A szakképzési rendszer kihívásai a lemorzsolódás csökkentésében

A szakképzési rendszer kihívásai a lemorzsolódás csökkentésében

A kiadvány a Pangea Petény Tanácsadó Kft. támogatásával valósult meg.

KEDVES OLVASÓ!

A Fiatalok Mentorai Egyesület tagjai és támogatói rendszeresen részt vesznek tanácsadóként, pszichológusként, trénerként, mentorként, vagy vezetőként különböző hátránykompenzációs projektek megvalósításában. Jelen kiadvány alapja a saját élmények feldolgozása, valamint a projektekben közreműködő közel 100 mentor és több, mint 300 – szakiskolában és szakközépiskolában – tanuló fiatal véleménye. A véleményeket a TÁMOP 3.3.10. projekt hatásvizsgálata keretében gyűjtöttük össze. A TÁMOP 3.3.10 pályázatban a szerzők saját tapasztalataikat tanulmánykötet keretében is megfogalmazták. A tanulmánykötet megtalálható az Egyesület honlapján, melyet szívből ajánlunk minden vezetőnek, pedagógusnak és mentornak is. Szerzők: Kropf Hajnalka, Siháné Tóth Mária, Telekné Dézsi Piroska, dr. Váry Annamária. Külön köszönet illeti a tanulmánykötet szakmai véleményezőit, Szymczak Juditot és Králik Tibort, akiknek a bátorító segítsége nélkül nem tudtuk volna a lényeget összefoglalni és ajánlásainkat elkészíteni.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy folyamatos, vezetői és fenntartói támogatás mellett a tanulók folyamatos támogatásával lehet valós eredményeket elérni a lemorzsolódás csökkentésében. Ebben talán a legköltségesebb elem a mentorálás. Azonban számos más pedagógiai, közösségi, intézményvezetési lehetőség van arra, hogy a drámai mértékű leszakadást és iskolaelhagyást meg lehessen állítani. Köszönöm az iskoláknak, a mentoroknak, szakértő kollégáimnak, valamint a szakképzési centrumok főigazgatóinak és tagintézményvezetőinek és nem utolsósorban a projekt időszaka alatt a fenntartói feladatokat ellátó tankerület igazgatóknak, hogy munkánk sikeréhez hozzájárultak. Kropf Hajnalka, a tanulmánykötet szerkesztője és szerzője

A kiadvány és a hosszabb tanulmánykötet kiadásának indíttatása az volt, hogy Magyarországon számos tapasztalat összegyűlt a hátránykompenzációs projektek megvalósítása során, mégis úgy látjuk, hogy a projektek beépülése az iskolák mindennapjaiba esetleges. Ezért vettük a bátorságot, és összefoglaltuk, milyen problémákat találtunk a mentorálással, lemorzsolódás kezeléssel kapcsolatban, ezekre milyen megoldásokat dolgoztunk ki. Célunk, hogy a döntéshozók és iskolavezetők számára összefoglaljuk, milyen intézményi és fenntartói változásokat kellene ahhoz véghezvinni, hogy a projektek keretében megvalósuló innovációk eredményei tartósan részei legyenek az iskolák mindennapjainak.

2

3

A LEMORZSOLÓDÁS KIHÍVÁSAI A SZAKKÉPZÉSBEN 1. Az általános iskolában elindul a leszakadás, a pályaorientáció hiányzik, a fiatalok gyakran valós választás nélkül jönnek a szakképzésbe tanulni. A kudarcélmények és a tanulmányi sikertelenség már az általános iskolában kezdődik, gyakran a tehetséges gyerekek is elkallódnak. 2. Az iskolaváltás és a tanulás családi támogatása hiányzik, a családtól való elszakadás és magas szintű elvárások megjelenése nem megszokott, a családok jelentős része már nem fókuszál a gyerekek mindennapi tanulási problémáira, miközben a családi minták meghatározóak a tanulók attitűdjében és teljesítményében és óriási a kirekesztés veszélye is a kortársak között. 3. Kelet és Nyugat végletesen szétszakadt: a keleti országrészben a több generációs munkanélküliség és munkakultúra hiánya családi mintája jellemző, míg a nyugati országrészben állandó munkaerőhiány és szinte azonnali külföldi munkalehetőség várja a fiatalokat. 4. A tanulói és tanári óraterhelés egyaránt túl magas, az otthoni tanulás lehetősége távoli múltba vész, a délutáni tanulástámogatást, a sportot, kirándulást, közösségépítést nehéz beépíteni a felnőttoktatással és felnőttképzéssel terhelt mindennapi pedagógiai munkába.

4

5. A buktatási szokások, magas létszámok és a módszertani kultúra egysíkúsága szemben áll az egyéni bánásmód kultúrájával. A pedagógusok, mentorok az egyéni tanulói sikerek mellett rengeteg kudarcról is beszámolnak – gyakran eszköztelenek a motiválatlanság, agresszió, családi problémák és tanulási nehézségek kezelésében. 6. A gyakorlati képzőhelyek nem tudják értelmezni a motiválatlanságot, a lemorzsolódás egyik oka a nyári gyakorlatokról való hiányzás, ami a következő tanév elkezdését kérdőjelezi meg. A korai iskolaelhagyók aránya nemek és régiók szerint, 2015. Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl 0,0

5,0

10,0

%

Forrás: Statisztikai Tükör, 2016. április 28.

5

15,0 Összesen

20,0 Férfi

Nő

A MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ESZKÖZTÁRA Intézményi program az iskolaváltás támogatásában és a szintre hozásban A Pedagógiai programok szintjén történő változások beépítése, amelyek a leszakadás megelőzését a 9. osztály elejétől fogva mérési rendszerrel, mentorálással, felzárkóztatással, közösségi programokkal segítik, s az egyéni bánásmódot és a család szerepének megerősítését is figyelembe veszik. A programban a segítők (mentálhigiénés, szociálpedagógus, munkaerőpiaci szakértő és pszichológus) munkáját is be kell tervezni. Életpályatervezés, pályaorientáció Vissza az általános iskolákhoz programokkal, tájékoztatókkal, motivációval és a tehetséges gyerekek kiemelésével, a szülők bevonásával! A középiskolában szükség lenne szülővel közös életpályatervezési és munkahely-választási tanácsadásokra, üzemlátogatásokra, gazdasági szereplőkkel történő találkozásokra, öregdiák életpályák megismerésére.

Belső figyelem: felzárkóztatás és tehetségfejlesztés, mentorálás A mentorálás célja kettős lehet: egyrészt a kiemelten tehetséges fiatalok megsegítése az egyéni célok pontosításával, az önbizalom növelésével és a gyenge területek fejlesztésével, másrészt a céltalan, motiválatlan, alulteljesítő fiatalok számára állandó, heti szintű segítség nyújtása hosszú távon. A mentorálásban, felzárkóztatásban és tehetséggondozásban a kortársak, a fiatal egyetemisták bevonása komoly motivációs erő lehet, ekkor azonban a kortárs segítők programjára és felnőtt segítő bevonására is szükség van. A fiataloknak mintegy 15 – 30 százalékát kell, hogy érintsék ezek az elemek iskolai szinten, de van olyan intézmény, ahol szinte mindegyik fiatalnak egyéni bánásmódra van szüksége, ekkor a teljes tantestület és segítők is bevonhatóak. A mentorálásban résztvevő tanulók jobban meg tudják fogalmazni céljaikat 14; 15%

1; 1%

3; 3% 26; 27%

A MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ESZKÖZTÁRA

nagymértékben egyet értek teljes mértékben egyet értek

A MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ESZKÖZTÁRA 52; 54%

A MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ESZKÖZTÁRA

6

egyáltalán nem értek egyet kismértékben egyet értek közepesen értek egyet

Forrás: Pangea Petény Kft – Fiatalok Mentorai Egyesület - A szakképzési rendszer kihívása a lemorzsolódás csökkentése – a TÁMOP 3.3.10. projektek szakmai tapasztalatai és azok felhasználási lehetőségei – Budapest, 2016

7

Pedagógusok és a vezetők felkészítése, a tanítás támogatása és szupervíziója Továbbképzések szükségesek, de nem elégségesek a motivációhoz, tanuláshoz, módszertani kultúra és a tanulói értékelési rendszer attitűdjének megváltoztatásához. A tanítás segítéséhez az órai munkában felhasználható, digitálisan támogatott tananyagokat, értékelő feladatokat kell biztosítani. Szupervíziók külső segítséggel a problémás helyzetek kibeszélésére és közös megoldására.

Közösségfejlesztés A mindennapos közösségfejlesztés beépítése szükséges a motiváció fenntartásához. Ez indul a reggeli megérkezéskor, a közös étkezéssel, közös tanulással és közös gyakorlati sikerekkel, mely a csapatmunkát is erősíti a tanulókban.

Veszélyeztetettség-szűrés és mérés A tanulók és családjaik megismerése már a beiratkozások alkalmával. Mérési, megfigyelési és beavatkozási rendszer, mely már az első két hónapban kiszűri a leszakadás-veszélyt és azonnali beavatkozásokat tesz. Egyszerű, könnyen használható mérőeszközök, amelyek alkalmasak arra, hogy az alulteljesítést megkülönböztessük a képességhiánytól, a motivációs és tanulási problémákat elkülönítsük egymástól, s felfedezzük azt, hogy a tanulók miben tehetségesek. Tanulástámogatás: a pozitív megerősítés középpontba állítása A tehetséggondozás nem csak versenyszervezést jelent. A leszakadás elleni küzdelem nem csak korrepetálást és mentorálást takar. Az attitűdváltozást a mindennapi pedagógiai tanítási és értékelési gyakorlat megváltoztatása hozhatja el: dicséret, tanulást segítő módszerek és az önbizalom megerősítése jelenti az áttörést a motiválatlanság felszámolásában. Az árnyalt tanulóértékelés kultúrájának, módszertanának meghonosítása kell a pedagógiai gyakorlatban.

Mentálhigiéné – prevenció A tinédzserkori problémák kezeléséhez az egészségmegőrzés, a sport, a családalapítás, a párkapcsolatok működtetése, a káros szokásokhoz kapcsolódó prevenció kezelése, az önkép és önbizalom fejlesztése kapcsolódik.

Családi kapcsolattartás megerősítése A családi minták meghatározóak, a mentorálás és az egyéni bánásmód csak a családdal közös gondolkodásban történhet meg. A szülői értekezletek helyett és mellett a napi szintű kapcsolattartás felértékelődik. A probléma-központúság helyett a megerősítés, dicséret és a családi támogatás megszerzése és fenntartása kell, hogy legyen az osztályfőnökök munkájának középpontjában.

A szegénység iskolai hatásainak tompítása A HH-s és 3H-s tanulóknál az étkeztetés hiányosságai, az utazási problémák, a ruháztatás és megélhetés veszélyezteti az iskolai munkát. Ebben a civil szereplők bevonásával, külön pályázatokkal is lehet segíteni, de az intézményekben tanuló „átlagos diákok” és szüleik, valamint a pedagógusok érzékenyítése és segítségnyújtása is fontos. A szegények támogatása nem lehet ad-hoc, pályázathoz kötődő feladat. Hosszú távú megoldásokat keressünk, a teljes közösség bevonásával.

8

9

MIT TEHETNEK A VEZETŐK A LEMORZSOLÓDÁS ELLEN?

Tagintézményi szinten  A pedagógiai tervezés és vezetés; a módszertani kultúraváltás támogatása, attitűdváltás az értékelésben;  A 9. osztályokkal foglalkozó osztályfőnökök szakmai megsegítése, órakedvezményének támogatása és az osztályban tanító pedagógusokkal közös fellépésük megerősítése. Az egy osztályban tanító közösség „összedolgozásának” megerősítése;  A mentorok tudatos kiválasztása, képzése, szupervíziója, értékelése és rotációja;  Tanulók kiválasztása, a különböző hátránykompenzációs és tehetségfejlesztést támogató programok összehangolása;  Szülői kapcsolattartás rendszerének fejlesztése, szabályozásának megújítása;  Közösségépítés megerősítése és a közösség bevonása az egyéni problémák kezelésébe: egyéni és kiscsoportos délutáni szakmai és szabadidős programok megvalósítása, a nyitott, egész napos iskola modelljének segítségével, az osztálytársak segítsége a pótlásban, hiányzásban, a felsőbb évfolyamba járók tanulástámogatása a kisebbeknek;  Támogató környezet fejlesztése: pszichológus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, iskolarendőr, védőnői szolgálat folyamatos bevonása, a problémák megosztása és a külsős segítők munkájának szakmai összehangolása;  Otthoni tanulás kiváltása – délutáni és reggeli tanulás-támogatás –, tanulóbarát programok és felügyelet megszervezése;  A gyakorlati oktatókkal és képzőhelyekkel való szoros kapcsolattartás, a szakma hiteles bemutatása a cégek és vállalkozók bevonásával.

10

Szakképzési Centrum szinten  Egységes mutatórendszer kialakítása a lemorzsolódás figyelésére, a beavatkozás típusainak meghatározása;  Egységes mérés-értékelési rendszer és kapcsolódó informatikai támogatás, valamint módszertani, elemzési támogatás a mentoroknak, osztályfőnököknek;  Gyakorlati képzőhelyekkel és vállalatokkal történő kapcsolattartás, gyakornoki programok támogatása, valós munkahelyi élmények a szakképzésben;  A tagintézményi szinten külön ki nem építhető pedagógiai és munkaerőpiaci belső szolgáltatások szakember-hátterének és folyamatainak biztosítása, kiemelten az osztályfőnökök és a pedagógusok szakmai támogatására;  A tanulás fizikai környezetének fejlesztése;  Szoros együttműködés a segítő civil szervezetekkel, a kollégiummal, családsegítővel, a várossal;  Pályázati projektek centrum szintű összefogása – menedzsment készségek fejlesztése (pénzügyi és szakmai projektmenedzsment);  Forrásteremtés (a pedagógusok képzéséhez, szupervíziójához, mentoráláshoz, a kiscsoportos felzárkóztató és tehetséggondozó formákhoz, délutáni szakmai programokhoz és közösségfejlesztéshez, étkeztetéshez, családlátogatáshoz)  A napi 3 étkeztetés és a sport fizikai körülményeinek megoldása, a leghátrányosabb helyzetű tanulók számára étkeztetés és utaztatás biztosítása civil összefogással és a városok, vállalkozások segítségével.

11

FIATALOK MENTORAI EGYESÜLET Egyesületünk fókuszában elsősorban a 16-25 év közötti fiatalok állnak. Célcsoportunk a tehetséges fiatalok és a veszélyeztetett iskolaelhagyó, szakma nélküli fiatalok, illetve tartós munkanélküliek és családjaik is. A TÁMOP-2.6.2-es projekt keretében referenciaigazolást kaptunk a következő munkaerő-piaci szolgáltatások bevezetéséhez: középiskolai lemorzsolódás megakadályozása alternatív programok, prevenciós, mentorálási és tanácsadási szolgáltatások biztosításával, munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása, foglalkoztatási helyzetelemzés, foglalkoztatási lehetőségek feltárása, mikro-, kisés középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás. Egyesületünk a kortárs segítőkre alapozottan lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók segítsenek saját társaik felzárkóztatásában és tehetséggondozásában. Létrehoztunk egy virtuális szakmai fórumot, mely a fiatalok támogatásához, lemorzsolódásának csökkentéséhez és tehetségfejlesztéséhez kapcsolódó módszertanokban, gyakorlati kérdésekben állandó eszmecserét biztosít.

Szymczak Judit, elnök

Elérhetőségeink: [email protected]; www.fiatalokmentorai.hu