmonikus kapcsolatokat ápol az egyetem felső vezetésével, az egyetem többi karának és intézetének vezetőjével, valamint az egyetemi és kari Hallgatói Önkormányzat vezetőivel, képviselőivel. A jelenlegi állapot összefoglaló értékelése A Műszaki Tudományi Kar jelenleg méreteit tekintve a magyarországi felsőoktatási intézmények legnagyobb műszaki és informatikai kara. 2013-ban az egyetemi karok rangsorában az első helyes nappali felvételi jelentkezések számában ötödik, a felvett hallgatók számában pedig az első helyen állt. A kar jelenlegi (2014 őszén induló) 13 alapképzési, 2 osztatlan és 15 mesterképzési szakból álló képzési struktúrája összhangban van az északnyugat-magyarországi régió társadalmi, gazdasági igényeivel, lefedi a kar képzési kapacitásait és csak jelentős erőforrás bevonással lenne bővíthető tovább. Ezért a kar képzési kínálatának bővítését sem rövid, sem középtávon nem tervezzük. A kar oktatói létszáma alacsony, azonban az egyre kedvezőbbé váló minősítettségi arány (54,6%) és a generációváltás következtében folyamatosan javuló átlagéletkor (45,05 év) biztosítja a színvonalas oktatást és az ennek alapját szolgáltató kutatást és fejlesztést, mely utóbbit nagymértékben meghatározza az egyetem kedvező gazdasági környezete, a nagyszámú iparvállalati kapcsolat is. Az alapképzési szakok 13

gyakorlatorientált jellegének erősítéséhez, a mesterképzési szakok oktatási színvonalának emeléséhez a kar jelentős támogatást kap a régió iparvállalataitól. A kar kiemelt feladata jelenleg az MSc szakok és a doktori képzés alapjául szolgáló magas elméleti színvonalú alapkutatások volumenének növelése. Megítélésünk szerint 2014 elejére a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara a hazai műszaki felsőoktatás élmezőnyének meghatározó szereplőjévé vált.

1.2. Az előző akkreditáció ajánlásai a kar számára, az eltelt időszakra tervezett fejlesztések, és azok megvalósulása Ajánlások és a megtett intézkedések 1. A Műszaki Tudományi Karon az oktatók közel harmada néhány éven belül nyugdíjba megy. … az intézmény tudományos képessége átmenetileg csökkenni fog. (4. – 5. oldal) A karon a generációváltás, az oktatói kar fiatalítása átgondoltan, szervezett keretek között folyamatosan zajlik. Az érintett személyek kezdeményezésére, illetve tanszéki, kari kezdeményezésre történő nyugdíjazások miatt távozó kollégáinkat – ha nem is könnyen – de sikerült motivált fiatal oktatókkal pótolni. A kar oktatói átlagéletkora az elmúlt öt évben 50 évről 45,05 évre csökkent, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók aránya pedig 40%-ról 54,6%-ra növekedett. A prognosztizált „tudományos képesség csökkenés” nem következett be. 2. Javasolt a műszaki tanárképzés további erősítése. Ebben az MTK országosan is kiemelten jó helyzetben van. A kar, illetve a Tanárképző Központ az elmúlt időszakban minden tőle telhetőt megtett a műszaki tanárképzés erősítésére: a Mérnöktanár MA szakhoz több tanterv változatot dolgozott ki főiskolai, BSc és egyetemi végzettséggel rendelkező jelentkezők számára és 2013-ban meghirdette az osztatlan egyetemi Mérnöktanár szakot három szakiránnyal. A mérnöktanárképzés iránt az elmúlt időszakban azonban mérsékelt volt az érdeklődés. Az MA szakot általában elegendő számú jelentkező hiányában nappali tagozaton nem tudtuk elindítani. A levelező tagozatú képzésre viszont van kereslet. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy a 2013-ban első alkalommal meghirdetett osztatlan Mérnöktanár szakot az egész országban csak Győrben sikerült nappali tagozaton elindítani (igaz, nem túl nagy létszámmal). 3. Fontos, hogy az eltérő fejlettségű részek kiegyenlítődjenek, ill. javasolt elgondolkodni a felhasználói oldalon kevésbé igényelt területek fokozatos visszafejlesztésén. A kar szoros kapcsolatot ápol a régió iparával és más intézményeivel, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac, a felhasználói oldal igényeit. Ez alapján történik a karon az egyes szakterületek arányának változása. „Mesterséges”, karon belüli autonóm, a fenti tényezőktől független döntéseket a képzési területek aránya vonatkozásában eddig sem hoztunk és ezután sem szándékozunk hozni. Az elmúlt években lényeges visszafejlesztés történt a Műszaki szakoktató BSc szak és a Településmérnöki MSc szak vonatkozásában. A Műszaki szakoktató BSc szakot nem minden évben indítottuk el, a Településmérnöki MSc szakot pedig meg sem hirdetjük minden félévben. Ezek a változások a felvételre jelentkezők és a felhasználói igények változásával összhangban történtek. Több szakon specializációkat (korábbi elnevezés szerint szakirányokat) szüntettünk meg, vontunk össze. Jelentkezési létszámokhoz kötötten szabályoztuk, szigorítottuk a specializációk létesítését, meghirdetését és indítását. 4. A környezetmérnöki képzésnél meg kell találni azt a profilt, amely egyedivé teszi a kar ilyen képzésformáját. A Környezetmérnöki Tanszék – megítélésünk szerint sikeresen – törekszik az „egyedi profil” kialakítására. A profil súlyponti területei a komplex környezetelemzés és környezetállapot-értékelés, valamint a megújuló energiák és a régió ipari adottságait figyelembevevő ipari hulladékgazdálkodás. A 14

tanszék a 2014. év folyamán tovább dolgozik képzése egyedi profiljának kialakításán, és körvonalazta oktatási célját: a hazai ipar első számú kiszolgálója szeretne lenni a környezetmérnök vonalon, elsősorban a járműipar területén; és ehhez az egyik szakirányát a régió (elsősorban járműgyártási) iparának igényeihez alkalmazkodva tervezi átalakítani. 5. Bár a tantárgyi tematikai minősítése szigorúan nem tartozik e vizsgálat feladati közé, megemlítendő, hogy a tanszékek kutatási profiljának az egyetem prioritásának irányába „fésülése” megnövelné a kutatás ütőképességét és a kritikus tömeg elérésének is segítene (pl. plazmafizika, a Fizika és Kémia tanszék most felfutó témája) A kar folyamatosan törekszik a kutatási tevékenység szétforgácsoltságának csökkentésére, és néhány területen az ütőképes kutatási kritikus tömeg elérésére. Ugyanakkor nem szándékozzuk munkatársaink kutatási szabadságát sem korlátozni. A kritikus tömeg elérését támogatták többek között a korábbi évek Belső Kutatási Főirány pályázatai, a Járműipari Regionális Tudásközpont és a Járműipari Kutató Központ tevékenysége, valamint a több egyetem és kutatóhely együttműködésében megvalósuló oktatásfejlesztési és kutatási projektek. Példaként említhető meg erre a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködés (TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0002) projekt. A kar fontosnak tartja az olyan alapkutatásokat, amelyek mérnöki problémákhoz kapcsolódnak, pl. az említett plazmafizikai téma komoly informatikai és gépészmérnöki projektekhez kapcsolódik, nem egy, a kar profiljától idegen elméleti kutatást jelent. 6. Ha az országban valaki, akkor az SZE humánpolitikája célul tűzhetné, hogy a tudományos fokozattal rendelkezők lehetőleg szerezzenek ipari gyakorlatot is. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók túlnyomó többsége rendelkezik ipari gyakorlattal is, részben azzal, hogy több évet töltött el az iparba, részben pedig azzal, hogy folyamatosan részt vesz ipari kutatási projektek megvalósításában. Az elmúlt években több nagy ipari, tervezői, fejlesztői tapasztalattal és tudományos minősítéssel is rendelkező új munkatársat kaptunk az építész és építőmérnöki területre, de a járműmérnöki terület is bővült egy tudományos minősítéssel rendelkező vezető munkatárssal, aki németországi ipari vezetői állásból és egy másik munkatárssal, aki a RÁBA középvezetői állásából érkezett a karra. A kar és az egyetem vezetése - a jelenlegi szűk mozgástér ellenére - mindent megtesz annak érdekében, hogy az oktatói kar ipari gyakorlattal rendelkező tudományos minősítéssel rendelkező kollégákkal gazdagodjon. Az AUDI Hungaria Motor Kft.-vel kialakult szoros együttműködésünket is felhasználjuk arra, hogy oktatói testületünket ebben a szellemben bővítsük. A Belsőégésű Motorok Tanszék korábbi német vezetőjét egy szintén német, ipari gyakorlattal rendelkező tudományosan minősített kollégával pótoltuk és ugyanilyen kvalitású szlovákiai magyar kollégát nyertünk meg a Járműfejlesztési Tanszék vezetésére. Mindketten az AUDI Hungaria Motor Kft. ajánlásával kerültek a karra. Megítélésünk szerint a jelenlegi jogszabályi környezet, valamint az ipari és költségvetési/egyetemi szektor közötti jövedelembeli szakadék nem támogatja a nagy tapasztalatú ipari szakemberek bevonását az egyetemi oktatásba, kutatásba. A kar szűkös humán erőforrás helyzete jelenleg nem teszi lehetővé, hogy tudományosan minősített oktatóinkat ipari gyakorlatuk felfrissítése céljából hosszabb időre nélkülözzük. 7. Az Intézmény alapképzése (BSc) kiváló volt már főiskolaként is. Az egyetemként való sikerességének a kulcseleme a most induló mesterképzéseknek szakmailag magas szintű és egyben piacképes kialakítása. Az e téren elért eredmények nyilvánossá tétele, pl. az egyetem honlapján, fontos vonzerő is lenne. Az egyetem és a kar 2011-ben új portálrendszerre tért át. Az áttéréskor célul tűztük ki, hogy a kari és a tanszéki honlapok minden olyan információt tartalmazzanak, amelyekre hallgatóinknak, együttműködő partnereinknek és a karon folyó tevékenység iránt érdeklődőknek szükségük lehet. A kar 15

és a tanszékek legfontosabb információinak angol nyelven is elérhetőknek kell lenniük. A német nyelvű képzésben résztvevő tanszékeknek német honlap változattal is kell rendelkezniük. A korábbi állapothoz képest történt ugyan előrelépés, azonban a honlapjaink információtartalmának megújítása, frissítése folyamatos feladatunk. A feladat súlyával összhangban ez a kérdés a kari tanácsok rendszeresen ismétlődő napirendi pontja. 8. A bizottság a kar oktatóinak tankönyvírási kedve méltánylása mellett felhívja a figyelmet arra, hogy az alapképzéshez már bizonyítottan bevált és kiváló tankönyvek léteznek a nemzetközi forgalomban. Meggondolandó ezek egyikének – másikának lefordítása is, mint ellátási stratégia; az MSc szinten már a nyelvtudást is szolgálja egy – egy idegen nyelvű tankönyv. A kar elmúlt időszakban további eredményes tananyag fejlesztési tevékenységet folytatott, amelynek eredményeként tovább bővült az elektronikus formában is rendelkezésre álló BSc és MSc tananyagok választéka. A nemzetközi forgalomban rendelkezésre álló, bizonyítottan bevált tankönyvek lefordítását nem tartjuk célszerű megoldásnak. Sokkal inkább elképzelhetőnek tartjuk és tervezzük ezeknek az idegen nyelven meghirdetett képzéseinknél történő felhasználását. 9. A MAB javasolja a kar publikációs jegyzékének a most országossá váló Köztestületi Publikációs Adattárral történő harmonizálását. A kar az oktatók, kutatók publikációinak nyilvántartásánál a kari publikációs adatbázis használatáról áttért a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis használatára. Oktatóinkat ösztönözzük az MTMT-ben nyilvántartott adataik folyamatos aktualizálására. 10. A tények, tapasztalatok alapján nem „lelkesítő” az új (2008 évi) helyi tudományos folyóirat, azaz az Acta Technica Jaurinensis megindítása, főleg nem az indítás érvrendszere alapján. Ha azonban már van ilyen folyóirat, nem szabad engedni az ilyenkor ismert „alulról jövő” nyomásnak, amely a helyi folyóiratok „referált” voltát formálissá igyekszik süllyeszteni. Az ilyen jellegű folyóiratokat arra kell használni, hogy az ismeret, minőségi folyóiratokban röviden megjelent cikkek hosszabb kifejtésének fóruma legyen (értekezések, kutatási jelentések, stb.) Fontosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a kar rendelkezzen saját tudományos folyóirattal. A folyóirat az elmúlt évben jelentősen megújult: feltártuk a működtetés nehézségeit, megvizsgáltuk, hogyan lehetne a cikkek színvonalát növelni és hogyan juthatnánk el a nevesebb egyetemeken működő szerzőkhöz. A folyóirat szakmai színvonalát szigorú bírálati rendszerrel tervezzük javítani. A folyóirat szerkesztő bizottságát átszerveztük, több lelkes, ambiciózus fiatal oktató vesz részt a szerkesztőmunkában, akik megújították a folyóirat honlapját is (http://acta.sze.hu). A korábbi számokban megjelent cikkek az archívumban elektronikusan elérhetők. Az új cikkek fogadása, bírálata, javítása 2013 óta elektronikusan történik. Ezáltal az egyes cikkek előélete felkutatható, naplózható; ez a folyóirat tervezett impakt faktorossá válásnak fontos feltétele. A cikkeket 2014-től DOI-azonosítóval is ellátjuk, aminek hiánya ma már nem megengedhető. Az eddig megjelent évfolyamokkal összhangban ezután is évente négy számot tervezünk kiadni, és minden számban átlagosan 12 lektorált cikket kívánunk megjelentetni. A beérkezett cikkek bírálatára minden esetben két független opponenst kérünk fel. Az elektronikus formában történő elérhetőség mellett meg kívánjuk őrizni a klasszikus papír alapú formát is. 11. Az önértékelésben a „szabadalom” vagy „találmány” szó elő sem fordul – ez egy műszaki kar esetében nagy hiányosság, még akkor is, ha közismert, hogy szinte lehetetlen a nagyiparral közös kutatások szabadalmaiban akár csak kis „SZE –résztulajdont” megszerezni. Az SZE munkatársai azonban feltalálók lehetnek, és az ő érdekeinek a képviselete fokozatosan megerősítheti az intézmény saját szellemi termék –védelmi munkáját. Erre törekedni kell. A kar munkatársainak szabadalmairól és találmányairól a kari önértékelés 2.2. pontja ad tájékoztatást.

16

12. A multidiszciplináris doktori iskola a jelen helyzetben fenntartandó megoldás, de az évek haladtával meg kell találni a minőségi, szakmai osztódásnak a lehetőleg helyben lakó és egyben alkalmas vezetőit. A doktori iskola az elmúlt időszakban stabilan működött. A kar fontosnak tartja az iskola továbbfejlesztését, ami további tudományterületek megjelenését és az egyes területek önállósulását is jelenti. Az egyes szakterületek önállósulása a következő években várható. 13. Az oktatás minőségbiztosítás kérdései jobban kidolgozhatóak. Továbbá, a doktori iskola tematikái is profitálnának, ha a kutatásokat is a minőségbiztosítás elvei szerint szabályozott folyamatokat kialakítva, ezeknek megfelelő dokumentálással végeznék. A kar az elmúlt időszakban törekedett arra, hogy az oktatási és kutatási tevékenységet átlátható módon szabályozza. Ennek érdekében a kari tanács több új kari szabályzatot, valamint eljárásrendet fogadott el. Tervezett fejlesztések és megvalósításuk A felvételi kampány, hallgató toborzás területén:  2012-ben kari Felvételi Bizottságot hoztunk létre, amely szervezi és koordinálja a kari felvételi kampányt. Korábban a felvételi kampány szervezése kizárólag egyetemi szintű feladat volt.  A hallgató toborzásban javítottuk a kari Hallgatói Önkormányzattal való együttműködést, ami lényegesen javítja a kampány hitelességét. Az oktatás területén:  Újabb BSc, MSc és osztatlan szakok sikeres akkreditációjával bővítettük a kar képzési kínálatát.  Folyamatosan megújítottuk, aktualizáltuk a meglevő szakjaink tananyagát, törekedve a párhuzamosságok megszüntetésére és a karon belüli és a karok közötti szinergiahatások jobb kihasználására.  Lényegesen javítottuk hallgatóink jegyzetekkel, oktatási segédletekkel történő ellátását különös tekintettel az elektronikus formában létrehozott tananyagokra, új oktatási technológiák alkalmazására.  Kiemelt feladatként kezeltük az oktatói kar „hallgatóbarát attitűdjének” javítását.  Az oktatással kapcsolatos hallgatói panaszok kezelésére ad hoc bizottságokat hoztunk létre (pl. építész diplomamunkák, a Mérés tárgy követelményei), amelyek megoldották a felmerült problémát. Az oktatói kar minőségi indikátorai vonatkozásában két területen történt jelentős előrelépés:  Jelentős mértékben sikerült növelni a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát.  A folyamatos generációváltás következtében az oktatói kar átlagos életkora megközelíti az ideálisnak gondolt 40-45 év közötti értéket. A generációváltás következtében a tanszékvezetők átlagéletkora is jelentősen csökkent, ami a kar jövője szempontjából alapvető fontosságú. A kari folyamatok szabályozására és átláthatóvá tételére több kari szabályzat született:  A Kari Tanács működését eljárásrend összeállításával szabályoztuk.  Elfogadtuk a szakbizottságok működési rendjét, a szakbizottsági névsorokat éves gyakorisággal aktualizáltuk.  Egységes kari Záróvizsga Szabályzatot dolgoztunk ki, egységesítettük a szakdolgozatok (BSc) és diplomamunkák (MSc, osztatlan) formai követelményeit.  Folyamatosan aktualizáltuk a publikációs és konferenciatámogatási, illetve a belső kutatási főirányok szabályzatait.  Stabilizáltuk és megújítottuk a kari tudományos folyóirat működését.

17

1.3. C-SWOT analízis A Műszaki Tudományi Karra vonatkozó C-SWOT analízis legfontosabb megállapításait (Korlátok (Constraints), Erősségek (Strengths), Gyengeségek (Weaknesses), Lehetőségek (Opportunities), Veszélyek (Threats)) az alábbi nyolc területen vizsgáltuk: Szervezet, Kereslet, kínálat, Kutatás, Humán erőforrás, Gazdálkodás, Eszközök, Kapcsolatok, Kommunikáció. Szervezet Korlátok: Hazai egyetemi kar - tanszék struktúra típusú szervezeti felépítés viszonylagos rugalmatlansága. Erősségek: Folyamatosan megújuló tanszéki struktúra, rugalmas alkalmazkodás az oktatási piaci változásokhoz, egyetemen belüli karközi oktatási együttműködés feltételei adottak (átoktatás) és jól működnek. Gyengeségek: Nagy szervezeti egység nehezen irányítható, szakterületközi együttműködések egyelőre viszonylag gyengék. Lehetőségek: Szervezeti struktúra megújulásában rejlő lehetőségek, szakterületközi együttműködések erősítése, szinergia hatások még jobb kihasználása. Veszélyek: Nehezen irányítható nagy szervezeti egység esetleges irányítatlansága, szakterületközi versengés az együttműködés helyett. Kereslet, kínálat Korlátok: Keresleti oldal területi lehatároltsága okozta igénykorlát. Szabályozott kapacitáskorlát a kínálati oldalon. Erősségek: Hagyományosan ismert és elismert, nagy múltú képzések (műszaki, informatikai). Piacképes, keresett képzések. Jól működő felnőttképzési módszerek, jelentős kutatási potenciál. Gyengeségek: Alacsony a külföldi diákok aránya. Egyenlőtlen kutatási kínálat a szakterületek között. Lehetőségek: Kedvező piaci környezet indukálta új képzési kínálat. Szervezett kutatási feladatok kiterjesztése az oktatók kritikus tömegére. Veszélyek: Kedvezőtlen demográfiai folyamatok és változó szabályozás (csökkenő hallgatói létszám). Erősödő versenytársak a felsőoktatási piacon. A hallgatói létszám és az előképzettség színvonala időnként csökken. Kutatás Korlátok: Korlátozott számú pályázati lehetőség források elnyerésére, korlátozott szabályozási háttér a kutatási eszközök egyes csoportjának megújítására, fejlesztésére. Erősségek: Széles bázisú ipari kapcsolatrendszer, sok éves tapasztalat az alkalmazott kutatások területén. Gyengeségek: Kicsi az eszközpark fenntartására, megújítására, fejlesztésére fordítható erőforrás. A magas elméleti színvonalú alapkutatások alacsony száma. Csökkenő számú kutatási és oktatási tapasztalattal is bíró tapasztalt munkatárs. Lehetőségek: Továbbszélesedő ipari kapcsolatrendszer, komplex kutatási területek lefedésére alkalmas célorientált kutatócsoportok kialakítása, a doktori iskola és a Járműipari Kutató Központ (JKK) nyújtotta tudományos potenciál kiaknázása. Veszélyek: Kutatási eszközpark megújításának korlátoltsága visszahat a kutatások számára és minőségére. Személyes kapcsolatokra épülő ipari kapcsolatrendszer. Humán erőforrás Korlátok: Állami finanszírozási keretek korlátozzák a személyi állomány folyamatos fejlesztését, szükséges bővítését. Erősségek: Minősített oktatók növekvő száma és aránya. Sok tettre kész, rugalmas, motivált fiatal munkatárs. 18

Gyengeségek: Csökkenő számú, nehezen pótolható tapasztalt egyetemi tanár, egyenetlen korfa, lassan növekvő számú akadémiai doktor és akadémikus. Rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek. Lehetőségek: Doktori iskola humán erőforrás megújító hatása, folytatódó oktatói, kutatói generációváltás, csökkenő átlagéletkor. Kutatási, ipari kapcsolatokból származó bérkiegészítés. Veszélyek: Vezetői utánpótlás bizonytalansága, korfa aránytalansága miatt magas az igen fiatal és az idősebb (és nyugdíjas) korú oktatók aránya, emiatt alacsony a tapasztalt középkorú (40-60 éves), de motivált munkatársak aránya. Gazdálkodás Korlátok: Állami finanszírozási keretek szabályozói korlátai. Erősségek: Stabil, takarékos, hiány- és hitelmentes gazdálkodás. Gyengeségek: Rugalmatlan, bürokratikus elszámolási rendszer, korlátozott bevételi oldal, valamint nem kellően hatékonyan működő kiadási oldal. Lehetőségek: Kutatási pályázati források további bevonási lehetőségei, vendéghallgatók képzésének bevételei. Veszélyek: Változó szabályozói környezet. Ipari támogatások változékonysága, kiegyensúlyozatlansága. Eszközök Korlátok: Korlátozott beszerzési lehetőségek (egyes esetekben, pl. informatikai eszközök esetén tiltás, máshol körülményes közbeszerzés). Erősségek: Koncentrált, (szinte) egy tömbös campus, költséghatékony üzemeltetés. Gyengeségek: Eszközpark egy része elavult, épületek egy része felújításra szorul (pl. a laborépület). Lehetőségek: Hasonlóan a jelenleg is folyó és már lezajlott munkálatokhoz, az eddig kimaradt épületek is megújíthatók. Veszélyek: Elavult eszközök nem kellően hatékonyan használhatók, aránytalanul bővített kapacitások egy része az egyes területeken csökkenő hallgatói létszám miatt kihasználatlan maradhat. Kapcsolatok Korlátok: Korlátozott számú a régióban fekvő potenciális ipari partnerek száma. Erősségek: Széleskörű, többszintű ipari kapcsolatrendszer, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer, meghatározó régiós szerep. Gyengeségek: Személyfüggő (oktatóhoz kötött) ipari és nemzetközi kapcsolatrendszer. Lehetőségek: Új piaci kapcsolatok, vezetői piaci szereplőkkel történő egyre szorosabb együttműködés. Veszélyek: Gyorsan változó gazdasági környezet, változó személyi állomány. Kommunikáció Korlátok: E területen nincsenek a működést közvetlenül befolyásoló korlátok. Erősségek: Többszintű (kari, tanszéki, szakterületei) kommunikációs rendszer. Gyengeségek: Eseti „információelárasztás” folytán elsikkadhatnak a lényegi információk, lassú, korlátozott belső információáramlás, „corporate image” kidolgozottsága, ismertsége, emiatt használata is alacsony. Lehetőségek: Internetes kommunikációs csatornák tudatosabb, szakszerűbb használata, bővülő médiakapcsolatok. Veszélyek: Tudatosabb kommunikációs stratégiát folytató vetélytársak előnybekerülése. Összefoglalás A Műszaki Tudományi Kar rövid és hosszú távú célrendszere az alábbiakban foglalható össze, mely bizonyítja a kari vezetés minőség centrikus elkötelezettségét. A Műszaki Tudományi Kar rövid távú célrendszere a kar piaci pozíciói, oktatási és kutatási tevékenysége valamint az ezeket megvalósító személyi állomány tekintetében a következő: Piaci pozícióink megtartása és esetleges kismértékű bővítése. A BSc szakok hallgatói létszámát megtartani, az MSc szakjaink hallgatói létszámát növelni tervezzük. Oktatási tevékenységünk piaci igényeket is követő folyamatos megújítása, frissítése, az alapértékek megőrzése mellett.

19

Kutatási tevékenységünk mennyiségi és minőségi mutatóinak (források megszerzése, aktív kutatók száma) megtartása és javítása a kutatási hangsúlyok koncentrálása mellett. Személyi állomány további megújítása, a generációváltás folytatása, a minősített oktatók arányának további növelése. A Műszaki Tudományi Kar hosszú távú célrendszere a kar piaci pozíciói, oktatás és kutatási tevékenysége valamint az ezeket megvalósító személyi állomány tekintetében a következő: Piaci pozíciónk stabilizálása, a régióvezető Műszaki Tudományi Kar „cím” megőrzése. Oktatási tevékenységünk rendszerének megőrzése, a képzési kínálat széleskörűségének fenntartása. Kutatási tevékenységünkben a régió (esetleg az ország) vezető specialistájának lenni a kiemelt 4-5 kutatási területen. Személyi állományunk koreloszlásának egyenletesebbé tétele, minősítettségi arány magas szinten tartása, bővülő, stabil egyetemi tanári kar kialakítása. -

20

2. A kar kulcsfontosságú eredményei 2.1. Oktatás A kar szakjai A Műszaki Tudományi Kar műszaki, informatikai és műszaki pedagógiai területen kínál képzéseket. A bolognai rendszerre való 2004/2005-ös áttérést követően 2008-ra kialakult a kar szakstruktúrájának gerince, amit 2014-re sikerült az előzetes elképzeléseinknek megfelelően a mérnöki és informatikai területen teljessé tenni. A teljessé tétel azt jelenti, hogy minden olyan BSc és MSc szakon folyik képzés, amelyhez a karon, egyetemen belül rendelkezésre állnak oktatási kapacitások, és amelyre a győri és az északnyugatmagyarországi régióban gazdasági, társadalmi igény mutatkozik. A műszaki pedagógusképzésben történő központi átalakításokat követve pedig megindítottuk az osztatlan, egyciklusú mérnöktanár-képzést. Ezzel elértük, hogy minden alapképzési szakunkról a karon belül több mesterszakon is folytathatják tanulmányaikat alapképzési szakot végzett hallgatóink, valamint minden, a stratégiai tervben rögzített, a győri gazdasági térség számára fontos szakot sikerült elindítanunk. A kar BSc, osztatlan és MSc szakjainak számát a 2.1. táblázat foglalja össze. A kar szakjainak szakterületi megoszlása 2.1. táblázat Szakterület

Alapképzés

Mesterképzés Osztatlan képzés

Műszaki

11

12

1

Informatikai

2

2

-

Pedagógiai

-

1

1

Az alábbiakban az egyes képzési szinteken (BSc, osztatlan, MSc/MA, szakirányú továbbképzési) indított szakjainkat soroljuk fel az indítás első évének feltüntetésével. Alapképzési szakok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Mérnök informatikus Építőmérnöki Gépészmérnöki Közlekedésmérnöki Mechatronikai mérnöki Villamosmérnöki Építészmérnöki Gazdaságinformatikus Környezetmérnöki Műszaki menedzser Műszaki szakoktató Járműmérnöki Logisztikai mérnöki

(2004)‫‏‬ (2005)‫‏‬ (2005)‫‏‬ (2005)‫‏‬ (2005)‫‏‬ (2005)‫‏‬ (2006)‫‏‬ (2006)‫‏‬ (2006)‫‏‬ (2006)‫‏‬ (2006) (2011) (2014)‫‏‬

Osztatlan szakok

1. 2.

Építész osztatlan Mérnöktanár osztatlan szakirányok:‫ ‏‬közlekedési, gépész, mechatronikai, informatikai

(2005)‫‏‬ (2013)

Mesterképzési szakok

1. 2. 3. 4. ‫‏‬5. 6. 7.

Járműmérnöki magyar nyelven Mechatronikai mérnöki Mérnöktanár MA Mérnök informatikus Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven Közlekedésmérnöki Logisztikai mérnöki

(2007) (2007)‫‏‬ (2007)‫‏‬ (2008)‫‏‬ (2008) (2009)‫‏‬ (2009)‫‏‬ 21

Szakirányú továbbképzési szakok

(2009)‫‏‬ (2010) (2010) (2011) (2012) (2014) (2014) (2014)

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Villamosmérnöki Településmérnöki Szerkezettervező építészmérnöki Gazdaságinformatikus Fahrzeugingenieur német nyelven Gépészmérnöki‫‏‬ Műszaki menedzser Infrastructural Civil Engineering angolul

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Logisztikai és szállítmányozási menedzser (BSc) Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc) Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés

A szakok a MAB kívánalomnak megfelelő formában történő felsorolását a Függelék 3. táblázata tartalmazza. Az egyetemi alapképzési és osztatlan szakokat minden évben az őszi, normál felvételi eljárásban indítjuk nappali és levelező/távoktatás tagozaton. Ettől az általános szabálytól eltérően a Közlekedésmérnöki és a Műszaki menedzser alapszak távoktatási tagozaton minden keresztfélévben (februári kezdés) is indul. A mesterképzési szakokat minden (normál és kereszt) félévben nappali és levelező tagozaton is meghirdetjük. Az alapképzési szakok közül a Műszaki szakoktató, a mesterképzési szakok közül pedig a Településmérnöki szak nem indult el az elmúlt időszakban minden évben, mert nem mindig volt megfelelő számú jelentkező. A szakirányú továbbképzési szakokat igény esetén, nem minden évben indítjuk. A régi rendszerű felsőfokú szakképzési (FSz) szakjaink közül gépipari mérnökasszisztens és mechatronikai mérnöki mérnökasszisztens szakokon vannak még hallgatóink, de ezek kifutó szakok. Az új rendszerű felsőoktatási szakképzési (FOSzK) szakoknál a szakindítás jogát elnyertük a mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus szakokon. Több, számunkra fontos terület, mint pl. a gépipari mérnökasszisztens szak képzési és kimeneti követelményei (KKK-ja) még nem jelent meg. A felsőoktatási szakképzési szakok szerepe a karon azután fog tisztázódni, amikor megjelennek a felsőoktatás rendszerének országos szintű átalakításáról a végleges rendelkezések.

22

A felvett és végzett hallgatók száma és aránya

2.1. ábra: A karra jelentkező hallgatók állandó lakóhely szerinti eloszlása A 2.1. ábra a karra jelentkező hallgatók területi eloszlását szemlélteti. A Műszaki Tudományi Karra meghatározó létszámban a Balaton középvonalától északi-nyugatra fekvő dunántúli területről jelentkeznek hallgatók. A fenti térkép a jelentkező hallgatók területi eloszlását szemlélteti. Ez a területi eloszlás is igazolja a kar döntően regionális szerepét. A 2.2. és a 2.3. táblázatok mutatják be az elmúlt öt éves időszakra az évenként felvett és végzett hallgatók létszámát. Végzettnek az abszolutóriumot szerzett hallgatókat tekintjük. A felvett és beiratkozott hallgatók száma 2009

2.2. táblázat 2010

2011

2012

2013

Összesen 6188 98 92 231 488 7097

Nappali alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egységes, osztatlan képzés felsőfokú szakképzés mesterképzés (MA/MSc) Nappali összeg:

1130 13 24 72 46 1285

1161 21 11 71 147 1411

1334 23 18 46 116 1537

1356 21 11 42 106 1536

1207 20 28

Részidős alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés Részidős összeg:

384 54 12 450

439 369 10 818

446 303 11 760

409 264

350 199

673

549

2028 1189 33 3250

1735

2229

2297

2209

1877

10347

Kari összes:

73 1328

23

A végzett hallgatók száma

2.3. táblázat 2009

Nappali felsőfokú szakképzés alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) egységes, osztatlan képzés doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés főiskolai képzés Nappali összeg:

2010

2011

2012

Összes

2013

12 205 6

40 393 19

44 454 61

35 483 84

43 446 66 10 11 16 6 598

174 1981 236 10 49 324 196 2970

8 98 112 441

12 103 44 611

8 72 24 663

10 35 10 657

Részidős alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés egyetemi képzés főiskolai képzés Részidős összeg:

131 35 17 22 140 345

133 23 24 12 36 228

163 66 13 2 20 264

198 141 10 1 7 357

149 178 11 6 344

774 443 75 37 209 1538

Kari összes

786

839

927

1014

942

4508

A 2.2 és 2.3 táblázat adatai azt mutatják, hogy a kar beiskolázási és végzési mutatószámai stabilak. Az is látszik, hogy a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent és vált elhanyagolhatóvá a bolognai rendszer előtti képzésekben végző hallgatók száma. A képzési rendszer átalakulásának (a hagyományos párhuzamos rendszerről a lineáris bolognai rendszerre történő átállás) hatása és az országos szinten is változó felvételiző létszám nehezen teszi összehasonlíthatóvá a felvettek és végzettek arányát, hisz a végzés BSc szakon legalább 3,5 évvel a felvétel után történik. Ezt figyelembe kell venni az alábbi táblázat értelmezésében, mely évenként és összesítve mutatja a végzettek és felvettek számarányát a fontos képzési szintek és a kari összesítés esetében. A képzési szerkezet átalakulása és a fokozatosan növekedő hallgatói létszám eredménye, hogy az alapképzési és mesterképzési szakokon az arány fokozatosan nő, hisz pl. 2009-ben a 2005-ös induló BSc képzések azon diákjai végeztek, akik mintatanterv szerint tanultak, de a végzősök száma a magasabb felvételi létszámú 2009-es évhez van viszonyítva. A kari összes számarány ilyen irányú változását mérsékli, hogy 2009-ben még jelentős számú régi, főiskolai képzésben végző hallgatónk is volt. A végzett és felvett hallgatók számának aránya az új (bolognai) rendszerben 2.4. táblázat 2009

Összes

2010

2011

2012

2013

Nappali alapképzés (BSc) mesterképzés (MA/MSc) Nappali összeg:

18,1% 33,9% 13,0% 12,9% 34,3% 43,3%

34,0% 52,6% 43,1%

35,6% 79,2% 42,8%

37,0% 90,4% 45,0%

32,0% 48,4% 41,8%

Részidős alapképzés (BSc) mesterképzés (MA/MSc) Részidős összeg:

34,1% 30,3% 64,8% 6,2% 76,7% 27,9%

36,5% 21,8% 34,7%

48,4% 53,4% 53,0%

42,6% 89,4% 62,7%

38,2% 37,3% 47,3%

Kari összes

45,3% 37,6%

40,4%

45,9%

50,2%

43,6%

A végzett és felvett hallgatók számának arányai a fent leírtak miatt a bolognai rendszerű szakokon az utolsó, 2013-as évben mutatják leghűbben a végzési arányokat. Ezek a számok alapképzésben 40%, 24

mesterképzésben 90% körüliek. A fenti végzési arányok nem térnek el a magyarországi műszaki és informatikai felsőoktatási intézményekben megszokottól. A 2013/14-es tanév keresztféléves jelentkezési adatai a kar eredményes megújított felvételi kampánytevékenységét tükrözik: az összes jelentkezők száma 22%-kal, az első helyes jelentkezők száma pedig 29%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban. Hallgatók száma és aránya finanszírozási forma szerint A finanszírozási formák súlya jelentősen más képet mutat nappali és részidős képzésekben, ezért e két eset mindegyikét megmutatjuk külön-külön, majd kari összesítésben is. Finanszírozási formák szerinti eloszlás nappali tagozaton 2.5. táblázat Állami részösztöndíjas hallgató létszám arány Államilag támogatott hallgató létszám arány Költségtérítéses hallgató létszám arány Kari összes hallgató:

2009

2010

2011

4194 84,5% 772 15,5% 4966

4174 81,4% 951 18,6% 5125

3901 73,6% 1399 26,4% 5300

2012 64 1,2% 3944 73,6% 1350 25,2% 5358

Finanszírozási formák szerinti eloszlás részidős (levelező és távoktatási) tagozaton 2009 Állami részösztöndíjas hallgató létszám arány Államilag támogatott hallgató létszám arány Költségtérítéses hallgató létszám arány Kari összes:

0,0% 2226 100,0% 2226

2010

2011

432 17,7% 2012 82,3% 2444

813 32,3% 1702 67,7% 2515

Finanszírozási formák szerinti eloszlás kari összesítésben 2009 Állami részösztöndíjas hallgató létszám arány Államilag támogatott hallgató létszám arány Költségtérítéses hallgató létszám arány Kari összes:

4194 58,3% 2998 41,7% 7192

2012 71 2,9% 933 38,3% 1434 58,8% 2438

2013 18 0,3% 3950 74,6% 1325 25,0% 5293 2.6. táblázat 2013 39 1,7% 912 39,7% 1348 58,6% 2299 2.7. táblázat

2010

4606 60,9% 2963 39,1% 7569

2011

4714 60,3% 3101 39,7% 7815

2012 2013 135 57 1,7% 0,8% 4877 4862 62,6% 64,0% 2784 2673 35,7% 35,2% 7796 7592

A fenti arányokra a következő fő megállapítások tehetők:  Nappali tagozaton az államilag támogatott képzések dominálnak. Ezek aránya a vizsgált időszakban kisebb csökkenést mutatott (kb. 84%-ról 75%-ra).  Részidős képzések esetén 2010-ben nyílt meg az államilag finanszírozott státusz lehetősége. Azóta majdnem 40%-ra nőtt az államilag finanszírozott hallgatók aránya ezen a tagozaton.  A kari összesítés a nappali tagozat értékeihez áll közel, hisz itt lényegesen nagyobbak a létszámok. A legfrissebb adatok szerint kb. 65-35% a megoszlás az államilag finanszírozott és a költségtérítéses formák között. Az is látható, hogy a vizsgált időszakban összesítésben az államilag támogatott helyek darabszáma és aránya kismértékű növekedést mutat. A finanszírozási formák közti ilyen megoszlást a karon kedvezőnek tartjuk. Ez azt is tükrözi, hogy a kar szakstruktúrája az állami szintű preferenciákkal (a műszaki, informatikai és műszaki pedagógiai szakterület) és a gazdasági igényekkel egyaránt összhangban van. 25

A folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok A képzést jellemző őszi féléves adatsorokat a kívánt formában a Függelék 1. táblázata tartalmazza. A táblázatban található számadatok az előzőekhez hasonlóan stabil helyzetű szakstruktúrát mutatnak. A terjedelmi okokból itt nem részletezett szak-szintű elemzések szerint vannak olyan szakjaink, melyek felvételi adatai romlanak, de ezek nagyrészt az országos tendenciák tükröződései (pl. az építő- és építészmérnöki területen, ahol a háttérül szolgáló iparág válsága az alapvető oka az érdeklődés csökkenésének), de a jelenleg népszerűbb szakok (pl. gépész- és járműmérnök képzés) felvételi eredményei ezeket nagyrészt ellensúlyozzák.

2.2. ábra: A kar hallgatói létszámának képzési forma szerinti megoszlása A kar őszi féléves összes hallgatói (aktív és passzív) létszámának alakulását oszlopdiagramok mutatják be az elmúlt 10 évre. A tavaszi féléves hallgatói létszámok általában 500-600 fővel alacsonyabbak (2.8. táblázat). Az első diagram a nappali, levelező és távoktatási tagozaton arányát szemlélteti, a második diagramon pedig a bolognai rendszerre történő átállás folyamata követhető nyomon.

2.3. ábra: A kar hallgatói létszámának képzési szint szerinti megoszlása 26

A diagramokból még az is látható, hogy a kar hallgatói létszáma az előző öt éves (2003-2008) időszakhoz képest egy kb. 20-25%-kal magasabb értéken látszik stabilizálódni. Az aktív nappali tagozatos hallgatói létszám 2.8. táblázat 2009 2009 2010 2010 2011 2011 2012 2012 2013 2013 Átlag tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz 4207 4674 4308 4778 4273 4898 4387 4911 4386 4913 4573,5 A kar aktív nappali tagozatos hallgató létszáma az öt év átlagában 4573,5 fő. Valamennyi szakunkon azonban a gazdasági és humán, valamint a nyelvi és jogi tantárgyakat az egyetem más karaihoz tartozó szervezeti egységek munkatársai végzik. A Neptun-rendszer adatai alapján az osztatlan és BSc szakjainkon a tantárgyak 80%-át karhoz tartozó tanszékek, 20%-át pedig más szervezeti egységek munkatársai oktatják. Az MSc/MA szakjainkon ez az arány 86,6%, illetve 13.4%. Ha ezeknek az arányoknak hallgatói létszámokkal súlyozott átlagát vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy átlagosan szakjaink tantárgyainak 18,5%-át, az egyetem más, nem a karhoz tartozó tanszékei oktatják. A Műszaki Tudományi Kar is átoktat az egyetem többi karára (főként matematika, informatika és logisztika tárgyakat), de az ottani alacsonyabb hallgatói létszámok és a kevesebb átoktatott tárgy miatt ennek mértéke a kapott átoktatás 30%-ára tehető. A fenti gondolatmenetre való tekintettel jogosan állítható, hogy az átlagos aktív nappali tagozatos hallgatói létszámunk 12,95%-kal csökkenthető, azaz 0,8705x4573,5=3981,2 főnek tekinthető. A hallgatók beiskolázásának javítására használt eszközök, módszerek Az utóbbi években országosan egyre jobban jelentkezik az érettségizők számának demográfiai okokból bekövetkező csökkenése. Az, hogy ez ne járjon a karra felvett diákok számának lényeges csökkenésével, komoly odafigyelést igényel. Ennek érdekében a következő lépéseket tettük:  A kínált szakok palettájának igazítása a munkaerő-piaci igényekhez. Így indítottuk az utóbbi öt évben például a Járműmérnöki és a Logisztikai mérnöki alapszakot, valamint a Szerkezettervező építészmérnöki, a Gazdaságinformatikus, a Gépészmérnöki és a Műszaki menedzser mesterképzési szakot. Az a tapasztalatunk, hogy a felvételizők számára örvendetes módon egyre fontosabbá válnak az elhelyezkedési szempontok, így az ilyen új szakok nagy vonzerővel bírnak.  Kiemelt figyelem a felvételi kampányra. Korábban is sokat tettünk a felvételi kampányban annak érdekében, hogy a középiskolás diákok érdeklődését felkeltsük szakjaink iránt, mint pl. tájékoztató füzetek nyomtatása, Nyitott Kapuk rendezvények, középiskolai látogatások. Ezeket megtartottuk, de a hatékonyabb szervezés érdekében 2012 őszén a Kari Tanács létrehozta a Kari Felvételi Bizottságot, mely e népszerűsítési formák esetén a korábbinál hatékonyabb működést tesz lehetővé. Az egyetemi Felvételi Bizottsággal együttműködve a kampányban a szakok egységes stílusú üzenetei, kampányarcai jelentek meg, a középiskolai látogatásokon attraktívabb prezentációkkal veszünk részt és a korábbinál sokkal több helyre mennek ki a kar és szakjaink képviselői. A klasszikus kampányelemeken túl FaceBook-os kampány, középiskolásoknak kiírt pályázatok, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal való együttműködés, a tudomány-népszerűsítő alkalmak (pl. Kutatók Éjszakája) is mind segítik azt, hogy a középiskolások figyelmét felhívjuk a kar nyújtotta továbbtanulási lehetőségekre. A témában kifejtett erőfeszítések eredményesnek tekinthetők. Ez egyrészt a fenti adatokon is látszik: csak az elmúlt évben mutatkozik enyhe csökkenés a felvettek létszámában, de ez az országos csökkenésnél kisebb mértékű. Az alábbi táblázatból az látható, hogy a kar országos súlya az alapképzés területén (a kar szakjain) az elmúlt öt évben közel 40%-kal, 10,6%-ról 14,5%-ra növekedett.

Az alapképzési szakokra felvettek részaránya az országos létszámokhoz viszonyítva 2009 10,6%

2010 11,3%

2011 11,8%

2012 13,3%

2.9. táblázat

2013 14,5%

Tehát az általunk meghirdetett szakokon növeltük részesedésünket az országosan felvételt nyert hallgatók körében, ezért a 2013 év enyhe visszaesése a felvettek létszámában csak az országos negatív demográfiai trenddel magyarázható.

27

Mesterképzésen a hasonló számok idősoros vizsgálata erősen torzított, mert még 2009 után is sok helyen alapítottak és indítottak új képzéseket. A mesterképzési számadatok mostanra kezdenek stabilizálódni, így csak azt az adatot közöljük, miszerint 2013-ban a kar által indított mesterképzési szakokon az országosan felvett diákok 20,8%-át vettük mi fel, ami a kar műszaki, informatikai egyetemi képzésbeli súlyával összhangban áll. Az oktatás és tanulás eredményessége A problémás területek felmérése A hallgatói vizsgaeredmények alapján megnéztük, milyen tárgyakból történik a legtöbb ismétlővizsga. 2011 márciusában egy részletes elemzés is született, mely az összes hallgatót figyelembe vette, akit addig bármelyik BSc vagy MSc szakunkra felvettünk. Ez a felmérés pontosabb, mint a globális számokra, pl. az évenkénti végzettek/felvettek arányának számolására támaszkodó számítások, hisz pl. utóbbit terheli a késleltetésből fakadó bizonytalanság. Az egy adott évben végzettek számát a képzési időnyivel korábban felvettek számához kellene viszonyítani. A képzési idő viszont nem egy meghatározott hossz, hisz a kreditrendszerben természetes, ha valaki pl. szakmai gyakorlat, vagy munkavállalás miatt nem 7 félév alatt végez el egy BSc szakot. A következőkben a 2011-es vizsgálatra, illetve a 2013-ban gyűjtött adatokra támaszkodva mutatjuk be a kar oktatási helyzetét. A végzettek aránya A Neptun tanulmányi rendszer adatai alapján olyan felmérést is végeztünk, amely egyesével követte végig hallgatóinkat. Ebből az derült ki, hogy alapképzési szakokon a valaha felvett hallgatók átlagosan 41%-a távozott sikertelenül a képzésből. A maradék 59%-ból kb. 40% már végzett, így 19%-nyi diák még végezhet valamikor a jövőben. Ugyanezek a mesterszakokon jobb arányt mutatnak: ott a sikertelenül távozó hallgatók aránya 13% volt, azaz 87% potenciálisan elvégezheti a képzést. A részletes elemzés szerint azok az események, melynek során a hallgató sikertelenül távozik egy szakról 2/3-részben az első két félév során bekövetkeznek. A hallgatókkal és a HÖK-kel való konzultáció alapján a sikertelen tanulmányok fő okai, hogy az alapképzési szakos hallgató  nem tud a felsőoktatás számonkérési formáihoz, követelményeihez alkalmazkodni;  a középiskolából gyenge alapokkal érkezik;  rájön, hogy választott szakja iránt mégsem érez megfelelő érdeklődést. A követelményekhez való alkalmazkodást a Gólyatáborban és Felkészítő Napokon adott részletesebb tájékoztatással, a középiskolai gyenge alapok pótlását felzárkóztató tananyagok készítésével és alapozó, választható kurzusok (pl. Matematika 0.) meghirdetésével igyekeztünk ellensúlyozni. Az egyetemi képzés jellegéből adódóan az, hogy egy hallgató él-e ezekkel a lehetőségekkel, rajta múlik, a hiánypótlást nem tettük kötelezővé. A mintatanterven felüli félévek száma A kreditrendszerű képzésben bizonyos mértékű „túlcsúszás” természetes, és nem minden esetben jelenti a hallgató vagy a képzés hibáját. Például egy, az előírtnál hosszabb szakmai gyakorlat, egy komoly projektben való részvétel okozhatja, hogy a hallgató félévet halaszt vagy előre tervezetten kevesebbet teljesít, mint az elvi 30 kredit/félév. Az sem ritka, hogy egy hallgató anyagi helyzetének javítása miatt munkát vállal tanulmányai során, ezért végez a mintatantervnél több félév alatt. A „túlcsúszás” tehát nem feltétlen a képzés hibáját jelzi. Ennek ellenére megvizsgáltuk a túlcsúszást jellemző fő mutatókat. A túlcsúszás mértékét jellemző számadatok 2.10. táblázat Abszolvált (fő) Ebből túlcsúszó (fő) Túlcsúszás aránya Átlagos túlcsúszás (félév)

2009 837 420 50,2% 2,73

2010 837 474 56,6% 2,46

2011 926 551 59,5% 2,80

2012 1041 624 59,9% 2,85

2013 950 551 58,0% 3,08

Összes 4591 2620 57,1% 2,80

28

A túlcsúszó hallgatók aránya és az átlagos túlcsúszás mértéke láthatóan enyhe növekedést mutat, ami azzal magyarázható, hogy a 2004–2006 közt induló és egyre növekvő létszámú alapképzések esetén, aki 2009-ben, vagy 2010-ben végzett, azok közt kisebb arányban lehettek jelentősen túlcsúszók. A fentebb említett részletes felmérés a jelentős mértékű túlcsúszás egyik lehetséges okaként bizonyos szakokon kiemelkedően hosszú tantárgyi előtanulmányi követelmény láncolatokat azonosított. Ezekben az esetekben felkértük az illetékes szakbizottságot az előtanulmányi lánc indokoltságának felülvizsgálatára és ahol szakmai érvek miatt nem lehetett ezt rövidíteni, a tárgyak mindkét félévben (őszi, tavaszi) történő meghirdetését kértük, hogy egy sikertelen vizsga ne okozzon éves csúszást a végzés idejében. A passzív hallgatók aránya A túlcsúszásról elmondottakhoz hasonlóan bizonyos mértékű passzív félév szám nem jelez problémát, hanem a rendszer természetes része, mely lehetővé teszi, hogy egy hallgató pl. magánéleti problémáiból adódó elfoglaltságai ne tegyék lehetetlenné egy szak elvégzését. A Függelék 1. táblázatában közölt részletes adatokból az összes hallgatók közt a passzívak arányának éves változását mutatja a következő táblázat. A passzív hallgatók aránya az összeshez képest 2.11. táblázat 2009 2010 2011 2012 2013 Összes Nappali 5,9% 6,8% 7,6% 8,3% 7,2% 7,2% Részidős 17,7% 19,4% 18,5% 18,6% 17,7% 18,4% A táblázatból látszik, hogy részidős képzésben a passzív félévek aránya nagyobb, ami a képzés jellegéből könnyen érthető jelenség. Az számok nem jeleznek veszélyes jelenségeket. A kismértékben növekvő tendencia a 2013-ban megfordulni látszik, ami feltehetően az új Nemzeti Felsőoktatási Törvény alapján a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatba átvezetett szigorúbb szabályok eredménye. A félév passziválások, halasztások oka igen változatos, nehéz statisztikailag elemezhető adatforráshoz jutni a témában. Tipikus okok:  Betegség.  Külföldi gyakorlat.  Hosszabb szakmai gyakorlat.  Magánéleti problémák. (Gyakran a hallgató dolgozik a passzív félévben, hogy tanulmányait folytatni tudja.)  Középiskolai tanulmányok folytatása. (Több középiskolában érettségi után lehet egy plusz évet maradni, melynek során extra szakmai vagy nyelvi képzést nyújtanak. Ilyen esetben gyakori, hogy a hallgató végigcsinálja a felvételi folyamatot, de passzív félévvel kezd az egyetemen.)  „Időkérés.” Néha egy hallgató elbizonytalanodik, ezt a szakot kell-e végigcsinálnia, mint amin jelenleg van. Ekkor egy kis gondolkodási időt ad a passziválás lehetősége. A diplomázók és záróvizsgázók aránya, a nyelvvizsga kérdése Az egész magyar felsőoktatásban jelentkező jelenség, hogy a sikeres záróvizsgát nem követi minden esetben a diploma megszerzése, mert ahhoz még nyelvvizsga-követelményeket is teljesíteni kell. Ezért egy adott évben a kiadott diplomák száma kisebb, mint a sikeres záróvizsgáké. Ezeket az adatokat mutatja be a 2.12. táblázat, mely a Függelék 1. táblázata adatain alapul: A diplomaszerzés és a sikeres záróvizsgák számának aránya 2.12. táblázat 2009 2010 2011 2012 2013 Összes Nappali 77,3% 81,5% 78,0% 78,6% 79,4% 79,1% Részidős 60,6% 53,0% 71,9% 66,9% 75,8% 66,1% Látható, hogy nappali tagozaton átlagosan 21%, levelezőn és távoktatáson 34% körüli a „hiány”, azaz ennyi azoknak az aránya, akik nyelvvizsga-követelmények nem teljesítése miatt nem jutnak diplomához egyelőre. A statisztikai ingadozás ellenére ebben kissé javuló tendencia fedezhető fel, aminek egyik oka lehet az egyetemen indított ingyenes nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok népszerűségének és a hallgatói tudatosságnak növekedése. A táblázat értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy itt olyan diploma-szerzések is szerepelnek, melyek esetleg 2-3 évvel korábbi záróvizsgához kapcsolódnak. Ezekből az adatokból tehát azt

29

jelenthetjük ki, hogy eddigi nappalis hallgatóink 79%-a előbb-utóbb teljesítette a nyelvvizsgakövetelményeket, míg részidős képzésekben ez az arány 66%. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka A kar oktatói aktív konzultációs szerepet vállalnak az egyetem Tudományos és Művészeti Diákköreiben. A kar minden szemeszterben rendez Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciát (TMDK). A 2011-es, illetve 2013-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt a résztvevő hallgatók száma és eredményességük is. Ennek egyik oka az, hogy az MSc képzésben résztvevő, az OTDK-n általában jobb eredményességgel szereplő hallgatóink közül egyre több tudta megméretni magát, hiszen számuk nőtt, másik tényezője pedig az, hogy a kar és az egyetem vezetése kiemelten fontosnak tartja a hallgatók tudományos munka iránti érdeklődésének felkeltését. A kari TMDK konferenciák novemberben és áprilisban kerülnek megrendezésre, részvételi és helyezési statisztikájuk a 2.13. táblázatban látható. A kari TMDK konferenciák adatai 2.13. táblázat

Résztvevő

2008 2008 tavasz ősz 59 67

2009 2009 tavasz ősz 0 66

2010 2010 tavasz ősz 62 112

2011 2011 tavasz ősz 0 56

2012 2012 tavasz ősz 78 41

2013 tavasz 14

Helyezett

32

29

0

38

41

61

0

26

45

26

8

OTDK indulási jogot nyert

18

30

0

18

25

48

0

25

34

27

8

A kar hallgatóinak elmúlt 10 évbeli OTDK részvételét és eredményeit (az előadott és a díjazott dolgozatok számát) a 2.14. táblázat foglalja össze. Az OTDK konferenciák adatai 2.14. táblázat Induló Helyezett

2003 13 7

2005 9 5

2007 21 5

2009 24 9

2011 42 16

2013 38 7

A beadott és a kari TDK konferencián előadott dolgozatok abszolút száma elfogadható hallgatói aktivitást tükröz, érdekes a 2010-es kiemelkedő eredmény, mely a 2011-es OTDK-ra is észrevehető hatást gyakorolt. Ha ezeket a számokat azonban a hallgatói létszámmal vetjük össze, akkor nyilvánvaló, hogy ezen a területen még előrelépésre van szükség. Az oktatók oktatási terhelése Az oktatói kar valamennyi tagja teljesíti az NFtv.-ben szereplő heti minimális óraszámot. Megítélésünk szerint a Műszaki Tudományi Kar oktatóinak oktatási terhelése a magyarországi mérnöki és informatikai karok oktatási terhelési átlagánál lényegesen nagyobb. Ez egyenes következménye a kar viszonylag magas hallgatói létszámának és viszonylag alacsony oktatói létszámának. Véleményünk szerint az óraszám önmagában csak abban az esetben alkalmas az oktatási teljesítmény mérésére, ha a tanórákon kb. azonos létszámú hallgató vesz részt. Ezért a kar egy olyan oktatási terhelésmérési és terhelésértékelési rendszert dolgozott ki és alkalmaz 2011 óta a karon belüli humán erőforrás elosztásra, illetve 2014-től a karon belüli dologi és óraadói keret elosztására, amit alkalmasabbnak tartunk az oktatási terhelés mérésére. Az oktatási terhelésmérésre mindig az őszi félévben kerül sor és az adott naptári év oktatási terheléseit jellemzi. Két mérőszámot állítunk elő. Az egyik az egy tanszékre vonatkozó abszolút mérőszám, a „tanszéki oktatási volumen”, a másik pedig az egy közalkalmazottra vonatkozó fajlagos mérőszám, az egy alkalmazottra vonatkozó „teljes értékű hallgatószám”. A mérőszámok előállítása alapjául két adatbázis szolgál: - a Tanulmányi Osztálytól kapott oktatási adatok a naptári év félévéről a Neptun tanulmányi rendszerből (tantárgyak, kreditpontok, hallgatói létszámok), - a Bér- és Számviteli Osztály Munkaügyi Csoportjától a tanszékek redukált közalkalmazotti létszámáról.

30

A mérőszámok előállításának alapgondolat az, hogy az oktatási teljesítmény a kreditpontok alapján mérhető. A kredit a hallgató tanulmányokban való előrehaladását méri, azaz ez a leginkább megfogható mennyiség, ami egy tanszéknek, egy oktatóknak a képzéshez való hozzájárulását jellemzi. Az abszolút mérőszám előállításához tanszékenként összeadjuk minden kurzusra a hallgatók számának és a tantárgy kreditértékének szorzatát. Ezt a számot az egy tanórán, kurzuson résztvevő hallgatók számától függően korrigáljuk. Véleményünk szerint ugyanis a kurzus hallgatói létszámának növekedésével nem nő arányosan az oktatói munkaráfordítás, hiszen egy előadást nagyobb létszámú hallgatóságnak is meg lehet tartani. Ugyanakkor a vizsgák, zárthelyik és konzultáció a létszámmal közel arányos munkát jelentenek. Ezért alkalmazunk egy c-vel jelölt kurzuslétszám korrekciós függvényt, ami egyfajta “korrigált létszámot” határoz meg az egyes kurzusokra a tényleges létszám függvényében. Ez a c függvény (piros) szakaszonként lineáris: 20-nál kisebb létszám esetén az eredeti értéket adja vissza, a 21–50 közötti hallgatók már csak 0,7-et érnek, az 51–100 közötti hallgatók 0,5-öt, 101–200. között 0,3-at és 200 felett pedig 0,2-őt számítanak. A függvényt a 2.4. ábra mutatja be. Az egyenes (zöld) a korrekció nélküli esetet szemlélteti.

2.4. ábra: A hallgatói kurzuslétszám korrekciós függvény A tanszéki oktatási volumen kiszámítása az alábbi egyszerű összefüggéssel történik: TszVol 

 c( L )  Kr(T )  L( K ) K

A c kurzuslétszám korrekciós tényező (függvény) a kurzust felvevő hallgatók L számától függ (2.4. ábra), A Kr kreditszám attól függ, hogy milyen T tantárgyról van szó, és az L a K kurzust felvevő hallgatók számát jelöli. Az abszolút mérőszámból a fajlagos mérőszámot a tanszék közalkalmazotti létszámával történő osztással kapjuk. Annak érdekében, hogy ez a mérőszám ne legyen túl sok számjegyű, ezért 60-nal elosztjuk. A 60-nal történő osztás magyarázata az, hogy a hallgatók a mintatantervek szerint félévenként 30 kreditet vesznek fel, így a vizsgált 2 félév alatt 60-at kellene felvenniük. A tanszéki oktatási volumen 60-ad része tehát valamiféle “főállású, vagy teljes értékű” hallgató számot ad minden tanszékre. A teljes értékű hallgatói számot a tanszék közalkalmazottainak számával osztva kapjuk a tanszék egy közalkalmazottra vonatkozó fajlagos oktatási terhelési jellemzőjét. A kari és egyetemi szintű vezetők is tanszékekhez vannak rendelve, ott viszont nem várható el tőlük olyan mennyiségű oktatási teljesítmény, mint a nem vezetői feladatokat is ellátó kollégáktól. Ennek figyelembevételét a vezetői funkciót vállaló munkatársak kisebb súllyal történő beszámításával érjük el a tanszék közalkalmazotti létszámának meghatározásakor. Az egyes vezetői funkcióknál a következő szorzófaktorokat használjuk: • Rektor, dékán: 0-s szorzó. (Nem számít bele a tanszéki létszámba.) • Rektor- és dékánhelyettes: 0,5-ös szorzó. 31

• Doktori Iskola vezető: 0,5-ös szorzó. • Tanszékcsoport-vezető: 0,5-ös szorzó. • Rádiófrekvenciás Laboratórium-vezető: 0,5-ös szorzó. A fajlagos mérőszám, az egy közalkalmazottra vonatkoztatott teljes értékű hallgató szám kiszámítása az alábbi összefüggéssel történik: c( L )  Kr( T )  L( K ) TszVol K . TÉH   60  N korr 60  N korr ( T ) Az összefüggésben Nkorr (T ) a T tanszék korrigált közalkalmazotti létszáma.



A 2.15. és a 2.16. táblázat a 2013.-as naptári évre mutatja be tanszékenként a fajlagos, illetve abszolút oktatási terhelési mérőszámokat. Az egy közalkalmazottra vonatkoztatott teljes értékű hallgató szám Tanszék Járműfejlesztési Tanszék Tanárképző Központ Közlekedésépítési Tanszék Belső Égésű Motorok Tanszék Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Épülettervezési Tanszék Környezetmérnöki Tanszék Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Építészettörténeti és Városépítési Tanszék Távközlési Tanszék Automatizálási Tanszék Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék Közlekedési Tanszék Fizika és Kémia Tanszék Járműgyártási Tanszék Informatika Tanszék Alkalmazott Mechanika Tanszék Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Matematika és Számítástudomány Tanszék

2.15 táblázat

Nappali 0 2,2 4,7 5,4 5,7 5,7 6,1 7,2 7,2 8,2 8,6 9 9,3 9,6 9,6 11,3 12,2 12,4 13,2 14,1 18,5

Levelező 0 3,2 4,2 2,1 3,3 0 2,4 2,6 0,2 4,5 6,7 0,7 4,8 7,4 9,2 4,7 4,7 4,9 5,6 6,2 6,1

Összes 0 5,3 8,9 7,5 9 5,7 8,6 9,8 7,4 12,7 15,3 9,7 14,1 17 18,8 16 16,9 17,3 18,9 20,3 24,7

2011-ben a nappali tagozatra vonatkozó legkisebb érték 1,5, a legnagyobb pedig 24,3 volt. Az elmúlt két évben valamelyest sikerült csökkenteni a tanszékek között „történetileg” kialakult oktatási terhelésben mutatkozó különbségeket. A tanszékek teljes oktatási volumene Tanszék Járműfejlesztési Tanszék Tanárképző Központ Belső Égésű Motorok Tanszék Építészettörténeti és Városépítési Tanszék Épülettervezési Tanszék Környezetmérnöki Tanszék Közlekedésépítési Tanszék Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Fizika és Kémia Tanszék

2.16. táblázat Nappali 0 904,2 2425,5 2598,2 4266,8 4335,1 5356,7 5445 5590,4 6465,9

Levelező 0 1339 967,2 63 0 1723,8 4813,3 3187,5 2894,4 2670,8

Összes 0 2243,2 3392,7 2661,2 4266,8 6058,9 10172,1 8633,1 8485 9142,7

32

Közlekedési Tanszék Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Távközlési Tanszék Alkalmazott Mechanika Tanszék Automatizálási Tanszék Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék Járműgyártási Tanszék Informatika Tanszék Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Matematika és Számítástudomány Tanszék

6912,7 7260,9 7784,4 7856,5 7915,2 9016,8 9781,5 11324,2 12643,5 13583,8 28924,5

6617,4 580,4 2757,9 4313,2 3377,7 7049,6 7533 4350,8 5019,4 5907,8 9508,6

13542,1 7841,3 10544,5 12169,7 11325,9 16074,6 17324,9 15677,8 17662,9 19505,1 38507,1

Az elmúlt két évben a kar „oktatási volumene” a hallgatói létszámbővüléssel arányosan növekedett. Az átlagosnál jobban nőtt a gépészmérnöki, járműmérnöki és mechatronikai mérnöki képzéshez kapcsolódó tanszékek oktatási teljesítménye és csökkent az építőmérnöki és építészképzésben résztvevő tanszékeké. Hallgatói konferenciák, öntevékeny hallgatói szakmai aktivitás A kar tanszékei ösztönzik és támogatják hallgatóinknak a kötelező oktatási feladatokat meghaladó szakmai tevékenységét. Jelentősebb kari hallgatói szakmai rendezvények:  A „Formula Student” projekt keretében a kar hallgatói a Bécsi Műszaki Egyetem hallgatóival együttműködve csapatmunkában versenyautót terveznek. A projekt célkitűzése: komplex műszaki, gazdasági és verseny feladat sikeres megoldása, beleértve a financiális feltételek megteremtését is. 2013ban az AUDI Motor Hungaria Kft. támogatásával önálló kari csapat alakult és fog indulni a következő Formula Student versenyeken.  A Gépész- és Mechatronikai mérnök Hallgatók Országos Konferenciájára a kari HÖK szervezésében a gépész- és mechatronikai mérnökképzéshez kapcsolódó tanszékek szakmai támogatásával mindig a tavaszi félévben kerül sor, 2013-ban már hetedik alkalommal Győrben. A konferenciára 2013-ban az ország valamennyi gépész- és mechatronikai mérnökképzést folytató felsőoktatási intézményéből és két szlovákiai egyetemről érkeztek hallgatók, akik csapatmunkában valóságos ipari feladatokat oldottak meg és mutatták be a megoldást szakmai zsűri előtt.  Az Informatikus Hallgatók Országos Konferenciája a kari HÖK és a Jedlik Ányos Szakkollégium Informatikai Szekciójának szervezésére kerül megrendezésre, évente a tavaszi félévben, 2013-ban immár második alkalommal. A hallgatók kis csoportokban oldanak meg az informatikai vállalatok, illetve az egyetem által kiadott feladatokat és mutatják be eredményeiket szakmai zsűri előtt.  A Tésztahíd Építő Verseny helyi, országos és nemzetközi szervezésben zajlik. A kar hallgatói a versenyhez a BMF kezdeményezésére csatlakoztak és rendeznek kari versenyt is. A kari versenyen jól szereplő hallgatók jutnak tovább az országos, illetve a nemzetközi versenyekre, ahol már számottevő eredményeket is elértek. A kari versenyt az építőmérnök hallgatók szervezik a Szerkezetépítési Tanszék támogatásával. A versenyen induló csapatokban más szakok (gépész, építész, műszaki menedzser, mechatronikai mérnöki, stb.) hallgatói is aktívan részt vesznek.  Az Alternatív Hajtású Járművek Versenye (Széchenyi Futam) szintén évente kerül megrendezésre a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont szakmai támogatásával. A versenyen a hallgatók önállóan tervezett és gyártott alternatív hajtású járművekkel vesznek részt.  A Shell Eco Marathon versenysorozaton is eredményesen szerepel a kar hallgatói csapata. A napelemes járművek tervezését, előállítását és a hallgatók versenyen történő részvételét a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék támogatja.  Az Építész Alkotóhét az egyetemi építészmérnök illetve az osztatlan ötéves építész képzés szerves részeként, az őszi félév elején kerül minden évben megrendezésre az Épülettervezési Tanszék szervezésében. Az alkotóhét egy hetes intenzív – a társegyetemek által delegált hallgatókat is bevonva végzett - közös alkotómunkát jelent évenként változó témák alapos körüljárásával. A feladatmegoldás team-munkában, neves építészek aktív segítségével történik. Az egy hét közös munkája az egyetem aulájában megrendezésre kerülő – az elkészített alkotásokat bemutató – kiállítással zárul. 33

A kar körülbelül 60 európai egyetemmel rendelkezik Erasmus kapcsolattal. A kar Tanszékei nagy számban hirdetnek meg tantárgyakat angol és német nyelven a partner intézmények hallgatói számára. Vállalkozó szellemű hallgatóink általában féléves részképzéseken vesznek részt a partnerintézményekben. A csereprogram keretében évente közel 30 hallgatónak tartunk angol vagy német nyelven kurzusokat és kb. ugyanennyi hallgatónk tölt el 1-1 félévet az európai partneregyetemeken. A kiutazó hallgatók számát és a megszerzett kreditek számát a 2.17. táblázat foglalja össze. Kiutazott hallgatók az Erasmus program támogatásával 2.17. táblázat 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Fő 18 27 30 24 26 Kredit 79 126 143 113,5 137 A 2009-2013 időszakban egy TÁMOP program keretében mintegy 30 nemzetközi tekintélyű professzor és kutató látogatott el az egyetemre és tartott szemináriumot, illetve doktori iskolai kurzust a karon, Indiától Ausztráliáig a világ számos országából. Demonstrátori tevékenység A Műszaki Tudományi Kar legtöbb tanszéke alkalmaz tehetséges MSc hallgatókat demonstrátorként, illetve laboratóriumi mérnökként, ez utóbbit általában részfoglalkoztatásban. A demonstrátorok és fiatal labormérnökök szerepe a tanszékek ipari kutatási projektjeiben is jelenős, a nemzetközi szintű kutatásokban kevésbé vesznek részt. Az oktatásban főleg a gyakorlatok, laboratóriumi gyakorlatok előkészítésében és tartásában hasznosak, többen közülük korábbi tudományos és művészeti diákköri résztvevők, OTDKhelyezettek, és részt vesznek fiatalabb TMDK-zó hallgatótársaik mentoraként is a tudományos diákköri mozgalomban. A demonstrátoraink egy része marad PhD képzésre is, s néhányan már végzés után a tanszékeken tanársegédi állásban alkalmazásra kerültek. Korábban az egyetem több TáMOP projektjében is szerepelt TMDK-val kapcsolatos mentori, demonstrátori tevékenység. Demonstrátornak nemcsak mester, de kiemelkedően tehetséges BSc szintű hallgatók is részt vehettek, akik közül néhányan a 2013-as OTDK-n is helyezést értek el. Mentornak csak olyan hallgatók jelentkezhettek, akik korábban eredményt értek el a tudományos diákköri munkájukban. Szakkollégiumok Baross Gábor Műszaki Szakkollégium A szakkollégium ünnepélyes megalakulására 2002. október 15-én került sor. Célja, hogy lehetőséget biztosítson tagjainak - az egyetem képzési rendszerét kiegészítve - komoly, elmélyült tanulásra és kutatásra (TDK, laboratóriumi munka) az őket érdeklő speciális témákban (pl. építőművészet, települések világa, a műszaki élet elméleti és gyakorlati oldala, stb.) Célja továbbá, hogy a tagok az egyetem kollégiumában együtt lakjanak, így legyen biztosítva az aktív közösségi élet és a tanulás, kutatás folyamatossága is. A szakmai tevékenység alapját a féléves, kiscsoportos kurzusok képezik, ahol meghívott szakemberek segítségével dolgoznak fel egy-egy kiválasztott témát. Cél a kiválasztott témákhoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok megszerzése is a lehetőségekhez mérten. A kurzusok elvégzését, lezárását az alapvetően írásos, néhány esetben szóbeli beszámolás jelenti. 2003 nyarán felépült a Szakkollégium bázisának szánt külső egyetemi kollégium, mely a Szakkollégiumi működés minden feltételének megfelel. A szakkollégium taglétszáma 55-65 fő között változik. Jedlik Ányos Szakkollégium A Jedlik Ányos Szakkollégium 2009-ben alakult. Közvetlen jogelődje és szakmai megalapozója az eredetileg a villamosmérnök hallgatók számára és az ő közreműködésükkel szervezett „TAI-s Önképző Kör”, a SZEnergy Team, mely az alternatív hajtású járművek fejlesztésében vesz részt, illetve a SZEngine csapat, amely a Formula Student versenysorozaton vesz részt. A szakkollégiumnak van egy Informatikai Szekciója, illetve újonnan alakult egy Formula Student versenyautót fejlesztő csapata. A szakkollégium taglétszáma jóval 100 fölötti a három nagy létszámú versenyautó fejlesztő csapat miatt, de ezek tagjainak nagy része külső tag, aki nem lakik a szakkollégium kollégiumi szobáiban. Tervezzük a szakkollégium kisebb csapatokra, szakkollégiumokra történő bontását. 34

Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium 2013-ban alakult a „Szabó szoba” öntevékeny logisztikai körére alapozva a Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium (KOLOSZ). Korábban több angol és német nyelvű TMDK szekciót rendezett a csapat, s az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is eredményesen szerepeltek. Doktori Iskola A karon működő Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Doktori Iskola három tudományágban jogosult doktori fokozat odaítélésére:  Építőmérnöki tudományok,  Informatikai tudományok,  Közlekedésmérnöki tudományok. Képzési cél A multidiszciplináris műszaki doktori program elsődleges célja az, hogy az abban résztvevőket a témához kapcsolódó kérdéskörökben nemzetközi szinten önálló kutatásra, a lehetséges együttműködési irányok meghatározására, valamint azok program szintű kidolgozására, illetve menedzselésére felkészítse. A képzés feltételei a következők:  alaposan felépített és részletesen kidolgozott szakmai oktatási program,  az egyes témakörök oktatásához hazai és nemzetközi szaktekintélyek bevonása,  rendszeres és tartós tudományos együttműködés kiépítése külföldi egyetemekkel, valamint a program résztvevői számára belföldi és külföldi tanulmányutak biztosítása,  kapcsolattartás a témakörrel foglalkozó hazai kutatóintézetekkel és döntéshozó szervezetekkel,  részvétel a térséget érintő országos, regionális és térségi programok megvalósításában. Oktatási forma A képzés nappali és levelező formában, kreditrendszerben folyik. Az abszolutórium megszerzéséhez szükséges 180 kreditet az alábbi táblázat szerinti összetételben kell megszerezni. A megszerzendő 180 kredit megoszlása tevékenységtípusonként 2.18. táblázat Ajánlott megosztás Tanulás Kutatás Módszertani és általános alapozó tárgyak 20 Szakmai alapozó tárgyak 16 Szakirányú tárgyak 24 Kutatások 60 Tudományos publikáció Oktatás* Összesen 60 60 Arány 1/3 1/3 * tanórák tartása, tananyagok előkészítése, fejlesztése, konzultáció A megszerzendő 180 kredit megoszlása félévenként Félév 1 2 3 4 5 Tanulmányi munka 20 20 12 8 Kutató munka 6 6 10 12 12 Alkotó Publ. 4 6 18 tevékenység Okt. 4 4 4 4 Összesen 30 30 30 30 30

Alkotó tevékenység

44 16 60 1/3

6 14 16 30

2.19. táblázat Összesen 60 60 44 16 180

Doktorandusz hallgatói statisztikák Összesen 186 fő nyert felvételt a doktori iskolába annak megalakulása óta. A 2.20. táblázat az iskola létszámadatait mutatja be a felvétel éve szerinti bontásban.

35

A Doktori Iskola számadatai Képzési forma / évfolyam Felvettek - nappali Felvettek - levelező Felvettek - egyéni Felvettek - összesen Felvettek közül abszolváltak Abszolváltak aránya (%) Felvettek közül a fokozatszerzési eljárást megkezdte Felvettek közül szigorlatozott Jelenleg aktív Jelenleg passzív Felvettek közül védett Védettek aránya (%) Felvettek közül törölve Töröltek aránya (%) Felvettek közül átlépett másik képzésbe

2.20. táblázat 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 22 15 20 16 13 20 23 25 19 2 0 0 0 0 0 0 0 0 3 2 1 1 0 1 0 1 2 27 17 21 17 13 21 23 26 21 21 11 13 11 5 7 0 0 0 78% 65% 62% 65% 38% 20 11 11 7 1 1 0 0 0

Összesen 173 2 11 186 68 64% 51

17 8 5 5 0 0 0 0 0 0 0 3 1 1 7 16 18 19 0 0 0 1 3 3 6 2 2 14 4 4 4 0 0 0 0 0 52% 24% 19% 24% 0% 6 6 5 2 3 2 1 6 0 22% 35% 24% 12% 23% 10% 4% 23% 0%

35 65 17 26 27% 31 17%

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

A Doktori Iskola vezetésének szándéka az, hogy lehetőleg mindenki nappali képzésben vegyen részt. Levelező tagozatra csak nagyon indokolt esetben, az indulás évében fogadtunk jelentkezőket, egyéni képzésre pedig csak olyan hallgatókat veszünk fel, akik jelentkezéskor lényegében már rendelkeznek a doktori cselekmény elkezdéséhez szükséges publikációkkal, illetve olyan tézisértékű eredményekkel, melyek alapján az értekezés várhatóan egy éven belül elkészíthető. Így alakult ki, hogy a valaha felvett 81 hallgatóból 2 levelező-, 11 egyéni képzésre, a többi 173 nappali tagozatra került. A nappali tagozatosok közül az évek alatt mutatott teljesítmény alapján 2 esetben engedélyeztük az egyéni képzésre való áttérést. Idáig 68 doktorandusz hallgató szerzett abszolutóriumot, 51 esetben indult meg a doktori cselekmény, amiből 35 jelölt a szigorlatán is túl van, és 26 fokozatot is kiadott a Doktori Iskola. Külföldön szerzett doktori címet eddig 3 esetben honosított a műszaki tudományi doktori iskola. Oktatói statisztika A doktori képzésben a SZE oktatói közül 29-en, más egyetemekről 4-en vesznek részt előadóként. Témavezetőink száma: 22 belső és 5 külső, törzstagok száma 12. Szakmai aktivitás A doktori tanulmányok előrehaladtával a doktoranduszoktól erősödő publikációs tevékenységet várunk. A doktorjelölti státusz eléréséhez elvárt publikációs kritériumok között szereplő legalább 1 bírált folyóiratcikk és legalább egy, külföldi megjelenésű, idegen nyelvű, bírált publikáció biztosítja azt, hogy a fokozatszerzési eljárást elkezdő hallgatók igen nagy százaléka eljusson egy sikeres védésig. A hallgatók saját szakterületen megjelenő publikációs fórumaikon kívül a kar saját publikációs fórumain is közlik eredményeiket. Az „Acta Technica Jaurinensis” folyóirat eddigi egy reguláris és két tematikus számában a cikkek 2/3 részében doktorandusz hallgató is van a társszerzők között. 2007-től pedig évente vagy kétévente a doktori iskola hallgatóinak kiválasztott tanulmányaiból jelent meg kötet „Műszaki és informatikai rendszerek és modellek” címmel. A doktori iskola törzstagjai magas színvonalú konferenciákon, folyóiratokban fejtik ki publikációs tevékenységüket doktoranduszaikkal, és más, többnyire nemzetközi hírű szerzőtársaikkal, illetve gyakran kapnak felkérést szerkesztett kötetek fejezeteinek megírására, s már több monográfiát is megjelentettek. A törzstagok közül többen a kar tudományos folyóiratában is rendszeresen megjelentenek közleményeket, van aki tematikus számokért is felelős.

36

Habilitáció Az Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola 2011. óta ad ki habilitációs okleveleket. A Doktori Iskola Habilitációs Bizottsága eddig 17 habilitációs eljárást folytatott le eredményesen. A habilitációs követelményeket 2014 januárjában szigorítjuk: a doktori fokozathoz szükséges publikációs pontszám ötszöröse és 30 független hivatkozás megléte lesz a habilitációs követelmény. A végzettek elhelyezkedése, pályakövetése A Műszaki Tudományi Karon tanulmányokat folytató hallgatók szakjait az elhelyezkedési lehetőségek szempontjából négy nagyobb csoportba, szakterületbe soroltuk. Az egyes szakok szakterületi besorolását a 2.21. táblázatban foglaltuk össze. Végzett hallgatóink munkaerő piaci helyzetét az alábbi négyes csoportosításban mutatjuk be. A kar szakjainak szakterületekbe történő beosztása 2.21. táblázat Csoport/szakterület 1. Építőmérnöki, építész és környezetmérnöki

BSc szak Építőmérnöki Környezetmérnöki Építészmérnöki

Osztatlan szak Építész

MSc szak Infrastruktúra-építőmérnöki (magyar) Infrastruktúra-építőmérnöki (angol) Településmérnöki Szerkezettervező-építészmérnöki Műszaki menedzser Gépészmérnöki Járműmérnöki (magyar) Járműmérnöki (német) Mechatronikai mérnöki Mérnöktanár (gépész) Közlekedésmérnöki Műszaki menedzser Logisztikai mérnöki Mérnöktanár (közlekedés)

Mérnöktanár Gépészmérnöki (gépész) Járműmérnöki Mechatronikai mérnöki Műszaki szakoktató (gépész) Mérnöktanár Közlekedésmérnöki 3. Közlekedési, (közlekedés) Műszaki menedzser logisztikai és Logisztikai mérnöki műszaki menedzser Műszaki szakoktató (közlekedés) Mérnöktanár Mérnökinformatikus Mérnök informatikus 4. Informatikai és (informatikus) Gazdaságinformatikus Gazdaságinformatikus villamosmérnöki Villamosmérnöki Villamosmérnöki Műszaki szakoktató Mérnöktanár (informatikus) (informatikus) Az egyetemen működő diplomás pályakövetési rendszer adataiból látható, hogy hallgatóink rendkívül jó munkaerő piaci pozícióval rendelkeznek, végzés után gyorsan, a tanult szakmájukban el tudnak helyezkedni. A felvételi és a pályakövetési adatokból is látszik, hogy a karon folyó mérnök- és informatikusképzés döntően Győr, az északnyugat-dunántúli régió és kisebb mértékben Budapest gazdasági igényeinek kielégítését szolgálja. A végzettek elhelyezkedésének földrajzi eloszlása 2.22. táblázat 2. Gépészmérnöki, mechatronikai és járműmérnöki

Szakterület

Év

Budapest

Győr

Külföld

Építőmérnöki, építész, és környezetmérnöki

2013 2012 2011 2010 2013

10,97% 12,40% 17,19% 17,50% 5,94%

17,42% 30,23% 26,56% 8,75% 36,63%

5,81% 3,88% 1,56% 0,00% 8,91%

Gépészmérnöki,

Magyarország A nyugat-dunántúli más megyéi régió megyéi 45,16% 31,01% 29,69% 48,75% 29,70%

20,65% 22,48% 25,00% 25,00% 18,81% 37

mechatronikai és járműmérnöki

2012 2011 2010 2013 2012 2011 2010 2013 2012 2011 2010

Közlekedési, logisztikai és műszaki menedzser Informatikai és villamosmérnöki

8,33% 9,80% 9,84% 22,37% 11,45% 15,27% 18,48% 36,81% 13,64% 28,33% 14,29%

32,14% 15,69% 29,51% 21,00% 22,90% 25,19% 14,13% 24,73% 25,45% 35,00% 26,53%

7,14% 5,88% 3,28% 4,11% 3,05% 2,29% 0,00% 4,40% 8,18% 5,00% 4,08%

26,19% 39,22% 18,03% 29,22% 37,40% 35,88% 40,22% 17,58% 24,55% 15,00% 26,53%

26,19% 29,41% 39,34% 23,29% 25,19% 21,37% 27,17% 16,48% 28,18% 16,67% 28,57%

Végzett hallgatóink legalább 50% körüli mértékben mind a négy szakterületen a Nyugat-Dunántúlon, illetve Budapesten helyezkedik el. Az építőmérnöki, építész, környezetmérnöki területen végzetteknél legnagyobb a régióban és Budapesten elhelyezkedettek aránya. A gépész, mechatronikai és járműmérnöki területen egyértelműen a győri és nyugat-dunántúli elhelyezkedés dominál, összhangban az adott területek ipari szerkezetével. Az informatikai és villamosmérnöki területen végzetteknél a budapesti munkahely dominál. Viszonylag kevesen kezdik meg szakmai pályafutásukat külföldön. A kis arányú külföldi pályakezdés azonban legtöbb szakterületen növekedő tendenciát mutat, ami csak akkor tekinthető pozitívnak, ha néhány év külföldi tapasztalatszerzés után a végzett szakemberek hazatérnek. Végzett mérnök- és informatikus hallgatóink döntően a választott szakterületükön helyezkednek el. Ebben annak igazolását látjuk, hogy a kar szakszerkezete összhangban van az országos és régiós gazdasági, társadalmi igényekkel. Kiemelkedően magas a gépész-, mechatronikai és járműmérnöki szakterületnek a szakterülethez kötődő elhelyezkedési aránya. A végzettek elhelyezkedési szakterülete Szakterület

Év

2013 Építőmérnöki, 2012 építész és környezetmérnöki 2011 2010 2013 Gépészmérnöki, mechatronikai és 2012 2011 járműmérnöki 2010 2013 Közlekedési, 2012 logisztikai és 2011 műszaki menedzser 2010 2013 Informatikai és villamosmérnöki 2012 2011 2010

2.23. táblázat

Kapcsolódó szakterületek

Más mérnöki szakterület

Saját tanulmányok szakterülete

Egy egészen más szakterület

49,21% 54,17% 59,38% n.a. 81,52% 95,45% 71,15% n.a. 72,25% 75,86% 67,42% n.a. 65,32% 83,33% 55,17% n.a.

9,52% 4,17% 1,56% n.a. 0,00% 0,00% 3,85% n.a. 5,76% 6,90% 6,82% n.a. 3,47% 0,00% 3,45% n.a.

30,95% 20,83% 23,44% n.a. 14,13% 4,55% 17,31% n.a. 9,95% 17,24% 13,64% n.a. 26,01% 16,67% 25,86% n.a.

10,32% 20,83% 15,63% n.a. 4,35% 0,00% 7,69% n.a. 14,14% 0,00% 12,12% n.a. 5,20% 0,00% 15,52% n.a.

38

A végzettek elhelyezkedési ideje Szakterület

Év

2013 Építőmérnöki, 2012 építész és környezetmérnöki 2011 2010 2013 Gépészmérnöki, mechatronikai és 2012 2011 járműmérnöki 2010 2013 Közlekedési, 2012 logisztikai és 2011 műszaki menedzser 2010 2013 Informatikai és villamosmérnöki 2012 2011 2010

2.24. táblázat 1 év

1 hónap

2 hónap

3 hónap

Fél év

10,53% 3,83% 1,32% 3,08% 2,20% 5,15% 1,69% 0,00% 1,96% 2,77% 7,38% 3,80% 2,27% 5,07% 1,56% 0,00%

48,12% 51,67% 51,32% 53,85% 74,73% 44,90% 62,71% 45,45% 50,98% 47,57% 47,65% 48,10% 74,43% 66,93% 60,94% 65,85%

10,53% 4,88% 11,84% 4,62% 7,69% 9,32% 11,86% 14,55% 6,37% 11,97% 3,36% 11,39% 3,98% 5,18% 3,13% 4,88%

15,04% 7,71% 9,21% 13,85% 3,30% 13,97% 10,17% 12,73% 9,31% 8,16% 14,09% 16,46% 8,52% 6,76% 10,94% 17,07%

13,53% 9,03% 15,79% 21,54% 10,99% 8,68% 10,17% 27,27% 23,04% 12,46% 16,11% 17,72% 9,66% 9,17% 9,38% 7,32%

Több mint 1 év 2,26% 3,60% 10,53% 3,08% 1,10% 0,00% 3,39% 0,00% 8,33% 4,10% 11,41% 2,53% 1,14% 2,41% 14,06% 4,88%

Nem válaszolt 0,00% 19,28% 0,00% 0,00% 0,00% 17,98% 0,00% 0,00% 0,00% 12,97% 0,00% 0,00% 0,00% 4,48% 0,00% 0,00%

Hallgatóink elhelyezkedési esélyei a felsőoktatásban végzettek átlagánál lényegesen jobb. Még a két „gyengébb” szakterületen is a hallgatók fele 1 hónapon belül állást talál. A két „erősebb” szakterület 2/3-os, 3/4-es 1 hónapon belüli elhelyezkedési aránya arra utal, hogy ezeken a területen nagy számban vannak olyan hallgatók, akiknek már a végzés pillanatában, vagy már a végzés előtt van a szakterületükön állása. A kezdő kereseteket bemutató táblázat is igazolja végzett hallgatóink jó munkaerő piaci pozícióit. A két „gyengébb” és a két „erősebb” szakterület nemcsak az elhelyezkedéshez szükséges időben, hanem a végzett hallgató kezdő fizetésében is megmutatkozik. A végzettek havi keresete Szakterület

Év

Építőmérnöki, építész és környezetmérnöki

2013 2012 2011 2010 2013 2012 2011 2010 2013 2012 2011 2010 2013 2012 2011 2010

Gépészmérnöki, mechatronikai és járműmérnöki Közlekedési, logisztikai és műszaki menedzser Informatikai és villamosmérnöki

100e Ft alatt 16,13% 0,93% 25,00% 39,19% 14,85% 3,28% 10,00% 57,63% 16,89% 2,94% 9,24% 39,77% 18,13% 4,17% 10,91% 46,81%

101-200e Ft 50,97% 71,03% 66,67% 41,89% 19,80% 62,30% 56,00% 37,29% 41,10% 58,82% 72,27% 50,00% 18,68% 59,38% 63,64% 34,04%

201-300e Ft 21,29% 14,02% 5,00% 14,86% 18,81% 27,87% 24,00% 3,39% 28,77% 26,47% 15,97% 6,82% 24,73% 18,75% 14,55% 8,51%

301-400e Ft 7,10% 6,54% 1,67% 0,00% 27,72% 1,64% 4,00% 0,00% 8,68% 7,84% 0,00% 2,27% 25,27% 11,46% 3,64% 8,51%

401-500e Ft 1,29% 4,67% 0,00% 4,05% 6,93% 1,64% 4,00% 1,69% 2,28% 0,98% 0,00% 0,00% 8,24% 0,00% 3,64% 2,13%

2.25. táblázat 501e Ft felett 3,23% 2,80% 1,67% 0,00% 11,88% 3,28% 2,00% 0,00% 2,28% 2,94% 2,52% 1,14% 4,95% 6,25% 3,64% 0,0% 39

A kari Hallgatói Önkormányzat tevékenysége, kapcsolata a kari vezetéssel A kari Hallgatói Önkormányzat (HÖK) látja el a kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a hallgatókat érintő kérdésekben-. Gyakorolja a felsőoktatási törvényben, a vonatkozó kormányrendeletekben és valamennyi egyetemi szabályzatban megfogalmazott, a hallgatókat megillető jogokat, segíti a tanulmányi és szociális ügyek intézését, dönt a hallgatók számára folyósított állami támogatások felosztásáról. Tevékenységével egyfajta hidat képez a kari vezetés, az oktatók és a hallgatók között. Felépítését, működését, feladat- és jogkörét a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza (http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly) melyet a Szenátus hagy jóvá. A törvényben leírt feladatokon és kötelezettségeken kívül számos tevékenységet lát el a szervezet. A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői: - hallgatói képviselő, - hallgatói szakfelelős, - hallgatói kari elnök, alelnök, - hallgatói szervezet vezetője, - részönkormányzat vezetője - egyetemi HÖK elnök által megbízott tisztségviselő, - egyetemi elnök, alelnök. A tisztségviselők választása: (http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly) A Hallgatói Önkormányzat választásait egy erre a célra felállított független bizottság felügyeli és bonyolítja le. A hallgatói képviselők választása: a jelölt képviselőre az adott szak adott évfolyamos aktív státuszú hallgatója szavazhat. Hallgatói szakfelelősök választása: A hallgatói szakfelelős a hallgatói szakbizottság vezetője. A hallgatói szakfelelőst a hallgatói szakbizottság szavazati jogú tagjai (megválasztott hallgatói képviselők), egy évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választják. Kari HÖK vezetők választása: A hallgatói kari vezető a hallgatói kari bizottság vezetője. A hallgatói kari vezetőt a hallgatói kari bizottság szavazati jogú tagjai két évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választják. A szakbizottságok havonta legalább egyszer, a kari bizottságok félévente egyszer üléseznek. A gyűlésekről minimum két nappal előtte a tagoknak meghívót kell küldeni a napirendi pontokkal együtt. Minden ülésről egy hitelesített jegyzőkönyv készül. A kari Hallgatói Önkormányzat feladatai: - Rendszeres támogatások bírálása, felosztása - Hallgatói rendezvények szervezése Szakmai rendezvények Tanulmányi kirándulások Gólyatábor Kari/Szak rendezvények Közös egyetemi szervezésű rendezvények Országos rendezvények - Hallgatók tájékoztatása - Egyetemi szerepvállalás. A 2008-2013 közötti időszak részletesebb áttekintése Érdekképviselet Az elmúlt években megújításra került a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya. A tantárgyi tematikák ellenőrzésének, illetve a vizsga vizsgálat rendszerének kisebb átalakításaira is sor szükség volt a közelmúltban. A kari HÖK képviselői részt vettek a vizsgaelégtelenek számának, illetve a képzési idő maximalizálásának meghatározásában. A cél az volt, hogy egy átlátható feltételrendszer alakuljon ki, mely a képzések minőségének fejlesztéséhez nagyban hozzájárul. Támogatási rendszer A támogatási rendszer is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hallgatók a Hallgatói Támogatások Rendszerében (HaTáR) tölthetik ki kérelmeiket, a rendszeres szociális, a költségtérítés 40

mérséklés és a lakhatási támogatás kérelmek adattartalma kiegészült. Mindez a kérelmek könnyebb nyomon követését, egyszerűbb ellenőrzését szolgálja. Szervezeti Nyílt Nap A rendezvény először 2011-ben került megrendezésre, mely alkalmával az egyetemen működő hallgatói és egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, illetve a TMDK mutatkoznak be a hallgatók számára. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék az ezekben rejlő lehetőségeket, illetve kedvet kapjanak a csatlakozásra, hogy tanulmányaik mellett egyéb kompetenciáikat is fejlesszék. Felvételi Kampány 2011 év végén még nagyobb szerepet kapott a Hallgatói Önkormányzat az egyetem és a kar felvételi kampányában. A Nyitott Kapuk és az Educatio az egyetem felvételi rendezvényeinek két legnagyobb programja, ezek szervezésében és lebonyolításában aktívan közreműködik a Hallgatói Önkormányzat is. Új hallgatói szervezet létrejötte 2011-ben megalakult a Hallgatói Média és Portálkezelő Csoport, amelynek tagjai minden hallgatói és egyre több egyetemi rendezvényen fontos szerepet töltenek be. A szervezeti tagok négy munkacsoportba tagozódnak: fotó, design, írott média és adminisztrátor munkacsoport. A szeportal.hu oldal mellett pedig már a my.szeportal.hu oldal is üzemel, amelyen keresztül a hallgatók a támogatásokhoz kapcsolódó pályázati adatlapokat tölthetik ki. Működési Kézikönyv Mivel a hallgatói szervezetek mindegyikében nagy a fluktuáció, ezért szükség volt egy kézikönyv megírására, mely segíti az újak hatékonyabb munkavégzését. Az útmutató 2013-ban készült el, természetesen a feladatok bővülésével folyamatosan bővítésre kerül. Karrier tevékenység 2004-ben kezdte meg működését az egykori Karrier Iroda, mely ma már a Kommunikációs és Szolgáltató Központ egyik fő elemeként működik. Az Iroda az Egyetemmel és a Hallgatói Önkormányzattal közösen feladatának tekinti a hallgatók segítését felmerülő problémáik megoldását. Fontos célkitűzése a fiatalokkal való törődés, tanácsadás a diploma megszerzése, életpálya tervezése és a célok elérése vonatkozásában. Az Iroda kiemelkedő fontosságú feladata kettős célt foglal magába: egyrészt gyakorlati helyek hirdetésével segíteni a még aktív, gyakorlati tapasztalat megszerzése előtt álló hallgatókat, valamint a végzős hallgatókat állásajánlatokkal ellátni, ezáltal elhelyezkedésüket segíteni. Másrészről a kínálati oldalt kívánja segíteni a megfelelő szakemberek felkutatásában. Az iroda különösen nagy figyelmet fordít a hallgatók számára kötelező szakmai gyakorlatok elvégzésének segítésében is, amely megnyilvánul többek között a megfelelő vállalatok felkutatásában, bevonásában, illetve a szükséges dokumentumok kezelésében, az adminisztrációban. Az iroda a Műszaki Tudományi Karral egy speciális gyakorlati formában, a Practing gyakorlatban működik együtt. 1996-ban az Európai Unió Phare programjának támogatásával indult el a PRACTING gyakorlatorientált mérnökképzési program a Egyetemen, illetve annak jogelődjében. A szakmai felkészítésben az AUDI Hungaria Motor Kft., az OPEL Magyarország Autóipari Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt. mellett a hazai és a nyugat-európai közlekedési, szállítmányozási, gépipari szakma több mint félszáz meghatározó vállalata vesz részt. A cél az iparban gyakorlati jártassággal is rendelkező mérnökök felkészítése, a hallgatók ismereteinek bővítése, a modern technológiák és a cégek napi tevékenységének megismertetése. Az ipari gyakorlati képzés idejére a hallgatók számára az ösztöndíjat a PRACTING Alapítvány biztosítja. A Practing gyakorlati lehetőségek félévente történő összegyűjtésében és meghirdetésében az Iroda együttműködik a Practing Irodával, s segítséget nyújt az érdeklődő hallgatóknak. A kari vezetés és a kari HÖK kapcsolata A kar vezetése és a kari HÖK között az együttműködés az elmúlt öt évben rendszeres, folyamatos és problémamentes volt. Minden felmerülő problémát sikerült mindkét fél megelégedésére rövid időn belül megoldani. A kari vezetés és a hallgatói képviselők közötti kapcsolatok szervezett formái: - A hallgatók képviselői a SzMSz-nek megfelelő számban vesznek részt a kari tanács munkájában. - A kari HÖK vezetők minden félév elején és a diplomaosztó ünnepi kari tanácsülés előtt meghívást kapnak a dékáni kabinet ülésére. - A dékán és helyettesei a gólyatáborok aktív szereplői, a hallgatói rendezvények rendszeres résztvevői

41

- A kari Hallgatói Önkormányzat részéről a kar vezetése közvetlen, eseti visszajelzéseket kap a hallgatók problémáiról. Első lépésben a tanszékvezetők feladata ezek kezelése, a tanulságok levonása. A kari vezetés csak szükség esetén avatkozik be a probléma megoldásba. - A kari Hallgatói Önkormányzat képviselői minden félév elején átvizsgálják a meghirdetett összes tantárgy követelményeit és ütemtervét. Amennyiben szabálytalanságot vélnek felfedezni, erről tájékoztatják a tanszékek vezetőit. Az észrevételeket általában tanszéki szinten sikerül rendezni. Amennyiben nem, akkor a dékán által felkért ad hoc bizottság dolgoz ki megoldást. - 2012-ben a kari Hallgatói Önkormányzat „Kiváló oktató” díjat alapított, amelyet félévenként két oktatónak ítél oda az oktatási dékánhelyettessel kiegészített hallgatói bizottság. A díjak átadására minden félév végén a diplomaátadó Ünnepi Kari Tanácsülésen kerül sor.

2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység A Műszaki Tudományi Karon rendkívül szerteágazó kutatási feladatok és fejlesztési munkák, összetett projektek futnak, amelyek nagy hányada a Győr környéki ipari és gazdasági szereplőkkel közösen zajlik. Számos kapcsolat él távolabbi magyarországi, sőt külföldi céggel, egyetemmel és kutatóközponttal is. Elmondhatjuk, hogy a jelenleg futó K+F-projektek és tudományos munkák lefedik a mérnöki tudományok teljes spektrumát. Érzékeljük, hogy a sikeresnek mondható egyetem-ipar kapcsolat nagy hatással van a kar fejlődésére, az oktatás orientálására, az oktató-kutató munkatársak szakmai fejlődésére és kompetenciáira, ugyanakkor előnyös hatásait tapasztaljuk hallgatóink gyors elhelyezkedésében is. Egyértelmű, hogy a gazdasági élet szereplőivel való szoros kapcsolat elengedhetetlen és szükségszerű egy műszaki, informatikai kar esetében. A kar vezetése felismerte, hogy az egyetem, illetve a kar és az ipar szereplői között a szoros kutatás-fejlesztési együttműködések rendkívül fontosak. A közös K+F-projektek erősítik a kar kutatási potenciálját, közvetve pedig elősegítik a gyakorlatorientált mérnökképzést. A téma fontosságát jelzi, hogy a kar ipari kapcsolatait dékánhelyettes koordinálja. Célunk, hogy kapcsolatainkat az ipar és a gazdaság különböző szereplőivel tovább bővítsük és elmélyítsük. Az egyetemen működő Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ részben a Műszaki Tudományi Kar segítségével minden évben elkészíti Éves jelentését, valamint Kutatási kapacitások és eszközök című katalógusát. Ezen online is elérhető adatok (http://tud.sze.hu) birtokában megállapítható, hogy a kar 21 tanszéke közel 600 kapcsolatot ápol az ipar, a közigazgatás, az egyetemi szféra és a kutatóközpontok különféle szereplőivel. Nehéz lenne minden résztvevőt felsorolni, a legfontosabbak a következők: AUDI Hungaria Motor Kft., Rába Járműipari Holding Nyrt., Magyar Suzuki Zrt., Ganz Transelektro Rt., IBM Magyarország Kft., E.ON Energiaszolgáltató Kft., Robert Bosch Kft., MOL Rt., ABB, Magyar Közút Kht., MÁV Zrt., Kisalföld Volán Zrt., Hídépítő Zrt., stb. Ezen listán túl a Nyugat-dunántúli régió valamennyi szakirányú középiskolájával és számos kis- és közepes vállalatával, beszállítójával, kutatóközpontjával élő kapcsolataink vannak. Az Audi Hungária Járműmérnöki Tanszékcsoport, a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont és a Járműipari Kutatóközpont nagy kutatási projektjei egyre több karon belüli, karok közötti és egyetemek közötti együttműködést hoztak létre és fejlesztettek magas szintre. Elsősorban a járműgyártással kapcsolatos ipari, állami és EU finanszírozású kutatások és fejlesztések hoztak létre természetesen összetartozó csoportokat a kar tanszékei között, s ebbe elég tágan értelmezve a járműgyártást, a közlekedésépítési, villamosmérnöki, informatikai és környezetmérnöki aspektusok is beletartoznak. Jó példa erre a „zöld hajtású” járművek fejlesztése, vagy az intelligens közlekedési projekt, amelyekben a gazdász kollégákkal is együttműködtünk. A Miskolci Egyetemmel, Pannon Egyetemmel, Kecskeméti Főiskolával, Óbudai Egyetemmel közösen elnyert TÁMOP projektek egyetemek közötti kutatási és oktatási tapasztalatcserét is létrehoztak. Az oktatóink, illetve korábbi végzett hallgatóink közül többen jelenleg külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben dolgoznak. Velük is folynak közös kutatásaink, még EU-s projektünk is. Az Universitas Alapítvány segítségével vendégoktatói ösztöndíjjal külföldre, „sabbatical semester”-re kiküldött hat oktatónk többsége még ma is együttműködik akkori fogadóegyetemével, és az ott szerzett tapasztalatait hasznosítja az oktatásunk nemzetközi színvonalra emelésében is. Az iparban elhelyezkedett hallgatóink igen nagy része visszajár az egyetemre, nemcsak egy MSc szak elvégzése érdekében, hanem K+F projektek megrendelőjeként, külső konzulensként, államvizsga bizottsági tagként, elősegítve ezzel azt, hogy a nálunk végzett hallgatók az ipari igényeknek megfelelő tudással 42

rendelkezzenek. Reméljük, idővel PhD bírálók is kerülnek ki a Doktori Iskolánkban végzett, és más – esetleg külföldi – egyetemeken, kutatóintézetekben elhelyezkedett doktorok közül. A karon folyó tudományos alapkutatások gerincét az Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola alkotja. Az Iskolában folyó tevékenységet a 2.1. pontban már részletesen ismertettük. Kutatási projektek A kar a Járműipari Kutatóközponttal, illetve a Járműipari Regionális Tudásközponttal együttműködve számos EU társfinanszírozású projektben vett részt:  Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt (JRET) o Pázmány Péter Program (RET-01/2005) o Időtartam: 2005. november 1. – 2008. november 30. o Vállalati forrás: 713 mFt; támogatás: 1,100 mFt; összesen 1,813 mFt o Megvalósítók: Széchenyi István Egyetem, Borsodi Műhely Kft, Rába Futómű Kft, Sapu Bt.  Integrált Járműipari Termék- és Technológia Fejlesztő Rendszer (IJTTR) o Nemzeti Technológia Program (OM-00154/2008) o Időtartam: 2008. október 1. – 2012. március 31. o Vállalati forrás: 362 mFt; támogatás: 894 mFt; összesen 1,256 mFt o Megvalósítók: Rába Futómű Kft, Borsodi Műhely Kft, HNS Műszaki Fejlesztő Kft, Széchenyi István Egyetem  LOG4SMes: IMPROVING LOGISTICS PERFORMANCE OF SMEs IN AUTOMOTIVE SECTOR o Pályázat időtartama: 2006. január 2. - 2006. november 30. o Elnyert támogatás összesen: 95.766,28 €, ebből a SZE részére: 24.260 € o Részvétel típusa: konzorciumi tag o Konzorciumi partnerek: University of Bergamo (Lombardia region), Fraunhofer Institute for Manufacturing Engineering and Automation, IPA (Baden-Württemberg region)  INFCARE8: Integrált krónikus gyermekbetegek otthoni ápolásához integrált mechatronikai és informatikai környezet fejlesztése o A szerződés száma: OM-00326/2008 o Pályázat időtartama: 2009. január 2. – 2011. december 30. o Elnyert támogatás összesen:502.846.000,-Ft, ebből a SZE részére:251.013.000,-Ft o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorciumi vezető: HUMANsoft Kft., Budapest  ORKRISZ: Transzferábilis Chirsofix-technológia kifejlesztése o Projekt száma: chri-aut o A szerződés száma: INNO-08-3-2009-0134 o Pályázat időtartama: 2009. augusztus 12. – 2011. április 30. o Elnyert támogatás összesen:30.000.000,-Ft, ebből a SZE alvállakozóként: 30.000.000,-Ft o Részvétel típusa: kutató partner o Konzorciumi vezető: Orkrisz Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest  TÁMOP 4.2.1.B: Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban o Projekt száma: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 o Pályázat időtartama: 2010. április 30. – 2012. október 29. o Elnyert támogatás összesen: 3.178.586.312,-Ft (támogatás intenzitás: 94,99%), ebből a SZE: 1.582.221.590,-Ft,-Ft o Részvétel típusa: konzorciumi vezető o Konzorciumi partner: Pannon Egyetem, Veszprém  TÁMOP 4.2.2.A: Nagy teljesítőképességű szerkezeti anyagok kutatása o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0027 o Pályázat időtartama: 2012. október 1. – 2015. január 31. o Elnyert támogatás összesen: 700.718.421,-Ft, ebből a SZE: 49.997.600,-Ft o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorciumi vezető: Dunaújvárosi Főiskola 43



TÁMOP 4.2.2.A: Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság hőkezelés és hegeszthetőség témakörben o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029 o Pályázat időtartama: 2013. január 1. – 2014. december 31. o Elnyert támogatás összesen: 473.330.880,-Ft, ebből a SZE: 99.986.581,-Ft o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorciumi vezető: Miskolci Egyetem  TÁMOP-4.2.2. A: Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0012 o Pályázat időtartama: 2012. 09. 01. - 2014. 08. 31. o Elnyert támogatás összesen: 869.701.757,- Ft, ebből a SZE: 772.287.072,- Ft o Részvétel típusa: konzorcium vezető o Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola  TÁMOP-4.2.2. C: „Smarter Transport”- Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs támogatása o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0012 o Pályázat időtartama: 2012. 11. 01. - 2014. 10. 31. o Elnyert támogatás összesen: 950.144.662,- Ft, ebből a SZE: 429.068.821,- Ft o Részvétel típusa: konzorcium vezető o Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Universitas Győr Nonprofit Kft. Szimuláció és optimalizáció kutatócsoport is vezetett TÁMOP projektet  TÁMOP - 4.2.2-08/1/2008-0021: Szimuláció és optimalizáció - Matematikai alapkutatás nemzetközi kutatói team kialakításával: o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0021 o Pályázat időtartama: 2008 - 2011. o Elnyert támogatás összesen: 291 939 640,- Ft o Részvétel típusa: egyedüli pályázó Ezen kívül a több, az egész egyetemet érintő HEFOP, TÁMOP projektben vettek részt munkatársaink, egyéni kutatóként, csoportként, hallgatóink szakkollégistákként, Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciák résztvevőjeként, a disszeminációs projektekben oktatóink előadóként, a képzők képzése projektekben továbbképzéseken, illetve több tananyag fejlesztési projektet is elnyertünk, közülük a járműmérnöki és a mechatronikai tananyag esetén főpályázóként. A karon EU FP7-es projektek is futnak, részben a JKK felügyelete alatt:  NANOSCRATCH: "To develop a scratch resistance coating using a molecular self assembly nanotechnology for plastic products.” – Molekulárisan változtatható nanotechnológiás karcálló bevonat fejlesztése műanyag termékekhez o Pályázat időtartama: 2009. szeptember 1. – 2011. augusztus 31. o Elnyert támogatás összesen: 620.926,05 Eur, ebből a SZE:101.007,8 Eur o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorcium vezető: Asociación de Investigación de Materiales Plásticos y Conexas - AIMPLAS o Konzorciumi partnerek: Avanzare Innovacion Tecnologica Sl, Polyraz Plastics Industries, Inea Informatizacja, Energetika, Avtomatizacija Doo, Grana Műszaki Műanyaggyártó Kereskedelmi És Szolgáltató Kft, Technoplast Prototípus Ipari És Kereskedelmi Kft., Faurecia Interior Systems Salc España Sl, Bsh Electrodomesticos Espana Sa, Instituto De Tecnologias Emergentes De La Rioja  GSP: "Galileo Signal Priority" o Pályázat időtartama: 2012-2013 o Elnyert támogatás összesen: 119.080 Eur o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorciumi vezető: PwP Systems, partnerek: Telematix, Politechnika Krakow  FUSENET: "The European Fusion Education Network" o Pályázat időtartama: 2008.október 1-től o Elnyert támogatás összesen: 12.060 Eur 44

o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorciumi partnerek: 37 európai egyetem és kutatóintézet Egy South East Europe Transnational Programme-unk van:  ATRIUM: " Architecture of Totalitarian Regimes of the XX Century in Urban Management " o Pályázat időtartama: 2011. január – 2013. június o Elnyert támogatás összesen: 1.932.044,00 Eur, ebből SZE: 104.880,00 Eur o Részvétel típusa: konzorciumi partner o Konzorcium vezetője: Forlì Önkormányzata, Olaszország o Konzorciumi partnerek: 18 dél-kelet-európai egyetem, kutatóintézet, önkormányzat és civil szervezet Ezeken kívül több, Határon Átnyúló Együttműködési Program, INTERREG, illetve kormányközi TÉT programunk van. A kar munkatársai közül háromnak volt nyertes OTKA pályázata az elmúlt 5 évben, közülük kettő a fiatal, illetve Posztdoktori kategóriában nyert, ez is mutatja a fiatal oktatóink kutatási tevékenységének egyre erőteljesebbé válását az összes kutatási tevékenységen belül. Az OTKA pályázatok adatai a következő táblázatban találhatók: Kari OTKA pályázatok 2.26. táblázat Projekt Projekt Kijelölt Azonosító A pályázat címe magyarul Típus állapot kezdete zsűri Az emberi tényező beépítése a forgalmi 60909 lezárt 2006-02-01 F GÉK modell szerkezetébe A végeselem-módszer alkalmazása mérnöki 73242 lezárt 2008-04-01 PD IVM szimulációkban Logisztikai folyamatok optimalizálása 105529 intelligens informatikai modellekkel és szerződött 2012-09-01 K IVM algoritmusokkal A karon dolgozó kutató munkatársak közül többeknek jelentős hazai ösztöndíja is volt: 5 db Bolyai János Ösztöndíjat kaptak a Magyar Tudományos Akadémiától, s idén egy Szentágothai és egy Magyary ösztöndíjasunk is lett a Nemzeti Tehetségprogramból. Többen kaptak rangos hazai elismerést, Junior Prima díjat, az MTA Veszprémi Területi Bizottságának doktori, illetve ifjú kutató díját, a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának „Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért” díját, s több más, értékes kitüntetést. Publikációs tevékenység A kar publikációs tevékenysége örvendetesen fejlődik az utóbbi 5 évben, egyre több munkatársunk jelentet meg impakt faktoros publikációkat. A publikációs tevékenységük nyilvántartására a minősített oktatóink és kutatóink főleg a Magyar Tudományos Művek Tárát használják. A kari publikációs lista összesítve az utóbbi öt évre megtalálható a kar honlapján a Tudomány menüpontban. A kar utóbbi öt évbeli publikációs tevékenysége az alábbi táblázat, illetve grafikon szerint alakult, az adatok az MTMT-ből származnak. A kar vezetése minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönzi oktatóinkat, hogy publikációs adataikat töltsék fel. Ennek ellenére valószínű azonban, hogy az MTMT-ben nem szerepel valamennyi publikáció. A valóságos adatok a 2.27 táblázatban közölttől tehát valószínűleg valamivel jobbak, különösen a hivatkozások és a 2013-as éves adatok.

45

A kar MTMT-ből származó publikációs adatai Tudományos közlemény

2.27. táblázat

Impakt Összesített Független faktoros impakt Hivatkozás hivatkozás közlemény faktor

Sorszám

Év

1

2007 2008 2009 2010 2011 2012

279

4

8,006

66

59

344 357 397 387 340

6 20 13 18 18

6,017 23,799 10,78 12,609 22,305

118 102 68 36 28

110 95 56 30 17

2013 összesen

132

9

12,462

2236

88

95,978

418

367

2 3 4 5 6 7

A publikációs adatokat grafikusan a 2.5. ábra szemlélteti. 450 400 350 300

Összes publikáció

250

Impakt faktoros

200

Impakt faktor

150

Független hivatkozás

100 50 0 1

2

3

4

5

6

7

2.5. ábra: A kar publikációs adatai A kar publikációs tevékenységének egyre nagyobb aránya folyik impakt faktoros folyóiratban (a korábbi 2003-2007 közötti időszak 40 alatti darabszámú impakt faktoros cikkéhez képest több mint duplája most a szám), s bár még mindig domináns a konferenciák látogatása, ezek között egyre nagyobb teret kapnak a nemzetközi publikációs adatbázisokban jegyzett, rangos nemzetközi konferenciák, melyet a kar a Kari Tudományos Tanács megítélése alapján anyagilag is támogat. Szintén lehetőségük van munkatársainknak folyóiratbeli publikációik támogatására pályázni (nem lektorált folyóiratokban történő publikálást nem támogatunk). A tudományos tevékenységünk nemzetközi visszhangja, hivatkozottsága még nem annyira jelentős, mint amennyire szeretnénk, s ez is főleg az idősebb kollégák munkáira koncentrálódik. Örvendetes azonban az a tény, hogy az utóbbi 5-10 évben kialakult egy olyan fiatal kutatókból álló, 10-15 fős csoport, akik alkalmasak arra, hogy egyetemi tanárokká váljanak, s akik hivatkozottsága is kezd megfelelően alakulni, Hirsch-indexük elérte a 4-et, sőt, közelíti vagy meghaladja a 8-at is. A karon folyó publikációs tevékenység publikációtípus szerinti bontása a 2.28. táblázatban található.

46

Egyéb konferenciaközlemény

Könyvrészlet/ Konferenciaközlemény

Könyvrészlet (kivéve konferenciaközlemény)

Könyv

Folyóiratcikk

Összesen

59

Független idézetek

21 23

5 34

8 1 11 1 5 1 1

4 85 60 29 6

16

IF-es közlemény Nem IF-es közl. magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű magyar idegen nyelvű

110

1 13

21 35

95

1 19

28 34

17 39

14 7

16 8

10 30

20 85 52 53 3 5 5 1 8

6 102 61 47 2 2 5 8 24

56

1 20

36 33

17 58 1

8 15

13 111 64 60 3 1 3 2 2

30

1 26

28 30

38 49

6 2 14 2 15 10 1

18 86 38 66 6

17

1 11

24 24

25 49

47 12 5

6 4 4

18 63 31 50 5

4

11 7 1

8 20

2 11 1

0 2 7

7 34 13 28 2

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Oltalmi formák Egyéb/Alkotás

Nem tudományos

Tudományos

Nem tudományos

Tudományos

Nem tudományos

Tudományos

Nem tudományos

Tudományos

Nem tudományos

Tudományos

Év

118

1

1

1630

355

399

367

5 109

169 186 1

120 279 1

Összes Nem Tudományos 2007tudományos 2013. 86 566 652 319 333 27 35 8 33 53 20 70 73 3 107 171 64 8 8

Műszaki Tudományi Kar Publikációs tevékenysége 2007-2013 MTMT alapján

A kar publikációs adatai 2.28. táblázat

Látható, hogy a folyóiratcikkeknek immár közel fele idegen nyelven jelent meg, s közel hatoda impakt faktoros, s a konferenciáknál az idegen nyelvűek száma bőven túllépi a magyar nyelvűekét. Könyvek tekintetében még mindig domináns a magyar nyelvűség, ami a magyar szakmai nyelv fejlesztése és megtartása szempontjából előnyös. Az évenkénti átlag két idegen nyelvű szakkönyv számát jó lenne növelni, de érdemes megjegyezni, hogy az angol nyelvű szakkönyvet írók között a fiatalabb nemzedék is képviselteti magát.

47

A karon folyó kutatások, publikációs tevékenység pénzügyi támogatását a 2.3. pontban ismertetjük részletesen. Szabadalmak, találmányok Az egyetemen a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ feladata a szellemi alkotások kezelése, a hozzájuk kapcsolódó iparjogvédelmi lehetőségek feltérképezése, valamint a hasznosításukban való közreműködés. Az egyetem szabadalmi tevékenysége lényegében a Műszaki Tudományi Karhoz kapcsolódik. A különböző járműipari kutatás-fejlesztési projektek, vállalati együttműködések nem igazán kedveznek a szabadalmaztatásnak, mivel az ipari partnerek nem érdekeltek az elért eredmények iparjogi oltalmának a megszerzésében, az óriási iparági verseny miatt inkább titokban kívánják tartani elért eredményeiket, műszaki megoldásokat. A Műszaki Tudományi Karról a munkatársak 2010-2012. közötti tevékenysége során az alábbi fennálló oltalmak és elbírálás alatt lévő szabadalmi bejelentések keletkeztek: 2.29. táblázat

Kari szabadalmak Ügyiratszám P1200339 P1100733 P1100654 P1100655 P0800608 U1200150

Elnevezés Bolygómalom Görgős kitámasztó szerkezet egynyomú járművek számára Hulladékhőt hasznosító boxer típusú külsőégésű hőerőgép Hulladékhőt hasznosító külsőégésű hőerőgép Változtatható löketű belsőégésű motor passzív szabályozással HCCI üzemmód megvalósítására Fokozatmentes fordulatszám szabályozó elrendezés

Típus szabadalmi bejelentés

Bejelentés napja 2012. május 31.

szabadalmi bejelentés

2011. december 30.

szabadalmi bejelentés

2011. november 29.

szabadalmi bejelentés

2011. november 29.

ideiglenes szabadalmi 2008. október 10. oltalom alatt áll használati mintaoltalom 2011. december 23. alatt áll

Művészeti tevékenység A karon művészeti tevékenység az építészképzéshez kapcsolódó tanszékeken folyik. Az építészeti tervezés oktatásának alapfeltétele, hogy az oktatók széles körű gyakorlati építész tervezői tevékenységet folytassanak. Az Épülettervezési Tanszék oktatói szakmájukat gyakorló, elismert alkotók, munkásságuk lefedi az építészeti tervezés teljes körét: lakó-, köz-, és ipari épületek, valamint belső terek és közterek tervezése. Míg a tapasztalt, jellemzően tudományos (Phd) vagy művészeti (DLA) fokozattal rendelkező oktatók önálló tervezői tevékenységet folytatnak, addig a tehetséges fiatal, doktori iskolájukat végző oktatók a tapasztalt kollégák mellett társtervezőként, valamint a tanszéki kutatási projektekben és a doktori iskolák keretén belül végeznek művészeti alkotó tevékenységet. A művészeti alkotó tevékenységet elsősorban a megvalósult művek fémjelzik, de fontos szerep jut a művek folyóiratokban való publikálásának, tervpályázatokon és kiállításokon való részvételnek. A Tanszék oktatói számos elismert, publikált és díjazott épületek szerzői. A Tanszéken oktatók alkotómunkájuk elismeréseként kapott díjai: Ybl-díj – három oktató, Pro Architectura Díj – két oktató, Kotsis Iván Érem – két oktató, Média Építészeti Díja – három oktató, Prima Díj – egy oktató, Megye Építészetéért Díj – négy oktató. A díjazott művek között (Média Építészeti Díja, Megye Építészetéért Díj) van a tervezésoktatás kereteit adó Építész Műteremház is, melyet Tanszékünk két oktatója tervezett. Az építészképzés alapozó, műszaki és művészeti eszköztárat, technikai és elméleti tudást kialakító tantárgyainak hitelét nagyrészben az oktatók széles körű tervezői és alkotói tevékenysége adhatja. Az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék korábbi vezetője szervezte meg és alakította ki az építész hallgatók művészeti képzését, amely hat féléven keresztül folyik a Rajz és kompozíció tantárgycsoport keretében. A vizuális tárgyakat jelenleg oktató tanárok szakmájukat gyakorló, elismert alkotók, akiknek széles tevékenységi köre az autonóm és alkalmazott vizuális művészetek számos ágára kiterjed: képgrafikával és tervezőgrafikával, festészettel, fotográfiával és művészeti publicisztikával egyaránt foglalkoznak. Az elsők között szerezték meg még hallgatóként az alkotói terület doktori (DLA) fokozatát, illetve folyamatban van habilitált doktori (Dr. habil) fokozatszerzésük. Oktatóink több évtizede részt vesznek a fontosabb hazai és 48

külföldi, elméleti és gyakorlati vizuális szimpóziumokon, kiállításokon, műveik több hazai és külföldi köz- és magángyűjteményben megtalálhatók, alkotói munkásságukat számos díjjal ismerték el, például: Derkovitsösztöndíjjal – 1 oktató, Barcsay-díjjal – 1 oktató, Kondor Béla-díjjal – 1 oktató, Megyei Tárlatok fődíjával – 2 oktató, Grand Prix Pannonia díjjal – 1 oktató, Országos képzőművészeti tárlatok díjaival – 2 oktató, Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjával, több alkalommal – 2 oktató, Római Magyar Akadémia ösztöndíja – 1 oktató. Az Építészettörténet és Városépítési Tanszék oktatóinak többsége alkotó építészként széles körű tervezői, településtervezői, és pályázati tevékenységet folytat. Munkáikkal gyakran szerepelnek kiállításokon és szakmai folyóiratokban. Többen alkotó módon veszik ki részüket a főépítészi és építéshatósági munkából. Jelentős az oktatók kutatási, elméletírói aktivitása, amit Európai Uniós tervezési-kutatási projektek keretében és szép számú publikációban fejtenek ki. A tanszék oktatóinak alkotómunkájuk elismeréseként kapott díjai: Ybl-díj – kettő oktató, Alpár Ignác érem – egy oktató, Magyar Műemlékvédelemért érem – egy oktató, Podmaniczky Frigyes érem – egy oktató, Hild János emlékérem – egy oktató, Kós Károly díj – egy oktató, Széchenyi díj – egy oktató, Forster Gyula díj – egy oktató, Pázmány Péter díj – egy oktató, Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje – egy oktató, Möller Károly érem – egy oktató, Prima Díj – egy oktató, Palladio díj – egy oktató, Piranesi díj – egy oktató. Nemzetközi együttműködések A kar kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat az Erasmus program keretein belül, kollégáink közül évente egyre nagyobb számban pályáznak egyhetes külföldi oktatói tanulmányútra, s a Campus Hungary program, illetve a Fulbright ösztöndíj is egyre népszerűbb. Több TÁMOP projekt keretén belül is volt lehetőségünk munkatársainkat külföldre küldeni (Ausztriától Japánig, az Egyesült Államokig számos országba), illetve külföldről vendégelőadókat hívni, többségük körülbelül egy hetet oktatott és konzultált nálunk, de volt olyan is, aki egy teljes hónapig itt volt. Meghívott vendégoktatóink például Volker Mehrmann, Ausztria, Pintér János, Németorszég, Eduardo Antonio Ruano de Barros, Portugália, Mats-Olof Mattson, Ausztria, Tom Gedeon, Ausztrália, A. Veeraragavan, India, Tingwen Huan, Egyesült Arab Emírségek, Shahnaz Ahahbazova, Azerbajdzsán, Myrtill Simkó, Ausztria, Doru Talaba, Románia, Olle Johansson, Svédország, Ian A. Stroud, Svájc. A Belső Égésű Motorok Tanszék szemináriumsorozatának előadói is szinte kizárólag külföldi szaktekintélyek. Növekszik a nemzetközi tudományos életben való részvételünk, több HORIZON2020 programot tervezünk elindítani. Főbb együttműködő partneregyetemeink:  Technische Universität Wien,  Technische Universität, Graz  Slovak Technical University, Bratislava  Bauhaus Universitat Weimar, Németország  Asian Institute of Technology  Thammasat University, Thaiföld  Prince Songkla University, Thaiföld  Auchland University of Technology, Új Zéland  University of Algarve, Faro, Portugália  Nanyang University of Technology, Singapore  National University of Singapore  Australian National University, Canberra  University of Sydney  Queensland University of Technology, Brisbane  University of Western Australia, Perth  University of California, Berkeley  Chinese University of Hong Kong  Tokyo Institute of Technology  Pohang Institute of Science and Technology  Korean Advanced Institute of Technology, Taejon, Korea  Yonsei University, Seoul 49

                                       

Windhoek Polytechnic, Namibia Poli-technika Krakow Universität für Bodenkultur, Wien Czech TU Praha TU Kraków, Lengyelország Zilinská Univerzitá, Szlovákia Dublin Institute of Technology Ruhr-Universität Bochum, Németország Universität Hannover TU Delft University College, London TU Dresden University of Newcasle University of Huddersfield Hochschule für Technik und Wirtschaft, Kempten La Sapienza Egyetem, Róma SWOV - Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet, Hollandia TU Berlin Hochschule Ulm, Németország Univerzitet u Novom Sadu, Szerbia Fachhochschule Technikum Wien Hochschule für Telekommunikation, Leipzig University of Ljubljana TU Chemnitz-WH Zwickau TU Stuttgart Johannes Kepler Egyetem, Linz TU Stuttgart Hamburgi Egyetem Heriott Watt Egyetem Pierre et Marie Curie Paris VI. Egyetem (Franciaország) Cseh Akadémia Matematikai Kutatóintézet, Prága, (Csehország) Alpen-Adria Universität, Klagenfurt TU Sofia Basel Universität, Svájc University Brescia King Abdullah University of Science and Technology, Szaúd-Arábia University of Massachusetts University of Transylvania, Brasov University of South Carolina Philipps Universität Marburg

2.3. Gazdálkodás A Műszaki Tudományi Kar gazdálkodási tevékenysége az alábbi területekre terjed ki: - Humán erőforrás gazdálkodás. - Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló iroda és laborterülettel. - Gazdálkodás a tanszékek és a Dékáni Titkárság dologi költségeivel. - Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló normatív kutatástámogatási forrásokkal. Humán erőforrás gazdálkodás A Műszaki Tudományi Karon a főállású oktatók átlagos életkora az elmúlt öt évben 50 évről 45,05 évre csökkent, ami a már korábban megindult oktatói generációváltás folytatódásának eredménye. 50

A kar oktatóinak korcsoportok szerinti eloszlását a 2.30. táblázat foglalja össze: Az oktatói kar életkor szerinti megoszlása Korrigált teljes munkaidős*

Oktatók életkora 25 év alatti 25-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves 65 éves és idősebb Összesen Átlag életkor

%

2.30. táblázat

Teljes munkaidős nők

23 10,82 37,5 17,65 32,75 15,41 24,25 11,41 20,5 9,65 15 7,06 11,5 5,41 26 12,24 22 10,35 100,00 212,5 45,05 év

Rész-munkaidős

5 7 11 4 2 3 1 1 1 35

4 3 3 1 1 1 5 2 20

*A korrigált teljes munkaidős létszám a teljes munkaidősre átszámított részmunkaidősökkel kiegészített létszámokat tartalmazza. Ugyanez vonatkozik a 2.29. és 2.30. táblázatok adataira is. A táblázat a folyamatos fiatalítási folyamat jelzése mellett a korfa beszűkülése által a (magasabban minősített, alkotó ereje teljében lévő) 50-60 éves középkorosztály alacsony szintű képviseletére is figyelmeztet. Az oktatók beosztás szerinti eloszlásának megváltozása az alábbi táblázat alapján tekinthető át. Az elmúlt öt évben a generációváltási és az egyetemmé válási folyamat eredményeként jelentős mértékben csökkent a főiskolai docensek részaránya és jelentősen nőtt az egyetemi tanársegédeké. Az oktatói kar beosztás szerinti megoszlása

2.31. táblázat

Oktatók beosztása

2008. vége 16,75 53,00 59,25 27,00 7,00 31,50

egyetemi tanár egyetemi docens adjunktus tanársegéd főiskolai tanár főiskolai docens más tanár Közalkalmazott oktatók összesen: Megbízással foglalkoztatott részidős:

194,50 111,00

% 8,61 27,25 30,46 13,88 3,60 16,20 100,00

2013. vége 16,50 73,50 35,00 64,50 4,00 9,00 10,00 212,50 124,00

% 7,76 34,58 16,47 30,35 1,88 4,23 4,68 100,00

A tudományosan minősített oktatók számát a 2.32 táblázat tartalmazza. A táblázat adatai 2013. végére vonatkoznak. A tudományosan minősített oktatók aránya jelenleg 54,6%. Az oktatói kar tudományos minősítettsége 2.32. táblázat

Létszám Tud. min. létszám

Egyetemi tanár 16,50 16,50

Egyetemi Adjunktus docens 73,50 35,00 73,50

18,50

Tanársegéd 64,50

Főiskolai tanár 4,00

Főiskolai docens 9,00

2,50

4,00

1,00

Más Összesen tanár 10,00 212,50 0,00

116,00

A kar az egységes egyetemi humán erőforrás (HR) tervezés keretében körültekintően foglalkozik a kari emberi erőforrások tervezésével és fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy minden év őszi félévében a következő naptári évre vonatkozó HR terv készül, amely végleges formáját (tartalmát) a vezetői szintek (egyetemi, kari, intézeti, tanszéki) közötti többszörös egyeztetés után nyeri el. A kari HR terv két táblázatot tartalmaz: az egyik a megszűnő közalkalmazotti jogviszonyokat (nyugdíjazások, távozások, megszűnő határozott időre szóló 51

kinevezések, előresorolás következtében megszűnő kinevezések stb.), azaz a felszabaduló forrásokat, a másik pedig a tervezett új pályázatokat (új felvétel, előresorolás következtében létrejövő új kinevezés stb.), azaz a szükséges új forrásokat tartalmazza. A táblázatok végleges változatában a felszabaduló bértömegnek jó közelítéssel fedeznie kell az új alkalmazások, előrelépések bérigényét. A humán erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás tervezését a lehető legkevésbé szubjektív mérőszámokra alapozza a kar vezetése. A mérőszámok a tanszékek kurzusaira felvett hallgatók összes kreditszámaiból, és a tanszéki oktatók, alkalmazottak létszámából képezhetők. A hallgatói létszámok kurzusnagyságok arányában korrigáltak. A magasabb létszámú kurzusokat erős degresszióval vesszük csak figyelembe. A tanszéki közalkalmazotti létszámok is csökkenhetnek kari és egyetemi szintű vezetői funkciók figyelembevételével. A mérőszámok alapján a kar vezetése egy tanszéki közalkalmazottra eső oktatási terhelés arányában tartja szinten, növeli, vagy csökkenti egy-egy tanszék dolgozóinak létszámát, a teherelosztás mellett a fokozatos fiatalítás és az oktatói minőség növelése érdekében. A HR tervezés folyamata többlépcsős. A tanszékvezetők végleges nyugdíjazásokra, időszerű előresorolásokra, esetleges indokolt pótlási elképzelésekre vonatkozó tervjavaslatainak kari szintű összesítése után kerül sor az oktatási terhelési mérőszámokon alapuló, éves kari humán-erőforrási terv kidolgozására, dékáni jóváhagyására. A gazdálkodás egyetemi és kari szempontoknak egyaránt megfelelő, egyeztetett tervét a dékán és a rektor aláírása véglegesíti. A kar HR fejlesztési preferenciái:  az oktatói kar további fokozatos fiatalítása,  a tudományos fokozattal rendelkezők számának növelése,  a kar professzori testületének erősítése,  a viszonylag egyenletes tanszéki oktatási terhelés biztosításához szükséges erőforrás átcsoportosítás; a külső körülmények változásához, a szakok változó hallgatói létszámához, a szakok karon belüli súlyának módosulásához történő rugalmas alkalmazkodás. Az oktatói kar fiatalításának fő bázisát a közeljövőben a kar Doktori Iskolája jelenti. A kar a Doktori Iskola tehetséges, szorgalmas hallgatóit tekinti az oktatói utánpótlás fő forrásának. Azokon a szakterületeken, ahol a Doktori Iskolában nem folyik képzés, más doktori iskolák hallgatói, más egyetemek hallgatói, valamint az ipar és a műszaki kutató intézetek fiatal szakemberei jelentenek merítési forrást. A „saját” Doktori Iskolán kívül a kar oktatói az Universitas Győr Alapítvány anyagi támogatásával végeznek doktori tanulmányokat a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a BME, a Szent István Egyetem, a MOME, stb. doktori iskoláiban. A már tudományos fokozattal rendelkező oktatóinknak a kutatómunka folytatásához egyetemen belüli posztdoktori pályázat nyújt segítséget. A kar vezetése szakmai, az Universitas Győr alapítvány ösztöndíjak adományozásával pénzügyi segítséget nyújt ahhoz, hogy ambiciózus vezető oktatóink olyan színvonalú oktató- és kutatómunkát végezzenek, amely az egyetemi tanári kinevezés elnyeréséhez vezet. Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló iroda és laborterülettel A kar tanszéki, oktatói irodái az egyetem tanulmányi épületének A, B, C, és D jelű szakaszainak a két tantermi szint feletti felső emeleteit foglalják el. A növekvő mértékű személyi változások nyomán felmerülő panaszok hívták fel a figyelmet az egyes tanszékek közötti egyenetlen helyiségeloszlás tarthatatlanságára: míg egyes irodákat nem, vagy alig használtak, másokban elviselhetetlen volt a zsúfoltság. A kar vezetése elhatározta és megvalósította az oktatói irodák tanszékek közötti normatív újraelosztását. Az átrendezésnél hármas célt tűztünk ki:  Az iroda területek arányosak legyenek a tanszék nagyságával, a tanszék közalkalmazottainak számával.  Egy adott tanszék irodái a „történetileg kialakult” szétszórtság helyett lehetőleg egymás mellett helyezkedjenek el.  Az átrendezés a lehető legkisebb költözéssel járjon. A cellás rendszerű épületek irodafelosztása az ablakméretekhez igazodik. Célszerűen az ablakmodul jelentette a normatív egységet. A tanszékvezetés és adminisztráció zavartalanságát a tanszékenként járó öt ablakos irodaszakasz biztosítja. A tanszékek az egyetemi tanárok és emeritus professzorok 2-2 ablakra, a főiskolai tanárok és az egyetemi docensek 1,5-1,5 ablakra, míg a többi oktató 1-1 ablakra jutó irodarészt kaptak. Az átköltözés kisebb zavarokkal, kellemetlenségekkel járt, de az igazságosabb területelosztás mellett a 52

közeljövő várható személyi változásaira is felkészült állapotot teremtett. Az átrendezést 2013 tavaszán, fél év alatt sikerült lebonyolítani és az oktatói irodák 35-40%-ára terjedt ki. A kari laborterületek tanszékek közötti elosztása is négy évtized alatt alakult ki. Az egyes szakterületek arányának változása a közeljövőben ezen a területen is intézkedést igényel. Gazdálkodás a tanszékek és a dékáni titkárság dologi költségeivel A kar működési költségeire évi 60-80 millió forint áll rendelkezésre az egyetem költségvetési forrásaitól és a kar saját bevételeitől függően. A kari vezetés a Dékáni Titkárság működtetéséhez szükséges minimális dologi költségeken kívül még egy kari „vésztartalékot” különít el az év közben felmerülő, előre nem tervezett kari/tanszéki kiadások fedezésére, a működési költség fennmaradó, több mint 90%-át pedig a tanszékek rendelkezésére bocsátja. A tanszékeknek a rendelkezésre bocsátott kerettel gazdálkodnak, ebből fedezik a dologi, működési kiadásaikat és a meghívott külső előadók óraadói díjait. A korábbi években a kari központi források elosztása a tanszékek között „bázis szemléletű” módszerrel történt, azaz lényegében az előző évi elosztási arányok alapján történt a források elosztása. A módszer feltételezte, hogy a tanszékek által teljesített oktatási és kutatási feladatok lényegében változatlanok, tehát az erőforrások elosztásánál az előző év arányait nem indokolt számottevő mértékben módosítani. Miután ez a módszer nem alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a szervezeti egységek változó teljesítményét (az elmúlt években a karon belül jelentős változások történek), ezért a kar 2014-től új költségvetési forráselosztási rendszerre tér át. Az egyes tanszékek költségvetési kereteit az alábbi módon fogjuk meghatározni:  a rendelkezésre álló keret 70%-át a tanszékek összes oktatási teljesítményének arányában,  a keret 15%-át a tudományos minősítéssel rendelkező oktatói létszám arányában,  a keret 15%-át pedig a tanszékek laboratóriumainak mérete arányában osztjuk szét. Az itt említett indikátoroktól a kar vezetése naprakész információkkal rendelkezik. A tanszékek oktatási teljesítményének mérésére olyan rendszer került kidolgozásra, mely az oktatási feladatok volumene alapján fajlagos (egy közalkalmazottra eső) és abszolút (összes) pontértéket rendel minden tanszékhez. Az oktatási teljesítmény meghatározásának alapja a megszerzett hallgatói kreditek száma, súlyozva egy degresszív faktorral, ami növekvő létszámú előadások esetén csökkenő értékű. Ez a keret szolgál az egész kar érdekében végrehajtott kisebb átalakítások finanszírozására is. Az elmúlt évek beruházásai nyomán lényegesen átalakult az egyetem, ezen belül a kar épület-állományának térbeli elrendezése, megnehezítve a campuson és az épületeken belüli tájékozódást. A helyenként esetlegesen meglévő vegyes arculatú információs táblák, jelzések a szervezeti változásokat, helyi átrendeződéseket nem követték. Ez hallgatóink és az ide látogató vendégek számára is sok esetben problémát jelentett. A kari „vésztartalék” terhére a kar két építész doktoranduszhallgató közreműködésével (tervezés és kivitelezés) kari információs rendszert épített ki. Ez két elemből áll: az egyik a főportával szemben elhelyezett információs tábla és térkép, amely az épületszintek térbeli ábráival és háromnyelvű feliratokkal is segíti a tájékozódást. A térképek egyszerűsített változatai a fontos megközelítési pontok mellett a külső homlokzatokon elhelyezve az egyetem más területein is megkönnyítik az eligazodást. A kari információs rendszer másik részét képezi a nagybetűs homlokzati feliratok elhelyezése az új épületre. A város felől érkezőknek ezek jelzik, hogy a Széchenyi István Egyetemre, illetve a Műszaki Tudományi Kar épületéhez közelednek. A külső feliratok a karhoz tartozó Hegesztő Laboratórium automata berendezésen kivágott rozsdamentes, szálcsiszolt betűk felhasználásával készültek. Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló normatív kutatástámogatási forrásokkal. A kar normatív kutatástámogatásból rendelkezésre álló költségkerete az elmúlt öt évben 18 millió forintról 8 millió forintra csökkent. A fenti költségkeretet a kar belső kutatási főirányok, illetve folyóiratban, vagy konferencia-kiadványban megjelenő publikációk támogatására használta fel. A felhasználásra a kari Tudományos Tanács szabályzatokat dolgozott ki, amely a kar honlapján elérhető: http://mtk.sze.hu/images/MTK%20Tudományos%20Tanács/Publikacio-KonferenciaTamogatas_ MTK.pdf, http://mtk.sze.hu/images/MTK%20Tudományos%20Tanács/BelsoKutatasiFoirany_MTK.pdf. A támogatás elnyerése pályázat útján lehetséges, amelyet a kari Tudományos Tanács a szabályzati szempontok alapján véleményez és tesz javaslatot a dékánnak a támogatás folyósítására.

53

A belső kutatási főirány pályázat fő célja a kar kutatási potenciáljának erősítésére és fő kutatási profiljainak kialakítása. A pályázaton indulhatnak már működő és újonnan alakuló kutató kollektívák, attól függetlenül, hogy egy tanszék keretében vagy tanszéki együttműködés keretében alakultak. A konferencia- és publikációtámogatási pályázatnak elsődleges célja a karon folyó tudományos kutatási tevékenység ösztönzése és ezzel az egyetemi oktatói életpályán történő előrehaladás (PhD, habilitáció, MTA doktori cím megszerzése, adjunktusi, docensi, egyetemi tanári kinevezés elnyerése) támogatása. 2013-ban a rendelkezésre álló összeg olyan alacsony volt, hogy a kar ebben az évben csak publikáció és konferenciatámogatási pályázatot hirdetett meg.

3.

A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere)

3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok) A Műszaki Tudományi Karon az egyetem egységes minőségbiztosítási rendszere működik, nem alakítottunk ki ettől eltérő speciális kari rendszert. Az egységes Minőségbiztosítási Rendszer szervezetének és működésének általános leírását a Szenátus által jóváhagyott Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza, mely az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete. A minőségbiztosítási rendszer lényege, hogy az önálló szervezeti egységek szintjéről, alulról szerveződve minden oktatási és kutatási egység elvégzi a saját minőségi értékelését, majd ezt egy-egy magasabb szint értékeli és jóváhagyja. Ez alapján történik meg a visszacsatolás a szervezeti egységekhez. A rendszer működésének ciklusideje egy év. A rendszer részletes leírását az egyetemi önértékelés tartalmazza.

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A képzési programok jóváhagyásának menete Az Oktatási Hivatalhoz (OH), illetve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB) szaklétesítési, illetve szakindítási kérelmet a Kari Tanács véleményének kikérése után a Szenátus támogatásával lehet benyújtani. Az előkészítés lépései:  A szak (képzés) létrehozásának, illetve szak indításának kezdeményezője rövid vázlatot dolgoz ki, melyben a képzés indításának szükségességét támasztja alá becsült hallgatói létszám-adatokkal, a szak munkaerő piaci indokoltságával és a szak oktatásába bevonandó tanszékek listájával. Ezt véleményezésre leadja a dékánnak, aki a Dékáni Kabinet véleményét kikérve, az érintettekkel konzultálva döntést hoz arról, támogatható-e a javaslat, megkezdődhet-e az előkészítő munka.  Pozitív döntés esetén a dékán felkér egy előkészítő bizottságot és kijelöli annak vezetőjét a szaklétesítési, illetve szakindítási akkreditációs anyag összeállítására.  Az előkészítő bizottság beszerzi az érvényes OH és MAB előírásokat, szakindítás esetén a Képzési és Kimeneti Követelményeket (KKK), majd ezek figyelembe vételével kidolgozza az akkreditációs anyagot.  Az akkreditációs anyagot a Kar Tanács Oktatási Bizottsága és Tudományos Bizottsága elővéleményezi és csak ez után kerül az anyag a Kari Tanács elé, támogatás esetén tovább a Szenátushoz.  Eredményes akkreditációs eljárás esetén az előkészítő bizottság a Kari Tanács jóváhagyásával Szakbizottsággá alakul. Az itt vázolt eljárás során az előkészítő bizottság által összeállított anyagot több szempontból ellenőrzik a kar különböző vezetői és szervezetei:  Az új képzési programok összhangja az egyetemi, kari stratégiával: dékán, Dékáni Kabinet, Kari Tanács.  A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) ellenőrzése: dékán, Oktatási Bizottság, Kari Tanács.  A külső feltételeknek (pl. MAB) való megfelelés: dékán, Oktatási Bizottság, Kari Tanács, részt vevő tanszékek vezetői.  Kapacitások felmérése: Oktatási Bizottság, Kari Tanács, részt vevő tanszékek vezetői. Specializációk meghirdetése és indítása 54

A szaklétesítési, szakindítási eljárás nem gyakori esemény, így részleteit mindig az adott körülmények közt kell megítélni, ezekre rögzített, számszerű szabályrendszer nem dolgozható ki. Nem adható pl. univerzális szabály, milyen várható hallgatói létszám mellett lehet egy új szak indítását támogatni. A specializációk indításának és meghirdetésének témája viszont már egyszerűbb, a feltételek jobban számszerűsíthetők, ezért erről külön szabályzat született „Specializációk meghirdetésének és indításának normatív szabályzása”címmel, amit a Kari Tanács a 2013. június 24-i ülésén fogadott el. Ez az egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot (TVSz) kiegészítve a szakok megelőző három évbeli felvételi létszámához köti a meghirdethető és indítható specializációk számát. A TVSz korábban csak a BSc specializációk indítására vonatkozó szabályokat tartalmazott. A szabályzás célja, hogy megakadályozza azt, hogy túl sok specializáció között nagyon elaprózódjék az oktatás, ami az oktatási erőforrások gazdaságos felhasználását és a MAB-követelményeknek való megfelelést is veszélyeztetheti. Felülvizsgálat, visszacsatolás A szakok tantervének folytonos korszerűsítése, gondozása a Szakbizottságok feladata. Ezek működését az egyetemi SZMSZ csak fő vonalakban szabályozza, ezért a Kari Tanács 2013. június 24-i ülésén szabályzatot fogadott el „Szakbizottságok működési rendje” címmel. Ez szabályozza a Szakbizottságok összetételét, feladatait, működési rendjét. Ebben kerül rögzítésre, hogy a tananyagok rendszeres felülvizsgálata a Szakbizottság feladata. Ebben a felülvizsgálati folyamatban történik meg a munkáltatóktól, munkaerőpiacról jövő visszajelzésekre való reakció. Ez sokszor már az által biztosított, hogy több szakbizottságnak külsős tagjai is vannak, de a szaktárgyak oktatásában, a záróvizsga bizottságokban minden szakon vesznek részt iparban dolgozó óraadók, akik visszajelzése a tanszékeken keresztül kerül a Szakbizottság elé. A munkáltatóktól történő visszacsatolás több oktatásfejlesztési projekt témája is. 2013-ban pl. a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0054 pályázat keretében készült el egy tanulmány, melynek szerzője az egyetemtől független munkaerő-piaci szakértő és ebben a környező ipari cégek visszajelzéseit összegezte mérnöki témájú alapképzéseinkkel kapcsolatban. Ez az elemzés is megerősítette, hogy a kar szakstruktúrája jól illeszkedik a gazdasági elvárásokhoz, minden mérnöki és informatikus szakunk keresett a munkáltatók között (bár az egyes ágazatok konjunktúrájának/dekonjunktúrájának megfelelően eltérő mértékben) és a tárgyaink által adott kompetenciák is kívánatosak az iparban. A hallgatók irányából történő visszacsatolás csatornái:  Közvetlen, eseti visszajelzések az oktatóknak, tanszékeknek a hallgatók, illetve a kari Hallgatói Önkormányzat (HÖK) részéről. A tanszékvezetők feladata ezek kezelése, a tanulságok levonása, és ha szükséges, tanterv-módosítási javaslat előterjesztése a Szakbizottság felé.  A kari Hallgatói Önkormányzat képviselői minden félév elején átvizsgálják a meghirdetett összes tantárgy követelményeit és ütemtervét. Amennyiben szabálytalanságot vélnek felfedezni, erről tájékoztatják a tanszékek vezetőit. Az észrevételeket általában tanszéki szinten sikerül rendezni. Amennyiben nem, akkor a dékán által felkért ad hoc bizottság dolgoz ki megoldást.  Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) rendszer. A Neptunon belül a hallgatók pontozhatják az oktatók teljesítményét. Sajnos, a kitöltési arány viszonylag alacsony, amit a HÖK különféle jutalmak felajánlásával igyekszik növelni. A visszajelző rendszer fontos eleme a minőségbiztosításnak, ezért a következő években a hallgatók további ösztönzésével javítani szükséges a kitöltési arányt, legalább az 50%-os szintig.  Az OMHV rendszer nem támogatja a szervezeti egységenként történő összegzést, ezért a karon egy olyan összegző, jelentéskészítő rendszer készült el, mely minden félév lezárásakor tanszékenként kigyűjti és tárgyanként illetve oktatónként összegzi a véleményeket. A tanszékekre vonatkozó jelentést megkapják a tanszékvezetők, a Dékáni Kabinet pedig áttekinti az egészet és a kirívóan problémásnak tűnő esetekben kikéri a tanszékvezető véleményét és kéri (elrendeli) az ügy megoldását.  Választható tárgyak felvétele. A hallgatók az egyes tárgyakról azzal is véleményt mondanak, hogy melyik választható tárgyat veszik fel. A tanszékek a kirívóan alacsony népszerűségű tárgyak tematikáját újragondolják vagy ha nem látszik más megoldás, megszüntetik és esetleg más, hasonló témájú tárgyat hoznak létre. A tanterv-módosítások rendjének megfelelően ilyen módosítások a Kari Tanácson rendszeresen (évenként 20-30 tárgy esetén) tárgyalásra kerülnek. 55

A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése A hallgatók előrehaladását az egyes tanszékek, időszakosan pedig a Szakbizottságok kísérik folytonosan figyelemmel. 2011-ben egy átfogó kari felmérés történt, mely a Neptun adatai alapján az összes addigi alap- és mesterképzési hallgató előrehaladását elemezte. A vizsgált fő paraméterek szakonkénti és nappali/levelező bontásban a következők voltak: a képzésből sikertelenül távozók, a képzésben még részt vevők és a már sikeresen végzettek aránya; a hallgatók átlagos kredit/félév teljesítménye; a végzettek betöltött aktív féléveinek száma. Ezek a számok csak a képzési idő nagyságrendje alatt (legalább 3,5 év) változnak meg lényegesen, ezért még nem tartottuk időszerűnek az elemzés megismétlését. A tervek szerint hasonló felmérést a következő 2 évben újra elvégzünk. Ezen már a Felsőoktatási Törvény és az egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosításának hatásai (pl. korlátozott számú elégtelen és tárgyfelvétel) feltehetően látszani fognak. A 2011-es átfogó kari felmérés alapján néhány problémásnak tűnő területen (kis kredit/félév sebességérték, sok aktív félév a végzésig) a szakvezetéssel konzultálva néhány szűk keresztmetszetet (pl. túl merev tantárgy-függőségi láncolat) sikerült feltárni, melyek korrekciója kis tanterv-módosítással korrigálható volt.

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A hallgatói teljesítmények értékelési rendszerét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) tartalmazza. Az egyetemi szintű egységes tanulmányi feltételek biztosítása érdekében nincs külön kari szabályzat, csak egyetemi szintű és ha bizonyos speciális követelmények csak a karra jellemzők, akkor az az egyetemi TVSzben van kivételként megfogalmazva. Az egyetlen terület, ahol külön szabályzás vált szükségessé, a szakdolgozatok, a diplomamunkák kezelése és a záróvizsgák szervezésének kérdése. Ezekről 2012. szeptemberében a Kari Tanács kari szabályzatot fogadott el „Záróvizsga Szabályzat” (ZVSZ) címmel, amit azóta néhány kisebb kérdésben módosított. Ebben kari szintű egységes szabályzás van lefektetve a szakdolgozat/diplomamunka-kiírásokra, a diplomakurzusok értékelésére, a diplomamunkák bírálatára és a záróvizsgák lebonyolítására vonatkozóan. A cél a kari egységes szabályozás megteremtése volt úgy, hogy a szakok speciális követelményeihez való alkalmazkodás is kezelhető legyen. Ezeket a szak specifikus kiegészítéseket a Záróvizsga Szabályzat melléklete tartalmazza. A TVSZ és ZVSZ jelenlegi állapota hosszú fejlődés eredménye, és az új igényekhez, megváltozott körülményekhez történő rendszeres hozzáigazításuk folyamatosan megtörténik, a ZVSZ esetén kari hatáskörben, a TVSZ esetén pedig a Kari Tanács kezdeményezésére a Szenátusban. A törvényi háttér változásai miatt bekövetkező szabályváltozásokon túl évi átlag 1–2 változtatás történik, melyeket az időközben felmerülő problémákra való reagálás vált ki. Így a jelenlegi szabályozás törekszik az összes lehetséges probléma kezelésére, és a gyakorlat szerint ez meg is valósul, mert igen ritka az olyan hallgatói panasz, vitatott eset, amely a TVSZ alapján nem rendezhető egyértelműen. A TVSZ a tanszékek számára is kötelezettségeket ró ki: a vizsgaidőpontok meghirdetésének idejére, a meghirdetett vizsgák kapacitására és időbeli ütemezésére vonatkozóan, valamint szabályozza, hogy a tanulmányi teljesítmények értékelése csakis a szorgalmi időszak kezdetén közzétett követelmények szerint történhet. Utóbbit az is támogatja, hogy 2011-től kezdődően a Neptun-rendszerbe is fel kell vinni a tantárgyi követelményeket, így ezek megléte központilag is ellenőrizhető. Mind a tantárgyi követelményeket, mind a kellő számú vizsgaidőpont kiírását a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) megbízottai ellenőrzik és a hiányosságokról, észrevételekről a tanszékeknek visszajelzést adnak jegyzőkönyv formájában. A követelmények kiírásáért és az értékelések szakmai részéért a tantárgyfelelősök, a tantárgyak előadói és az illetékes tanszékvezetők felelősek. A tárgy jellegétől függően kerülnek alkalmazásra az egyes értékelési formák. Tipikus számonkérési rendszer, hogy egy tárgy aláírásának feltételéül félév közi zárthelyik és/vagy házi feladatok elvégzése van előírva (formáló értékelés), és a vizsgaidőszakban történik meg az összegző értékelés a vizsga során. A vizsgáztatás menetét írott szabályok nem rögzíthetik részletesen a tantárgyak sokfélesége miatt, de bevett gyakorlat, hogy a vizsgáztatás teljes folyamata több oktató együttműködését jelenti:  A témakörök vizsgáztatásban betöltött súlyát, a vizsgafeladatok jellegét és formáját (írásbeli, szóbeli, írásbeli és szóbeli) a tárgyfelelős határozza meg. 56



A konkrét vizsgaalkalmakat, a vizsgáztatást az oktatásban részt vevő oktatók (a tárgy előadója és/vagy gyakorlatvezetői) bonyolítják le. Ezek együttesen biztosítják azt, hogy a vizsgáztatás egyrészt kötődjön a tantárgyi tematikához, másrészt az egyes területek számonkérési mélysége az adott félévben elhangzottakhoz igazodjék, így a hallgató elérje a kívánt képzettség megszerzéséhez szükséges kompetenciákat, de ezt a félév során elhangzottakhoz igazodó módon tegye. A hallgatói panaszok kezelésének közvetlen csatornája az oktatóhoz, vagy a tanszékvezetőhöz való fordulás. Ezt a kötelezővé tett konzultációs idők nyilvános meghirdetése teszi lehetővé. Sok hallgatót érintő, vagy anonimitást igénylő esetekben nem közvetlenül a hallgató fordul az oktatóhoz, vagy a tanszékvezetőhöz, hanem a HÖK-nél kezdeményezi a tanszék hivatalos megkeresését. Erre a HÖK-nek bejáratott visszajelzési rendszere van ( http://hok.sze.hu/vizsgaertekeles/ ). A tanszéki szinten el nem intézett kérdések a kari szintre kerülnek, ahol általában az oktatási dékánhelyettes (esetleg ad hoc/eseti bizottság felkérésével) vizsgálja ki az ügyet és a dékán tájékoztatásával intézkedik az ügyben. Erre a szintre évi 1 vagy 2 ügy jut el átlagosan és akkor többnyire elegendő a kar vezetésének közvetítő szerepet felvállalni az érintett hallgatók és oktatók, tanszékek között. Az elmúlt öt évben 2 esetben volt szükség a vitatott kérdés rendezésére eseti bizottságot összehívni, mely az érintett felek széles körű meghallgatása után hozott mindegyik fél számára elfogadható döntést.

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása A kar vezetése kiemelten támogatja az (elsősorban fiatal) oktatók tudományos fokozatszerzését, habilitációját és MTA doktori cím megszerzésére irányuló tevékenységét. Ennek egyik eszköze a normatív kutatástámogatási keret karra leosztott része. Ennek felhasználási célját és módját a 2.2. pont ismerteti részletesen. Az oktatói kar minőségét jelző legfontosabb indikátor, a tudományosan minősített oktatók aránya az öt év alatt 40%-ról 54,6%-ra nőtt, az aktív professzorok létszáma lényegében nem változott, míg professzor emerituszaink száma 6 főre nőtt. 2012-ben a kari Hallgatói Önkormányzat „Kiváló oktató” díjat alapított, amelyet félévenként két oktatónak ítél oda az oktatási dékánhelyettessel kiegészített hallgatói bizottság. A díjak átadására minden félév végén a diplomaátadó Ünnepi Kari Tanácsülésen kerül sor. A „korszerű épület – modern eszközök – naprakész oktatók” elve alapján az oktatók szakmai és pedagógiai felkészültségének folyamatos fejlesztése egyaránt kari és egyetemi cél. Az oktatók szakmai tudományos továbbfejlődésének irányítása elsősorban tanszéki szakmai feladat, így a tanszékvezetők irányításával zajlik. Emellett természetesen kari és egyetemi szinten is kiemelt feladat az ehhez kapcsolódó rendezvények, aktivitások szervezése. Ennek érdekében az elmúlt időszakban többféle intézkedés született és valósult meg: rendszeres szakmai előadások a karon oktatott különböző szakok tudományterületéhez igazodva, például o JKK Akadémia a Járműipari Kutató Központban; o A jövő mobilitása előadássorozat; o AUDI Akadémia; o KözleKlub; o Baross Gábor Szakmai Napok; o TÖK Szimpózium, a Távközlés Világnapja rendezvény; aktív oktatási és kutatási tevékenység a kar doktori iskolájában (Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola); aktív kutatási tevékenység pályázati és ipari kutatási projektekben, illetőleg a tanszékeken; rendszeres továbbképzések a kar oktatóinak és kutatóinak (elsősorban TÁMOP támogatású projektek): o csapatépítés; o kommunikációs tréning; o vezetői tréning; o korszerű elektronikus oktatási módszerek; kari publikációs, konferencia előadás tartási támogatás, melynek eredményeként lehetőség nyílik a kar oktatói számára magas színvonalú nemzetközi konferenciákon való részvételre; tudományos konferenciák szervezése, neves hazai és nemzetközi szakemberek meghívása. 57

Ezen képzéseken és oktatási és tudományos rendezvényeken a kar oktatóinak nagyobb része folyamatosan aktívan vesz részt. Az oktatók, valamint az oktatási-kutatási tevékenységek támogatására 2010ben a hazai felsőoktatási intézmények között elsőként szervezeti kultúra felmérés történt. E felmérés egyetemi szinten valósult meg, így az önértékeléshez kapcsolódó részek az intézményi önértékelésben szerepelnek.

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások A Műszaki Tudományi Karon a képzési programokhoz a tanulás támogatására kiváló színvonalon állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális elemek, eszközök és berendezések, hallgatókat segítő hallgatói szolgáltatások és megfelelő a hallgatók jegyzetekkel és oktatási segédletekkel történő ellátottsága is. Oktatási infrastruktúra Az egyetem és a kar épület- és eszközállománya az elmúlt években jelentős mértékben bővült, illetve megújult. A beruházási összeg meghaladta a 13 milliárd forintot, amelyből 4 milliárdot új laboratóriumi eszközök, berendezések beszerzése tett ki. Ezen kívül ebben az időszakban valósult meg a Belsőégésű Motorok Tanszék új épületének kialakítása és laboratóriumainak felszerelése több mint 2 milliárd forint értékben. A kar által oktatási célra rendszeresen használt helyiségek elsősorban az A, B, C, D és E „tanulmányi” épületekben, az „új tudástér” épületben, a laboratóriumi épületben és az egyes tanszékekhez kapcsolódó szakmai kabinetekben találhatók. Ezek fő típusait, mennyiségét és befogadóképességét az alábbi táblázat foglalja össze: A kar rendelkezésére álló tantermek Helyiség típusa Előadóterem Tanterem Szakmai kabinet Számítástechnikai kabinet Mérnöki laboratórium Nyelvi labor

3.1. táblázat Száma 11 87 22 9 56 8

Férőhely 1754 fő 4160 fő 551 fő 315 fő 580 fő 95 fő

Az előadótermek mindegyike multimédiás rendszerrel felszerelt, és a tantermek nagy része is projektorral ellátott. A kisebb termekben az oktatók a tanszékek által vagy az egyetemi Oktatástechnikai Csoport részéről biztosított mobil eszközöket használhatják. Az oktatásra használt termek listáját a Függelék 3. táblázata tartalmazza. A kar értékrendjében meghatározó gyakorlatorientált képzés fontos eszközei a laboratóriumok. A mérnöki és informatikai laborok alapterülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. Az elmúlt időszakban a mérnökképzés szempontjából alapvető fontosságú laboratóriumi háttér műszerparkja is nagymértékű fejlődésen, korszerűsítésen ment át. A gépészeti, mechatronikai, informatikai, logisztikai laboratóriumok a kar tudásbázisán működő Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ és a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont tevékenységéhez kapcsolódóan újultak meg. Teljes mértékben, épület és eszközállomány vonatkozásában is megújult a Belsőégésű Motorok Tanszék Motorvizsgálati Laboratóriuma. Az Építészmérnöki BSc és Építész osztatlan szak számára a korszerűen felszerelt Építész Műteremház közel 1000 m2-en nyújt lehetőséget az építész hallgatóknak és oktatóknak a műhelymunka minden részletére. Az építészeti alkotást szolgáló két nagy műterem mellett konzultációs tér, team-munkára szolgáló alkotó tér és közösségi-kiállítótér is helyet kapott az épületben. A környezetmérnök BSc szakos képzést jól felszerelt külső laboratórium segíti, a speciális környezetvizsgálattal kapcsolatos mérések az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomásán folyhatnak. A kar laboratóriumi helyiségei állandóan rendelkezésre állnak oktatásra, tudományos diákköri munkát vagy szakdolgozatot, diplomamunkát támogató tevékenységekre, oktatói kutatások biztosítására, ipari megbízások ellátására, így kihasználtságuk folyamatos. Egyetemi Könyvtár 58

A tudományos kutatást és az eredményes felsőfokú képzést jelentős mértékben támogatja a 2011-ben megújult, az INNO-Share épületbe átkerült Egyetemi Könyvtár, mely nyilvános könyvtárként működő felsőoktatási szakkönyvtár. A Műszaki Tudományi Karnak és a kar tanszékeinek nincs külön könyvtára, az Egyetemi Könyvtárban minden művelt szakterülethez tartozó anyag megtalálható. A közel 4500 négyzetméteren elhelyezkedő Egyetemi Könyvtár minden szakmai igény kielégítő, széleskörű szolgáltatást nyújt, melynek főbb jellemzői:  csaknem minden tudományterületet lefedő gyűjtőkör magyar és idegen nyelven, közel 300 ezer dokumentum;  több mint 600 féle kurrens magyar és idegen nyelvű folyóirat;  könyvek, folyóiratok, jegyzetek, szakdolgozatok és diplomamunkák, doktori disszertációk, szabványok, térképek, kották, AV-dokumentumok;  teljes szövegű és bibliografikus adatbázisok (WoS, SD, HBI, EBSCO stb);  nyomtatott és on-line elérhető szabványok;  akadálymentes könyvtár;  750 olvasói férőhely;  250 számítógépes munkaállomás;  15 egyéni kutatószoba;  Wifi;  24 órás online szolgáltatások (hosszabbítás, előjegyzés);  elektronikus katalógus (HUNTÉKA);  többnyelvű interaktív honlap;  korszerű tanulóhelyek, tanuló boksz-ok;  csoportmunkára alkalmas terek;  “gyermekkuckó”;  innovációs tanácsadó iroda (információbróker-szolgáltatás, PATLIB);  online tájékoztatás;  online játéktér (részletek a honlapon: lib.sze.hu);  könyvtári blog, chat;  öregbetűs honlap. Kollégiumok A szakmai közösségi élet kialakulásának döntő színhelye a kollégium. A Széchenyi István Egyetem két épületben 1620 hallgató számára biztosít kollégiumi elhelyezést, melynek 35%-a áll az első évesek rendelkezésére. Az egyetemi campuson található Belső Kollégium három szárnyas épületegyüttese összesen 1158 férőhellyel rendelkezik. A szobák három ágyasak, tanulóasztalokkal, könyvespolccal, kábeltévével, internetcsatlakozási lehetőséggel felszereltek. Kollégiumi szolgáltatások: fénymásolás, számítástechnikai kabinet, büfé, kondicionáló terem, mosoda. A 462 hallgató elhelyezésére alkalmas Külső Kollégium helyi járatú busszal 15 perces utazással érhető el az egyetemi campusról. A külső kollégium 2, illetve 3 ágyas szobákkal rendelkezik. A Műszaki Tudományi Karhoz kapcsolódóan három szakkollégium is működik:  a Jedlik Ányos Szakkollégium: elsősorban gépészmérnöki, járműmérnöki mérnöki, informatikus és a villamosmérnöki szakos hallgatók számára;  a Baross Gábor Szakkollégium: elsősorban építész- és építőmérnök, valamint környezetmérnök hallgatók számára;  a Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium: elsősorban közlekedésmérnöki és a logisztikai mérnöki szakos hallgatók számára. Hallgatói tanácsadás A hallgatók tájékoztatását a kar már a felvételi jelentkezés időszakában biztosítja. Az elérhető szakokról a Felvételi tájékoztatóból, a kari honlap kezdőoldaláról és az online tanulmányi tájékoztatókból is van mód információt szerezni. A képzés során a tantárgyfelvételhez mintatantervek és a Neptun tanulmányi rendszer nyújtanak támpontot, személyesen pedig a tanszéki honlapokról és hirdetőtáblákról, a szakfelelősöktől, 59

szakirány vezetőktől, tantárgyfelelősöktől vagy a Tanulmányi Osztály munkatársaitól kaphatnak megbízható útmutatást a hallgatók. Minden tanszéken hallgatói tanácsadó oktató áll a hallgatók rendelkezésére. Az oktatók a meghirdetett konzultációs időben állandó jelleggel fogadják az érdeklődőket, de ezen kívül is van mód konzultációra. A távoktatási (e-learning) képzésben résztvevők az egyes tantárgyakat kézben tartó tutorokkal elektronikus úton - a Coedu-rendszerben - tudnak kapcsolatot tartani. A kar, a tanszékek és a szakok folyamatosan kapcsolatban állnak a kari Hallgatói Önkormányzat képviselőivel, ezzel is erősítve a kölcsönös, naprakész tájékoztatást és a felmerülő problémák folyamatos megoldását. A kar tanszékei elektronikus felületeiken és hirdetőtábláikon részletes információkat közölnek tevékenységükről, munkatársaikról és azok elérhetőségéről, tantárgyaikról, kutatási területükről, aktuális eseményeikről. Az oktatási információk a hagyományos tanszéki hirdetőtáblákon is a hallgatók rendelkezésére állnak. A hallgatók az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése rendszerben folyamatos visszajelzést adhatnak tantárgyaik oktatásának tapasztalatairól. A tanszékek ezt kiértékelve fejleszthetik oktatási, szakmai, oktatástechnológiai tevékenységüket. Az egyetemen működő Alumni-, Karrier- és Információs Központ sokoldalú tevékenysége is elősegíti szakjaink megismertetését az érettségizőkkel, támogatja hallgatóink szakmai érvényesülését, elhelyezkedését. Idegen nyelvi képzés A hallgatók nyelvi képzését az egyetem Idegen Nyelvi Oktatási Központja biztosítja. A sokrétű hallgatói igények kielégítésére több nyelvvizsga rendszert is akkreditáltattak, speciális tantermeiket, nyelvi stúdióikat pedig a legkorszerűbb eszközökkel installálták. A nyelvek diverzitását fenntartva, extra kínálattal angol, német, olasz, spanyol. francia, orosz illetve arab, japán, kínai, török és portugál - állnak hallgatóink rendelkezésére. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek biztosítása A hallgatók számára a sportolási lehetőséget a Testnevelési és Sportközpont biztosítja. A testedzéshez, sportoláshoz a Széchenyi István Egyetem kiterjedt létesítményhálózattal rendelkezik. A 20mx35m-es edzőcsarnok és a mellette található szabadtéri pályák egész nap használhatóak önálló foglalkozásokra. A Bridge Oktatói és Hallgatói Klub új csónaktárolójának hajóparkja az evezős sportolási lehetőséget biztosítja. A campuson található Városi Egyetemi Csarnokban a labdajátékok mellett az aerobik, tánc sportágak is helyet kapnak. Az egyetemi csarnok hétköznaponként 8-16 óráig testnevelési foglalkozásokra és hallgatói szabadidős sportfoglalkozásokra is hallgatóink rendelkezésére áll. A csarnok második emeletén erőfejlesztő-, és kardio terem is megtalálható. Az egyetemi sporttelepen atlétika, labdarúgó, kézi-, kosár- és teniszpályák mellett kondicionáló- és küzdősport-terem várja hallgatókat. Igénybe vehető az Egészségügyi és Szociális Intézethez tartozó kondicionáló-, és tornaterem, valamint a kollégiumi kondicionáló termek is, illetve a városi Vízi Sportcentrum fedett uszodája az úszásórák keretein belül. Kiegészítő szolgáltatásként az egyetemi polgárok sportszereket, sportoláshoz szükséges felszereléseket vehetnek igénybe a Sportközpont szertáraiból. A fentieken kívül a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete nyolc szakosztályában nyújt állandó mozgáslehetőséget az aktívan sportoló hallgatók számára. Tudományos-ismeretterjesztő, művészeti, diákközéleti lehetőségek biztosítása Az egyetemen évi két alkalommal, az őszi illetve a tavaszi félévben kerül megrendezésre a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia a karok által képviselt szakmai területek szerinti szekciókkal. A Műszaki Tudományi Karon a Hallgatói Önkormányzat, illetve hallgatói öntevékeny csoportok minden évben megszervezik a Gépész- és Mechatronikai Mérnökhallgatók Országos Konferenciáját, az Informatika Szakos Hallgatók Országos Konferenciáját, az intézményi Tésztahíd Építő Versenyt, a Baross Gábor Közlekedési Szakmai Konferenciát, az Alternatív Hajtású Járművek Versenyét és bonyolítják le a Formula Student versenymotor építési hallgatói projektet és versenyt, valamint az Építész Alkotótábort.

60

3.6. Belső információs rendszer A Műszaki Tudományi Kar az alábbi módon gondoskodik a képzési programjainak, és egyéb tevékenységeinek eredményes működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról, információs csatornák eredményes működtetéséről. Az oktatási programok nyilvánossá tétele, elérhetősége A tantárgyprogramok információ tartalmára, meghirdetési módjára és határidejére, valamint alkalmazására a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat pontos előírásokat fogalmaz meg. Az előírásoknak megfelelően a tanszékek a következő félév tantárgyprogramjait a megelőző szorgalmi időszak végéig aktualizálják és közzé teszik a Hallgatói Információs Rendszerben. Így a tantárgyfelvételi időszakban a hallgatók részletes és aktuális információk alapján tájékozódhatnak a tematikákról és a követelményekről. A kar tanszékei egységes struktúrájú honlappal rendelkeznek, ezzel is segítve a karon belül az áttekinthetőséget. A honlapok fontos területe az oktatók és a tantárgyak adatai. Az egyes tárgyakhoz tartozóan a félévközi feladatok, határidők, eredménylisták és egyéb hasznos, a tantárggyal kapcsolatos közérdekű információk kerülnek elhelyezésre a felületen. A kurzusok kezelése a Neptun-rendszer alkalmazásával történik, a tárgyak felvételétől az eredmények rögzítéséig. Szintén ezen van lehetőségük hallgatóinknak elvégezni az oktatói munka hallgatói véleményezését a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódóan. A véleményezés eredményei félévente rendszeres kiértékelésre kerülnek a tantárgyakat gondozó tanszékeknél. Az alkalmazottak és a hallgatók információellátottsága Az egyetem és ezen belül a Műszaki Tudományi Kar szervezeti információi, működési szabályzatai és ügyviteli előírásai elérhetőek az egyetem és a kar honlapján. Belső információs rendszerként a pár éve kialakított SZE-portál területét használjuk, mely sokrétű alkalmazást biztosít. Az egyetem központi oldalán folyamatos tájékoztatást kapnak hallgatóink, oktatóink és alkalmazottaink minden, az egyetem és a kar működését érintő eseményről és tudnivalóról. A Műszaki Tudományi Kar honlapjának címe: http://mtk.sze.hu. Az informatikai rendszer kiépítettsége az igényeknek megfelelő, minden oktatói irodában rendelkezésre áll legalább egy hálózati végpont, ugyanakkor a kar a rugalmas informatikai elérhetőség, illetve az épület felújítási munkák okozta zavarok kiküszöbölése érdekében a 2013. év során vezeték nélküli rendszer kiépítését hajtotta végre az oktatói irodákban. A működési folyamatok (tanulmányi, ügyviteli, gazdasági és egyéb folyamatok informatikai rendszere) informatikai ellátottsága, követhetősége informatikai eszközökkel így teljes mértékben megoldottnak és biztosítottnak tekinthető. További információs csatornák A korszerű informatikai rendszerek nyújtotta lehetőségekkel párhuzamosan a hagyományos információáramlási csatornák is működnek. Ilyenek - az egyetemi és kari vezetés szintjén a heti gyakoriságú rektori és dékáni kabinetülések, a havi gyakoriságú szenátusi és kari tanácsi ülések, illetve kiemelt feladatok esetén a célorientált ad hoc bizottsági megbeszélések, - a tanszékek szintjén a havi, kéthavi gyakoriságú tanszéki értekezletek, - az oktatói testület és a hallgatóság közötti hagyományos információáramlási formák az előadások, gyakorlatok, konzultációk, kari és tanszéki hirdetőtáblák hirdetményei, a hallgatói fogadóórák, az e-mail kapcsolatok, Neptun rendszeren belüli levelezés stb. A hallgatóbarát oktatói attitűd kialakítására való törekvés magában foglalja azt is, hogy a kar vezetői és oktatói nyitottak legyenek minden hallgatói probléma megbeszélésére és megoldására. A felmerülő problémák megoldásának első lépése, hogy a szükséges információk eljussanak az érintettekhez. Véleményünk szerint ez a rendelkezésre álló elektronikus és hagyományos információs csatornákon a karon megfelelően működik.

61

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása 2012-től kezdődően az Egyetem a Nyugdíjas Egyetem rendezvénysorozat keretében a nyugdíjas korú, az újdonságok iránt érdeklődő (elsősorban győri) hallgatóságot kapcsolta be az egyetemi életbe. A Nyugdíjas Egyetem lényege, hogy minden szemeszterben 6-8 előadást rendezünk a Nyugat Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karával közösen, a szemeszterre beiratkozott nyugdíjas „senior" hallgatók számára. A témák változatosak, hiszen a győri egyetemi karok és a Pannon Nyugdíjas Szövetség külön-külön gyűjtötték össze témaötleteiket, amelyek közül azokat választottuk ki, melyek aktuálisak, a senior hallgatók számára érdekesek és hasznosak lehetnek. Előadóink a két Egyetem oktatói, meghívott elismert tudósok, akik közérthetően és a célcsoport számára élvezhetően mutatnak be egy-egy tudományos témát, kiemelt kutatási eredményt. Az előadások helyszíne a Győr Város Egyetemi Sportcsarnok. A Junior Egyetem előadásait elsősorban középiskolások számára hirdetjük meg, ahol a fiatal korosztály ízelítőt kaphat a tudomány jelen állásáról, s arról, hogy az Egyetem oktatói, kutatói mily módon kapcsolódnak egy-egy témához. A Széchenyi Tudományos Est című rendezvényre az Egyetem társadalmi-gazdasági partnereit, oktatóit, kutatóit, hallgatóit várjuk. Előadóink a Széchenyi István Egyetem oktatói. Ezen előadások nagy része a Videotórium honlapján is fellelhető. A kar minden évben részt vesz a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozatban. A nagy sikerű esemény keretén belül rendezzük a Kiskutatók Akadályversenye című, óvodásoknak és általános iskolásoknak tartott játékos versenyt, ahol a fiatal korosztály belekóstolhat a tudomány, az egyetemi élet, a laboratóriumok hangulatába. A verseny után egész éjjel nyitott laboratóriumok formájában várjuk az érdeklődőket. A campus területén található Mobilis Győr – A felfedezések Háza egy olyan interaktív kiállítási központ és tudományos játszóház, amely rendkívül sok és szerteágazó tudományos programmal várja a látogatókat. A Mobilis és a Műszaki Tudományi Kar nagyon szoros kapcsolatot ápol, hiszen az egyes berendezések, demonstrációs eszközök a karról kerültek a Központba, és a kar oktatói számos alkalommal tartanak bemutató előadásokat a központban. A Kisalföld című napilap hasábjain rendszeresen jelennek meg riportok, cikkek az egyetem és a kar eseményeiről, híreiből, ily módon tájékoztatva a közvéleményt az itt folyó oktató, kutató tevékenységről. A Győr Plusz című városi hetilap is rendszeresen ad információt az egyetemi beruházásokról, rendezvényekről, hírekről. Az azonos nevű városi rádió és televízió hasonlóképp informálja a győri régió érdeklődő közvéleményét. A Nyitott Kapuk című rendezvény keretében minden év elején várjuk az érdeklődő középiskolásokat és hozzátartozóikat. A továbbtanulni szándékozók felvételi tájékoztatást, az egyetemi életbe való bepillantást, laboratórium-látogatási lehetőséget kapnak ezen a napon. Az egyetem és a kar rendszeresen részt vesz az EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon Budapesten, a legutóbbira 2013. január 18. és 19. között került megrendezésre a HUNGEXPO G pavilonjában. A Hallgatói Önkormányzat tagjai és oktatóink a 90 területű egyetemi pavilonban tájékoztatták az érdeklődőket az intézményben folyó munkáról. A pavilon részeként kapott helyet az AUDI Hungaria Motor Kft., illetve a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ is, melyeknek kollégái látványos kísérleteikkel kápráztatták el a végzős középiskolás diákokat és hozzátartozóikat. Az érdeklődők közül 450 – nevét is vállaló – felvételizőt regisztráltunk, aki hosszabb tanácsadáson, illetve feladatokon (vérnyomásmérés, vércukormérés, motorszerelés, pályaorientációs teszt, stb.) is részt vett. Az egyetem honlapján ( http://uni.sze.hu/kezdolap ) egy külön Hírek mezőben tájékoztatjuk a honlapra látogatókat az aktuális hírekről, az eseménynaplóban pedig naprakészen olvashatják az intézményben zajló fontosabb eseményeket. Egy levelezőlista is él ugyanezen információk terítésére, az egyetem és a kar a FaceBook-on is jelen van.

62

0

1

2

3

3. táblázat Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar képzési területek: műszaki, informatikai, pedagógusképzés tudományterületek: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki alapképzések (BSc) Építészmérnöki (N‫)‏‬ Építőmérnöki (N,L)‫‏‬ Gazdaságinformatikus (N,L) Gépészmérnöki (N,L)‫‏‬ Járműmérnöki (N,L) Környezetmérnöki (N,L) Közlekedésmérnöki (N,T)‫‏‬ Logisztikai mérnöki (N,L) Mechatronikai mérnöki (N,L)‫‏‬ Mérnök informatikus (N,L) Műszaki menedzser (N,T) Műszaki szakoktató (N,L) Villamosmérnöki (N,L)‫‏‬ mesterképzések (MSc) Fahrzeugingenieur német nyelven (N) Gazdaságinformatikus (N,L) Gépészmérnöki (N,L) Infrastructural Civil Engineering angolul (N) Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven (N,L) Járműmérnöki magyar nyelven (N,L) Közlekedésmérnöki (N,L) Logisztikai mérnöki (N,L) Mechatronikai mérnöki (N,L) Mérnök informatikus (N,L) Mérnöktanár MA (N,L) Műszaki menedzser (N,L) Szerkezettervező építészmérnöki (N) Településmérnöki (N,L) Villamosmérnöki (N,L) osztatlan képzések Építész (N) Mérnöktanár (N) ): közlekedési, gépész-mechatronika, informatikai szakirányok 4

tanári szakképzettségek (N): Mérnöktanár osztatlan (N): közlekedés, gépészet-mechatronika, informatika szakirányok Mérnöktanár MA (N,L): gépészmérnök, közlekedésmérnök, mérnökinformatikus szakirányok doktori képzések (PhD) Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományágak: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki szakirányú továbbképzések: Logisztikai és szállítmányozási menedzser (Bsc) (L) Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc) (L) Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök (L) Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök (L) Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök (L) Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés (L) felsőoktatási szakképzések: (indítási engedély van, de eddig még nem indult) Gazdaságinformatikus (N) Mérnökinformatikus (N) kifutó képzések: főiskolai: Építészmérnök (N‫)‏‬ Építőmérnök (N,L)‫‏‬, Gazdaságinformatikus (N,L) Gépészmérnök (N,L)‫‏‬ Környezetmérnök (N,L) Közlekedésmérnök (N,L)‫‏‬ Műszaki informatika (N,L) Műszaki menedzser (N,L) Mérnöktanár (N,L) Villamosmérnök (N,L)‫‏‬ egyetemi: Építészmérnök (N) Építőmérnök (N,L) Közlekedésmérnök (N,L) felsőfokú szakképzések: Gépészmérnöki mérnökasszisztens Mérnökinformatikus mérnökasszisztens Villamosmérnöki mérnökasszisztens

5

4. táblázat

Melléklet A Műszaki Tudományi Kar rendelkezésére álló termek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Hely A-1 A101 A103 A-2 A201 A202 A203 A204 A205 A-3 A-4 A-5 ACSI B-1 B101 B102 B104 B-2 B201 B202 B203 B204 B205 B206 B-3 B6 C-1 C100 C201 C202 C203 C204 C205

Férőhely (fő) 128 75 20 60 25 30 25 60 25 60 106 106 25 128 50 60 40 60 30 30 30 25 25 25 60 42 260 80 30 30 25 30 25

Sorszám 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Hely C206 C301 D-1 D101 D102 D104 D105 D201 D202 D203 D204 D205 D206 D207 D301 D302 D303 D304 D305 D306 D411 D511 D610 E EUROPA F G GEO GKP13 GKP15 GKP3 HIDLA IG515

Férőhely (fő) 25 122 430 25 25 48 25 30 30 30 20 30 25 40 15 15 15 15 25 122 25 25 25 300 60 200 100 25 35 35 75 25 20

Sorszám. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98.

Hely J-1 J-2 J-3 J-4 MUTER1 MUTER2 MUTER3 S-1 S-2 S-3 S-4 S-5 S-6 S-7 TIGER TILB UT108 UT109 UT111 UT207 UT214 UT215 UT216 UT217 UT219 UT220 UT221 UT222 UT225 UT226 UT227 UT229 Összesen:

Férőhely (Fő) 130 80 110 60 20 20 20 25 25 15 25 50 30 50 25 30 18 18 12 15 15 15 15 20 15 30 15 15 6 6 6 20 4848 fő

6

5. táblázat Műszaki Tudományi Kar kari és tanszéki laboratóriumai Laboratórium megnevezése

Labor helye

Labor mérete

Kari Laboratórium Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium

L3/20

110 m2

Alkalmazott Mechanika Laboratórium

L-2/3

66 m2

Alkalmazott Mechanika Mérés-előkészítő Laboratórium

L-3/19

20 m2

Röntgen Izotóp Laboratórium

L3/15

124 m2

Anyagvizsgáló Laboratórium

L3/22

70 m2

L3/17

118 m2

L3/16

64 m2

Hegesztő és Lemeztechnológiai Laboratórium

L4/5

201 m2

Polimer-technológia Laboratórium

L3/10

136 m2

Ipari Radiográfiai Labor

L3/15

Nanotechnológiai laboratórium Járműfejlesztési Tanszék

L2/2

56 m2

Járműfejlesztési Laboratórium

L4/2

120 m2

Közlekedési Tanszék Közlekedés-szimulációs Labor /1

B-105

16 m2

Közlekedés-szimulációs Labor /2

B-106

16 m2

Közlekedés-szimulációs Labor /3

B-107

16 m2

Alkalmazott Mechanika Tanszék

AUDI Hungária Járműmérnöki Tanszéki Csoport Anyagtudományi és Technológiai Tanszék

Járműgyártási Tanszék Lemeztechnológiai laboratórium

L-4/20/5

104 m2

Gyártásautomatizálás laboratórium

ÚT- 110

96 m2

Gyártásautomatika laboratórium

L-2/10

46 m2

Forgácsoló laboratórium

L-3/13

190 m2

Gyártási folyamatok laboratórium

ÚT-109

75 m2

Gyártásoptimalizálási laboratórium

ÚT-112, ÚT-108

76 m2

Hosszmérés-technika laboratórium

L-3/18

156 m2

Három koordinátás mérő laboratórium

L-2/1

55 m2

7

FESTO automatizálás-technika laboratórium

ÚT-110

96 m2

Nagymotor próbaterem

AUDI épület

40 m2

Hidegteszt Laboratórium

AUDI épület

178 m2

PIV Áramlástani laboratórium

AUDI épület

Motor részegység és szerelő laboratórium

AUDI épület

Motor laboratórium

AUDI épület

RNT laboratórium

AUDI épület

8 m2

Tribológia laboratórium

AUDI épület

60 m2

Mikroszkóp laboratórium

AUDI épület

50 m2

Hallgatói (Formula Student) laboratórium

AUDI épület

30 m2

Fizika Laboratórium

L1/106

43 m2

Kémia Laboratórium

L2/5

95 m2

Járműhajtások laboratórium

L2/4

105 m2

Járműszerkezetek laboratórium

L2/7

127 m2

Járművillamosság- és elektronika laboratórium

L2/8

103 m2

Járműdiagnosztika laboratórium

L2/11

227 m2

Járműfenntartás laboratórium

L2/12

205 m2

Alternatív járművek laboratórium

L2/külső

78 m2

Járműmechatronikai és- intelligens Járművek laboratórium

L3/23

45 m2

Mechatronikai Laboratórium

Posta mögött

66 m2

Hő- és Áramlástan Laboratórium

L-2/6

46 m2

Hardver technológia Laboratórium

L-1/5

45 m2

Beágyazott rendszerek Laboratórium

L-4/3

101 m2

Digitális hálózatok és automatikai elemek Laboratórium

L-1/10

26 m2

Elektro- és méréstechnika Laboratórium

L-1/101

137 m2

Automatika és informatikai Laboratórium

L-1/102

136 m2

Autonóm és intelligens robotok Laborja

ÚT-111

78 m2

Elektromágneses terek oktató és kutató Laboratórium

L-1/14 és 15

35 m2

Jedlik Ányos laboratórium

L-1/14

26 m2

Belsőégésű Motorok Tanszék

80 m2

Fizika és Kémia Tanszék

Közúti és Vasúti Járművek Tanszék

Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Automatizálási Tanszék

8

Finommechanikai műhely

L-1/13

17 m2

Audio- és videotechnikai oktató és kutatólaboratórium

L-1/120

70 m2

Műhold és kábeltévé laboratórium

D 800

12 m2

Digitális vételtechnika laboratórium

D711/a

21 m2

Elektronikai áramkörök laboratórium

L-1/110

80 m2

Mikrohullámú technika labor

L-1/4

84 m2

Televízió-technika labor

L-1/25

13 m2

Mikrokontroller labor

L-1/109

79 m2

Műhold és kábeltévé laboratórium

D 800

12 m2

Nagyfrekvenciás laboratórium

L3/20

20 m2

Rádiótechnika labor

L1-24

22 m2

Távközlés-informatika labor

L-1/7

94 m2

Távközlési labor

L-1/8

1 m2

L- 4/8

140 m2

Geoinformatikai Laboratórium

L-4/1

148 m2

Útépítési Laboratórium Informatika Tanszék

L-4/6

147 m2

Beágyazott Rendszerek Laboratórium

A/6

18 m2

Járműinformatikai és Intelligens Rendszerek Laboratórium Microsoft Laboratórium

ÚT-219

34 m2

ÚT-223

17 m2

Apple Laboratórium

ÚT-224

17 m2

Vállalatirányítási Rendszerek Laboratórium

J. ép. S5

Az Állam és Jogtudományi Karral közös használatú

Távközlési Tanszék

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Építőanyag Vizsgálati és Épületfizikai Laboratórium Közlekedésépítési Tanszék

Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék Csomagolásvizsgáló Laboratórium

Posta mögött

400 m2

Geotechnikai Laboratórium

L4/1

252 m2

Szerkezetvizsgálati Laboratórium

L4/8

216 m2

Szerkezetépítési és GeotechnikaiTanszék

MTK Doktori Iskola Doktori Hallgatói Labor

L1/118

17 m2

9