Tartalomjegyzék A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI... 3

Tartalomjegyzék A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI ...................................... 3 1. számú melléklet: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának új intézményi struktúrája 25 2. sz. melléklet: az NKE Közigazgatás-tudományi Kar mesterképzési tantárgyai ............... 26 Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, nappali tagozat ................................................. 26 Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, levelező tagozat................................................ 29 Európai és nemzetközi igazgatás (MA) mesterképzési szak NAPPALI tagozat ............... 32 Európai és nemzetközi igazgatás (MA) mesterképzési szak, LEVELEZŐ tagozat ........... 35 A közigazgatási mesterképzésen oktatott tantárgyak adatlapjai ........................................ 43 Európai alkotmány- és kormányzattörténet ........................................................................ 75 Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzésen oktatott tantárgyak adatlapjai ....... 104 Alapozó tárgyak adatlapjai ............................................................................................... 104 Szakmai törzsanyag tantárgyainak adatlapjai .................................................................. 116 Differenciált szakmai ismereteket nyújtó tantárgyak adatlapjai ...................................... 177 Szaknyelvi kurzusok tantárgyainak adatlapjai ................................................................. 189 Szabadon választható tantárgyak adatlapjai ..................................................................... 202 3. sz. melléklet: a Doktori Iskola tantárgyainak tematikái .................................................. 225 Kötelező főtárgyak .............................................................................................................. 225 A hatékony állam ............................................................................................................. 225 A fenntartható közigazgatás ............................................................................................. 231 A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana ............................................................ 233 Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban .......................................................... 236 Általános kutatás-módszertani kérdések .......................................................................... 238 Közpénzügyi modellek és mechanizmusok ..................................................................... 241 Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere ................................... 243 A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudomány területén ...... 245 Vezetés-és szervezetelméletek összehasonlító elemzése ................................................. 247 A jogállam típusai ............................................................................................................ 249 Közjog és közigazgatás ....................................................................................................... 251 A közhatalom felelőssége................................................................................................. 251 Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák ........................................................ 253 Magyar kormányzati viszonyok ....................................................................................... 255 A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban ............. 257 A magyar közigazgatás-tudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében ........... 259 Reformfolyamatok a helyi önkormányzásban .................................................................. 264 Állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései .......................................................... 266 Állam és társadalom ............................................................................................................ 267 Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században ........................................ 267 Az állam a konzervatív gondolkodásban ......................................................................... 269 Az állam összeomlása és újjáépítése ................................................................................ 271 Állam és polgára............................................................................................................... 273 Államfelfogások és államfogalmak .................................................................................. 276 A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság ........................................................... 280 Közmenedzsment ................................................................................................................ 283 Az eKözigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok.............................. 283 Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere ......................... 286 A közigazgatási modernizáció kutatása ........................................................................... 288 A közigazgatás minősége ................................................................................................. 292 A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra .................................................................... 294 Katasztrófa-válsághelyzeti magatartás és kommunikáció ................................................ 296 Kibervédelem a közigazgatásban ..................................................................................... 298 A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség- és biztonságirányítási rendszerek ......................................................................................................................... 299 e-Közigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei 301

E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra ......................................................................................... 302 Településirányítás az információs társadalomban ............................................................ 304 Állam és ökonómia.............................................................................................................. 307 Integritás és korrupció a közszférában ............................................................................. 307 Közpénzügytan a jogalkalmazásban ................................................................................ 307 A gazdasági kormányzás új dimenziói ............................................................................. 309 A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata ..................................... 312 Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik .................................. 314 Civil szervezetek és a közigazgatás ............................................................................... 316 Közigazgatás az európai és nemzetközi térben ................................................................... 318 Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában ....................... 318 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése ............................................ 320 A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai ................................................................. 322 Az EU válsága és a föderalizmus ..................................................................................... 324 A „pekingi konszenzus” – közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban .......................................................................................................................................... 327 Biztonsági kihívások a globalizált világban - perspektívák és stratégiák ........................ 330 Emberi erőforrás .................................................................................................................. 333 A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói ............................................ 333 Közigazgatási kommunikáció .......................................................................................... 336 A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei ............................... 340 Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok ..................................................... 343 Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban 346 Közszolgálati pragmatika és etika – összehasonlító szempontból ................................... 351 Közszolgálat és versenyképesség ..................................................................................... 354 4. sz. melléklet: A Doktori Iskola témakiírói által meghirdetendő kutatási témák ............. 356

2

A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI I. A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola (a továbbiakban: Doktori Iskola) tudományági megfelelése a mesterképzési szakok képzési területeivel A Doktori Iskola a társadalomtudomány tudományterületen a közigazgatástudományok tudományágában létesül. A 289/2005. (XII.22.) Korm. rendelet 2. sz mellékeltének 130-137/a. soraiban a közigazgatás önálló képzési területként elismert. Ennek megfelelően működött karunk jogelődje a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara,amelynek Közigazgatási alap-és mesterszakon való oktatási rendszerét –a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítésekor- átvettünk,azt folytatjuk.Ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara jelenleg az alapszakon igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási, a mesterszakon pedig közigazgatási, valamint nemzetközi igazgatási szakon képez hallgatókat.. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán tanszéki rendszerét nagymértékben átalakítottuk 2012-ben.1 A közigazgatás-tudomány, új koncepcióját az új intézetek és szakcsoportok (a későbbiekben megalakuló tanszékek) struktúrája is tükrözi, a közigazgatás-szervezés és fejlesztés, a közpolitika, a közszolgáltatások, emberi erőforrás, életpálya,közszolgálati etika, kommunikáció, közpénzügy, gazdaságtudomány, eKözszolgálat, stb., mint oktatandó tantárgyak is. A Doktori Iskola képzési terve2 diszciplinárisan a mesterszakokra épül, azzal koherens rendszert alkot. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán folyó mesterképzés keretében oktatott tárgyak struktúrája3 a közigazgatás-tudományt, mint tudományágat lefedi, mert olyan tárgyakat tartalmaz, amelyre a Doktori Iskola képzési terve megfelelően alapozható.      

A Doktori Iskola kutatási területei: Közjog és közigazgatás (közigazgatási alapok) Állam és társadalom (közigazgatási reformok, államtan, politikatudomány) Közmenedzsment (szervezés, közigazgatási menedzsment, szervezet-szociológia, eKözigazgatás, közszolgáltatások) Állam és ökonómia (közpénzügyek, államháztartás, gazdasági kormányzás, állami tulajdon, magánjogi intézmények) Közigazgatás a nemzetközi és európai térben (biztonságpolitika, európai uniós jog, nemzetközi közigazgatási intézmények) Emberi erőforrás (életpálya, közszolgálati jog, humánerőforrás-menedzsment, vezetési elméletek és gyakorlatok)

1

Az új intézményi struktúrát a 1. sz. melléklet tartalmazza. A Doktori Iskola képzési terve az NKE 2012. január 1-től hatályos Doktori Szabályzat alapján, és azzal összhangban készült. 3 Az NKE Közigazgatás-tudományi Karán folyó mesterképzés tantárgyainak felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2

3

     

A Doktori Iskola kutatási területeinek vezetői: Prof. Dr. Patyi András – Közjog és közigazgatás (közjogi alapok) Prof. Dr. Egedy Gergely – Állam- és társadalom Prof. Dr. Bukovics István, DSc. - Közmenedzsment Prof. Dr. Lentner Csaba – Állam- és ökonómia Dr. habil. Bordás Mária – Közigazgatás a nemzetközi és európai térben Prof. Dr. Nemes Ferenc – Emberi erőforrás

A Doktori Iskola témakiírói évente kutatási témákat hirdetnek meg, amelyek alapján a doktoranduszok kiválaszthatják a doktori értekezésük témáját.4 A Doktori Iskola képzési terve a hat kutatási terület alapján meghatározott, úgy,hogy a kötelezően és a szabadon választható tárgyak, valamint a kutató szemináriumok ehhez az hat kutatási területhez kerülnek csoportosításra. A doktorandusz választott doktori értekezésének témájához legjobban illeszkedő tárgyakat a hat kutatási területből választhatja. A fentiekben felsorolt hat kutatási terület tantárgyi programjainak,5 oktatói a közigazgatás-tudományok jeles képviselői,6 akik oktatói és kutató munkájukkal, valamint publikációikkal bizonyították alkalmasságukat arra, hogy a Doktori Iskola oktatói és témavezetői legyenek. A Doktori Iskola oktatói és témavezetői az NKE Közigazgatástudományi Karának oktatói és kutatói, valamint külső személyek, akiket tudományterületük kiemelkedő képviselőiként tartanak számon.

II. A Doktori Iskola tanrendje A közigazgatás-tudományi doktori képzési program három éves, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel, és amely tanulmányi, kutatási, oktatói, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb kötelezettségek teljesítését - például vizsgák, gyakorlati jegyek, beszámolók, stb.- foglalja magában. Ezt követi a doktori fokozatszerzési eljárás, amely a doktori képzésen alapul, és a doktori fokozat megszerzésére irányul. Itt kerül sor a doktori értekezés megírására, a doktori szigorlat letételére, a doktori értekezés műhelyvitájára és nyilvános vitájára. Mindennek eredményeként lehetséges közigazgatás-tudományi doktori fokozat megszerzése. A három éves képzési idő hat szemeszterből áll, ez a képzés ideje, amelynek végén a doktorandusz megszerzi az abszolutóriumot (végbizonyítványt) Az abszolutórium a tanulmányi kötelezettség, a tudományos kutatómunka és az oktatói tevékenység teljesítését, valamint az előírt vizsgák letételét – összességében a képzési követelmények teljesítését igazolja7

4

A témakiírók által elősként meghirdetett témákat a 4. sz. melléklet tartalmazza Lásd az V. fejezet 1-5 ábráit, valamint a 3. sz. Melléklet tantárgyi tematikáit. 6 A Doktori Iskola oktatóinak felsorolását, szakmai önéletrajzát, valamint publikációs jegyzékét jelen pályázati anyag tartalmazza. 7 Ha a doktorandusz a hatodik félév végén nem rendelkezik az előírt 180 kreditponttal, újabb félévet (féléveket) vehet fel, amely összesen 12 lehet. 5

4

Az első négy szemeszter tartalmaz:  oktatási foglalkozásokat, amely a kötelező tárgyakat, valamint a kötelezően és szabadon választható tárgyak felvételét, azokból szigorlat, illetve kollokvium letételét jelenti,  valamint tudományos kutatást, amely önálló kutatást, publikációs tevékenységet, konferencia-előadások tartását, és kutatószemináriumok felvételét jelenti. Az első szemeszterben a képzésen belül nagyobb az oktatási foglalkozások aránya, amely fokozatosan csökken a következő szemeszterekben, míg a negyedik szemeszterre nagyobb a tudományos kutatás aránya. Az utolsó két szemeszter célja, hogy a doktorandusz a doktori értekezését készítse elő, és ebben a témakörben publikáljon.Ezért ebben a két szemeszterben a képzés legnagyobb részét az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás teszi ki, amely kisebb részben kiegészül a doktorandusz által, a Közigazgatás-tudományi Kar alapszakán végzett oktatói tevékenységgel. Az első hat szemeszter teljesítése után a doktorandusz abszolutóriumot szerez. A képzés formái az alábbiak:8  Szervezett, teljes idejű képzés (nappali állami költségtérítéses)  Szervezett részidejű képzés (levelező költségtérítéses)  Egyéni képzés (költségtérítéses)  Egyéni felkészülés (költségtérítéses)

ösztöndíjas,

vagy

A szervezett teljes idejű képzés a nappali képzés munkarendje szerint történik, és a tanórák (kontaktórák) a későbbiekben részletezett módon a képzés egy részét alkotják. A szervezett részidejű képzésben a tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzés óráinak egy hányadát teszi ki.Egyéni képzésben a doktorandusz mentesül a tanórákon (kontaktórákon) való részvételtől, de konzultációs kötelezettséggel tartozik. Az egyéni felkészülés esetén a doktorandusz különösen indokolt esetben, részben, mentesíthető a képzés feladatai alól. III. A Doktori Iskola képzéssel kapcsolatos munkája Az első három év doktori képzésének idejében a doktoranduszok az alábbi képzési formákban vesznek részt:       

Tudományos előadásokat hallgatnak, amelyek lehetnek kötelező alaptárgyak, vagy a tudományos kutatás módszertanával foglalkozó tárgyak, illetve kötelezően és szabadon választható szaktárgyak. Egyénileg, vagy csoportos foglalkozás keretében konzultálnak a témavezetővel. Tudományos kutatást folytatnak a témavezető irányításával, illetve kutatószemináriumokon vesznek részt. Tudományos előadásokat tartanak. Publikációs tevékenységet végeznek. Alapképzésbeli oktatást folytatnak. Kutatást végeznek a doktori értekezés témájában, ebben a témakörben publikálnak, majd előkészítik a doktori értekezésüket.

8

A Doktori Iskola Képzési terve a szervezett teljes idejű képzést veszi alapul. A Doktori Iskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza, hogy a részidejű és az egyéni képzés, valamint az egyéni felkészülés, mint képzési formák milyen képzési kötelezettségek teljesítését foglalja magában.

5

A doktorandusz a doktori képzés hat szemeszterében képzési, kutatási és oktatási kreditet szerezhet, amelynek összesen, minimálisan 180 kreditnek kell lennie, és - külön költségtérítés fizetése nélkül - maximum 198 kreditet szerezhet. A doktorandusznak a kreditek nagyobb részét tudományos kutatási tevékenységből kell szereznie, a legkevesebb pedig oktatási tevékenységből szerezhető. Főszabályként minden szemeszterben 30 kreditet kell megszereznie a doktorandusznak. A szemeszter csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a doktorandusz legalább 26 kreditet szerzett9, de a soron következő szemeszterben a hiányzó kreditet pótolnia kell. Egy szemeszterben legfeljebb 39 kredit szerezhető ebben az esetben. 10 Az utolsó szemeszterben a minimálisan megszerezhető kreditek száma – a pótlás lehetőségének hiánya miatt - 30. A doktori képzés első szakasza a hatodik szemeszter végén abszolutóriummal zárul. A doktori képzési idő hat szemeszterében megszerezhető kreditek megoszlása:  A doktorandusz kutatási tevékenységével minimum 120 kreditet kell, hogy szerezzen, de maximum 150 kreditet szerezhet. (Kutatási kredit)  A doktorandusznak az előadásokon és konzultációkon való részvétellel, valamint az előírt vizsgák letételével minimálisan 59 kreditet kell szereznie, amelyhez opcionálisan 4-4, azaz összesen 8 kreditet szerezhet a 3. és a 4. szemeszterben, ami ezzel együtt így maximum 67 kredit lehet. (Tanulmányi kredit.)  A doktorandusz az általa végzett oktatási tevékenységért maximum 15 kreditet szerezhet (Oktatási kredit) A doktorandusz a doktori képzés hat szemeszterében minimálisan 180 kreditet köteles megszerezni. A maximálisan megszerezhető kreditek száma – a fentiekben ismertetett megoszlás alapján – 232 kredit. IV. Képzési struktúra A Doktori Iskolában az első három évben folyó doktori képzés több szintű. Célja a szakmai látókör bővítése, a tudományos kutatás módszertanának elsajátítása, valamint a disszertáció témájához kapcsolódó területeken a tudás növelése és elmélyítése. A doktori képzésben ezekhez a komplex célokhoz a képzési formák az alábbiak szerint illeszkednek:   

A szakmai látókör bővítését elsősorban a főtárgyak, mint kötelező tárgyak hallgatása szolgálja. A tudományos kutatási módszertan elsajátítását a módszertani, mint szintén kötelező tárgyak biztosítják. A doktori értekezés elkészítését segítő speciális ismeretszerzést elsősorban a kötelezően és a szabadon választható tárgyak felvétele teszi lehetővé.

A Doktori Iskola három éves doktori képzési terve három blokkra tagozódik:  „A” blokk: Képzés;  „B” blokk: Tudományos kutatás;  „C” blokk: Oktatói tevékenység;

9

Ez alól a szabály alól az NKE Doktori Szabályzatának 22. § (9) bekezdése valamint a DI TVSZ 6. § (9) bekezdése indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján, egy alkalommal kivételt enged. 10 Ha a szemeszterben a doktorandusznak nem kell pótolnia az előző szemeszterből hiányzó krediteket, akkor csak 33 kredit szerezhető maximálisan.

6

A doktorandusznak az első félév végén három éves, majd minden félévben féléves egyéni kutatási és tanulmányi programot kell készítenie, ezen túl, a félévben végzett tevékenységéről tájékoztatóban kell beszámolnia. A. blokk: Tanulmányok A képzés a doktoranduszok ismereteinek „szintrehozását” valamint a doktoranduszok kutatási ismereteinek elsajátítását célozza az első két szemeszterben. Fontos egyfelől, hogy a doktorandusz a közigazgatás-tudomány magas elméleti szintű ismerője legyen, másfelől pedig képes legyen a későbbiekben önálló tudományos kutatásra. Ennek megfelelően a képzés az első két szemeszterben főként a közigazgatás-tudomány, mint tudományág fő elméleti ismereteit taglaló leglényegesebb elméleti tantárgyakra, valamint a tudományos kutatás elméletére és módszertanára koncentrál. Az ide tartozó hat tudományági főtantárgy, valamint a kutatással kapcsolatos két módszertani tantárgy, kötelező jellegű. A főtárgyak szigorlati vizsgával, a két módszertani tárgy összegzett szigorlati vizsgával zárulnak.11 A képzés első két évében, de különösen a harmadik és negyedik szemeszterben, a közigazgatás-tudományon belül a hat kutatási terület – a közjog, állam és társadalom, közmenedzsment, állam és ökonómia, közigazgatás a nemzetközi és európai térben, és emberi erőforrás – keretében szakági ismereteket kíván átadni a doktoranduszok számára, abból a célból, hogy a doktorandusz egy-egy részterület tudományos kérdéseiben is elmélyülhessen. Ezek az ismeretek alapozzák meg a doktorandusz tudását abból a szempontból, hogy a doktori értekezésének elkészítéséhez megfelelő szaktudással rendelkezzen. A kötelezően és a szabadon választható tárgyak a hat kutatási terület alapján kerülnek osztályozásra, és széles választékot nyújtanak a szakági ismeretek elsajátítására. A doktorandusznak nyolc kötelezően választható, és hét szabadon választható tárgyat kell felvennie az első négy szemeszterben, amelynek teljesítése szigorlattal, illetve kollokviummal történik. A harmadik és negyedik szemeszterben opcionálisan felvehet a doktorandusz egy-egy kötelező, vagy szabadon választható tárgyat is, amennyiben az előző szemeszterben történt elmaradását kívánja pótolni, vagy úgy ítéli meg, hogy ismereteinek bővítése céljából erre szüksége van. A hat főtantárgy és a két módszertani tárgy jellemzője, hogy azok közül a doktorandusznak valamennyit fel kell vennie, és azokból szigorlati vizsgát kell tennie. A kötelezően választható tárgyak közül a doktorandusznak azokat a tárgyakat, amelyek az általa választott kutatási területhez tartoznak, kötelező felvenni, de a témavezető engedélyével saját kutatási területén kívül is vehet fel kötelezően választható tárgyat. A szabadon választható tárgyak esetében – kutatási területtől függetlenül – a doktorandusz választhat aszerint, hogy melyiket ítéli meg a leghasznosabbnak a doktori értekezése témájához. További különbség a kötelezően választható és a szabadon választható tárgyak között, hogy az előbbi szigorlattal zárul, míg az utóbbi kollokviummal. A doktorandusznak a folyamat ábrának megfelelően összesen 15 szigorlatot12 és 7 kollokviumot kell minimálisan teljesítenie. B. blokk: Tudományos kutatás A tudományos kutatás módszertanának elméleti szintű elsajátítása után kerül sor arra, hogy a doktorandusz a kutatásra vonatkozó elméleti tudását megtanulja alkalmazni a gyakorlatban. Ennek egyik módszere a kutatói szeminárium. A doktorandusznak az első négy 11

Az NKE Doktori Szabályzatának 22. § (1) bekezdése szerint a Doktori Iskola az első félév egyes tárgyaira vonatkozóan egy összegzett szigorlati vizsgát ír elő. A Doktori Iskola Képzési terve – ahol ez fogalmilag lehetséges – összegzett szigorlati vizsgát ír elő. 12 A két kötelező kutatási módszertani témájú tantárgy egy összevont szigorlati jegyet eredményez, 3 kredit értékben.

7

szemeszter mindegyikében egy-egy kutatói szemináriumot kell fölvennie a doktori témájához kapcsolódó kutatási területen belül. A kutatói szeminárium nem tantárgy, mivel új ismereteket nem közvetít. Lényege, hogy a hallgató által kiválasztott, a kutatási témájához kapcsolódó kutatási területen, a doktorandusz gyakorolja a szakirodalom felkutatását és feldolgozását, majd ennek eredményeképpen képes legyen - 8-12 oldalon saját gondolatait is közreadva - a téma kidolgozására, illetve a hivatkozások szabályainak megfelelő alkalmazására Az így elkészült kutatási dolgozatot a kutatói szemináriumot vezető oktató két módon értékeli. Felkéri a doktoranduszt, hogy azt kiselőadás formájában adja elő a kutatói szemináriumon, ahol maga az oktató és a hallgatók is, kérdéseket tesznek fel az előadásra vonatkozóan, amelyre a doktorandusznak kielégítő válaszokat kell adnia. Az oktató külön értékeli a kutatási dolgozatot abból a szempontból is, hogy a téma feldolgozása során a doktorandusz hogyan tudta alkalmazni a tudományos kutatás módszertanával kapcsolatos elméleti tudását. A kutatói szeminárium teljesítéséért az oktató által adott osztályzat gyakorlati jegyként kerül be a leckekönyvbe. Az első két szemeszterben a kutatás módszertanával foglalkozó két kutatói szeminárium felvétele minden doktorandusz számára kötelező, amely szintén gyakorlati jeggyel zárul. A tudományos kutatás másik részét képezi maga a kutatási tevékenység. A kutatási tevékenységnek egy kutatási területen belül, a doktorandusz által kiválasztott doktori témához kell kapcsolódnia. Az első négy szemeszter kutatási tevékenysége lehet a témavezető kutatásaihoz kapcsolódó kutatási tevékenység, vagy kutatási projektekben való részvétel, de lehet önálló kutatás is, amelynek célja, hogy a kutatás eredményeit a doktorandusz publikálja. Az utolsó két szemeszterben a doktorandusz a doktori értekezése témájában végez kutatásokat, és azokat publikálja. Elvárt a doktorandusztól az is, hogy a doktori értekezése témájában hazai és nemzetközi konferenciákon tartson tudományos előadást. A doktorandusz publikációi megjelenhetnek könyv, tankönyv, jegyzet - azokban rész-tanulmány, önálló tanulmány lektorált, nem lektorált tudományos folyóiratokban, lapokban, illetve lehet recenzió magyar, vagy idegen nyelven. A doktorandusz kutatói szemináriumokon kívüli kutatási tevékenységéért – a doktorandusz témavezetője az alábbi táblázatban meghatározott kutatási kreditrendszer alapján - kreditet ad. Az NKE Doktori Szabályzatának 41. § (6) bekezdése szerint csak a 2. sz. mellékletben meghatározott kutatási kreditértékek adhatók, és ettől a doktori iskola nem térhet el.

8

A tudományos kutatói tevékenység kredit értékei (100 % részvételi arány esetén) A tevékenység megnevezése

Kreditpont

1. Tudományos kutatás Tudományos pályázatok

Egyéb tudományos tevékenység

Nemzetközi (idegen nyelvű) tudományos pályázaton való részvétel Országos szintű tudományos pályázaton való részvétel Egyetemi szintű tudományos pályázaton való részvétel

12 8 4

Nemzetközi, vagy országos tudományos pályázaton elfogadott anyag (tanulmány)

8

A képzés ideje alatt műhelyvitára készített doktori értekezés-tervezet A kutatási témához kapcsolódó szakirodalom összegyűjtése, feltárása***

20

A kutatási témában elkészített tanulmány, amely a könyvtárban kutatható *** Recenzió (terjedelemtől függetlenül)

2

Tudományos könyv* Könyvfejezet* Szerkesztett könyvben tudományos cikk* Nyomtatott vagy elektronikus idegen nyelvű egyetemi jegyzet, tankönyv

28 18 18

Nyomtatott vagy elektronikus saját nyelvű egyetemi jegyzet, tankönyv Tudományos kutatáson alapuló oktatási segédanyag Külföldi idegen nyelvű folyóiratban Hazájában megjelenő folyóiratban idegen nyelven Saját nyelven megjelent folyóiratban Külföldi idegen nyelvű folyóiratban Hazájában megjelenő folyóiratban idegen nyelven Saját nyelvű folyóiratban

7 6 24 16 8 12 8 4

6

6

2. Publikációk Lektorált könyv, jegyzet, tankönyv Lektorált folyóirat cikk Nem lektorált folyóirat cikk

21

3. Tudományos előadás Nemzetközi (idegen nyelvű) tudományos konferencián való részvétel

Hazai tudományos konferencián való részvétel

Az előadás idegen nyelven lektorált kiadványban való közlése Az előadás idegen nyelven nem lektorált kiadványban való közlése Az előadás saját nyelvű kiadványban való közlése Idegen nyelvű előadás tartása Idegen nyelvű poszter Írásban leadott és a konferencia kiadványban idegen nyelven megjelent korreferátum Idegen nyelvű előadás idegen nyelvű kiadványban való közlése Előadás közlése nemzetközi szintű konferencia saját nyelvű kiadványában Saját nyelven tartott előadás** Idegen nyelvű előadás tartása** Saját nyelvű poszter Idegen nyelvű poszter Írásban leadott és a konferencia kiadványában saját nyelven megjelent korreferátum Idegen nyelvű előadás idegen nyelvű kiadványban való közlése

Saját nyelvű előadás kiadványban való közlése

24 6 8 6 6 4 15 10 4 4 2 4 2 5 5

*Ha idegen nyelvű: amennyiben honi megjelenésű, 2x-es, amennyiben külföldi megjelenésű, 3x-os kreditérték számolható el. ** Csak abban az esetben számolható el, ha az előadás anyaga nem jelent meg kiadványban. *** Csak az első félévben számolható el.

9

C. blokk: Oktatás Lényeges, hogy a doktorandusz az oktatói tevékenységben is szerezzen jártasságot, mivel a fokozatot szerzett doktoranduszok jelentős része a felsőoktatásban a közigazgatás-tudomány területén oktatók utánpótlását jelentheti majd. Indokolt ezért, hogy a doktoranduszoknak a Közigazgatás-tudományi Kar alapszakán – a doktori értekezésük témájához kapcsolódó intézet tanszékein és szakcsoportjaiban - az ötödik és a hatodik szemeszterben legyen lehetőségük legfeljebb heti két óra időtartamban, egy-egy szeminárium megtartására, magyar, vagy idegen nyelven.13 Az oktatási tevékenység a doktorandusz számára nem kötelező. A doktorandusz által oktatott tantárgynak mindkét szemeszterben különbözőnek kell lennie. Indokolt, hogy az adott kutatási terület vezetője meghallgasson néhány, a doktorandusz által megtartott szemináriumot, és a doktoranduszt tanácsokkal lássa el. Az adott kutatási terület felelős oktatója a doktorandusz oktatási tevékenységének teljesítéséért kreditet ad. A tantárgyi struktúra a három éves doktori képzés rendszerében az alábbiak szerint meghatározott: Az első szemeszterben a doktorandusz négy főtárgyat és egy módszertani tárgyat vesz fel, amelyek kötelező tárgyak, két kötelezően választható tárgyat.A második szemeszterben a doktorandusz két főtárgyat és egy módszertani tárgyat vesz fel, ezen kívül két kötelezően és egy szabadon választható tárgyat A harmadik és negyedik szemeszterben a doktorandusznak négy kötelezően választható tárgyat, és hat szabadon választható tárgyat kell fölvennie, és felvehet két opcionálisan választható tárgyat is. A szabadon választható tárgyak felvételénél a doktorandusz kikéri a témavezető véleményét, annak érdekében, hogy a választható tárgyak illeszkedjenek a doktorandusz által írandó doktori értekezés témájához. Ezeknek a tárgyaknak a felvétele és az előírt vizsgakötelezettség teljesítése a feltétele a tanulmányi kreditek megszerzésének. Az ötödik és hatodik szemeszterben a doktorandusz egy-egy tárgyat oktathat alapszakon a és közigazgatás-tudomány területén. Ennek teljesítése jelenti az oktatási kreditek megszerzését. A doktori képzés során hallgatott kötelező és választható tárgyakon kívül a doktorandusz az első négy szemeszter mindegyikében egy-egy kutatói szemináriumot is köteles felvenni. A kutató szemináriumot – a témavezetővel történő konzultáció után – a doktorandusz azon a kutatási területen, azon belül pedig lehetőleg olyan témában veszi fel, amelyik a doktori értekezésének tárgyához kapcsolódik. Kivétel ez alól az első két szemeszterben a kutatás módszertanával foglalkozó két kutatói szeminárium, amelynek felvétele minden doktorandusz számára kötelező. A kutatói szeminárium teljesítését a gyakorlati jegy igazolja, amely meghatározott kreditet jelent. A doktorandusz az első szemeszterben témavezetőt választ, a témavezetővel meghatározzák a doktori értekezés témáját, és a témavezető irányításával elkészíti a doktori értekezés vázlatát. A hat szemeszter során a doktorandusz rendszeresen konzultál a témavezetőjével, akinek az irányításával az első négy szemeszterben kutatási tevékenységet végez. A kutatói szemináriumok teljesítése, a kutatási tevékenység, annak eredményeként a publikációk, valamint a tudományos előadások jelentik a kutatási kreditek megszerzését. 13

Oktatási tevékenységgel az oktatói munkakört betöltő doktorandusz a saját egyetemén tartott órákkal nem szerezhet kreditpontot.

10

A doktori képzés kreditrendszere Tevékenység megnevezése

Kredit-egység

Összesen

3 (3x7) 3 (3x8) 2 (2x7) max. 4 (2x4)

21 24 14 8 Min. 59 Max. 67

2 (2x4)

8 Min. 42

TANULMÁNYOK  Kötelező tárgyak (szigorlat)  Kötelezően választott tárgyak (szigorlat)  Szabadon választható tárgyak (kollokvium)  Opcionálisan választható tárgyak Összesen KUTATÓMUNKA14  

Kutatói szeminárium Tudományos kutatás



Publikáció

Min. 50



Tudományos előadás

Min. 20

Összesen

Min. 120 Max. 150

OKTATÁS* Heti két órás szeminárium tartása magyar nyelven Heti két órás szeminárium tartása idegen nyelven Összesen:

5 (5x2) 10 (10x2)

10 20 Max. 15****

Mindösszesen: Min. 179** Max. 232*** * A doktorandusz opcionálisan tarthat szemeszterenként egy-egy szemináriumot magyar, vagy idegen nyelven. ** A minimálisan 180 kreditet nem teljesítő doktorandusz részére abszolutórium nem adható ki. *** NKE Doktori Szabályzat 21. § (7) -nek megfelelően a térítésmentes képzésben 198 kredit megszerzésére van lehetőség. A térítéses képzésben nincs korlátozás, ugyanakkor maximálisan 232 kredit kerül elszámolásra. **** NKE Doktori Szabályzat 21. § (8)-nak megfelelően az oktatási kredit maximum 15 lehet A doktorandusz párhuzamos képzés, illetve külföldi részképzés keretében más doktori iskola képzésében is részt vehet. A párhuzamos képzésben, illetve külföldi részképzésben hallgatott 14

A tudományos kutatás értékelésének rendszerét részletesen meghatározza a „Tudományos kutatói tevékenység kredit értékei” c. táblázat

11

tárgyak, illetve kutatási tevékenység kreditként történő elismeréséről és beszámításáról a Doktori Iskola Tanácsa dönt.

12

A Doktori Iskola képzési, kutatási és oktatói tevékenységeinek folyamatábrája I. félév

II. félév

III. félév

IV. félév

V. félév

VI. félév

Oktatás (választható) (5 kredit magyar, vagy 10 kredit idegen nyelven)

Oktatás (választható) (5 kredit magyar, vagy 10 kredit idegen nyelven)

A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana (szigorlat)

Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban (szigorlat)****

Kötelezően választható tantárgy (szigorlat)


A hatékony állam (szigorlat)

Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere (szigorlat)


Szabadon választható tantárgy (kollokvium)

A fenntartható közigazgatás (szigorlat)

Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése (szigorlat)



A jogállam típusai (szigorlat)




Közpénzügyi modellek és mechanizmusok (szigorlat)





Vizsgák letétele választható tantárgyakból (opcionális) max. 4 kredit*

Vizsgák letétele választható tantárgyakból (opcionális) max. 4 kredit

Tanulmányi kredit összesen: 18 (kötelező)

Tanulmányi kredit összesen: 17 (kötelező)

Tanulmányi kredit összesen: 17 (13 kötelező, 4 opcionális)

Tanulmányi kredit összesen: 15 (11 kötelező, 4 opcionális)

KUTATÁS

KUTATÁS

KUTATÁS

KUTATÁS

KUTATÁS

KUTATÁS

kutatói szeminárium (2 kredit) Kutatás kredit összesen: 12 (min. 8)

kutatói szeminárium (2 kredit)



Kutatás kredit összesen: 30 (min. 26)

Kutatás kredit összesen: 30

Mindösszesen:30

Mindösszesen: 30

Mindösszesen: 30***

Mindösszesen: 30

Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat)

Mindösszesen: 30**

Kutatás kredit összesen: 13 (min. 9)

Mindösszesen: 30

*Megjegyzés: lehetőség az esetlegesen hiányzó kreditek megszerzése vagy valamilyen okból fontosnak, a kutatandó téma szempontjából érdekesnek ítélt tantárgy(ak) felvételére. A 3. és 4. szemeszterben így opcionálisan lehetőség van 4-4, azaz összesen 8 plusz kredit megszerzésére. ** Szemeszterenként minimum 21 kreditet kell teljesíteni, amelyet a következő szemeszterben pótolni kell. *** Amennyiben a doktorandusz nem él az oktatási opcióval. Az oktatásért maximum 15 kredit adható egy szemeszterben.

13

**** „A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana” és a „Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban” tantárgyak összevontan egy szigorlati jegyként – 3 kredit értékben - a II. szemeszterben kerülnek elszámolásra

14

V. Tantárgystruktúra15 1.számú ÁBRA: a „KÖZJOG” kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Kutatási terület

Közigazgatás-tudományok

Kormányzás és közigazgatás

Főtantárgyak

Közpénzügyi modellek és mechanizmusok

A hatékony állam

Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése

A jogállam típusai Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere

A fenntartható közigazgatás Kutatás-módszertani tárgyak

A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Szaktantárgyak A magyar közigazgatástudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében (választható)

Reformfolyamatok a helyi önkormányzá sban (választható)

Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések

Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban

A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban (kötelező)

Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák

(kötelező)

A közhatalom felelőssége (kötelező)

A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudomány területén

Kutatói szeminárium szint (választható)

Az állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései

15

Magyar kormányzati viszonyok

Az egyes tantárgyak tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza

15

2. számú ÁBRA: a „ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM” kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág


Kutatási terület

Állam és társadalom

Főtantárgyak


A hatékony állam Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése

A jogállam típusai

Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere

A fenntartható közigazgatás

Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana


Szaktantárgyak Az állam összeomlása és újjáépítése (kötelező)

Államfelfogások és államfogalmak (választott)

A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság (választott)


Az állam a konzervatív gondolkodásban (kötelező)

A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén

Kutatói szeminárium szint (választható) Közigazgatási reformok Magyarországon a XVIII. és XX. században

Állam és polgára

16

3. számú ÁBRA: a „KÖZMENEDZSMENT” kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág

Közigazgatás-tudományok Közmenedzsment

Kutatási terület Főtantárgyak

Közpénzügyi modellek és mechanizmusok A hatékony állam Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése



A fenntartható közigazgatás Kutatás-módszertani tárgyak

Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Szaktantárgyak A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra (kötelező)

Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere (választott)

E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra (kötelező)

eKözigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei (választott) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések Kutatói szeminárium szint (választható)

A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Településirányítás az információs társadalomban (választott)

Az eKözigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok (választott) A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség-és biztonságirányítási rendszerek

A közigazgatás minősége A közigazgatási modernizáció kutatása

Katasztrófaválsághelyzeti magatartás és kommunikáció

Kibervédelem a közigazgatásban

17

4. számú ÁBRA: a „ÁLLAM és ÖKONÓMIA” kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág


Kutatási terület

Állam és ökonómia

Főtantárgyak






Kutatás-módszertani tárgyak Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban

A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Szaktantárgyak Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik (választott) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések

A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata (kötelező)

Integritás és korrupció a közszférában (választható)

A gazdasági kormányzás új dimenziói (kötelező)



Közpénzügytan a jogalkalmazásban

Civil szervezetek és a közigazgatás

18

5. számú ÁBRA: „KÖZIGAZGATÁS AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI TÉRBEN” kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág


Kutatási terület

Közigazgatás az európai és nemzetközi térben

Főtantárgyak Közpénzügyi modellek és mechanizmusok A hatékony állam A jogállam típusai


Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése


Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana

Szaktantárgyak Az EU válsága és föderalizmus (kötelező)

Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában (választható)



Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése (választható)

Biztonsági kihívások a globalizált világban – perspektívák és stratégiák (kötelező)



A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai

A „pekingi konszenzus” – közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban

19

6. számú ÁBRA: a „EMBERI ERŐFORRÁS” kutatási terület tantárgyi felépítése Közigazgatás-tudományok

Tudományág Kutatási terület

Emberi erőforrás

Főtantárgyak






Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Szaktantárgyak Közszolgálat és versenyképesség (választható)

Közigazgatási kommunikáció (választható)

Az emberi erőforrás lehetőségei a magyar közszolgálatban (választható)



A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei (kötelező)

A közszolgálati életpálya (európai uniós és hazai dimenziói (kötelező)



Közszolgálati pragmatika és etika - összehasonlító szempontból.

Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok

20

KÖTELEZÓ TANTÁRGYAK: (kutatási területtől függetlenül) Főtantárgyak: (kötelező)  Dr. habil. Bordás Mária: A hatékony állam  Prof. Dr. Bukovics István, DSc.: A fenntartható közigazgatás  Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyi modellek és mechanizmusok  Prof. Dr. Máthé Gábor: Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere  Prof. Dr. Tamás András DSc.: A jogállam típusai  Prof. Dr. Nemes Ferenc: Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése Kutatás-módszertani tárgyak: (kötelező)  Dr. habil. Halász Iván - Gajduschek György, PhD: A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana  Dr. habil. Bordás Mária - Hajnal György, PhD: Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Kutatói szemináriumok: (kötelező)  Hornyacsek Júlia: Általános kutatás-módszertani kérdések  Dr. habil. Nemeslaki András: A tudományos kommunikáció alapvető formái közigazgatás-tudomány területén 1. Kutatási terület: Közjog és közigazgatás Szaktantárgyak Kötelezően választható:  Prof. Dr. Patyi András: A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban  Cserny Ákos, PhD: A közhatalom felelőssége  Kis Norbert, PhD: Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák Szabadon választható:  Szamel Katalin, PhD: A magyar közigazgatás-tudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében  Anne-Elisabeth Courrier, PhD – Temesi István, PhD: Reformfolyamatok a helyi önkormányzásban Kutatói szeminárium (választható)  Dr. habil. Müller György: Magyar kormányzati viszonyok  Vértesy László, PhD: Az állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései

21

2. Kutatási terület: ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM Szaktantárgyak Kötelezően választható:  Dr. habil. Halász Iván: Az állam összeomlása és újjáépítése  Prof. Dr. Egedy Gergely: Az állam a konzervatív gondolkodásban Szabadon választható:  Prof. Dr. Takács Péter: Államfelfogások és államfogalmak  Tóth Zoltán József, PhD: A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság Kutatói szeminárium (választható)  Barna Attila, PhD: Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században  Hosszú Hortenzia, PhD: Állam és polgára

3. Kutatási terület: KÖZMENEDZSMENT Szaktantárgyak Kötelezően választható:  Prof. Dr. Bukovics István, DSc.: A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra  Dr. habil. Nemeslaki András: E-közigazgatás elméleti kihívások: infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra  Dr. habil. Tózsa István: Településirányítás az információs társadalomban

az

Szabadon választható:  Boros Anita, PhD: Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere  Dr. habil. Négyesi Imre – Leitold Ferenc, PhD: eKözigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei  Belényesi Emese: Az eKözigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok Kutatói szeminárium (választható)  Prof. Dr. Bukovics István, DSc.: A közigazgatás minősége  Budai Balázs, PhD: A közigazgatási modernizáció kutatása  Krasznay Csaba, PhD: Kibervédelem a közigazgatásban  Muha Lajos, PhD: A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség-és biztonságirányítási rendszerek  Prof. Dr. Huszár András: Katasztrófa-válsághelyzeti magatartás és kommunikáció 4. Kutatási terület: ÁLLAM ÉS ÖKONÓMIA Szaktantárgyak Kötelezően választható:

22

 

Prof. Dr. Lentner Csaba: A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata Imre Miklós, PhD: A gazdasági kormányzás új dimenziói

Szabadon választható:  Prof. Dr. Lentner Csaba: Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik  Dr. habil. Bordás Mária - Gregóczky Etelka, PhD: Integritás és korrupció a közigazgatásban Kutatói szeminárium (választható)  Pof. Dr. Török Gábor, DSc: Civil szervezetek és a közigazgatás  Gregóczky Etelka, PhD – Nyikos Györgyi, PhD: Közpénzügytan a jogalkalmazásban

5. Kutatási terület: KÖZIGAZGATÁS AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI TÉRBEN Szaktantárgyak Kötelezően választható:  Tomolya János, PhD: Biztonsági kihívások a globalizált világban – perspektívák és stratégiák  Dr. habil. Marján Attila: Az EU válsága és föderalizmus Szabadon választható:  Gellérthegyi István, PhD: Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése  Dr. habil. Bordás Mária: Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában Kutatói szeminárium (választható)  P. Szabó Sándor, PhD: A „pekingi konszenzus” – közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban  Dr. habil. Halász Iván: A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai

6. Kutatási terület: EMBERI ERŐFORRÁS Szaktantárgyak Kötelezően választható:  Hazafi Zoltán, PhD: A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói  Linder Viktória, PhD: A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei Szabadon választható:  Temesi István, PhD: Közszolgálat és versenyképesség

23

 

Szakács Gábor, PhD: Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban Jenei Ágnes, PhD: Közigazgatási kommunikáció

Kutatói szeminárium (választható)  Anne-Elisabeth Courrier, PhD – Temesi István, PhD: Közszolgálati pragmatika és etika – összehasonlító szempontból.  Pallai Katalin, PhD: Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok

24

1. számú melléklet: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának új intézményi struktúrája

25

2. sz. melléklet: az NKE Közigazgatás-tudományi Kar mesterképzési tantárgyai

INTÉZET

Eközszolgálati Fejlesztési Intézet

TANTÁR GY FELELŐ S

OKTATÓ(K)

Dr. Horváth Katalin


VIZSGAFORM A

ELŐFELTÉT EL

FÉLÉV

TÁRGYKÓD

oktatá sért felelős Kar (oktat ó kara)

TANTÁRGY TÍPUSA

TANTÁRGY

KREDIT

Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, nappali tagozat

67

51

16

12 0

K

1

2

1

1

3

vizsga

nincs

KTK

ÓRASZÁM Ö

E

Gy

Adatbáziskezelés a közigazgatási gyakorlatban

5KI11NKO01M

Gazdasági jog I.

5MJ06NKO01M

Civilisztikai és Dr. Török Folyamatban az oktató Nemzetgazda Gábor kijelölés sági Intézet

K

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Jogalkotástan I.

5JT05NKO01M

Állam- és Társadalomel méleti Intézet

Dr. Tamás András

Dr. Tamás András

K

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közigazgatáselmélet

5AI03NKO01M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Szamel Katalin

K

1

4

2

2

3

vizsga

nincs

KTK

5SZ09NKO01M

Közszervezési és Szakigazgatás i Intézet

Dr. Almásy Gyula

Dr. Almásy Gyula

K

1

2

0

2

3

GY

nincs

KTK

Közigazgatási modernizáció (Mobil elektronikus igazgatásszervezés)

5SZ09NKO02M

Közszervezési és Dr. Budai Szakigazgatás Balázs i Intézet

Dr. Budai Balázs Benjámin

K

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Nemzetközi kapcsolatok elmélete és története

5TE08NKO01M


Dr. Egedy Gergely

Dr. Egedy Gergely

K

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Összehasonlító alkotmányjog

5AJ04NKO01M

Közjogi Intézet

Dr. Téglási András

Dr. Takács Albert

K

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Társadalmi kommunikáció

5KO10NKO01M

Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet

Dr. Jenei Ágnes

Gyorgyevics Miklós

K

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

SZ V

1

K

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KÖZP ONT

K

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közigazgatási folyamatok szervezése

Szabadon választható tantárgyak (SZV)

A közösségi jog és politikák alapjai (Az EU jogrendszere)

5NK12NKO01M

Nemzetközi Intézet

Dr. Masenko Mavi Viktor

Dr. Masenko Mavi Viktor, Dr. Tóth Norbert, Dr. Gellérthegyi István, Dr. Czigler Dezső Tamás, Dr. Marján Attila, Dr. Vizi Balázs

A magyar kormányzati modell

5JT05NKO03M


Dr. Müller György

Dr. Müller György

2

26

Dr. Illés Géza Márton, Dr. Kisteleki Károly

K

2

1

1

0

3

vizsga

nincs

KTK

Dr. Kenyeres János

K

2

2

2

0

4

AV

Gazdasági jog I.

KTK

Dr. Temesi István

Koi Gyula

K

2

1

1

0

3

vizsga

nincs

KTK



Dr. Péterfalvi Attila, Törley Gábor

K

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

5JT05NKO04M


Dr. Tamás András

Dr. Tamás András

K

2

4

2

2

4

AV

Jogalkotástan I.

KTK

Közpénzügyi jog

5PU07NKO01M

Civilisztikai és Nemzetgazda sági Intézet

Dr. Lentner Csaba

Dr. Lentner Csaba

K

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Kultúraközi kommunikáció

5KO10NKO02M


Dr. Jenei Ágnes

Dr. Jenei Ágnes

K

2

2

2

0

4

alapvizsga


KTK

SZ V

2

Európai alkotmány- és közigazgatástörténet I.

5JT05NKO02M


Dr. Máthé Gábor

Gazdasági jog II.

5MJ06NKO02M

Civilisztikai és Dr. Török Nemzetgazda Gábor sági Intézet

Helyi önkormányzati modellek

5AJ04NKO02M

Közjogi Intézet

Informatikai védelem a közigazgatásban

5KI11NKO02M

Jogalkotástan II.


2

5JT05NKO06M


Dr. Takács Péter

Dr. Takács Péter

K

3

4

2

2

4

vizsga

nincs

KTK

5KI11NKO03M


Dr. Orbán Anna

Dr. Orbán Anna

K

3

3

1

2

3

GY

nincs

KTK

5PU07NKO02M

Dr. Civilisztikai és Maiyaleh Nemzetgazda né dr. sági Intézet Gregóczk i Etelka

Dr. Lentner Csaba

K

3

2

2

0

4

AV

Közpénzügyi jog

KTK

5JT05NKO05M


Dr. Máthé Gábor


K

3

2

2

0

4

AV

Európai alkotmány- és közigazgatást örténet I.

KTK

Gazdaság és közigazgatás

5AI03NKO03M


Dr. Bordás Mária

Dr. Bordás Mária

K

3

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Nemzetközi migráció és közigazgatás

5NK12NKO02M

Közjogi Intézet

Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

K

3

2

2

0

4

AV

nincs

KTK

5AI03NKO02M


Dr. Bordás Mária

Dr. Gellén Márton, Dr. Hajnal György

K

3

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

SZ V

3

KV

4

vizsga

nincs

KTK

Államtan Dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban

EU Közpénzügyek joga

Európai alkotmány- és közigazgatástörténet II.

Összehasonlító közpolitika

Szabadon választható tantárgyak (SZV) Állami egyházjog

5JT05NKV01M


Dr. Máthé Gábor

Dr. Máthé Gábor

2

2

2

0

3

27

5JT05NKV02M

RTK (Államés társadalomel méleti Intézet)

Dr. Hollán Miklós

Közigazgatási bíráskodás

5AI03NKV03M

Közjogi Intézet

Dr. Rothermel Erika

Összehasonlító közigazgatási jog

5AI03NKV04M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Rothermel Erika Dr. Szamel Katalin, Dr. Temesi István

Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ

Kánai Mariann

Európai közigazgatási büntetőjog

Közigazgatási szaknyelv I-II.

Dr. Hollán Miklós

KV

4

2

2

0

3

vizsga

nincs

RTK

KV

4

2

1

1

3

vizsga

nincs

KTK

KV

4

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Központ oktatói

KV

14.

4

0

4

6

GY

Központ által előírt

KTK

0

0

20

aláírás

-

aláírás

-

Szakdolgozat

-

-

-

KR

4

0

Szakmai gyakorlat

-

-

-

KR

23.

0


SZ V

14.

6

Kötelezően választható tantárgyak (K)

KV

4.

12

10 hét

ÖSSZEFOGLALÓ A KIMENETI KÖVETELMÉNYEKRŐ L Előírt kötelező tárgyak teljesítése

Szakmai gyakorlat

Záróvizsga: szakdolgozat megvédése, szóbeli komplex vizsga ÁllamtudományKözigazgatás, Alapjogok Nemzetközi igazgatás, KözpénzügyekKözmenedzsment témakörökből

KR

nyelvi kimeneti követelmény

KR

6

20

végbizonyítván y (abszolutórium) , elfogadott szakdolgozat

28

TANTÁRGY TÍPUSA

FÉLÉV

ÓRASZÁM

KREDIT

Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, levelező tagozat

Adatbáziskezelés a közigazgatási gyakorlatban

5KI11LKO0 1M

E-közszolgálati Fejlesztési Intézet



K

1

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Gazdasági jog I.

5MJ06LKO 01M

Civilisztikai és Nemzetgazdas ági Intézet

Dr. Török Gábor

Dr. Péterfalvi Attila

K

1

16

16

0

3

vizsga

nincs

KTK

Jogalkotástan I.

5JT05LKO0 1M

Állam- és Társadalomelm életi Intézet

Dr. Tamás András

Dr. Tamás András

K

1

16

16

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AI03LKO0 1M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Szamel Katalin

K

1

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közigazgatási folyamatok szervezése

5SZ09LKO 01M

Közszervezési és Szakigazgatási Intézet

Dr. Almásy Gyula

Dr. Almásy Gyula

K

1

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közigazgatási modernizáció (Mobil elektronikus igazgatásszervezés)

5SZ09LKO 02M


Dr. Budai Balázs

Dr. Budai Balázs Benjámin

K

1

8

8

0

3

vizsga

nincs

KTK


5TE08LKO 01M


Dr. Egedy Gergely

Dr. Egedy Gergely

K

1

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AJ04LKO0 1M

Közjogi Intézet


Dr. Takács Albert

K

1

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5KO10LKO 01M


Dr. Jenei Ágnes

Gyorgyevics Miklós

K

1

16

16

0

3

vizsga

nincs

KTK

SZ V

1

K

2

16

16

0

3

vizsga

nincs

KÖZPONT

K

2

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

TANTÁRGY

TÁRGYKÓ D

ITNÉZET

TANTÁRG Y FELELŐS

OKTATÓ(K)


A közösségi jog és politikák alapjai (Az EU jogrendszere)

5NK12LKO 01M



Dr. Masenko Mavi Viktor, Dr. Tóth Norbert, Dr. Gellérthegyi István, Dr. Czigler Dezső Tamás, Dr. Marján Attila, DR. Vizi Balázs

A magyar kormányzati modell

5JT05LKO0 4M


Dr. Müller György

Dr. Müller György

Ö

E

Gy

VIZSG AFOR MA

ELŐFELTÉTE L

oktatásért felelős Kar (oktató kara)

402 390 12 120

2

29


5JT05LKO0 3M


Dr. Máthé Gábor


K

2

10

10

0

3

vizsga

nincs

KTK

Gazdasági jog II.

5MJ06LKO 02M


Dr. Török Gábor

Dr. Péterfalvi Attila

K

2

16

16

0

4

AV

Gazdasági jog I.

KTK


5AJ04LKO0 2M

Közjogi Intézet

Dr. Temesi István

Koi Gyula

K

2

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Informatikai védelem a közigazgatásban

5KI11LKO0 2M



Dr. Péterfalvi Attila, Törley Gábor

K

2

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Jogalkotástan II.

5JT05LKO0 2M


Dr. Tamás András

Dr. Tamás András

K

2

16

16

0

4

AV

Jogalkotástan I.

KTK

Közpénzügyi jog

5PU07LKO 01M


Dr. Lentner Csaba

Dr. Lentner Csaba

K

2

16

16

0

3

vizsga

nincs

KTK


5KO10LKO 02M


Dr. Jenei Ágnes

Dr. Jenei Ágnes

K

2

16

16

0

4

AV


KTK

SZ V

2


2

Államtan

5JT05LKO0 6M


Dr. Takács Péter

Dr. Takács Péter

K

3

16

16

0

4

vizsga

nincs

KTK

Dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban

5KI11LKO0 3M


Dr. Orbán Anna

Dr. Orbán Anna

K

3

16

12

4

3

vizsga

nincs

KTK

EU Közpénzügyek joga

5PU07LKO 02M


Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka

Dr. Lentner Csaba

K

3

16

16

0

4

AV

Közpénzügyi jog

KTK


5JT05LKO0 5M


Dr. Máthé Gábor


K

3

16

16

0

4

AV

Európai alkotmány- és közigazgatástör ténet I.

KTK


5AI03LKO0 2M


Dr. Bordás Mária

Dr. Bordás Mária

K

3

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5NK12LKO 02M

Közjogi Intézet

Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

K

3

16

16

0

4

AV

nincs

KTK

Összehasonlító közpolitika

5AI03LKO0 3M


Dr. Bordás Mária

Hajnal György

K

3

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

SZ V

3

KV

4

vizsga

nincs

KTK

Szabadon választható tantárgyak (SZV) Állami egyházjog

5JT05LKV0 1M


Dr. Máthé Gábor

Dr. Máthé Gábor

2

12

12

0

3

30


5JT05LKV0 2M

RTK (Állam- és társadalomelm életi Intézet)

Dr. Hollán Miklós

Dr. Hollán Miklós

Közigazgatási bíráskodás

5AI03LKV0 2M

Közjogi Intézet

Dr. Rothermel Erika


5AI03LKV0 1M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Rothermel Erika Dr. Szamel Katalin, Dr. Temesi István


Kánai Mariann

Közigazgatási szaknyelv I-II.

KV

4

12

12

0

3

vizsga

nincs

RTK

KV

4

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

KV

4

12

12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Központ oktatói

KV

14.

8

0

8

6

GY

Központ által előírt

KTK

0

0

0

20

aláírás

-

aláírás

-

Szakdolgozat

-

-

-

KR

Szakmai gyakorlat

-

-

-

KR

4 24.

0

10 hét

ÖSSZEFOGLALÓ A KIMENETI KÖVETELMÉNYEKRŐL Előírt kötelező tárgyak teljesítése Szabadon választható tantárgyak (SZV)

SZ V

14.

6


KV

4

12

Záróvizsga: szakdolgozat megvédése, szóbeli komplex vizsga ÁllamtudományKözigazgatás, Alapjogok Nemzetközi igazgatás, KözpénzügyekKözmenedzsment témakörökből

KR

6

20


KR

Szakmai gyakorlat

végbizonyítvány (abszolutórium), elfogadott szakdolgozat

JELMAGYARÁZAT: R - előírt tárgy részleges teljesítésével (aláírást megszerezte, de/vagy sikertelen vizsgát tett) is felvehető, de vizsgázni csak az előírt megelőző tantárgyból letett sikeres vizsga megléte után lehetséges. KR - kritérium követelmény GY - gyakorlati jegy AV - alapvizsga

31

Európai és nemzetközi igazgatás (MA) mesterképzési szak NAPPALI tagozat

120

FÉLÉV

71 57 14

TANTÁRGY TÍPUSA

Gy

KREDIT

ÓRASZÁM


Dr. Borók György, Dr. Masenko Mavi Viktor

kötelező

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KÖZPONT

5TO16NKO 101M


Dr. Egedy Gergely

Dr. Halász Iván, Dr. P. Szabó Sándor, Dr. Egedy Gergely

kötelező

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Jogállami kormányzati viszonyok

5JT05NKO 07M


Dr. Müller György

Dr. Müller György

kötelező

1

2

2

0

2

vizsga

nincs

KTK


5AI03NKO1 00M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Szamel Katalin

kötelező

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK


5KO10NKO 100M


Dr. Jenei Ágnes

Dr. Jenei Ágnes

kötelező

1

2

2

0

2

vizsga

nincs

KTK


5TE08NKO 100M


Dr. Egedy Gergely

Dr. Egedy Gergely

kötelező

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AJ04NKO 100M

Közjogi Intézet


Dr. Takács Albert

kötelező

1

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Összehasonlító politológia

5TE08NKO 101M


Dr. Egedy Gergely

Szentpéteri Nagy Richard

kötelező

1

2

1

1

2

vizsga

nincs

KTK


5KO10NKO 101M


Dr. Jenei Ágnes

Gyorgyevics Miklós

kötelező

1

2

2

0

2

vizsga

nincs

KTK


Kánai Mariann

Központ oktatói

KV/ SZV*

1

4

0

4

2

GY

nincs

KTK


SZV

16.

2


KV

16.

2

TANTÁRGY

A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga

TÁRGYKÓ D

INTÉZET

5NK12NKO 100M


A világ nagy térségeinek politikai és társadalmi szerkezete

Közigazgatási szaknyelv 1. *

A magyar közigazgatás és az uniós döntéshozatal

Az EU jogrendszere (A közösségi jog és politikák alapjai)

5AI03NKO1 02M

5NK12NKO 101M



TANTÁRGY FELELŐS

OKTATÓ(K)

Ö

E

VIZSGAFO RMA

ELŐFELTÉT EL


Dr. Imre Miklós

Dr. Back András

kötelező

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK


Dr. Czigler Dezső Tamás, Dr. Gellérthegyi István, Dr. Vizi Balázs, Dr. Masenko Viktor

kötelező

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KÖZPONT

32

EU Közpénzügyek

5PU07NKO 100M

Civilisztikai és Nemzetgazdasá gi Intézet

Dr. Lentner Csaba

Dr. Lentner Csaba

kötelező

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Európa régiói és regionális politikák

5SZ09NKO 100M


Dr. Tózsa István

Dr. Tózsa István

kötelező

2

2

2

0

3

Vizsga

nincs

KTK


5JT05NKO 100M


Dr. Máthé Gábor


kötelező

2

1

1

0

3

vizsga

nincs

KTK

Globalizáció és civilizáció(k)

7NK40NBK 15M


Dr. Egedy Gergely

FOLYAMAT BAN AZ OKTATÓ KIJELÖLÉSE

kötelező

2

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AJ04NKO 101M

Közjogi Intézet

Dr. Temesi István

Koi Gyula

kötelező

2

1

1

0

3

vizsga

nincs

KTK

Nemzetközi szerződéskötési és tárgyalási technikák

5NK12NKO 102M


Dr. Vizi Balázs

Dr. Tóth Norbert, Dr. Vizi Balázs

kötelező

2

2

0

2

2

Beszámoló

nincs

KÖZPONT


Kánai Mariann

Központ oktatói

KV/ SZV*

2

4

0

4

2

GY


KTK


SZV

16.

2


KV

16.

2


A kelet- és középeurópai államok alkotmányos és közigazgatási rendszerei

5NK12NKO 103M

Közjogi Intézet

Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

kötelező

3

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

Az EU támogatási, pályázati és ellenőrzési rendszere

5MJ06NKO 100M


Hutkai Zsuzsanna

Hutkai Zsuzsanna

kötelező

3

2

1

1

3

beszámoló

nincs

KTK


5KI11NKO1 00M


Dr. Orbán Anna

Dr. Orbán Anna

kötelező

3

3

1

2

3

GY

nincs

KTK


5JT05NKO 101M


Dr. Máthé Gábor


kötelező

3

2

2

0

3

AV

Európai alkotmány- és közigazgatást örténet I.

KTK


5JT05NKO 102M

RTK (Állam- és társadalomelm életi Intézet)

Dr. Hollán Miklós

Dr. Hollán Miklós

kötelező

3

2

2

0

3

Vizsga

nincs

RTK


5AI03NKO1 03M


Dr. Bordás Mária

Dr. Bordás Mária

kötelező

3

2

2

0

3

Vizsga

nincs

KTK

Közbeszerzés és versenyjog az EU-ban

5PU07NKO 101M



Buda Lorina

kötelező

3

2

2

0

3

Vizsga

nincs

KTK


5NK12NKO 104M

Közjogi Intézet

Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

kötelező

3

2

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

33


5AI03NKO1 04M

Dr. Szamel Katalin

Dr. Szamel Katalin

kötelező

3


SZV

16.

2


KV

16.

2

Az uniós közszolgálati jog és a tagállami közszolgálati rendszerek

Katasztrófaigazgatás nemzetközi és regionális szinten

Közjogi Intézet

5AI03NKO1 06M


5SZ09NKO 101M


2

2

0

3

Dr. Hazafi Zoltán

Dr. Linder Viktória, Dr. Hazafi Zoltán

kötelező

4

2

2

0

3

folyamatban

FOLYAMA TBAN AZ OKTATÓ KIJELÖLÉ SE

kötelező

4

2

2

0

3

KTK

0

3

AV


KÖZPONT

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

2

0

3

vizsga

nincs

KTK

aláírás

-

aláírás

-

kötelező

4

2

2

0

Nemzetközi bíráskodás és az emberi jogok védelme

5NK12NKO 106M



Dr. Masenko Mavi Viktor, Dr. Tóth Norbert

kötelező

4

2

2

Nemzetközi szervezetek és közszolgálat

5AI03NKO1 06M


Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

kötelező

4

2

Világgazdaságtan

5MJ05NKO 101M


Hutkai Zsuzsanna

Hutkai Zsuzsanna

kötelező

4

2

KV

14.

KR

Szakmai gyakorlat

-

-

-

KR

4 14.

KTK

nincs

Dr. Boros Anita

-

KTK

vizsga

Dr. Boros Anita

-

AV

A nemzetközi szervezetek és közszolgálat párhuzamos felévtellel való teljesítése

3

Közjogi Intézet

-

KTK

nincs

5NK12NKO 105M

Szakdolgozat

nincs

Vizsga

Közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban és az uniós tagállamokban


Vizsga

3 0 0

0

0

10

4 hét

ÖSSZEFOGLALÓ A KIMENETI KÖVETELMÉNYEKRŐL Előírt kötelező tárgyak teljesítése Szabadon választható tantárgyak (SZV)

SZV

14.

6


KV

14.

9

Szakmai gyakorlat

34

Záróvizsga: szakdolgozat megvédése, szóbeli komplex vizsga teljesítése A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból), A globális világ kihívásai és a jogrendszer (Az alapjogok a nemzeti, uniós és nemzetkozi szinten. Emberi jogok és konfliktusok), közszolgálat, közpénzügyek, közmenedzsment témakörökben

KR


KR

6


10

* kérelemre szabadon választható tantárgyként elismerhető JELMAGYARÁZAT: R - előírt tárgy részleges teljesítésével (aláírást megszerezte, de/vagy sikertelen vizsgát tett) is felvehető, de vizsgázni csak az előírt megelőző tantárgyból letett sikeres vizsga megléte után lehetséges. KR - kritérium követelmény GY - gyakorlati jegy AV - alapvizsga

Gy

KREDIT

Európai és nemzetközi igazgatás (MA) mesterképzési szak, LEVELEZŐ tagozat OKTATÓ(K)

FÉLÉV

ÓRASZÁM TANTÁR GY TÍPUSA

Ö

E

VIZSGAFO RMA

ELŐFELTÉ TEL


TANTÁRGY

TÁRGYKÓD

INTÉZET

TANTÁRGY FELELŐS


5AI03LKO100M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Szamel Katalin

kötelező

1

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AJ04LKO100M

Közjogi Intézet


Dr. Takács Albert

kötelező

1

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Jogállami kormányzati viszonyok

5JT05LKO10M

Állam- és Társadalom elméleti Intézet

Dr. Müller György

Dr. Müller György

kötelező

1

12 12

0

2

vizsga

nincs

KTK


5TE08LKO100M


Dr. Egedy Gergely

Dr. Egedy Gergely

kötelező

1

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

35

Dr. Egedy Gergely

Dr. Halász Iván, Dr. P. Szabó Sándor, Dr. Egedy Gergely

kötelező

1

16 16

0

3

vizsga

nincs

KTK


Dr. Egedy Gergely

Szentpéteri Nagy Richard

kötelező

1

12 12

0

2

vizsga

nincs

KTK

5KO10LKO100M


Dr. Jenei Ágnes

Dr. Jenei Ágnes

kötelező

1

16 16

0

3

vizsga

nincs

KTK


5KO10LKO101M


Dr. Jenei Ágnes

Gyorgyevics Miklós

kötelező

1

16 16

0

2

vizsga

nincs

KTK


5NK12LKO100M


Dr. Vizi Balázs

Dr. Borók György

kötelező

1

12

0

12

3

beszámoló

nincs

KÖZPONT


Kánai Mariann

Központ oktatói

szabado n választha tó

1

8

0

8

2

gyakorlati jegy

nincs

KTK

7NK40LBK28M


Dr. Egedy Gergely

FOLYAMAT BAN AZ OKTATÓ KIJELÖLÉSE

kötelező

2

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5JT05LKO07M


Dr. Máthé Gábor


kötelező

2

10 10

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AJ04LKO04M

Közjogi Intézet

Dr. Temesi István

Koi Gyula

kötelező

2

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

kötelező

2

16 16

0

3

vizsga

nincs

KÖZPONT


5TO16LKO101M



5TE08LKO101M


Közigazgatási szaknyelv I.*



5NK12LKO03M



Dr. Gellérthegyi István, Dr. Vizi Balázs, Dr. Czigler Dezső Tamás, Dr. Masenko Mavi Viktor

A magyar közigazgatás és az uniós döntéshozatal

5AI03LKO05M

Közszervezé si és Szakigazgat ási Intézet

Dr. Imre Miklós

Dr. Back András

kötelező

2

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

5PU07LKO03M

Civilisztikai és Nemzetgazd asági Intézet

Dr. Lentner Csaba

Dr. Lentner Csaba

kötelező

2

16 16

0

3

vizsga

nincs

KTK

EU Közpénzügyek

36


5NK12LKO04M


Dr. Vizi Balázs

Dr. Tóth Norbert, Dr. Vizi Balázs

kötelező

2

8

0

8

3

beszámoló

nincs

KÖZPONT


5SZ09LKO03M


Dr. Tózsa István

Dr. Tózsa István

kötelező

2

16 16

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közigazgatási szaknyelv II.*


Kánai Mariann

Központ oktatói

szabado n választha tó

2

8

8

2

gyakorlati jegy

Közigazgatá si szaknyelv I. *

KTK


5JT05LKO08M


Dr. Máthé Gábor


kötelező

3

16 16

0

3

alapvizsga

Európai alkotmányés közigazgatá störténet I.

KTK


5AI03LKO06M


Dr. Bordás Mária

Dr. Bordás Mária

kötelező

3

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5MJ06LKO03M


Hutkai Zsuzsanna

Hutkai Zsuzsanna

kötelező

3

8

4

4

3

beszámoló

nincs

KTK


5AI03LKO07M

Közjogi Intézet

Dr. Szamel Katalin

Dr. Szamel Katalin, Dr. Temesi István

kötelező

3

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5KI11LKO04M

Eközszolgálat i Fejlesztési Intézet

Dr. Orbán Anna

Dr. Orbán Anna

kötelező

3

16 12

4

3

vizsga

nincs

KTK


5JT05LKO09M

RTK (Államés társadalome lméleti Intézet)

Dr. Hollán Miklós

Dr. Hollán Miklós

kötelező

3

12 12

0

3

vizsga

nincs

RTK

A kelet- és középeurópai államok alkotmányos és közigazgatási rendszerei

5NK12LKO05M

Közjogi Intézet

Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

kötelező

3

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

5PU07LKO04M



Dr. Nyikos Györgyi

kötelező

3

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közbeszerzés és versenyjog az EU-ban

0

37


5NK12LKO06M

Közjogi Intézet

Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

kötelező

3

16 16

0

3

vizsga

nincs

KTK

Világgazdaságtan

5MJ06LKO04M


Hutkai Zsuzsanna

Hutkai Zsuzsanna

kötelező

4

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5AI03LKO08M


Dr. Hazafi Zoltán

Dr. Linder Viktória, Dr. Hazafi Zoltán

kötelező

4

12 12

0

3

alapvizsga

nincs

KTK


5NK12LKO07M


Dr. Halász Iván

Dr. Halász Iván

kötelező

4

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK

Közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban és az Uniós tagállamokban

5AI03LKO09M

Közjogi Intézet

Dr. Boros Anita

Dr. Lövétei István, Dr. Boros Anita

kötelező

4

12 12

0

3

vizsga

nincs

KTK


5NK12LKO08M



Dr. Tóth Norbert, Dr. Masenko Mavi Viktor

kötelező

4

12 12

0

3

alapvizsga

Közigazgatási alapismeretek

5AI03LKR01M


Dr. Imre Miklós

Dr. Horváth Attila, Dr. Szalai András

kritérium

1

12 12

0

4

beszámoló

nincs

KTK

Alkotmányjogi és önkormányzati alapismeretek

5AJ04LKR01M

Közjogi Intézet


Karácsonyin é Dr. Borbás Beatrix

kritérium

1

12 12

0

3

beszámoló

nincs

KTK

5SZ09LKR01M


Dr. Belényesi Emese

Buskó Tibor László, Dr. Budai Balázs, Dr. Belényesi Emese

kritérium

1

12 12

0

3

beszámoló

nincs

KTK

KV

14.

Közigazgatásszervezési alapismeretek


Nemzetközi migráció és KÖZPONT közigazgatá s

3

38

Szakdolgozat

-

-

KR

-

4

0

0

0

10

KR

14.


SZV

14.

6


KV

14.

9

Szakmai gyakorlat

-

-

-

0

4 hét

aláírás

-

aláírás

-

ÖSSZEFOGLALÓ A KIMENETI KÖVETELMÉNYEKRŐL Előírt kötelező tárgyak teljesítése

Szakmai gyakorlat

Záróvizsga: szakdolgozat megvédése, szóbeli komplex vizsga teljesítése A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból), A globális világ kihívásai és a jogrendszer (Az alapjogok a nemzeti, uniós és nemzetkozi szinten. Emberi jogok és konfliktusok), közszolgálat, közpénzügyek, közmenedzsment témakörökben

KR


KR

6


10

1

GY

E

Dr. Szamel Katalin

Ö

KT

Félév

TANTÁRGY FELELŐS

46 36 10 8 8 0

12 0

12 12

3

0

Vizsga-forma


TANSZÉK

TANTÁRGY

Tantárgyak Óraszáma

Kredit

* kérelemre szabadon választható tantárgyként elismerhető

Előfeltéte l

Tantárg y típusa

V

nincs

kötelező

39


AJ

Dr.Takács Albert

1

12 12

0

3

V

nincs

kötelező


TE

Dr. Egedy Gergely

1

12 12

0

3

V

nincs

kötelező


NK

Dr. Rostová-nyi Zsolt

1

12 12

0

3

V

nincs

kötelező


NK

Dr. Rostová-nyi Zsolt

1

16 16

0

3

V

nincs

kötelező


TE

Dr. Egedy Gergely

1

12 12

0

2

V

nincs

kötelező


KO

Dr. Jenei Ágnes

1

16 16

0

3

Társadalm i V kötelező kommuni káció


KO

Dr. Jenei Ágnes

1

12 12

0

2

V

nincs

kötelező


NK

Dr. Masenkó-Mavi Viktor

1

12

0

12

3

B

nincs

kötelező

Közigazgatási szaknyelv I.*

IL

Kánai Mariann

1

8

0

8

2

G Y

nincs

szabadon választha tó


JT

Dr. Rácz Lajos

2

12 12

0

3

V

nincs

kötelező

AJ/KT

Dr. Takács Albert

2

16 16

0

3

V

nincs

kötelező


NK


2

16 16

0

3

V

nincs

kötelező

Magyar közigazgatás és az uniós döntéshozatal

KT

Dr. Imre Miklós

2

12 12

0

3

V

nincs

kötelező


MJ

Dr. Török Gábor

2

8

4

4

3

B

nincs

kötelező

EU Közpénzügyek

PÜ

Dr. Maiyalehné Dr. Gregóczki Etelka

2

16 16

0

3

V

nincs

kötelező


NK

Dr. Blahó András

2

8

0

8

3

B

nincs

kötelező


SZU

Dr. Tózsa István

2

16 16

0

3

V

nincs

kötelező

Önkormányzati modellek

40

szabadon választha tó

Közigazgatási szaknyelv II.*

IL

Kánai Mariann

2

8

0

8

2

G Y

Európai alkotmány-és közigazgatástörténet

JT

Dr. Máthé Gábor

3

16 16

0

3

Európai A alkotmány kötelező történet


KT

Dr. Bordás Mária

3

12 12

0

3

V

nincs

kötelező

Világgazdaságtan

NK

Dr. Magas István

3

12 12

0

3

V

Közgazda ságtan II.

kötelező


KT

Dr. Imre Miklós

3

12 12

0

3

V

nincs

kötelező

Dokumentumkezelés és tájékoztató-rendszerek a közigazgatásban

KI


3

16

4

12

3

V

nincs

kötelező


JT

Dr. Kis Norbert

3

12 12

0

3

V

nincs

kötelező

A kelet-és közép-európai államok alkotmányos és közigazgatási rendszerei

NK

Dr. Halász Iván

3

12 12

0

3

V

nincs

kötelező

Közbeszerzés és versenyjog az EUban

PÜ

Dr. Maiyalehné Dr. Gregóczki Etelka

3

12 12

0

3

V

nincs

kötelező


NK

Dr. Halász Iván

3

16 16

0

3

V

nincs

kötelező


KT

Dr. Szamel Katalin

4

12 12

0

3

A


NK


4

12 12

0

3

V

nincs

kötelező

Közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban és az Uniós tagállamokban

KT

Dr. Imre Miklós

4

12 12

0

3

B

nincs

kötelező

Katasztrófaigazgatás nemzetközi és regionális szinten

SZU

Dr. Mezey Gyula

4

16 16

0

3

V

nincs

kötelező

A

Nemzetkö zi migráció és közigazga tás

kötelező


NK


4

12 12

0

3

Kötelezően választható tantárgy

34

24

0

24

9

Szabadon választható tantárgy

14

24

0

24

6

Szakmai gyakorlat Szakdolgozat

4 4

4 hét 0 0

0 10

nincs

kötelező

kötelezőe n választha tó szabadon választha tó

41

* Közigazgatási szaknyelv helyett lehetőség van a szabadon választható tantárgyak listájából is választani

42

A közigazgatási mesterképzésen oktatott tantárgyak adatlapjai Közigazgatáselmélet A tantárgy kódja: 5AI03NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatáselmélet A tantárgy neve (angolul): Theory of Public Administration A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 2 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: alapozó / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Szamel Katalin A tantárgy szakmai tartalma: Az alapképzésben a hallgatók már elsajátították a közigazgatás-tudomány alapjait. Ennek célja az alapképzésben az, hogy informálja a hallgatókat a különféle megközelítési módokról: inkább tehát a közigazgatás fogalmának megértéséhez szükséges ez, mintsem az egyes irányzatok közötti tényleges különbségek megértetéséhez. A mesterképzésben azonban lehetőség nyílik az irányzatok alaposabb megismertetésére. Minthogy a mesterképzés célja a magasabb vezető állásokra való kompetenciák elsajátíttatása, lényeges, hogy hallgatók a rendészeti felfogás, a jogi pozitivizmus, a jogdogmatika, a közigazgatástan, a közigazgatás szociológiai, politológiai, sőt pszichológiai illetve a hatékonyságot középpontba helyező management-irányzatok tartalmi kérdéseit is behatóan tanulmányozzák. Ezzel elérhető, hogy ne a gyakorlatban szembesüljenek olyan alapvető tételekkel, amelyek igazságát a tudomány már régen felismerte. Az előadásokat nappali tagozaton szeminárium egészíti ki, ahol a hallgatói önálló munka dominál. A szemináriumvezető irányításával a hallgatók részletesebben megismerkedhetnek egy-egy kiemelkedő jelentőségű szerző munkásságával, és feldolgozzák a az előadások tematikájához megadott tudományos műveket, az egyes témakörök elmélyültebb vizsgálatát végzik közösen, készségeket szerezve ezáltal valamely téma önálló feldolgozására is. A tantárgy tananyaga: – A közigazgatás tudományos megközelítésének jelentősége és jelentősebb irányzatai. – A pozitivizmus és a jogdogmatika alapkérdései. – Kameralisztika, közigazgatástan. – Látszat és valóság a közigazgatásban – Szociológiai közelítések, Bürokráciaelméletek. – A közigazgatás mint vezetés és mint management, a new public management. – A szolgáltató közigazgatásról vallott nézetek változása (a forsthoffizmustól az osbornizmusig). – Ágazatok összehasonlító jogi aspektusai. – A közigazgatás filozófiája és lélektana. – Politológia a közigazgatásról. – A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként I. Anglia.

43

– – – –

A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként II. Franciaország. A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként III. Németország. A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként IV. Egyesült Államok. A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként V. Magyarország.

Kompetenciák: A közigazgatás tudományos megközelítési irányai valamennyien máig érvényes tételeket fogalmaztak meg, s a közigazgatási vezetők számára nélkülözhetetlen, hogy e tudományos igazságok ismeretében működjenek majdan. Míg az igazgatásszervezőképzés (alapképzés) a közigazgatás rutinizálható feladataira nyújt felkészültséget, addig a mesterképzés elméletileg felkészültebb, s ezáltal bonyolultabb, stratégiai feladatok megoldására is képes szakembereket képez. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: – Közigazgatás-tudományi antológia. Oktatási anyag. 1–2. köt. Vál. Molnár Miklós – Nagy Tibor Gyula. Szerk. Lőrincz Lajos. [Közzéteszi a] Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Államigazgatási kar – ELTE Államigazgatási jogi tanszék. [Bp.] Unió K. [2000.] 231, 176 p. Bibliogr. a jegyzetekben. – Michel-Jean Bertrand: Geographie de l’administration. M. Th. Genin, London New York. 1974. 510 old. – Lőrincz – Nagy – Szamel: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai KJK 1976. 470. old. – Szamel Lajos: A magyar közigazgatástudomány KJK. 1977. 413. old. – A magyar közigazgatástudomány klasszikusai, 1874–1947 (szek: Lőrincz Lajos) KJK. 1988. 366. old. – Jenei György: Közigazgatási management Századvég kiadó , Budapest 2005. 226. old. – Tamás András: A közigazgatási Jog elmélete Budapest 2010..512. old. – Verwaltungwissenschaft (Wege der Forschung) Wissenschaftliche Buchgessellschaeft Darmstadt 1976. 514. old. – Person Jann, Werner: Verwaltung und Verwaltungswissenschaft in Deutschland (Einführung in die Verwaltungswissenschaft )Verfasserangabe 1. Aufl. Wiesbaden VS Verl. für Sozialwiss. 1. 2005. 316. old. – Verwaltungswissenschaften und Verwaltungswissenschaftl( Forschungssymposium anlässlich der Emeritierung von Univ. Prof. Dr. Klaus König) hrsg. von Jan Ziekow Berlin Drucker Duncker & Humblot 2003. 216 S. – Sir William Wade – Cristopher Forsyth: Administrative Law: Clarendon Press, Oxford. 6-ik kiadás 1996. 1039.old. – Althoff, Klaus – Michael Thielpape: Psychologie in der Verwaltung 6. átdolg kiad. Hamburg. Maximillien Verlag 2000. 356. old. A tantárgy oktatói Dr. Szamel Katalin, Dr. Temesi István

44

Összehasonlító alkotmányjog A tantárgy kódja: 5AJ04NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Összehasonlító alkotmányjog A tantárgy neve (angolul): Comparative Constitutional Law A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Magyar alkotmányjog I–II. A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Téglási András A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a főbb alkotmányos rendszereket, azok kialakulásának történetét, alapvető intézményeit és eljárásait. A jogi profilú felsőoktatási intézményekben a Magyar alkotmányjog elnevezésű tantárgy keretében – érthető módon – a hatályos magyar joganyag áll az oktatás homlokterében, s a korlátozott óraszám miatt viszonylag szűk körű lehetőség nyílik a nemzetközi kitekintésre – többnyire a történeti rész körében. Az Összehasonlító alkotmányjog című tantárgy oktatása ezért mindenekelőtt a nemzetközi ismereteket gazdagítja, és a kar profiljához illeszkedően elsősorban azokat az intézményeket állítja a középpontba, amelyek a közigazgatás működésével és törvényességének biztosításával állnak kapcsolatban. A közigazgatás-tudományi kar mindezért nehezen képzelhető el az “Összehasonlító alkotmányjog” módszeres művelése és oktatása nélkül. A tantárgy tananyaga: – Bevezető előadás. Az alkotmánygondolat Európában egykor és ma. A XX. századi európai alkotmányfejlődés jellemző vonásai, különös tekintettel a kilencvenes évek új alkotmányaira. Az alaptörvények, és az alkotmányjog egyéb forrásai, különös tekintettel az organikus (sarkalatos) törvényekre. Az alkotmányozás és az alkotmánymódosítás szabályai; az alaptörvények stabilitásának garanciái. – A parlamentek összehasonlító elemzése. Az egykamarás és a kétkamarás rendszer, valamint az utóbbi válfajai. Az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom egymáshoz való viszonya. A kibővített parlament. A parlamenti struktúra a házszabályok tükrében. A bizottságok összetétele és jogállása. A vizsgálóbizottságok. A parlamenti működés. Parlamenti kisebbségvédelmi szabályok az alkotmányokban és a házszabályokban. A parlament és a végrehajtó hatalom viszonya. A bizalmatlansági indítvány típusai. A jogalkotó hatáskör megosztása a parlament és a kormány között. A törvénykezdeményezésre jogosultak köre; a népi törvénykezdeményezés és a népszavazás a különböző államokban. Államfői jogok az elfogadott törvényekkel kapcsolatban. A parlament helyettesítése rendkívüli helyzetekben. – Az államfői jogállás problémái. Valóban protokolláris-e az államfő szerepe? A monarcha és a köztársasági elnök jogállása közötti növekvő különbségek. Az elnökválasztás módja. Átmeneti típusok a prezidenciális és a klasszikus értelemben vett parlamentáris rendszer között. Az ellenjegyzés fokozatos háttérbe szorulása. Az államfő és a hatalmi ágak viszonya.

45

– A kormány és a parlament viszonya. A két szerv közötti munkamegosztás a jogalkotásban. A kormányzati tevékenység parlamenti ellenőrzésének eszközei. A kormány megbízatásának keletkezése. A normál és a konstruktív bizalmatlansági indítvány. A testületi és a kancelláris kormányzás. A miniszteri önállóság és felelősség. A miniszterelnök és a kormánytagok viszonya. A szűkebb kabinet és a kormánybizottságok. A kormány hivatali szervezete. A kormány és a tőle független központi szervek. – A alkotmánybíráskodás két vállfaja, és az átmeneti szervezeti megoldások. A klasszikus alkotmánybírósági jogkörök és a nemzeti sajátosságok. Az alkotmánybíróság állambírósági szerepköre a különböző országokban. Munkamegosztás a normakontroll terén az alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság között. Szuperbíróság-e az alkotmánybíróság? A német típusú alkotmányjogi panasz és válfajai. Az alkotmánybírósági jogalkotás. – A közigazgatás törvényességi kontrollja. A köztársasági elnök ellenőrzési jogköre (finn modell). Az ombudsman hatásköre és jogi eszközei. A közigazgatási bíráskodás típusai. – A legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóságok a Limai Deklaráció tükrében. A pénzügyi bíróság, a számvevőszék és a köztes megoldási módok. A legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóság alárendeltsége, hatásköre és jogi eszközei a különböző országokban. – Az önkormányzati rendszerek típusai. A központi és a helyi hatalom a hatalommegosztás dimenziójában. Önkormányzati struktúrák az európai országokban. Az önkormányzati testület és a hivatali szervezet kapcsolata. A hatáskör-telepítés elvei. Az önkormányzati társulások. – A politikai pártokra vonatkozó jogi szabályozás az alaptörvényekben és a párttörvényekben. A házszabályok rendelkezései a frakciókról. – A választói rendszerek és a választójogi törvények. Az arányos, a többségi és a vegyes rendszerek. Az „árok-rendszer”. A küszöbérték. Az aktív és a passzív választójog korlátai. A választási bíráskodás az európai országokban. – Az egyházra vonatkozó rendelkezések az alkotmányokban és a törvényekben. Az állam és az egyház viszonyának alapvető típusai. Állami jogosítványok az államegyház tekintetében. – Az állampolgárság szabályozása az alaptörvényekben és az állampolgársági törvényekben. – A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. A finn modell. A működő autonómiák Európában Dél-Tiroltól a spanyol autonóm közösségekig. A határon túli magyarok autonómia-koncepciói. – A politikai szabadságjogok az alaptörvények és az alkotmánybírósági gyakorlat tükrében. Strasbourgi precedensek az alapvető jogok említett csoportja köréből. A személyi szabadságjogok. A gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az ún. harmadik generációs jogok. Az alapjogi rendszer. Záró előadás. Kompetenciák: A tárgy a hallgatók látókörét hivatott szélesíteni. Nemzetközi ismeretek nyújtásával elsajátítható és a gyakorlatban is könnyen alkalmazható tudást biztosít. Az oktatás fejleszti a hallgatók készségét bonyolult közjogi kérdések megértésére és megoldására, továbbá közelebb hozza a fiatal magyar szakemberek számára az európai horizontot, továbbá az európai jogállamiság eszméjét, az európai integráció lényegét, hazánk európaiságának megértését és átélését. A kurzus konkrét jogi ismereteket nyújt, amelyek elsajátítását pontozható, értékelhető, visszakérdezős módszerrel lehet ellenőrizni. Az értékelés alapja a hallgatók elemző, kifejtő, problémamegoldó képességének felmérése, valamint a tárgyi tudás megszerzésének és birtoklásának ellenőrzése. Vizsgakövetelmény: vizsga

46

Irodalomjegyzék: Tananyag: – elkészítendő jegyzet – kiegészítő irodalom a jegyzet elkészültéig: Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog, PPKE, Budapest, 2005, valamint Bibó István: Az európai társadalomfejlődés értelme. In: Bibó István válogatott művei, Harmadik kötet (1971-1979), Magvető, Budapest, 1986. Ajánlott irodalom: – Nyugat-Európa alkotmányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1988. – Nyugat-Európa legújabb alkotmányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1990. – Észak-Európa alkotmányai Államtudományi Kutatóközpont, Budapest, 1992. – Kelet-Európa új alkotmányai József Attila Tudományegyetem, Szeged 1997. – Dezső Márta – Bragyova András: A választási rendszerek általános vonásai és a jelölések a nyugat-európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1990. – Ifj. Trócsányi László: A közigazgatási bíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1988. – A számvevőszék MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. – Az állam és az egyház kapcsolatrendszere egyes európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1990. – Ifj. Trócsányi László: Az alkotmánybíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. – Házszabályok az egyes európai országokban, MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. – Alkotmánybíráskodás I–II. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1987. – Az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciái MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. – Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar Közigazgatás, 1999. évi 12. szám – Comparative Constitutional Law (University Casebook Series) by Vicki C. Jackson, Mark V. Tushnet (Foundation Pr; ISBN: 1566627281) – French Constitutional Law by Bell John (Oxford 1998) – Parliaments and Constitutional Courts by Bán Tamás (East Central European Parliaments. 1994.) – The rule of law in Cental-Europe; The reconstruction of legality, Constitutionalism and Civil society in the post-communist countries. Ed. By Jiri Priban and James Young (Ashgate, 1999.) – Handbuch des Verffassungsrechts der Bundesrepublik Deutschland von Ernst Benda, Werner Maihofer, Hans-Jochen Vogel 1994. – Staatliches Religionsrecht im europäischen Vergleich von Richard Puza, Abraham Peter Kustermann (Freiburg 1993.) A tantárgy oktatói Dr. Takács Albert

47

Nemzetközi kapcsolatok elmélete és története A tantárgy kódja: 5TE08NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi kapcsolatok elmélete és története A tantárgy neve (angolul): Introduction into the theory and history of international relations A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Szociológia, Politológia A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állam – és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Egedy Gergely A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy alapvető célja, hogy bevezetést kínáljon a hallgatóknak a nemzetközi kapcsolatok sokszínű világába. A tárgy nem a napi külpoitikai történések áttekintésével foglalkozik, hanem a mögöttük meghúzódó folyamatok politológiai látásmódú, analitikus jellegű elemzésére vállalkozik. Ezen ismeretek szükségesek és hasznosak az Európai Unióba integrálódó Magyarországon elhelyezkedő közigazgatási szakembereknek. A tantárgy tananyaga: – A nemzetközi kapcsolatok fogalma. – A nemzetközi kapcsolatok története 1648-tól 1945-ig. – A nemzetközi kapcsolatok története 1945-től napjainkig. – Külpolitikai orientációk és szerepek. – A külpolitikai tevékenység céljai. A nemzeti érdek fogalma. – A külpolitika eszközei. A diplomácia. – A külpolitika gazdasági eszközei. – Penetráció és intervenció. – A terrorizmus. – A nemzetközi szervezetek. Államközi és nem-államközi szervezetek. – A jog és az erkölcs szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. – A világgazdaság globalizációja. – Az „Észak–Dél” ellentét. – A globalizáció dilemmái. Kompetenciák: A tárgy által kínált ismeretek segítséget nyújtanak a hallgatóknak abban, hogy önállóan eligazodjanak a nemzetközi kapcsolatok világában. Kiszélesíti nemzetközi látóterüket és olylan kérdésekre, problémákra hívja fel a figyelmüket, amelyekre talán nem is gondolnának. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: – Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Aula (kiadása

48

– – – – – – –

folyamatban) Chris Brown: Understanding International Relations John Rourke: International Relations Galló Béla: A túlélés tudománya K. J. Holsti: International Relations Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi viszonyok tanulmányozásába Geoffrey Stern: The Structure of International Society J. Pearson – S. Rochester: World Politics

A tantárgy oktatói Dr. Egedy Gergely

49

Jogalkotástan I. A tantárgy kódja: 5JT05NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Jogalkotástan I. A tantárgy neve (angolul): Legistica A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Tamás András A tantárgy szakmai tartalma: A két félévre tervezett tantárgy első féléve a jogalkotás elméleti kérdéseit mutatja be. A második félév jogszabály-szerkesztési ismeretekből áll. A tantárgy egyrészt megalapozza a jogszabályok megértését, értelmezését, másfelől arra készít fel, hogy a hallgató jogszabálytervezetet legyen képes elkészíteni, illetőleg tervezetet érdemben véleményezni. A tantárgy tananyaga:  A jogalkotástan tárgya és módszere  Államfunkciók és jogalkotás  Jogalkotás és közigazgatás  Jogalkotás és bíráskodás  Jogalkotás és alkotmánybíróság  A jogszabály fogalma  A hatályos jog  A valóságos jog  Jogrendszer és jogrend  Jogelv és jogszabályi alapelv  A jogszabály normatív tartalma  Kategorikus hipotetikus, diszjunktív norma  A jogi felelősség előírása  A jogszabály nyelvi és logikai szerkezete  A jogszabály dogmatikai és technikai szerkezete Kompetenciák: Jogalkalmazási és jogalkotási feladatok ellátására kívánja a készség szintjén a hallgatót felkészíteni. Ezekre a készségekre és ismeretekre azért van szükség, mert a közigazgatásban szinte minden szakterületen jelen vannak jogalkalmazási és jogalkotási feladatok, kérdések, amelyek kimunkálásában, előkészítésében, véleményezésében és megismertetésében egy egységes jogalkotástani felkészültségnek jelentékeny szerepe lehet. Vizsgakövetelmény: vizsga

50

Irodalomjegyzék: – Tamás András: Legistica (A jogalkotástan vázlata) Bp. Szent István Társulat, 2009. 6. kiad. 306. o. – Daróczi Tímea – Petrétei József: Jogalkotástan. Bp.-Pécs, Dialóg Campus, 2004.480. o. A tantárgy oktatói Dr. Tamás András

51

Gazdasági jog I. A tantárgy kódja: 5MJ06NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Gazdasági jog I. A tantárgy neve (angolul): Business Law I. A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs, illetve polgári jogi ismeretek az alapképzésben A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Török Gábor A tantárgy szakmai tartalma: Az I. félévben a hallgatók megismerkednek a kereskedelmi jog kialakulásával, ezen belül a társasági jog fejlődésével és a magyar társasági jog történetével. A hatályos jogunkat megelőző két társasági törvény súlyozott bemutatásra kerül, kimutatva ennek a gazdaságra gyakorolható hatását. A tantárgy tananyaga: – Magánjog, kereskedelmi jog – A kereskedelmi jog története; ókori és középkori gyökerek – A klasszikus kereskedelmi jogi kódexek (francia, német, angol) megoldásai és a gazdaságban játszott szerepük – A XX. század szemléletváltása a kereskedelmi jogban, a nagy szervezet kialakulása, belső dinamikája – Magyar fejlődés a szocializmusban - a kereskedelmi jog hiánya – Az indirekt gazdaságirányítási rendszer hatása; a kereskedelmi jog újraéledése – A kisvállalkozások kialakulása, tételes jogi megjelenése – Az önkormányzó állami vállalatok megjelenése – Az 1988. évi VI. törvény - első társasági törvény általános jellemzői – Az első Gt. tételes jogi normáinak összefoglalása – Átalakulási törvény hatása és hatályon kívül helyezésének indokai a rendszerváltást követően – A csődtörvény – 1992–93. évi átalakulási szabályok törvényi szintű megjelenése – 1997. évi II. Gt. változtatásai – Összefoglalás, leszűrhető tapasztalatok a jelenkorra nézve Kompetenciák: Ezen ismeretek birtokában a hallgató képessé válik az egyes társasági jogi megoldások mind elméleti, mind pedig gyakorlati szintű hatásának értékelésére és az életben komplexen felmerülő problémák megoldásához szükséges normaanyag kiválasztására. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: – Török Gábor: A magyar társasági jog alapjai HVG ORAC 2006. – Társasági törvény kommentár, Szerkesztette: Sárközy Tamás HVG ORAC 2006. – Sándor István: A társasági jog kialakulása Nyugat-Európában KJK KerSzöv 2005.

52

A tantárgy oktatói Dr. Török Gábor, Dr. Péterfalvi Attila,. Dr. Sárközy Szabolcs

53

Közigazgatási folyamatok szervezése A tantárgy kódja: 5SZ09NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatástechnológia / Közigazgatási folyamatok szervezése A tantárgy neve (angolul): Public Administration Technology A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 0 + 2 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Közigazgatási menedzsment I. A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Almásy Gyula A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja megismertetni a hallgatókkal a közigazgatás működési folyamatait. A közigazgatás munkafolyamatainak vizsgálati módszereinek múltja, jelene és lehetőségeinek ismertetése. A folyamatközpontú közigazgatásszervezés gyakorlati vizsgálatainak és eredményeinek bemutatása. Felkészíteni a hallgatókat a közigazgatási munkafolyamatok vizsgálatára, technologizálásáraA félév végén a hallgató képessé válik egyes közigazgatási munkafolyamatok modellezésére és azokból tapasztalatok, szakmai vélemény megvonására. A tantárgy tananyaga: – A közigazgatási technológia alapfogalmai – A közigazgatási nyilvántartások karakterisztikája – A nyilvántartások problémái a közigazgatásban – Folyamatközpontú közigazgatás-szervezés. – Ügymenet vizsgálat, ügymenetmodell, egymenetes ügyintézési modell: a múlt. – Ügymenet vizsgálat: a jelen. Gyakorlati feladatok. – Ábrázolhatóság, mérhetőség a munkafolyamatokban. Gyakorlati feladatok. – A közigazgatás minősége. – Minőség és teljesítmény – Minőségelemzés és fejlesztés – Közigazgatási minőségfejlesztő metodika. – Az ISO minőségbiztosítási rendszer adaptációja a közigazgatásban. CAF, a jövő. Kompetenciák: írásvetítő használata, szemináriumi dolgozat készíttetése, zárthelyi dolgozat íratása, hallgatói kiselőadások tartása, helyi önkormányzat látogatás, okmányiroda látogatás Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Tankönyv: – Almásy Gy. – Csuth S.: A közigazgatási szervezés és technológia – főiskolai jegyzet, BCE Közigazgatástudományi Kar 2007. Kötelező olvasmány: – Budai Balázs: E-government, Aula 2002. Ajánlott irodalom:

54

– Verebélyi I. (szerk.) Minőségbiztosítási rendszerek a közigazgatásban – MKI – MeH 2001. – Hajnal Gy. – Gajduschek Gy. (szerk.) Hivatali határok, társadalmi hatások – MKI – MeH, 2002. – Szente Z. (szerk.) Az általámnos értékelési keretrendszer CAF alkalmazásának lehetősgei a magyar közigazgatásban – MKI – MeH 2002. – Report of the National Performance Review: Creating a government that works better and costs less Washington 1993. – J. J. Dilulio, Jr. – G. Garvey - Donald F. Kettl: Improving Government Performance. (An Owners Manual) Washington 1993. – W. F. Winter – F. J. Thompson et al.: Hard truths - tough choices (An agenda for State and Local Reform) The Nelson A. Rockefeller Institute of Government Albany 1993. – D. Bok: Felsőoktatási paradoxonok USA 1993/79 – S. Rothman: Átalakuló egyetemek USA 1993/77 – B. O’Reilly: Napjaink globális munkaereje USA 1993/80 – M. E. Raynor: Megélünk-e a szolgáltató gazdaságból USA 1993/80 – P. F. Drucker: A jövő záloga: a termelékenység USA 1993/8 – Gáspár Mátyás: Helyi önkormányzati menedzsment (Erdei Iskola, 1995.) Ajánlott szakfolyóirat: – Magyar Közigazgatás – Korszerű vezetés – Vezetéstudomány A tantárgy oktatói Dr. Almásy Gyula,

55

Mobil elektronikus igazgatászervezés (Közigazgatási modernizáció) A tantárgy kódja: 5SZ09NKO02M A tantárgy megnevezése (magyarul): Mobil elektronikus igazgatászervezés A tantárgy neve (angolul): Mobile E-Government A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Közigazgatás menedzsment II. (Elektronikus kormányzat) A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet A tantárgyfelelős neve: D. Budai Balázs A tantárgy szakmai tartalma: Egy felsőoktatásban egyetemi szinten képzett közigazgatási dolgozótól alapvető elvárás, hogy tudja, milyen technikai lehetőségek állnak rendelkezésére, milyen ügyvitelgyorsító hatást tölthet be egy-egy új szabvány. Fontos, hogy műszaki előképzettség nélkül érdemben el tudja helyezni a technikák egymáshoz való viszonyát. Felismerje a mobil-technikák közigazgatási alkalmazási lehetőségeit. Röviden, átlássa a mobilkormányzat eszközrendszerét és érvényesülési területét. A tantárgy tananyaga: – Az m-government kialakulását és működését befolyásoló tényezők. – Mobilitás – Kommunikáció - Demokrácia. – Felhasználói determinánsok. – Közigazgatási determinánsok. – Frekvenciagazdálkodás. – Technológiai meghatározók: szabványok – lehetőségek - kompatibilitás. – Jogi szabályozottság. – Készenléti rendszerek. – M-demokrácia és az interaktivitás új dimenziója. – A mobilkommunikáción alapuló hitelesítés (W-PKI) közigazgatási felhasználása és alkalmazási lehetőségei. – Legjobb hazai és nemzetközi felhasználások. – A mobil info-kommunikációs technika közigazgatási fejlődésének irányai. Kompetenciák: Power Point előadások tartása kivetítővel, zárthelyi dolgozat íratása. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Tankönyv: – Sükösd Miklós – Budai Balázs Benjámin: M-kormányzat, M-demokrácia; AULA Bp. 2004. Ajánlott irodalom: – IKON (Interaktív Önkormányzat Online – iTársadalom Egyesület – 2003–2004. – http://ikon.itarsadalom.hu) – www.m-government.hu – Nyíri Kristóf (szerk.): Mobilközösség – Mobilmegismerés (tanulmányok) MTA filozófiai kutatóintézete, Budapest 2002.

56

– Nyíri Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom (tanulmányok) MTA filozófiai kutatóintézete, Budapest 2001. Ajánlott szakfolyóiratok és webhelyek: – BME ITTK: INFINIT mobil hírlevél; sSzerkeszti az Információs Társadalom és Trendkutató Központ, Budapest; (http://www.ittk.hu/infinit) – A Jegyző és a Közigazgatás, Közigazgatási informatika, www.e-demokracia.hu, www.e-government.hu A tantárgy oktatói Dr. Tózsa István, Dr. Budai Balázs

57

Adatbázis-kezelés a közigazgatási gyakorlatban A tantárgy kódja: 5KI11NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Adatbázis-kezelés a közigazgatási gyakorlatban A tantárgy neve (angolul): Database-management in the Public Administration A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 12 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: IT alapismeretek, Számítástechnikai alkalmazások I–II., Közigazgatási informatika A tantárgy típusa: kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: E-közszolgálati Fejlesztési Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth Katalin A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, az elméleti háttér bemutatásán túl, konkrét esettanulmányokon, illetve éles rendszerek bemutatásán keresztül megismertetni a hallgatót az adatbázis-kezelés, mint a legfontosabb közigazgatási informatikai alkalmazás elméletének gyakorlatával. A tantárgy tananyaga: Az adatbázis-kezelés elméleti összefoglalása; Az igazgatás információs rendszereinek osztályozása, az adatbázis-kezelők elhelyezése az osztályozási modellben, Esettanulmányok: Alapnyilvántartások (Pl. Országos személyi adat- és lakcímnyilvántartás, Országos Gépjármű nyilvántartás), Okmányirodai rendszerek, Erőforrás információs rendszerek. (Pl. Complex CD Jogtár Plusz), Statisztikai adatbázisok (STADAT, KSH Adattárház, Gazdálkodó szervezetek regisztere), Térinformatikai adatbázisok (pl. Kolibri) Kompetenciák: A hallgató az előadáson, az elméleti megközelítésen túl, konkrét adatbázisalkalmazásokkal ismerkedik meg. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: – Dr. Horváth Katalin: Adatbázis-kezelés a közigazgatási gyakorlatban, elektronikus formában letölthető jegyzet, továbbá az előadások prezentációinak letölthető anyaga – Technikai eszközök: számítógép, az előadásokon prezentációk az egyes rendszerekről A tantárgy oktatói Dr. Horváth Katalin

58

Társadalmi kommunikáció A tantárgy kódja: 5KO10NKO01M A tantárgy megnevezése (magyarul): Társadalmi kommunikáció A tantárgy neve (angolul): Social Communication A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Kommunikáció I–II. A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Jenei Ágnes A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja bemutatni a társadalmat a kommunikáció perspektívájából, illetőleg bemutatni azt, hogy a társadalmak között illetve a saját társadalom struktúrái között olyan kommunikációs problémák vetődnek fel, amelyek kultúrák közötti megértéseket igényelnek. Ennek keretében a diákok megismerkednek a társadalmi kommunikáció korábban nem tárgyalt formáival és felkészültté válnak arra, hogy értelmezni legyenek képesek társadalmi jelenségek kommunikatív karakterét. A tantárgy tananyaga: – Bevezetés: a humán kommunikáció és a társadalmi kommunikáció kapcsolata; a közvetlen emberi kommunikáció és a társadalmi kommunikáció különbsége mint perspektívabeli különbség. – A társadalmi kommunikáció szerkezeti elemei I: a társadalmi kommunikáció ágensei. – A társadalmi kommunikáció szerkezeti elemei II: a kommunikatív cselekvés; az identitás, mint kommunikátum, az eset, mint szignifikáns; a társadalmi kommunikáció intézményei; a társadalmi kommunikáció színterei; a nyilvánosság). – A társadalmi kommunikáció szerkezeti elemei III: az identitás, mint kommunikátum; az eset, mint szignifikáns. – A társadalmi kommunikáció fontosabb intézményei, mint sajátos tudástípusok (a jog; az ideológia; a vallás; a művészet; a tudomány; a gazdaság; a politika; a kultúra). – A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei I: a család; a szomszédság; a város. – A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei II: a szervezet; a (társadalmi) osztály, réteg, rend; az etnikai közösség; a nemzet. – A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei III: a média. – A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei IV: a virtuális közösség. – A nyilvánosság és a nyilvánosságok. – A társadalmi kommunikáció funkciói I: az integráció. – A társadalmi kommunikáció funkciói II: a konfliktuskezelés. – A társadalmi kommunikáció dinamikája I: a racionalitás: modernizáció. – A társadalmi kommunikáció dinamikája II: a kommunikatív etika. – A társadalmi kommunikáció és a társadalom kommunikatív szerkezete közti kapcsolat. Vizsgakövetelmény: vizsga A tantárgy oktatói: Dr. Jenei Ágnes, Gyorgyevics Miklós

59

Európai alkotmány- és kormányzat A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai alkotmánytörténet A tantárgy neve (angolul): History European Constitutional Law A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 2 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Magyar alkotmánytörténet A tantárgy típusa: alapozó / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Máthé Gábor A tantárgy szakmai tartalma: A legújabbkor kihívása a leghatékonyabbnak tekinthető állam létrehozása. A választási alternativák elméleti megalapozásához nélkülözhetetlen hozzájárulás az európai, főként nyugati alkotmányfejlődés megismerése. A szuverén nemzetállam – jóléti állam – és a szupranacionális állam történeti és jelenkori jellemzőinek elemzése a diszciplina meghatározó tartalma. A tantárgy tananyaga: – Az európai alkotmánytörténet tartalmi elemei. – Az első Európa: a Karolingok kora. – Európa felosztása: a Karolingokat követő korszak. – A modern állam kialakulásának alapjai (Új struktúrák). – Az Ancien Régime klasszikus kapitalizmusa. – Az abszolutisztikus állam: a tartós érvényű modell hiánya. A felvilágosult abszolutizmus. – Az angol királyság átalakulása. Az Egyesült Németalföldi Köztársaság. – Az Amerikai Egyesült Államok. A Francia forradalom és a napoleoni uralom kora. – A polgári nemzetállam. – Nagy Britannia , Belgium, Hollandia, Svájc. – A Napoleon utáni Franciaország, Németország, Napoleontól II. Frigyesig. – A liberális modell: átalakítás vagy elvetés. A liberális állam átalakulása. – A bolsevik forradalom és a Szovjetunió alkotmánya. – Németország és a Harmadik Birodalom. – A szociális, jóléti jogállam. Az Európai Unió, mint sui generis állam. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: – Caenegem: Bevezetés a nyugati alkotmányjogba.(Magyar Közlönykiadó) – A könyv irodalomjegyzékéből kijelölt monográfiák A tantárgy oktatói Dr. Máthé Gábor Illés Géza Kisteleki Károly A magyar kormányzati modell A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A magyar kormányzati modell A tantárgy neve (angolul): The Hungarian Governmental Model A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3

60

A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Müller György A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy a rendszerváltás utáni magyar kormányzati modell, a kormányzat szervezeti és működési formáinak, illetve az ezekhez kapcsolódó intézményeknek a kialakulásával, fejlődésével és jelenével foglalkozik. Átfogja a kormány, a kormányfő és a miniszterek helyzetével, a kormány szervezetalakítási jogkörével, a döntési mechanizmusával, valamint az eddig alkalmazott állami vezetői modellekkel kapcsolatos kérdéseket. Kiterjed az egyes parlamenti ciklusokban kialakított megoldások és a felgyűlt tapasztalatok, illetve gyakorlat értékelésére, összehasonlítására, a közös vonások és eltérések, az állandóság és a változások bemutatására. A tantárgy tananyaga: 1. A rendszerváltás utáni kormányzati berendezkedés kialakulása és fejlődése. 2. A kormány alkotmányos környezete, viszonya a többi hatalmi ághoz. 3. A kormány felépítésének és belső viszonyainak elvi kérdései, a kormányszerkezet meghatározása. 4. A kormány szervezetalakítási joga, a kormány és a miniszterelnök szerepe a kormányszerkezet kialakításában. 5. A miniszterelnök alkotmányos helyzete. 6. A kormányfői jogok. 7. A miniszterek helyzete, típusai, a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői. 8. A kormány testületi működésének elvi és gyakorlati kérdései. 9. A miniszterelnöki hatalom és a kormányzati koordináció szervezeti háttere. 10. Kormányzati döntés-előkészítési mechanizmus, intézmények és eljárások. 11. A kormányzati berendezkedés átalakítása 2006-ban és 2010-ben, a két kormányszervezeti törvény értékelése, az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyok 12. Állami vezetői modellek, illetve államtitkári rendszerek I. politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete (1990-2006), a szabályozási eszmény, a modell problémái, visszaállítása 2010-ben. 13. Állami vezetői modellek, illetve államtitkári rendszerek II: az egységes állami vezetői modell 2006-2010 között, a modell lényege és értékelése, módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez. 14. A minisztériumi szint alatti főhatóságok. Kompetenciák: A tantárgy – illeszkedve a közigazgatás- és alkotmánytörténeti tárgyakhoz, illetve a közigazgatási jog és az alkotmányjog oktatásához – átfogó és alapos képet ad a kormányzati intézményekről, amellyel kibővíti a magyar alkotmányos berendezkedésről és politikai rendszerről szerzett ismereteket, és hozzájárul megértésükhöz. A megközelítés alapvetően jogias, de a téma politikai összefüggéseire figyelemmel támaszkodik a politikatudományi elemzésekre és a tantárgy oktatójának több mint két évtizedes kormányzati tapasztalataira. Vizsgakövetelmény: vizsga

61

Irodalomjegyzék: Tananyag: – Müller György: Magyar kormányzati viszonyok. Dialóg Campus, Budapest, 2011 (megjelenés októberben) – Alaptörvény 15-22. cikk (a Kormány) – 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom : – Körösényi András–Tóth Csaba–Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest, 2006. V. fejezet: A kormány és a közigazgatás. 104-140. o. – Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal. Századvég. 2000 ősz, új folyam, 18. szám. – Sári János: A Kormány alkotmányos helyzetének alakulása az elmúlt másfél évtizedben („pártunk és kormányunk”-tól az Unióig). Magyar Közigazgatás, 2005. évi 6. szám. – Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai.) HVG-ORAC, Budapest, 2006. A tantárgy oktatói Müller György

62

Helyi önkormányzati modellek A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Önkormányzati modellek A tantárgy neve (angolul): Models of Local Governments A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 1 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Helyi önkormányzatok I–II. A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Temesi István A tantárgy szakmai tartalma: A magyar önkormányzati típusú helyi igazgatási rendszer bevezetésével is feltétlenül szükséges tekintettel lenni azoknak az országoknak a tapasztalataira, ahol a polgári állam kialakulását követően az önkormányzati rendszerek töretlenül fejlődtek és működnek .Az önkormányzatfejlődés szempontjából egyenletes fejlődésen átesett nyugat-európai országok helyi közigazgatása, ezért feltétlenül közelebbi tanulmányozást igényel és érdemel. Szűk keresztmetszetet érzékeltetnénk akkor,ha nem tekintenénk túl az ország határain, ha nem mutatnánk be azokat a tendenciákat és mozgásirányokat, amelyek e tantárgy témakörében ma a nemzetközi gyakorlatot karakterizálják. A tantárgy oktatásának az a célja, hogy a hallgatók a magyar önkormányzati elmélet és gyakorlat ismeretében képet kapjanak a sajátos vonásokat tükröző külföldi önkormányzati modellekről, amelyek ma leginkább jellemzik a fejlett polgári demokráciák önkormányzatait, különös tekintettel azok feledat-és hatáskörére, valamint szervezetükre és működésükre. Az oktatás az egyes európai önkormányzati rendszerek tekintetében kiterjedne az önkormányzatiés a központi állami szervek közötti kapcsolatok jellemző megoldásaira, sajátosságaira. A tantárgy tananyaga: – Az európai ömkormányzati modellek típusai. – Nagy-Britannia önkormányzati rendszere. – Németország önkormányzati rendszere – Franciaország önkormányzati rendszere. – Olaszország önkormányzati rendszere. – A skandináv országok önkormányzati rendszere. – A Közép- és Kelet Európa országainak önkormányzati rendszere. – Az USA önkormányzati rendszere (kitekintés). – Az önkormányzati és a központi állami szervek közötti kapcsolat jellemző vonásai. Kompetenciák: A tantárgy részletes követelményrendszerét a tantervre épülő tantárgyi program tartalmazza. A tantárgyi ismeretanyaghoz – a legfrissebb irodalom megjelölésén és feldolgozásán túlmenően – oktatási segédletet (módszertani gyűjtemény) kiadását tervezzük. A hallgató a tájékozottság szintjén szerezzen ismereteket a nyugat-európai önkormányzati rendszerek kialakulásáról, alapelveiről, az önkormányzatok és a központi kormányzati szervek kapcsolatáról,az önkormányzat gazdasági és gazdálkodási alapjairól. A jártasság szintjén sajátítsa el az önkormányzati szervek felépítésére és működésére, feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat, valamint a választott önkormányzati testületi tagok és tisztségviselők jogállásának alapvető elemeit.

63

A hallgató – a módszertani gyűjtemény mellett – az oktató által meghatározott széleskörű jogszabályi és szakirodalmi háttérre támaszkodhat,megkönnyítve ezzel az ismeretanyag elsajátítását. A tananyag feldolgozása a hallgató aktív részvételére is épít:kiselőadás illetőleg házi dolgozat keretében feldolgozásra kerülnek pl. vitás jogértelmezési kérdésekre megfogalmazott tudományos válaszok, magyarázó-ajánló szakmai állásfoglalások, a gyakorlatban kialakult és összegzett tapasztalatok feldolgozása,valamint külföldi publikációk ismertetése stb. A hallgató végsősoron képes legyen az -uniós csatlakozás követelményeit is kielégítő közigazgatás feladatainak ellátására. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: – Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában - Tematikus Annotáció. (Szerkesztette Balázs István) ÁSZI. Bp. 1989. – A brit közigazgatás. (Szerkesztette: Mihajlov Dobromir). MKI. Bp. 1992. – Horváth M. Tamás: Önkormányzati feladatok tipológiái – nemzetközi összehasonlítás. MKI. Bp. 1991. – Tanulmányok a bajor önkormányzatok köréből - Közszolgálati Füzetek I. (Szerkesztette: Vogler Ibolya – Klement Tamás). Hanns Seidel Alapítvány. ÁSZI. Bp. 1991. – Szabó Gábor: Önkormányzatok Svédországban. Magyar Közigazgatás. 1990/11.sz. – Stumpfné Lelik Edit: Az önkormányzatok helyzete Franciaországban – reform után. Comitatus. 1992/áprilisi sz. – Wiener György: Alkotmányozás és önkormányzatiság Nyugat-Európában I–II. Comitatus. 1993/ március–áprilisi szám. – Szente Zoltán: Helyi, területi önkormányzatok Nyugat-Európában. Magyar Közigazgatás 1994/ 5–6. sz., 1996/10. szám – Balázs István: A nagyvárosi és az agglomerációs közigazgatás és önkormányzat a nemzetközi gyakorlatban,különös tekintettel a frankofon rendszerre, MKI, Bp. 1992. – Illés Iván: Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók, Bp.–Pécs, Dialóg Campus K. – Összehasonlító közigazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) UNIÓ K.2005. – Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió. Magyar Közigazgatás,1999/5.sz. – Szente Zoltán: A központi-helyi kormányzati viszonyok intézményes formái Európában. Magyar Közigazgatás 1994/5–6. sz., 1996/10. szám – Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban – Összehasonlító Közigazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) UNIÓ K. 2005. – Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió. Magyar Közigazgatás,1999/5. sz. – Torma T.: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik. Magyar Közigazgatás, 9 pp. 513–221 Ajánlott irodalom: – Helyi önkormányzatok Közép-Kelet-Európában és a Független Államok Közösségében. Önkormányzati és Közszolgálati Intézet. Bp. 1994. – Közigazgatási reformok keleten és nyugaton – összehasonlító tanulmányok. (Szerkesztette: David Coombes és Tony Verheije Norbert). European Commission. 1997. – Budai Balázs Benjámin – Szakolyi András: Interaktiv önkormányzat, Mediprint K. 2005. Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) Kutatásjelentés/éves kutatásje-

64

lentés / www.ITTK.hu (ingyenesen letölthető) A tantárgy oktatói Dr. Koi Gyula Dr. Csalló Krisztina, Dr. Tábit Renáta

65

A közösségi jog és politikák alapjai (Az EU jogrendszere) A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A közösségi jog és politikák alapjai (Az EU jogrendszere) A tantárgy neve (angolul): The Basic Principles of Comunity Law and Policy A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Masenkó-Mavi Viktor A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja továbbfejleszteni a hallgatók Európai Unióra vonatkozó ismereteket, megismertetni a hallgatókat a közösségi jog fogalmával, a közösségi jogalkotás és joglalkalmazás sajátosságaival. A tananyag keretén belül a hallgatók ismereteket szerezhetnek a közösségi jog sui generis jellegéről, a jogforrási hierarchiájáról, a dőstéshozatali eljárás sajátosságairól, a közösségi jognak a nemzeti és európai bíróságok előtti érvényesítésének módjairól, a közösségi jog és a nemzeti belső jog viszonyának alapkérdéseiről, a közösségi jog egyéb fontos kérdéseiről. A kurzus során továbbá szó lesz az egyes fontosabb, főleg a közigazgatást érintő uniós terőletekről, politikákról – például a közös kül- és biztonságpolitikáról, a belügyi és igazságügyi szervek együttműködéséről, a menekült- és bevándorlási politikáról, az esélyegyenlőségi politikákról, a versenyszabályozásról, a környezetvédelmi politikáról stb. A tantárgy tananyaga: – Bevezetés. A közösségi jog születése és jellege. – A közösségi jogalkotás folyamata. – A közösségi jog forrásai és azok hierarchiája. – A közösségi jog és a nemzeti jog kapcsolata. – A közösségi jog alkalmazása és a bíróságok előtti érvényesítése. A közösségi és a nemzeti bíróságok szerepe. – Az alkotmányozás és a közösségi jog. – A közösségi politikák fogalma. Az osztályozás, az intézményi háttér sajátosságai. – A magyar közigazgatás és a közösségi politikák. – Az EU és a környzetvédelem. – A kereskedelempoliitka, a vámok, az agrárpolitika - bevezetések. – A versenyszabályozás és fogyasztővédelem alapjai. – A közös kül- és biztonságpolitika. Az EU és a válságkezelő mechanizmusok. – A belügyi és igazságügyi együttműködés, A menekült- és bevándorlási politika. – Az EU és az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika. Kompetenciák: A hallgatóknak el kell sajátítani a fenti ismereteket és meg kell tanulni tájékozódni a közösségi jog bonyolult világában, meg kell ismerni a közösségi politika fogalmát, annak léneygét és a jelenlegi dilemmákat, főleg azokat, amelyek a magyar közigazgatást is érintik. Ismerni kell az egyes jogrendszerek egymáshoz való viszonyát és

66

minden jogforrásnál és politikánál tisztában kell lenni a kompetenciákkal. A részismeretek ellenőrzésére az évközi zárthelyi dolgozat szolgál. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező és ajánlott irodalom: – Jeney Petra – Kende Tamás – Lövenberg Viktória: Európai közösségi jog. Budapest, 2005. – Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció. KJK. Budapest, 2005. – Várnay Ernő – Papp Mónika. Az Európai Unió joga. KJK–Kerszöv. Budapest, 2005. – Kende Tamás – Szűcs Tamás: Az európai közjog és poliitka. Osiris, Budapest, 2002 vagy későbbi kiadás. Ajánlott irodalom: – Európai Tükör és Európai Jog c. folyóiratok A tantárgy oktatói Dr. Masenkó-Mavi Viktor, Dr. Vizi Balázs, Dr. Tóth Norbert, Dr. Marján Attila, Dr. Gellérthegyi István

67

Jogalkotástan II. A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Jogalkotástan II. A tantárgy neve (angolul): Legistica A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 2 Kreditérték: 5 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Jogalkotástan I. A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomtudományi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Tamás András A tantárgy szakmai tartalma: A két félévre tervezett tantárgy első féléve a jogalkotás elméleti kérdéseit mutatja be. A második félév jogszabály-szerkesztési ismeretekből áll. A tantárgy egyrészt megalapozza a jogszabályok megértését, értelmezését, másfelől arra készít fel, hogy a hallgató jogszabálytervezetet legyen képes elkészíteni, illetőleg tervezetet érdemben véleményezni. A második félév jogszabályszerkesztési ismeretekből áll. A tantárgy tananyaga: 1. Jogalkotás az állami fő hatáskörök rendszerében 2. „Eredeti” és „delegált” jogalkotói hatáskör 3. Legitimitás és hatály 4. Politikai jogalkotás 5. Jogszabály – szerkesztés és az igazságügyminiszter feladata 6. A jogalkotás szakmai – tudományos megalapozása. Műszaki – technikai, biológiai, gazdasági stb. feltételek értékelése. Hatásvizsgálat 7. A jogszabály – előkészítés műveletei 8. A jogalkotási eljárás 9. A jogszabály – előkészítés nyílvánossága 10. A jogszabályok kihírdetése 11. Jogszabályrendezés 12. Jogalkotásformák 13. Alkotmány és törvénykönyv 14. Törvény és rendelet 15. Önkormányzati rendeletalkotás Kompetenciák: Jogalkalmazási és jogalkotási feladatok ellátására kívánja a készség szintjén a hallgatót felkészíteni. Ezekre a készségekre és ismeretekre azért van szükség, mert a közigazgatásban szinte minden szakterületen jelen vannak jogalkalmazási és jogalkotási feladatok, kérdések, amelyek kimunkálásában, előkészítésében, véleményezésében és megismertetésében egy egységes jogalkotástani felkészültségnek jelentékeny szerepe lehet. Vizsgakövetelmény: alapvizsga Irodalomjegyzék: – Tamás András: Legistica (A jogalkotástan vázlata) Bp. Szent István Társulat, 2009. 6. kiad. 306. o.

68

– Drinóczi Timea – Petrétei József: Jogalkotástan Dialóg-Campus, Bp.-Pécs, 2004. A tantárgy oktatói Tamás András

69

Gazdasági jog II. A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Gazdasági jog II. A tantárgy neve (angolul): Business Law II. A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Gazdasági jog I. A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Török Gábor A tantárgy szakmai tartalma: A félév során a hallgató a hatályos tételes jogi rendelkezekkel ismerkednek meg, amelyeket be tudnak illeszteni az előző félév során elsajátított társasági jogi rendszerbe. Ezen kívül kitekintést kapnak az EU társasági irányelveiről, illetve az Unió szintű társasági jogalkotásról. A tantárgy tananyaga: – A törvény alapelvei, célkitűzései – A társaság alapítása – A cégbejegyzés rendszere és jelentősége – A társaság szervei (igazgatóság, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló) – A társaság átalakulása – A társaság jogutód nélküli megszűnése – A végelszámolás cégjogi szabályai – Kényszervégelszámolás szabályai és hitelezők érdekeinek speciális védelme – A közkereseti és a betéti társaság – A korlátolt felelősségű társaság – A részvénytársaság – Konszernjog – Az európai társasági jogi irányelvek I–II. – Az európai uniós társasági jogi szabályozás egységessége és különbözősége – Összefoglalás Kompetenciák: A félév során a hallgatók a hatályos magyar, illetve uniós társasági jogi szabályokkal ismerkednek meg. Ezek felhasználásával egyrészt képesek lesznek a jog logikai zárt rendszerében elhelyezni az ismereteket, másrészt ezek alkalmazására is ki kell bennük a készséget fejleszteni. Vizsgakövetelmény: alapvizsga Irodalomjegyzék: – Török Gábor: A magyar társasági jog alapjai HVG ORAC 2006. – Társasági törvény kommentár, Szerkesztette: Sárközy Tamás HVG ORAC 2006. – Sándor István: A társasági jog kialakulása Nyugat-Európában KJK KERSZÖV 2005. – Bírósági határozatok, valamint az Európai Bíróság határozatai

70

A tantárgy oktatói Dr. Török Gábor, Dr. Péterfalvi Attila, Dr. Sárközy Szabolcs

71

Közpénzügyi jog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Közpénzügyi jog A tantárgy neve (angolul): Public Financial Law A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Lentner Csaba A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy keretein belül a hallgató megismerkedik a magyar pénzügyi politika azon fontos összetevőivel, melyek lényeges hatással vannak az államháztartás jogának alakulására. Megismerik a költségvetési szervek legfontosabb gazdálkodási sajátosságait. Bemutatásra kerülnek a adórendszer elemei. Az előadók különös figyelemmel mutatják be a közbeszerzés hazai és uniós szabályait, intézményrendszerét és a közbeszerzés szerepét az önkormányzatok gyakorlatában. A tantárgy tananyaga: – A közpénzügyek és pénzügypolitika: A közszükségletek-közkiadások. A pénzügyi jogtudomány és társtudományai. A pénzügyi politika és a jogpolitika. Jogforrási rendszer. A pénzügyi jogi norma. – Az államháztartás joga: Az államháztartás fogalma, alrendszerei. A költségvetés bevételei, kiadásai, egyenlege. A költségvetési szervek legfontosabb gazdálkodási sajátosságai. – Közbevételek, adók, támogatások: Az adórendszer. Az adójog. Az adózás és az adóeljárás. A fogyasztást terhelő adók. A jövedelemadók. A vagyonadók és a helyi adók. – Az államháztartás vagyona: A vagyongazdálkodás elmélete és gyakorlata. – A közbeszerzés szerepe és jogi szabályozása: A közbeszerzési szabályozás céljai, elvei.A közbeszerzések intézményrendszer. A közbeszerzési törvény. – Az önkormányzatok pénzügyei, a helyi államháztartás joga: Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában. Az államháztartás helyi szintje, a helyi önkormányzat költségvetése. Az önkormányzatok pénzgazdálkodása, pénz-és tőkepiaci kapcsolatai. Az önkormányzati gazdálkodás elemzésének eszközei. – A társadalombiztosítás jogi szabályozása: Egészségbiztosítási Alap. Nyugdíj-biztosítási Alap. – Ellenőrzés az államháztartásban, az önkormányzatok ellenőrzési rendszere: Az ellenőrzési funkció tartalma. Az államháztartási ellenőrzési rendszer. Az ellenőrzés folyamata. Az önkormányzati szektor ellenőrzési rendje, szabályai. Vizsgakövetelmény: vizsga A tantárgy oktatói Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, Dr Nyikos Györgyi, Dr. Lentner Csaba Informatikai védelem a közigazgatásban

72

A tantárgy kódja: 5KI11NKO02M A tantárgy megnevezése (magyarul): Informatikai védelem a közigazgatásban A tantárgy neve (angolul): Protection of information technologie in the Public Administration A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév / tavaszi Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: E-közszolgálat Fejlesztési Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth Katalin A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése az adatvédelem és az adatbiztonság alkotmányos alapjaival, összefüggéseivel. Az információs önrendelkezés és az adatvédelem szükségességének erősítése, tudatosítása a közigazgatási munkában mind jogi, mind műszaki oldalról. Az adatalany és az adat védelmények összefüggései, korszerű megközelítése. Az elektronikus jognyilatkozatok védelme jogi és műszaki eszközeinek bemutatása. A tantárgy tananyaga: – Az informatikai védelem és az informatikai biztonság összefüggései, adatvédelem és adatbiztonság, az adatvédelem fogalma és összetevői. – Az információszabaság és az információs önrendelkezési jog kialakulása. – Az információszabadság kezdetei, az információszabadság és az információs önrendelkezési jog a nemzetközi jogi dokumentumokban – Az információszabadság és az információs önrendelkezési jog törvényi szabályozásának modelljei, az információs szabadságokkal kapcsolatos jogfejlesztés. – Az információs önrendelkezési jog és az informáciszabadság tartalma Magyarországon I. – Az információs önrendelkezési jog és az informáciszabadság tartalma Magyarországon II. – Az Adatvédelmi Biztos és az Adatvédemi Nyilvántartás.Az adatbiztonság fogalma, az informatikai biztonsági környezet, veszélyforrások az informatikai biztonsági környezetben. – Szervezeti és működési, valamint humán veszélyforrások és védelmi módszerek, az adatkezelő tevékenységi körén kívül eső veszélyforrások és védelmi módszerek. – Fizikai veszélyforrások és védelmi módszerek. – Logikai veszélyforrások, a logikai rendelkezésre állás biztosítás, adatmentés. – Logikai behatolás-védelem – Malware-k elleni védekezés – Kriptográfia – Az elektronikus jognyilatkozatok védelme Kompetenciák: A képzés végére a hallgató megismeri az adatvédelem és az adatbiztonság fogalmait, ismeri az információszabadság és az információs önrendelkezési jog formáit, módszereit, ezek szerepét a magánéletben és a közigazgatási munkában egyaránt. Ezen ismeretek elsajátításának célja, hogy a leendő köztisztviselő tudatosan forduljon majd az információs önrendelkezési jogukat érvényesíteni vagy az információszabadsággal élni kívánó állampolgárok felé. A képzés végére a hallgató kellő tudatossággal és tájékozottsággal

73

kell, hogy alkalmazza az adatbiztonság eszközeit és ismernie kell az elektronikus jognyilatkozatok előállításának és felhasználásának közigazgatási vonatkozásait és magánjogi alapjait. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: – Kohány András: Informatikai védelem. Az adatvédelem és az adatbiztonság egységes elmélete. Ajánlott irodalom: – Jóri András: Adatvédelem és adatbiztonság a cégeknél (Osiris Kiadó Budapest, 2005) – Könyves Tóth Pál: Adatvédelem és információszabadság Világosság, 1990/8–9. szám – Könyves Tóth Pál: A nyilvántartás nyilvánossága. Információs jogalkotás Magyarországon Világosság, 1992/11. szám – Majtényi László: Az információs szabadságjogok Magyarországon Világosság, 1998/10. szám – Majtényi László: Az információs szabadságok és az adatvédelem határai Világosság, 2002/2-3- szám. – Majtényi László (szerk.): Az odaátra nyíló ajtó (The Door Onto the Other Side) Adatvédelmi Biztos Irodája, Budapest, 2001. – Horváth László, Dr. Lukács György, Dr. Tuzson Tibor, Vasvári György: Informatikai biztonsági rendszerek Budapest, 2001. – Dr. Szövényi György: Biztonságvédelmi kézikönyv KJK Kerszöv, Budapest, 2000. – Révay Zoltán: Titkosírások Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2001. – Simon Singh: Kódkönyv Park Könyvkiadó, 2001. – Ködmön József: Kriptográfia ComputerBooks Kiadói Kft, Budapest, 1999. A tantárgy oktatói Dr. Péterfalvi Attila, Törley Gábor

74

Kultúraközi kommunikáció A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Kultúraközi kommunikáció A tantárgy neve (angolul): Intercultural Communication A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Társadalmi kommunikáció A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Jenei Ágnes A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja bemutatni a társadalmat a kommunikáció perspektívájából, illetőleg bemutatni azt, hogy a társadalmak között illetve a saját társadalom struktúrái között olyan kommunikációs problémák vetődnek fel, amelyek kultúrák közötti megértéseket igényelnek. Ennek keretében a diákok megismerkednek a társadalmi kommunikáció korábban nem tárgyalt formáival és felkészültté válnak arra, hogy értelmezni legyenek képesek társadalmi jelenségek kommunikatív karakterét. A tantárgy tananyaga: – Bevezetés: a kultúrákon átívelő kommunikáció és a társadalmi kommunikáció kapcsolata. – A kultúra naív fogalma. – A kultúra fogalom történetéből. – A kultúra és a szubkultúra közti különbség. – A kultúraközi kommunikációról társadalmak között. – A kultúraközi kommunikációról saját társadalmon belül. – A kultúraközi kommunikáció ágensei. – Intézmények a kultúraközi kommunikációban. – A kultúraközi kommunikáció szokásos színterei. – A kultúraközi kommunikáció szokásos funkciói. – Dinamikák a kultúraközi kommunikációban. Vizsgakövetelmény: alapvizsga A tantárgy oktatói Dr. Jenei Ágnes, Gyorgyevics Miklós Európai alkotmány- és kormányzattörténet

Európai alkotmány- és kormányzattörténet A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai alkotmány- és kormányzattörténet A tantárgy neve (angolul): History of European Constitution and Governement A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 2 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar 75

Előtanulmányi kötelezettségek: Európai alkotmánytörténet A tantárgy típusa: alapozó / kötelező A jogelőd tantárgyfelelős tanszék neve: Jogtudományi Tanszék A tantárgyfelelős intézet neve: A tantárgyfelelős neve: Dr. Máthé Gábor A tantárgy szakmai tartalma: Az európai kormányzás és közigazgatástörténet megalapozozza az európai közösség tagállamainak irányítását. E nélkül az EU-ban való eligazodás szinte lehetetlen, mert az egyes régiók történeti - etnikai tradiviókkal rendelkeznek Cél: e területek közigazgatástörténetének a bemutatása főbb típusokon keresztül. A tantárgy tananyaga: – A késő római–bizánci közigazgatás és állam kormányzat – Korai feudális államkormányzat (királyi tanács és kancelláriák) – A reneszánsz kori állam kormányzat – A feudális abszolutizmus Nyugat-európai típusai – A feudális abszolutizmus Kelet-európai változatai – A magyar közigazgatás átrendezési kísérletei a XVIII. században – Az európai államok gyarmatügyi igazgatásának sajátosságai – A felvilágosodás állam kormányzati elképzelései – A polgári forradalomutáni francia közigazgatás – A jogállam koncepció és a közigazgatási bíráskodás – A porosz közigazgatás – A miniszteriális igazgatás – Az új helyi igazgatás típusai – Kelet-európai állam kormányzat. Kompetenciák: Az európai közigazgatástörténete nagyban elősegíti a hallgatóknak az egyes EU régiók közigazgatásában való eligazodást. Egyúttal alapot teremt az EU. közösségi és régiók szerveiben elhelyezkedők számára a differenciált kormányzatti struktúra szakszerű kialakításához. Vizsgakövetelmény: alapvizsga Irodalomjegyzék: – Illés – Kelemen – Márkus - Rácz: Alkotmány – kormányzás - bíráskodás az újkori Európában. Bp. 2008. Új Ember Kiadó – Caenegem: Bevezetés a nyugati alkotmányjogba. Közlönykiadó Bp. 2008. – Rácz Lajos (szerk.) Kormányzás és kodifikáció Bp. Újember. 2006. 10. 11. – Rácz Lajos (szerk.) Polgári kor (Egyetemes állam és jogtörténet) Bp. HVG/ORAC 2000. – I. N. Gladden: History of Public administration, London. 1964. A tantárgy oktatói Dr. Máthé Gábor, Illés Géza, Kisteleki Károly

76

Államtan A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Államtan A tantárgy neve (angolul): Studies on the State A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 2 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állam – és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Takács Péter A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy oktatásának célja az, hogy megismertesse a hallgatókat az államra, különös tekintettel pedig a modern államra vonatkozó legalapvetőbb elméleti ismeretekkel, ideértve az európai integrációnak az államiságra gyakorolt hatását is. A tárgy részben szintetizálja az állammal kapcsolatos egyéb tantárgyak (alkotmánytan stb.) keretében nyújtott ismereteket, részben önálló ismereteket közvetít, s a hallgatókban az ennek megfelelő képességek (szintézis-alkotás, önálló álláspontok kialakítása) kialakulását kívánja előmozdítani. A tantárgy tananyaga: – Az államok főbb történeti alakjai; az államiság kritériumai. – Az általános államtan történetének vázlata. Georg Jellinek munkássága és az „általános államtan”. Az államelmélet fejlődésének fő tendenciái a XX. században. – A modern állam kialakulását kísérő elméleti paradigmák: a szuverenitás, az államrezon, a „társadalmi szerződés”, a képviselet és demokrácia elméletei. – Az állam fogalma a modern államelméletekben, I.: A jogászi és a szociológiai államfogalom: Hans Kelsen és Max Weber az államról. – Az állam fogalma a modern államelméletekben, II. A politikai államfelfogások: Carl Schmitt és a pluralizmus-elméletek. – A XIX–XX. század „uralkodó eszméinek” hatása az államra: a liberális, a konzervatív, a nemzeti és a szocialista állameszmények és állami intézmények. – Az államterület (az állam- ill. politikai földrajz történeti vázlata). Az állam és a népesség viszonya (az állampolgárság általános kérdései). – Az államszervezet; centralizáció és decentralizáció. Az államkapcsolatok; föderáció és konföderáció. Az államtöredékek. – Az államhatalom jogszerűsége és elfogadottsága: legalitás, legitimitás, legitimáció. Engedelmesség és engedetlenség. Állam és erőszak; az anarchizmus problémája. Forradalom, háború, terrorizmus. – Az állam semlegességének lehetősége és lehetetlensége. Az állam és az egyházak viszonya. Pluralizmus és államhatalom. – A jogállam. Jogállamiság és joguralom. A jogállamiság változatai. – A modern állam gazdasági szerepvállalása. Az állam szociális szerepvállalása: a jólétiszociális állam. A szociális Jogok. Kompetenciák: A tárgy részben szintetizálja az állammal kapcsolatos egyéb tantárgyak (alkotmánytan stb.) keretében nyújtott ismereteket, részben önálló ismereteket közvetít, s a

77

hallgatókban az ennek megfelelő képességek (szintézis-alkotás, önálló álláspontok kialakítása) kialakulását kívánja előmozdítani. Vizsgakövetelmény: vizsga Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások látogatása, egy zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Irodalomjegyzék: – Államelmélet I. Szerk. Takács Péter. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 387. oldal ISBN 978 963 361 895 0 [egyetemi jegyzet] [egy kötet (tájékoztató: e kötetnek papíralapú kiadvány formájában még nem jelent meg a folytatása)] – Államtan. Az állam általános elmélete. 2. kötet: A modern állam sajátosságai és főbb formái. Állam és jog. [internetes jegyzet] [Tájékoztató: ezen interneten hozzáférhető jegyzet 1. kötete (teljes címén: Államtan. Az állam általános elmélete. 1.kötet: Az államtan előzményei és a modern állam elméletének történeti alapvonalai) nem tananyag; az abból tananyagot jelentő részek megjelentek az 1. alatti papír-alapú kiadványban.] – Forrás: http://www.ajk.elte.hu/HallgatoiInformaciok/TanszekekHirei/ AllamEsJogelmelet.html. Ez az internetes cím elérhető a következő módon is: az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar honlapja [http://www.ajk.elte.hu]  Információk hallgatóknak  Tanszékek hírei  Állam- és Jogelméleti Tanszék  Államtan I , illetőleg Államtan II. A tantárgy oktatói Dr. Takács Péter

78

Nemzetközi migráció és közigazgatás A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi migráció és közigazgatás A tantárgy neve (angolul): International migration and public administration A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Halász Iván A tantárgy szakmai tartalma: A nemzetközi migráció egyáltalán nem egy új jelenség, a napjainkban azonban a globalizációval és az integrációs folyamatokkal összefüggésben megint különös aktualitást kap. A kurzus célja a hallgatókat, azaz a jövőbeli köztisztviselőket (akik az igazgatás kulonboző teruletein fognak dolgozni) megismertetni ezzel a szerteágazó problémával, annak dilemmáival, a migrációs problémákkal már régóta küzdő államok megoldásaival, az ide vonatkozó nemzetközi jogi dokumentumokkal, a magyar helyzettel és szabályozással, mégpedig közép-európai perspektívában. A tantárgy tananyaga: – A migráció fogalma és története – A nagy migrációs hullámok rövid bemutatása – A korábbi befogadó államok migrációval kapcsolatos politikái. – Magyarország és a migráció - tegnap és ma – A nemzetközi migrációval kapcsolatos jogi státusok bemutatása: menekült, menedékes, hontalan, idegen, letelepedett külföldi, bevándorolt, állammpolgár stb. – Az aktuális integrációs modellek, azok előnyei és hátrányai – Az EU és migráció. A közép-európai térség sajátosságai – A bevándorlási és állampolgársági politikák Európában és Magyarországon – A politikai közösség, állampolágrok és migránsok. A migránsok politikai participációnak lehetőségei. – Nemzetközi migráció és az őj kisebbségek létrejötte. Az "őshonos" és "bevándorolt kisebbségek kezelésének módozatai. – A migrációval foglalkozó nemzetközi szervezetek, európai intézmények – Migráció és a magyar közigazgatási szervek. – Dilemmák és aktuális kihívások Kompetenciák: A hallgatóknak meg kell ismerkedni a nemzetközi migrációs folyamatok kiváltó okaival, kihatásaival, dilemmáival, továbbá fejleszteni kell a hallgatók elemző és problémamegoldó képességét. Nemcsak elmeleti információt kell nekik nyújtani, hanem a tipikus esetket is be kell mutatni. Maximálisan törekedni kell a hallgató - a jövő köztisztviselőit - felkészíteni a migrációval kapcsolatos gyakorlati kérdések megoldására, de őgy, hogy a kérdés erkölcsi és humanitárius oldala sem legyen elhanyagolva, ami különösen fontos ilyen érzékeny kérdés esetében. Vizsgakövetelmény: alapvizsga

79

Irodalomjegyzék: – Migráció és Európai Unió. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium, 2001. – Nagy Boldizsár: Kizárás vagy befogadás – a menekültekre és a migránsokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban. Café Babel, 2004/47–48. sz. 1–12. o. – Tóth Judit: Státusjogok. Budapest, Lucidus, 2004. – Simonovits Borbála – Hárs Ágnes – Sik Endre: Magyar migrációs potenciál. Hazai adatok, nyugati becslések. in: Nemzetfelfogások 1; szerk: Erőss Gábor, Tamás Pál, Tibori Tímea, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005. Ajánlott: – Beyond Sovereignity: From Status Law to Transnational Citizenship? Editor in chief: Osamu Ieda, Editorial board: Balázs majtényi – Zoltán Kántor – Balázs Vizi – Iván Halász – Stephen Deets. Slavic Research Center, Hokkaido University. 2006. 255–280. o. A tantárgy oktatói Dr. Halász Iván, Dr. Masenkó Mavi Viktor, Dr. Vizi Balázs

80

Összehasonlító közpolitika A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Összehasonlító közpolitika A tantárgy neve (angolul): Comparative Public Policy A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Bordás Mária A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy – összehasonlító szemléletben, történeti analógiák és tipológiák segítségével – a modern állam társadalom- és közpolitikai funkcióival, szerepvállalásával foglalkozik. Áttekinti a modern demokráciák modelljeit, a modern kormányzat és az adminisztráció viszonyának főbb történelmi megjelenési formáit, összehasonlítja a nyomásgyakorló szervezetek szerepét. Ezen a szemléleti bázison elemzi és értékeli a köz- és társadalompolitikai szerepvállalás különböző típusait. A tantárgy tananyaga: – Modern demokráciák nemzetközi összehasonlítása (I) A demokrácia westminsteri és konszenzuális modellje. A végrehajtó hatalom: többségi szabály versus hatalommegosztás. A törvényhozói és végrehajtó hatalom közötti viszony: a hatalom dominanciájának és kiegyensúlyozásának mintázatai. – A modern demokráciák nemzetközi összehasonlítása (II) Parlamentek: a törvényhozói hatalom koncentrációja versus megosztása. Pártrendszerek: kétpárti és többpárti mintázatok. Hatalommegosztás: a föderális-egységes és a centralizált-decentralizált ellentéte. Alkotmányok: többségi versus kisebbségi jogok szuverenitása. – Kormányzat és adminisztráció viszonyának nemzetközi összehasonlítása (I) Közszolgálat és közbürokrácia: közpolitika és bürokrácia. A kormányzat és adminisztráció szerepének megnövekedése. Politikai kultúra és közszolgálat. Bizalom és közszolgálat. – Kormányzat és adminisztráció viszonyának nemzetközi összehasonlítása (II) Kormányzat és adminisztráció kapcsolata. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és más modern államberendezkedésekben. – Nyomásgyakorló szervezetek nemzetközi összehasonlítása (I) Érdekcsoportok NagyBritanniában; A dániai érdekcsoportok; Az olasz érdekcsoportok; Kanadai érdekcsoportok. – Nyomásgyakorló szervezetek nemzetközi összehasonlítása (II) A német nyomásgyakorló szervezetek; Érdekcsoportok az Egyesült Államokban; Érdekcsoport-politika Izraelben; Az ausztráliai érdekcsoportok. A francia nyomásgyakorló csoportok; Érdekcsoportok az Európai Közösségben. – A közpolitika történelmi tipológiája (I) A holland közpolitika; A svéd közpolitika. A szociáldemokrácia és a munkásmozgalmak hatása. Gazdasági nyitottság és jóléti állam. A népi mozgalmak és a tömbösödés. A szociális ellátási rendszerek kifejlődése. – A közpolitika történelmi tipológiája (II) Közpolitika az NSZK-ban. A jóléti állam intézményi alapjai 1945 után. Munkanélküliség és infláció viszonya. A középutas irányvonal meghatározó tényezői. A brit közpolitika. Az állami tulajdonlás szerepe. A

81

–

– – – – –

politikai váltógazdálkodás és a jóléti állam. A világháborúk hatása. A Thatcheri fordulat lényege. A közpolitika történelmi tipológiája (III) Közpolitika az Egyesült Államokban. A közpolitika történeti alakváltozásai. Trendek és oszcillációk. A szociális szempontok sajátos érvényesülésének okai. A japán közpolitika. A gazdasági növekedés és a szociális juttatási rendszer viszonya. Politikai konzervativizmus és a jóléti állam „jólétellenes” karaktere. A közszolgáltatások terjedelme („kicsi, de erős állam”). A közpolitika történelmi tipológiája (IV) Az izraeli közpolitika. Az ausztrál közpolitika. A jóléti állam kiépülésének gazdasági alapjai. A szakszervezeti mozgalom korporatív jellegű befolyása. A politikai háttér. Közpolitika és állami szerepvállalás a piacgazdasági átmenetben (I) Az átmenet különböző típusai. Az átmeneti szakasz időtartama. A külső környezet és az állam szerepe. Közpolitika és állami szerepvállalás a piacgazdasági átmenetben (II) Az átmenet belső feltételei és társadalmi korlátai. A közpolitika és az állami szerepvállalás mint erőforrás. Közpolitika és állami szerepvállalás a piacgazdasági átmenetben (III) Gazdaságpolitikai szerepvállalás. A magánszektor szerepe a piacgazdasági átmenetben. Társadalompolitikai szerepvállalás. A politikai intézményrendszer reformja. Az állami szerepvállalás stratégiai jelentősége a 90-es években. Az állami képességek és a szerepvállalás összehangolása. A közintézmények újraerősítése, életre galvanizálása.

Kompetenciák: A hallgató ismeri és érti: a közpolitika alkotásának összetett jellegét (multidiszciplináris szemlélet), a közpolitika rendszerét, folyamatait. A hallgató alkalmas és képes: a megszerzett tudás (elvek, módszerek és technikák) gyakorlati alkalmazására (a természetüknél fogva konfliktusos jellegű összehasonlításokban). A hallgató rendelkezik: jó kommunikációs és együttműködési készséggel, fejlett kritikai érzékkel, felelősségtudata, szervező- és döntésképessége megfelelő minőségtudattal párosul, amely nem nélkülözi a kritikai önreflexiót és az értéktudatos magatartást. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: – Gulyás Gyula – Jenei György: Összehasonlító közpolitika. Egyetemi tankönyv. Aula, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom: – Francis G. Castles: The Comparative History of Public Policy. Polity Press, 1989 – Ferrel Heady: Public Administration: A Comparative Perspective. Prentice-Hall Inc., 1991 – Jenei Gyögy: Összehasonlító társadalompolitika /részletek/ Budapest, 1995. 5–77 old, 145– 165 old. – Jenei György: Szemelvények a közpolitika köréből. Szemelvénygyűjtemény. (részletek) Budapest, 1997. 9–146. old. A tantárgy oktatói Dr. Gellén Márton, Dr. Hajnal György

82

Gazdaság és közigazgatás A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Gazdaság és közigazgatás A tantárgy neve (angolul): Public Administration in Economy A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és szakigazgatási Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Bordás Mária A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, hogy a gazdaság működését befolyásoló közigazgatási eszközök – ezen belül a különösen a gazdaságpolitikai koncepciók, az állam felügyeleti és szabályozó tevékenysége, az állami tulajdon - jogi környezetének és jogalkalmazási gyakorlatának bemutatása. Közismert, hogy az átmenet időszakában a különböző gazdasági közigazgatási eszközök milyen nagy szerepet játszanak a piacgazdaság létrehozásában. A fejlett piacgazdaságokban a közigazgatás szerepe szintén meghatározó a gazdaság versenyképességének alakulásában. A tantárgy bemutatja a gazdaságirányítás történetét, az államnak a gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó elméleteket, a nemzetközi gyakorlatot, valamint részletesen elemzi a magyarországi átmenet időszakát abból a szempontból, hogy a gazdasági közigazgatás intézményei hogyan épültek ki, illetve jelenlegi működésük mennyire felel meg a hatékonyság követelményének. A tantárgy tananyaga: A tantárgy 4 blokkban kerül tárgyalásra. Mindegyik blokk 3 előadást tartalmaz, két előadás keretében pedig jogesetek, és eset-tanulmányok feldolgozására kerül sor. I. Közigazgatás és gazdaságpolitika 1. előadás: A gazdaságpolitika érvényesülésének közigazgatási keretei Az előadás vázlatosan ismerteti a különböző – monetáris és fiskális – gazdaságpolitikai irányzatok történetét, és a magyar gazdaságpolitika fejlődését az elmúlt 16 évben. Elsősorban arra koncentrál, hogy a gazdaságpolitikai döntések milyen közigazgatási környezetben jönnek létre, melyek a végrehajtásért felelős közigazgatási szervek, illetve arra, hogy a gazdaságpolitika milyen jogi szabályozás útján realizálódik. Az előadás a továbbiakban elemzi a jegybank jogállását, a kormánnyal való kapcsolatát, a monetáris politika kialakításában betöltött hatáskörét és eszközeit, valamit jogszabályalkotó hatáskörét. Az állami beruházások döntési mechanizmusa is bemutatásra kerül, mind állami, mind önkormányzati szinten. Fontosnak tartjuk annak megismertetését is, hogy az állam jövedelem elosztó politikájának kialakításában mely közigazgatási szervek, és milyen hatáskör alapján vesznek részt. 2. előadás: A közigazgatási régiók szerepe a gazdaságfejlesztésben Az előadás keretében sor kerül az európai régiók fejlődésének, valamint a magyar önkormányzati régiók helyzetének, továbbfejlesztésének bemutatására. Amíg a korábbi európai regionális fejlesztési politika csak a területi egyenlőtlenségek mérséklésére irányult, a jelenlegi nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a gazdaság versenyképességének kérdése a nemzeti kormányok szintjéről regionális szintre helyeződött. A nemzeti kormányok egyre kevésbé tudnak protekcionista gazdaságpolitikai eszközöket

83

alkalmazni. A régiók versenye annak a globalizációs tendenciának a felismerése nyomán jött létre, hogy a régiók olyan új módszerekkel vesznek részt a piaci versenyben, amelyek egy adott földrajzi területhez kötődnek, mint például a munkahelyteremtés, a fejlesztési források elérhetősége, stb. Kérdés, hogy a hazai feltételek mennyiben adottak ehhez. 3. előadás: A munkaerőpiac a gazdaságpolitika és közigazgatás nézőpontjából. A munkaerőpiac működése gazdaságpolitikai és közigazgatási eszközök együttes alkalmazásával befolyásolható. A foglalkoztatottság mértéke szoros összefüggésben áll a gazdasági növekedés kérdésével. Ilyen értelemben a munkanélküliség a mindenkori gazdaságpolitika függvénye. Azonban a közigazgatás rendelkezik olyan jogi eszközökkel is, amelyek közvetlenül alkalmasak a munkanélküliség kezelésére. Az előadás a foglalkoztatáspolitika általános kérdésein túl bemutatja a konkrét közigazgatási eszközöket is, mint a munka erőpiaci igényeket követő oktatási rendszer, az átképzés, a vállalkozásokat segítő környezet, a munkáltató támogatása, a munkaerő közvetítés, és a munkanélküliek segélyezésének rendszere, valamint a foglalkoztatási eszközöket érvényesítő közigazgatási szervezet-rendszert is. II. A piac felügyeletének közigazgatási eszközei. 4. előadás: Versenyjogi modellek és versenypolitika a fejlett piacgazdaságokban Az előadás keretében a hallgatók megismerkedhetnek a versenyjog történetével, és a versenyjog szabályozásának különböző modelljeivel. Szó lesz arról is, hogy a versenypolitika milyen kapcsolatban van a gazdasági hatékonyság kérdéseivel, és hogy a versenypolitika milyen közigazgatási eszközökkel érvényesíthető. A versenyszektorban a piaci verseny szabályozásának két útja ismeretes: verseny felügyeleti eszközökkel megakadályozni a monopolhelyzetek kialakulását (kartelljog, fúziókontroll) vagy a monopóliumokat felügyelni versenyjogi eszközökkel (erőfölényes helyzettel való visszaélés szankcionálása) A hatékonyság szempontjából összehasonlításra kerül a közszektorban az un. liberalizált ágazatokban létrehozott piaci verseny, valamint a monopóliumok területén alkalmazott árszabályozás is. A magyar versenyjog és a közigazgatási szabályozás legemlékezetesebb jogesetei is megvitatásra kerülnek. 5. előadás: A fogyasztók védelmének közjogi és magánjogi rendszere Az előadás bemutatja a fogyasztóvédelem kialakulását, valamint a fogyasztóvédelem korszerű intézményeit. Elemzi azt is, hogy a fogyasztóvédelem hogyan illeszkedik a piacfelügyelet rendszerébe. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelem interdiszciplináris jogterület, indokolt a téma komplex – közigazgatási, polgári jogi és érintőlegesen, büntetőjogi – megközelítése. Külön hangsúlyt kap az a kérdés, hogy a polgári jog hagyományosan a szerződéses szabadság elvére épülő rendszerét hogyan alakította át a fogyasztók védelmét szolgáló kógens jogi szabályozás. A piacnak kiszolgáltatott fogyasztó védelmét a közigazgatási jog közérdekű célként határozta meg, és annak érvényesítésére széles körű közigazgatási szervezet- és eszközrendszert is kidolgozott. 6. előadás: A pénz- és tőkepiac felügyeletének szervezeti-jogi kérdései. Az állam – hasonlóan a piacfelügyelet többi intézményéhez – közérdekű célból: a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek biztonsága érdekében, felügyeletet gyakorol a pénz- és tőkepiac működése felett. Az előadás ennek a felügyeletnek a jogi eszközeit elemzi a nemzetközi gyakorlat tükrében. Az előadás második felében kerül sor a magyarországi szervezetrendszer bemutatására. A pénz- és tőkepiaci felügyelet keretében sor kerül a pénzügyi szervezetek (bankok) és a tőzsde működésének vázlatos ismertetésére, és a PSZÁF által, a felügyelet keretében gyakorolt jogokra. Ennek keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a közigazgatási eszközökkel, eljárási szabályokkal, amelyek képesek garantálni a pénzügyi szervezetek

84

biztonságos működését. 7. előadás: Jogesetek és esettanulmányok feldolgozása. III. Az állami és önkormányzati tulajdon 8. előadás: Az állami-önkormányzati tulajdon közjogi szabályai. A vagyonkezelés gyakorlata. Az állami tulajdon kérdése úgy vetődik fel a gazdasági közigazgatásban, hogy az állam, mint tulajdonos képes-e ugyanolyan hatékonysággal működtetni vállalkozói vagyonát, mint az üzleti szféra, illetve az állam szükségképpen „rossz gazda”, ezért tulajdonát magánosítani kell. Lényeges szempont az is, hogy vannak-e az államnak olyan stratégiailag fontos vagyontárgyai, amelyek elidegenítését alkotmányos szabályozásnak kell korlátoznia? Az előadás ezekre a kérdésekre ad választ a nemzetközi gyakorlat bemutatásával. Vannak az államnak olyan vagyontárgyai is, amelyek természettől fogva az államot illetik, és amelyek kezelését speciális állami szervek végzik. Az előadás bemutatja az állami tulajdon kialakulását, fejlődését és kezelését is a hatályos jogi szabályozás alapján. A számos hasonlósága ellenére az önkormányzat tulajdon az állami tulajdonhoz képest eltérő vonásokkal is rendelkezik. Az előadás külön tárgyalja az önkormányzati tulajdon közjogi szabályait, és a vagyon hasznosításának különböző módszereit is. 9. előadás: A privatizáció, mint gazdaságélénkítő eszköz, és mint a piacgazdaság alapköve. Az előadás keretében a hallgatók megismerhetik a 80-as évek amerikai és nyugat-európai privatizációs politikáját, valamint azoknak a gazdasági hatékonyságra gyakorolt hatását. Az előadás külön foglalkozik az amerikai és az európai privatizáció sajátosságaival. Bemutatásra kerülnek a különböző privatizációs technikák, és szerződések is. Szó lesz a magyarországi privatizációról is, amelynek kezdeti célja a versenyszférában domináló állami tulajdon lebontása volt. Itt is bemutatásra kerülnek a speciális privatizációs megoldások, mint például a kárpótlás, valamint a privatizációt lebonyolító szervezetek jogállása, és a privatizáció eljárására vonatkozó jogi szabályozás. 10. előadás: A gazdasági közszolgáltató szektor magánosítása és a hatékonyság problémái. Az előadás keretében bemutatásra kerülnek azok a megoldások, amelyekkel az állam a gazdasági közszolgáltatásokat szervezi. Ez lehet egy állami tulajdonra épülő, centralizált, de egy piaci mechanizmusokat hangsúlyozó modell is. Kérdés, hogy a magyarországi reformok az elmúlt 16 év alapján, milyen irányba haladnak? Elemzendő szempontok a magyarországi gyakorlat alapján: A közigazgatás képes-e hatékony kontrollt gyakorolni a privatizált közszolgáltatás fölött a minőség és az ár tekintetében? Az állami tulajdon alapján működtetett közszolgáltatások esetében hogyan javítható a hatékonyság, és milyen előnyei lennének egy esetleges privatizációnak? IV. Kormányzati felelősség az állami vagyon és a közpénzek hatékony felhasználásáért. 11. előadás: A magánszféra részvételének formái és az együttműködés kérdései az állami vagyon működtetésében. A közigazgatási szervek feladataik ellátása érdekében sokszor igénybe veszik a magánszféra közreműködését, amelynek célja a szakértelem és a tőke bevonása. Az előadás bemutatja ennek módszereit: az állami megrendeléseket, az állami feladatok magánvállalkozásokra történő átruházását, és az állami támogatások rendszerét, különös tekintettel az un. „PPP” megoldásokra. A magánszféra ilyen formában történő részvétele egyes esetekben törvényi szabályozás alá esik, mint például a közbeszerzés esetében, de sokszor a jog ezt a területet szabályozatlanul hagyja. Az előadás elemzi a vonatkozó jogi szabályozást abból a szempontból, hogy a „köz-és a magán” együttműködésére megfelelő jogi garanciák állnak-e rendelkezésre. 12. előadás: Az állami korrupció formái és a korrupció elleni eszközök. A korrupció a közpénzek felhasználása terén szembetűnő. Az előadás az állami korrupció lehetséges formáit mutatja be: a pártfinanszírozásra vonatkozó jogi szabályozás

85

hiányosságait, az állami támogatások különböző formáit, a magánvállalkozások igénybe vételét a közigazgatási szerv feladatainak ellátására, és a pályáztatás szabályainak alkalmazhatóságát. Az előadás elemzi azokat a lehetséges eszközöket, amelyek alkalmasak a korrupció visszaszorítására: nyilvánosság, amely a közérdekű adatok megismerhetőségét jelenti, a pártok gazdálkodásának átláthatóságát, és az un. „üvegzseb törvény” alkalmazását. Lényeges a lobbi törvény, valamint az ellenőrző szervek szerepe is. Nem mellékes az etikai szabályok elfogadása és a jogkövető magatartás sem. 13. előadás: A gazdasági hatékonyság érvényesülése az állami ellátórendszerek reformja során. Az állami ellátórendszer hatékonysága is a közpénzek felhasználásának módját jelenti. A kormány tehát felelős azért, hogy az ellátórendszer reformját végrehajtsa. Ez a reform felvet olyan kérdéseket, mint a szolidaritás, az állam teherbíró képessége, az egyén felelőssége és hozzájárulásának mértéke. További kérdés az ellátórendszerek decentralizálása, és magánosítása, és a biztosítási elv, vagy állampolgári jogon járó juttatás. Az előadás keretében különös hangsúlyt kap az egészségügy finanszírozási rendszerének problematikája: a privatizáció lehetséges formái, és a hatékonyság speciális kérdései az egészségügyben. Az egyes állampolgári jogon járó juttatások esetében elemzésre kerül, hogy indokolt-e a közvetlenül a költségvetésből történő finanszírozás, és hogy a juttatások mértéke a jogi szabályozás, vagy a politikai döntések függvénye. 14. előadás: Jogesetek és esettanulmányok feldolgozása. Kompetenciák: A hallgatóktól az MSc szinten elvárható, hogy a gazdasági közigazgatás eszközeit történeti és összehasonlító szempontból is ismerjék, tisztában legyenek az államnak a gazdaságban betöltött szerepéről a kezdeti liberális, az államszocialista és a fejlett piacgazdaságok gyakorlatában. A tantárgy keretében a hallgatók megismerik az elmúlt 16 év legismertebb verseny-felügyeleti döntéseit, a privatizációs megoldásokat, az állami koncessziókat, a pályáztatással kapcsolatos jogvitákat, és fogyasztóvédelmi joggyakorlatot is, amelyek esettanulmányok formájában kerülnek feldolgozásra. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: – Gazdasági közigazgatás Egyetemi jegyzet (a HEFOP támogatásával, megjelenés folyamatban) Közigazgatás és gazdaság Unió, 2001. Budapest Ajánlott irodalom: – P. A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan I. II. III. rész KJK 1990. Budapest – Kornai János: A szocialista rendszer HVG Rt. 1993. Budapest Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar közigazgatási Intézet 2001. Budapest – Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve LOGOD 1996. Budapest – Fazekas Judit: Fogyasztói jogok, fogyasztóvédelem KJK 1995. Budapest – Tanulmányok a kincstári vagyon kezeléséről Államigazgatási Főiskola, Budapest 1992. – Mihályi Péter: A magyar privatizáció krónikája 1989-1997. KJK Budapest 1998. – Sárközy Tamás: A privatizáció joga Magyarországon Akadémiai Kiadó 1993. Budapest – Jogesetek és esettanulmányok: A jogeseteket és az esettanulmányokat az előadásokon a hallgatók rendelkezésére bocsátjuk. A tantárgy oktatói Dr. Bordás Mária, Dr. Imre Miklós,

86

EU közpénzügyek joga A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): EU közpénzügyek joga A tantárgy neve (angolul): European Financial Law A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy tartalmi célkitűzése, hogy ismereteket nyújtson a pénzügyi piacok jogi szabályozásáról, a monetáris irányítás célrendszeréről. Kitekintést enged a nemzetközi és európai jogharmonizáció pénzügyi vonatkozású területeire. A közös költségvetés kiemelt fontosságú az EU történetében. A közös költségvetés, a közös politikák kérdéseinek megismerése. Röviden áttekinti a tárgy a nemzetközi adójog kérdéseit, így a közösségi adójogot, az adóharmonizációs lépéseket. A tantárgy tananyaga: – A pénzügyi piacok joga: A pénzügyi piacok szabályozásának oka és módszerei. A magyar pénzügyi piac intézményrendszere és a tevékenységtípusok.A pénzintézeti rendszerek kialakulása. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank. A Magyar Nemzeti Bank. A hitelintézeti törvény. Felügyelet és betétbiztosítás. Információszabályozás. – Nemzetközi és európai jogharmonizáció: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása. – Nemzetközi pénzügyi jog: Nemzetközi költségvetési jog. Nemzetközi pénzrendszer és fizetések joga. A nemzetközi pénzügyi rendszer működési és intézményi keretei. – Nemzetközi adójog: Európai Közösség adójoga. Közvetett adók. Közösségi adók harmonizációja. – Az EU pénzügyi rendszere: A nemzetközi és az európai valutáris rendszer fejlődésének története a második világháború utáni időszakig. Az Európai Közösség pénzügyi rendszerének fejlődése, a pénzügy-politikai koor-dináció főbb szakaszai. A valutáris integráció szakasza: a Delors-tervtől a Maastrichti Szerződésig. Az európai pénzügyi piacok integrációja. Az EMU alappillérei – közös jegybank, közös valuta. A közös valuta bevezetésének kérdései. – Az Európai Unió Közös költségvetése: A közös költségvetéshez vezető út állomásai. A költségvetési hatáskörök megosztása a különböző kormányzati szintek között. A közös költségvetés sajátosságai, szerkezete. A tagállamok hozzájárulásának aránytalanságai. A költségvetési eljárás. A költségvetéssel kapcsolatban álló intézmények. Vizsgakövetelmény: alapvizsga A tantárgy oktatói Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, Dr. Lentner Csaba

87

Dokumentumkezelés és tájékoztató rendszerek a közigazgatásban A tantárgy kódja: 5KI11NKO03M A tantárgy megnevezése (magyarul): Dokumentumkezelés és tájékoztató rendszerek a közigazgatásban A tantárgy neve (angolul): Document Management and Information Systems in Public Administration A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 1 + 2 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Informatikai alapismeretek, Közigazgatási informatika A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: E-közszolgálati és Fejlesztési Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Orbán Anna A tantárgy szakmai tartalma: A közigazgatásban megjelenő dokumentumok integrált módon való kezelésének megismertetése. A közigazgatásban használt prezentációk és Web felületek elemzése, optimális információtartalmának meghatározása. Internet használata a közigazgatás szolgáltató funkciójának megvalósításában. A tantárgy tananyaga: Előadások: *Az elektronikus ügyirat fogalma, az elektronikus ügyirat elintézésének lehetőségei és biztonsági megoldásai. A hagyományos papír alapú ügykezelés. Elektronikus ügykeze¬lés. Biztonsági követelmények. Elektronikus dokumentumok (pdf, html, …) *A papír nélküli iroda, az elektronikus polgármesteri hivatal kialakításának elvei, lehetőségei, a megvalósítás informatikai eszközei. Elektronikus kormányzat programja. *Elektronikus levelezés. Internet és Intranet. Intelligens kártyák. *Web-kezelő programok. *Elektronikus adatcsere. EDI alapfogalmak. EDI szabványok. Az adatbiztonság kezelése. Jogi háttér. *Az elektronikus aláírás szerepe a közigazgatási okirat-hitelesítésben. Az elektronikus aláírás fogalma, szerepe, jogi vonatkozásai. Az elektronikus aláírás technikai megvalósítása. *Elméleti zárthelyi dolgozat. Gyakorlat: *Szabványos irodai dokumentumok (Word). *Űrlapok, illetve formanyomtatványok (Word). *Elektronikus formanyomtatványok. *Elektronikus formanyomtatványok készítése, majd mentése különböző szövegszerkesztő formátumokban, PDF használata. *Elektronikus dokumentumok keresése az Interneten, majd azok elemzése. *Prezentáció¬készítés (Office programok) áttekintése. *Prezentációkészítés adott közigazgatási témában csoportmunkával. *Prezentációkészítés adott közigazgatási témában csoportmunkával. *Elkészült prezentációk bemutatása, elemzése, értékelése. *Web felület használata, HTML formátum. FrontPage kezelése. *Internetes bemutató anyag tervezése. *Internetes bemutató anyag készítése csoportmunkával. *Internetes bemutató anyag készítése csoportmunkával. *Elkészült internetes anyagok bemutatása, elemzése, értékelése. *Összefoglalás, zárás. Kompetenciák: A félév végére a hallgató legyen képes a web felület irodai munkát támogató alkalmazására, önálló web lapok készítésére, adatok gyűjtésére elektronikus formanyomtatványokkal.

88

Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások és gyakorlatok tananyagának elsajátítása. Félév során két önálló feladat elkészítése. Számítógépes teszt megoldása. Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Az értékelés módszere: A két önálló feladat megoldásának és a számítógépes teszt eredménye alapján kerül megállapításra a gyakorlati jegy. Irodalomjegyzék: – Dokumentumkezelés és tájékoztató rendszerek a közigazgatásban, Orbán Anna, BCE KK kari jegyzet, 2006. vagy – Informatika 8. Elektronikus dokumentumkezelés, ügyintézés és webkezelés, Csiki – Orbán, külső jegyzet, 2009 – http://sites.google.com/site/edoksuli/ – http://edoksuli.net23.net/ A tantárgy oktatói Dr. Orbán Anna

89

Európai közigazgatási büntetőjog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közigazgatási büntetőjog A tantárgy neve (angolul): European Administrative Sanction Policies A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: differenciált szakmai ismeretek / kötelezően választható A tantárgyfelelős intézet neve: RTK (Állam- és Társadalomelméleti Intézet) A tantárgyfelelős neve: Dr. Hollán Miklós A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy európai dimenziójú áttekintést ad a közigazgatáscentrikus szankciópolitikáról, a közigazgatás represszív eszközrendszerének fejlődéséről és a közigazgatási büntetőhatalom európai módozatairól. A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi és eljárásjogi követelményrendszeréről, „európai normáiról” nyújt szintézist, amellyel egyben kritikai tükröt tart a magyar közigazgatási büntetőjog elé. A közigazgatási büntetőszankciók rendszerezését hazánk és más európai országok vonatkozásában is elvégzi, amely lehetőséget ad a nemzeti közigazgatások szankcionáló gépezetének összehasonlító tanulmányozására. A közigazgatási büntetőhatalom vertikális dimenziójaként bemutatja az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő adminisztratív szankciórendszert, valamint ennek kapcsolatát a nemzeti közigazgatási szankciókkal. A tantárgy tananyaga: – A közigazgatás büntetőhatalmának általános kérdései (szankciótani alapvetés, elmélettörténeti és szabályozástörténeti vázlat). – Felelősség a közigazgatási büntetőszankciók rendszerében (szabályozás-elmélet; felelősségi feltételek szabályozási technikái). – A közigazgatási büntetőszankciók alanya (szabályozás-elmélet; természetes személy, vezetői felelősség, szervezetek). – A közigazgatási büntetőszankciók neme és mértéke. – A közigazgatási büntetőszankciók kiszabása. – A közigazgatási büntetőszankciók eljárásjoga (eljárási alapelvek, fórumrendszer, eljárásban résztvevők, eljárásjogi garanciák, bizonyítás és jogorvoslat). – A közigazgatási büntetőszankciók viszonya más jogági szankciókhoz. – A közigazgatási büntetőszankcionálás az egyes európai országokban. A közigazgatási büntetőjog Németországban és Ausztriában. – A közigazgatási büntetőjog Portugáliában, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. – A közigazgatási büntetőjog Belgiumban, Spanyolországban, Görögországban és Franciaországban. – A közigazgatási büntetőjog az Egyesült Királyságban, Írországban és Hollandiában. – Az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő büntetőszankciók. – A tagállamok közötti együttműködés a közigazgatási szankcionálásban. Kompetenciák: Ismeretek: európai országok ágazati közigazgatási büntetési és intézkedési rendszere, szabálysértési joga, EU igazgatási szankciói. Kompetenciák: a jogalkalmazásban a

90

hallgató a nemzeti közigazgatási szervek közötti együttműködésben kitekintéssel rendelkezik más EU országok ágazati igazgatási rendszereire és a kapcsolódó jogérvényesítő (enforcement) politikájára, a jogalkotásban hasznosítani tudja a megszerzett összehasonlító jogi ismereteket, a közigazgatás bármilyen szintjén hasznosítani tudja az EU szektoriális jogérvényesítő politikájáról szerzett ismereteket (enforcement policy). Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező tananyag: – Kis Norbert – Máthé Gábor – Nagy Mariann: Európai közigazgatási büntetőjog (egyetemi tankönyv) 2006, Budapest, HVG-Orac, 300. Ajánlott tananyag: – Norbert Kis – Gábor Máthé (ed): European Administrative Penal Law 184. p. (2004) – Nagy Mariann: A közigazgatási szankciók elmélete, Budapest, Osiris kiadó, 2002European Commission Report: The System of Administrative and Penal Sanctions in the Member States of the European Communities Vol. I. National Reports. ACSCEEC-EAEC. Brussels-Luxembourg, 1994. A tantárgy oktatói Dr. Kis Norbert, Dr. Hollán Miklós

91

Közigazgatási bíráskodás A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatási bíráskodás A tantárgy neve (angolul): Administrative Justice A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 1 + 1 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: differenciált szakmai ismeretek / kötelezően választható A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Rotthermel Erika A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy a közigazgatási bíráskodás alapvető – általános és elméleti – kérdéseinek bemutatása körében ismerteti a közigazgatási bíráskodás célját, helyét és szerepét. Nemzetközi kitekintést nyújt és ismerteti a magyar közigazgatási bíráskodás történetét. Elhelyezi az igazságszolgáltatásnak ezt az ügyszakát (ágát) az igazságszolgáltatási tevékenység egészének rendszerében. Átfogó és részletes ismereteket nyújt a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának sajátosságairól. Megismerteti a közigazgatási bíráskodás eljárásának rendjét és alapvető szabályait. Tematikusan dolgozza fel a polgári perrendtartás szabályait. A tantárgy tananyaga: ELŐADÁS: A tantárgy bemutatása, a közigazgatási bíráskodás alapvető kérdései GYAKORLAT: A közigazgatási bíráskodás célja, helye és szerepe. Nemzetközi kitekintés. A magyar közigazgatási bíráskodás története. A közigazgatási bíráskodásunk jelenés és jövőjét meghatározó fő kérdések áttekintése. ELŐADÁS: A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának általános feltételei GYAKORLAT: A közigazgatási per lényege. A közigazgatási per tárgya. A perindítási jogosultság és a kereshetőségi jog. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának eljárásjogi feltételei. ELŐADÁS: A perjogi szabályok érvényesülése a közigazgatási perekben. GYAKORLAT: A bíróság összetétele. A bírák kizárása. A bíróság hatásköre és illetékessége. A felek és más résztvevők a közigazgatási perben. ELŐADÁS: Az első fokú eljárás. GYAKORLAT: Keresetindítás, keresetlevél készítése a tanórán és egyéni feladatként. A keresetlevéllel kapcsolatos bírósági teendők, a keresetváltoztatás. Az eljárás felfüggesztése. A tárgyalás szabályai, vezetésének módszerei. A per elbírálása tárgyaláson kívül. A bíróság határozatai. Itéletek , végzések készítése és tanórán és egyéni feladatként. A megelőző 3-4 hét során a hallgatók a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma bírói tanácsainak tárgyalásait meghallgatják, arról feljegyzést készítenek. Előzetesen kiosztott "szerepek" alapján, az oktató által adott jogesetnek megfelelően ESETJÁTÉK KERETÉBEN TÁRGYALÁS TARTÁSA. ELŐADÁS: A perorvoslatok GYAKORLAT: A fellebbezés és a másodfokú eljárás. A perújítás. A felülvizsgálati eljárás. Fellebbezési, perújítási és felülvizsgálati eljárási kérelmek készítése a tanórán és egyéni feladatként. ELŐADÁS: Az egyes fontosabb pertípusok bemutatása és gyakorlati kérdései.

92

GYAKORLAT: Az egyes pertípusokkal kapcsolatos időszerű gyakorlati kérdések megtárgyalása. A tanult ismeretek súlyozása, összefoglalása. Kompetenciák: A tananyag nagyobb részét a hallgatóknak az ismeretek szintjén kell elsajátítaniuk. A jártasság fokán kell megtanulnia a hallgatóknak a keresetre, a bíróság határozataira, a fellebbezésre, a perújításra és felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat, követelményeket. A hallgatóknak ilyen beadványokat tudni kell szerkeszteniük. A hallgatók egyéni feladatainak teljesítését az oktató értékeli és azt a vizsga osztályozásánál figyelembe veszi. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Tananyag: KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS (Dr.Csiba Tibor és Dr.Rothermel Erika) Kötelező irodalom: – A polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény (Pp.) tananyaggal érintett részei, különösen annak XX.fejezete. – ifj. Dr. Trócsányi László: "Milyen közigazgatási bíráskodást"c. könyv (KJK. Könyvkiadó, Budapest, 1992.) – Dr. Szamel Lajos: Az államigazgatás jogorvoslati rendszerének továbbfejlesztése (Állam- és Igazgatás, 1978. évi 3–4.szám). – Dr. Petrik Ferenc: A közigazgatási bíráskodás (Magyar Közigazgatás, 1991. évi 4. szám). – Dr. Lomniczi Zoltán: A bírói jogorvoslat lehetőségei a közigazgatási eljárások tekintetében (Magyar Közigazgatás, 2000.évi 4.szám). – Dr. Csiba Tibor: A közigazgatási bíráskodás néány neuralgikus pontja (Magyar Közigazgatás, 2002. évi 10. szám). Ajánlott irodalom: – Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási bíráskodás néhány kérdése (Magyar Közigazgatás, 1991. évi 4. szám). – Dr. Ádám Antal: A közigazgatás és a közigazgatási bíráskodás alkotmányjogi összefüggéseiről (Magyar Közigazgatás, 1996. évi 12. szám). – Dr. Petrik Ferenc (szerk.): Közigazgatási eljárás szabályai, kommentár a gyakorlat számára, Bp. HVG-Orac, 1995. – Dr. Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog, kommentár a gyakorlat számára, Bp., HVG-Orac, 1996. – Dr. Darák Péter: Egyezség a közigazgatási perben (Magyar Közigazgatás, 1995. évi 11. szám). – Dr. Csiba Tibor: Pillanatképek a közigazgatási bíráskodás hétköznapjail (Magyar Közigazgatás, 2006. évi 8. szám). – Dr. Bitskey Botond: Mikor forduljon a bíró az Alkotmánybírósághoz? (Jogtudományi Közlöny, 2004. évi 10. szám). – Dr. Csiba Tibor: A szakértő szerepe a közigazgatási hatósági eljárásban és a közigazgatási bíráskodásban (Magyar Közigazgatás, 2005. évi 2. szám). A tantárgy oktatói Dr. Rothermel Erika

93

Összehasonlító közigazgatási jog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Összehasonlító közigazgatási jog A tantárgy neve (angolul): Comarative Public Administarion Law A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 2 + 0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar/angol Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: differenciált szakmai ismeretek / kötelezően választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Szamel Katalin A tantárgy szakmai tartalma: Az Európai Unióhoz való csatlakozás megnövelte az igényt az olyan közigazgatási szakemberek iránt, akik nemcsak hazai jogrendünkben tájékozottak, hanem az Uniós jogrendben is. Attól azonban, hogy az Uniós normák alkalmazandók, nem vált szükségtelenné az egyes országok jogi megoldásainak ismerete, annál is kevésbé, mivel a határokon túlterjedő közigazgatási ügyek száma jelentősen növekedni fog. Az összehasonlító jogi ismeretek jelentősége ennek megfelelően szintén megnő. Az alapképzés a jogrendszerek közötti leglényegesebb jellemzőkön túl nem tud terjeszkedni. A közigazgatási szervek rendszerének megismerése azonban nem elegendő a közigazgatás magasabb posztjain. Természetesen egy jogrendszer egészének megismerése lehetetlen feladat, a hallgatóktól nem is ezt várjuk, legfeljebb annyit, hogy el tudjanak igazodni egy másik jogrendszerben is, s annak gondolkodásmódja ne legyen merőben idegen számukra. Erre szolgál az összehasonlító közigazgatási jog tantárgy mester szintű programja, mely a maga nemében egyedülálló az országban. A tantárgy tananyaga: – Bevezetés a világ nagy közigazgatási rendszereibe I. – Bevezetés a világ nagy közigazgatási rendszereibe II. – Az összehasonlító közigazgatási jog elméleti kérdései és módszereiről. – Az angol jogrendszer sajátosságainak megnyilvánulása a közigazgatási jogban. – A német közigazgatás. – Ausztria és Svájc közigazgatása. – Franciaország. – Spanyol és Olasz közigazgatás. – A skandináv jogrendszer közigazgatási megoldásai. – Az Európai Uniónak a tagországok közigazgatására gyakorolt hatása. – Az Egyesült Államok közigazgatási rendszere. – Japán, Kína. – A szocialista közigazgatási rendszerek és a poszt-szocialista megoldások. – A globalizáció közigazgatási hatásai. Kompetenciák: Az alapképzés a jogrendszerek közötti leglényegesebb jellemzőkön túl nem tud terjeszkedni. A közigazgatási szervek rendszerének megismerése azonban nem elegendő a közigazgatás magasabb posztjain. Természetesen egy jogrendszer egészének megismerése lehetetlen feladat, a hallgatóktól nem is ezt várjuk, legfeljebb annyit, hogy el tudjanak igazodni egy másik jogrendszerben is, s annak gondolkodásmódja ne legyen merőben idegen számukra.

94

Összehasonlító jogból fakultatív szeminárium is hirdethető, kellő számú jelentkező esetén idegen nyelven is. E szeminárium is az előadások tematikájában való elmélyültebb ismeretek szerzésre irányul, vagyis az önálló hallgatói munkát célozza meg, s ezzel együtt fokozza a hallgatói tudást, készség-színtre emeli azt. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: – Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban, Összehasonlító közigazgatás Unió 2006 574. old. Ajánlott irodalom: – Laurence E. Lynn, Public Management: old and new, NewYork_London, 2006. 210. old. – Jürgen Schwarze: European Administrative law I. II. Sweewt and Maxwell. London 1992. 1515 old. – Ferrel Heady: Public Administration: A comparative pespective New York- London – Basel 1979. 429. old. – René David: A jelenkor nagy jogrendszerei (összehasonlító jog) KJK. 1977. 494. (Németnyelvű átdolgozott kiadás: München 1988.) – Lőrincz Lajos: Összehasonlítás a közigazgatásban. Magyar Közigazgatás 5/99: 225–230. (Németnyelvű átdolgozott kiadás: München 1988.) – Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és a kormányzásra. Magyar Közigazgatás 7/2001:390–401. old. – Verebélyi Imre: Konvergáló és divergáló közigazgatási tendenciák a közös Európában. Jogalkotás, jogalkalmazás. 2003. 61–73. old. – Balázs István: A közigazgatás átalakítása Közép- és Kelet-Európában. A magyar nemzeti jelentés kiegészítése - 1993. = Közigazg., dereguláció, közszolgálat. 1994. 65–92. old. – Hamza Gábor: Az összehasonlító jogtudomány kibontakozásának útjai Európában. Állam- és Jogtudomány 3-4/96-97:275–295. old. – Havas Péter: Decentralizálási folyamat Nagy-Britanniában: a skót és a walesi devolúció (autonómia). [Közzéteszi az] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. Bp. ny. n. [soksz.] 1999. 17 lev. /Kisebbségpolitikai döntés-előkészítő tanulmányok 8./ – Sarkadi Borbála: Összehasonlításul: az Európa Tanács és az önkormányzatok. = Európai integráció. 1997. 144–159. old. – Réti Tamás: A gazdasági rendszerváltás problémái Kelet-Európában. [Közzéteszi a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Elméleti közgazdaságtani tanszék, Összehasonlító közgazdaságtani csoport. Bp. Aula, [soksz.] 1991. [4], 67 p. – Józsa Zoltán: A helyi és területi önkormányzatok szervezete és funkciói nemzetközi összehasonlításban. Magyar Közigazgatás 3/99:104–112. old. – Loss Sándor:A japán jog. Összehasonlító jogtan. 2001. 108–113. old. – Balázs István: A kormányok döntéshozatali mechanizmusa, különös tekintettel a konzultatív testületek szerepére. Nemzetközi összehasonlítás. = Kormányzati működés. 1993. 12–33. old. – Balázs István: A közigazgatás modernizálása Közép- és Kelet-Európában. Magyar Közigazgatás 7/91:644–659. old. – Balázs István: A területi önkormányzatok feladat- és hatáskörének változásai Európában. Comitatus. Önkormányzati Szemle 2/95:12–20. old. – Bencze Mátyás: A szociológiai megközelítés helye az összehasonlító jogban – megjegyzések Zweigert és Kötz művéhez. Kontroll 1/2003:94–111. old.

95

– Loss Sándor:Az angol jog történeti fejlődése. = Összehasonlító jogtan. 2001. 23–44. old. – Sükösd Ferenc: Az angol önkormányzatiságról, rámutatva a mechanikus összehasonlító módszer buktatóira. = Bihari Ottó-emlékkönyv. 2001. 385–394. old. – Wiener György: Az államfő helye a hatalommegosztás rendszerében. Összehasonlító áttekintés. Jogtudományi Közlöny 6/95:245–258. old. – Loss Sándor:Az Egyesült Államok jogrendszere. = Összehasonlító jogtan. 2001. 45–90. old. – Varga Tamás: Az EU-tagországok politikai rendszerei - összehasonlító elemzés. = Szakpolitikák. 1999. 11–44. old. – Loss Sándor: Az iszlám jog alapjai. = Összehasonlító jogtan. 2001. 102–108. old. – Zoltán Ödön: Az összehasonlító jogról. Jogtudományi Közlöny 7–8/97:302–311. old. – Badó Attila: Az összehasonlító jog tudományának kialakulása. A klasszifikáció problémái. = Jogrendszerek. 2003. 8–19. old. – Loss Sándor: Az összehasonlító jog tudományának kialakulása. A klasszifikáció problémái. = Összehasonlító jogtan. 2001. 1–21. old. – Hamza Gábor: Az összehasonlító jogtudomány kibontakozásának útjai Európában. Állam- és Jogtudomány 3–4/96–97:275–295. old. – Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. [Közrem.] Ploetz, Manfred. Bp. KJK–Kerszöv, 2000. 491. old. – Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog. Jura. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és jogtudományi karának tudományos lapja 2/2004:107–114. old. – Fekete Balázs: Két vázlat a magyar összehasonlító jogi gondolkodás tablójához. Adalékok a magyar jogösszehasonlítás történetéhez. Állam- és Jogtudomány 1– 2/2005:143–169. old. – Horváth M. Tamás: Önkormányzati feladatok tipológiái. Nemzetközi összehasonlítás. Magyar Közigazgatás 1/93:32–36. old. – Harmathy Attila: Összehasonlító jogi kutatások az ezredfordulón. = Ius unum. 2005. 119–128. old. – Szabó Gábor: Szétpontosítás: a dekoncentrált szervek természetrajza. Összehasonlító elemzés. = Közigazg. középszint. 1992. 51–71. old. – Könczei György: Szociális törvények Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Összehasonlító tanulmány. Bp. ny. n. 1992. 34. old. Az ajánlott irodalom fokozatosan kiegészül, minthogy összehasonlító jogi tárgyról van szó, s így az elévülhet a jogszabálok változásával. A tantárgy oktatói Dr. Imre Miklós, Dr. Temesi István, Dr. Szamel Katalin

96

Bűnözés és bűnmegelőzés A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Bűnözés és bűnmegelőzés A tantárgy neve (angolul): Criminality and Crime Prevention A tanóra száma (elmélet+gyakorlat / levelező tagozatos óraszám): 0 + 2 Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szabadon választható A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Kis Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy a bűnözést mint társadalmi jelenséget a kriminológia módszereivel vizsgálja, elemzi megjelenési formáit, okait, fejlődését és összetételét. Áttekintést ad a korszerű bűnmegelőzési módszerekről, azok hatékonyságáról, alkalmazásuk feltételeiről, foglalkozik a bűnözésre adott társadalmi reakciókkal, a bűnmegelőzés nemzetközi és hazai tapasztalataival. A tantárgy kiemelten foglalkozik az állami és az önkormányzati szervek bűnmegelőzési tevékenységével, feladataival, valamint a társadalmi bűnmegelőzés egyéb eszközeivel A tantárgy tananyaga – A bűnözés oksági kérdései, újratermelődése, a kriminológiai gondolkodás fejlődés – A bűnmegelőzés elmélete, bűnmegelőzési modellek – Viktimológia, az áldozattá válás megelőzése – Az erőszakos bűnözés és megelőzésének lehetőségei – Vagyon elleni bűnözés és megelőzése – Balesetek, a gondatlan bűnözés, közlekedési bűnözés és megelőzésük – A szenvedélybetegségek és a bűnözés közötti összefüggés – A kisebbségek devianciája – A gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözése, a megelőzés lehetőségei – Szankciórendszerünk alkalmassága a bűnözés kontrollja terén – Állami szervek és feladataik a bűnmegelőzésben – Önkormányzati szervek és feladataik a bűnmegelőzésben – A társadalmi bűnmegelőzés – Nemzetközi együttműködés a bűnmegelőzés terén Kompetenciák: A hallgató a közigzagatási képzés által nyújtott kézségek és képességek hatékonyabb gyakorlásához szükséges ismereti és szemléleti többletet kap a kurzus elvégzésével. A társadalom teljes vertikumában jelen lévő bűnözés okainak komplexitása, összefüggései más társdalami problémákkal és devianciákkal, a prevenció összetett eszközrendszerének áttekintése, valamint a bűnözésre adott jogi és intézményes reakciók kritikai értékelése biztosítja azt a tudást, amellyel a hallgató a közigazgatásban a szükséges komplex megközelítéssel és kreativítással tudja kezelni a kriminalitással kapcsolatos társadalmi problémákat. A megszerzett alapkompetenciák értékelésére a szakirodalmi hipotézisek megértésének ellenőrzése, valamint a gyakorlati foglalkozáson végzett case-study és helyzetgyakorlatok adnak lehetőséget.

97

Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: – Csendes László – Dallos Endre – Haspel Orsolya – Németh Zsolt – Szabó Henrik: A bűnmegelőzés elmélete és gyakorlata. (Rendőrtiszti Főiskola MA szak), Budapest, 2008. – Vigh József: Kriminológiai alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. – Gönczöl Katalin – Korinek László – Lévai Miklós: Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll. Harmadik, átdolgozott kiadás, Corvina Kiadó, Budapest, 1999. – Kriminológia – Szakkriminológia. Szerk.: Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós, Complex Kiadó, Budapest, 2007. A tantárgy oktatói Dr. Kis Norbert

98

A migránsok politikai integrációja a visegrádi (V4) országokban A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A migránsok politikai integrációja a visegrádi (V4) országokban A tantárgy neve (angolul): The Political Integration of Migrants in the Visegrad Countries A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0/hét levelező tagozaton: 8-0/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavasz Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: kötelezően választható tárgy, előadás jellegű A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Halász Iván A tantárgy oktatói: Dr. Halász Iván és a maghívott külföldi előadók A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja bemutatni a visegrádi csoportba tartozó középeurópai államok politikai rendszerét, különös tekintettel a külföldiek választójogára. Fő célja megvizsgálni azt, hogy az egyes térségbeli államok (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) hogyan definiálják saját politikai közösségükett, hogyan szabályozzák annak politikai-választójogi határait, valamint azt, hogy hogyan teszik lehetővé a letelepedett és bevándorolt külföldieknek a részvételét a politikai életben. A kurzus szeretné ebből a szempontból részletesen kielemezni az egyes érintett államok alkotmányait és választójogi szabályozását. Miután a modern migrációs folyamatoknak két oldala van – imigráció és emigráció – a kurzus során nemcsak a bevándorolt külföldiek politikai részvételi lehetőségeiről lesz szó, hanem a külföldön tartósan élő vagy már véglegesen kivándorolt állampolgárok esetleges politikai jogairól. Ezzel a témával szorosan összefügg a külhoni szavazás (external voting) különböző formáinak a kérdésköre is. Azokban az országokban, ahol nem túlzottan liberális a külföldiekkel kapcsolatos választójogi szabályozás, ott pedig az egyéb participációs formákat is meg kell vizsgálni. Mindezt valamennyi politikai szinten szükséges áttekinteni: az országos, a regionális és a lokális szinten egyaránt. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Történelmi bevezetés az állampolgárság és a politikai közösség kapcsolatának tanulmányozásába. Az állampolgárság politikai tartalmának fejlődése az antik világtól napjainkig. Az antik Athén, Róma, a középkor, az abszolutista monarchiák, a francia forradalom és a modern polgári államok állampolgári státusai. 2. Az országos szintű politikai közösségek határai a modern Európában. A három politikai közösségi modell sajátosságai az állampolgárság, a lakhely és az időmúlás kontextusában. 3. A visegrádi térség és a migrációs folyamatok. Az egyes közép-európai országok migrációs helyzetének és politikájának jellemzői. A migrációs problematika és politika kapcsolata. Az állampolgársági (honosítási) politika jellemzői a V 4 országaiban. 4. A modern migrációs folyamatok sajátosságai és azok kihatásai a választójogra. A bevándorló külföldiek politikai participációs formáinak fejlődése a kezdetektől napjainkig. Az európai trendek és a visegrádi országok helyzete. Az egyes visegrádi országok alkotmányainak elemzése: ki tekinthető a hatalom forrásának, milyen terminológiát használ a jogalkotó, milyen lehetőségeket és korlátokat tartalmaznak az egyes alkotmányok.

99

5. A bevándorolt külföldiek kategóriái és azok politikai jogosultságai. Az uniós polgárok és a harmadik országbeli külföldiek lehetőségei a visegrádi térség államaiban. Az országos, regionális és lokális szint politikai közösségének konkrét tartalma. Egyéb (nem választójogi) politikai participációs formák. Az uniós és nem uniós külföldiek valódi részvétele a választásokon. 6. Az emigránsok és a kibocsátó ország. A közép-európai államok határon túli diaszpórái és azok sajátosságai. A cseh, lengyel, magyar és szlovák határon túli közösségek kapcsolata az anyaországgal 1989 után. 7. Az állampolgár és nem-állampolgár státusú diaszpórák és a képviseleti lehetőségek az anyaországban. 8. Az állampolgárságot még őrző emigránsok választójogi lehetőségei a V 4 államaiban. A külhoni (external) szavazás formáinak történelmi kialakulása és mai jellemzői. 9. A külképviseleti, postai, az e-mail jellegű és más formák az egyes visegrádi szabályozásokban. A külföldön tartózkodók választási aktivitása vagy passzivitása. 10. Az uniós polgárság és az EU szintjén kialakuló politikai közösség. Az egyes visegrádi országok viszonya az EU-hoz és az ott kialakuló demos gondolatához. Az EP választások edigi tapasztalatai. 11. A visegrádi államok kisebbségjogi szabályai, az őshonos kisebbségek és a migránsok. A nemzeti és etnikai kisebbség hatályos definíciója. Az új migráns közösségek szervezettségi foka az egyes visegrási államokban. 12. A kedvezménytörvények, státustörvének és a honfitársi törvények. A térség demográfiai helyzete és a határon túl élő cseh, lengyel, magyar és szlovák közösségek 1990-től napjainkig. 13. A migráció és a választójog problémakör körüli elméleti dilemmák. Pro és kontra érvek a külföldiek és az emigráns állampolgárok választójoga kapcsán. 14. A visegrádi térség általános jellemzése és összehasonlítása a többi európai jellegzetes régióval (Skandinávia, a nyugat-európai régi tagállamok, a mediterrán országok és szigetek stb.) Összegzés, a számonkérés előkészítése. Vizsgakövetelmény: írásbeli beszámoló Irodalomjegyzék: - Halász Iván: Állampolgárság, migráció és integráció. MTA JTI. Budapest, 2009. - Halász, Ivan: Citizens, Aliens and Voting Rights in the Visegrad’s Coutries after 1989. In: Šejvl, Michal – Vostrá, Lenka (eds.): The Problems of Application of EU Law in Central European Perspective. Ústav státu a práva, Praha, 2008. 73-82. p. - Halász Iván: Az állandó rezidens külföldiek és a választójog kérdése az Európai Unióban. ACTA HUMANA. Emberi jogi közlemények. 18. évf. 2007. 3. sz. 22-33. p. - Voting from Abroad. The International IDEA Handbook. IDEA – IFE. Stockhol – Mexico City. 2007. - Halász Iván: National and Ethnic Minorities and Minority Laws in Central Europe. Minority Research 10. (2007) 131-148. p. - Halász Iván: Nemzeti és etnikai kisebbségek és a kisebbségi jogi szabályozások KözépEurópában. Kisebbségkutatás 2007. 3. sz. 563-585 .p. - Halász Iván: A magyar alkotmányos rendszerben használt nemzetfelfogás a XXI. század elején. In: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. II. Kötet. Jog, rendszerváltás, EU-csatlakozás. Szerk.: Jakab András és Takács Péter. Gondolat-ELTE ÁJK. Budapestm 2007. 984-992. p. - Migration and citizenship. Legal Status, Rights, Political participation. Red.: Bauböck, Rainer. IMISCOE Reports. Amsterdam University Press, Amsterdam, 2006.

100

- Beyond Sovereignty? From Status Law to Transnational Citizenship. Editor in chief: Osamu Ieda. Editorial board: Balázs Majtényi, Zoltán Kántor, Balázs Vizi, Iván Halász, Stephen Deets. Sapporo, Slavic Research Center, Hokkaido University, 2006. - Ami összeköt? Státustörvények közel s távol. Red.: Halász Iván – Majtényi Balázs – Szarka László. Gondolat. Budapest, 2004. - Lineages of European Citizenship. Rights, Belonging and Participation in Eleven NationStates. Red.: Bellamy, Richard – Castiglione, Dario – Santoro, Emilio. Palgrave Macmillan LTD. Hampshire – New York, 2004. - Tóth Judit: Státusjogok. Lucidus Kiadó, Budapest, 2004. - Waldrauch, Harald: Electoral rights for foreign nationals: a comparative overview of regulations in 36 countries. National Europe Centre Paper No. 73. 2003.

101

Az állampolgársági jog alakulás európában A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Az állampolgársági jog alakulása Európában A tantárgy neve (angolul): The citizenship in Europe A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Magyar alkotmányjog I-II., Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet I-II. A tantárgy típusa: kötelezően választható A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kisteleki Károly, Ph.D. A tantárgy oktatói: Dr. Kisteleki Károly, Ph.D. A tantárgy szakmai tartalma: A studium célja az európai állampolgársági jog történeti fejlődésben való bemutatása. Három nagyobb egységre bontható, úgymint az állampolgárság-nemzet fogalom történeti kialakulása, másrészt az európai állampolgársági jog főbb típusainak elemzése (beleértve a magyart is), végül az uniós állampolgárság problematikája és perspektívája. A tantárgy tananyagának leírása: középkori és újkori identitás kialakulása és tartalma - a nemzetfogalom (definiciók, csoportosítások) - az etnikai közösségek nemzetté fejlődése - az etnikai fennmaradás mintái - a francia forradalom és nemzet-állampolgárság fogalom - a francia állampolgársági jog szabályozása és jogi struktúrája - a német állampolgársági jog és nemzetfogalom kapcsolata - a II.Vh. utáni szabályozás, illetve a XX. század végi német egyesítés állampolgársági problematikája - a brit birodalmi állampolgárság és a "British Commonwealth" - a magyar állapolgársági jog kialkulása és szabályozása a II. Vh-ig - a szocialista időszak állampolgársági joga - a balti köztársaságok állampolgárság-felfogása, az észt példa - az uniós állampolgárság ideái - az uniós jogi szabályozás Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Kompetenciák leírása: Az állampolgársági jog az EU egyik leginkább érzékeny problémája. A nemzeti állampolgárság és az uniós állampolgárság konfrontációba kerülhet, különösen a 'személyek szabad mozgása' uniós axióma okán. A nemzeti állampolgársági jog történeti gyökereinek ismerete nélkül viszont semmilyen hathatós uniós szabályzás nem képzelhető el. Ennek a problémakörnek a részletes feltárása és a jogi szabályozás bemutatása, illetve ennek elsajátítása elengedhetelen a jövő EU közigazgatási tisztviselői és állampolgárai számára.

102

Irodalomjegyzék: Kisteleki Károly: Natio és citoyen, az álampolgársági jog európai gyökerei és perspektívái. Bp. Martin Opitz Kiadó. 2011. (megjelenés alatt)

103

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzésen oktatott tantárgyak adatlapjai Alapozó tárgyak adatlapjai A Világ nagy térségeinek politikai és társadalmi szerkezete A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A Világ nagy térségeinek politikai és társadalmi szerkezete A tantárgy neve (angolul): Political and social structure of a great areas of the world A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 - 0 levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: alapozó A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Egedy Gergely A tantárgy oktatói: Dr. Egedy Gergely, Dr. Rostoványi Zsolt, Dr. Halász Iván, Dr. P. Szabó Sándor, A tantárgy szakmai tartalma: Miután a képzésben markánsan van jelen az EU-val és annak egyes tagállamaival kapcsolatos ismeretanyag, ugyanakkor az Európát érintő sok kihívás éppen az azon kívüli térségből érkezik, szükséges a hallgatóknak bemutatni ennek a világnak geopolitikai szerkezetét és az egyes fontosabb civilizációs és állami összetevők politikai és társadalmi szerkezetét. A kurzus célja tehát bemutatni az észak-amerikai, latin-amerikai, mediterrán és közel-keleti, fekete-afrikai és távol-keleti térség geopolitikai helyzetét, nemzetközi intézményi lefedettségét, integráltságuk fokát, valamint az egyes meghatározó államok társadalmi és politikai szerkezetét (USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Oroszország, Kína, Japán, India, továbbá az arab világ, illetve a fekete-afrikai térség államainak felépítését, politikai működését az emögött meghúzódó társadalmi struktúrákat. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Az egyes nagy régiók helye a világban. Az elmúlt kétszáz év és az utóbbi évtizedekben végbement változások. Európa helye a világban és a bipoláris világ kialakulásának kihatása pozíciójára. A bipoláris világ kialakulásának és megszűnésének a következményei. Az 1989 utáni világ kialakulása. 2. Az 1989 utáni világ hatalmi szerkezete. Az USA és az unilateralizmus. Az erőviszonyok megváltozása és az ebből fakadó új kihívások. Az államok és a nemzetközi szervezetek szerepe a modern nemzetközi kapcsolatokban. A regionális nemzetközi szervezetek és ezen régiók nemzetközi intézményi lefedettsége. 3. A világ nagy térségei és azok közös jellemzői. Az egyes régiók identitásának sajátosságai. Az integratív és partikuláris identitások. A civilizációk harca – ideológia vagy valóság? A civilizáció, vallás és nemzeti identitások szerepe a modern világban.

104

4. Az USA gazdaságának, társadalmának, közjogának és politikájának probléma-centrikus bemutatása. Az USA-t éri legutóbbi (2000 utáni) kihívások és az azokra adandó potenciális válaszok szellemi és politikai háttere. 5. A modern angolszász világ. Az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Nagy-Britannia szolidaritásának formái – közös érdekek, fellépések, valamint az eltérő vonások. Az angolszász civilizáció gyökerei – közös és sajátos elemek. Az egyes államok politikai rendszerének és a mögötte húzódó társadalmi viszonyoknak részletes bemutatása. 6. Latin-Amerika mint régió. Meghatározó társadalmi és politikai struktúrák. A térség helye a világgazdaságban. A régió belső erőviszonyai, Brazília és Argentína szerepe. Integrációs próbálkozások. A legutóbbi évtized meghatározó fejlődési tendenciái. 7. Posztszovjet térség – közös politikai, gazdasági, társadalmi örökség és az abból fakadó hasonlóságok és sajátos vonások. A Független Államok Közössége mint integrációs szervezet. A posztszovjet térség alrégiói, geopolitikai helyzetük és belső hatalmi viszonyaik. Oroszország szerepe a térségben. 8. Oroszország gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai. Az 1991 és 2008 között végbement változások főbb tendenciái. Az orosz (pravoszláv) civilizáció gyökerei. Oroszország külpolitikája. 9. Távol-Kelet mint különálló régió. A keleti civilizáció sajátosságai. Távol-keleti modernizációs kísérletek tegnap és ma. A 20. században végbement változások – gyarmati és félfüggő sorból a világ élvonalába. E folyamat okai. A térség belső erőviszonyai, potenciális lehetőségei és konfliktusai. A gazdasági lehetőségek és társadalmi viszonyok. Oligarchiák és középosztályok helyzete. 10. Kína. A kínai reformok. Kína tradíciói és mostani felemelkedésének okai. A modern kínai gazdaság, társadalom, jog és politika. Kína hatalmi berendezkedése és működése. A kínai önkép és külpolitika. A „külhoni” Kína sajátosságai. 11. Dél- és Dél-Kelet- Ázsia országai. A térség szerkezete, belső erőviszonyai, problémái. India a modern világban. India felemelkedésének okai, az indiai civilizáció sajátosságai. Gazdaság, társadalom, jog és politika. 12. Közel- és Közép-Kelet. Az iszlám mint civilizáció. Az iszlám világ alrégiói és azok sajátosságai (arab világ, az Öböl-térség, Irán, Közép-Ázsia, Dél-Kelet-Ázsiai és a szubszaharai Afrika. Az iszlám és arab világ integrációs törekvései és szervezetei. 13. Az arab világ államai, azok társadalmi, szellemi és politikai viszonyai. A meghatározó arab államok közjogi és politikai jellemzése. Irán és az iszlám világ. A modern Irán bemutatása. 14. A Fekete-Afrika fejlődése az elmúlt félszázadban. Út a gyarmati sorból függetlenség felé. Az afrikai régió főbb problémái, potenciális lehetőségei. A térség geopolitikai helyzete és belső erőviszonyai. Az Afrikai Unió és más integrációs szervezetek. Az afrikai alkotmányos és politikai rendszerek jellemzése. 15. Befejezés és összegzés. Magyarország és külvilág. A magyar külpolitikai prioritások és célországok. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Balogh András – Rostoványi Zsolt – Búr Gábor – Anderle Ádám: Nemzet és nacionalizmus. Ázsia, Afrika, Latin Amerika. Korona Kiadó, Budapest, 2002. Sz. Bíró Zoltán: A FÁK-térség: az integráció politikai esélyei. In: Sikerek és kudarcok: a FÁK-térség energetikai és integrációs dilemmái. Kelet-Európa Tanulmányok III. szám. Budapest, 2008. 11-27. Szilágyi Ákos: Oroszország elrablása. Osiris, Budapest, 2000.

105

Jogállami kormányzati viszonyok A tantárgy kódja: 5JT05NKO10M, 5JT05LKO10M A tantárgy megnevezése (magyarul): Jogállami kormányzati viszonyok A tantárgy neve (angolul): Governemental relations under the rule of law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: kötelező A tantárgyfelelős intézet neve: Állalm- és Társadalomelméleti IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Müller György A tantárgy oktatói: Dr. Müller Gyögy A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy kitekintéssel az európai viszonyokra a magyar jogállami kormányzati berendezkedéssel, a kormányzat szervezeti és működési formáinak, illetve az ezekhez kapcsolódó intézményeknek a kialakulásával, fejlődésével és jelenével foglalkozik. Átfogja a kormány, a kormányfő és a miniszterek helyzetével, a kormány szervezetalakítási jogkörével, a döntési mechanizmusával, valamint az alkalmazott állami vezetői modellekkel kapcsolatos kérdéseket. Kiterjed az egyes parlamenti ciklusokban kialakított megoldások és a felgyűlt tapasztalatok, illetve gyakorlat értékelésére, összehasonlítására, a közös vonások és eltérések, az állandóság és a változások bemutatására. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A magyar jogállami kormányzati berendezkedés kialakulása és fejlődése, összehasonlítás az európai viszonyokkal. 2. A kormány alkotmányos környezete, viszonya a többi hatalmi ághoz. 3. A kormány felépítésének és belső viszonyainak elvi kérdései, a kormányszerkezet meghatározása. 4. A kormány szervezetalakítási joga, a kormány és a miniszterelnök szerepe a kormányszerkezet kialakításában. 5. Változatok a kormány és a kormányfő viszonyára, a magyar modell: a miniszterelnök alkotmányos helyzete. 6. A kormányfői jogok. 7. A miniszterek helyzete, típusai, a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői. 8. A kormány testületi működésének elvi és gyakorlati kérdései. 9. A miniszterelnöki hatalom és a kormányzati koordínáció szervezeti háttere. 10. Kormányzati döntés-előkészítési mechanizmus, intézmények és eljárások. 11. A kormányzati berendezkedés átalakítása 2006-ban és 2010-ben, a két kormányszervezeti törvény értékelése, AZ ALAPTÖRVÉNY UTÁNI KORMÁNYZATI VISZONYOK

106

12. Állami vezetői modellek, illetve államtitkári rendszerek, a magyar megoldás I. politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete (1990-2006), a szabályozási eszmény, a modell problémái, visszaállítása 2010-ben. 13. Állami vezetői modellek, illetve államtitkári rendszerek II: az egységes állami vezetői modell 2006-2010 között, a modell lényege és értékelése, módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez. 14. A minisztériumi szint alatti főhatóságok. Vizsgakövetelmény: vizsga Kompetenciák leírása: A tantárgy – illeszkedve a közigazgatás- és alkotmánytörténeti tárgyakhoz, illetve a közigazgatási jog és az alkotmányjog oktatásához – átfogó és alapos képet ad a kormányzati intézményekről, amellyel kibővíti az alkotmányos berendezkedésről és a politikai rendszerről szerzett ismereteket, és hozzájárul megértésükhöz. A megközelítés alapvetően jogias, de a téma politikai összefüggéseire figyelemmel támaszkodik a politikatudományi elemzésekre és a tantárgy oktatójának több mint két évtizedes kormányzati tapasztalataira. Irodalomjegyzék: Tananyag: Müller György: MAGYAR KORMÁNYZATI VISZONYOK. DIALÓG CAMPUS BUDAPEST, 2011 ALAPTÖRVÉNY 15-22. CIKK (a Kormány) 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról, Előadás. Ajánlott irodalom: Körösényi András-Tóth Csaba-Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest, 2007. V. fejezet: A kormány és a közigazgatás. 104-140. o. Körösényi András-Tóth Csaba-Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest, 2003. XI. fejezet: A kormány. 4. Miniszterelnök és kormány pozíciója nemzetközi összehasonlításban. 418-422. o. Európai kormányformák rendszertana. Szerk.: Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007.

107

Összehasonlító alkotmányjog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Összehasonlító alkotmányjog A tantárgy neve (angolul): Comparative Constitutional Law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: alapozó tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Téglási András A tantárgy oktatói: Dr. Takács Albert, Dr. Cserny Ákos, Dr. Szentpéteri Nagy Richard A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a főbb alkotmányos rendszereket, azok kialakulásának történetét, alapvető intézményeit és eljárásait. A jogi profilú felsőoktatási intézményekben a Magyar alkotmányjog elnevezésű tantárgy keretében – érthető módon – a hatályos magyar joganyag áll az oktatás homlokterében, s a korlátozott óraszám miatt viszonylag szűk körű lehetőség nyílik a nemzetközi kitekintésre – többnyire a történeti rész körében. Az Összehasonlító alkotmányjog című tantárgy oktatása ezért mindenekelőtt a nemzetközi ismereteket gazdagítja, és a kar profiljához illeszkedően elsősorban azokat az intézményeket állítja a középpontba, amelyek a közigazgatás működésével és törvényességének biztosításával állnak kapcsolatban. A közigazgatás-tudományi kar mindezért nehezen képzelhető el az “Összehasonlító alkotmányjog” módszeres művelése és oktatása nélkül. A tárgy a hallgatók látókörét hivatott szélesíteni. Nemzetközi ismeretek nyújtásával elsajátítható és a gyakorlatban is könnyen alkalmazható tudást biztosít. Az oktatás fejleszti a hallgatók készségét bonyolult közjogi kérdések megértésére és megoldására, továbbá közelebb hozza a fiatal magyar szakemberek számára az európai horizontot, továbbá az európai jogállamiság eszméjét, az európai integráció lényegét, hazánk európaiságának megértését és átélését. A kurzus konkrét jogi ismereteket nyújt, amelyek elsajátítását pontozható, értékelhető, visszakérdezős módszerrel lehet ellenőrizni. Az értékelés alapja a hallgatók elemző, kifejtő, problémamegoldó képességének felmérése, valamint a tárgyi tudás megszerzésének és birtoklásának ellenőrzése. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Bevezető előadás. Az alkotmánygondolat Európában egykor és ma. A XX. századi európai alkotmányfejlődés jellemző vonásai, különös tekintettel a kilencvenes évek új alkotmányaira. Az alaptörvények, és az alkotmányjog egyéb forrásai, különös tekintettel az organikus (sarkalatos) törvényekre. Az alkotmányozás és az alkotmánymódosítás szabályai; az alaptörvények stabilitásának garanciái. 2) A parlamentek összehasonlító elemzése. Az egykamarás és a kétkamarás rendszer, valamint az utóbbi válfajai. Az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom egymáshoz való viszonya. A kibővített parlament. A parlamenti struktúra a házszabályok tükrében. A bizottságok összetétele és jogállása. A vizsgálóbizottságok. A parlamenti működés. Parlamenti kisebbségvédelmi szabályok az alkotmányokban és a házszabályokban. A

108

parlament és a végrehajtó hatalom viszonya. A bizalmatlansági indítvány típusai. A jogalkotó hatáskör megosztása a parlament és a kormány között. A törvénykezdeményezésre jogosultak köre; a népi törvénykezdeményezés és a népszavazás a különböző államokban. Államfői jogok az elfogadott törvényekkel kapcsolatban. A parlament helyettesítése rendkívüli helyzetekben. 3) Az államfői jogállás problémái. Valóban protokolláris-e az államfő szerepe? A monarcha és a köztársasági elnök jogállása közötti növekvő különbségek. Az elnökválasztás módja. Átmeneti típusok a prezidenciális és a klasszikus értelemben vett parlamentáris rendszer között. Az ellenjegyzés fokozatos háttérbe szorulása. Az államfő és a hatalmi ágak viszonya. 4) A kormány és a parlament viszonya. A két szerv közötti munkamegosztás a jogalkotásban. A kormányzati tevékenység parlamenti ellenőrzésének eszközei. A kormány megbízatásának keletkezése. A normál és a konstruktív bizalmatlansági indítvány. A testületi és a kancelláris kormányzás. A miniszteri önállóság és felelősség. A miniszterelnök és a kormánytagok viszonya. A szűkebb kabinet és a kormánybizottságok. A kormány hivatali szervezete. A kormány és a tőle független központi szervek. 5) A alkotmánybíráskodás két vállfaja, és az átmeneti szervezeti megoldások. A klasszikus alkotmánybírósági jogkörök és a nemzeti sajátosságok. Az alkotmánybíróság állambírósági szerepköre a különböző országokban. Munkamegosztás a normakontroll terén az alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság között. Szuperbíróság-e az alkotmánybíróság? A német típusú alkotmányjogi panasz és válfajai. Az alkotmánybírósági jogalkotás. 6) A közigazgatás törvényességi kontrollja. A köztársasági elnök ellenőrzési jogköre (finn modell). Az ombudsman hatásköre és jogi eszközei. A közigazgatási bíráskodás típusai. 7) A legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóságok a Limai Deklaráció tükrében. A pénzügyi bíróság, a számvevőszék és a köztes megoldási módok. A legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóság alárendeltsége, hatásköre és jogi eszközei a különböző országokban. 8) Az önkormányzati rendszerek típusai. A központi és a helyi hatalom a hatalommegosztás dimenziójában. Önkormányzati struktúrák az európai országokban. Az önkormányzati testület és a hivatali szervezet kapcsolata. A hatáskör-telepítés elvei. Az önkormányzati társulások. 9) A politikai pártokra vonatkozó jogi szabályozás az alaptörvényekben és a párttörvényekben. A házszabályok rendelkezései a frakciókról. 10) A választói rendszerek és a választójogi törvények. Az arányos, a többségi és a vegyes rendszerek. Az „árok-rendszer”. A küszöbérték. Az aktív és a passzív választójog korlátai. A választási bíráskodás az európai országokban. 11) Az egyházra vonatkozó rendelkezések az alkotmányokban és a törvényekben. Az állam és az egyház viszonyának alapvető típusai. Állami jogosítványok az államegyház tekintetében. 12) Az állampolgárság szabályozása az alaptörvényekben és az állampolgársági törvényekben. 13) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. A finn modell. A működő autonómiák Európában Dél-Tiroltól a spanyol autonóm közösségekig. A határon túli magyarok autonómia-koncepciói. 14) A politikai szabadságjogok az alaptörvények és az alkotmánybírósági gyakorlat tükrében. Strasbourgi precedensek az alapvető jogok említett csoportja köréből. A személyi szabadságjogok. A gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az ún. harmadik generációs jogok. Az alapjogi rendszer. Záró előadás.

109

Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Tananyag: Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog, PPKE, Budapest, 2005, valamint Bibó István: Az európai társadalomfejlődés értelme. In: Bibó István válogatott művei, Harmadik kötet (1971-1979), Magvető, Budapest, 1986. Ajánlott irodalom: Nyugat-Európa alkotmányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1988. Nyugat-Európa legújabb alkotmányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1990. Észak-Európa alkotmányai. Államtudományi Kutatóközpont, Budapest, 1992. Kelet-Európa új alkotmányai József Attila Tudományegyetem, Szeged 1997. Dezső Márta - Bragyova András: A választási rendszerek általános vonásai és a jelölések a nyugat-európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1990. Ifj. Trócsányi László: A közigazgatási bíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1988. A számvevőszék MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. Az állam és az egyház kapcsolatrendszere egyes európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1990. Ifj. Trócsányi László: Az alkotmánybíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. Házszabályok az egyes európai országokban, MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. Alkotmánybíráskodás I-II. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1987. Az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciái MTA Államtudományi Kutatások Programirodája Budapest, 1989. Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar Közigazgatás, 1999. évi 12. szám Comparative Constitutional Law (University Casebook Series) by Vicki C. Jackson, Mark V. Tushnet (Foundation Pr; ISBN: 1566627281) French Constitutional Law by Bell John (Oxford 1998) Parliaments and Constitutional Courts by Bán Tamás (East Central European Parliaments. 1994.) The rule of law in Cental-Europe; The reconstruction of legality, Constitutionalism and Civil society in the post-communist countries. Ed. By Jiri Priban and James Young (Ashgate, 1999.) Handbuch des Verffassungsrechts der Bundesrepublik Deutschland von Ernst Benda, Werner Maihofer, Hans-Jochen Vogel 1994. Staatliches Religionsrecht im europäischen Vergleich von Richard Puza, Abraham Peter Kustermann (Freiburg 1993.)

110

Összehasonlító politológia A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Comparative Political Sciences A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 1+1 óra/hét ; levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: alapozó A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Egedy Gergely A tantárgy oktatói: Dr.Egedy Gergely, Dr. Szentpéteri-Nagy Richárd A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja bemutatni hallgatóknak az összehasonlító politológia és kormányzattan lényeges elemeit, bevezetni őket a politikai rendszerek elemzésének gyakorlatába és részletesebben bemutatni a jellegzetes és Magyarország szempontjából releváns külföldi modelleket. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Bevezető előadás. Az összehasonlító politikatudomány és az összehasonlító kormányzattan tárgya, jellege, módszere és sajátosságai; a félév perspektívái; tanulmányi és vizsgakövetelmények. Alkotmánytani alapfogalmak; a normativitás, a legalitás, a legitimitás. A politikai filozófia és a társadalmiszerződés-elméletek, az európai államdoktrínák fejlődése. Általános államtan; a szuverenitás, az alapjogok és a kormányzás; a kormányzattan jellegzetességei; a kormányformák 2. Politikaelmélet. A társadalomelmélet, a politikatudomány, a politikaelmélet és a demokrácia-elméletek kapcsolata. A politikatudomány alapfogalmai. Politikai rendszerek, kormányzati rendszerek, választási rendszerek. Pártok és pártrendszerek. Politikai ideológiák. A politikai kultúra. Politikai stratégia-elméletek. Kormány és ellenzék. A kormányzás tudománya 3. Politikai választástan. A választások politikaelmélete és politikai filozófiája. A választási rendszerek jelentősége. A többségi és az arányos választási rendszerek prototípusai és mutánsai. A kevert és vegyes rendszerek. A különleges és kivételes rendszerek. A választási rendszerek hatása a pártrendszerre. A pártrendszerek visszahatása a választási rendszerre és a politikai kultúrára. A választási rendszerek, a demokráciaelméletek és a kormányrendszerek kapcsolata 4. Demokráciatan. A megegyezéses és a többségi demokráciák modelljei, valamint ezek kevert és vegyes fajtái. Kritériumok és besorolási nehézségek. Az elmélet változásai és kritikája. A világ államai a demokráciaelméletek szemszögéből. A társadalmitörésvonalelmélet és változásai. Törésvonalak a világon. Az elmélet próbája és kritikája. Európa társadalmi törésvonalai és hatásuk a pártrendszerre. 5. Pártrendszertan. A pártrendszerek összehasonlító elemzése. A világ pártrendszerei. A pártrendszerek és a kormányzati rendszerek összefüggései. 6. Kormányformatan. A világ elnöki rendszerei; az amerikai prototípus és mutánsai. Parlamentáris rendszerek és változásaik a világon; az európai parlamentarizmusok. A fél-

111

elnöki és a fél-parlamentáris kormányzat. A svájci modell. A kormányzattan fejlődése; a parlamentarizmus gyakorlatának válságai és dicsőséges előretörése, kudarcai és tündöklése, perspektívái és jövője. 7. Kormányzástan. A government és a governance. Az államfő–kormány–parlament hatalmi triásza és a politikagyakorlás módozatai az egyes országokban. Az amerikai kontinens különböző megoldásai. Rendszerviták Ázsiában és Afrikában. A kormányforma-választás és a politikai alkotmánymérnökség finomhangolásai. 8. Törvényhozástan. A parlamenti jog Európában és a világon. 9. Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 10. A brit politikai alkotmány a jog-összehasonlítás tükrében 11. A francia politikai rendszer az összehasonlító alkotmánytan szemszögéből 12. A német kormányzat a jogrendszer-összehasonlítás fényében 13. Európa további politikai rendszerei az összehasonlító alkotmányértelmezés rendjében. Az összes európai ország elhelyezése a kormányzattan térképén. 14. Az Európai Unió mint politikai rendszer. Hatalommegosztás és funkciómegosztás az unióban. Az unió politikai intézményrendszere. Politikaképzés az Európai Unióban. Az EU strukturális és működési problémái. Az unió alkotmánya, alkotmányossága, múltja és jövője. Befejező előadás Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: ALMOND, G. – POWEL, S: Összehasonlító politikatudomány – az előadásokon kijelölt részletek LEGÉNY Krisztián – TÓTH Judit (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog - az előadásokon kijelölt részletek FISICHELLA, Domenico: A politikatudomány alapjai (Ford: Soltész Erzsébet), Osiris, 2006 SARTORI, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség (Ford: Soltész Erzsébet), Akadémiai, 2003 KÖRÖSÉNYI András – TÓTH Csaba – TÖRÖK Gábor: A magyar politikai rendszer, Osiris, 2005

112

Európai alkotmánytörténet A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai alkotmánytörténet A tantárgy neve (angolul): History of the European Constitutions A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 2 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: alapozó / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Máthé Gábor A tantárgy oktatói: Dr. Máthé Gábor Dr. Illés Géza, Dr. Kisteleki Károly A tantárgy szakmai tartalma: A legújabbkor kihívása a leghatékonyabbnak tekinthető állam létrehozása. A választási alternativák elméleti megalapozásához nélkülözhetetlen hozzájárulás az európai, főként nyugati alkotmányfejlődés megismerése. A szuverén nemzetállam - jóléti állam - és a szupranacionális állam történeti és jelenkori jellemzőinek elemzése a diszciplina meghatározó tartalma. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Az európai alkotmánytörténet tartalmi elemei. 2) Az első Európa: a Karolingok kora. 3) Európa felosztása: a Karolingokat követő korszak. 4) A modern állam kialakulásának alapjai /Új struktúrák/. 5) Az Ancien Régime klasszikus kapitalizmusa. 6) Az abszolutisztikus állam: a tartós érvényű modell hiánya. A felvilágosult abszolutizmus. 7) Az angol királyság átalakulása. Az Egyesült Németalföldi Köztársaság. 8) Az Amerikai Egyesült Államok. A Francia forradalom és a napoleoni uralom kora. 9) A polgári nemzetállam. 10) Nagy Britannia , Belgium, Hollandia, Svájc. 11) A Napoleon utáni Franciaország, Németország, Napoleontól II. Frigyesig. 12) A liberális modell: átalakítás vagy elvetés. A liberális állam átalakulása. 13) A bolsevik forradalom és a Szovjetunió alkotmánya. 14) Németország és a Harmadik Birodalom. 15) A szociális, jóléti jogállam. Az Európai Unió, mint sui generis állam. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: R.C. van Caenegem: Történeti bevezetés a Nyugati alkotmányjogba (An Historical Introduction to the Western Constitutional Law) Cambridge. (Cambridge University Press) 1995. Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlament - és alkotmánytörténet Osiris Bp. 2005.

113

Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet (1945-2005). Osiris. Bp. 2006.

114

Európai közigazgatástörténet A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közigazgatástörténet A tantárgy neve (angolul): History of Public Administration in Europe A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Európai alkotmánytörténet A tantárgy típusa: alapozó / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Állam – és Társadalomelméleti IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Máthé Gábor A tantárgy oktatói: Dr. Máthé Gábor Dr. Illés Géza, Dr. Kisteleki Károly A tantárgy szakmai tartalma: Az európai kormányzás és közigazgatástörténet megalapozozza az európai közösség tagállamainak irányítását.. E nélkül az EU-ban való eligazodás szinte lehetetlen, mert az egyes régiók történeti - etnikai tradiviókkal rendelkeznek Cél: e területek közigazgatástörténetének a bemutatása főbb típusokon keresztül. Az európai közigazgatástörténete nagyban elősegíti a hallgatóknak az egyes EU régiók közigazgatásában való eligazodást. Egyúttal alapot teremt az EU. közösségi és régiók szerveiben elhelyezkedők számára a differenciált kormányzatti struktúra szakszerű kialakításához. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A késő római - bizánci közigazgatás és állam kormányzat 2. Korai feudális államkormányzat (királyi tanács és kancelláriák) 3. A reneszánsz kori állam kormányzat 4. A feudális abszolutizmus Nyugat - európai típusai 5. A feudális abszolutizmus Kelet - európai változatai 6. A magyar közigazgatás átrendezési kísérletei a XVIII. században 7. Az európai államok gyarmatügyi igazgatásának sajátosságai 8. A felvilágosodás állam kormányzati elképzelései 9. A polgári forradalomutáni francia közigazgatás 10. A jogállam koncepció és a közigazgatási bíráskodás 11. A porosz közigazgatás 12. A miniszteriális igazgatás 13. Az új helyi igazgatás típusai 14. Kelet-európai állam és kormányzat. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Rácz Lajos (szerk.) Kormányzás és kodifikáció. Bp. Új Ember. 2006. 10. 11. Rácz Lajos (szerk.) Polgári kor (Egyetemes állam és jogtörténet) Bp. HVG/ORAC 2000. I.N. Gladden: History of Public Administration, London. 1964.

115

Szakmai törzsanyag tantárgyainak adatlapjai

Nemzetközi kapcsolatok elmélete és története A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi kapcsolatok elmélete és története A tantárgy neve (angolul): Introduction into the theory and history of international relations A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: alapozó / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Állam – és Társadalomelméleti IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Egedy Gergely A tantárgy oktatói: Dr. Egedy Gergely A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy alapvető célja, hogy bevezetést kínáljon a hallgatóknak a nemzetközi kapcsolatok sokszínű világába. A tárgy nem a napi külpoitikai történések áttekintésével foglalkozik, hanem a mögöttük meghúzódó folyamatok politológiai látásmódú, analitikus jellegű elemzésére vállalkozik. Ezen ismeretek szükségesek és hasznosak az Európai Unióba integrálódó Magyarországon elhelyekedő közigazgatási szakembereknek. A tárgy által kínált ismeretek segítséget nyújtanak a hallgatóknak abban, hogy önállóan eligazodjanak a nemzetközi kapcsolatok világában. Kiszélesíti nemzetközi látóterüket és olylan kérdésekre, problémákra hívja fel a figyelmüket, amelyekre talán nem is gondolnának. A tantárgy tananyagának leírása: 1) A nemzetközi kapcsolatok fogalma. 2) A nemzetközi kapcsolatok története 1648-tól 1945-ig. 3) A nemzetközi kapcsolatok története 1945-től napjainkig. 4) Külpolitikai orientációk és szerepek. 5) A külpolitikai tevékenység céljai. A nemzeti érdek fogalma. 6) külpolitika eszközei. A diplomácia. 7) A külpolitika gazdasági eszközei. 8) Penetráció és intervenció. 9) A terrorizmus. 10) A nemzetközi szervezetek. Államközi és nem-államközi szervezetek. 11) A jog és az erkölcs szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. 12) A világgazdaság globalizációja. 13) Az "Észak-Dél" ellentét. 14) A globalizáció dilemmái. Vizsgakövetelmény: vizsga

116

Irodalomjegyzék: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Aula Kiadó, Budapest, 2006. Ajánlott: Chris Brown: Understanding International Relations John Rourke: International Relations Galló Béla: A túlélés tudománya K.J.Holsti: International Relations Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi viszonyok tanulmányozásába Geoffrey Stern: The Structure of International Society J. Pearson -S.Rochester: World Politics

117

Globalizáció és civilizáció(k) A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Globalizáció és civilizáció(k) A tantárgy neve (angolul): Globalization and civilization(s) A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Állam – és Társadalomelméleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Egedy Gergely A tantárgy oktatói: Dr. Egedy Gergely A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja, hogy a hallgatók számára áttekintést adjon a hidegháború utáni nemzetközi rendszer ellentmondásos folyamatairól: egyfelől a globalizációról, másfelől a nagyrészt általa életre hívott civilizációs-kulturális fragmentációról. A kurzus középpontjában a civilizáció és a kultúra fogalmai, illetve a nemzetközi rendszer civilizációs-kulturális hátterű és indíttatású folyamatai állnak. A félév elején bemutatásra kerülnek mindazon alapfogalmak, koncepciók, különféle történelemfelfogások, amelyek a téma megértéséhez szükségesek. Az elméletileg is nagy horderejű kérdések (univerzalizmus vs. relativizmus, unilineáris vagy multilineáris fejlődés, léteznek-e univerzális értékek, „exportálható-e“ a demokrácia, eltér_ civilizációs diskurzusok stb.) vizsgálata mellett a kurzus konkrét esettanulmányokon keresztül kívánja megvilágítani ezek gyakorlati konzekvanciáit. Az első negyedévben alapvetően civilizációs aspektusokkal (a biológiai, gazdasági, kulturális evolúció jelentősége és megközelítési módjai; az egyén közösségé formálódása; a hagyományos és modern közösségek – vallások, államok, nemzetek – szerepe a történelmi összehasonlításban és napjainkban), míg a félév második felében a globalizáció jelensége által felvetett különféle dilemmákkal (multikulturalizmus mint eszme és nemzetpolitika; transznacionális közösségek és hálózatok; gazdasági fejlődés következményei, feszültségei civilizációs kontextusban; a demokrácia univerzális terjeszthetősége) foglalkozunk. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Bevezetés: a globalizáció és civilizációk problémakörének el_térbe kerülése; a hidegháború utáni nemzetközi rendszer paradigmáinak – Huntington (civilizációk összecsapása) és Fukuyama (a történelem vége) – jelentősége, lényege, kritikái. Civilizáció- és kultúraértelmezések Rostoványi Zsolt (2004: 5-30, 49-63, 148-151, 160-163, 244-248): Globalizáció és civilizáció(k). MTA Nagydoktori, részletek Huntington, Samuel P. (1993): „A civilizációk összecsapása?” Foreign Affairs 1993 nyár. A magyar fordítás megjelent: Kovács Zsuzsa – Németi Tamás, szerk (2002): Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Budapest: Balassi

118

Huntington, Samuel P. (2001): „Nem, nem a civilizációk összecsapása” Die Zeit, 2001. szeptember 17. A magyar fordítás megjelent: Kovács Zsuzsa – Németi Tamás, szerk (2002): Szeptember 11. Értelmezések,elméletek, viták. Budapest: Balassi Said, Edward (2001): „A tudatlanság összecsapása” The Nation, 2001. október 22. A magyar fordítás megjelent: Kovács Zsuzsa – Németi Tamás, szerk (2002): Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Budapest: Balassi Fukuyama, Francis (1989): „The End of History?” The National Interest 2) Biológiai evolúció és emberi viselkedés: az ember és emberiség fejl_désének kezdet_t_l a pénz evolúciójáig. Mérő László (2007): „A kamatozó tőkehal” in A pénz evolúciója. Darwon és a gazdaság eretede Budapest: Tericum 3) A kulturális (evolúciós) antropológia szerepe a civilizációk megismerése szempontjából Letenyei László (2008): Kultúra, antropológia, kulturális relativizmus. Előadásjegyzet, BCE, Globalizáció és civilizáció(k) kurzus, 2008. február 18. Történelemfelfogások (Oswald Spengler, Arnold Toynbee) és jelentőségük a civilizációk összehasonlíthatósága szempontjából. Rostoványi Zsolt (2004: 78-86): Globalizáció és civilizációk. MTA Nagydoktori, részletek 4) Társadalmi struktúrák fejl_dése és szerepe napjainkban I. Vallások. Vallásosság, szekularizáció,fundamentalizmus a XXI. század elején Buda Péter (2008): Deszekularizáció és nemzetközi kapcsolatok – útban egy poszt-vesztfáliai paradigma felé. Kézirat 5) Társadalmi struktúrák fejlődése és szerepe napjainkban II. Nemzet-, illetve államfejlődés Európában, illetve Nyugaton Gángó Gábor (2003): Mi a nemzet? Mindentudás Egyeteme. 2003. március 17. 6) A modernitás és modernizáció jelenségei, azok fogalmi értelmezése és jelent_sége a globalizáció értelmezése, civilizációk összehasonlíthatósága szempontjából. A modernitás belső kritikái Heller Ágnes (2004): Mi a modernitás? Mindentudás Egyeteme. 2004. február 2. Heller Ágnes (2003): „Mi a posztmodern – húsz év után” Alföld, 2003. február 7) Küls_ modernitás-kritikák: fundamentalizmus és retradicionalizáció Rostoványi Zsolt (2004: 135-138): Globalizáció és civilizációk. MTA Nagydoktori, részletek. 8) Identitás, egyén és közösség Nyugaton: Közösségépítés és kulturális integráció Európában Shore, Cris (2001: 53-66): „Inventing Homo Europaeus – the Cultural Politics of European Integration” in Niedermüller, Peter (szerk): Europe: Cultural Construction and Reality. Koppenhága: Museum Tuscalunum Press Az európai identitás (és a multikulturalizmus) egyik kritikája: az európai iszlám Rostoványi Zsolt (2004: 327-334): Globalizáció és civilizációk. MTA Nagydoktori, részletek. 9) Identitás, egyén és közösség Keleten: az orientalizmus-vita lényege és relevanciája, iszlám értékek és identitás. Ázsiai értékek és identitás Said, Edward (2000): „Orientalizmus. Részlet a könyv bevezetéséből” Lettre 37

119

Lewis, Bernard (1990): „The Roots of Muslim Rage” Atlantic Monthly 1990. szeptember Birch, David (2001): „The idea of Asia” in David Birch, Tony Schirato és Srivastava, Sanjay (szerk): Asia: Cultural Politics in a Global Age. Melbourne: Allen and Unwin. 10) Tolerancia vagy közöny? Nemzetpolitikák a globalizált világban (multikulturalizmus, integráció, asszimiláció, kirekesztés). Feischmidt Margit (1997): Multikulturalizmus. Budapest: Osiris 11) Globalizáció és civilizációk találkozása: „nagy távolságú nacionalizmus”: Etnikai hálózatok és egyéb transznacionális közösségek Evans, Peter (2005): „Counter-Hegemonic Globalization. Transnational Social Movements int he Contemporary Global Political Economy” in Janoski, Thomas et al (2005): Handbook of Political Sociology. Cambridge: Cambridge University Press Wayland, Sarah (2004): „Ethnonationalist networks and transnational opportunities: the Sri Lankan Tamil diaspora” Review of International Studies (2004) 30: 405-426. 12) Globalizáció mikroszinten – a fejlődés, gazdasági növekedés, fogyasztás kérdőjelei civilizációs összefüggésekben Sassatelli, Roberta (2005): The Politics of Consumption: Global, Local, Alternative. Jean Monnet International Summer School, Trento 2005. szeptember 13) Globalizáció és demokrácia: demokrácia és kormányzás Schabert, Tilo (1989: 1-42): Boston Politics: The creativity of Power. Berlin, New York: Walter de Gruyter 14. Civilizációk és demokrácia: a (nyugati típusú liberális) demokrácia bevezethetősége Keleten akaria, Fareed (1997): „The Rise of Illiberal Democracy” Foreign Affairs. 1997. november/december. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Globalizáció és civilizáció(k). Szemelvénygyűjtemény (reader) Ajánlott irodalom: Globalizáció és civilizációk, Magyar Tudomány, 2002, No. 6. (http://www.matud.iif.hu/02jun.html) _ Vitányi Iván: A civilizáció és a kultúra paradigmái _ Csányi Vilmos: Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció _ Rostoványi Zsolt: A civilizáció globalizálódása avagy a globalizáció (de)civilizálódása? _ Csizmadia Sándor: Konfliktusok és interpretációk a posztbipoláris világban Huntington, Samuel P. [1993; 2002]: Civilizációk összecsapása. eredetiben: Foreign Affairs 1993

120

Magyarul: in Kovács Zsuzsa – Németi Tamás, szerk (2002: 11-31): Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Balassi Kiadó, Budapest Fukuyama, Francis [1990]: A történelem vége? In Világosság 1990/2 Gángó Gábor [2003]: Mi a nemzet? A nemzetek életér_l és haláláról http://www.mindentudas.hu/gango/20030317gango1.html Gombár Csaba [2000: 9-83]: Létezik-e globális civilizáció? In Gombár-Hankiss-LengyelSzilágyi: A kérdéses civilizáció. Helikon-Korridor, Budapest Gombár-Hankiss-Lengyel-Szilágyi [2000]: A kérdéses civilizáció. Helikon-Korridor, Budapest Heller Ágnes [1996]: A civilizáció globális válsága. Beszél_, 1996. április Heller Ágnes [2004]: Mi a modernitás? http://www.mindentudas.hu/heller/20040202heller1.html Kovács Zsuzsa – Németi Tamás, szerk (2002: 11-31): Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Balassi Kiadó, Budapest Rostoványi Zsolt [2002: 39-73]: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái. Külügyi Szemle 2002/1.

121

Közigazgatáselmélet A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatáselmélet A tantárgy neve (angolul): Theory of Public Administration A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szamel Katalin A tantárgy oktatói: Dr. Szamel Katalin, , Dr. Temesi István A tantárgy szakmai tartalma: Az alapképzésben a hallgatók már elsajátították a közigazgatás-tudomány alapjait. Ennek célja az alapképzésben az, hogy informálja a hallgatókat a különféle megközelítési módokról: inkább tehát a közigazgatás fogalmának megértéséhez szükséges ez, mintsem az egyes irányzatok közötti tényleges különbségek megértetéséhez. A mesterképzésben azonban lehetőség nyílik az irányzatok alaposabb megismertetésére. Minthogy a mesterképzés célja a magasabb vezető állásokra való kompetenciák elsajátíttatása, lényeges, hogy hallgatók a rendészeti felfogás, a jogi pozitivizmus, a jogdogmatika, a közigazgatástan, a közigazgatás szociológiai, politológiai, sőt pszichológiai illetve a hatékonyságot középpontba helyező management-irányzatok tartalami kérdéseit is behatóan tanulmányozzák. Ezzel elérhető, hogy ne a gyakorlatban szembesüljenek olyan alapvető tételekkel, amelyek igazságát a tudomány már régen felismerte. Az előadásokat nappali tagozaton szeminárium egészíti ki, ahol a hallgatói önálló munka dominál. A szemináriumvezető irányításával a hallgatók részletesebben megismerkedhetnek egy-egy kiemelkedő jelentőségű szerző munkásságával, és feldolgozzák a az előadások tematikájához megadott tudományos műveket, az egyes témakörök elmélyültebb vizsgálatát végzik közösen, készségeket szerezve ezáltal valamely téma önálló feldolgozására is. A közigazgatás tudományos megközelítési irányai valamennyien máig érvényes tételeket fogalmaztak meg, s a közigazgatási vezetők számára nélkülözhetetlen, hogy e tudományos igazságok ismeretében működjenek majdan. Míg az igazgatásszervezőképzés (alapképzés) a közigazgatás rutinizálható feladataira nyújt felkészültséget, addig a mesterképzés elméletileg felkészültebb, s ezáltal bonyolultabb, stratégiai feladatok megoldására is képes szakembereket képez. A tantárgy tananyagának leírása: 1) A közigazgatás tudományos megközelítésének jelentősége és jelentősebb irányzatai. 2) A pozitivizmus és a jogdogmatika alapkérdései. 3) Kameralisztika, közigazgatástan. 4) Látszat és valóság a közigazgatásban – Szociológiai közelítések, Bürokráciaelméletek. 5) A közigazgatás mint vezetés és mint management, a new public management. 6) A szolgáltató közigazgatásról vallott nézetek változása (a forsthoffizmustól az osbornizmusig).

122

7) Ágazatok összehasonlító jogi aspektusai. 8) A közigazgatás filozófiája és lélektana. 9) Politológia a közigazgatásról. 10) A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként I. Anglia. 11) A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként II. Franciaország. 12) A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként III. Németország. 13) A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként IV. Egyesült Államok. 14) A közigazgatásról vallott nézetek fejlődése országonként V. Magyarország. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Közigazgatás-tudományi antológia. Oktatási anyag. 1-2. köt. Vál. Molnár Miklós - Nagy Tibor Gyula. Szerk. Lőrincz Lajos. [Közzéteszi a] Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Államigazgatási kar - ELTE Államigazgatási jogi tanszék. [Bp.] Unió K. [2000.] 231, 176 p. Bibliogr. a jegyzetekben. Michel-Jean Bertrand: Geographie de l’administration. M. Th. Genin, London New York. 1974. 510 old. Lőrincz-Nagy Szamel: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai KJK 1976. 470. old. Szamel Lajos: A magyar közigazgatástudomány KJK. 1977. 413. old. A magyar közigazgatástudomány klasszikusai, 1874-1947 (szek: Lőrincz Lajos) KJK. 1988. 366. old. Jenei György: Közigazgatási management Századvég kiadó , Budapest 2005. 226. old. Tamás András: A közigazgatási jog elmélete Budapest 2010.4.kiad.. 512. old. Verwaltungwissenschaft (Wege der Forschung) Wissenschaftliche Buchgessellschaeft Darmstadt 1976. 514. old. Person Jann, Werner: Verwaltung und Verwaltungswissenschaft in Deutschland (Einführung in die Verwaltungswissenschaft )Verfasserangabe 1. Aufl. Wiesbaden VS Verl. für Sozialwiss. 1. 2005. 316. old. Verwaltungswissenschaften und Verwaltungswissenschaftl( Forschungssymposium anlässlich der Emeritierung von Univ.-Prof. Dr. Klaus König) hrsg. von Jan Ziekow Berlin Drucker Duncker & Humblot 2003. 216 S. Sir William Wade- Cristopher Forsyth: Administrative Law: Clarendon Press, Oxfort. 6-ik kiadás 1996. 1039.old. Althoff, Klaus- Michael Thielpape: Psychologie in der Verwaltung 6. átdolg kiad. Hamburg. Maximillien –Verlag 2000. 356. old. (Az ajánlott folyóiratjegyzéket nem tüntettük fel mert az még jelentősen változhat.)

123

Kultúraközi kommunikáció A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Kultúraközi kommunikáció A tantárgy neve (angolul): Intercultural Communication A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Jenei Ágnes A tantárgy oktatói: Dr. Jenei Ágnes, Gyorgyevics Miklós A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja bemutatni a társadalmat a kommunikáció perspektívájából, illetőleg bemutatni azt, hogy a társadalmak között illetve a saját társadalom struktúrái között olyan kommunikációs problémák vetődnek fel, amelyek kultúrák közötti megértéseket igényelnek. Ennek keretében a diákok megismerkednek a társadalmi kommunikáció korábban nem tárgyalt formáival és felkészültté válnak arra, hogy értelmezni legyenek képesek társadalmi jelenségek kommunikatív karakterét. A tantárgy tananyagának leírása: (1) Bevezetés: a kultúrákon átívelő kommunikáció és a társadalmi kommunikáció kapcsolata. (2) A kultúra naív fogalma. (3) A kultúra fogalom történetéből. (4) A kultúra és a szubkultúra közti különbség. (5) A kultúraközi kommunikációról társadalmak között. (6) A kultúraközi kommunikációról saját társadalmon belül. (7) A kultúraközi kommunikáció ágensei. (8-9) Intézmények a kultúraközi kommunikációban. (10-11) A kultúraközi kommunikáció szokásos színterei. (12-13) A kultúraközi kommunikáció szokásos funkciói. (14) Dinamikák a kultúraközi kommunikációban. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Feischmidt M. (szerk.) 1997. Multikulturalizmus. Budapest, Osiris. Kaschuba, W. 1994. Kulturalizmus. A szociális szempont eltűnése a társadalmi diskurzusból. Replika 15/16, 263-277. Niedermüller P. 1999. A kultúraközi kommunikációról. Társadalmi kommunikáció (szerk. Béres I. – Horányi Ö.) Budapest, Osiris, 96-111. Béres István – Horányi Özséb: Társadalmi kommunikáció, 1999, Budapest, Osiris

124

Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben, 1999, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

125

Társadalmi kommunikáció A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Társadalmi kommunikáció A tantárgy neve (angolul): Social Communication A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Társadalmi kommunikáció A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Jenei Ágnes A tantárgy oktatói: Dr. Jenei Ágnes, Gyorgyevics Miklós A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja bemutatni a társadalmat a kommunikáció perspektívájából, illetőleg bemutatni azt, hogy a társadalmak között illetve a saját társadalom struktúrái között olyan kommunikációs problémák vetődnek fel, amelyek kultúrák közötti megértéseket igényelnek. Ennek keretében a diákok megismerkednek a társadalmi kommunikáció küéünböző formáival és felkészültté válnak arra, hogy értelmezni legyenek képesek társadalmi jelenségek kommunikatív karakterét. A tantárgy tananyagának leírása: (1) Bevezetés: a humán kommunikáció és a társadalmi kommunikáció kapcsolata, a közvetlen emberi kommunikáció és a társadalmi kommunikáció különbsége mint perspektívabeli különbség. (2) A társadalmi kommunikáció szerkezeti elemei I.: a társadalmi kommunikáció ágensei (3) A társadalmi kommunikáció szerkezeti elemei II.: a kommunikatív cselekvés, az identitás, mint kommunikátum,az eset mint szignifikáns, a társadalmi kommunikáció intézményei, a társadalmi kommunikáció színterei, a nyilvánosság. (4) társadalmi kommunikáció szerkezeti elemei III.: az identitás, mint kommuikátum, az eset, mint szignifikáns. (5) A társadalmi kommunikáció fontosabb intézményei, mint sajátos tudástípusok (a jog, az ideológia, a vallás, a művészet, a tudomány, a gazdaság a politika, a kultúra). (6) A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei I.: a család, a szomszédság, a város. (7) A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei II.: a szerverzet, a (társadalmi) osztály, réteg, rend, az etnikai közösség, nemzet. (8) A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei III.: a média. (9) A társadalmi kommunikáció fontosabb színterei IV.: a virtuális közösség. (10) A nyilvánosság és a nyilvánosságok. (11) A társadalmi kommunikáció funkciói I.: az integráció. (12) A társadalmi kommunikáció funkciói II.: a konfliktuskezelés. (13) A társadalmi kommunikáció dinamikája I.: a racionalitás, a modernizáció. (14) A társadalmi kommunikáció dinamikája II.: a kommunikatív etika. (15) A társadalmi kommunikáció és a társadalom kommunikatív szerkezete közti kapcsolat.

126

Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Feischmidt M. (szerk.) 1997. Multikulturalizmus. Budapest, Osiris. Kaschuba, W. 1994. Kulturalizmus. A szociális szempont eltűnése a társadalmi diskurzusból. Replika 15/16, 263-277. Niedermüller P. 1999. A kultúraközi kommunikációról. Társadalmi kommunikáció (szerk. Béres I. – Horányi Ö.) Budapest, Osiris, 96-111. Adamcsik János: Iroda automatizálás. 1998, Budapest, Indok Béres István – Horányi Özséb: Társadalmi kommunikáció, 1999, Budapest, Osiris Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás: Nelv – Kommunikáció – Cselekvés. 1997, Budapest, Osiris. Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban, Budapest, 1999. Geomédia Anne Reboul – Jacques MOeschler: A társalgás cselei, Budapest, Osiris, 2000. Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben, 1999, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983. A MacBride jelentés. (Szerk.: A Kommunikációs Problémákat Vizsgáló Nemzetközi Bizottság) 1983. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 2000. Közgazgaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. Zsolt Péter: Médiaetika. 2000, EU-Synergon. Philippe Breton: A manipulált beszéd. Helikon, 2000. Ajánlott irodalom: Arany Ferenc: Panaszügyek hatékony megoldása, Budapest, 2000, Gold Invest Tanácsadó Kft. Gerard Nierenberg: Testbeszéd-kalauz, 1998, Budapest, Bagolyvár. Németh Erzsébet: Közszereplés, 1999, Budapest, Osiris. Ügyfélbarát hivatal, Radnai Zsófia és Cor Kosterm 1999. Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budaepst, 1971. George Gerbner: A média rejtett üzenete 2000. Budapest, Osiris, 2000 MTA – ELTE Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Tömegkommunikáció. 2000, MÜOSZ Klaus Krippendorf: Tartalomelemzés. Balassi, 1995. Pratkanis és Aronson: A rábeszélőgép, AB OVO, 1990

127

A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KAPCSOLATOK JOGA A tantárgy neve (angolul): Diplomatic and Consular Law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 1. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. MasenkóMavi Viktor A tantárgy oktatói: Dr. Back András, Dr. Masenkó-Mavi Viktor, Dr. Tóth Norbert, Dr. Borók György A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja bemutatni a diplomáciai és konzuli kapcsolatok történetét, a nemzetközi jogi kodifikációjuk fejlődését, a rájuk vonatkozó alapvető nemzetközi jogi dokumentumokat, továbbá a diplomáciai és konzuli apparátusok történeti fejlődését és jelenlegi sajátosságait. Nagy figyelmet szeretne szentelni a külképviseletek és dolgozóik jogállásának, valamint a konzuli tevékenység néhány sajátos vonatkozásának is. Cél tehát a hallgatók megismertetése az államok közötti diplomáciai és konzuli kapcsolatok különböző területeivel, szervezeteivel, az e területen működő köztisztviselők feladataival. Betekintést enged a kérdéskör nemzetközi jogi és belső jogi szabályozásába. Foglalkozik továbbá az Európai Unión belüli tagállami együttműködés kérdéseivel is. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése A nemzetközi jog alapfogalmai. A nemzetközi szerződés, mint a nemzetközi jog legfőbb forrása. A nemzetközi szerződések joga. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. A külképviseletek rendszere és egymáshoz való viszonya. A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi és a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi Bécsi Egyezmények és a belső jog viszonya. 2. Az 1961. és 1963. évi Bécsi Egyezmények alapfogalmai; a diplomáciai és konzuli képviseletek feladatköre. Fogalom-meghatározások. Az Egyezményekben nem definiált fogalmak. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvétele, képviseletek létesítése. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakadása. A külképviseletek alapvető feladatai. Az Egyezményekben nem szereplő feladatok. A diplomáciai és a konzuli védelem. A diplomáciai és a konzuli feladatok egymáshoz való viszonya. Harmadik állam képviselete. A bécsi egyezmények szankciórendszere. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és a viszonosság. 3. A diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Akkreditáció. Többes akkreditáció. Közös képviselet. A képviseletek tagjainak kinevezése. A diplomáciai és a konzuli személyzet állampolgársága Persona non grata. A fogadó állam értesítése a képviselet személyzetéről. A képviselet létszáma. A képviselet

128

vezetőjének kinevezése. A megbízólevél átadása. A képviseletek vezetőinek osztályba sorolása. Rangelsőbbség. Diplomáciai rangok. A képviselet vezetőjének helyettesítése. Tiszteletbeli konzulok. 4. A képviseletek, mint szervezetek. A képviseletek kiváltságai és mentességei A képviselet székhelye. A konzuli terület. A képviseltek fogadó államon belüli rendszere. Az irattár és a képviselet helyiségei. A lobogó és a címerhasználat joga. Könnyítések az ingatlanok megszerzése tekintetében. A képviselet helyiségeinek és vagyontárgyainak sérthetetlensége. Belépési tilalom és szükségállapot. A diplomáciai menedék. Vagyontárgyakra, köztük a magánlakásra és a gépjárműre vonatkozó szabályok. Az állami immunitás. A képviselet adó és illetékmentessége. Vámmentesség. A képviselet irattárának sérthetetlensége. A képviselet tevékenységének könnyítése. A képviselet tagjainak szabad mozgása. A külképviseletek érintkezési szabadsága. A diplomáciai és konzuli poggyász. A diplomáciai és konzuli futár. A nem kísért küldeményekre vonatkozó szabályok. 5. A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei . A diplomáciai képviselő és a konzuli tisztviselő sérthetetlensége. A diplomata vagy más hivatalos útlevelekre vonatkozó nemzetközi gyakorlat. A diplomáciai képviselő büntető joghatóság alóli mentessége. A diplomáciai képviselő polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentessége. A tanúvallomás tétel alóli mentesség. Mentesség a végrehajtás alól. A küldő állam joghatósága. A mentességek szabályzása a magyar jogban. Lemondás a joghatósági és végrehajtás alóli mentességekről. Mentesség a társadalombiztosítási és idegenrendészeti jogszabályok hatálya alól. 6. A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai képviselők és konzuli tisztviselők és a fogadó állam. A diplomáciai képviselő és konzuli tisztviselő adó- és vámmentessége. Magyar jogi szabályozás. A családtagok mentességei. A fogadó állam állampolgáraira vonatkozó mentességek. A mentességek kezelése és vége. A harmadik államokat érintő kötelezettségek. A fogadó állam törvényeinek tiszteletben tartása, kapcsolattartás a fogadó állammal. Visszaélés a kiváltságokkal és mentességekkel. A haszonszerző tevékenység tilalma. A fogadó állam kötelezettségei a személyzet hazatérésével kapcsolatban. Az igazgatási-műszaki személyzet, a kisegítő személyzet tagjának mentességei. A konzuli alkalmazott, magánalkalmazott jogi helyzete. 7. A külképviseletek rendszere A diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetek mellett működő képviseletek. Átfedések a rangok, a személyzet és a kiváltságok és mentességek között. A szakattasé rendszer, a katonai attasék jogállása, hírszerzés és diplomácia. 8. A konzul feladatai. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, a konzuli védelem és konzuli együttműködés az Európai Unióban A konzuli védelem nemzetközi és jogi belső szabályainak viszonya. A törvényi szintű szabályozás indokai a magyar jogban. Más államok jogszabályai a konzuli védelemről. A törvény személyi és tárgyi hatálya, viszonya a hatályos nemzetközi szerződésekhez, harmóniája az EU közösségi szabályaival. Eljárási szabályok. Adatvédelem. Eljárás hagyatéki ügyekben. Anyagi segítségnyújtás. Érdekvédelem büntetőügyekben. Segítségnyújtás katasztrófa szituációkban. Turisztikai információk. Konzuli feladatok az állampolgár halála esetén. Eljárás (más) EU tagállam polgárának védelmében. Konzuli együttműködés az EU tagállamok között (központi és külképviseleti szinten). Európai Külügyi Szolgálat. 9. A konzul közjegyzői jellegű és anyakönyvezői jogköre A konzuli tisztviselő konzuli okirat készítői és konzuli tanúsítvány kiállítási jogköre. Diplomáciai és konzuli felülhitelesítés. A konzuli tisztviselő által kiállított egyéb

129

közokiratok. A konzuli letét. Magyar állampolgárok személyállapotbeli változásainak hazai anyakönyveztetése 10. Állampolgárság és állampolgársági ügyek a konzuli jogban Az állampolgárság fogalma és alapelvei, többes állampolgárság. A hontalanság. Az állampolgárságról szóló európai egyezmény. A magyar állampolgársági jog alapvető szabályai. A konzul feladatai állampolgársági ügyekben. A jogi személy honossága. Az európai állampolgárság. 1997-es Európai Egyezmény az állampolgárságról. 11. Az utazáshoz való jog, útiokmányok, a konzul idegenforgalmat segítő tevékenysége Az utazáshoz való jog, mint alapjog. Az útlevél és a külföldre utazáshoz való jog nemzetközi jogi alapjai. Az útlevél nemzetközi jogi funkciói. A hivatalos útlevelek. A magyar útlevéleljárás. Az uniós polgárok mozgás- és letelepedési szabadsága. A konzul, mint „nemzeti idegenforgalmi képviselő” 12. Idegenjog, idegenrendészet Az idegenjog nemzetközi jogi háttere. A külföldiek kategóriái, jogállása a magyar jogban, a külföldiek ingatlanszerzése, jövedelemszerző tevékenysége,munkavállalása. 13. Vízumrendészet és vízumpolitika A vízum fogalma, vízumrendészet. Az Európai Unió vízumpolitikája, a schengeni rendszer. Vízummentességi megállapodások. 14. Menekültügy, migráció az EU-ban Menekültügy az EU-ban, mint a szabadság, biztonság és jog térségében. Magyar szabályozás. Migrációs stratégia Magyarországon, az EU formálódó migrációs politikája. Idegenrendészet és menekültügy összefüggései. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Kötelező: Dr. Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Aula Kiadó, Budapest, 2005. Ajánlott: Murty.B.S. : The international Law of Diplomacy . Dordrecht 1989 Lee Lucker : Consular Law and Practice , Oxford 1991

130

Helyi önkormányzati modellek A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Önkormányzati modellek A tantárgy neve (angolul): Models of Local and Regional Governments A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Temesi István A tantárgy oktatói: Dr. Temesi István, Dr. György István, Dr. Borbás Beáta, Dr. Tábit Renáta, Dr. Szalay András, Dr. Horváth Attila, Dr. Koi Gyula A tantárgy szakmai tartalma: A magyar önkormányzati típusú helyi igazgatási rendszer bevezetésével is feltétlenül szükséges tekintettel lenni azoknak az országoknak a tapasztalataira, ahol a polgári állam kialakulását követően az önkormányzati rendszerek töretlenül fejlődtek és működnek .Az önkormányzatfejlődés szempontjából egyenletes fejlődésen átesett nyugat-európai országok helyi közigazgatása, ezért feltétlenül közelebbi tanulmányozást igényel és érdemel. Szűk keresztmetszetet érzékeltetnénk akkor,ha nem tekintenénk túl az ország határain, ha nem mutatnánk be azokat a tendenciákat és mozgásirányokat, amelyek e tantárgy témakörében ma a nemzetközi gyakorlatot karakterizálják. A tantárgy oktatásának az a célja, hogy a hallgatók a magyar önkormányzati elmélet és gyakorlat ismeretében képet kapjanak a sajátos vonásokat tükröző külföldi önkormányzati modellekről, amelyek ma leginkább jellemzik a fejlett polgári demokráciák önkormányzatait, különös tekintettel azok feledat-és hatáskörére, valamint szervezetükre és működésükre. Az oktatás az egyes európai önkormányzati rendszerek tekintetében kiterjedne az önkormányzati- és a központi állami szervek közötti kapcsolatok jellemző megoldásaira, sajátosságaira. A tantárgy részletes követelményrendszerét a tantervre épülő tantárgyi program tartalmazza . A tantárgyi ismeretanyaghoz -a legfrissebb irodalom megjelölésén és feldolgozásán túlmenően - oktatási segédletet / módszertani gyűjtemény / kiadását tervezzük.A hallgató a tájékozottság szintjén szerezzen ismereteket a nyugat-európai önkormányzati rendszerek kialakulásáról,alapelveiről,az önkormányzatok és a központi kormányzati szervek kapcsolatáról,az önkormányzat gazdasági és gazdálkodási alapjairól.A jártasság szintjén sajátítsa el az önkormányzati szervek felépítésére és működésére,feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat, valamint a választott önkormányzati testületi tagok és tisztségviselők jogállásának alapvető elemeit.. A hallgató - a módszertani gyűjtemény mellett - az oktató által meghatározott széleskörű jogszabályi és szakirodalmi háttérre támaszkodhat,megkönnyítve ezzel az ismeretanyag elsajátítását.A tananyag feldolgozása a hallgató aktív részvételére is épít:kiselőadás illetőleg házi dolgozat keretében feldolgozásra kerülnek pl. vitás jogértelmezési kérdésekre megfogalmazott tudományos válaszok, magyarázó-ajánló szakmai állásfoglalások, a gyakorlatban kialakult és összegzett tapasztalatok feldolgozása,valamint külföldi publikációk ismertetése stb.

131

A hallgató végsősoron képes legyen az -uniós csatlakozás követelményeit is kielégítő közigazgatás feladatainak ellátására. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Az európai ömkormányzati modellek típusai. 2) Nagy-Britannia önkormányzati rendszere. 3) Németország önkormányzati rendszere 4) Franciaország önkormányzati rendszere. 5) Olaszország önkormányzati rendszere. 6) A skandináv országok önkormányzati rendszere. 7) A Közép- és Kelet Európa országainak önkormányzati rendszere. 8) Az USA önkormányzati rendszere (kitekintés). 9) Az önkormányzati és a központi állami szervek közötti kapcsolat jellemző vonásai. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező: Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában - Tematikus Annotáció. (Szerkesztette Balázs István) ÁSZI. Bp. 1989. A brit közigazgatás. (Szerkesztette: Mihajlov Dobromir). MKI. Bp. 1992. Horváth M. Tamás: Önkormányzati feladatok tipológiái - nemzetközi összehasonlítás. MKI. Bp. 1991. Tanulmányok a bajor önkormányzatok köréből - Közszolgálati Füzetek I. (Szerkesztette: Vogler Ibolya - Klement Tamás). Hanns Seidel Alapítvány. ÁSZI. Bp. 1991. Szabó Gábor: Önkormányzatok Svédországban. Magyar Közigazgatás. 1990/11.sz. Stumpfné Lelik Edit: Az önkormányzatok helyzete Franciaországban - reform után. Comitatus. 1992/áprilisi sz. Wiener György: Alkotmányozás és önkormányzatiság Nyugat-Európában I-II. Comitatus. 1993/március-áprilisi szám. Szente Zoltán: Helyi,-területi önkormányzatok nyugat -európában... Magyar Közigazgatás 1994/5-6.sz., 1996/10.szám Balázs István: A nagyvárosi és az agglomerációs közigazgatás és önkormányzat a nemzetközi gyakorlatban,különös tekintettel a frankofon rendszerre,MKI,Bp.1992. Illés Iván: Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón.Átalakulás,integráció,régiók,Bp.Pécs,Dialóg Campus K. Összehasonlító közigazgatás / Szerk.:Lőrincz Lajos / UNIÓ K.2005. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió.Magyar Közigazgatás,1999/5.sz. Szente Zoltán: A központi-helyi kormányzati viszonyok intézményes formái Európában. Magyar Közigazgatás 1994/5-6.sz., 1996/10 .szám Balázs István: A nagyvárosi és az agglomerációs közigazgatás és önkormányzat a nemzetközi gyakorlatban,különös tekintettel a frankofon rendszerre,MKI,Bp.1992. Illés Iván: Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón.Átalakulás,integráció,régiók,Bp.Pécs,Dialóg Campus K. Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban-Összehasonlító Közigazgatás / Szerk.:Lőrincz Lajos / UNIÓ K.2005. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió.Magyar Közigazgatás,1999/5.sz. Torma T.: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik.Magyar Közigazgatás,9pp.513-221

132

Ajánlott: Helyi önkormányzatok Közép-Kelet-Európában és a Független Államok Közösségében. Önkormányzati és Közszolgálati Intézet. Bp. 1994. Közigazgatási reformok keleten és nyugaton - összehasonlító tanulmányok. (Szerkesztette: David Coombes és Tony Verheije Norbert). European Commission. 1997. Budai Balázs Benjámin-Szakolyi András:Interaktiv önkormányzat,Mediprint K.2005. Információs Társadalom-és Trendkutató Központ/ITTK/ Kutatásjelentés/ éves kutatásjelentés/www.ITTK.hu / ingyenesen letölthető

133

Az EU jogrendszere (A közösségi jog és politikák alapjai) A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Az EU jogrendszere (A közösségi jog és politikák alapjai) A tantárgy neve (angolul): The Legal System of EU. The Basic Principles of Comunity Law and Policy A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. MasenkóMavi Viktor A tantárgy oktatói, Dr. Masenkó Mavi Viktor, Dr. Halász Iván, Dr. Czigler Dezső Tamás, Dr. Gellérthegyi István A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja továbbfejleszteni a hallgatók Európai Unióra vonatkozó ismereteket, megismertetni a hallgatókat a közösségi jog fogalmával, a közösségi jogalkotás és joglalkalmazás sajátosságaival. A tananyag keretén belül a hallgatók ismereteket szerezhetnek a közösségi jog sui generis jellegéről, a jogforrási hierarchiájáról, a dőstéshozatali eljárás sajátosságairól, a közösségi jognak a nemzeti és európai bíróságok előtti érvényesítésének módjairól, a közösségi jog és a nemzeti belső jog viszonyának alapkérdéseiről, a közösségi jog egyéb fontos kérdéseiről. A kurzus során továbbá szó lesz az egyes fontosabb, főleg a közigazgatást érintő uniós terőletekről, politikákról - például a közös kül- és biztonságpolitikáról, a belügyi és igazságügyi szervek együttműködéséről, a menekült- és bevándorlási politikáról, az esélyegyenlőségi politikákról, a versenyszabályozásról, a környezetvédelmi politikáról stb., A hallgatóknak el kell sajátítani a fenti ismereteket és meg kell tanulni tájékozódni a közösségi jog bonyolult világában, meg kell ismerni a közösségi politika fogalmát, annak léneygét és a jelenlegi dilemmákat, főleg azokat, amelyek a magyar közigazgatást is érintik. Ismerni kell az egyes jogrendszerek egymáshoz való viszonyát és minden jogforrásnál és politikánál tisztában kell lenni a kompetenciákkal. A részismeretek ellenőrzésére az évközi zárthelyi dolgozat szolgál. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Bevezetés. A közösségi jog születése és jellege. 2) A közösségi jogalkotás folyamata. 3) A közösségi jog forrásai és azok hierarchiája. 4) A közösségi jog és a nemzeti jog kapcsolata. 5) A közösségi jog alkalmazása és a bíróságok előtti érvényesítése. A közösségi és a nemzeti bíróságok szerepe. 6) Az EU Alkotmányos Szerződése (tervezet) és a közösségi jog. 7) A közösségi politikák fogalma. Az osztályozás, az intézményi háttér sajátosságai. 8) A magyar közigazgatás és a közösségi politikák.

134

9) Az EU és a környzetvédelem. 10) A kereskedelempoliitka, a vámok, az agrárpolitika - bevezetések. 11) A versenyszabályozás és fogyasztóvédelem alapjai. 12) A közös kül- és biztonságpolitika. Az EU és a válságkezelő mechanizmusok. 13) A belügyi és igazságügyi együttműködés, A menekült- és bevándorlási politika. 14) Az EU és az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció. KJK. Budapest, 2005. Várnay Ernő - Papp Mónika. Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv. Budapest, 2005. Kende Tamás - Szűcs Tamás: Az európai közjog és poliitka. Osiris, Budapest, 2006 vagy későbbi kiadás. Ajánlott irodalom: Európai Tükör és Európai Jog c. folyóiratok

135

Magyar közigazgatás és uniós döntéshozatal A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar közigazgatás és uniós döntéshozatal A tantárgy neve (angolul): Hungarian Public Administration and EU Decision-making A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0 óra/hét levelező tagozaton: 12/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Imre Miklós A tantárgy oktatói: Dr. Back András, Dr. Imre Miklós A tantárgy szakmai tartalma: A magyar EU tagsággal összefüggő közigazgatási szervezetrendszer és döntéshozatali mechanizmus elsajátítása A tantárgy tananyagának leírása: 1/ Az EU intézményrendszerének áttekintése 2/ Az EU döntéshozatali rendje 3/ EU kompetencia, nemzeti kompetencia 4/ A magyar közigazgatási szervezetrendszer és az EU intézmények kapcsolata 5/ Az európai ügyek koordinációnak hazai mechanizmusa és döntési szintjei 6/ Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 7/ Európai Ügyek Hivatala, feladatai, hatásköre 8/ Külügyminisztérium feladata, hatásköre 9/ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata, hatásköre 10/ Az EU hatása a nemzeti közigazgatás fejlesztésre 11/ Felkészülés a 2011-es magyar EU elnökségre 12-13/ Más tagállamok modelljei – kitekintés 14/ Összegzés, befejezés Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező: 1123/2006 (XII.15) Korm. Határozataz Európai Uniós döntéshozatali tevékenységében való részvételről az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról. Kende Péter-Szűcs Tamás : Európai közjog és politika, Osiris 2007. (megfelelő rész) Ajánlott: Balázs Péter : Az EU külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése. KJK 2003 Ficzere Lajos-Forgács Imre : Magyar közjog –különös rész. Osiris 2006

136

Az EU támogatási, pályázati és ellenőrzési rendszere A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Az EU támogatási, pályázati és ellenőrzési rendszere A tantárgy neve (angolul): System of European Funds and Mechanism of their Control A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 1+1 levelező tagozaton: 4-4 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2 félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Közgazdaságtan I, Közgazdaságtan II A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet Tantárgyfelelős oktató: Hutkai Zsuzsanna A tantárgy oktatói: Hutkai Zsuzsannna A tantárgy szakmai tartalma: Legyen szó akár a közszféra, akár a magánszféra területéről, napjainkban szinte elengedhetetlen követelmény a pályázati lehetőségek és a pályázás folyamatának, főbb feladatainak ismerete. A félév során a hallgatók tizenöt témakörrel találkozhatnak, amelyek elméleti és gyakorlati megoldásokkal kívánják elősegíteni a pályázatok rendszerében való eligazodását. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Az európai regionális politika és annak pénzügyi háttere – a Strukturális és Kohéziós Alapok és a Közösségi Kezdeményezések. A regionális politika történeti áttekintése. A regionális politika alapfogalmai, főbb célkitűzései. Az EU regionális politikájának alapelvei. Strukturális támogatások főbb célkitűzései 1994-99 között. A regionális politika célkitűzései 2000 -2006 között. A strukturális és kohéziós politika jövőbeni főbb irányai. A kohéziós politika tartalmi változásai 2007-től. A regionális politika pénzügyi háttere. A Strukturális Alapok. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Az Európai Szociális Alap (ESZA). Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) orientációs részlege. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE). A Közösségi Kezdeményezések. LEADER+: vidékfejlesztés; INTERREG III - határmenti régiók együttműködése. Európai területi együttműködés. Az Urban - társadalmi és gazdasági válságjelenségekkel küzdő városok támogatása. Az EQUAL - transznacionális együttműködés a foglalkoztatásban megjelenő diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem elősegítésére. A Kohéziós Alap. A Kohéziós Alap prioritásai 2007 után.A Strukturális Alapok felhasználása. 2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv - a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A II. NFT társadalmi-gazdasági helyzetértékelésének megállapításai. A II. NFT fejlesztési céljai. A II. NFT átfogó céljai. A foglalkoztatás bővítésének lehetőségei. A tartós növekedés elősegítése. A horizontális politikák: a környezet fenntartható használata, a társadalmi folyamatok fenntarthatósága, a gazdasági folyamatok fenntarthatósága és a területi és társadalmi kohézió erősítése. A II.NFT fejlesztési prioritásai. A gazdaság fejlesztése prioritás. A közlekedés fejlesztése prioritás. A társadalom megújulása prioritás. Környezeti és energetikai fejlesztés prioritás. Területfejlesztés prioritás. Államreform prioritás. Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve. Az II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP). A Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP). Közlekedés Operatív Program (KözOP). Környezet és Energia Operatív Program(KEOP). Államreform Operatív

137

Program (ÁROP). Elektronikus Közigazgatás Operatív Program(EKOP). Végrehajtás Operatív Program (VOP). Közép - magyarországi Operatív Program. Észak- magyarországi Operatív Program. Észak- alföldi Operatív Program. Dél – alföldi Operatív Program. Nyugat – dunántúli Operatív Program. Közép – dunántúli Operatív Program. Dél-dunántúli Operatív Program. 3. A támogatások intézményi háttere Intézményrendszer a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása alatt. Nemzeti Fejlesztési Tanács. Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Irányító hatóságok (IH), Az operatív programok irányító hatóságai. Közreműködő szervezetek (KSZ) Az operatív programokban érintett szakminiszterek feladatai. Monitoring bizottságok, Operatív program monitoring bizottsága (OP MB). A regionális operatív programok intézményi feltételei. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés, Ellenőrzési hatóság , Igazoló hatóság. 4.A pályázatok értékelése, a támogatási szerződés. A pályáztatás alapgondolata és megvalósítása. A pályázatok értékelése. 5. A horizontális szempontok szerepe a projektmenedzsmentben: az esélyegyenlőség és a környezetvédelem. Az esélyegyenlőség kérdése. A környezeti fenntarthatóság kérdése. 6. A projektek végrehajtása, a projektadminisztráció. Jelentések, beszámolók készítése. A PEJ: Projekt előrehaladási jelentés. Az EPEJ: Egyszerűsített projekt előrehaladási jelentés. 7.A projektek monitoringja, ellenőrzése és a projektek értékelése. A monitoringról. Az ellenőrzések. Belső ellenőrzés és belső kontroll. Helyszíni ellenőrzések. Értékelés. 8. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításának értékelése - („akkreditáció”) – a tervezés és a pénzügyi lebonyolítás rendje. Pénzügyi irányítás és kontroll. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári bankszámlák. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés. Forráslehívás. Támogatás kifizetése. Közösségi hozzájárulás rendezése. 9. A számviteli nyilvántartás, az adatszolgáltatás, a költségigazolási tevékenységek rendje – igazolás és hitelesítés. 10. Az alapokból származó támogatásból megvalósított közbeszerzések ellenőrzése 11. A szabálytalanságok kezelése 12. Az alapokból származó támogatások ellenőrzése Belső ellenőrzés. Ellenőrzési tervezés (stratégia és éves terv). Rendszerellenőrzés. A projektek mintavételes ellenőrzése. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok. Zárónyilatkozatok Beszámolás. Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal. 13.Az alkalmazandó biztosítékokra vonatkozó szabályok 14. A jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatások behajtásának rendje Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Hutkai Zsuzsanna: Projekt ciklus menedzsment és a projektek operatív megvalósítása – elektronikus tananyag (Hefop) Az előadásokon elhangzó megállapítások, megadott irodalom.

138

EU Közpénzügyek A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): EU Közpénzügyek A tantárgy neve (angolul): European Public Finance A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Közpénzügytan A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lentner Csaba A tantárgy oktatói: Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, Dr. Lentner Csaba A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy tartalmi célkitűzése, hogy ismereteket nyújtson a pénzügyi piacok jogi szabályozásáról, a monetáris irányítás célrendszeréről. Kitekintést enged a nemzetközi és európai jogharmonizáció pénzügyi vonatkozású területeire. A közös költségvetés kiemelt fontosságú az EU történetében. A közös költségvetés, a közös politikák kérdéseinek megismerése. Röviden áttekinti a tárgy a nemzetközi adójog kérdéseit, így a közösségi adójogot, az adóharmonizációs lépéseket. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A pénzügyi piacok joga: A pénzügyi piacok szabályozásának oka és módszerei. A magyar pénzügyi piac intézményrendszere és a tevékenységtípusok.A pénzintézeti rendszerek kialakulása. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank. A Magyar Nemzeti Bank. A hitelintézeti törvény. Felügyelet és betétbiztosítás. Információszabályozás. 2. Nemzetközi és európai jogharmonizáció: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása. 3. Nemzetközi pénzügyi jog: Nemzetközi költségvetési jog. Nemzetközi pénzrendszer és fizetések joga. A nemzetközi pénzügyi rendszer működési és intézményi keretei. 4. Nemzetközi adójog: Európai Közösség adójoga. Közvetett adók. Közösségi adók harmonizációja. 5. Az EU pénzügyi rendszere: A nemzetközi és az európai valutáris rendszer fejlődésének története a második világháború utáni időszakig. Az Európai Közösség pénzügyi rendszerének fejlődése, a pénzügy-politikai koor-dináció főbb szakaszai. A valutáris integráció szakasza: a Delors-tervtől a Maastrichti Szerződésig. Az európai pénzügyi piacok integrációja. Az EMU alappillérei – közös jegybank, közös valuta. A közös valuta bevezetésének kérdései. 6. Az Európai Unió Közös költségvetése: A közös költségvetéshez vezető út állomásai. A költségvetési hatáskörök megosztása a különböző kormányzati szintek között. A közös költségvetés sajátosságai, szerkezete. A tagállamok hozzájárulásának aránytalanságai. A költségvetési eljárás. A költségvetéssel kapcsolatban álló intézmények. Vizsgakövetelmény: vizsga

139

Irodalomjegyzék: Jaksity György(2003) A pénz természete Alinea kiadó Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris- Nemzetközi Bankárképző Heller Farkas (1943) A közgazdasági elmélet története Reprint kiadás. Aula Kiadó 2001. Heller Farka (1943) Pénzügytan. Második, átdolgozott kiadás. Magyar Közgazdasági Társaság. Bánfi Tamás-Hagelmayer István 1998 Pénzelmélet és pénzügypolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bánfi Tamás- Sulyok Papp Márta (szerk) (1999) Pénzügytan I. Egyetemi Tankönyv. Tanszék Kft. Szalkai István (1995) A monetáris irányítás. Bankárképző. Tarafás Imre (2001) A monetáris politika a nagy válságtól az ingatag pénzpiacokig. Aula. Woodward,B.(2001) A gazdaság karmestere. Greespan és a FED. Perfekt Kiadó. Lőrinczné Istvánffy Hajna (1996): Pénzügyek Európában. Múlt, jelen, jövő. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Földes Gábor (szerk) Pénzügyi jog. Osiris Kiadó Közösségi pénzügyek. Elmélete és gyakorlata a Közép-Európai átmenetekben. (2000) Aula Osborne, D._Gaebler. T. (1994): Új utak a közigazgatásban. Vállalkozói szellem a közösségi szektorban. Kossuth Könyvkiadó Semjén András: (szerk) (1993):Adózás, adórendszerek, adóreformok. Sivák József (2000) Adótrendek, adóreformok az OECD országokban. Pénzügyi szemle 11-12. szám Stiegler, G.J.(1989): Piac és állami szabályozás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Stiglitz, J.E.(2001): A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-KERSZÖV. Vígvári András (2002): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. KJK-KERSZÖV. Zupkó Gábor (2002): Közigazgatási reformirányzatok az ezredfordulón. Századvég. Kovács Árpád (2003) Pénzügyi ellenőrzés, változó erőtérben. Perfekt Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság. Csáki György (2002) A nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág Kiadó. Szentes Tamás (1999) Világgazdaságtan Aula Andor László: Nemzetek és pénzügyek. Nemzeti Tankönyvkiadó. (2003) LosonczMiklós (2002) Magyarország EMU csatlakozásának néhány kérdése. Külgazdaság 11. Lőrinczné Istvánffy Hajna: (2001) Pénzügyi integráció Európában. KJK –KERSZÖV. Vígvári András (2003) Az Európai Unió költségvetése. Stratégiai füzetek 13. MEH Stratégiai Elemző Központ. Horváth M Tamás: Közmenedzsment Dialóg Campus Kiadó (2005)

140

Nemzetközi szerződéskötési és tárgyalási technikák A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi szerződéskötési és tárgyalási technikák A tantárgy neve (angolul): Negotiations techniques for international treaties A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0-2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Vizi Balázs A tantárgy oktatói: Dr. Vizi Balázs, Dr. Tóth Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus a nemzetközi jog jogforrási rendszerét, és azon belül különösen a nemzetközi szerződésekre vonatkozó nemzetközi – és belső jogi joganyagot mutatja be a hallgatóknak. A tantárgy célja emellett, hogy a hallgatókban erősítse a hatályos és Magyarországra nézve kötelező nemzetközi jogszabályok végrehajtása szükségességének tudatát a hazai jogalkalmazásban. A tantárgy tananyagának leírása: Tantárgyi tematika: A nemzetközi jog és a szerződési jog jogforrási rendszere, a nemzetközi jogalkotás fogalma és folyamata (bevezető előadás), A nemzetközi szerződések megjelenésének, kialakulásának története, fogalma, elnevezése, fajai, A nemzetközi jog kodifikációja, A nemzetközi szerződések értelmezése és alkalmazása, A nemzetközi szerződés szerkezete és nyelve, A szerződéskötés kezdeményezése, A nemzetközi szerződések megkötése, A szerződés elfogadása és hitelesítése, A szerződés kötelező hatályának elismerése, A fenntartások és egyéb nyilatkozatok problematikája, A nemzetközi szerződések kötelező ereje és teljesítésük biztosítékai, A nemzetközi szerződések érvénytelensége, A nemzetközi szerződések módosítása, megszűnése, Nemzetközi szerződések a magyar jogban, Összegző előadás. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: A szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezmény, a nemzetközi szervezetek és államok, valamint a nemzetközi szervezetek között kötött szerződések jogáról szóló 1986. évi Bécsi Egyezmény, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi

141

L. törvény, valamint az ENSZ Alapokmánya és a Magyar Köztársaság Alkotmánya vonatkozó részeinek ismerete. Ajánlott irodalom: Aust Anthony:Handbook of international law Cambridge University Press, 2005 505 p. Blahó András: Térjünk a tárgyra! Tárgyalástan. AULA Könyvkiadó, Budapest, 2003. 381 oldal Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog 4., jav. kiad. [Budapest]: Aula Kiadó, 2003 379 p. Bruhács János: Nemzetközi jog I-II-III. Dialóg Campus Kiadó 1999-2002-2003, PécsBudapest. Dinh, Nguyen: Nemzetközi közjog Budapest : Osiris, 2005 566 p. Dixon, Martin: Textbook on international law 5. ed. Oxford, UK ; New York : Oxford University Press, 2005 350 p. Harris, David John: Cases and materials on international law 6th ed. London : Sweet & Maxwell, 2005 1152 p. Klabbers, Jan: The concept of treaty in international law. Hague ; London ; Boston : Kluwer Law International, 1996 307 p. (Szerk.) Nagy Boldizsár- Jeney Petra: Nemzetközi jogi olvasókönyv. Budapest, Osiris, 2004 1068 p. Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog. Osiris Kiadó 1999. Budapest, Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 2006., Sinclair, Ian:The Vienna Convention on the Law of Treaties 2. ed. Manchester ; Dover, N.H. : Manchester University Press, 1984 270 p. ; Edited by K. Zemanek: Agreements of international organizations and the Vienna convention on the law of treaties; New York, Springer-Verlag, 1971 VI, 268 p. Az ENSZ honlapjain fellelhető dokumentumok ideértve különösen a www.un.org, a www.icj-cij.org, http://untreaty.un.org/, http://www.un.org/law/ilc/ weblapokon található információkat. Ezenkívül ajánlható még a Nemzetközi Jogi Egyesület (www.ila-hq.org) és a Nemzetközi Jogi Szervezet (www.idi-iil.org), és az Amerikai Nemzetközi Jogi Egyesület (www.asil.org) honlapja is.

142

Európa régiói és a regionális politikák A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Európa régiói és a regionális politikák A tantárgy neve (angolul): Regions in Europe and Regional policy A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 2. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Nincs előfelvételi követelmény, de Európa hely- és földrajzi ismerete előnyt jelent A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Tózsa István A tantárgy oktatói: Dr. Tózsa István A tantárgy szakmai tartalma: „A Régió” című kurzus áttekintést ad a hallgatóknak a közigazgatás területi struktúrájáról Európában. Amikor megismerkednek a regionális fejlődés jellemzőivel, különösen a kulturális, gazdasági és népességi változásokat illetően, rálátásuk lesz a regionális politikára és tervezésre, melyeknek talán a legerősebb hatásuk van a környezetre, amelyben élünk. Országról országra bemutatjuk a kapcsolatot a regionális államszervezet és a helyi igazgatás között a helyi önkormányzati és kormányzati formáktól függően a különböző országokban (szövetségi, decentralizált, regionális és unitárius államtípusokban). Végül, de nem utolsó sorban, néhány alapvető topográfiai és földrajzi ismerettel kívánjuk bővíteni hallgatóink tudását az európai régiók vonatkozásában. Így a hallgató megismeri az európai régiók létező formáját és ezek térbeli szerkezetét, a legkisebb kontinensen, amely ennek ellenére mégis képest volt vezető gazdasági szereplővé válni a világon az elmúlt századokban. Legfontosabb kapcsolódó tudományágak: regionális tervezés, közigazgatás-tudomány, földrajz. Az előadásokon való részvételen kívül nagyon fontos az interaktivitás, ezért a kurzus második felében, ill. a szemináriumokon minden hallgatónak lehetősége nyílik egy, vagy akár több prezentációt tartani a saját, vagy bármely más választott régióról (a fejlődés, politika és közigazgatás szerepét illetően). Ehhez felhasználja az előadásokon elsajátított ismereteket, az előírt kötelező és ajánlott irodalmat, illetve a kapcsolódó internetes honlapokat. A tantárgy tananyagának leírása: 1. hét Hogyan alakultak ki a régiók gazdasági, történelmi, kulturális és földrajzi szempontból, mikro és makro szinten? Mi a település, a régió építőköve, ill. mik a régió-formáló erők és tényezők? Hogyan igazodnak a régiók a városok hálózatába települések közti globális versenyt eredményezve napjainkban? 2. hét

143

Mi a régiók igazgatásának szerepe és funkciója a különböző európai országokban? Mi a NUTS rendszer? Hogyan tükröződik ez az Európai Uniós és nem EU tag országokban, Európában? 3. hét Mi a regionális fejlődés, és hogy néz ki Európa regionális szerkezete? A fő európai kontinentális régiók összehasonlítása, azon okok kutatása, amelyek a mostani fejlettségi szint elérését eredményezték. 4. hét Regionális fejlődés Magyarországon és a régiók szerkezete. A magyar régiók különböző aspektusból (gazdasági, igazgatási, néprajzi, geográfiai). Az ország makrogazdasági szerkezete. Különböző múltbeli próbálkozások az ország régiókra bontására és mindezek hatásai. 5. hét Mi a regionális politika? Célkitűzései, eszközei, erőforrásai és eredményei. A regionális marketing fontossága. A regionális marketing tartalma (rendelkezésre álló erőforrások vizsgálata, igényfelmérés, gazdasági helyzet és stratégia majd a belső és a külső vállalati arculat és identitás kiépítése, a partnerek elvárásai és igényei, végül a marketing tevékenység vizsgálata gazdasági, turisztikai, PR és infrastrukturális szempontból. 6. hét Mi a kapcsolat a régiók és a helyi közigazgatás között? Mi a régiók közigazgatási funkciója? A központi hatalom decentralizált, önkormányzati és területi szervei. 7. hét Hogyan alkalmazható az elektronikus kormányzat és hogyan valósul meg a régiók szintjén? Mi a jövője az e-régióknak? A regionális Internet portálok elvárt tartalma. Hogyan lehet a portálokat értékelni és osztályozni? Mi az előnye az elektronikus regionális kormányzatnak? 8. hét Hogyan néz ki az európai államok regionális struktúrája? A nyugat-európai régiók közigazgatási, kormányzati, makrogazdasági és földrajzi bemutatása (Németországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Franciaországban, a Benelux-államokban, Svájcban és Ausztriában). 9. hét Az észak-európai régiók közigazgatási, makrogazdasági, kormányzati és földrajzi bemutatása (Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Izlandon, Dániában és Észtországban). 10. hét A dél- európai régiók közigazgatási, makrogazdasági, kormányzati és földrajzi bemutatása (Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban, Boszniában, Albániában, Szerbiában, Macedóniában, Horvátországban, Máltában és Cipruson). 11. hét A kelet- európai régiók közigazgatási, makrogazdasági, kormányzati és földrajzi bemutatása (Oroszországban, Belorussziában, Moldáviában, Grúziában, Örményországban és Ukrajnában). 12. hét A közép- európai régiók közigazgatási, makrogazdasági, kormányzati és földrajzi bemutatása a közép- európai régióknak (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Szlovéniában). 13. hét A hallgatók prezentációja; a választott vagy az otthoni (mikro) régiók bemutatása az előadások, az előírt és előzetesen kiosztott oktatási anyag, az ajánlott irodalom vagy a tankönyv alapján. 14. hét

144

A hallgatók prezentációja; a választott vagy az otthoni (mikro) régiók bemutatása az előadások, az előírt és előzetesen kiosztott oktatási anyag, az ajánlott irodalom vagy a tankönyv alapján. Vizsgák. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom (tankönyv): A Régió (szerkesztette: Enyedi Gy. és Tózsa I.), Akadémia Kiadó, Budapest, 2003 Ajánlott irodalom Decentralizáció: Kísérletek és Reformok (szerkesztette: Horváth T.) LGI Books, OSI/LGI Budapest, 2000 Tanulmányok a közös európai adminisztrációban (szerkesztette: Lőrincz L.) BKÁE ÁK, Tempus 12105-97, Budapest, 2000 EU integráció: Regionális politikai esszék (szerkesztette: Máthé G.) BKÁE ÁK, Tempus 1418-1999, Budapest, 2001 Európa Tanács: Helyi és Regionális hatóságok Európában, No. 64 (Regionalizáció és Hatásai a Helyi önkormányzásban) GISCO-GIS of the European Communities. Progress Report 96/97 (1997) EUROSTAT, Luxembourg EUROSTAT Regions: Nomenclature of Territorial Statistics. NUTS. 1995 Luxembourg Statistical Regions in the EFTA countries and Central European Countries CEC 1999. Slugocki, J. (ed) Regionalism in Europe: Traditions and New Trends. European Centre for Regional and Ethnic Studies, Geneva, 1993. Galcs, P. – Lequesne, C. (eds) Regions in Europe – Routledge, London, 1998.

145

Gazdaság és közigazgatás A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): közigazgatás és gazdaság A tantárgy neve (angolul): Public Administration in Economy A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ):2+0 levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bordás Mária A tantárgy oktatói: Dr. Bordás Mária, Dr. Imre Miklós A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja a gazdaság működését befolyásoló közigazgatási eszközök – ezen belül a különösen a gazdaságpolitikai koncepciók, az állam felügyeleti és szabályozó tevékenysége, az állami tulajdon - jogi környezetének és jogalkalmazási gyakorlatának bemutatása. Közismert, hogy az átmenet időszakában a különböző gazdasági közigazgatási eszközök milyen nagy szerepet játszanak a piacgazdaság létrehozásában. A fejlett piacgazdaságokban a közigazgatás szerepe szintén meghatározó a gazdaság versenyképességének alakulásában. A tantárgy bemutatja a gazdaságirányítás történetét, az államnak a gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó elméleteket, a nemzetközi gyakorlatot, valamint részletesen elemzi a magyarországi átmenet időszakát abból a szempontból, hogy a gazdasági közigazgatás intézményei hogyan épültek ki, illetve jelenlegi működésük mennyire felel meg a hatékonyság követelményének. A tantárgy tananyagának leírása: 1.előadás A közigazgatás és gazdaság kapcsolatának elméletei, és a történetileg kialakult gazdaságirányítási modellek Az előadás elsőként azt mutatja be, hogy az egyes közgazdaságtudományi irányzatok hogyan határozták meg az állam szerepét a gazdasági folyamatok irányításában, mit gondolnak arról, hogy a gazdaság működését mikor tekinthetjük optimálisnak, mit jelent a gazdaság fejlődése, hatékonysága, vagy versenyképessége. Lényeges kérdés az is, hogy mely okok teszik szükségessé az állami beavatkozást: a stabilitás, a fogyasztói érdekek, a jövedelmek kiegyenlítése, az externális hatások kiküszöbölése, a közérdek, stb., és ezek a célok milyen közigazgatási eszközökkel valósíthatók meg. Elemzésre kerül az a kérdéskör is, hogy a gazdasági közigazgatás milyen intézményeket alkalmaz a gazdasági folyamatok befolyásolásában. További kérdés, hogy a gazdasági közigazgatás mikor tekinthető hatékonynak, illetve a hatékonyság milyen eszközökkel mérhető.

146

Ismerteti az előadás azt is, hogy a gazdaságirányításnak történetileg milyen modelljei alakultak ki. 2. előadás A gazdaságpolitika érvényesülésének közigazgatási keretei Az előadás vázlatosan ismerteti a magyar gazdaságpolitika fejlődését az elmúlt 16 évben, és milyen sikerrel oldotta meg a piac stabilitását, az inflációt, a jövedelmek elosztását és a munkanélküliséget. Elsősorban azonban arra koncentrálunk az előadás során, hogy a gazdaságpolitikai döntések milyen közigazgatási környezetben jönnek létre, melyek a végrehajtásért felelős közigazgatási szervek, illetve arra, hogy a gazdaságpolitika milyen jogi szabályozás útján realizálódik. Az előadás a továbbiakban elemzi a jegybank jogállását, a kormánnyal való kapcsolatát, a monetáris politika kialakításában betöltött hatáskörét és eszközeit, valamit jogszabályalkotó hatáskörét. Az állami beruházások döntési mechanizmusa is bemutatásra kerül, mind állami, mind önkormányzati szinten. Fontosnak tartjuk annak megismertetését is, hogy az állam jövedelem elosztó politikájának kialakításában mely közigazgatási szervek, és milyen hatáskör alapján vesznek részt. A foglalkoztatás szintén a mindenkori gazdaságpolitika függvénye, azonban a közigazgatás rendelkezik olyan jogi eszközökkel is, amelyek közvetlenül alkalmasak a munkanélküliség kezelésére. 3. előadás A közigazgatási régiók szerepe a gazdaságfejlesztésben Az előadás keretében sor kerül az európai régiók fejlődésének, valamint a magyar önkormányzati régiók helyzetének, továbbfejlesztésének bemutatására. Amíg a korábbi európai regionális fejlesztési politika csak a területi egyenlőtlenségek mérséklésére irányult, a jelenlegi nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a gazdaság versenyképességének kérdése a nemzeti kormányok szintjéről regionális szintre helyeződött. A nemzeti kormányok egyre kevésbé tudnak protekcionista gazdaságpolitikai eszközöket alkalmazni. A régiók versenye annak a globalizációs tendenciának a felismerése nyomán jött létre, hogy a régiók olyan új módszerekkel vesznek részt a piaci versenyben, amelyek egy adott földrajzi területhez kötődnek, mint például a munkahelyteremtés, a fejlesztési források elérhetősége, stb. Kérdés, hogy a hazai feltételek mennyiben adottak ehhez. 4. előadás A gazdasági közigazgatás szabályozó tevékenysége, különös tekintettel az externális hatások megoldására Ez az előadás foglalkozik a közigazgatásnak azokkal a tevékenységeivel, amelyek közérdekű célt szolgálnak, és azokkal a közérdekű feladatokkal, amelyeket szabályozás útján valósít meg. A közigazgatás például szervezi és finanszírozza, vagy legalábbis támogatja a tudományos alapkutatásokat, vagy a közegészségügyet, mivel ezen tevékenységek iránt a magánvállalkozások nem érdeklődnek. Vannak a gazdaságnak olyan külső hatásai (externáliák) amelyek másoknak kárt okoznak. Ilyen például a környezetszennyezés, az egészségkárosító termékek gyártása, vagy a globális felmelegedés. Ezeket a közigazgatás jogi szabályozás útján képes megakadályozni.

147

A gazdasági folyamatokra a közigazgatási ügyintézés hatékonysága is közvetlen hatással van: nem közömbös, hogy a vállalkozások alapítását, működését például túl sok bürokratikus szabály akadályozza, vagy ha az elektronikus ügyintézés széles körben vált gyakorlattá. 5. előadás Versenyjogi modellek és versenypolitika a fejlett piacgazdaságokban Az előadás keretében a hallgatók megismerkedhetnek a versenyjog történetével, és a versenyjog szabályozásának különböző modelljeivel. Szó lesz arról is, hogy a versenypolitika milyen kapcsolatban van a gazdasági hatékonyság kérdéseivel, és hogy a versenypolitika milyen közigazgatási eszközökkel érvényesíthető. A versenyszektorban a piaci verseny szabályozásának két útja ismeretes: verseny felügyeleti eszközökkel megakadályozni a monopolhelyzetek kialakulását (kartelljog, fúziókontroll) vagy a monopóliumokat felügyelni versenyjogi eszközökkel (erőfölényes helyzettel való visszaélés szankcionálása) 6. előadás Árszabályozás a közszolgáltató szektorban A közszolgáltató szektorban a közszolgáltató üzemek monopolhelyzete miatt a versenyjogi eszközök nem alkalmazhatók. Ezért a közigazgatás más eszközökkel igyekszik a piaci versenyhez hasonló hatást kialakítani, vagyis a közszolgáltatásokat jogi eszközökkel szabályozni. Bemutatásra kerül a hatékonyság szempontjából a közszektor liberalizált ágazataiban létrehozott, piaci versenyen alapuló modell, valamint a monopóliumok területén alkalmazott árszabályozás is. Ismertetjük a szolgáltatás minőségének biztosítására létrehozott intézményeket is. A magyar versenyjog és a közigazgatási szabályozás legemlékezetesebb jogesetei is megvitatásra kerülnek. 7. előadás A fogyasztók védelmének közjogi és magánjogi rendszere Az előadás bemutatja a fogyasztóvédelem kialakulását, valamint a fogyasztóvédelem korszerű intézményeit. Elemzi azt is, hogy a fogyasztóvédelem hogyan illeszkedik a piacfelügyelet rendszerébe. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelem interdiszciplináris jogterület, indokolt a téma komplex – közigazgatási, polgári jogi és érintőlegesen, büntetőjogi - megközelítése. Külön hangsúlyt kap az a kérdés, hogy a polgári jog hagyományosan a szerződéses szabadság elvére épülő rendszerét hogyan alakította át a fogyasztók védelmét szolgáló kógens jogi szabályozás. A piacnak kiszolgáltatott fogyasztó védelmét a közigazgatási jog közérdekű célként határozta meg, és annak érvényesítésére széles körű közigazgatási szervezet- és eszközrendszert is kidolgozott. 8. előadás A pénz- és tőkepiac felügyeletének szervezeti-jogi kérdései. Az állam – hasonlóan a piacfelügyelet többi intézményéhez – közérdekű célból: a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek biztonsága érdekében, felügyeletet gyakorol a pénz- és tőkepiac működése felett. Az előadás ennek a felügyeletnek a jogi eszközeit elemzi a nemzetközi gyakorlat tükrében. Az előadás második felében kerül sor a magyarországi szervezet-rendszer bemutatására. A pénz- és tőkepiaci felügyelet keretében sor kerül a pénzügyi szervezetek (bankok) és a tőzsde működésének vázlatos ismertetésére, és a PSZÁF által, a felügyelet keretében gyakorolt jogokra.

148

Ennek keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a közigazgatási eszközökkel, eljárási szabályokkal, amelyek képesek garantálni a pénzügyi szervezetek biztonságos működését. 9. előadás Az állami-önkormányzati tulajdon közjogi szabályai. A vagyonkezelés gyakorlata. Az állami tulajdon kérdése úgy vetődik fel a gazdasági közigazgatásban, hogy az állam, mint tulajdonos képes-e ugyanolyan hatékonysággal működtetni vállalkozói vagyonát, mint az üzleti szféra, illetve az állam szükségképpen „rossz gazda”, ezért tulajdonát magánosítani kell. Lényeges szempont az is, hogy vannak-e az államnak olyan stratégiailag fontos vagyontárgyai, amelyek elidegenítését alkotmányos szabályozásnak kell korlátoznia? Az előadás ezekre a kérdésekre ad választ a nemzetközi gyakorlat bemutatásával. Vannak az államnak olyan vagyontárgyai is, amelyek természettől fogva az államot illetik, és amelyek kezelését speciális állami szervek végzik. Az előadás bemutatja az állami tulajdon kialakulását, fejlődését és kezelését is a hatályos jogi szabályozás alapján. A számos hasonlósága ellenére az önkormányzat tulajdon az állami tulajdonhoz képest eltérő vonásokkal is rendelkezik. Az előadás külön tárgyalja az önkormányzati tulajdon közjogi szabályait, és a vagyon hasznosításának különböző módszereit is. 10. előadás A privatizáció, mint gazdaságélénkítő eszköz, és mint a piacgazdaság alapköve. Az előadás keretében a hallgatók megismerhetik a 80-as évek amerikai és nyugat-európai privatizációs politikáját, valamint azoknak a gazdasági hatékonyságra gyakorolt hatását. Az előadás külön foglalkozik az amerikai és az európai privatizáció sajátosságaival. Bemutatásra kerülnek a különböző privatizációs technikák, és szerződések is. Szó lesz a magyarországi privatizációról is, amelynek kezdeti célja a versenyszférában domináló állami tulajdon lebontása volt. Itt is bemutatásra kerülnek a speciális privatizációs megoldások, mint például a kárpótlás, valamint a privatizációt lebonyolító szervezetek jogállása, és a privatizáció eljárására vonatkozó jogi szabályozás. 11. előadás: A gazdasági közszolgáltató szektor magánosítása és a hatékonyság problémái. Az előadás keretében bemutatásra kerülnek azok a megoldások, amelyekkel az állam a gazdasági közszolgáltatásokat szervezi. Ez lehet egy állami tulajdonra épülő, centralizált, de egy piaci mechanizmusokat hangsúlyozó modell is. Kérdés, hogy a magyarországi reformok az elmúlt 16 év alapján, milyen irányba haladnak? Elemzendő szempontok a magyarországi gyakorlat alapján: A közigazgatás képes-e hatékony kontrollt gyakorolni a privatizált közszolgáltatás fölött a minőség és az ár tekintetében? Az állami tulajdon alapján működtetett közszolgáltatások esetében hogyan javítható a hatékonyság, és milyen előnyei lennének egy esetleges privatizációnak? 12. előadás: A magánszféra részvételének formái és az együttműködés kérdései az állami vagyon működtetésében. A közigazgatási szervek feladataik ellátása érdekében sokszor igénybe vesznek magánjogi eszközöket, amelyek célja a szakértelem és a tőke bevonása. Az előadás bemutatja, hogy a magánvállalkozások milyen módszerekkel vonhatók be az állami feladatok ellátásába: különös tekintettel az állami megrendelésekre, az állami feladatok magánvállalkozásokra történő átruházására, az állami támogatások rendszerére, valamint az un. „PPP” megoldásokra. A magánszféra ilyen formában történő részvétele egyes esetekben törvényi szabályozás alá esik, mint például a közbeszerzés esetében, de sokszor a jog ezt a területet szabályozatlanul hagyja.

149

Az előadás elemzi a vonatkozó jogi szabályozást abból a szempontból, hogy a „köz-és a magán” együttműködésének hatékonyságára megfelelő jogi garanciák állnak-e rendelkezésre. 13. előadás: Az állami korrupció formái és a korrupció elleni eszközök. A korrupció a közpénzek felhasználása terén szembetűnő. Az előadás az állami korrupció lehetséges formáit mutatja be: a pártfinanszírozásra vonatkozó jogi szabályozás hiányosságait, az állami támogatások különböző formáit, a magánvállalkozások igénybe vételét a közigazgatási szerv feladatainak ellátására, és a pályáztatás szabályainak alkalmazhatóságát. Az előadás elemzi azokat a lehetséges eszközöket, amelyek alkalmasak a korrupció visszaszorítására: a nyilvánosságot, amely a közérdekű adatok megismerhetőségét jelenti, a pártok gazdálkodásának átláthatóságát, és az un. „üvegzseb törvény” alkalmazását. Lényeges a lobbi törvény, valamint az ellenőrző szervek szerepe is. Nem mellékes az etikai szabályok elfogadása és a jogkövető magatartás sem. 14. előadás: A gazdasági hatékonyság érvényesülése az állami ellátórendszerek reformja során. Az állami ellátórendszerek hatékonysága is a közpénzek felhasználásának módját jelenti. A kormány felelős az ellátórendszerek hatékony működéséért, ennek érdekében reformokat hajt végre. Ezek a reformok felvetnek olyan kérdéseket, mint a szolidaritás, az állam teherbíró képessége, az egyén felelőssége és hozzájárulásának mértéke. További kérdés az ellátórendszerek decentralizálása, és magánosítása, és a biztosítási elv, vagy állampolgári jogon járó juttatás. Az előadás keretében különös hangsúlyt kap az egészségügy finanszírozási rendszerének problematikája, a privatizáció lehetséges formái, és a hatékonyság speciális kérdései az egészségügyben. Az állampolgári jogon járó juttatások esetében elemzésre kerül, hogy indokolt-e a közvetlenül a költségvetésből történő finanszírozás, és hogy a juttatások mértéke a jogi szabályozás, vagy a politikai döntések függvénye-e. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Gazdasági közigazgatás Egyetemi jegyzet (a HEFOP támogatásával, megjelenés folyamatban) Közigazgatás és gazdaság. Unió, 2001. Budapest Ajánlott irodalom: P.A. Samuelson – W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan I. II. III. rész. KJK 1990. Budapest Kornai János: A szocialista rendszer. HVG Rt. 1993. Budapest Régió, közigazgatás, önkormányzat. Magyar közigazgatási Intézet 2001. Budapest Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve. LOGOD 1996. Budapest Fazekas Judit: Fogyasztói jogok, fogyasztóvédelem. KJK 1995. Budapest Tanulmányok a kincstári vagyon kezeléséről. Államigazgatási Főiskola, Budapest 1992. Mihályi Péter: A magyar privatizáció krónikája 1989-1997. KJK Budapest 1998. Sárközy Tamás: A privatizáció joga Magyarországon. Akadémiai Kiadó 1993. Budapest

150

Világgazdaságtan A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Világgazdaságtan A tantárgy neve (angolul): World Economy A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3 félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet Tantárgyfelelős oktató: Hutkai Zsuzsanna A tantárgy oktatói: Hutkai Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a világgazdaság kérdéseibe, bemutassa a globalizáció és világgazdasági fejlődés aktuális kérdéseit, a jelen világgazdasági rend meghatározó folyamatait, kapcsolódó elméleteit. A félév során olyan témákkal találkozunk, mint hogy mitől gyorsult fel a globalizáció, milyen ellentétes hatásai figyelhetők meg a globalizációs folyamatnak, hogyan függ össze a nemzeti fejlődés, a regionalizáció, és a globalizáció kérdésköre. Megismerkedünk a világgazdaság szerkezeti egyensúlytalanságaival, a globális válságok típusaival, elméleti hátterével, továbbá a világgazdasági alapfogalmakkal, a nemzetközi kereskedelem főbb területeivel és meghatározó eszközeivel. Betekintünk a nemzetközi gazdasági szervezetek politikai gazdaságtanába, a transznacionális társaságok működésére vonatkozó átalakuló szemléletmód alapjaiba. Foglalkozunk a második világháború utáni nemzetközi gazdasági rend működésével és intézményeivel, valamint válságával, a megoldási kísérletekkel. Kitérünk a világgazdaság szerkezetét és folyamatait alapjaiban meghatározó regionális integrációk és blokkok tárgyalására. Megismerkedünk a fenntartható fejlődés fogalmával, annak különböző megközelítésmódjaival. A tantárgy tananyagának leírása: A világgazdaság fogalma és fejlődésének szakaszai A világgazdaság szerkezeti egyensúlytalansága és válsága A nemzetközi kereskedelem alapvető fogalmai A nemzetközi gazdasági egyensúly kérdései, A külkereskedelmi mérleg, A nemzetközi fizetési mérleg, Az egyensúly kérdése A nemzetközi egyensúlyt befolyásoló eszközök, A vámok A nemzetközi kereskedelem és az árfolyampolitikák szerepe és jelentősége A nemzetközi kereskedelem és a szolgáltatások, a munkaerő és a tőkeáramlás A nemzetközi gazdasági rend a II. világháború után - GATT – WTO, IMF - WB Az ENSZ családhoz tartozó nemzetközi intézmények Európai regionális kezdeményezésre létrejött nemzetközi intézmények Új Nemzetközi Gazdasági Rend; 1970-es 1980-as évek változó világgazdasága, Reformok és kudarcok A nemzetközi gazdasági rend változásai a multilaterális kereskedelmi tárgyalások és a monetáris intézmények módosított politikája nyomán

151

A nemzetközi pénzügyi rendszer problémái Regionális integrációk és blokkok Az Európai Unió, mint regionális gazdasági rendszer, az EU pénzügyi rendszere Az EU monetáris politikája Az Európai Unió kereskedelempolitikája Regionális integrációk Európán kívül Fenntartható fejlődés Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Blahó András (szerk.): Világgazdaságtan 1- 2, AULA Kiadó, Budapest 2002. Az előadásokon elhangzó megállapítások, megadott irodalom.

152

Összehasonlító közigazgatási jog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Összehasonlító közigazgatási jog A tantárgy neve (angolul): Comparative Public Administration Law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar/angol Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelezően választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Szamel Katalin A tantárgy oktatói: Dr. Imre Miklós, Dr. Szamel Katalin, Dr. Temesi István A tantárgy szakmai tartalma: Az Európai Unióhoz való csatlakozás megnövelte az igényt az olyan közigazgatási szakemberek iránt, akik nemcsak hazai jogrendünkben tájékozottak, hanem az Uniós jogrendben is. Attól azonban, hogy az Uniós normák alkalmazandók, nem vált szükségtelenné az egyes országok jogi megoldásainak ismerete, annál is kevésbé, mivel a határokon túlterjedő közigazgatási ügyek száma jelentősen növekedni fog. Az összehasonlító jogi ismeretek jelentősége ennek megfelelően szintén megnő. Az alapképzés a jogrendszerek közötti leglényegesebb jellemzőkön túl nem tud terjeszkedni. A közigazgatási szervek rendszerének megismerése azonban nem elegendő a közigazgatás magasabb posztjain. Természetesen egy jogrendszer egészének megismerése lehetetlen feladat, a hallgatóktól nem is ezt várjuk, legfeljebb annyit, hogy el tudjanak igazodni egy másik jogrendszerben is, s annak gondolkodásmódja ne legyen merőben idegen számukra. Erre szolgál az összehasonlító közigazgatási jog tantárgy mester szintű programja, mely a maga nemében egyedülálló az országban. Az alapképzés a jogrendszerek közötti leglényegesebb jellemzőkön túl nem tud terjeszkedni. A közigazgatási szervek rendszerének megismerése azonban nem elegendő a közigazgatás magasabb posztjain. Természetesen egy jogrendszer egészének megismerése lehetetlen feladat, a hallgatóktól nem is ezt várjuk, legfeljebb annyit, hogy el tudjanak igazodni egy másik jogrendszerben is, s annak gondolkodásmódja ne legyen merőben idegen számukra. Összehasonlító jogból fakultatív szeminárium is hirdethető, kellő számú jelentkező esetén idegen nyelven is. E szeminárium is az előadások tematikájában való elmélyültebb ismeretek szerzésre irányul, vagyis az önálló hallgatói munkát célozza meg, s ezzel együtt fokozza a hallgatói tudást, készség-színtre emeli azt. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Bevezetés a világ nagy közigazgatási rendszereibe I. 2) Bevezetés a világ nagy közigazgatási rendszereibe II. 3) Az összehasonlító közigazgatási jog elméleti kérdései és módszereiről. 4) Az angol jogrendszer sajátosságainak megnyilvánulása a közigazgatási jogban. 5) A német közigazgatás. 6) Ausztria és Svájc közigazgatása. 7) Franciaország.

153

8) Spanyol és Olasz közigazgatás. 9) A skandináv jogrendszer közigazgatási megoldásai. 10) Az Európai Uniónak a tagországok közigazgatására gyakorolt hatása. 11) Az Egyesült Államok közigazgatási rendszere. 12) Japán, Kína. 13) A szocialista közigazgatási rendszerek és a poszt-szocialista megoldások. 14) A globalizáció közigazgatási hatásai. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban, Összehasonlító közigazgatás. Szerk. Lőrincz Lajos. Unió, Budapest, 2006 574 old. Ajánlott irodalom: Laurence E. Lynn, Public Management: old and new, NewYork_London, 2006. 210. old. Jürgen Schwarze: European Administrative law I. II. Sweewt and Maxwell. London 1992. 1515 old. Ferrel Heady: Public Administration: A comparative pespective New York- London – Basel 1979. 429. old. René David: A jelenkor nagy jogrendszerei (összehasonlító jog) KJK. 1977. 494. (Németnyelvű átdolgozott kiadás: München 1988.) LŐRINCZ Lajos: Összehasonlítás a közigazgatásban. Magyar Közigazgatás 5/99:225230. (Németnyelvű átdolgozott kiadás: München 1988.) VEREBÉLYI Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és a kormányzásra. Magyar Közigazgatás 7/2001:390-401. old. VEREBÉLYI Imre: Konvergáló és divergáló közigazgatási tendenciák a közös Európában. Jogalkotás, jogalkalmazás. 2003. 61-73. old. BALÁZS István: A közigazgatás átalakítása Közép- és Kelet-Európában. A magyar nemzeti jelentés kiegészítése - 1993. = Közigazg., dereguláció, közszolgálat. 1994. 65-92. old. HAMZA Gábor: Az összehasonlító jogtudomány kibontakozásának útjai Európában. Állam- és Jogtudomány 3-4/96-97:275-295. old. HAVAS Péter: Decentralizálási folyamat Nagy-Britanniában: a skót és a walesi devolúció (autonómia). [Közzéteszi az] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. Bp. ny. n. [soksz.] 1999. 17 lev. /Kisebbségpolitikai döntés-előkészítő tanulmányok 8./ SARKADI Borbála: Összehasonlításul: az Európa Tanács és az önkormányzatok. = Európai integráció. 1997. 144-159. old. RÉTI Tamás: A gazdasági rendszerváltás problémái Kelet-Európában. [Közzéteszi a] Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Elméleti közgazdaságtani tanszék, Összehasonlító közgazdaságtani csoport. Bp. Aula, [soksz.] 1991. [4], 67 p. JÓZSA Zoltán:A helyi és területi önkormányzatok szervezete és funkciói nemzetközi összehasonlításban.Magyar Közigazgatás 3/99:104-112. old. LOSS Sándor:A japán jog. Összehasonlító jogtan. 2001. 108-113. old. BALÁZS István: A kormányok döntéshozatali mechanizmusa, különös tekintettel a konzultatív testületek szerepére. Nemzetközi összehasonlítás. = Kormányzati működés. 1993. 12-33. old. BALÁZS István: A közigazgatás modernizálása Közép- és Kelet-Európában. Magyar Közigazgatás 7/91:644-659. old.

154

BALÁZS István: A területi önkormányzatok feladat- és hatáskörének változásai Európában. Comitatus. Önkormányzati Szemle 2/95:12-20. old. BENCZE Mátyás: A szociológiai megközelítés helye az összehasonlító jogban megjegyzések Zweigert és Kötz művéhez. Kontroll 1/2003:94-111. old. LOSS Sándor:Az angol jog történeti fejlődése. = Összehasonlító jogtan. 2001. 23-44. old. SÜKÖSD Ferenc:Az angol önkormányzatiságról, rámutatva a mechanikus összehasonlító módszer buktatóira. = Bihari Ottó-emlékkönyv. 2001. 385-394. old. WIENER György:Az államfő helye a hatalommegosztás rendszerében. Összehasonlító áttekintés. Jogtudományi Közlöny 6/95:245-258. old. LOSS Sándor:Az Egyesült Államok jogrendszere. = Összehasonlító jogtan. 2001. 45-90. old. VARGA Tamás: Az EU-tagországok politikai rendszerei - összehasonlító elemzés. = Szakpolitikák. 1999. 11-44. old. LOSS Sándor:Az iszlám jog alapjai. = Összehasonlító jogtan. 2001. 102-108. old. ZOLTÁN Ödön:Az összehasonlító jogról. Jogtudományi Közlöny 7-8/97:302-311. old. BADÓ Attila: Az összehasonlító jog tudományának kialakulása. A klasszifikáció problémái. = Jogrendszerek. 2003. 8-19. old. LOSS Sándor:Az összehasonlító jog tudományának kialakulása. A klasszifikáció problémái. = Összehasonlító jogtan. 2001. 1-21. old. HAMZA Gábor:Az összehasonlító jogtudomány kibontakozásának útjai Európában. Állam- és Jogtudomány 3-4/96-97:275-295. old. PRUGBERGER Tamás:Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. [Közrem.] Ploetz, Manfred. Bp. KJK-Kerszöv, 2000. 491. old. PETRÉTEI József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog. Jura. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és jogtudományi karának tudományos lapja 2/2004:107-114. old. FEKETE Balázs: Két vázlat a magyar összehasonlító jogi gondolkodás tablójához. Adalékok a magyar jogösszehasonlítás történetéhez. Állam- és Jogtudomány 12/2005:143-169. old. HORVÁTH M. Tamás: Önkormányzati feladatok tipológiái. Nemzetközi összehasonlítás. Magyar Közigazgatás 1/93:32-36. old. HARMATHY Attila: Összehasonlító jogi kutatások az ezredfordulón. = Ius unum. 2005. 119-128. old. SZABÓ Gábor: Szétpontosítás: a dekoncentrált szervek természetrajza. Összehasonlító elemzés. = Közigazg. középszint. 1992. 51-71. old. KÖNCZEI György: Szociális törvények Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Összehasonlító tanulmány. Bp. ny. n. 1992. 34. old. Az ajánlott irodalom fokozatosan kiegészül, minthogy összehasonlító jogi tárgyról van szó, s így az elévülhet a jogszabálok változásával.

155

Dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban A tantárgy neve (angolul): Document Management and Information Systems in Public Administration A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 1 + 2 óra/hét levelező tagozaton: 4-12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága / a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: informatikai alapismeretek az alapképzésben A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: E- közszolgálat Fejlesztési IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Orbán Anna A tantárgy oktatói: Dr. Horváth Katalin, Dr. Orbán Anna A tantárgy szakmai tartalma: A közigazgatásban megjelenő dokumentumok integrált módon való kezelésének megismertetése. A közigazgatásban használt prezentációk és Web felületek elemzése, optimális információtartalmának meghatározása. Internet használata a közigazgatás szolgáltató funkciójának megvalósításában Cél, hogy a félév végére a hallgató legyen képes a web felület irodai munkát támogató alkalmazására, önálló web lapok készítésére, adatok gyűjtésére elektronikus formanyomtatványokkal. A tantárgy tananyagának leírása: Előadások: *Az elektronikus ügyirat fogalma, az elektronikus ügyirat elintézésének lehetőségei és biztonsági megoldásai. A hagyományos papír alapú ügykezelés. Elektronikus ügykeze¬lés. Biztonsági követelmények. Elektronikus dokumentumok (pdf, html, …) *A papír nélküli iroda, az elektronikus polgármesteri hivatal kialakításának elvei, lehetőségei, a megvalósítás informatikai eszközei. Elektronikus kormányzat programja. *Elektronikus levelezés. Internet és Intranet. Intelligens kártyák. *Web-kezelő programok. *Elektronikus adatcsere. EDI alapfogalmak. EDI szabványok. Az adatbiztonság kezelése. Jogi háttér. *Az elektronikus aláírás szerepe a közigazgatási okirat-hitelesítésben. Az elektronikus aláírás fogalma, szerepe, jogi vonatkozásai. Az elektronikus aláírás technikai megvalósítása. *Elméleti zárthelyi dolgozat. Gyakorlat: *Szabványos irodai dokumentumok (Word). *Űrlapok, illetve formanyomtatványok (Word). *Elektronikus formanyomtatványok. *Elektronikus formanyomtatványok készítése, majd mentése különböző szövegszerkesztő formátumokban, PDF használata. *Elektronikus dokumentumok keresése az Interneten, majd azok elemzése. *Prezentáció¬készítés (Office programok) áttekintése. *Prezentációkészítés adott közigazgatási témában csoportmunkával. *Prezentációkészítés adott közigazgatási témában csoportmunkával. *Elkészült prezentációk bemutatása, elemzése, értékelése.

156

*Web felület használata, HTML formátum. Webszerkesztő program kezelése. *Internetes bemutató anyag tervezése. *Internetes bemutató anyag készítése csoportmunkával. *Internetes bemutató anyag készítése csoportmunkával. *Elkészült internetes anyagok bemutatása, elemzése, értékelése. *Összefoglalás, zárás. Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Dokumentumkezelés és tájékoztató rendszerek a közigazgatásban, Orbán Anna, BCE KIK kari jegyzet, 2006. Ajánlott irodalom: Csoportmunka Office 2003-mal Windows Sharepoint services Holczer József – Telek Andrea 2004 Elektronikus adatcsere alkalmazása a kormányzatban Petróczy Zoltán (szerk.) Miniszterelnöki Hivatal, 1999. Elektronikus kommunikáció Bártfai Barnabás ~ BBS-E Számítástechnikai és Könyvkiadó Bt., 2000. ECDL webkezdő Informatikai füzetek Bártfai Barnabás BBS-INFO Könyvkiadó, 2006. Webszerkesztés egyszerűen Holczer József JOS BT, 2005. Az Internet használata II. HTML, CSS Bodnár István – Magyar Gyula Kiskapu kiadó, 2006. Web design. Kiadványtervezés képernyőn és nyomtatásban Parker, Roger C. Kossuth Kiadó Rt., 1999.

157

Európai közigazgatási büntetőjog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közigazgatási büntetőjog A tantárgy neve (angolul): European Administrative Sanction Policies A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag / kötelezően választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: RTK (Állam – és Társadalomelméleti IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Hollán Miklós A tantárgy oktatói: Dr. Kis Norbert, Dr. Hollán Miklós A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy európai dimenziójú áttekintést ad a közigazgatás-centrikus szankciópolitikáról, a közigazgatás represszív eszközrendszerének fejlődéséről és a közigazgatási büntetőhatalom európai módozatairól. A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi és eljárásjogi követelményrendszeréről, „európai normáiról” nyújt szintézist, amellyel egyben kritikai tükröt tart a magyar közigazgatási büntetőjog elé. A közigazgatási büntetőszankciók rendszerezését hazánk és más európai országok vonatkozásában is elvégzi, amely lehetőséget ad a nemzeti közigazgatások szankcionáló gépezetének összehasonlító tanulmányozására. A közigazgatási büntetőhatalom vertikális dimenziójaként bemutatja az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő adminisztratív szankciórendszert, valamint ennek kapcsolatát a nemzeti közigazgatási szankciókkal. Kompetenciák: - a jogalkalmazásban a hallgató a nemzeti közigzagatási szervek közötti együttműködésben kitekintéssel rendelkezik más EU országok ágazati igazgatási rendszereire és a kapcsolódó jogérvényesítő (enforcement) politikájára, - a jogalkotásban hasznosítani tudja a megszerzett összehasonlító jogi ismereteket, - a közigazgatás bármilyen szintjén hasznosítani tudja az EU szektoriális jogérvényesítő politikájáról szerzett ismereteket (enforcement policy). A tantárgy tananyagának leírása: 1-2) A közigazgatás büntetőhatalmának általános kérdései (szankciótani alapvetés, elmélettörténeti és szabályozástörténeti vázlat). 3) Felelősség a közigazgatási büntetőszankciók rendszerében (szabályozás-elmélet; felelősségi feltételek szabályozási technikái). 4) A közigazgatási büntetőszankciók alanya (szabályozás-elmélet; természetes személy, vezetői felelősség, szervezetek). 5) A közigazgatási büntetőszankciók neme és mértéke. 6) A közigazgatási büntetőszankciók kiszabása. 7) A közigazgatási büntetőszankciók eljárásjoga (eljárási alapelvek, fórumrendszer, eljárásban résztvevők, eljárásjogi garanciák, bizonyítás és jogorvoslat). 8) A közigazgatási büntetőszankciók viszonya más jogági szankciókhoz.

158

9) A közigazgatási büntetőszankcionálás az egyes európai országokban. A közigazgatási büntetőjog Németországban és Ausztriában. 10) A közigazgatási büntetőjog Portugáliában, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. 11) A közigazgatási büntetőjog Belgiumban, Spanyolországban, Görögországban és Franciaországban. 12) A közigazgatási büntetőjog az Egyesült Királyságban, Írországban és Hollandiában. 13) Az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő büntetőszankciók. 14) A tagállamok közötti együttműködés a közigazgatási szankcionálásban. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező tananyag: Kis Norbert - Máthé Gábor - Nagy Mariann: Európai közigazgatási büntetőjog (egyetemi tankönyv) 2006, Budapest, HVG-Orac, 300. Ajánlott tananyag: Norbert Kis – Gábor Máthé (ed): European Administrative Penal Law 184. p. (2004) Nagy Mariann: A közigazgatási szankciók elmélete, Budapest, Osiris kiadó, 2002European Commission Report: The System of Administrative and Penal Sanctions in the Member States of the European Communities Vol. I. National Reports. ACSC-EECEAEC. Brussels-Luxembourg, 1994.

159

Közbeszerzés és versenyjog az EU-ban A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Közbeszerzés és versenyjog az EU-ban A tantárgy neve (angolul): EU Public Procurement Policy and Competition A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 óra/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3 félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, A tantárgy oktatói: Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, Buda Lorina A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja a közösségi versenyjog és közbeszerzés összefüggéseinek a feltárása, a közbeszerzési jog elhelyezése a közösségi versenyjogon belül, az EU témához kapcsolódó intézményi vonatkozásainak ismertetése, különös tekintettel az Európai Unió Bizottságának a szerepére. A közbeszerzési irányelvek rendszere, hatásuk a tagállami közbeszerzésekre, a magyar közbeszerzési jog alapjainak ismertetése. Az oktatás célja ismeretek szerzése az európai uniós közbeszerzési és versenyjogi szabályozás legfontosabb elemeiről és rendszeréről. A hallgatók készségszinten alkalmazni tudják a közbeszerzés és versenyjog legfontossabb rendelkezéseit. Mindezek birtokában legyenek képesek majd gyakorló szakemberként egy közbeszerzési eljárás teljes folyamatának áttekintésére. Az oktatás során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy részletesen is megismerkedjenek a legfontosabb versenyjogi és közbeszerzési intézményekkel Írásbeli dolgozat formájában elemezésre jogeseteket kapnak, ezek megoldása kerül értékelésre. A tantárgy tananyagának leírása: 1. hét: Közösségi jogi alapok, az elsődleges és a másodlagos jogforrások rendszere, az EKSZ vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása 2. hét: A közösségi versenyjogi intézmények, a jogharmonizáció folymata, technikája 3. hét: Az Európai Unió Bíróságának szerepe a közösségi jogfejlesztésebn, és jogharmonizációban, néhány kapcsolódó versenyjogi ítélet ismertetése 4. hét: Versenyjogi és közbeszerzési összefüggések az EKSZ alapján 5. hét: A közbeszerzési irányelvek rendszere 6. hét: A jogorvolsati irányelv, jogorvoslat a közbeszerzések terén 7. hét: Közbeszerzési jog és közszolgáltatások összefüggései, az ún. in-house ügyek jelentősége és értelmezése 8. hét: A 17/2004/EK, valamint a 18/2004/EK irányelvek részletszabályai, a közüzemi és a kormányzati ajánlatkérők bemutatása, a közjogi intézmény fogalma, jelentősége 9. hét: A kivételek köre a közbeszerzési irányelvekben, szabályozási tárgykörök 10. hét: A magyar közbeszerzési törvény megalkotásának háttere, szerkezete 11. hét: Eljárási típusok, rezsimek az irányelvek alapján a magyar Kbt.-ben 12. hét: Kizáró okok és alkalmasság, az eljárás részletszabályai

160

13. hét: Közbeszerzési jogorvslat a magyar jogrend szerint, iránymutató hazai bírósági ítéletek 14. hét: Zárthelyi dologozat Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom Berényi L. – Dr. Fribiczer G. etc szerk.: Közbeszerzés, (KJK Kerszöv Budapest, 2004.) Boda Novy Bála – Bajmóczy Ervin: Közszállítási Szabályzat. Összeállította: Leblang Ödön, (1948) Cullis J. – Jones P.: Közpénzügyek és közösségi döntések (AULA Budapest, 2003) Csonka Gizella-Lehmann Marianna: A kormányzati szektor –új felfogásban- Pénzügyi Szemle 2000. Fibiczer-Kothencz-Maiyalehné Gregóczki: A közbeszerzés általános ismeretei MKI (Budapest, 2005) Gál András Levente: Közbeszerzés, Európai Uniós tagság, kihívások (Budapest, 2004) Garther Péter: A közbeszerzés értelmezése és ellenőrzése az angolszász országokban (Számvitel és Könyvvizsgálat 1995/5.) Hoós J.: A közösségi döntési rendszer AULA Budapest (2002) Horváth M Tamás: Közmenedzsment Dialóg Campus (Budapest, 2005) Hubai Á.: Közérthető közbeszerzés Kézikönyv az új közbeszerzési törvényről DFT Hungária Budapest (2004) Johnson,D.B.: A közösségi döntések elmélete. Bevezetés az új politikai gazdaságtanba ( Osiris Kiadó, Budapest 2000) Kerekes P. – Tátrai T. – Várday Gy. – Csákvári Á. – Fischer K. – Kerekes Pálné: Az Európai Unió belső piaca, annak közbeszerzési pályázati lehetőségei, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest (2003) Kerekes P. – Tátrai T. – Várday Gy. – Csákvári Á. – Fischer K.: EU pályázatok szakszarű értelemzáse és kidolgozása, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest (2003) Kerekes P. – Varga K. – Dr. Várhelyi O.: Közbeszerzés az Európai Unióban, Európa Füzetek sorozat ITDK Szerk: Dr Gordos Árpád Grafit-Pencil Kft (1998) Kőházi Endre: Közszállítási Kódex (Monopol, Hellas ny. 1938.) Közbeszerzés az Európában BAU-DOK Alapítvány (2004) Közbeszerzés az Európai Unióban, Európa Füzetek Sorozat, ITD Hungary. (1998) Közbeszerzések Tanácsa beszámolói az 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004 évi működés tapasztalatairól Monory B.: Közérthető közbeszerzés uniós normák szerint (Hírtőzsde Holding Rt. Budapest, 2004.) Patay Géza: A közbeszerzés joga, Kommentár a gyakorlat számára (HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2000) Tátrai T.: Közbeszerzés, mint speciális beszerzési tevékenység (Raabe Kiadó, Budapest, 2003.)

161

A kelet- és közép-európai államok alkotmányos és közigazgatási rendszerei A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A KELEt- és közép-európai államok alkotmányos és közigazgatási rendszerei A tantárgy neve (angolul): The Constitutional and Administrative Systems of the Central and Eastern European Countries A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0/hét levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag, kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Halász Iván A tantárgy oktatói: Dr. Halász Iván A tantárgy szakmai tartalma: Miután Magyarország is a kelet- és közép-európai régió része, kiemelten fontos a szomszédos országok, valamint a hasonló történelmi sorsban részesülő közeli országok alkotmányos és közigazgatási rendszerének az ismerete. A kurzus célja megismertetni a hallgatókkal a térség államainak jellemző alkotmányos hagyományait, az aktuális közjogi felépítésüket, az államhatalmi és fontos közigazgatási szervek működését, a központi, regionális és helyi közigazgatás működési szabályait és sajátosságait. A kurzus főleg a közép-európai államokra koncentrál, de bemutatásra kerülnek a közeli dél-kelet-európai és kelet-európai államok közjogi és közigazgatási rendszerei is, hiszen ezek különösen fontosak a magyar gazdaság, turizmus és közigazgatás szempontjából. Kiemelt témák: a közjogi rendszer, az önkormányzatok, a központi és helyi közigazgatás kapcsolata, az alapvető közszolgálati szabályok, a nemzetközi együttműködés lehetőségei, az EU politikák koordinálása, a kisebbségek. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Bevezetés a térség problematikájába. Terminológiai kérdések tisztázása. A térség jellemző alrégiói (az ún. visegrádi térség, Baltikum, Kelet- és Nyugat-Balkán, a posztszovjet régió európai államai stb.) és azok fejlődésének bemutatása. Külföldi hatások érvényesülése a régióban. A kelet- és közép-európai alkotmányozás tradíciói a 20. században. A három alkotmányozási hullám (az I. és II. világháború utáni, valamint az 1989 utáni) bemutatása. 2. Az ún. visegrádi régió alkotmányos fejlődése 1989 után. Csehszlovákia szétválása és az önálló Cseh Köztársaság megszületése. A cseh alkotmányos rendszer jellemzése, főbb működési sajátosságai. A kormányzat és a központi közigazgatás. Közigazgatási reformok és a regionális önkormányzatok. A települési önkormányzatok. Az EU ügyekkel foglalkozó szervek. 3. Lengyelország 1989 után. A lengyel alkotmányos hagyományok és a rendszerváltás alkotmányozása. Az ún. kis alkotmány és a végleges alkotmány elfogadása. Az aktuális lengyel közjogi rendszer bemutatása. A központi, vajdasági és helyi közigazgatás. A vajdasági és járási önkormányzatok. A lengyel közszolgálat rövid bemutatása.

162

4. Szlovákia a csehszlovák válás előtt és után. Az 1992. évi alkotmány elfogadása és jellemzői. Fontosabb alkotmányos válságok és alkotmánymódosítások. A központi és helyi közigazgatás. Az önkormányzati rendszer. A közigazgatási reformok és a kerületi önkormányzatok. A decentralizációs folyamat következményei. 5. Jugoszlávia felbomlása és az új államok létrejötte – az alkotmányjogi szemszögből. A modern szlovén alkotmányosság megszületése. Szlovén közjogi rendszer. A szlovén önkormányzatok és a jugoszláv örökség. A központi és helyi közigazgatás. Kisebbségek jogi helyzete. 6. Horvátország 1991-től napjainkig. A horvát alkotmányosság 1991-től a 2000-ig, a fontosabb alkotmánynovellák és a jelenlegi közjogi rendszer bemutatása. Az államigazgatás és önkormányzatok. A központosítás és decentralizálás bemutatása. 7. Szerbia közjogi fejlődése 1990-től napjainkig. Az új alkotmány bemutatása, a közigazgatás és önkormányzati rendszer. Szerbia és az EU. Montenegró és Bosznia és Hercegovina rövid bemutatása. 8. Románia alkotmányos és közigazgatási tradíciói. Az 1991-es alkotmány és a későbbi módosításai. A román közigazgatás fejlődése 1989 után. Külföldi hatások és hazai tradíciók. Állam és önkormányzatok. 9. Bulgária 1989 után. A hatályos alkotmány, a politikai berendezkedés, közigazgatás és önkormányzatok. 10. Észtország, Lettország és Litvánia. A balti államok közjogi és közigazgatási rendszerének összehasonlító jellegű bemutatása. 11. Ukrajna bonyolult alkotmányos és közigazgatási fejlődése 1991 után. Szovjetunió felbomlása és az új államok keletkezése. A hatályos ukrán alkotmány és a jelenlegi közjogi rendszer. A válságok és gyakori változások okai. Az ukrán pártrendszer. Központi közigazgatás, megyék és helyi önkormányzatok. Kárpátalja és Krím-félsziget. Ukrajna és az integrációs szervezetek. 12. Oroszország alkotmányos fejlődése a rendszerváltás után. Az 1993. évi alkotmány jellemzése.. Az oroszországi föderalizmus bemutatása. A putyini központosítás. Az orosz közigazgatási rendszer – felülről lefelé. Az energia szektor és közigazgatás. 13. Belorusszia és Moldova fejlődése 1991 után. Közjog és a közigazgatás főbb jellemzői. 14. A Nyugat-Balkán többi országának – Macedónia, Albánia, Koszovó – rövid bemutatása az alkotmányjogi és közigazgatási szempontból. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Szente Zoltán: Az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Ajánlott: Halász Iván: Bevezetés a modern Szlovákia tanulmányozásába. PPKE BTK. Esztergom – Piliscsaba, 2008. Trócsányi László – Badó Attila: Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. Budapest, 2005. (az érintett államok alkotmányai) Kelet-Európa új alkotmányai. Szerk. és előszó: Trócsányi László és Tóth Károly. Budapest, 1997. Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszatérése. Poszt-szovjet füzetek. Budapest, 2008. Kardos József – Simándi Irén (szerk.): Európai poliitkai rendszerek. Osiris, Budapest (mindkét kiadás)

163

Nemzetközi migráció és közigazgatás A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi migráció és közigazgatás A tantárgy neve (angolul): International Migration and Public Administration A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Halász Iván A tantárgy oktatói: Dr. Halász Iván, Dr. Masenkó Mavi Viktor A tantárgy szakmai tartalma: A nemzetközi migráció egyáltalán nem egy új jelenség, a napjainkban azonban a globalizációval és az integrációs folyamatokkal összefüggésben megint különös aktualitást kap. A kurzus célja a hallgatókat, azaz a jövőbeli köztisztviselőket (akik az igazgatás kulonboző teruletein fognak dolgozni) megismertetni ezzel a szerteágazó problémával, annak dilemmáival, a migrációs problémákkal már régóta küzdő államok megoldásaival, az ide vonatkozó nemzetközi jogi dokumentumokkal, a magyar helyzettel és szabályozással, mégpedig közép-európai perspektívában. A képzés során a hallgatóknak meg kell ismerkedni a nemzetközi migrációs folyamatok kiváltó okaival, kihatásaival, dilemmáival, továbbá fejleszteni kell a hallgatók elemző és problémamegoldó képességét. Nemcsak elmeleti információt kell nekik nyújtani, hanem a tipikus esetket is be kell mutatni. Maximálisan törekedni kell a hallgató - a jövő köztisztviselőit - felkészíteni a migrációval kapcsolatos gyakorlati kérdések megoldására, de őgy, hogy a kérdés erkölcsi és humanitárius oldala sem legyen elhanyagolva, ami különösen fontos ilyen érzékeny kérdés esetében. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A migráció fogalma és története 2. A nagy migrációs hullámok rövid bemutatása 3. A korábbi befogadó államok migrációval kapcsolatos politikái. 4. Magyarország és a migráció - tegnap és ma 5-6.. A nemzetközi migrációval kapcsolatos jogi státusok bemutatása: menekült, menedékes, hontalan, idegen, letelepedett külföldi, bevándorolt, állammpolgár stb. 7. Az aktuális integrációs modellek, azok előnyei és hátrányai 8. Az EU és migráció. A közép-európai térség sajátosságai 9. A bevándorlási és állampolgársági politikák Európában és Magyarországon 10. A politikai közösség, állampolágrok és migránsok. A migránsok politikai participációnak lehetőségei. 11. Nemzetközi migráció és az új kisebbségek létrejötte. Az "őshonos" és "bevándorolt” kisebbségek kezelésének módozatai. 12. A migrációval foglalkozó nemzetközi szervezetek, európai intézmények 13. Migráció és a magyar közigazgatási szervek. 14. Dilemmák és aktuális kihívások

164

Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Kötelező: (az alábbi könyvekből kiválogatott részek ) - Migráció és Európai Unió. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium, 2001. - Nagy Boldizsár: Kizárás vagy befogadás – a menekültekre és a migránsokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban. Café Babel, 2004/47-48. sz. 1-12. o. - Tóth Judit: Státusjogok. Budapest, Lucidus, 2004. - Simonovits Borbála – Hárs Ágnes – Sik Endre: Magyar migrációs potenciál. Hazai adatok, nyugati becslések. in: Nemzetfelfogások 1; szerk: Erőss Gábor, Tamás Pál, Tibori Tímea, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005. - Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok. Szerk.: Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter. HVG/ORAC, Budapest, 2008. (kijelölt részek) Ajánlott: - Beyond Sovereignity: From Status Law to Transnational Citizenship? Editor in chief: Osamu Ieda, Editorial board: Balázs Majtényi – Zoltán Kántor – Balázs Vizi – Iván Halász – Stephen Deets. Slavic Research Center, Hokkaido University. 2006. 255-280. o. - Halász Iván: Állampolgárság, migráció, integráció. MTA JTI, Budapest, 2009 (megjelenés alatt)

165

Nemzetközi Szervezetek és a Nemzetközi Közszolgálat A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi Szervezetek és a Nemzetközi KÖzszolgálat A tantárgy neve (angolul): International Organizations and the International Civil Service A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0 óra/hét levelező tagozaton: 12-0 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag, szeminárium A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Halász Iván A tantárgy oktatói: Dr. Halász Iván A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja részletesen bemutatni az univerzális és a regionális nemzetközi szervezetek világát, kialakulásuk folyamatát, osztályozását, felépítésüket, működésük sajátosságait. Fő hangsúly az ENSZ és annak szakosított intézményein, valamint a fontosabb európai és Európán kívüli kormányközi regionális szervezeteken lesz. A kurzus másik hangsúlyos célja a nemzetközi közszolgálat történetének és jelenlegi szabályozásának bemutatása, főbb elveinek és aktuális dilemmáinak, illetve problémáinak prezentálása. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A nemzetközi szervezetek helye a nemzetközi jog alanyainak rendszerében. A nemzetközi szervezetek fogalma és osztályozása. 2. Az első kormányközi nemzetközi szervezetek kialakulása és működési sajátosságaik. A Nemzetek Szövetsége – sikerek és kudarcok. Az univerzális és a regionális kormányközi szervezetek sajátosságai. 3. Az ENSZ kialakulása és felépítése. A felépítés körüli dilemmák, a Nemzetek Szövetsége tapasztalatának a hasznosítása. 4. Az ENSZ fő szervei – egymáshoz való viszonyuk, az egyes szervek jelentőségének és működésének bemutatása. 5. Az ENSZ családba tartozó nemzetközi szervezetek és intézmények. A szakosított szervezetek és intézmények fogalma, a fontosabb egységek részletes bemutatása. 6. Az ENSZ és a békefenntartás, az emberi jogok, a humanitárius és nemzetközi segélyezés. 7. A regionális nemzetközi szervezetek – bevezetés. Az egyes kontinensek „regionális szervezeti” lefedettségének bemutatása. 8. Az európai regionális szervezetek – az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Duna Bizottság. 9. Az Amerikai Államok Szervezete és az Afrikai Unió. 10. A védelmi és biztonsági nemzetközi szervezetek. Magyarország tagsága a nemzetközi szervezetekben. 11. A nemzetközi közszolgálat kialakulása és fogalma. 12. A nemzetközi közszolgálat működési alapelvei.

166

13. A kontraktuális munkaviszonyok viszonyok és a a secondment intézménye. Kiválasztási mechanizmusok. A karrierrendszer sajátosságai. 14. Az egyes jelentős szervezetek közszolgálati rendszerének bemutatása – hasonlóságok és különbözőségek. Befejezés. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula Kiadó. Budapest, 2006. Ajánlott: Nagy Károly: Nemzetközi jog. Püski. Budapest, 2001. Nguyen Quoc Dinh – Patrick Daillier – Alain Pellet - Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, 2005. Bruhács János: Nemzetközi jog I-III. Pécs. The Oxford Handbook on the United Nations. Ed. By Thomas G. Weiss – Sam Daws. Oxford University Press. 2007.

167

Közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban és az Uniós tagállamokban A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban és az Uniós tagállamokban A tantárgy neve (angolul): Administrative procedure law in the European Union and in the member states A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2+0 óra/hét levelező tagozaton: 12-0/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Boros Anita A tantárgy oktatói: Dr. Imre Miklós, Dr. Boros Anita A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy a hazai közigazgatási eljárásjogot ismerő hallgatók megismerkedjenek az angolszász és a kontinentális országok hatósági eljárásának alapintézményeivel, jellegzetességeivel, különös tekintettel a környező országok eljárásjogára. A tantárgya alkalmas lehet külföldi eljárási megoldások megismerésére és hasznosítására. A tantárgy feldolgozása során minden ország releváns eljárási jogintézményeinek összehasonlító elemzésére kerül sor. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Bevezetés az eljárásjogi rendszerekbe. Összehasonlító közigazgatási eljárásjog 2. Az eljárásjog fejlődése a kezdetektől az anyagi és alaki jog egymástól való elválásáig 3. Az eljárásjog fejlődése az első alaki jogi kódexek megjelenésétől apjainkig 4. A nagy eljárásjogi rendszerek jellemzői. Az összehasonlító közigazgatási eljárásjog módszerei a külföldi szakirodalom tükrében. 5. Ausztria közigazgatási eljárásjoga az AVG alapján 6. Németország közigazgatási eljárásjoga a BVwfG alapján 7. Közigazgatási eljárási jog Franciaországban, Hollandiában és a skandináv országokban 8. Spanyolország, Portugália közigazgatási eljárása 9. A Visegrádi Államok közigazgatási eljárásjoga 10. Az angolszász országok közigazgatási eljárásjoga I. 11. Az angolszász országok közigazgatási eljárásjoga II. 12. Új törekvések a közigazgatási eljárásjog nemzetközi megítélésében 13. A közösségi és a közigazgatási eljárásjog viszonya. 14. Az összehasonlító közigazgatási eljárásjog tapasztalatai és a hazai közigazgatási eljárásjog. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Közigazgatási eljárásjog külföldön (előkészületben) –Összehasonlító közigazgatási eljárásjog

168

Ajánlott irodalom: Badó Attila – Loss Sándor: Betekintés a jogrendszerek világába. Nyitott Könyv Kiadó. Budapest, 2003. Beiträge der 70. Staatswissenschaftlichen Fortbildungstagung vom 20. bis 22. März 2002 an der Deutschen Hochschule für Verwaltungswissenschaften Speyer. 1 Abb. Bull, Hans-Peter/Mehde, Veith: Allgemeines Verwaltungsrecht und Verwaltungslehre, 7. Aufl. 2005. Fasching, Wolfgang: Verwaltungsverfahrensrecht im Überblick. 2, Wien, 2005. Gellhorn – Levin: Administrative Law and Process, West. Goodnow, Frank: Comparative Administrative Law., New York and London Häfelin, Ulrich-Müller, Ulrich: Grundriss des Allgemeinen Verwaltungsrecht. Schulthess, Zürich, 1998. Hill, Hermann Rainer Pitschas (Hrsg.): Europäisches Verwaltungsverfahrensrecht. Koch, Hans-Joachim/Rubel, Rüdiger/Heselhaus, Sebastian M.: Allgemeines Verwaltungsrecht, 3. Aufl. 2003 . Lőrincz Lajos: Közigazgatás az Európai Unió államaiban, Budapest, 2005. Länderbericht Östereich von Karl Irresberger. In.: Europäisches Verwaltungsverfahrensrecht, Beiträge der 70. Staatswissenschaftlichen Fortbildungstagung vom 20. bis 22. März 2002 an der Deutschen Hochschule für Verwaltungswissenschaften Speyer., Dunckerumblot, Berlin, 2004. P.P.Craig: Administrative Law. Thomson, 2003, Wade – Bradley: Constitutional and administrative law., Longman, London, . Walter Jellinek: Verwaltungsrecht. 3. Auflage, 1931. Weilinger, Gerhart: Einführung in das österreichischen Verwaltungsverfahrensrecht. Leykam, 2001 William Wade: Administrative Law. , Oxford, 311-680.p. Wolff-Bachof-Stober: Verwaltungsrecht. München, II. kötet, 2000.,

169

Az uniós közszolgálati jog és a tagállami közszolgálati rendszerek A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Az uniós közszolgálati jog és a tagállami közszolgálati rendszerek A tantárgy neve (angolul): Civil service Law of the European Union and the civil service system of the member states A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0 óra/hét levelező tagozaton: 12-0/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincsenek A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag A tantárgyfelelős intézet neve: Életpálya és Emberi Erőforrás IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Hazafi Zoltán A tantárgy oktatói: Dr. Hazafi Zoltán, Dr. Linder Viktória A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja a nemzetközi közszolgálat kontextusában bemutatni az uniós közszolgálat fejlődését, kezdetektől napjainkig.. Ezen kívül a kurzus kitér a meghatározó európai államok és az Európán kívüli nagyhatalmak közszolgálati rendszerére. A hallgatók így komplex képet kaphatnak a közszolgálat különböző rendszereiről és működései sajátosságokról. A tantárgy tananyagának leírása: A nemzetközi szervezetek tisztviselői: történeti áttekintés és alapelvek Az ENSZ tisztviselői Tisztviselők az Európai Uniónál I.: kiválasztási eljárás (jelentkezés, alkalmazási feltételek, versenyvizsga) Tisztviselők az Európai Uniónál II.: a tisztviselők besorolása, előmenetele és juttatásai Tisztviselők a NATO-nál Főbb közszolgálati modellek a világban: elvek, rendszerek, tendenciák I. Főbb közszolgálati modellek a világban: elvek, rendszerek, tendenciák II. Németország Franciaország Egyesült Királyság Olaszország és Spanyolország Közép-Kelet-Európa USA Kína Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Kötelező: Balázs István: A közszolgálat fejlődési tendenciái a világ fejlett országaiban In: Magyar Közigazgatás 2001/11.

170

Balázs István: Az Európai Unió közszolgálati bérrendszerei: tanulságok a magyar bérrendszer fejlesztéséhez. In: Lőrincz Lajos (szerk.): Látleletek a magyar közigazgatásról, MTA JTI, Budapest, 2007. Hazafi Zoltán: A közszolgálat szabályozási koncepcióinak változása - nemzetközi tendenciák. 1. és 2. rész. In: Közigazgatási Szemle 2007/1. és 2007/2. Temesi István: Az európai közszolgálat: közhivatalnokok az Európai Unió intézményeiben. In: Európai Unió és a magyar közpolitika. Szerk.: Lőrincz Lajos. BKÁE Államigazgatási kar, Budapest, 2000. 360-406. pp. Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula Kiadó. Budapest, 2006. Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Szerk.: Lőrincz Lajos. UNIÓ, Budapest, 2003. Ajánlott: Auer, Astrid, Christoph Demmke and Robert Poltet. Civil Services in the Europe of Fifteen: Current Situation and Prospects European Institute of Public Administration, Maastricht, 1996 ▫ Balázs István: A közszolgálati jogviszony személyi hatálya a világ főbb közszolgálati rendszereiben. Elvek, rendszerek, tendenciák In: Magyar Közigazgatás 1992/2. ▫ Balázs István: A közszolgálat fejlődési tendenciái különös tekintettel a jogi és szociális garanciarendszerre In: Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére. Budapesti Corvinus Egyetem, 2007. ▫ Bekke, Hans, James L. Perry and Theo A. J. Thoonen (eds): Civil Service systems in comparative perspective Indiana University Press, Bloomington and Indianapolis, 1996. ▫ Cardona, Francisco: Scope of Civil Services in European Countries. Trends and Developments (Seminar at the European Institute of Public Administration Maastricht, 13-14 November 2000) http://www.oecd.org/dataoecd/61/25/37891319.pdf Forest, Virginie: Performance-related pay and work motivation: theoretical and empirical perspectives for the French civil service In: International Review of Administrative Sciences, 2008/Jun ▫ Halász Iván: A cseh közszolgálati reformok és a helyi önkormányzati reformok In: Comitatus 2004/11–12. ▫ Halász Iván: Olaszország közigazgatása In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió, é. n. ▫ Hazafi Zoltán: Közszolgálat a mai Franciaországban In: Magyar közigazgatás 1992/10. ▫ Hoffman István: Németország közigazgatása In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió, é. n. ▫ Horváth István: A külföld tükrében. A közszolgálati munkajog aktuális kérdései az OECD és az EU egyes tagállamaiban In: Hágelmayer Istvánné-jubileum. 2005. 1. köt. ▫ Horváth István: Az elvárások és a realitás. A magyar közszolgálati munkajog jövője különös tekintettel az EU-tagállamok jogalkotására. 1. és 2. rész Jura, 2005/2. és 2006/1.

171

▫

Imre Miklós – Koi Gyula: Az Egyesült Királyság Közigazgatása In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió, é. n. Information on conditions of employment at NATO Headquarters http://www.nato.int/structur/recruit/cand-info-e.htm#salaries ▫ Kipke, Rüdiger: Das politische System in der Slowakei In: Ismayr, Wolfgang (Hrsg.): Die politischen Systeme Osteuropas. VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2006. ▫ Lőrincz Lajos: Franciaország közigazgatása In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió, é. n. ▫ Koi Gyula: A kínai közigazgatási reform egyes kérdései In: Állam- és Jogtudomány 2006/3. ▫ Mihajlov Dobromir: A nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jogállása In: Magyar Közigazgatás 1993/4. ▫ Mihajlov Dobromir: A nemzetközi tisztviselők jogállását szabályozó jogforrások In: Jogtudományi közlöny 1993/7. ▫ Mihajlov Dobromir: A közszolgálat Nagy Britanniában In: Közigazgatási Füzetek 15. MKI. Bp. 1994. ▫ Murádin János Kristóf: Nemzetközi intézmények és szervezetek SAPIENTIA – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, 2008 http://kv.sapientia.ro/media/Nemzetkozi_intezmenyek_es_szervezetek.doc ▫ Parry, Richard: Devolution, Integration and Modernisation in the United Kingdom Civil Service In: Public Policy and Administration 2001/Jul ▫ Prugberger Tamás: Magyar és európai munka- és közszolgálati jog. A magyar és a középkelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai megoldásokra is kitekintéssel Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1997. Temesi István: Spanyolország közigazgatása In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió, é. n. Theakston, Kevin: Continuity, Change and Crisis: the Civil Service Since 1945 In: Public Policy and Administration 1995/10. ▫ Sean, Fitzpatrick: Overview on Civil Service Salary Systems in EU Member States and some Reform Trends (Conference on Civil Service Salary Systems in Europe, Bucharest, 25 April 2007) http://www.oecd.org/dataoecd/35/23/38656029.pdf ▫ Staff Regulations of Officials of the European Communities http://ec.europa.eu/civil_service/docs/toc100_en.pdf ▫ Staff Regulations of the United Nations http://www.un.org/staff/panelofcounsel/pocimages/sgb007.pdf ▫ Vodička, Karel: Das politische System Tschechiens In: Ismayr, Wolfgang (Hrsg.): Die politischen Systeme Osteuropas. VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2006. ▫ Walter Tibor: A német közszolgálati jog reformja In: Magyar Közigazgatás 2000/12. ▫ Ziemer, Klaus – Matthes, Claudia-Yvette: Das politische System Polens In: Ismayr, Wolfgang (Hrsg.): Die politischen Systeme Osteuropas. VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2006.

172

Katasztrófa-igazgatás nemzetközi és regionális szinten A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Katasztrófa-igazgatás nemzetközi és regionális szinten A tantárgy neve (angolul): International and Regional Disaster Management A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0 óra/hét levelező tagozaton: 16 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag, előadás A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Bukovics István A tantárgy oktatói: Dr. Bukovics István A tantárgy szakmai tartalma: A természetei környezet változása és az erőforrásokért való civilizációs versengés elvezethet katasztrófákhoz, erőszakhoz. A katasztrófák elleni védekezés nemzetközi és az EU szinten való megszervezésének bemutatása a cél. Természetesen sor kerül a hazai katasztrófavédelmi szervezet prezentálására, valamint a nemzeti és európai katasztrófavédelmek kapcsolódási pontjainak bemutatására is. A kurzus egyaránt magában foglalja elméleti és gyakorlati ismereteket. A tantárgy tananyagának leírása: 1.Bevezetés a katasztrófa-elméletekbe és a katasztrófa-védelem történetébe. 2. Környezeti biztonság 3. Globális környezet elemzése 4. Gazdasági biztonság 5. Katasztrófavédelem nemzeti és nemzetközi szinten. 6. A magyar katasztófa-védelem felépítése, jogi háttere, legfőbb kihívásai. 7. Katasztrófavédelem az EU-ban és a közösségi együttműködés. Az EU katasztrófavédelmi intézményi háttere. A tagállami és az uniós szervek kapcsolata. 8. Katasztrófák és a megelőzés problematikája. Veszélyhelyzeti tervezés. 9. Kockázat-térképezés. 10. Az EU helyi polgári védelmi terve 11. Válsághelyzeti döntéstámogatás 12. Közös EU fogalomtár, jelölések 13. Infokommunikációs ajánlások 14. Az EU katasztrófa-védelme és pénzügyi háttere. 15. Befejezés, értékelés. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Mezey Gyula: DÖNTÉS – ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Szakirodalom:

173

Mezey Gy.: Összetett veszélyhelyzeti válaszreagálás és válságkezelés a kabinet szintjén, Bp. 2006 ZMNE 270 o. Gy. Mezey, National contingency response and crisis management decision support systems, Bp. ZMNE p. 210 Th. Homer-Dixon: Erőszak és szűkösség SIPROCI Interregional Response to natural and man-made catastrophes, Wademecum Pack, Italy 2007 www.siproci.net

174

Nemzetközi Bíráskodás és az Emberi Jogok védelme A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi Bíráskodás és az Emberi Jogok védelme A tantárgy neve (angolul): International Courts and the Protection of Human Rights A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ):2-0 levelező tagozaton: 12 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szakmai törzsanyag/kötelező tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. MasenkóMavi viktor A tantárgy oktatói: Dr. Kis Norbert, Dr. Masenkó-Mavi Viktor, Dr. Vizi Balázs, Dr. Tóth Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja bemutatni először a nemzetközi bíráskodás kialakulásának folyamatát, majd pedig annak jelenlegi formáit, különösen az emberi jogok védelme szempontjából. Az órák során részletesen ki kell térni az egyes fontosabb nemzetközi és európai szintű bíróságok szerkezetére, hatáskörére és eljárási szabályaira. Természetesen a kurzus részét képezi az emberi jogok kialakulásának és mai rendszerének a bemutatása is. A fő hangsúly az Európa Tanácson és az Európai Unión belül működő bírói fórumokon, valamint a hágai Nemzetközi Bíróságon és az ENSZ keretében működő ad hoc bíróságokon lesz. Cél, hogy a kurzust abszolváló hallgatók tisztában legyenek azzal, hogy az egyes emberi jogi problémák mely fórumok elé tartoznak, ott mire számíthatnak, milyen ezeknek a bírói fórumoknak eddigi ítélkezési gyakorlata stb. A képzés részét képezi a legfontosabb és legjellegzetesebb esetek bemutatása, valamint a gyakran előforduló vagy jellemző potenciális helyzetek modellezése is. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Bevezetés az emberi jogok problematikájába. Az emberi jogok kialakulása, osztályozása és jelenlegi állapota. 2. A legfontosabb egyetemes és regionális jellegű emberi jogi dokumentumok bemutatása, különösen a jogvédő mechanizmusok szempontjából. 3. A nemzetközi bíráskodás kialakulása. A nemzetközi választottbíráskodás. 4. Az Állandó Nemzetközi Bíróság létrejötte és jelentősége a további fejlődés szempontjából. Kisebbségi jogok a Nemzetek Szövetségének fórumai előtt. 5. Az ENSZ keretében működő hágai Nemzetközi Bíróság összetétele, hatásköre és eljárásai. 6. Az ENSZ keretében működő ad hoc jellegű törvényszékek. A Nemzetközi Büntető Törvényszék. 7. Az emberi jogok védelmének egyéb fórumai az ENSZ keretein belül. Bizottságok. 8. Az Európa Tanács és az emberi jogok védelmének mechanizmusai. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bemutatása szervezeti és eljárási szempontból. 9. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési elvei, a jogfejlődés szempontjából fontos ügyei.

175

10. Az Európai Unió és az emberi jogok kérdése. Eddigi fejlődés bemutatása. Az Alapjogi Charta. 11. Az Európai Bíróság felépítése és kompetenciái. Az EB és az emberi jogok védelme. 12. Az emberi jogok védelmének más uniós intézményei. 13. Az emberi jogok védelmének más regionális rendszerei. Az emberi jogi bíráskodás Európán kívül. 14. Egyéb nemzetközi és európai jellegű bírói fórumok és testületek bemutatása. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Thomas Buergenthal: A nemzetközi emberi jogok. Helikon Kiadó, Budapest, 2001. Kardos Gábor: Az emberi jogokat védő nemzetközi jogi intézmények. In: Emberi jogok. Szerk. Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila. Osiris Tankönyvek. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 137-190. o. Masenkó-Mavi Viktor: Konfliktusok és emberi jogok: Az emberi jogi jogsértések orvoslásának módszerei. Állam- és Jogtudomány XLVI/1-2 (2005) 31-52. o. Környei Ágnes: Regionalizmus az egyetemessé váló emberi jogokban, különös tekintettel az Amerikai Államok Szervezetére. Budapest, 1999. Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

176

Differenciált szakmai ismereteket nyújtó tantárgyak adatlapjai Kisebbségi Jogok és az Esélyegyenlőségi politikák az Európai és Nemzetközi szinten A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Kisebbségi Jogok és az Esélyegyenlőségi politikák az Európai és Nemzetközi szinten A tantárgy neve (angolul): Minority Rights and the Policies to Promote Equal Opportunities at European and international Level A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 0-8 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincsen A tantárgy típusa: differenciált szakmai ismeretek/kötelezően választható (6 tárgyból 3) A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Vízi Balázs A tantárgy oktatói: Dr. Vizi Balázs, Dr. Tóth Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja, hogy megfelelő és átfogó bevezetést adjon a kisebbségek jogaival nemzetközi szinten foglalkozó intézmények működésébe és dokumentumokba. A kurzus során a jogi környezet áttekintésén túl a történelmi hátterét is igyekszik bemutatni. Ezen felül a tárgy elsajátítása során a hallgatók az esélyegyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának nemzetközi és közösségi jogi szabályozásával és aktuális problémáival is megismerkednek. A tantárgy tananyagának leírása: I. Kisebbségi kérdések jogi és történeti háttere a nemzetközi jogban - a kisebbségi ügyek rövid történeti áttekintése -az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelme a nemzetközi jogban -a „népek” jogai és a kisebbségek jogai - állami szuverenitás és önrendelkezési jog: ellentétes alapelvek? -a „kisebbség” fogalmának definíciója II. Emberi jogok és kisebbségi jogok védelme a nemzetközi jogban - a népirtás tilalma és a diszkrimináció tilalma az ENSZ dokumentumokban - az emberi jogok védelme Európában (az Emberi jogok európai egyezménye és különösen az Emberi Jogok Bíróságának kisebbségi vonatkozású ítéletei) - az identitáshoz való jog és ennek védelme III. Európai kisebbségvédelem: nemzetközi szerződések és ellenőrzésük - Regionális vagy kisebbségi jogok európai chartája és ellenőrző mechanizmusai - Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és ellenőrző mechanizmusai IV. Az EBESZ és a kisebbségvédelem - az EBESZ szerepe a nemzetközi kapcsolatokban, a kisebbségi jogokkal foglalkozó dokumentumai - az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa: hatásköre és tevékenysége, jelentései és tematikus ajánlásai

177

V. Az Európai Unió és a diszkrimináció tilalma - esélyegyenlőség elve a közösségi jogban - 2000/43 irányelv és alkalmazása - az EU bővítése és a kisebbségek helyzete a tagjelölt országokban - kisebbségi kérdések az EU-ban VI. Speciális kisebbségek: a romák, őshonos népek a romákkal foglalkozó nemzetközi kezdeményezések a romák az ET és az EBESZ ajánlásaiban az őshonos népek helyzete Európában VII. Nemzetközi ellenőrzés és nemzeti végrehajtás -a nemzetközi ellenőrző mechanizmusok hatása - egyedi megoldások a kisebbségek védelmére európai országokban multikulturális társadalom és az emberi jogok védelme kulturális és területi autonómia példái Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák. Budapest, Gondolat, 2007. Kántor Zoltán – Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, Rejtjel, 2006. Majtényi Balázs: A nemzetállam új ruhája. Budapest, 2007. A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai (szerk. és bev. írta Vizi Balázs - Majtényi Balázs) Budapest, Gondolat Kiadó – MTA Jogtudományi Intézet – MTA Kisebbségkutató Intézet, 2003. 248.p. Majtényi, B. és Vizi, B. (szerk. és bev.) Európa kisebbsége. A roma kisebbség a nemzetközi dokumentumokban. Budapest, Gondolat Kiadó, 2005. in English: A Minority in Europe. Selected International Documents regarding the Roma. Edited by Balázs Majtényi and Balázs Vizi. Budapest, 2006, Gondolat-RIENM

178

A kínai közigazgatás és társadalmi kontextusa A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A kínai közigazgatás és társadalmi kontextusa A tantárgy neve (angolul): Public administration in China and its social context A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 0-8 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: – A tantárgy típusa: differenciált szakmai anyag/kötelezően választható (6 tárgyból 3) A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. P. Szabó Sándor A tantárgy oktatói: Dr. P. Szabó Sándor A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja, hogy átfogó képet adjon a Kínai Népköztársaság közigazgatásáról, és bemutassa annak társadalmi összefüggéseit. A tantárgy tananyagának leírása: 1) A Kínai Népköztársaság 2) A kínai közigazgatás tradíciói, történelmi gyökerei 3) A kínai közigazgatás fejlődésének története 4) A mai kínai közigazgatás struktúrája 1. 5) A mai kínai közigazgatás struktúrája 2. 6) A mai kínai közigazgatás működése 1. 7) A mai kínai közigazgatás működése 2. 8) A kínai közigazgatás ideológiai fundamentumai 9) A kínai közigazgatás politikai kontextusa 1. 10) A kínai közigazgatás politikai kontextusa 2. 11) A kínai közigazgatás és a gazdasági szféra szereplőinek viszonya 12) Az elektronikus közigazgatás fejlődése a Kínai Népköztársaságban 13) A kínai közigazgatás és egyes társadalmi problémák kezelése 14) A kínai közigazgatás fejlődési perspektívái Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Burgh, Hugo de: Kína – barát vagy ellenség? Budapest, HVG Kiadó, 2007. Chang, Jung – Halliday, Jon: Mao – Az ismeretlen történet. Budapest, Európa Kiadó, 2007. Inkinen, Sari: Public Administration in the People’s Republic of China. Helsinki, Ministry for Foreign Affairs, 2000. Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005. Jordán Gyula: Kína története – XX. század. Budapest, Aula Kiadó, 1999. Krajczár Gyula: A sárkány fészke. Budapest, Népszabadság Zrt., 2007.

179

Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment. Budapest, Aula Kiadó, 2003. Naughton, Barry: Chinese Economy: Transitions and Growth. Cambridge, MIT Press, 2006. OECD: China in the World Economy: The Domestic Policy Challenges. Paris, Organisation for Economic Co-operation and Development, 2002. OECD: Governance in China. Paris, Organisation for Economic Co-operation and Development, 2005. P. Szabó Sándor: A kínai erkölcs és a szülők tisztelete. Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. Peerenboom, Randall: China modernizes – Threat to the West or Model for the Rest? Oxford: Oxford University Press, 2007. Polonyi Péter: Kína története. (Második, átdolgozott, bővített kiadás.) Budapest, Maecenas Kiadó, 1994.

180

A nemzetközi VálságKEZElés, békeépítés, Igazgatás elmélete és Gyakorlata A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): A nemzetközi válságkezelés, békeépítés, igazgatás elmélete és yyakorlata A tantárgy neve (angolul): Theory and Practice of the International Administration, Peace Building and Crisis Management A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2-0 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: differenciált szakmai anyag/kötelezően választható (6 tárgyból 3) A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Halász Iván A tantárgy oktatói: Dr. Halász Iván, Dr. Masenkó-Mavi Viktor, A tantárgy szakmai tartalma: A nemzetközi válságok kezelésének különböző formái vannak. E folyamat nagyon fontos része a probléma korai felismerése, annak megelőzésére tett kísérletek, majd a kirobbant konfliktus vagy válság lecsillapításának technikái. Szintén fontos az utókezelési folyamat, amely során kiemelt szerephez juthat a nemzetközi közösség békefenntartó tevékenysége, illetve annak területi válságkezelő igazgatási kapacitása. Ezek a mechanizmusok és apparátusok nem előzmény nélküliek, de különösen 1995 után, azaz a délszláv válság lezárása után indultak rohamos fejlődésnek. A kurzus célja bemutatni ezt az összetett problematikát, annak szakmai apparátusával, eljárási technikáival és konkrét esettanulmányaival együtt. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A nemzetközi válságmenedzsment fogalma és típusai. 2. A nemzetközi válságok fogalma, osztályozása, elemzésük és kezelésük módja. Prevenció, válságkezelés, utókezelés. 3. A válságkezelő nemzetközi igazgatás történeti előzményei a 20. században. A területi nemzetközi igazgatás alatt álló területek a 19. és a 20. században. 4. Nemzetközi szervezetek és a válságmenedzsment. A nemzetközi szervezetek válságkezelő kapacitásai. 5. Békefenntartás fogalma és generációi. Az ENSZ békefenntartás, illetve a regionális szervezetek békefenntartó tevékenysége. 6. A regionális szervezetek (EBESZ, ET, EU, AU, OAS) válságkezelő kapacitásai (monitoring központok, konfliktus megelőző csoportok, megfigyelő missziók, választásokat szervező egységek, továbbképzéseket szervező csoportok stb.) 7. Az 1989 utáni válságok és kezelésük módja – régi és új elemek. 8. A nemzetközi közösség válságkezelő igazgatási kapacitásai tegnap és ma. A nemzetközi igazgatás típusai és formái. A nemzetközi és helyi szereplők viszonya a válságkezelő nemzetközi igazgatás során. 9. A válságkezelő nemzetközi igazgatás „fokozatosan változó” jellege – a hatáskörök fokozatos átruházása a helyi szereplőkre, valamint e folyamat ellenőrzése. 10. Civil, rendőri és katonai elemek szerepe a válságkezelő nemzetközi igazgatás során.

181

11. A béke- és államépítés fogalma. A folyamat egyes szakaszai, sajátosságai, problematikus pontjai. A követendő modellek problémája. 12. A szabad választások szerepe a békeépítésben. 13. Az ideiglenes hatalom legitimitása és az alkalmazandó jogrend kérdése. Az ellenőrzési mechanizmusok – ki ellenőrzi a nemzetközi ellenőröket? 14. Kivonulási (exit) stratégiák. Az alkotmányozás elősegítésének folyamata. A külföldi „legal assistance” problémája. Vizsgakövetelmény: vizsga Irodalomjegyzék: Dayton, 10 év után. MTA JTI – MTA TK. Budapest, 2006. Halász Iván: A nemzetközi igazgatás a válságövezetekben. Külügyi Szemle, IV. évf. 2005. 1-2. sz. 248-268. o. Masenkó-Mavi Viktor: A Daytoni Egyezmény és az emberi jogok Bosznia és Hercegovinában. Állam- és Jogtudomány XLII/3-4. 2001. The UN Role in Promoting Democracy. Between Ideals and Reality. Edited by Edward Newman and Roland Rich. United Nations University Press. Tokyo – New York – Paris, 2004. Civil War and the Rule of Law. Security, Development, Human Rights. Edited by Agnes Huewitz with Reyko Huang. Lynne Riener Publishers. Boulder – London. 2008.

182

Nemzetközi humanitárius jog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi humanitárius jog A tantárgy neve (angolul): International Humanitarian Law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0 +2 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: differenciált szakmai anyag/kötelezően választható (6 tárgyból 3) A tantárgyfelelős intézet neve: Közjogi IntézetTantárgyfelelős oktató: Dr. Halász Iván A tantárgy oktatói: Dr. Halász Iván, Dr. Tóth Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatókat a humanitárius jog alapjaival, alkalmazási területeivel, és bemutassa a mai fegyveres konfliktusokon keresztül a humanitárius jog határkérdéseit. Minden órán mind elméleti kérdésekről, mind pedig azok gyakorlati alkalmazásáról szó lesz, esettanulmányokon keresztül. Cél, hogy ne egy elvont tudást szerezzenek a hallgatók, hanem hogy olyan gondolkodásmódot sajátítsanak el, melynek segítségével jogi szempontból értékelni tudják a fegyveres konfliktusok kapcsán felmerült kérdéseket. A tantárgy tananyagának leírása: 1) A humanitárius jog legismertebb alkalmazási körei napjainkban. Humanitárius jog régen és ma: korai humanitárius jogi normák, a szabályok kialakulása. Ius ad bellum, ius in bello. Hágai és Genfi Jog. 2) A humanitárius jog rendszere: Genfi Egyezmények, Kiegészítő Jegyzőkönyvek, ezek alkalmazási területei: a nemzetközi és nem-nemzetközi fegyveres konfliktusok elhatárolása. A humanitárius jog kapcsolata az emberi jogokkal, a nemzetközi büntetőjoggal és a nemzeti jogokkal. 3) A humanitárius jog alapelvei: áttekintés. A megkülönböztetés elve. 4) A humanitárius jog alapelvei: védett személyek és objektumok. A védett személyekkel való bánásmód. Jogi és katonai megfontolások. Egyensúly a katonai célok és az egyes személyek védelme között. 5) A humanitárius jog alapelvei: a hadviselés megengedhető eszközei és módjai, az elővigyázatosság elve, az arányosság elve. 6) A legfontosabb humanitárius jogi nemzetközi egyezmények és ezek megsértésének következményei. 7) A nemzetközi büntetőbíróságok. Kriminalizációs kötelezettség a humanitárius jogban: kötelezettség a humanitárius jog betartásának biztosítására. Nemzetközi büntető joghatóság. 8) A parancsnoki felelősség. „Parancsra tettem”. 9) A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (VKNB) szerepe a humanitárius jog kialakulásában. A VKNB mandátuma, tevékenysége, jogi háttere. 10) Az emblémák jogszerű használata és jogi védelme.

183

11) A humanitárius jog nemzeti implementációja, érvényesülése a nemzeti jogban. 12) Délszláv-válság - esettanulmány: konfliktusok elhatárolása, a parancsnoki felelősség a gyakorlatban. 13) Hadviselő státusz meghatározása, házrombolások, arányosság elve a gyakorlatban, célzott likvidálások jogossága. 14) Tudásfelmérő esettanulmány. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Dr. Herczeg Géza: A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái Bp., 1981. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó Az 1949 évi genfi egyezmények és az 1977. évi kieg. Jegyzőkönyvek Háborús bűnök. Szerk.: Gutman, Roy – Rieff, David. Zrinyi Kiadó, Budapest, 2002.

184

Nemzetközi magánjog A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi Magánjog A tantárgy neve (angolul): International Privat Law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 4. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: differenciált szakmai anyag/kötelezően választható (6 tárgyból 3) A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Török Gábor A tantárgy oktatói: Dr. Török Gábor, Dr. Czigler Dezső Tamás A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja a hallgatók bevezetése a magyar nemzetközi magánjog rendszerébe. E körben elsődlegesen az 1979. évi 13. tvr (Nmjt.) fontosabb szabályait kívánjuk áttekinteni, különös tekintettel a szerződések jogára, illetve azon rendelkezésekre, melyek nemzetközi igazgatáshoz esetlegesen kapcsolódhatnak. Ezen kollíziós jogi normák mellett fontos, hogy a kapcsolódó és gyakorlati szempontból igencsak nagy jelentőséggel bíró kérdések, például a közokiratok-határozatok elismerését is érintsük. Miután a tagállamok nemzetközi magánjogára jelentős hatást gyakorol, úgyszintén fontosnak tartjuk a vonatkozó Európai Közösségi szabályok ismertetését. A tantárgy tananyagának leírása: A tantárgy a következő témaköröket ismerteti: a nemzetközi magánjog mint kollíziós jog mibenléte; a kollíziós tényállás. A nemzetközi magánjog funkciója és egysége az anyagi jogi normákkal. A nemzetközi magánjog rendszere, a hazai kódex áttekintése. A jogág kialakulásának történeti előzményei. A személyek jogállása, a dologi jogra és a szerződési jogra alkalmazandó jog szabályai. A szerződésen kívül okozott kár. A családi és öröklési jogi kérdések. A joghatóság, a külföldi határozatok-közökiratok belföldi elismerésének és végrehajtásának szabályai, a magyar határozatok végrehajtása külföldön. Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (Róma I.) a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról és Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (Róma II.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Burián László – Kecskés László – Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog. KRIM Bt., Budapest, 2007. Mádl Ferenc – Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004

185

Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga - Határon átnyúló polgári jogviták az EU-ban. HVG Orac, Budapest, 2006 Kengyel Miklós–Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Osiris, Budapest, 2006

186

Az állampolgársági jog alakulás európában A tantárgy megnevezése (magyarul): Az állampolgársági jog alakulása Európában A tantárgy neve (angolul): The citizenship in Europe A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: Magyar alkotmányjog I-II., Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet I-II. A tantárgy típusa: kötelezően választható A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelméleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kisteleki Károly, Ph.D. A tantárgy oktatói: Dr. Kisteleki Károly, Ph.D. A tantárgy szakmai tartalma: A studium célja az európai állampolgársági jog történeti fejlődésben való bemutatása. Három nagyobb egységre bontható, úgymint az állampolgárság-nemzet fogalom történeti kialakulása, másrészt az európai állampolgársági jog főbb típusainak elemzése (beleértve a magyart is), végül az uniós állampolgárság problematikája és perspektívája. A tantárgy tananyagának leírása: középkori és újkori identitás kialakulása és tartalma - a nemzetfogalom (definiciók, csoportosítások) - az etnikai közösségek nemzetté fejlődése - az etnikai fennmaradás mintái - a francia forradalom és nemzet-állampolgárság fogalom - a francia állampolgársági jog szabályozása és jogi struktúrája - a német állampolgársági jog és nemzetfogalom kapcsolata - a II.Vh. utáni szabályozás, illetve a XX. század végi német egyesítés állampolgársági problematikája - a brit birodalmi állampolgárság és a "British Commonwealth" - a magyar állapolgársági jog kialkulása és szabályozása a II. Vh-ig - a szocialista időszak állampolgársági joga - a balti köztársaságok állampolgárság-felfogása, az észt példa - az uniós állampolgárság ideái - az uniós jogi szabályozás Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Kompetenciák leírása: Az állampolgársági jog az EU egyik leginkább érzékeny problémája. A nemzeti állampolgárság és az uniós állampolgárság konfrontációba kerülhet, különösen a 'személyek szabad mozgása' uniós axióma okán. A nemzeti állampolgársági jog történeti gyökereinek ismerete nélkül viszont semmilyen hathatós uniós szabályzás nem képzelhető el. Ennek a problémakörnek a részletes feltárása és a jogi szabályozás bemutatása, illetve ennek elsajátítása elengedhetelen a jövő EU közigazgatási tisztviselői és állampolgárai számára.

187

Irodalomjegyzék: Kisteleki Károly: Natio és citoyen, az álampolgársági jog európai gyökerei és perspektívái. Bp. Martin Opitz Kiadó. 2011. (megjelenés alatt)

188

Szaknyelvi kurzusok tantárgyainak adatlapjai Angol szaknyelv 1. Bevezetés a magyar intézményrendszer szaknyelvébe A tantárgy megnevezése (magyarul): Angol szaknyelv 1. Bevezetés a magyar intézményrendszer szaknyelvébe A tantárgy neve (angolul): Introduction to the Hungarian Governmental System Special English Course on Hungary A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0 + 4óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: angol Előtanulmányi kötelezettségek: középfokú nyelvvizsga vagy szaknyelvi alapvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Horváth Judit A tantárgy oktatói: Greschik Emőke, Horváth Judit, Kánai Mariann, Mezei Gabriella, Tóth Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma: Az egy féléves képzés során a hallgatók megismerkednek a magyar közigazgatás legfőbb területével, összehasonlítva az angolszász országok közigazgatásával. A félév során elsajátítják azokat a szakkifejezéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy magas szinten legyenek képesek bemutatni a magyar közigazgatás sajátosságait. A tantárgy tananyagának leírása: A short presentation of the Hungarian Political System 1. Alkotmány, alapjogok 2. Választások 3. Pártok 4. Országgyűlés 5. Törvényalkotás 6. Államfő 7. Kormány 8. Minisztériumok 9. Bíróságok, Alkotmánybíróság 10. Helyi önkormányzatok 11. Köztisztviselők 12. Ombudsman hivatalok Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Magyar Alkotmány angol nyelven Angol-magyar jogi kormányzati politikai értelmező szótár. (Magyar-angol szószedettel) Panem, Budapest, 2006.

189

Dr. Móra Imre: Magyar-angol jogi szótár. Mentor. Budapest, 1996.

190

Angol Szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus angol nyelven A tantárgy megnevezése (magyarul): Angol Szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus ANGOL NYELVEN A tantárgy neve (angolul): Effective Socializing and Effective Meetings A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0 +4 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: angol Előtanulmányi kötelezettségek: Szaknyelv "B" A tantárgy típusa: kötelezően választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Tóth Zsuzsanna A tantárgy oktatói: Greschik Emőke, Horváth Judit, Kánai Mariann, Mezei Gabriella,Tóth Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma: A kézségfejlesztő kurzus keretében a hallgatók elsajátítják a tásadalmi érintkezésben, a hatékony kapcsolatttartásban nélkülözhetetlen nyelvi eszközöket és a kommunikáció egyéb, nem verbális formáit. A kurzus során a hallgatók megfelelő jártasságot szereznek a nemzetközi kapcsolattartásban és értekezleten használatos nyelvi fordulatok,a nyelvi és a nem-nyelvi eszközök, és a testbeszéd megfelelő alkalmazásában.A rengeteg élő gyakorlat segíti őket abban, hogy tudatosan és egyszersmind könnyedén használják az elsajátított technikákat, módszereket. A kurzus felkészíti őket átfogó feladatok önálló ellátására,anyanyelvi környezetbe történő zökkenőmentes beilleszkedésre. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Látogatók fogadása, az együttműködés megfelelő kereteinek kialakítása. 2. Ajánlatok, meghívások, felkérések elfogadása, udvarias visszautasítása. 3. Hatékony kérdésfeltevés, megfelelő reagálás. 4. Együttműködő magatartásformák kialakítása, a beszélgetés menetének fenntartása. 5. Búcsúzás, a kapcsolatok megerősítése. 6. A hatékony értekezlet legfontosabb ismérvei. 7. Az értekezlet megnyitása:célkitűzések, az eljárás menete, tisztségviselők, résztvevők. 8. Az értekezlet napirendjének, struktúrájának folymatos kontrollja. 9. Érveléstechnika,problémamegoldás. 10. Közbeszólások, eltérés a tárgytól. Udvarias visszautasítási formulák. 11. Felhívás ötletbörzére--új ötletek bátorítása, visszajelzések ötletekre, javaslatokra. 12. Notórius közbeszólókkal,domináns felszólalókkal való megfelelő bánásmód. 13. Együttműködés kialakítésa, érvek, ellenérvek rendszerezése.Közös döntéshozatal. 14. Az értekezlet hatékony lezárása, egyértelmű összefoglalóVizsgakövetelmény: alapvizsga Irodalomjegyzék: Jeremy Comfort: Effective Socializing (Oxford University Press) Jeremy Comfort: Effective Meetings (Oxford University Press)) Ann Dobson: Managing Meetings (How To Books Ltd)

191

Angol-magyar jogi kormányzati politikai értelmező szótár. (Magyar-angol szószedettel) Panem, Budapest, 2006. Dr. Móra Imre: Magyar-angol jogi szótár. Mentor. Budapest, 1996.

192

Német szaknyelv 1. a magyar állam felépítése és közigazgatása A tantárgy megnevezése (magyarul): Német szaknyelv 1. a magyar állam felépítése és közigazgatása A tantárgy neve (németül): Der ungarische Staatsaufbau und die ungarische Verwaltung A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+4 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: német Előtanulmányi kötelezettségek: szaknyelvi alapvizsga/középfokú nyelvvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Ary Ildikó A tantárgy oktatói: Ary Ildikó, Jenőfi György, Greschik Emőke, Kánai Mariann A tantárgy szakmai tartalma: Az egy féléves képzés során a hallgatók megismerkednek a magyar közigazgatás legfőbb területével, összehasonlítva a német nyelvű országok közigazgatásával. A félév során elsajátítják azokat a szakkifejezéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy magas szinten legyenek képesek bemutatni a magyar közigazgatás sajátosságait. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Alkotmány, alapjogok 2. Választások 3. Pártok 4. Országgyűlés 5. Törvényalkotás 6. Államfő 7. Kormány 8. Minisztériumok 9. Bíróságok, Alkotmánybíróság 10. Helyi önkormányzatok 11. Köztisztviselők 12. Ombudsman hivatalok Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Ajánlott irodalom: Fritjof Wagner: Beamtenrecht Ary-Jenőfi-Molnárné: Német –magyar közigazgatási szótár, 2000 Paginárum Kiadó Olaszy Kamilla: Rechtswisenschaft -Verwaltung Olaszy Kamilla : Europäische Union – Internationale Beziehungen

193

Német szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus német nyelven A tantárgy megnevezése (magyarul): Német szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus NÉMET NYELVEN A tantárgy neve (németül): Fachsprachliche Kommunikation A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+4/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: német Előtanulmányi kötelezettségek: szaknyelvi vizsga / középfokú nyelvvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Ary Ildikó A tantárgy oktatói: Ary Ildikó, Jenőfi György, Greschik Emőke, Kánai Mariann A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus szakmai és szaknyelvi anyagának elsajátításával a hallgató képessé válik a megszerzett ismereteket és nyelvi készségeket, írásbeli és szóbeli kommunikatív kompetenciákat alkalmazni. Megismeri a hivatalos nyelvhasználatban alkalmazott nyelvi szerkezeteket, a tanult témakörök szakmai szókincsét. Képessé válik a tanult témákban szakirodalom önálló olvasására, feldolgozására, fordítási feladatok elkészítésére, önálló témakifejtésre, prezentáció megtartására, érvelésre, véleménynyilvánításra, angol nyelvű szakmai interjúk, előadások megértésére, angol nyelvű tanulmányok végzésére. A kurzus folyamán rendszeres szóbeli és írásbeli teljesítményértékelés folyik pl. prezentációk, egyéni projekt, házi fordítás, feladatlapok formájában. A tantárgy tananyagának leírása: 1.A terrorizmus elleni harc 2.Az idegengyűlölet és rasszizmus 3.Az iskolarendszer és kritikái 4.Rendőrség feladata és társadalmi megítélése 5.Globális felmelegedés 6.Klímaváltozás és a Kyotói egyezmény 7.Katasztrófavédelem 8.Szociális háló, társadalombiztosítás 9.Az egészségügy helyzete, reformja 10.Reklám – médiák 11.Gazdasági alapszókincs ( gazdasági növekedés, gazdasági helyzet) 12.Adó – költségvetés Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Fritjof Wagner: Beamtenrecht Ary-Jenőfi-Molnárné: Német –magyar közigazgatási szótár, 2000 Paginárum Kiadó Német nyelvű újságok

194

Ajánlott irodalom: Olaszy Kamilla: Rechtswisenschaft -Verwaltung Olaszy Kamilla : Europäische Union – Internationale Beziehungen

195

Francia szaknyelv 1. Bevezetés a magyar intézményrendszer szaknyelvébe A tantárgy megnevezése (magyarul): Francia szaknyelv 1. Bevezetés a magyar intézményrendszer szaknyelvébe A tantárgy neve (angolul): A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+4/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: francia Előtanulmányi kötelezettségek: szaknyelvi alapvizsga/középfokú nyelvvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Jakab Valéria, A tantárgy oktatói: Jakab Valéria, Mezei Gabriella A tantárgy szakmai tartalma: Az egy féléves képzés során a hallgatók megismerkednek a magyar közigazgatás legfőbb területével, összehasonlítva Franciaország közigazgatásával. A félév során elsajátítják azokat a szakkifejezéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy magas szinten legyenek képesek bemutatni a magyar közigazgatás sajátosságait. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Alkotmány, alapjogok 2. Választások 3. Pártok 4. Országgyűlés 5. Törvényalkotás 6. Államfő 7. Kormány 8. Minisztériumok 9. Bíróságok, Alkotmánybíróság 10. Helyi önkormányzatok 11. Köztisztviselők 12. Ombudsman hivatalok Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Hatályos magyar alkotmány francia nyelven, más elérhető francia és magyar nyelvű jogszabályok

196

Francia szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus Francia NYELVEN A tantárgy megnevezése (magyarul): Francia szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus Francia NYELVEN A tantárgy neve (angolul): A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+4 levelező tagozaton: 8 óra/ félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: francia Előtanulmányi kötelezettségek: szaknyelvi alapvizsga/középfokú nyelvvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Jakab Valéria, A tantárgy oktatói: Jakab Valéria, Mezei Gabriella A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus szakmai és szaknyelvi anyagának elsajátításával a hallgató képessé válik a megszerzett ismereteket és nyelvi készségeket, írásbeli és szóbeli kommunikatív kompetenciákat alkalmazni. Megismeri a hivatalos nyelvhasználatban alkalmazott nyelvi szerkezeteket, a tanult témakörök szakmai szókincsét. Képessé válik a tanult témákban szakirodalom önálló olvasására, feldolgozására, fordítási feladatok elkészítésére, önálló témakifejtésre, prezentáció megtartására, érvelésre, véleménynyilvánításra, angol nyelvű szakmai interjúk, előadások megértésére, angol nyelvű tanulmányok végzésére. A kurzus folyamán rendszeres szóbeli és írásbeli teljesítményértékelés folyik pl. prezentációk, egyéni projekt, házi fordítás, feladatlapok formájában. A tantárgy tananyagának leírása: Kommunikációs helyzetek              

Találkozó megbeszélése telefonon, probléma kifejtése, javaslattétel Javaslat elfogadása, udvarias visszautasítása, pozitív, negatív megítélés Reklamáció, elnézés kérése késés miatt, távozáskor használatos kifejezések Érvelés, érveléstechnikák, állásinterjú, hogyan legyünk sikeresek Kiemelés, felsorolás, ellenvetés, következtetés, összegzés, feltételezés Ok-okozat, hangsúlyozás, aggály és megnyugtatás kifejezései, a javaslattétel írásos formái A közigazgatás külső és belső dokumentum-típusai A hivatali levélírás formai és stiláris követelményei A hivatali levél elköszönő formái A hierarchia, a felelősség és a semlegesség elvének tükrében szerkesztett dokumentumok A szakmai önéletrajz elkészítésének kritériumai, önéletrajz minták Motivációs levél, pályázat Levéltípusok, felkészülés az állásinterjúra Internetes levélforma

197

Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Javasolt irodalom: Csikós András: Francia nyelvű szakmai kommunikáció, Perfekt Kiadó Ruquet-Quoy-Bodin: Comment dire? Raisonner à la française, Clé Internationale Jakab Valéria: Institutions francaises, hongroises et européennes

198

OLASZ szaknyelv 1. Bevezetés a magyar intézményrendszer szaknyelvébe A tantárgy megnevezése (magyarul): OLASZ szaknyelv 1. Bevezetés a magyar intézményrendszer szaknyelvébe A tantárgy neve (olaszul): Lo Stato ungherese e la sua Amministrazione Pubblica A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+4/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: olasz Előtanulmányi kötelezettségek: szaknyelvi alapvizsga/középfokú nyelvvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Fábián Judit A tantárgy oktatói: Fábián Judit A tantárgy szakmai tartalma: Az egy féléves képzés során a hallgatók megismerkednek a magyar közigazgatás legfőbb területével, összehasonlítva Olaszország közigazgatásával. A félév során elsajátítják azokat a szakkifejezéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy magas szinten legyenek képesek bemutatni a magyar közigazgatás sajátosságait. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Alkotmány, alapjogok 2. Választások 3. Pártok 4. Országgyűlés 5. Törvényalkotás 6. Államfő 7. Kormány 8. Minisztériumok 9. Bíróságok, Alkotmánybíróság 10. Helyi önkormányzatok 11. Köztisztviselők 12. Ombudsman hivatalok Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: Az olasz közigazgatásról szóló olasz nyelvű tankönyvek, az olasz alkotmány szövege, a politikai újságok.

199

Olasz szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus Olasz NYELVEN A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Olasz szaknyelv 2. Eredményes nemzeközi kapcsolatok: sikeres kapcsolattartás, hatékony értekezletek készségfejlesztő kurzus Olasz NYELVEN A tantárgy neve (angolul): A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+4/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: félévenként Az oktatás nyelve: olasz Előtanulmányi kötelezettségek: szaknyelvi alapvizsga/középfokú nyelvvizsga A tantárgy típusa: kötelezően választható egy kurzus a nyelvi kínálatból A tantárgyfelelős intézet neve: Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Tantárgyfelelős oktató: Kánai Mariann - Fábián Judit A tantárgy oktatói: Fábián Judit A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus szakmai és szaknyelvi anyagának elsajátításával a hallgató képessé válik a megszerzett ismereteket és nyelvi készségeket, írásbeli és szóbeli kommunikatív kompetenciákat alkalmazni. Megismeri a hivatalos nyelvhasználatban alkalmazott nyelvi szerkezeteket, a tanult témakörök szakmai szókincsét. Képessé válik a tanult témákban szakirodalom önálló olvasására, feldolgozására, fordítási feladatok elkészítésére, önálló témakifejtésre, prezentáció megtartására, érvelésre, véleménynyilvánításra, angol nyelvű szakmai interjúk, előadások megértésére, angol nyelvű tanulmányok végzésére. A kurzus folyamán rendszeres szóbeli és írásbeli teljesítményértékelés folyik pl. prezentációk, egyéni projekt, házi fordítás, feladatlapok formájában. A tantárgy tananyagának leírása: Kommunikációs helyzetek            

Találkozó megbeszélése telefonon, probléma kifejtése, javaslattétel Javaslat elfogadása, udvarias visszautasítása, pozitív, negatív megítélés Reklamáció, elnézés kérése késés miatt, távozáskor használatos kifejezések Érvelés, érveléstechnikák, állásinterjú, hogyan legyünk sikeresek Kiemelés, felsorolás, ellenvetés, következtetés, összegzés, feltételezés Ok-okozat, hangsúlyozás, aggály és megnyugtatás kifejezései, a javaslattétel írásos formái A közigazgatás külső és belső dokumentum-típusai A hivatali levélírás formai és stiláris követelményei A hivatali levél elköszönő formái A hierarchia, a felelősség és a semlegesség elvének tükrében szerkesztett dokumentumok A szakmai önéletrajz elkészítésének kritériumai, önéletrajz minták Motivációs levél, pályázat

200

 

Levéltípusok, felkészülés az állásinterjúra Internetes levélforma

Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy Irodalomjegyzék: olasz társalgási nyelvkönyvek, üzleti levelezés példatárai.

201

Szabadon választható tantárgyak adatlapjai

Összehasonlító államháztartástan A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Összehasonlító államháztartástan A tantárgy neve (angolul): Comparative Public Finance A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: választható tantárgy / szabadon választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Maiyalehné Dr. Gregóczki Etelka A tantárgy oktatói: Dr. Maiyalehné Dr. Gregóczki Etelka A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek kritikai szemmmel, a történeti tapasztalatok, valamint más országok megoldási lehetőségeinek, gyakorlatának ismeretében szemlélni a hazai államháztartást, az államháztartás rendszerében érvényesülő gazdaságpolitikai célokat, ezek tervezhetőségét, az államháztartás aktuális kérdéseit, dilemmáit. Magyarország EU tagságára tekintettel elsősorban az EU tagállamai közpénzügyi rendszerét és gyakorlatát tárgyalja a tantárgy. A hallgatóknak a megszerzett tudás birtokában képesnek kell lenniük arra, hogy a hazai államháztartás rendszerét, a költségvetési gazdálkodás gyakorlatát más országok megoldási lehetőségeinek, gyakorlatának ismeretében szemléljék, tisztában legyenek az államháztartási alapintézmények külföldi (elsősorban az EU tagállamokban érvényesülő) sajátosságaival. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A magyar államháztartás funkciói, jellemzői, felépítése 2. Közszükségletek, közfeladatok és ezek megvalósításának lehetőségei 3. A magyar államháztartásban érvényesülő gazdaságpolitikai célok, gazdaságpolitikai dilemmák (piac versus állam, privatizáció, euró bevezetése, eladósodottság, az elmúlt évek tapasztalatai) 4.Az állam gazdasági szerepvállalása történeti változásának hazai és nemzetközi tendenciái 5. Gazdaságpolitikai célok a tervezésben. Az elosztórendszer tervezése 6. Az államháztartás struktúrája más államokban 7. A központi költségvetés, jövedelemközpontosítás és újraelosztás nemzetközi összehasonlítása 8. A helyi önkormányzatok államháztartásban betöltött szerepe, viszonya a központi költségvetéshez (nemzetközi összehasonlító elemzés) 9. A társadalombiztosítás megoldási lehetőségei más államok gyakorlata alapján 10. Az elkülönített állami pénzalapok szerepe, jelentősége más államok gyakorlatában

202

11. A közpénzügyi ellenőrzés nemzetközi összehasonlítása 12. Az államháztartási hiány, államadósság problémái és kezelése külföldi államok gyakorlatában 13. A nemzetközi szervezetek költségvetésének sajátos vonásai 14. Az Európai Unió költségvetésének sajátosságai. A közösségi költségvetés és a tagállamok költségvetéseinek kapcsolata Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Horváth M. Tamás: Közmenedzsment Dialóg Campus, 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika AULA, 2002. Juraj Nemec - Glen Wright: Közösségi pénzügyek. Elmélet és gyakorlat a közép-európai átmenetben, 2000. Bende-Szabó Gábor (szerk): A közpénzek felhasználása az EU-csatlakozás tükrében MKI, 2004. Aktuális szakcikkek

203

Adatbázisrendszerek A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Adatbázisrendszerek A tantárgy neve (angolul): Database Management Systems A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: választható tantárgy / szabadon választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: E-közszolálati Fejlesztés Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Horváth Katalin A tantárgy oktatói: Dr. Horváth Katalin A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgató ismerje meg az adatbázis-kezelés elméleti hátterét. Az adatbázisok alkalmazási területe számára kívánjuk tisztázni a legfontosabb fogalmakat. Bemutatjuk a jelenleg a kereskedelmi forgalomban levő, legelterjedtebben használt adatbázis-kezelő rendszerek, a relációs adatbázis-kezelők elméleti modelljét, valamint a kialakult, illetve a kialakulóban levő – többek között az objektumorientált – szabványok alapmegoldásait. A hallgató a képzés végére elmélyíti a korábban megszerzett, relációs adatbáziskezeléshez kötődő (elsősorban gyakorlati) ismereteit. Elméleti magyarázatokat kap a korábban gyakorlati munkája során felvetett kérdésekre, az adatbázisrendszerek működésének mikéntjére. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Az adatbázisrendszerek világa (fejlődése, felépítése, jövője). 2. Adatmodellezés 3. A relációs adatmodell 4. Műveletek a relációs modellben 5. Az SQL adatbázisnyelv 6. Megszorítások és triggerek az SQL-ben 7. Adattárolás 8. Adatelemek ábrázolása 9. Indexstruktúrák 10-11. Lekérdezések végrehajtása 12. A rendszerhibák kezelése 13. Konkurenciavezérlés 14. Információk egyesítése Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Az előadások anyaga számítógépes prezentációk formájában. Jeffrey D. Ullman -Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek alapvetés Panem Könyvkiadó, Budapest, 1998 Hector Garcia-Molina - Jeffrey D. Ullman -Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása Panem Könyvkiadó, Budapest, 2001

204

Vezetői információs rendszerek a közigazgatásban A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Vezetői információs rendszerek a közigazgatásban A tantárgy neve (angolul): Management Information Systems In Public Administration A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 2 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: választható tantárgy / szabadon választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: E-közsolgálati Fejlesztési Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Horváth Katalin A tantárgy oktatói: Dr. Horváth Katalin, Dr. Orbán Anna A tantárgy szakmai tartalma: A korszerű OLAP technológia, a többdimenziós adatmodellek használatának elsajátítása. A többdimenziós adatmodell használatával megvalósulhat a döntéshozók és a döntés előkészítők vezetői információs rendszerrel kapcsolatos elvárása - előre meghatározott vagy tetszőleges eseti szempontok szerint, tetszőleges adatokat tudnak elérni, és az adatokat feltárva információhoz jutnak, amelyet üzleti előnyökké tudnak formálni. A tárgy célja a VIR (MIS) közigazgatásban történő megvalósításához és működtetéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. A félév végére a hallgatónak ismernie kell a vezetői információs rendszerek felépítésének és működésének alapjait, alkalmazási lehetőségeit a közigazgatásban. Házi dolgozat készítése (választható). A tantárgy tananyagának leírása: Információrendszerek, Információtechnológia. *A fejlődés három korszaka: Adatfeldolgozás (DP), Vezetői információrendszerek (MIS), Stratégiai információrendszerek (SIS). * Integrált információs rendszerek. * Adatbányászat, adattárházak. * Üzleti intelligencia megoldások. * Adattárház megoldások. * OLTP és OLAP rendszerek. * (önállóan megoldandó házi feladat kiadása) * Adatmodellezés: adatsémák, tranzakciós rendszerek adatmodelljei * Adatmodellezés: relációs adatbáziskezelés adatmodelljei * Adatmodellezés: multidimenzionális adatkockák * Relációs adatbázis sémák. Logikai réteg. * Adattárház fejlesztése. * Vezetői Információs Rendszerek a közigazgatásban. * Elkészült házi dolgozatok értékelése, zárás. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Dr. Orbán Anna: Vezetői Információs Rendszerek a közigazgatásban 8-02-01-03-018 Ajánlott irodalom: BKÁE ITSZ: Válogatott fejezetek az információmenedzsment témaköréből ITB ajánlások

205

Államigazgatási központi információs rendszerek

A tantárgy megnevezése (magyarul): Államigazgatási központi információs rendszerek A tantárgy neve (angolul): Information Systems Serving the Central Government A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 1 + 0 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: választható tantárgy / szabadon választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bukovics István A tantárgy oktatói: Dr. Bukovics István A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja az, hogy az államigazgatás leendő közép- és felsőszintű vezetőinek olyan modern eszközre vonatkozó ismeretet nyújtson, ami hatékonyabb munkájukhoz járul hozzá. Megismerteti a hallgatókat az egyes, a közigazgatásban itthon és – főleg -külföldön használatos adatnyilvántartó rendszerek felépítésével, tartalmával és alkalmazási területeivel. Ezt követően a munkafolyamatokat vezérlő rendszerek bemutatását tartalmazza a tananyagVégül a stratégiai tervezést segítő, ún. döntéselőkészítő, döntéstámogató, ill. döntéshozó információs rendszerek szerkezetével, működésével és alkalmazási területeivel ismerkednek meg a hallgatók. A tantárgy tananyagának leírása: 1) Alapnyilvántartások. Az igazgatási folyamatok sajátosságaiból kiindulva először az ún. alapnyilvántartó rendszerek: népesség-, ingatlan- ,földügyi- és közüzemi nyilvántartások témakörével ismerkednek meg a hallgatók. 2) Folyamatok. Majd az igazgatási folyamatok szervezési sajátosságait tekintik át, az eseményregisztrációt és az ügymenet, munkafolyam-modelleket. 3) VIR vezetői információs rendszer (Management Information System) Az országos és a lokális közigazgatási alapnyilvántartások, az ügyviteli rendszerek és a munkafolyam-vezérlő rendszerek (workflow management) után esik szó a vezetői információs rendszer (Management Information System) lényeges jellemzőiről. 4) Kormányzati információs rendszerek. A felsővezetői (kormányzati) információs rendszerek mellett szó esik a statisztikai, pénzügyi és a különféle miniszteriális, ágazati rendszerekről, valamint a stratégiai tervező, ill. döntéstámogató rendszerekről. 5) Információrendszerek kockázatai. A szervezeti, bürokratikus, jogi és számviteli kontroll rendszerek működési, alkalmazási elveinek megismerése után a jogosultságot ellenőrző rendszerek bemutatása következik. 6) Végül egy demonstrációs blokk keretében a VIR-ek és a VIR-ekkel kapcsolatos, fentebb áttekintett rendszerek gyakorlati működésére láthatnak példákat a hallgatók. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék:

206

Tankönyv: a tantárggyal azonos című HEFOP tankönyv (BCE, Budapest 2007) Kötelező olvasmányok: Mezey Gy.: Közigazgatási informatika I. (kéziratban) Mezey-Mezeyné: Bevezetés a közigazgatási informatikába, LSI OMAK 1999 Ajánlott irodalom: Mezey Gy: Szervezés a közigazgatásban, ZMNE 2000 Tózsa I.: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán erőforrásgazdálkodásban Aula Kiadó, Bp. 2001. Mezey Gy.: National contingency response and crisis management support at cabinet level, ZMNE 2004 Ajánlott szakfolyóiratok, webhelyek: Térinformatika, www.geomarket.hu internetes térinformatikai rendszer, Térinformatika enciklopédia CD

207

Felelősség és szankcionálás kérdése a nemzetközi jogban A tantárgy megnevezése (magyarul): FELELŐSSÉG ÉS SZANKCIONÁLÁS KÉRDÉSE A NEMZETKÖZI JOGBAN A tantárgy neve (angolul): Question of the responsibility and sanctions in international law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Tóth Norbert A tantárgy oktatói: Dr. Masenkó-Mavi Viktor, Dr. , Dr. Tóth Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A nemzetközi jog, mint önálló jogág felelősségi rendszerének megismertetése és a nemzetközi jog „jogiságának” tudatosítása. A kurzus első harmadában a hatályos nemzetközi jog végrehajtásának nehézségei kerülnek tárgyalásra. Ezt követően kerül sor a nemzetközi felelősség jogforrási rendszerének áttekintésére, így különösen az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által 2001-ben véglegesített ún. felelősségi tervezet szabályainak, és a különböző nemzetközi jogi dokumentumokban meghatározott speciális felelősségi rezsimeknek az ismertetésére. A kodifikációs folyamat áttekintése és az ennek során napirendre került dilemmák tárgyalását a nemzetközi felelősségi jog sajátos intézményeinek bemutatása követi. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdések: a sértett állam, illetve államok körének és a nemzetközi jogsértés fogalmának meghatározása, valamint a lehetséges jogkövetkezmények számbavétele. Végezetül sor kerül a nemzetközi szervezetek felelősségi rendszerének és a magánszemélyek nemzetközi jogon alapuló felelősségének, ideértve elsősorban a delicta iuris gentium eseteit, mint az államok felelősségétől a dolog természetéből kifolyólag különböző felelősségi alakzatoknak az ismertetésére. A tantárgy tananyagának leírása: 1. A nemzetközi jog végrehajtásának nehézségei, 2. A nemzetközi felelősségi jog forrásai és a nemzetközi felelősség kodifikációjának folyamata, 3. A nemzetközi jogsértés I, 4. A nemzetközi jogsértés II., 5. A jogellenességet kizáró körülmények, 6. A nemzetközi felelősség érvényesítése, 7. A nemzetközi jogsértés jogkövetkezményei, 8. A nemzetközi felelősség speciális alakzatai, 9. Az állam felelőssége más állam által okozott jogsértés esetében, 10. A sértett állam jogállása, 11. Az államok kötelezettségei a nemzetközi ius cogensből fakadó kötelezettség súlyos megsértése esetében, 12. A nemzetközi szervezetek nemzetközi felelőssége,

208

13. Magánszemélyek nemzetközi felelőssége, 14. Összegző előadás. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Kötelező: Nagy Károly: Az állam felelőssége a nemzetközi jog megsértése miatt. Budapest : Akad. K., 1991 243 p. Crawford, James: The International Law Commission’s Articles on State Responsibility. Introduction, Text, and Commentaries. 2004. Cambridge UP. 337.p., Ajánlott irodalom: Nagy Boldizsár- Jeney Petra (szerk.): Nemzetközi jogi olvasókönyv Budapest, Osiris, 2004 1068 p. Aust Anthony:Handbook of international law Cambridge University Press, 2005 505 p. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog 4., jav. kiad. [Budapest]: Aula Kiadó, 2003 379 p. Dinh, Nguyen: Nemzetközi közjog Budapest : Osiris, 2005 566 p. Dixon, Martin: Textbook on international law 5. ed. Oxford, UK ; New York : Oxford University Press, 2005 350 p. Grewe, Wilhelm: Epochen der Völkerrechtsgeschichte Berlin : New York : de Gruyter, 2000 780 p. Harris, David John: Cases and materials on international law 6th ed. London : Sweet & Maxwell, 2005 1152 p. Bruhács János: A nemzetközi jog a XXI. század kezdetén. In: Magyar Tudomány 2007/12. Boyle, Alan E.: State Responsibility and International Liability for Injurious Consequences of Acts not Prohibited by International Law: A necessary distinction? In: International and Comparative Law Quarterly. 1990 39: 1-26 pp. Az ENSZ (http://www.un.org) és a Nemzetközi Bíróság (http://www.icj-cij.org/) honlapjai. A Nemzetközi Jogi Intézet (www.idi-iil.org) és a Nemzetközi Jogi Egyesület (www.ila-hq.org) honlapjai és vonatkozó határozatai.

209

Európai közigazgatási büntetőjog szeminárium A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közigazgatási büntetőjog szeminárium A tantárgy neve (angolul): European Administrative Sanction Policies Seminar A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0 + 2 óra/hét levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar/angol Előtanulmányi kötelezettségek: Európai közigazgatási büntetőjog párhuzamos felvétele A tantárgy típusa: választható tantárgy / szabadon választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Állam- és Társadalomelmleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kis Norbert A tantárgy oktatói: Dr. Kis Norbert A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy európai dimenziójú áttekintést ad a közigazgatás-centrikus szankciópolitikáról, a közigazgatás represszív eszközrendszerének fejlődéséről és a közigazgatási büntetőhatalom európai módozatairól. A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi és eljárásjogi követelményrendszeréről, „európai normáiról” nyújt szintézist, amellyel egyben kritikai tükröt tart a magyar közigazgatási büntetőjog elé. A közigazgatási büntetőszankciók rendszerezését hazánk és más európai országok vonatkozásában is elvégzi, amely lehetőséget ad a nemzeti közigazgatások szankcionáló gépezetének összehasonlító tanulmányozására. A közigazgatási büntetőhatalom vertikális dimenziójaként bemutatja az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő adminisztratív szankciórendszert, valamint ennek kapcsolatát a nemzeti közigazgatási szankciókkal. Kompetenciák: - a jogalkalmazásban a hallgató a nemzeti közigzagatási szervek közötti együttműködésben kitekintéssel rendelkezik más EU országok ágazati igazgatási rendszereire és a kapcsolódó jogérvényesítő (enforcement) politikájára, - a jogalkotásban hasznosítani tudja a megszerzett összehasonlító jogi ismereteket, - a közigazgatás bármilyen szintjén hasznosítani tudja az EU szektoriális jogérvényesítő politikájáról szerzett ismereteket (enforcement policy). A tantárgy tananyagának leírása: 1-2) A közigazgatás büntetőhatalmának általános kérdései (szankciótani alapvetés, elmélettörténeti és szabályozástörténeti vázlat). 3) Felelősség a közigazgatási büntetőszankciók rendszerében (szabályozás-elmélet; felelősségi feltételek szabályozási technikái). 4) A közigazgatási büntetőszankciók alanya (szabályozás-elmélet; természetes személy, vezetői felelősség, szervezetek). 5) A közigazgatási büntetőszankciók neme és mértéke. 6) A közigazgatási büntetőszankciók kiszabása. 7) A közigazgatási büntetőszankciók eljárásjoga (eljárási alapelvek, fórumrendszer, eljárásban résztvevők, eljárásjogi garanciák, bizonyítás és jogorvoslat). 8) A közigazgatási büntetőszankciók viszonya más jogági szankciókhoz.

210

9) A közigazgatási büntetőszankcionálás az egyes európai országokban. A közigazgatási büntetőjog Németországban és Ausztriában. 10) A közigazgatási büntetőjog Portugáliában, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. 11) A közigazgatási büntetőjog Belgiumban, Spanyolországban, Görögországban és Franciaországban. 12) A közigazgatási büntetőjog az Egyesült Királyságban, Írországban és Hollandiában. 13) Az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő büntetőszankciók. 14) A tagállamok közötti együttműködés a közigazgatási szankcionálásban. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Kötelező tananyag: Kis Norbert - Máthé Gábor - Nagy Mariann: Európai közigazgatási büntetőjog (egyetemi tankönyv) 2006, Budapest, HVG-Orac, 300. Ajánlott tananyag: Norbert Kis – Gábor Máthé (ed): European Administrative Penal Law 184. p. (2004) Nagy Mariann: A közigazgatási szankciók elmélete, Budapest, Osiris kiadó, 2002European Commission Report: The System of Administrative and Penal Sanctions in the Member States of the European Communities Vol. I. National Reports. ACSC-EECEAEC. Brussels-Luxembourg, 1994.

211

Katasztrófamenedzsment A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Katasztrófamenedzsment A tantárgy neve (angolul): Disaster Management A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bukovics István A tantárgy oktatói: Dr. Bukovics István A tantárgy szakmai tartalma: Annak bemutatása, hogy a veszélyhelyzetekben hozható döntések alkalmával hogyan tudjuk figyelembe venni a veszély, a sebezhetőség, és a kockázat mértékét. A tantárgy tananyagának leírása: 1-2. TIPIKUS HAZAI VESZÉLYEK 3-4. KOCKÁZAT FIGYELEMBE VÉTELE 5-6. DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK 7-8. VESZÉLY, SEBEZHETŐSÉG, KOCKÁZAT 9-10. VESZÉLYTÉRKÉPEK 11-12.SEBEZHETŐSÉGI TÉRKÉPEK 13-14. KOCKÁZATI TÉRKÉPEK Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Tankönyv: (kéziratban, félkész állapotban) Mezey Gyula: DÖNTÉS – ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Ajánlott szakirodalom: Mezey Gy.: Összetett veszélyhelyzeti válaszreagálás és válságkezelés a kabinet szintjén, Bp. 2006 ZMNE 270 o. Gy. Mezey, National contingency response and crisis management decision support systems, Bp. ZMNE p. 210 Th. Homer-Dixon: Erőszak és szűkösség SIPROCI Interregional Response to natural and man-made catastrophes, Wademecum Pack, Italy 2007 www.siproci.net

212

Protokoll és tárgyaláskultúra a nemzetközi kapcsolatokban

A tantárgy megnevezése (magyarul): Protokoll és tárgyaláskultúra a nemzetközi kapcsolatokban A tantárgy neve (angolul): Protocol and Culture of Negotiations in the International Relations A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0-1/hét levelező tagozaton: 6 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szabadon választható szeminárium A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bordás Mária A tantárgy oktatói: Dr. Back András, Dr. Bordás Mária A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a közéleti, közszolgálati és diplomáciai protokoll alapvető szabályait, a nemzetközi tárgyalásokon való részvétel követelményeit, magatartási előírásait. A tantárgy tananyagának leírása: A tantárgy át kívánja tekinteni azokat az élethelyzeteket, amelyekbe a közszolgálatban elhelyezkedő, végzett hallgatók kerülhetnek a hazai vagy nemzetközi kapcsolatokban a viselkedés- és tárgyalás kultúra, illetve a protokoll terén. Ennek keretében a tantárgy a következő főbb témákat dolgozza fel: *A társas érintkezés formái, követelményei. *Viselkedéskultúra, etikett és protokoll a gyakorlatban. *A hivatalos állami protokoll alapelemei. *A nyilvános szereplés. *A kommunikáció alapelemei. *Hivatalos kommunikációs formák a magyar közszolgálatban és a nemzetközi életben. *Tárgyalás, hivatalos megbeszélés. *Hivatalos ceremóniák. Hivatalos rendezvények. *Delegációk itthon és külföldön, programszervezés. *Közéleti kommunikáció (szóbeli, írásbeli, sajtó). *A közéleti szereplés alapvető szabályai, eredményessége. *Az etikett és protokoll sajátosságai külföldön. *A protokolláris vendéglátás szabályai. *Nemzetközi tárgyalások előkészítése. *Nemzetközi konferenciák előkészítése, szervezése, lebonyolítása. *Külügyi protokoll, diplomácia. *A diplomáciai protokoll helyzetei. *Diplomáciatörténeti alapvetés. *A nemzetközi érintkezés szertartásrendje. *Nemzetközi tárgyalások technikája, taktikája, retorikája. Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Sille István: Az etikett és a protokoll kézikönyve (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988.) Ottlik Károly: Protokoll A-tól Zs-ig (Protokoll ’96 Kft., Budapest, 1997.) Ottlik Károly: Protokollkódex (Dinasztia Kiadó, Budapest, 1999.) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.)

213

Szálkáné Gyapay Márta: Gyakorlati retorika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.) Köves J. Julianna: Illik tudni / A kultúrált viselkedés szabályai (K.u.K. Kiadó, 1999.) Görög Ibolya: Protokoll – az életem (Athenaeum Kiadó, 2000.) Malkom Peel: Kommunikációs készségek fejlesztése (Trivium Kiadó, 1999.) Közszereplés / A modern retorika eszköztára (Osiris Kiadó, Budapest, 1999.) Kommunikáció felsőfokon (Kossuth Kiadó)

214

Kínai menedzsment, protokoll és tárgyalástechnika A tantárgy kódja: A tantárgy megnevezése (magyarul): Kínai menedzsment, protokoll és tárgyalástechnika A tantárgy neve (angolul): Management, protocol and negotiations techniques in China A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: – A tantárgy típusa: választható tárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Nemeztközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. P. Szabó Sándor A tantárgy oktatói: Dr. P. Szabó Sándor A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a kínai menedzsment és a kínai protokoll jellemzőit, sajátosságait, és felkészítse őket a kínai partnerekkel való tárgyalások szakszerű lebonyolítására. A tantárgy tananyagának leírása: 1) A kínai szervezeti kultúra tradicionális fundamentumai 2) A kínai szervezeti kultúra jellemzői, sajátosságai 3) Szervezeti hierarchia és harmónia 4) Individualizmus és kollektivizmus a kínai társadalomban 5) A guanxi (kapcsolati háló) fogalma, és szerepe a mai kínai társadalomban 6) A mianzi („arc”, tekintély) fogalma és jelentősége a mai kínai társadalomban 7) A döntéshozatal folyamatának jellegzetességei kínai kultúrkörnyezetben 8) A konfucianizmus és a kínai erkölcsi rendszer 1. 9) A konfucianizmus és a kínai erkölcsi rendszer 2. 10) A kínai protokollrendszer 1. 11) A kínai protokollrendszer 2. 12) A kínai partnerekkel folytatott tárgyalások technikája 1. 13) A kínai partnerekkel folytatott tárgyalások technikája 2. 14) Konfliktuskezelés kínai kultúrkörnyezetben Vizsgakövetelmény: beszámoló Irodalomjegyzék: Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,1999. Chen Min: Asian Management Systems. International Thomson Business Press, 1995. Falkné dr. Bánó Klára: „Interkulturális útmutató nemzetközi cégek és projektek vezetői és tagjai számára.” In: EU Working Papers, 2006/1. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, 2006. pp. 16-24. Fei Xiaotong: From the soil. University of California Press,1992. Feng Youlan: A kínai filozófia rövid története. Osiris, 2003.

215

Heidrich Balázs: Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Human telex consulting, 2001. Hill, John S.: „Confucianism and the art of Chinese Management.” In: Journal of Asia Business Studies, University of San Francisco, 2006. pp. 9-14. Hofstede, Geert H. – Hofstede, Gert Jan: Cultures and organizations. McGraw-Hill 2005. Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment. AULA, 2003. Marosi Miklós: Távol-keleti menedzsment. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,1997. P. Szabó Sándor: A kínai erkölcs és a szülők tisztelete. Kossuth, 2003. Polonyi Péter: Kína története. Kozmosz, 1988. Qiao Tianbi: „Obesity in China.” China today 2006/11, pp. 10-14. Seligman, Scott D.: „Guanxi: grease for the wheels of China.” In: China business review 26/5 (1999). pp. 34-38. Tian Xiaowen: Managing International Business in China. Cambridge University Press, 2007. Tőkei Ferenc: Kínai filozófia I-III, Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány, 2005. Tricker, R. I.: „Chinese and western windows on the business world – a study of the characteristics and culture of overseas chinese business and of the implications of applying western accounting concepts.” In: Management Working Papers, University of Hong Kong, 1986.

216

The regions of europe and regional policies A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): The regions of europe and regional policies A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0+2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: English Előtanulmányi kötelezettségek: No prerequisites needed, though some knowledge of the geography and topography of Europe is useful. A tantárgy típusa: választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Tózsa István A tantárgy oktatói: Dr. Tózsa István A tantárgy szakmai tartalma: (Short Course Description: ) This course entitled The Region, gives the student an overview of the territorial structures of public administration in Europe. When they get acquainted with the features of regional development regarding the changes in cultural landscapes, economy, demography they will have an idea of the regional policy and planning as the most important impacts of the environment we live in. Also, the links between regional policy and local public administration will be shown from country to country depending on the nature of local authorities and governments (federal, regional, decentralized and unitary). At last, but not least, some basic topographic and geographic knowledge will be interpreted through projected slides, regarding the European regions from west to east and from north to south. Thus the student will get to know both the possible and existing forms of European regions, and their spatial geo-structure making up the smallest continent that was able to take the economic lead of the world during past centuries. Major related disciplines are regional planning, public administration, geography. Besides of lecturing, the course bases on the achievement of an interactive result, since in the second half of the course each student will have the opportunity to give a presentation or two of his or her home region (regarding development, policy, the role of public administration) as a description, using the knowledge and information picked up during the lectures and with the help of the disseminated teaching materials, the chosen or recommended web sites and the book used as textbook. A tantárgy tananyagának leírása: (Detailed Description of the Course: ) Week 1 Topic How are regions formed in economic, historic, cultural, logistic, geographic aspects, on micro and macro levels? What are the region forming agents and factors? How regions are being transferred into network of towns entering a global competition of settlements these days? Week 2 Topic What is the role and function of public administration of the regions in different countries in Europe? What is the NUTS system? How is it reflected in the EU and non-EU countries of Europe?

217

Week 3 Topic What is regional development and what is the regional structure of Europe like? Comparing the main continental regions of Europe, seeking the causes, responsible for their present day development status. Week 4 Topic The regional development and structure of Hungary. Hungarian regions from different aspects (like economic, administrative, folk, landscape). The macroeconomic structure of the country. The different (past) attempts to regionalize the country, and their consequences. Week 5 Topic What is regional policy? Its objectives, means, resources and outputs. The importance of regional marketing. What is the content of region marketing (auditing resources, demand, economic status and strategy, then imaging inner and outer corporation identity, the partners’ expectations and professional demands, finally auditing the marketing activity in economic, touristic, PR and infrastructural senses). Week 6 Topic What is the connection between regions and local public administration? What are the public administration functions of the regions? Concerning the decentralized, self-governmental and the territorial institutions of the central power. Week 7 Topic How can electric government be applied and manifested on the regional level? What is the future of the e-regions? The expected content of regional internet portals. How can the portals be evaluated and qualified? What is the benefit of electronic regional government? Week 8 Topic What is the regional structure of the European countries like? Public administration, governmental, macro-economic and geographic description of the West European regions (in Germany, the UK, Ireland, France, the Benelux states, Switzerland and Austria). Week 9 Topic Public administration, macro-economic, governmental and geographic description of the North European regions (in Norway, Sweden, Finland, Iceland and Denmark, Estonia). Week 10 Topic Public administration, governmental, macro-economic, and geographic description of the South European regions (in Italy, Spain, Portugal and Greece, Bosnia, Albania, Serbia, Macedonia, Croatia, Malta and Cyprus). Week 11 Topic Public administration, governmental, macro-economic, and geographic description of the East European regions (in Russia, Byelorussia, Moldavia, Georgia, Armenia and Ukraine). Week 12 Topic Public administration, governmental, macro-economic, and geographic description of the Central European regions (in Poland, Czech Rep., Slovakia, Romania, Bulgaria, Lithuania, Latvia, Slovenia). Week 13 Topic Presentations by the students introducing their chosen or home (micro)regions in the light of the lectures, the disseminated, studied teaching material, the recommended literature or the textbook. Week 14 Topic Presentations by the students introducing their chosen or home (micro)regions in the light of the lectures, the disseminated, studied teaching material, the recommended literature or the textbook. Week 15 Topic Exams Vizsgakövetelmény: beszámoló (Written test during the last lesson. If the score exceeds 50 % (minimum 51 %), the result of the student’s presentation (from 5 to 15 %) is added to reach the final grade.) Irodalomjegyzék: Compulsory reading (textbook): The Region (eds: Gy. Enyedi and I. Tózsa) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.

218

Supplementary readings: Decentralization: Experiments and Reforms (ed. T. Horváth, LGI Books, OSI/LGI Budapest, 2000. Studies on Common European Administration (ed. L. Lõrincz) BKÁE ÁK Tempus 12105-97, Budapest, 2000. EU Integration: Regional Policy Essays (ed. G. Máthé) BKÁE ÁK Tempus 1418-1999 Budapest 2001. Council of Europe: Local and Regional Authorities in Europe. No. 64. (Regionalisation and its Effects on Local Self-governments) GISCO-GIS of the European Communities. Progress Report 96/97 (1997) EUROSTAT, Luxembourg. EUROSTAT Regions: Nomenclature of Territorial Statistics. NUTS. 1995 Luxembourg. Statistical Regions in the EFTA countries and Central European Countries CEC 1999. Slugocki, J. (ed) Regionalism in Europe: Traditions and New Trends. European Centre for Regional and Ethnic Studies, Geneva, 1993. Galcs, P. – Lequesne, C. (eds) Regions in Europe – Routledge, London, 1998.

219

Question of (Minority) Autonomy in International and Domestic Politics and Law A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Question of (Minority) Autonomy in International and Domestic Politics and Law A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0-2 levelező tagozaton: 8 óra/félév Kreditérték: 2 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: őszi/tavaszi félév Az oktatás nyelve: English Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: Seminar - választható tantárgy A tantárgyfelelős intézet neve: Nemzetközi Intézet Tantárgyfelelős oktató: Dr. Vizi Balázs, PhD A tantárgy oktatói: Dr. Vizi Balázs, PhD, Dr. Tóth Norbert A tantárgy szakmai tartalma: The main goal of the subject is to give a brief introduction to the question of autonomy. More precisely segments of this topic having minority relevance are going to be analyzed through this course. After a short theoretic summary, the different forms of autonomy and their essential legal and political prerequisites are to be studied within the scope of the lectures. In addition some international legal questions and problems that are being raised by the issue of autonomy are going to be looked over during the semester. However, the backbone of this course will be the series of case studies having particular and indispensable importance within the topic referred above. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Concept of autonomy, theoretic questions and practical issues, 2. The question of self-determination, 3. Forms of autonomy I. 4. Forms of autonomy II. 5. Problems of minority autonomy on the field of (public international) law. 6. Case study 1. Autonomy of the Åland Islands 7. Case study 2. A Danish Autonomy Model? (Iceland, Faroe Islands, Greenland) 8. Case study 3. Regionalism in Spain 9. Case study 4. Devolution in the UK 10. Case study 5. The example of Italy 11. Case study 6. Some American examples: Québec, Nunavut, and the Atlantic Coast of Nicaragua 12. Case study 7. Eastern European cases (Gagauzia, Crimea, and the Caucasus) 13. Case study 8. Three different cases: Lapland, Hungary and Corsica. 14. Contemporary autonomy movements in Europe 15. Discussion and Final Test Vizsgakövetelmény: Essay Irodalomjegyzék /Selected bibliography

220

Cornell, Svante E: Autonomy and Conflict: Ethnoterritoriality and Separatism in the South Caucasus – Case of Georgia. Uppsala. Uppsala University Press Report No. 61. 2002. Dinstein, Yoram (ed.): Models of Autonomy. New Brunswick. Transaction Books. 1981. Gál, Kinga (ed.): Minority Governance in Europe. Budapest. Central University Press/ECMI Ghai, Yash (ed.): Autonomy and Ethnicity: Negotiating Competing Claims in Multiethnic States. Cambridge. Cambridge University Press. 2000 Hannum, Hurst: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination – The Accomodation of Conflicting Rights. Philadelphia. University of Pennsylvania Press. 1996. Horowitz, Donald L.: Ethnic Groups in Conflict. Berkeley. University of California Press. 1985. Lapidoth, Ruth: Autonomy: Flexible Solutions to Ethnic Conflicts. Washington DC. US Institute of Peace Press. 1996. Suksi, Markku (ed.): Autonomy – Applications and Implications. Kluwer Law International 1998. The Hague

221

Az autonómia és az állami beavatkozás A tantárgy megnevezése (magyarul): Az autonómia és az állami beavatkozás A tantárgy neve (angolul): Autonomy and the limits of state intervention A tanóra száma nappali tagozaton (EA+SZ): 0 + 2 óra/hét Kreditérték: 3 kredit A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/ a tantervben történő félévi elhelyezkedése: 3. félév Az oktatás nyelve: ANGOL Előtanulmányi kötelezettségek: angol nyelv ismerete A tantárgy típusa: szabadon választható A tantárgyfelelős intézet neve: Állam – és Társadalomelméleti Intézet Tantárgyfelelős oktató: Takács Péter tszv. egyetemi tanár A tantárgy oktatói: Szerletics Antal, PhD A tantárgy szakmai tartalma: Az erkölcsi normák jogi úton történő kikényszerítésének (jogi moralizmus) és az önkárosító cselekedetek tilalmának (paternalizmus) megítélése sok esetben mind a mai napig ellentmondásos. A tantárgy célja, hogy betekintést nyújtson a személyes autonómiát korlátozó paternalista és moralista állami szabályok elméleti kérdéseibe illetve, hogy gyakorlati példákon keresztül illusztrálja a különféle szabadságkorlátozó elvek működését.. A tantárgy tananyagának leírása: - Bevezető. A személyes autonómia fogalma, elemei. - Az állami beavatkozás korlátai. - Az állami beavatkozás korlátai II. - Jogi moralizmus (A Hart-Devlin vita) - Szólásszabadság és erkölcs - Erkölcs és magánélethez való jog I. - Erkölcs és magánélethez való jog II. - Jogi paternalizmus I. - Jogi paternalizmus II. - Szolidaritás és az állami redisztribúció korlátai - A kommunitarianizmus – liberalizmus vita - Összefoglalás Vizsgakövetelmény: vizsga (írásbeli, angol nyelven) Évközi tanulmányi követelmények: egy kb. 5 oldalas házi dolgozat megírása a tárgy valamely témaköréből (angol nyeven) Értékelés módszere: a házi dolgozat értékelése: nem felelt meg, illetve megfelelt minősítéssel történik. A vizsgára bocsátás feltétele a megfelelt minősítést tanúsító aláírás megszerzése. Kompetenciák leírása: A tantárgy anyagainak ismerete emeli a hallgatók elméleti jogi és politikai műveltségét, jogi és igazgatási kultúrájuk színvonalát, magabiztosabbá teszi őket a

222

gyakorlati munkában is. Hozzászoktatja őket az idegen nyelvű szakirodalom olvasásához és az önálló elméleti gondolkodáshoz Irodalomjegyzék: Platón: Az Állam (1. könyv); Arisztotelész: Politika (3. könyv) Michael Sandel: Justice: What is the Right Thing to Do? (London: Allen Lane, 2009) 8. fejezet John Stuart Mill: A szabadságról (1859) 1. fejezet Jonathan Riley: Mill on Liberty (London: Routledge, 1998) 2. fejezet H.L.A. Hart: Law, Liberty and Morality (London: Oxford University Press, 1963) 1. fejezet Ronald Dworkin: Do We Have a Right to Pornography?, in Ronald Dworkin, A Matter of Principle (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1985) John Corvino: Homosexuality and the Moral Relevance of Experience, in Hugh LaFollette (ed.): Ethics in Practice (Cambridge, Mass.: Blackwell, 1997) Judith Jarvis Thomson: A Defense of Abortion, in Hugh LaFollette (ed.): Ethics in Practice (Cambridge, Mass.: Blackwell, 1997) Gerald Dworkin: Paternalism 56 The Monist 64 (1972) Richard Thaler – Cass R. Sunstein: Nudge - Improving Decisions About Health, Wealth and Happiness (London: Penguin, 2009) Jean Hampton: Political Philosophy (Boulder, Colo.: Westview Press, 1996) Chapter 6. fejezet Michael Sandel: Justice: What is the Right Thing to Do? (London: Allen Lane, 2009) 6. fejezet Will Kymlicka: Contemporary Political Philosophy (Oxford: Oxford University Press, 1992) 6. fejezet. Tantárgy tematikája angolul: AUTONOMY AND THE LIMITS OF STATE INTERVENTION Course Description (Academic Year 2011-2012) Corvinus University of Budapest, Faculty of Public Administration Dr. Antal Szerletics Course Description: Legal regulations often interfere with individual freedom to promote the benefit of citizens or protect them from self-induced harm. But where do the limits of state intervention lie in democratic societies? Even though much ink has been spent on the issue, paternalistic and moralistic regulations remain in the centre of public attention. The aim of this course is to provide an introduction to the philosophical and legal framework related to personal autonomy and state intervention. Requirements: 1. Attendance (max. four unexcused absences are allowed) 2. Active participation during the classes 3. Presentation (20-30 minutes presentation based on one of the readings listed below) Prerequisite: none Structure of the Course:

223

1. The Notion of Autonomy. The Elements of an Autonomous Life. 2. The Limits of State Intervention (Historical Context) o Plato: The Republic (Book 1); Aristotle: Politics (Book 3) o Michael Sandel: Justice: What is the Right Thing to Do? (London: Allen Lane, 2009) Chapter 8. 3. The Limits of State Intervention II. (Historical Context) o John Stuart Mill: On Liberty (1859) Chapter 1. o Jonathan Riley: Mill on Liberty (London: Routledge, 1998) Chapter 2. 4. Legal Moralism (The Hart-Devlin Debate) o H.L.A. Hart: Law, Liberty and Morality (London: Oxford University Press, 1963) Chapter 1. 5. Morality and Freedom of Expression o Ronald Dworkin: Do We Have a Right to Pornography?, in Ronald Dworkin, A Matter of Principle (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1985) 6. Morality and the Right to Privacy I. o Homosexuality and Prostitution. o John Corvino: Homosexuality and the Moral Relevance of Experience, in Hugh LaFollette (ed.): Ethics in Practice (Cambridge, Mass.: Blackwell, 1997) 7. Morality and the Right to Privacy II. o Abortion and Euthanasia o Judith Jarvis Thomson: A Defense of Abortion, in Hugh LaFollette (ed.): Ethics in Practice (Cambridge, Mass.: Blackwell, 1997) 8. Legal Paternalism I. (Coercive Paternalism) o Gerald Dworkin: Paternalism 56 The Monist 64 (1972) 9. Legal Paternalism II. (Libertarian Paternalism) o Richard Thaler – Cass R. Sunstein: Nudge - Improving Decisions About Health, Wealth and Happiness (London: Penguin, 2009) 10. Distributive Justice (Solidarity and the Limits of Redistribution) o Jean Hampton: Political Philosophy (Boulder, Colo.: Westview Press, 1996) Chapter 6. o Michael Sandel: Justice: What is the Right Thing to Do? (London: Allen Lane, 2009) Chapter 6. 11. The Communitarianism – Liberalism Debate (Liberal Neutrality and Political Perfectionism) o Will Kymlicka: Contemporary Political Philosophy (Oxford: Oxford University Press, 1992) Chapter 6. 12. Conclusion The specified reading materials will be provided in advance to the participants in electronic format.

224

3. sz. melléklet: a Doktori Iskola tantárgyainak tematikái Kötelező főtárgyak A hatékony állam Tantárgy neve: A hatékony állam Oktató: Dr. habil. Bordás Mária, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelező főtárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja az állam hatékonyságára vonatkozó elméletek és gyakorlat bemutatása. Napjainkban az állam szerepe jelentősen megváltozott, a rendészeti jelleg helyett hangsúlyosabbá vált az állam szolgáltató jellege, és fokozott elvárás tapasztalható az állami feladatok ellátásának hatékonysága iránt. Kérdés – és ebben a közigazgatási irodalom sem ért egyet – hogy a hatékonyság csak az üzleti szférában, vagy a közigazgatásban is értelmezhető-e, és vannak-e ennek méréséhez megbízható módszerek. Vitatott az is, hogy az amerikai menedzsment szemlélet hogyan alkalmazható az európai weberi közigazgatási modellben. A tantárgy bemutatja, hogy a hatékony államnak milyen módszereit alakította ki az amerikai New Public Management, valamint hogy a centralizált és jogi szabályozáson alapuló európai közigazgatási rendszerekben a hatékonyság hogyan érvényesíthető a közigazgatási jogalkotásban és jogalkalmazásban, valamint a közszolgáltatások nyújtása során. A tantárgy óráinak tematikája: 1. Hatékonysági elméletek és gyakorlatok a közigazgatásban Az előadás azt mutatja be, hogy mi a hatékonyság jelentősége a közigazgatásban, és alkalmazásához az amerikai közigazgatási irodalom milyen elméleteket és gyakorlati módszereket dolgozott ki. Lényeges kérdés, hogy az amerikai gyökerű neoliberális gazdaságpolitika - amelyik az állam kisebb szerepvállalását, az üzleti elvek közigazgatásban történő alkalmazását, valamint a menedzsment elvek érvényesítését jelenti a közigazgatási szervek működésében – milyen befolyást gyakorol a jelenlegi közigazgatási rendszerekre, és alkalmazásuknak mik a tapasztalatai. 2. A neoliberalizmus hatása a közigazgatás feladatainak ellátására Az előadás keretében a hallgatók megismerkedhetnek azzal, hogy a neoliberalizmus hogyan határozza meg az állam szerepét a gazdaságban, és ez milyen folyamatokhoz vezetett a nemzetállamok gazdasági érdekérvényesítő képességében, illetve milyen nemzetközi intézmények jöttek létre ezen a területen. Az előadás a továbbiakban azt elemzi, hogy a magyar közigazgatásra milyen hatást gyakorolt a neoliberális gazdaságpolitika, és hogy kialakultak-e olyan intézmények, amelyek

225

alkalmasak arra, hogy a gazdaság fejlesztése és az állam gazdaságpolitikája a nemzetállam érdekeinek megfelelően történjen. 3. Az amerikai menedzsment szemléletű közigazgatás és az európai weberi közigazgatási modell Az előadás vázlatosan ismerteti az amerikai és az európai közigazgatási rendszerek kialakulását, azok eltérő vonásait, majd a továbbiakban azt elemzi, hogy az egyes közigazgatási intézmények milyen elvek és értékek mentén kerülnek alkalmazásra. Lényeges szempont, hogy a közérdek hogyan érvényesíthető. Fontosnak tartjuk annak megismertetését is, hogy mit jelent a be nem avatkozó, a rendészeti, a gondoskodó, a jóléti és a szolgáltató közigazgatás, és hogy a közigazgatásnak ezek a funkciói jobban szolgálják-e a közigazgatási feladatok hatékonyabb ellátását, mint a vállalati igazgatás elvei alapján szervezett közigazgatás. 4. Az üzleti elvek alkalmazása a közigazgatási feladatok ellátásában Az egyik legnagyobb hatást napjainkban az üzleti elvek alkalmazása gyakorolta az állami feladatok ellátására. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy hol húzható meg az a határ, amikor az állami feladatok átadhatók üzleti vállalkozások számára. Ezen a területen nem alakult ki egységes gyakorlat. Az előadás bemutatja a leggyakrabban alkalmazott szerződéseket, amelyekkel az állami feladatok üzleti vállalkozások számára is végezhetők. A legkérdésesebb ezek közül a PPP beruházásokra kötött szerződések jogi szabályozása, különös tekintettel a hatékonyság és az állam gazdasági érdekeinek érvényesítésére. 5. A menedzsment elvek lehetőségei a közigazgatás működésében A közigazgatási irodalomban számtalan olyan módszer ismeretes a közigazgatási szervek költségvetésével, a vezetéssel, és a közszféra dolgozóinak teljesítményével kapcsolatban, amelyek alkalmasak a közigazgatási szerv hatékonyabb működésének elősegítésére. A nemzetközi gyakorlat ezek sikeres alkalmazását bizonyítja. Fontosnak tartjuk annak megismertetését, hogy mi a menedzsment módszerek lényege, és hogy alkalmazásuknak milyen feltételei vannak a közigazgatásban. Lényeges szempont, hogy a közigazgatás feladatait a legalacsonyabb költséggel és a legjobb minőségben lássa el, valamint hogy a vezetés és a humánerőforrás politika korszerű elveken alapuljon. 6. Közpolitikai szemlélet az állami feladatok megvalósításában Az előadás ismerteti a közpolitika kialakulását, és azokat a módszereket, amelyekkel az állami feladatok hatékonyabban láthatók el. A közpolitika az amerikai menedzsment elvek közül a legnagyobb hatású, és alkalmazásával a leglátványosabb eredmények érhetők el a közigazgatási feladatok hatékony végrehajtásában. Bemutatásra kerül az is, hogy a legújabb kutatások milyen eredményekre jutottak azzal kapcsolatban, hogy a közpolitikai szemlélet hogyan érvényesül a mai magyar

226

közigazgatásban, amely a hagyományos weberi elveket követi, és amelyben a közigazgatási kultúra is alacsony szintű. 7. A közszolgáltatások szervezésének kérdései A közszolgáltatások napjainkra jelentősen átalakultak, és körük – az állam szolgáltató funkciójának hangsúlyossá válásával – jelentősen kibővült. A legfontosabb elvárás a közszolgáltatásokkal szemben, hogy a közigazgatás a közpénzeket hatékonyan működtesse, amikor a közszolgáltatásokat nyújtja. Az előadás elemzi azokat a módszereket, amelyek az utóbbi évtizedekben kerültek alkalmazásra, annak érdekében, hogy a közigazgatás alacsony árú, és jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtson. Ismertetjük az amerikai és az európai privatizációs gyakorlatot, különös tekintettel a piac intézményeire és az állami felelősségvállalás kérdéseire. 8. A jóléti szolgáltatások hatékonyságának kérdései A jóléti szolgáltatások sajátos helyet foglalnak el a közszolgáltatások között, mivel az európai hagyományok szerint a szolidaritás elvének feltétlenül érvényesülnie kell. Ugyanakkor igény mutatkozik arra is, hogy az állam – amikor a közpénzeket felhasználja – hatékonyan működtesse a jóléti intézményeket. Az előadás keretében bemutatjuk, hogy a jóléti szolgáltatások hatékonyságának növelésére milyen módszerek ismertek. Az egészségügyi szolgáltatások esetében az orvostechnika lehetőségei és az erőforrások korlátjai közötti növekvő különbség az ellátáshoz való jog újra gondolását teszi szükségessé. 9. A jogalkotás és a dereguláció szerepe a közigazgatás hatékony működésében Sokan a hatékony állam garanciáját a jogi szabályozás leépítésében látják. Lényeges szempont, hogy a közigazgatás ne legyen túlszabályozott, bürokratikus, a jogi szabályozás feleljen meg a jogállami követelményeknek, és a gazdasági tevékenységeket ne akadályozza indokolatlanul. Az előadás bemutatja, hogy a deregulációnak milyen módszerei ismertek, és alkalmazásuk hogyan segítheti elő a közigazgatás hatékonyabb működését. A dereguláció eredményeként számszerűsíthető az adminisztratív terhek csökkenése, és nő az ügyfelek megelégedettsége is. Lényeges az is, hogy a jogalkotás is megfeleljen a hatékonysági kritériumoknak. 10. Az elektronikus közigazgatás alkalmazási területei A legtöbbet ígérő módszer a közigazgatás hatékonyságának növelésére az elektronikus ügyintézés alkalmazása. Fontos kiemelni, hogy az elektronikus közigazgatás nem csak egy fejlettebb technika alkalmazását jelenti, hanem ehhez a közigazgatásban megfelelő ügyfélutak és szervezési módszerek kialakítását is. Az előadás arra is kitér, hogy az elektronikus közigazgatás létrehozásához milyen jogszabályi garanciák szükségesek, valamint azt is bemutatja, hogy a nemzetközi és a hazai gyakorlatban milyen vezetékes és a mobil távközlés megoldások születtek a hatósági ügyintézés és a hatósági díjak fizetése területén.

227

11. A szabályozás szerepe a közigazgatásban Az előadás elemzi a közigazgatási szabályozás indokait, céljait, és ismerteti, hogy a szabályozásnak milyen sajátosságai vannak az olyan kiemelt területeken, mint a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi szektor felügyelete, és melyek a legújabb tendenciák. A közigazgatási szabályozás hagyományos eszközeinek - mint az engedélyezés, a felügyelet, az ellenőrzés, a minőségi, egészségügyi, biztonságossági követelmények előírása - is egyre nagyobb a jelentősége az egyre bonyolultabbá váló gazdasági tevékenységek hatásaként. 12. A közigazgatás szervezete és a hatékonyság szempontjai Az előadás azt mutatja be, hogy a közigazgatásban milyen szervezetek jöttek létre egy-egy állami feladat ellátására, valamint hogy ezek hatásköre és eljárási normái milyen összefüggést mutatnak a hatékony működéssel. Lényeges szempont a politikai és a szakértői apparátus elkülönülése is. A közigazgatás hatékonysági reformjai gyakran a közigazgatási szervek leépítését célozzák, amely nem lehet mechanikus, hanem olyan szempontokat kell figyelembe venni a közigazgatás szervezetrendszerében a feladatok elosztásánál, mint a decentralizáció, a dekoncentráció és a regionalizáció. 13. A közpénzek felhasználásának hatékonysága – az állami korrupció elleni eszközök A hatékony állam központi kérdése a közpénzek felhasználása. Az előadás ismerteti, hogy a közpénzek hagyományos számviteli szemléletén kívül milyen hatékonysági elvek kerülnek alkalmazásra napjainkban. Kérdés, hogy a nyitottság, átláthatóság és az elszámoltathatóság érvényesítése milyen intézmények létrehozását teszi szükségessé. Az állami korrupció jelensége a mai Magyarországon a leginkább veszélyezteti a közpénzek hatékony felhasználását. Az előadás bemutatja, hogy az állami korrupció elterjedését mely intézmények hiánya, illetve inadekvát működése teszi lehetővé, és milyen változtatások lennének szükségesek. 14. A jogalkotás és a jogalkalmazás szerepe az állami feladatok hatékony ellátásában A közigazgatási jogalkotás szerepe megnőtt a rendeleti jogalkotás egyre szélesebb körűvé válásával. A rendeleti jogalkotás garanciális szabályain túl, a jogszabályok minőségének is egyre nagyobb jelentősége van. Kérdés, hogy a jogszabályok minősége milyen eszközökkel javítható? Az előadás arra is kitér, hogy a hatósági jogalkalmazással szemben milyen követelmények fogalmazhatók meg, a jogszabályokban megfogalmazott tényállások és az eljárási rend hogyan illeszkedik az adott jogterület sajátosságaihoz, valamint hogy az eljárások az ügyfél szempontjából milyen mértékben számíthatók ki. Irodalomjegyzék

228

 Bordás Mária: A közigazgatás gazdaságtana – a gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái (Unió Kiadó 2009.)  Ágh Attila: Az amerikai közpolitika. Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Pesti Sándor. Budapest, 2001, Rejtjel Kiadó.  Ágh Attila: Az európai közpolitika. Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Pesti Sándor. Budapest, 2001, Rejtjel Kiadó.  Ágh Attila: Az EU közpolitikai intézményei és folyamatai. Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Pesti Sándor. Budapest, 2001, Rejtjel Kiadó.  Vass László: A közpolitika és magyarországi környezete. Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette: Pesti Sándor (Rejtjel Kiadó 2001.)  Szamel Katalin (szerk.) Közérdek és közigazgatás (MTA Jogtudományi Intézet 2008.)  Hajnal György: Adalékok a magyarországi közpolitika kudarcaihoz (KSzK ROP 3.1.1. Programigazgatóság 2008.)  Hajnal György: Hatékonyság és teljesítmény az Európai Unió országának közigazgatásában. In: Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Szerk.: Lőrincz Lajos. Párizs, 2003, Unió Kiadó.  Lőrincz Lajos (szerk.) Eredményesség és eredménytelenség a közigazgatásban (MTA Jogtudományi Intézet 2009.)  Lőrincz Lajos (szerk.) Hogyan korszerűsítsük a közigazgatást? A követendő út MTA Jogtudományi Intézet, 2007.  Lőrincz L. – Nagy E. – Szamel L.: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1976.)  Matolcsy György: Éllovasból sereghajtó – elveszett évek krónikája (Éghajlat Könyvkiadó 2008.)  Horváth M. Tamás: Közmenedzsment (Dialóg Campus Kiadó 2005.)  Gulyás Gyula (szerk.) Közszolgálat és etika (Helikon Kiadó 1997.)  Szigeti Ernő (szerk.) Régió, közigazgatás, önkormányzat. (Magyar Közigazgatási Intézet 2001.)  Horváth Gyula (szerk.) Régiók és települések versenyképessége. (MTA Regionális Kutatások Központja 2006.)  Magas István: Globalizáció és nemzeti piacok. Liberális felfogások. Budapest, 2007, Napvilág Kiadó.  Budai Balázs Benjámin: M-kormányzat - M-demokrácia (Akadémia Kiadó 2005.)  Budai Balázs Benjámin: E-GOVERNMENT avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában (Aula Kiadó 2002.)  Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái (Egészséges Magyarországért Egyesület 2002.)  Orosz Éva: Egészségügyi rendszerek és reformtörekvések (Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány 1992.)  Kornai János: Az egészségügy reformjáról (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998.)  Mihályi Péter: Magyar egészségügy: diagnózis és terápia (Springer Orvosi Kiadó Kft. 2000.)  Sárközy Tamás: A korai privatizációtól a késői vagyontörvényig – Az állami tulajdon jogának fejlődése (HvgORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009.)  Sárközy Tamás: A hatékonyabb kormányzásért (avagy egy technokrata reménytelen bozótharca az államapparátussal és a politikával szemben). (Magvető Kiadó 1996.)  Lőrincz Lajos: Magyar közigazgatás: dilemmák és perspektíva (Akadémia Kiadó 1988.)

229

 Báger Gusztáv – Kovács Árpád: Korrupció és közigazgatás. In: A közszféra és a gazdaság versenyképessége. Szerk.: Báger Gusztáv és Czakó Erzsébet (Állami Számvevőszék, Fejlesztési és Módszertani Intézet 2007.)  Báger Gusztáv – Vigvári András: Államreform, közpénzügyi reform – Nemzetközi trendek és hazai kihívások (Állami Számvevőszék, Fejlesztési és Módszertani Intézet 2007.)  Báger Gusztáv (szerk.) A köz- és magánszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok (Állami Számvevőszék, Fejlesztési és Módszertani Intézet 2007.)  Lőrincz Lajos: A kormányzás modernizációja. Magyar Közigazgatás, 2006/11. szám.  Sárközy Tamás: Gondolattöredékek a kormányzás modernizálásáról. Magyar Közigazgatás, 2006/3–4. szám.  Lőrincz Lajos: Közigazgatási reformok: mítoszok és realitás. Közigazgatási Szemle, 2007/8. szám.  J. E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana. (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2000.)  Ulrich Beck: Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései – Válaszok a globalizációra. (Belvedere, 2005.)  G. W. Kolodko: Globalizáció és a volt szocialista országok fejlődési tendenciái. (Kossuth Kiadó 2002.)  David Osborne – Peter Hutchinson: A kormányzás ára – Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején (Alinea Kiadó 2006.)  Osborne – T. Gabler: Új utak a közigazgatásban – Vállalkozói szellem a közösségi szektorban (Kossuth Könyvkiadó, 1994.)  Istvan Tozsa – Balázs B. Budai: M-Government – T-Government Latest Technological Trends in Public Administration (Adamas Studio 2006.)  K. Janda – J. M. Berry – J. Goldman: The Challange of Democracy – Government in America (Houghton Mifflin Company 1995.)  Waldo: The Administrative State (Holmes & Meier Publishers, Inc. 1984.)  D. H. Rosenbloom – R. O’Leary: Public Administration and Law (Marcel Dekker, Inc. 1997.)  D. H. Rosenbloom: Public Administration – Understanding Management, Politics, and Law in the Public Sector (Random House, Inc. 1986.)  E.S. Savas: Privatization - The Key to Better Government (Chatham House Publishers Inc. 1987.)

230

A fenntartható közigazgatás Tantárgy neve: A fenntartható közigazgatás Oktató: Prof. Dr. Bukovics István, DSc., egyetemi tanár NKE KTK A tantárgy típusa: kötelező főtárgy Az oktatás nyelve: magyar, orosz A tantárgy szakmai tartalma: Magyarország már a közép- és különösen hosszú távú fejlesztéspolitikáját, az ezt meghatározó stratégiai célokat, ezzel összefüggésben a közigazgatás rendszerét nagyban befolyásolják a fenntartható fejlődéssel, a társadalom fenntarthatóságával, fejlesztésével összefüggő problémák, kihívások kezelése. Ez a kérdéskör nem csak az állam, a társadalom és a döntéshozók, továbbá a lakosság, hanem a tudomány figyelmének központjába is került, azaz megállapítható, hogy kilépett a szűk szakmai körökből. Mindez azzal, hogy a fenntarthatóság jelentősen meghatározza és befolyásolja az ország társadalmi és gazdasági helyzetét, ma már államvezetési kérdés az ország és a lakosok biztonságos élet- és munkakörülményeinek fenntartása, röviden a fenntarthatóságuk. Mindez olyan nemzeti ügy, ami a közigazgatáson keresztül valósul meg. A fenntarthatóság fogalma a Római Klub „A növekedés határai” című munkájának alapján két jelentéstartalommal bír. Ezek a fenntartható fejlődés és a fenntartható funkció. Ebből levezetve fenntartható közigazgatáson egy mesterséges környezet funkcionális fenntarthatóságát értjük. Ennek alapján a fenntarthatóságot vizsgálni annyit tesz, mint a fenntarthatóság szükséges és elégséges feltételeit vizsgálni. Technikailag egy rendszer-mint például a közigazgatás- funkcióinak feladata az erre alkalmas intézményekkel és intézkedésekkel, szabályozókkal ragadható meg. Tehát elvárás a közigazgatástól mint rendszertől a jó működés. Minthogy hibamentes rendszer nincs,egyes felfogások szerint nem is létezhet,a kihívás a rendszer diszfunkcióinak folyamatos kezelése,vagyis a nemkívánatos események megelőzése és/vagy elhárítása. Ez a problémakör itt kapcsolódik a biztonsági kockázatelemzés, kockázatkezelés módszertanához. A biztonság elemi erejű emberi igény, a biztonság igény együtt nő a védelemre szoruló közös és egyéni javak, valamint kulturális javak tömegével, hisz minden javunk szüntelenül veszélyben forog. Az állampolgár a biztonságot egyrészt az állam által szolgáltatásként nyújtott közbiztonságban, jogbiztonságban, és szociális biztonságban kapja, másrészt közösségi szolidaritásban, amely közvetlenül, vagy állami kötelezettség vállalás formájában fejeződik ki. Harmadrészt a biztonság egy részét az érdekeltek a piacon szerzik be. Egyrészt biztosítási szerződésekkel, biztonsági berendezések és szolgáltatások vásárlásával, másrészt személyzet alkalmazásával. A funkciónálisan fenntartható közigazgatás elemzésének legfőbb célja a kockázat, extrémitások jobb megértése. Ebben a kontextusban a jobb megértés azt jelenti, hogy mennél több logikailag igazolható tudományos következetést tudunk levonni, bizonyos előre rögzített alapfeltevésekből, annál jobban értjük a dolgot. A jobb megértés azonban korlátozott. A korlát abban áll, hogy a valóság minden időpontban tartalmaz az emberi ész számára nem kiismerhető, ugyanakkor az idő múlásával változó részt. Ezt a részt az ember, mivel a veszély felmérésekor a szó legszorosabb értelmében számolni kell vele, olyan módszerekkel próbálják elemezni, amelyek a bizonytalanságot és a fenntarthatóságot biztonsággal és megbízhatóan figyelembe veszik.

231

A társadalmi és természeti jellegű új kihívások tanulmányozása során rá kellett ébredni arra, hogy a jelenségek leírásán és magyarázatán kívül, vagyis lényegesség esszentiális filozófiai kategóriája mellett megjelenik egy új kategória, a létfontosságú, a vitális. Az egzakt természettudományi paradigmán belül általában nincs helye a létfontosságúnak, mint olyannak és rendszerint ez elhanyagolásra is kerül. Témakörünkön belül a biztonság, a közigazgatás funkcionális biztonsága azonban, mint létfontosságú elméleti fogalom szerepel. A téma feldolgozása keretében továbbá feldolgozandó az intézménykarektorológia alkalmazása, a közigazgatási intézmény esetére a rendszerkarakterológia fogalmi rendszerében. A rendszerkarakterológia paradigmájának lényege, hogy a rendszerek működésének tudományos megítélését azok diszfunkcióiból eredeztetik. Ennek alapján lehet értelmezni a rendszerek alkatát, egzakt értelmet tulajdonítva olyan kifejezéseknek, mint kockázatkezelő, kockázatvállaló, kockázatviselő alkatú intézmény. A rendszer diszfunkcióiból, a rendszer környezetével való kapcsolatára képes következtetni és kvantitatívan jellemezni a környezeti hatásokra adott válaszreakciókat és visszacsatolásokat is. A tantárgy óráinak tematikája:  Fenntartható fejlődés, növekvés, funkcionális fenntarthatóság;  Az állam, közigazgatás és a biztonság fogalmi rendszerei;  Fenntarthatóság, fenntartható közigazgatás, fenntartható biztonságos közigazgatás;  A közigazgatás, mint biztonsági szolgáltatás;  Valószínűségi, logikai-nemvalószínűségi kockázatelemzési modellek;  Közigazgatás intézménykarakterológia, közigazgatási rendszerkarakterológia. Irodalomjegyzék  Bukovics István: A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus elmélete; MTA doktori értekezés, Budapest 2007 www.drbukovics.hu  Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezet; Gondolat Kiadó, Budapest 1984.  Ulrich Beck: A kockázattársadalom; Századvég Kiadó, Budapest 2003.  Kökényesi József-Andriska Szilvia: Általános közigazgatási ismeretek; Közigazgatási Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Kiképző Központ, Budapest 2009.  Bukovics István-Kiss Ernő: Beszélhetünk-e kockázattársadalomról Magyarországon? Belügyi Szemle 52. évf. 7-8-as szám.  Bukovics István: A fenntarthatóság, mint katasztrófaelméleti probléma; Fenntartható fejlődés Magyarországon-jövőképek és forgatókönyvek Szerk. Bulla Miklós-Tamás Pál. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2006.  R. Carnop: Logical Foundations of Probability; Chicago University Press, 1950.  Tisza László: The Conceptual Structure of Phisics. Review of Modern Phisics, 35.  USA, 1963.  Yerkes-Dobson: The Relation of Strenght of Stimulus to Rapidity of Habitformulation Journal of Comperative Neurology and Psychology, 18.

232

A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Tantárgy neve: A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Oktató: Dr. habil. Halász Iván, egyetemi docens, NKE KTK Gajduschek György, PhD,egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem A tantárgy típusa: kutatás-módszertani tárgy (kötelező) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy oktatása kettős célt szolgál. Egyfelől és elsősorban a Ph.D. képzésben résztvevő hallgatókat kívánja segíteni a disszertáció elkészítésében a tudományosság fogalmi és tartalmi követelményeinek tisztázásával, a közigazgatás-tudományra és kapcsolódó tudományterületeire (jog, politikatudomány, szociológia, menedzsment) koncentrálva. Másfelől olyan kutatás-módszertani ismereteket kíván átadni, amelyek a közigazgatás gyakorlatában, magasabb szinten dolgozó közszolgálati tisztviselők esetében lehetővé teszik akár empirikus adatfelvételek előkészítését, esetlegesen lebonyolításának menedzselését, annak érdekében, hogy a közszolgálatban felmerülő problémákra adekvátabb, megalapozottabb válasz legyen adható. A tárgy lényegében három nagy témakört ölel fel a következők szerint: 1. A tudományos vizsgálódás általános kérdései; a tudományos munkákkal szemben nemzetközileg megfogalmazódó követelmények. 2. A jogtudományi kutatás sajátságai, sajátos módszerei. (E terület önálló kezelése a jogtudomány sajátos jellegéből következik.) 3. A társadalomtudományi kutatás módszerei. Természetesen az egyes részek szorosan összefüggenek. Erre a tárgy oktatása során „kereszthivatkozásokkal” is felhívjuk a hallgatók figyelmét. A tantárgy óráinak tematikája: A tudományos kutatás módszertana:  Bevezetés. A tárgy tartalma, követelmények.  A tudomány sajátságai. A tudományos elemzés eltérése más formáktól (pl. publicisztikától, kormányzati előterjesztéstől).  A tudományos dolgozat formai és tartalmi alapkövetelményei. Struktúra, az állítások alátámasztásának módja, idézés. Tipikus hibák és elkerülésük módja. A tudományos kutatás etikája.  A tudományos kérdésfelvetés. A kérdésfelvetés pontos meghatározása. Tipikus hibák és elkerülésük módja.  A kérdés megválaszolásának módja. Lehetséges módszerek. Az operacionalizálás. A fontos és a megválaszolható kérdések közötti feszültségről. Tipikus hibák és elkerülésük módja.  A tudományos vizsgálódás területei a közigazgatás esetében. Elméleti és alkalmazott kutatás. Normatív deskriptív megközelítés elkülönítése. Probléma- és tudományterületek. Nemzetközi és hazai trendek.  Az összehasonlítás szerepe a jog- és társadalomtudományokban. Történeti és nemzetközi összehasonlítás.  Az összehasonlító kutatás problémái. Funkcionális vs. strukturális összehasonlítás. Az eltérő jelentések problémája.  Az összehasonlító közigazgatás-tudományról. Történeti áttekintés. Fontosabb irányzatok, eredmények. 233

A jogtudomány módszertana:  A jogtudományi vizsgálódás sajátságai (a társadalomtudományokhoz viszonyítva). A jogtudomány tárgya. Jogdogmatika, jogszociológia. A jogtudományi vizsgálódás újabb irányzatai: kritikai jogelmélet, joggazdaságtani megközelítés, jog és irodalom megközelítés.  A jogi szöveg elemzése. Jogértelmezési módszerek. A jogpozitivista, a jogdogmatikai megközelítés. A logikai konzisztencia vizsgálata.  A jog hatásainak vizsgálata. Előzetes és utólagos vizsgálódás. „Regulatory Impact Assessment”. (RIA)  RIA folytatása. Összegzés. A társadalomtudomány módszertana:  Empirikus kutatási célok és műfajok; a társadalomtudományi kutatás sajátságai, eltérése a jogtudományi kutatásoktól. A normativitás és az „értelmezés” problémája. Néhány példa a közigazgatást érintő elméleti és az alkalmazott társadalomtudományi kutatásra.  „Research design”-ok: A research design fogalma, jelentősége, legfontosabb kvantitatív design-ok (experimentális, kvázi-experimentális, nem-experimentális)  Konceptualizálás, operacionalizálás, méréselmélet és mérési szintek, adattípusok (kvantitatív, kvalitatív)  Kvalitatív kutatások I.: Adatfelvételi módszerek. Félig strukturált és nem strukturált interjúk, dokumentumelemzés  Kvalitativ kutatások II: Az esettanulmány módszer. Case study research design-ok és alkalmazásaik  Kvalitatív kutatások III.: Kvalitatív adatelemzési módszerek. Kvalitatív elemzési eredmények prezentálása  Kérdőíves vizsgálatok: Kérdőívek tervezése, kérdéstípusok, kérdőíves eszközök validálása  Mintavételi fogalmak és eljárások (véletlen és nem véletlen minta, reprezentativitás, lépcsős és rétegzett mintavétel, súlyozás)  Adatkezelés, adatbázis ismeretek: adatstruktúrák, relációs adatbázisok, gyakorlatban előforduló adatkezelési feladatok megoldása (SPSS és/vagy MS Access), adatrögzítés, változók kódolása, adattisztítás, missing values  Sokaság egy ismérv szerinti vizsgálata (eloszlások különböző adattípusok esetén  Sokaság két ismérv szerinti vizsgálata: korrelációk, független és páros mintás t próba, khi-négyzet próba  Sokaság több ismérv szerinti vizsgálata: többváltozós regresszió, parciális korreláció, ANOVA Irodalomjegyzék  Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás módszertana. Balassi Kiadó (legutóbbi kiadás)  Jogtudományi kutatáshoz az érintett tanszék(ek)kel később meghatározandó tankönyv(ek). (Esetlegesen a Jakab András által szerkesztett, megjelenés alatt álló jogtudományi munka.)  Elizabethann O'Sullivan, Gary R. Rassel, Maureen Berner: Research Methods for Public Administrators. New York: Pearson Longman  Ezzy, Douglas (2002): Qualitative analysis. Practice and innovation, London: Routledge

234

 Jensen, Jason L. and Robert Rodgers (2001): Cumulating the intellectual gold of case study research, Public Administration Review 1:2 pp. 235-246  McCrudden, Christopher (2006): Legal research and the social sciences, The Law Quaterly Review 122:3 pp. 632-650  McNabb, David E. (2002): Research methods in public administration and nonprofit management: Quantitative and qualitative approaches, Armonk, N.Y.: M.E. Sharpe  Seale, Clive (1999): The quality of qualitative research, London: Sage  Strauss, Anselm L. and Juliet Corbin (1998): Basics of qualitative research. Techniques and procedures for developing grounded theory, London: Sage  Yin, Robert K. (2003): Case study research. Design and methods (3rd ed.), Thousand Oaks, CA: Sage Az esetleges további irodalmakat hallgatók igényeihez igazodva az oktató határozza meg.

235

Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Tantárgy neve: Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Oktató: Dr. habil. Bordás Mária, egyetemi docens NKE KTK Dr. Hajnal György, egyetemi docens, NKE, KTK A tantárgy típusa: kutatás-módszertani tárgy (kötelező) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatókat képessé tegye a legfontosabb empirikus társadalomtudományi kutatási és elemzési módszerek megértésére és önálló alkalmazására. A társadalomtudományi kutatás konceptuális alapkérdései, a különböző kutatási „műfajokkal” kapcsolatos korlátok és előfeltevések exponálása mellett a fő hangsúly az adatfelvételi, elemzési és prezentációs eszközök gyakorlati, a valóságoshoz hasonló körülmények közötti gyakorlati, készség szintű alkalmazására történő képessé tevésen van. A kurzus a felölelt témákat és a didaktikai célú illusztrációk, gyakorlati alkalmazások körét tekintve elsődlegesen a közigazgatás, a különböző közpolitikák világában előforduló társadalomtudományi empirikus elemzési feladatokra – így például a közigazgatási szervezeti jellemzők konceptualizálására, operacionalizálására és mérésére, illetve a közpolitikák és programok teljesítményjellemzőinek menet közbeni nyomon követésére és utólagos méréséreértékelésére stb. – fókuszál. A tantárgy óráinak tematikája:  A közigazgatás-tudomány diszciplináris státusa és episztemológiája: Nemzetközi és hazai trendek és megközelítések  Empirikus kutatási célok és műfajok; a tudományos munka kritériumai; kutatási ambíciók és kérdések; a tudományos kutatás etikája  Research design-ok: A research design fogalma, jelentősége, legfontosabb kvantitatív design-ok (experimentális, kvázi-experimentális, nem-experimentális)  Konceptualizálás, operacionalizálás, méréselmélet és mérési szintek, adattípusok (kvantitatív, kvalitatív)  Kvalitatív kutatások I.: Adatfelvételi módszerek. Félig strukturált és nem strukturált interjúk, dokumentumelemzés  Kvalitativ kutatások II: Az esettanulmány módszer. Case study research design-ok és alkalmazásaik  Kvalitatív kutatások III.: Kvalitatív adatelemzési módszerek. Kvalitatív elemzési eredmények prezentálása  Kérdőíves vizsgálatok: Kérdőívek tervezése, kérdéstípusok, kérdőíves eszközök validálása  Mintavételi fogalmak és eljárások (véletlen és nem véletlen minta, reprezentativitás, lépcsős és rétegzett mintavétel, súlyozás)  Adatkezelés, adatbázis ismeretek: adatstruktúrák, relációs adatbázisok, gyakorlatban előforduló adatkezelési feladatok megoldása (SPSS és/vagy MS Access), adatrögzítés, változók kódolása, adattisztítás, missing values  Sokaság egy ismérv szerinti vizsgálata (eloszlások különböző adattípusok esetén  Sokaság két ismérv szerinti vizsgálata: korrelációk, független és páros mintás t próba, khi-négyzet próba

236

 Sokaság több ismérv szerinti vizsgálata: többváltozós regresszió, parciális korreláció, ANOVA Irodalomjegyzék  Ezzy, Douglas (2002): Qualitative analysis. Practice and innovation, London: Routledge  Jensen, Jason L. and Robert Rodgers (2001): Cumulating the intellectual gold of case study research, Public Administration Review 1:2 pp. 235-246  McCrudden, Christopher (2006): Legal research and the social sciences, The Law Quaterly Review 122:3 pp. 632-650  McNabb, David E. (2002): Research methods in public administration and nonprofit management: Quantitative and qualitative approaches, Armonk, N.Y.: M.E. Sharpe  Seale, Clive (1999): The quality of qualitative research, London: Sage  Strauss, Anselm L. and Juliet Corbin (1998): Basics of qualitative research. Techniques and procedures for developing grounded theory, London: Sage  Yin, Robert K. (2003): Case study research. Design and methods (3rd ed.), Thousand Oaks, CA: Sage

237

Általános kutatás-módszertani kérdések Tantárgy neve: „Általános kutatás-módszertani kérdések” Oktató: Hornyacsek Júlia, PhD A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (kötelező) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A kutatói szeminárium keretében feldolgozandó tantárgy legfontosabb célkitűzése, hogy a tudományos kutatás elméleti, gyakorlati, illetve módszertani kérdéseivel foglalkozó doktoranduszok korszerű ismereteket szerezzenek a tudomány- és a kutatásmódszertan meghatározó kérdéseiről, a tudományos tevékenység legfontosabb formáiról. 1. A kutatói szeminárium a következő kiemelt kutatás-módszertani kérdésekben ad ismereteket:  Mi a kutatás-módszertan?  Milyen módszerekkel kezdhetünk el egy kutatást?  Hogyan építhető fel egy kutatás folyamata? A tudomány a tudás, az ismeret bővítése, munkája a kutatás, aminek eredménye az ismeretalkotás. Az ismeretalkotás célja lehet:  valamely gyakorlati vagy elméleti probléma megoldása,  egy tudományág, diszciplína fejlesztése  a tudományos munkára való alkalmasság bizonyítása értekezéssel ("vizsga-" vagy versenydolgozattal). A kutatás típusa – szempontunkból nézve – új információt létrehozó primerkutatás vagy meglévő információkat hasznosító szekunderkutatás. Az ismeretalkotás pedig: "belső", kreatív, ismeretképző vagy "külső", megismerő, ismeretfeltáró. 2. A kutatással kapcsolatos kulcsfontosságú fogalmak, amelyek a kutatói szeminárium során meghatározásra, és a tartalmuk tisztázásra kerülnek:  kutatás  módszer  indukció  dedukció  formatív értékelés  szummatív értékelés 3. Az alapkutatás célja a természetre vagy a társadalomra vonatkozó alapvető tudás, elméleti ismeretek előállítása. Az alkalmazott kutatás gyakorlati kérdések megválaszolására koncentrál úgy, hogy viszonylag közvetlenül használható megoldásokat szolgáltat. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás tulajdonképpen egy skála két végpontját jelentik, a legtöbb kutatás kevert kutatásnak tekinthető, amelyben az alkalmazott kutatás szolgáltat alapot alapvető tudás megfogalmazására, és természetesen a fordított helyzet is előfordulhat. 4. Az értékelő kutatás a vizsgált objektum vagy folyamat értékét, érdemét vagy minőségét kívánja meghatározni. Az értékelő kutatásnak, célja szerint, két altípusát különböztetjük meg:  a formatív értékelés egy folyamatban vagy egy objektum állapotában bekövetkezett változást (javulást) vizsgálja;

238



a szummatív értékelés összefoglaló ítéletet alkot egy folyamat vagy objektum pillanatnyi állapotáról, és az ítéletalkotás után legtöbbször döntés születik a folyamat vagy egy program folytatásáról.

5. A kutatás fogalma: a világegyetem és saját magunk megismerésére irányuló folyamat, cselekvés, és társadalmi tevékenység. A kutatás történhet leíró céllal, amikor valódi képet akarunk nyerni a vizsgált jelenségekről és környezetükről; vagy pedig magyarázó céllal, ekkor összefüggéseket keresünk megfigyelhető jelenségekről és kiváltó okaikról. A kutatást különböző tényezők befolyásolják, mint például:  a kutató személye és képzettsége;  a kutatott probléma természete;  előzetes ismeretek a kutatási problémáról;  a problémát körülölelő általános környezet 6. A kutatások típusai, különböztethetjük meg:  alapkutatás  alkalmazott kutatás  értékelő kutatás  akció-kutatás  orientációs kutatás

csoportosítása:

A

kutatásoknak

öt

alapvető

típusát

7. A szakirodalom-kutatást az elsődleges és másodlagos könyvtárhasználat elemeit és lehetőségeit felhasználva kell végezni. Ez a munka egy visszamenőleges kereséssel kezdődik, hogy megtudjuk, mi jelent meg a keresett témában, a korábbiakban. Ezt a retrospektív információkeresést és feldolgozást a kutatás, illetve a diplomamunka készítése során egy folyamatos, kurrens információkeresésnek és feldolgozásnak kell kiegészítenie. Az irodalom-kutatás módszerei: Az irodalomkutatásnak számos módszere létezik, ilyen a rendszeres irodalomkutatás. Ennek során szinte valamennyi bibliográfiát, segédkönyvet stb., átnézünk, általában a legfrissebb közleményektől haladva a régebbiek orientációs kutatása felé. 8. Az információszerzés eszközei témakör kapcsán sor kerül a kiválasztott kutatási téma szakirodalmának feltérképezésére, ezen belül a megfelelő mennyiségű releváns információk összegyűjtésére. Az információszerzést a tudományos kutatás egyik legfontosabb elemének kell tekinteni. A hagyományos források mellett a gyűjtőmunka ma már elengedhetetlen eszköze a különböző könyvtárak által rendelkezésre bocsátott elektronikus adatbázisok, online elérhető internetes portálok, adatbázisok, publikált kutatási eredmények és folyóiratok. Az átfogó vagy szakterületi bibliográfiák, a különböző teljes szövegű elektronikus adatbázisok, digitális archívumok, könyvtári katalógusok, stb., azonban csak megfelelő ismeretek birtokában válhatnak a tudományos kutatás hatékony eszközeivé. 9. A tudományetikai kódex Európában és Magyarországon olyan ismeretanyag, amely áttekinti a tudományos kutatás erkölcsi és etikai kérdéseit, a tudományetikai kódex létrehozásának szükségességét valamint az utóbbi évek európai kódexalkotási 239

folyamatainak tükrében vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia közelmúltban elfogadott tudományetikai kódexét, annak a tudományos kutatás végzésére, az eredmények közlésére vonatkozó szabályait. Megvitatásra kerülnek a kutatási etika sérelmének legsúlyosabb és leggyakoribb formái, továbbá az etikai szabályok megsértésének gyanúja esetén szükséges teendők. 10. A tudományos információ rendszerezése során a bibliográfia-készítéssel kapcsolatos ismeretek kapcsán tisztázásra kerülnek, a különböző adatbázisok kapcsolódó szolgáltatásai az összegyűjtött információk tárolásának, rendszerezésének is jól használható módozatai, és annak legjobb kialakított gyakorlata. (saját gyűjtemények, mentett keresések, RSS, stb.). Az irodalomkutatás során létrejött saját bibliográfia kezelésében és több szempontú felhasználásában segítenek az ún. referencia szoftverek (RefWorks, EndNote). A tantárgy óráinak tematikája:    

A kutatás fogalma, tartalma, a kutatással kulcsfontosságú fogalmak A tudományos kutatás típusai, általános és speciális módszertana Tudományetikai Kódex Európában és Magyarországon Témaválasztástól a publikálásig: információforrások és eszközök a tudományos kommunikációban  A tudományos információ rendszerezése: bibliográfia-készítés  A tudományos tevékenység mérése  A tudományos kommunikáció folyamata Irodalomjegyzék  Dr. Bordé Katalin: Az irodalom kutatás technikája, 2011 április, elektronikus tananyag http://moodle.nyf.hu/file.php/340/fooldal.htm  Liptay Enikő Zsuzsanna: A bibliográfiák típusai és funkciói,  http://moodle.nyf.hu/course/view.php?id=306  Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig / Könyvtárosok kézikönyve, 2. köt. : Feltárás és visszakeresés. - Budapest : Osiris, 2001. - p.297-375.  Ifj. Héberger Károly: Még egyszer a publikációs erkölcsökről. Magyar Tudomány 1986. 4. sz. 137. o.  Clark R.G. :Research Models and Methodologies, HDR Seminar 2005 ppt,.  Walliman S.R.: Your research Project: A Step-by step Guide for the first time researcher,  London 2001, Sage Publication, 187-200 pp.  MRÁZ István: A tudományos kutatás módszertani szempontjai (I.). - In.: Új honvédségi Szemle. - Bp., 2002. 56. évf. 5. szám. – p. 5-20. – ISSN 1216-7436

240

Közpénzügyi modellek és mechanizmusok Tantárgy neve: Közpénzügyi modellek és mechanizmusok Oktató: Prof. Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár, NKE, KTK A tantárgy típusa: kötelező főtárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, elérendő kompetenciák: a PhD hallgatók ismerjék meg a közpénzügyi rendszer, nemzetgazdaságtan tudományos rendszertanát hazai és nemzetközi vetületben. A tantárgy oktatásának kiemelt célja, hogy a közigazgatás tudományok területén tanuló PhD hallgatók kapjanak ismerteket a magyar közpénzügyi rendszer Alaptörvény és sarkalatos törvények által behatárolt működéséről, az államháztartás alrendszereiről, a költségvetés finanszírozásának módjáról, ellenőrzéséről, szabályozásáról. A stúdium keretet biztosít Magyarország és a fejlett piacgazdaságok közpénzügyi rendszereinek fejlődéstörténeti bemutatására, a nemzetgazdasági szerepek dinamikus változásának megismerésére. A tantárgy abszolválásával a hallgatók tudományos ismereteket és módszertant kapnak a gazdasági és pénzügyi folyamatok önálló értékeléséhez. A tantárgy óráinak tematikája:  Közpénzügyek, nemzetgazdaságtan tudományos rendszertana, tudományterületi behatárolása, célja, eszközrendszere. Az állam szerepe és funkciói, beavatkozási típusai. Közösségi döntések sajátosságai. A modern társadalom speciális szükségletei. Közjavak, kollektív javak.  A nemzetgazdasági és közpénzügyi tudományos diszciplína fejlődéstörténete, magyar és világklasszikusai, tanításaik lényege.  A költségvetési jog gyakorlása. A költségvetés és gazdaságpolitika információs alapjai. Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. Fiskális, monetáris intézmények és mechanizmusok. Deficit és államadósság.  A neoliberális gazdaság modell közpénzügyi rendszerének jellemzői, eszközrendszere, nemzetközi és hazai vetületben.  Az állam aktív gazdaságszervező, gazdaságbefolyásoló, ellenőrző és szabályozó szerepköre, funkciói nemzetközi és hazai vetületben.  A regnáló magyar gyakorlat nemzetgazdasági és közpénzügyi tudományos rendszertanának elsajátítása:  Az Alaptörvény Közpénzek fejezetének gazdasági magyarázata, összefüggései. A Közpénzek Fejezetet alátámasztó sarkalatos törvények, azok főbb gazdasági tartalma, érvényesülése.  Az államháztartás felépítése. Alrendszerek tartalma, felépítése, főbb jellemzőik, szabályozásuk. Államháztartási törvény. A többszintű kormányzás pénzügyi kérdései.  A költségvetés és zárszámadás. Törvényi szabályozásuk. A makrogazdasági pálya értékelése, hatása a költségvetésre és zárszámadásra.  Az államháztartás működésének fiskális és monetáris aspektusai. Fiskális kényszer. Monetáris mechanizmusok. Jegybank. Jegybanki függetlenség kérdése.  Az adórendszer felépítése, jogszabályi háttere. Adózás rendjéről szóló törvény főbb szabályai. Adónem törvények. Helyi adózás szabályozása.

241

 Önkormányzati államháztartási alrendszer főbb jellemzői. A költségvetés tervezése, végrehajtása. Önkormányzatok vagyongazdálkodása.  A társadalombiztosítási államháztartási alrendszer főbb jellemzői. Az állam szociális és jóléti funkcióinak érvényesülése az új, centralizált TB rendszerben.  Regnáló kormányzati gazdaságpolitikai, államigazgatási, és társadalmi jóléti programok.  A költségvetés finanszírozásának, államadósság kezelés főbb jellemzői.  Az Állam ellenőrző funkciói, feladatai. Az államháztartás ellenőrzési rendszere. Az Állami Számvevőszékről szóló sarkalatos törvény lényege, főbb szabályozási területei. Irodalomjegyzék  Bod Péter Ákos – Kaliybás Márk: Pénzügyi és Költségvetési Igazgatás, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012.  Kormánytisztviselői szakvizsga tananyag, oktató által kijelölt részek  Greg G. Chen et al: Budget Tools Financial Methods in Public Sector. 2011. USA  Harvey Rosen & Ted Gayer: Public Finance. 2009. USA  Irene S. Rubin: The Politics of Public Budgeting. 2009. USA  Johathan Gruber: Public Finance and Public Policy. 2009. USA  Lentner Csaba – Lantos Ottó: Általános Államháztartási Ismeretek, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012.  Kormánytisztviselői szakvizsga tananyag, oktató által kijelölt fejezetek  Lentner Csaba: Közpénzügyek és Államháztartástan, (előkészítés alatt)  Magyar Közlöny és Könyvkiadó  Sivák József - Vigvári András: Rendhagyó bevezetés a közpénzügyek tanulmányozásába. Complex Kiadó. 2012 Ajánlott irodalom: az előadó által az egyes témakörökhöz külön lista szerint kijelölt szakcikkek.

242

Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere Tantárgy neve: Európai államfejlődés – az alkotmány és a jog viszonyrendszere Oktató: Prof. Dr. Máthé Gábor, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelező főtárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Huszonhárom évszázaddal ezelőtt tette fel Arisztotelész azt a spekulatív kérdést, hogy változó körülmények között is, melyik a legjobb alkotmány (Politeia), s a kérdés mindmáig nyitott maradt. Ezt a témát „járja körül” a diszciplína, amely a nyugati államfejlődés, az alkotmány és jog viszonyrendszerének szintézisére törekszik. Az. 5. századtól, tizenöt évszázadon át, a jelenkori problematikáig vizsgálja az egyén – állam - társadalom „triász” alakulását. A főbb témák: a monarchia, demokrácia; a hatalom legitimációja, Rechtsstaat, rule of law, Verfassungsstaat, a fejlődés (egyenes vonalú, avagy ciklikus) trendje. A történeti kronológia középpontjában a három Európa kísérlet feltérképezése áll. Az első Európa (5-9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival, a modern állam formációihoz vezetett, amit a 19. századi liberális, alkotmányos parlamentáris állam tovább „nemesített”. Ez a szuverén nemzetállam – a második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A harmadik Európa kísérlet a jelenkori Európai Unió létrehozásához kötődik. A diszciplína hangsúlyosan tárgyalja a hatalommegosztás és a fékek egyensúlyok viszonyát, különösen figyelemmel az EU sajátosságaira. A szuverenitás és a nemzetállami költségvetés, továbbá a szupranacionális szervezetek viszonyrendszerének legújabbkori alakulása ugyancsak vizsgált államtörténeti-elméleti téma. A bírói hatalom kérdéskörben a bírói függetlenség, a bírói „jogalkotás” és a kompetenciák rendezése, továbbá az alkotmánybírósági döntések és a rendes bíróságok kapcsolata kiemelten szerepel. A közigazgatás bírói kontrolljának történeti variánsai, jelenkori megoldásai egészítik ki az európai jogállam jelenkori modelljének problematikáit. Összegezve: A tantárgy az évszázadok történeti jogi értékeit veszi számba, bemutatja az alapelvek, axiómák továbbélését, mégpedig következetlenné váló érvényesülésükre is figyelemmel. Végül pedig áttekinti a kiépülő szupranacionális szervezetet, s értékeli a korábbi klasszikus intézményrendszertől eltérő új formációt. A tantárgy óráinak tematikája:  Az Első Európa a Karolingok kora  A Fürstenstaat. A császárság, az egyház  A modern állam kialakulásának alapjai; új struktúrák. A középkori monarchia jogi korlátai  Az Ancien Regime klasszikus abszolutizmusa  Az abszolutisztikus állam: nincs tartós érvényű modell  A polgári nemzetállam  A liberális állam: átalakítás, avagy elvetés Irodalomjegyzék 243

 R.C. Van Caenegem: An historical introduction to western constitutional law Cambridge, University, Press 1995.  Hans Hattenhauer: Europäische Rechtsgeschichte. Müller Verlag 1992.  Gábor Máthé: Die Problematik der Gewaltentrennung Gondolat Bp. 2004.  J.A Frowein - T. Marauhn /Hrsg/: Grundfragen der Verfassungsgerichtsbarkeit in Mittel – und Osteuropa Springer Verlag 1998.  Europäisches Verfassungsrecht /Hrsg: Bogdandy/ Theoretische und dogmatische Grundzüge Springer Verlag 2002.  Philipp Dann: Parlamente im Exekutivföderalismus Springer Verlag 2003.

244

A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudomány területén Tantárgy neve: A tudományos kommunikáció alapvető formái az állam és közigazgatástudomány területén Oktató: Dr. habil. Nemeslaki András A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (kötelező) Az oktatás nyelve: angol, magyar A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja a tudományos publikációk alapvető formáinak ismertetése és a hallgatók alapvető publikációs készségének kialakítása, fejlesztése. A tantárgy felkészít a sikeres doktori képzésre, és bemutatja a publikációs formák, a különböző felépítésű tanulmányok és cikkek jellemzőit, ismérveit jogi, közgazdasági, politikatudományi, szociológiai aspektusokból. A kutatói szeminárium példákon keresztül ismerteti, és megvitatja a doktori értekezés felépítésének követelményeit és a doktori értekezés részeit. 1.

A kutatói szeminárium képzésében tisztázásra kerül az elsődleges tudományos publikációk definíciója, az elsődleges tudományos folyóiratok típusai és mai trendjei, továbbá a nem elsődleges publikációk típusai, a tudományos szakirodalom használata valamint az irodalomkeresés online, és nyomtatott formában. Ezen felül az indexek, kereső-szolgáltatások és használatuk (Web of Knowledge, PubMed, Google Scholar, Zoological Record, Science Direct, JSTOR) a teljes szövegű elérések, valamint a referenciakezelő szoftverek (EndNote) és használatuk.

2.

Kiemelt fontossággal kerül megvitatásra a plágium és elkerülésének lehetőségei, a plagizálás erkölcsi és jogi következményei.

3.

A különböző tudományos tanulmányok, cikkek jogi, közgazdasági és más aspektusai is elemzésre kerülnek.

4.

Ismertetésre és megbeszélésre kerül továbbá a pályázatírás, a pályázati folyamat, a pályázatírási alapelvek, a pályázat tervezésének és kidolgozásának folyamata, időzítése valamint a pályázatok jellemző részei.

5.

Megvitatásra és példákkal szemléltetésre kerül a tudományos publikáció általános felépítése, részei, például az absztrakt, a kulcsszavak, a bevezetés, a négy logikai egység, a módszerek, a tartalmi követelmények és tanácsok, a reprodukálhatóság fogalma, az eredmények, és a diszkusszió. A négy (vagy néha öt) logikai egység, a konklúzió, helye és szerepe, valamint a köszönetnyilvánítás és a hivatkozások listája, a formázás EndNote-tal és nélküle, szintén ismertetésre kerül.

6.

A szeminárium bemutatja az ábrák készítését, az ábrák erejét és információtartalmát, az ábrakészítés alapelveit, mint a gazdaságosság, világosság, integritás, ezen kívül az ábrák/grafikonok típusait, valamint a táblázatok szerepét és készítését.

7.

A tudományos stílus tárgyalása során ismertetésre kerülnek az általános jellemzők, az írástechnika, és a jó tudományos írás jellemzői.

245

8.

A szeminárium tárgyát képezi a cikkek benyújtásának folyamata, a szerkesztői teendők, a kézirat átdolgozása, a publikáció utóélete, valamint a tudományos cikkek bírálatának szempontjai.

9.

A tudományos prezentációk és előadások megtartásának szempontjainak bemutatására is sor kerül egy tudományos konferencián: a felkészülés és tervezés, a médium (segédeszköz) szerepe, a Powerpoint előnyei és hátrányai.

10. Különös fontossággal kerül megbeszélésre az etikának a tudományos kutatásban és publikálásban játszott fontossága, helye és szerepe. A tantárgy óráinak tematikája:  A tudományos publikáció alapvető formái: pályázat, cikk, előadás/poszter. A publikálás célja.  A publikációk típusai. Az adatközlő és értekezés-típusú publikációk ismérvei.  A tudományos szakirodalom használata.  A tudományos stílus: általános jellemzők és írástechnika.  Tudományos publikációk jellemzői.  Tudományos prezentációk.  Etika a tudományban. Irodalomjegyzék  Day, R. A. & Gastel, B. 2006. How to Write and Publish a Scientific Paper. Greenwood Press, Westport.  Csermely P. és Gergely P. 1995. A megismerés csapdái (A tudományos kutatómunka módszertana és problémái). Magyar Biológiai Társaság, Budapest.  Davis, M. 1991. Scientific Papers and Presentations. Academic Press, San Diego. Csermely P., Gergely P., Koltay T. és Tóth J. 1999. Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, Budapest.  Précsényi I., Barta Z., Karsai I. és Székely T. 2000. Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projektértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.  McMillan, V. E. 2001. Writing Papers in the Biological Sciences. Bedford/St. Martin’s, Boston & New York.

246

Vezetés-és szervezetelméletek összehasonlító elemzése Tantárgy neve: Vezetés-és szervezetelméletek összehasonlító elemzése Oktató: Prof. Dr. Nemes Ferenc, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelező főtárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Vezetési, szervezési és szervezeti problémák évezredek óta léteznek. Az Egyiptomiak több évtizedig, évszázadig tartó építkezéseitől kezdve az állami, egyházi és a katonai élet minden területén jelentkeztek vezetési, szervezési feladatok. A vállalkozásokkal, vállalatokkal kapcsolatos vezetési és szervezési kérdéseknek jóval később, az ipari forradalom után, azaz döntően a XIX. század elejétől nőtt meg a súlya. A vezetési és szervezési tanok fejlődése a XIX-XX. század fordulóján új lendületet kapott. Döntő változást az hozott, hogy megkezdődött a vezetési és szervezési tanok rendszerezett leírása, és azok tudományos igényű kimunkálása. Azóta számos elméleti iskola, irányzat foglalkozott a vezetés és a szervezet fejlődésének elméleti és módszertani megközelítésével. A tantárgy ismerteti, és összehasonlító jelleggel elemzi, a különböző vezetés-és szervezetelméleti iskolákat, irányzatokat, rámutatva a vezetés-és szervezetfejlődés nemzetközi és hazai sajátosságaira, a ma és a holnap vezetői számára oly fontos üzeneteire. E megközelítés adta lehetőséggel élve – mintegy konceptuális keretbe foglalva – avatja be a doktorandusz hallgatókat a szervezetek egyre turbulensebb módon változó környezetébe, a különböző környezeti kihívásokra választ adó stratégiák kidolgozásába, az ezek megvalósítására alkalmas szervezetek kialakításába, adekvát emberierőforrás-gazdálkodásába, hatékony és eredményes vezetésébe és ellenőrzési rendszerébe. Az összehasonlító elemzésbe bevont irányzatok (iskolák/elméletek):  Klasszikus irányzat (tudományos vezetés, adminisztratív iskola, strukturalista iskola).  Neoklasszikus irányzat (emberi kapcsolatok tana, magatartástudományi iskola).  Modern irányzat (vezetéstudományi iskola, rendszerszemléletű iskola, kontingenciaelmélet). Az összehasonlító elemzés ismérvei: társadalmi-történeti kihívás, a szervezet környezete, a szervezet jellege, a szervezet célja, a feltételezett „ember-kép”, a vezetés szervezete, a vezetés természete, a döntés jellege, a szervezeti konfliktus forrása. A tantárgy óráinak tematikája:  A vezetés-és szervezetelméleti gondolkodás fejlődésének sajátosságai és legfontosabb állomásai.  A Taylor-i tudományos vezetés (Scientific Management) alapjai és főbb jellemzői.  Vita a taylorizmus magyarországi alkalmazásáról (1913).  Fayol vezetési elvei különös tekintettel a vezetési ismeretek oktatására és a vezetési funkciókra.  Weber strukturalista iskolája.  Elton Mayo nevével fémjelzett „Human Relations” mozgalom.  A magatartástudományi iskola (Maslow, Herzberg, Likert, Argyris, McGregor stb. nézetei a motivációról és a vezetésben játszott szerepéről).  A rendszerszemléletű magatartástudományi döntéselmélet (Barnard, Simon, March, Cyert).

247

     

A kontingenciaelmélet (Woodward, Burns, Stalker, Pugh, Child, Fiedler). Újabb fejlődési tendenciák a vezetés-és szervezetelméletekben. A hazai fejlődés sajátosságai a vezetésben és irányításban. A vezetés-és szervezetelméleti iskolák, irányzatok összehasonlító elemzése I. A vezetés-és szervezetelméleti iskolák, irányzatok összehasonlító elemzése II. Konceptuális keret a hatékony és eredményes szervezetek kialakítására és működtetésére I.  Konceptuális keret a hatékony és eredményes szervezetek kialakítására és működtetésére II. Irodalomjegyzék  Kieser Alfred: Szervezetelméletek. AULA Könyvkiadó, Budapest, 1995.  Nemes Ferenc: Vezetés-és szervezetelmélet. Szöveggyűjtemény, Szent István Egyetem Kiadó, Gödöllő, 2008.  Ladó László: Szervezetelmélet-és módszertan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986.  Peters T.J.-Waterman R.H.: A siker nyomában. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986.  Marosi Miklós: A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése, magyar gyakorlata.  Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988.

248

A jogállam típusai Tantárgy neve: A jogállam típusai Oktató: Prof. Dr. Tamás András, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelező főtárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A jogállam fogalma és annak tényleges intézményes megjelenése a XIX. század első harmadától számítható német kulturális területen. Hasonló államépítő eszme és gyakorlat azonban korábban – az angol forradalomtól – megjelent, illetőleg a francia abszolutizmus felszámolásában is nyomon követhető. A jogállam típusai tágabb értelemben tehát e megjelenési módok szerint értelmezhető. Jelenleg az EU gyakorlatában így értik a jogállamot. Ténylegesen annak angol, amerikai, francia és német alapja ma sem egybevágó. Az azonosságok és az eltérések kimutatása teszi lehetővé a jogállamtípusok meghatározását (angol, amerikai, francia, német változat), szűkebb értelemben a német jogállam típusainak megkülönböztetését. A mondottakat a következő tematika jelöli meg: A tantárgy óráinak tematikája:  Az európai rendi államok a polgári átalakulás korában. Az uralkodói hatalom egységessége. Szuverenitás. A rendek elkülönültsége és jogállásuk. Rendi abszolutizmus.  A jogállam angol változata. Rule of Law. kialakulása, fejlődése napjainkig. Az angol forradalom. Az alkotmányos monarchia. A törvényhozás: a Parlament szupremáciája. Angol alkotmányosság. A kormány. Az angol bírósági rendszer. A helyi önkormányzatok. Állampolgári jogegyenlőség. A joguralom anyagi jogi ismérvei. Az angol alkotmányosság értelmezése az EK-ba való belépés után.  A joguralom amerikai változata. Az amerikai demokrácia és állam kialakulásától napjainkig. Az USA keletkezése. Elnöki köztársaság. Az Alkotmány. A törvényhozás. A végrehajtó (kormányzati) hatalom. A független hivatalok. A bírósági rendszer.  A törvényesség és az alkotmányosság francia államszervező elve. A Nagy Francia Forradalomtól napjainkig. A Nagy Francia Forradalom ,Alkotmányos monarchia. Köztársaság.. A francia alkotmányok. Az alapvető emberi jogok. A Nemzetgyűlés.  A Kormány. Az Államtanács. A helyi közigazgatás rendszere: prefektúrák. A bírósági rendszer. Az Alkotmánytanács.  A német jogállam kialakulásától napjainkig. A német jogállamiság eszméje és gyakorlata az egység előtt és után. Az alkotmány. A kormányzás. A bírósági rendszer. A jogállam 4 modellje (un. liberális-, szubsztantív-, formális-, szociális ((v. demokratikus) jogállam  A jogállam fogalmának változása az EU-ban. Irodalomjegyzék  Joguralom és jogállam – Tanulmánykötet, szek.: Takács Péter, Budapest, 1995.  Államtan írások a XX. századi általános államtudomány köréből szerk: Takács Péter Szent István Társulat Bp. 2003. 962.o.  J.F. McEldowney: Public Law – London, 2002. 249

   

J. Haverkate: Verfassungslehre – Munchen, 1992. N. Wimmer: Dynamische Verwaltungslehre – Wien, 2004. L’etat de Droit – Tanulmánykötet, szerk.: D. Colas, PUF, Paris, 1987. L'ÉTAT DE DROIT travaux de la mission sur la modernisation de L'état publiés sous la direction de DOMINIQUE COLAS. Presses Universitaires de France 1987 251. o.

250

Közjog és közigazgatás A közhatalom felelőssége Tantárgy megnevezése: A közhatalom felelőssége Oktató: Cserny Ákos, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A hatalom képviselőinek felelőssége az államtudomány egyik alapkérdése. Amíg a hatalmat korlátozhatónak és számonkérhetőnek tartjuk, addig az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés lesz a felelősségre vonás módja, a felelősség fajtái és annak mértéke, így az erről való gondolkodás, az elvi jogfilozófiai alapok rögzítése ezért nem öncélú „tudományoskodás”, hanem a jogállam szolgálatába szegődött jogtudomány feladata. A hatalom jogszerűtlen cselekedeteinek elkerülése végett olyan alkotmányos biztosítékokra van szükség, amelyek megfelelő szinten szavatolják a hatalommal való visszaélés megakadályozását. E megfontolásból a szuverenitás jogi normák segítségével történő megosztásával párhuzamosan szükségszerűen létrejöttek azok a jogi és politikai intézmények, amelyek a hatalommal való visszaéléssel szemben garanciát jelentenek az állam hatalmának alkotmányos és a társadalom érdekében történő gyakorlására. Az egyik legfontosabb intézményi biztosítékot a közhatalom mind szélesebb körű felelősségi rendszere, a hatalom alaptörvény által konstituált képviselőinek ún. alkotmányjogi (államjogi) felelőssége jelenti. Az alkotmányjogi felelősség a hatalom köz(jó) érdekében történő gyakorlásából eredeztethető, elsősorban abból az igényből, hogy a hatalom alkotmányokban meghatározott (tényleges) birtokosai korlátozva legyenek hivatásuk gyakorlása során a megnövekedett hatalmukkal való visszaélés elkerülése érdekében. Ennek garanciáját pedig – bizonyos fokig – az általánostól eltérő tartalmú és formájú felelősségi szabályok rendszere jelenti. A közhatalom vezetőinek a felelőssége olyan követelmények teljesítésére vonatkozik, amelyek azt biztosítják, hogy minden szerv a különleges alkotmányjogi statusának megfelelően tudja ellátni a feladatait. A felelősség „alkotmányjogi” jelzője tehát ebben az értelemben egyfelől a felelősség speciális – alkotmányból eredeztethető – alanyi körére, másfelől a felelősség megszokott elemeihez képest eltérő – alkotmányi felhatalmazáson alapuló – szabályozására utal. Időrendben először az alkotmányjogi felelősség egyéni formájával találkozhatunk a különböző közhatalmi szereplők viszonylatában – így a miniszter, a miniszterelnök, az államfő, a közhivatalnok, a bíró és az ügyész felelőssége –, majd – különösen a 20. századtól – megjelenik a felelősség testületi formája is, így pl. a kormány vagy a képviselőtestületek felelőssége. A közhatalmi felelősség rendszerében a miniszteri felelősség az, amelynek intézményesítése inspirálóan hatott a közhatalom más képviselői alkotmányjogi felelősségének kialakulására is. Igen nagy jelentősége volt abban, hogy nem csupán a felelős kormányzás gondolata terjedt el, hanem a közhatalom felelősségének elve meggyökeresedett és egyre inkább – a miniszteri felelősségen kívül – más formákban is kiteljesedett, illetve szélesedett a különböző alkotmányos rendszerekben. A kiindulópontot ezekben az esetekben is az alkotmányjogi keretek közötti ellenőrzés jelentette, melynek eredményeképpen mára valamennyi közfunkcionárius a tevékenységéért saját maga vagy az állam közbejöttével viseli a felelősséget.

251

Tekintettel arra, hogy a hatalom a saját felelősségének jogi szabályozásával tulajdonképpen önmagát korlátozza, a közhatalmi felelősség témaköre minden történelmi korban változó tényező és e változás okán mindig aktuális, az adott politikai rendszerhez igazodó módon. A tananyag az alapkérdések tisztázását követően a számonkérhetőség politikai aspektusaira terjed ki. A harmadik rész a jogi felelősség fajtáit tárgyalja az alkotmányos jogi felelősségi alakzattól kezdődően a büntető- és fegyelmi felelősségi tételeken át a magánjogi, kárfelelősségi tényállásokig bezárólag. A tantárgy óráinak tematikája: I. A közhatalmi felelősség alapjai  Dogmatikai alapok – a közhatalom, a közhatalmi tevékenység definiálása, alapvető állami funkciók  Moralitás és felelősség – az abszolút immunitástól az első jogi felelősségi tényállásokig II. A közhatalom politikai felelőssége  Történeti áttekintés  A közhatalom politikai felelősségének alapja, a felelősségrevonási eljárás, az eljáró szervek és személyek, a lehetséges jogi konzekvenciák  A vagyoni, a politikai és a fegyelmi felelősség összefüggései  A közhatalom képviselőinek felelőssége Európában és hazánkban III. A közhatalom jogi felelőssége  Jogtörténeti gyökerek  A közhatalom alkotmányos jogi felelőssége  A közhatalom magánjogi felelőssége  A közhatalom fegyelmi- és büntetőjogi felelőssége Irodalomjegyzék  Cserny Ákos: A miniszteri felelősség. Complex. Budapest 2011.  Lajer Zsolt: Felelősség a jogszabályalkotással okozott károkért a magyar jogban. Jogtudományi Közlöny. 2001/2. sz.  Lajer Zsolt: Felelősség a jogszabályalkotással okozott károkért az Európai Unió és egyes tagállamai jogában. Jogtudományi Közlöny. 2001/3. sz.  Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest-Pécs. Dialóg Campus. 2009.  Rácz Emese: Közhatalom és kárfelelősség, különös tekintettel az államigazgatási jogkörben okozott károkra. In: Jogi Tanulmányok. 2002. Budapest. ELTE ÁJK. 2002.  Sári János: Államfői hatalom és felelősség. Társadalmi Szemle. 1991/8-9. sz.  Capelletti, Mauro: „Who Watches the Watchmen?” A Comparative Study on Judicial Responsibility. In: The American Journal of Comparative Law. Volume XXXI. 1983. No. 1. 18-32. o.

252

Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák Tantárgy neve: Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák Oktató: Kis Norbert, PhD, egyetemi docens, NKE, KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A közigazgatási szankciórendszerek a büntetőjogon és az igazságszolgáltatáson kívüli represszió területeként alakult ki. Azon normák összességét, amelyek a közigazgatási szervek hatáskörébe adott büntető (represszív) szankciók alkalmazásának feltételeit határozzák meg közigazgatási büntetőjognak tekintjük. Processzuális megközelítésben a bírói útról a közigazgatásba elterelt „szankcionáló igazságszolgáltatást” jelenti. A közigazgatás büntetőhatalmának erősödése és expanziója Európában tendencia. A Verwaltungsstrafrecht (Administrative Penal Law, la répression administrative) terjedésének többféle jogpolitikai magyarázata van. Történetileg a büntetőbírói igazságszolgáltatás tehermentesítését szolgáló dekriminalizáció motiválta a jogellenes cselekményekkel szembeni közigazgatási represszió kialakítását. Meghatározóbb okká vált azonban a büntetőjoggal párhuzamos vagy annak alternatívájaként megjelenő gyorsabb és egyszerűbb közigazgatási szankcionálás eszközeinek megteremtése. Magyar és egyre inkább európai dimenzióban is komoly erőfeszítések történnek a növekvő közigazgatási szankciórendszer fogalmi tisztázására, valamint az anyagi jogi és eljárásjogi elvi minimumok kidolgozására az igazgatás büntető (represszív) természetű szankcióinak alkalmazásához. A tantárgy áttekintést ad Európa közigazgatás-centrikus szankciópolitikáiról, a közigazgatás represszív eszközrendszerének fejlődéséről és a közigazgatási büntetőhatalom európai módozatairól. A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi és eljárásjogi követelményrendszeréről „európai normáiról” ad szintézist. A közigazgatási büntetőszankciók rendszerezését hazánk és más európai országok vonatkozásában is elvégzi, amely lehetőséget ad a nemzeti közigazgatások szankcionáló gépezetének összehasonlító tanulmányozására. A közigazgatási büntetőhatalom vertikális dimenziójaként bemutatja az Európai Unió közösségi érdekeit és jogát védő adminisztratív szankciórendszert, valamint ennek kapcsolatát a nemzeti közigazgatási szankciókkal. A tantárgy óráinak tematikája:  Ellenőrzés és szankcionálás mint közigazgatási feladatrendszer  Közigazgatási felelősségtan és szankciók viszonya más jogági felelősségi - és szankciórendszerekkel  A közigazgatás büntetőhatalmának fejlődése: elmélettörténet és szabályozástörténet  Felelősség a közigazgatási büntetőszankciók rendszerében  A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi és eljárásjogi elvei  A közigazgatási büntetőszankcionálás európai rendszerei: országtanulmányok  Az Európai Unió szupranacionális közigazgatási szankciórendszere  Államközi együttműködés a közigazgatási szankcionálásban Irodalomjegyzék  Kis Norbert - Máthé Gábor - Nagy Mariann: Európai közigazgatási büntetőjog 2006, Budapest, HVG Orac, 300.  Norbert Kis — Gábor Máthé (ed): European Administrative Penal Law 184. p. (2004)

253

 Nagy Mariann: A közigazgatási szankciók elmélete, Budapest, Osiris kiadó, 2002  European Commission Report: The System of Administrative and Penal Sanctions in the Member States of the European Communities Vol. I. National Reports. ACSCEEC-EAEC. Brussels Luxembourg, 1994.  Az Európai büntetőjog kézikönyve (Szerk: Kondorosi — Ligeti), 2008, Magyar Közlöny Lap — és Könyvkiadó, Budapest, 832.

254

Magyar kormányzati viszonyok Tantárgy neve: Magyar kormányzati viszonyok Oktató: Dr. habil. Müller György, egyetemi docens, NKE, KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy átfogó ismereteket és értékelő-összehasonlító összefoglalást adjon a parlamentáris rendszer kormányzati viszonyairól. Tárgykörei: a magyar kormányzati berendezkedés lényegi vonásai és változásai, a kormány felépítése és belső viszonyai, a miniszterelnök szerepe, a kormány testületi működése, a kormányzati döntéshozatal és koordináció, a kormányzás szervezeti kérdései, valamint politika és közigazgatás kapcsolatával összefüggésben az államtitkári rendszer változatai. Középpontban az 1989-90-es alkotmánymódosításokkal, a 2006-os, majd 2010-es kormányszervezeti törvényekkel és 2011-ben az új alkotmánnyal kialakított helyzet áll, de a tantárgy a történet bevezetéseként kitér a szocialista berendezkedés utolsó éveiben működő kormánymodell bemutatására is. A megközelítés többoldalú; az előadó az írásbeli tananyagban és az előadásokban a releváns joganyag, politikai dokumentumok, több kérdésnél a nemzetközi összehasonlítás, illetve a közjogi és a politikatudományi szakirodalom mellett törekszik a gyakorlat, valamint a politikai és szociológiai összefüggések lehetőség szerinti figyelembevételére is. Ezt megkönnyíti, hogy szakmai pályafutásának köszönhetően 1990 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkáraként a kormányzati viszonyokról közvetlen ismereteket és tapasztalatokat szerezhetett. A tantárgy óráinak tematikája:  A rendszerváltás előtti kormányzati viszonyok,  A parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyainak keletkezése, lényegi vonásai és változásai (1989-90. évi alkotmánymódosítások, kormányszervezeti törvények 2006-ban és 2010-ben, Alaptörvény 2011-ben),  A kormány helyzete és viszonyrendszere,  Kormányszerkezet, kormányon belüli viszonyok, a miniszterek helyzete,  Kormányfői modellek, a miniszterelnök szerepe a magyar berendezkedésben, szervezeti háttere,  Működési kérdések: testületi elv, döntéshozatali és döntés-előkészítési rend, kormányzati koordináció,  Az államtitkárok helyzete, az államtitkári rendszer változásai, a minisztériumok vezetési struktúrája,  A kormányzás szervezete: a parlament, a kormány és a miniszterelnök szervezetalakítási eszközei. Irodalomjegyzék  Müller György: Magyar kormányzati viszonyok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2011.  Körösényi András - Tóth Csaba - Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest, 2007. V. fejezet: A kormány és a közigazgatás. 104-140. o.

255

 Müller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008  Sárközi Tamás: Magyarország kormányzása 1978–2012. A szoft diktatúra kormányzásától az újkapitalista konfliktusos demokrácia kormányzásán át a fülkeforradalom vezérdemokráciájának kormányzásáig. Park Könyvkiadó, Budapest, 2012  Alaptörvény 15-22. cikk (a Kormány)  2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

256

A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban Tantárgy neve: A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban Oktató: Prof. Dr. Patyi András, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Ennek a tantárgynak a keretében a közigazgatási döntésekkel szemben igénybe vehető bírói jogvédelem alkotmányjogi alapjait, jellemzőit és főbb kihívásait ismerhetik meg a hallgatók. A tárgy elsősorban a magyar jog intézményeire vagyis a magyar közigazgatási bíráskodásra és az azzal szoros összefüggésben álló alkotmánybíráskodásra koncentrál, de az alkotmányjogi összefüggések és a bíráskodási rendszerekben való elhelyezés céljából összehasonlító módszert is alkalmaz. Arra törekszik, hogy a főbb európai jogrendszerek és az európai uniós jog vonatkozó szabályainak áttekintése alapján a hallgatók érzékeljék, hogy az alkotmánybíráskodás és a közigazgatási bíráskodás nemcsak a közigazgatás jog alá rendelésében, hanem a közigazgatási jog fejlődésében vagy változásaiban is kiemelt szerepet játszik. A tantárgy óráinak tematikája:  A közigazgatási bíráskodás eredete és története Európában és Magyarországon  2.A tényleges közigazgatási bíráskodás tagadására épülő szocialista jog időszaka – a bírósági felülvizsgálat  A jogállamiság alapelve és hatása a közigazgatás bírói ellenőrzésére  A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – a bírói út és a közigazgatási bíráskodás  A közigazgatási bíráskodás főbb rendszerei és szervezeti keretei Európában  Bírói jogvédelem az Európai Unió jogában  Konvergencia a közigazgatási bíráskodási rendszerek között?  Van-e jobb a közigazgatási bírói jogvédelemnél? Alternatív vitarendezés és jogvédelem a modern jogállamokban. Irodalomjegyzék  PATYI András: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei, Budapest, Logod kiadó, 2002  TRÓCSÁNYI László, ifj.: Milyen közigazgatási bíráskodást? Budapest, Közgazd. és Jogi K. 1992.  F. Rozsnyai Krisztina: Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész ágyban, ELTE kiadó, 2010  KÜNNECKE, Martina: Tradition and Change in Administrative Law, 2007  SCHWARZE, Jürgen: European Administrative Law, Sweet and Maxwell – Thomson, 2006  MARTONYI János: Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata, KJK, Budapest, 1960  BALÁZS István – BALOGH Zsolt –MIHAJLOV Dobromir: A közigazgatási bíráskodás  (Magyarországi reformjának lehetőségei a hazai tapasztalatok, illetve a polgári és szocialista

257

 rendszerek új tendenciái alapján), Budapest, 1988., MTA Államtudományi Kutatások programirodája.  PATYI András: Közigazgatás – Alkotmány – Bíráskodás, Universitas-Győr Nonprofit kft, Győr, 2011.  VARGA Zs. András: Ombudsmanok Magyarországon, Rejtjel, Budapest, 2004

258

A magyar közigazgatás-tudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében Tantárgy neve: A magyar közigazgatás-tudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében Oktató: Dr. Szamel Katalin, PhD, egyetemi docens, NKE, KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A hallgatók mind az alapképzésben, mind a mesterképzésben szerény ismereteket sajátítanak el a közigazgatástudományról. Szakdolgozataik pedig általában egy témához kapcsolódnak, valójában azonban felkészültségük folytán nem igazán tudnak különbséget tenni a tekintetben, hogy mely szerzők milyen tudományos háttérrel rendelkeznek, egyes témákat illetően a szerzők mennyire tekinthetők kompetensnek. Természetesen a konzulensek ilyenkor még segítségükre vannak, s így van ez a PhD dolgozatok készítésekor is, azt követőn azonban maguknak kell boldogulniuk, s ez csak akkor lehetséges, ha el tudnak igazodni a tudomány világában. Ezért gondoljuk azt, hogy egy a magyar közigazgatástudományról tartott kurzus okvetlenül hozzátartozik a doktori képzésben részesülők alapos tudományos felkészítéséhez. A kurzus keretében nem a magyar közigazgatástudomány mérlegét kívánjuk megvonni, hisz az, ha nem is kilátástalan, de nem is lehet valóban komoly vállalkozás. (Némiképp más lenne a helyzet, ha itt olyan előzményekre támaszkodhatnánk, melyek ezt az értékelést a témához méltó módon és terjedelemben elvégezték volna.) S bár végül is természetesen minden közigazgatástudományi munkának az a célja, hogy a közigazgatás állapotairól adjon számot, mi itt mégis inkább arról igyekszünk majd szólni, hogy a közigazgatástudomány eredményei meddig jutottak el, hol tartanak, illetve hova mutatnak A II. világháború előtti korszakra vonatkozó irodalom viszonylag gazdagabb, hisz annak méltatására Szamel Lajos egy monográfiát szentelt,az alábbiakban azért nem kívánok ezzel foglalkozni, s a hallgatók rendelkezésére áll részben „Közigazgatástudományi antológia” vonatkozó fejezetében, részben a „Magyar közigazgatástudomány klasszikusai” c. kötet által, mely egy reprezentatív összeállítás a polgári magyar közigazgatás-tudományról. Tartalmazza a lényegesebb irányzatokat, és egy-egy szerző néhány olyan alkotását mutatja be, melyekről a kötet szerkesztői úgy vélték, hogy máig aktuális tartalmat hordoznak, megjelenésük idején kifejezetten újdonságnak számítottak a magyar közigazgatás-tudományban. A II. világháború utáni magyar közigazgatás-tudomány átfogó értékelésére azonban eleddig alig került sor. Ennek oka részben az az óvatosság, hogy kortársakat, különösen a még élő kortársakat ne értékeljünk és főleg ne bíráljunk, részben azonban valószínűleg az is, hogy az értékelésnek nem volt sem elegendő perspektívája, sem olyan szempontja, aminek alapján az elvégezhető lett volna. A szocialista periódusban született munkákat mint értéküket vesztetteket lényegében egyfajta általános bizalmatlanság övezi, miközben valójában e korszak bázis számos tekintetben maradandó műveket méghozzá komoly tudományos bázison, s jelentősen járult hozzá ahhoz, hogy már a szocializmus időszakában megszülessenek azok a művek, amelyen világszínvonalon tartották a magyar közigazgatás-tudományt, és irányokat mutattak a jövő számára is. A rendszerváltás körüli időszak számos feladatot hárított a közigazgatás-tudomány művelőire, ami nem csak azt jelentette, hogy sokan - kiváló képességű kutatók – közigazgatási vezető pozíciókba kerültek, ami kétségtelenül hátráltatta kutatói tevékenységüket, vagy azoknak új

259

színezetet adott, amelynek inkább a gyakorlatiasabb, és nem annyira az elméleti problémák megoldása volt a fő iránya. Ráadásul a közigazgatás hatalmas joganyagát nem lehetett oly sietséggel hatályon kívül helyezni, mint az Alkotmányt, mert az - előre belátható módon nagyobb káoszt jelentett volna, mint átmeneti hatályban tartása, ami végül lényegében 20 évig tartó folyamatos megújítási periódust eredményezett, ami ráadásul nem minden esetben szerves fejlődés eredményeként született meg, hanem az Európai Unió elvárásrendszerének hatályos jogunkban való megjelentetése által. Ezen túl volt egy általános elbizonytalanodás a közigazgatással kapcsolatban általában, értékelésével kapcsolatban pedig különösen, hiszen a rendszerváltás olyan helyzetet teremtett, és egy olyan új működési üzemmódra való átállást jelentett a közigazgatás számára, amely minden bizonnyal sokkolóan új volt, amely egy olyan új feltételrendszer kidolgozását és működésbe hozatalát kívánta meg, amelyre a magyar közigazgatástudomány nem volt igazán felkészülve. Különösen arra nem, hogy a magyar politikai élet olyan helyzetek elé állítja, amelyekre nem volt kész megoldási javaslatuk, vagy az nem nyert meghallgatást, mert (okkal, ok nélkül) a politikusok úgy vélték, hogy a tudományos igazságok kimondása valamiféle időponthoz köthető. A jogalkotás szintjén ez azt jelentette, hogy átültetés helyett gyakran csak az igényeknek való formális megfelelést elégítette ki a jogalkotás, az elmélet pedig abba a helyzetbe került, hogy olykor kissé az események után kullogva próbálta meg feldolgozni és részben kritizálni a már bekövetkezett jogalkotási meglepetések garmadáját, ám nem tudta a folyamatokat előre tervezhetővé tenni. A világtendenciák ismerete nem volt elegendő ahhoz, hogy az egyre gyakorlatiasabbá váló szükségleteket képes legyen kielégíteni, ahol pedig a tudomány elég ismerettel rendelkezett, ott gyakran a politika ad-hoc-izmusa fektette két vállra a jó szándékú és perspektivikus gondolatokat. A közigazgatástudomány művelésének lehetőségei megsokasodtak, a feldolgozott témák sokasága és specializálódottsága azonban – miközben fontos részösszefüggésekre mutat rá, valójában hiányolja azt a szilárd elméleti bázist, ami a közigazgatási jogrend koherenciáját biztosítaná. A tantárgy bevezetésétől azt reméljük, hogy ezt az elméleti bázist szilárdabbá teszi, s a jövő kutatógenerációja számár megkönnyíti az orientálódást. A tantárgy óráinak tematikája:  A magyar közigazgatástudomány korszakai és irányzatai  Kiket nevezhetünk klasszikusoknak a magyar (legjelentősebb szerzők és főbb műveik? I.  A legjelentősebb szerzők és főbb műveik? II.  A szocialista periódus hagyatéka  Közigazgatástudomány a rendszerváltás után  A közigazgatástudomány ma.

közigazgatástudományban?

Az előadásokat alkalmanként 4 órásra tervezzük A hallgatók a félév során 9 önálló feladatot vállalnak, mely egy szerző munkássága, vagy egy irányzat képviselői lehetnek. A félév egy helyszínen elkészített esszé megírásával zárul, melyhez a hallgatók szakirodalmat használhatnak, esetleg az internetet is. Irodalomjegyzék  Szamel Lajos: A magyar közigazgatástudomány KJK. 1977. 413. old.  Tamás András: A közigazgatási jog elmélete. 2010, Budapest  Lőrincz Lajos: Közigazgatástudományi antológia I-II. kötet Bp, 1994, Unió  Lőrincz Lajos (szerk.): A magyar közigazgatás tudomány klasszikusai 1874-1947. Bp, 1988, KJK 260

 Lőrincz Lajos: Közigazgatás-tudományi antológia HVG-ORAC, 2007, Bp.  A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma c. konferenciakötet (szerk: Fazekas Marianna )Gondolat Kiadó, 2011 160 oldal  Balázs István: A kormányok döntéshozatali mechanizmusa, különös tekintettel a konzultatív testületek szerepére. Nemzetközi összehasonlítás.In: Horváth M Tamás (szerk.) Kormányzati működés.Budapest: MTA Jogtudományi Intézet, 2004. p. 38.  Balázs István: A közigazgatás változásai Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig.Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011. 203 p.  Balázs István: Kormányzás az EU tagállamaiban (In: Lorincz L szerk:Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban: összehasonlító közigazgatás) Budapest: Unió Lap- és Könyvkiadó, 2006. pp. 377-423.  Balázs István: Új tendenciák a közigazgatás-tudományban.In: Balázs István (szerk.) Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv.Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011. pp. 225-236.  Bibó István Válogatott tanulmányok  Boér Elek: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog Budapest, 1912.  Boncz Ferenc: A magyar közigazgatási tudomány kézikönyve Budapest, 1876.  Concha Győző: Politika, II. kötet: Közigazgatástan Budapest, 1905.  Csiky Kálmán: A magyar állam közigazgatási joga Budapest, 1888.  Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat Budapest, 1939.  Fazekas Marianna: Köztestületek I.II. Magyar Közigazgatás 1993 3. és 4. sz. 142-152, és 206- 217.  Fésűs György: A magyar közigazgatási jog kézikönyve Budapest, 1880.  Gajduschek György Gajduschek György, Hajnal GyörgyKözpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata.Budapest: HVG ORAC, 2010. 412 p.  Gajduschek György Közszolgálat. A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében Budapest: KSZK-MKI, 2008. 304 p  Gajduschek György Rendnek lenni kellene. Tények és elemzések a közigazgatás ellenőrzési és bírságolási tevékenységéről.Budapest: KSZK-MKI, 2008. 339 p.  Grünwald Béla: A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve Budapest, 1880.  Harmathy Attila: Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás Akadémiai Kiadó 1983.  Holló András „A közigazgatás ügyészi felügyeletének államjogi alapkérdései”Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989  Holló András: Az államjogtól a jogállamig. (A közjog „forradalmai”.) Bp., 1993  Jászi Viktor: A magyar közigazgatási jog alapvonalai Debrecen, 1907.  Kalas Tibor: Számítógép az államigazgatásban”, Bp. KJK. 1979  Kaltenbach Jenő: Az önkormányzati felügyelet Universum Kiadó, Szeged, 1991  Kiss László: A közigazgatás szerepe a jogalkotásban Unió Kiadó, Budapest 1995.  Kilényi Géza A közigazgatási eljárási törvény kommentárja. Budapest: Complex, 2009.  Kmetty Károly: A magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Budapest, 1911.  Kmetty Károly: Magyar közigazgatási jog. Budapest, 1896.  Kovács István: Az államigazgatás fogalmának meghatározása c. munkájában (Állam és Jogtudományi Intézet értesítője 1957 I. sz.), melyben kifejti, hogy milyen kört ölel fel az államigazgatáshoz, és mi a viszonya az igazgatástudományhoz.

261

 Kulcsár Kálmán „A szociológiai gondolkodás fejlődése” c. művében a bürokratikus, „Az ember és társadalmi környezete” című Tanulmánykötetében (1969)  Lovász János: A kameralisták szerepe az abszolút monarchiában Jogtudományi Közlöny 1976. évi 2. szám  Lőrincz Lajos - Nagy Endre - Szamel Lajos: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai Budapest, 1976.  Madarász Tibor: A magyar államigazgatási jog alapjai Budapest, 1989.  Madarász Tibor: Városigazgatás és urbanizáció (A városigazgatási tevékenység elméleti modellje). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1971.  Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálásának programja Budapest, 1932.  Magyary Zoltán: Amerikai államélet. A közigazgatás útja az Amerikai Egyesült Államokban Budapest, 1934.  Magyary Zoltán: Közigazgatási vezérkar Budapest, 1938.  Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás Budapest, 1942.  Majtényi László: Az ombudsman - a jogok biztosa, 1992, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 138.o.  Márffy Ede: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog Budapest, 1926.  Martonyi János “A közigazgatás jogszerűsége a mai államban” (1939),  Martonyi János “Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata” (1960)  Molnár Miklós: A közigazgatás döntési szabadsága. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó Bp 1994  Molnár Miklós: A közigazgatási jogtudomány aktuális problémái Jogtudományi Közlöny, 1995. évi 4. szám  Molnár Miklós: Funkcionalizmus és a jogtudomány új szemléleti horizontja. Magyar Jog 1995/2. Közigazgatási anyagi szankciók az egyes közigazgatási szakterületeken. Magyar Közigazgatás 1999/5.  Nagy Marianna: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához : 2011, ELTE Eötvös Kiadó Kft.: 214  Pálné Kovács Ilona :Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus, 2001 304 oldal  Patyi András (Szerk) Közigazgatási hatósági eljárásjog Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2009.  Patyi andrás (Varga Zs. András)Általános közigazgatási jog Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2009. pp.  Pescka Vilmos: A jogviszonyelmélet alapvető kérdései Budapest, 1960.  Politika és politikatudomány. Válogatta és szerkesztette Bihari Mihály. A szerzők: Kulcsár Kálmán, Tőkei Ferenc, Görgényi Ferenc, Papp Zsolt, Gombár Csaba, Schmidt Péter, Bihari Mihály, Paczolay Péter, Szabó Máté.  Rácz Attila : A törvényesség és a közigazgatás, Akadémiai Kiadó (Budapest) 1990  Reviczky József: Introductia ad politicam regni Hungariac. Pest, 1790.  Sárközy Tamás:Államszervezetünk potenciazavarai., HVG ORAC, 2006.  Szamel Katalin: Közigazgatás az állampolgárért, vagy állampolgár a közigazgatásért. KJK, Bp. 1988  Szamel Lajos: „A protekció, a korrupció és a többi” Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1989.  Szamel Lajos: Az államigazgatás felelősségi rendszere KJK 1986,  Szamel Lajos„ Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai” (1958)

262

 Szentpéteri István: Az igazgatástudomány szervezéselméleti alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974. 449 p.  Takács Albert: A közigazgatási reformok szükségessége és lehetősége, Állam és Jogtudomány 30évf., 1-2 sz.. 174-230 old  Tamás András: Legistica. A jogalkotástan vázlata. Szent István Társulat, Budapest, 2009. 6.. kiadás.  Tomcsányi Móric: A magyar közigazgatási jog alapintézményei Budapest, 1926.  Torma András:Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (monográfia)Budapest: Virtuóz, 2001. 248 p.  Török Lajos: Az állami ellenőrzés szocialista rendszere.1971, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (Budapest)  Vadál Ildikó: A közigazgatási jog kodifikációja (stabil kormányzás, változó közigazgatás) c. monográfiája. 206 Dialog Campus 275 old  Vági Gábor: Versengés a fejlesztési forrásokért Területi elosztás-társadalmi egyenlőtlenségek KJK, Budapest 1982. 225.  Varga Zs András (társszerző): Patyi András (társszerző, szerk.): A közigazgatási hatósági eljárások joga. Győr: Universitas-Győr Kht., 2005,  Varga Zs András: Az ombudsman szerepe a végrehajtó hatalom ellenőrzésében. In Heizerné Hegedűs Éva (szerk.): Az ombudsman intézménye és az emberi jogok védelme Magyarországon. Budapest: Országgyűlési Biztosok Hivatala, 2008, 82-99.  Verebélyi Imre , Marcou G (szerk.)New Trends in Local Government in Western and Eastern Europe Brussel: IIAS, 1993. 265 p.  Verebélyi Imre: A tanácsi önkormányzat KJK, Budapest, 1987. 432. old

263

Reformfolyamatok a helyi önkormányzásban Tantárgy neve: Reformfolyamatok a helyi önkormányzásban Oktató: Anne-Elisabeth Courrier, PhD, mesteroktató, NKE KTK Temesi István, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: angol A tantárgy szakmai tartalma: Magyarország helyi önkormányzati rendszerében széleskörű reformfolyamat bontakozott ki. A tantárgy az aktuális magyarországi helyi önkormányzásról szóló véleménykülönbségeket igyekszik bemutatni összehasonlítva a francia rendszerrel és megismerteti a doktorandusz hallgatókkal, hogy ugyanazon kérdésekre milyen válaszokat adnak Franciaországban. Központi kérdés a közszolgáltatások megszervezése a szűkös anyagi lehetőségek közepette. További vizsgálandó téma az eredményesség, az állami részvétel, az állampolgárokhoz való közelség és a helyi szintű részvétel kiegyensúlyozása. A tantárgy a magyar és a francia helyi igazgatási rendszerről szóló monográfiákra alapoz, amelyek mind a helyi önkormányzást (decentralizáció) mind az állam helyi igazgatási tevékenységét (dekoncentráció) magába foglalja és igyekszik megismertetni a helyi önkormányzás általános koncepcióját. A tantárgy indításának célja hármas: információt juttatni a PhD hallgatóknak az aktuális reformokról, felkelteni figyelmüket az összehasonlító jog adta lehetőségekre és biztosítani a lehetőséget az aktív részvételre a főbb koncepciók, gondolatok és megoldások megvitatása révén, ami segíti az elmélyülést a helyi önkormányzás kultúrájában. A kurzus tartalma: betekintést nyújt a nemzeti helyi önkormányzati rendszerekbe és azok aktualitásaiba, a jogi és pénzügyi nehézségek által meghatározott általános trendekbe. A kurzus különös figyelmet fordít a helyi önkormányzat és a helyi államigazgatás közötti kapcsolatnak. A tantárgy óráinak tematikája: Bevezetés  Alapfogalmak: közjog, közérdek, állam, dekoncentráció, decentralizáció a két államban, jogi személyiség, közjogi személy, helyi önkormányzat, közintézmény, járás (és kanton),  Tagállami és uniós jogforrások – a jogforrási hierarchia a két államban  A helyi igazgatás története és jelene Franciaországban és Magyarországon Helyi önkormányzati modellek:  Funkcionális megközelítés: helyi igazgatási feladatok átruházása (mely feladatok kerüljenek ellátásra decentralizált keretek illetve dekoncentrált keretek között?)  Szervezeti megközelítés: a rendszerek szervezeti leírása igazgatási szintek szerint, választott és végrehajtó szervek, állami szervek a helyi igazgatásban, reformok és igazgatáspolitikai trendek A helyi önkormányzás és eszközrendszere  Szabályozás: jogszabályalkotás és jogalkotó decentralizált szervek, állampolgári részvétel, helyi demokrácia és helyi állampolgári aktivitás 264

 Közszolgáltatások és közmenedzsment: a magyar és a francia rendszer különbségei. Vannak-e közszolgáltatási hagyományok? A piaci mechanizmusok alkalmazása a közszolgáltatások megszervezése során (kiszerződés, PPP, verseny).  Közigazgatási dolgozók a helyi igazgatásban: Kiválasztás, képzés, jogállás. A helyi igazgatási szervek felügyelete  Állami felügyelet a helyi önkormányzatok felett – pénzügyi, törvényességi, célszerűségi.  A helyi államigazgatási szervek felügyelete. Módszertanát illetően a kurzus interaktív. Az oktatás nyelve az angol. Két oktató oktat egy időben, amelynek során beszélgetnek, illetve vitát folytatnak. Az órák egy-egy monográfia rövid ismertetésével kezdődnek, amellyel a két oktató felvezeti az aktuális témát, felhívja a figyelmet a két rendszer közötti fő különbségekre különös figyelemmel a terminológiára és annak alkalmazására elsősorban a szervek és a feladatkörök elnevezése tekintetében. Ezt követően a vita nyílik, amely lehetővé teszi az összehasonlító elemzést: kérdések, tapasztalatok és információ a két rendszerről. A monográfiákból kiindulva a nemzetközi összehasonlítás lehetőséget ad a doktorandusz hallgatóknak, hogy elsajátítsák az összehasonlítás módszerét és kultúráját a különböző helyi igazgatási rendszerek megismerése során, ami szükséges lehet PhD tanulmányaik folytatása során. Az összehasonlító módszer alkalmazása rávezeti a hallgatókat arra, hogy egy idegenrendszer megismeréséhez saját közigazgatásuk ismerete elengedhetetlen, sőt a külföldi közigazgatás tanulmányozása során jobban megismerik saját közigazgatásukat. Irodalomjegyzék  Gohin (O.), Institutions administratives, LGDJ, Collection manuels, 5e éd., 2006.  Rivero (J.) et Waline (J.), Droit administratif, Précis Dalloz, 22e éd., 2008 (par J. Rivero jusqu'à la 13e éd., 1990).  Comparative Public Administration. (szerk.: J.A. Chandler) Routledge, London and New York, 2000.  Sub-National Governments in the European Union – Organisation, responsibilities and finance. Szerk: Dominique Hoorens. Dexia. Paris, 2008.  Temesi István: Önkormányzati alapjogok – Nemzetközi összehasonlításban. In.: Pro Publico Bono. 2011/1. Különszám. (p. 93.-100.). 2011.  Phillips, O. Hood – Jackson, Paul –Leopold, Patricia: Constitutional and Administrative Law, Sweet&Maxwell, London, 2001.

265

Állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései Tantárgy neve: Állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései Oktató: Dr. Vértesy László PhD jur. PhD oec., egyetemi adjunktus, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A témakör három meghatározó területet érint: i) a jogi megalapozottság vonatkozásában, különösen az állami feladatvállalás jogszabályi oldaláról, ii) a fenntartható fejlődés, mint egyetemes követelmény érvényesíthetőségének vonatkozásában, iii) a jó kormányzás, mint legfőbb kívánalom elérése, működtetése és fenntartása a kormány részéről. Számos elképzelés/kísérlet létezik a jó kormányzat mérésére. Mérhető ez 6, 8, 20 stb. részindikátorral, de leginkább a társadalom hangulatával. A mérhetőségi szempontrendszerekben érdemes figyelembe venni a részvételt, a jogérvényesülést, az átláthatóságot, a felelősséget, az egyetértést, a politikai részvételt, a hatékonyságot és az elszámoltathatóságot. Azonban a kormányzás mérhetőségének szubjektív elemei is vannak. A jó kormányzás legfőbb egyetemes értékmércéje a kormányzottak elégedettsége, jóléte (Better life index), boldogsága. A jó kormányzás felelőse a politikai vezetés valamennyi szinten: elsősorban a kormány, kormányzati szervek, hatóságok, önkormányzatok (települési és kisebbségi), állami és részben állami tulajdonú vállalatok, szervezetek – és a média. Élükön mindenütt emberek állnak, akik erkölcsi feddhetetlenségükkel, szakmai hozzáértésükkel magas fokon látják el feladatukat. A tantárgy óráinak tematikája:  A jogi megalapozottság, irányzatok  A közpolitikák meghatározása, elemzése  Tervezés, stratégia, fenntarthatóság  Hatékonyság, teljesítmény, minőség  Mérési módszerek, kritériumok  A gyakorlat Irodalomjegyzék  A jó kormányzás és az állam. Századvég Alapítvány, 2008.  ADAMS, W. M.: Green Development – Environment and Sustainability in a Developing World. Routledge, 2008.  COOTER, Robert – ULEN, Thomas: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.  Teljesítmény-ellenőrzési módszertan. Value for Money (Értéket a pénzért) Pénzügyminisztérium, 2009.  JENEI György: A közintézményi menedzsment reformjának torz magyar folyamatai az EU tagállamok mércéjén: hiányok, okok, megoldási javaslatok. in Új Magyar Közigazgatás, 2009/6-7. szám  OSBORNE, D. – GAEBLER, T.: Új utak a közigazgatásban. Kossuth Kiadó, Budapest, 1994.

266

Állam és társadalom Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században Tantárgy neve: Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században Oktató: Barna Attila, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: Kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar, német A tantárgy szakmai tartalma: „A Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században” címmel meghirdetett kutatói kurzus célja, hogy a hallgatók a jogszabályok, a korabeli írott és levéltári források megismerésével, a kutatás közben és a foglalkozásokon megismerkedjenek a magyar közigazgatási rendszer kiépülésének, változásainak történetével, a modern adminisztratív rendszer kiépülésének folyamatával. A kurzus a Habsburgok Birodalmának részeként működő Magyar Királyság, központi és helyi igazgatásának fejlődési tendenciáit kívánja bemutatni, az 1700-as évek közepétől kezdődőden. A Habsburg abszolutizmus közigazgatási hivatásrendjének és kameralisztikájának ismertetésével, kíván a hazai viszonyok felé közelíteni. Kiemelten kezeli, a feudális korban kimagasló szerepet betöltő nemesi vármegyék szerepének és reformjának kérdését. A kurzus hangsúlyos eleme a Kiegyezést követő időszak, a polgári közigazgatás kiépülésének, a bírói hatalmi ágtól való elválasztásának korszaka, amikor a magyar közigazgatás túlzott széttagoltságának, az alsó fokú szintek túlterheltségének és a centralizációban gyökerező problémáknak a megoldására számos koncepció, közigazgatási tervezet született. A 19-20. századi közigazgatási reform koncepciók, a közigazgatás reformjáraracionalizálására vonatkozó pártprogramok mindig hordoztak politikai üzenetet is. A két világháború között a magyar közigazgatás területi rendjére vonatkozóan számos közigazgatási reform tervezet született (Teleki; Magyary; Bibó;). Az elméleti- és a gyakorlatba is átültetett kutatások és tervezetek sorsát döntően befolyásolták a korszak politikai tényezői, és az államhatárok 20. századi változásai. Az államszocializmus időszakában, a tanácsrendszer 1950-es megteremtését követően többször felmerült a közigazgatási reform kérdése, folyamatosan jelen voltak a területszervezés, a közigazgatás reformtörekvései. Az európai közigazgatás- és társadalomfejlődés jellemzőit szem előtt tartó kutatások során, a magyar kodifikációs törekvésekre elsődlegesen hatással bíró európai, elsősorban a német nyelvterület fejlődési tendenciáira is figyelemmel kell lennünk. Különösen azért, mert a magyar jogtudomány jól ismerte és felhasználta a kortárs nyugat-európai törvényhozási munkálatok eredményeit, az egyetemes nemzetközi közigazgatástudomány célkitűzéseit. A nemzetközi kapcsolatok elemzésén belül a közvetítő szereplők (államközi kapcsolatok, pozitív jog, jogtudományi irodalom, tudósok párbeszéde) szerint különbséget kell tennünk a kutatási módszerekben és a várható eredményekben. A szeminárium résztvevői bepillantást nyerhetnek a magyar tudományra ható nemzetközi tendenciákba is. A tantárgy óráinak tematikája  A felvilágosult abszolutizmus állammodellje Európában és Magyarországon - A közigazgatási szervezet kiépülése Mária Terézia uralkodása idején.

267

 A területi közigazgatási rendszer átalakítása Magyarországon II. József uralkodása idején – Kísérlet a magyar vármegyerendszer felszámolására és az önálló bíráskodási rendszer kiépítésére.  A polgári vármegye korszakai, feladatai és funkciói.  Közigazgatási és rendészeti szervek a közigazgatási büntetőjog feladatrendszerében A büntetőjog megosztása a 19-20. században, a közigazgatási büntetőjog létrejötte és fejlődése - A közigazgatás-ellenesség és a kihágási büntetőjog.  Közigazgatási reform tervezetek a Kiegyezéstől az első világháborúig: Szapáryreformkoncepciója (1873) - A Magyar Jogász Egylet közigazgazási témájú ülései Rábel László reform tervezete (1914).  Közigazgatási reform tervezetek a 20. században: Teleki Pál tájközigazgatási reformterve - Magyary Zoltán racionalizálási kísérlete és járásvizsgálata - A tanácsrendszer megújításásra vonatkozó törekvések.  A magyar államterület és a területi közigazgatás változásai a 20. században – A visszacsatolt területek közigazgatásának visszaillesztése a Magyar Királyság jogrendszerébe.  A szocializmus államszervezetének kiépülése - Az 1950-es megye- és járásrendezés, a tanácsrendszer kiépülése az 50’-es és 60’-as években. Irodalomjegyzék:  Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk.: Endrényi Ferenc Bp., 1980.  Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. Osiris, Bp., 2009.  Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. KJK, Budapest, 1973.  Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Bp. Akadémiai Kiadó, 1976.  Csizmadia Andor: Magyarország közigazgatása (Karcsay Sándorral), Bp., 1946.  Csizmadia Andor: A község, Bp., 1947.  Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban (dokumentumgyűjtemény), Bp., 1979.  Magyary Zoltán: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai Járás közigazgatásáról. (Kiss Istvánnal közösen). Budapest: Dunántúli Nyomda, 1939. (Hasonmás kiadása Tata: Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, 2010.)  Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1942. (Hasonmás kiadása Budapest: Polgári Tanácsadó Szolgálat, 1994.)  Bibó István: Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom.1944.  Bibó István: Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció.

268

Az állam a konzervatív gondolkodásban Tantárgy neve: Az állam a konzervatív gondolkodásban Oktató: Prof. Dr. Egedy Gergely, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A doktori iskolának ez a kurzusa azt a célt tűzi maga elé, hogy az érdeklődő hallgatókat megismertesse a konzervatív államfelfogás különféle változataival. A konzervatív gondolkodás természetesen sokat változott az elmúlt két évszázadban, s ennek a fényében többféle államfelfogásról beszélhetünk, de a változások közepette bizonyos konstans elemek, jellemzők is kirajzolódtak. A kurzus épít a résztvevő hallgatók önálló szakirodalomfeldolgozására, ami azt is jelenti, hogy szükséges az angol (esetleg német )nyelv viszonylag magas szintű ismerete. A kurzus egyfajta történeti-kronológiai rendben kísérli meg a téma feldolgozását. Először tehát néhány klasszikus szerző és államférfi állam-felfogásával foglakozik, Edmund Burkekel kezdve, majd a XX. századi gondolkodókra kerül sor. Ebben a században már világosan kirajzolódik a szociális konzervativizmus és a „libertárius” konzervativizmus államfelfogása közötti különbség; a kurzus mindkét irányzathoz tartozó gondolkodókkal foglalkozik. Külön tematikai egységet alkot majd a Margaret Thatcher és Ronald Reagan nevéhez kapcsolódó „neokonzervativizmus”; ennek során feldolgozásra kerül a neokonzervatív fordulat történelmi háttere, a szociáldemokrata jellegű jóléti állam megrendülésének a konzervatív nézőpontú elemzése, és, természetesen, a meghatározó amerikai és angol neokonzervatív gondolkodók érveinek a kritikus áttekintése. A kurzus a kortárs konzervatív gondolkodás államkoncepcióra való kitekintéssel zárul, és felveti a globalizációnak a (nemzet)államokra gyakorolt hatását is. A kurzus szerkezeti felépítése: kéthetente dupla óra. Ez a forma módot ad a hallgatóknak a megbeszélt szakirodalom és forrásmunkák önálló feldolgozására, tartalmas referátumok készítésére. A tantárgy óráinak tematikája:  Konzervativizmus és állam – a konzervativizmus alapjainak az áttekintése. Egyén, közösség, állam a konzervatív gondolkodásban. Nemzetállam és globalizáció – konzervatív nézőpontból.  Klasszikus konzervatív gondolkodók az államról: Edmund Burke. Benjamin Disraeli és Otto von Bismarck „szociális konzervativizmusa”.  A konzervativizmus állam-ellenes vonulata: William Mallock, Albert Jay, Ernest Benn. A „minimalista állam” koncepciója.  Jóléti állam és konzervativizmus. Harold Macmillan és a „középút konzervativizmusa”. Kereszténydemokrácia és a német „szociális piacgazdaság” állama. (Röpke és Erhard koncepciója)  A neokonzervatív állam: elméleti alapok és a gyakorlati eredmények: az amerikai és az angol változat.  Michael Oakeshott és Roger Scruton az államról.  A „közpolgári konzervativizmus” állama. David Cameron és az „együttérző konzervativizmus” államfelfogása.

269

Irodalomjegyzék  Békés Márton: Amerikai neokonzervativizmus, Századvég, 2008  Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika, Századvég, 2005  Fukuyama, Francis: Államépítés, Századvég, 2005  G. Fodor Gábor: Kormányzás/tudás, Századvég, 2008

270

Az állam összeomlása és újjáépítése Tantárgy neve: Az állam összeomlása és újjáépítése Oktató: Dr. habil. Halász Iván , egyetemi docens, NKE, KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus azokkal az esetekkel szeretne foglalkozni, amikor háború, nagy belpolitikai válság, illetve megrázkódtatás után összeomlanak az állam rendes működésének a keretei, azaz bekövetkezik az államiság megszokott formájának az összeomlása. Ezt a jelenséget a szakirodalom államkudarcnak vagy bukott államnak nevezi. A kurzus főleg azoknak a tényezőknek a vizsgálatára fog koncentrálni, amelyek felgyorsíthatják, illetve lelassíthatják ezt a folyamatot. Ezen kívül azzal is szeretne foglalkozni, hogy melyek azok a történeti, jogi, igazgatási, társadalmi vagy egyéb fogódzók, amelyek alapján megkezdődhet a normálisan működő állami lét újjászervezése. Ebben a tekintetben a legitimitás kérdése, valamint a jogfolytonosság, illetve éppen annak a megszakítása is nagyon fontos szerepet játszik. Természetesen az erőszak és a hatalom problémájáról sem lehet megfeledkezni. Miután a történelem folyamán sok állam sokféle módon került válságba, illetve az összeomlás szélére, a vizsgálat során csak néhány kiemelt, ugyanakkor jellemző példára célszerű koncentrálni. Ezek lehetnek azok a helyzetek, amikor az államiság és a szervezett állami lét alapjai egy fegyveres konfliktus, forradalom, vagy váratlan természeti katasztrófa következtében kerültek válságba. Nem szabad megfeledkezni azokról a helyzetekről sem, amikor egy új állam születik meg a régi helyén (például impériumváltások idején). Igaz, az utóbbi eset akkor érdekes, amikor a korábbi állam valóban komoly működési válságba került. A kurzus 20. századi eseteket és napjainkban is zajló folyamatokat egyaránt szeretne bemutatni. Bár alapvetően univerzális problémáról van szó, mindenképpen ki kell térni a magyarországi fejleményekre is – ilyennek tekinthető például az 1918/1919-es összeomlás vagy az 1944/1945-ös esztendő is. A külföldi példák közül hangsúlyosan fog szerepelni a kurzus során az 1917 és 1921 közötti orosz válság, amikor egyrészt a bolsevikok egy érdekes tabula rasa államépítési projektbe kezdtek egy olyan államban, amely nagyon komoly állami tradíciókkal rendelkezett, ellenségeik viszont az általános káosz közepette tradicionalista alapon próbálták megmenteni a menthetőt. Ezzel a korszakkal összefüggésben kell foglalkozni a korabeli magyar forradalmakkal és ellenforradalmakkal. Meg kell vizsgálni továbbá a második világháború utáni államépítő projekteket és azok technológiáját – itt főleg a német és japán példa hangsúlyos. Célszerű foglalkozni a továbbiakban a dekolonizációs államépítés és válságkezelés néhány jellemző esetével, miként az 1990-es évektől zajló békeés államépítő folyamatokkal (Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Kelet-Timor stb.). Mindegyik jelzett példa esetében meg kell vizsgálni a nemzetközi (avagy külföldi) tényezők szerepét, ugyanúgy, mint a válságkezelés helyi mechanizmusait és formáit. A tantárgy óráinak tematikája:  Fogalmi bevezetés, a használt terminológia tisztázása, főbb tendenciák meghatározása  Az első világháború és az orosz forradalom következtében kialakult krízishelyzetek. Az 1917-es orosz forradalom és polgárháború következményei. Az általános káosz és rendteremtés. A forradalmi „vörös” és ellenforradalmi „fehér” államépítési kísérlet.

271

 Az első világháború összeomlás Közép-Európában. Az új „zöldmezős” államok keletkezése, a régi államok összeomlása.  Az 1918/1919-es magyar események. Forradalmak és ellenforradalmak. A konszolidáció ideológiai és jogi keretei. A legitimitás és a jogfolytonosság kérdése. A külföld szerepe ezekben a folyamatokban.  A második világháború következményei. A Németország és Japán átalakítása a győztes szövetségesek segítségével.  Az 1944/1945-ös magyar összeomlás és az új kezdet.  A dekolonizációs folyamat és az új államok keletkezésének néhány sajátossága. A nemzetközi szervezetek szerepe ebben a folyamatban.  Az 1989-es rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlásának hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A globalizáció és az államok.  Az 1990-es évek délszláv válsága és a békeépítés Balkánon. Bosznia és Hercegovina.  A koszovói válság és egy új állam „asszisztált” születése  Kelet-Timor és az új államiság megszületése. A koszovói és kelet-timori eset összehasonlítása  A modern állam- és békeépítés elméletei és gyakorlati tapasztalatai  A hallgatói munkák megbeszélése  Összegzés, osztályozás Irodalomjegyzék  Halász Iván: A tábornokok diktatúrái – a diktatúrák tábornokai. A fehérgárdista tábornoki rezsimek az oroszországi polgárháborúban (1917-1921) Magyar Ruszisztikai Intézet. Budapest, 2005. (monográfia)  Halász Iván: Nemzetközi igazgatás a válságövezetekben – adalékok a nemzetközi igazgatás történetéhez és jelenlegi dilemmáihoz. Külügyi Szemle 2005.1-2. sz.(tavasznyár) 248-267. p.   Halász Iván: A válságkezelő nemzetközi igazgatás Koszovóban. Pro Minoritate 2005/tavasz 3-34. p.  Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Bp., 1935., reprint kiad. 1992.  Chesterman, Simon – Ignatieff, Michael - Thakur, Ramesh: Making States Work: State Failure and the Crisis of Governance. UN University Press, 2005.  Chesterman, Simon: You, The People: The United Nations, Transitional Administration and State-Building. Oxford University Press, 2004.

272

Állam és polgára Tantárgy neve: Állam és polgára Oktató: Hosszú Hortenzia, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus a bevezető modul után az állam és polgárai közti kapcsolat kérdéskörét járja körül betekintést nyújtva az állam és az állampolgárság elméleté(i)be, történetébe. A kurzus során látszólag egyszerű, de annál fontosabb kérdéseket téve fel próbáljuk a kurzus hallgatóival hallgatói önálló szakirodalom feldolgozásra építve – választ keresni a téma általános és speciális aspektusaira, mint: melyek az állam és az állampolgárok kötelezettségei, jogai, ütköznek-e ezek a jogok, ha igen mikor és milyen esetekben, meddig terjed a közhatalom, mi a szerepe az erkölcsnek, melyek az állampolgári engedelmesség szintjei, egyenlők-e az állampolgárok, hol és hogyan feszülnek egymásnak az állam és az egyén határai. A kurzus szerkezeti felépítése: kéthetente dupla óra, amely módot ad a szakirodalom és forrásmunkák önálló feldolgozására, referátumok készítésére. Egy modul három órát foglal magában. A tantárgy óráinak tematikája: Az állam 1. Az állam fogalma (Bevezető modul)  Mi az állam? Elméletek az állam- és közigazgatás-tudományban  Mitől állam az állam? Az állam jellemzői (autoritás, szuverenitás tartalma)  Állam legitimitása (népesség, terület)  Az állam szuverenitás fogalma (politikai/gazdasági/jogi szuverenitás)  A „legfőbb hatalom” eredete, a legitimitás alapja (isteni eredet, karizma, patriarchális elméletek, történeti elméletek, …) Az állam 2. A modern állam - Államkoncepciók  Szerződés elméletek (Hobbes, Rousseau)  Hegel államelmélete  Liberális és konzervatív államkoncepciók (John Locke, Adam Smith, Bentham, John Stuart Mill, Benjamin Constant, Alexis de Tocqueville; Burke, F. J. Stahl, de Maistre, de Bonald)  Állam a marxista és szociáldemokrata elméletekben (Karl Marx, Eduard Bernstein, Ch. A. Crossland)  Jóléti állam államkoncepciói Az állam határai: legitimitás és kötelességek Állampolgárok jogai és kötelességei – Az engedelmesség szintjei és fajtái Állampolgárok kötelességek és erkölcsi korlátok  Moralitás,  Etikai szubjektivizmus,  Fundamentalizmus,  Individualizmus elméletei.

273

Polgári engedetlenség joga, fajtái (törvényellenes, nyilvános, erőszakmentes, lelkiismereti okból fakadó) Állampolgárság és jogok Állampolgárság és állampolgári jogok  Negatív és pozitív szabadság koncepciói  Állampolgárság fogalma, tartalma  Állampolgár kötelezettsége Egyenlők és egyenlőbbek - Az állampolgársággal kapcsolatos határkérdések (kolonizáció, vallás, nem, etnikai hovatartozás, …) Az állampolgársághoz való jog Az állam kötelességei Alapvető emberi jogok  Története  Kategóriái, kialakulása  Jogok gyakorlása Államtípusok  Ókori felosztás  Modern államtípusok  Történeti típusú osztályozás  Szociológiai tipizálás Államtípusok és az alapvető emberi jogok garanciái Az alapvető emberi jogok és a közhatalom határai  Közhatalom fogalma és korlátai  Egyén jogai és a közhatalom határai Összefoglalás, ismétlés Irodalomjegyzék:  Fekete, Balázs – Győrfi, Tamás – H. Szilágyi, István – Paksy, Máté – Péteri, Zoltán – Takács, Péter (szerk.) (2009) Államelmélet 2., Szent István Társulat, Budapest, 2009. pp. 388.  Takács, Péter (1997) Eszmék és elméletek az államról a XIX-XX. században, PPKE Jogbölcseleti Intézet, Budapest, pp. 148.  Takács, Péter (szerk.) (2007) Államelmélet 1., Szent István Társulat, Budapest, pp. 388.  Takács, Péter (2007): Law and Morality. A Reader for Postgraduate Law Students. Szent  István Társulat, Budapest.  Takács, Péter (2003) Államtan: írások a XX. századi általános államtudomány köréből, Szent István Társulat, Budapest. c. szöveggyűjteményből:  Adamovich, Ludwig „Forradalom – demokrácia – jogállam. Gondolatok az ‘autoritás’ kérdéséhez”, [I-V.], Szöveggyűjtemény, 475-482. o.  Kelsen, Hans „A szuverenitás fogalmának változása” Szöveggyűjtemény, 603-614. o.  Kelsen, Hans „Az államelmélet alapvonalai. Részletek.”, Szöveggyűjtemény, 91-107. o.  Maritain, Jacques „A szuverenitás fogalma” Szöveggyűjtemény, [II-V.] 621-633. o.  Schmitt, Carl „Az állami és a politikai. A politikai fogalma”, Szöveggyűjtemény, 130138. és 153-160. o.  Smend, Rudolf „Az állam mint integráció”, Szöveggyűjtemény, 183-189. o.

274

 Weber, Max „A racionális állam. Államszociológiai töredék”, Szöveggyűjtemény, 4870. o.  John Locke, Adam Smith, Bentham, John Stuart Mill, Benjamin Constant, Alexis de Tocqueville; Burke, F. J. Stahl, de Maistre, de Bonald, Hobbes, Rousseau vonatkozó művei  Dahl, Robert A. (1992) “Democracy and Human Rights under Different Conditions of  Development” In: Asbjorn Eide and B. Hagtvet (eds.): Towards Human Rights in Perspective Blackwell, Oxford.  Hart, Herbert, (2008) Punishment and Responsibility, Oxford University Press, Oxford.  Linz, Juan J., (1992) “Types of Political Regimes and Respect for Human Rights: Historical and Cross-Cultural Perspectives” In: Asbjorn Eide and B. Hagtvet (eds.): Towards Human Rights in Perspective, Blackwell, Oxford.  Rawls, John (1971) A Theory of Justice, Harvard University Press, Massachusetts.  Richards, David (1971) A Theory of Reason for Action, Clarendon Press, Oxford.  Gandhi, Mohandas (ed.) (1961) Non-Violent Resistance, Bharantan Kumarappa, Schocken Books, New York.  King, Martin Luther (1958) Stride Towards Freedom, Harper and Row Publishers, New York.  Warnock, J. (1966) The Object of Morality, Clarendon Press, Oxford.

275

Államfelfogások és államfogalmak Tantárgy neve: Államfelfogások és államfogalmak Oktató: Prof. Dr. Takács Péter, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus az államtudomány két általános kérdését helyezi középpontba, melyek alapján egy harmadik is exponálhatóvá válik: 1. vajon az állam az emberi történelem állandó intézménye-e vagy kifejezetten modern jelenség, mely csak az újkor kezdetén alakult ki; 2. melyek a legáltalánosabb vonásai, s hogyan viszonyul egymáshoz a jogi, a társadalmi és a politikai oldala; s végül, 3. a globalizáció és a nemzetközi integráció korszakában melyek a perspektívái. A tantárgy anyaga részben történeti és elmélettörténeti, részben analitikai (elemző) jellegű részekből áll. Az oktatás fő formája a hallgatókkal folyamatosan kapcsolatot tartó, rendszeres olvasmányaikra és aktív részvételükre is számító előadás. A tantárgy óráinak tematikája:  Módszertani bevezető. A „definíció” és a „fogalom” (hasonlóságok és különbségek). A definíció-alkotás és a fogalom-képzés módjai. A „felfogás”, a „nézőpont” és a „szemléletmód” szerepe a megismerésben.  A formális államfogalom. Állam és modern állam. Az ún. történeti államtípusok. A „hatalmi állam” és a „modern állam” fogalmi különbsége  Államfelfogások és államfogalmak a weimari korszak államtudományában. Az állam mint szervezet. Herman Heller elmélete  Államelméletek a XIX–XX. század „uralkodó eszméinek” hatása alatt. A világnézetek és ideológiák szerepe az államfogalomban  A modern államra vonatkozó elméletek paradigmái. Autoritás és szuverenitás. Legitimitás. Demokrácia. Historizmus és racionalizmus  A formális államfogalom egyes tartalmi elemeinek kifejtése. Az államhatalom fogalmi megragadásának kategóriái  Államépítés - Francis Fukuyama „népszerű államtanának” elemzése és értékelése  A hatalom „kapilláris” csatornái és az állam; Michael Foucault elmélete a „felügyelő hatalom”-ról  Állam és igazságosság. Az igazságos rend kérdése John Rawls politikai filozófiájában.  A társadalmi nem, politika és az állam. Az állam feminista elméletei. A női egyenjogúság kérdései  Bio-politika, bio-hatalom, állam. Az ember biológiai jellemzőinek szerepe az államok életében  Globalizáció és az állam. Világrendszerek versengése, „civilizációk” harca és a nagyhatalmak sorsa Irodalomjegyzék A tantárgy tananyaga feltételezi következő művek ismeretét. Takács Péter: Államtan. Két fejezet az állam általános elmélete köréből. A modern állam és elmélete Bp. BCE KIK, 2011. – Takács Péter: Államtan. Négy fejezet az állam általános elmélete köréből. Az

276

állam általános sajátosságai [egyetemi jegyzet] Bp. BCE KIK, 2011. – Államtan. Írások az általános államtudomány köréből. Szerk. Takács Péter. Bp. Szent István Társulat, 2003. 962. oldal. Ezen túl a hallgatóknak a következő irodalmak egyes, kijelölt részleteit kell megismernie. A tananyag az alábbi művek egyes részleteinek megismeréséből, más részek referátumszerű feldolgozása. Az államtan klasszikusai: Jellinek, Georg: Allgemeine Staatslehre. Berlin, Verlag von O. Häring, 1900, 21905, 31914; Berlin, Julius Springer, 3a1920, más kiadásokban: Darmstadt, 1959, Bad Homburg, Gehlen, 1966, Kronberg, Athenaeum, 1976 részletei magyarul: Általános államtan [az 1914. évi kiadás 3-52. és 71-125. oldalai]. Bp. ELTE ÁJK Tempus, 1994. és Az alkotmány és a közjog garanciái [az 1914. évi kiadás 505-539. és 788-795. oldalai]. = Államtan. Bp. Szent István Társulat, 2003. 3-37. – Kelsen, Hans: Das Problem der Souverenität und die Theorie des Völkerrechtes. Beitrag zu einer Rechtslehre. Tübingen, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), 1920; A szuverenitás fogalmának változása [előadása Pécsett, 1929. november 18-án]. Bp. Politzer, 1931; Der soziologische und juristische Staatsbegriff. Tübingen, Mohr, 1922, 21928, újranyomva: Aalen, Scientia Verlag, 1962; Allgemeine Staatslehre. Berlin, Julius Springer, 1925; Grundriß einer allgemeinen Theorie des Staates. Bécs, 1926, magyarul: Az államelmélet alapvonalai. Szeged, Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., 1927 - Miskolc, Bíbor, 1997; Das Problem des Parlamentarismus. Bécs-Lipcse, Braumüller, 1925 – Schmitt, Carl: Der Begriff des Politischen. München, Duncker und Humblot, 1927, 21932; átdolgozva: 31933; újranyomva [az 1932-es kiadás]: Berlin, 41963, 51987. magyarul: A politikai fogalma [és más írások]. Bp. Pallas-Attraktor, 2003.; Legalität und Legitimität. München - Lipcse, Verlag von Duncker und Humblot, 1932., magyarul: Legalitás és legitimitás. MáriabesnyőGödöllő, 2006; Politische Theologie [I. és II]. München, Lipcse, Berlin, Duncker und Humblot, 1922, 21984, II.: Berlin, 1970. magyarul: Politikai teológia. Bp. ELTE ÁJK Tempus, 1992, II. [Legenda minden politikai teológia elintézéséről.] MáriabesnyőGödöllő, Attraktor, 2006; Verfassungslehre. München - Lipcse, Duncker und Humblot, 1928, 31957; Positionen und Begriffe im Kampf mit Weimar-Genf-Versailles 1923-1939. Hamburg, Hanseat, 1940; Verfassungsrechtliche Aufsätze. Berlin, 1958. 31985; Az európai jogtudomány mai helyzetéről. = Gazdasági Jog. 1944. V. 3-16.; Ex captivitate salus. Egy német fogoly vallomásai 1945/47-ből. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2010. – Heller, Hermann: Rechtsstaat oder Diktartur. Tübingen. Mohr, 1930, magyarul: Jogállam vagy diktatúra. = Joguralom és jogállam. Bp. ELTE, Tempus, 1995. Staatslehre. Szerk.: G. Niemeyer. Leiden, A. W. Sijthof, 1934, 31963, 61983; Die Souveränität. Berlin-Lipcse, Gruyter, 1927; Die politichen Ideenkreise der Gegenwart. Wrocław [Breslau], Ferdinand Hirt, [1925] 1926. – Weber, Max: Wirtschaft und Gesellschaft. Grundriß der verstehenden Soziologie [1911-1920]. Szerk. J. Winckelmann. Tübingen, 1922, 51976, valamint Gesamtausgabe. Szerk. Horst Baier, M. Rainer Lapidus és mások. 1982-től; magyarul: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Bp. KJK, 1987-től: 1. kötet: Gazdaság és társadalom (1987); 2/1. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. A társadalmi szervezetek: közösségek, társulások, vallások (1992); 2/2. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. Jogszociológia (1995); Gazdaság és társadalom. 2/3. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái Az uralom szociológiája 1. (1996); 2/4. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. Az uralom szociológiája 2. Bp. KJK 1999; részletei: Gazdaság és társadalom. Szemelvények.. Bp. KJK, 1967; Állam. Politika. Tudomány. Bp. KJK, 1970; A politika mint hivatás. Bp. ELTE - Művelődéskut. Intézet, 1989; A tudomány és a politika mint hivatás Bp. Kossuth 1995.

277

Az állam fogalmi elemzéséhez: Bärsch, Claus-Ekkehard: Der Staatsbegriff in der Neueren deutschen Staatslehre. Berlin, Duncker und Humblot, 1974; Beyme, Klaus von: Staatslexika = Jahrbuch zur Staats- und Verwaltungswissenschaft. 1989/3. 443-452.; Carnoy, Martin: The State and Political Theory. Princeton, Princeton University Press, 1984; Cassirer, Ernst: The Myth of the State. New Haven-London, Yale University Press – Oxford University Press, 1946; D’Entréves, Passerin A.: The Notion of the State. Oxford, Clarendon, 1967; Dyson, K.: The State Tradition in Western Europe. Oxford, Martin Robertson, 1980; Gumplowitz, Ludwig: Die soziologische Staatsidee. Graz, Lenschner, 1892; Halász Pál: Az államfogalom meghatározásának néhány kérdése. Bp. Tankönyvkiadó, 1958; Hall, John A. (szerk.): States in History. Oxford, Blackwell, 1986; Hintze, Otto: Wesen und Wandlung des modernen Staates. Berlin, Gruyter, 1921; Jordan, Bill: The State. Oxford, Blackwell, 1985; Hold-Ferneck, Alexander: Staat als Übermensch. Jena, Fischer, 1905 [lásd még Kelsen, Hans: Staat als Übermensch. Bécs, Springer, 1926]; Komjáthy Miklós: A középkori államfogalom. Bp. Egyetemi, 1947 [különlenyomat a Századok 1945-46/79-80. évfolyamából]; Krieken, Albert Th. van: Über die sogenannte organische Staatstheorie. Eine Beitrag zur Geschichte des Staatsbegriffs. Lipcse, Duncker und Humblot, 1873; Laski, Harold, J.: The State in Theory and Practice. London, Allen and Unwinn, 1935; Grammar of Politics. Lonon, Allen and Unwinn, 41938; Luhmann, Niklas: Der Staat als historischer Begriff. = Storme, Marcel: Mijmeringen van een Jurist bij 1984. Antwerpen, 1984; MacIver, R. M.: The Modern State. London, Oxford University Press, 1926; Mager, Wolfgang: Die Entstehung des modernen Staatsbegriffs. Wiesbaden, Steiner, 1968 [Mainz, Akademia, 1968]; McLennan, G. – Held, D. – Hall, S. (szerk): The Idea of the Modern State. Milton Keynes, Open University Press, 1984; Poggi, G.: The Development of Modern State. London, Hutchinson, 1978; Rottenberg, Franz J.: Von Begriff des Staates. Lipcse, Duncker und Humblot, 1878; Samu Mihály: Hatalom és állam. Bp. KJK, 1977; Seidler, Gustav: Das juristische Kriterium des States. Tübingen, Mohr, 1905; Spengler, Oswald: Der Staat. München, Beck, 1925; Szoboszlai György: Államiság és politikai rendszer. Bp. Kossuth, 1987; Suerbaum, Wener: Vom antiken zum frühmittelalterlichen Staatsbegriff. Münster Westfalen, Aschendorff, 31977; Szontagh Vilmos: Az államfelfogások jelentősége a jogtudomány szempontjából. Miskolc, Ludvig, 1938; Weinacht, Paul-Ludwig: Staat. Studien zur Bedeutungsgeschichte des Wortes von dem Anfängen bis ins 19. Jahrhundert. Berlin, Duncker und Humblot, 1968. További ajánlott irodalom. Globalizáció. Giddens, Anthony: Elszabadult világ. Bp. Perfekt, 2000; Almási Miklós: Üveggolyók. Az ezredvég globális játszmái. Bp. Helikon, 1998; Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései. A világgazdaság és a gazdaságelméletek zavarai. Bp. Aula, 2002; Földes György - Inotai András (szerk.) A globalizáció kihívása és Magyarország. Bp. Napvilág, 2002; Szigeti Péter: Világrendszernézőben. Globális "szabad verseny". Bp. Napvilág, 2005; Korten, David C.: Tõkés társaságok világuralma. Bp. Kapu, 1996.; Boda Zsolt: Globális ökopolitika. Bp. Helikon, 2004; Ulrich Beck: Kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Bp. Századvég, 2003. - Ulrich Beck: Mi a globalizáció? Bp. Belvedere Meridionale, 2005; Martin, Hans-Peter - Harald Schumann: A Globalizáció csapdája. Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Bp. Perfekt, 1998. Továbbá: Rostoványi Zsolt: A civilizáció(k) globalizálódása, avagy a globalizáció (de)civilizálódása? = Magyar Tudomány: http://www. matud. iif.hu /02jun/rostov2.html – Immanuel Wallerstein: Bevezetés a világrendszer-elméletbe. Bp. L'Harmattan Kiadó, 2010.; Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Bp. Gondolat Kiadó, 1983.; Samuel P. Hungtington: A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása. Bp. Európa, 1999. Kennedy, Paul: A

278

nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. Akadémiai, 1992. Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Bp. Napvilág Kiadó 1997.- Immanuel Wallerstein: Globalizáció vagy az átmenet korszaka? A világrendszer kialakulásának hosszú távú szemlélete = Eszmélet 1999. 43. – Trembeczki István: Globális politika és világrendszer-elmélet. = Valóság. 2006. június. XLIX. évfolyam 6. szám. – Beszélgetés az állam szerepének változásáról. Ferge Zsuzsa – Huoranszki Ferenc, Csaba László, Kolosi Tamás, műsorvezető: Csepeli György. MTV 1. Tudósklub 1998. január. Interneten: http://deszocpol.atw.hu [egyebek/ beszelgetesazallamszerepenek valtozasarol ferge.doc], Boda Zsolt: A kormányzás jelentésváltozása a globalizáció korában: a governance-koncepció. http://politologia.ektf.hu [polvgy2006/eloadasok/ boda_zsolt.doc]; Johnson, Paul: A modern kor. A huszadik század igazi arca. Martonvásár, XX. Század Intézet, 2007.; Streissler, Erich W.: Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe. = http://epa.oszk.hu [00000/00017/00067/pdf/Streissler.pdf]; SZENTES Tamás, Az állam szerepe a felgyorsult globalizáció korában. = http://www.koz-gazdasag.hu [images/stories/1per1/5-szentes.pdf] – Scheiring Gábor: A Privatizáció és a közpolitikák politikája, Új kormányzás – egy új policy tudomány szüksége. http://www.mtapti.hu [pdf/fiatkut.pdf ]; Fekete Judit: A madzagon rángatott jóléti állam és az aktualitás. = http://mek.oszk.hu [/03400/03403/03403.htm]; Gajduschek György: A „Run like a business” jelszó ideológiakritikája. http://www.kozigkut.hu [/doc/gajduschek_ 09szept. pdf]; Gajduschek György: Governance, policy networks – informális politikai szereplők a döntéshozatalban. http://www. poltudszemle. hu [szamok/2009_2szam/2009_2_gajduschek.pdf] ; Rhodes, R. A. W.: The New Governance: Governing without Government. http://law.hku.hk [/gl/rhodes.pdf]; Frivaldszky János: Jó kormányzás és helyes közpolitika-alkotás. = http://jesz.ajk.elte.hu [/frivaldszky44.html].

279

A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság Tantárgy neve: A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság Oktató: Tóth Zoltán József, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A Magyar Szent Korona gondolkodásunk, világlátásunk meghatározó formálója történelmünk sok évszázadán keresztül. A nemzeti összetartozás szimbólumaként önazonosság-tudatunk alakítója és kifejezője. Tartalmilag 1944-ig, formailag 1949-ig Magyarország alkotmányos rendjének, a Szent Koronához kötődő közjogi rendszerünk alapja, a Szent Korona-tan, a magyar történeti alkotmány alapelveinek közös elnevezése. A Szent Korona az, amelyben az államiság és az alkotmány közjogi természete elismerést nyert, a tradicionális jogrendben (1848-ig), majd a modern jogrendben is 1867 után, az 1848-as törvények alapján. A Szent Korona a legmagasabb rendű törvényességet fejezte ki, valamint azt, hogy Magyarország csak alkotmányosan kormányozható. Ezért a magyar történeti hagyományban a Szent Korona-tan az angolszász „rule of law” (törvények uralma), valamint a német „Rechtsstaat” (jogállam) jelentőségével és hatásával bír.16 A magyar történeti alkotmány több évszázados hagyományára alapozva a reformkortól a 20. század közepéig jogászok, történészek, közigazgatási reformerek és közéleti személyek legalább négy generációjának tudományos munkássága kötődik a magyar történeti alkotmányosság tudományos megalapozásához és kidolgozásához. Ugyanakkor a 19. század végétől napjainkig több vita zajlik, zajlott annak politikai és tudományos megítéléséről. 1949 után a történeti magyar állam jogrendjének, szimbólumainak és az azzal való önazonosság megtagadása után az új Alaptörvény rendezni kívánja a mai állam és a történeti állam viszonyát. A Nemzeti hitvallás, valamint az Alaptörvény R) cikke nem csupán lehetővé teszi, hanem irányelvként szabályozza, hogy az Alaptörvény értelmezése során a bírói szervek hivatkozhassanak a történeti alkotmány vívmányaira. A jogállamiság jövőbeni értelmezésének sarokpontja, hogy miként viszonyul, illetve viszonyulhat az AB a korábbi alkotmányértelmezési gyakorlatához, az Alaptörvény tükrében. Az Alkotmánybíróság megalakulása óta az általa értelmezett „láthatatlan alkotmány” keretei között, esetenként kiterjesztő jellegű alkotmány-fejlesztő, magyarázó tevékenységet töltött be.17 Az Alaptörvény ugyanakkor meghatározza, hogy a jogrendszer alapja az Alaptörvényen túl, a Nemzeti hitvallás, valamint a történeti alkotmány vívmányai. Az AB tehát a történeti alkotmány vívmányait értelmező korlátozott koncepciót követve magyarázhatja úgy, mint a közjogi kultúra része. Ebben az esetben a történeti alkotmány kevésbé tekinthető a jogforrások és az önálló jogi megoldások katalógusaként. A másik koncepció alapján a történeti alkotmányt a tételesjogi bővítés iránymutatójaként is lehet tekinteni.18 (Mind a modern-polgári korszak Kúria joggyakorlatát, mind a közjogi irodalmat és szabályozást. Az előbbire a bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás mellett az AB új jogköre, az egyedi ügyekben hozott bírói döntés Alaptörvénybe ütközésének vizsgálata is lehetőséget nyújt). Felmerült

16 17

Zétényi Zsolt: A Szent Korona vonzásában. Magyarnak lenni. Kairosz, Budapest, 2011, 58-59. o.; 90-92. o. Trócsányi 2012: 50. o.; Varga Csaba: Jogállami? Átmenetünk? Kráter, Budapest, 2007, 32–111. o., 205–213.

o. 18

Rixer Ádám: A történeti alkotmányunk helye mai jogunkban. Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2012, 75–85. o.

280

annak a lehetősége is, hogy a történeti alkotmány nem más, mint a „láthatatlan alkotmány”19, ami azt jelentené, hogy az Alaptörvény jogszemlélete és értékszemlélete nem változott a provizórikus alkotmányhoz képest. A tantárgy a Szent Korona-tan kialakulását, tartalmát, az azzal kapcsolatos vitákat, valamint az Alaptörvénnyel való viszonyát vizsgálja és elemzi. A tantárgy óráinak tematikája:  A Szent Korona és a Szent Korona-tan  A Szent Korona-tan és a tradicionális jogrend 1848-ig  A Szent Korona-tan és a modern magyar állam 1949-ig  A Szent Korona-tannal kapcsolatos viták a 19. századtól napjainkig  A jogfolytonosság kérdése  Az Alaptörvény és a történeti alkotmány vívmányai  A Szent Korona-tan és modern állam jogelméleti kérdései Irodalomjegyzék  Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 1999.  Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Egy alkotmány margójára. Alkotmányelméleti és értelmezési kérdések az Alaptörvényről. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.  Csink, Lóránt – Schanda, Balázs – Varga Zs., András (szerk): The Basic Law of Hungary. A First Commentary. Clarus Press – National Institute of Public Administration, Ireland, 2012.  Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HvgOrac, Budapest, 2011.  Jakab András – Körösényi András (szerk): Alkotmányozás Magyarországon és máshol. MTA TK Politikatudományi Intézet, Budapest, 2012.  Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006.  Kardos József: A Szent Korona-tan és a legitimizmus. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.  Kecskés Pál: Természetjog. In Szabó Miklós (szerk): Natura Iuris. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002.  Kirk, Russell: The Conservative Constitution. Regenary Gateway, Washington D.C., 1990.  Kocsis István: A Szentkorona-tan története. Püski, Budapest, 1995.  Kukorelli István (szerk): Alkotmánytan I. Osiris, Budapest, 2007.  Máthé Gábor: A Szent Korona-eszme parafrázis. In Mezey Barna (szerk): Eckhart Ferenc emlékkönyv. Jogtörténeti értekezések. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.  Rixer Ádám: A történeti alkotmány helye a mai jogrendben. Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2012.  Rixer Ádám (szerk): Állam és közösség. Válogatott közjogi tanulmányok Magyarország Alaptörvénye tiszteletére. Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely. Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2012.

19

Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Egy alkotmány margójára. Alkotmányelméleti és értelmezési kérdések az Alaptörvényről. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012, 121–131. o.

281

 Szabó József: A jogbölcselet vonzásában. Válogatott tanulmányok. Szerk: Szabadfalvy József. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999.  Szabó József: Ki a káoszból, vissza Európába. Kairosz, Budapest, 1993.  Téglási András (szerk): Történelmi tradíciók és az új Alkotmány. Tanulmánykötet. Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi, és ügyrendi bizottsága, Budapest, 2011.  Tóth Zoltán József (szerk): A magyar Szent Korona és Szentkorona-tan az ezredfordulón. Szent István Társulat, Budapest, 1999.  Tóth Zoltán József: A központi állami szervek rendszere. In Közigazgatási Szakvizsga, Általános Közigazgatási Ismeretek. I. modul. Nemzeti Közigazgatási Intézet, Budapest, 2012, 15-141. o.  Tóth Zoltán József: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti tudat a 19. század végétől napjainkig. Szent István Társulat, Budapest, 2008.  Tóth Zoltán József: Megmaradásunk alkotmánya. Hunidea, Budapest, 2007.  Tóth Zoltán József: Vihar előtt – válaszúton. Két Hollós, Budapest, 2011.  Trócsányi László – Schanda Balázs (szerk): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Hvg Orac, Budapest, 2012.  Varga Csaba: Jogállami? Átmenetünk? Kráter, Budapest, 2007.  Varga Csaba: Válaszúton – húsz év múltán. Kráter, Budapest, 2011.  Zétényi Zsolt: A Szentkorona-eszme mai értelme. Püski, Budapest, 1997.  Zétényi Zsolt: A Szent Korona vonzásában. Magyarnak lenni. Kairosz, Budapest, 2011.  Zétényi Zsolt: A történeti alkotmány. Magyarország ősi alkotmánya. Magyarországért Egyesület, Budapest, 2009.  Zlinszky János: A Szentkorona-eszme mai értelme. In. Tóth 1999.  Zlinszky János: Történeti alkotmányunk fejlődése I. Magyar Szemle, Új folyam, XI. 3-4. szám, 2002, április, Budapest.

282

Közmenedzsment Az eKözigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok Tantárgy neve: Az eKözigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok Oktató: Dr. Belényesi Emese, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának alapképzésén a Közigazgatási Menedzsment II. (Elektronikus közigazgatás), mesterképzésén pedig a Közigazgatási modernizáció c. tantárgyak foglalkoznak a közigazgatás megújításának eközigazgatási szempontú újragondolásával, a Változásmenedzsment a közigazgatásban c. választható tantárgy pedig az alapképzésen a szervezeti változásmenedzsment folyamatokkal. Az eközigazgatási fejlesztések és alkalmazások számos változást generálnak az érintett szervezetek életében. Ezek nemcsak szervezési kérdéseket vetnek fel, hanem olyan változási folyamatokat generálnak, amelyeket a hagyományostól elérő módon kell kezelni. Ráadásul ezek esetenként számos más szervezet-átalakítási folyamattal párhuzamosan zajlanak, így nagyon fontos ezek összehangolása, tudatos koordinálása. A tantárgy interdiszciplináris, interaktív formában dolgozza fel a két tudományterület vonatkozó ismereteit, illetve a találkozási pontok sajátosságait. Az elméleti keretet a változásmenedzsment adja, ebbe kerül beillesztésre az eközigazgatási fejlesztések és alkalmazások által generált változási folyamatok sajátos kezelése. A tantárgy révén a hallgatók áttekintő ismereteket szereznek a változásmenedzsment, mint szervezeti tevékenység szerepéről, jelentőségérről; az eközigazgatási fejlesztések és alkalmazások által generált szervezeti folyamatok legfontosabb eredményeiről, módszereiről; esettanulmány-elemzést végeznek sikeres és kevésbé sikeres változásmenedzsment megoldásokról, ami fejleszteni az elemző-értékelő képességüket, és megismerik a témára vonatkozó nemzetközi és hazai kutatásokat. A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek pozícionálni a vizsgált diszciplinát, lássák a lehetséges bekapcsolódási pontokat, ezek szükségszerűségét, és az azokat befolyásoló tényezőket. Ezen tudás birtokában képesek lesznek arra, hogy további kutatásokat végezzenek az eközigazgatási fejlesztések és alkalmazások szervezeten belül felmerülő kihívásaival kapcsolatosan. Tartalma kitér a változásmenedzsment elméletének eközigazgatási szempontból történő értelmezésére, a szervezeti változások kezelésének sajátosságaira, ide értve a humán tényezőket és az ellenállás kezelését, illetve a szervezeti változásmenedzsment modellek lehetséges adaptációját az eközigazgatási fejlesztések és alkalmazások területén. Fokozatosan, interaktív formában vezeti be a hallgatókat a terület kutatási irányaiba, feltárt és feltáratlan területeibe, lehetőségeibe, korlátaiba. Végül összefoglalva a kutatási lehetőségeket és azok jellegzetességeit (tartalmát), amelyek a tárgyalás pillanatában indokoltnak, aktuálisnak látszanak, lehetőséget biztosít a hallgatók elmélyedésére is a jelzett témákban. A tantárgy óráinak tematikája:  Az eKözigazgatás és a változásmenedzsment tudományterületének találkozása, az interdiszciplináris terület pozícionálása.

283

     

A változásmenedzsment elméletek és modellek összefoglaló áttekintése. Az eközigazgatási fejlesztések és alkalmazások által generált szervezeti folyamatok. A változásmenedzsment és az eközigazgatás területén végzett nemzetközi kutatások. A változásmenedzsment és az eközigazgatás területén végzett hazai kutatások. Az interdiszciplináris terület kutatását meghatározó tényezők. A terület kutatásának lehetőségei, kutatási témák.

A tantárgy előadásai ppt, pdf, és prezi formában is elérhetővé válnak. Irodalomjegyzék  Almásy Gyula (2012): Közigazgatási folyamatok szervezése – Bevezetés a közigazgatási menedzsmentbe = E-Government Budapest. 183 p.  B. Nagy Sándor: Szervezetfejlesztés, változásmenedzsment, Zsigmond Király Főiskola 2008  Beer, M. – Eisenstat R. A. – Spector, B. (1990): Why Change Programs Don’t Produce Change. In: Harvard Business Review, November-December, p. 158-166.  Beer, M. – Eisenstat R. A. (2000): The Silent Killers of Strategy Implementation and Learning. Sloan Management Review, Summer, p. 29-40.  Beer, M. – Nohria, N. (2000): Cracking the Code of Change. Harvard Business Review, vol. 72. No 3, May – June  Belényesi Emese (szerk.) (2007): E-önkormányzat. Polgármesteri hivatal az információs társadalom korában = E-Government Tanulmányok XVIII. kötet. ISBN 978-963-9753-01-3. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 120 p.  Bencsik Andrea – Kovács Péter (2008): Változás és projekt szimbiózisa a menedzsment kezében. In: Vezetéstudomány, (XXXIX. Évf.) 3. szám 32-43. old.  Bordás Mária (2011): A Cloud-computing modell önkormányzati szintű és a kormányhivataloknál történő alkalmazásának közigazgatási és jogi háttere. In: Bordás Mária: Az M-Government alkalmazások lehetőségei a közigazgatásban. BCE KIK 2011 Budapest. pp 164 – 204.  Bordás Mária (2011): Az m-government szolgáltatások jogi környezete. In: Bordás Mária: Az M-Government alkalmazások lehetőségei a közigazgatásban. BCE KIK 2011 Budapest. pp 105 – 131.  Budai Balázs Benjámin – Miletics Pál (2007): Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban = E-Government Tanulmányok XIV. kötet. ISBN 978-963-86995-7-2. Kiadó: E-Government Budapest. 100 p.  Budai, B.(2009): Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai, Bp..  Csath Magdolna (1999): A változtatások vezetési feladatai és emberi oldala. In: Marketing & Manager, 3-4. szám 106-110. old.  Csath Magdolna (1999): Sikeres változásmenedzsment. In: Marketing & Manager, 2. szám 4-9. old.  Csath Magdolna (2005): Stratégiai változtatásmenedzsment. Aula Kiadó, Budapest  Daft, R. (1998). Organization Theory and Design. South-Western College Publishing, Cincinnati, Ohio  Dinya László (2005): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Budapest 81  Ed Oakley-Dong Krug (1997): Korszerű változásmenedzselés. Bagolyvár Könyvkiadó.  Farkas Ferenc (2004): Változásmenedzsment, KJK KERSZÖV, Bp.

284

 Gáspár Mátyás (2007): Közigazgatási közönségszolgálat = E-Government Tanulmányok XIII. kötet. ISBN 978-963-86995-6-5. Kiadó: E-Government Budapest. 154 p.  Kocsis József (1994): Változások menedzselése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest  Kotter P. J. (1999): A változások irányítása. Kossuth Kiadó, Budapest  Kotter P. J. (2008): Tettvágy. Változásmenedzsment stratégiai vezetőknek HVG könyvek)  Noszkay Erzsébet (2008): A változás- és válságmenedzselés néhány elméleti és gyakorlati dilemmája. In: Vezetéstudomány XXXIX. Évf., 4. szám 24-34. old.  Pascale R. T. – Sternin J. (2005): Vállalati változások titkos hajtóerői. In: Harvard Business Manager, szeptember, 62-72. old.  Pataki Béla (2008): Változásmenedzsment. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.  Peter F. Drucker (2001): 21. századi kihívások a vállalatirányításában. HVG Kiadó. Budapest.  Strebel, Paul (1996): Why do employees resist change? In: Harvard Business Review, May-June, p. 86-93.  Tózsa István (szerk.) (2005). T-Government – avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban. E-Government Tanulmányok VII. kötet. ISBN 963 8647779. Kiadó: EGovernment Alapítvány Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest.157 p.  Vajkai András (2008): Az információs társadalom területi és módszertani vizsgálata. E-Government Tanulmányok XXI. kötet. ISBN 978-963-9753-06-8. Kiadó: EGovernment Alapítvány. Budapest. 132 p.  Watson, L. (1986 és 1993): Planning and Managing Change. The Open University Business School, Milton Keynes.  Wind J. Y. – Main J. (1998): Driving change: how the best companies arepreparing for the 21st century. In: Kogan Page.

285

Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere Tantárgy neve: Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere Oktató: Dr. Boros Anita, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy elsődleges rendeltetése, hogy a Hallgatók megismerkedjenek olyan kiemelt, a közbeszerzések jogához szervesen kapcsolódó közbeszerzési szakpolitikai kérdésekkel, amelyeket mind az uniós, mind a hazai jogalkotó kiemelt prioritásként kezel. Erre való figyelemmel áttekintjük a közbeszerzés és az egységes piac működésének kapcsolódási pontjait és az uniós közbeszerzési térség egyes indikátorait, különös figyelmet szentelve a kkv-k közbeszerzésben elfoglalt szerepének, a szociális és a környezetvédelmi szempontok érvényesülésének lehetőségeire, az Európai Unió egyes tagállamai közbeszerzési jogában meghonosodott közbeszerzési best practicest, a zöld közbeszerzés, az elektronikus közbeszerzés legfontosabb kérdéseit. A közbeszerzési szakpolitikák egymással összefüggő rendszert alkotnak, azonban az elmúlt időszakban kiemelt szerepet kapott az innováció széles körű támogatása, amely a közbeszerzések jogát tekintve is megköveteli bizonyos új típusú közbeszerzési szabályrendszer kialakítását. Ennek tükrében kívánunk foglalkozni a Precommercial Public Procurement kérdéskörével és a közbeszerzés modernizációjának lehetséges irányaival. Az utóbbi időszakban egyre intenzívebbé vált mind az Unió mind a tagállamok részéről a közbeszerzések ellenőrzése. Erre való figyelemmel a tárgy másik kiemelt kérdésköre a közbeszerzések ellenőrzésének átalakult eszközrendszerének és eredményeinek a bemutatása. A tantárgy óráinak tematikája:  A közbeszerzési szakpolitikák fogalma.  A zöld közbeszerzés.  A szociális szempontok érvényesülése a közbeszerzésekben.  A fenntartott közbeszerzések.  A fenntarthatóság szempontjai a közbeszerzésben.  A K+F-es közbeszerzések szabályai.  A kkv-k és a közbeszerzés.  Közbeszerzési Best practices az EU tagállamaiban.  Közbeszerzési modernizáció.  A közbeszerzések ellenőrzése az Európai Unióban.  A közbeszerzések ellenőrzésének hazai intézményrendszere. Irodalomjegyzék  A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében COM/2007/0799 végleges  A Bizottság Szolgálatainak Munkadokumentuma: A kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését elősegítő európai gyakorlatok legjobb gyűjteménye SEC(2008) 2193

286

 Draft PCP Manual - A practical guide to PCP Implementation for PROGR-EAST WP4 Pilots (http://www.progreast.eu/files/Deliverable%202.1.%20Draft%20PCP%20Manual.pdf)  Európai Bizottság (kiad.): Zöld közbeszerzés!: a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Luxemburg, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Kiadóhivatala, 2005. 39 p.  Európai Bizottság Vállalkozásfejlesztési Főigazgatóság: KKV-k hozzáférése a közbeszerzési szerződésekhez (http://kozbeszerzes.hu/nid/kozbeszJogTanulmanyok)  Havas-Kovács Gabriella: A zöld közbeszerzés jelene. Közbeszerzési Szemle, 2011. 1. évf. 1. sz. 49-51. p.  Kiss András: ISPA és Kohéziós Alap: környezetvédelmi projektek közbeszerzéseinek tapasztalatai. ÖKO / Ökológia * Környezetgazdálkodás * Társadalom. 2006. 14. évf. 1-2. sz. 119-129. p.  Martinás Dávid: Zöld közbeszerzés, környezetbarát szemléletű közbeszerzés elméletben és gyakorlatban. Közbeszerzési Szemle, 2011. 1. évf. 7. sz.  Szuppinger Péter: A közbeszerzések zöldítése. Szentendre, Regionális Környezetvédelmi Központ, 2008. 32 p.  Tátrai Tünde: Kis és középvállalkozások helyzete a közbeszerzésben – a magyar modell. Közbeszerzési Szemle, 2011. 1. évf. 8. sz. 48-57. p.  Tátrai Tünde: Kis-és középvállalkozások a közbeszerzésben. Nemzeti érdek. 2010. 4. évf. 1. sz. 13-19. p.  Tóth János: Közbeszerzés: A korrupció melegágya: A kis- és középvállalkozások többsége nem képes szakszerű ajánlatot tenni. Gazdaság. 1999. 6. évf. 1. sz. 117-119. p.  Váci Tímea: Könnyebben vehetnek részt közbeszerzésben a kisebb cégek. Adó. 2010. 24. évf. 12-13. sz. 112-113. p.  Varga Ágnes: Szociális szempontok alkalmazása a közbeszerzésekben – a Kbt. által biztosított lehetőségek az EU jogának fényében. Közbeszerzési Szemle, 2011. 1. évf. 7. sz. 34-39. p.  Boros Anita – Tátrai Tünde (szerk.): Közbeszerzés kommentár, 2011, Budepaet, Cimplex Kiadó.501-512, 398-408., 473-498. p.

287

A közigazgatási modernizáció kutatása Tantárgy neve: A közigazgatási modernizáció kutatása Oktató: Budai Balázs, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának alapképzésén a Közigazgatási Menedzsment II. (Elektornikus közigazgatás), mesterképzésén pedig a Közigazgatási modernizáció c. tantárgyak foglalkoznak a közigazgatás megújításának eközigazgatási szempontú újragondolásával. A közigazgatási modernizáció kutatása c. tantárgy részletesen, interaktív formában vezeti be a hallgatókat a terület kutatási irányaiba. Feltárt és feltáratlan területeibe, lehetőségeibe, korlátjaiba. A tárgy, kutatási tárgy. Valamennyi téma megközelítésének gyújtópontjában a kutatási lehetőségek, vizsgálati módszertanok állnak a közigazgatási modernizációs térben. Szemben az alap- és mesterszakos vizsgálati fókusszal, itt nyílik lehetőség adott témakörökön belül egészen mélyre nyúlni, ahol a kérdésekre egyre kevésbé tudunk kielégítő, vagy egzakt válaszokat adni. A nyitott kérdések segítik hozzá a hallgatókat, hogy elinduljanak egy-egy kérdéskör érdemi vizsgálatára, és válasszák akár disszertációjuk témájaként a közigazgatási modernizáció egyik-másik területét. A hallgatók bevezetésként összefoglalást kapnak az e-közigazgatás elméletének sarokpontjairól, összetevőiről, módszertanáról, vizsgálati területeiről. Azaz megkapják alapszakos (és esetleg mesterszakos) tanulmányaik során e téren szerzett ismereteik esszenciáját, frissítve az azóta eltelt időszak hatásaival. (Tekintettel a terület gyorsan változó jellegére, az ilyen tudásfrissítés e kutatási területen nélkülözhetetlen.) Ezt követően ismerkednek meg azokkal a tényezőkkel, melyek a közigazgatási modernizáció kutatását a gyakorlat szintjén befolyásolják. Bármennyire is kézenfekvő olykor egy-egy kutatási terület alaposabb vizsgálata, vagy a társadalmi tényezők, vagy a jogi környezet, vagy a gazdaság állapota, vagy akár a politikai akarat más hangsúlyokat rendel. Ebben az esetben a tudomány előtt bizonyos kapuk bezárulnak, ugyanakkor mások kinyílnak. Az okok és következmények vizsgálata valamennyi kutatást meghatározza, ezért kell a hallgatóknak e területen is időt tölteniük. Fontos, hogy a hallgatók mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások rendszerét átlássák. Ezzel érhető el, hogy ne önmagáért való, akár elszigetelt kutatásokkal foglalkozzanak, hanem akár nemzetközi hálózatok szerves részeként kutassanak nemzetközi jelenségeket, vagy akár azok nemzeti specifikumait. A legjobb gyakorlatok ismerete a jó kutatások nélkülözhetetlen feltételei. Hazánk folyamatosan kereste a csúcstechnológiában rejlő közigazgatási-modernizációs kiugrási lehetőségeket. A felzárkózás jegyében – olykor – e lehetőségek jelenthettek kizárólagos felzárkózási lehetőséget. A csúcstechnológiák ismerete a kiugrási lehetőségeket ágyazzák meg, melyekkel hazánk egy-egy intézménye a tudományos élet fókuszába kerülhet, jó példával járva elöl. A már említett jogi-politikai tényezők naprakész ismeretét hivatott segíteni az a kormányzati előadás, amely a közigazgatási modernizáció mindenkori stratégiai irányai mellett az épp aktuális kormányzati szándékot közvetíti. Végül a félév során hallottak alapján foglaljuk össze azokat a kutatási lehetőségeket és azok

288

jellegzetességeit (tartalmát), amelyek a tárgyalás pillanatában indokoltnak, aktuálisnak tűnnek, lehetőséget biztosítva akár a hallgatók elmélyedésének is a jelzett témákban. A tantárgy óráinak tematikája:  Az eKözigazgatás és a közigazgatási modernizáció pozícionálása  A közigazgatási modernizáció kutatását meghatározó tényezők (társadalmi, jogi, gazdasági, politikai)  A közigazgatási modernizációval összefüggő, futó kutatások Magyarországon  A közigazgatási modernizációval összefüggő, futó nemzetközi kutatások  Csúcstechnológián alapuló, innovatív fejlesztések a közigazgatásban  A közigazgatási modernizáció stratégiai irányai (meghívott kormányzati előadó)  Kutatási témák, kutatási lehetőségek A tantárgy előadásai ppt, pdf, és prezi formában is elérhetővé válnak. Kompetenciák leírása: A hallgatók képesek legyenek pozícionálni a vizsgált diszciplinát, lássák a lehetséges bekapcsolódási pontokat, ezek szükségszerűségét, és az azokat befolyásoló tényezőket. Irodalomjegyzék  Budai, B.: Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai, Bp. 2009.  Budai, B: A közigazgatás újragondolása, Akadémiai Bp. (2013.)  TÉCSÉCSY ZOLTÁN 2005. Közigazgatási portalógia = E-Government Tanulmányok II. kötet. ISBN 963 8647728. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 240 p.  KOVÁCS RÓBERT 2005. e-Település-menedzsment – a modern kommunikációs és adatátviteli eszközök alkalmazásának lehetőségei a települések irányításának új koncepciójában = EGovernment Tanulmányok III. kötet. ISBN 963 8647736. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 127 p.  WINKLER GYÖRGY – JÓSZAI ATTILA 2005. Kistérség menedzsment és regionális elektronikus kormányzat = E-Government Tanulmányok IV. kötet. ISBN 963 8647744. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 99 p.  KALOTAY BALÁZS (szerk.) 2011. Elektronikus rendszerek a közigazgatásban = EGovernment Tanulmányok V. kötet. Harmadik, átdolgozott kiadás. ISBN 978-9639753-13-6. Kiadó: EGovernment Alapítvány Budapest. 120 p.  BUDAI BALÁZS BENJÁMIN – SZENTKIRÁLYI-HOLOTA SZABOLCS 2005. Az elektronikus közigazgatás jogi környezete = E-Government Tanulmányok VI. kötet. ISBN 963 8647760. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 154 p.  TÓZSA ISTVÁN (szerk.) 2005. T-Government – avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban = E-Government Tanulmányok VII. kötet. ISBN 963 8647779. Kiadó: EGovernment Alapítvány Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest.157 p.  GREGÓCZKI ETELKA (szerk.) 2006. Elektronikus közbeszerzés Magyarországon = E-Government Tanulmányok VIII. kötet. ISBN 963 86995 1 5. Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest. 112p.  PAPP ZSIGMOND 2006. Az e-government ismeret- és rendszerelméleti alapjai = EGovernment Tanulmányok IX. kötet. ISBN 963 86995 2 3. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 327p.  KÖTELES BERNADETT 2006. Tudásmenedzsment és az e-közigazgatás = EGovernment Tanulmányok X. kötet. ISBN 963 86995 3 1. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 111 p.

289

 TÓZSA ISTVÁN (szerk.) 2007. Települési térinformatika = E-Government Tanulmányok XI. kötet (színes kiadvány). ISBN 978-963-86995-4-1. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 213 p.  TÓZSA ISTVÁN – CSATÓ ÉVA – JÓSZAI ATTILA 2007. Műholdfelvételek a területi tervezésben = EGovernment Tanulmányok XII. kötet (színes kiadvány). ISBN 978-963-86995-5-8. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 124 p.  GÁSPÁR MÁTYÁS 2007. Közigazgatási közönségszolgálat = E-Government Tanulmányok XIII. kötet. ISBN 978-963-86995-6-5. Kiadó: E-Government Budapest. 154 p.  BUDAI BALÁZS BENJÁMIN – MILETICS PÁL 2007. Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban = E-Government Tanulmányok XIV. kötet. ISBN 978-963-86995-7-2. Kiadó: E-Government Budapest. 100 p.  JENEI ÁGNES 2007. Elektronikus média és a közigazgatás = E-Government Tanulmányok XVI. kötet. ISBN 978-963-86995-9-6. Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest. 129 p.  TÉCSY ZOLTÁN 2007. Digitális városok Magyarországon – Informatikai stratégia = E-Government Tanulmányok XVII. kötet. ISBN 978-963-9753-00-6. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 165 p.  BELÉNYESI EMESE (szerk.) 2007. E-önkormányzat. Polgármesteri hivatal az információs társadalom korában = E-Government Tanulmányok XVIII. kötet. ISBN 978-963-9753-01-3. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 120 p.  TÖRÖK TAMÁS PÁL 2008. E-bíróság = E-Government Tanulmányok XIX. kötet. ISBN 978-963-9753-07-5. Kiadó: E-Government Budapest. 98 p.  VIIG GÁBOR 2008. WAP alapú ügyintézés a helyi igazgatásban = E-Government Tanulmányok XX. kötet (színes kiadvány). ISBN 978-963-9753-08-2. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 104 p.  VAJKAI ANDRÁS 2008. Az információs társadalom területi és módszertani vizsgálata. EGovernment Tanulmányok XXI. kötet. ISBN 978-963-9753-06-8. Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest. 132 p.  NÉMETH ILDIKÓ 2008. Az e-közigazgatás fél évtizede Magyarországon = EGovernment Tanulmányok XXII. kötet. ISBN 978-963-9753-09-9. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 134 p.  HERENDY CSILLA – MURÁNYI PÉTER 2008. Településmarketing az információs társadalomban = EGovernment Tanulmányok XXIII. kötet. ISBN 978-963-9753-10-5. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 124 p.  MILETICS PÁL 2008. M-Citizen, a mobil állampolgár = E-Government Tanulmányok XXV. kötet. ISBN 978-963-9753-12-9. Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest. 64 p.  BUDAI BALÁZS BENJÁMIN 2009. Az atipikus foglalkoztatás gyakorlati kérdései az információs társadalomban = E-Government Tanulmányok XXVI. kötet. ISBN 978963-9753-14-3. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 117 p  TÓZSA ISTVÁN – HUBERT ORSOLYA 2009. A digitális TV közigazgatási tartalomfejlesztése Egovernment Tanulmányok XXVII. kötet. ISBN 978-963-975315-0. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 122 p.  SZABÓ MÁTÉ CSABA 2009. A földügyi térinformatika gyakorlata. Hazánkban és az Egyesült Királyságban = E-Government Tanulmányok XXVIII. kötet. ISBN 978-9639753-16-7. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 137 p.

290

 SIK ZOLTÁN NÁNDOR 2009. Információs hadviselés = E-Government Tanulmányok XIX. kötet. ISBN 978-963-9753-17-4. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 137 p.  HERENDY CSILLA – KORNHOFFER TÜNDE – NÉMETH ILDIKÓ 2009. Eügyfélképzés – Útmutató az elektronikus szolgáltatások használatához = EGovernment Tanulmányok XXX. kötet. ISBN 978-963-9753-18-1. Kiadó: EGovernment Alapítvány, Budapest. 262 p. + DVD melléklet  SZITTNER KÁROLY 2011. E-ügyintézés Magyarországon = E-Government Tanulmányok XXXI. kötet. ISBN 978-963-9753-19-8. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 243 p.  ILLYÉS ROLAND – SERFŐZŐ HENRIK 2009. Elektronikus ügyirat-kezelési gyakorlat = E-Government Tanulmányok XXXII. kötet. ISBN 978-963-9753-20-4. Kiadó: E-Government Alapítvány Budapest. 131 p.  BELÉNYESI EMESE 2009. Az e-közigazgatás a magyar felsőoktatásban és továbbképzésben = EGovernment Tanulmányok XXXIII. kötet. ISBN 978-963-975314-3. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 119 p.  FERENCZ VIKTÓRIA 2011. Gazdasági és közszolgáltatási folyamatok térbeli elemzése = EGovernment Tanulmányok XXXIV. kötet. ISBN 978-963-9753-22-8. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 229 p.  HERENDY CSILLA 2011. Önkormányzatok on-line. A felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig = E-Government Tanulmányok XXXV. kötet. ISBN 978-963-9753-23-5. Kiadó: EGovernment Alapítvány Budapest. 107 p.  JUHÁSZ DÓRA 2009. Magyar nagyvárosok önkormányzati portáljai = EGovernment Tanulmányok XXXVI. kötet. ISBN 978-963-9753-24-2. Kiadó: EGovernment Alapítvány Budapest. 113 p.  ERDŐS SZABOLCS 2011. Vidékfejlesztés az információs társadalomban = EGovernment Tanulmányok XXXVII. kötet. ISBN 978-963-9753-25-9. Kiadó: EGovernment Alapítvány Budapest. 89 p.  ALMÁSY GYULA 2012. Közigazgatási folyamatok szervezése – Bevezetés a közigazgatási menedzsmentbe = E-Government Budapest. 183 p.  AGG JÁNOS 2012. Állam és innováció = E-Government Tanulmányok XXXIX. kötet. ISBN 978-963-9753-25-9. Kiadó: E-Government Alapítvány, Budapest. 106 p.

291

A közigazgatás minősége Tantárgy neve: A közigazgatás minősége Oktató: Prof. Dr. Bukovics István, DSc., egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar, orosz A tantárgy szakmai tartalma: Az általánosan elfogadott minőségfogalom nem kielégítő mértékben alkalmas a közigazgatás minőségének és állapotának jellemzésére, előrejelzésére. Nem teszi lehetővé a minőség fenntartásával, helyreállításával kapcsolatos cselekvések operacionalizálását. Mivel a közigazgatás számára a hosszú távú állapot, a rugalmas alkalmazkodóképesség, a reziliencia biztosítja a minőség fenntartását, ennek a képességnek az érvényesülését szükséges támogatni. Reziliens közigazgatás az a képesség, hogy a rendszer tűrni képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne. Előrelátás képessége azzal, hogy integrált terveket, forgatókönyveket tud készíteni a társadalom és a környezet, különös tekintettel kockázati kölcsönhatásai elemzésére, veszélyeire, esetleges károsodásának minimalizálására, a várható következményei előnyösebbé tételére. Az ilyen közigazgatási rendszer, hálózat megőrzi újraépítésének képességét, esetleg megtanulja a változásokhoz való alkalmazkodást. Ennek eszköze mindenekelőtt a klasszikus minőségfogalom jobb megértése. A jobb megértés azon mérhető, hogy konszenzuális szakmai alapokról indulva, a tudományosság normái alapján és módszerei alkalmazásával ellenőrizhető megállapítások jönnek létre. Abból lehet kiindulni, hogy a jó közigazgatás minőség fogalma nincs pragmatikusan definiálva, amit azzal a jelzővel lehet illetni, ami az elfogadható minőség jelentésével bír. Ennek megfelelően a jó közigazgatás minőség fogalma értékfogalom, míg az elfogadható közigazgatás minőség fogalma tényfogalom. Ebben a felfogásban a közigazgatás minőségének, mint szubsztanciának fenntartása, érvényesítése esetében ki kell küszöbölni mindazon tényezőket, amelyek gátolják annak eredményességét. Másképp megfogalmazva, valamely rendszer elfogadható minősége – és ez esetben elfogadható biztonsága is – úgy biztosítható, hogy optimális módon kiiktatjuk mindazon tényezők együtteseit, amelyek az elfogadható minőség kialakítását akadályozzák. Ez a megközelítésmód mind diszciplinárisan, mind professzionálisan jelentős mértékben eltér a minőség tradicionális paradigmájától, ezért a koncepció reduktív megalapozást igényel. A tantárgy óráinak tematikája:  A közigazgatás minőségének fogalmi rendszere.  Indirekt módon a „rossz minőség” elkerülése, kritérium az ellencél fogalmára.  A feltételezések formalizálva a szimbolikus logika jelrendszerét alkalmazza.  A minőség és a megbízhatóság újraértelmezése a közigazgatásban.  A logikai minőségbiztosítás alkalmazása, elfogadható–fenntartható minőségbiztosítás. Irodalomjegyzék  Bukovics István: A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus elmélete; MTA doktori értekezés, Budapest 2007 www.drbukovics.hu  Bukovics István: Katasztrófaigazgatás és tűzvédelem; Verlag Dashofer Szakkiadó Kft, Budapest, 2012.  Biztonság és hit; Szerkesztő: Dr. Fáy Gyula, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley jubileumi kötetek, Budapest 2011. 292

 Kun István-Szász Gábor-Zsigmond Gyula: Minőség és megbízhatóság; LSI Informatikai Oktató Központ, Budapest 2002.  A.Aghaie: Evaluating ISO 9001: 2000 Implementation Using Fault Tree Analysis (FTA). Total Quality Management & Business Excellence, Vol. 15 (2004) No. 7.  Harvey R.- Green.D.: Defining Quality; Assesment and Evaluation in Higher Education 18. 1993.  Dorte Kristoffensen-Andrée Sursock-Don Westerheijden: Minőség biztosítás a felsőoktatásban; Minőségbiztosítási Kézikönyv. Eljárások és gyakorlat; European Training Foundation, 1998.

293

A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra Tantárgy neve: A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra Oktató: Prof. Dr. Bukovics István, DSc., egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, orosz A tantárgy szakmai tartalma: A kritikus infrastruktúra alatt olyan egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönösen függésben lévő infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok hálózatát értjük, amely az ország működése szempontjából létfontosságúak és érdemi szerepük van egy társadalmilag elvárt minimális szintű közbiztonság, jogbiztonság, gazdasági működőképesség, közösségi és környezeti állapot fenntartásában. Mindezeket erősíti az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott minősített helyzet is. A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra esetében nem azt kell definiálni, hogy a közigazgatás miért tekinthető kritikus infrastruktúrának, hanem azt, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a közigazgatást, mint infrastruktúrát leírjuk attól függően, hogy milyen állapotban van. A kérdés tehát az, hogy mikor és mitől válik kritikussá a közigazgatás és így mi a kritikusság definíciója. Mindebből látható, hogy a közigazgatás kritikussága relácionális fogalom, vagyis nem tulajdonsága a rendszernek, csupán állapot kérdése. Fontos szempont, hogy a közigazgatás, mint infrastruktúra, a környezettel való együtthatással vizsgálható és nem csak közelhatások vannak, melyeket figyelembe kell venni, lásd. pl. káosz elmélet. A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra további specifikuma, hogy olyan szerkezet kockázati rendszer, amely minden komponense egyben a rendszer indikátora, és védelme a hálózatnak állandó stratégiai átstrukturálásával valósul meg. A másik szempont a közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra védelme. Ennek célja olyan adoptációs paradigma és eljárás, amellyel és amelyre vonatkozóan in silico modellezés útján az extrémitások okozta infrastrukturális kockázatok elfogadható mértékben redukálhatóak és ezáltal a fenntartható közigazgatás garanciái megteremthetőek. Cél továbbá, olyan közigazgatási rendszer létrehozása, amely működésével az extrémitások kezelésére alkalmazott védelmi struktúrák torzuló megváltozása ellenére folyamatosan fenntartsa azok kockázatkezelő funkcióját. A tantárgy óráinak tematikája:  A közigazgatás, mint tipikus infrastruktúra fogalmi rendszerei;  A közigazgatás kritikussága, állapotjellemzői;  A közigazgatás kritikussága, mint hálózati állapotrendszer;  A közigazgatási rendszerek külső és belső együtthatásai;  A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra extrémitásainak kezelése,  A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra specifikumai, indikátorok, stratégiai struktúrák. Irodalomjegyzék  Magyarország Alaptörvénye  2080/2008. (VI.30.) Korm. Határozat A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programjáról;  Bukovics István- Vavrik Antal: Infrastruktúrák kockázata és biztonsága: Kritikai problémaelemzés. Hadmérnök, I. évf. 3. szám, Budapest 2006. 294

 Juhász-Nagy Pál: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai; Akadémiai Kiadó, Budapest 1986.  Munk Sándor: A kritikus infrastruktúrák védelme, információs támadások ellen; http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2008/1  Neumann-Morgenstein: Theory és Games and Economic Behavior. Princeston University Press, Princeston 1953.  Svendsen, Nils Kalsad – Wolthusen, Stephen D.: Multigraph Dependency Modells for Heterogeneous Critical Infrastructures. In: Proceedings of the First Annual IFIP TC 11.10 International Conference on Critical Infrasturture Protection , Hanover 2007. Springer-Verlag.

295

Katasztrófa-válsághelyzeti magatartás és kommunikáció Tantárgy neve: Katasztrófa-válsághelyzeti magatartás és kommunikáció Oktató: Prof. Dr. Huszár András, egyetemi tanár, NKE RTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus elsősorban a különböző katasztrófahelyzetek elemzésével, az áldozatok és mentésben résztvevők lélektanával, a felszámolás logisztikájával foglalkozik, részletesen elemezve az egyes helyzeteket. Bemutatja az egyén és a tömeg reakcióit, és ismerteti az ezekre a reakciókra adandó lehetséges válaszokat. Ezen felül, példákon keresztül áttekintést ad a szökőárak (cunami) és a földrengések sújtotta területeken élők viselkedéséről, a katasztrófa helyzetekre adott emberi reakciók lehetséges változatairól. A tantárgy kiemelten foglalkozik a menekült táborok kialakításának és fenntartásának humanitárius, logisztikai és egészségügyi, mentálhigiénés és lélektani kérdéseivel. A tantárgy bemutatja a nukleáris katasztrófa helyzetek összetevőit, azok hatásait, kiemelten foglakozik a csernobili és a fukisamai atomerőmű katasztrófákkal, a katasztrófa következményeinek felszámolásában résztvevő erőkkel, azok tevékenységével, a meghozott kormányzati és helyi szintű döntésekkel, intézkedésekkel. A tantárgy következtetéseket von le a nukleáris katasztrófák következményeinek felszámolása során keletkezett tapasztalatok tekintetében is. Az ismeretanyag feldolgozza, és elemzi a vegyi katasztrófák helyi lakosságra gyakorolt lélektani hatásait is. Speciális figyelmet fordít az évtizedek kiemelt súlyosságú ipari katasztrófáira, mint a sovesoi és bhopali katasztrófák, az ún „vörös iszap katasztrófa” során a környezetbe kikerült ipari eredetű mérgező anyagok (dioxin, izo-cián) kémiai, toxikológiai, lélektani és genetikai hatásaival. Továbbá, a tantárgy bemutatja, elemzi, és következtetéseket von le a New Orleans-t ért katasztrófa körülményeiből, a helyi, állami és szövetségi intézkedésekről, a katasztrófa sújtotta területen lévők reakcióiról, a következmények felszámolásának lélektani dimenzióiról. A baszlani terrorista támadás és 2001. szeptember 11-i terrorista támadás sorozat valamint a madridi és londoni robbantásos merényletek összehasonlító elemzésével a tantárgy ismereteket ad a terrortámadások rövid és hosszú távú lélektani hatásairól, a tömegek viselkedésének a politikai döntés hozókra, döntéseikre gyakorolt hatásairól. A tantárgy óráinak tematikája:  Szociálpszichológiai jelenségek vészhelyzetben  Az egyén pánikreakciója  Menekülttáborok katasztrófahelyzetben. Az IOM  A tömegkommunikáció helye és szerepe a katasztrófa helyzetek kezelése során, a média lehetséges negatív és pozitív hatásai, az elektronikus és írott sajtó specifikumai, a katasztrófák során;  A tengeri szökőárak (cunami) és a földrengések okozta katasztrófák specifikumai, ezen válsághelyzetek kezelése, a következményeik felszámolásának metodikája, az az egyének reakciói, és humanitárius segítségnyújtás kihívásai;

296

 A migrációs egészségügy kérdései, a mentálhigiénés helyzetfelmérés, segítségnyújtás problémái;  A tömeg jellemzői és fajtái. A tömegpánik kialakulásának okai, lehetséges hatásai a katasztrófahelyzetek kezelésére;  Vegyi katasztrófák pszichés hatásai, a következmények felszámolásának kihívásai, rövid és hosszú távú lélektani hatások kezelése;  Járványok, pandémia  Nukleáris katasztrófák lélektani hatásai, a nukleáris sérültek mentálhigiénés kezelése;  A tűzvész lélektani hatásai, a természetes emberi reakcióik a tűzvészhelyzetek során;  Az árvíz pszichés hatásai, az egyének  Válsághelyzeti magatartási formák, azok hatásai a válságkezelés módszereire, a lélektani hatások kezelésének fontossága;  Terrorizmus és egyéb polgári erőszak, mint katasztrófa szituáció, annak lélektani hatásai;  A tömeg jellemzői és fajtái, főbb viselkedési formáik a katasztrófa helyzetek során;  Nukleáris katasztrófa pszichés hatása az közvetlen hatáskörzetben valamint a radioaktív anyagokkal szennyezett felhő hatásterületén;  A csernobili katasztrófa rövid és hosszú távú radiológiai, egészségügyi genetikai, hatásai, a sugárbetegség kialakulásának és kezelésének specifikumai;  Támadó fegyverrendszerekkel mért csapások (Iraki háború)  A különböző katasztrófa helyzetek sérültjeinek, érintettjeinek, családtagjainak és a szűkebb és tágabb közösség tagjainak viselkedése és azok sajátosságai;  A világ legnagyobb földrengéseinek tömeglélektani, katasztrófakezelési elemzése; Irodalomjegyzék  Csapatpszichológia. Bp. Zrínyi Katonai Kiadó, 1993. RANSCHBURG J.: Félelem, harag, agresszió. Bp. Tankönyvkiadó, 1983.  BUZEK, G.: A túlélés kézikönyve Bp. Sub Roza Kiadó, 1994  Segédlet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos katasztrófavédelmi tevékenységek szakmai megalapozásához – Dr. Szakál  Béla (2004)  Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv – Kátai-Urbán Lajos (2004)  Hantos János: A Magyar Vöröskereszt 100 éve (Budapest, 1981)  Les Débuts de la Croix-Rouge en France. Paris, Librairie Fischbacher, 1918.  Dunant, J. Henri. His manuscripts are held by the Bibliothéque publique et universitaire de Genéve.  Dunant, J. Henry, A Memory of Solferino. London, Cassell, 1947. A translation from the French of the first edition of Un  Souvenir de Solférino, published in 1862. The author published the original as « J. Henry Dunant

297

Kibervédelem a közigazgatásban Tantárgy neve: Kibervédelem a közigazgatásban Oktató: Krasznay Csaba, PhD., egyetemi docens, HTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Magyarország társadalmi és gazdasági működése alapvetően függ azon információs rendszerektől, melyeket kritikus információs infrastruktúráknak nevezünk. Ezen belül is kiemelt helyet kapnak a közigazgatás információs rendszerei, melyeknél különlegesen fontos a biztonságos működés. Azonban egyre gyakoribbá válnak a különböző kibertámadások, melyek hátrányosan befolyásolják ezeknek a rendszereknek a működését. A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal azokat kibervédelmi és kritikus információs infrastruktúra védelmi alapelveket, melyeket a közigazgatási információs rendszerek felhasználóinak és megrendelőinek ismernie kell. A tantárgy óráinak tematikája:  A kibervédelem, kibertámadások, kritikus információs infrastruktúrák védelmének taktikai elvei, eszközei és módszertana, hatásuk a közigazgatás információs rendszereire  Informatikai támadások, kibertámadások műszaki-technológiai alapjai és eljárásinak elmélete;  A kibervédelem magyarországi és külföldi jogszabályi követelményei;  A hazai és kritikus információs infrastruktúrák védelmének kihívásai;  Kibervédelmi követelmények és feladatok az egyes közigazgatási szervezeteknél;  A kibervédelem műszaki-technológiai lehetőségei és az eljárások elméleti lapjai a különböző közigazgatási rendszerekben;  Célzott támadások elleni műszaki-technológiai védelem  Célzott támadások elleni humán és fizikai védelem  Incidenskezelési eljárások  Üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítás tervezés Irodalomjegyzék  Jason Andress, Steve Winterfield: CyberWarfare: Techniques, Tactics and Tools for Security Practitioners  Richard. A. Clark: CyberWar: The Next Threat to National Security and What to Do About It  JeffreyCarr: InsideCyberWarfare: MappingtheCyberUnderworld  Franklin D. Kramer: Cyberpower and National Security  Martin C. Libicki: Cyberdeterrence and Cyberwar  Haig Zsolt, Kovács László: Fenyegetések a cybertérből  Kovács László, Krasznay Csaba: Digitális Mohács. Egy kibertámadási forgatókönyv Magyaroszág ellen  Muha Lajos: A Magyar Köztársaság kritikus információs infrastruktúráinak védelme.

298

A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség- és biztonságirányítási rendszerek Tantárgy neve: A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség- és biztonságirányítási rendszerek Oktató: Muha Lajos, PhD., egyetemi docens, NKE HTT A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Magyarország társadalmi és gazdasági működése alapvetően függ a közigazgatás elektronikus információs rendszereinek biztonságos működésétől. Az elektronikus információs rendszerek biztonságát szabályozási, szervezési, és technikai megoldásokkal lehet biztosítani. A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal azokat az információbiztonsági elveket, melyeket a közigazgatás elektronikus információs rendszerei felhasználóinak és megrendelőinek ismernie kell. A tantárgy óráinak tematikája:  A közigazgatási információs rendszerek fenyegetései, tipikus informatikai támadások  A kibervédelem és a kritikus információs infrastruktúra-védelem elméleti alapjai a kritikus infrastruktúra védelem elméleti keretei között;  Az elektronikus információbiztonság megvalósításának elméleti alapjai, Biztonságszabályozás a közigazgatási szervezeteknél  Az informatikai infrastruktúra biztonsági követelményei  A közigazgatási alkalmazásokkal kapcsolatos biztonsági elvárások  Fizikai biztonság a közigazgatási információs rendszerek körében  Elektronikus adatvédelem, elektronikus aláírás, elektronikus iratkezelés megvalósításának gyakorlati problémái;  Az új technológiák (közösségi hálózatok, cloud, mobilitás) biztonsági lehetőségei  Az információbiztonság irányítása szervezeti szinten Irodalomjegyzék  Muha Lajos-Bodlaki Ákos: Az informatikai biztonság, Budapest: PRO-SEC Kft., 2007.  ISO/IEC 27000 series of standards (Information technology -- Security techniques -Information security management systems …)  National Institute of Standards and Technology: Special Publicatons 800-53 (rev 4.) Information Security: Security and Privacy Control for Federal Information Systems and Organizations, U.S.Department of Commerce, Gaithersburg,2012.  Muha Lajos: Magyar Informatikai Biztonság Irányítási Keretrendszer (MIBIK) Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások 1., Budapest: Miniszterelnöki Hivatal, 2008.  Berkes Zoltán, Déri Zoltán, Krasznay Csaba, Muha Lajos: Informatikai Biztonsági Irányítási Rendszer (IBIR) Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások 1-1., Budapest: Miniszterelnöki Hivatal, 2008.  Déri Zoltán, Lobogós Katalin, Muha Lajos, Sneé Péter, Váncsa Julianna: Informatikai Biztonság Irányítási Követelmények (IBIK) Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások 1-2., Budapest: Miniszterelnöki Hivatal, 2008.

299

 Balázs István, Déri Zoltán, Lobogós Katalin, Muha Lajos, Nyíri Géza, Sneé Péter, Váncsa Julianna: Informatikai Biztonság Irányításának Vizsgálata (IBIV) Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások 1-3., Budapest: Miniszterelnöki Hivatal, 2008.

300

e-Közigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei A tantárgy neve: e-Közigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei Oktató: Dr. habil. Négyesi Imre, egyetemi docens, NKE HTT Leitold Ferenc, PhD, egyetemi docens, NKE HTT A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Külföldi e-közigazgatási rendszerek elemzése és összevetése a magyar e-közigazgatási rendszerrel. A tapasztalatok feldolgozása, fejlesztési lehetőségek kidolgozása. A közigazgatás különböző szervezetei eredményes és hatékony működésének egyre növekvő jelentőségű feltétele az informatikai képességek, rendszerek, alkalmazások és eszközök igénybevétele. Az informatika és információtechnológia folyamatos, gyorsütemű fejlődése teszi szükségessé az informatikai megoldások technikai követelményeinek, feltételeinek és lehetőségeinek vizsgálatát. Ennek megfelelően a tantárgy célja olyan külföldi e-közigazgatási informatikai rendszerek és alkalmazások vizsgálata és elemzése, amelyek elősegíthetik a magyar e-közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztését. További oktatási cél, egy adott (kiválasztott) alkalmazási terület felhasználói követelményeinek, az igényelt informatikai képességeknek és szolgáltatásoknak a meghatározása; a lehetséges megoldások összehasonlító értékelése; az alkalmazásra javasolt rendszer, alkalmazás, eszköz, illetve annak legfontosabb jellemzői (felépítése, képességei, paraméterei, stb.) és alkalmazási feltételei meghatározása. A tantárgy óráinak tematikája:  Az e-közigazgatás szabályozása az EU-ban  Az e-közigazgatással kapcsolatos magyar törvényi szabályozás  EU tagállamok e-közigazgatási rendszerei.  EU-n kívüli külföldi e-közigazgatási rendszerek  Szeminárium az 1-4. témákból  Az e-közigazgatás jelenlegi helyzete Magyarországon  Külföldi e-közigazgatási rendszerek működési tapasztalatai  Az e-közigazgatás informatikai rendszereinek fejlesztési irányai, lehetőségei  Szeminárium a 6-8. témákból Irodalomjegyzék:  A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, E-közigazgatás 2010 (www.gov.hu/ekk/strategia)

301

E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra Tantárgy neve: E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra Oktató: Dr. habil. Nemeslaki András, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse azokkal a különböző elméletekkel, közelítésekkel, módszerekkel, nézőpontokkal és kutatási irányokkal, amelyek az Internet és hozzá kapcsolódó információs technológiák (IT) szervezeti és közigazgatási hatásait vizsgálják. A tantárgy elvégzése után a hallgatók ismerni fogják azokat a legújabb kutatási irányokat és dilemmákat, amelyek a közigazgatás és technológia határterületén helyezkednek el. Képesek lesznek arra, hogy ezzel kapcsolatban megalapozzák kutatásaikat az internetes modellek és az e-közigazgatás területén. Éppen ezért a kurzus kimondottan azoknak a doktoranduszoknak ajánlott, akik a) az információrendszerek vagy egyéb technológiák iránt érdeklődnek, vagy b) más közigazgatási terület szemszögéből vizsgálják az internetes technológiák saját funkcionális területükre való hatásait, mint például az ügyfél oldali, üzemeltetési, folyamatszervezési és vezetési területek, A közigazgatási folyamatokat és szervezetközi kapcsolatokat nagymértékben átalakítják az általános IT, illetve esetünkben a konkrét Internet alapú megoldások. Ezek a technológiák az értékcserét, az ügyfelekhez való eljutást, és a kollaborációt is érintik. Befolyásolják a tranzakciós elméleteket és az új kormányzati kapcsolatokat is. A tantárgy megvizsgálja azokat az elméleteket, módszereket, feltételezéseket, amelyek ezeknek a hatásoknak szervezeti és vezetési szempontjaira vonatkoznak. A tárgy cikkek olvasására, elemzésére és intenzív megbeszélésére épül. Ezekből a hallgatók megismerik az elektronikus kormányzás és más technológiák eddigi hatásait, illetve azt, hogy milyen irányokba fejlődik ez a terület. A tantárgy teljesen szemináriumi jellegű, az interaktív részvétel elengedhetetlen, ezért a hallgatóknak teljesen felkészülten kell megjelenniük a foglalkozásokon. A tantárgy kapcsolódik az Információmenedzsment kurzushoz és épít a kötelező módszertani tantárgyakra különösen a kvalitatív és esettanulmány alapú kutatásokra. A tantárgy óráinak tematikája:  A tanfolyam bevezetése, az ismeretanyag főbb kéréseinek megfogalmazása, és azok indoklása;  Az informatika társadalmi beágyazottsága, hatékonyság növelő hatása: az internet felhasználói világa és az informatikai és kommunikációs technológia viszonya;  Az informatikai és a kommunikációs technológia (ICT, a továbbiakban ICT) innovációs hatásai, az ICT piac karakterisztikája, az információ alapú társadalom jellemzői;  A modern ICT általános jellemzői, a társadalom-technológia összefonódása;  Az informatikai és kommunikációs technológia és társadalom dualitásának makroszintű dinamikája;  A felhasználók és a és ICT mikroszintű viszonya, dialektikus egymásra hatása;  Virtuális világok hatása a munka világára és az üzleti lehetőségekre;

302

 A különböző alkalmazott vállalati internet stratégiák megvalósítási formái, elemzésük a hatékonyság tükrében;  Az ICT hatásai a gazdasági átalakulásokra és reform folyamatokra, a szervezetközi rendszerekre és üzleti „ökoszisztémákra”  Az ekormányzat kihívásainak elemzése esettanulmányok tükrében; megbeszélések és felkészülés a szakirodalomból Irodalomjegyzék  Nemeslaki A., (2012) „Vállalati internetstratégia” Akadémia Kiadó, Budapest  A cikkek elektronikusan elérhetőek a kurzus moodle oldalán.  Feldolgozó Irodalom illusztráció  Bielli, Paola, Nemeslaki András (2009): “Reinventing Organizations with Information and Communication Technologies”. In: Zsolnai, L.; Tencati, A.(editors): The Future International Manager : A Vision of the Roles and Duties of Management. Palgrave Macmillan, Houndmills [etc.]. p. 94-115.  Howcroft Debra, Mitev Nathalie, Wilson Melanie (2004): “What We May Learn From The Social Shaping Of Technology Approach”, Book chapter in In Social Theory and Philosophy for Information Systems, edited by L. Willcocks and J. Mingers, John Wiley, Information Systems Series, pp.329-371.  Wang S., Archer N. P, (2007): „Electronic marketplace definition and classification: literature review and clarifications”, Enterprise Information Systems, Vol. 1, No. 1, February, 89–112.  Choi, Stahl, Whinston (2003): “Characteristics of Digital Products”, Chapter Two in The Economics of Electronic Commerce  Sidorova Anna, Evangelopoulos Nicholas, Valacich Joseph S., Ramakrishnan Thiagarajan (2008): “Uncovering The Intellectual Core Of The Information Systems Discipline”, MIS Quarterly Vol. 32 No. 3, pp. 467-482  Gregor Shirley (2006), “The Nature Of Theory In Information Systems”, MIS Quarterly, Vol. 30. No. 3. pp. 611-642  Granados Nelson F., Gupta Alok, Kauffman Robert J. (2007): “IT-enabled transparent electronic markets: the case of the air travel industry”, ISeB (2007) 5: 65–91  Papagiannidis Savvas, Berry Joanna, (2007):”What Has been Learned from Emergent Music Business Models?”, International Journal of E-Business Research, Vol.3. No. 3. July-September ,pp. 25-39  Loebbecke Claudia, Palmer Jonathan, Huyskens Claudio (2006): “RFID's Potential in the Fashion Industry: A Case Analysis”, 19th Bled eConference Bled, Slovenia, June 5 - 7,  Webster Jane, Watson Richard (2002): “Analyzing The Past To Prepare For The Future: Writing A Literature Review”, MIS Quarterly, Vol. 26 No. 2, pp. xiiixxiii/June.

303

Településirányítás az információs társadalomban Tantárgy neve: Településirányítás az információs társadalomban Oktató: Dr. habil. Tózsa István, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának alapképzésén a Közigazgatási urbanisztikai I-II. (Településtan és Településüzemeltetés), mesterképzésén pedig a Közigazgatási modernizáció c. tantárgyak foglalkoznak a közigazgatás megújításának e-közigazgatási szempontú újragondolásával – kifejezetten a települési szolgáltatások működtetésére való tekintettel. Az információs társadalom elektronikus hálózatainak megjelenésével olyan alapvetően új eszközök jelentek meg – vagy jelenhetnek meg a közeljövőben – a települési közszolgáltatások működtetésében, amelyek a tardicionális közigazgatási közigazgatás eljárásjogi kereteibe már nem férnek be, ezért napjaink modernizációja folyamatos fejlesztést kíván a közigazgatásban. A folyamatos fejlesztés igénye pedig megköveteli a közigazgatási vezetőktől, hogy figyelemmel kísérjék a technológiai újdonságokat – jelesül az e-közigazgatáson belüli változásokat – és nyitottak legyenek az új módszer inkorporálására mind szervezeti, mind munkaszervezési, mind eljárásjogi területen. Ez a tantárgy a leendő közigazgatási felsővezetők modernizációjára való fogékonyságát hivatott elősegíteni. A tantárgy tartalma kitér az információs társadalom közigazgatási szempontból történő értelmezésére, a közmenedzsment tudományos elméletek változásának, fejlődésének a nyomonkövetésére, a településmenedzsmentben a városverseny jelentőségére, illetve az infokommunikáció meghatározó, új szerepére ebben. Ugyancsak az infokommunikáció kerül a fókuszba, amikor a modern településmarketingről esik szó, ami nélkül nem lehetséges sikeres szerep a városversenyben, s nem lehetséges sikeres településirányítás sem. Igen lényeges a térinformatika megjelenése a településirányítás minden területén. Ez szintén az eközigazgatás részét képzei és kevésbé közismert, mint az infokommunikációs eszközök alkalmazása. Végül a kurzus hatodik témaköre napjaink fejlődési tendenciáinak eszközeit mutatja be az e-közigazgatáson belül. Ide tartoznak a mobil eszközök, a felhő közigazgatási hálózat, a digitális interaktív televízió megjelenése és a virtuális terekben történő igazgatási tevékenység. A tantárgy elsajátítása révén a hallgatók áttekintő ismereteket szereznek azokról a modernizációs törekvésekről (új tartalomfejlesztésekről, tudományos módszertani kutatási eredményekről, konferenciákon bemutatott új szolgáltatásokról és igazgatási megoldásokról) – külföldön és itthon – melyek hozzájárulhatnak az ügyfélbarát, költséghatékony, Jó Állam kialakításához, s ez a mindenkori kormány szakpolitikai érdekét is szolgálja. Ezeket a kurzs során megismert gyakorlati modernizációs törekvéseket – úgymint az e-governmenten belül az m-government és t-government, cloud computing, virual reality megoldásokat – az egyetemi elvárásoknak megfelelően a hallgatók el tudják helyezni a közmenedzsment általános fejlesztési irányvonalainak a területén, valamint asz elektronikus közigazgatási információs társadalomban elfoglalt szerepében is. A tantárgy óráinak tematikája:  Az információs társadalom, mint az e-közigazgatás környezete

304

 New Public Management és a közmendzsment változó alkalmazási környezete az információs társadalomban (vendégelőadó)  A városverseny az információs társadalomban és a településmarketing, mint a településirányítás egyik legfontosabb eszköze a városversenyben  Az imázs audit szerepe a településmarketingben és infokommunikációs megjelenési formái.  A GIS (térbeli információs rendszerek) szerepe a településirányításban.  Az m-government, a t-government és a virtuális valóság szerepe a településirányításban  Hallgatói beszámolók és házi dolgozat értékelések A tantárgy előadásai ppt, pdf, és prezi formában is elérhetővé válnak. Irodalomjegyzék  VAJKAI ANDRÁS: Az információs társadalom területi és módszertani vizsgálata. EGovernment Tanulmányok XXI. kötet. ISBN 978-963-9753-06-8. Kiadó: EGovernment Alapítvány 2008.Budapest. 132 p.  HORVÁTH M. TAMÁS: A közmenedzsment fogalma, modelljei, alkalmazási környezete. In: Horváth M. Tamás: Közmenedzsment – ISBN 978-963-7296-07-9. Dialóg Campus Kiadó, 2010. Pécs, pp 25 – 90.  TÓZSA ISTVÁN: Településmarketing – In: Tózsa István: Közigazgatási urbanisztika I. Településtan – ISBN 978-963-9698-95-6. Aula Kiadó, 2011. Budapest pp 161 – 188.  TÓZSA ISTVÁN: City on Sale an Introduction tu Urban Marketing – Aula Kiadó. 2012 Budapest 87 p.  TÓZSA ISTVÁN: Térinformatika a közfeladat ellátásban. In: Tózsa István: Vizuális közszolgáltatás, térinformatika és e-government – E-Government Alapítvány és HVG Kiadó, 2008. Budapest pp 37 – 148.  BUDAI BALÁZS: A BSZK M-Government szolgáltatásainak indoklása a tudomány szemszögéből. In: Bordás Mária: Az M-Government alkalmazások lehetőségei a közigazgatásban. BCE KIK 2011 Budapest. pp 6 – 23.  BUDAI BALÁZS: Az e-közigazgatás elmélete, Akadémiai Kiadó, ISBN: 9789630587839. 2009. Budapest 480 p.  KOVÁCS RÓBERT: e-Település-menedzsment – a modern kommunikációs és adatátviteli eszközök alkalmazásának lehetőségei a települések irányításának új koncepciójában = E-Government Tanulmányok III. kötet. ISBN 963 8647736. Kiadó: E-Government Alapítvány, 2005. Budapest. 127 p.  KÖTELES BERNADETT: Tudásmenedzsment és az e-közigazgatás = E-Government Tanulmányok X. kötet. ISBN 963 86995 3 1. Kiadó: E-Government Alapítvány, 2006. Budapest. 111 p.  BUSKÓ TIBOR: Közigazgatási urbanisztika II. Településüzemeltetés – ISBN 978-9639698-96-3. Aula Kiadó 2011. Budapest, 223 p.  PISKÓTI ISTVÁN: Régió és településmarketing – Közgazdasági és Jogi Kiadó, 2002 Budapest 367 p  SZIRMAI VIKTÓRIA: A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői – Dialóg Campus Kiadó, 2009. Pécs 319 p.  LENGYEL BALÁZS: Tudásalapú regionális fejlődés. L’Harmattan Kiadó, 2012. Budapest 168 p.

305

 HERENDY CSILLA – MURÁNYI PÉTER: Településmarketing az információs társadalomban = E-Government Tanulmányok XXIII. kötet. ISBN 978-963-9753-105. Kiadó: E-Government Alapítvány, 2008. Budapest. 124 p.  TÓZSA ISTVÁN: Vizuális közszolgáltatás – térinformatika és e-government – ISBN 978-963-9753-05-1. E-Government Alapítvány – HVG Kiadó 2008. Budapest 266 p.  SZABÓ MÁTÉ CSABA: A földügyi térinformatika gyakorlata. Hazánkban és az Egyesült Királyságban = E-Government Tanulmányok XXVIII. kötet. ISBN 978-963-9753-167. Kiadó: E-Government Alapítvány, 2009. Budapest. 137 p.  FERENCZ VIKTÓRIA: Gazdasági és közszolgáltatási folyamatok térbeli elemzése = EGovernment Tanulmányok XXXIV. kötet. ISBN 978-963-9753-22-8. Kiadó: EGovernment Alapítvány, 2011. Budapest. 229 p.  TÓZSA ISTVÁN: T-Government – avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban = E-Government Tanulmányok VII. kötet. ISBN 963 8647779. Kiadó: E-Government Alapítvány Kiadó: E-Government Alapítvány, 2005. Budapest.157 p.  VIG GÁBOR: WAP alapú ügyintézés a helyi igazgatásban = E-Government Tanulmányok XX. kötet (színes kiadvány). ISBN 978-963-9753-08-2. Kiadó: EGovernment Alapítvány, 2008. Budapest. 104 p.  MILETICS PÁL: M-Citizen, a mobil állampolgár = E-Government Tanulmányok XXV. kötet. ISBN 978-963-9753-12-9. Kiadó: E-Government Alapítvány 2008. Budapest. 84 p.  TÓZSA ISTVÁN – HUBERT ORSOLYA: A digitális TV közigazgatási tartalomfejlesztése = E-Government Tanulmányok XXVII. kötet. ISBN 978-963-9753-15-0. Kiadó: EGovernment Alapítvány, 2009. Budapest. 122 p.  HERENDY CSILLA: Önkormányzatok on-line. A felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig = E-Government Tanulmányok XXXV. kötet. ISBN 978-9639753-23-5. Kiadó: E-Government Alapítvány, 2011. Budapest. 107 p.  BORDÁS MÁRIA: Az m-government szolgáltatások jogi környezete. In: Bordás Mária: Az M-Government alkalmazások lehetőségei a közigazgatásban. BCE KIK 2011 Budapest. pp 105 – 131.  BORDÁS MÁRIA: A Cloud-computing modell önkormányzati szintű és a kormányhivataloknál történő alkalmazásának közigazgatási és jogi háttere. In: Bordás Mária: Az M-Government alkalmazások lehetőségei a közigazgatásban. BCE KIK 2011 Budapest. pp 164 – 204.  TÓZSA ISTVÁN: Virtuális tér és közigazgatás = Magyar Közigazgatás Új folyam 2012/2. pp 2 – 12.  ASHWORTH GREG: Selling the City: Marketing Approach in Public Sector Urban Planning – Belhaven Press, 1997. London, New York 117 p.  ISTVÁN TÓZSA: City on Sale an Introduction tu Urban Marketing – Aula Kiadó. 2012 Budapest 87 p.  BALÁZS BUDAI – ISTVÁN TÓZSA: The Current Break through Points in Public Administration – BCE KIK 2011. Budapest 273 p.

306

Állam és ökonómia Integritás és korrupció a közszférában Tantárgy neve: Integritás és korrupció a közszférában Oktató: Dr. habil. Bordás Mária, egyetemi docens, NKE KTK Gregóczki Etelka, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A hallgatók a korrupció kutatás korábbi eredményeivel, megjelenési formáival és az ellene folyó harc eszközeivel ismerkehetnek meg. Az etikai kódex hatásának vizsgálata és az Állami Számvevőszék munkatársai által végzett kutatási anyag megismerése és feldolgozása a feladat. A tantárgy óráinak tematikája:  A korrupció fogalma, kiemelt megjelenési területei.  A korábbi korrupció kutatások eredményei és módszerei.  Korrupció kutatás hazai-és nemzeteközi szervezetei  A korrupció elleni fellépés eszközei.  A közigazgatás és korrupció.  Az integritás a közigazgatásban. Magyary program  A jelenlegi Korrupció és integritás projekt eredményei Irodalomjegyzék  Integritás és korrupció NKI tananyag  Előadók által adott anyagok Közpénzügytan a jogalkalmazásban Tantárgy neve: Közpénzügytan a jogalkalmazásban Oktató: Gregóczki Etelka, PhD, egyetemi docens, NKE KTK Nyikos Györgyi, PhD,egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy keretében bemutatásra kerül az adójogi jogfejlődés. A képzés célja a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek az adójog területén bekövetkeztek. Az oktatás során vizsgáljuk a jogalkotás hátterében meghúzódó jogi koncepciók változását, elemezzük a jogi szabályozást a minőségi jogalkotás szempontjából, különös tekintettel a jogszabályok hatályosulására, hatására és hatékonyságára. A hallgatók adózási jogesetek vizsgálatán keresztül ismereteket kapnak az ÁFA a Társasági adó szabályaival az jelenlegi szabályozás hiányosságaival a visszaélések fajtáiaval.Az

307

előadók különös figyelemmel mutatják be a közbeszerzés hazai és uniós szabályait, a bírósági perek tanulságait a gyakorlatában. A képzésben résztvevő doltorjelölt kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. A tantárgy óráinak tematikája:  Adózás, adóigazgatás fogalmi rendszere. Adózásrendjéről szóló törvény szabályainak változásai.  A fogyasztást terhelő adók. Az ÁFA csalások.  A jövedelemadók.  A vagyonadók és a helyi adók.  A közbeszerzés szerepe és jogi szabályozása: A közbeszerzési szabályozás céljai, elvei.A közbeszerzéshez kapcsolódó perek.  Az önkormányzatok pénzügyei a közigazgatási perek tükrében.  A társadalombiztosítás jogi szabályozása: Egészségbiztosítási Alap. Nyugdíjbiztosítási Alap visszélési formák. Irodalomjegyzék:  Adóigazgatási jogesetek 2010-2012

308

A gazdasági kormányzás új dimenziói Tantárgy neve: A gazdasági kormányzás új dimenziói Oktató: Imre Miklós, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: Az elmúlt évek egyik legaktuálisabb és leginkább „divatos” témaköre a gazdasági kormányzás. A kérdéskört tárgyaló elemzéseket azonban döntő részben valamely társadalomtudományi terület szemléletének és eszközrendszerének primátusa, dominanciája jellemzi. A gazdasági kormányzás kérdéskörének feldolgozása eredményesen csak komplex módon képzelhető el. Az elemzésnek a történeti, közgazdasági, szervezéstudományi igazgatási, jogi, szociológiai összefüggésekre egyaránt hangsúlyt kell helyeznie. A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi és gazdasági válságnak ma már gazdag és rendkívül szerteágazó irodalma van. Művek százai elemzik a világgazdasági krízis kialakulásának okait és következményeit. A korábbi évtizedekben a közgazdasági és más társadalomtudományi elméletek jelentős része válságcsillapító hatást tulajdonított a globalizációnak. Ez a feltételezés azonban már az 1990-es évek gazdasági recessziójával kapcsolatban sem igazolódott. be. A 2008-as válság azt is bebizonyította, hogy a globalizáció rendkívül sérülékennyé tette a fejlette államok pénzügyi piacait s ezeken mint válsággócokon keresztül egész gazdaságukat. Egyértelművé vált, hogy a globális gazdaság körülményei között nem működnek a piac önszabályozó, diszfunkciókat kiküszöbölő mechanizmusai. Ebből következően a jövőben sokkal jelentősebb szerepet játszik az állam és a közigazgatás a gazdasági és társadalmi egyensúly fenntartásában a közérdek és a közjó érvényesítésében. A globális-pénzügyi gazdasági válság legfontosabb tanulságai - egyebek mellett- a következők:  a globális válságokat a piacgazdaság rendszertani problémái okozták  a globalizáció nem csillapítja, hanem erősíti a válságjelenségek terjedését  a világgazdaság legsebezhetőbb „láncszeme” a pénz-és tőkepiac  újara kel gondolni az állam és a közigazgatás gazdasági szerepét, és pontosan meg kell határozni ezek feladatait. „A gazdasági kormányzás új dimenziói” című tárgy célkitűzése a gazdaság állami – közigazgatási befolyásolásával összefüggő kérdések –az előzőekben említett- komplex módon történő feldolgozása. A vizsgálódás különös figyelmet fordít a rendszerelméleti sajátosságokra, a nemzetállamok cselekvéseinek globalizációs meghatározottságára. Ugyancsak kiemelkedő törekvése a feldolgozásnak azoknak a kereteknek a feltárása, amelyek az uniós tagállamok mozgásterét jelentik. Az elemzés a fentiekben említett komplex megközelítés mellett természetesen, elsősorban a közigazgatási összefüggések analízisére törekszik. A vizsgálódás legfontosabb célkitűzése azoknak az állami-közigazgatási megoldásoknak a feltárása, amelyek biztosítják a gazdaság és a társadalom harmóniáját és a közjó érvényesülését. A tantárgy óráinak tematikája:  Az állam és a közigazgatás gazdasági szerepének rendszerelméleti sajtosságai

309

 Az állam és a közigazgatás gazdasági szerepével kapcsolatos nézetek történeti fejlődése  A gazdaságba történő állami (közigazgatási) beavatkozás története  Az állam és a közigazgatás gazdasággal összefüggő feladatai  A totalitárius rendszerek gazdaságirányítása  A modern piacgazdasági rendszerek gazdaságirányításának jellemzői  A globalizáció és az információs technológia forradalom hatása a gazdasági kormányzásra  Az állam tulajdonosi gazdasági szerepe  A jegybankok, mint a gazdasági kormányzás szervezetei  A pénz és tőkepiacok felügyeletének új kihívásai  Az állam gazdasági szerepe az Európai Unió jogrendjének keretei között  A tagállamok iparpolitikai mozgástere az Európai Unióban  Az energiapiac állami befolyásolása  A hírközlés és médiaigazgatás fejlesztésének lehetőségei Irodalomjegyzék  Államszerep válság idején, szerk.: Gellén Márton – Hosszú Hortenzia, Budapest, Complex Kiadó, 2010  Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Budapest Osiris Kiadó, 2006  Báger Gusztáv - Bod Péter Ákos: Gazdasági kormányzás, Budapest Aula, 2008  Benczes István-Csáki György- Szentes Tamás: Nemzetközi gazdaságtan, Budapest Akadémiai Kiadó, 2009  Bordás Mária: Gazdasági kormányzás Budapest, Aula Kiadó, 2008  Brian Keely – Patrick Love-:From Crisis to Recovery The Causes, Course and Consequences of the great Recession, OECD in Sight, 2010  Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig, Maecenas könyvek, Budapest, Talantum Kft., 1998  Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Budapest, Aula Kiadó, 2008  Dennis W. Carlton-Jeffry M. Perloff: Modern piacelmélet, Budapest, Panem Kiadó, 2006  Dr. Lapsánszky András: A hírközlés közszolgáltatási- közigazgatási rendszerének fejlődése és szerkezeti reformja, A hírközlési fejlődését és liberalizációját meghatározó fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban, HVG Orac Lap-és Könyvkiadó Kft. . Budapest, 2009  Francis Fukuyama: Államépítés kormányzás és világrend a 21. században, Századvég Kiadó , Budapest, 2005  Gabriell A. Almond – G. Bingham Powel, Jr. –Kaare Strom –Russel J. Dalton : Összehasonlító politológia, Budapest, Osiris Kiadó, 2006  Gál Zoltán: Pénzügyi piacok a globális térben, Akadémia Kiadó, Budapest, 2010  H.A. Dederiks – J. TH Lindblad- D. J. Noordam – G. C. Quispel – B.M. A. De VRIES – P. H. H. VIERS Nyugat-Európai Gazdaság – és Társadalom történet a rurális társadalomtól a gondoskodó államig, Osiris Kiadó, Budapest, 1995  Imre Miklós-Papp Zsigmond: A társadalmi kapcsolatok formális analízise, Budapest, Unio Kiadó, 2010  Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai, Budapest, Napvilág Kiadó, 2003  Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana, Budapest, KJK-Kerszöv. Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2000

310

 Kengyel János: Az európai Unió közös politikái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010  Nicholas Barr: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009  Paul R. Krugman- Maurices Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Elmélet és Gazdaságpolitika, Panem Kiadó Kft. Budapest, 2003  Pénzügy politikai stratégiák a XXI. század elején, szerk. Lentner Csaba, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007  Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában, Budapest Akadémiai Kiadó, 2007  Szamel Katalin- Balázs István - Gajduschek György - Koi Gyula: Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, Budapest, Complex Kiadó, 2011  Takács Péter: Államelmélet I. Budapest, Szent István Társulat, 2007

311

A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata Tantárgy neve: A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata Oktató: Prof. Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, elérendő kompetenciák: a hallgatók ismereteket kapjanak az állam pénz- és tőkepiacokat szabályozó tevékenységéről, a pénzügyi felügyeletről, és a pénzügyi fogyasztóvédelemről. A nemzetközi környezetbe ágyazott magyar gyakorlat mellett megismerjék az Európai Unió és az Egyesült Államok regnáló gyakorlatát, a szabályozási tevékenység történeti fejlődését, újabb állomásait. A hazai és nemzetközi bankszabályozás értelmezéséhez, gyors változásainak megértéséhez tudományos módszertani ismeretekkel rendelkezzenek, képesek legyenek a folyamatok, jelenségek tudományos értékelésére. A tantárgy óráinak tematikája:  A pénzpiacok szabályozásának tudományos rendszertana, tudomány szakterületi behatárolása, fejlődéstörténete, intézményei a magyar, és nemzetközi gyakorlatban.  A pénz- és tőkepiacok fejlődésének főbb állomásai a Bretton Woods-i rendszer létrejötte óta. Az 1970-es években kialakult mean stream főbb jellemzői, gazdasági értékelése, szabályozási jellemzői és problematikája.  Az Európai Unió és az Egyesült Államok pénz- és tőkepiaci szabályozásának, új kihívásainak ismertetése. Dodd Frank törvény, FED mechanizmusok, az Európai Bizottság szakterületre vonatkozó irányelvei.  A multilaterális pénzügyi intézmények pénz- és tőkepiacokat szabályozó tevékenysége.  A magyar jegybanki szabályozás és monetáris politika bemutatása, az európai uniós integrációs folyamatok tükrében, és válság idején.  Az Európai Központi Bank szabályozási mechanizmusai, hatásai a hazai bankrendszerre.  A makro – prudenciális felügyeleti hatáskör lényege. Az EU Rendszerkockázati Testületének ajánlásai. Pénzügyi Stabilitási Tanács.  Hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatást végző egyéb szervezetek szabályozása Magyarországon.  Az Európai Unió hitelintézetekre vonatkozó szabályozása. EU felügyeleti struktúra.  Tőkepiaci szolgáltatások szabályozása Magyarországon és az Európai Unióban.  A PSZÁF funkciói, feladata, jogköre.  A pénzügyi fogyasztóvédelem.  A pénzintézetek könyvvizsgálatának szabályai. Irodalomjegyzék  Regulating Wall Street: The Dodd-Frank Act and the New Architecture of Global Finance (Wiley Finance). Viral V. Acharya (Author), Thomas F. Cooley (Author), Matthew P. Richardson (Author), Ingo Walter (Author), New York University Stern School of Business (Author), Myron Scholes (Foreword). Details, Publisher: Wiley; 1

312



      

edition (November 9, 2010) ISBN-10: 0470768770, ISBN-13: 978-0470768778, 573 pages The Financial Crisis Inquiry Report. Final Report of the National Commission on the Causes of the Financial and Economic Crisis in the United States. Official Government Edition. Washington DC January 2011 ISBN978-0-16-087727 – 8 p. 553. Európai Parlament és Tanács irányelvei a pénzintézetek, tőkepiaci szereplők, jegybankok, felügyeletek, hitelminősítők működésére. Báger Gusztáv: Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe. Akadémiai Kiadó. 2011. 320 o. Huszti Ernő – Lentner Csaba – Seregdi László – Tarpataki János: Bankszabályozás. 2002. 435 oldal NYME KTK, szerkesztette Lentner Csaba Erdős Mihály – Mérő Katalin: Pénzügyi közvetítő intézmények. Akadémiai Kiadó. 2010. Lentner Csaba (szerkesztő): Bankmenedzsment – Bankszabályozás – Pénzügyi Fogyasztóvédelem. Magyar Közlöny és Könyvkiadó, 2012 – megjelenés alatt, p. 450 Lentner Csaba (szerkesztette): Pénzpiacok szabályozása Magyarországon. Akadémiai Kiadó. 2006. 327 oldal Losoncz Miklós – Nagy Gyula: A globalizáció és a 2007-2011. évi pénzügyi válság. Tri-Mester Kiadó. 2011. 235 oldal

313

Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik Tantárgy neve: Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik Oktató: Prof. Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja, elérendő kompetenciák: A tantárgyból a hallgatók ismeretekre tesznek szert a regnáló magyar gazdaságpolitikai kurzusok tárgykörében, kiemelten az 1980as évek végétől elindult, máig tartó piacgazdasági átmenetről, annak nemzetközi összefüggéseiről. Megismerik a gazdaságpolitikai döntések motivációit, eszközrendszereit, tudományos rendszertanát, a nemzetközi gazdaságba ágyazott magyar gazdaság pozícióit, amely nélkülözhetetlen az állam- és közigazgatás-tudomány területén végzett tudományos munkájukhoz. A tantárgy óráinak tematikája:  A gazdaságpolitika fogalma, eszközrendszere. Fiskális, monetáris mechanizmusok. A gazdaságpolitika, a közigazgatás és a közjó kapcsolata. Gazdaságpolitika főbb teoretikusainak arcképcsarnoka. Magyar klasszikusok gazdaságpolitikai koncepciói. A tervgazdasági rendszer gazdaságpolitikájának főbb rendszertani jellemzői.  A mean stream: az 1970’-es évektől 2007-ig regnáló gazdaságpolitika főbb jellemzői a világban. Nemzetközi pénzügyi intézmények. Magyarország integrálódása a tervgazdasági rendszerből a piacgazdasági rendszerbe. A gazdasági rendszerváltás.  A neoliberális modell 2007-es válságához vezető folyamat. Az angolszász jelzálogpiacok válságának és válságkezelésének bemutatása. Az Európai Unió válsága és válságkezelése.  A magyar piacgazdasági átmenet főbb jellemzői. Adózási mechanizmusok. Fiskális kényszer. Monetáris intézményrendszer és gyakorlat. Bankrendszer és szabályozása. Tőzsde. Tőkepiacok szabályozása. Állami tulajdon hasznosítása. Privatizáció. Kis és középvállalkozásokat támogató gazdaságpolitikák. Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Terv. Adósságkataszter. Államadósság finanszírozás módszerei.  A magyar unortodox gazdaságpolitika tudományos rendszertana, eszközrendszere, céljai. Az állam gazdaságszervező, gazdaságbefolyásoló, ellenőrző és szabályozó funkciói. Alaptörvény közpénzek, illetve helyi önkormányzatok fejezeteinek gazdasági értelmezése. A sarkalatos gazdasági törvények bemutatása, rendszertana.  Regnáló kormányzati gazdaságpolitikák: Új Széchenyi Terv, Magyar Növekedési Terv, Széll Kálmán Terv 2.0 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program gazdaságpolitikai aspektusai. Aktuális költségvetési és zárszámadási törvények áttekintése a makrogazdasági pálya szempontjából.  Aktuális gazdaságpolitikai pozíciók: államadósság, államadósság kezelés módszertana, céljai, eszközrendszere. Fiskális politika. Adótörvények gazdasági és társadalmi hatásainak áttekintése. A változó pozíciójú világgazdasági régiók és a magyar gazdaságpolitika kapcsolata. Irodalomjegyzék  Gellén Márton – Hosszú Hortenzia: Államszerep válság idején. Magyary Zoltán emlékkötet. Complex Kiadó, 2010 314

 H.-Dieter Wenzel – Thomas Geppert – Holger Kachelein – Jörg Lackenbauer: Pénzügypolitika az Európai Unióban. Bamberg Economic Research Group – Verlag, Bamberg. Magyarra fordítást koordinálta: Meyer Dietmar, Balogh László. ISBN 9783-931052-96-6  Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana, Complex Kiadó, 2000  Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó. 2009  Kornai János: A hiány. Kornai János válogatott munkái. I. kötet. Kalligram Kiadó. 2011. 643 oldal  Kornai János: A szocialista rendszer. Kornai János válogatott munkái. II. kötet. Kalligram Kiadó. 2012. 671. oldal  Lentner Csaba: Rendszerváltás és pénzügypolitika. Akadémiai Kiadó. 2005. 2006. 305 oldal  Lentner Csaba (szerkesztő): Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémiai Kiadó. 2007. 585 oldal  Lentner Csaba (szerkesztő): Bankmenedzsment – Bankszabályozás – Pénzügyi Fogyasztóvédelem. Magyar Közlöny és Könyvkiadó, 2012 – megjelenés alatt, p. 450 (kijelölt, főbb fejezetek  Mikesell, L. John: Fiscal Administration. 2006. USA  Peter Boettke - Paul Heyne - David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt, 2004  Pénzügyi Szemle, Közgazdasági Szemle, Polgári Szemle, Gazdasági Élet és Társadalom, Pro Publico Bono tudományos folyóiratok vonatkozó szakcikkei.  Public Finances in EMU. 2011. European Comission. ISBN 978-92-79-19297-5 (study)  Regulating Wall Street: The Dodd-Frank Act and the New Architecture of Global Finance (Wiley Finance). Viral V. Acharya (Author), Thomas F. Cooley (Author), Matthew P. Richardson (Author), Ingo Walter (Author), New York University Stern School of Business (Author), Myron Scholes (Foreword). Details, Publisher: Wiley; 1 edition (November 9, 2010) ISBN-10: 0470768770, ISBN-13: 978-0470768778, 573 pages (kijelölt fejezetek)  The Financial Crisis Inquiry Report. Final Report of the National Commission on the Causes of the Financial and Economic Crisis in the United States. Official Government Edition. Washington DC January 2011 ISBN978-0-16-087727 – 8 p. 553. (kijelölt részek)  XiaoHu Wang: Financial Management in Public Sector. 2012. USA  Az előadó által elérhetőséggel megjelölt tudományos szakcikkek, kormányzati gazdaságpolitikai programok, elemzések, tanulmányok.

315

Civil szervezetek és a közigazgatás Tantárgy neve: Civil szervezetek és a közigazgatás Oktató: Prof. Dr. Török Gábor, DSc., egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A közjog- magánjog közeledése jól kitapintható folyamat, ennek megfelelően számos esetben kerül sor a másik jogág területéhez tartozó eszközök felhasználására. Régóta vitatéma a szakirodalomban a kormányzás folyamatában a civil szervezetekkel való kapcsolattartás kérdése. Az egyik vagy másik oldal álláspontjának elfogadása nélkül is leszögezhető, hogy a kormányzás folyamatában a civil szervezetekkel való együttműködésnek lényeges szerepe van. Ezeknek főleg Nyugat-Európában már hagyományaik vannak, kialakultak a vegyes (hibrid)- állami civil szervek közalapítványok köztestületek formájában. Hangsúlyozni kell viszont, hogy ez nem együtt döntést, vagy együtt kormányzást jelent, hiszen a kormányzati felelősséget egyedül csak a kormány viseli. Ráadásul a globalizáció korában ez az alapvetően két pólusú kapcsolat kiegészül egy harmadik kategóriával, nevezetesen a különböző transznacionális szervezetekkel. Ez utóbbiak közül nem egy, mind gazdasági, mind politikai befolyás, mind pedig pénzügyi eszközök tekintetében meghaladja egy-egy közepes állam erejét. Ebből adódóan is, egy rendkívül bonyolult és érdekes sakkjátszma nézői vagyunk, a cél az, hogy bizonyos esetekben a nézőből játékossá, avagy szereplővé válhassunk. Ehhez nyújt segítséget ez a kurzus. Ugyanakkor viszont a társadalmi élet zökkenőmentes megszervezésében komoly jelenőségre tehetnek szert a civil szervezetek. Az előbbiek alapján talán érthetővé válik, hogy hiba lenne bármilyen rögzített tematika alapján kialakítani a képzést, hiszen a civil szervezetekkel való együttműködés tényleges eredményessége képen a sokszínűségben rejlik. Ezt az Európai Bizottság már 1997. júniusában felismerte, hiszen ekkor adta ki „Az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában” című közleményét. Az események felgyorsultak, hiszen már 2000-ben vitára bocsátották a Bizottság és a nem kormányzati szervezetek szorosabb partneri együttműködésről szóló dokumentumtervezetet. Látható tehát, hogy az úgynevezett civil szféra jelen van és egyre jobban beépül a nemzeti, illetve a nemzetközi közigazgatási gondolkodásba is. Ebből kiindulva az oktatást, illetve a kutatást bizonyos témakörökké csoportosítva képzelem el, amelynek során a doktoranduszok egy-egy témában elmerülve azt folyamatosan továbbfejlesztve, adott esetben az oktató segítségével el tudják mélyíteni saját tudásukat és ez a publikációs eredményekben is jelentkezni fog. A tantárgy óráinak tematikája:  Közbeszerzés  Település, üzemeltetés (társasági forma, avagy közüzem)  Civil szervezetek fajtái azok hatásai a kormányzati tevékenységre Cél, a hatékony közigazgatás civiljogi elméleti alapjainak kidolgozása, működési modellek megalkotása. Irodalomjegyzék 316

 Sipos Katalin: Európai Unió: Civil társadalom – nem-kormányközi szervezetek – Konvent Állam és Jogtudomány 2003/3-4., 267-291. oldal.  Pokol Béla: Globális politikai szerveződések és a transzatlanti uralmi rend In közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére Bp., 2006.307327. oldal

317

Közigazgatás az európai és nemzetközi térben Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában Tantárgy neve: Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában Oktató: Dr. habil. Bordás Mária, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, francia, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy oktatásának célja: elsődlegesen az állam gazdaságba való beavatkozásának mozgásterét meghatározó területeken az Európai Unió Bírósága ítéleteinek elemzésére, valamint az ezekkel kapcsolatos problémamegoldáshoz szükséges kompetenciák elsajátítására, és fejlesztésére, irányul. Az uniós jog specifikumainak elméleti, és gyakorlati ismeretei különös fontossággal bírnak. Az Unió – napjainkban is – leginkább egy jog által összetartott, vagy törvényhozói közösségnek tekinthető. A közigazgatásnak nem csak az uniós jogi aktusokat kell megfelelően végrehajtaniuk (például irányelvek átültetése), hanem minden olyan területen, amelyek az alapító szerződések alkalmazási körébe tartoznak, a bevezetett tagállami rendelkezéseknek az Európai Bíróság által kialakított – szektoronként eltérő – általában igen szigorú kritériumainak kell megfelelniük. A hallgatókban szükséges tudatosítani, hogy amennyiben az állam – az uniós jog alkalmazási területét is érintő területeken – intézkedéseket kíván bevezetni, jogszabályt kíván alkotni, akkor az Európai Bíróság gyakorlata által kialakított kritériumokat figyelembe kell venni. Ha a szabályokat erre figyelemmel alkotjuk meg, az növeli az adott tagállam mozgásterét, szuverenitását. Ha a jogszabály, vagy a közigazgatási gyakorlat ennek nem felel meg, egy eljárást követően az adott szabályt nem lehet alkalmazni. Az közigazgatás mozgásterével kapcsolatban rá kell mutatni, hogy pusztán a másodlagos uniós jogi aktusok tanulmányozása nem elegendő, az Európai Bíróság joggyakorlata jelentős módosításokat eredményezhet. Hasznosnak tartom a hallgatókban tudatosítani, hogy egy ilyen típusú probléma megoldásához a belső joghoz képest – a lexikális ismeretek elsajátítása mellett – önálló, bizonyos mértékben kreatív, pontos, és kitartó szakmai, esetenként tudományos jellegű kutató - elemző munkára van szükség. Érdemes hangsúlyozni a tagállami, és az uniós gazdasági közérdek felfogásának különbségeit, kiemelve az Európai Bíróság gyakorlatának, jogfejlesztő szerepének kiemelt jelentőségét, politika (Uniós, és tagállami) felett állóságát. Az uniós jog, és a nemzeti jog ütközésével kapcsolatos mechanizmusok elsajátítása, (kötelezettségszegési eljárás, előzetes döntéshozatali eljárás) valamint az uniós jog szankciói tájékoztatást adhatnak a hallgatóknak a lehetséges következményekről. Az tagállamok, és Magyarország birtokpolitikai mozgásterének részletesebb bemutatása egy konkrét területen kívánja a megszerzett ismereteket a hallgatókhoz közel hozni. A tantárgy óráinak tematikája:  Bevezetés az uniós jog fogalmaiba  A gazdasági közösség fenntartásához szükséges jogelvek  Az uniós jog szankciós mechanizmusai

318

        

Európai gazdasági alkotmányosság Az európai gazdasági alkotmányosság meghaladása Uniós polgárság jogtechnikai következményei Állami támogatások, és az uniós jog Tagállamok birtokpolitikai mozgástere: a pozitív, és negatív integrációs forma metszéspontjában Magyarország birtokpolitikai mozgástere Az európai gazdasági kormányzás kérdőjelei I Az európai gazdasági kormányzás kérdőjelei II Összegzés

Irodalomjegyzék  Walter Cairns: Bevezetés az Európai Unió jogrendjébe, CO-NEX Kft, Budapest 1999  Blutman László: Az Európai Unió Joga a gyakorlatban, hvg orac Lap-és Könyvkiadó Kft 2010  Kecskés László: EU-JOG és jogharmonizáció, bővített harmadik kiadás, hvg orac, 2009  Guy Isaac, Marc Blanquet: Droit général de lÙnion européenne, 9 édition  Denis Simon: Le systeme juridique communautaire, PUF, 1997  Louis Dubouis, Claude Blumann: droit matériel de lÚnion européenne, Montrestien 2008  Jacques Pertec: Droit matériel de lÚnion européenne, Thémis droit PUF, 2005

319

Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése Tantárgy neve: Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése Oktató: Gellérthegyi István, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: Az Európai Unió környezetvédelmi politikája folyamatosan alakult ki. Az Európai Közösségek megalakulásakor még nem rendelkeztek önálló környezetpolitikával. Az önálló környezetpolitika szükségessége a környezeti problémák egyre nagyobb mértékben történő jelentkezésével és annak felismerésének eredményeként alakult ki, hogy az egyes tagállamok külön-külön kevésébe eredményesen tudnak fellépni, a közös fellépés eredményesebb és hatékonyabb. A környezeti politikák folyamatosan épültek be az alapszerződésekbe, majd külön címként kialakult az Unió környezetpolitikájának szabályozása. A környezetpolitika fejlődésének fontos állomásai a környezetvédelmi akcióprogramok, ezen akcióprogramok, mint politikai dokumentumok képezik az alapját az Unió környezetpolitikájának és az abban foglaltak szerint került sor a ma már több száz környezetvédelmi tárgyú uniós jogszabály megalkotására. Az Unió környezetpolitikájának fontos alapját adják a különböző alapelvek, ezek közül is az egyik legfontosabb a fenntartható fejlődés elve. Az Unió környezetpolitikája szélesebb körű, mint a tagállamok közötti együttműködés, mivel az Európai Unió aktívan részt vesz a globális környezeti problémák elleni küzdelemben. Ilyen elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Ennek érdekében az Európai Unió kezdeményezője és résztvevője számos nemzetközi egyezmény megkötésének és végrehajtásának. A 2012 első félévében a dán elnökség az Unió politikájának egyik legfontosabb elveként szerepelt a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás ellni küzdelem: a ,,Zöld Európa” megteremtése érdekében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások elterjesztése és ennek érdekében a szabályozás korszerűsítése. A tantárgy keretében oktatásra kerülnek az Unió környezetpolitikájának kialakulása és története, az alapszerződések különböző módosításai. Az Európai Unió működéséről szóló szerződések környezetvédelmi szabályai, az Unió környezetvédelmi politikájának és ennek összefüggő szabályozásának legfontosabb alapelvei és ezek tartalmi kérdései, a legfontosabb jogi szabályok főbb kérdései, valamint az Európai Unió környezetvédelmi politikájának hatása a magyarországi környezetvédelmi politikára, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra. A tantárgy óráinak tematikája:  Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának kialakulása és története  Az Alapszerződések története, különböző módosításai  Az Európai Unió működéséről szóló szerződések környezetvédelmi szabályai  Az Unió környezetvédelmi politikájának és ennek összefüggő szabályozásának legfontosabb alapelvei és ezek tartalmi kérdései  A legfontosabb jogi szabályok főbb kérdései.  Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának hatása a magyarországi környezetvédelmi politikára, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra. 320

Irodalomjegyzék  Állam- és közigazgatás- tudományi szemle. 2011. Pro Bublico Bono. In: Gellérthegyi István: A környezetvédelem nemzetközi szabályozása és az Európai Unió környezetvédelmi politikája. Gondolat Kiadó, Budapest, p. 43-64.  Horváth Z. 2011. Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft, Budapest, 17. fejezet.  Kiss, A. and Shelton, D. 1997. Manual of European Environmental Law. Cambridge University Press, Cambridge.  Birnie, P. and Boyle, A. and Redgwell C. International Law & the Environment. Ashford Colour Press Ltd, Gosport, Hampshire.

321

A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai Tantárgy neve: A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai Oktató: Dr. habil. Halász Iván, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja a nemzetközi átmeneti, illetve válságkezelő igazgatás történetének és jelenének a bemutatása. Olyan esetekre koncentrál, amikor egy-egy területet közösen több hatalom, illetve nemzetközi szervezet irányította – mégpedig nem a gyarmatosítás céljából, hanem a konfliktusok rendezése és/vagy megelőzése céljából. A régebbi esetek közül a Krakkói Szabad Állam, majd a Danzig Szabad Város és a Saar-vidék igazgatásáról lesz itt szó. A második világháború és különösen a hidegháború utáni esetek pedig a Nyugat-Irián, a Bosznia és Hercegovina, Kelet-Szlavónia, Koszovó vagy Kelet-Timor. A kurzus főleg ezen átmeneti nemzetközi igazgatások legitimitására, szerkezetére, az alkalmazott jogszabályokra, a polgári és rendőri személyzet kiválasztására, ellenőrzésére, beszámoltatására, az alkalmazott eljárási szabályokra koncentrál. Itt elsődlegesen nem a békefenntartó tevékenység prezentálásáról van szó, hanem sokkal inkább a békeépítési folyamat polgári és részben rendőri komponenséről. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a nemzetközi igazgatás világával, sajátosságaival, és megtanuljanak tájékozódni ebben a bonyolult problematikában. Azért az elméleti és gyakorlati szemszögből egyaránt próbálja majd megvizsgálni az adott kérdéskört. A kurzus abszolválásához önálló munkára és az órákon való rendszeres jelenléthez is lesz szükség. A tantárgy óráinak tematikája:  A fogalmi és történeti bevezetés. Az átmeneti nemzetközi igazgatás fogalma, elhatárolások az állam, illetve békeépítés és békefenntartás fogalmaktól.  A 19. századi példák. – a Krakkó az orosz, osztrák és porosz közös igazgatás alatt. Az afrikai és ázsiai gyarmatosítás során alkalmazott közös és átmeneti megoldások.  A 20. század eleji Macedónia – az „európai koncert” reformakciója 1903 után.  A Nemzetek Szövetsége és a vitatott területek igazgatása – a Danzig Szabad Város és a Saar-vidék.  A második világháború és a nemzetközi szervezetek, illetve a nemzetközi igazgatás területén bekövetkezett változások.  Az ENSZ első évtizedei és az átmenti igazgatás. A dekolonizációs folyamat és a nemzetközi igazgatás. A Nyugat-Irián átmeneti igazgatása.  A délszláv háború utáni rendezés alapelvei és az átmeneti nemzetközi igazgatás „reneszánsza.” Az egyes akciók közös és eltérő vonásai. A koszovói és a kelet-timori példa összehasonlítása.  A nemzetközi igazgatási akciók legitimitása, az azt megalapozó nemzetközi jogi dokumentumok  A nemzetközi igazgatási akciók tipológiája, az alkalmazott modellek. Az alá- és fölérendeltségi viszonyok, az ellenőrzési mechanizmusok, az egyes komponensek közötti együttműködés. A finanszírozás kérdése  A személyzeti kérdések – a nemzetközi igazgatási apparátus toborzása, felkészítése, ellenőrzése

322

 A nemzetközi apparátusok és a helyi igazgatási kapacitás építése.  A civil, rendőri és katonai komponens kapcsolata a nemzetközi válságkezelő akciók során.  A kivonulási stratégiák és a nemzetközi asszisztálással történő alkotmányozás.  Befejezés, összegzés. Irodalomjegyzék  Halász Iván: Nemzetközi igazgatás a válságövezetekben – adalékok a nemzetközi igazgatás történetéhez és jelenlegi dilemmáihoz. Külügyi Szemle 2005.1-2. sz.(tavasznyár) 248-267. p.  Halász Iván: A válságkezelő nemzetközi igazgatás Koszovóban. Pro Minoritate 2005/tavasz 3-34. p.  Chesterman, Simon – Ignatieff, Michael - Thakur, Ramesh: Making States Work: State Failure and the Crisis of Governance. UN University Press, 2005.  Chesterman, Simon: You, The People: The United Nations, Transitional Administration and State-Building. Oxford University Press, 2004.  Doyle, W. Michael – Sambanis, Nicholas: Making War – Building Peace. Princeton University Press, Princeton and Oxford, 2006.  Fukuyama, Francis: Nation-building beyond Afghanistan and Iraq. The John Hopkins University, Baltimore, 2006.  Chandler, David: The Politics of State-building. Pluto-Press, London – Ann Arbor, MI. 2006.

323

Az EU válsága és a föderalizmus Tantárgy neve: Az EU válsága és a föderalizmus Oktató: Dr. habil. Marján Attila, egyetemi docens, NKE, KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a válságoknak az európai integrációban játszott szerepét, és megértsék, miért más ez a mostani válság, mint az eddigiek. Megértsék, miért fontos Európa számára az euró megmentése, és eddig milyen lépéseket tettek ennek érdekében az érintett szereplők (tagállamok, EKB, közösségi intézmények); miért beszélhetünk a gazdaságin túl politikai és integrációs válságról, és milyen intézkedésekre van szükség a megoldáshoz; a válság miért eredményezhet könnyen egy többsebességes (kétsebességes, háromsebességes, illetve a la carte) Európát, és ez miért bizonyulna radikális szakítást az eddigi integrációs modellel. 1. Történelmi visszatekintésben az európai kontinens számára az ellenségeskedés, a rivalizálás, a háború a norma; a békés egymás mellett élés időszakai képviselik a kivételt. 2. Szintén történelmi kitekintésben, a modern európai integráció (vagyis a szuverén országok önkéntes együttműködése, aminek egyetlen valós garanciája a közös jogrend tiszteletben tartása, és ami a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok megerősítésével, de alapvetően Németország pacifikálása érdekében indult el a második világháború után) egy rendkívül instabil képződmény. 3. A fenti két pontból következően, a béke és szolidaritás gyorsan ellenségeskedésnek adhatja át a helyét az európai kontinensen, ha a gazdasági viszonyok komolyan és hosszan válságosra fordulnak, egy instabillá váló geopolitikai környezetben. 4. Az EU-integráció legmerészebb gazdasági eredményének és szimbólumának – a közös pénznek – sorsa egybeforrt az egész integráció sorsával: az euró anarchikus szétesése az Unió szétesésével, Európa működésének megbénulásával járna. 5. A történelem többször bebizonyította, hogy az ország nélküli pénz nem életképes: politikai unió nélkül (de legalábbis széles körű gazdaságpolitikai unió nélkül) az euró meg fog szűnni. Az euró alapvetően politikai és szimbolikus indíttatású képződmény, gazdasági alapjai a jelenlegi formájában nem szilárdak. 6. A 4–5. pontokból következően, az EU-nak elemi érdeke az euró megmentése egy markáns gazdaságpolitikai unió létrehozása által. 7. Európában a helyzet azért ilyen súlyos, mert egyszerre és egymással összefüggésben jelentkezik pénzügyi, politikai és az EU működését érintő válság. Az elmúlt két-három év legfontosabb tapasztalata, hogy az EU képtelen a válságra adott megfelelő lépések meghozatalára. Folyamatos lépéshátrányban és lépéskényszerben követi a piaci impulzusokat, amelyek az eurózóna szétesése felé lökik a rendszert. A politika válaszreakciói pedig, ezt kivédendő, a fiskális és politikai unió felé terelik az integrációt, de a tapasztalatok szerint nem elég gyorsan és nem elég meggyőzően. 8. Ennek oka az, hogy a jelenlegi alapokon, játékszabályokkal és stakeholderi körben – legyen az 27, 26 vagy 17 – az EU képtelen megfelelő ütemben és mélységben előre haladni. A huszonhét tagállamos politikai mocsárban elveszik a lendület, ráadásul az európai közvélemény is hűvösen vagy ellenségesen fogad minden felülről, Brüsszelből vezérelt kezdeményezést.

324

Az Európai Uniónak tehát két lehetőséggel kell szembenéznie. Az egyik, hogy tehetetlenül hagyja, hogy a centrifugális erők (piacok, tagállami szabotázs, közvélemény érdektelensége) szétszakítsák – vagyis megszűnik a jelenlegi formájában működni (beleértve az euró nem tervezett megszűnését is). Mindez egy rendkívül mély válsággal, átmeneti újközépkorral járna. A másik lehetőség, hogy a charlemagne-i területeken (alapvetően Németország, Franciaország, továbbá a Benelux-államok, Ausztria, esetleg még néhány északi ország) létrejön egy új államközi szerződés, amely erős gazdaságpolitikai integrációt hoz létre, megtartva az eurót. A második és harmadik kör pedig új (a mainál sokkal komolyabb) feltételekkel csatlakozhatna a későbbiekben. 10. A történelmi (és európai) tanulság az, hogy a regionális integrációk távolról sem örökéletűek, de gyakran a rosszul becsontosodott integráció átmeneti felbomlása a kulcsa a hosszú távú fennmaradást garantáló átalakulásnak. Nagy-Britannia szakítása az élcsapattal csupán az egyik fontos alapfeltétele volt a szükséges átalakulásnak: az euróövezet (a jelenlegi tizenhét állam) sem képezheti egy hosszú távon stabil európai integráció alapját. Az EU széthullását – legalábbis abban a formában, ahogy ma létezik – minden bizonnyal még a mi generációnk átéli majd, de a fontos kérdés az, hogy sikerül-e azt előre tervezetten és megfelelő kontrol alatt tartva megoldani. Európa szorosabb egységesülését, egy Európai Egyesült Államok létrehozását már évek óta sokan szorgalmazták, de alapvetően azzal az indokkal, hogy Európa ne veszítse el nemzetközi gazdasági és geopolitikai súlyát a világban. 2012-ben már másról van szó: úgy tűnik, mindez már a puszta túléléshez kell – de abban nyilvánvalóan csak a tagországok egy része vehet majd részt. 9.

A tantárgy óráinak tematikája:  Történelmi példák a gazdasági és a politikai föderalizmusokra  A válságkezelés és a föderalizmus kapcsolata  Az EU válságainak története  A francia-német tengely történelmi jelentősége  A válságok szerepe az EU integráció fejlődésében  Görögország, Írország és Olaszország esete  A jelenlegi válság geopolitikai értékelése  A válság gazdasági értékelése  A válság integrációpolitikai értékelése  Az euró szerepe és jelentősége az EU integráció szempontjából  A tagállamok, az EKB és a Bizottság szerepe a válságkezelésben  A többsebességes Európa-modellek  A válságra adandó válaszok és kilátások. Irodalomjegyzék  Marján Attila: Mit hoz az Európai Unió válsága? MKI Elemzések 2011/26, Magyar Külügyi Intézet, 2011. December 28. http://www.grotius.hu/doc/pub/CRKGIH/2012_8_marjan_attila_mit_hoz_az_europai_ unio_valsaga.pdf  Marján Attila: Európa sorsa, HVG Kiadó, 2007  Allen, Franklin: Life in the Eurozone: With or Without Sovereign Default? Firenze: European University Institute, 2011.  Allen, Franlin et al.: Cross-Border Banking in Europe: Implications for Financial Stability and Macroeconomic Policies. London: CEPR, 2011.

325

 Duff, Andrew: „A Convention Agenda”. Andrew Duff MEP, http://andrewduff.eu/en/article/2011/538248/andrew-duff-launches-conventionagenda, 2011. december 1.  Kiss J. László: „A »kettős csúcs« után: euróválság után, euróválság előtt”. MKItanulmányok, No. 21. (2011). http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=JWVUBT, 2011. november 3.  Kiss J. László: „Hegemónia az euróválság útján, avagy a német hatalom korlátjai”. MKI-tanulmányok, http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=UGRKPU, 2011. november 28.  European Commission: „COM(2011) 819 Final”. Europa, http://ec.europa.eu/commission_20102014/president/news/documents/pdf/regulation_2_en.pdf, 2011. november 23.  European Commission: „COM(2011) 821 Final”. Europa, http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/regulation_excessive_deficit.pdf, 2011. november 23.  European Commission: „Green Paper on the Feasibility of Introducing Stability Bonds. MEMO/11/820” Europa, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/820, 2011. november 23.  European Commission: „Horizon 2020 – The Framework Programme for Research and Innovation. COM(2011) 808/3”. Europa, http://www.fp7ncp.kiev.ua/assets/Horizont_2020/CommunicationHorizon-2020.pdf. Valamint a félév kezdetéig megjelenő releváns szakirodalom és politikai elemzések.

326

A „pekingi konszenzus” – közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban Tantárgy neve: A „pekingi konszenzus” – közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban Oktató: P. Szabó Sándor, Ph.D., egyetemi docens, NKE Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja annak vizsgálata, hogy a kínai közigazgatás miként végzi a gazdaságirányítást, a gazdasági környezet szabályozását. A Kínai Népköztársaság az elmúlt harminc év során megvalósította a tervgazdasági rendszerről a piacgazdasági rendszerre való átállást. A hetvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig az ún. „kétvágányos rendszert” alkalmazta, melynek az volt a lényege, hogy kombinálta egymással a tervgazdasági és a piacgazdasági rendszert, miközben a hangsúlyt fokozatosan a piacgazdasági rendszerre helyezte át. Ennek folyamán ugyanakkor egy sajátosan kínai piacgazdasági és gazdaságirányítási modell jött létre, amelyet gyakorta úgy neveznek, hogy „a kínai gazdasági modell” vagy „a pekingi konszenzuson” alapuló gazdasági modell. A „pekingi konszenzusnak” a „washingtoni konszenzustól” való legfőbb eltérése az, hogy a pekingi modell lényegesen szélesebb körű lehetőségeket biztosít az államnak, a közigazgatásnak a piacgazdasági folyamatokba való beavatkozásra, és a makrogazdasági folyamatok tervezésére, mederben tartására. Ez a sajátosan kínai gazdaságirányítási modell az elmúlt évtizedekben rendkívül hatékonynak, és rendkívül sikeresnek bizonyult. A kurzus keretében megvizsgáljuk, hogy a kínai gazdaságirányításban milyen közigazgatási szervezetek vesznek részt, és milyen feladatokat látnak el, hogyan végzik a gazdaság irányítását, különös tekintettel a gazdaság fejlődésének rövid-, közép- és hosszútávú tervezésére, a gazdaság működésének szabályozására, irányítására, a gazdaság működésének, a piaci szereplők tevékenységének felügyeletére, ellenőrzésére, a gazdasággal kapcsolatos információszolgáltatásra és tanácsadásra, illetve az állami vagyon kezelésére. A tantárgy óráinak tematikája:  A kínai gazdaságirányítást érintő reformok az 1970-es évek végétől napjainkig  A mai kínai gazdaságirányítás főbb jellemzői – „pekingi konszenzus” vs. „washingtoni konszenzus”  A mai kínai gazdaságirányítás jogszabályi környezete  A nemzetgazdaság rövid-, közép- és hosszútávú tervezésével foglalkozó közigazgatási szervezetek  A gazdaság működésének, folyamatainak szabályozásával, irányításával foglalkozó közigazgatási szervezetek 1.  A gazdaság működésének, folyamatainak szabályozásával, irányításával foglalkozó közigazgatási szervezetek 2.  A gazdaság működésének, a gazdasági szereplők tevékenységének felügyeletét, ellenőrzését végző közigazgatási szervezetek 1.  A gazdaság működésének, a gazdasági szereplők tevékenységének felügyeletét, ellenőrzését végző közigazgatási szervezetek 2.  A gazdasággal kapcsolatos információszolgáltatást és tanácsadást végző közigazgatási szervezetek 327

   

Az állami vagyon kezeléséért felelős közigazgatási szervezetek A kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítése közigazgatási eszközökkel A hazai ipar védelme közigazgatási eszközökkel A globális pénzügyi és gazdasági válság hatásainak kezelése a Kínai Népköztársaságban

Irodalomjegyzék  Bhattasali, Deepak – Li, Shantong – Martin, Will (eds.): China and the WTO – Accession, Policy Reform, and Poverty Reduction Strategies. Washington: World Bank and Oxford University Press, 2004.  Chen Jianfu: Chinese Law: Context and Transformation. Leiden: Martinus Nijhoff Publishers (Brill), 2008.  Chow, Gregory C.: China’s Economic Transformation. Malden (USA, MA), Oxford (UK), Carlton (Australia): Blackwell Publishing, 2007.  Fairbank, John King – Goldman, Merle: China: A New History. Cambridge: Belknap Press of Harvard University Press, 2006.  Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története. Budapest: Osiris Kiadó, 2003.  Guo Rongxing: An Introduction to the Chinese Economy. Singapore: Wiley & Sons (Asia), 2010.  Guo Xuezhi: The Ideal Chinese Political Leader: a Historical and Cultural Perspective. Westport (CT): Praeger Publishers, 2002.  Jiang Tao: „Intimate Authority: The Rule of Ritual in Classical Confucian Political Discourse.” In: Hershock, Peter D. – Ames, Roger T. (eds.): Confucian Cultures of Authority. Albany (NY): State University of New York Press, 2006. 21-48.  Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005.  Jordán Gyula: „Az ég magas, a császár messze van” – Igazságszolgáltatás, jog és politika Kínában. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2008.  Jordán Gyula: Kína története – XX. század. Budapest, Aula Kiadó, 1999.  Liao, Chun: The Governance Structures of Chinese Firms – Innovation, Competitiveness, and Growth in a Dual Economy. Heidelberg, London, New York: Springer Dordrecht, 2009.  Liu JeeLoo: An Introduction to Chinese Philosophy: From Ancient Philosophy to Chinese Buddhism. Malden (USA, MA), Oxford (UK), Carlton (Australia): Blackwell Publishing, 2006.  Maddison, Angus: Chinese Economic Performance in the Long Run – Second Edition, Revised and Updated: 960-2030 AD. Paris: Development Centre of the OECD, 2007.  Naughton, Barry: The Chinese Economy – Transitions and Growth. Cambridge – London: The MIT Press, 2007.  P. Szabó Sándor: „A ’pekingi konszenzus’ – közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban.” In Pro Publico Bono 2011/2. 149-162.  P. Szabó Sándor: A kínai erkölcs és a szülők tisztelete. Budapest: Kossuth Kiadó, 2003.  Peerenboom, Randall: China Modernizes – Threat to the West or Model for the Rest? Oxford, New York: Oxford University Press, 2007.  Ramo, Joshua Cooper: The Beijing Consensus. London: Foreign Policy Centre, 2004.  Roett, Riordan – Paz, Guadalupe (eds.): China’s Expansion into the Western Hemisphere – Implications for Latin America and the United States. Washington: The Brookings Institution, 2008. 59-89. 328

 Santoro, Michael A.: China 2020 – How Western Business Can -and Should- Influence Social and Political Change in the Coming Decade. Ithaca (NY): Cornell University, 2009.  Shih Chih-Yu: Collective Democracy: Political and Legal Reform in China. Hong Kong: The Chinese University of Hong Kong, 1999.  Tian Xiaowen: Managing International Business in China. Cambridge: Cambridge University Press, 2007.  Tőkei Ferenc: Kínai filozófia. Ókor. II. kötet. Budapest: Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány, 2005.  Veeck, Gregory – Pannell, Clifton W. – Smith, Christopher J. – Huang, Youqin: China’s Geography: Globalization and the Dynamics of Political, Economic and Social Change. Lanham: Rowman and Littlefield Publishers, 2007.  Williamson, John: „What Washington Means by Policy Reform” In: Williamson, John (ed.): Latin American Readjustment – How Much Has Happened. Washington: Institute for International Economics, 1989.  Zhang Shoudong – Zhou Qingfeng: „China.” In: Robbers, Gerhard (ed.): Encyclopedia of World Constitutions. New York: Infobase Publishing, 2007. (Facts on File Library of World History) 193-202.

329

Biztonsági kihívások a globalizált világban - perspektívák és stratégiák Tantárgy neve: Biztonsági kihívások a globalizált világban - perspektívák és stratégiák Oktató: Tomolya János, PhD., mk. ezredes, NATO COE-DAT (Centre of Excellence Defence Against Terrorism) Ankara, Törökország A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol, francia, orosz A tantárgy szakmai tartalma: A XXI. század talán legfontosabb jelensége a globalizáció. Ez újrarajzolja a nemzetközi biztonsági környezetet és sok tekintetben az emberi lét aspektusait is. A globalizáció felerősíti a politikai vezetés háborúban játszott szerepét, a megnövelheti a bizonytalanság elemeit, a különböző kultúrák egymás iránt érzett ellenséges érzületeit. A hidegháború után egyértelművé vált, hogy a hagyományos biztonságpolitikai felfogás számos kérdésre nem képes megfelelőválaszt adni, ezért átalakításra szorul. Míg korábban, a hidegháború alatt az ellenség a másik nemzetállam képében könnyen azonosítható volt, addig a jelenlegi világunkban a biztonság olyan problémákat vet fel, amelyeket nem lehet megoldani a korábbi épülő keretek között. A nemzetközi rendszer szereplői növekvő számának eredményeként az államokon kívül például a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok és a nem kormányzati szervezetek is vitathatatlanul a rendszer teljes jogú szereplőivé váltak. A globalizáció felgyorsította a nemzetállami központú gondolkodás háttérbe szorulását, a világ sokkal összetettebbé vált. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok rendszere a kölcsönös függőséggel, az egymásba kapcsolódó érdekhálózatokkal és a kölcsönös egymásrautaltsággal jellemezhető a legmegfelelőbben. Bizonyos, korábban létező biztonsági problémák sokkal intenzívebben jelennek meg, és a globalizált világban egyre közvetlenebb fenyegetést jelentenek. A nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek, de természetesen a hagyományos fegyverek terjedése, illetve az illegális migráció és a szervezett bűnözés is közvetlenül fenyegetik a világ minden államát. Ennek oka az a gyökeres átalakulás, amely a határok fokozottabb átjárhatóságával, s így a globalizáció mennyiségi és minőségi kiterjedésével jelentkezett. Az országok közti áru- és információforgalom, a tőke és az emberek áramlása felgyorsult, korábban soha nem látott lehetőségeket elérhetővé téve. A fokozott nyitottság ugyanakkor együtt járt azzal, hogy a pozitív hatások mellett a különböző negatív jelenségek is egyre szabadabban áramolhatnak a világ államai között Az Új biztonsági kihívások a globalizált világban - Különböző perspektívák és stratégiák” tanfolyam mély áttekintést ad a mai kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről: a terrorizmustól a fegyverkereskedelmen és a hadviselés természetének megváltozásán keresztül (beleértve a negyedik generációs hadviselést) az újonnan felmerült biztonsági kihívásokon, mint például a klímaváltozás, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a kulcsfontosságú infrastruktúra védelmén át, az infrastruktúra rugalmasságáig és az összetett szükséghelyzetekig. A XX. század nagyobb része tekintetében a biztonságot a szuverén állam védelme tekintetében értelmezték, amelynek érdekében fegyveres erőt alkalmaztak. A hidegháború végével új bizonytalansági forrásokat azonosítottak be és új biztonságpolitikai elképzelések keletkeztek. Kapcsolat rajzolódott ki biztonság és a klímaváltozás között, a fertőző betegségek elterjedése, mint az HIV/AIDS és a madár influenza, új megközelítésbe helyezték az emberi biztonságot, összefüggések keletkeztek a biztonság a fejlődési problémák és politika között. A tanfolyam sikeres teljesítésével a hallgató képes lesz:

330

- megérteni a mai biztonsági témák széles körét és azok potenciális összefüggéseit, kialakítani tudományosan alátámasztott véleményt ezekről és - mély ismereteket szerezni, különösen a jelenlegi biztonsági problémákról; - megérteni a különbséget a biztonság szűkebb és szélesebb értelmezése között; Ezen a tanfolyamon fontos tudományos cél, hogy a magyar és más európai hallgatók képesek legyenek megismerni a különböző nemzetközi szervezetek (érts ENSZ, NATO, EU) új biztonsági kihívások kivédésére kidolgozott stratégiáit, elsajátítani a terrorizmus történetét és jelenlegi tendenciáit, fejleszteni a terrorizmus jogi aspektusainak összetettségéről szóló ismereteiket. Ennek során megismerjék a terrorizmus különböző időszakait, a jelenlegi és várható jövőbeli tendenciáit, rendszabályokat és a terrorizmus legújabb változásait. Továbbá, elemzésre kerülnek a különböző nemzetközi szervezetek a terrorizmus megelőzésével és az ellene való fellépésével kapcsolatos jogi szabályozási rendszerek, a stratégiai fellépés hatékony jogi fellépés kihívásainak aspektusai is. Fontos, hogy a tanfolyam teljes képet adjon a nemzetközi szervezetek (értsd ENSZ, NATO, EU) által alkalmazott a terrorizmus megelőzésére, és az ellene való fellépésre vonatkozó stratégiákról, a koordinációs mechanizmusról, továbbá az alkalmazható civil-katonai eszközrendszerről is. Továbbá a terrorizmus új sokarcú formája és a média hatása a terrorizmus jelenségére is bemutatásra kerül. A téma felvázolja a tengerészeti biztonság, kalózkodás, terrorizmus elleni harc hadtudományi kihívásait is, a negyedik generációs hadviselés elmélete és a terrorizmus közötti kapcsolatot, a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus közötti kapcsolatot, valamint a terrorizmus elleni fellépés katonai lehetőségeit is. A tanfolyam szintén bemutatja az új típusú biztonsági kihívások kezelésének katonai eszközeit. Végül, a tanfolyam megvilágítja a különböző nemzetközi szervezetek új típusú biztonsági kihívásokra kidolgozott stratégiáit, és megfogalmazott válaszait. A tantárgy óráinak tematikája:  Az új típusú biztonsági kihívások összetett rendszere;  A hadviselés új formái;  Nukleáris fegyverek elterjedése: hogyan reagálhat a nemzetközi közösség?  Klímaváltozás és a biztonság;  Energia biztonság: ez csak a piacra vonatkozó kihívás vagy a stratégiai közösségé is?  Nemzetközi terrorizmus - stratégiai válaszok;  Bukott és működésképtelen államok - biztonsági kihívások;  Kibernetikus támadások: a nyitott társadalmak növekvő fejfájása;  Nemzetközi szervezetek válaszai az új típusú biztonsági kihívásokra;  Tengerészeti biztonság és kalózkodás;  Az élelem és víz biztonsági kihívások: regionális perspektívák;  Globális élelembiztonsági kihívások, stratégiák és lehetőségek;  A NATO nukleáris jövője: új típusú kihívások és az elrettentés szerepe;  Az EU, a NATO XXI. században felmerülő biztonsági kihívásai; Irodalomjegyzék  Collins, A. Contemporary Security Studies (Oxford: OUP, 2006).  Michael E. Brown, ed., Grave new world: security challenges in the 21st century  (Washington, D.C. : Georgetown University Press, 2003).  Lynn-Jones, S. M. and Miller, S. (eds.) Global Dangers: Changing Dimensions of  International Security (London: MIT Press, 1995).  Baylis, J. et al., Strategy in the Contemporary World (Oxford: OUP, 2002).

331

           

Booth, K. Worlds in Collision: Terror and the Future Global Order (London: Palgrave, 2002). Jones, C. and Kennedy-Pipe, C. (eds.) International Security in a Global Age: Securing the Twenty-First Century (London: Frank Cass, 2000). Krahmann, E. (ed.) New Threats and New Actors in International Security (London: Palgrave, 2005). Pettiford, L. and Curley M. Changing Security Agendas and the Third World (London: Pinter, 1999). Spillmann, K. and Krause, J. (eds.) International Security Challenges in a Changing World (Berlin: Peter Lang, 1999). Snyder, C. (ed.) Contemporary Security and Strategy (London: Macmillan, 1999). Terrif, T. et al (eds.) Security Studies Today (Cambridge: Polity, 1999).

332

Emberi erőforrás A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói Tantárgy neve: A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói Oktató: Hazafi Zoltán, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A közszolgálati életpályák európai és nemzeti aspektusból egyaránt vizsgálhatóak, ezért a kurzus célja, hogy mindkét megközelítésben bemutassa a közszolgálati életpályák elemeit, fejlődési tendenciáit. Az európai dimenzió keretében részletesen foglakozunk az Európai Unió intézményeinél foglalkoztatott tisztviselőkkel, foglalkoztatásuk sajátosságaival. Bemutatjuk az európai személyzetpolitika elveinek érvényesülését (szakmai integritás, diszkrimináció tilalma, multikulturalizmus, meritokrácia, földrajzi egyensúly), az egyes személyzeti reformok tapasztalatait (2004, 2009, 2012), az életpálya elemek átalakításának irányait. Részletesen elemezzük a besorolást, előmenetelt és teljesítményértékelést érintő változásokat. Léteznek olyan életutak, amelyek révén a tisztviselő ugyan európai, illetve nemzetközi keretek között teljesíti szolgálatát, de megőrzi nemzeti jogállását. Ezeket az életutakat (nemzeti szakértő, szakdiplomata, twining szakértő, tartós külszolgálat), a hazai szabályozáshoz való illeszkedésüket a közszolgálati életpálya európai dimenziójának részeként mutatjuk be. A közszolgálati életpálya európai szintű értelmezéséhez hozzátartozik annak áttekintése is, hogy az európai integráció formális követelményekkel, informális elvárásokkal, illetve mintaadással miként befolyásolja a nemzeti közszolgálat szervezetét és működését. Az európai integráció keretében a tagállamok egymást is inspirálják, ezért összehasonlítjuk az egyes országok gyakorlatát is. Ehhez az európai közigazgatási együttműködés (angol rövidítése: EUPAN) tapasztalatait használjuk fel. Az emberi erőforrás gazdálkodás területén született meghatározó tanulmányokon, jelentéseken, felméréseken stb. túlmenően bemutatjuk az együttműködés eljárási kereteit is, s értékeljük az együttműködés eddig elért eredményeit. A közszolgálati életpálya nemzeti aspektusból történő tárgyalását a hazai szabályozás elemzésére építjük. Ehhez megvizsgáljuk a magyar közszolgálati szabályozás korszakváltozásait, amikor nem csak egyszerűen megváltozott a jogszabályi környezet, hanem a szabályozás iránya, vagyis a szabályozási koncepció is módosult. Részletesen feltárjuk a jelenkori – az 1989-es rendszerváltozás utáni – közszolgálat kialakulásának és fejlődésének jogi, történeti, részben szociológiai hátterét, s ezek segítségével választ adunk arra, hogy a közjogias szabályozás felbomlása, más oldalról közelítve a magánjogias szabályok térnyerése milyen sajátos, a hazai környezet változásai által determinált okokra vezethető vissza. Mindehhez nemcsak a közszolgálati jogviszonyt elemezzük a dinamikus és a statikus elemek szemszögéből, hanem a közszolgálati rendszer valamennyi meghatározó tényezőjét: a munkáltatói jogok gyakorlását, az adminisztratív, támogató feladatok ellátásának megszervezését, a horizontális koordinációt, valamint az egységes kormányzati személyügy megteremtését. A kurzus során a közigazgatás és politika szétválasztásának gyakorlatát is megvizsgáljuk. A közszolgálati életpálya nemzeti aspektusból történő tárgyalását nemzetközi (alapvetően európai) környezetbe is elhelyezzük.

333

Jelentőségére és aktualitására tekintettel a kurzus során külön bemutatjuk és értékeljük a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programnak az új életpályák kialakítására vonatkozó célkitűzéseit, előrehaladását. A tantárgy óráinak tematikája:  Európai tisztviselői életpálya o Európai személyzetpolitika elvei (szakmai integritás, diszkrimináció tilalma, multikulturalizmus, meritokrácia, földrajzi egyensúly) o Az Európai Unió intézményeinél foglalkoztatott személyi állomány összetétele (állandó tisztviselők, szerződéses alkalmazottak, ideiglenes alkalmazottak, kölcsönzött munkavállalók, gyakornokok, nemzeti szakértők)  Az állandó tisztviselők jogállása o - Hatály o - Munkáltatói jogok gyakorlása o - Kinevezés, belső mobilitás (kiválasztás folyamata, az EPSO, mint az EU egységes munkaerő-felvételi központja, a versenyvizsga menete)  Besorolás és előmenetel o - A 2004-es reform o - 2009: a reform kiigazítása o - 2012-es változások  Nemzetközi életpálya o - Nemzeti szakértő o - Szakdiplomata o - Twining szakértő o - Tartós külszolgálat  Az európai integrációból fakadó „követelmények” o - Formális követelmények o - Informális elvárások o - Mintaadás  Európai Közigazgatási Hálózat [EUPAN]  Magyar Elnökség  A magyar közszolgálat fejlődése a nemzetközi tendenciák tükrében  A magyar közszolgálat kialakulása (Jozefinista koncepció az ideális hivatalnokról, speciális szabályozás kiépülése, az első koncepció-változás, a speciális szabályozás és a karrier-rendszer felszámolása, a második koncepció-változás, a közszolgálati jog újjászületése)  A jogi szabályozás fejlődése a karrier-és az állástípusú rendszer jellemzőinek egymáshoz való viszonylatában (közszolgálati jogviszony tartalmának meghatározása, a munkáltatói jogok gyakorlásának meghatározása, az adminisztratív, kisegítő feladatok ellátása, a horizontális koordináció, kísérlet az egységes kormányzati személyügy megteremtésére)  Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program és az új életpályák kialakítása  Összegzés Irodalomjegyzék  dr. Hazafi Zoltán: Közszolgálati életpályák összehangolása Új Magyar Közigazgatás, 2012. április

334

 Bozsó Gábor: Az Uniós közszolgálat (Állam-és Közigazgatás-tudományi Szemle 2011/2.)  Dr. Hazafi Zoltán: Egységes és stabil közszolgálat (Új Magyar Közigazgatás 2010/3.)  Marján Attila: Az Európai Unió intézményeinek közigazgatási rendszeréről és humánpolitikájáról (Jog Állam Politika 2009/4.)  Gajduschek György: Közszolgálat - A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság – Budapest 2008.  Dr. Hazafi Zoltán: A karrierrendszer múltja, jelene és lehetséges jövője Magyarországon – közszolgálati jogunk szabályozási koncepciójának változásai I-IIIII (Új Magyar Közigazgatás 2008/1-3)  A közszolgálat szabályozási koncepcióinak változása – nemzetközi tendenciák I.-II. (Közigazgatási Szemle 2007/1-2. szám)  Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban (Összehasonlító közigazgatás) Szerkesztő: dr. Lőrincz Lajos UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2006.  Temesi István:Az európai közszolgálat. Közhivatalnokok az Európai Unió intézményeiben. – Lőrincz Lajos (szerk.) Európai Unió és a magyar közpolitika. BKÁE Államigazgatási Kar, Budapest 2000.

335

Közigazgatási kommunikáció Tantárgy neve: Közigazgatási kommunikáció Oktató: Jenei Ágnes, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: angol, magyar A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja bemutatni a társadalmat, illetve a közigazgatást a kommunikáció perspektívájából, abból a tézisből kiindulva, hogy a kommunikáció a társadalom kötőszövete és egy szervezet éltető ereje. A kurzus célja a közigazgatási kommunikáció fogalmának definiálása, specifikumainak feltárása, a közigazgatási kommunikáció elhelyezése a társadalmi kommunikáció rendszerében, másrészt célja a kommunikáció sajátos szervezeti hatékonyságnövelő eszközként történő vizsgálata. A résztvevők a bevezető előadások során megismerkednek a kommunikáció pszichológiai, szociálpszichológiai, szervezeti- és társadalmi funkcióival, diszfunkcióival. Átfogó képet kapnak a személyközi-, a csoport-, a szervezeti-, a társadalmi- és médiakommunikáció, valamint a kultúraközi kommunikáció sajátosságairól, szabályszerűségeiről, a nemzetközi gyakorlatban domináns közigazgatási kommunikációs paradigmákkal kapcsolatban, valamint a társadalmi kommunikáció szabályozási kérdéseivel. A résztvevők világos képet kapnak a kommunikációnak egy szervezet vezetésében, irányításában betöltött szerepével, helyével és funkciójával, a tudatos tervezés, szervezés, menedzselés előnyeivel kapcsolatban; a szervezet belülre-, illetve kívülre irányuló kommunikációjának céljaival, feladataival, eszközeivel és technikáival kapcsolatban reguláris helyzetben, szervezeti változás során (változáskommunikáció), valamint krízishelyzetben (kríziskommunikáció). A hallgatók a tájékoztatás, a bizalomépítés, a kapcsolattartás, konzultáció és a brandépítés (település- városmarketing és országmárkázás kontextusában) magyarországi és nemzetközi közigazgatási gyakorlatban alkalmazott eszközeinek széles tárházát ismerik meg a személyközi- és csoportos kommunikációs eszközöktől kezdve az online média innovatív, webkettes alkalmazásáig. Kifejezett hangsúlyt kap a szervezeti diszfunkciók és kommunikációs zavarok összefüggéseinek vizsgálata, feltárása, a konfliktusok, blokkok, gátak elemzése és kezelésük, feloldási lehetőségük vizsgálata. A konfliktuselemzés és többszereplős konfliktusos folyamatok kezelése kapcsán szó esik a mediáció, az alternatív vitarendezés különféle típusairól, jogszabályi kereteiről és lehetőségeiről szervezeteken belül és kívül. További hangsúlyos témakörként jelenik meg a közigazgatásban különféle kultúrák képviselőit foglalkozó szervezetek kommunikációs sajátossága, a szervezetekben jelentkező kultúraközi konfliktusok jellegzetes forrásainak ismertetése, valamint és a konfliktusok kezelésére, megelőzésére, a szervezet teljesítményének növelésére kifejlesztett, a nemzetközi gyakorlatban elterjedt interkulturális érzékenységfejlesztő-, kommunikációs- és készségfejlesztő eszközök, tréningek bemutatása. A kurzus számos - a Magyary közigazgatás-fejlesztési programban kívánatosnak tartott proaktív, bevonó kommunikációt folytató - jó magyar és nemzetközi gyakorlatot ismertet, amelyek mind a 21. század intelligens, mindenhol jelenlévő / mindenhonnan elérhető, ügyfélbarát, szolgáltató közigazgatás koncepciójába illeszkednek. A tantárgy óráinak tematikája:

336

 A kommunikáció fogalma a társadalomtudományokban, kutatásának tradíciói a különféle diszciplínákban. A kommunikáció pszichológiai, szociálpszichológiai, szervezeti- és társadalmi funkció és diszfunkciói. A társadalmi kommunikáció szintjei, színterei, ezek sajátosságai: a személyközi-, csoport-, szervezeti-, intézményi, társadalmi és médiakommunikáció, kultúraközi kommunikáció. Eltérő kommunikációs modellek a közigazgatási kommunikációban.  A közéleti, közszolgálati, közigazgatási kommunikáció definíciói. A közigazgatási kommunikáció fogalmának definiálása, specifikumainak feltárása, a közigazgatási kommunikáció elhelyezése a társadalmi kommunikáció rendszerében. A közigazgatási kommunikáció jogi eszközökkel történő szabályozása. A domináns interaktív paradigma.  Közigazgatási szerv(ezetek) kívülre- és a belülre irányuló kommunikációja: a tervezés, szervezés, menedzselés céljai, célcsoportjai, sokcsatornás eszközei. A belső szervezeti kommunikáció szerepe a vezetésben, a szervezetirányításban. A kommunikáció – motiváció – szervezeti identitás – teljesítmény közötti összefüggésekre irányuló kutatások eredményei. Szervezeti diszfunkciók és kommunikációs zavarok összefüggései. Eltérő belső kommunikációs modellek a közigazgatás különféle szerv(ezetei)ben. Innovatív példák, jó gyakorlatok.  A konfliktusok, blokkok, gátak elemzése és kezelésük, feloldási lehetőségük. Harmadik fél bevonása belső konfliktusok kezelésére. A mediáció típusai, lehetőségei a közigazgatási szerv(ezetek) belső konfliktusainak kezelésére. Esetelemzések.  Kormányzati kommunikáció. Célok, célcsoportok, sokcsatornás eszközök és a kommunikációért felelő struktúrák, szereplők. A társadalmi célú kommunikáció hagyományos és innovatív eszközei. Kommunikációs kampányok. Jó gyakorlatok.  Az országimázs fogalma, az országmárkázás hagyománya, eszközei, dilemmái Magyarországon és külföldön. Európai Bizottság, Fehér könyv 2001. interaktív kommunikációs trendek a kormányzati kommunikációban. Magyar és külföldi esettanulmányok.  Kormányzati kommunikáció: politikai és/vagy közigazgatási kommunikáció? A propaganda, a politikai marketing, a politikai pr eszközök fogalma és eszközei, alkalmazásának hagyománya. Politikai kommunikáció a nyilvános szférák hierarchikus rendjében. Infokommunikációs eszközök innovatív alkalmazása a politikai kommunikációban. A meggyőzés és a manipuláció elméletei.  Önkormányzati kommunikáció. Célok, célcsoportok, sokcsatornás eszközök és a kommunikációért felelő struktúrák, szereplők. Lakossági kommunikáció: a tájékoztatás, bizalomépítés, kapcsolattartás és bevonás törvény által előírt és opcionális, klasszikus és innovatív eszközei. Magyar és külföldi jó gyakorlatok elemzése  A település- és városmarketing elméletei, hagyományai. Célok, célcsoportok, sokcsatornás eszközök és a kommunikációért felelő struktúrák, szereplők. Sikeres példák az újrapozicionálásra. Esetelemzés  Bíróságok és egyéb közigazgatási szerv(ezetek) kommunikációja reguláris helyzetekben. Célok, célcsoportok, sokcsatornás eszközök és a kommunikációért felelő struktúrák, szereplők. Esetelemzés  Közigazgatási kommunikáció - kívülre irányuló kommunikáció - rendhagyó helyzetekben: konfliktus, krízis esetén. Konfliktuskezelés, többszereplős konfliktusos folyamatok kezelése. Az alternatív vitarendezés eszközei, használatának hagyománya, szabályozása. A kríziskommunikáció szabályozása, forgatókönyve, eszközei. Esetelemzések

337

 Kultúraközi kommunikáció eltérő társadalmak között és a saját társadalmon belül. Kommunikáció – kultúra – kontextus összefüggései. A kultúra fogalma, modelljei. A kultúra rétegei. Kulturális sztereotípiák megjelenése a kommunikációban. A kulturális sokk fogalma, szintjei, következményei, feloldási lehetőségei. Az etnocentrizmus és kulturális relativizmus tézisei, érvei, formái.  Kultúrák összevetésének lehetőségei a kultúraantropológia eszközeivel. A külső kultúra hatása a szervezeti kultúrára. Eltérő kultúrák, eltérő kommunikációs stílusok, szervezeten belüli konfliktusok. Az interkulturális érzékenységfejlesztés, interkulturális kommunikáció- és készségfejlesztés eszközei.  Közigazgatási kommunikációs szakemberek képzése, képzésének szabályozása, jogállásuk a nemzetközi gyakorlatban. Szükséges, elvárt és előírt ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák. A kommunikációs szakember(erek) helye a szerv(ezetekben), a vezetésben. Irodalomjegyzék  Falkné Bánó Klára (2008) Kultúraközi kommunikáció. Perfekt, Budapest.  Nyárády Gáborné – Szeles Péter (2004) Public Relation I-II. Perfekt, Budapest.  Jenei, Ágnes (ed.) (2012) Communication with the Public from the local Government Perspective. Ad Librum. Budapest.  http://unicorvinus.hu/index.php?id=tanulmanyok&tx_ttnews[tt_news]=0&tx_ttnews[b ackPid]=31638&tx_ttnews[calendarYear]=2011&tx_ttnews[calendarMonth]=7&cHas h=ed136f44fc  Karl Erik Rosengren (2004) Kommunikáció. Typotex Kiadó. Budapest.  Merkovity Norbert (2011) A politikai közlésfolyam új kora. Politikai kommunikáció a hagyományos és az új kommunikációs technológiák korában.  Ph.D. disszertáció. Szegedi Tudományegyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Doktori Iskola. Kézirat. http://doktori.bibl.uszeged.hu/800/1/Merkovity_Norbert_ertekezes.pdf  A demokratikus helyi önkormányzat benchmarkjai. Vezetési Benchmarkok. (2011) http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAAAYGVF/doc/benchmarkok_2 011.03.10-11.43.34.pdf  Block, Peter, (2008): Community: the Structure of Belonging San Francisco: Berrett– Koehler Publishers.  Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Bp., 1994.  Csanádi G. – Csizmady A. – Tomay K. 2010: Részvétel és nyilvánosság a tervezési folyamatban. In: Csanádi G. – Csizmady A. – Kocsis J. – Tomay K.: Város-tervezőtársadalom. Budapest. Sík Kiadó, pp. 409–426.  European Commission (2001): European Governance A White Paper. Brussels, 25.7.2001. COM(2001) 428 final  Gáspár – Göndör – Tevanné (2011): Mindenki fontos! A helyi közösségi önkormányzás esélyei, a közmenedzsment új irányai. Budafok-Tétény Önkormányzata.  Hidasi Judit: Kultúrá[email protected]áció. Perfekt, Budapest, 2007  Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció. Budapest, AKTITypotex Kiadó 2007.  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2001/com2001_0428en01.pdf  Jenei Ágnes (2012) Kommunikáló önkormányzatok, külföldi gyakorlatok. Magyar Közigazgatás. 2012/3.

338

 Konczos-Szombathelyi Márta (2008) Kommunikáló kultúrák. L’Harmattan.  Pallai, Katalin (2008) Participation and the case for open society (Participáció és nyílt társadalom) In. LGI Brief. 2008, Vol 9. No.1, 62–66  Pallai, Katalin, (2011) Public participation in multi-ethnic local governments. (Társadalmi részvétel többetnikumú településeken) jegyzet. Budapest: OSI/LGI. p. 60  Síklaki István: A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Bp., 1994  Surowiecki, James (2007): A tömegek bölcsessége (Wishdom of Crowds) Napvilág Kiadó, Budapest.

339

A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei Tantárgy neve: A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei Oktató: Linder Viktória, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kötelezően választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A nemzetközi megoldásokat tekintve, a közszférában való foglalkoztatásnak országonként különböző formáival találkozhatunk, amelyek - általánosíthatóan - a következő kategóriákra oszthatók fel: köz- és/vagy kormánytisztviselők, közalkalmazottak, rendészeti szervek alkalmazottai, bírák, ügyészek, katonák, esetlegesen választott képviselők, stb. E személyi állomány foglalkoztatási viszonyai általánosan eltérnek az egyéb szabályozás alá eső foglalkoztatási formáktól. Így alapvetően a magánszférában a munkajog hatálya alatt foglalkoztatott munkavállalókétól. De – a fellelhető közös elemek dacára – a közszféra egyes kategóriái tekintetében élő speciális alkalmazási viszonyok is különbözőek. Ezen eltérések okait elsősorban a különböző közszolgálati kategóriák által ellátandó speciális feladatok jellegében kereshetjük. A tantárgy célja, hogy elsősorban a közigazgatás személyi állományára, a köz- és kormánytisztviselők (közszolgálati tisztviselők) kategóriáira fókuszálva, de kitekintésképpen a szélesebb értelemben vett közszolgálat vonatkozásában is - a magyar jogi szabályozás és a közszférában alkalmazott humánerőforrás gazdálkodási megoldások ismertetése mellett -, átfogó képet nyújtson az állam által foglalkoztatottak alkalmazási viszonyaiban történetileg kialakult nemzetközi modellekről, azok változásairól, a jelenlegi nemzetközi trendekről, az egyes országok aktuális megoldásairól, a folyamatok elméleti, tudományos hátteréről. A stúdium az állam által alkalmazottak – azon belül különös hangsúllyal a végrehajtó hatalomban közhatalmi jogosítványokkal rendelkező, valamint, az egyéb, közszolgáltatásokat nyújtó kategóriák – vonatkozásában jogi és humánerőforrás gazdálkodási megközelítésben vizsgálja a foglalkoztatási viszonyokat. Ez a vizsgálódás közel áll a nemzetközi szakirodalomban szokásos tárgyalási módhoz, valamint a fejlett nyugati államok gyakorlatához, amennyiben nem választják el élesen a közszolgálati jogi, és a humánerőforrás gazdálkodási kérdések tárgyalását, hanem egységes egészként kezelik azt. A tantárgy óráinak tematikája:  Közszolgálattörténet az eltérő államfelfogások tükrében  A közszolgálat hagyományos és új nemzetközi modelljei  A közszféra személyi állományának kategóriái; a XXI. század közszolgálata  A közszolgálati jogviszonyok hazai szabályozása – általános és speciális szabályok; különös tekintettel a közszolgálati (köz- és kormány-) tisztviselőkre  Közszolgálati jogi szabályozás nemzetközi összehasonlításban  Humánstratégiák a közszférában  Közszolgálat-modernizáció – nemzetközi trendek, magyar megoldások  Modern humánerőforrás gazdálkodási eszközök adaptálási lehetőségei a közszolgálatban, különös tekintettel a közigazgatás személyi állományára Irodalomjegyzék

340

 Gajduschek, György (2008): Közszolgálat. A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében Budapest. Magyar Közigazgatási Intézet. KSZK  Prugberger, Tamás (2006): Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. Budapest. Complex  Linder, Viktória (2009): A magyar közszolgálat humánerőforrás-gazdálkodásának egyes kérdései – nemzetközi összehasonlításban. Budapest. Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet  az előadások anyaga  Bakacsi, Gyula – Bokor, Attila – Császár, Csaba – Gelei, András – Kováts, Klaudia – Takács, Sándor (szerk.) (2006): Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Budapest. Akadémia  Batal, C. (1997) : La gestion des ressources humaines dans le secteur public. Les Éditions d’Organisation, Paris  Bekke, Hans A.G.M. – Perry, James L. – Toonen, Theo A.J. (eds.) (1996): Civil Service Systems in Comparative Perspective. Bloomington and Indianapolis. Indiana University Press  Bekke, Hans A.G.M. – van der Meer, Frits M.(2000) Civil Service Systems in Western Europe. Cheltenham, UK. Northampton, MA. USA. Edward Elgar  Bossaert, Danielle – Demmke, Christoph – Nomden, Koen – Polet, Robert (2001): Civil Services in the Europe of Fifteen. Trends and New Developments. Maastricht. EIPA  Bossaert, Danielle – Demmke, Christoph (2003): Der öffentliche Dienst in den Beitrittsstaaten. Neue Trends und die Auswirkungen des Integrationsprozesses. Maastricht. EIPA Bossaert, Danielle (2005): The Flexibilisation of the Employment Status of Civil Servants: From Life Tenure to More Flexible Employment Relations? EIPA. Maastricht  Bouckaert, Geert: La réforme de la gestion publique change-t-elle les systèmes administratifs? In: Revue française d’administration publique. No 105-106. 2003  Demmke, Christoph – Linke, Ute: Who’s a National and Who’s a European? Exercising Public Power and the Legitimacy of Art.39 4 EC in the 21st Century  Demmke, Christoph – Henökl, Thomas – Moilanen, Timo (2008): What are Public Services Good at? Successes and Failures of Public Services in the Field of Human Resources Management. http://www.eupan.eu/files/repository/document  Drechsler, Wolgang: The Reemergence of „Weberian” Public Administration after the Fall of New Public Management: The Central and Eastern European Perspective. Halduskultuur, 2005/6. pp. 94-108  Dudás – Karoliny – László – Lévai – Poór (szerk.) Humánerőforrás-menedzsment és teljesítményértékelés a közigazgatásban. Magyar Közigazgatási Intézet. 2004. http://www.kszk.gov.hu/data/cms29203/Vez.kep._2._modul_TK.pdf  Goetz, Klaus H. (2005): Europäisierung der öffentlichen Verwaltung – oder europäische Verwaltung:  Hazafi, Zoltán (2009): A közigazgatás személyi állománya a 21. században. In: Jobb közigazgatás helyben járás és visszafejlődés helyett. Verebélyi, Imre – Imre, Miklós (szerk.) Századvég. Budapest. pp. 169-194  Hesse, Jens-Joachim (1997): Rebuilding the State: Public Sector Reform in Central and Eastern Europe, in: Lane, Jan-Erik (ed.), Public Sector Reform. Rationale, Trends and Problems, London, pp. 114-146

341

 Hesse, Jens-Joachim (1998): Rebuilding the State: Administrative Reform in Central and Eastern Europe. In: Preparing Public Administrations for the European Administrative Space. SIGMA Papers: No. 23. OECD. Paris, pp. 169-179  Jenei, György (2005): Közigazgatás-menedzsment. Budapest. Századvég  Józsa, Zoltán: Az európai közigazgatási tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás. 2003. 12. sz. pp. 723-735  Karoliny, Mártonné – Lévai, Zoltán – Poór, József (szerk.) (2005): Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban. Budapest. Szókratész  Koncz, Katalin (2004): Karriermenedzsment. Budapest. Aula  Kuperus, Herma-Rode, Anita: More efficient civil services in times of economic recession and beyond: can a flexicurity approach help? In Eipascope 2010/1, pp. 15-22  Linder, Viktória: Konvergencia, mintakövetés a közszolgálati rendszer korszerűsítésében. Új Magyar Közigazgatás. 2010. 11. sz  Linder, Viktória: A közigazgatás személyi állománya. In: Kilényi Géza (szerk.): A közigazgatási jog nagy kézikönyve. Budapest. Complex. 2008  Lőrincz, Lajos (1995): A közigazgatás létszámáról: In: A közigazgatás személyi állománya, Budapest: Unió  Lőrincz, Lajos/2 (2005): A közigazgatás alapintézményei. Budapest, HVG-ORAC  Lőrincz, Lajos: Közigazgatási reformok: mítoszok és realitás. Közigazgatási Szemle. Budapest, 2007/2. sz.  Lőrincz Lajos (szerk.) (2009): Hogyan korszerűsítsük a közigazgatást. A követendő út. OECD – MTA Jogtudományi Intézete. Budapest  Magyary, Zoltán (1944): A hivatásos közszolgálat megoldatlan kérdései. Kolozsvár: Erdélyi Muzeum Egyesület  Mihajlov, Dobromir/2 (1993): A nemzetközi tisztviselők jogállása. Közigazgatási Füzetek 9. Betekintés a kandidátusi értekezések műhelymunkáiba, Budapest. Magyar Közigazgatási Intézet  Page, C., Edward - Wright, Vincent (1999): Bureaucratic Élites in Western European States. Oxford University Press  Peters, Guy B. (2001): The Politics of Bureaucracy. London. New York. Routledge  Peters, Guy B. – Sootla, Georg – Connaughton, Bernadette (eds.) (2006): PoliticoAdministrative Dilemma: Traditional Problems and New Solutions. NISPAcee. Bratislava  Poór, József (2009): Nemzetközi emberi erőforrás menedzsment. Budapest. Complex  Prugberger, Tamás: A közszolgálati jog magánjogi jellegűvé tételének és munkajogba olvasztásának kérdéséhez. Közigazgatási Szemle 2007/1. sz.  Torma, András (1995): A köztisztviselővel szemben támasztott követelmények a demokratikus jogállamban. In: A közigazgatás személyi állománya. (Fogarasi, szerk.) Unió  Ziller, Jacques (1993): Administration comparées. Les systèmes politicoadministrative de l’Europe des douze. Paris. Montchrestien

342

Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok Tantárgy neve: Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok Oktató: Pallai Katalin, PhD, egyetemi docens, NKE HHK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A demokratikus közpolitikai folyamat inherens része a stakeholderek valós és vélt érdek- és álláspontkonfliktusainak feltárása, elemzése és oldása. A közpolitikák implementációja és a közszolgálat működtetése szintén napi szinten termeli az egyének és csoportok között kialakuló konfliktushelyzeteket. A huszadik század vége óta mind a részvételi folyamatok, mind az alternatív vitarendezés elméletének és gyakorlatának ismerete egyre inkább elengedhetetlen elemévé vált a modern közszolgálati képzésnek. A tantárgy oktatásával egyrészről a két terület elméletének meghatározó elemeit kívánjuk bemutatni, másrészről azt a megközelítést kívánjuk megértetni, amely a két terület közös felfogásbeli alapja: elkötelezett meggyőződés abban, hogy a stakeholderek képesek érdekeik azonosítására és értelmes döntésekre, amennyiben a közügyekkel kapcsolatos folyamatok ezt támogatják. Harmadrészt azokat a gyakorlatokat és eszközöket kívánjuk megismertetni, amelyek lehetővé teszik a stakeholderek aktív részvételével történő konfliktuskezelési és probléma-megoldási folyamatokat. A közügyek kezelésének olyan megközelítéseit, amelyekben több szereplő álláspontjának, érdekeinek és elvárásainak egyeztetése és a minden fél számára megfelelő megoldások kidolgozása a cél. A kurzus során az elméleti előadások és a legfontosabb irodalmi források megbeszélése mellett, a hallgatók bevonásával történő esetelemzések alkotják a tananyag gerincét, amelyeken keresztül a hallgatók lehetőséget kapnak az elsajátított koncepcionális keretek alkalmazására és később saját esetelemzések kidolgozására. A megismert esetek emellett arra is alkalmasak, hogy a hallgatók – megismerve a legjobb nemzetközi gyakorlatokat – saját referenciarendszert is kialakíthassanak maguknak a későbbi elemzésekhez. Az elméleti képzést és esetelemzéseket, a konfliktuskezelési módszereket és részvételi technikákat illusztratív szemléltető, interaktív gyakorlatok egészítik ki, amelyek a hallgatóknak saját élményeket hivatottak adni a konfliktusok természetéről. Mivel a terület magyar nyelven hozzáférhető irodalma nagyon hiányos és a hazai gyakorlat még alig alkalmaz részvételi technikákat a sokszereplős konfliktusok oldására, a tárgyban való elmélyüléshez elengedhetetlen egyes idegen nyelvű források és fontos külföldi esetek megismertetése. Ez a tény alátámaszthatja az angol nyelvű képzés preferenciáját. A tantárgy óráinak tematikája  Bevezetés: a demokratikus párbeszéd, a közéleti, közszolgálati, közigazgatási kommunikáció. A társadalmi párbeszéd és részvétel definíciói és megközelítései.  A közügyek formálódásának dinamikája és a konfliktusdinamikák.  Részvételre vonatkozó elméleti alapok: Giddenstől és Habermastól a legújabb forrásokig,  Szereplők elemzése és a kulcsszereplők bevonásának módszerei.  Képviseletek megszervezésének és működtetésének alapelvei, etikája és módszertana.  A párbeszéd feltételei és a közös nyelv kialakításának folyamata.  Konfliktuselemezési rendszerek és módszerek. A problémaelemzés és strukturálás megközelítései és gyakorlata. (Framing és reframing) 343

 A részvétel típusai, szintjei, módszerei és típusokban alkalmazott kommunikációs csatornák és eszközök.  Igazságosság: a részvétel feltételeinek kialakítása és a szereplők képességeinek kiegyensúlyozása, és a folyamtervezés lehetséges hatásai a folyamat kimenetelére.  Többszereplős folyamatok levezetésének gyakorlata: egyes technikák és eszközök alkalmazásának potenciális hatásai az eredményre.  Fontosabb szereplőtípusok azonosítása és sajátosságainak elemzése: közhatalom, intézmények, civil szervezetek és állampolgárok Képviseleti és részvételen alapuló rendszerek kapcsolata. Irodalomjegyzék:  Cordell, Karl and Stefan Wolff, S. 2010: Ethnic conflict. (Etnikai konfliktus) Cambridge: Polity Press  Fellegi, Borbála, 2009: Út a megbékéléshez. Budapest: Napvilág kiadó  Fischer, Robert.–William Ury- Bruce Patton. 1991: Getting to Yes, Negotiating Agreement Without Giving In. 2nd Edition. Penguin.  Fisher, Roger–William Ury–Bruce Patton: A sikeres tárgyalás alapjai (Getting to Yes), Bagolyvár Kiadó, 1997  Forester, John. 2009: Dealing with Difference: Dramas of Mediating Public Disputes. New York: Oxford UP.  Lederach, John Paul. 2003: The Little Book of Conflict Transformation. Good Books. Intercourse. PA.  Moore, Christopher W. 2004: The Mediation Process: Practical Strategies for Resolving Conflict. 3rd ed. San Francisco: Jossey-Bass.  Pallai, Katalin, 2010: Társadalmi részvételről települési képviselőknek. Polgármester Akadémia. Budapest: Korvinus Egyetem és Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.  Pallai, Katalin, 2011.a: Civilek a társadalmi párbeszédben. Hogyan változzunk konstruktív partnerekké? Parola. A közösségfejlesztők folyóirata. 2011. XXII. évf./ 4. pp. 3-9.  Pallai, Katalin, 2011.b.: Participatory Approaches to Dealing with Community Conflicts and Disputes. Part 1 – Suggesting a Consistent Taxonomy. (Részvételi eljárások helyi konfliktusok kezelésére 1. rész. – Javaslat egy konzisztens szóhasználatra.) in: Jenei, Ágnes ed: Municipal Communication. Budapest: Corvinus University  Pallai, Katalin, 2011.c.: Participatory Approaches to Dealing with Community Conflicts and Disputes. Part 2. – Participatory Processes for Complex Cases. (Részvételi eljárások helyi konfliktusok kezelésére 2. rész – Komplex esetek részvétellel történő kezelése) In: Jenei, Ágnes ed: Municipal Communication. Budapest: Corvinus University  Pallai, Katalin, 2012: Vitarendezés és konfliktuskezelés. jegyzet. BCE Tanárképző Központ.  Parnis, Kay, 2005: The Little Book of Circle Processes: New and Old Approach to Peacemaking. Good Books. Intercourse. PA.  Strasser, Freddie – Randolph, Paul: Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai (ford: Buda Júlia), Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2005.  Susskind, Laurence. – Jeffrey Cruikshank. 2006: Breaking Robert’s Rules, Oxford: Oxford University Press

344

 Ury, William. 1993: Tárgyalás nehéz emberekkel (Getting Past No - Negotiating with Difficult People). Bagolyvár Kiadó.  Zehr, Howard. 2002: The Little Book of Restorative Justice. Good Books. Intercourse. PA.

345

Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban Tantárgy neve: Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban Oktató: Szakács Gábor, C.Sc., egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus célja bemutatni azokat a közszolgálatban részben újnak számító emberi erőforrás gazdálkodással kapcsolatos rendszereket, elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programban foglalt célkitűzéseket folyamatosan, lépésről - lépésre realizálni lehessen. Az új közszolgálati életpályák jogszabályi hátterének kialakítása fontos szegmense e feladat realizálásának, azonban a megvalósítás – minden bizonnyal – abban az esetben lehet sikeres, ha a szervezeteket, azok vezetőit, az emberi erőforrás gazdálkodással foglalkozókat és a személyi állomány egészét felkészítjük a célok, illetve az új rendszermegoldások megértésére, elfogadására. A szakemberek számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a jelenleg uralkodó adminisztratív jellegű személyzeti tevékenység nem képes az állandóan változó kihívásoknak eleget tenni, az emberi erőforrást, tehát a munkát ellátó embert, a folyamatok középpontjába állítani. Továbbá nem képes olyan szervezeti, irányítási, működtetési, módszertani környezetet kialakítani, amely megfelelő motivációs bázist biztosít a közszolgálat munkavállalói számára, amely professzionális, költség-hatékony működtetést tesz lehetővé, és amely képes a legmegfelelőbb embereket megtalálni, megtartani, valamint a részükre permanens fejlődést kínálni. Ezért a kurzus tartalmát – közel sem törekedve a teljességre – úgy állítottuk össze, hogy a doktori iskola hallgatói megismerhessék a napjainkban legkorszerűbbnek számító stratégiai alapú, integráltan működtetett emberi erőforrás menedzsment rendszeralkalmazását, amely minden vonatkozásban megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy a kompetenciát helyezhessük a legtöbb humánfolyamat középpontjába. Ezzel pedig megfelelő alapot teremthessünk ahhoz, hogy a szervezeti és egyéni érdekek összhangját – szisztematikus munkával – el lehessen érni. A stratégiai alapú emberi erőforrás menedzsment rendszerét és filozófiáját felhasználva bemutatjuk azt is, hogy a fenti célok elérése érdekében miként kellene a szervezet működését, kultúráját, a vezetők irányítási gyakorlatát, az emberi erőforrás gazdálkodással kapcsolatos elvárásait, nem mellékesen a HR területen tevékenykedők szemléletét, gondolkodását átalakítani, felkészültségüket pedig hozzáigazítani e jelentős változáshoz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók bepillantást kapjanak azokba az innovációs folyamatokba, amelyekkel a HR szakma igyekszik egyre jobb hatásfokkal hozzájárulni a szervezet sikeréhez, a dolgozók megelégedettségéhez. A munkavégzés kiválósága, illetve a munkaköralapú rendszer sikeres alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen számító kompetenciával, valamint a kompetenciamenedzsmenttel kiemelten foglalkozunk. Hasonló hangsúllyal kívánunk foglalkozni a kurzus során az egyik legmeghatározóbb, a legtöbb humánfolyamattal és humánfunkcióval érintkező kérdéskörrel, a teljesítménymenedzsmenttel. Az érdemeken alapuló, korszerűnek számító életpálya modellek egyike sem nélkülözheti a szervezeti és az egyéni teljesítményértékelést, illetve ezek rendszerszerű alkalmazását a teljesítménymenedzsment révén. A közszolgálat sem függetlenítheti magát az uralkodó környezeti és gazdasági folyamatoktól. Egyebek mellett e két tényezőnek jelentős befolyása van a munkaerő-piaci folyamatokra, amelyek viszont alapvetően meghatározzák a közszolgálat mozgásterét, a munkavégzés

346

színvonalát, hatékonyságát, professzióját, valamint a kitűzött célok teljesítésének esélyeit is. Ezen okok miatt foglalkozunk a jelzett kérdésekkel. A következő blokkban az emberi erőforrás gazdálkodás jövőjének lehetséges megoldásai közül vizsgálunk meg néhányat. Számba vesszük azokat a módszereket, eszközöket, amelyekkel a HR szakemberek és a vezetők sikeresebbé tehetik napi munkavégzésüket. Mint szintén kiemelten kezelendő kérdéssel, foglalkozunk a közszolgálaton belüli emberi erőforrás fejlesztés tárgykörébe eső, korszerűnek számító rendszeralkalmazásokkal, az előrelépés lehetséges útjaival, módozataival, valamint a szervezet fejlesztése szempontjából is meghatározó jelentőséggel bíró tudásmenedzsmenttel. Végül bemutatjuk azokat a nemzetközi trendeket, amelynek tanúi lehetünk az emberi erőforrás gazdálkodás területén. A kiválasztott témakörök közös feldolgozásával, a problémák megvitatásával, a fejlesztési lehetőségek beazonosításával szeretnénk elérni azt, hogy a doktori iskola hallgatói találjanak maguknak olyan kutatási témát, amellyel a közszolgálat emberi erőforrás gazdálkodását a minőségi változás felé lehet elindítani, majd újjáépíteni. A tantárgy óráinak tematikája:  A stratégiai emberi erőforrás menedzsment bevezetésének lehetőségei a közszolgálatban (2 óra) o emberi erőforrás gazdálkodás: honnan – hová? o a paradigmaváltás dimenziói (környezeti és versenykihívások, munkavállalói érettség, szervezeti struktúra, vezetési modell); o a stratégiai emberi erőforrás gazdálkodás környezete és a változásokra adott válaszok; o a stratégiai emberi erőforrás gazdálkodás fejlődési szakaszai; o a stratégiai emberi erőforrás, mint a hosszú távú versenyképesség kulcsa; o a vezetők és a HR munkatársak megváltozott szerepe o a stratégia alkotás folyamata, az emberi erőforrás gazdálkodás legfontosabb stratégiai területei; o a stratégiai emberi erőforrás gazdálkodás modellje (folyamatok és funkciók) és adaptációja a közszolgálatra.  A szervezeti kultúra és a hatalom kérdései az emberi erőforrás gazdálkodás tükrében (2 óra) o a motiváció társadalomelméletei; o büszkeség: a leghatékonyabb motiváló erő; o csoportok a szervezetben; o a hatalom fogalmi meghatározása, a hatalom forrásai, a hatalmi erőtér; o a hatalom az utolsó szervezeti tabu; o szervezeti politika; o szervezeti kultúra; o nemzeti kultúra – szervezeti kultúra – szubkultúra; o a közszolgálati szervezetekre jellemző szervezeti kultúra; o szervezeti változás, szervezeti tanulás.  Innováció óra) o o o o

az emberi erőforrás gazdálkodásban, lehetőségek a közszolgálaton belül (2 belső szolgáltató központok; a HR kiszervezés kérdései, mérés és értékelés a HR-ben; E- HR megoldások;

347











o diverzitás, utódlásmenedzsment , a munka és a magánélet egyensúlya, távmunka, kompenzáció, e-learning, vezetőfejlesztés; o innovációs trendek a hazai HR gyakorlatban. Az emberi erőforrás gazdálkodásban alkalmazható kompetencia modellek, megközelítések (2 óra) o a kompetencia fogalma és szerkezete; o különböző kompetencia modellek; o kompetenciák a munkavégzés szempontjából; o a kompetenciák dimenziói; o kompetencia profilok, kompetencia térképek alkalmazása; o a kompetenciamenedzsment használatának lehetőségei a közigazgatásban. Az érzelmi intelligencia és az érzelmi kompetencia kínálta lehetőségek a közszolgálat emberi erőforrás gazdálkodásában (2 óra) o új mérce a kiválóság megítélésében; o amit a munkáltatók elvárnak és értékelnek (a közszolgálat jellemzői); o a kiválóság területei és kompetenciái (értelmi, gyakorlati, érzelmi); o az érzelmi intelligencián alapuló érzelmim kompetencia szerkezete; o az érzelmi intelligencia és a kiválóság viszonya, o kompetencia alapú emberi erőforrás alkalmazások a közszférában. A teljesítménymenedzsment kiépítésével együtt járó hatások a közszolgálat hatékonyságára, eredményességére (2 óra) o szervezeti teljesítményértékelés és kiépítésének lehetőségei a közszolgálatban; o az egyéni teljesítményértékelésről általában, alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai a közszolgálatban; o a teljesítményértékelés igazságossága; o a teljesítmény javításának öt módja; o a teljesítménymenedzsment rendszerszemléletű alkalmazása a közszolgálatban. Az emberi erőforrás gazdálkodást, valamint a munkaerő piaci folyamatokat befolyásoló környezeti és gazdasági hatások (2 óra) o a szervezeteket befolyásoló válságtényezők; o a válság hatásának csökkentését szolgáló intézkedések, ezek rangsora; o az emberi erőforrás gazdálkodás területén végrehajtott változások; o a XXI. század munkaerőpiaca. Az emberi erőforrás gazdálkodás jövője (2 óra) o az ösztönző dilemmája o a munkatársakat megnyerni, megtartani és fejleszteni; o a HR szakma 4”K” –ja; o ami a kiváló HR vezetőt megkülönbözteti a többitől; o a HR legfontosabb feladata: a gondolati modellek megváltoztatása; o partner vagy gyám; o valóság, hatás és szakértelem.

 Az emberi erőforrás fejlesztésének új útjai a közszolgálatban (érvek, ellenérvek) (2 óra) o a tudásmenedzsment kialakításának lehetőségei a közszolgálatban; o a közszolgálat átalakuló továbbképzési, átképzési és vezetőképzési rendszere, a működtetés problémái; o tehetséggondozási programok; 348

o sáfárkodás a tehetséggel, tehetségszegmentáció és fenntarthatóság; o az Ikarosz – szindróma (tehetségmenedzsment a XXI. században); o a közszolgálati továbbképzéseket támogató informatikai megoldások.  Az emberi erőforrás gazdálkodás területén alkalmazott módszerek, eszközök (2 óra) o Benchmarking; o SWOT analizis; o egyéni és csoportos coaching; o AC/DC; o tréning; o 360 fokos értékelés; o versenyvizsga, stb..  Nemzetközi trendek az emberi erőforrás gazdálkodás gyakorlatában (2 óra) o az emberi erőforrás gazdálkodás fejlődése néhány régió vizsgálata alapján (Amerika, Ázsia, Európa, hazai orientációk); o nemzetközi emberi erőforrás menedzsmentalapok (alapfogalmak, fejlődési trendek, differenciáló tényezők, a vezetés eltérő felfogása, nemzetközi menedzsment megközelítések, modellek).  Szintetizáló záró műhelybeszélgetés (2 óra) Irodalomjegyzék:  Bakacsi – Bokor – Császár – Gelei – Kováts – Takács: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000  Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2001  Bokodi Márta: Munkaköri rendszer a közigazgatásban. Új Magyar Közigazgatás, 2012. április, 5. évfolyam 4. szám 21 – 27. p.  Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. SHL Hungary Kft. Budapest, 2002  Fejér Tamás: Személyügyi informatika. Perfekt, 2007  Frey Mária: Munkaerő-piaci intézmények és politikák, I-II. rész. ZSKF, Budapest, 2007  Gajduschek György: Közszolgálat - A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében. KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság – Budapest 2008  Dr. Hazafi Zoltán: Közszolgálati életpályák összehangolása. Új Magyar Közigazgatás, 2012. április  Dr. Hazafi Zoltán: Egységes és stabil közszolgálat (Új Magyar Közigazgatás 2010/3.)  Dr. Hazafi Zoltán: A karrierrendszer múltja, jelene és lehetséges jövője Magyarországon – közszolgálati jogunk szabályozási koncepciójának változásai I-IIIII. Új Magyar Közigazgatás 2008/1-3)  Dr. Henczi Lajos – Zöllei Katalin: Kompetenciamenedzsment. Perfekt Zrt. Budapest, 2007  Ken Blanchard: Változás magasabb szinten. Eredményes emberközpontú módszerekkel. HVG Kiadó Zrt., budapest, 2010  Dr. Lindner Viktória: A magyar közszolgálati humánerőforrás-gazdálkodás nemzetközi összehasonlítása. ECOSTAT, Időszaki közlemények XXXI. szám,. Budapest, 2008

349

 Lindner Viktória: Kompetencia-menedzsment a közigazgatásban – mint a személyi állomány teljesítőképessége növelésének egyik lehetséges eszköze. Magyar Közigazgatás. Budapest, 2005/9. sz.  Lindner Viktória: Egyéni teljesítményértékelés és kompetencia-alapú emberi erőforrás gazdálkodás a közszolgálatban. Humánpolitikai Szemle. Budapest, 2006/10-11. sz.  Szerkesztette: Marc Effronson, Robert Gandossy, Marshall Goldsmith: HR a 21. században. HVG Kiadó Rt., Budapest, 2004  Michael Losey – Sue Meisinger – Dave Ulrich: A HR jövője. HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2006  Poór József: HR mozgásban. Nemzetköziesedés az emberi erőforrás menedzsmentben. MMPC. Budapest, 2006  Dr. Roóz József - Dr. Rozgonyi Tamás: Humán Erőforrás Menedzsment, BGF, PSZK, Bp. 2000.  Dr. Roóz József: Az emberierőforrás-menedzsment alapjai, BGF, Perfekt, Bp. 2006  Dr. Szakács Gábor: Teljesítményértékelés a közszolgálatban. Új Magyar Közigazgatás, 2012. április, 5. évfolyam 4. szám 10 – 20. p.  Dr. Szakács Gábor: A magyar közigazgatás emberi erőforrás fejlesztése 2007 – 2009 között. Korszerű emberi erőforrás-gazdálkodás a közigazgatásban. Új Magyar Közigazgatás különszáma. 13 – 25. p.  Dr. Szakács Gábor: Az emberi erőforrás-gazdálkodás új alapokra helyezésének szükségessége a közigazgatásban és a rendészetben. Rendészeti Szemle különszáma, 2010. március 307-328 p.

350

Közszolgálati pragmatika és etika – összehasonlító szempontból Tantárgy neve: Közszolgálati pragmatika és etika – összehasonlító szempontból Oktató: Anne-Elisabeth Courrier, PhD, mesteroktató, NKE KTK Temesi István, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: kutatói szeminárium (választható) Az oktatás nyelve: angol A tantárgy szakmai tartalma: Az etikával kapcsolatos tudományos kutatások aktualitása nem vitatható: még a közigazgatásban szerepet vállaló nem közigazgatási szervek sem függetleníthetik magukat a közszolgálati dolgozókra vonatkozó etikai szabályoktól. Ez vajon csak egy divatirányzat vagy valóban vannak komolyabb elvárások, amelyek a jogi szabályozásból fakadnak? Társadalmi jelenségként kell erre tekinteni a jogi szempont kizárásával vagy várhatunk hosszú távú hatást a közigazgatási dolgozók mindennapi tevékenységében? A tantárgy oktatásával arra törekszünk, hogy bemutassuk a közszolgálatban érvényesülő etikai szabályokat, valamint a közigazgatási dolgozók jogait és kötelezettségeit az összehasonlítás módszerével három különböző jogrendszerben. Franciaországban, Magyarországon és Angliában a közigazgatási dolgozók különböző elvárásokkal, nehézségekkel találják szembe magukat és céljaik magvalósítása érdekében különböző az elhivatottságuk is. A kurzus keretében monográfiák alapján és a nemzeti rendszerek összehasonlításával igyekszünk bemutatni a hasonlóságokat a három közszolgálati rendszer közötti különbségeket. A tantárgy indításának célja hármas: információt juttatni a PhD hallgatóknak az közigazgatási dolgozók jogairól és kötelezettségeiről, felkelteni figyelmüket az összehasonlító jog adta lehetőségekre és tudatosítani bennük, hogy milyen különbségek vannak a három ország között az etikai rendszeren kívül a koncepciókban, az értékekben, ami segíti az elmélyülést a helyi önkormányzás kultúrájában. A kurzus tartalma: a jogi szabályozás alapján bemutatja a kötelezettségeket és etikát illető ország-specifikus problémákat, valamint választ ad a definíciók, a jogértelmezés és a szankciók tárgykörében felmerülő kérdésekre. A tantárgy óráinak tematikája:  Alapfogalmak: közjog, közérdek, állam, köztisztviselő, kormánytisztviselő, közszolgálati tisztviselő, közalkalmazott, etika, kötelességek és jogok, közszolgálati értékek, elszámoltathatóság,  Háttér: tagállami és uniós jogforrások – a jogforrási hierarchia a három államban. A közszolgálati etika jogi szabályozása. A közigazgatás szerepe, rendeltetése a három államban. A közszolgálati rendszerek értékeinek összehasonlítása.  A jogforrások lehatárolása. A közszolgálat lehatárolása a három országban.  A közszolgálati dolgozó hagyományos értelmezése: a közigazgatásban dolgozó közszolgálati dolgozóra vonatkozó etikai szabályrendszer: o A közigazgatási dolgozó és a közigazgatás viszonya o Személyes viselkedés: Anglia: a 7 Nolan elv.  Franciaország: a közigazgatási dolgozók különleges jogai és kötelezettségei  Magyarország: a közigazgatási dolgozók különleges jogai és kötelezettségei  Összehasonlítás: a társadalmi környezet hatása. A jogkoncepciójának különbözősége.

351

    

   

   

o Következmények – a közigazgatással szemben támasztott elvárások: a közigazgatási dolgozó, mint a közigazgatási értékek hordozója: Franciaország: egyenlőség, folyamatosság, alkalmazkodás Anglia: a közigazgatás egységességének elve és felelősség Magyarország: szakmaiság, pártatlanság, hűség Összehasonlítás: diszkréció és jogalkotási jogosultság A közszolgálattal szembeni kihívások: a közszolgálati etika és a piaci mechanizmusok térhódítása: o A közigazgatási dolgozó és a menedzsment szemléletű igazgatás viszonya o Személyes viselkedés: Anglia: személyes elvárások és személyes teljesítmény, teljesítmény szerinti bérezés Franciaország: személyes elvárások és személyes teljesítmény, teljesítmény szerinti bérezés Magyarország: hatékonyság Összehasonlítás: változás a közigazgatási kultúrában és a közigazgatási dolgozók generációi közöttikülönbségek o Következmények – a közigazgatással szemben támasztott elvárások: a közigazgatási dolgozó, mint a közigazgatási értékek hordozója: Franciaország: diszkrimináció tilalma, nyitottság Anglia: hatékonyság, minőség és nyitottság Magyarország: hatékonyság Összehasonlítás: mit érzékel a változásokból az ügyfél?

Módszertanát illetően a kurzus interaktív. Az oktatás nyelve az angol. Két oktató oktat egy időben, amelynek során beszélgetnek, illetve vitát folytatnak. Az órák egy-egy monográfia rövid ismertetésével kezdődnek, amellyel a két oktató felvezeti az aktuális témát, felhívja a figyelmet a három rendszer közötti fő különbségekre különös figyelemmel a jogi specifikumokra, a főbb koncepcionális különbségekre és a terminológiára, a szervezeti megoldásokra és az eljárásra. Ezt követően a vita nyílik, amely lehetővé teszi az összehasonlító elemzést: kérdések, tapasztalatok és információ a három rendszerről. A monográfiákból kiindulva a nemzetközi összehasonlítás lehetőséget ad a doktorandusz hallgatóknak, hogy elsajátítsák az összehasonlítás módszerét és kultúráját a különböző közigazgatási etikai rendszerek megismerése során, ami szükséges lehet PhD tanulmányaik folytatása során. Az összehasonlító módszer alkalmazása rávezeti a hallgatókat arra, hogy egy idegen rendszer megismeréséhez saját közigazgatásuk ismerete elengedhetetlen, sőt a külföldi közigazgatás tanulmányozása során jobban megismerik saját közigazgatásukat. Irodalomjegyzék:  Comparative Public Administration. (szerk.: J.A. Chandler) Routledge, London and New York, 2000.  Administration and the Civil Service in the EU 27 Member States. Ministère du Budget, des Comptes Publics et de la Fonction Publique. 2008.  Phillips, O. Hood – Jackson, Paul –Leopold, Patricia: Constitutional and Administrative Law, Sweet&Maxwell, London, 2001.  Aubin (E.), Droit de la fonction publique, Gualino, Collection « Mémentos », 3e éd., 2007.  Thomas-Tual (B.), Droit de la fonction publique d’Etat, Ellipses, Collection « Mise au point », 1e éd., 2005.

352

 VILLAIN ep. COURRIER (A-E)., Contribution générale à l'étude de l'éthique du service public en droit anglais et français comparé, Dalloz, coll. Nouvelle Bibliothèque des thèses, février 2004.

353

Közszolgálat és versenyképesség Tantárgy neve: Közszolgálat és versenyképesség Oktató: Temesi István, PhD, egyetemi docens, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar, angol A tantárgy szakmai tartalma: A közigazgatás meghatározó eleme a személyi állomány, amely a közigazgatás hatékonyságát és versenyképességét jelentősen befolyásoló egyik tényező. A személyi állomány és a versenyképesség elmélyült tanulmányozásához szükséges az alapfogalmak tisztázása úgy, mint közszolgálati modellek, hatékonyság, versenyképesség, állam és közigazgatás versenyképessége. A közszolgálat és versenyképesség összefüggéseinek vizsgálata feltételezi a közigazgatás személyi állományára vonatkozó alapvető ismereteket, amelyek összefoglalása - ennek ellenére – elengedhetetlen. Az értelmezési kérdések mellett a kurzus törekszik annak bemutatására, hogy milyen összefüggések jellemzik a személyzet és a hatékonyság, illetve a versenyképesség viszonyát. Ehhez fel kell tárni az aktuális közszolgálati trendeket, reformtörekvéseket és azok hatását a közigazgatás működésére. A közszolgálat és a versenyképesség, illetve a közszolgálat versenyképessége számos dimenzióban vizsgálható. E vizsgálat egyik lehetséges helyszíne a munkaerőpiac, amely többek között megmutatja, hogy egy adott nemzeti közigazgatásnak milyen a külső megítélése. Ehhez hasonlóan a közszolgálat versenyképességének nemzetközi összehasonlítása is meghatározó jelentőségű. Azonban a nemzeti közigazgatások összehasonlítása nem meríti ki a lehetőségeket, mert a különböző nemzetközi szervezetek és különösen az EU közszolgálata új és önálló dimenzióját jelenti a versenyképességi kutatásoknak. A közszolgálat versenyképességére minden bizonnyal hatással vannak a közszolgálati pragmatika egyes elemei, különös tekintettel a személyi állomány képzésére és bérezésére. A közigazgatási személyzet-politika egyes elemeinek hatását ezért szükséges elemezni a kurzus során. Az európai versenyképes közigazgatások kivétel nélkül átvettek, illetve átvesznek olyan technikákat és módszereket, amelyeket a magánigazgatásban, a nagyvállalatoknál már sikerrel alkalmaztak. Ennek élenjárói az angolszász modellt követő országok voltak, de ma már kivétel nélkül minden európai állam adaptált menedzsment technikákat. Ezek vizsgálata kiemelt figyelmet kap a kurzus során. A tantárgy óráinak tematikája:  Az állam versenyképességének értelmezése  - Az állami szerepvállalás és az állam versenyképessége  - A közigazgatás versenyképessége o Versenyképesség, hatékonyság és demokrácia  - A közigazgatás hatékonysága o A közszolgálat modelljei  - A hagyományos modellek és az aktuális helyzet o Közszolgálati reformok  - Közszolgálati reformok és tanulságaik o A közszolgálati foglalkoztatás munkaerő-piaci versenyképessége 354

o o o o o o  Összegzés

A gazdasági válság hatása a közszolgálatra A közszolgálat létszáma és a versenyképesség A közszolgálati képzés és a versenyképesség összefüggései Az illetmény és a közszolgálat versenyképessége A nemzetközi közszolgálat versenyképessége Az EU közszolgálatának versenyképessége

Irodalomjegyzék  Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása. Szerk.: Szamel Katalin, Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula. (p. 385.-437.). Complex Kiadó, Budapest, 2011.  Chikán Attila, Czakó Erzsébet: Versenyben a világgal. Akadémiai Kiadó. 2009.  Comparative Public Administration. (szerk.: J.A. Chandler) Routledge, London and New York, 2000.  Hazafi Zoltán: A közigazgatás személyi állománya a 21. században. In Verebélyi-Imre (szerk.): Jobb közigazgatás helybenjárás és visszafejlődés helyett. Budapest, 2009.  Lőrincz Lajos: A közigazgatás kapcsolata a gazdasággal és a politikával. KJK. Budapest, 1981.  OECD - Government at a Glance. 2011. OECD. 2011.  OECD – Hogyan korszerűsítsük a közigazgatást?A követendő út. MTA JTI. Budapest, 2007.  Stumpf István: Kormányzati kihívások – erős végrehajtó hatalom – világos kormányzati stratégia. Magyar Közigazgatás. 2006. március-április.

355

4. sz. melléklet: A Doktori Iskola témakiírói által meghirdetendő kutatási témák Kutatási terület

Oktató

Téma

Állam és ökonómia/Közigazgatás az A hatékony állam kérdései; A gazdasági kormányzás új kihívásai; A közigazgatás elektronizálásának Dr. habil. Bordás Mária európai és nemzetközi lehetőségei; A nemzetközi biztonságpolitika jogi aspektusai; térben Állam és ökonómia

Dr. Gregóczki Etelka

Adózási jogesetek vizsgálata;Integritás és a korrupció a közszférában


Dr. Imre Miklós

Az állam gazdasági mozgásterének közösségi jogi keretei;A pénz és tőkepiaci tevékenység állami eszközökkel történő kontrollja;A totalitárius rendszerek gazdasági irányítása;Az állam és a közigazgatás gazdasági szerepével kapcsolatos nézetek történeti fejlődése


Dr. Nyikos Györgyi

EU kohéziós politika,Közbeszerzés,Közpénzjog


Prof. Dr. Török Gábor DSc

Gazdasági jog ;Polgári jogi megoldások a közigazgatásban;Civil szervezetek szerepe,jelentősége nemzetközi vonatkozásban is


Prof. Dr. Lentner Csaba

Gazdasági-kormányzási mechanizmusok összehasonlító elemzése;A közszektor pénzügyi válságkezelése


Prof. Dr. Egedy Gergely Az állam a konzervatív gondolkodásban

Állam és társadalom Állam és társadalom

Prof. Dr. Takács Péter Dr. Tóth Zoltán József

A modern állam (történeti perspektívák és a kihívásokra adott válaszok) Történeti alkotmányunk vívmányai

Dr. Hosszú Hortenzia

Közigazgatási reformok gyakorlata (eset-, és országtanulmányok) ;Közigazgatási reformok elméleti irányzatai (NPM, neoweberianizmus,...);Döntéshozatal a közpolitikai ciklusban (formális, informális intézményei, szereplői, folyamata);Politika és közigazgatás kapcsolata, viszonya, metszéspontjai;Állam és polgára (az állam és polgárának kapcsolata, viszonya történeti, ideológiai aspektusai)

Dr. Barna Attila

Büntető-törvénykönyv javaslatok Magyarországon a 18-19. században – A polgári büntetőjog története;Az ellenállási jog története Magyarországon;Állam elleni bűntettek szabályozása és peres gyakorlata a 19-20. században;A büntetőjog megosztása a 19-20. században, a közigazgatási büntetőjog létrejötte és fejlődése - A közigazgatás-ellenesség fogalmának kidolgozása, és a kihágási büntetőjog megalkotása;A magyar közigazgatás szerkezete, működése és jogi rendje a Habsburgok Birodalmában (a magyar tanács – a helytartó – a helytartóság);A felvilágosult abszolutizmus állammodellje Európában és Magyarországon - A közigazgatási szervezet kiépülése Mária Terézia uralkodása idején;A területi közigazgatási rendszer átalakítása Magyarországon, II. József uralkodása alatt;A szocializmus államszervezetének kiépülése - Az 1950-es megye- és járásrendezés, a tanácsrendszer az 50’-es és 60’-as években

Állam és társadalom/Közigazgatás az európai és nemzetközi térben

Dr. habil. Halász Iván

A nemzetközi átmeneti igazgatás a két világháború között - az ún. szabad városok státusa működése; A második világháború utáni alkotmányozás a legyőzött államokban; Az EU részvétele a válságövezetek átmeneti igazgatásában

Emberi erőforrás Emberi erőforrás

Dr. Hazafi Zoltán Dr. Linder Viktória

Az Európai Unió személyzetpolitikája Közszolgálat, közszolgálati jog és –humán erőforrás gazdálkodás nemzetközi összehasonlításban

Emberi erőforrás

Dr. Szakács Gábor

A stratégiai emberi erőforrás menedzsment bevezetésének lehetőségei a közszolgálatban;A kompetencia alapú emberi erőforrás gazdálkodás lehetőségei a közszolgálatban;Korszerű teljesítménymenedzsment megoldások bevezetésének lehetőségei és nehézségei a közszolgálatban;Az értékelő vezetők szerepe, felelőssége az egyéni teljesítményértékelés sikere szempontjából;Mérési és értékelési megoldások a teljesítményértékelésen belül;A szervezeti és az egyéni teljesítményértékelés összekapcsolása a közszolgálatban;A munkaköralapú, nyitott rendszer bevezetése miben és hogyan alakítaná át a jelenlegi emberi erőforrás gazdálkodás közszolgálatra jellemző gyakorlatát?

Emberi erőforrás

Dr. Pallai Katalin

Társadalmi részvételi folyamatok, alternatív vitarendezés és más – az érintettek részvételévé történő integratív megközelítésű tervezési, átalakító, problémamegoldó és konfliktuskezelő folyamatok



357

Emberi erőforrás

Dr. Jenei Ágnes

Közigazgatási kommunikáció

Emberi erőforrás/Közjog és közigazgatás

Dr. Temesi István

Összehasonlító közigazgatás, külföldi közigazgatási rendszerek;Helyi igazgatási rendszer;Központi kormányszervek

Főtantárgy

Prof. Dr. Máthé Gábor

A magyar alkotmány - közigazgatás fejlődés;A bírói hatalom jogtörténeti aspektusai

Főtantárgy

Prof. Dr. Tamás András A jogállamiság típusai

Főtantárgy

Prof. Dr. Nemes Ferenc Vezetői szerepfelfogás és magatartás;Emberi erőforrás gazdálkodás;Vezetés siker és kudarc tényezői

Közigazgatás az európai és Dr. Gellérthegyi István nemzetközi térben

Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése

Közigazgatás az európai és Dr. habil. Marján Attila nemzetközi térben

Az EU válságkezelése;Az EU jövője és a föderalizmus kérdése

Közigazgatás az európai és Dr. Tomolya János nemzetközi térben

Új típusú biztonsági kihívások a XXI. század elején

Közigazgatás az európai és Dr. P. Szabó Sándor nemzetközi térben

Gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban;Közigazgatás a Kínai Népköztársaságban;A kínai közigazgatás jogszabályi alapjai;A Kínai Népköztársaság külügyi igazgatása

Közjog és közigazgatás Közjog és közigazgatás

Dr. Cserny Ákos Dr. Müller György

A végrehajtó hatalom felelősségének színeváltozása A magyar parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyai

Prof. Dr. Patyi András

Közjogi bíráskodás egyes témakörben (alkotmánybíráskodás, közigazgatási bíráskodás mind történeti, mind elméleti, mind összehasonlító vagy más megközelítésben) Helyi önkormányzás Magyarországon; Közigazgatási jogdogmatika bármely kérdése (pl: aktusok, jogviszonyok, jogalanyiság, jogi személyiség, érvényesség, hatályosság, hatáskör, stb.); Jogforrási rendszer, jogforrási hierarchia, jogbiztonság, jogalkotás Közigazgatás ellenőrzése és kontrollja; A bírósági szervezet és a bíróságok igazgatásának egyes kérdései (bírósági modellek); Felelősség a közigazgatásban; Közigazgatási funkciók és feladatok alkotmányos jogállamban; Alternatív vitarendezés és jogorvoslati rendszer a közigazgatásban; Jogegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma; Közigazgatási szervezetrendszer változásai rendszerváltás előtt és után; Közigazgatás alkotmányos meghatározottságának alapkérdései

Közjog és közigazgatás

358

Jogdogmatikai irányzat a magyar közigazgatás-tudományban; Új irányzatok és felfogások a magyar közigazgatás-tudományban Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitika;Hivatásetika és szervezeti integritás a közszolgálatban Közigazgatás és (köz)gazdaság.;Közpolitikák hatásvizsgálata.;Közjogi felelősségi alakzatok.;Pénzügyi ágazatok igazgatása, felügyelete.;Önkormányzati, helyi szintű gazdálkodás, igazgatás.;Elektronikus közigazgatás.


Dr. Szamel Katalin


Dr. Kis Norbert


Dr. Vértesy László

Közjog és közigazgatás/Emberi erőforrás

Dr. Anne-Elisabeth Courrier

Comparative constitutional Law;Comparative Judicial systems;Global Law;Comparative Administrative governance ;Public values and Public services in comparative perspective ;Public management and ethics ;Busines Law in public sector and public values

Közmenedzsment Közmenedzsment

Dr. Belényesi Emese Dr. Budai Balázs

Szervezeti változásmenedzsment folyamatok a közigazgatásban A közigazgatási modernizáció aktuális kérdései, különös tekintettel az e-közigazgatásra

Közmenedzsment

Dr. Muha Lajos

A közigazgatási információs rendszerek biztonságának fejlesztése;Minőség- és biztonságirányítási rendszerek alkalmazása a közszférában;Kibervédelem a közigazgatás helyi és központi szervezeteinél

Közmenedzsment

Dr. habil. Négyesi Imre

E-közigazgatási informatikai rendszerek használatának külföldi tapasztalatai és azok felhasználási lehetőségei a magyar közigazgatásban;Az e-közigazgatást támogató informatikai rendszerek és alkalmazások fejlesztési lehetőségei;Új technológiák az elektronikus közigazgatásban

Közmenedzsment

Dr. Boros Anita

Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere

Közmenedzsment

Prof. Dr. Bukovics István DSc

A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra, védelme;A közigazgatás minősége - minőségi közigazgatás;A közigazgatás kockázat és konfliktus elemzése

Közmenedzsment

Dr. habil. Tózsa István

Elektronikus igazgatásszervezés;Településmarketing

Közmenedzsment

Prof. Dr. Huszár András

A bioetika közszolgálati vonatkozású határterületeinek kutatása ;Népegészségügyi feladatok a közigazgatásban

Közmenedzsment

Dr. habil. Nemeslaki András

Információs társadalom kérdései,fejlődési irányai;E-közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése az infokommunikációs technológiákkal;Az elektronikus közigazgatás rendszereinek áttekintése azok működése és a bevezetésükkel kapcsolatos koncepcionális kérdések;Az információbiztonság szerepe és jelentősége a közigazgatásban és a magánszférában

Közmenedzsment

Dr. Leitold Ferenc

Az informatikai biztonságtudatosság fokozása a közigazgatásban;Programozott fenyegetések kockázatának elemzése

359

kutatásmódszertani tárgyak

Közpolitika: Kormányzati stratégiai döntéshozatal és megvalósítás. A közigazgatás tevékenységének közpolitikai szemlélete. Egyes közpolitikai kérdések vizsgálata;A közigazgatás eredményessége és Dr. Gajduschek György hatékonysága elméleti, illetve empirikus vizsgálódás;Közszolgálat: közszolgálati rendszerek, szabályozás és tényleges gyakorlat; a közigazgatás személyi állományának összetétele


Dr. Hornyacsek Júlia

Többszereplős konfliktusos folyamatok kezelése


Dr. Hajnal György

Gazdasági-pénzügyi válság és közigazgatási alkalmazkodás Magyarországon és külföldön;Kormányzati koordináció a kétezres évtized végén,A központi közigazgatás szervezetrendszerének strukturális dinamikája

360

Tartalomjegyzék A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI... 3

Recommend Documents