Jogbölcselet 1. A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus szempontokat feltárni. Az elmélet-történet megközelítése részben eltér a hagyományostól: az egyes elméleti iskolákat, szerzőket, műveket és fogalmakat társadalomtörténeti kontextusban mutatja be. Ez a szemlélet abból indul ki, hogy akkor látható és érthető meg egy-egy teoretikus teljesítmény, ha látjuk, hogy a maga idejében mire reflektált, milyen kihívások közepette született és milyen hatással volt környezetére. Ez komplex megközelítést igényel, nem pusztán a korszak általános történeti összefüggései, hanem a tudományos intézmények, elsősorban az egyetemek, a szerzők élettörténete, a szellemi klíma és a jogrendszer a maguk kulturális beágyazottságában érdekes. Akkor vagyunk képesek a szerzők és műveik jelentőségét, aktualitását, használhatóságát felismerni, ha megismertük az eredeti kontextust. A félév során elsősorban a három nagy jogászi beszédmódra (pozitivizmus, természetjog, szociológiai elméletek) és a modern teóriákra koncentrálunk. Minden esetben a társadalomtörténeti kontextus vezet az elméleti tárgyaláshoz, a szociológiai jogelmélet ebben a formájában metodológiai jellegű, a megközelítés módjára utal.
Elérendő célok: A hallgató képes eligazodni a jog elméleti paradigmái között, értékelő módon viszonyul a különböző jogelméleti megközelítésekhez. Felismeri az eszmék korhozkötöttségének természetét, az eszmei képződmények kontextusát. Véleményt alakít ki az elméletek, fogalmak, megközelítések használhatóságával kapcsolatban, önállóan veszi használatba azokat konkrét jogi dilemmák, jelenségek értelmezéséhez. A szövegek feldolgozása során megfogalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket fontosnak tart, érveket fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban és alkotó módon vesz részt a szemináriumvezető által kezdeményezett vitákban.
Számonkérés: A tárgy elsajátítása, az elérendő célok elérése akkor lehetséges, ha a hallgató az előadások anyagát, a tematikához meghatározott szemináriumi irodalmat feldolgozza. Ehhez, különösen a szövegek alkotó értelmezéséhez a szemináriumi gyakorlatok nyújtanak segítséget. A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján. A szemináriumi munkát a szemináriumvezetők a szemeszter folyamán folyamatosan értékelik. A szemináriumi munka lényege a szövegek értő feldolgozása, a hallgatói aktivitás formáit (egyéni vagy csoportos feldolgozás, szerepjáték, önálló kutatómunka, stb.) a szemináriumvezetők
határozzák meg. A szemináriumvezető feladata a tematika követésével a hallgató felkészítése és a fenntebb megfogalmazott célok elérése. A felkészülést segítő ajánlott irodalom: Szabó Miklós (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004
Tematika: 1.
szemlélet, bevezetés — Fleck Zoltán.
2.
klasszikus természetjog — Karácsony András.
3.
modern természetjog — Karácsony András.
4.
jogpozitivizmus (német) —Zsidai Ágnes..
5.
jogpozitivizmus (angol) — Fekete Balázs.
6.
szociológiai jogelméletek — Fleck Zoltán.
7.
CLS és kritikai elméletek — Győry Csaba.
8.
feminista jogelmélet — Kiss Vali.
9.
jog és nyelv — Fekete Balázs.
10.
jog és gazdaság — Győry Csaba.
11.
jogösszehasonlítás — Fekete Balázs.
12.
a jogelméleti elemzés módszerei — Fleck Zoltán.
Az egyes témákhoz tartozó tudáselemek és szövegek: 1. Szemlélet, bevezetés A kontextuális tárgyalásmód helye a jogelméletben. A társadalomtörténet, kultúrtörténet, tudásszociológia, jogtörténet és jogösszehasonlítás, mint a kontextuális tárgyalásmód elemei. A kritikai szemlélet. Példák a társtudományok területéről. Alkotók és életek, módszertani alapok. A jogelmélet tárgyalásának lehetőségei, a szokásos és szokatlan megközelítés. Szemináriumi szövegek: Szabó Miklós: Jogelmélet és jogszociológia, in: Jakab, Menyhárt (szerk.) A jog tudománya, HVGOrac, 2015, 451- 542
Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet, 1. fejezet. Jogelméleti módszertan. http://jogikar.unimiskolc.hu/projectSetup/files/joe/jab_2/rendszeres_jogelmelet_1-11.pdf Fleck Zoltán: Jogelmélet kontextusban (kézirat)
2. Klasszikus természetjog A természetjogi gondolkodás két forrása: a sztoikus gondolkodás és Ciceró munkássága illetve a középkori teológia. Két fő iránya a középkorban: az intellektualizmus (Aquinói Tamás) és a voluntarizmus (Duns Scotus, William Ockham). Szemináriumi szövegek: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. Szent István Társulat, Budapest, 2013. 96–140. Frivaldszky János: Természetjog (eszmetörténet). Szent István Társulat, Budapest, 2001. 37–49., 113-147, 224-233, 253-279. Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, 1999. 91-121.
3. Modern természetjog A modern természetjogi gondolkodás első szakasza a reformációhoz (Luther, Kálvin) illetve a vallási képzetektől elszakadó (Grotius, Hobbes, Locke) újkori jog- és társadalomfelfogáshoz kapcsolódik. A második pedig a 20. század embertelen politikájának tapasztalatához (a „természetjog reneszánsza”, Radbruch). Szemináriumi szövegek: Coing, Helmut: A jogfilozófia alapjai. Budapest, Osiris, 1996, 36-41, 182-192 Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. Szent István Társulat, Budapest, 2013. 141–240. Fuller, John: Emberi cél és természetjog. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, 189-197. Radbruch, Gustav: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, 229-239. Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, 1999. 122-181.
4. Pozitivizmus (Kelsen) Az általános jogelméleti koncepciók megjelenése. A Tiszta Jogtan jogtudomány felfogása. A fogalmi jogtudomány és az államjogi pozitivizmus kritikája. A jogi formalizmus jelentősége. Szemináriumi szövegek: Hans Kelsen: Az államelmélet alapvonalai, Miskolc, 1997. Hans Kelsen: Tiszta jogtan, Budapest, 1989.
5. Klasszikus angol pozitivizmus (Austin, Bentham, Hart) A jogi pozitivizmus szemlélete, jelentősége, az elméletben és a gyakorlatban elfoglalt helye. Az angolszász megfogalmazás sajátosságai. Szemináriumi szövegek: Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet. In: Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Szent István Társulat, Budapest, 2001. 171– 190. Herbert Hart: A jog fogalma. Osiris, Budapest, 1995. 98–140. (A jog mint elsődleges és másodlagos szabályok egysége) Horváth Barna: Angol jogelmélet. Pallas-Attraktor, Budapest, 2001. 372–409. (A jog fogalma: Bentham, Austin)
6. Szociológiai jogelméletek A szociológiai szemlélet megjelenése a jog értelmezésében. Európai és amerikai társadalmi fejlődés és helyzet: gazdaság, társadalom, kultúra, az eszmék állapota, a jogrendszerek kihívásai. Előzmények, a szociológiai jogelméletek hivatkozási pontjai. Szemináriumi szövegek: Eugen Ehrlich: Szabad jogtalálás és szabad jogtudomány, in: Jog és filozófia, Eugen Ehrlich: Az élő jog kutatása, in: Szemelvénygyűjtemény Roscoe Pound: Társadalomirányítás a jog útján, in: Jog és filozófia Jerome Frank: Emberi lények-e a bírák?, in: Jog és filozófia Jerome Frank: A jog és a modern értelem, in: Szemelvénygyűjtemény…
7. A kritikai jogelmélet Az előadás a Critical Legal Studies (CLS) elmélettörténetébe és társadalmi kontextusába nyújt betekintést. Néhány bevezető kérdés (mitől „kritikai”? Minek a kritikája?) tárgyalása után a CLS előzményeit és intellektuális forrásvidékét (jogi realizmus, marxizmus, kritikai elmélet, Foucault)
elemezzük. Ezt követően az intézményesült CLS néhány kortárs irányzatának (critical race theory, a jog kritikai politikai gazdaságtana) elemzése következik. Az utóbbiak bemutatásánál konkrét, a magyar jogi környezetből származó példákat fogunk használni. Szemináriumi szövegek: Szabadfalvi József: A kritikai jogi gondolkodás. http://www.unimiskolc.hu/~wwwjuris/jogelm_jogkritika.pdf Kennedy, Duncan (1983): Legal Education and the Reproduction of Hierarchy. Journal of Legal Education, vol. 32. pp. 591-615. http://goo.gl/sGxyX4
8. Feminista jogelmélet(ek) A különböző feminizmusok teljesen új nézőpontot hoztak a jogrendszer vizsgálatában, amely a jog működésének addig nem elemezett dimenzióit volt képes feltárni. Ezek a megközelítések a jogrendszer kontextuális vizsgálatáról adott körképben fontos helyet foglalnak el, emellett mind az alapfogalmak, mind ezek egymáshoz való kapcsolata tekintetében mintául szolgáltak a „kisebbségi jogtudatosság elméleteinek“, amelyek tárgyalására más tárgyak (Egyenlő bánásmód és antidiszkrimináció) keretében van csak mód. A feminista tárgyalásmód alapvetése az, hogy a társadalmi nem, amely a biológiai nemre épül, jelentős részben elválik attól, és önálló társadalmi konstrukcióként működik (vagyis az ember neme, a férfiakra és nőkre osztás, és az ehhez kapcsolt széleskörű szociális következmények egy, legfeljebb ingatagnak tekinthető biológiai alapra masszív társadalmi bizonyosságot és széleskörű következményeket építenek), amely az egyén szerepeit, a számára elérhető foglalkozásokat, stb. messzemenőkig meghatározzák. A jogrendszer a társadalmi nem nézőpontjából (gender lens) vizsgálva egészen más arcát mutatja, amelynek láthatatlan normája a férfi, és ehhez képest finom és durva határhúzások, vagy akár direkt kirekesztések és hátrányok sújtják azokat, akik ennek a normának nem felelnek meg. 1 Szemináriumi szövegek: MacKinnon, Catherine A. (2001) Különbözőség és dominancia: A nemi diszkriminációról in: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról, Pont Kiadó, Budapest,, 30–41. (https://www.dropbox.com/s/bz7p2qrvv335tro/MacKinnon_Feminizmus%2C%20marxizmus%2C% 20m%C3%B3dszer%20%C3%A9s%20az%20%C3%A1llam.pdf?dl=0) Mackinnon, Catherine A. (1996) Feminizmus, marxizmus, módszer és az állam. Úton a feminista jogelmélet felé. (szerk.) In: Szabadfalvi József: Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések.
1
Más, a „kisebbségi jogtudatosságról“ szóló elméletek (pl. a critical race theory vagy a fogyatékosságtudomány jogrendszerre vonatkozó kutatásai) privilegizált tulajdonságra fókuszálnak, amely a ki nem mondott norma lényege (így pl. a fehér bőr, vagy az ép test vagy elme), de az alapvető szempont hasonló.
Prudentia Iuris 5., Miskolc, 127–153. (https://www.dropbox.com/s/0oszqi2u9ovecn1/MacKinnon_K%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C 5%91s%C3%A9g%20%C3%A9s%20dominancia.pdf?dl=0) Molnár András (2015) Feminizmus a jogban. In: Fleck Zoltán–Fekete Balázs (szerk.): Tanulmányok a kortárs jogelméletről. Eötvös Kiadó
9. Jog és nyelv A jogászi nyelvhasználat a jog működésének egyik leglényegesebb eleme, amely jól tükrözi a társadalmi kontextust. A jog nyelvi elemzésének elméleti keretei, alapfogalmak és értelmezések. Szemináriumi szövegek: Szabó Miklós: Nyelvi átfordítások a jogban. In: Szabó Miklós (szerk.): Nyelvében a jog. Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Bíbor, Miskolc, 2010. 9–28. Vinnai Edina: A diskurzus kötött rendje. Kihallgatás és jegyzőkönyvvezetés a magyar büntetőeljárásban. In: Szabó Miklós (szerk.): Nyelvében a jog. Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Bíbor, Miskolc, 2010. 153–191.
10. Jog és gazdaság Az előadás a jog és gazdaság kapcsolatának problematikájába ad betekintést. Először a téma irodalmának a kortárs jogelméletben meghatározó elméleti irányzatát, a jog gazdasági elemzését (law and economics) mutatja be, kitérve annak közgazdasági, jogelméleti, valamint történeti és politikai kontextusára is. Szemináriumi szövegek: Robert Cooter és Thomas Ulen (2005): Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Harmati Attila – Sajó András (1984): A jog gazdasági elemzése. KJK, Budapest Szalai Ákos (2014): A magyar szerződési jog közgazdasági elemzése. L’Harmattan-Széchenyi István Szakkollégium, Budapest (részlet: „A közgazdaságtan szemléletmódja” fejezet, pp. 30-37). Ronald Coase (2004): A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Duncan Kennedy (1988): Law-and-Economics from the Perspective of Critical Legal Studies. In. Peter Newman (ed): The New Palgrave Dictionary of Economics and the Law. http://duncankennedy.net/documents/Law%20and%20Economics%20from%20the%20Perspective %20of%20cls.pdf
11. A jogösszehasonlítás módszerei Az összehasonlítás, mint módszer az elméleti gondolkodás lényeges eszköze, segítségével válik lehetségessé a társadalmi kontextusok különbségének értelmezése. Klaszikus és modern jogösszehasonlítás, a jogösszehasonlítás elemzési módszerének jogelméleti jelentősége. Szemináriumi szövegek: René David: A jogösszehasonlítás mint az általános jogászi kultúra oktatása. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2006. 116–127. 22–24. E. Nagel: Funkcionalizmus a társadalomtudományokban. In: Bertalan László – Szántó Zoltán (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája. Helikon, Budapest, 2005. 199–222. Rudolf B. Schlesineger: A jogrendszerek közös magja. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2006. 116–127. Varga Csaba: Jogi kultúrák összehasonlító megvilágításban. In: Varga Csaba (szerk.): Összehasonlító jog kultúrák. Osiris, Budapest. 2000. ix–xviii.
12. A jogelméleti elemzés módszerei A jogelmélet jelentősége, oktatása és a megközelítések módszerei. A modern jogelméletek stílusa és tárgya. Különböző jogtudományi módszerek és jelentőségük a jogelmélet szempontjából. A jogelmélet szintetizáló jellege. Szemináriumi szövegek: Szabó Miklós, Jakab András: A jogdogmatikai kutatás, in: Jakab, Menyhárt (szerk.) A jog tudománya, HVG-Orac, 2015 51-78. Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet, 10. fejezet Ítélkezéselmélet
