A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Készítette: KISS BÉLA igazgató - Gönyő, 2008. augusztus -

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA - GÖNYŐ INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 2. 2.1.

BEVEZETÉS ......................................................................................... 3 A KÖZOKTATÁS ESÉLYEGYENLİSÉGE ...................................................... 3 ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP ............................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE ..................................................................... 5

2.2. 3.

REGIONÁLIS KAPCSOLATOK..................................................................... 8 HELYZETELEMZÉS............................................................................. 9

4. 5. 5.1. 5.2.

ÖSSZEGZÉS ...................................................................................... 23 KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV........ 24 AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLRENDSZERE .................................................. 24 AZ ESÉLYEGYENLİSÉG KÉRDÉSEINEK MEGJELENÉSE AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMBAN (IMIP)...................................... 24 AZ ESÉLYEGYENLİSÉGET BIZTOSÍTÓ GARANCIÁK ................................... 25 NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁNKAT SEGÍTİ INTÉZMÉNYEK A TELEPÜLÉSEN: .... 25 EGYES ESÉLYEGYENLİSÉGI KOCKÁZATOK SÚLYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE, AKCIÓTERV KÉSZÍTÉSE ................................................................... 26

2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14.

5.3. 5.5. 5.6. 5.6.1. 5.6.2. 5.6.3.

5.7. 5.8.

5.9.

Rövid történelmi áttekintés a kiegyezés koráig ..................................... 5 A kiegyezéstıl az államosításig ............................................................ 5 Az államosított iskola története 1985-ig ................................................ 6 Az átalakítás folyamata napjainkig ........................................................ 7

ISKOLA.................................................................................................... 9 Az iskola mőködési helye ...................................................................... 9 Az iskolában ellátott feladatok............................................................... 9 Az iskola legfontosabb céljai ................................................................. 9 Az iskola legfontosabb hosszú távú céljai ............................................. 9 AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA TEVÉKENYSÉGE .................................................... 11 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÁLTAL KIJELÖLT FELADATOK ............... 11 A SZAKEMBER-ELLÁTOTTSÁG .................................................................. 11 FELADAT-ELLÁTÁSI HELYE ÉS A TANULÓK LÉTSZÁMA ................................. 14 INFRASTRUKTÚRA ÉS HOZZÁFÉRÉS AZ INTÉZMÉNYBEN .............................. 15 TANULÓK SZÁMA ÉVFOLYAMONKÉNT ........................................................ 15 A TANULÓK SZÁMA AZ EGYES ISKOLAI OSZTÁLYOKBAN............................... 16 TOVÁBBTANULÁSI MUTATÓK AZ INTÉZMÉNYBEN ........................................ 17 A LEMORZSOLÓDÁS ARÁNYA AZ INTÉZMÉNYBEN ........................................ 17 AZ OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK........................... 19 A KOMPETENCIAMÉRÉSEK EREDMÉNYEI ................................................... 19 TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK MUTATÓI ............................................. 20 TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOKON VALÓ RÉSZVÉTEL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁSBAN ......................................................................................... 22

Azonnali beavatkozást igényel ........................................................... 27 Középtávon elérhetı, érzékelhetı javulást eredményez .................... 28 Hosszútávon elérhetı, érzékelhetı javulást eredményez .................. 28

A KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSA - ÖSSZEGZÉS ............ 28 AKCIÓTERV AZ ESÉLYEGYENLİSÉGI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE .............. 31 KOMPLEX BEAVATKOZÁSOK, KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK .............................. 33

5.10. MEGVALÓSÍTÁS .................................................................................... 34 5.10.2. 5.10.3.

Az esélyegyenlıségi terv megvalósítása intézményi szinten .............. 35 Az intézkedési terv és a társintézmények ........................................... 35

5.11. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ........................................................................ 36


5.12. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG............................................................ 36 5.12.1. 5.12.2.

Monitoring ........................................................................................... 36 Nyilvánosság....................................................................................... 37

5.13. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS ....................................................... 37 5.14. SZANKCIONÁLÁS................................................................................... 37 5.15. LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................ 37


1.

BEVEZETÉS

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kiemelt feladata is a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. A lakosság, az egyes emberek esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása egymással nem azonos fogalmak, ezért egymással nem helyettesíthetı fogalmak, mivel egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. A településeken belül a közoktatási intézmények a legfıbb letéteményesei az esélyegyenlıség megalapozásának. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan passzív eljárás, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz egy adott védett csoport számára. Az esélyegyenlıség elımozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Az esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. Ennek szellemében szükséges fejleszteni a közoktatási intézmény, az iskola fogadókészségét. Egyúttal érvényre kell juttatni a megkülönböztetés tilalmát, biztosítani kell az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítésének alapja, az esélyegyenlıségi intézkedési terv. Ennek része egy alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, tényszerő, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. Az iskolai munka területét érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az intézmény intézkedéseinek, amely erıforrásainak leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé.

1.1. A KÖZOKTATÁS ESÉLYEGYENLİSÉGE Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény meghatározza, hogy mi minısül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, illetve meghatározza az érintettek körét. A törvény meghatározza az érintettek esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében – az infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén – különös figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére. Iskolánk beruházásaiban, az elvégzett fejlesztésekben az elıbbi szemléletnek kell érvényre jutnia. Kiemelten fontos szempont az iskola oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e az iskolában a diszkrimináció- és szegregációmentesség, valamint a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 3


A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlısége elımozdításának feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Iskolánkban a települési intézkedési tervben a ránk vonatkozóan tervezett feladatok megvalósítását a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben kell kidolgoznunk. A helyzetelemzés elkészítéséhez a segítı adattáblák a települési intézkedési terv mellékletében megtalálhatók.

4


2.

ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP

Gönyő község a Duna mellett Gyır-Moson-Sopron megye keleti peremén, a Mosoni-Duna torkolata és a Cuhai-Bakony-ér között terül el. A település iskolája, alapítását követıen, feladatául az általános, alapfokú (elemi) képzés megvalósítását kapta. Ez a képzés történetileg végig követhetı. Az intézmény fenntartója a községi önkormányzat. Az iskola a mindenkori törvényi szabályozás szerint mőködik. Az iskola története egyúttal a magyar közoktatásügy utolsó, de jelentıségében talán a legmeghatározóbb kb. 200 éve is egyúttal.

2.1. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 2.1.1. Rövid történelmi áttekintés a kiegyezés koráig A község iskolájáról, oktatástörténeti szempontból az 1788. évi „canonica visitatio”-t (egyházi látogatás) kell említeni, amely szerint, ebben az évben már a király nevében megjelent RATIO EDUCATIONIS szellemében szervezett triviális elemi iskola mőködött. A feljegyzések szerint 1782-tıl Ferences rendi szerzetesek adminisztráltak a falu templomában. (A közeli Gyır Ferences kolostora, a rend egyik fellegváraként mőködött hazánkban.) Az 1830. évben indult meg a Duna vízi útján az elsı gızhajó, amely a község életére is jelentıs hatással volt. A hajózás, a kereskedelem, a hajózást kiszolgáló egyéb szakmák (pékség, vágóhíd, italkimérés, ruhakészítés) a tanulásra való igényt is felkeltették, hiszen jelentısen felértékelıdött az írni, olvasni és számolni tudás. A tanulás utáni igény, a község lélekszámának folyamatos növekedése egybe esett a reformkori oktatásügyi törekvésekkel. Gyır vármegye 1830 és 1850 között 17 új népiskolát épített, köztük a gönyői, római katolikus felekezeti iskolát is. A nádtetıs, földes padlózatú iskola mindössze egy tanteremmel rendelkezett. Az épület ma már nem áll. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a község visszafejlıdését okozza a Duna. A császári csapatok lıporszállító hajóját találja el a magyar tüzérség, így a Duna parti épületek közül sok romba dıl. A település fejlıdése azonban nem állt meg, 2-3 évtized leforgása alatt visszanyerte rendezett külsejét. A lakosság szám a kiegyezés évére elérte az 1200 fıt. 2.1.2. A kiegyezéstıl az államosításig Az 1867. évi kiegyezés után megalakult kormány, vallás és közoktatásügyi minisztere ismét az az Eötvös József lett, akinek elsı minisztersége (1848. április 2-tól – szeptember 11-ig) alatti törvényjavaslatát a képviselıház módosításokkal ugyan elfogadott, de a felsıház már nem tudta annak vitáját befejezni. Második minisztersége alatt ismét lehetıséget kapott tervei megvalósítására. „Mővelıdéspolitikai programjának lényege: a közoktatás polgári és nemzeti jellegő megújítása.” 1867. február 20-tól – 1871. február 25


ig tartó minisztersége alatt a feudális iskolai rendszert polgári alapokra helyezve megindította a közoktatás korszerősödését. Gönyő 1871-tıl kisközség, majd 1899-tıl önálló nagyközség. Iskolájában nem csupán a község gyermekei tanulnak, hanem a szomszédos Nagyszentjános iskolásai is ide járnak. A 132 tanköteles tanításához szükség volt egy segédtanítóra is, aki a fizetését a fıtanítótól kapta. Az iskola a népiskolai közigazgatásban Gyır megyén belül, a péri tankerülethez tartozott. Sajnos az iskola épülete egészségtelen, túlzsúfolt, felszerelése hiányos. Ezeket a hiányosságokat a tanfelügyelı is megemlíti, sıt az egyházközséget is megintik. Változás azonban a tárgyi ellátottság tekintetében sokáig nem történt. 1921-ig a szülık nem tartoztak büntetıjogi felelısséggel a gyermekeik iskoláztatásáról. Az 1921. évi XXX. törvénycikk már büntetni rendeli a tankötelezettség elmulasztását. A kicsi épületbe alig fértek el az iskolások. A szükséges bıvítés 1929. szeptember 1.-re készül el. 1940-tıl, a XX. törvény által elrendelt nyolc osztályos elemi iskolaként, a kiadott külön tantervek alapján folytatódott a tanítás. A II. világháború idején a becslések alapján a község lakosa közül mintegy 300 fı halt meg. A Gyır közelsége miatti gyakori bombázások ellenére az iskola nem sérült meg, így a tanítás zökkenımentesen folytatódhatott 1945-tıl. 2.1.3. Az államosított iskola története 1985-ig Az ideiglenes nemzeti kormány rendelkezik a népiskolák átszervezésérıl,a nyolc osztályos általános iskolák létrehozásáról. 1947-ben az intézmény még az 1. székesegyházi tankerülethez tartozik, neve azonban már önálló fiúleányiskola. Az 1948/49-es tanév jelentıs állomás a gönyői iskola történetében, már nyolc osztállyal induló állami általános iskoláról beszélhetünk. Az 1946-tól fokozatosan bevezetésre kerülı tantervek, az 1949-ben megszüntetett kötelezı hitoktatás, a bevezetett kötelezı orosz nyelvtanítás, majd az 1950-ben bevezetett új tanterv egyértelmővé tette a szovjet modell követését a közoktatásban. Ennek értelmében Gönyőn 1949-ben megalakult az elsı úttörıcsapat. Ezekben az években egyre szaporodott a tankötelesek száma, így szükségessé vált újabb helyiségeket, épületrészeket igénybe venni tanításioktatási célokra. Jelentısebb fejlesztések az 1960-as évektıl kezdıdtek. A régi iskolaépület kibıvítésével újabb négy tanterem kialakítására kerülhetett sor. Gyakorlatilag megduplázódott az iskola. A munkás - paraszt tanulók tanulmányi eredménye azonban nem volt kielégítı, így a tantestület határozatot hozott, amely szerint tanulópárokat alakítanak ki a tanulók körében, elısegítik a tanulmányi eredmények javítását korrepetálásokkal és nagyobb hangsúlyt fektetnek a családlátogatásokra. A bevezetésre került tantervek közül a legmeghatározóbb, talán az 1978-as „Az általános iskolai nevelés és oktatás terve” címet viseli. Ennek megfelelıen elkészül a technika tanterem, felszerelve a szükséges szerszámokkal. 6


Elkezdıdik a gyakorlókert mővelése és a termés értékesítése az óvoda részére. Az úttörıcsapat aktívan tevékenykedik az internacionalizmusra, valamint a hazafiságra nevelés és a honvédelmi nevelés terén. Sajnos a fejlesztések (új óratervek, tantárgyak, …) ellenére sem sikerült a kor színvonalának megfelelı iskolát kialakítani (szaktantermek, szertárak, tornaterem, tanári szoba, szociális helyiségek hiánya). 2.1.4. Az átalakítás folyamata napjainkig Az 1980-as évek elejétıl kezdıdıen fokozódó igény kezd mutatkozni a meglévı iskolarendszer átalakítására. Gönyőn a 80-as években emelkedést mutat az iskola tanulóinak a létszáma (megközelíti a 400 fıt). Az 1980-as évek közepén a szülık elindítottá az iskolaépítés"lavináját". A kezdeményezés elérte célját, megindult az iskola épületének kibıvítése. Az 1986-ban felépült szárnyban zsibongó, nevelıi szoba, vizes blokk, 6 tanterem, ebédlı, konyha, könyvtár került kialakításra. Szemléltetı eszközökkel jól ellátott az iskola, a szakos ellátottság (85%) szintén kedvezınek mondható. Az oktatás a kibıvített iskolaépületben és a volt csendır-laktanya egy szárnyában folyt. Itt a technika tanterem került kialakításra. A gönyői iskolában ebben az idıszakban évfolyamonként párhuzamos osztályokban történik az oktatás. Bevezetésre kerül az alsó tagozat egyik osztályában a Tolnainé -féle heurisztikus olvasás és írás tanítási módszer, a másik osztályban az Apáczai tankönyvcsaládból folyik az oktatás. Oktatás terén elsık között vezettük be a néprajzot. Felsı tagozaton - ötödik osztályban - az addigi környezetismeret tantárgy oktatását különválasztják, biológia és a földrajz oktatására. Fakultáció keretében lehetıvé válik a háztartástani ismeretek tanítása. Késıbb éppen a fakultáció elhagyásával nyílik lehetıség a nyelvoktatás óraszámának növelésére. A köztársaság kikiáltásának napja is jelentıs hatást gyakorol az iskolákra. Az általános iskolák nagy részében – így Gönyőn is – gyorsan, azonban elıkészítetlen módon, megszőntetik a kötelezı orosz nyelvtanítást és bevonul az iskola életébe a hitoktatás. Eredményes a japán szorobán alkalmazása a matematika tanításában, amit 1992-ben alkalmaztunk elıször (tanórai és szakköri keretekben egyaránt). Megszőnt az úttörıcsapat, helyét és szerepét a diákönkormányzat vette át. Az 1990-es évek elején a tanulók létszáma lecsökkent és ez a tendencia az ezredfordulóig állandósult. Ekkor a tanulólétszám (a kezdeti 400-hoz képest lecsökken) már csak 230 körüli. Az iskola pedagógusállománya ebben az idıben 23-25 fı között mozog. Az iskolában egyre inkább érzıdik a magárahagyatottság és a valamilyen szintő központi szabályozás hiánya. Az iskolák vezetıi és pedagógusai közül sokan elbizonytalanodnak a végzett munkájukat illetıen. A legjobbkor fogadja el a parlament az új, közoktatásról szóló törvényt. Az 1993. évi közoktatási törvény irányokat körvonalazott a továbblépéshez úgy, hogy a pedagógiai szabadság elvét maximálisan tiszteletben tartotta. 7


A 90-es évekhez kapcsolódik az iskola épületegyüttesének kiteljesedése. Ekkor ugyanis az önkormányzat pályázati lehetıségeit is kihasználva tornacsarnokot épít. Ez nem csak az iskolás gyermekek egészségesebb fejlıdését segíti elı, hanem jelentıs színtere lesz a falu életének is. A tornacsarnok átadására 1996-ban kerül sor. 1998. az iskola életének fontos állomása. Az intézmény ünnepélyes keretek között felveszi Széchenyi István nevét, így a továbbiakban Széchenyi István Általános Iskolaként mőködik. Fontos megemlíteni, hogy a közoktatási törvény elıírja az iskoláknak (és a fenntartóknak is) minıségbiztosítási rendszer létrehozását, mőködtetését. Iskolánk ekkor harmadik alkalommal nyújtotta be pályázatát a Comenius I. modell intézményünkben történı kiépítésére. 2002. év tavaszán pályázatunk kedvezı elbírálása következtében iskolánk lehetıséghez jutott, hogy - külsı szaktanácsadó segítségével - kiépítse minıségbiztosítási rendszerét. A 18 hónapon át tartó munka igen sok plusz feladatot jelentett a nevelıtestület számára. A modell kiépítése a támogató szervezet létrehozásával kezdıdött, amelynek tagjai a minıségügyi vezetı és két minıségügyi felelıs, és természetesen az iskola igazgatója és helyettese. A nevelıtestület fokozatos bevonásával sikerült iskolánkban kialakítani a partnerközpontú szemléletet. A munkánk több tekintetben is eredményesnek mondható: sikerült az intézményünkben folyó munkát a partnereink (tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartó) igényeinek és elvárásainak megfelelı irányba terelni, bizonyos folyamataink szabályozottabbá váltak, valamint a kidolgozásra kerülı Intézményi Minıségirányítási Programunkat erre alapozhattuk, már jól bevált elemeket építhettünk be.

2.2. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK Gönyő közvetlenül Gyır-Moson-Sopron megye határán, Komárom-Esztergom megye szomszédságában fekszik. Ebbıl következıen - a megye, a gyıri kistérség településeinek iskolái mellett - több szomszéd megyei település intézményével van kapcsolatban.

8


3.

HELYZETELEMZÉS

3.1. ISKOLA Az önkormányzat kötelezı feladatként biztosítja az alapfokú nevelést-oktatást. A feladat megvalósítója a Széchenyi István Általános Iskola. 3.1.1. Az iskola mőködési helye 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca 65. 3.1.2. Az iskolában ellátott feladatok iskoláskorúak általános iskolai nevelése-oktatása sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése-oktatása hátrányos helyzető tanulók ellátása beszédfogyatékos tanulók logopédiai ellátása napközis és tanulószobai foglalkozások szervezése iskolai könyvtár feladatainak ellátása intézményi étkezés megszervezése 3.1.3. Az iskola legfontosabb céljai az iskola pozitív megítélésre való törekvésének további erısítése nyelvoktatás bıvítése a két tanulható nyelv megtartásával a tanulói létszám stabilizálása, lehetıség szerinti növelése A településen élı 6-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátása feltételeinek vizsgálata A nevelési céljaik megvalósulását illetıen akkor tekintik nevelı és oktató munkájukat sikeresnek, ha az iskola végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: o Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. o Rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középfok követelményeinek a késıbbiekben megfeleljen. o Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. o Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen. 3.1.4. Az iskola legfontosabb hosszú távú céljai a tanulócsoportok indítása a közoktatási törvény által meghatározott létszámok alapján minden nevelési-oktatási évben szükség és lehetıség szerint 9


gyermeklétszámhoz és az ellátandó feladatokhoz igazodó pedagógus létszám biztosítása felkészült, a modern és használható pedagógiai módszereket ismerı és alkalmazni képes pedagógusok alkalmazása az önképzés fontosságának felismerése a pedagógusok által megfelelı lehetıségek biztosítása a képzéshez, önképzéshez az ellátandó feladathoz, illetve az épületek adta lehetıségekhez igazodó technikai létszám biztosítása épületek szükség szerinti mőködtetése, felújítása, korszerősítése az iskolába beiratkozott tanulók alapos megismerése az anyanyelv ápolása. fejlett beszédkészség, helyesíráskészség, írásbeli és szóbeli szerkesztésben gyakorlatának kialakítása a matematikai gondolkodás területeinek fejlesztése számítástechnikai eszközök, egyéb információhordozók ismerete, használata a tanulók által a tanulók közötti esélyegyenlıtlenség megszüntetésére való törekvés, az esélyegyenlıséghez való közelítés eredményes pályaválasztás a képességnek és érdeklıdésnek megfelelıen tehetséggondozás, egyéni képességek kibontakoztatása a mővészetek ismerete, befogadása és mővelése. egészséges, fejlett testtel rendelkezzenek a tanulók az egészséges életmód igényének kialakítása a szabad, értelmes élet és a törvény tisztelete korszerő életvitel, technikai ismeretek a közlekedés szabályait, elıírásait betartó, figyelmes, balesetmentes közlekedés kialakítása A szabadidı értelmes hasznos eltöltése igényének kialakítása és az ahhoz való segítségnyújtás egészséges, szép, tiszta környezet, kialakítása, megırzése környezetvédelem, takarékosság, anyagok újrahasznosítása, szelektív hulladékgyőjtés

10


3.2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA TEVÉKENYSÉGE Az iskola az elfogadott pedagógiai programja alapján, a kialakított arculatát erısítve tevékenykedik. A sikeresség, eredményesség úgy gondoljuk, hogy soktényezıs folyamat függvénye. Hisszük, hogy a gyermekek iránt érzett felelısség, a tudásba vetett hit, a szülı, a tanuló és a pedagógus partnerközpontú együttmőködése, a fenntartó támogató segítése lehet a garanciája a helyi igények és a tanulók szükségleteinek, érdeklıdésének figyelembevételével készült pedagógiai program eredményes megvalósításának.

3.3. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÁLTAL KIJELÖLT FELADATOK 030588

Intézmény neve, címe:

Széchenyi István Általános Iskola 9071 Gönyő, Kossuth L. u. 65.

Fenntartó neve, címe:

Gönyő Község Önkormányzata 9071 Gönyő, Kossuth L. u. 67.

Fıállású pedagógusok száma:

21 fı

Az intézménybe járó tanulók száma:

234 fı

Magántanulók száma:

0 fı

Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is):

4 fı

Integráltan

4 fı

gyógypedagógiai tagozaton

0 fı

HH / HHH tanulók száma:

7 fı/0 fı

Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás tanulók száma:

4 fı

ebbıl

ebbıl

OM azonosító:

0 fı/0fı

HH / HHH Adatszolgáltatás ideje: 2007.11.

3.4. A SZAKEMBER-ELLÁTOTTSÁG A nevelı-oktató munka személyi feltételei biztosítottak. A tantestület valamennyi tagja szakképzett pedagógus. A pedagógus állomány fıiskolai végzettségő tanítókból, tanárokból áll. Vannak közöttük többdiplomásak, néhányan a közelmúltban szereztek újabb diplomát. (oktatásinformatika, közoktatás vezetı) 11


A nevelıi összetétel a feladatok ellátásához jelen állapotban megfelelı, de nem teljes. Speciális feladatként ellátjuk – integráltan - a sajátos nevelési igényő tanulók nevelését, oktatását. A fejlesztı pedagógusi teendıket, gyógypedagógus végzettségő, más településrıl járó, egyéni fejlesztési terv alapján mőködı gyógypedagógus végzi. A 2008/2009. tanévtıl ezt a feladatot, a megfelelı végzettség megszerzését követıen, az iskola kinevezett, közalkalmazott pedagógusa végzi el. A gyógypedagógiai szempontból beszédhibás tanulók logopédiai fejlesztését más településrıl bejáró logopédus végzi. A nevelık önképzése és továbbképzése folyamatos. Bekapcsolódtak a meghirdetett szakmai továbbképzésekbe, az intézményi értékelési, ellenırzési és minıségbiztosítási rendszer bevezetésére, megvalósítására felkészítı tanfolyamokba. A nevelık többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetıségeket. A korszerő didaktikai és metodikai eljárások mellett figyelmet fordítanak a differenciálásra, a képességek egyéni kibontakoztatására. A továbbképzések során elınyben részesítették az általános pedagógiai és szak didaktikai továbbképzéseken való részvételt. A programban megfogalmazott feladatok megvalósításához a jelenlegi létszám elégséges, a szakos ellátottság megfelelı, de nem teljes. A továbbképzések keretében szükséges a hiányzó szakemberek megfelelı képesítésének megszereztetése. A teljes szakos ellátottság beavatkozást igénylı feladata lesz az intézménynek.

nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgy

érintett tanulók száma

tánc és dráma 6.o.

31

HH / HHH tanulók 2

biológia 7.o. biológia 8.o.

29 22

0 1

0 0

rajz 5.o.

31

1

0

rajz 6.o. rajz 7.o.

31 29

2 0

1 0

22 Adatszolgáltatás ideje: 2007.11.

1

0

rajz 8.o.

összes tanuló

SNI tanulók 1

A tantárgyfelosztásból adódóan ez a helyzet tanévenként változhat. Távlati célunk, hogy a szakképzettségek bıvítésével hosszú távon megfelelı humánerıforrással rendelkezzen az intézmény. 12


Az iskola ügyviteli, mőködési feladatainak ellátását 5 fı dolgozó végzi: • 1 fı az iskolatitkári teendıket látja el, • 2 fı a rendet, a tisztaságot, biztosítja, • 1 fı a tornacsarnok gondnoki feladatait látja el és az iskola takarításában is részt vesz • 1 fı a főtést, a karbantartási és javítási munkákat végzi. Az intézmény egy épületben, a hozzá szervesen csatlakozó udvaron, négy összetartozó épület részben helyezkedik el. A legrégebbi rész közel száz éves, 1929-ben adták át (négy tanterem). A fıépület elsı bıvítésére 1968-ban (öt tanterem, irodák, szolgálati lakás), majd 1986-ban (hat tanterem, három vizes blokk, három kisterem, ebédlı, melegítı konyha, kazánház, kézmosó, technikai helyiségek) került sor. 1995-ben a sportpálya egy részét és az udvar egy részét elfoglalva megépült a 648 m2 területő tornaterem, a hozzá kapcsolódó négy öltözıvel, két irodával, egy kondicionáló teremmel, kazánházzal és négy padlástéri raktárhelyiséggel. Az iskolaépületben és az udvaron összesen 13 tanterem, 3 szaktanterem (technika tantárgyi terem, számítástechnika terem, természettudományi szaktanterem) 1 kiscsoportos foglalkoztató, tornacsarnok, sportudvar, ebédlı és könyvtár található. Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai elıkészítı osztályok tanulóival együtt)

1 1 13 9 234 0 4 0 7 0 25

13

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA - GÖNYŐ INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma Adatszolgáltatás ideje: 2007.11.

22 69 0

3.5. FELADAT-ELLÁTÁSI HELYE ÉS A TANULÓK LÉTSZÁMA Feladatellátási hely Széchenyi István Általános Iskola

Funkció

Fıállású pedagógusok létszáma (fı)

Gyermekek, tanulók száma (fı)

1-8. évfolyamos általános iskola

21

234

HH / HHH gyermekek, tanulók száma 7 (2,99 %) / (0%)

SNI gyermekek, tanulók száma /aránya 4 fı / 1,7 %

Adatszolgáltatás ideje: 2007.11.

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet! Az óvoda és az iskola a település egyetlen alapfokú közoktatási intézménye. Mindkét intézményben törekednek a partnerek – gyermek, tanuló, szülı, pedagógus, fenntartó, – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenırizhetı kielégítésére.

14


3.6. INFRASTRUKTÚRA ÉS HOZZÁFÉRÉS AZ INTÉZMÉNYBEN az eszközt / létesítményt használó

eszköz/létesítmény

darab

gyermekek, tanulók száma

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók száma

1

45

2/0

4

1

151

4/0

2

8

154

4/0

2

8

154

4/0

2

1

234

7/0

4

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintő) internet ebbıl hozzáféréssel tornaterem

0 0


3.7. TANULÓK SZÁMA ÉVFOLYAMONKÉNT

1. 2. 3. 4. 5. 6.

gyermek és tanulólétszám az évfolyamon

évfolyam és óvodai csoport foka

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

Összesen

HH / HHH

SNI

Összesen

HH / HHH

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat

Összesen

25

25

0/0 (0%)

0

0

0

28

28

1/0 (3,5%)

1

0

0

30

30

2/0 (6,6%)

1

0

0

38

38

0/0 (0 %)

1

0

0

31

31

1/0 (3,2%)

0

0

0

31

2/0 (6,4%)

1

0

0

31

HH / HHH

15

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA - GÖNYŐ INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 7. 8.

29

29

0/0 (0%)

0

0

0

22

22

1/0 (4,5%)

0

0

0


3.8. A TANULÓK SZÁMA AZ EGYES ISKOLAI OSZTÁLYOKBAN

Összesen

HH / HHH

SNI

1.

25

0/0

2.

28

1/0

1

x

3.

30

2/0

1

x

4.a

23

0/0

1

x

4.b

15

0/0

x

5.

31

1/0

x

6.

31

2/0

7.

29

0/0

x

8.

22

1/0

x

Gyógypedagógiai tagozat

tanulólétszám az osztályban

Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás

Osztály

Normál (általános) tanterv

Osztályszervezés módja

x

1

x


Az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülni kell: a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet! Mivel halmozottan hátrányos tanuló nincs ezért ez teljesül. Az épületek állaga közepesen jónak mondható, folyamatosan karbantartottak, de évrıl évre nagyobb javítást, felújítást igényelnek. Az iskola udvarának rekonstrukciójára vonatkozó tervdokumentáció elkészült, a megvalósítás szakaszokra bontva, folyamatban van. Az elsı ütem 2008. augusztus végére elkészült. Az oktató munkához nélkülözhetetlen alapvetı taneszközök, sporteszközök rendelkezésre állnak, karbantartásuk és felújításuk folyamatos. Az oktatáshoz szükséges eszközök, felszerelések beszerzése, az elavultak cseréje folyamatosan, tervszerően történik. Az audiovizuális eszközellátottság jó. Rendelkezünk televíziókkal, videomagnókkal, videokamerával, magnókkal, CD-lejátszókkal, írásvetítıkkel, diavetítıkkel, fénymásolóval és hangosító berendezéssel. A legszükségesebb iskolai berendezések (pad, szék, tábla, szekrény stb.) rendelkezésre állnak. A 16


folyamatos karbantartás mellett is gondoskodni kell a tantermi bútorzat megújításáról, cseréjérıl, pótlásáról. A számítástechnika teremben 16 fıt tudunk foglalkoztatni. A tárgyi feltételek alakításánál a fenntartási támogatáson túl igyekszünk kihasználni a pályázatok nyújtotta lehetıségeket, esetleges szponzorok felajánlását, segítségét.

3.9. TOVÁBBTANULÁSI MUTATÓK AZ INTÉZMÉNYBEN Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) %)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

HH / HHHtanulók körében

összlétsz ámon belül








2003/ 2004

4

0/0

42

0/0

54

100/0

0/0

0/0

0/0

0/0

2004/ 2005

18

50/0

45

50/0

37

0/0

0/0

0/0

0/0

0/0

2005/ 2006

20

0/0

32

0/0

48

0/0

0/0

0/0

0/0

0/0

2006/ 2007

0

0/0

56

0/0

44

0/0

0/0

0/0

0/0

0/0

2007/ 2008 (tervezett)

9

0/0

55

0/0

36

100/0

0/0

0/0

0/0

0/0

2008/ 2009 (tervezett)

14

0/0

55

0/0

31

0/0

0/0

Tanév


országo s átlag 2005/20 06

36,6%

43,1%

19,0%

0/0

0/0

0/0

1,3%


3.10. A LEMORZSOLÓDÁS ARÁNYA AZ INTÉZMÉNYBEN

Tanév

Évfolyamismétlık aránya (%)

fı/összlétszám arány %


2003/2004

0/212

0/0

2004/2005

4/225= 1,77%

0/0

2005/2006

4/226= 1,76%

0/0

Magántanulók aránya (%)

fı/összlétszám arány %


Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) fı/összlétszám arány %


1/226= 0,44%

1 fı/0 8,3%

17

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA - GÖNYŐ INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2006/2007

4/234= 1,70%

0/0

2007/2008 (tervezett)

3/234= 1,28%

0/0

2008/2009 (tervezett)

3/237= 1,26%

0/0


A LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN AZ ISKOLA: • Tervezetten, rendszeresen és ellenırizhetıen tájékoztatjuk a gyermekek szüleit a gyermek fejlıdésérıl. • Tanácsokat adunk, illetve • segítséget nyújtunk a tanulók neveléséhez. • Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel. • Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztetı problémák megoldása érdekében. Intézményi és szervezeti együttmőködések Szervezetek, intézmények

Együttmőködés jellege Rendszeres kapcsolat gyakoriság

Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítı Gyermekjóléti szolgálat x (havonta) Védınık x (1-2 hetente) Civil szervezetek felsorolással Honismereti Egylet Vöröskereszt Tanulóinkért Alapítvány Gyermekeinkért, a jövıért Alapítvány

Alkalmi találkozók

Nincs kapcsolat x x

x x x x


18


3.11. AZ OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK Iskolán kívüli programokban való részvétel Létszám 2005/2006 Programok

tervezett létszám

2006/2007

2007/2008

2008/2009

Összlétszámon belül

HH/ HHH tanulók körében


HH / HHH tanulók körében





Útravaló Program

0

0

0

0

0

0

0

0

Arany János Program

2 fı/ 0,88%

0/0

0

0/0

2 fı/ 0,85%

0/0

0

0/0

Tanoda

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb

0

0

0

0

0

0

0

0


Az iskolán kívüli segítı programokban való részvétel nem jelentıs. Az Arany János Programban rendszeresen részt vesznek tanulóink a fenntartó támogatásával. A jelentkezı tanulók családi háttere, szociális, anyagi helyzete teszi lehetıvé a programhoz történı csatlakozással a gimnáziumi továbbtanulást. A vizsgált adatok alapján, ezek a tanulók nem tartoznak a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos tanulók körébe. Az Útravaló és Tanoda programokban nincs résztvevı tanuló.

3.12. A KOMPETENCIAMÉRÉSEK EREDMÉNYEI 2003. Országos kompetenciamérés eredménye

2004.

2006.

2007.

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

6. évfolyam

533

500

534

509

-

-

512

-

-

8. évfolyam

–

–

576

500

489

-

497

-

-

10. évfolyam

-

500

-

499

-

-

501

-

-

6. évfolyam

507

500

531

505

-

-

493

-

-

8. évfolyam

–

–

500

500

498

-

494

-

-

10. évfolyam

-

500

-

497

-

-

499

-

-

Szövegértés

Matematika


19


A közoktatási törvény – a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelettel kiegészülve -, rendelkezik a közoktatás országos mérési feladatairól, idıpontjáról, a mérésbe bevont iskolai évfolyamokról. Ennek megfelelıen vettek részt az iskola 6. és 8. évfolyamai a mérésben. A 2006. évben a 6. évfolyam nem került kiválasztásra az országos mérés alapjául szolgáló mintába, így az intézmény központilag meghatározott mérési eredményekkel nem rendelkezik. A felmérés célja: a tanulók matematikai eszköztudásának és szövegértési képességének vizsgálata. Az országos kompetenciamérések eredményei kedvezı képet mutatnak. A mérések során az iskolai eredmények elérték, illetve az esetek többségében jelentıs mértékben meghaladták az országos átlagot. A legutóbbi – 2007. évi – eredmények visszajelzése alapján az intézmény teljesítménye szignifikánsan nem változott. Az eredmények fenntartása fontos feladata az intézménynek. A felmérések értékelésekor nem készültek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos tanulók csoportjára vonatkozó szőrések. A rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy a mérésben résztvevı évfolyamokon milyen volt a hátrányos helyzető, és a sajátos nevelési igényő tanulók aránya: Országos kompetenciamérés

2003. össz. létszám

HH száma/ aránya az évfolyamon

2004. SNI

2006.

össz. létszám


SNI

össz. létszám


SNI

6. évfolyam

20

26

1 fı/ 7%

0

24

1 fı/ 8%

0

8. évfolyam

23

26

2 fı/ 14%

0

24

0 fı/ 0%

0

Adatszolgáltatás ideje: 2007. 11.

3.13. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK MUTATÓI A napközis és tanulószobás csoportok alakulása Tanév

2005/06. 2006/07.

2007/08.

Napközis csoportszám

Napközisek száma össz.

HH

SNI

3

82

7

0

3

80

3

3

69

3

Tanulószobai csoportszám

Tanulószobások száma össz.

HH

SNI

1

12

2

0

0

1

11

0

0

0

1

17

0

0


A tanórán kívüli foglalkozások közül nagyon jelentıs szerepet kap alsó tagozaton a napközis foglalkozás, felsı tagozaton a tanulószoba. Mind a 20


napközi, mind a tanulószoba szervezése felöleli a tanulók étkeztetését, az étkezések szervezett lebonyolítását. A napközis tanulók száma tanévenként változó, a napközis csoportok száma három. A tanulók több mint harmada részt vesz a napközis foglalkozásokon (átlag 33%). A foglalkozásokat igénybe vevı hátrányos helyzető tanulók aránya magas (átlag 54,3%). Az intézmény évek óta egy tanulószobás csoportot szervez. A csoport létszáma nem túl magas, évenként változó. A hátrányos helyzető tanulók tekintetében, csak a 2005/2006. tanévben vették igénybe a tanulók ezt a szolgáltatást, 3 tanuló közül 2 fı. A következı tanévben nem volt a felsıs tanulók között hátrányos helyzető. A 2007/2008. tanév 4 felsıs tagozatos, hátrányos helyzető tanuló egyike sem tanulószobás. Mind a napközi, mind pedig a tanulószoba minden jelentkezı tanulót fogadni tudott, elutasított tanuló nem volt.

21


3.14. TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOKON VALÓ RÉSZVÉTEL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁSBAN Létszám 2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

Programok

2005/2006.

Tervezett létszám









Alapfokú mővészetoktatás

0

0/0

0

0/0

0

0/0

0

0/0

Kisebbségi program Napközi

36,44%

58,3%

34,78%

50%

29,48%

42,85%

29,53%

66%

Szakkör

44%

25%

46,52%

25%

51,7%

0%

50,63

33%

Iskolai nyári tábor

20,88

41,66%

13,47%

0%

17%

0%

21%

33%

Erdei iskola

0

0/0

0

0/0

0

0/0

0

0/0


Az alapfokú mővészetoktatás elérhetı közszolgáltatás a településen élı tanulók számára. A Széchenyi István Általános Iskola helyet biztosít a gyıri Napsugár Mővészeti Iskola kihelyezett tagozatának. Az szolgáltatást igénybe vevık számáról adatok nem állnak rendelkezésre. Az intézményben a tanórán kívül szervezett tevékenységek között jelentıs szerepet tölt be a szakköri foglalkozás. Az adatokból megállapítható, hogy a vizsgált években a tanulók magas arányban (átlag 48,2%) vettek részt a foglalkozásokon. A résztvevık aránya fokozatos növekedést mutat. A hátrányos helyzető tanulók egynegyede vett részt korábbi tanévekben a szakkörök munkájában. Ez a szám az idei tanévben nullára csökkent. A tervezett létszámadatokat figyelembe véve a következı tanévben ez az arány pozitív irányba elmozdítható, a hátrányos helyzető tanulók szakköri munkába történı bevonásával. Az iskolában szervezett szabadidıs programok között jelen van a nyári táborozás. A vizsgált tanévek során a tanulók változó számban vettek részt nyári táborozáson (átlag 18%). Hátrányos helyzető tanulók csak egy tanévben voltak résztvevıi a táborozásnak, viszonylag magas arányban. Az intézményben a tervezett adatok alapján megállapítható az a szándék, hogy a hátrányos helyzető tanulókat nagyobb arányba tudják bevonni a nyári táborozásba.

22


4.

ÖSSZEGZÉS

Az integráció, illetve együtt nevelés legelsı színtere annak, hogy az eltérı fejlettséggel rendelkezı gyermekek minél fiatalabb életkorban találkozzanak egymással. Ez által természetessé válhat számukra az elfogadás, a tolerancia, a segítıkészség és a segítség egyaránt. A szociális, valamint képességfejlıdési hátránnyal küzdı, illetve a sajátos nevelési igényő tanulók számára jelentıs húzóerıt jelent az egészséges társakkal történı együtt tanulás, közösségi együttlét. Az egészséges tanulók estében az együtt nevelıdés során egész életükre kiható, meghatározó emberi értékek alakulnak ki. A Széchenyi István Általános iskolában integrált iskolai nevelés-oktatás folyik. Jelen helyzetben, nem igényeltük, illetıleg nem is tervezzük igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást. A lehetıségeink nem teszik lehetıvé ennek igényelését. Az iskola felzárkóztatással törekszik a tanulói teljesítmények magasabb szintre emelésére. A tehetséggondozó foglalkozásokon az elmélyült ismeretszerzés, a tanulmányi versenyeken való részvétel lehetıségének biztosítása a feladat. Szükséges a szociálisan hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdı tanulók részére felzárkóztató foglakozások szervezése. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni a tehetséges, de hátrányos helyzető tanulók tehetségének felismerésérıl, a tehetséggondozó (szakköri) foglalkozások munkájába történı bevonásukról.

23


5.

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

5.1. AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLRENDSZERE Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv alapvetı célja, hogy biztosítsa az iskolában a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az iskola szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl, célul tőzi ki: ⇒ az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, ⇒ a településen élı o sajátos nevelési igényő, o hátrányos - és halmozottan hátrányos helyzető tanulók hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlıség elımozdítását. Az Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv célja: • A település iskolájában az esélyegyenlıség megteremtésének elısegítése. • Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi neveléshez – oktatáshoz. • A halmozottan hátrányos, hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása a nevelési-oktatási folyamatokban. • Diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, valamint az oktatási és társadalmi integráció biztosítása.

5.2. AZ ESÉLYEGYENLİSÉG KÉRDÉSEINEK MEGJELENÉSE AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMBAN (IMIP) A Széchenyi István általános Iskola minıségirányítási programját az országos oktatáspolitika irányelvei és az Önkormányzati Minıségirányítási Programja mellett döntıen meghatározzák községünk, iskolánk helyi sajátosságai, a településszerkezetben elfoglalt helye és szerepe, a lakóhely fejlıdésének perspektívái, a helyi pedagógiai tradíciók, az iskola partnereinek igényei és elvárásai és nem utolsó sorban a gazdasági kondíciók. A helyi iskolai oktatás fejlesztését meghatározó stratégiai célok: • Az egész életen át tartó tanulás megalapozása. • A nevelés és oktatás minıségének fejlesztése. • Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának bıvítése. • A nevelés-oktatási egyenlıtlenségek mérséklése. • A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

24


A dokumentum meghatározza a Széchenyi István Általános Iskola minıségpolitikájának: céljait, alapelveit, minıségcéljait, minıségfejlesztési rendszerét, kapcsolatrendszerét. Az esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálati szempontjait és az esélyegyenlıségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat az 5.8. fejezet táblázata rögzíti:

5.3. AZ ESÉLYEGYENLİSÉGET BIZTOSÍTÓ GARANCIÁK Az iskola fenntartója és vele együttmőködve az általános iskola is mindent megtesz annak érdekében, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályokban elıírt közoktatási feladatainak ellátása magas színvonalon valósuljon meg. Olyan koordináló, irányító és megvalósító tevékenységet kívánnak együttmőködve megvalósítani, melyre jellemzı: o a szolgáltató jelleg, o a nyitottság, o az átláthatóság és o a minıség iránti elkötelezettség. Az önkormányzatnak, így az iskolának is alapvetı érdeke, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a megfelelı fejlıdés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülı, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen. Az iskola közoktatási szolgáltató rendszerének: Biztosítani kell az esélyegyenlıséget, képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket.

5.5. NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁNKAT SEGÍTİ INTÉZMÉNYEK A TELEPÜLÉSEN: Az iskola kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Folyamatos és jó az együttmőködést alakítottunk ki az egyházak képviselıivel és hitoktatóival. A társadalmi szervezetek, azok helyi vezetıi és tagjai, lehetıségeikhez mérten segítik az iskolát (rendezvényeinket látogatják, anyagi támogatást adnak rendezvényeinkhez). A Gyermekjóléti Szolgálat észlelı- és jelzırendszert mőködtet, mely lehetıvé teszi a tanulókat veszélyeztetı okok idıben történı felismerését, feltárását.

25


A Széchenyi István Általános Iskola tantestülete: A jogszabályok megtartásával törekszik az intézmény szolgáltatásait igénybe vevık közoktatással kapcsolatos elvárásainak kielégítésére. Kiemelten fontosnak tartja a társadalmi esélyegyenlıtlenségek csökkentését, az abból következı hatások mérséklését a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása, továbbá a tehetségek felismerése és gondozása révén. Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítja: o a fogyatékos gyermekek: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát, személyisége lehetı legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. Az iskolai munka egészére vonatkozó elvárásokat az alábbi középtávú minıségcélok kitőzésében jelölhetjük meg: Az eddig nyújtott közoktatási szolgáltatások színvonalának további biztosítása. Az intézmény kialakult arculatának megırzése. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatásának a továbbfejlesztése. Az általános iskolai nevelés-oktatás rendszerének egészére vonatkozóan az alábbi minıségcélok kitőzésében jelölhetjük meg az esélyegyenlıség szem elıtt tartását: a beiratkozásnál, felvételnél a tanításban, ismeretközvetítésben a tanulók egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában a tanulói elımenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a dicséret, jutalmazás gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésében a fenntartóval, a szülıkkel, a segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartás során

5.6. EGYES ESÉLYEGYENLİSÉGI KOCKÁZATOK SÚLYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE, AKCIÓTERV KÉSZÍTÉSE

Az egyes esélyegyenlıségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következı szempontokat vettük alapul: 26


5.6.1.

Azonnali beavatkozást igényel

Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı különös tekintettel a : o 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és o Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire. Minden, az adatok vizsgálatát követıen beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, hiszen az alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét továbbá korlátozza a halmozottan hátrányos- és hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Amennyiben a település bármely oktatási szolgáltatáshoz, vagy a község intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítı egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlı hozzáférés a halmozottan hátrányos- és hátrányos helyzető tanulók részére. Az iskolában a sajátos nevelési igényő (SNI) és a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók együttes aránya jelentısen meghaladja az országos átlagot (7% fölé emelkedik – jelenleg ez 16 tanulónál több lenne). A fent leírt esetekben az intézkedéseket, a fejlesztés lépéseit úgy kell megtervezni, úgy kell elvégezni, végrehajtani, hogy rövidtávon - 1 év alatt mérhetı javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest!

27


5.6.2.

Középtávon elérhetı, érzékelhetı javulást eredményez

Fel kell deríteni, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulók ilyen státusza megjelenjen a helyzetelemzések során. Amennyiben az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) megállapítást nyer, hogy o az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen mőködı intézmény; illetve o a település intézményében tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók tanulmányi elımenetele az intézmény átlagánál rosszabb, akkor az oktatás eredményességének javítása érdekében olyan beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon - 3 éven belül - mérhetı javulást eredményeznek. Meg kell indítani a leginkább szükséges fejlesztéseket a megfelelı indikátorokkal alátámasztva.

5.6.3.

Hosszútávon elérhetı, érzékelhetı javulást eredményez

Az oktatás feltételeinek javítása, és az egyéb - az eredményességet befolyásoló - tényezık nem minden területen biztosíthatók rövidtávon, illetve középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). A község vezetésével és a megvalósításhoz szükséges partnerekkel, együttmőködve kell törekednünk, a feltételek folyamatos javítására.

5.7. A KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSA - ÖSSZEGZÉS A Széchenyi István Általános Iskolában biztosított a közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés. Nincsenek azonnali beavatkozást sürgetı hiányosságok. Annak érdekében: hogy még kisebb legyen a hátrányos helyzető rétegek iskolai lemorzsolódása, hogy a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók gyengébb neveltségi szintje és gyengébb tanulmányi teljesítménye javuljon, hogy az intézményben kialakulhasson a teljes esélyegyenlıség, hogy a nevelı-oktató munkánk hatékonysága növekedjen, az önkormányzat támogatása mellett az intézménynek ki kell alakítania azt a munkamódszerét, amely a felsoroltak megoldásához vezet.

28


Az intézmény vezetıje: a pedagógus továbbképzési normatíva terhére nagyobb arányban támogatja az egyéni bánásmódra, a differenciált fejlesztésre vonatkozó módszerek elsajátítását segítı továbbképzéseken való részvételt (kooperatív technikák, projektpedagógia). kiemelten fontos feladatnak kell, hogy tekintse a korai felismerést, a speciális terápia megkezdését, a szülıi tanácsadási alkalmak növelését. Az általános iskolában nincs halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Az általános iskolában nincs cigány etnikumú tanuló. A fenti megállapítások ellenére fontos feladat azoknak a családoknak, tanulóknak a felderítése, akik bármely ok miatt nem kerültek látótérbe a helyzetelemzés készítése során. Amennyiben az országos kompetenciamérések során az iskola eredményeiben szignifikáns alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, akkor beavatkozás tervezése szükséges. A kompetenciamérés eredményeirıl pontos kimutatással rendelkezzen az intézmény és a fenntartó is. Szükséges az adatok összesítése, ha indokolt, intézkedési terv készítése. Segíteni kell a szociális hátrányban lévı tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe! Segíteni kell a szociálisan hátrányban lévı tanulók ismeret elsajátítását, egyéni fejlıdésüket! Fokozni szükséges a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek megismerését, gyakorlati alkalmazását! Emelkedı tendenciát mutat a csonka családban nevelkedı tanulók számának alakulása. A szülıkkel való rendszeres kapcsolattartás a problémák közös megoldását segíthesse! Az elıbbieken túl fontos és szükséges még: a Gyermekjóléti Szolgálat, a védını, a körzeti orvos, a rendırség segítségének igénybevétele. Fontos feladat a: A gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenység, naprakész mőködtetése. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok maradéktalan ellátása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus és az iskolai osztályok osztályfınökei együttmőködésével. A résztvevık egymás segítségével: o Feltárják és nyilvántartásba veszik a hátrányos helyzetben lévı és a veszélyeztetett tanulókat. o Segítséget nyújtanak a hátrányos helyzetet okozó tényezık elhárítására. 29


o Együttmőködnek az önkormányzat Szociális Bizottsága vezetıjével és a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelıs elıadójával. Az osztályfınöki munkában, az osztályfınöki órákon, az életkori sajátosságoknak megfelelı segítı tevékenység folytatása. Az iskola közösségi életével kapcsolatos tevékenységek során, ünnepségeken, kirándulásokon a nevelési helyzetek kihasználása. A szülıkkel való találkozásokkor, a szülıi értekezleteken, fogadóórákon segítséget nyújtás az otthon jelentkezı nevelési problémák megoldásához. Hozzásegíteni a problémás tanulóink szüleit a megfelelı szakemberek és szakszolgálatok segítségének igénybevételéhez.

30


5.8. AKCIÓTERV AZ ESÉLYEGYENLİSÉGI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE HIVATKOZÁS A HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA (PROBLÉMA)

A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉS

A HELYZETELEMZÉSBİL FAKADÓ KONKRÉT CÉLMEGHATÁROZÁS

leírása

felelıse

megvalósításának határideje

A tanköteles korosztályon belül nincs halmozottan hátrányos helyzető tanuló.

Feltárjuk a tanköteles tanulóink halmozottan hátrányos helyzetét!

Szükséges a halmozottan hátrányos helyzető tanulók felkutatása, mielıbbi szocializációjuk megkezdése, intézményes fejlesztése.

igazgató tanév szorgalmi gyermek és idıszakának ifjúságvédelmi befejezése felelıs

Hiányosság van a rendelkezésre álló humán-erıforrás és szakos ellátottság tekintetében. Lásd helyzetelemzés 13. oldal, 3.4.

A 100%-os szakos ellátottság biztosítása.

További szakképesítések megszerzésének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett pedagógusok számára.

igazgató

2013. 09.01.

eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) a jelenleg iskolába járók kiszőrésre kerülnek a rejtetten halmozottan hátrányos helyzető tanulóink közül

középtávon (3 év) az iskoölába bekerülık közül kiszőrésre kerülnek a rejtetten halmozottan hátrányos helyzető tanulóink

hosszútávon (5 év) ismertté válik a tanulók halmozottan hátrányos helyzete

2009.09. kiválasztás pedagógus szakképzést nyújtó tanulmányi szerzıdések

20011.09. költségvetési tervezés szükséges beiskolázások megtörténte szabadidı biztosítása a tantárgy-

2013.09. szakképzett-ségek megszerzése tantárgyfelosz-tás

31


HIVATKOZÁS A HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA (PROBLÉMA)

Nem épültek ki teljes mértékben az intézmény infrastrukturális feltételei.

A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉS

A HELYZETELEMZÉSBİL FAKADÓ KONKRÉT CÉLMEGHATÁROZÁS

A közoktatási infrastruktúrafejlesztés feleljen meg a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságoknak.

leírása

felelıse

Az elıírásoknak igazgató megfelelı akadálymentesítés megvalósítása

megvalósításának határideje

2013. dec. 31.

eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év)

középtávon (3 év) felosztás alapján

hosszútávon (5 év)

pályázati lehetıségek feltárása

pályázatok készítése költségvetési tervezés

akadálymentesítés

32


5.9. KOMPLEX BEAVATKOZÁSOK, KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TILOS: BÁRMIFÉLE OKBÓL A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TOVÁBBÁ, MINDEN OLYAN KÜLÖNBSÉGTÉTEL, KIZÁRÁS, KORLÁTOZÁS VAGY KEDVEZÉS, AMELYNEK CÉLJA VAGY KÖVETKEZMÉNYE AZ EGYENLİ BÁNÁSMÓD MEGSZÜNTETÉSE VAGY AKADÁLYOZÁSA! A FELADAT-ELLÁTÁS MÓDJÁRA VONATKOZÓ DÖNTÉSEK, INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALAKOR A GYERMEK, A TANULÓ MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKÉT KELL FIGYELEMBE VENNI!

Felelıs: igazgató AZ OKTATÁST NEM CSAK AZ EGYÉNI SZELLEMI GYARAPODÁS, ÉRVÉNYESÜLÉS ELİSEGÍTİJÉNEK, HANEM A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERİSÍTİ, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁT SEGÍTİ ESZKÖZNEK KELL TEKINTENI. Felelıs: igazgató SZAKMAI SZEMPONTBÓL TÁMOGATNI KELL A KOMPETENCIAALAPÚ NEVELÉS ÉS OKTATÁS BEVEZETÉSÉT, ELTERJESZTÉSÉT. Felelıs: igazgató A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ÉS A HELYI PROGRAMOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA SORÁN KERÜLJÖN ELİTÉRBE A KOMPETENCIA-ALAPÚ KÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ MINİSÉGFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉSI, PEDAGÓGIAI MÉRÉSI - ÉRTÉKELÉSI ISMERETEK FEJLESZTÉSE, AZ EZEKHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK BEVEZETÉSE. Felelıs: igazgató SZÜKSÉGES, • HOGY FEJLESSZÜK SZOLGÁLTATÁSAINK MINİSÉGÉT, • HOGY SEGÍTSÜK AZ ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK ELINDÍTÁSÁT A TANÍTÁS ÉS A TUDÁS MINİSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN, • HOGY TOVÁBBRA SE LEGYEN AZ ISKOLÁBÓL IDİ ELİTT KIESİ TANULÓ; HOGY KIEMELT FIGYELMET FORDÍTSUNK A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDİ • FIATALOKRA, • HOGY KIEMELT FIGYELMET FORDÍTSUNK AZ INTEGRÁLT NEVELİ – OKTATÓ MUNKÁNKRA. Felelıs: igazgató FOKOZNUNK KELL AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁK SOKOLDALÚ ALKALMAZÁSÁT: ⇒ A TANÍTÁS, ⇒ A TANULÁS, ⇒ AZ INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS, ⇒ AZ ÜGYVITEL, ⇒ A DÖNTÉS-ELİKÉSZÍTÉS ÉS 33


⇒

A KOMMUNIKÁCIÓ TERÉN.

Felelıs: igazgató INTEGRÁCIÓS OKTATÁSI PROGRAMOK, FORMÁK ÉS MÓDSZEREK MEGISMERÉSÉVEL, BEVEZETÉSÉVEL JÁRULJUNK HOZZÁ AZ ESÉLYEGYENLİTLENSÉG CSÖKKENTÉSÉHEZ, A SZEGREGÁCIÓS ÉS A DISZKRIMINÁCIÓS JELENSÉGEK MEGSZÜNTETÉSÉHEZ. A PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉS KERETÉBEN SAJÁTÍTSÁK EL AZOKAT A KOMPETENCIÁKAT, AMELYEKET A BEFOGADÓ KÖRNYEZETBEN TÖRTÉNİ OKTATÁS MEGKÍVÁN. Felelıs: igazgató KAPJON FIGYELMET AZ ISKOLÁBAN: ⇒ A TANULÁSI FOLYAMATOT MEGKÖNNYÍTİ ALAPKÉPESSÉGEK ÉS KÉSZSÉGEK (OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS, ÍRÁS, HELYESÍRÁS, SZÁMOLÁS, PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS) FEJLESZTÉSE. ⇒ AZ ALKALMAZÁSI KULCSKOMPETENCIÁK - SZOCIÁLIS- ÉS ÉLETVITELI, ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI, IDEGEN NYELVI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI (IKT) – FEJLESZTÉSE. ⇒ AZ ALAPFOKÚ KARRIERÉPÍTÉSI KOMPETENCIÁK KIALAKÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ OKTATÁSI PROGRAMCSOMAGOK FEJLESZTÉSE. ⇒ AZ OKTATÁSI PROGRAMCSOMAGOK BEFOGADÁSA, ADAPTÁLÁSA, KIPRÓBÁLÁSA, KORRIGÁLÁSA, VÉGLEGESÍTÉSE ÉS TERJESZTÉSE, A KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTANI SZOLGÁLTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSA

Felelıs: igazgató TARTSUK NAPIRENDEN ⇒ A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEINEK, CÉLJAINAK, FELADATAINAK, ESZKÖZEINEK, ELJÁRÁSAINAK TÖKÉLETESÍTÉSÉT, KORSZERŐSÍTÉSÉT, ⇒ A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOKAT, ⇒ A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK “KEZELÉSÉVEL” ÖSSZEFÜGGİ ÉS A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEKET, ⇒ A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOKAT, ⇒ A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT, ⇒ A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGET. Felelıs:igazgató

5.10. MEGVALÓSÍTÁS A Széchenyi István Általános Iskola Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve meghatározza: Az intézmény biztosítsa meghatározó stratégiai dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és 34


esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitőzései. Hogy az iskola biztosítsa a pedagógusok felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken, az alábbi alapelveknek megfelelıen: o Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a személyes gondoskodás biztosítása során, az ellátásban részesülı személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. o Biztosítani kell az intézményben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítı, humanizált környezetet. o A segítségnyújtás folyamatában tudatosan kapjon kiemelkedı fontosságot az értékek közvetítése. o Tudatosítani kell az iskola használók körében, az egyén és a társadalom felelısségének elválaszthatatlanságát! o Legfıbb alapértékként kell kezelni azt, hogy a lehetıségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlı hozzáférése biztosított. Ennek az a célja, hogy a segítségre szorulók képesek legyenek és lehetıséget kapjanak arra, hogy önállóan, megfelelı szinten tudják élni az életüket o További alapérték kell, hogy legyen alkalmazottaink hozzáállása. Úgy kerüljenek és tartsanak kapcsolatot a szolgáltatásokat igénybevevıkkel, hogy azok emberi értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartsák! o Kulcskérdés a civil társadalom törekvéseinek erısítése, a kirekesztés elleni küzdelembe való bevonása. A szülıkkel való kapcsolattartásra nagy hangsúlyt kell fektetni. Fontos, hogy az érintettek korrekt információkkal rendelkezzenek a szociális szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekrıl és a hozzáférési lehetıségekrıl. A tájékoztatáshoz fel kell használni az elektronikai eszközöket is.

5.10.2.

Az esélyegyenlıségi terv megvalósítása intézményi szinten

A Széchenyi István Általános Iskolának vizsgálnia kell: nem folytat-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, biztosított-e a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása, biztosítottak-e a feltételek a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatáshoz.

5.10.3.

Az intézkedési terv és a társintézmények

Gyermek – és ifjúságvédelem feladata: A gyermek – és ifjúságvédelmi rendszer mőködtetése. 35


A veszélyeztetett, a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók feltárása, nyomon követése. A gyermekvédelemben érintett szakember szükség szerinti képzése. A támogatásra szoruló családok életkörülményeirıl jelzések továbbítása. A speciális gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételének kialakítása. Drogprevenció. Egészségügyi feladat: Az iskolaorvosi és védınıi hálózat mőködésének segítése. Az alkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálatának megszervezése. Az intézmény komplex akadálymentesítése kiépítésének szorgalmazása. Közmővelıdés, sport feladata: Programok szervezése a szabadidı hasznos eltöltésére. Sportolási lehetıségek biztosítása. Közmővelıdési lehetıségek feltárása, szervezése. Az iskolai könyvtár jogszabály szerinti mőködtetése. Munkaerı-gazdálkodás feladata: A törvényi elıírásoknak megfelelı végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı szakemberek biztosítása. A fenntartó által meghatározott dolgozói létszám biztosítása

5.11. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Az európai normáknak megfelelı, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerő intézmény létrejötte, s ezzel az intézményben ellátottak életminıségének várható javulása. A hátrányos helyzető és leszakadó rétegekhez tartozó tanulók integrációjának erısödése, a tanulói szemlélet kedvezı változása, a hátrányos helyzetőek és leszakadók elfogadására. Az ellátást biztosító alkalmazotti létszám és szakképzettség megfelelése a követelményeknek. A képzettség rendszeres megújulásának megvalósulása a rendszeres és az igényeknek megfelelı továbbképzések által.

5.12. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG 5.12.1. Monitoring Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: ♦ Az intézmény az éves beszámolójában értékeli az esélyegyenlıségi intézkedési terv megvalósítását.

36


♦ A polgármester intézmény beszámolója alapján értékelést készít a képviselı-testületnek, melyben meghatározza a fejlesztendı területeket. (Lásd: Önkormányzati Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv elıírása) Az értékelést megkapja az intézmény, melynek megjelölt fejlesztési területeit az éves munkaterv készítésénél köteles azt figyelembe venni.

5.12.2. Nyilvánosság Az intézkedési tervet és a beszámolókat saját honlapunkon, és az SZMSZ-ben szabályozott, a helyben szokásos módon, közzé tesszük. Szükséges továbbá minden elérhetı eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

5.13. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv a tantestület és az iskolában mőködı önkormányzati szervezetek (SzM, DÖK, ISK) közremőködésével készült. Az adatok győjtése az intézmény feladata volt, az OKM által közzé tett adattáblák segítségével. Az elsı elkészített intézkedési tervet az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2009. december 31-ig felül kell vizsgálni.

5.14. SZANKCIONÁLÁS Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben megnevezésre került intézkedések felelısei - a Képviselı-testület támogatásával - biztosítják az abban megfogalmazottak teljesüléséhez szükséges feltételeket. Az Intézkedési Tervben foglaltak teljesülésrıl évente, szükség szerint aktuálisan, tájékoztatja a Képviselı-testületet az iskola igazgatója. Az esélyegyenlıségrıl szóló évenkénti tájékoztatásra - az Önkormányzati Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben meghatározottak szerint az adott év december 31-ig kerüljön sor!

5.15. LEGITIMÁCIÓ Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervet a Széchenyi István Általános Iskola tantestülete 2008. augusztus 29-én a 5/2008. (VIII.29.) számú Tantestületi határozatával elfogadta.

37

A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Recommend Documents