A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2012

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2012

Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült

SZAKISKOLA_2012

Budapest, 2012. június

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. A kutatás finanszírozását az MKIK GVI és az MKIK között 2012. január 12.-én létrejött szerződés biztosította, amely szerződés előzménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött MPA-KA-NGM-10/2011. iktatószámú támogatási szerződés.

MKIK GVI –

Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry

A matematikai-statisztikai elemzést készítette és a tanulmányt írta: Hajdu Miklós, elemző, MKIK GVI, [email protected] Dörgő Benedek, gyakornok, MKIK GVI A kutatás koncepciójának kidolgozásában részt vett: Fazekas Mihály, PhD hallgató, University of Cambridge, Department of Sociology [email protected], www.mihalyfazekas.eu Szilágyi János (képzési igazgató MKIK) A kutatás terepmunkáját irányította: Makó Ágens (MKIK GVI), [email protected] Révész Erika (MKIK GVI), [email protected] Az online kérdőív fejlesztési munkáit végezte: Uhrin Tamás

Kutatásvezető: Tóth István János, PhD (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected]

A kézirat lezárva: 2012. június 15.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: +36 (1) 235-05-84 Fax: +36 (1) 235-07-13 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

2/197

Tartalom Összefoglaló ...................................................................................................................... 10 I. Fejezet: Háttér ................................................................................................................ 14 1. Bevezető ........................................................................................................................ 15 2. A legújabb releváns hazai kutatási eredmények áttekintése ...................................... 21 2.1. A vállalati létszámváltozási előrejelzésekkel kapcsolatos problémák ...................... 21 2.2. Szakmatartalmak változása és a foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség alakulása Magyarországon ............................................................................................ 21 2.3. A magyarországi népesség iskolázottságának várható alakulása – az ISMIK modell bemutatása .................................................................................................................... 24 3. A Szakiskola_2011 előrejelzés pontosságának vizsgálata ............................................ 27 4. A „KERESLET_VALLALAT_2012” adatfelvétel fontosabb jellemzői .............................. 35 4.1. Az adatfelvétel ......................................................................................................... 35 4.2. A minta jellemzői ..................................................................................................... 37 4.2.1. A cégek számának megoszlása a súlyozatlan mintában .................................. 37 4.2.3. A cégek számának megoszlása a súlyozott mintában (versenyszféra) ............ 44 II. Fejezet: Szakképzettek iránti várható kereslet és kínálat kvantitatív becslése .............. 49 5. A kínálat és a kereslet becslésének módszere és feltételezései ................................... 50 6. A kereslet várható változása .......................................................................................... 59 6.1. Az értékelhető válaszok aránya a súlyozatlan mintában ......................................... 60 6.2. Az összes várható létszámváltozás iránya .............................................................. 61 6.2.1. A várható létszámváltozás iránya a telephelyen, 12 hónapon belül.................. 61 6.2.2. A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül .......................... 66 6.3. Az összes várható létszámváltozás mértéke ........................................................... 70 6.3.1. A várható létszámváltozás mértéke 12 hónapon belül...................................... 72 6.3.2. A várható létszámváltozás mértéke 3 éven túl, de 4 éven belül ....................... 76 7. A kínálat és a kereslet becslése – összefoglaló adatok ................................................. 79 7.1. A várható kínálat és kereslet kvantitatív jellemzői ................................................... 79 7.1.1. Az iskolarendszeren kívüli képzések várható országos kereslete az egyes szakmák esteiben ....................................................................................................... 97 7.2. A várható kínálat és kereslet eltérése területi egységenként ................................ 102 7.2.1. Az iskolarendszeren kívüli képzések várható kereslete az egyes megyékben és régiókban .................................................................................................................. 103 8. A kritikus értékeket meghaladó képzések megyénként és régiónként ......................... 105 III. Fejezet: Szakképzettek kínálatának kvalitatív jellemzői .............................................. 111 9. Pályakezdők foglalkoztatása és képességei ................................................................ 113 10. Pályakezdőkkel nehezen betölthető álláshelyek jellemzői ......................................... 118 11. Tanulószerződéses foglalkoztatás néhány jellemzője ............................................... 123 IV. Fejezet: A közszféra szakképzettek iránti várható kereslete ...................................... 132 12. Közszféra – az önkormányzati tulajdonban levő közterület-fenntartással, vízgazdálkodással és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok adatfelvételéről...... 133 13. A közszféra várható keresletének kvantitatív jellemzése ........................................... 135 Hivatkozások ................................................................................................................... 137 Függelék .......................................................................................................................... 139 F1. A minta súlyozásához használt súlyozási szorzók ................................................. 139 F2. Kísérletek a szakiskolai és szakközépiskolai tanulói létszámok területi előrebecslésére 2015-ig (2018-ig) ................................................................................ 141 MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3/197

F2.1. Felhasznált adatbázisok és alkalmazott módszertan .......................................... 141 F2.1.1. Felhasznált adatbázisok ............................................................................... 141 F2.1.2. Előkészítő becslések .................................................................................... 141 F2.1.3. Várható szakiskolai tanulói létszámok és arányszámok területi becslései ... 142 F2.1.4. Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok területi becslései .................................................................................................................................. 143 F2.1.5. Várható szakiskolai beiskolázási létszámok területi becslései...................... 144 F2.2. A becslési eredmények értékelése...................................................................... 146 F2.2.1. Várható szakiskolai tanulói létszámok .......................................................... 146 F2.2.2. Várható szakiskolai tanulói arányszámok ..................................................... 149 F2.2.3. Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok...................... 153 F2.2.4. Várható beiskolázási létszámok ................................................................... 160 F2.2.5. Tanulói arányok iskolatípusonként ............................................................... 162 Mellékletek ................................................................................................................... 170 M1. A KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvétel mikro-vállalati kérdőíve .................. 170 M2. A KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvétel kis-, közepes-, és nagyvállalati kérdőíve ....................................................................................................................... 183 M3. A résztvevő szervezetek listája ............................................................................. 196

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

4/197

Ábra- és táblajegyzék 2.2.1. ábra. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása ................................................. 23 2.3.1. ábra. A 25-64 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint ........................................................................................................................................... 25 3.1. táblázat. Előrejelzett és tényleges vállalati kereslet országos szakmánkénti bontásban, N=107 ............................................................................................................. 27 3.2. táblázat. Előrejelzett és tényleges vállalati kereslet eltérése (előrejelzés - tényleges), N=107 ................................................................................................................................ 31 3.3. táblázat. Előrejelzett és megvalósult létszámváltozás különbsége, a 20 legnagyobb országos eltérésű szakma (előrejelzés - tényleges), N=107 .............................................. 32 3.4. táblázat. A keresleti előrejelzések és tényadatok közötti korreláció erőssége és iránya szakmánként, régiós és országos bontásban, N=107 ....................................................... 33 3.5. táblázat. A kkv-k és nagyvállalatok keresleti előrejelzései és tényadatai közötti országos eltérések alapvető jellemzői, N=107 ................................................................... 34 3.6. táblázat. A keresleti előrejelzések és a tényadatok iránya közötti egyezés szakmánként, régiós és országos bontásban, N=107 ....................................................... 34 4.1.1. ábra: Adott időszakokban megvalósult interjúk száma, darab (N=3982) ................. 35 4.1.2. ábra: Megvalósult és tervezett interjúk aránya az adott időpontokban, százalék (N=3982) ............................................................................................................................ 36 4.2.1.1. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának megyék szerinti megoszlása ........................................................................................................................................... 38 4.2.1.2. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának régiók szerinti megoszlása 39 4.2.1.3. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának létszám-kategóriák szerinti megoszlása........................................................................................................................ 39 4.2.1.4. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának ágazatok szerinti megoszlása (közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás nélkül) ................................................................................................................................ 40 4.2.2. A súlyozás alapelvei ................................................................................................ 41 4.2.2.1. táblázat: A GDP régiók és gazdasági ágak szerinti megoszlása (2008), százalék ........................................................................................................................................... 43 4.2.2.2. táblázat: Az összes nettó árbevétel vállalatméret szerinti megoszlása (2008), százalék ............................................................................................................................. 43 4.2.3.1. táblázat: A versenyszférában működő cégek számának megyék szerinti megoszlása a súlyozott mintában. ..................................................................................... 46 4.2.3.2. táblázat: A versenyszférában működő cégek számának régiók szerinti megoszlása a súlyozott mintában. ..................................................................................... 47 4.2.3.3. táblázat: A versenyszférában működő cégek számának létszám-kategóriák szerinti megoszlása a súlyozott mintában.......................................................................... 47 4.2.3.4. táblázat: A súlyozott mintában a versenyszféra cégeinek számának ágazatok szerinti megoszlása (közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás nélkül).................................................................................................. 48 5.1. táblázat: A szakiskolai 11. és 13. szakképző évfolyamokon tanulók számának előrebecsléséhez használt szorzók (2011/2012-es tanévről 2013/2014-es tanévre)......... 54 5.2. táblázat: Az iskola befejezése nélkül kimaradó tanulók aránya, 1989-1999, százalék55 5.3. táblázat: Azon szakiskolás és szakközépiskolás végzősök aránya, akik a végzést követő 9 hónap során a saját szakmájukban nem tekinthetők az effektív munkakínálat részének, régiónként, 2011-2012, százalék (N2011=1561; N2012=1055) ............................. 57


5/197

5.4. táblázat: Azon szakiskolás és szakközépiskolás végzősök aránya, akik a végzést követő 9 hónap során a saját szakmájukban nem tekinthetők az effektív munkakínálat részének, szakmacsoportonként, 2011-2012, (N2011=1561; N2012=1055) .......................... 58 6.1.1. táblázat: A 12 hónapon belüli és a 3 éven túli, de 4 éven belüli előrejelzésre vonatkozó kérdésre adott értékelhető és hiányzó válaszok a mintában ............................ 60 6.2.1.1. ábra: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, külföldi tulajdonhányad szerint, 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben, százalék (2009: N=6457, 2010: N= 4679, 2011: N=4636, 2012: N=4636) ................................................................................ 62 6.2.1.2. ábra: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, létszám-kategóriák szerint, százalék (2009: N=8287, 2010: N=5770, 2011: N=6115, 2012: N=5862) ............. 63 6.2.1.3. ábra: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, éves nettó árbevétel szerint, százalék (2009: N=5161, 2010: N=3649, 2011: N=3485, 2012: N=3259) ............. 64 6.2.1.1. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, a négy fő gazdasági ág és régiók szerint (N=5862) ............................................................................................ 65 6.2.2.1. ábra: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, létszámkategóriák szerint, százalék (2010: N=5770, 2011: N=6115, 2012: N=3210) .................... 67 6.2.2.2. ábra: A várható létszámváltozás iránya a 3 éven túl, de 4 éven belül, éves nettó árbevétel szerint, százalék (2010: N=3649, 2011: N=3486, 2012: N=1810)...................... 68 6.2.2.1. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, 4 fő gazdasági ág és régiók szerint (N=3210) .......................................................................... 69 6.3.1. táblázat: A teljes alkalmazotti létszám és a teljes szakmunkás létszám a súlyozott és teljeskörűsített mintában, ágazatok szerint, fő ................................................................... 71 6.3.2. táblázat: A teljes alkalmazotti létszám és a teljes szakmunkás létszám a súlyozott és teljeskörűsített mintában, létszám-kategóriák szerint, fő.................................................... 72 6.3.1.1. ábra: Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, régiók szerint, fő (2009: N=5956, 2010: N=5770, 2011: N=6043, 2012: N=6735) ........................................ 73 6.3.1.2. ábra: Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, külföldi tulajdonhányad szerint, fő (2009: N=5956, 2010: N=4680, 2011: N=4580, 2012: N=5048) ........................................................................................................................................... 74 6.3.1.3. ábra: Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, ágazatok szerint, fő (2009: N=5956, 2010: N=5770, 2011: N=6045, 2012: N=6735) ........................................ 75 6.3.2.1. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, régió szerint, fő (2010: N=5770, 2011: N=6040, 2012: N=6735) ............................................................. 76 6.3.2.2. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, éves nettó árbevétel szerint, fő (2010: N=3549, 2011: N=3463, 2012: N=3706)................................. 77 6.3.2.3. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, ágazatok szerint, fő (2010: N=5770, 2011: N=6042; 2012: N=6735) ................................................ 78 7.1.1. táblázat: Becsült kínálat és kereslet képzettségek szerint, fő – országosan ............ 81 7.1.1. ábra: A legnagyobb túlképzéssel jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és a nélkül ........................... 90 7.1.2. ábra: A legnagyobb hiánnyal jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és a nélkül. ........................................... 91 7.2.1. táblázat: Becsült szakképzetek iránti kínálat és kereslet megyénként és régiónként, fő ...................................................................................................................................... 102 7.2.1.1. táblázat: Becsült szakképzetek iránti kínálat és kereslet megyénként és régiónként, fő ................................................................................................................... 104 8.1. ábra: Szakképzetek iránti kínálat és kereslet becsült abszolút és relatív eltérése, DélAlföld, 2015-2016 ............................................................................................................. 106 MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

6/197

8.2. ábra: Szakképzetek iránti kínálat és kereslet becsült abszolút és relatív eltérése, Észak-Alföld, 2015-2016 .................................................................................................. 107 8.1. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, megyék szerint, 2012 .......................................................................... 108 9.1. ábra. A megkérdezés pillanatában még foglalkoztatott pályakezdők aránya az elmúlt két évben felvett összes pályakezdőkön belül, vállalati válaszok megoszlása, N=972 .... 114 9.2. ábra. A pályakezdők felkészültségével való vállalati elégedettség megoszlása, % .. 115 9.1. táblázat. Készségek és kompetenciák, melyekkel az elmúlt két évben felvett a szakképzésből kikerülő pályakezdők nem rendelkeznek, az adott készséget vagy kompetenciát említő vállalatok aránya, %, 2011 és 2012. ............................................... 116 9.3. ábra. Készségek és kompetenciák, melyekkel az elmúlt két évben felvett a szakképzésből kikerülő pályakezdők nem rendelkeznek, az adott készséget vagy kompetenciát említő vállalatok aránya az egyes gazdasági ágakban, %, Magyarország (N=129; 1206; 268; 1944) ................................................................................................ 117 10.1 táblázat: Alap-szakképesítések, melyekben nehezen betölthető álláshelyeket kínálnak a vállalatok, leggyakrabban említett 20 szakma, N=542.................................... 119 10.2. táblázat: Legfontosabb kompetenciák, melyek megszerzése problémát jelent a magyar vállalatok számára a nehezen betölthető szakmák körében, 2012, %, N=542 ... 120 10.1. ábra. Érettségivel rendelkező és nem rendelkező pályakezdő szakmunkások készséghiányainak megnevezése, darab ........................................................................ 121 10.3. táblázat: Az öt legtöbb említést kapó hiánykészség megnevezésének aránya gazdasági áganként, % (N=22; 280; 37; 203) .................................................................. 122 10.4. táblázat: Az öt legtöbb említést kapó hiánykészség megnevezésének aránya régiónként, % (N=57; 35; 45; 50; 77; 202; 76) ................................................................. 122 11.1. ábra. Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok száma a mintában, szektorok szerinti megoszlás, 2007/2008-2011/2012, fő ................................................................. 124 11.1. táblázat. Átlagos tanulószerződéses juttatás szakmánként, 2011/2012, forint, N=1467 ............................................................................................................................ 125 11.2. ábra. A megkezdett tanulószerződéses képzés befejezésének sikerességi aránya, 2011/2012-es tanév, %, N=1377 ..................................................................................... 128 11.3. ábra. A tanulószerződéses képzésből való kimaradás vállalati mozgatói, 2012, pontszám, 1163

7/197

F2.2.2.1. táblázat: A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(trendbecslés 3 éves idősoron)[4a. modell alapján] .......................... 149 F2.2.2.2. táblázat: A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(trendbecslés 8 éves idősoron) [4b. modell alapján] ......................... 150 F2.2.2.3. táblázat: A szakiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidencia-intervallumai) [4c. modell alapján] ........................................... 151 F2.2.2.4. táblázat: A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(logaritmikus trendbecslés 8 éves idősoron) [4d. modell alapján] ..... 152 F2.2.2.5. táblázat: A szakiskolában tanulók várható aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(a szakiskolai tanulók és a középiskolai tanulók hányadosa) [5. modell alapján] ......................................................................................................................................... 153 F2.2.3.1. táblázat: A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig (fő)[6. modell alapján] ............................................................................................................................ 154 F2.2.3.1. ábra: A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig, régiónként (fő) ......................................................................................................................................... 155 F2.2.3.2. táblázat: A szakközépiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%) (trendbecslés 3 éves idősoron) [7a. modell alapján]............ 156 F2.2.3.3. táblázat: A szakközépiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(trendbecslés 8 éves idősoron)[7b. modell alapján].............. 157 F2.2.3.4. táblázat: A szakközépiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidencia-intervallumai) [7c. modell alapján]............................... 158 F2.2.3.5. táblázat: A szakközépiskolában tanulók várható aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(a szakközépiskolai tanulók és a középiskolai tanulók hányadosa) [7d. modell alapján]................................................................................................................. 159 F2.2.4.1. táblázat: Adott megyében lakó 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók várható száma, fő , 3 éves (rövid) idősor alapján [8a. modell] ............................ 160 F2.2.4.2. táblázat: Adott megyében lakó 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók várható száma, fő, 6 éves idősor alapján [8b. modell]......................................... 161 Az alábbi ábrák a 8 éves idősorra épülő lineáris trendbecsléssel készült modellek eredményei alapján mutatják a szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi tanulók részesedését a középiskolai tanulók csoportján belül. A szakiskolai arányszámok a 4b. modell alapján kerültek meghatározásra, a szakközépiskolai arányszámok pedig a 7b. modell eredményeit tükrözik. A gimnáziumi tanulók arányszámai a fennmaradó részt teszik ki, esetükben tehát nem trendbecsléssel kaptuk meg az értékeket. ...................... 162 F2.2.5.1. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Magyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) ...................................................... 162 F2.2.5.2. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig KözépMagyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) ...................................................... 163 F2.2.5.3. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig KözépDunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) .............................................................. 164 F2.2.5.4. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig NyugatDunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) .............................................................. 165 F2.2.5.5. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig DélDunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) .............................................................. 166 F2.2.5.6. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig ÉszakMagyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) ...................................................... 167 F2.2.5.7. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig ÉszakAlföldön (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) ................................................................... 168 MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

8/197

F2.2.5.8. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig DélAlföldön (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) ................................................................... 169


9/197

Összefoglaló A tanulmány alapját egy körülbelül 4000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezi, mely 2012 februárja és áprilisa között zajlott az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2013/2014-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.1 A tanulmány első fejezetében bemutatunk néhány új, a hazai vállalati előrejelzésekkel és szakképzéssel kapcsolatos kutatást, tudományos munkát, összegezve azok főbb eredményeit. Mindezek iránymutatásul szolgálhatnak jelen elemzés módszertanának továbbfejlesztéséhez. Mindemellett ez a fejezet tárgyalja a régiónkénti és szakmánkénti vállalati előrejelzések pontosságának kérdését is 12 hónapos előrejelzési távon. A tanulmány második fejezetében a 2012-es vállalati adatfelvételből származó adatok főbb jellemzőit tekintjük át. Az adatokat súlyoznunk kellett, mivel az adatfelvételt megelőző mintavételnél nem lehetett érvényesíteni bizonyos előzetes szempontokat, és ezért a súlyozatlan minta torzításokat tartalmazott volna a valódi sokasági arányokhoz képest. GDP-arányos súlyokat használtunk, amelyeknek alapját a GDP ágazatok, régiók, illetve vállalatméret szerinti megoszlása képezte. A súlyozás keretében a minta három fő változó (régió, gazdasági ág, vállalatméret) menti megoszlását megegyezővé tettük a teljes sokaság azonos változók menti megoszlásával. Az elemzés során kapott eredmények közül a várható létszámfelvételi szándékokra vonatkozó előrejelzési eredmények fenntartással kezelendők, mivel az elemzés módszere a fent említett mellett egyéb forrásból származó torzításokat is tartalmazhat (például a három évre vonatkozó kérdésekre csupán a vállalatvezetők 15%-a tudott válaszolni), ráadásul a súlyozás bizonyos véletlen zajokat, hibákat felnagyíthat.

1

Az RFKB-k 2012-es döntése a 2013/2014-es szakiskolai évfolyamok belépési számaira gyakorolhat hatást. Ennek az évfolyamnak a tanulói – 2 éves képzést feltételezve – 2015-ben lépnek ki a munkaerőpiacra, ezért kutatásunkban a 2015 és 2016 közötti időszak versenyszektorban várható munkaerő-keresletének és kínálatának becsült értékeit vetjük össze. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

10/197

A vállalati kérdőíves felmérés középpontjában a vállalkozások szakképzett munkaerő iránti jövőbeni

kereslete

áll.

A

vállalatvezetőket

először

arról

kérdeztük

meg,

hogy

székhelyükön, illetve telephelyükön hogyan fog változni a szakképzett munkaerő létszáma, tehát az egyes szakmákat tekintve hány főt szándékoznak felvenni, illetve elbocsátani az elkövetkező 12 hónapban, illetve 3 éven túl, de 4 éven belül. Az így kapott adatokból megkaphatjuk egyrészt a szakmánkénti és településenkénti (megyénkénti, régiónkénti) várható létszámváltozást, másrészt az adatok országos szintű, összevont elemzésére is lehetőség nyílik. Az elemzés során először megvizsgáltuk, hogy a székhelyen, illetve telephelyen hány vállalattól kaptunk értékelhető választ a létszámváltozásra vonatkozóan a kétféle időtávon. Ezután a súlyozással korrigált és teljeskörűsített adatok (mely által az egész országra érvényes megközelítő adatokat nyertünk) segítségével a várható létszámváltozás irányát elemeztük, tehát azt, hogy a megkérdezett vállalatoknál nőni, csökkenni fog, vagy változatlan marad a szakképzett munkaerő létszáma. Végül az összes szándékolt létszámváltozás becsült mértékét – hány fővel kívánják növelni, illetve csökkenni a cégek a foglalkoztatottak számát – vizsgáltuk. A 3 éven túl, de 4 éven belüli időtávon szakiskolát végzettek iránti várható keresletre vonatkozó kérdésekre a megkérdezett vállalatok kevesebb, mint ötöde (15,3%-a) adott értékelhető választ. Így sajnos a mintegy 4000 fős minta több mint négyötöde elveszett a kutatás legfontosabb kérdése szempontjából. Az alacsony válaszolási arány még inkább problémát jelentett a közszféra (önkormányzati tulajdonú vállalkozások) szándékolt keresletének elemzésénél, mivel ebben a szegmensben csupán 67 intézményt kérdeztünk meg, amelyek körében 16,4%-os válaszadási arányt tapasztaltunk. Sajnos egyik esetben sem tudhatjuk pontosan mi áll az alacsony válaszolási arányok mögött: a vállalakozók nem tudták a kérdésre a választ, vagy nem akarták felfedni terveiket. Fontos megemlíteni, hogy a szakiskolai belépők és kilépők számának becsült értékei lényegesen magasabbak, mint a korábbi években becsült létszámok (ezekről részletesen lásd Fazekas és Makó 2008, Fazekas, 2009, Fazekas, 2010, Fazekas és Hajdu, 2011). Ennek két oka van: (1) a KIR-STAT adatbázis évenkénti változásai következtében a szakképzési programok létszámának rögzítése egyre nagyobb arányban történik az új OKJ szerint, így egyre pontosabb képet kaphatunk a szakképzésbe belépők és kilépők számáról. (2) az idei évben az előrehozott szakmai képzésben résztvevő diákok létszámát MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

11/197

is figyelembe vettük a kilépők számának meghatározásakor. A korábbi évek gyakorlatát továbbfejlesztve a KIR-STAT adatbázis megfelelőbb használata révén pontosabb képet tudunk nyújtani a szakképző intézményekbe belépők és kilépők számáról és megoszlásáról. E két változás az évek közötti összehasonlítást problémássá teszi. Régiók szerinti bontásban az Észak-Alföldön, illetve a Nyugat-Dunántúlon működő cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik 3 éven túl, de 4 éven belül (36,8%, illetve 33,3%). Létszámcsökkentési tervek szintén Nyugat-Dunántúlon illetve Dél-Alföldön fordultak elő legnagyobb arányban (rendre 5,2% és 4,8%) illetve Észak-Alföldön a legritkábban (1,1%). Külföldi tulajdonhányad szerint azok a vállalkozások valószínűsítik szakmunkások felvételét legnagyobb arányban, amelyekben 50%-nál kisebb a külföldi tulajdoni hányad. Fontos kiemelni, hogy nem regisztráltunk olyan céget, amely tulajdoni hátterében a külföldi tőke mellett a hazai tulajdoni hányad van túlsúlyban és a szakmunkások létszámának csökkentését tervezné. A szakképzett munkaerő iránt becsült kereslet és kínálat összevetése során látszik, hogy összességében országosan a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Az országos túlkínálati adat mögött jelentős részben néhány magas túlkínálatú szakma áll, ezek a szakács (3381103), a szociális gondozó (3376201), a kőműves (3158215), a pincér (3381102), és a fodrász (3381501). A legnagyobb túlkínálatú szakmák listája a tavalyi adatfelvétel eredményeihez képest tehát alapvetően megváltozott. A legnagyobb túlkeresletű szakmák esetében megállapítható, hogy a 2010ben jelentős túlkínálatú, de 2009-ben jelentős túlkereslettel jellemezhető bolti eladó (3134101) szakma idén – a 2011-es eredményekhez hasonlóan – a legnagyobb túlkereslettel bír. Mellette a szerszámkészítő (3352108), a gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő (3152108), a gépi forgácsoló (3152109) és a mechatronikai műszerész (5252303) szakmák esetében várható jelentős túlkereslet. E szakmák esetében tavalyi kutatásunk során is hasonló következetéseket vonhattunk le. Ezen eredmények alapján feltételezhető, hogy bizonyos szakmák kereslete akár évről évre is drasztikusan változhat, ami pontatlanabbá teszi e szakmák keresletére vonatkozó előrejelzést és szükségessé teszi a szabályozói beavatkozások megfontolt alkalmazását.


12/197

Az elemzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy rendkívül nagyok az országon belüli eltérések a szakiskolai kibocsátás munkaerő-piaci illeszkedése tekintetében. Bizonyos régiókban és megyékben (pl. Nyugat-Dunántúl, Pest megye) jelentős szakmunkáshiányra lehet számítani, ugyanakkor a legtöbb régióban és megyében jelentős a várható túlképzés a jelenlegi trendek alapján. Mindazonáltal ezeket az eredményeket meglehetős óvatossággal szabad interpretálni, mivel mind a megyék szerinti, mind a szakmák szerinti összesítés jelentős különbségeket fedhet el. Továbbá számottevő a különböző szakmák közötti munkaerő-piaci helyettesíthetőség is, ami a szakma szintű elemzést teszi problémássá. Mindezek fényében tehát mindenképpen ki kellene egészíteni

a

Szakiskola

projektet

szakmacsoportokra

illetve

szélesebb

szakma

klaszterekre vonatkozó elemzési iránnyal, irányokkal. A közszféra részletesebb statisztikai elemzésétől el kellett tekintenünk, az alacsony mintaelemszám és a sokaságra vonatkozó alapvető adatok (például a foglalkoztatottak létszáma, intézmények száma, stb.) hiánya miatt.


13/197

I. Fejezet: Háttér


14/197

1. Bevezető Az alábbi tanulmány a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Ehhez a kínálat és a kereslet egyes szegmenseinek – a szakiskolai kínálat, a versenyszektor és a közszféra kereslete – becslését, és a becsült értékek összevetését veszi alapul. A szakiskolák szakmák szerinti kibocsátása a szakképzettek kínálatának egy fontos szegmensét adja. A versenyszektor és a közszféra várható kereslete pedig a szakképzettek iránti kereslet fontos részei. A jelenlegi magyar szabályozási feltételek és kormányzati koncepció kitüntetett szerepet tulajdonít a szakképzés fejlesztésének. E kormányzati cél elérésének egyik legfontosabb eszköze a kínálat és a kereslet jobb összhangjának megteremtése azáltal, hogy szakmánként próbálja a jövőbeni kínálat mennyiségét a becsült (feltételezett) jövőbeni kereslet mennyiségéhez igazítani. Ez az egyedi szakmákra fókuszáló kvantitatív szemlélet elhanyagolja a munkaerő-piac realitásait (pl.: szakmák közötti és földrajzi mobilitás) és a szakképzés minőségi problémáit; jóllehet ezek mind hazai mind nemzetközi tanulmányok alapján döntő jelentőségűek.2 Az elmúlt években komoly figyelmet kapott a szakirodalomban az egyes szakmák specifikus és általános tartalma, és ehhez kapcsolódóan a szakmák közötti mobilitás és a hozzá kapcsolódó bérváltozások és módosuló elhelyezkedési esélyek. Ezen munkák mögött az a probléma húzódik meg, hogy az egyes szakmákra fókuszáló elemzések a sötétben tapogatóznak, hiszen nem pontosan ismert, hogy milyen mértékű az átjárhatóság az egyes szakmák között és hogy milyen következményekkel jár a szakmaváltás. E probléma egy újszerű megközelítését adja mind empirikus, mind elméleti szempontból svájci kutatók német adatokon végzett elemzése: Backes-Gellner és Regula Geel (2011), valamint Backes-Gellneret és mtsai. (2010). E szerzők megközelítése szerint a szakmák közötti átjárhatóság alapját a szakmákban elvégezhető munkakörökhöz szükséges kompetenciák kombinációja adja, nem pedig a szakmák gazdasági szektora vagy a szakmai képzés részét képező általános készségek aránya. Tehát például egy svájci óra készítő

mechanikus

könnyen

el

tud

helyezkedni

mint

orvosi

technikus

vagy

2

Erről lásd bővebben: Fazekas Mihály és Makó Ágnes (2008), A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. A dokumentum a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2008, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest, 1. fejezet vagy Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2008), A Munkaerőpiaci Szereplők az Iskolarendszerű Szakképzés Beiskolázási Szerkezetének Kialakításában. MKIK, Budapest MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

15/197

szerszámkészítő, hiszen e szakmákhoz szükséges készségek és kompetenciák nagyban átfednek, jóllehet a szakmák különböző gazdasági szektorokba tartoznak. A szerzők 6 tág szakma klasztert határoztak meg munkakörök elvégzéséhez szükséges kompetenciák súlya alapján a német szakképzésből kilépők adatait felhasználva, melyek tartalmazzák a német szakképzésben oktatott közel összes szakmát. Ezek alapján megállapítják, hogy a szakmák közötti mobilitás lényegesen jelentősebb a szakma klasztereken belül, mint azok között. Továbbá, hogy a szakma klasztereken belül történő szakmaváltás bérnövekedéssel jár, míg a klaszterek közötti szakmaváltás bércsökkenést eredményez. Ez arra enged következtetni, hogy a szakma klasztereken belül a szakképzettek képesek a megszerzett kompetenciáik jelentős hányadát használni és így nem jár jelentős humán tőke veszteséggel a szakmaváltás. A magyar szakképzés irányítása szempontjából ez felveti annak a lehetőségét, hogy az egyes szűk szakmákra koncentráló szakképzés-irányítás egy tágabb és rugalmasabb keretbe kerüljön, amely explicite figyelembe veszi a szakmák közötti mobilitás empirikus realitását és a munkaerőpiacok rugalmasságát is. Jóllehet ebbe az irányba idén még nem tudott elindulni a Szakiskola_2012 felmérés, a következő években azonban ez egy reális, megfontolandó lehetőség. Jelen

tanulmány

elsődleges

célja

az,

hogy

egy

vállalati

adatfelvétel

(KERESLET_VALLALAT_2012) eredményeire alapozva a versenyszektor és a közszféra egyes alszektorainak szakképzett munkaerő iránti várható keresletét becsülje és hasonlítsa össze a várható szakiskolai kibocsátással. A tanulmánynak nem volt feladata foglalkozni a kínálat más szegmenseivel, és a kereslet egyéb tényezőivel sem3. Ezekről sajnos nem is rendelkezünk megfelelő, szakma szinten elemezhető adatokkal. A tanulmány a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2008, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program, és annak 2009 és 2011 3

A kínálat más tényezői között kell megemlítenünk a vállalati átképzések, és a felnőttképzés során a munkaerőpiacra lépőket, a munkanélküli szakképzetteket, az inaktív státuszból kilépő szakképzetteket, az adott szakmával rendelkező és adott lokális munkaerőpiacra belépőket (átköltözőket és ingázókat), a több szakmával rendelkezők között a szakmát váltókat. A kereslet nem vizsgált tényezői között az újonnan alakult vállalkozások munkaerő-keresletét, és az adott lokális munkaerőpiacra betelepülő vállalkozások munkaerőkeresletét. Fontos hangsúlyozni még, hogy nem az e tényezők által mozgatott létszám, hanem a beáramlások és a kiáramlások egyenlege lenne mérvadó a várható szakiskolai kibocsátás meghatározásában. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

16/197

között évenként megismételt változatainak szerves folytatása. A 2008-as, 2009-es, 2010es és 2011-es felmérések tapasztalatait összegyűjtöttük, megvitattuk és ezek fényében változott a módszertan, az adatfelvétel szerkezete. A tavalyi évhez hasonlóan a vállalati mintavétel elemszáma 4000 vállalathoz közelített, ami lényegesen elmarad a 2009-es 9000 vállalattól, ugyanakkor folytattuk a 2009-ben megkezdett és 2010-ben megismételt, a fiatal szakmunkásokat vizsgáló adatfelvételt is. A tavalyi terveknek megfelelően ismételten felkerestük a 2011-ben megkérdezett fiatal szakmunkás pályakezdőket, hogy feltárhassuk, hogyan boldogulnak a végzést követő második évben. Mindemellett – az egyelőre kísérleti jelleggel végzett – pályakövetéses szakiskolai vizsgálatunk egy újabb panellel bővült, idén körülbelül 700, a szakiskola befejezése előtt álló diákot kerestünk meg iskoláikban, és vettük fel alapvető adataikat. Munkánkat jelentősen megnehezítette a 2008 vége óta kibontakozó gazdasági válság, valamint a kormányváltás óta bekövetkezett nagy mennyiségű és sok esetben előre nem tervezhető változás a szabályozói környezetben (pl.: adózás, szociális juttatások rendszere). Ez mindenképpen a kapott eredmények óvatos értelmezésére int, hiszen bizonytalan körülmények között kevéssé látják előre a vállalatok a jövőbeli keresletüket, kevéssé tudják a pályakezdők, hogy milyen lehetőségekre számíthatnak. Az elemzés során a jelenlegi szakiskolai kínálatot a rendelkezésre álló legfrissebb – 2011/2012-es – KIR statisztika alapján becsültük meg a korábbi évek trendjeinek figyelembe vételével (e trendekről a legfrissebb elemzést lásd Fazekas (2010), 6. Fejezet). A keresletre vonatkozó számítások alapját pedig – mint említettük – egy megfigyelés, egy közel 4000 vállalkozásra kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezi, amely 2012. február és 2012. április között zajlott le. Az adatfelvétel szakmai koncepciójának kialakítását és a mintavételt az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) végezte el, a kérdőív összeállításában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a GVI vett részt. Az adatfelvételt a GVI szervezte, annak lebonyolítását részben az MKIK területi hálózata, részben a GVI irányította. A kapott adatok elemzését a GVI végezte el. Az adatfelvétel célja a vállalatok szakképző iskolát végzettek iránti kereslete egy, illetve négy éven belül várható alakulásának – szakmánként és megyénként, illetve régiónként történő – feltérképezése,

ezen

keresztül

pedig

a

szakképzési

beiskolázási

keretszámok

meghatározásának elősegítése volt. A vállalati adatfelvétel, miközben a várható kereslet meghatározására irányult, nem tért ki a kereslet egyébként nélkülözhetetlen jellemzőjének,


17/197

a várható kínált bér nagyságának felmérésére. Ez annak az egyébként erős feltételezésnek a hallgatólagos elfogadásával egyenértékű, hogy a létszámfelvételi szándékok minden esetben az adott lokális munkaerőpiacra jellemző átlagbérek, vagy ezt meghaladó bérek mellett érvényesek. Az elemzés csak korlátozott mértékben tudta vizsgálni a vállalati keresleti szándékok pontosságát, ugyanakkor az érvényesség kérdését nem tudta elemezni. A vállalati előrejelzések pontosságát a 2011-es vállalati 12 hónapos előrejelzések és a 2012-es elmúlt 12 hónapra vonatkozó megvalósult munkaerő felvételi döntések szakma szintű összevetésével mértük (lásd I./3. alfejezet).4 Ugyanakkor e módszer nem tudja kielégítően feltárni a vállalati előrejelzések pontosságának és érvényességének kérdéseit, ehhez egy ismételt empirikus vizsgálat és a tényleges vállalati magatartás regisztrálása nyújtana lehetőséget. A kínálat és a kereslet eltéréseinek meghatározásakor azt az elvet követtük, hogy a lehetséges

és

a

szükséges

beavatkozás

(a

jelenlegi

szakiskolai

keretszámok

csökkentése, illetve növelése) területeit ún. kritikus értékek átlépésével határozzuk meg. Nem tehettünk másként, mert csak két adatfelvétel nem ellenőrzött érvényességű eredményei álltak rendelkezésünkre. A bizonyos kritikus értékek átlépése (a kínálat és a kereslet nagymértékű eltérése) esetén feltételezhetjük azt, hogy meg kell, illetve meg lehet fontolni a beavatkozást, a korábban érvényes szakiskolai keretszámok felülvizsgálatát. Mindemellett az idei kutatás, amelyeknek keretében a jelen elemzés is készült, az ötödik kísérlet arra nézve, hogy a szakiskolai beiskolázási keretszámok ellenőrizhető empirikus adatokra és számításokra alapozva kerüljenek meghatározásra. Ezt a feladatot valójában több jól definiált megfigyelés, rendszeres adatfelvételek, pályakövetéses vizsgálatok révén lehetne megvalósítani. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha most kezdődne el a szükséges adatbázisok kiépítése, akkor kb. 4-5 év után várhatnánk azt, hogy elegendő adat áll rendelkezésünkre egy szigorúbb feltételeket alkalmazó, a valóságos folyamatokat jobban leképező becslési módszer kidolgozásához és alkalmazásához. Az elemzés egyik tanulsága éppen az, hogy felhívja a figyelmet a szakiskolai kibocsátás és

4

Az érvényesség és a pontosság problémáját már korábban is tárgyaltuk a Szakiskola_2008 kutatás egy háttértanulmányában: Fazekas Mihály, (2008), A vállalati adatfelvételeken alapuló munkaerő-piaci felmérések pontosságának vizsgálata (Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat negyedéves felméréseinek elemzése; Szakiskola_2008 háttértanulmány), MKIK GVI MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

18/197

munkaerő-piaci érvényesülés felmérésének fontosságára és az ehhez szükséges adatbázisok kialakításának szükségességére. A tanulmány első fejezetének hátralévő részében, először áttekintjük a szakmai és módszertani szempontból releváns legújabb haza eredményeket. Majd másodszor, a 2011-es vállalati keresleti előrejelzések pontosságát vizsgáljuk meg a tavalyi és idei vállalati felvételek összekapcsolása révén. Harmadszor, a KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvétel – a versenyszféra és a közszféra egyes szegmenseinek keresletét vizsgáló adatok – fontosabb jellemzőinek leírása következik, ideértve a súlyozatlan és súlyozott adatok főbb megoszlásait és a súlyozás alapelveit. A második fejezetben a versenyszféra szakképzettséggel rendelkezők iránti várható keresletének és a szakképző intézmények várható kibocsátásának kvantitatív jellemzését végezzük el. Ennek részeként először, kifejtésre kerülnek a szakképzett munkaerő iránti kereslet és kínálat becslésének alapelvei és feltételezései. Itt lesz szó a becsléshez felhasznált adatforrásokról, az említett háttértanulmány (érvényességvizsgálat) figyelembe veendő eredményeiről, a becslés határairól és a becslés során alkalmazott explicit feltételezésekről, valamint a kritikus értékek meghatározásának menetéről. Másodszor, bemutatjuk a kereslet várható változásának irányát és mértékét különböző vállalati jellemzők mentén, úgy, mint méret vagy külföldi tulajdoni arány. Harmadszor, felvázoljuk a kereslet és kínálat becslése révén előállt összefoglaló adatokat és röviden elemezzük őket – külön kitérvén az iskolarendszeren kívüli képzésekre is –, felhasználván a pályakezdő szakmunkások felmérésének egyes következtetéseit is. Az utolsó részben tárgyaljuk megyénként és régiónként a megadott kritikus értékeket átlépő képzéseket. A harmadik fejezet a szakképzettek iránti kereslet kvalitatív jellemzését végzi el. Ennek keretében először bemutatjuk a vállalati felmérés alapján a pályakezdők kompetenciáival való elégedettséget. Másodszor megvizsgáljuk a pályakezdőkkel nehezen betölthető állások jellemző problémáit. Végül leírjuk a tanulószerződéses képzés főbb időbeli trendjét és jellemzőit, a vállalatok véleményét a tanulószerződéses képzésről és az abban való részvétel, illetve az abból való kimaradás okait. A negyedik fejezet a közszféra (önkormányzati tulajdonú vállalatok) szakképezettek iránti keresletét

elemzi

kvantitatív

szemszögből.

A

közszféra

elemzése

eltér

a

versenyszféráétól, mivel itt a teljes sokaságra nem állnak rendelkezésre alapvető adatok:


19/197

például az adott típusba

sorolt intézmények

teljes

száma, a foglalkoztatottak

összlétszáma, stb.. Előre kell bocsátanunk, hogy az adatfelvétel, és az ehhez kapcsolódó statisztikai becslési eljárások bizonytalanságai miatt a közölt becslési eredmények csak olyan jelzésekként foghatók fel, amelyeket az adott lokális munkaerőpiac szereplői (iskolaigazgatók, munkaerő-piaci szervezetek szakértői, nagy foglalkoztatók, önkormányzatok) körében gyűjtött információkkal kell kiegészíteni, illetve ellenőrizni. Az eredmények csak ezen, az adott megyében, településen szerzett információk fényében interpretálhatók megfelelő biztonsággal.


20/197

2. A legújabb releváns hazai kutatási eredmények áttekintése 2.1. A vállalati létszámváltozási előrejelzésekkel kapcsolatos problémák A

tanulmányunkban

bemutatott

becslések,

eredmények

körüli

bizonytalanságok,

problémák jelentős része általánosan jellemző a vállalati munkaerő-keresleti előrejelzések körében.

A

Magyar

Tudományos

Akadémia

Közgazdaságtudományi

Intézetének

szervezésében (MTA KTI) 2011-ben két empirikus vállalati vizsgálat került lebonyolításra az előrejelzésekkel kapcsolatos információk, paraméterek feltárására. Ezen felmérések eredményeit Czibik Ágnes, Fazekas Mihály, Németh Nándor, Semjén András és Tóth István János 2011 decemberében megjelent műhelytanulmányukban ismertették. A kutatók fő megállapításai közé tartozik, hogy fél éves időtávon – a kutatás két adatfelvétele közötti időszakot tekintve – a legpontosabban a nagy, 250 fő feletti létszámmal bíró és szállítással, vendéglátással vagy egyéb szolgáltatással foglalkozó vállalatok tudják előre becsülni foglalkoztatottaik számának alakulását. Emellett a kutatás eredményeit figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a cégek a tervezési időtáv hosszabbodásával egyre kevésbé képesek várható létszámuk megbecslésére saját bevallásuk szerint: míg egy hónapos időhorizont esetében a vállalatok 90%-a képesnek érzi magát arra, hogy előrejelezze létszámát, addig öt éves távlatban már csak 6%-uk tud efféle becslést adni. Mindezek fényében nem meglepő a három éven túli, de négy éven belüli munkaerőkeresletet előrejelző cégek alacsony aránya a Szakiskola_2012 projekt keretében lekérdezett vállalatok között. Egyrészt a kutatás további hullámainak megtervezésekor érdemes lehet a nagy létszámú cégek felkeresését előnyben részesíteni. Másrészt pedig megfontolandó lehet a pontos, számszerű előrejelzések helyett bizonyos puhább, viszont megbízhatóbban felmérhető indikátorok megfigyelését előtérbe helyezni.

2.2. Szakmatartalmak változása és a foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség alakulása Magyarországon Az egyre dinamikusabbá váló technikai, technológiai fejlődés közepette a szakképző intézmények rendkívüli fontosságú feladatává vált a lehető legfrissebb szakmatartalmak átadása és a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő egyéni kompetenciák kialakítása diákjaik körében. E jelenségre a Bevezető fejezetben hivatkozott külföldi kutatók mellett MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

21/197

már több magyarországi szakértő is felhívta a figyelmet. Fazekas Károly a 49. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában részletes összefoglalást adott a szakmatartalmak változásának és az egyéni kompetenciáknak hazai jelentőségéről. A következő sorokban az előadás néhány főbb megállapítását tekintjük át. Magyarország gazdaságának fejlődését hosszú távon a megfelelően képzett és a szükséges képességekkel rendelkező humán-erőforrás megléte biztosíthatja. Ezzel szemben a hazai iskolarendszer nem áll készen arra, hogy kialakítsa a diákok alapvető írási, olvasási és számolási készségein túlmutató gondolkodásmóddal, munkamorállal és életmóddal kapcsolatos kompetenciáit. A munkaadók azonban mégis egyre inkább elvárják az analitikus, interaktív hozzáállást a rutin-jellegű munkamódszerekkel szemben, aminek előfeltétele bizonyos – a 21. században egyre fontosabb – egyéni készségek megléte. Mindennek következtében a magyarországi munkaerő jelentős részének kvalitásai nem teszik lehetővé a sikeres szereplést munkaerőpiacon, ami az ország gazdasági potenciálját is visszaveti – továbbá könnyen belátható, hogy-e két jelenség egymást erősíti. A helyzet súlyát jól illusztrálja a termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása a rendszerváltás óta: a Fazekas által idézett adatok szerint az 1990-es évek közepéig mintegy 30%-kal visszaesetett a foglalkoztatottság szintje, azonban a termelékenység mégis körülbelül 20%-kal emelkedett, majd a foglalkoztatottság szinten maradása mellett 2011-re a produktivitás az 1989-es szint 220%-kára nőtt. Tehát egyre kevesebb foglalkoztatott termel egyre több értéket – ráadásul komoly területi polarizáció mellett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapítható, hogy a 15-74 évesek foglalkoztatottsági rátájának alakulására jellemző 1998 óta a 47,4% és az 50,9%-os szintek között ingadozás, a csúcspontot 2007-ben elérve, majd a válság kitörését követő években 49-50% közötti szinten stabilizálódva. Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta szinte folyamatos emelkedését már 2001 óta tapasztalhattuk. A gazdasági aktivitási arány szintén megemelkedett 1998 és 2011 között (lásd a 2.2.1. ábrát). Összességében tehát láthatjuk, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra, ahol pedig mindinkább nő azok aránya, akik nincsenek foglalkoztatva.


22/197

2.2.1. ábra. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása %

Munkanélküliségi ráta

Foglalkoztatási ráta

Aktivitási arány

60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf001.html

Egy, a Fazekas Károly előadásában idézett, J. J. Heckman-hez kapcsolódó közgazdasági modell szerint a koragyermekkori fejlesztések, beavatkozások lehetnek a leghatásosabbak és a leginkább optimálisak a humántőke kvalitásainak emelésében. Azonban a Magyarországon kibontakozó sajnálatos paradox helyzet szerint egyre több gyermek él olyan „stressz-övezetekben”, ahol nincsenek meg a 21. századi kompetenciák eredményes kialakításához szükséges alapvető feltételek. A körülmények e területeken pedig várhatóan ezen alapvető kompetenciák előtérbe kerülésével egyre inkább romlani fognak, hiszen a foglalkoztatottsághoz szükséges képességekkel nem rendelkezőktől egyre távolabb kerül a munkába állás lehetősége, és ezáltal folyamatosan nő a gyermekeik fejlődését és későbbi lehetőségeit hátrányosan befolyásoló tényezők kialakulásának valószínűsége. A szakiskolák szemszögéből nézve a 21. századi kompetenciák és a dinamikusan változó szakmatartalmak problematikáját, rendkívüli fontosságú a szakképző intézmények felkészültsége a modern ismeretek, készségek átadására, hiszen sok gyermek számára a szakiskola az utolsó lehetőség ezek elsajátítására, kialakítására a munkaerőpiacra való belépés előtt. A Szakiskola_projektben pedig érdemes egyre komolyabb hangsúlyt fektetni a

vállalatok

által

igényelt

kompetenciák

felmérésére

és

a

volt

szakiskolások

elhelyezkedésének, munkavégzésének körülményeinek feltárására. A jövőben ugyanis


23/197

várhatóan a munkaadók a szakképesítés mellett mindinkább a modern tudást és kompetenciákat fogják elvárni a munkavállalóktól.

2.3. A magyarországi népesség iskolázottságának várható alakulása – az ISMIK modell bemutatása A következő néhány bekezdésben Hermann Zoltán és Varga Júlia iskolázási mikroszimulációs modelljét (ISMIK) tekintjük át és ismertetjük az ISMIK alapján előrejelzett szakiskolai képzéssel kapcsolatos tendenciákat. A modell célja a népesség iskolázottsági szintjének

2020-ig

tartó

előrejelzése

hat

iskolázottsági

kategóriában,

kitérvén

szakmunkás/szakiskolai végzettségre is. Az ISMIK alapvető újítása az egyének viselkedésének modellezése figyelembe véve többek között nemüket, társadalmigazdasági hátterüket, lakhelyük régióját, roma/nem roma hovatartozásukat szemben korábbi, aggregált adatokon alapuló előrejelzésekkel. Az ISMIK háromféle esemény valószínűségi alapokon történő szimulációjára alapul: 1) születés és halál; 2) iskolai végzettségek megszerzése; 3) a régiók közötti migráció. A modellezéshez a KSH 2001. évi Népszámlálásának adatai kerültek felhasználásra. A Népszámlálás adatbázisából véletlen mintavételezés segítségével mintegy 5 millió egyént vontak be az elemzésbe a kutatók a családok azonosításával, akik így a családi körülményeket is figyelembe tudták venni a számítások során. Az előrejelzés szerint 2010 és 2020 között – a szabályozási környezet változatlansága esetén – a népesség iskolázottságát illetően összességében javulás várható a 25-64 évesek körében. Mindezen javulás közepette a szakiskolások/szakközépiskolások aránya körülbelül 27%-on állandósul (2.3.1. ábra). Ez a népesség fogyása következtében arra utal, hogy 2020-ra mintegy 100.000 fővel csökken szakiskolás/szakközépiskolás végzettségűek száma. A fiatalabb, 20-24 éves korcsoportban e végzettség aránya 15%os, a 25-29 évesek körében pedig 20%-os szinten marad.


24/197

2.3.1. ábra. A 25-64 64 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint

Forrás: Hermann Zoltán és Varga Júlia (2012), p. 21.

Nemek szerint vizsgálva a szakképzettek arányát elmondható az ISMIK becslései alapján, hogy az a férfiak körében csökkenni fog, míg a nők nő ők esetében változatlan marad. 2020-ban 2020 várhatóan a 25-64 64 éves férfiak 34%-a, 34% a, az ugyanezen korosztályból kikerülő nőknek ő pedig 19%-a rendelkezik majd legfeljebb szakmunkás/szakiskolai végzettséggel. Eközben a fiatalabb, 20-24 24 éves korcsoportban a becslések szerint a férfiak körében 10 százalékpontnyival lesz magasabb a szakképzettek aránya, mint a nők nő ők a között. Régiókat tekintve a különbségek növekedését jelzi előre elő őre az ISMIK modell. Várhatóan V Közép-Magyarországon Magyarországon csökken csökke a szakmunkás végzettségűek űek a legnagyobb iramban, míg Dél-Alföldön Alföldön emelkedik a leginkább – 2020-ra ra itt lehet a legmagasabb a szakképzettek aránya a modell szerint. szerint. A legfiatalabb korcsoport esetében azonban hosszú távon nem várható a regionális regi különbségek elmélyülése.


25/197

A mikroszimulációs modell eddig ismertetett alapváltozatán túl a szerzőpáros elkészített egy kibővített verziót is, amely a tankötelezettség 16 éves korra való mérséklésére és a szakiskolai továbbtanulási arány 35%-ig való emelésére vonatkozó célkitűzések hatásait figyelembe véve számol. A szakiskolai végzettségűek arányát illetően e kormányzati döntés ellentétes hatásokat gerjeszt. Egyfelől értelemszerűen a szakiskolai továbbtanulási arány növelése következtében a várható a szakiskolázott népesség részesedésének növekedése, másrészről azonban a tankötelezettségi kor leszállításával tovább nő lemorzsolódás aránya, ami már eddig is a szakiskolai tanulókat sújtotta a leginkább. A két hatást együttesen figyelembe véve a modellezési időszak végégig – 2020-ig – a kormányzati szándékokkal ellentétben tehát nem feltétlenül emelkedik szignifikánsan a szakképzettek aránya.


26/197

3. A Szakiskola_2011 előrejelzés pontosságának vizsgálata A 2011-es vállalati tanulmány egyik fontos újítása volt, hogy a vállalatok előrejelzéseinek pontosságát statisztikai elemzésnek vetette alá. Ugyanezt a vizsgálatot a kutatás idei hullámában is végrehajtottuk. A pontosság elemzését csupán a 12 hónapos időtávon tudtuk elvégezni, mivel ezen az időtávon nagyobb bizonyossággal tekinthettük az elmúlt időszakra vonatkozó vállalati válaszokat pontosnak.5 Az alábbiakban a Szakiskola 2012 és a későbbi Szakiskola projektek támogatása érdekében több szempontból is megvizsgáljuk a 2011-ben a következő 12 hónapra megadott munkaerő felvételi és elbocsátási előrejelzések kapcsolatát a 2012-ben az előző 12 hónapra vonatkozó munkaerő felvételi és elbocsátási adatokkal. Ezeket az elemzéseket

a

VÁLLALAT_KERESLET_2011

és

a

VÁLLALAT_KERESLET_2012

adatfelvételek összekapcsolásával tudjuk elérni, aminek lényege, hogy a két vállalati felvételt azonos súlyozási és teljeskörűsítési szempontok érvényesítése után aggregáltuk régió, szektor, valamint vállalatméret szerint. Ennek következtében rendelkezésünkre állt egy olyan összekapcsolt adatbázis, amely szakma szinten tartalmazta mind a 2011-es, mind a 2012-es munkaerő felvételi és elbocsátási adatokat régió, szektor, és vállalatméret bontásban. 1 07 alap-szakképesítés szerepelt mind a VÁLLALAT_KERESLET_2011, mind a VÁLLALAT_KERESLET_2012 adatbázisokban; tehát az alábbi elemzések csupán ezekre a szakmákra vonatkozik (a szakmák listáját lásd 3.1 táblázatban).

3.1. táblázat. Előrejelzett és tényleges vállalati kereslet országos szakmánkénti bontásban, N=107

OKJ kód

Szakma megnevezés

Előrejelzés a következő 12 hónapra (2011)

3121501

Gipszmintakészítő

3

-1

Előrejelzés és tényadat eltérése (előrejelzés -tényleges) 4

3134101

Bolti eladó

665

2211

-1546

3152101

Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító

15

55

-40

Tényleges munkaerőmozgás az elmúlt 12 hónapban (2012)

3152107

Finommechanikai műszerész

32

26

6

3152108

Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő

350

1110

-760

5

Ez annyit tesz, hogy nem tekintettük a 3 évnél korábbi, de 4 évnél nem régebbi megvalósult felvételre, illetve elbocsátásra vonatkozó válaszokat megbízhatónak, hiszen nagy valószínűséggel a válaszoló nem emlékezne ilyen régi eseményekre vagy nem töltött be releváns posztot ugyan annál a cégnél. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

27/197

3152109

Gépi forgácsoló

817

555

262

3152110

Géplakatos

732

1145

-414

3152111

122

774

-652

66

-1

66

3152124

Hegesztő Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Szerkezetlakatos

237

66

171

3152120 3152201

Elektromos gép- és készülékszerelő

15

-1

16

3152701

Könyvkötő

-18

-24

6

3154101

Húsipari termékgyártó

57

165

-107

3154309

Üvegcsiszoló

0

-4

5

3158207

Bádogos

66

66

0

3158208

Épületasztalos Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Épületlakatos

-43

3

-46

82

-212

294

-9

-12

3

3158213

Kályhás

0

3

-3

3158214

Kőfaragó, műköves és épületszobrász

0

54

-54

3158215

Kőműves

178

-54

232

3158217

Tetőfedő

6

0

7

3158209 3158210

3162103

Állattenyésztő

149

43

106

3162104

Lótartó és -tenyésztő

0

2

-2

3162201

Kertész

18

1

17

3162301

Erdészeti szakmunkás

2

31

-29

3184101

Haszongépjármű vezető

521

793

-272

3185306

Vízműkezelő

4

-6

10

3321501

Porcelánkészítő és -festő

-31

5

-36

3321502

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő

3

2

1

3334601

Irodai asszisztens

18

-69

87

3352101

Elektromechanikai műszerész

55

39

16

3352108

Szerszámkészítő

110

226

-116

3352204

Villanyszerelő

328

146

182

3352303

Távközlési műszerész

-121

-115

-6

3354102

Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó

2

3

-1

3354103

Molnár

1

-3

4

3354104

Pék

96

114

-18

3354105

Pék-cukrász

39

36

3

3354106

Tartósítóipari termékgyártó

45

14

31

3354107

Tejtermékgyártó

6

-4

10

3354201

Bőrdíszműves

8

-2

10

3354202

Cipész, cipőkészítő, cipőjavító

40

-126

166

3354204

Kárpitos

44

45

-1

3354205

Szabó

545

717

-172

3354301

Bútorasztalos

138

-47

185

3354302

Gumiipari technológus

467

4

463

3358201

Ács, állványozó

163

253

-90

3358203

Burkoló

42

7

35

3358204

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó

26

79

-53


28/197

3362101

Borász

3

8

-6

3362201

Dísznövénykertész

25

68

-43

3376201

Szociális gondozó

2

3

-1

3381101

Cukrász

41

23

18

3381102

Pincér

154

34

121

3381103

Szakács

357

259

98

3381401

Kéményseprő

93

117

-24

3381501

Fodrász

95

28

68

3381502

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő

4

1

3

5134101

Műszakicikk-kereskedő

1

31

-30

5152501

Autószerelő

126

656

-530

5221303

Nyomdai gépmester

-9

-51

42

5234104

Kereskedelmi ügyintéző

71

52

19

5234105

Kereskedő

30

-11

41

5234201

Marketing- és reklámügyintéző

6

20

-14

5234401

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

53

-18

71

5234402

Vállalkozási ügyintéző

11

1

10

5234702

1

-3

4

-1

21

-22

5252102

Személyes ügyfélszolgálati asszisztens Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens Műanyag-feldolgozó

23

141

-117

5252303

Mechatronikai műszerész

38

55

-17

5252501

Autóelektronikai műszerész

41

453

-412

5272001

Egészségügyi asszisztens

9

12

-2

5272601

Masszőr

21

21

0

5281102

Vendéglős

67

3

64

5281501

Kozmetikus

38

50

-13

5421108

Festő

1

61

-61

5421109

Grafikus

1

-4

5

5421305

Nyomdaipari technikus

6

10

-4

5434502

Logisztikai ügyintéző

161

-46

206

5434601

1

1

0

80

77

3

5448102

Ügyviteli titkár Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző Informatikai alkalmazásfejlesztő

184

-5

189

5448103

Informatikai rendszergazda

204

12

192

5448104

Informatikus

4

-10

14

5452101

Gépgyártástechnológiai technikus

109

99

11

5452105

Üzemeltető gépésztechnikus

17

-2

20

5234703

5434701

5452201

Erősáramú elektrotechnikus

4

149

-145

5452301

Elektronikai technikus

144

67

77

5452303

Távközlési technikus

-183

-76

-107

5452401

Laboratóriumi technikus

66

244

-178

5452402

Vegyipari technikus

136

53

83

5454101

Élelmiszeripari technikus

1

7

-6

5454201

Könnyűipari technikus

31

-68

99

5454302

Fa- és bútoripari technikus

11

-6

17


29/197

5454401

-8

-1

-7

1

0

1

5458203

Bányaipari technikus Földmérő, térképész és térinformatikai technikus Magasépítő technikus

2

0

2

5462102

Agrártechnikus

1

4

-3

5472401

Fogtechnikus

16

0

16

5485001

Környezetvédelmi technikus

1

-2

2

5534301

Üzleti szakügyintéző

173

34

139

5534501

Kereskedelmi menedzser

6

57

-51

5534602

Ügyviteli szakügyintéző

2

-19

20

5562102

Agrártechnológus

1

5458101

5581001

Mérnökasszisztens 6 Vendéglátó és idegenforgalmi 5581201 5 szakmenedzser Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011 és KERESLET_VALLALAT_2012

-5

6

-1

7

33

-28

Az elemzés kitér az előrejelzések és tényadatok eltérésének (1) egyszerű leíró statisztikai bemutatására, (2) a kiugró esetek bemutatására, (3) az előrejelzések és tényadatok közötti lineáris korreláció megvizsgálására, végül (4) a kis- és középvállalatok valamint a nagyvállalatok közötti eltérések elemzésére. Az egyes elemzési eredmények ismertetése előtt fontos kiemelnünk, hogy az itt feltárt összefüggések csupán korlátozott mértékben képesek a Szakiskola_2012 és későbbi szakiskola előrejelzési projektek számára útmutatást nyújtani. Ennek az az oka, hogy a 12 hónapos időtávra vonatkozó előrejelzések jelentősen eltérhetnek a 3 éven túli, de 4 éven belüli előrejelzésektől. Továbbá a szabályozói környezet meglepetésszerű változásai természetszerűen növelik a vállalati előrejelzések pontatlanságát. Ugyanakkor ezek a meglepetésszerű szabályozói változások nem mindenkor adottak, hanem az aktuális kormány döntési jogkörébe esik, tehát számunkra ismeretlen módon változik időben. Legvégül pedig nem állt módunkban a kérdőívben tényadatként megadott, az elmúlt 12 hónapra vonatkozó létszámfelvételi adatok pontosságát ellenőrizni. Ennek hiányában a tényadatot pontos adatnak tekintettük és az előrebecslések pontosságát ezekhez viszonyítva határoztuk meg. A 3.2-es táblázat tartalmazza az előrejelzések és tényadatok közötti eltérések jellemzőit országos és régiós bontásban. Ez alapján látható, hogy összességében országosan a vállalatok alulbecsülik a következő 12 hónap során felveendő munkaerő számát a megvalósult felvételekhez képest (átlagosan 20,3 fővel). Ugyanakkor rendkívül nagyok a


30/197

régiók közötti eltérések, van ahol valamelyest magasabb, van ahol alacsonyabb a tényleges munkaerő-felvétel, mint az előrejelzés. Meglepő módon a kiugróan nagy értékek több régióban is rendkívül nagyok, ami indokolttá teszi ezen esetek külön vizsgálatát.

3.2. táblázat. Előrejelzett és tényleges vállalati kereslet eltérése (előrejelzés - tényleges), N=107 Országos

KözépMagyarország

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

ÉszakAlföld

DélAlföld

Átlag

-20,3

1,7

1,5

-8,6

-1,0

1,1

-0,1

-14,9

Medián

3,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Szórás

216,9

20,2

51,4

109,7

23,5

57,5

68,1

74,9

Minimum

-1546,1

-128,6

-219,0

-1103,8

-130,9

-226,8

-211,8

-459,8

458,1

212,6

93,2

Maximum 463,0 89,3 250,2 201,1 125,1 Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011 és KERESLET_VALLALAT_2012

A 3.3.-as táblázat azt a 20 szakmát tartalmazza, melyekben a legnagyobb az előrejelzett és tényleges munkaerő felvétel különbsége régiós szinten (a negatív és pozitív eltéréseket azonosan kezeltük, tehát elsősorban az eltérés abszolút nagyságát vettük figyelembe). Az előrejelzés és tényleges adat közötti kiugróan nagy eltérések alapján megvizsgálható, hogy a GVI által meghatározott régiós kritikus szakmák továbbra is kritikusnak tekinthetőke; más szóval figyelembe véve az előforduló legnagyobb becslési hibát továbbra is megállják-e a helyüket a GVI következtetései. A GVI által meghatározott régiós kritikus érték 700 fő volt, tehát egy szakmát akkor tekintettünk kritikusnak, amennyiben 700 főnél nagyobb eltérést találtunk az előrejelzett kereslet és kínálat között. A 12 havi előrejelzés és tényleges munkaerő felvétel eltérése csupán két szakma esetében haladta meg ezt az értéket (gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő és bolti eladó). Mindkét szakma olyan munkaköröket ölel fel, amelyekre a megjelenő piaci igény erősen és gyorsan fluktuálódik. Azonban a fennmaradó 105 esetben, tehát az esetek 98%-ában a kritikusnak ítélt szakma e becslési pontatlanság figyelembe vétele mellett is kritikusnak tekinthető.


31/197

3.3. táblázat. Előrejelzett és megvalósult létszámváltozás különbsége, a 20 legnagyobb országos eltérésű szakma (előrejelzés tényleges), N=107 KözépMagyarország

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

ÉszakAlföld

Dél-Alföld

Országos


-10

-2

0

-3

0

-11

-386

-412

Autószerelő

5

0

2

35

-49

-64

-460

-530

Bolti eladó Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Épületgépészeti csőhálózatés berendezés-szerelő

-129

-148

-1104

-131

96

-212

80

-1546

-15

-21

201

1

0

0

1

166

19

239

22

-17

-15

63

-17

294

Erősáramú elektrotechnikus

-2

0

0

8

-2

0

-149

-145


-30

16

12

-55

-216

-145

-342

-760

Gépi forgácsoló

7

0

10

125

43

138

-62

262

Géplakatos

-9

-129

17

49

-22

-122

-198

-414


0

0

9

-4

458

0

0

463


11

28

-56

-30

22

-201

-46

-272

Hegesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő

-14

-219

-37

-56

35

-197

-164

-652

0

0

0

0

5

184

0

189


0

-3

-3

0

3

195

0

192

Kőműves

8

250

-15

6

13

-47

18

232

Laboratóriumi technikus

-1

1

29

6

0

-209

-4

-178


1

-1

1

4

8

200

-7

206

Szabó

24

27

76

-26

-227

41

-88

-172

Szerkezetlakatos

-20

-3

-12

-6

-53

213

54

171

-14

-8

-21

-15

182

Villanyszerelő 10 249 -18 Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011 és KERESLET_VALLALAT_2012


32/197

A következőkben általánosabban azt vizsgáltuk meg, hogy szakmánként az előrejelzés és tényadat között mennyire erős a korreláció. A számítások során összesen 107 szakmára vonatkoztatva tudtuk elvégezni ezt a tesztet (3.4. táblázat). A várakozásainkkal összhangban – Nyugat-Dunántúl esetét kivéve – a két változó közötti lineáris korreláció pozitív és két kivételtől eltekintve szignifikáns (Közép- és Nyugat-Dunántúl). A szignifikáns kapcsolatok erősségét a statisztikai konvenció alapján közepesen erős és erős kategóriákba sorolhatjuk. A korrelációs együttható négyzeteként kiszámolt determinációs együtthatók alapján megállapíthatjuk, hogy az előrejelzések ismerete 52%-kal csökkenti a bizonytalanságunkat a tényleges munkaerő felvétel ismeretének tekintetében; ugyanakkor jelentősek a régiók közötti eltérések, hiszen Észak-Alföldön ez az arány 65%-ot tesz ki, míg Közép-Magyarországon csupán 21%-ot. Közép- és Nyugat-Dunántúl esetében mivel nincs szignifikáns kapcsolat az előrejelzések és a tényadatok között, 0%-osnak tekinthetjük a determinációs együtthatót.

3.4. táblázat. A keresleti előrejelzések és tényadatok közötti korreláció erőssége és iránya szakmánként, régiós és országos bontásban, N=107 KözépMo.

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMo.

ÉszakAlföld

DélAlföld

Országos

Korrelációs együttható (Pearson korreláció)

0,460

0,096

-0,053

0,735

0,467

0,806

0,631

0,719

Determinációs együttható (%)

21%

1%

0%

54%

22%

65%

40%

52%

0,000

0,000

0,000

0,000

Szignifikancia szint 0,000 0,323 0,586 0,000 Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011 és KERESLET_VALLALAT_2012

Azt a fontos kérdést is megvizsgáltuk, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a nagyvállalatok előrejelzéseinek a pontossága mennyiben tér el. Ez azért döntő kérdés, mert a szakiskola mintavétel kereteinek kialakításakor abból indultunk ki, hogy a nagyvállalatok pontosabb előrejelzéseket tudnak adni és emiatt ezek előrejelzéseire érdemesebb támaszkodni. A rendelkezésünkre álló adatok alapján nem erősíthetjük meg ezt a hipotézist (3.5. táblázat). A teljes mintát figyelembe véve a kkv-k abszolút értelemben kisebb előrejelzési hibát véttettek 12 hónapos időtávon, mint a nagyvállalatok. Azonban e nyers megállapítás MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

33/197

két

tényezőre

vezethető

vissza:

egyrészről

a

kkv-k

jellemzően

alacsonyabb

előrejelzéseket adnak meg és nyilvánvalóan kevesebb főt is foglalkoztatnak, mint a nagyvállalatok – tehát esetükben az abszolút eltérés is kisebb lehet csak. Másrészről a nagyvállalatok magas átlagos eltérését néhány kiugró érték torzítja; ezen esetek kizárásával (a megoszlás szélének 5%-a) a kkv-k és nagyvállalatok átlagos eltérései lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz és relatív értelemben sokkal kisebbek, mint a kisvállalatoknál tapasztalható eltérések.

3.5. táblázat. A kkv-k és nagyvállalatok keresleti előrejelzései és tényadatai közötti országos eltérések alapvető jellemzői, N=107 Kis- és középvállalkozások (0-49 fő) 8

Átlagos eltérés Átlagos eltérés (5% outlier esetek levágásával)

Nagyvállalatok (50-x fő) -28

5

-3

Medián eltérés

1

1

Minimális eltérés

-26

-1568

Maximális eltérés 92 Összes eltérés 843 Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011 és KERESLET_VALLALAT_2012

456 -3020

Végül pedig megvizsgáltuk, hogy a 2011-es létszámváltozási előrejelzések iránya a vizsgálatba bevonható 107 alap-szakképesítés körében mekkora arányban bizonyult egyezőnek a 2012-es adatokhoz képest. Országos szinten megállapíthatjuk, hogy a szakmák 70%-ában adtak megfelelő irányú előrejelzést a vállalatok a tavalyi év során. Régiós bontásban már alacsonyabbak ezek az arányszámok (3.6. táblázat). Vállalatméret szerint pedig elmondható, hogy a nagyvállalatok körében a szakmák 59,8%-át tekintve egyezik az előrejelzések és a tényadatok iránya, míg a kkv-k körében ez az arány 53,3%.

3.6. táblázat. A keresleti előrejelzések és a tényadatok iránya közötti egyezés szakmánként, régiós és országos bontásban, N=107

Tényadatokkal megegyező irányú előrejelzések aránya

KözépMo.

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMo.

ÉszakAlföld

DélAlföld

Országos

59,8%

58,9%

59,8%

56,1%

48,6%

63,6%

65,4%

70,1%

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011 és KERESLET_VALLALAT_2012


34/197

4. A „KERESLET_VALLALAT_2012” adatfelvétel fontosabb jellemzői 4.1. Az adatfelvétel Az elemzés a magyarországi vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálja, egy és négy éves időtávon. A mintegy 4000 vállalkozást érintő kérdőíves adatfelvétel a GVI szervezésében zajlott 2012. február 1. és 2011. április 24. között. A 4.1.1. ábrán látható, hogy a kérdezés döntő része március második felében zajlott le.

4.1.1. ábra: Adott időszakokban megvalósult interjúk száma, darab (N=3982)

Adott időszakokban megvalósult interjúk száma, darab db 3000 2484 2500 2000 1500 924

1000

369

500 205 0 február 20-29.

március 1-15.

március 16-31.

április 1-24.

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012


35/197

A 4.1.2. ábrán az látható, hogy a kéthetenként megadott időpontokban a végső mintaelemszám mekkora része került már lekérdezésre és mennyi volt még hátra abból.

4.1.2. ábra: Megvalósult és tervezett interjúk aránya az adott időpontokban, százalék (N=3982)

Megvalósult és tervezett interjúk aránya az adott időpontokban, százalék elkészült

hátralévő

% 100 90 80 70 60 100,0

50

90,7

40 30 20 28,4

10 0

5,1 február 29.

március 15.

március 31.

április 24.



36/197

4.2. A minta jellemzői 4.2.1. A cégek számának megoszlása a súlyozatlan mintában A programban résztvevő szervezetek segítségével összesen 3982 vállalkozás vezetőihez jutottak el a kérdezőbiztosok. A megyéket tekintve Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye szerepel a mintában a legnagyobb súllyal. A 422 budapesti, 302 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, és 254 Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozás rendre 10,6%-át, 7,6%-át, illetve 6,4%-át adja a mintának. (A teljes sokaságban a Budapesten bejegyzettek adják az összes működő vállalkozás 27,2%-át.) A legkisebb súllyal Nógrád megye szerepel: 79 Nógrád megyei cég került a mintába, melynek ez 2%-át jelenti (lásd a 4.2.1.1. táblázatot). Régiók szerint egyenletesebb a minta elemeinek megoszlása. A legnagyobb súlyt KözépMagyarország és Közép-Dunántúl régiók kapták a mintavétel során, jóllehet KözépDunántúl

teljes

sokaságban

mért

aránya

valamivel

alacsonyabb,

míg

Közép-

Magyarország részesedése jóval magasabb. Összességében azonban kijelenthető, hogy a megcélzott egyenletes régiónkénti mintavétel nagy vonalakban teljesült (lásd a 4.2.1.2. táblázatot). Létszám-kategóriák alapján az tapasztalható, hogy a mintának valamivel több, mint egyharmadát a 9 fő alatti mikro-vállalkozások teszik ki. A 10-19 fős kisvállalkozások adják a minta 15%-át, a 20-49 fős közepes méretű cégek pedig a 15,3%-át. Az 50-249 fős vállalatok aránya 22,5%, a 250 fő feletti nagyvállalatoké pedig 11,6%. A teljes sokaságban a 9 fő alatti mikro-vállalkozások az összes vállalat 95,4%-kát teszik ki, tehát ezek mintabeli aránya jóval a valódi arány alatt marad, a nagyobb létszámú cégek pedig valós súlyukhoz képest nagyobb arányban szerepelnek a mintában. A nagyvállalatok szempontjából kifejezetten erősnek mondható a minta, mivel a Magyarországon bejegyzett 870 darab 250 fő feletti cégnek körülbelül 50%-a szerepel a mintában (lásd a 4.2.1.3. táblázatot). Ágazatok szerint elmondható, hogy a mintába került cégek 7,9%-a a mezőgazdasági tevékenységet végez, 38,5%-uk a feldolgozóiparban, 9,8%-uk az építőiparban, 43,9%-uk pedig a szolgáltatások területén (lásd a 4.2.1.4. táblázatot) működik. Ezen túl néhány esetben

a

megkérdezett

vállalatok

közszolgáltatással

(közterület-fenntartás,

vízgazdálkodás és további önkormányzati szolgáltatások), illetve oktatással, egészségügyi MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

37/197

ellátással és vagyongazdálkodással foglalkoznak. Ezeket az eseteket kihagytuk a későbbi elemzésekből, mivel vizsgálatunk a versenyszféra gazdasági ágaira korlátozódik (a közszféra vállalkozásaira a III fejezetben fogunk visszatérni). A fenti esetek nélkül számított adatok a 4.2.1.4. táblázatban láthatók. A következőkben ezen esetek nélkül készült elemzéseket közlünk, az utolsó fejezet foglalkozik a közszféra bizonyos szegmenseinek várható keresletével.

4.2.1.1. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának megyék szerinti megoszlása

Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

A mintában Esetszám 215 225 136 302 422 198 226 254 224 149 156 186 79 250 183 174 132 163 162 146 3982

Százalék 5,4 5,7 3,4 7,6 10,6 5,0 5,7 6,4 5,6 3,7 3,9 4,7 2,0 6,3 4,6 4,4 3,3 4,1 4,1 3,7 100,0

A sokaságban (2009) Esetszám 32 379 25 821 18 595 31 943 187 083 27 686 25 946 32 219 32 365 17 908 19 264 20 001 9 610 87 590 18 954 27 817 13 869 16 655 23 756 19 535 688 996

Százalék 4,7 3,7 2,7 4,6 27,2 4,0 3,8 4,7 4,7 2,6 2,8 2,9 1,4 12,7 2,8 4,0 2,0 2,4 3,4 2,8 100,0

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012; http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=1&theme=QV&lang=hu Megjegyzés: a sokaságbeli esetek a működő társas és egyéni vállalkozásokat tartalmazzák


38/197

4.2.1.2. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának régiók szerinti megoszlása

Régió Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

A mintában Esetszám 549 540 554 530 574 672 563

Összesen

Százalék 13,8 13,6 13,9 13,3 14,4 16,9 14,1

3982

100,0

A sokaságban (2009) Esetszám 78 660 58 644 79 446 59 461 69 703 274 673 68 409 688 996

Százalék 11,4 8,5 11,5 8,6 10,1 39,9 9,9 100,0


4.2.1.3. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának létszám-kategóriák szerinti megoszlása

Létszám-kategóriák

A mintában

A sokaságban (2009)

x-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250-x fő

Esetszám 1417 596 611 895 463

Százalék 35,6 15,0 15,3 22,5 11,6

Esetszám 657 102 17 202 9 076 4 746 870

Összesen

3982

100,0

688 996

Százalék 95,4 2,5 1,3 0,7 0,1 100,0



39/197

4.2.1.4. táblázat: A súlyozatlan mintában a cégek számának ágazatok szerinti megoszlása (közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás nélkül)

Ágazat Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Összesen

A mintában


Esetszám 313 1532 390 1747

Százalék 7,9 38,5 9,8 43,9

Esetszám 22 744 52250 67 730 492 088

3982

100,0

634 812

Százalék 3,6 8,2 10,7 77,5 100,0



40/197

4.2.2. A súlyozás alapelvei A minta súlyozására azért volt szükség, mert az adatfelvételt megelőző mintavételnél nem lehetett érvényesíteni bizonyos előzetes mintavételi szempontokat, ezért a minta torzításokat tartalmaz a valódi sokasági arányokhoz képest, tehát olyan fontosabb dimenziók mentén, mint régió, vállalatméret és gazdasági ág, a minta megoszlása jelentősen eltért a teljes sokaságétól. (Például a 4.2.1.1. és 4.2.1.2. táblázatokban bizonyos kategóriáknál eltérnek egymástól a mintabeli és sokaságbeli százalékos arányok.) Ez problematikussá teszi az eredmények értelmezését és általánosíthatóságát. További problémát jelentett, hogy a mikro és kisvállalkozások lényegesen alacsonyabb pontossággal tudják megadni a középtávú munkaerő felvételi szándékaikat, így e vállalatok magas részaránya csökkentette volna az előrejelzés megbízhatóságát. A torzítás korrekciója és a kívánt arányok kialakítása a súlyozás matematikai eljárásával elvégezhető. Ennek során a bizonyos szempontok (pl. ágazat, létszám, régió) szerint az országos arányokhoz képest kisebb arányban szereplő válaszadók válaszait egynél nagyobb, a nagyobb arányban szereplőkét pedig egynél kisebb számmal szorozzuk meg. Az országos arányokhoz való arányosításra azért volt szükség, hogy elvégezhessük az országos szintű elemzéseket. A súlyozás természetesen régiókon belül is, ágazatonként és létszám-kategóriánként, arányosította a mintát. Ez az eljárás bizonyos véletlen zajokat, hibákat felnagyíthat, mivel egy-egy megkérdezett válaszait többszörös súllyal vesszük figyelembe tekintet nélkül arra, hogy az adott egyén válaszai mennyire tipikusak vagy extrémek, de más a posteriori lehetőségünk nem lévén a minta korrigálására, ezt az eljárást kellett alkalmaznunk. A fentiek figyelembevétele mellett az alábbi elemzés számbeli eredményeinek direkt módon való értelmezése több okból kifolyólag is fenntartásokkal kezelendő: -

A minta előbbiekben említett aránytalanságait és a nem véletlen mintavételt súlyozással korrigáltuk, mely felnagyíthat bizonyos hibákat (ez rontja a kapott eredmények megbízhatóságát).

-

A válaszadók közül sokan nem válaszoltak azokra a kérdésekre, melyek a foglalkoztatási szándékok 4 éves időtávon történő alakulására vonatkoztak. Itt a válaszolás és nem válaszolás bekövetkezése szisztematikusan eltérhet egymástól, ezért az eredmények is torzítottak lehetnek (az érvényesség problémája). MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

41/197

A válaszadók közül sokan nem tudták megmondani, hogy valójában hány főt fog érinteni ténylegesen megvalósuló foglalkoztatási döntésük. A válaszok inkább az irányokat, nem pedig a mértékeket jelzik (a pontosság problémájáról lásd 3. alfejezetet). A súlyozás keretében a minta 3 fő változó (régió, gazdasági ág, vállalatméret) menti megoszlását azonossá tettük a teljes sokaság azonos változók menti megoszlásával. A súlyozás lépései a következők voltak: 1. A súlyozatlan minta minden elemét besoroltuk egy mátrixba, melynek minden celláját egy régió – gazdasági ág – vállalatméret változóhármas definiál (pl.: középmagyarországi régió, építőipar, kis- és mikrovállalkozás). Majd meghatároztuk minden egyes cella súlyozatlan mintán belüli részarányát. 2. Meghatároztuk ugyanezen cellák teljes sokaságon belüli súlyát, amit a 2007-es országos GDP-n belüli részesedésük alapján számoltunk ki6. A GDP-arányos súlyok alapját a teljes GDP ágazatok, régiók, illetve vállalatméret szerinti megoszlása képezte. Az országos megoszlásokat lásd a 4.2.2.1. (ágazatok és régiók) és 4.2.2.2. (vállalatméret) táblázatokban. 3. A fenti két megoszlás összevetése alapján álltak elő a súlyok, melyekkel a mintát súlyoztuk. Az alkalmazott képlet az alábbi volt: sj = mj/pj ahol sj az egyes cellák súlyozási szorzója, mj az egyes cellák mintabeli súlya és pj az egyes cellák sokaságon belüli súlya. Az így előállt súlyok megtalálhatók a tanulmány függelékében.

6

Az adatok a http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QPT honlapról a Bruttó hozzáadott érték folyó áron táblázatokból valamint a Prognózis 2007 adatfelvételből származnak. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 42/197

4.2.2.1. táblázat: A GDP régiók és gazdasági ágak szerinti megoszlása (2008), százalék Mezőgazdaság Feldolgozóipar

Régiók

Építőipar

Szolgáltatás

összesen

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

1,28 0,70 1,05 0,45 0,58 0,45 0,66

2,50 1,74 2,78 3,03 5,24 10,43 4,60

0,54 0,46 0,58 0,50 0,54 2,20 0,53

4,31 3,33 4,49 3,25 4,06 35,37 4,33

8,63 6,24 8,91 7,24 10,42 48,45 10,11

Összesen

5,17

30,32

5,36

59,15

100,00

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QPT

4.2.2.2. táblázat: Az összes nettó árbevétel vállalatméret szerinti megoszlása (2008), százalék Százalékos megoszlás

Vállalatméret Mikro- és kisvállalatok Közepes- és nagyvállalatok

40 60

Összesen

100

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QPT

A tanulmány céljainak megfelelően két különböző súlyozási szorzót is meghatároztunk a fenti eljárást követve. Az első esetben a teljes minta elemszámait vettük figyelembe, ami a lekérdezett

adatok

legtágabb

körének

bemutatásához

megfelelő,

mint

például

tanulószerződéses tanulók száma vagy a várt létszámváltozás iránya 1 hónapos időtávon. Emellett létrehoztunk egy alternatív súlyozási szorzót is. Ennek alapját nem a teljes minta képezte, hanem csupán azok a vállalatok, amelyek tudtak a 3 éven túli, de 4 éven belüli várható

szakma

szintű

keresletükre

számszerű

előrejelzést

adni.

Tehát

úgy

gondolkodtunk, hogy azok helyett a vállalatok helyett, amelyek nem tudtak előrejelzést megadni olyan vállalatok válaszait vesszük figyelembe, amelyek jellemzőikben hasonlóak (régió, gazdasági szektor, méret), de tudtak létszámbecslést adni. Így az előrejelzési választ megadó vállalatok nagyobb súlyt kaptak. A 4.2.3-as fejezetben a teljes mintát alapul vevő súlyozás szerinti megoszlásokat mutatjuk be, azonban a keresleti előrejelzések meghatározásához már a szűkített mintán vett súlyozást használtuk.


43/197

A súlyozási szorzók felhasználásával tehát a minta megoszlása megfeleltethető a teljes sokaság adott változók mentén vett megoszlásának. Ugyanakkor a versenyszféra keresletének szakiskolai kibocsátásával való összevetéséhez még teljeskörűsítenünk is kellett a súlyozott mintát. Ennek oka az volt, hogy a súlyozott minta szakma szerinti keresleti adatai arányaiban igen, azonban nagyságában nem tükrözik a teljes sokaság jellemzőit. A teljeskörűsítést egy országos szorzó segítségével végeztük el, amely a súlyozott minta teljes alkalmazotti létszáma és a teljes sokaság 2011-es éves alkalmazotti létszámának7 hányadosaként állt elő (1.851.345 / 1.076.145 = 1,7203). Itt fontos megjegyezni, hogy a mivel a KSH csak a 4 fő fölötti vállalkozások összlétszámát közli, az általunk alkalmazott teljeskörűsítési arányszám alsó becslés csupán, hiszen a mintában 4 fő alatti vállalkozások is szerepelnek.

4.2.3. A cégek számának megoszlása a súlyozott mintában (versenyszféra) Az alábbiakban a súlyozott adatok (versenyszféra) alapvető megoszlásait mutatjuk be összehasonlítva a tavalyi adatfelvételből kialakított súlyozott mintával. A súlyozott mintában Budapest idén is nagyobb aránnyal szerepel, mint a súlyozatlan adatok esetében: a budapesti cégek 32,8%-át teszik ki a súlyozott mintaelemszámnak (lásd a 4.2.3.1. táblázatot). A megyék esetében a súlyozás bevezetésével – Pest megyét kivéve – az arányok csökkenése áll fenn. Megállapítható továbbá, hogy a tavalyi adatfelvételhez képest az arányokat tekintve komoly változás nem tapasztalható, egy százaléknál nagyobb eltérés csupán Budapest és Pest megye esetében számolható. Régiók szerinti bontásban hasonló a helyzet: a Budapestet is tartalmazó KözépMagyarország adja a súlyozott minta 48,5%-át, ez után pedig Közép-Dunántúl és NyugatDunántúl következik 10,4%-kal, illetve 10,1%-kal. A többi régió 6-9%-kal részesedik a minta-elemszámból (lásd a 4.2.3.2. táblázatot). Az arányok regionális bontásban nem változtak az elmúlt évben tapasztaltakhoz képest, ugyanis a súlyozás végrehajtásakor a tavaly felhasznált adatokhoz képest a KSH még nem publikált újabb információkat a GDP regionális megoszlásáról. Létszám-kategóriák szerint látható, hogy kisebb súlyt kaptak a 9 fő alatti mikrovállalkozások (22,4%), a 10-19 fős kisvállalkozások (8,5%), a 20-49 fős közepes méretű 7

Az adatok forrása: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QLI MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 44/197

cégek (9,2%) az eredeti mintamegoszláshoz képest. Az 50-249 fős vállalatok aránya azonban megnőtt a súlyozás következtében (36%), ahogy a 250 fő feletti nagyvállalatoké is (24%) (lásd a 4.2.3.3. táblázatot). A tavalyi hullámhoz képest a létszám-kategóriák arányaiban minimális, legfeljebb 2%-os eltérések tapasztalhatóak. Ágazatok szerint (a versenyszférára korlátozódva) látható, hogy a súlyozott mintában kisebb arányban szerepelnek a mezőgazdaság területén (5,2%), a feldolgozóiparban (30,3%) és az építőiparban működő cégek (5,4%), mint az eredeti mintában. A szolgáltató cégek részesedése viszont 59,1%-ra nőtt (lásd a 4.2.3.4. táblázatot). Az elmúlt évben is hasonló arányokat tapasztalhattunk e tekintetben. Látható, hogy a minta és a sokaság megoszlása eltér az alábbi táblázatok alapján. Ennek oka, hogy a GDP-ből való részesedést vettük alapul a súlyok kialakításakor és nem a vállalatok számát, amit az alábbi táblázatok tartalmaznak.


45/197

4.2.3.1. táblázat: A versenyszférában működő cégek számának megyék szerinti megoszlása a súlyozott mintában.

Megye

Az idei mintában

A 2011. évi mintában


Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám Százalék

Baranya

95

2,4

95

2,5

25821

3,7

Bács-Kiskun

124

3,2

131

3,4

32379

4,7

Békés

88

2,3

78

2,1

18595

2,7

Borsod-Abaúj-Zemplén

157

4,0

157

4,1

31943

4,6

Budapest

1283

32,8

1264

33,1

187083

27,2

Csongrád

125

3,2

120

3,1

27686

4,0

Fejér

155

4,0

172

4,5

25946

3,8

Győr-Moson-Sopron

158

4,0

133

3,5

32219

4,7

Hajdú-Bihar

150

3,8

148

3,9

32365

4,7

Heves

88

2,2

81

2,1

17908

2,6

Jász-Nagykun-Szolnok

93

2,4

92

2,4

19264

2,8

Komárom-Esztergom

136

3,5

126

3,3

20001

2,9

Nógrád

39

1,0

39

1,0

9610

1,4

Pest

614

15,7

586

15,3

87590

12,7

Somogy

87

2,2

78

2,1

18954

2,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg

106

2,7

101

2,6

27817

4,0

Tolna

62

1,6

65

1,7

13869

2,0

Vas

128

3,3

119

3,1

16655

2,4

Veszprém

117

3,0

99

2,6

23756

3,4

Zala

110

2,8

134

3,5

19535

2,8

Összesen

3915

100,0

3818

100,0

688996

100,0

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012; KERESLET_VALLALAT_2011 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=1&theme=QV&lang=hu Megjegyzés: a sokaságbeli esetek a működő társas és egyéni vállalkozásokat tartalmazzák


46/197

4.2.3.2. táblázat: A versenyszférában működő cégek számának régiók szerinti megoszlása a súlyozott mintában. Régió

Az idei mintában Esetszám



Százalék Esetszám

Százalék

Esetszám Százalék

Dél-Alföld

338

8,6

338

8,6

78660

Dél-Dunántúl

244

6,2

244

6,2

58644

8,5

Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl KözépMagyarország Nyugat-Dunántúl

349

8,9

349

8,9

79446

11,5

283

7,2

283

7,2

59461

8,6

408

10,4

408

10,4

69703

10,1

1897

48,5

1897

48,5

274673

39,9

396

10,1

396

10,1

68409

9,9

3915

100,0

3915

100,0

688996

100,0

Összesen

11,4


4.2.3.3. táblázat: A versenyszférában működő cégek számának létszám-kategóriák szerinti megoszlása a súlyozott mintában. Létszámkategóriák

Az idei mintában Esetszám

Százalék



Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

x-9 fő

872

22,3

857

22,4

657102

95,4

10-19 fő

332

8,5

336

8,8

17202

2,5

20-49 fő

362

9,2

334

8,7

9076

1,3

50-249 fő

1411

36,0

1285

33,7

4746

0,7

250-x fő

938

24,0

1006

26,4

870

0,1

Összesen

3915

100,0

3818

100,0

688996

100,0



47/197

4.2.3.4. táblázat: A súlyozott mintában a versenyszféra cégeinek számának ágazatok szerinti megoszlása (közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás nélkül)

Ágazat

Az idei mintában


A sokaságban

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Mezőgazdaság

203

5,2

197

5,2

22744

3,6

Ipar

1187

30,3

1158

30,3

54632

8,6

Építőipar

210

5,4

205

5,4

67730

10,7

Szolgáltatások

2316

59,1

2258

59,1

489706

77,1

Összesen

3915

100,0

3818

100,0

634812

100,0



48/197

II. Fejezet: Szakképzettek iránti várható kereslet és kínálat kvantitatív

becslése


49/197

5. A kínálat és a kereslet becslésének módszere és feltételezései

A becslés elkészítéséhez két adatbázis, a „KERESLET_VALLALAT_2012” és a „KIRSTAT” illesztését végeztük el. Az előbbiből a 2015-2016-ben a versenyszektorban várható munkaerő-piaci keresletet számítottuk ki, az utóbbiból pedig a 2015-ben várható szakiskolai kibocsátást.8 Az elkészült háttértanulmányok közül a vállalati adatfelvételek alapján készített munkaerőpiaci előrejelzések pontosságát vizsgáló tanulmány fontos következtetésekkel szolgál a vállalati felvételeken alapuló szakmánkénti várható létszámfelvétel és -elbocsátás becslési érvényességének és pontosságának tekintetében (e tanulmány 3. alfejezetét). Ezen elemzés alapján kijelenthető, hogy a 12 hónapos időtávon átlagosan 20 fő az eltérés a vállalatok által előrejelzett és a tényleges létszámmozgások között. Jóllehet rendkívül nagyok a régiók és szakmák közötti eltérések. Az alábbiakban alkalmazott megközelítést ugyanakkor nagyban megerősíti, hogy a régiónkénti szakma szintű eltérések az esetek kevesebb, mint 2%-ában haladták meg a régiós kritikus értékeket (erről részletesebben lásd lentebb), tehát az azonosított előrejelzési hiba mellett is kritikusnak tekinthetők a kritikus szakmák. Természetesen a felmérés csupán 12 hónapos időtávra tudta az előrejelzések pontosságát vizsgálni – nem ismert, hogy a 3 éven túli előrejelzések mekkora mértékben pontatlanabbak. Az elkészült becslés során többféle szigorú kritériumot alkalmaztunk annak eldöntésére, hogy mely szakmákban, mely régiókban, illetve megyékben térhet el jelentősen a kereslet a kínálattól, azaz mely megyék és szakmák esetében megfontolandó és kíván további információgyűjtést a jelenlegi képzési keretszámok megváltoztatása. A kritériumok kiválasztásánál igyekeztünk konzervatív módon eljárni. Ez esetünkben azt takarja, hogy elsősorban el akartuk kerülni, hogy egyetlen olyan szakmát is kritikusnak nevezzünk, amelyre vonatkozó becslésünk nagy bizonytalanságot hordoz magában. Ez azzal járt, hogy inkább kihagytunk potenciálisan problémás szakmákat a kritikus szakmák listájáról, mintsem, hogy megkockáztassuk a tévesen kritikusnak történő jelölést és az abból következő hibás utalást a beavatkozás lehetőségére, illetve szükségességére. 8

Az RFKB-k 2012-es döntése a szakképző intézmények 2013/2014-es tanév szakképző évfolyamaira először belépők számára hat. Ennek az évfolyamnak a tanulói – 2 éves képzést feltételezve – 2015-ben lépnek ki a munkaerőpiacra, ezért kutatásunkban a 2015 és 2016 közötti időszak versenyszektorban várható munkaerő-keresletének és -kínálatának becsült értékeit vetjük össze. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 50/197

A kritikus szakmák megyei / regionális kiválasztásánál ugyanis kétféle hibát követhetünk el: 1) olyan szakmákat is kritikusnak tekintünk, amelyeket nem kellett volna 2) nem tekintünk kritikus szakmának olyat, amelyet pedig annak kellett volna tekintenünk. A két hibafajtát nem kerülhetjük el, vagy az egyik, vagy a másik biztosan elő fog fordulni a becslések és a kritikus szakmák kiválasztása során. Ennek megfelelően csak azt határozhatjuk meg, hogy milyen arányban, milyen valószínűséggel fogjuk elkövetni az 1) és milyennel a 2) fajta hibát. Mi úgy próbáltuk meghatározni a kritikus szakmákhoz tartozó kritériumokat, hogy minimalizáljuk az első hibafajta (azaz, hogy olyan szakmákat jelöljünk kritikusnak, amelyek voltaképpen nem is azok) elkövetésének valószínűségét. Így minden bizonnyal több olyan szakmánál is előfordul, hogy nem jelöltünk kritikusnak, amelyek pedig azok lennének, de abból a megfontolásból, hogy nagyon korlátozott információk álltak rendelkezésünkre, egy adatfelvétel eredményei alapján kellett becsülni és a KERESLET_VALLALAT_2012

adatfelvételen

kívül

erős

feltételezésekre

kellett

hagyatkoznunk, így ez a konzervatív megoldás látszott célravezetőnek. A fentiek alapján az elkészült becsléseket tájékoztató jellegűnek lehet csak tekinteni, amelyek a potenciálisan legnagyobb várható túlkereslettel, illetve túlkínálattal jellemezhető szakmákat határozzák meg regionális és megyei szinten. Ezért az alább részletezett becsléseket a későbbiekben minden esetben ki kell egészíteni a helyi munkaerő-piaci szereplők, szakértők szaktudásával, amely alapján megítélhető, hogy a kapott becslések mennyire is tekinthetők érvényesnek. A kutatás célja a szakképző iskolák várható 2015. évi kibocsátásának a várható munkaerő-piaci

kereslettel

való

összehasonlítása

volt

a

vállalati

adatfelvétel

(KERESLET_VALLALAT_2012) eredményeire és a rendelkezésre álló kibocsátási adatokra alapozva. Ehhez a szakmunkások iránti keresletre és a szakmunkáskibocsátásra szakmánkénti előrebecsléseket készítettünk megyénként, illetve régiónként. A várható kibocsátást a KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvétel tisztított, súlyozott és teljeskörűsített vállalati adatainak aggregálásával kaptuk. Itt nem volt szükségünk MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

51/197

trendszámításra vagy további statisztikai korrekcióra. Fontos kiemelni azonban, hogy míg 2008-ban összesen 340 szakmában adtak meg vállalatok várható keresleti értékeket, addig 2012-ben ez összesen 261 szakmát tett ki, tehát a vállalati adatbázisba bekerülő és így vizsgálható szakmák száma lényegesen csökkent. A keresett szakmák számának csökkenése legnagyobb valószínűséggel a gazdasági válságra és annak utóhatásaira vezethető vissza, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a minta nagysága is hatással van az elemzésbe kerülő szakmák körére. Mivel nem lehetünk biztosak abban, hogy a KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvételben nem megjelenő szakképesítések iránt nincs várható kereslet ezért a kimaradt szakmákat külön jelentjük. A várható szakiskolai-kibocsátást direkt módon a KIR-STAT adatbázisból határoztuk meg. Idén némileg eltért ezen adatbázis tartalma a korábban megszokottól, amikor is a szakma szintű

képzésre

először

belépő

diákok

számára

vonatkozó

adatokat

kaptunk

évfolyamonkénti bontásban. Az aktuális adatbázis szakmánként, évfolyamonként és intézményenként tartalmazza az összes olyan diák számát, akik szakma szintű képzésben tanulnak. Továbbá az előrehozott szakképzést választó diákok számát is magába foglalja az idei adatbázis, így kínálati előrejelzésünkben az ő munkaerőpiacra lépésük is benne foglaltatik. A szakképző intézmények kibocsátásának meghatározásakor tehát figyelembe vettük az iskolarendszerű szakképzés előrehozott szakképzéses és érettségi előtti szakképzéses kezdő évfolyamait (9. és 11. évfolyamok) illetve az érettségi utáni szakképzéshez tartozó kezdő évfolyamokat (13. évfolyam) is. Az intézményi, szakma és évfolyam szintű adatokat földrajzi egység (megye/régió) valamint szakma szerint aggregáltuk, tehát a későbbiekben az évfolyamok közötti különbségektől eltekintettünk. A korábbi évekhez hasonlóan problémát jelentett, hogy a rendelkezésünkre álló KIR szakiskolai adatbázis csak részben tartalmazza a 2011-es OKJ-kódolás alapján a képzésekre belépők és végzősök adatait. Így át kellett kódolni a régi, 2005-ös OKJ kódokat 2011-es OKJ kódokra. Azonban a két klasszifikációs rendszer strukturális eltérései9 miatt nem lehetett megbízhatóan átkódolni az összes OKJ 2005-ös képzést. A 2011-es OKJ kódok szerint kódolt szakmák lefedték a szakiskolai kibocsátás 98,7%-át, tehát továbbra sem tekinthetünk el annak a lehetőségétől, hogy néhány szakma kimaradt a kínálat elemzéséből. Ezért külön jelentjük azokat a szakmákat, amelyekben van várható kereslet, de nincs várható kibocsátás. 9

Számos 2005-ös OKJ-kód több különböző 2008-as OKJ-kódba lett szétválogatva és fordítva. Következésképpen a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés nem volt lehetséges. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 52/197

A szakképző intézmények kibocsátásának becslésekor potenciális problémát jelentett, hogy az RFKB-k által 2011-ben hozott, a 2012/2013-as beiskolázásra vonatkozó döntéseit nem tudtuk figyelembe venni. Ennek oka, hogy a döntések nem egyértelműen számszerűsíthető módon avatkoztak be a képzés szakmaszerkezetébe. Ugyanakkor az RFKB döntések végrehajtását vizsgáló elemzés arra utal, hogy az RFKB döntések csupán csekély mértékben vannak hatással a szakképző intézmények beiskolázási keretszámaira (Fazekas, 2011). Fontos megemlíteni, hogy a szakiskolai belépők és kilépők számának becsült értékei magasabbak, mint a korábbi években becsült létszámok (ezekről részletesen lásd Fazekas és Makó 2008, Fazekas, 2009, Fazekas, 2010, Fazekas és Hajdu, 2011). Ennek két oka van: (1) a KIR-STAT adatbázis évenkénti változásai következtében a szakképzési programok létszámának rögzítése egyre nagyobb arányban történik az új OKJ szerint, így egyre pontosabb képet kaphatunk a szakképzésbe belépők és kilépők számáról; (2) az idei évben az előrehozott szakmai képzésben résztvevő diákok létszámát is figyelembe vettük a kilépők számának meghatározásakor. A korábbi évek gyakorlatát továbbfejlesztve a KIR-STAT adatbázis megfelelőbb használata révén pontosabb képet tudunk nyújtani a szakképző intézményekbe belépők és kilépők számáról és megoszlásáról. E változások az évek közötti összehasonlítást problémássá teszik. Azonban a tavalyi eredményekkel összhangban ismételten látszik, hogy a szakképzésből kilépők teljes száma lényegesen meghaladja a teljes versenyszféra keresletet (lásd 7.1.1. táblázat). A létrehozott kínálati adatbázis tehát a 2011/2012-es tanévben a 11. és 13. szakképző évfolyamokon tanulók számát tartalmazza, megyei szinten és szakmánként. A várható demográfiai változások alapján10 becslést készítettünk a 2012/2013-as tanévben a 11. és 13. szakképző évfolyamokra először belépő diákok várható számáról (a becsléshez felhasznált megyei szorzókat az 5.1. táblázat tartalmazza).

10

Jakobi Ákos (2008): Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére. Budapest, MKIK GVI MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 53/197

5.1. táblázat: A szakiskolai 11. és 13. szakképző évfolyamokon tanulók számának előrebecsléséhez használt szorzók (2011/2012-es tanévről 2013/2014-es tanévre)

Megyék

Szorzók

Bács-Kiskun

0,921

Baranya

0,921

Békés

0,921


0,921

Budapest

0,921

Csongrád

0,921

Fejér

0,921

Győr-Moson-Sopron

0,921

Hajdú-Bihar

0,921

Heves

0,921


0,921

Komarom-Esztergom

0,921

Nógrád

0,922

Pest

0,920

Somogy

0,920

Szabolcs-Szatmár-Bereg

0,921

Tolna

0,920

Vas

0,921

Veszprém

0,920

Zala

0,920

Forrás: Fazekas (2010)

Ezután a 2013/2014-es 11. és 13. szakképző évfolyamokra járók számát korrigáltuk a két év során várható lemorzsolódással, amit egységesen 10,93%-osnak tételeztünk fel. Ezt a számot a legfrissebb rendelkezésre álló lemorzsolódási mutatók súlyozatlan átlaga alapján kaptuk (lásd az 5.2. táblázatot). Az így kiszámított várható szakiskolai kibocsátáshoz pedig hozzáadtuk az előrehozott szakképzésben tanuló 9. évfolyamos diákok négy év során várható, 21,9%-osnak feltételezett lemorzsolódással korrigált számát. Tehát átlagosan két éves szakképzési, illetve az előrehozott szakképzésben tanulók esetében négy éves középiskolai képzési hosszt feltételeztünk, ami egy teoretikus átlagnak tekinthető csupán, hiszen a képzések tervezett hossza eltér, valamint a diákok számára is hosszabb időt vehet igénybe egy-egy képzés elvégzése.


54/197

5.2. táblázat: Az iskola befejezése nélkül kimaradó tanulók aránya, 1989-1999, százalék

Tanév

Szakmunkásképző

Szakközépiskola

Gimnázium

1989–93

24,6

15,1

11,5

1990–94

31,9

17,3

10,4

1991–95

32,3

15,3

9,3

1992–96

27,9

11,1

10,1

1993–97

33,7

8,7

9,3

1994–98

36,3

4,0

9,1

1995–99

n.a.

3,1

8,5

Forrás: Liskó (2002) Megjegyzés: az arányszámok a teljes szakiskolai és szakközépiskolai populáció alapján kerültek kiszámításra.

A várható keresletet a KERESLET_VALLALAT_2012 felmérés várható szakképzett felvételére és elbocsátására vonatkozó eredményei alapján számítottuk ki. Ehhez összegeznünk kellett a telephelyen megvalósítandó létszámváltozásokat szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Az így előállt várható keresleti és kínálati adatokból szakma és megye, illetve régió szintű várható eltérést számoltunk (kínálat – kereslet). A kritikus szakmák kiválasztásához kétféle kritériumot használtunk fel: 1. Relevancia-kritérium: a. Megyei szinten szakmánként legalább 450 fős eltérésnek kellett lennie a kereslet és a kínálat között; b. Régiós szinten szakmánként legalább 700 fős eltérésnek kellett lennie a kereslet és a kínálat között. 2. Pontosság-kritérium:


55/197

a. Megyei szinten legalább 199% kellett, hogy legyen a kereslet és kínálat eltérése a várható létszámmozgáshoz képest;11 b. Régiós szinten legalább 170% kellett, hogy legyen a kereslet és kínálat eltérése a várható létszámmozgáshoz képest. A relevancia-kritérium azért szigorúbb régiós szinten, mert a nagyobb aggregáltsági szint nagyobb várható létszámmozgásokkal járt együtt. A pontossági kritérium ugyanezen okból kevéssé szigorú régiós szinten, ugyanis a nagy létszámmozgások miatt a százalékos eltérés szükségképpen alacsonyabb. A fenti kritériumok alapján meghatározott kritikus szakmákat megyei és régiós szinten a 8 alfejezet részletezi. A 2008-as felméréshez képest egy újabb, alapvető fontosságú elemet is beiktattunk az elemzésbe, ami már szerepelt a 2009-es, a 2010-es és a 2011-es elemzésekben is. Ennek lényege, hogy a kereslet és kínálat eltérésének számításakor nem csupán a szakiskolai várható kibocsátást vetettük össze a várható kereslettel, hanem kiszámítottuk, hogy a várható szakiskolai kibocsátás mekkora hányada fog ténylegesen a végzettség szerinti szakmájában elhelyezkedni. Ezt a plusz korrekciót sajnos csak országos és régiós szintű aggregálás esetén tudtuk elvégezni, nem szakmaszinten. Ennek oka, hogy rendkívül nagyok a régiók és szakmacsoportok, szakmák közötti eltérések e tekintetben (lásd 5.3. és 5.4. táblázatokat). Sajnos a tanulói felmérés kis elemszáma nem tette lehetővé, hogy megyénként minden szakmára kiszámíthassuk a saját szakmájukban várhatóan elhelyezkedők arányát.

11

Azokban az esetekben, amikor nem volt várható kereslet az adott szakmában az adott megyében, ezt a kritériumot nem lehetett alkalmazni, de nem is volt szükséges, hiszen amennyiben egyáltalán nincs kereslet az adott szakmára az adott megyében, ez egy erősebb jelző, mint a fent részletezett. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 56/197

5.3. táblázat: Azon szakiskolás és szakközépiskolás végzősök aránya, akik a végzést követő 9 hónap során a saját szakmájukban nem tekinthetők az effektív munkakínálat részének, régiónként, 2011-2012, százalék (N2011=1561; N2012=1055) saját szakmájukban el nem helyezkedők aránya, % Régió 2011

2012

22

18,6

Közép-Dunántúl

28,6

24,8

Nyugat-Dunántúl

29,1

22,9

Dél-Dunántúl

25,8

25,7

Dél-Alföld

21,7

26,1

Észak-Alföld

26,8

24,5

Észak-Magyarország

27,2

31

Közép-Magyarország

25,8 24,5 Országos átlag Forrás: KERESLET_TANULO_2011 és KERESLET_TANULO_2012


57/197

5.4. táblázat: Azon szakiskolás és szakközépiskolás végzősök aránya, akik a végzést követő 9 hónap során a saját szakmájukban nem tekinthetők az effektív munkakínálat részének, szakmacsoportonként, 2011-2012, (N2011=1561; N2012=1055) saját szakmájukban el nem helyezkedők aránya, % 2011 2012

Szakmacsoport Egészségügy

n.a.

n.a.

Szociális szolgáltatások

n.a.

n.a.

Oktatás

n.a.

n.a.

Művészet, közművelődés, kommunikáció

n.a.

n.a.

Gépészet

16,2

17,9

Elektrotechnika-elektronika

15,2

16,7

Informatika (szoftver)

n.a.

n.a.

Vegyipar

n.a.

n.a.

Építészet

29,9

28,5

Könnyűipar

n.a.

n.a.

Faipar

45,5

38,4

Nyomdaipar

n.a.

n.a.

Közlekedés

41,7

33,6

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

n.a.

n.a.

Közgazdaság

n.a.

n.a.

Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom

n.a.

n.a.

28

34,1

11,3

13,8

Egyéb szolgáltatások

n.a.

n.a.

Mezőgazdaság

n.a.

n.a.

Élelmiszeripar

25,3

25,3

Országos átlag 25,8 24,6 Forrás: KERESLET_TANULO_2011 és KERESLET_TANULO_2012 Megjegyzés: n.a.= nem áll rendelkezésre adat. Ennek hátterében vagy az áll, hogy az adott szakmacsoport egyetlen szakmája sem került be a mintánkba, vagy pedig a szakmacsoportba tartozó elemszám a 2012-es adatfelvétel esetében 40 fő alatt volt.


58/197

6. A kereslet várható változása A kérdőíves kutatás középpontjában a vállalkozások szakképzett munkaerő iránti jövőbeni kereslete áll. A vállalatvezetőket arról kérdeztük meg, hogy székhelyükön (telephelyükön) hogyan fog változni a szakképzett munkaerő létszáma, tehát az egyes szakmákat tekintve hány főt szándékoznak felvenni, illetve elbocsátani az elkövetkező 12 hónapban, illetve 4 év múlva. Az így kapott adatokból megkaphatjuk egyrészt a szakmánkénti és településenkénti (megyénkénti, régiónkénti) várható létszámváltozást, másrészt az adatok országos szintű, összevont elemzésére is lehetőség nyílik. Az alábbi alfejezetekben először megvizsgáljuk, hogy a székhelyen (telephelyen) a kétféle időtávra vonatkozóan hány vállalattól kaptunk értékelhető választ a létszámváltozásra vonatkozóan (6.1. alfejezet). Majd a 4.2.2. alfejezetben leírt módon súlyozott és teljeskörűsített – így az összes magyarországi vállalatra vonatkozóan érvényessé tett – adatbázis alapján először a várható létszámváltozás irányát elemezzük (6.2. alfejezet), tehát azt, hogy a megkérdezett vállalatoknál nőni, csökkenni fog, vagy változatlan marad a szakképzett munkaerő létszáma. Ezután az összes várható létszámváltozás becsült mértékét vizsgáljuk (6.3. alfejezet).


59/197

6.1. Az értékelhető válaszok aránya a súlyozatlan mintában Az alábbiakban a várható létszámváltozásra vonatkozó kérdéseket abból a szempontból vizsgáljuk meg, hogy milyen arányban születtek értékelhető válaszok az egyes kérdésekre a versenyszféra vállalati körében. Értékelhető válasznak azt nevezzük, mely a létszám csökkenését, illetve növekedését jelzi, vagy pedig azt, hogy a létszám várhatóan változatlan marad. Adathiánynak azokat az eseteket nevezzük, amikor a válaszadó nem tudott, nem akart válaszolni vagy nem tették fel a kérdést. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a rögzített adatok alapján valószínűsíthető, hogy a „nem tudja” válasz és a „nulla fővel fog változni a szakmunkás létszám” válasz nem volt meg egyértelműen elkülönítve. A várható szakmunkás keresletre vonatkozó kérdésre legalább az egyik előrejelzési időtáv tekintetében az összes válaszadó 33,1%-a adott értékelhető választ, az időtávtól függetlenül. (lásd 6.1.1. táblázat). Ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb a két különböző időtávra adott válaszolási arányok, aminek oka, hogy több vállalkozás csak az egyik időtávra adott meg előrejelzést a másik esetében nem tudott nyilatkozni. 6.1.1. táblázat: A 12 hónapon belüli és a 3 éven túli, de 4 éven belüli előrejelzésre vonatkozó kérdésre adott értékelhető és hiányzó válaszok a mintában

Értékelhető válasz Előrejelzés, 12 hónap Előrejelzés, 4 év Legalább az egyik időtávra

Esetszám 1055 600 1295

Százalék 26,9 15,3 33,1

Adathiány Esetszám 2860 3315 2620

Százalék 73,1 84,7 66,9


A fenti eredmények nemcsak a jelen felvétel elemzésénél érdekesek, hanem a mintavételi terv jövőbeni átalakítása szempontjából is: hogyan lehet úgy átalakítani az adatfelvétel mintáját, hogy nagyobb valószínűséggel jussunk válaszadó cégekhez, úgy, hogy a kutatás eredeti célja ne sérüljön. Vagyis hogyan lehetne biztosítani adatfelvételre fordított pénzek költséghatékonyabb felhasználását? E kérdések megválaszolása további elemzéseket igényel, amelyek meghaladják e tanulmány kereteit, azonban a jó iránymutatást ad az MTA KTI első fejezetben bemutatott kutatása.


60/197

6.2. Az összes várható létszámváltozás iránya A következőkben a várható létszámváltozás irányát vizsgáljuk, tehát azt, hogy a megkérdezett vállalatoknál várhatóan nőni, csökkenni fog, vagy változatlan marad a szakképzett munkaerő létszáma a vállalat székhelyén/telephelyén. Az előrejelzés ebben az esetben is a következő 12 hónapra, illetve a következő 4 évre vonatkozik. Számításainkhoz a versenyszféra súlyozott, teljeskörűsített adatait használtuk. 6.2.1. A várható létszámváltozás iránya a telephelyen, 12 hónapon belül A súlyozott mintából számított kereszttáblákból az derül ki, hogy egy éves távlatban a Vas, Veszprém és Heves megyékben működő cégek tervezik a legnagyobb arányban (rendre 38,4%, 37,9% és 36,9%) növelni a szakképzett munkaerő létszámát. Létszámcsökkentést Békés és Fejér megyékben terveznek leggyakrabban a vállalatok, itt a válaszadók 9,2%-a, illetve 7,5%-a válaszolt így. Régiók szerinti bontásban a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Magyarországon működő cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik a következő egy évben (30%, illetve 28,5%). Ezek az arányszámok a tavalyi eredményekhez képest csökkenést mutatnak. Létszámcsökkentési tervek Dél-Alföldön és szintén Nyugat-Dunántúlon fordultak elő legnagyobb arányban (rendre 6% és 5,1%). A Nyugat-Dunántúli cégek helyzetét tovább árnyalja, hogy körükben a legalacsonyabb a létszámváltozás változatlanságára számító cégek aránya (64,9%). Külföldi tulajdonhányad szerint idén is azok a vállalkozások valószínűsítik szakmunkások felvételét legnagyobb arányban, melyek többségi vagy tisztán külföldi tulajdonban vannak, míg kevesebb, mint 50%-os külföldi tulajdonhányaddal bíró cégek körében nem regisztráltunk olyan céget, amely az általuk foglalkoztatott szakképzettek számának csökkenésére számít. A tavalyi adatokkal összevetve kijelenthető, hogy csökkent azok aránya, akik szakmunkás létszámcsökkenésre számítanak illetve 2009 óta soha nem tapasztalt szintre nőtt azok aránya, akik a szakmunkások létszámának változatlanságára számítanak (6.2.1.1 ábra).


61/197

6.2.1.1. ábra: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, külföldi tulajdonhányad szerint, 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben, százalék (2009: N=6457, 2010: N= 4679, 2011: N=4636, 2012: N=4636) 12

A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, külföldi tulajdonhányad szerint, százalék Csökkenni fog

2012

Többségi, vagy tisztán külföldi tulajdon

Nem változik

2,9

71,5 82,3

Tisztán hazai tulajdon 5,7

71,3

2011

Kevesebb, mint 50% külföldi tulajdon

6,9

Tisztán hazai tulajdon

6,9

Kevesebb, mint 50% külföldi tulajdon

32,5 78,4

14,7

64,5

28,7 61,4

27,4 8,6

9,6

66,4

6,2

68,2

23,2

65,8

8,4

0%

4,9

67,0

Kevesebb, mint 50% külföldi tulajdon 6,3 Tisztán hazai tulajdon

22,9

61,7

23,4

Tisztán hazai tulajdon Többségi, vagy tisztán külföldi tulajdon

17,7

33,7

Többségi, vagy tisztán külföldi tulajdon 2010

25,7

Kevesebb, mint 50% külföldi tulajdon 0,0

Többségi, vagy tisztán külföldi tulajdon 5,8

2009

Nőni fog

27,9

71,2 20%

40%

20,4 60%

80%

100%

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2009, KERESLET_VALLALAT_2010, KERESLET_VALLALAT_2011, KERESLET_VALLALAT_2012

Az alkalmazotti létszámmal nem mutat egyértelmű összefüggést a vállalatok várható létszámváltozásról kialakított véleménye 12 hónapos időtávon (lásd a 6.2.1.2. ábrát). Annyi azonban belátható, hogy az alkalmazotti állomány emelkedésével a létszámkategóriák két pólusát tekintve a létszám növekedésének valószínűsége megnő. Láthatjuk továbbá, hogy a 20-49 fős illetve az 50-249 fős vállkozások körében a létszámnövelési szándékok megoszlása a tavalyi kiugrást követően visszaestek a 2009-ben tapasztalt szint közelébe.

12

Súlyozott, teljeskörűsített esetszámok, mely az egytől eltérő teljeskörűsítési szorzó miatt eltér az eredeti teljes esetszámtól. E megjegyzés érvényes a fejezetben közölt összes esetszámra. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 62/197

6.2.1.2. ábra: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, létszám-kategóriák szerint, százalék (2009: N=8287, 2010: N=5770, 2011: N=6115, 2012: N=5862)

A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, létszámkategóriák szerint, százalék

2009

2010

2011

2012

Csökkenni fog 4,0 4,5 4,6 6,3 3,1 8,8 5,4 3,6 5,4 2,9 7,5 5,4 3,8 4,8 3,2 1,7 2,3 1,5 0,4 0,2

250-x fő 50-249 fő 20-49 fő 10-19 fő 0-9 fő 250-x fő 50-249 fő 20-49 fő 10-19 fő 0-9 fő 250-x fő 50-249 fő 20-49 fő 10-19 fő 0-9 fő 250-x fő 50-249 fő 20-49 fő 10-19 fő 0-9 fő

0%

Nem változik

Nőni fog

71,4 71,7 71,0 73,4 80,5 65,6 62,2 63,3 68,7 72,1 63,2 65,8 65,6 71,2 66,9 73,8 73,9 75,5 82,6 90,2 20%

40%

24,6 23,8 24,4 20,2 16,4 25,6 32,4 33,1 25,9 25,0 29,3 28,8 30,6 23,9 29,9 24,5 23,8 23,0 17,0 9,6 60%

80%

100%


Az éves nettó árbevétellel szintén nem tapasztalható egyértelmű összefüggés a létszámváltozást

tekintve.

A

szakmunkások

létszámának

várható

növekedéséről

leggyakrabban – a tavalyi évhez hasonlóan – a 250 és 500 millió forint közötti bevétellel gyarapodó cégek számoltak be, míg a szakképzettek létszámának várható csökkenését leggyakrabban az 50 és 100 millió forint közötti bevétellel gazdálkodó cégek jelentették (lásd a 6.2.1.3 ábrát).


63/197

6.2.1.3. ábra: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, éves nettó árbevétel szerint, százalék (2009: N=5161, 2010: N=3649, 2011: N=3485, 2012: N=3259)

A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, az éves nettó árbevétel kategóriái szerint, százalék

2009

2010

2011

2012

Csökkenni fog egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 50 millió forint alatt egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 50 millió forint alatt egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 50 millió forint alatt egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 50 millió forint alatt

Nem változik

4,6 1,9 1,5 6,8 9,2 4,1 6,5 3,0 10,9 4,3 0,6 8,8 7,2 4,8 6,1 4 4,8 4,4 9,6 9,6 6,2 9,6 10,3 14

0%

Nőni fog

69,3 73,3 66,3 69,4 67,8 77,4 64,0 72,9 54,0 63,9 74,4 60,4 59,4 66,5 66,9 64,9 63,7 65,7 64,8 70,1 70,7 73,4 82,1 78,3 20%

40%

26,0 24,8 32,2 23,8 23,0 18,5 29,5 24,1 35,1 31,8 25,0 30,8 33,4 28,7 27 31,1 31,5 29,9 25,6 20,2 23 17 7,6 7,6 60%

80%

100%


Az ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban (rendre 34,4% és 22,7%) növelni szakmunkás létszámukat egy éven belül. Ugyanakkor jelentősek a régiók közötti eltérések is (lásd. 6.2.1.1. táblázatot).


64/197

6.2.1.1. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 12 hónapon belül, a négy fő gazdasági ág és régiók szerint (N=5862) DélDunántúl 11,6%

ÉszakAlföld 27,9%

Régió ÉszakMagyarország 22,2%

KözépDunántúl 8,8%

KözépMagyarország 28,0%

NyugatDunántúl 22,5%

Összesen

nőni fog

DélAlföld 24,7%

nem változik

71,2%

81,4%

68,9%

77,8%

91,2%

72,0%

75,0%

75,6%

4,1%

7,0%

3,3%

0,0%

0,0%

0,0%

2,5%

3,0%

100.0

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

nőni fog

36,2%

28,6%

35,0%

34,4%

35,2%

29,8%

43,5%

34,4%

nem változik

60,5%

70,5%

59,9%

62,0%

61,2%

68,2%

53,3%

62,7%

csökkenni fog

3,3%

1,0%

5,1%

3,7%

3,6%

1,9%

3,3%

3,0%

100.0

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

nőni fog

22,2%

20,0%

27,0%

42,3%

34,3%

17,2%

12,0%

22,7%

nem változik

77,8%

80,0%

70,3%

42,3%

62,9%

70,3%

88,0%

70,1%

csökkenni fog

0,0%

0,0%

2,7%

15,4%

2,9%

12,5%

0,0%

7,1%

100.0

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

nőni fog

10,3%

18,6%

20,7%

22,7%

19,9%

14,0%

19,2%

15,8%

nem változik

80,7%

80,9%

77,2%

75,1%

76,4%

81,0%

73,3%

79,5%

csökkenni fog

9,0%

0,5%

2,0%

2,2%

3,7%

5,0%

7,5%

4,7%

100.0

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Négy fő ágazat

Mezőgazdaság

Feldolgozóipar

A szakmunkás létszámváltozás várható iránya

csökkenni fog Összesen


Összesen

Építőipar


Összesen

Szolgáltatás


Összesen



65/197

21,5%

6.2.2. A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül A súlyozott mintából számított kereszttáblákból az derül ki, hogy a három éven túli, de négy éven belüli távlatban a Békés és Zala megyékben működő cégek tervezik a legnagyobb arányban (rendre 44,3%, és 40,2%) növelni a szakképzett munkaerő létszámát. Létszámcsökkentést Békés és Nógrád megyékben terveznek leggyakrabban a vállalatok, itt a válaszadók 9,8%-a, illetve 8,3%-a válaszolt így. Régiók szerinti bontásban az Észak-Alföldön, illetve a Nyugat-Dunántúlon működő cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik 3 éven túl, de 4 éven belül (36,8%, illetve 33,3%). Létszámcsökkentési tervek szintén Nyugat-Dunántúlon illetve Dél-Alföldön fordultak elő legnagyobb arányban (rendre 5,2% és 4,8%) illetve Észak-Alföldön a legritkábban (1,1%). Külföldi tulajdonhányad szerint azok a vállalkozások valószínűsítik szakmunkások felvételét legnagyobb arányban, amelyekben 50%-nál kisebb a külföldi tulajdoni hányad. Fontos kiemelni, hogy nem regisztráltunk olyan céget, amely tulajdoni hátterében a külföldi tőke mellett a hazai tulajdoni hányad van túlsúlyban és a szakmunkások létszámának csökkentését tervezné. Az alkalmazotti létszám változásával nem mutatnak egyértelmű összefüggést a szakmunkás létszámváltozással kapcsolatos várakozások három éven túli, de négy éven belüli időtávon. Növekedésre és csökkenésre egyaránt a 20-49 fős vállalatok számítanak a legnagyobb arányban (32,2%-uk és 3,5%-uk válaszolt így). Értelemszerűen e létszámkategóriában a legkevesebb azon cégek aránya, amelyek nem számítanak változásra: 64,3% (lásd a 6.2.2.1. ábrát).


66/197

6.2.2.1. ábra: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, létszámkategóriák szerint, százalék (2010: N=5770, 2011: N=6115, 2012: N=3210)

A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, létszámkategóriák szerint, százalék Csökkenni fog

Nem változik

250-x fő 1,4

75,3

2012

50-249 fő 3,3

32,2

70,4

0-9 fő 0,9

2011

28,5

64,3

10-19 fő 2,2

27,4

77,7

4,7

21,4

69,9

25,4

50-249 fő 3,8

63,5

32,6

20-49 fő 1,1

67,6

31,3

10-19 fő 1,5

73,3

0-9 fő 0,5 250-x fő

6,4

29,4

56,8

36,8

66,5

20-49 fő 2,2

29,7

63,0

10-19 fő 1,9

34,8

67,2

0-9 fő 1,7 0%

25,2

70,1

50-249 fő 3,9 2010

23,3

68,2

20-49 fő 3,5

250-x fő

Nőni fog

30,9

63,4 20%

34,9 40%

60%

80%

100%

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2010, KERESLET_VALLALAT_2011, KERESLET_VALLALAT_2012

Az éves nettó árbevétel alakulásával sincsenek egyértelmű összefüggésben a szakmunkáslétszám alakulására adott válaszok. Az 50 és 100 millió forint közötti nettó árbevételt elérő vállalatok számítanak a leginkább a szakképzettek létszámának változására 3 éven túl, de 4 éven belül, a növekedést prognosztizáló vállalatok aránya körükben a legmagasabb (36,9%), de viszonylag sok cég számít csökkenésre is e csoportban (13,1%). Kiemelhető még a 250 és 500 millió forint közötti árbevételt elkönyvelő cégek helyzete, ugyanis körükben viszonylag magas a szakmunkások létszámának növelését tervezők aránya – 36% – amellett, hogy fordított irányú változást e cégek nem egészen 1%-a prognosztizált. Az öt millió forint alatti éves árbevételből gazdálkodó cégeknek azonban egyharmada az alkalmazott szakmunkások számának csökkenésére számít (lásd az 6.2.2.2 ábrát). Az elmúlt években soha, egyik árbevételi MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

67/197

kategória esetében sem tapasztaltuk a csökkenésre számító vállalatok hasonlóan magas arányát.

6.2.2.2. ábra: A várható létszámváltozás iránya a 3 éven túl, de 4 éven belül, éves nettó árbevétel szerint, százalék (2010: N=3649, 2011: N=3486, 2012: N=1810)

A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, az éves nettó árbevétel kategóriái szerint, százalék

2010

2011

2012

Csökkenni fog egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 10 és 50 millió között 5 és 10 millió között 5 millió forint alatt egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 10 és 50 millió között 5 és 10 millió között 5 millió forint alatt egy milliárd forint felett 500 millió és egy milliárd között 250 és 500 millió között 100 és 250 millió között 50 és 100 millió között 10 és 50 millió között 5 és 10 millió között 5 millió forint alatt

Nem változik

Nőni fog

68,7 72,3 63,4 69 50 69,8 83,3

2,1 0,8 0,6 1,4 13,1 1,9 0 33,3

58,3

2,5 2,5 4,8 0,4 1,1 3,8 9,5 0 5,9 3,4 4,8 1,2 3 3,1 0 0

0%

29,1 26,9 36 29,6 36,9 28,3 16,7 8,3 30,3 29,9 26,6 33,5 29,4 21,9 26,2 7,7 38,1 28,9 34,6 29,1 31,7 29,9 27,3 26,3

67,2 67,6 68,6 66,2 69,4 74,3 64,3 92,3 56 67,7 60,6 69,7 65,3 67 72,7 73,7 10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Az ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban (rendre 38,7% és 28,5%) növelni szakmunkás létszámukat három éven túl, de négy éven belül. Ugyanakkor jelentősek a régiók közötti eltérések is (lásd. 6.2.2.1. táblázatot).


68/197

6.2.2.1. táblázat: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, 4 fő gazdasági ág és régiók szerint (N=3210) DélDunántúl 0,0%

ÉszakAlföld 27,7%

Régió ÉszakMagyarország 21,1%

KözépDunántúl 4,3%

KözépMagyarország 25,0%

NyugatDunántúl 4,2%

Összesen

nőni fog

DélAlföld 28,3%

nem változik

65,2%

88,5%

68,1%

78,9%

95,7%

75,0%

91,7%

77,6%

csökkenni fog

6,5%

11,5%

4,3%

0,0%

0,0%

0,0%

4,2%

4,5%

4 fő ágazat

Mezőgazdaság


Összesen

Feldolgozóipar


100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

nőni fog

45,7%

26,4%

41,9%

32,5%

43,9%

29,7%

50,3%

38,7%

nem változik

50,0%

71,7%

58,1%

64,9%

54,6%

66,6%

46,5%

58,6%

csökkenni fog

4,3%

1,9%

0,0%

2,6%

1,5%

3,7%

3,2%

2,7%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

nőni fog

61,5%

4,5%

81,8%

30,0%

4,5%

33,9%

10,5%

28,1%

nem változik

38,5%

95,5%

18,2%

70,0%

95,5%

57,1%

73,7%

66,7%

csökkenni fog

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

8,9%

15,8%

5,2%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

nőni fog

14,3%

14,6%

33,3%

30,3%

24,1%

17,5%

24,7%

20,0%

nem változik

80,0%

85,4%

65,9%

65,7%

73,5%

82,1%

69,4%

78,3%

csökkenni fog

5,7%

0,0%

0,8%

4,0%

2,4%

0,4%

5,9%

1,7%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Összesen

Építőipar

A szakmunkás létszámváltozás várható iránya képest?

Összesen

Szolgáltatás


17,9%

Összesen



69/197

6.3. Az összes várható létszámváltozás mértéke

Az alábbiakban a szakképzettekre vonatkozó összes várható létszámváltozás becsült mértékét vizsgáljuk, azaz azt, hogy a megkérdezett vállalatoknál hány fővel fog várhatóan változni a szakképzett munkaerő létszáma a közeljövőben a vállalat székhelyén (telephelyén). Az előrejelzés egyrészt a következő 12 hónapra, másrészt 3 éven túl, de 4 éven belüli időszakra vonatkozik. Számításainkhoz a versenyszféra súlyozott és teljeskörűsített adatait használtunk. Az összes várható létszámváltozás mértékére vonatkozó becsléseket óvatosan szabad csak értelmezni, elsősorban a gazdasági válság hatásai miatt. A magyar gazdaságot ért megrázkódtatás nagyfokú bizonytalanságot eredményezett a vállalati várakozásokban: nemcsak a válság lehetséges mélységét becsülték alá a cégek, hanem a válságot követően a kilábalással kapcsolatos várakozásaikban is érezhető a válság hatása úgy, hogy bár több, a reálszférából kiinduló jel is (pl. az export rendelések bővülése) a kilábalásra utal, de a várakozásokban ezek a hatások csak mérsékelten jelentkeznek. Ezt a tehetetlenségi hatást erősíti fel az, hogy a válságból való kilábalás sokkal lassúbb folyamatnak ígérkezik, mint ahogy korábban erre számítani lehetett. Ebből kifolyólag a vállalkozások várakozásait több negatív és pozitív hatás éri egyszerre, melyekhez hasonlókról nem rendelkezünk korábbi megfigyelésekkel, ezért a hatásmechanizmusok pontos megértése nem lehetséges. Továbbá a konkrét számszerű előrejelzéseket nem szabad egy az egyben értelmezni: ezek csupán a mintán belüli cégcsoportok közötti különbségekként értelmezhetőek és annak megfigyelésére szolgálnak, hogy lássuk, melyik

szektorban,

cégcsoportban

látják

a

cégek

nagyobb

mértékben

növelni

foglalkoztatottaik számát. Ez az indikátor így kiegészíti azt, hogy az egyes cégcsoportokon belül mekkora arányú az egyáltalán létszámnövekedést tervező cégek aránya. Ennek oka többek között, hogy a vállalatok csak jelentős pontatlansággal tudnak létszámfelvételt előre jelezni (erről lásd fentebb a 3. alfejezetben). A mintába került vállalatok átlagos adataiból az derül ki, hogy a súlyozott és teljeskörűsített mintában a teljes alkalmazotti létszám 1.851.346 fő és ebből a mezőgazdaságban dolgozik körülbelül 37.087 fő, a feldolgozóiparban 567.002 fő, az


70/197

építőiparban 40.217 fő, a szolgáltató cégeknél pedig 1.207.040 fő (lásd a 6.3.1. táblázatot).

6.3.1. táblázat: A teljes alkalmazotti létszám és a teljes szakmunkás létszám a súlyozott és teljeskörűsített mintában, ágazatok szerint, fő13

Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás

37.087 567.002 40.217 1.207.040

Szakmunkás végzettséggel rendelkező szakképzett munkavállalók létszáma, 2011. december 31. 17.296 187.296 19.302 440.623

Összesen

1.851.346

664.517

Ágazatok

Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma, 2011. december 31.


A mintában szereplő összes alkalmazottból 5918 fő dolgozik a legfeljebb 9 fős mikrovállalkozásoknál, 7830 fő a 10-19 fős kisvállalkozásoknál, 20.096 fő a 20-49 fős, közepes méretű vállalatoknál, 290.232 fő az 50-249 fős cégeknél és 1.527.270 fő a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál (lásd a 6.3.2. táblázatot).

13

Az alkalmazásban állók száma nem egyezik meg az adott időszakban foglalkoztatottak számával, mivel az utóbbi kategóriába az egyéni vállalkozók is beletartoznak, az „alkalmazásban állók” fogalma pedig csak a munkáltatójukkal főállású munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra terjed ki. A foglalkoztatottak száma tehát nagyobb az alkalmazottak számánál, Magyarországon 2012 első negyedévében ez 3.791.300 fő volt. (Forrás: KSH) MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 71/197

6.3.2. táblázat: A teljes alkalmazotti létszám és a teljes szakmunkás létszám a súlyozott és teljeskörűsített mintában, létszám-kategóriák szerint, fő

x-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250-x fő

5.918 7.830 20.096 290.232 1.527.270

Szakmunkás végzettséggel rendelkező szakképzett munkavállalók létszáma, 2011. december 31. 4.232 4.782 10.621 146.371 498.512

Összesen

1.851.346

664.517

Létszám-kategóriák

Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma, 2011. december 31.


6.3.1. A várható létszámváltozás mértéke 12 hónapon belül Megyei bontásban a budapesti illetve a Győr-Moson-Sopron és Pest megyei vállalkozások körében lehet a legnagyobb létszámnövekedésre számítani: rendre 3922, 2770, illetve 1879 fős növekedést mutatnak az adatok a következő egy évre. Az adatok alapján egyik megyében sem számíthatunk a szakképzett munkaerő létszámának csökkenésére. A legkisebb létszám-növekedési előrejelzést idén is Tolna megyében találhatjuk, ahol is mindössze 33 fős szakmunkás létszámnövekedést jeleztek előre a vállalatok 12 hónapos időtávon (tavaly 38 fő volt ez az adat). A régiók közül idén is Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a becsült létszámnövekedés (5802 fő, illetve 3651 fő), míg Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon körülbelül 400-500 fős növekedést várhatunk a vállalati becslések alapján (lásd a 6.3.1.1. ábrát).


72/197

6.3.1.1. ábra: Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, régiók szerint, fő (2009: N=5956, 2010: N=5770, 2011: N=6043, 2012: N=6735) Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, régiók szerint, fő 2009

fő

2010

2011

9000

2012 8242

8000 7000 5802

6000 4739

5000

3651

4000 3065 2196

3000 2000 1000

873 897 431 328

474 448

1272 1347 498 500

1107 906 765 346

255

-222

0 -1000

804

2040 1668

1549 1464 1118

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl


NyugatDunántúl


Külföldi tulajdonhányad szerint a többségi, vagy tisztán külföldi tulajdonú cégek fogják várhatóan a legnagyobb keresletet támasztani a szakképzett munkaerő iránt a következő 12 hónapban (7268 fő) (lásd a 6.3.1.2. ábrát). A legkisebb kereslet pedig az olyan vegyes tulajdoni hátterű vállalkozások felől várható, amelyek döntően hazai kézben vannak, összhangban az elmúlt évek tapasztalataival.


73/197

6.3.1.2.

ábra:

Az

összes

várható

létszámváltozás

12

hónapon

belül,

külföldi

tulajdonhányad szerint, fő (2009: N=5956, 2010: N=4680, 2011: N=4580, 2012: N=5048)

Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, külföldi tulajdonhányad szerint, fő fő

2009

2010

2011

10000

2012 9296 7787

8000

7268 5658

6000 4442

4507

4042

4000

2000

1654 369 -827

0 Nincs külföldi tulajdon a cégben

44

228

kisebbségi: kevesebb, mint 50 százalék

többségi, vagy tisztán külföldi tulajdonú a cég

-2000


A 6.3.1.3. ábrán látható, hogy az ágazatok szerinti megoszlás szerint a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén működő cégek tervezik a legnagyobb mértékű létszámbővítést (7565 fő, illetve 5437 fő). A mezőgazdaság és az építőipar területén tevékenykedő vállalatokra jellemző a legmérsékeltebb létszámbővítési szándék (340 és 245 fő). A korábbi évek eredményeire visszatekintve megállapíthatjuk a mezőgazdaság és az építőipar vállalatai illetve a szolgáltató szektor és a feldolgozóipar cégei közötti különbségek állandósulását.


74/197

6.3.1.3. ábra: Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, ágazatok szerint, fő (2009: N=5956, 2010: N=5770, 2011: N=6045, 2012: N=6735) Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül, ágazatok szerint, fő 2009

fő

2010

2011

2012

9000 8037 7565

8000 7000

6219

6000

5443

5320

5437

5000 4000

3383

3373

3000 2000 1000

164 113 294 340

59

322 247 245

0 Mez őgazdaság

Feldolgozóipar

Építőipar

Szolgáltatás



75/197

6.3.2. A várható létszámváltozás mértéke 3 éven túl, de 4 éven belül Megyei bontásban 4 éves távlatban is a Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyei vállalkozások körében várható a leginkább, hogy növekedni fog a szakképzett munkaerő iránti

kereslet

a

kérdőíves

felmérés

eredményei

létszámnövekedés 1985 fő, illetve 1139 fő.

alapján:

a

prognosztizált

Legkisebb növekedést a Tolna megyei

vállalatok jeleztek előre, 15 főt. A 6.3.2.1. ábrán látható, hogy a régiók közül várhatóan Nyugat-Dunántúlon fog leginkább megnövekedni a szakképzett munkaerő iránti kereslet 3 éven túl, de 4 éven belül, (3209 fő), legkevésbé pedig Dél-Alföldön (297 fő). Figyelemre méltó a prognosztizált kereslet drasztikus visszaesése Közép-Magyarországon az elmúlt évek során.

6.3.2.1. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, régió szerint, fő (2010: N=5770, 2011: N=6040, 2012: N=6735) Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, régiók szerint, fő 2010

2011

2012

fő 12000 9997 10000 8000 6000 4294 4000 1915 2002 2000

3209

2184 1242 923 297

577542 306

516

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

1632 1338 723

1895 1093

1747

1542 1412

0 ÉszakMagyarország

KözépDunántúl


NyugatDunántúl



76/197

Külföldi tulajdoni hányad szerint a tisztán hazai, illetve a többségében vagy tisztán külföldi tulajdonú cégek jelezték a következő 3 éven túlra, de 4 éven belülre vonatkozóan a legnagyobb várható létszámnövekedést (3794 fő, illetve 4862 fő). Az éves nettó árbevétel szerinti bontásból az derül ki, hogy a 4. évben az egy milliárd forint feletti bevétellel rendelkező vállatok tervezik végrehajtani a legnagyobb mértékű létszámbővítést, méghozzá 6324 fővel, ami messzemenően meghaladja a többi bevételi kategóriában

előrejelzett

létszámváltozás

mértékét,

ahogy

azt

már

évek

óta

tapasztalhatjuk. Az eggyel alacsonyabb bevételi kategóriába (500 millió és egy milliárd forint között) tartozó vállalatoknál ez az adat csupán 470 fő. Az évi 5 millió forintot el nem érő bevételből gazdálkodók esetében pedig a szakképzettek létszámának 32 fős csökkentése várható (lásd a 6.3.2.2. ábrát).

6.3.2.2. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, éves nettó árbevétel szerint, fő (2010: N=3549, 2011: N=3463, 2012: N=3706) Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, az éves nettó árbevétel kategóriái szerint, fő 2010

2011

2012

fő 14000

12781

12000 10000 8000 6324 6000

5685

4000 2000 0 -2000

18

40 34 9

146 11332

-1 -32 5 millió forint 5 és 10 millió 10 és 50 alatt között millió között

1236 740 470

217193494

471 227 139

798 403 379

50 és 100 millió között

100 és 250 millió között

250 és 500 500 millió és millió között egy milliárd között

egy milliárd forint felett



77/197

Az ágazatok szerinti vizsgálatból az látható, hogy a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén működő cégek tervezik az adatfelvételt követő 4. évben a leginkább megnövelni szakképzett munkaerő iránti keresletüket (6166 fővel illetve 2907 fővel). Az építőipari cégek tervezik legkisebb arányban növelni a szakképzett munkaerő létszámát a 4 év során, 104 fővel (lásd a 6.3.2.3. ábrát). Ugyanakkor az is világosan látható, hogy a vállalkozások 4 éven túli munkaerő-keresleti előrejelzéseiket is jelentősen lecsökkentették 2010-hez képest. Ez a csökkenés ugyanakkor leginkább a szolgáltatásokat érinti, akárcsak 12 hónapos időtávon, de a visszaesés mértéke lényegesen nagyobb 4 éves távlatban. A rövid távú várakozásokat illetően azonban némileg javuló tendenciát tapasztalhatunk idén a tavalyi adatfelvétel eredményeihez képest, de hosszú távon még ugyanez nem mondható el. 6.3.2.3. ábra: Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, ágazatok szerint, fő (2010: N=5770, 2011: N=6042; 2012: N=6735) Az összes várható létszámváltozás 3 éven túl, de 4 éven belül, ágazatok szerint, fő 2010

fő

2011

2012

10000

9171

8765

9000 8000 7000

6166

6000

5162

5115

5000 4000 2907

3000 2000 1000

817 337 204

199

Mezõgazdaság

Feldolgozóipar

439

104

Építõipar

Szolgáltatás



78/197

7. A kínálat és a kereslet becslése – összefoglaló adatok 7.1. A várható kínálat és kereslet kvantitatív jellemzői

A részletesebb elemzések előtt érdemes az előrejelzéseket átfogóan áttekinteni, és a szakképzés kibocsátásának várható szakmaszintű munkaerő-piaci illeszkedését megyei és országos szinten is elemezni. A 7.1.1. táblázat tartalmazza az országos, szakmánkénti szakiskolai kibocsátásra vonatkozó előrejelzéseket14 a megfelelő munkaerő-piaci keresleti adatokkal egyetemben. Ezek alapján a kínálat és kereslet eltéréseit is bemutatja a táblázat valamint figyelembe veszi az adott szakmában az effektív (ténylegesen jelentkező) munkaerő-piaci kínálatot is; tehát azon végzett diákok részarányát, akik ugyan az adott szakmában végeznek várhatóan, de feltehetően sosem fogják a szakmájukat használni a munkaerő-piacon. Természetesen itt olyan illusztratív adatokról van szó, amelyek az első lépést jelentik csak a lokális munkaerőpiacokon érvényes keresleti és kínálati helyzet elemzéséhez. Elsősorban azért, mert itt – ahogy a bevezetőben is említettük – mind a keresleti, mind a kínálati oldalon becsült adatok állnak rendelkezésünkre, nem pedig olyan adatok, amelyek azt mutatnák, hogy egy adott szakmában ténylegesen hányan lépnek ki a jövőben a lokális munkaerőpiacra és ténylegesen hány főt is fognak foglalkoztatni ebben a szakmában ugyanott. Másodsorban az alábbiakban először országosan aggregált adatokat közlünk, amelyek éppen az amúgy ténylegesen működő lokális munkaerőpiacok kínálati és keresleti viszonyait és különbségeit takarják el. Harmadsorban azért, mert a keresleti oldalon nem áll módunkban az egyik legfontosabb paraméter, a kínált bérek figyelembe vétele. Mégis pusztán illusztratív jelleggel érdemes az alábbi aggregált adatokat (szakmánkénti adatokat országos

aggregáltsággal és

megyei adatokat a különböző szakmák

összevonásával) áttekinteni, mert néhány később tapasztalt eredmény értékelésében

14

A kilépők számának becslésében az előrehozott szakképzés rendszerében végző tanulók is bennefoglaltatnak. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 79/197

segíthet az aggregált adatok ismerete. Az egyik legfontosabb következtetése a 7.1.1-es táblázatnak, hogy számszerűleg és országosan összességében több diák végez szakiskolában, mint ahány szakmunkás végzettségű munkást a versenyszféra vállalatai felvenni terveznek a következő 3-4 évben. A korábbi felvételek során tapasztaltakkal ellentétben a munkaerő-kínálat és kereslet viszonya is hasonló: bár tavaly még a munkaerő-piaci keresletnél jóval alacsonyabb volt a szakiskolát végzettekből összeálló effektív munkaerő-kínálat, idén már az effektív munkaerő-kínálat is meghaladja a munkaerő-piaci keresletet.


80/197

7.1.1. táblázat: Becsült kínálat és kereslet képzettségek szerint, fő – országosan kínálat Beiskolázás szakiskola és szakközépiskola szakképző évfolyamára 2013/2014, fő (becslés)

Kilépés, szakiskolából és szakközépiskolából – 2015, fő (becslés)

Szakács-3381103 Szociális gondozó3376201 Kőműves-3158215 Pincér-3381102

5771,49

6093,61

2706,2

3127,96

2718,1 3180,51

3127,63 3337,89

Fodrász-3381501

2827,12

kereslet

eltérés Szakiskolai kibocsátás és kereslet 20152016-as országos szakmánkénti eltérése (becslés)

Munkaerőkínálat és kereslet 20152016-es országos szakmánkénti eltérése (becslés)

496,08

5597,53

4756,61

0

3127,96

185,65 705,57

2941,97 2632,31

2818,35

266,41

2551,94

2406,09

2143,22

178

1965,22

1666,66

1887,05

1349,24

-59,06

1946,1

1408,3

1846,5

1644,77

1417,79

0

1644,77

1417,79

1801,29

1604,49

1057,36

0

1604,49

1057,36

Bútorasztalos-3354301

2022,95

2085,62

1284,74

512,98

1572,65

771,77

Cukrász-3381101 Logisztikai ügyintéző5434502 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser-5581201 Jogi asszisztens-5534601 Sportedző (sportág megjelölésével)-5281301 Üzleti szakügyintéző5534301 Informatikai rendszergazda-5448103 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő3158209

1707,21

1741,86

1501,48

213,52

1528,34

1287,96

1919,13

1709,47

1126,54

186,41

1523,06

940,13

1690,87

1506,14

1298,29

29,48

1476,65

1268,81

1621,74

1444,57

4,08

1440,49

1582

1409,17

0

1409,17

2182,54

1944,09

591,7

1352,39

1504,71

1340,32

15,33

1324,99

1190,47

1287,04

64,77

1222,27

Általános ápoló-5472301

1315,04

1171,37

0

1171,37

Egészségügyi asszisztens-5272001

1304,03

1161,56

0

1161,56

Masszőr-5272601

1274,51

1135,27

0

1135,27

Vendéglős-5281102 Kereskedelmi menedzser5534501

1158,26

1031,72

889,34

0

1031,72

889,34

1444,06

1286,29

847,67

262,41

1023,89

585,26

Képzések nevei – OKJ kód

Pénzügyi-számviteli ügyintéző-5234401 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó-3358204 Protokoll és utazásügyintéző-5481202 Marketing- és reklámügyintéző-5234201

Adott szakma Vállalakozások effektív munkakínálatának kereslete, 2015részét képezők 2016, fő száma, fő (becslés) (becslés)

5252,69

2236,25 2877,26

1056,66

2050,6 2171,68

991,89


81/197

A 7.1.1. táblázat folytatása Kínálat

Kereslet


Beiskolázás szakiskola és szakközépiskola szakképző évfolyamára 2013/2014, fő (becslés)


Pék-cukrász-3354105

1097,45

977,55

730,23

1070,9

1241,5

1019,27

964,24

858,9

1103,02

982,52

931,02

829,31

Autószerelő-5152501

1094,01

974,49

Grafikus-5421109 Burkoló-3358203 Irodai asszisztens3334601 Ügyviteli titkár-5434601 Villanyszerelő-3352204

908,99 757,88

809,69 807,15

908,04

854,95

886,59 1579,99

789,73 1692,62

Panziós, falusi vendéglátó-3181201

501,83

Kereskedelmi ügyintéző5234104

Eltérés Szakiskolai kibocsátás és kereslet 20152016-as országos szakmánkénti eltérése (becslés)


16,47

961,08

713,76

314,09

927,41

705,19

4,08

854,82

172,14

810,38

20,57

808,73

647,06

166,11

808,37

480,95

577,11

7,78 11,25

801,91 795,91

565,87

61,21

793,73

1409,95

0 966,5

789,73 726,12

443,45

779,14

671,62

69,9

709,24

601,72

713,66

635,69

418,92

-50,76

686,46

469,69

Ács, állványozó-3358201 Kereskedelmi menedzserasszisztens5534502 Kereskedő-5234105

584,63

645,8

461,75

30,05

615,75

431,7

601,28

535,59

352,95

0

535,59

352,95

651,96

580,73

382,7

58,99

521,74

323,71

Kertész-3162201

447,49

561,93

50,28

511,66

Informatikus-5448104 Pék-3354104 Hegesztő-3152111 Általános rendszergazda5548101 Dísznövénykertész3362201 Szabó-3354205 Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó-3152120 Kommunikátor-5521301 Autóelektronikai műszerész-5252501 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző5234405 Számítógép-szerelő, karbantartó-3352301 Újságíró, konferanszié5432101

567,28 476,12 1028,4

505,3 592,12 1431,05

12,15 168,88 1009,47

493,15 423,24 421,58

453,08

403,58

0

403,58

443,86

395,36

0

395,36

1106,8

1185,95

795,48

390,46

474,24

556,85

166,53

390,33

427,34

380,65

0

380,65

415,3

369,93

-5,31

375,24

836,15

744,8

385,04

359,76

639,04

569,23

232,47

336,76

375,77

334,71

0

334,71

Szerkezetlakatos3152124 Web-programozó5548104 Gépgyártástechnológiai technikus-5452101 Kozmetikus-5281501

Adott szakma effektív Vállalakozások munkakínálatának kereslete, 2015részét képezők 2016, fő száma, fő (becslés) (becslés)

806,65

442,32 1174,89

245,63

634,5

273,44 165,42

250,94


82/197


Kereslet

Eltérés




CAD-CAM informatikus5448101

354,54

315,81

0

315,81

Fogtechnikus-5472401

404,33

360,15

46,22

313,94

Közlekedésüzemvitelellátó-5284101

344,42

306,79

0

306,79

Gazda-3362102

225,6

296,3

0

296,3

Gyógypedagógiai asszisztens-5414001

331,51

295,29

0

295,29

326,93

291,22

5,63

285,58

268,89

273,12

10,59

262,53

289,18

257,59

184,18

1,19

256,4

182,99

274,37

244,39

161,06

0

244,39

161,06

Mentőápoló-5272301

257,82

229,65

0

229,65

Erdésztechnikus-5462301

257,78

229,61

0

229,61

Ötvös-5421113

252,36

224,79

0

224,79

248,61

221,45

2,82

218,63

305,7

272,3

226,82

64,39

207,91

162,44

249,51

222,25

182,47

15,5

206,75

166,97

261,53

232,96

174,02

29,37

203,58

144,64

460,37

410,07

252,61

206,83

203,25

45,78

210,89

239,43

158,98

41,73

197,7

117,25

207,19

184,56

113,69

0

184,56

113,69

199,82

177,99

0

177,99

202,58

180,45

4,7

175,74

195,2

173,87

0

173,87

176,75

157,44

0

157,44

174,05 162,99

185,51 145,18

28,63 0

156,88 145,18

177,73

158,32

20,48

137,84

Informatikai alkalmazásfejlesztő5448102 Lótartó és -tenyésztő3162104 Magasépítő technikus5458203 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő-3321502

Parképítő és -fenntartó technikus-5462201 Elektronikai technikus5452301 Mérnökasszisztens5581001 Élelmiszeripari technikus5454101 Épületasztalos-3158208 Motor- és kerékpárszerelő-3352501 Fa- és bútoripari technikus-5454302 Klasszikus zenész5421204 Épületgépészeti technikus-5458206 Agrártechnikus-5462102 Vállalkozási ügyintéző5234402 Kárpitos-3354204 Festő-5421108 Laboratóriumi technikus5452401


203,71

148,15

114,28

Szakiskolai kibocsátás és kereslet 20152016-as országos szakmánkénti eltérése (becslés)


203,71

143,44


83/197

85,65



Erősáramú elektrotechnikus-5452201 Erdészeti szakmunkás3162301 Környezetvédelmi technikus-5485001 Bőrdíszműves-3354201 Fényképész és fotótermék-kereskedő5221301 Mozgóképgyártó szakasszisztens-5534101 Édesipari termékgyártó3354101 Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus-5452502 Borász-3362101 Dekoratőr-5421104 Textilműves-5421116 Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens-5234703 Épületgépészeti rendszerszerelő-3158221 Energiatermelő és hasznosító technikus5454402 Természet- és környezetvédelmi technikus-5485002 Agrártechnológus5562102 Keramikus-5421110 Vadgazdálkodási technikus-5462501 Külkereskedelmi üzletkötő-5434101 Elektromos gép- és készülékszerelő-3152201 Vasúti járműszerelő5152502 Állattenyésztő és állategészségügyi technikus-5462103 Könyvkötő-3152701 Földmérő, térképész és térinformatikai technikus5458101 Statisztikai és gazdasági ügyintéző-5246201



150,08

133,69

126,15

Kereslet



0

133,69

111,36

131,12

0

131,12

133,49

118,91

0

118,91

104,06

117,7

0

117,7

128,95

114,86

0,59

114,28

113,3

100,92

0

100,92

31,31

27,89

20,84

-67,16

95,05

87,99

115,12

102,54

84,19

8,27

94,27

75,92

53,39 105

95,23 93,52

71,14

3,25 3,27

91,97 90,25

67,88

100,38

89,41

0

89,41

99,48

88,61

4,08

84,53

80,14

83,1

68,23

3,27

79,83

64,96

76,4

68,05

55,87

0

68,05

55,87

80,1

71,35

5,11

66,24

71,84

63,99

0

63,99

66,3

59,06

0

59,06

62,63

55,79

0

55,79

60,76

54,12

35,66

0

54,12

35,66

58,94

52,5

43,74

0

52,5

43,74

46,04

41,01

27,23

0

41,01

27,23

43,27

38,55

0

38,55

53,42

47,58

9,99

37,59

41,44

36,92

0

36,92

39,59

35,27

0

35,27


111,36


84/197



Települési környezetvédelmi technikus-5485101 Finommechanikai műszerész-3152107 Tetőfedő-3158217 Könnyűipari technikus5454201



38,66

34,44

72,76

64,81

33,12

29,5

31,31

27,89

31,31

27,89

30,39

27,07

21,17

29,8

29,46

Kereslet




0

34,44

53,21

34,45

30,36

18,76

21,09

0

29,5

21,09

0

27,89

0

27,89

0

27,07

22,26

3,53

26,27

18,73

26,24

19,6

0

26,24

19,6

29,47

26,25

21,87

1,42

24,83

20,45

27,62

24,6

0

24,6

29,47

26,25

17,3

2,55

23,7

14,75

24,87

22,15

14,71

0

22,15

14,71

23,93

21,32

0

21,32

Radiográfus-5272504

21,18

18,87

0

18,87

Vízműkezelő-3185306

0

17,97

0

17,97

Szárazépítő-3158223

13,81

16,99

12,15

0

16,99

12,15

Kőfaragó, műköves és épületszobrász-3158214

6,44

16,68

11,93

0

16,68

11,93

Ügyviteli szakügyintéző5534602

18,43

16,42

4,08

12,34

Ortopédiai eszközkészítő5154201

12,89

11,49

0

11,49

Optikai üvegcsiszoló3172501

11,97

10,66

0

10,66

Agrármenedzserasszisztens-5562101

9,21

8,21

0

8,21

Könyvesbolti eladó5234106 Bútorműves-5421103 Tartósítóipari termékgyártó-3354106 Tejtermékgyártó-3354107 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő-3152114 Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens5472503 Látszerész és fotócikkkereskedő-5272501 Hajózási technikus5484101 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző-5434701

18,38

8,75


85/197

18,38

8,75


Kereslet




Gépjármű-mechatronikus3152506

0

7,82

5,19

0

10,94

43,29

38,56

9,21

8,2

5,53

4,92

14,74

13,13

3,68

3,28

1,84

1,64

9,21



0

7,82

5,19

9,11

4,52

6,42

4,59

32,12

32,62

5,94

-0,5

3,28

4,93

4,1

0

4,92

4,1

9,39

9,04

4,08

0,34

0

3,28

1,09

0

1,64

1,09

8,2

6,13

7,16

1,05

-1,03

44,19

39,37

28,15

38,47

0,89

-10,32

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4,08

-4,08

-4,08

91,14

81,18

66,65

93,7

-12,52

-27,06

6,45

5,74

4,78

20,4

-14,65

-15,61

47,88

42,65

62,82

-20,17

Energetikus-5252205

70,91

63,16

83,46

-20,3

Vegyipari technikus5452402

202,64

180,5

201,44

-20,94

Gipszmintakészítő3121501

0,92

0,82

22,75

-21,93

Állattenyésztő-3162103

57,1

79

111,3

-32,3

Gumiipari technológus3354302

17,5

15,59

52,98

-37,39

Mechatronikuskarbantartó-3152301 Automatikai technikus5452304 Biztonságtechnikai szerelő, kezelő-3186102 Másoló- és irodagép műszerész-5152101 Kályhás-3158213 Gyakorlati oktató5514601 Kishajóépítő, karbantartó-3154305 Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó-3354102 Bádogos-3158207 Bányaipari technikus5454401 Hangszerkészítő és javító-5421501 Távközlési technikus5452303 Műszakicikk-kereskedő5134101 Üzemeltető gépésztechnikus-5452105 Távközlési és informatikai hálózatszerelő-3352302 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus5462104


51,86


86/197

-31,6

A 7.1.1. táblázat folytatása kínálat


kereslet



146,4

130,41

108,63

0

7,82

eltérés Szakiskolai kibocsátás és kereslet 20152016-as országos szakmánkénti eltérése (becslés)


172,23

-41,83

-63,6

5,19

53,24

-45,42

-48,05

3,37

126,69 83,46

-76,68 -79,36

-80,09


Mechatronikai technikus5452305 Gépjárműkarosszériakészítő, javító-3152505 Cipész, cipőkészítő, cipőjavító-3354202 Épületlakatos-3158210 Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító3152101

18,42 4,61

50,01 4,1

354,53

393,95

507,68

-113,73

Porcelánkészítő és -festő3321501

31,29

27,87

145,51

-117,64

21,18

18,87

15,72

138,44

-119,57

-122,72

39,61

35,28

29,39

180,95

-145,67

-151,57

36,85

32,82

299,53

-266,71

11,05

9,84

341,4

-331,56

409,76 762,47

464,24 948,01

346,79 778,32

926,62 2494,28

-462,37 -1546,27

-579,83 -1715,96

162,97 1557,98

145,16 1750,39

120,92 1437,07

2324,68 4125,57

-2179,52 -2375,18

-2203,76 -2688,5

Elektromechanikai műszerész-3352101 Robbanásbiztos berendezés kezelője3152205 Nyomdai gépmester5221303 Műanyag-feldolgozó5252102 Húsipari termékgyártó3154101 Géplakatos-3152110 Mechatronikai műszerész5252303 Gépi forgácsoló-3152109 Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő-3152108 Szerszámkészítő3352108 Bolti eladó-3134101

41,43

62,69

51,47

2552,61

-2489,91

-2501,14

251,36 3863,03

259,06 4688,27

212,69 3089,57

2823,73 11057,63

-2564,67 -6369,36

-2611,04 -7968,06

Összesen

86607

86414

40614

37914

48500

7479

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012, KIR-STAT Megjegyzés: a statisztikai korrekció miatt egyes szakmákban 0 és 1 közé csökkent a kínálat vagy a kereslet, ezek a szakmák továbbra is szerepelnek az adatbázisban, de 0-ra kerekített értékkel.


87/197

A 7.1.1. táblázat legfontosabb következtetése, hogy összességében országosan a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Továbbá a korábbi évek tapasztalatai és ezen adatok alapján kijelenthetjük, hogy amennyiben a teljes KIR-STAT adatbázis és így a teljes szakiskolai kibocsátás problémamentesen kódolható lenne, akkor még nagyobb országos túlkínálatot találnánk. Ezen felül lényeges azt a lényeges konklúziót is levonhatjuk, hogy a végzett tanulók jelentős része várhatóan mégsem jelenik meg szakmájuk munkaerőpiacán, de még így összességében is a vállalatok a szakemberek túlkínálatát tapasztalhatják majd. Az országos túlkínálati adat mögött jelentős részben néhány magas túlkínálatú szakma áll, ezek a szakács (3381103), a szociális gondozó (3376201), a kőműves (3158215), a pincér (3381102), és a fodrász (3381501). A legnagyobb túlkínálatú szakmák listája a tavalyi adatfelvétel eredményeihez képest tehát alapvetően megváltozott. A legnagyobb túlkeresletű szakmák esetében megállapítható, hogy a 2010-ben jelentős túlkínálatú, de 2009-ben jelentős túlkereslettel jellemezhető bolti eladó (3134101) szakma idén – a 2011es

eredményekhez

hasonlóan

–

a

legnagyobb

túlkereslettel

bír.

Mellette

a

szerszámkészítő (3352108), a gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő (3152108), a gépi forgácsoló (3152109) és a mechatronikai műszerész (5252303) szakmák esetében várható jelentős túlkereslet. E szakmák esetében tavalyi kutatásunk során is hasonló következetéseket vonhattunk le. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat és -kereslet 2015-2016-os országos szakmánkénti eltérésének becslése (7.1.1. táblázat utolsó oszlopa) azt szemlélteti, hogy eltérő munkaerő-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Ez azok arányát mutatja az adott szakiskolában végzett kohorszon belül, akik effektíve megjelennek az adott szakma munkaerő-piacán; tehát például kilépőnek számítanak azok, akik továbbtanulnak vagy inaktívak lesznek vagy nem találnak semmilyen munkát 9 hónappal a végzést követően. Részletesebben erről az arányról lásd Makó (2012). Ez által világosan bemutatható, hogy még azon szakmákban is csak a frissen végzett szakmunkások töredéke helyezkedik el, amelyekben jelentős a munkaerő-piaci hiány (7.1.1. és 7.1.2. ábrák). Ezt a jelenséget néhány esetben úgy jellemezhetjük, hogy egyszerre áll fent szakmunkások hiánya és túlkínálata ugyanabban a szakmában. Az e MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

88/197

mögött meghúzódó okokat sajnos nem állt módunkban felderíteni, de valószínűsíthető, hogy a végzős szakmunkások tudásának minőségével lehetnek problémák, valamint a lokális

munkaerő-piacok

közötti

alacsony

mobilitás

okozhatja

az

anomáliákat.

Elképzelhető, hogy az egyéb, magasabb bért kínáló szakmákban helyezkednek el a diákok vagy munkákat vállalnak el. Ugyanakkor belátható, hogy az adott szakma munkaerő piacán való megjelenés nem csupán a diákok szándékaitól és képességeitől függ, hanem az adott szakma lokális munkaerő-piacán megjelenő kereslettől is. Tehát sok végzett szakiskolai diák eleve más szakmában kereshet állást amennyiben világos számára, hogy nincs kereslet az adott szakmában az adott lokális munkaerő-piacon. Belátható, hogy magasabb kereslet esetén a szakmában maradási arány is magasabb lehet, vagyis az effektív kereslet alkalmazkodhat a kínálathoz. Ennek fényében csak óvatosan szabad értelmezni a 7.1.1. és 7.1.2. ábrákat. Az elmúlt három év eredményeit összevetve arra fontos következtetésre jutunk, hogy az egyes évek eredményei közötti átfedés, tehát a becslések évek közötti perzisztenciája közepesen erős. A legnagyobb abszolút túlkeresletű és túlkínálatú 20-20 szakmát vizsgálva kijelenthető, hogy 2010 és 2012 között a maximálisan lehetséges 40 átfedésből 10 esetben esett ugyanaz a szakma a legszélsőségesebb eltérésű 20 szakma közé mindhárom évben; továbbá 12 estben történt ez két év során. Tehát összesen az esetek 55%-ában beszélhetünk az eredmények évek közötti konzisztenciájáról. Néhány esetben előfordult (2 eset), hogy egy szakma az egyik évben szélsőségesen túlkínálatos volt, majd pedig erős túlkeresletet becsültünk vagy pedig fordítva. Ugyanakkor ezek esetében felvethető, hogy egymáshoz jelentős részben közel eső szakmák közötti átválthatóság avagy átjárhatóság okozza a becslési eljárás pontatlanságát. Továbbá, a becslés eredményeiben meglévő évek közötti eltérések legnyilvánvalóbb oka a munkaerőpiacot is megrázkódtató gazdasági válság lehet, hiszen a magyar gazdaság mély válságba került 2009-ben, amiből 2012-ig sem tudott teljes mértékben kikerülni.


89/197

7.1.1. ábra: A legnagyobb túlképzéssel jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és a nélkül 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Szakács-3381103* Szociális gondozó-3376201* Kőműves-3158215* Pincér-3381102* Fodrász-3381501* Pénzügyi-számviteli ügyintéző-5234401* Festő, díszítő, mázoló és tapétázó-3358204* Protokoll és utazásügyintéző-5481202* Marketing- és reklámügyintéző-5234201* Bútorasztalos-3354301* Cukrász-3381101* Logisztikai ügyintéző-5434502* Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser5581201* Jogi asszisztens-5534601* Sportedző (sportág megjelölésével)-5281301* Üzleti szakügyintéző-5534301* Informatikai rendszergazda-5448103* Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő-3158209* Általános ápoló-5472301* Egészségügyi asszisztens-5272001* Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2015-2016-os országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaerő-kínálat és -kereslet 2015-2016-os országos szakmánkénti eltérése (becslés)

Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintű arányszám, amely jelezné azok arányát a végzősökön belül, akik az effektív munkaerő-kínálat részét képezik. Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012, KIR-STAT, és KERESLET_TANULO_2012 MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

90/197

7.1.2. ábra: A legnagyobb hiánnyal jellemezhető szakmák esetében a kínálat és kereslet várható eltérése országosan, várhatóan szakmájukban 9 hónapon belül effektív munkaerő kínálatot jelentők arányának figyelembevételével és a nélkül. -9000 -8000 -7000 -6000 -5000 -4000 -3000 -2000 -1000

0

Bolti eladó-3134101 Szerszámkészítő-3352108 Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő-3152108 Gépi forgácsoló-3152109 Mechatronikai műszerész-5252303 Géplakatos-3152110 Húsipari termékgyártó-3154101 Műanyag-feldolgozó-5252102* Nyomdai gépmester-5221303* Robbanásbiztos berendezés kezelője-3152205 Elektromechanikai műszerész-3352101 Porcelánkészítő és -festő-3321501* Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító-3152101* Épületlakatos-3158210 Cipész, cipőkészítő, cipőjavító-3354202* Gépjárműkarosszéria-készítő, javító-3152505 Mechatronikai technikus-5452305 Gumiipari technológus-3354302* Állattenyésztő-3162103* Gipszmintakészítő-3121501* Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2015-2016-os országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaerő-kínálat és -kereslet 2015-2016-os országos szakmánkénti eltérése (becslés)

Megjegyzés: A csillaggal jelölt szakmák esetén nem áll rendelkezésre szakmacsoport szintű arányszám, amely jelezné azok arányát a végzősökön belül, akik az effektív munkaerő-kínálat részét képezik. Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012, KIR-STAT, és KERESLET_TANULO_2012 MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 91/197

Mivel sem a teljes várható munkaerő-piaci keresletet sem a teljes várható szakiskolai kibocsátást nem tudtuk feltérképezni, ezért ki kellett zárnunk a fentebbi elemzésből azon szakmákat, amelyekben csak keresleti vagy csak kínálati becslésünk volt. Azért tettünk így, mert nem tudhatjuk, hogy adathiány vagy ténylegesen hiányzó kereslet, illetve kínálat áll az eredmények mögött. A teljesség kedvéért felsoroljuk azokat a szakmákat, melyekben csak keresleti vagy csak kínálati előrejelzést tudtunk meghatározni (lásd. 7.1.2. és 7.1.3. táblázat). Meg kell jegyeznünk, hogy a KIR-STAT adatbázis csak az iskolarendszerben oktatott szakmákra vonatkozó adatokat tartalmazza, így az e körön kívül eső szakképesítések esetében az adathiány tényében biztosak lehetünk – e szakmákat külön elemezzük a 7.1.1. alfejezetben.


92/197

7.1.2. táblázat: Azon szakmákban várható kereslet és kínálat, melyekben csak kínálati előrejelzést tudtunk meghatározni kínálat

kereslet

eltérés

Képzések nevei - OKJ kód

Beiskolázás szakiskola és szakközép-iskola szakképző évfolyamára 2013/2014, fő (becslés)


Vállalakozások kereslete, 2015-2016, fő (becslés)

Szakiskolai kibocsátás és kereslet 20152016-os országos szakmánkénti eltérése (becslés)

Karosszérialakatos-3152503 Rendőr-5286106 Gyermekgondozó-nevelő-5476102 Hangtechnikus-5421302

858,14 821,31 460,51 387,74

1078,55 731,58 410,2 345,38

0 0 0 0

1078,55 731,58 410,2 345,38

Sportszervező, -menedzser-5281302

344,45

306,82

0

306,82

Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó5576101 Járműfényező-3152502 Alkalmazott fotográfus-5421101

343,45

305,93

0

305,93

251,37 321,43

304,4 286,31

0 0

304,4 286,31

Moderátor-5521302

320,51

285,5

0

285,5

Idegenvezető-5481201

286,4

255,11

0

255,11

Népi kézműves-3121502 Táncos-5421207 Szociális segítő-5476201 Postai ügyintéző-5284102 Családpedagógiai mentor-5476101 Rendészeti asszisztens-5534603 Divat- és stílustervező-5421107 Mozgóképi animációkészítő-5421303 Biztonságszervező I.-5486101

221,04 243,12 243,08 240,36 239,44 232,09 229,33 229,32 180,58

253,16 216,56 216,53 214,1 213,28 206,74 204,28 204,26 160,85

0 0 0 0 0 0 0 0 0

253,16 216,56 216,53 214,1 213,28 206,74 204,28 204,26 160,85

Pedagógiai asszisztens-5214001 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó-3352202 Ifjúságsegítő-5576201 Szociális szakgondozó-5476202

179,62

160

0

160

177,75

158,33

0

158,33

157,49 157,49

140,28 140,28

0 0

140,28 140,28

Színész II.-5221202

154,73

137,83

0

137,83

Elektronikai műszerész-3352201

137,16

134,68

0

134,68

Vasútüzemvitel-ellátó-5284104 Államháztartási szakügyintéző-5534401 Légiutas-kísérő-5484102 Ápolási asszisztens-3372301 Csecsemő- és gyermekápoló-5472302 Jazz-zenész-5421203

148,24 133,53 116,95 116,03 107,76 101,3

132,05 118,94 104,18 103,35 95,99 90,24

0 0 0 0 0 0

132,05 118,94 104,18 103,35 95,99 90,24

Lakberendező-5221401

95,8

85,33

0

85,33

Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat megjelölésével)-5286301

91,11

81,15

0

81,15


93/197


kereslet

eltérés





77,37

68,91

0

68,91

75,52

67,27

0

67,27

69,99

62,34

0

62,34

64,5

57,45

0

57,45

Díszlet- és jelmeztervező asszisztens-5421105

57,11

50,87

0

50,87

Közlekedésépítő technikus-5458202

56,17

50,03

0

50,03

Repülőgép-szerelő-5252504 Szobrász-5421115

55,26 54,33

49,22 48,39

0 0

49,22 48,39

Szíjgyártó és nyerges-3154202

52,49

46,76

0

46,76

Takarító-3181401

46,04

41,01

0

41,01

Vízügyi technikus-5485301 Szórakoztató zenész II.-3121201 Népzenész-5421205 Fényképész és fotótermék-kereskedő-5121301 Fegyverműszerész-3186301 Egyházzenész-5421202 Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő3358202 Mélyépítő technikus-5458204 Légtechnikai rendszerszerelő-3152203

41,42 39,6 28,54 26,7 25,79 25,77

36,9 35,28 25,42 23,79 22,97 22,96

0 0 0 0 0 0

36,9 35,28 25,42 23,79 22,97 22,96

22,1

19,69

0

19,69

19,34 16,58

17,23 14,77

0 0

17,23 14,77

Színháztechnikus, szcenikus-5452104

15,66

13,95

0

13,95

Rehabilitációs tevékenység terapeuta-5472601

13,81

12,3

0

12,3

Műtárgyvédelmi munkatárs-5421112 Üvegműves-5421117

11,97 11,97

10,67 10,67

0 0

10,67 10,67

Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész-5252209

11,06

9,85

0

9,85

Melegüzemi technikus-5452103

11,05

9,84

0

9,84

Repülőgépműszerész-5252502 Díszműkovács-5421106 Színesfém-feldolgozó-3152125 Agrárkörnyezetgazda-5262101 Építőanyag-ipari technikus-5454301 Képzési szakasszisztens-5514001

11,05 10,13 5,52 0 0 0

9,84 9,02 4,92 0 0 0

0 0 0 0 0 0

9,84 9,02 4,92 0 0 0

Közlekedésautomatikai műszerész-5252302

0

0

0

0

Orvosi elektronikai technikus-5452302

0

0

0

0


Automatikai műszerész-5252301 Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus-5462101 Szűcs, szőrme- és bőrkonfekcionáló-3354207 Informatikai statisztikus és gazdasági tervező5548102


94/197



kereslet

eltérés





Porcelánfestő és -tervező asszisztens5421114 Szövő-3354206 Vésnök-5421502 Víz- és szennyvíztechnológus-5485302

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Zománcműves-5421118

0

0

0

0

Összesen

9285,47

8734,49

0

8734,49



95/197

7.1.3. táblázat: Azon szakmákban várható kereslet és kínálat, melyekben csak keresleti előrejelzést tudtunk meghatározni kínálat


Járműipari fémalkatrészgyártó-3152128 Kéményseprő-3381401 Korrózió elleni védőbevonat készítője3352104 Kötő- és varrógép műszerész-3152118 Kultúrcikk-kereskedő5234107 Lovastúra-vezető5281202 Munkaerőpiaci szervező, elemző-5434503 Műtőtechnikus-5272502 Távközlési műszerész3352303 Telekommunikációs asszisztens-5548103 Útépítő-3158218 Üvegcsiszoló-3154309 Vasúti pályamunkás3184102 Építő- és szállítógépszerelő-3152103 Járműgépészeti szerelő, javító, karbantartó3152507 Molnár-3354103 Vendéglátó eladó3381104 Vegyipari technológus5552402 Személyes ügyfélszolgálati asszisztens-5234702 Haszongépjármű vezető3184101 Molnár-3354103 Összesen

kereslet

eltérés



Kilépés, szak-iskolából és szakközép-iskolából – 2015, fő (becslés)

Vállalakozások kereslete, 20152016, fő (becslés)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8,27

-8,27

0

0

20,35

-20,35

0

0

25,54

-25,54

0

0

49,91

-49,91

0

0

70,77

-70,77

0

0

117,86

-117,86

0

0

131,85

-131,85

0 0

0 0

6980,45 7405

-6980,45 -7405



96/197

7.1.1. Az iskolarendszeren kívüli képzések várható országos kereslete az egyes szakmák esteiben Adatfelvételünk idei hullámában a vállalatok olyan szakmák iránti keresletüket is jelezhették, amelyeket az iskolarendszeren kívül oktatnak. Mivel a kínálati oldal felméréséhez

használt

KIR-STAT

adatbázisból

kinyerhető

információk

csak

az

iskolarendszerben oktatott szakképesítésekre terjednek ki, ezen szakmák estében a képzési helyek kibocsátásnak felmérését megfelelő adatok hiányában nem tudtuk elvégezni. A 7.1.1.1. táblázatban szakmánként összesítettük az iskolarendszeren kívül oktatott szakképesítések iránt várható országos keresletet.


97/197

7.1.1.1.

táblázat:

Azon

szakmákban

várható

országos

kereslet,

amelyeket

iskolarendszeren kívül oktatnak

Kereskedő, boltvezető-3334101

Vállalkozások kereslete, 2015-2016, fő (becslés) -10,47

Adatbázis adminisztrátor-5448201

0

Atomerőművi gépész-5252201

0

Bányászati gépkezelő-3154401

0


Betonelemgyártó-3158201

0

Biztosítási tanácsadó-5434302

0

Csatornamű-kezelő-3185301

0

Csővezetéképítő-3158202

0

Elektrolakatos és villamossági szerelő-3154402

0

Élelmezésvezető-5281101

0

Élelmiszeripari gépsor- és rendszerüzemeltető-3352102

0

Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs-5234701

0

Építési műszaki ellenőr I.-6158201

0

Építményszerkezet-szerelő-3158203

0

Építményzsaluzat-szerelő-3158205

0

Erdőgazdasági gépkezelő-3152104

0

Fonó, kötő és nemszőtt-termék gyártó-3354203

0

Fürdőüzemi gépész-3185303

0

Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó-3152501

0

Halász, haltenyésztő-3162401

0

Ingatlanfenntartó, karbantartó-3158211

0

Késes, köszörűs, kulcsmásoló-3152115

0

Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője-5252401

0

Közterületfelügyelő-5286103

0

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő-3185304

0

Mezőgazdasági kovács-3352106

0

Műszaki termékminosítő-5252001

0

Nyomtatványfeldolgozó-5121302

0

Olvasztár-3152121

0

Papírgyártó és -feldolgozó-3154307

0

Piacfelügyelő-5234109

0

PR ügyintéző-5234202

0

Robbantómester-5254401

0

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő-5434506

0

Szerkesztő munkatársa-5221305

0

Targonca- és munkagépszerelő-3152504

0

Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó-5434305

0

Társasházkezelő-5281401

0

Töltőállomás-kezelő-3134103

0


98/197

az

A 7.1.1.1. táblázat folytatása

Tűzvédelmi előadó-5286107

Vállalkozások kereslete, 2015-2016, fő (becslés) 0

Vájár-3154404

0


Vegytisztító, kelmefestő, mosodás-3381402

0

Építményszigetelő-3158204

1,19

Könnyűipari géprendszer üzemeltetője-3352105

2,54

Multimédia-alkalmazás fejlesztő-5421304

2,55

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő-3381502

2,82

Inszeminátor-3164101

4,31

Üveges és képkeretező-3158219

4,52

Biztosításközvetítő-5234302

5,11

Munkavédelmi technikus-5486201

5,11

Szita-, tampon- és filmnyomó-3121301

6,54

Autó- és motorkerékpár-kereskedő-5234101

7,35

Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő-3334103

8,16

Mérlegképes könyvelő-5434402

17,12

Valutapénztáros és valutaügyintéző-5134304

25,55

Üveggyártó-3154310

25,88

Hulladéktelep-kezelő-3385301

26,37

Vas- és acélfeldolgozó-3152127

35,79

Hőtechnikai berendezéskezelő-3152202

38,74

Tisztítás-technológiai szakmunkás-3185307

39,94

Szállodai portás, recepciós-5481203

53,84

Kalapos, sapka- és kesztyűkészítő-3154201

54,9

Finommechanikai gépkarbantartó, gépbeállító-3152106

56,56

Biztonsági őr-3186101

58,76

Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető-3152105

77,49

Hőkezelő-3152112

81,92

Banki-, befektetési termékértékesítő-5234301

96,26

Állatgondozó-3162101

124,04

Szabász-5154202

125,96

Öntő-3152123

150,5

Ipari anyagvizsgáló-5252101

158,22

Mezőgazdasági gépkezelő-3152119

183,58

Gépipari minőségellenőr-5452001

184,33

Raktáros-3134102

215,75

Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő-3334102

387,52

CNC-forgácsoló-3152102

829,26

Építő- és anyagmozgató gép kezelője-3158206

1465,55

Összesen

4564,03

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012 Megjegyzés: a statisztikai korrekció miatt egyes szakmákban 0 és 1 közé csökkent a kereslet, ezek a szakmák továbbra is szerepelnek az adatbázisban, de 0-ra kerekített értékkel.


99/197

A táblázat alapján megállapítható, hogy az iskolarendszeren kívül oktatott szakmák iránti kereslet közel 60%-a három szakma köré koncentrálódik, ezek a mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő (3334102), a CNC-forgácsoló (3152102) és az építő- és anyagmozgató gép kezelője (3158206). Érdemes e szakmák esetében feltárni, hogy az országnak pontosan mely területein várható irántuk jelentős kereslet. A 7.1.1.2. táblázatban összesítettük tehát e három képzés keresleti becsléseit megyei és régiós szinteken. 7.1.1.2. táblázat: A három legkeresettebb iskolarendszeren kívül oktatott szakma végzettjei iránti becsült kereslet megyénként és régiónként, fő Vállalkozások kereslete, 2015-2016, fő (becslés) megyék és régiók

CNC-forgácsoló3152102

Építő- és anyagmozgató gép kezelője-3158206

Budapest

0

385,04

Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő3334102 0

Pest Közép-Magyarország

109,44 109,44

843,87 1228,91

0 0

Fejér

43,13

27,2

0

Komárom-Esztergom

0

0

0

Veszprém Közép-Dunántúl

8,25 51,38

8,63 35,83

0 0

Győr-Moson-Sopron

116,23

61,99

-10,22

Vas

0

0

0

Zala Nyugat-Dunántúl

9,04 125,28

46,49 108,48

0 -10,22

Baranya

0

0

0

Somogy

102,48

30,74

0

Tolna Dél-Dunántúl

0 102,48

0 30,74

0 0


46,2

0

188,4

Heves

0

3,56

0

Nógrád Észak-Magyarország

71,58 117,78

0 3,56

209,34 397,74

Hajdú-Bihar

245,77

40,37

0


9,83

0

0

Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld

32,77 288,37

0 40,37

0 0

Bács-Kiskun

17,66

17,66

0

Békés

0

0

0

Csongrád

16,88

0

0

17,66

0

Dél-Alföld 34,54 Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012


100/197

A fentebbi táblázat jól szemlélteti, hogy komoly területi különbségek húzódhatnak meg egy-egy

szakma

keresleti

előrejelzése

mögött.

A

mintabolti

értékesítő,

szolgáltatásértékesítő (3334102) szakma esetében csak Észak-Magyarországon várható kereslet, továbbá az építő- és anyagmozgató gép kezelője (3158206) képesítést megszerzők közül a közép-magyarországi régióban működő cégek terveznek a legtöbbet felvenni. A CNC-forgácsoló (3152102) szakma iránti kereslet megoszlása már egyenletesebbnek tekinthető, a legnagyobb munkaerő-felvételre Észak-Alföldön, a legkisebbre pedig Dél-Alföldön lehet számítani e képesítés esetében. Azonban rendkívül óvatosan kell kezelnünk ezen adatokat a becslés már korábban tárgyalt bizonytalanságai miatt, amelyek jelentősége különösen megnő, ha területi egységek és szakmák szerint egyszerre szűkítjük az elemzést. Ahogy finomítjuk az adatok aggregáltsági szintjét, egyre nagyobbá válik ugyanis annak a valószínűsége, hogy azok alapjául akár csak egy-egy cég válasza szolgál.


101/197

7.2. A várható kínálat és kereslet eltérése területi egységenként A 7.2.1. táblázat tartalmazza a megyék és régiók teljes előre jelzett szakiskolai kibocsátását és a teljes becsült munkaerő-piaci keresletet is. Ezek alapján a kínálat és kereslet várható eltéréseit is bemutatja a táblázat térségi szempontból aggregáltan. 7.2.1. táblázat: Becsült szakképzetek iránti kínálat és kereslet megyénként és régiónként, fő kínálat

megyék és régiók

Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

kereslet

eltérés

Beiskolázás Kilépés, Szakiskolai Munkaerőszakiskola szakAdott szakma kibocsátás és kínálat és és iskolából effektív Vállalakozások kereslet kereslet szakközépés munkakínálatának kereslete, 2015-2016-os 2015-2016-os iskola 2015-2016, fő országos országos szakközép- részét képezők szakképző (becslés) szakmánkénti szakmánkénti iskolából – száma, fő évfolyamára eltérése 2015, fő (becslés) eltérése 2013/2014, (becslés) (becslés) (becslés) fő (becslés) 22801 21612 8102 9270 12342 -4240 3861 3560 1769 6991 -3431 5200 26662

25171

9871

16261

8910

961

4472 2978 2968 10418 5742 2025 2605 10373 2923 2990 2168 8081

4159 2873 2965 9997 5823 1834 2552 10208 3206 3126 2518 8851

2013 1329 1870 5213 2521 951 1363 4834 1575 1696 1403 4674

1235 250 1966 3451 7756 3261 2593 13610 731 1451 84 2266

2924 2623 999 6546 -1933 -1427 -41 -3402 2475 1675 2434 6585

-911 -1294 871 -1333 4454 2378 1404 8236 -900 21 -1031 -1911

6753

6535

2947

1612

4923

-1976

2223 1029 10005 4421

2216 1415 10165 4718

1268 794 5009 2020

544 731 2888 4516

1672 684 7277 202

-404 110 -2268 1818

4506

4651

2187

4793

-142

2329

7387 16314 5171 3357 5512 14039 95892

7764 17133 5067 3188 5367 13622 95148

2433 6640 2449 1639 2171 6259 42499

655 9964 845 212 375 1432 49872

7109 7169 4222 2976 4992 12189 45276

-4676 -529 -1773 -1337 -2821 -5930 -2777

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012, KIR-STAT


102/197

A 7.2.1. táblázat legfontosabb következtetése, hogy rendkívül nagyok az országon belüli eltérések

a

becsült

szakiskolai

kibocsátás

várható

munkaerő-piaci

illeszkedése

tekintetében. Bizonyos régiókban és megyékben (pl. Nyugat-Dunántúl, Pest megye) jelentős szakmunkáshiányra lehet számítani, ugyanakkor a legtöbb régióban és megyében jelentős a várható túlképzés a jelenlegi trendek alapján. Ugyanakkor mindkét táblázatot óvatossággal szabad csak kezelni, mivel mind a megyék szerinti, mind a szakmák szerinti aggregálás jelentős különbségeket takarhatnak el. Ezeket a későbbi fejezetekben tekintjük át. 7.2.1. Az iskolarendszeren kívüli képzések várható kereslete az egyes megyékben és régiókban Érdemes

külön figyelemben

részesítenünk

az iskolarendszeren

kívüli képzések

keresletének alakulását az ország különböző területein. Míg a 7.2.1. táblázat az összes szakma kínálati és keresleti adatainak megyei és régiós szinten történő aggregálásának eredményeit mutatja be, a 7.2.1.1. táblázatban csak az iskolarendszeren kívül megszerezhető szakképesítések várható keresletét mutatjuk be megyénként és régiónként összesítve. A korábban már ismertetett okok miatt ez esetben sem állt módunkban a kínálati oldalt illetően becsléseket tenni. A 7.2.1.1. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy Közép-Magyarországon, a régión belül pedig Pest megyében számíthatnak az iskolarendszeren kívüli szakképesítéseket megszerzők a legnagyobb volumenű munkaerő-felvételre. Ezzel szemben Dél-Alföldön elvétve

terveznek

a

vállalatok

felvenni

iskolarendszeren

kívül

megszerezhető

képzettséggel rendelkező szakembereket. A táblázat alapján továbbá levonhatjuk azt a következtetést, miszerint a vállalkozások iskolarendszeren kívüli képzések iránti várható kereslete csupán töredéke az összes szakma iránti várható keresletüknek.


103/197

7.2.1.1. táblázat: Becsült szakképzetek iránti kínálat és kereslet megyénként és régiónként, fő megyék és régiók


Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

649 1234 1883 239 5 71 315 194 105 192 490 55 208 0 263 383 10 270 663 725 84 33 843 62 0 34 96 4554



104/197

8. A kritikus értékeket meghaladó képzések megyénként és régiónként Az alábbiakban ismertetjük megyénként és régiónként külön-külön azokat a szakmákat, melyek átlépik a már korábban részletezett kritikus értékeket (lásd az 8.1. és 8.2. táblázatokat). A két táblázat nem hasonlítató össze közvetlenül, ami azt jelenti, hogy azok a szakmák, melyek kritikusak megyei szinten, nem feltétlenül kritikusak régiós szinten, és fordítva. Ennek oka, hogy a kritikus értékek meghatározásához felhasznált munkaerő-piaci és szakiskolai előrejelzési adatok eltérnek megyei és régiós szinten. Ez azt jelenti, hogy az egyes régiókban a megyék becsült túlkereslete, illetve túlkínálata erősítheti és ki is olthatja egymást. Egy hipotetikus példával szemléltetve ezt: Baranya megye magas várható szakiskolai kibocsátását egy adott szakmából ellensúlyozhatja Somogy megye magas várható munkaerő-piaci kereslete ugyanabban a szakmában a Dél-dunántúli régióban. Ugyanakkor mindkét megyében, külön-külön kritikus szakmának kategorizálhatjuk az adott szakmát: Baranyában a túlképzés jelent problémát, Somogyban pedig az alacsony szakiskolai kibocsátás. Mindkét táblázat jól mutatja, hogy jelentősek a regionális eltérések az országon belül. Ennek az a következménye, hogy az országos átlagnak megfelelően kialakított kritikus értékek jelentősen eltérő számú kritikus szakmát eredményeznek megyénként és régiónként. Továbbá, a kritikus értékeket átlépő szakmákban várható túlkínálat és túlkereslet mértéke előrebecslésünk alapján jelentősen változik kritikus szakmánként, azonban ennek nagyságát nem tüntettük fel a táblázatban a becslés feltételezett pontatlansága miatt. Ennek okát fentebb részleteztük, a módszertani megállapításoknál. A kritikus értékek meghatározását szemléltetjük néhány régió értékeit grafikusan bemutatva (8.1. és 8.2 ábrák). Ezáltal értelmezhetővé válik pontosan mit is értünk kritikus értékek alatt, és hogy ezek az értékek milyen mértékben ragadják meg a rendkívül szélsőséges várható munkaerő-piaci egyensúlytalanságokat (mind abszolút, mind százalékos megközelítésben). Mivel a korábbi évekkel való összehasonlíthatóság korlátozott a módszertani változások miatt ezért sajnos nem tudunk külön kitérni a kritikus szakmák idősoros elemzésére.


105/197

8.1. ábra: Szakképzetek iránti kínálat és kereslet becsült abszolút és relatív eltérése, DélAlföld, 2015-2016

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012, KERESLET_VALLALAT_2012 KIR-STAT Magyarázat: A vízszintes tengelyen a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérését ábrázoljuk főben. fő A függőleges őleges tengelyen pedig az abszolút eltérést viszonyítjuk a kereslet és a kínálat átlagához. A 2-es es érték azt mutatja mutatja például, hogy az abszolút eltérés kétszerese a kereslet és kínálat átlagának. Az ábrán a körök az egyes szakmákat jelölik.


106/197

8.2. ábra: Szakképzetek iránti kínálat és kereslet becsült abszolút és relatív eltérése, Észak-Alföld, 2015-2016

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012 ERESLET_VALLALAT_2012, KIR-STAT Magyarázat: A vízszintes tengelyen a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérését ábrázoljuk főben. fő A függőleges őleges tengelyen pedig az abszolút eltérést viszonyítjuk a kereslet és a kínálat átlagához. A 2-es es érték azt mutatja mutatja például, hogy az abszolút eltérés kétszerese a kereslet és kínálat átlagának. Az ábrán a körök az egyes szakmákat jelölik.


107/197

8.1. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, megyék szerint, 2012

megye/ szakma

Webprogramozó -5548104 (2011)

Autószerelő -5152501

Haszongépj ármű vezeto3184101 (2011)

Gépgyártós ori gépkezelő, gépszerelő3152108 (2009)

Protokoll és utazásügyin tézo5481202 (2010, 2011)

Marketingés Üzleti szakügyinté reklámügyin zo-5534301 tézo(2009, 5234201 (2009, 2011) 2010, 2011)

(2010-ben kritikusan magas kínálat)

Bács-Kiskun

Jogi asszisztens -5534601 (2010, 2011)

Vendéglátó és idegenforga lmi szakmened zser5581201 (2011)

Grafikus5421109


Sportedző (sportág megjelölésé vel)5281301 (2010, 2011)

Kereskedel mi menedzser5534501

Szociális gondozó3376201 (2009, 2010)

Húsipari termékgyárt ó-3154101 (2009)


Baranya

Békés

BorsodAbaújZemplén

Budapest

Kritikusan magas kínálat (2011-ben is)

Kritikusan magas kínálat


Kritikusan alacsony kínálat

Kritikusan magas kínálat (2009-ben alacsony, 2011-ben magas volt)






(2009-ben kritikusan alacsony kínálat)



Csongrád

Fejér

Győr-MosonSopron


Hajdú-Bihar



108/197

Építő- és anyagmozg ató gép kezelője3158206

Heves


JászNagykunSzolnok

(2009-ben és 2010ben kritikusan magas kínálat)


KomáromEsztergom

Nógrád

Pest

Kritikusan alacsony kínálat (2011-ben is)

Somogy


Kritikusan alacsony kínálat (2010-ben kritikusan magas kínálat) Kritikusan magas kínálat (2009-ben és 2010ben is)

SzabolcsSzatmárBereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Megjegyzés: amennyiben az adott szakma valamely korábbi adatfelvételünk eredménye alapján is kritikusnak számított, a releváns évszámot dőlt betűkkel szedve jeleztük azt. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

109/197


)

8.2. táblázat: Képzések, ahol a becsült kínálat és a becsült kereslet eltérése meghaladja a kritikus értékeket, régiók szerint, 2012

régió/szakma

Építő- és Haszongépjár anyagmozgat mű vezetőó gép 3184101 kezelője(2011) 3158206


Kritikusan alacsony kínálat (2011ben is)

Gépgyártósor Protokoll és Mechatronikai i gépkezelő, utazásügyinté műszerészgépszerelőzo-5481202 5252303 (2011) 3152108



Jogi asszisztens5534601 (2011)

Vendéglátó és idegenforgal mi szakmenedzs er-5581201 (2011)

Szakács3381103 (2009, 2010)

Szociális gondozó3376201 (2010)

Szerszámkés zíto-3352108 (2011)

Webprogramozó5548104

Kritikusan Kritikusan Kritikusan magas kínálat magas kínálat magas kínálat (2009-ben és (2011-ben is) (2011-ben is) 2010-ben alacsony volt)


kritikusan magas kínálat



KözépDunántúl Kritikusan alacsony kínálat

NyugatDunántúl

Dél-Dunántúl




ÉszakMagyarország Kritikusan Kritikusan magas kínálat magas kínálat (2009-ben és (2010-ben is) 2010-ben is) (2010-ben Kritikusan kritikusan magas kínálat (2009-ben és magas 2010-ben is) kínálat)

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Megjegyzés: amennyiben az adott szakma valamely korábbi adatfelvételünk eredménye alapján is kritikusnak számított, a releváns évszámot dőlt betűkkel szedve jeleztük azt. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

110/197

III. Fejezet: Szakképzettek kínálatának kvalitatív jellemzői


111/197

Az eddigiek során a szakképzésből kilépők kínálatának és az irántuk megnyilvánuló keresletnek a kvantitatív jellemzőit tekintettük át. Azonban hasonlóképpen alapvető jelentőségű, hogy a munkaerő-piaci kínálat kvalitatív jellemzőit is feltárjuk. A fentiek mellett ezek jelentik a foglalkoztatás, munkanélküliség, és keresetek megértéséhez a kulcsot (Köllő, 2011, 2009). Ebből kifolyólag az alábbiakban bemutatjuk a szakképzésből frissen kikerülők és a tanulószerződéses képzésben részt vevők vállalati megítélését. A vállalati megközelítést az teszi indokolttá, hogy elsősorban a munkaerő-piaci, tehát vállalati igények kielégítése a célja a szakképzés továbbfejlesztésének. A VÁLLALAT_KERESLET_2012 adatfelvétel versenyszféra vállalatait tartalmazó részének (súlyozott minta, lásd fentebb) segítségével három fő kérdést vizsgálunk meg egy-egy alfejezetbe tagolva: (1) pályakezdők tudásával való vállalati elégedettséget, (2) a pályakezdőkkel nehezen betölthető álláshelyek problémáit, valamint (3) a tanulószerződéses képzés trendjét és alapvető jellemzőit.


112/197

9. Pályakezdők foglalkoztatása és képességei E szakasz célja, hogy bemutassa a vállalkozások pályakezdőkkel való elégedettségét mind általánosságban, mind egyes tudás, illetve készség terület szerint. Ezen eredményeket a tavalyi felmérésünk eredményeinek tükrében értelmezzük. A pályakezdők egyes készségeinek vállalati megítélése direkt útmutatást ad a szakképzés minőségi fejlesztése számára; megmutatja, mely szakmai vagy általános készségek oktatására kell nagyobb hangsúlyt fektetni a szakképzés során annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci igényeket jobban ki tudja elégíteni a szakképzés. A megkérdezett 3915 vállalat közül 1032 (26,3%) foglalkoztatott szakképzésből kilépő pályakezdőt az elmúlt két év során. Ők összesen 8043 pályakezdőt foglalkoztattak. E vállalatok relatív elégedettségét jól mutatja, hogy az elmúlt két év során felvett pályakezdők 73%-át a megkérdezés pillanatában is foglalkoztatták a válaszoló vállalatoknál. Ezzel együtt a felvett pályakezdők foglalkoztatási arányának a megoszlása szélsőséges értékek mentén szóródik: a vállalkozások közel 69%-a az összes olyan pályakezdőt foglalkoztatta a megkérdezés pillanatában, akiket az elmúlt két évben vett fel, míg csaknem 10-10%-uk két kulcs-érték között oszlik meg (9.1. ábra). Vagy minden korábban felvett pályakezdőtől megváltak már (0%), vagy a korábban felvett pályakezdők felét foglalkoztatják (50%).


113/197

9.1. ábra. A megkérdezés pillanatában még foglalkoztatott pályakezdők aránya az elmúlt két évben felvett összes pályakezdőkön belül, vállalati válaszok megoszlása, N=972

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012 Megjegyzés: a vízszintes tengelyen 0-tól 1-ig láthatjuk azt, hogy az adatfelvételkor az elmúlt két évben felvett pályakezdők mekkora hányadát foglalkoztatták az adatfelvételkor. Ha például az elmúlt két évben 15 szakképzett pályakezdőt vett fel egy cég összesen, és az adatfelvételkor 9 főt foglalkoztat közülük, akkor ez a cég a 0,6-os értéknél szerepel az ábrán. A függőleges tengelyen a cégek száma szerepel. Ezek szerint például azon cégek száma, ahol már egy fő sem dolgozik az elmúlt két évben felvett pályakezdő szakmunkások közül, közel 100-ra tehető.

A pályakezdőkkel való vállalati elégedettséget direkt módon is mértük, amikor a válaszolókat megkértük, hogy értékeljék a szakképzésből frissen kilépett pályakezdők felkészültségét (9.2. ábra). A kibontakozó kép nagyjából megegyezik a fentiekben megfogalmazottakkal: a vállalatok túlnyomó része inkább vagy nagyon megfelelőnek találja a szakképzésből kikerülő felvett pályakezdők felkészültségét munkájuk elvégzéséhez. Ez az arány összességében hasonló az elmúlt év eredményéhez.


114/197

9.2. ábra. A pályakezdők felkészültségével való vállalati elégedettség megoszlása, %

A pályakezdők felkészültségével kapcsolatos vállalati elégedettség, százalék Egyáltalán nem megfelelő

2012

3

2011

4

0%

Inkább nem megfelelő

14

Inkább megfelelő

66

21

16

64

20%

40%

Nagyon megfelelő

60%

11

80%

100%

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011, KERESLET_VALLALAT_2012

Legvégül a vállalatoknak a pályakezdők egyes készségeivel és képességeivel való elégedettségét mutatjuk be (9.1. táblázat). Mind a tavalyi, mind az idei felmérés adatait tekintve megállapítható, hogy a pályakezdőknek munka- és élettapasztalatra lenne szükségük illetve az önálló munkavégzés képességét kellene fejleszteniük a vállalatok véleménye alapján. Ugyanakkor a vállalatok számára nem tűnnek kirívóan problémásnak az alkalmazott pályakezdők általános kompetenciái, mint például az olvasási-, számolási- és beszédkészség – az idegennyelv-tudást kivéve –, továbbá az adminisztrációs készségek, a számítógépes tudás, a szociális készségek és a személyes megjelenés.


115/197

9.1. táblázat. Készségek és kompetenciák, melyekkel az elmúlt két évben felvett a szakképzésből kikerülő pályakezdők nem rendelkeznek, az adott készséget vagy kompetenciát említő vállalatok aránya, %, 2011 és 2012. Kompetencia

2011

2012

munka-/ élettapasztalat

58

59

önálló munkavégzés képessége

42

36

idegennyelv-tudás

24

26

felelősségtudat

33

24

munkakultúra, a munkához való hozzáállás

29

24

motiváció, elkötelezettség, lelkesedés

30

20

technikai, feladat-specifikus képességek

16

20

fegyelmezettség

21

16

időbeosztási készség, pontosság

20

16

vezetési, szervezési képességek

17

16

kezdeményező készség

15

15

együttműködési készség

12

10

ügyféllel való bánásmód

13

10

általános tudás, készségek

12

9

irodai, adminisztrációs képességek

10

7

számoláskészség

14

7

szociális készségek, kollégákkal való bánásmód

8

7

anyanyelvi beszédkészség

4

6

személyes megjelenés

4

5

anyanyelvi íráskészség

5

5

felhasználói szintű számítógépes ismeretek/gyakorlat

3

3

olvasási készség

4

2

egyéb

0

0

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2011, KERESLET_VALLALAT_2012

Felmérésünk lehetőséget ad a fentebbi eredmények részletesebb elemzésére. Ennek keretében a megvizsgáltuk, hogy a különböző ágazatokba tartozó cégek hogyan vélekednek a pályakezdők készségeiről (9.3. ábra). Megállapítható, hogy minden szektor esetében a munka-/ élettapasztalat hiánya a legjellemzőbb probléma a pályakezdők kompetenciáit illetően.


116/197

9.3. ábra. Készségek és kompetenciák, melyekkel az elmúlt két évben felvett a szakképzésből kikerülő pályakezdők nem rendelkeznek, az adott készséget vagy kompetenciát említő vállalatok aránya az egyes gazdasági ágakban, %, Magyarország (N=129; 1206; 268; 1944)

Mezőgazdaság

Feldolgozóipar

Építőipar

Szolgáltatás

munka-/ élettapasztalat önálló munkavégzés képessége idegennyelv-tudás felelosségtudat technikai, feladat-specifikus képességek munkakultúra, a munkához való hozzáállás motiváció, elkötelezettség, lelkesedés kezdeményezo készség idıbeosztási készség, pontosság vezetési, szervezési képességek fegyelmezettség általános tudás, készségek irodai, adminisztrációs képességek szociális készségek, kollégákkal való bánásmód együttmőködési készség ügyféllel való bánásmód számoláskészség anyanyelvi beszédkészség anyanyelvi íráskészség felhasználói szintő számítógépes ismeretek/gyakorlat személyes megjelenés olvasási készség 0

10

20

30

40

50

60

70 %



117/197

10. Pályakezdőkkel nehezen betölthető álláshelyek jellemzői A fentiekben tárgyalt kritikus szakmák egyik típusa az, amikor a vállalatok egy üres álláshelyet huzamosabb időn át nem képesek betölteni pályakezdőkkel. Míg a kvantitatív elemzés a kereslet és kínálat kvantitatív, számszerű eltérésein keresztül elemezte ezt a típusú problémát; itt a pályakezdők képességeire és kompetenciáira, tehát a szakképzés kibocsátásának minőségi jellemzőire koncentrálunk. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mert könnyen elképzelhető, hogy egy szakmában megfelelő mennyiségű végzős áll rendelkezésre a végzettségek számát és az álláshelyek szakmáját tekintve, mégis problémát jelent a vállalkozások számára az adott szakmában pályakezdőt felvenni, mivel a szakképzésből kilépők bizonyos képességekben és kompetenciákban hiányt szenvednek. Tehát e hiányok feltárása a szakképzés minőségi fejlesztésére ad iránymutatást, akárcsak az előző alfejezetben (9. alfejezet) vizsgált kérdések. A megkérdezett 3915 vállalat közül 542-nek jelentett problémát megfelelően képzett pályakezdőt találni (a megkérdezettek 14%-a). E vállalatok összesen 293 szakmát jelöltek meg, melyekben nehezen betölthetők az álláshelyek. A leggyakrabban említett 20 szakma (10.1. táblázat) között több olyan szakmát is megtalálhatunk, melyeket kritikus szakmának sorolt be a GVI idén vagy az elmúlt két évben: ilyenek például a szerszámkészítő valamint az építő-és anyagmozgató gép kezelője.


118/197

10.1 táblázat: Alap-szakképesítések, melyekben nehezen betölthető álláshelyeket kínálnak a vállalatok, leggyakrabban említett 20 szakma, N=542 OKJ kód

Alap-szakképesítés megnevezése

Említések száma

3152111

Hegesztő

53

3152110

Géplakatos

50

3152109

Gépi forgácsoló

45

3352204

Villanyszerelő

41

3352108

Szerszámkészítő

32

3354104

Pék

26

3381103

Szakács

25

3154101


20

3152102

CNC-forgácsoló

20

5152501

Autószerelő

19

3354205

Szabó

19

3158206

Építő- és anyagmozgató gép kezelője

18

3134101

Bolti eladó

18

3152124

Szerkezetlakatos

18

3381101

Cukrász

16

3381501

Fodrász

14

3354301

Bútorasztalos

13

3152505

Gépjárműkarosszéria-készítő, javító

13

3381102

Pincér

12

3158221

Épületgépészeti rendszerszerelő

12


E hiányszakmák megértéséhez és a hiány jellegének megismeréséhez feltárjuk azokat a készségeket, amelyek leginkább hiányoznak e hiányszakmákban a pályázó pályakezdőkből. A magyar vállalatok számára leginkább hiányzó 5 kompetencia (10.2. táblázat) a szakmai gyakorlati jártasságot és több általános, a foglalkoztathatósághoz tágabban köthető képességet (pl.: munkafegyelem, munkakultúra, problémamegoldó képesség) ölel fel.


119/197

10.2. táblázat: Legfontosabb kompetenciák, melyek megszerzése problémát jelent a magyar vállalatok számára a nehezen betölthető szakmák körében, 2012, %, N=542 Kompetencia megnevezése

Kompetenciát megemlítő vállalatok aránya

szakmai gyakorlati jártasság

86

önálló munkavégzés képessége munkakultúra

67 45

szakmai elméleti alapok

44

problémamegoldó képességek

43


A pályakezdőkkel nehezen betölthető álláshelyek esetében a legjobban hiányolt készségeket külön vizsgáltuk az érettségizett és az érettségivel nem rendelkező pályakezdőt igénylő álláshelyek körében (lásd 10.1. ábra). Megállapítható, hogy mind az érettségizettek, mind az érettségizetlenek körében a leggyakrabban említett hiányosság a szakmai gyakorlati jártasság. Továbbá egyértelműen kijelenthető, hogy a megkérdezett vállalatok az érettségizetlen pályakezdők esetében gyakrabban tapasztalnak készségbeli hiányosságokat, mint érettségizett társaiknál. Ez egybe cseng a szakképzés minőségi hiányosságainak korábbi elemzéseivel is, melyek az érettségit adó képzések relatív jobb minőségét mutatják ki.


120/197

10.1.

ábra.

Érettségivel

rendelkező

és

nem

rendelkező

pályakezdő

szakmunkások

készséghiányainak megnevezése, darab

Érettségivel rendelkező és nem rendelkező pályakezdő szakmunkások készséghiányainak megnevezése, db érettségivel nem rendelkező

érettségivel rendelkező 358

szakmai gyakorlati jártasság 218


443

137

munkakultúra

305

120


310

83

munkafegyelem

324 134

szakmai elméleti alapok korszerű műszaki ismeretek

96

idegennyelv-tudás

95

475

262 214 214

164 144

technikai, feladat-specifikus képességek 31


184

40


159

21


144

gazdasági ismeretek

29

számoláskészség

25

95 90

9


103

17

irodai adminisztrációs képességek felhasználói szintű számítógépes ismeretek/gyakorlat

95

28

79

9


87

professzionális számítógépes ismeretek/gyakorlat

24

olvasási készség

20

0

53 53 100

200

300

400

500 db


121/197


Az öt legtöbb említést kapó hiányzó készséget ágazatonkénti és régiós bontásban is megvizsgáltuk, ezúttal azt tanulmányozva, hogy az egyes készségeket a releváns kérdésekre válaszoló

cégek

megállapíthatjuk,

hány

százaléka

hogy

komoly

említi

legalább

eltérések

egyszer.

tapasztalhatóak

Az

az

ágazatokat

egyes

tekintve

hiánykészségek

említéseinek arányaiban, azonban a szakmai gyakorlati jártasság a leggyakoribb hiány minden szektorban (lásd 10.3. táblázat). Regionális bontás szerint is érvényesek ezen megállapítások (lásd 10.4. táblázat) – figyelemre méltó, hogy az észak-magyarországi cégek mindegyike megjelölte a szakmai gyakorlati jártasságot, mint hiánykészség. 10.3. táblázat: Az öt legtöbb említést kapó hiánykészség megnevezésének aránya gazdasági áganként, % (N=22; 280; 37; 203) Mezőgazdaság

Feldolgozóipar

Építőipar

Szolgáltatás

szakmai gyakorlati jártasság önálló munkavégzés képessége munkafegyelem

87

96

69

75

55

66

74

69

41

39

65

41

munkakultúra

37

41

36

52


59

39

77

43


10.4. táblázat: Az öt legtöbb említést kapó hiánykészség megnevezésének aránya régiónként, % (N=57; 35; 45; 50; 77; 202; 76)

szakmai gyakorlati jártasság önálló munkavégzés képessége munkafegyelem munkakultúra szakmai elméleti alapok

DélAlföld

DélDunántúl

ÉszakAlföld

ÉszakMagyarors zág

KözépDunántúl

KözépMagyarors zág

NyugatDunántúl

79

83

79

100

63

93

90

70

64

65

61

56

74

66

37

36

43

40

26

49

45

44

42

38

32

29

54

50

32

34

40

60

38

49

42



122/197

11. Tanulószerződéses foglalkoztatás néhány jellemzője E szakaszban a megkérdezett vállalatok szemszögéből tekintjük át a tanulószerződéses képzést: (1) a tanulószerződés képzés főbb jellemzőit – a tanulók száma, megoszlása, kifizetett bérek, és lemorzsolódási arány; (2) e képzési forma nyújtásának, illetve nem nyújtásának okait; valamint (3) a tanulószerződéses képzés általános vállalati megítélését. A tanulószerződéses foglalkoztatás tekintetében egyértelműen növekvő trendet figyelhetünk meg a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén (11.1. ábra). Ezt a markáns trendet a gazdasági válság és a nyomában kibontakozó negatív munkaerő-piaci tendenciák sem tudták megtörni. Ez nem mondható el a mezőgazdaságról és az építőiparról, ahol stagnált a tanulószerződéses diákok száma.


123/197

11.1. ábra. Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok száma a mintában, szektorok szerinti megoszlás, 2007/2008-2011/2012, fő A tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok száma az egyes szektorokban, fő Mezőgazdaság

Feldolgozóipar

Építőipar

Szolgáltatás

fő 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012


Sok diák számára, különösen a hátrányos családi háttérrel rendelkezők számára a tanulószerződéses képzés egyik fő motiváló tényezője a képzési idő alatt kapott juttatás lehet. E tekintetben a 1993. évi LXXVI. törvény meghatározza, hogy e juttatásnak el kell érnie legalább a mindenkori minimálbér 20%-át, illetve 40%-át hiány szakképesítések esetében. Tehát a tanulószerződéses diákok havi juttatásának 2011 során legalább 15 600, illetve 31 200 forintnak kellett lennie. A mintába került vállalatok átlagosan 17680 forint juttatást adtak a tanulószerződéses diákjaiknak. Érdekes módon az érettségivel járó szakképesítéseket tanulók 16992 forint, míg az érettségi nélkülieket tanulók 17868 forint átlagos juttatást kaptak.


124/197

11.1. táblázat. Átlagos tanulószerződéses juttatás szakmánként, 2011/2012, forint, N=1467 OKJ kód

Szakma megnevezés

5462501

Vadgazdálkodási technikus

Átlagos tanulószerződéses juttatás (2011/12) 73500

3352204

Villanyszerelő

48480

3184101


40000

3152102

CNC-forgácsoló

34455

5252102

Műanyag-feldolgozó

33500

5281501

Kozmetikus

29199

5452105

Üzemeltető gépésztechnikus

25740

3152109

Gépi forgácsoló

23931

3158221

Épületgépészeti rendszerszerelő

23365

5458203

Magasépítő technikus

23350

3158215

Kőműves

22571

3158207

Bádogos

22537

3358201

Ács, állványozó

22533

3152111

Hegesztő

22360

5452301

Elektronikai technikus

22000

5452305

Mechatronikai technikus

22000

5485001

Környezetvédelmi technikus

22000

3152205

Robbanásbiztos berendezés kezelője

21953

5462301

Erdésztechnikus

21741

3158223

Szárazépítő

20480

3352108

Szerszámkészítő

20214

3152124

Szerkezetlakatos

20049

3354302


20003

3152108


20000

3354106

Tartósítóipari termékgyártó

19720

3152503

Karosszérialakatos

19655

5458206

Épületgépészeti technikus

19348

3152110

Géplakatos

19048

5454302

Fa- és bútoripari technikus

18982

5452502

Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus

18886

3381501

Fodrász

18517

3158209

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő

18450

5454101

Élelmiszeripari technikus

18335

3352301

Számítógép-szerelő, -karbantartó

18315

5434502


18100

3154303

Ipari üvegműves

18000

3358203

Burkoló

17670

3358204

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó

17631

3158213

Kályhás

17475

3334601

Irodai asszisztens

17400

3354205

Szabó

17345

3152101

Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító

17262

3158208

Épületasztalos

17259

5472401

Fogtechnikus

17181

3152119

Mezőgazdasági gépkezelő

17000


125/197

5152501

Autószerelő

16912

3321501

Porcelánkészítő és -festő

16900

3162301

Erdészeti szakmunkás

16740

5581001

Mérnökasszisztens

16740

3134101

Bolti eladó

16660

3381102

Pincér

16135

5281102

Vendéglős

16064

3334102

Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő

16000

5421113

Ötvös

16000

5421501

Hangszerkészítő és -javító

16000

5481203

Szállodai portás, recepciós

16000

3354104

Pék

15950

5452101

Gépgyártástechnológiai technikus

15899

3158210

Épületlakatos

15800

3152120

Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó

15715

5462201

Parképítő és -fenntartó technikus

15700

3381103

Szakács

15648

3354204

Kárpitos

15645

3352501

Motor- és kerékpárszerelő

15644

3362201

Dísznövénykertész

15600

5154202

Szabász

15600

5448103


15600

3152505

Gépjárműkarosszéria-készítő, javító

15455

3381104

Vendéglátó eladó

15300

5252501


15277

3162101

Állatgondozó

15267

5272501

Látszerész és fotócikk-kereskedő

15019

3158214

Kőfaragó, műköves és épületszobrász

15000

5462104

Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus

15000

3381101

Cukrász

14930

5281301

Sportedző (sportág megjelölésével)

14880

5221303

Nyomdai gépmester

14681

3354202

Cipész, cipőkészítő, cipőjavító

14491

3354301

Bútorasztalos

14422

3181201

Panziós, falusi vendéglátó

14303

3154101


14301

3354105

Pék-cukrász

14242

5221301

Fényképész és fotótermék-kereskedő

14236

5234105

Kereskedő

13988

5134101

Műszakicikk-kereskedő

13785

3354201

Bőrdíszműves

13538

5486101

Biztonságszervező I.

13440

3172501

Optikai üvegcsiszoló

13303

3134104

Vegyesiparcikk-kereskedő

13105

3152123

Öntő

13020

5234201

Marketing- és reklámügyintéző

13000

3334101

Kereskedő, boltvezető

12600

3354107

Tejtermékgyártó

11821


126/197

3152701

Könyvkötő

11187

5272001

Egészségügyi asszisztens

0

5452402

Vegyipari technikus

0

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012 Megjegyzés: a táblázatban szaggatott vonallal jelöltük a juttatás törvényi minimumát.

A megkezdett tanulószerződéses képzést a 2011/2012-es tanévben a diákok 80,19%-a fejezte be sikeresen a képzést folytató vállalatok bevallása szerint (11.2. ábra). Ez az adat nem kimondottan meglepő, ha összevetjük a szakképzés egészére jellemző sikerességi aránnyal: a legutolsó rendelkezésre álló adat az 1998/1999-es tanévre vonatkozó 82,7%, ami a szakközépiskolákban 97%-os és a szakiskolákban 68,4%-os (Liskó, 2003). A tanulóképzéses sikerességi arányban szerepet játszhat a fent tárgyalt havi juttatás is, erre enged következtetni a juttatás és a sikerességi arány közötti gyenge pozitív korreláció.


127/197

11.2. ábra. A megkezdett tanulószerződéses képzés befejezésének sikerességi aránya, 2011/2012-es tanév, %, N=1377


Megállapíthatjuk,

hogy

a

tanulószerződéses

képzésben

részt

vevő

diákok

száma

összességében emelkedett az elmúlt években a gazdasági válság ellenére is. A későbbi években azonban ez a tendencia megtorpanhat, továbbá mint láthattuk a 11.1. ábrán, bizonyos ágazatokban már most is stagnálás tapasztalható, ezért érdemes már most elemezni a vállalatokat mozgató motivációkat. A tanulószerződéses képzésből való kimaradás okait idén eltérő módszerekkel vizsgáltuk a tavalyi felméréshez képest – a válaszadók egy egytől ötig tartó skálán osztályozhatták a kimaradás hátterében álló tényezők jelentőségét, míg az elmúlt évben csak az okok megjelölésére volt lehetőségük –, ezért az évek közötti összehasonlítás nem lehetséges. Megállapíthatjuk, hogy leginkább az oktatói háttér és a jelentkezők hiányára panaszkodtak a MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

128/197

válaszadók, míg legkisebb mértékűnek a szakképző iskolára visszavezethető okokat tartották (11.3. ábra). 11.3. ábra. A tanulószerződéses képzésből való kimaradás vállalati mozgatói, 2012, pontszám, 1163
nincs oktatói háttér, kapacitás

3,21

nincs jelentkező, nem keresték fel ezügyben a céget

3,00

bonyolult az adminisztráció

2,77

alacsony az igény a szakmunkások iránt, csak képzett szakembereket keresnek

2,62

nem tudok eleget a tanulószerződéses képzésről

2,59

nincs a cég profiljához illő szakképzés

2,53

a vállalkozás mérete miatt

2,53

túlságosan költséges a képzés a hasznaihoz képest

2,50

2,29

nem megfelelő tanulói hozzáállás a munkához

2,18

rosszak a tapasztalataink a tanulókkal

a cég rossz üzleti helyzete

1,91

most nem képeznek, de tervezik vagy már folyamatban van

1,79

1,71

a szakképző iskolára visszavezethető okok

,00

,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50 pont

Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012 Megjegyzés: 5 pont – teljes mértékben egyetért; 1 pont – egyáltalán nem ért egyet


129/197

A tanulószerződéses képzésbe való bekapcsolódás vállalati okait idén szintén eltérő kérdőívszerkesztési technikával vizsgáltuk, ami problémássá teszi a korábbi eredményekkel való összehasonlíthatóságot. Az idei eredmények alapján egyértelműen megjelenik a jövőbeli munkaerő-igények kielégítésének a motivációja, míg a legkisebb mértékben az adminisztráció egyszerűségére vonatkozó állítással értettek egyet a vállalatok. 11.4. ábra. A tanulószerződéses képzésbe való bekapcsolódás vállalati okai, pontszámok átlagai, N=1386; 1401; 1439; 1414; 1388; 1408; 1409

A tanulószerződéses képzésbe való bekapcsolódás vállalati okai

A jövő munkavállalóit képezzük.

4,39

Megmutathatjuk a tanulóknak, mi hogyan dolgozunk.

4,16

Szükségünk van fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomba.

3,86

Így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak vagyunk a munkavállalók felé.

3,16

Nehezen tudunk megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni.

2,95

2,18

Így olcsó munkaerőhöz jutok.

Egyszerű az adminisztráció.

1,98

0

1

2

3

4

5 pont


A kérdéseinkre válaszoló vállalatok döntő mértékben látták úgy, hogy a kereskedelmi és iparkamara elegendő információt szolgáltat és hogy a tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát (11.5. ábra). A többi kérdésben hasonló mértékűen közepes erősségben értettek egyet az állításokkal a vállalatok. 2011 és 2012 között nem találtunk jelentős eltéréseket.


130/197

11.5. ábra. A tanulószerződéses képzés általános megítélése, 2011-ben és 2012-ben, válaszok átlaga

A tanulószerződéses képzés általános megítélése 2011

2012

A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról.

4,16 4,45

A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát.

3,13

A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő.

3,07

3,57

3,12

3,07

A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek.

3,03

3,18


3,00 ,00 ,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 pont


Megállapíthatjuk továbbá, hogy a vállalatok tapasztalata szerint a tanulók után elszámolható költség-normatíva a ténylegesen felmerülő költségeknek mintegy kétharmadát fedezi – tehát a tanulószerződéses képzés nyújtása a cégek részéről anyagi vállalásokkal is jár.


131/197

IV. Fejezet: A közszféra szakképzettek iránti várható kereslete


132/197

12. Közszféra – az önkormányzati tulajdonban levő közterület-fenntartással, vízgazdálkodással és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok adatfelvételéről Eredeti szándékaink szerint a közszféra és a versenyszektor szakképzettek iránti várható keresletét egységesen vizsgáltuk volna Ezt azonban nem tehettük meg, ugyanis nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amelyik a közszféra teljes alkalmazotti létszámát és az intézményszámokat intézménytípusonként (pl.: egészségügyi intézmény, rendfenntartó erők) tartalmazta volna. Ennek következtében nem állt módunkban a mintát súlyozni és teljeskörűsíteni, így nem tudunk következtetéseket megfogalmazni a teljes sokaság szakképzettek iránti várható keresletére. További problémát jelentett, hogy a közszféra intézményeinek mintája rendkívül kicsi (N=11 a 3 éves előrejelzések esetében) így csak pontatlan következtetések megfogalmazását tette volna lehetővé akkor is, ha tudjuk súlyozni és teljeskörűsíteni. A korábbi felmérések tapasztalatai alapján a közszféra felmérését azon intézményekre fókuszáltuk, amelyeknél viszonylag magas válaszadási arányt vártunk az előrejelzési kérdésekre. Így a teljes közszféra felmérése helyett csupán az önkormányzati tulajdonban levő közterület-fenntartással, vízgazdálkodással és egyéb települési szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatokra szűkítettük a felmérést. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a lekérdezettek köre ennél tágabb, ugyanis a terepmunka során a válaszmegtagadó cégek pótlása miatt a közszféra más tevékenységű intézményeivel is készültek interjúk. Az érvényes előrejelzések arányait a 12.1. táblázat mutatja. A minta kis elemszáma valamint a fenti alapvető probléma következtében a közszféra adatbázisa csupán illusztratív jellegű, az adatokat csak személyes interjúk során begyűjtött információkkal együtt lehetséges értelmezni. Továbbá a közszféra várható keresletének becslése olyan alapvető problémákkal is terhelt, mint például a kormányzati szabályozás fordulatai, amelyek hatásai jóval markánsabban érintik e cégeket a versenyszférában működő vállalatoknál.


133/197

12.1. táblázat: A közszféra intézményeinek várható szakmunkás keresletre vonatkozó érvényes válaszainak száma és aránya, régiónként (N=67)

Régió

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Országosan összesen

érvényes előrejelzések száma egy éven belüli időtávon, darab 2 4 3 1 2 3 4 19

érvényes előrejelzések aránya egy éven belüli időtávon, % 28,6 40 25 12,5 20 33,3 36,4 28,4

érvényes előrejelzések száma három éven túli időtávon, darab 1 3 1 0 0 3 3 11

érvényes előrejelzések aránya három éven túli időtávon, % 14,3 30 8,3 0 0 33,3 27,3 16,4


Az alábbiakban röviden bemutatjuk a közszféra keresletének adatbázisát. A kutatás kiegészítő adatbázisában megtalálható az érvényes választ adó közintézmények szakmánkénti kereslete (az adatbázist kérés esetén az MKIK GVI-től lehet megszerezni). A mintába került közintézmények megoszlása régiók között eltéréseket mutat, ami ezen intézmények területileg egyenlőtlen eloszlására vezethető vissza. A legnagyobb arányban a Nyugat-Dunántúlon működő önkormányzati és állami cégek kerültek be a mintába (12.2. táblázat). 12.2. táblázat: A közszféra intézményeinek régiók szerinti megoszlása (N=67) Régió

felkeresett közintézmények száma

felkeresett közintézmények megoszlása, %

10 8 9 11 10 7 12 67

14,9 11,9 13,4 16,4 14,9 10,4 17,9 100,0

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Országosan összesen Forrás: KERESLET_VALLALAT_2012


134/197

13. A közszféra várható keresletének kvantitatív jellemzése A közintézmények által keresett szakmunkás szakmák listája (13.1. és 13.2. táblázatok) jól mutatja, hogy ezen intézmények kereslete több esetben olyan szakmákra irányul, melyek a versenyszférában is keresettek. Ez azt jelenti, hogy a szakmunkások iránti teljes kereslet felméréséhez szükséges lenne a közszféra felmérése is. Továbbá a közszféra kereslete kiterjed számos olyan szakmára is, amelyek jellemzően a közintézményekben keresettek, mint például az általános ápoló, a csatornamű-kezelő, a parképítő és –fenntartó technikus, a közútkezelő és a vízműkezelő.

13.1. táblázat: Szakmák listája, amelyekben 12 hónapon belül várhatóan változni fog a szakmunkás kereslet és keresett létszám (N=19) Szakma megnevezése – OKJ kódja Építő- és anyagmozgató gép kezelője - 3158206 Csatornamű-kezelő - 3185301 Általános ápoló - 5472301 Vízműkezelő - 3185306 Parképítő és -fenntartó technikus - 5462201 Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító - 3152101 Közútkezelő - 3158216 Kertész - 3162201 Víz- és szennyvíztechnológus - 5485302 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő - 3158209 Haszongépjármű vezető - 3184101 Hulladéktelep-kezelő - 3385301 Dísznövénykertész - 3362201 Pénzügyi-számviteli ügyintéző - 5234401 Vendéglátó eladó - 3381104 Épületgépészeti rendszerszerelő - 3158221 Kőműves - 3158215 Laboratóriumi technikus - 5452401 Logisztikai ügyintéző - 5434502 Autóelektronikai műszerész - 5252501 Villanyszerelő - 3352204 Ingatlanfenntartó, karbantartó - 3158211 Épületasztalos - 3158208 Autószerelő - 5152501 Gépjárműkarosszéria-készítő, javító - 3152505 Géplakatos - 3152110 Összesen

Várható kereslet 23 19 11 10 8 7 6 5 5 4 4 4 3 3 3 2 1 1 1 -2 -2 -3 -4 -6 -6 -9 88



135/197

13.2. táblázat: Szakmák listája, amelyekben 3 éven túl, de 4 éven belül várhatóan változni fog a szakmunkás kereslet és keresett létszám (N=11)

Szakma megnevezése – OKJ kódja Általános ápoló - 5472301 Épületasztalos - 3158208 Haszongépjármű vezető - 3184101 Hulladéktelep-kezelő - 3385301 Géplakatos - 3152110 Kőműves - 3158215 Laboratóriumi technikus - 5452401 Autószerelő - 5152501 Bútorasztalos - 3354301 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő - 3158209 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó - 3358204 Ingatlanfenntartó, karbantartó - 3158211 Mezőgazdasági gépkezelő - 3152119 Villanyszerelő - 3352204 Mozgóképgyártó - 5221302 Összesen

Várható kereslet 10 5 5 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 -3 33



136/197

Hivatkozások Czibik Ágnes, Fazekas Mihály, Németh Nándor, Semjén András, Tóth István János (2011): „Ágazati előrejelzés várakozások alapján” két vállalati adatfelvétel elemzése. MTA – KTI, Budapest.

http://elorejelzes.mtakti.hu/_downloaddoc.php?docid=53&mode=articles

(acc.

2012. 05. 24.) Fazekas Károly (2011): Hová tűnt, hogyan lesz egymillió munkahely Magyarországon?. Magyar Közgazdasági

Társaság,

49.

Közgazdász

Vándorgyűlés.

Pécs.

http://econ.core.hu/file/download/vandorgyules_pecs/fazekas.pptx (acc. 2012.05.25.) Fazekas Mihály (2009): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. A dokumentum a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2009, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest. Fazekas Mihály (2010): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. A dokumentum a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest. Fazekas Mihály (2011): Az RFKB döntések háttere és hatásossága. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok 2008. és 2010. közötti működése a számok tükrében. Budapest: GVI Fazekas Mihály (2010): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. A dokumentum a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest. Fazekas Mihály és Hajdu Miklós (2011): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. A dokumentum a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest. Fazekas Mihály és Makó Ágnes (2008): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása. A dokumentum a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2008, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

137/197

Fazekas Mihály (2008): A vállalati adatfelvételeken alapuló munkaerő-piaci felmérések pontosságának vizsgálata (Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat negyedéves felméréseinek elemzése; Szakiskola_2008 háttértanulmány). Budapest, MKIK GVI. Hermann Zoltán és Varga Júlia (2012): A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig – Iskolai

mikroszimulációs

modell

(ISMIK).

Budapest,

MTA

KTI.

http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1204.pdf (acc. 2012.06.07.) Jakobi Ákos (2008): Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére. Budapest, MKIK GVI. Köllő, János, (2009): Közelkép 2: Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei. Előadás: MTA KTI, 2009. február 24. Köllő János, (2011a): Az úgynevezett szakmunkáshiánytól az úgynevezett duális képzésig. Előadás: MTA, TÁRKI. 2011. március 3. Köllő János (2011b): Foglalkoztatás, munkanélküliség és bérek a válság első évében. In: Fazekas Károly – Molnár György (szerk.) Munkaerőpiaci Tükör - 2010. p. 43-77. MTA KTI Budapest Liskó Ilona (2002): A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának minősége. Új Pedagógiai Szemle, No. 2. Liskó Ilona, (2003): Kudarcok a középfokú iskolákban. Kutatási zárótanulmány. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Makó Ágnes (2012): A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete – 2012. Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült. MKIK GVI, Budapest. Uschi Backes-Gellner és Regula Geel, (2011): Occupational Mobility Within and Between Skill Clusters: An Empirical Analysis Based on the Skill-Weights Approach." Empirical Research in Vocational Education and Training, 3(1): 21-38. Uschi Backes-Gellner, Regula Geel és Johannes Mure (2010): Specificity of Occupational Training and Occupational Mobility: An Empirical Study Based on Lazear's Skill-Weights Approach." Education Economics: Routledge, 18: 1-17. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

138/197

Függelék F1. A minta súlyozásához használt súlyozási szorzók F1. táblázat: A minta súlyozásához használt súlyozási szorzók.

Régió

Gazdasági ág

Vállalatméret

Súly

1

1

1

0,49

1

1

2

1,88

1

2

1

0,31

1

2

2

0,6

1

3

1

0,23

1

3

2

1,16

1

4

1

0,41

1

4

2

2,2

2

1

1

0,22

2

1

2

0,75

2

2

1

0,22

2

2

2

0,57

2

3

1

0,13

2

3

2

2,17

2

4

1

0,31

2

4

2

1,86

3

1

1

0,42

3

1

2

1,12

3

2

1

0,39

3

2

2

0,65

3

3

1

0,19

3

3

2

3,42

3

4

1

0,42

3

4

2

2,15

4

1

1

0,23

4

1

2

1,05

4

2

1

0,33

4

2

2

0,69

4

3

1

0,18

4

3

2

1,69

4

4

1

0,36

4

4

2

1,96

5

1

1

0,4

5

1

2

0,86

5

2

1

0,75

5

2

2

0,95

5

3

1

0,16


139/197

5

3

2

2,1

5

4

1

0,36

5

4

2

1,8

6

1

1

1,41

6

1

2

2,12

6

2

1

1,67

6

2

2

2,78

6

3

1

0,93

6

3

2

2,72

6

4

1

2,44

6

4

2

4,47

7

1

1

0,4

7

1

2

1,93

7

2

1

0,68

7

2

2

1,2

7

3

1

0,15

7

3

2

1,55

7

4

1

0,33

7

4

2

1,88

Megjegyzés: A régió oszlop értékei: 1=Dél-Alföld; 2=Dél-Dunántúl; 3=Észak-Alföld; 4=Észak-Magyarország; 5= Közép-Dunántúl; 6=KözépMagyarország; 7=Nyugat-Dunántúl. A gazdasági ág oszlop értékei: 1=Mezőgazdaság; 2=Ipar; 3=Építőipar; 4=Szolgáltatás. A vállalatméret oszlop értékei: 1=mikro- és kisvállalat (0-49 fő); 2=közép- és nagyvállalat (49 fő felett).


140/197

F2. Kísérletek a szakiskolai és szakközépiskolai tanulói létszámok területi előrebecslésére 2015-ig (2018-ig) Készítette: Jakobi Ákos, PhD.

F2.1. Felhasznált adatbázisok és alkalmazott módszertan F2.1.1. Felhasznált adatbázisok A vizsgálatok során a következő adattartalmú változókkal dolgoztunk: •

Szakiskolai tanulók száma megyénként (KSH STADAT, Közoktatásban tanulók száma adatsorai, 2003-2010)

•

Szakközépiskolai tanulók száma megyénként (KSH STADAT, Közoktatásban tanulók száma adatsorai, 2003-2010)

•

Középfokú oktatásban résztvevők száma megyénként (KSH STADAT, Közoktatásban tanulók száma adatsorai, 2003-2010) = szakiskolai tanulók száma + gimnáziumi tanulók száma + szakközépiskolai tanulók száma

•

9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma településenként (KSH T-STAR településsoros adatok, 2004-2009)

Az alábbi becslések a szakiskolai és szakközépiskolai tanulói létszámok stb. idősoros adataiból indulnak ki. A vizsgálatok nem veszik figyelembe a demográfiai változásokból fakadó sajátosságokat. Az ezen hatásokkal korrigált modellek vélhetően megbízhatóbb eredményeket kínálnának, ezért jelen modellek inkább statisztikai trendként értelmezhetők. F2.1.2. Előkészítő becslések 1-2.

modell:

Középiskolai

tanulók

(középfokú

oktatásban

résztvevők)

létszámának

előrebecslése lineáris trendbecsléssel 5 éves és 8 éves idősoron 2018-ig A középfokú oktatásban résztvevők száma referenciaként szerepel a szakiskolában tanulók arányának meghatározásakor. A számításhoz a KSH STADAT középfokú oktatásban résztvevők számának megyénkénti adatait használtuk. A 2006-2010 közötti időszak adatait


141/197

figyelembe véve lineáris regresszió-analízis segítségével 2018-ig előrebecsültük a középiskolai tanulók várható létszámát. F2.1.3. Várható szakiskolai tanulói létszámok és arányszámok területi becslései 3. modell: Szakiskolában tanulók létszámának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 5 éves idősoron 2018-ig A konzervatív trendbecslés módszerével dolgozó számítás abból a feltételezésből indul ki, hogy a szakiskolában tanulók létszámának változását határozott trend jellemzi. Ehhez a számításhoz a KSH STADAT szakiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk. A 20062010 közötti időszak adatait figyelembe véve lineáris regresszió-analízis segítségével 2018-ig becsültük meg a szakiskolában tanulók várható létszámát. 4a. és 4b. modell: Szakiskolában tanulók arányának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 3 éves és 8 éves idősoron 2018-ig A konzervatív trendbecslés módszerével dolgozó számítás abból a feltételezésből indul ki, hogy a szakiskolában tanulók százalékos arányának változását határozott trend jellemzi. A számításhoz a KSH STADAT középfokú oktatásban résztvevők számának és a szakiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk, melyek hányadosai adják meg a szakiskolában tanulók százalékos arányszámait. Ebben a modellben egy 3 éves (rövidtávú) és egy 8 éves (középtávú) lineáris trendbecslést végeztünk el. Előbbi a 2008-2010-es évek adataiból indul ki és csak az utóbbi évek hatásait veszi figyelembe, következtetései bár friss adatokra épül mégis kevésbé megbízható, utóbbi pedig a 2003-2010-es időszak teljes idősorából következtet a jövőbeli folyamatokra nagyobb megbízhatósággal. A rövidtávú becslés tájékoztató jelleggel került az anyagba. 4c. modell: Szakiskolában tanulók arányának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 8 éves idősoron 2018-ig 95%-os konfidencia-intervallum valószínűséggel A számításhoz a KSH STADAT középfokú oktatásban résztvevők számának és a szakiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk, melyek hányadosai adják meg a szakiskolában tanulók százalékos arányszámait. A 2003-2010 közötti időszak adatait figyelembe

véve

lineáris

regresszió-analízis

segítségével

2018-ig

előrebecsültük

a

szakiskolában tanulók arányának várható értékeit. Az analízis során definiáltuk a 95%-os valószínűségű konfidencia-intervallum alsó és felső értékeit is, amelyek tehát 95%-os MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

142/197

megbízhatósággal jelzik a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit. 4d. modell: Szakiskolában tanulók arányának előrebecslése logaritmikus trendbecsléssel 8 éves idősoron 2018-ig A számításhoz a KSH STADAT középfokú oktatásban résztvevők számának és a szakiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk, melyek hányadosai adják meg a szakiskolában tanulók százalékos arányszámait. A 2003-2010 közötti időszak adatait figyelembe véve logaritmikus regresszió-analízis segítségével 2018-ig előrebecsültük a szakiskolában tanulók arányának várható értékeit. A logaritmikus trendbecslés kísérleti jelleggel mutatja be a jövőre várható arányszámokat egy nem lineáris (gyorsuló vagy lassuló) trendet feltételezve. Ez a modell némely megye esetében megbízhatóbb, az eredeti adatokra jobban illeszkedő trendet vázolt fel, más megyéknél azonban esetenként kevésbé szignifikáns eredményeket adott. 5. modell: Szakiskolában tanulók arányának előrebecslése a középiskolai tanulók és a szakiskolában tanulók előrebecsült létszámának hányadosaként 5 éves idősoron 2018-ig Mivel korábban már kiszámításra került a középiskolai tanulók és a szakiskolai tanulók létszámának előrebecsült értéke, a fent említett változók hányadosaként egyszerűen meghatározható volt a szakiskolában tanulók aránya 2018-ig. F2.1.4. Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok területi becslései 6. modell: Szakközépiskolában tanulók létszámának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 5 éves idősoron 2018-ig A konzervatív trendbecslés módszerével dolgozó számítás abból a feltételezésből indul ki, hogy a szakközépiskolában tanulók létszámának változását határozott trend jellemzi. Ehhez a számításhoz a KSH STADAT szakközépiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk. A 2006-2010 közötti időszak adatait figyelembe véve lineáris regresszió-analízis segítségével 2018-ig becsültük meg a szakközépiskolában tanulók várható létszámát. 7a.

és

7b.

modell:

Szakközépiskolában

tanulók

arányának

előrebecslése

lineáris

trendbecsléssel 3 éves és 8 éves idősoron 2018-ig


143/197

A konzervatív trendbecslés módszerével dolgozó számítás abból a feltételezésből indul ki, hogy a szakközépiskolában tanulók százalékos arányának változását határozott trend jellemzi. A számításhoz

a

KSH

STADAT

középfokú

oktatásban

résztvevők

számának

és

a

szakközépiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk, melyek hányadosai adják meg a szakközépiskolában tanulók százalékos arányszámait. Ebben a modellben egy 3 éves (rövidtávú) és egy 8 éves (középtávú) lineáris trendbecslést végeztünk el. Előbbi a 20082010-es évek adataiból indul ki és csak az utóbbi évek hatásait veszi figyelembe, következtetései bár friss adatokra épül mégis kevésbé megbízható, utóbbi pedig a 2003-2010es időszak teljes idősorából következtet a jövőbeli folyamatokra nagyobb megbízhatósággal. A rövidtávú becslés tájékoztató jelleggel került az anyagba. 7c. modell: Szakközépiskolában tanulók arányának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 8 éves idősoron 2018-ig 95%-os konfidencia-intervallum valószínűséggel A számításhoz a KSH STADAT középfokú oktatásban résztvevők számának és a szakközépiskolában tanulók létszámának megyénkénti adatait használtuk, melyek hányadosai adják meg a szakközépiskolában tanulók százalékos arányszámait. A 2003-2010 közötti időszak adatait figyelembe véve lineáris regresszió-analízis segítségével 2018-ig előrebecsültük a szakközépiskolában tanulók arányának várható értékeit. Az analízis során definiáltuk a 95%os valószínűségű konfidencia-intervallum alsó és felső értékeit is, amelyek tehát 95%-os megbízhatósággal jelzik a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit. 7d. modell: Szakközépiskolában tanulók arányának előrebecslése a középiskolai tanulók és a szakközépiskolában tanulók előrebecsült létszámának hányadosaként 5 éves idősoron 2018-ig Mivel korábban már kiszámításra került a középiskolai tanulók és a szakközépiskolai tanulók létszámának előrebecsült értéke, a fent említett változók hányadosaként egyszerűen meghatározható volt a szakközépiskolában tanulók aránya 2018-ig. F2.1.5. Várható szakiskolai beiskolázási létszámok területi becslései 8a. modell: Adott megyében lakó 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 3 éves idősoron 2018-ig A konzervatív trendbecslés módszerével dolgozó számítás abból a feltételezésből indul ki, hogy a beiskolázási létszámok változását határozott trend jellemzi. A számításhoz a KSH T-STAR 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának településenkénti adatait MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

144/197

használtuk, amelyeket megyei szinten aggregáltunk. A 2007-2009 közötti időszak adatait figyelembe véve lineáris regresszió-analízis segítségével 2018-ig becsültük meg a 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának várható létszámát. A modell csak az utóbbi 3 év hatásait veszi figyelembe. 8b. modell: Adott megyében lakó 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának előrebecslése lineáris trendbecsléssel 6 éves idősoron 2018-ig A konzervatív trendbecslés módszerével dolgozó számítás abból a feltételezésből indul ki, hogy a beiskolázási létszámok változását határozott trend jellemzi. A számításhoz a KSH T-STAR 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának településenkénti adatait használtuk, amelyeket megyei szinten aggregáltunk. A 2004-2009 közötti időszak adatait figyelembe véve lineáris regresszió-analízis segítségével 2018-ig becsültük meg a 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának várható létszámát.


145/197

F2.2. A becslési eredmények értékelése F2.2.1. Várható szakiskolai tanulói létszámok Az alábbi táblázatok a szakiskolában tanulók létszámának előrebecsült értékeit mutatják. A táblázatok 2018-ig jelenítik meg az eredményeket, a becslések azonban csak 2015-ig nyújtanak megbízhatóbb értékeket. A korábbi (2008-as) előreszámításokkal ellentétben, ám a 2010-ben elkészült vizsgálatokhoz hasonlóan ez a modell az utóbbi 2-3 év erőteljesen növekvő szakiskolai tanulói létszámadataiból következően bővülő létszámadatokat valószínűsít a trendek folytatásaként ráadásul erőteljesebb mértékben és minden régióban!

F2.2.1.1. táblázat: A szakiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig (fő)[3. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 16420 16750 17047 17343 17640 17937 18233 18530 18826 8433 8704 8877 9049 9222 9395 9567 9740 9913 24853 25454 25923 26393 26862 27331 27801 28270 28739 6731 6805 6934 7063 7192 7322 7451 7580 7709 5372 5546 5661 5776 5891 6006 6120 6235 6350 6319 6431 6518 6605 6693 6780 6867 6955 7042 18422 18782 19113 19445 19776 20107 20438 20769 21101 6821 7013 7238 7463 7689 7914 8139 8364 8589 4878 4609 4905 5201 5497 5793 6089 6385 6681 4159 4301 4351 4400 4450 4500 4549 4599 4649 15858 15923 16494 17065 17636 18206 18777 19348 19919 5851 5741 5828 5915 6002 6089 6175 6262 6349 5915 5558 5639 5721 5802 5884 5965 6046 6128 4929 5216 5396 5577 5757 5937 6117 6298 6478 16695 16515 16864 17212 17561 17909 18258 18606 18955 10755 10903 10976 11050 11123 11196 11270 11343 11417 5233 5496 5608 5720 5832 5944 6056 6169 6281 2504 2413 2383 2354 2324 2295 2265 2236 2206 18492 18811 18967 19123 19279 19435 19591 19747 19903 8366 8680 8812 8944 9076 9208 9340 9473 9605 6634 6954 6975 6996 7016 7037 7057 7078 7099 9075 9947 10176 10404 10633 10862 11091 11320 11548 24075 25581 25963 26344 26726 27107 27489 27870 28252 8992 9245 9438 9631 9824 10017 10210 10403 10596 5987 6098 6166 6234 6301 6369 6437 6505 6573 5863 6054 6111 6168 6225 6282 6339 6396 6453 20842 21397 21715 22033 22350 22668 22986 23304 23622 139237 142464 145039 147614 150189 152765 155340 157915 160490

A fenti táblázat a szakiskolában tanulók számának 5 éves idősoron végzett lineáris trendbecsléssel meghatározott értékeit mutatja. Megyénként a trendbecslés a jövőre nézve MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

146/197

különböző megbízhatóságú, amit jól jelez a következő táblázat Rsq (azaz R2) értékének, illetve a Sigf (azaz szignifikancia) értékének megyénkénti változatossága. F2.2.1.2. táblázat: A szakiskolában tanulók várható létszámát becslő modell eredményei.

Dependent

Mth

Rsq

BUDAPEST LIN PEST LIN KÖZÉP-MO. LIN FEJÉR LIN KOMÁROM LIN VESZPRÉM LIN KÖZÉP-DUN. LIN GYŐR LIN VAS LIN ZALA LIN NYUGAT-DUN.LIN BARANYA LIN SOMOGY LIN TOLNA LIN DÉL-DUN. LIN BORSOD LIN HEVES LIN NÓGRÁD LIN ÉSZAK-MO. LIN HAJDÚ LIN JÁSZ LIN SZABOLCS LIN ÉSZAK-ALF. LIN BÁCS LIN BÉKÉS LIN CSONGRÁD LIN DÉL-ALF. LIN ÖSSZESEN LIN

,921 ,865 ,948 ,591 ,641 ,779 ,775 ,964 ,520 ,287 ,823 ,412 ,023 ,867 ,275 ,441 ,665 ,441 ,608 ,637 ,018 ,333 ,311 ,976 ,514 ,236 ,766 ,941

d.f. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

F

Sigf

b0

b1

35,06 19,16 54,56 4,34 5,36 10,55 10,33 79,60 3,26 1,21 13,96 2,11 ,07 19,54 1,14 2,37 5,97 2,37 4,65 5,27 ,05 1,49 1,36 120,90 3,17 ,93 9,82 47,73

,010 ,022 ,005 ,129 ,104 ,048 ,049 ,003 ,169 ,352 ,033 ,243 ,807 ,021 ,364 ,221 ,092 ,222 ,120 ,105 ,831 ,309 ,329 ,002 ,173 ,407 ,052 ,006

14970,6 7667,70 22638,3 6030,50 4857,60 5906,90 16795,0 5661,80 2833,90 4002,70 12498,4 5220,60 5069,60 4134,10 14424,3 10462,4 4823,30 2589,50 17875,2 7887,30 6830,80 8574,00 23292,1 8086,60 5691,20 5712,40 19490,2 127013

296,600 172,700 469,300 129,100 114,800 87,3000 331,200 225,200 295,900 49,7000 570,800 86,8000 81,4000 180,300 348,500 73,4000 112,100 -29,500 156,000 132,100 20,6000 228,800 381,500 193,000 67,8000 57,0000 317,800 2575,10

A szakiskolában tanulók létszámának az elmúlt időszakbeli tapasztalati adatokon alapuló előrebecslése szerint az utóbbi évek változó folyamatai következtében – a 3 évvel ezelőtti becslésekkel ellentétben – országosan inkább a létszámbővülés jelei látszanak megmutatkozni [3. modell].


147/197

F2.2.1.1. ábra: A szakiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig, régiónként (fő)

35000


25000

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

20000

Dél-Dunántúl 15000

Észak-Magyarország Észak-Alföld

10000

Dél-Alföld

5000

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

0 2010

szakiskolai tanulók (fő)

30000


148/197

F2.2.2. Várható szakiskolai tanulói arányszámok A következő táblázatok a szakiskolában tanulóknak a középfokú oktatásban résztvevők számához viszonyított arányát mutatják. A táblázatok 2018-ig jelenítik meg az eredményeket, a becslések azonban csak 2015-ig nyújtanak megbízhatóbb értékeket.

F2.2.2.1. táblázat: A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(trendbecslés 3 éves idősoron)[4a. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

13,63 22,35 15,71 26,36 30,48 29,95 28,67 24,83 25,43 25,33 25,14 27,30 32,97 32,18 30,53 25,28 27,29 26,08 25,93 24,09 28,94 29,66 27,28 29,57 26,79 22,76 26,55 24,08

13,78 22,81 15,95 27,47 31,29 30,44 29,48 25,54 26,26 25,08 25,61 28,07 34,50 33,58 31,82 25,55 27,83 26,32 26,27 23,92 28,74 30,37 27,39 30,15 26,97 22,69 26,82 24,52

13,95 23,09 16,15 28,28 31,96 30,79 30,09 26,28 27,27 24,96 26,17 29,00 36,19 34,87 33,15 25,82 28,05 26,78 26,55 23,69 28,41 30,91 27,37 30,76 27,26 22,69 27,15 24,91

14,11 23,38 16,36 29,09 32,63 31,13 30,69 27,02 28,28 24,84 26,74 29,93 37,87 36,15 34,48 26,09 28,27 27,24 26,84 23,46 28,09 31,45 27,34 31,36 27,56 22,69 27,49 25,30

14,28 23,66 16,56 29,90 33,31 31,48 31,30 27,75 29,29 24,72 27,30 30,86 39,55 37,44 35,81 26,36 28,50 27,70 27,12 23,23 27,77 31,99 27,32 31,97 27,85 22,69 27,83 25,69

14,45 23,95 16,76 30,71 33,98 31,82 31,91 28,49 30,30 24,61 27,87 31,79 41,24 38,72 37,14 26,63 28,72 28,17 27,41 22,99 27,45 32,53 27,29 32,58 28,15 22,69 28,16 26,09

14,61 24,23 16,97 31,52 34,65 32,17 32,51 29,23 31,31 24,49 28,44 32,72 42,92 40,00 38,47 26,90 28,94 28,63 27,69 22,76 27,12 33,07 27,27 33,18 28,44 22,69 28,50 26,48

14,78 24,51 17,17 32,33 35,33 32,51 33,12 29,97 32,32 24,37 29,00 33,65 44,60 41,29 39,80 27,17 29,16 29,09 27,97 22,53 26,80 33,61 27,24 33,79 28,74 22,69 28,84 26,87

14,95 24,80 17,37 33,15 36,00 32,85 33,73 30,70 33,32 24,26 29,57 34,58 46,29 42,57 41,13 27,44 29,38 29,55 28,26 22,30 26,48 34,15 27,22 34,39 29,03 22,69 29,18 27,26


149/197

F2.2.2.2. táblázat: A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(trendbecslés 8 éves idősoron) [4b. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

13,63 22,35 15,71 26,36 30,48 29,95 28,67 24,83 25,43 25,33 25,14 27,30 32,97 32,18 30,53 25,28 27,29 26,08 25,93 24,09 28,94 29,66 27,28 29,57 26,79 22,76 26,55 24,08

13,41 21,70 15,45 26,18 30,39 29,81 28,53 24,09 24,27 26,12 24,73 26,19 31,77 31,42 29,47 25,20 28,16 25,44 26,02 24,24 29,70 29,68 27,59 29,19 26,24 23,06 26,34 23,91

13,47 21,50 15,49 26,24 30,67 29,85 28,63 24,20 24,36 26,58 24,94 26,35 31,94 31,60 29,65 25,31 28,64 25,35 26,21 24,25 29,95 30,09 27,80 29,36 26,30 23,35 26,53 24,05

13,52 21,29 15,52 26,29 30,95 29,88 28,73 24,31 24,44 27,04 25,14 26,50 32,11 31,78 29,83 25,42 29,13 25,25 26,39 24,26 30,20 30,51 28,00 29,54 26,37 23,65 26,73 24,20

13,58 21,09 15,56 26,34 31,23 29,91 28,83 24,41 24,53 27,50 25,35 26,66 32,28 31,96 30,01 25,53 29,62 25,16 26,58 24,27 30,44 30,92 28,21 29,71 26,43 23,95 26,92 24,34

13,64 20,89 15,60 26,39 31,51 29,94 28,93 24,52 24,61 27,95 25,55 26,82 32,45 32,14 30,18 25,65 30,11 25,07 26,76 24,28 30,69 31,33 28,41 29,89 26,49 24,25 27,11 24,49

13,70 20,69 15,63 26,44 31,79 29,98 29,03 24,62 24,70 28,41 25,76 26,97 32,62 32,32 30,36 25,76 30,60 24,98 26,95 24,29 30,94 31,74 28,62 30,07 26,55 24,55 27,31 24,64

13,76 20,48 15,67 26,49 32,07 30,01 29,13 24,73 24,79 28,87 25,97 27,13 32,79 32,51 30,54 25,87 31,08 24,89 27,13 24,30 31,18 32,15 28,83 30,24 26,62 24,85 27,50 24,78

13,82 20,28 15,70 26,55 32,35 30,04 29,23 24,84 24,87 29,33 26,17 27,29 32,96 32,69 30,72 25,98 31,57 24,80 27,31 24,31 31,43 32,57 29,03 30,42 26,68 25,15 27,70 24,93

A 3 éves (rövid) és a 8 éves (hosszú) idősoron elvégzett számítások eltérő szcenáriókat vázolnak, mivel a rövid adatperiódussal dolgozó becslés csak az utóbbi 3 évre jellemző folyamatokat vette figyelembe. Az országos tendenciák szerint a hosszabb távú becslés a szakiskolák képzésen belüli részesedésének stagnálását, illetve kicsiny emelkedését prognosztizálja, ezzel szemben a kizárólag a legutóbbi évek tendenciáit figyelembe vevő modell a szakiskolák képzésen belüli részesedésének határozott növekedését valószínűsíti. A 20052006-os relatíve alacsony részesedési adatok után a 2007-2010 között tapasztalt változások a korábbi, csak 2007-ig tartó adatsorokra épülő becslések megállapításait egyértelműen módosították.


150/197

A következő táblázat a szakiskolai tanulói arány 8 éves idősoron elvégzett becslésének 95%-os konfidencia-intervallum határértékeit mutatja. A közölt értékek 95%-os megbízhatósággal jelzik a trendek alapján a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit.

F2.2.2.3. táblázat: A szakiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidencia-intervallumai) [4c. modell alapján] Az intervallum alsó határa Az intervallum felső határa 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Budapest 12,3 12,3 12,3 12,2 12,2 12,1 12,1 12,0 14,5 14,6 14,8 14,9 15,1 15,3 15,4 15,6 Pest 20,1 19,8 19,4 19,1 18,7 18,4 18,0 17,6 23,3 23,2 23,2 23,1 23,0 23,0 23,0 22,9 Közép-Mo. 14,3 14,3 14,2 14,2 14,1 14,0 13,9 13,9 16,6 16,7 16,8 17,0 17,1 17,3 17,4 17,6 Fejér 24,3 24,2 24,1 24,0 23,8 23,7 23,6 23,4 28,1 28,3 28,5 28,7 29,0 29,2 29,4 29,7 Komárom 28,1 28,2 28,3 28,4 28,5 28,5 28,6 28,6 32,7 33,1 33,6 34,0 34,5 35,0 35,5 36,1 Veszprém 28,3 28,2 28,1 28,0 27,9 27,7 27,6 27,5 31,4 31,5 31,7 31,8 32,0 32,2 32,4 32,6 Közép-Dun. 27,1 27,1 27,1 27,1 27,0 27,0 26,9 26,9 30,0 30,2 30,4 30,6 30,8 31,1 31,3 31,6 Győr 21,9 21,9 21,8 21,7 21,6 21,5 21,4 21,3 26,3 26,5 26,8 27,1 27,4 27,7 28,1 28,4 Vas 21,8 21,7 21,6 21,4 21,3 21,1 21,0 20,8 26,8 27,0 27,3 27,6 27,9 28,3 28,6 28,9 Zala 24,1 24,4 24,7 25,0 25,3 25,6 25,8 26,1 28,1 28,7 29,3 30,0 30,6 31,3 31,9 32,6 Nyugat-Dun. 23,0 23,1 23,2 23,2 23,3 23,3 23,3 23,4 26,4 26,8 27,1 27,5 27,8 28,2 28,6 29,0 Baranya 23,1 23,0 22,9 22,8 22,7 22,5 22,4 22,2 29,3 29,7 30,1 30,5 31,0 31,4 31,9 32,4 Somogy 28,8 28,8 28,7 28,6 28,5 28,4 28,3 28,1 34,7 35,1 35,5 36,0 36,4 36,9 37,3 37,8 Tolna 29,1 29,1 29,1 29,1 29,1 29,1 29,0 29,0 33,7 34,0 34,4 34,8 35,2 35,6 36,0 36,4 Dél-Dun. 27,0 27,1 27,0 27,0 27,0 26,9 26,8 26,8 31,9 32,3 32,6 33,0 33,4 33,8 34,2 34,7 Borsod 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 26,3 26,5 26,7 26,9 27,2 27,4 27,6 27,8 Heves 26,4 26,7 27,1 27,4 27,7 28,0 28,3 28,7 29,9 30,6 31,2 31,8 32,5 33,2 33,8 34,5 Nógrád 22,6 22,3 22,0 21,7 21,3 21,0 20,6 20,2 28,3 28,4 28,5 28,7 28,8 29,0 29,2 29,4 Észak-Mo. 25,1 25,3 25,4 25,5 25,6 25,7 25,8 25,9 26,9 27,2 27,4 27,7 27,9 28,2 28,5 28,8 Hajdú 23,1 23,1 23,0 22,9 22,8 22,7 22,6 22,5 25,3 25,4 25,5 25,6 25,7 25,9 26,0 26,1 Jász 28,1 28,3 28,4 28,5 28,6 28,7 28,8 28,8 31,3 31,6 32,0 32,4 32,8 33,2 33,6 34,0 Szabolcs 26,5 26,7 26,9 27,0 27,2 27,3 27,4 27,4 32,8 33,5 34,1 34,8 35,5 36,2 37,0 37,7 Észak-Alf. 25,8 25,9 26,0 26,0 26,1 26,1 26,1 26,1 29,4 29,7 30,0 30,4 30,8 31,1 31,5 31,9 Bács 27,8 27,9 28,0 28,0 28,1 28,1 28,2 28,2 30,5 30,8 31,1 31,4 31,7 32,0 32,3 32,6 Békés 24,4 24,3 24,3 24,2 24,1 23,9 23,8 23,7 28,1 28,3 28,5 28,7 28,9 29,2 29,4 29,7 Csongrád 21,6 21,8 22,0 22,1 22,3 22,4 22,6 22,7 24,5 24,9 25,4 25,8 26,2 26,7 27,1 27,6 Dél-Alf. 25,0 25,1 25,2 25,3 25,4 25,4 25,5 25,5 27,7 27,9 28,2 28,6 28,9 29,2 29,5 29,9 Országos 22,8 22,8 22,9 22,9 23,0 23,0 23,1 23,1 25,0 25,3 25,5 25,7 26,0 26,2 26,5 26,8

Kísérleti jelleggel a korábbi lineáris trendbecslések mellé egy logaritmikus trendbecslés modelljét is felállítottuk, amely a szakiskolai tanulói arány változásának gyorsuló vagy lassuló ütemét is figyelembe vette [4d. modell]. Az eredményül kapott értékek felhívják a figyelmet arra, MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

151/197

hogy az utóbbi időkben némely területegység esetében nem feltétlenül egyenes vonalú változásokról lehetett szó. A logaritmikus trendbecslés megyei modelljei – a lineáris becslésekhez hasonlóan – a regressziós becslés szignifikancia eredményei szerint megyénként igen változó megbízhatóságúak. F2.2.2.4. táblázat: A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(logaritmikus trendbecslés 8 éves idősoron) [4d. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 13,63 22,35 15,71 26,36 30,48 29,95 28,67 24,83 25,43 25,33 25,14 27,30 32,97 32,18 30,53 25,28 27,29 26,08 25,93 24,09 28,94 29,66 27,28 29,57 26,79 22,76 26,55 24,08

2011 13,22 21,88 15,29 26,13 29,82 29,75 28,34 23,75 23,90 25,32 24,25 25,78 31,41 31,04 29,06 24,93 27,27 25,73 25,67 24,19 29,27 28,74 27,14 28,81 25,99 22,48 25,91 23,58

2012 13,22 21,79 15,29 26,15 29,90 29,76 28,37 23,76 23,91 25,48 24,30 25,81 31,46 31,09 29,11 24,96 27,43 25,72 25,73 24,19 29,35 28,85 27,20 28,86 26,00 22,57 25,96 23,62

2013 13,23 21,71 15,29 26,17 29,98 29,77 28,40 23,78 23,91 25,62 24,35 25,84 31,50 31,14 29,15 24,99 27,58 25,71 25,78 24,19 29,43 28,95 27,25 28,90 26,00 22,66 26,01 23,65

2014 13,24 21,64 15,29 26,19 30,04 29,78 28,43 23,79 23,91 25,74 24,39 25,87 31,54 31,18 29,19 25,01 27,71 25,70 25,83 24,19 29,49 29,04 27,30 28,94 26,01 22,73 26,06 23,68

2015 13,25 21,57 15,29 26,21 30,11 29,79 28,45 23,80 23,91 25,86 24,43 25,90 31,58 31,22 29,23 25,04 27,83 25,69 25,87 24,19 29,56 29,12 27,34 28,98 26,01 22,80 26,10 23,71

2016 13,25 21,51 15,29 26,22 30,17 29,79 28,48 23,81 23,91 25,97 24,47 25,92 31,62 31,26 29,26 25,06 27,94 25,68 25,91 24,19 29,61 29,20 27,38 29,02 26,01 22,87 26,14 23,74

2017 13,26 21,45 15,29 26,24 30,22 29,80 28,50 23,82 23,92 26,07 24,51 25,94 31,65 31,30 29,29 25,08 28,04 25,67 25,95 24,19 29,67 29,27 27,42 29,05 26,01 22,93 26,17 23,77

2018 13,27 21,40 15,29 26,25 30,27 29,81 28,52 23,83 23,92 26,16 24,54 25,97 31,68 31,33 29,32 25,10 28,14 25,66 25,99 24,19 29,72 29,34 27,46 29,08 26,02 22,99 26,21 23,79

A szakiskolai arányok meghatározásakor a következő modellben a trendbecslés eszközét csak közvetetten alkalmaztuk, itt ugyanis a középiskolai tanulók és a szakiskolai tanulók 5 éves idősoron előrebecsült létszámának hányadosát számítottuk ki. A modell országos szinten határozott növekedést prognosztizál.


152/197

F2.2.2.5. táblázat: A szakiskolában tanulók várható aránya a középiskolai tanulók között 2018ig (%)(a szakiskolai tanulók és a középiskolai tanulók hányadosa) [5. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 13,63 22,35 15,71 26,36 30,48 29,95 28,67 24,83 25,43 25,33 25,14 27,30 32,97 32,18 30,53 25,28 27,29 26,08 25,93 24,09 28,94 29,66 27,28 29,57 26,79 22,76 26,55 24,08

2011 13,96 22,49 16,04 26,13 31,38 30,30 28,92 25,20 25,38 26,09 25,49 27,68 32,33 32,12 30,48 25,48 28,60 25,37 26,30 24,55 29,88 31,10 28,23 29,85 27,23 23,36 26,99 24,49

2012 14,24 22,58 16,30 26,17 32,06 30,53 29,18 25,71 25,77 26,51 25,94 28,47 32,68 32,55 31,05 25,69 29,26 25,30 26,59 24,68 30,19 32,06 28,67 30,28 27,68 23,76 27,43 24,86

2013 14,52 22,67 16,56 26,20 32,74 30,75 29,43 26,21 26,12 26,94 26,37 29,28 33,02 32,96 31,61 25,90 29,91 25,22 26,89 24,80 30,50 33,04 29,11 30,70 28,14 24,17 27,88 25,22

2014 14,79 22,75 16,81 26,24 33,42 30,98 29,67 26,70 26,43 27,38 26,78 30,12 33,36 33,36 32,18 26,11 30,57 25,14 27,18 24,93 30,82 34,03 29,56 31,11 28,61 24,59 28,32 25,58

2015 15,07 22,84 17,07 26,28 34,10 31,20 29,92 27,17 26,73 27,82 27,18 30,98 33,69 33,74 32,73 26,32 31,22 25,06 27,47 25,05 31,14 35,04 30,00 31,52 29,07 25,02 28,77 25,94

2016 15,36 22,92 17,32 26,31 34,78 31,42 30,16 27,64 27,00 28,26 27,57 31,87 34,03 34,11 33,29 26,53 31,89 24,97 27,77 25,16 31,47 36,07 30,44 31,93 29,55 25,45 29,22 26,30

2017 15,64 23,00 17,58 26,34 35,46 31,63 30,39 28,09 27,25 28,71 27,95 32,78 34,36 34,46 33,84 26,74 32,55 24,89 28,07 25,28 31,80 37,11 30,89 32,32 30,03 25,89 29,67 26,65

2018 15,92 23,07 17,83 26,38 36,15 31,85 30,62 28,54 27,48 29,16 28,31 33,71 34,69 34,80 34,39 26,95 33,22 24,80 28,37 25,39 32,14 38,17 31,33 32,72 30,52 26,34 30,12 27,00

F2.2.3. Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok A következő táblázatok a szakközépiskolában tanulók létszámának előrebecsült értékeit mutatják. A korábbi évek adataiból továbbvezetett trendek a szakközépiskolákban tanulók számában országos szinten mérsékelt létszámcsökkenést valószínűsítenek a vizsgált időszakban. Regionális szinten nézve a régiók többsége csökkenő vagy stagnáló létszámokkal jellemezhető, ám Közép-Dunántúl és a korábbi vizsgálatokkal ellentétben Nyugat-Dunántúl esetében is a prognózis inkább a létszámbővülés irányába mutat.


153/197

F2.2.3.1. táblázat: A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig (fő)[6. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 53457 52828 52555 52282 52008 51735 51462 51188 50915 12600 12763 12690 12617 12544 12471 12398 12325 12252 66057 65592 65245 64899 64553 64206 63860 63514 63167 11761 12123 12433 12744 13054 13365 13675 13986 14296 6428 6324 6279 6235 6190 6146 6102 6057 6013 8200 8163 8229 8296 8362 8429 8495 8562 8628 26389 26609 26942 27274 27607 27940 28272 28605 28937 12278 12423 12695 12967 13239 13511 13783 14055 14327 8356 7820 8083 8346 8610 8873 9136 9400 9663 7321 7125 6961 6797 6633 6469 6305 6141 5977 27955 27368 27740 28111 28482 28853 29224 29596 29967 7163 6660 6472 6285 6097 5909 5722 5534 5346 6993 6320 6284 6248 6213 6177 6141 6105 6069 5204 5746 5783 5820 5857 5894 5931 5968 6005 19360 18726 18539 18353 18166 17980 17793 17607 17420 19508 19424 19264 19105 18945 18786 18626 18467 18307 8303 8082 7930 7778 7626 7474 7322 7170 7018 3992 3947 3891 3834 3778 3722 3666 3610 3553 31803 31453 31085 30717 30350 29982 29614 29247 28879 14568 14777 14889 15002 15115 15227 15340 15452 15565 9470 9392 9310 9228 9145 9063 8981 8898 8816 11424 11524 11238 10951 10665 10379 10092 9806 9520 35462 35693 35437 35181 34925 34669 34413 34157 33901 12310 12676 12742 12808 12874 12940 13006 13072 13138 8888 8982 9009 9036 9063 9090 9117 9144 9171 12140 12059 11871 11684 11496 11308 11120 10932 10745 33338 33717 33622 33527 33433 33338 33243 33148 33053 240364 239157 238610 238062 237515 236967 236420 235872 235325


154/197

F2.2.3.1. ábra: A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig, régiónként (fő)

60000 Közép-Magyarország

50000

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

40000

Dél-Dunántúl 30000

Észak-Magyarország Észak-Alföld

20000

Dél-Alföld

10000

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

0 2010

szakközépiskolai tanulók (fő)

70000


155/197

A szakközépiskolában tanulók arányának rövid és hosszú idősoron végzett előrebecslése országos

szinten

kissé

eltérő

eredményeket

mutat.

Míg

a

rövid

távú

modell

a

szakközépiskolákban tanulók arányának lassú növekedését feltételezi az utóbbi évek erőteljesebb trendjeinek hatására, addig a hosszabb adatsorral dolgozó becslés országosan inkább csökkenést valószínűsít a közeljövőben. F2.2.3.2. táblázat: A szakközépiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%) (trendbecslés 3 éves idősoron) [7a. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 44,4 33,4 41,8 46,1 36,5 38,9 41,1 44,7 43,6 44,6 44,3 33,4 39,0 34,0 35,4 45,8 43,3 41,6 44,6 42,0 41,3 37,3 40,2 40,5 39,8 47,1 42,5 41,6

2011 45,0 32,3 41,9 45,9 36,8 39,2 41,2 46,1 43,4 44,9 45,0 34,0 42,5 31,6 36,0 45,8 42,8 41,9 44,5 42,1 42,1 37,5 40,5 40,4 40,7 47,3 42,8 41,8

2012 45,4 31,2 42,0 45,9 37,2 39,6 41,5 47,5 42,8 45,1 45,5 34,7 45,6 29,0 36,4 45,8 42,5 42,0 44,4 42,1 43,0 37,7 40,9 40,1 41,4 47,4 42,9 42,0

2013 45,8 30,1 42,0 46,0 37,5 40,1 41,8 48,8 42,2 45,3 46,0 35,3 48,8 26,3 36,8 45,7 42,2 42,0 44,3 42,2 43,8 38,0 41,3 39,8 42,1 47,5 43,0 42,1

2014 46,2 29,0 42,1 46,0 37,8 40,6 42,1 50,1 41,6 45,4 46,4 36,0 51,9 23,6 37,2 45,6 41,9 42,1 44,1 42,2 44,7 38,2 41,6 39,5 42,8 47,6 43,0 42,3

2015 46,6 27,9 42,1 46,1 38,2 41,1 42,4 51,4 41,0 45,6 46,9 36,6 55,0 21,0 37,6 45,6 41,6 42,1 44,0 42,3 45,6 38,4 42,0 39,1 43,5 47,7 43,1 42,5

2016 47,1 26,8 42,2 46,1 38,5 41,6 42,7 52,7 40,4 45,7 47,4 37,2 58,1 18,3 38,0 45,5 41,3 42,1 43,9 42,3 46,5 38,7 42,4 38,8 44,2 47,8 43,2 42,7

2017 47,5 25,7 42,2 46,2 38,8 42,0 43,0 54,0 39,8 45,9 47,9 37,9 61,2 15,6 38,3 45,4 41,0 42,2 43,8 42,4 47,4 38,9 42,7 38,5 44,9 47,9 43,3 42,8

2018 47,9 24,6 42,3 46,2 39,1 42,5 43,3 55,3 39,2 46,1 48,3 38,5 64,3 13,0 38,7 45,3 40,7 42,2 43,7 42,4 48,3 39,1 43,1 38,1 45,6 48,1 43,4 43,0


156/197

F2.2.3.3. táblázat: A szakközépiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(trendbecslés 8 éves idősoron)[7b. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 44,4 33,4 41,8 46,1 36,5 38,9 41,1 44,7 43,6 44,6 44,3 33,4 39,0 34,0 35,4 45,8 43,3 41,6 44,6 42,0 41,3 37,3 40,2 40,5 39,8 47,1 42,5 41,6

2011 43,6 34,1 41,3 45,5 34,8 37,9 40,1 43,9 43,7 42,4 43,4 32,2 35,7 35,9 34,5 45,5 42,2 41,2 44,0 41,7 39,5 36,5 39,3 41,0 39,5 46,9 42,5 40,9

2012 43,3 33,8 41,0 45,5 34,2 37,8 39,9 44,1 43,2 41,3 43,0 31,8 35,1 35,6 34,0 45,2 41,5 40,9 43,6 41,6 39,1 36,0 39,0 40,9 39,6 46,6 42,4 40,6

2013 43,1 33,5 40,6 45,5 33,6 37,8 39,7 44,3 42,7 40,2 42,7 31,4 34,4 35,3 33,6 44,9 40,8 40,7 43,2 41,5 38,8 35,6 38,6 40,9 39,7 46,4 42,3 40,3

2014 42,8 33,2 40,3 45,6 33,1 37,7 39,6 44,5 42,1 39,1 42,3 30,9 33,7 35,0 33,1 44,6 40,1 40,4 42,8 41,3 38,4 35,1 38,3 40,8 39,8 46,1 42,3 40,0

2015 42,5 32,9 40,0 45,6 32,5 37,6 39,4 44,7 41,6 38,0 41,9 30,5 33,0 34,7 32,7 44,3 39,5 40,1 42,4 41,2 38,0 34,6 38,0 40,8 39,9 45,9 42,2 39,7

2016 42,2 32,6 39,7 45,6 31,9 37,5 39,3 45,0 41,0 36,9 41,5 30,1 32,4 34,4 32,2 44,0 38,8 39,8 42,0 41,1 37,6 34,2 37,7 40,7 40,0 45,7 42,1 39,4

2017 41,9 32,3 39,3 45,6 31,3 37,4 39,1 45,2 40,5 35,8 41,2 29,7 31,7 34,1 31,8 43,7 38,1 39,5 41,6 40,9 37,2 33,7 37,4 40,7 40,1 45,4 42,0 39,1

2018 41,6 32,0 39,0 45,7 30,7 37,3 38,9 45,4 40,0 34,6 40,8 29,3 31,0 33,8 31,3 43,3 37,4 39,3 41,2 40,8 36,9 33,3 37,1 40,7 40,2 45,2 42,0 38,8


157/197

A következő táblázat a szakközépiskolai tanulói arány 8 éves idősoron elvégzett becslésének 95%-os

konfidencia-intervallum

határértékeit

mutatja.

A

közölt

értékek

95%-os

megbízhatósággal jelzik a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit. F2.2.3.4. táblázat: A szakközépiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidencia-intervallumai) [7c. modell alapján] Az intervallum alsó határa Az intervallum felső határa 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Budapest 42,3 41,9 41,5 41,0 40,6 40,2 39,7 39,3 45,5 45,4 45,2 45,1 44,9 44,8 44,7 44,6 Pest 32,2 31,8 31,3 30,8 30,3 29,8 29,3 28,7 36,6 36,5 36,3 36,2 36,1 36,1 36,0 35,9 Közép-Mo. 40,5 40,1 39,7 39,3 38,8 38,4 38,0 37,5 42,7 42,5 42,2 42,0 41,8 41,6 41,3 41,1 Fejér 43,0 42,8 42,7 42,5 42,3 42,0 41,8 41,6 48,0 48,2 48,4 48,6 48,9 49,1 49,4 49,7 Komárom 33,0 32,2 31,5 30,7 29,9 29,1 28,2 27,4 37,8 37,4 37,0 36,6 36,3 35,9 35,6 35,3 Veszprém 36,0 35,8 35,5 35,3 35,0 34,7 34,4 34,1 40,0 40,1 40,1 40,2 40,3 40,4 40,5 40,7 Közép-Dun. 38,3 38,0 37,7 37,3 37,0 36,6 36,2 35,9 42,2 42,2 42,2 42,2 42,2 42,2 42,3 42,3 Győr 41,5 41,6 41,6 41,6 41,6 41,6 41,6 41,6 45,9 46,3 46,6 47,0 47,4 47,9 48,3 48,8 Vas 41,9 41,2 40,5 39,7 39,0 38,2 37,4 36,6 46,7 46,3 45,9 45,6 45,3 45,0 44,7 44,4 Zala 41,0 39,8 38,5 37,1 35,8 34,4 33,1 31,7 46,0 45,1 44,2 43,3 42,4 41,5 40,7 39,8 Nyugat-Dun. 42,1 41,6 41,1 40,6 40,1 39,5 39,0 38,5 45,4 45,2 44,9 44,7 44,5 44,3 44,1 43,9 Baranya 30,3 29,8 29,2 28,6 27,9 27,3 26,6 26,0 34,9 34,6 34,4 34,1 33,9 33,7 33,6 33,4 Somogy 29,5 28,4 27,2 26,0 24,7 23,3 22,0 20,6 43,2 43,0 42,9 42,8 42,8 42,8 42,8 42,9 Tolna 31,8 31,2 30,6 29,9 29,2 28,5 27,7 27,0 40,6 40,6 40,6 40,7 40,8 40,9 41,1 41,2 Dél-Dun. 33,2 32,7 32,1 31,5 30,9 30,3 29,6 29,0 36,6 36,3 36,0 35,7 35,4 35,1 34,8 34,6 Borsod 44,6 44,3 43,9 43,5 43,1 42,6 42,2 41,8 46,9 46,7 46,5 46,2 46,1 45,9 45,7 45,5 Heves 41,1 40,4 39,5 38,7 37,9 37,0 36,2 35,3 44,6 44,0 43,4 42,9 42,4 41,9 41,4 40,9 Nógrád 39,4 38,9 38,5 38,0 37,6 37,1 36,6 36,1 43,6 43,5 43,4 43,3 43,2 43,1 43,1 43,0 Észak-Mo. 43,5 43,0 42,5 42,1 41,6 41,1 40,6 40,1 45,4 45,0 44,7 44,4 44,1 43,8 43,5 43,2 Hajdú 41,3 41,1 40,9 40,7 40,6 40,4 40,2 40,0 42,4 42,3 42,2 42,2 42,1 42,0 41,9 41,9 Jász 37,5 36,9 36,4 35,8 35,2 34,6 33,9 33,3 42,3 42,1 41,9 41,7 41,6 41,4 41,3 41,2 Szabolcs 35,0 34,4 33,8 33,2 32,6 31,9 31,3 30,6 38,8 38,5 38,2 37,9 37,6 37,3 37,1 36,8 Észak-Alf. 38,3 37,9 37,5 37,1 36,7 36,2 35,8 35,4 40,8 40,6 40,4 40,2 40,0 39,8 39,6 39,4 Bács 39,9 39,8 39,7 39,6 39,4 39,3 39,2 39,0 42,0 42,1 42,1 42,2 42,2 42,3 42,3 42,4 Békés 37,8 37,9 37,8 37,8 37,8 37,7 37,7 37,6 40,9 41,1 41,4 41,6 41,8 42,1 42,4 42,6 Csongrád 45,4 45,0 44,6 44,2 43,8 43,4 43,0 42,6 48,9 48,7 48,6 48,5 48,5 48,4 48,3 48,3 Dél-Alf. 41,8 41,7 41,5 41,4 41,3 41,1 41,0 40,8 43,3 43,3 43,3 43,3 43,3 43,3 43,3 43,3 Országos 40,4 40,0 39,7 39,3 38,9 38,5 38,1 37,8 42,1 41,8 41,6 41,4 41,2 40,9 40,7 40,5


158/197

A korábban meghatározott eredmények alapján az alábbi táblázatban a középiskolai tanulók és a szakközépiskolai tanulók 5 éves idősoron előrebecsült létszámának hányadosát láthatjuk. A modell

országos

szinten

a

szakközépiskolákban

tanulók

arányának

csökkenését

prognosztizálja. F2.2.3.5. táblázat: A szakközépiskolában tanulók várható aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(a szakközépiskolai tanulók és a középiskolai tanulók hányadosa) [7d. modell alapján] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 44,4 33,4 41,8 46,1 36,5 38,9 41,1 44,7 43,6 44,6 44,3 33,4 39,0 34,0 35,4 45,8 43,3 41,6 44,6 42,0 41,3 37,3 40,2 40,5 39,8 47,1 42,5 41,6

2011 44,0 33,0 41,3 46,5 35,8 38,5 41,0 44,6 43,1 43,2 43,8 32,1 36,8 35,4 34,6 45,4 42,1 41,5 44,0 41,8 40,4 36,0 39,4 40,9 40,1 46,5 42,5 41,1

2012 43,9 32,3 41,0 46,9 35,6 38,5 41,1 45,1 42,5 42,4 43,6 31,6 36,4 34,9 34,1 45,1 41,4 41,3 43,6 41,7 40,3 35,4 39,1 40,9 40,4 46,2 42,5 40,9

2013 43,8 31,6 40,7 47,3 35,3 38,6 41,3 45,5 41,9 41,6 43,4 31,1 36,1 34,4 33,7 44,8 40,7 41,1 43,2 41,6 40,2 34,8 38,9 40,8 40,8 45,8 42,4 40,7

2014 43,6 31,0 40,4 47,6 35,1 38,7 41,4 46,0 41,4 40,8 43,3 30,6 35,7 33,9 33,3 44,5 40,0 40,9 42,8 41,5 40,2 34,1 38,6 40,8 41,1 45,4 42,4 40,5

2015 43,5 30,3 40,1 48,0 34,9 38,8 41,6 46,4 40,9 40,0 43,1 30,1 35,4 33,5 32,9 44,2 39,3 40,6 42,4 41,4 40,1 33,5 38,4 40,7 41,5 45,0 42,3 40,2

2016 43,3 29,7 39,8 48,3 34,7 38,9 41,7 46,8 40,5 39,2 42,9 29,5 35,0 33,1 32,4 43,8 38,6 40,4 42,0 41,3 40,0 32,8 38,1 40,7 41,9 44,6 42,3 40,0

2017 43,2 29,1 39,5 48,6 34,5 38,9 41,9 47,2 40,1 38,3 42,8 29,0 34,7 32,7 32,0 43,5 37,8 40,2 41,6 41,2 40,0 32,1 37,9 40,6 42,2 44,3 42,2 39,8

2018 43,1 28,5 39,2 48,9 34,2 39,0 42,0 47,6 39,7 37,5 42,6 28,4 34,4 32,3 31,6 43,2 37,1 40,0 41,2 41,1 39,9 31,5 37,6 40,6 42,6 43,9 42,2 39,6


159/197

F2.2.4. Várható beiskolázási létszámok A várható beiskolázási létszámokat a 9. évfolyamosok előrekalkulált száma alapján próbáltuk megbecsülni. A 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók számának lakóhely szerinti becslése – már magasabb bázisról kiindulva – a korábbi (2010-es) vizsgálatokkal ellentétben rövid távon immár igen határozott növekedést, míg a középtávú idősorra épülő modellek szerint mérsékelten növekvő országos összlétszámot valószínűsít. A trendek megbízhatósága és iránya megyénként és régiónként igen változatos, ami főként a rövid (3 éves) idősorral operáló modelleknél feltűnő. F2.2.4.1. táblázat: Adott megyében lakó 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók várható száma, fő , 3 éves (rövid) idősor alapján [8a. modell] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 4107 2375 6482 1652 1519 1620 4791 1782 857 994 3633 1459 1909 1436 4804 3154 1454 1010 5618 2075 2145 2925 7145 2134 1249 1519 4902 37374

2011 4039 2430 6469 1677 1580 1707 4963 1920 863 976 3759 1437 2168 1504 5109 3124 1439 1062 5625 2027 2250 3020 7297 2146 1153 1578 4876 38097

2012 3972 2484 6456 1701 1640 1794 5135 2058 869 957 3884 1415 2427 1573 5415 3093 1424 1114 5631 1979 2355 3116 7450 2157 1057 1636 4850 38820

2013 3904 2539 6443 1726 1701 1881 5307 2196 875 939 4010 1393 2686 1641 5720 3063 1409 1166 5638 1931 2460 3211 7602 2169 961 1695 4824 39543

2014 3837 2593 6430 1750 1761 1968 5479 2334 881 920 4135 1371 2945 1710 6026 3032 1394 1218 5644 1883 2565 3307 7755 2180 865 1753 4798 40266

2015 3769 2648 6417 1775 1822 2055 5651 2472 887 902 4261 1349 3204 1778 6331 3002 1379 1270 5651 1835 2670 3402 7907 2192 769 1812 4772 40989

2016 3702 2702 6404 1799 1882 2142 5823 2610 893 883 4386 1327 3463 1847 6637 2971 1364 1322 5657 1787 2775 3498 8060 2203 673 1870 4746 41712

2017 3634 2757 6391 1824 1943 2229 5995 2748 899 865 4512 1305 3722 1915 6942 2941 1349 1374 5664 1739 2880 3593 8212 2215 577 1929 4720 42435

2018 3567 2811 6378 1848 2003 2316 6167 2886 905 846 4637 1283 3981 1984 7248 2910 1334 1426 5670 1691 2985 3689 8365 2226 481 1987 4694 43158


160/197

F2.2.4.2. táblázat: Adott megyében lakó 9. évfolyamos szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók várható száma, fő, 6 éves idősor alapján [8b. modell] Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

2010 4509 2306 6815 1618 1417 1393 4428 1534 825 1032 3391 1467 1427 1423 4318 3235 1513 899 5646 2114 1994 2816 6924 2003 1384 1463 4850 36372

2011 4660 2319 6979 1628 1422 1355 4405 1546 813 1038 3397 1447 1401 1480 4328 3248 1526 894 5668 2088 2016 2861 6965 1939 1375 1482 4797 36539

2012 4811 2332 7143 1638 1427 1317 4383 1559 800 1044 3403 1427 1374 1538 4339 3261 1540 889 5689 2063 2037 2907 7007 1876 1366 1502 4744 36707

2013 4962 2345 7307 1649 1432 1279 4360 1571 788 1051 3409 1407 1347 1595 4349 3274 1553 884 5711 2038 2059 2952 7049 1812 1357 1521 4690 36875

2014 5113 2358 7471 1659 1438 1241 4338 1583 775 1057 3415 1387 1320 1653 4359 3287 1567 879 5732 2013 2080 2997 7090 1749 1348 1540 4637 37043

2015 5264 2371 7635 1669 1443 1204 4316 1595 763 1063 3421 1367 1293 1710 4370 3300 1581 873 5754 1988 2101 3043 7132 1685 1339 1559 4584 37211

2016 5415 2384 7799 1679 1448 1166 4293 1608 750 1069 3427 1347 1266 1768 4380 3312 1594 868 5775 1963 2123 3088 7174 1622 1330 1579 4530 37379

2017 5566 2397 7963 1690 1453 1128 4271 1620 737 1076 3433 1327 1239 1825 4391 3325 1608 863 5797 1938 2144 3133 7215 1558 1321 1598 4477 37547

2018 5717 2410 8127 1700 1458 1090 4248 1632 725 1082 3439 1307 1212 1882 4401 3338 1622 858 5818 1913 2165 3179 7257 1494 1312 1617 4424 37715


161/197

F2.2.5. Tanulói arányok iskolatípusonként Az alábbi ábrák a 8 éves idősorra épülő lineáris trendbecsléssel készült modellek eredményei alapján mutatják a szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi tanulók részesedését a középiskolai tanulók csoportján belül. A szakiskolai arányszámok a 4b. modell alapján kerültek meghatározásra, a szakközépiskolai arányszámok pedig a 7b. modell eredményeit tükrözik. A gimnáziumi tanulók arányszámai a fennmaradó részt teszik ki, esetükben tehát nem trendbecsléssel kaptuk meg az értékeket.

F2.2.5.1.

ábra:

A

középiskolai

tanulók

várható

aránya

iskolatípusonként

2018-ig

Magyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)

Országos összes

100%

Tanulók aránya

80%

34,3

35,2

35,4

35,5

35,7

35,8

36,0

36,1

36,3

41,6

40,9

40,6

40,3

40,0

39,7

39,4

39,1

38,8

24,1

23,9

24,1

24,2

24,3

24,5

24,6

24,8

24,9

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


162/197

F2.2.5.2. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig KözépMagyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)


100%

Tanulók aránya

80%

42,5

43,3

43,5

43,9

44,1

44,4

44,7

45,0

45,3

41,8

41,3

41,0

40,6

40,3

40,0

39,7

39,3

39,0

15,7

15,5

15,5

15,5

15,6

15,6

15,6

15,7

15,7

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


163/197

F2.2.5.3. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig KözépDunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)

Közép-Dunántúl

100% 30,2

31,4

31,5

31,6

31,6

31,7

31,7

31,8

31,9

41,1

40,1

39,9

39,7

39,6

39,4

39,3

39,1

38,9

28,7

28,5

28,6

28,7

28,8

28,9

29,0

29,1

29,2

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Tanulók aránya

80% 60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


164/197

F2.2.5.4. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig NyugatDunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)

Nyugat-Dunántúl

100% 30,6

31,9

32,1

32,2

32,4

32,6

32,7

32,8

33,0

44,3

43,4

43,0

42,7

42,3

41,9

41,5

41,2

40,8

25,1

24,7

24,9

25,1

25,4

25,6

25,8

26,0

26,2

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Tanulók aránya

80% 60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


165/197

F2.2.5.5. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Dél-Dunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)

Dél-Dunántúl

100%

Tanulók aránya

80%

34,1

36,0

36,4

36,6

36,9

37,1

37,4

37,7

38,0

35,4

34,5

34,0

33,6

33,1

32,7

32,2

31,8

31,3

30,5

29,5

29,7

29,8

30,0

30,2

30,4

30,5

30,7

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


166/197

F2.2.5.6. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig ÉszakMagyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)

Észak-Magyarország

100% 29,5

30,0

30,2

30,4

30,6

30,8

31,1

31,3

31,5

44,6

44,0

43,6

43,2

42,8

42,4

42,0

41,6

41,2

25,9

26,0

26,2

26,4

26,6

26,8

27,0

27,1

27,3

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Tanulók aránya

80% 60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


167/197

F2.2.5.7. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Észak-Alföldön (%) (trendbecslés 8 éves idősoron)

Észak-Alföld

100%

Tanulók aránya

80%

32,5

33,1

33,2

33,4

33,5

33,6

33,7

33,8

33,9

40,2

39,3

39,0

38,6

38,3

38,0

37,7

37,4

37,1

27,3

27,6

27,8

28,0

28,2

28,4

28,6

28,8

29,0

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


168/197

F2.2.5.8. ábra: A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Dél-Alföldön (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) Dél-Alföld

100% 31,0

31,2

31,1

31,0

30,8

30,7

30,6

30,5

30,3

42,5

42,5

42,4

42,3

42,3

42,2

42,1

42,0

42,0

26,6

26,3

26,5

26,7

26,9

27,1

27,3

27,5

27,7

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Tanulók aránya

80% 60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium


169/197

Mellékletek M1. A KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvétel mikro-vállalati kérdőíve SORSZÁM:

MEGYE KÓDJA:

Mikro-vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2012

Kérdező aláírása:…………………………………………………………..……………. [Kérdező neve]*

kérdező kódja*:

A kérdezés kezdete: 2012. ………hónap..………..nap ……………..óra …………….perc

I. A cég alapvető jellemzői

1.

A cég adószámának első 8 számjegye:

AZ ADÓSZÁM ÉS A CÉG TELJES NEVE A CÉG HOSSZÚ PECSÉTJÉN 2.

A cég teljes neve: ………………………………………………………………………………………………………

3.

A cég címe:

............................................................................................. … irányítószám

település neve

................................................................................................................................................................. utca, tér stb.

4.

házszám

A válaszoló személy neve: ……………………………………………………………………………………………

beosztása: ………………………………….telefonszáma: ………………… e-mail: …………. .......................................................


170/197

5.

Fő tevékenysége alapján a felkeresett egység melyik gazdasági ágazatba sorolható? (Ez az adat szerepel a cégbírósági bejegyzésen: a cég fő tevékenységéhez tartozó TEÁOR kód első két számjegyét kell itt bejelölni.) 01 – Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 02 – Erdőgazdálkodás 03 – Halászat, halgazdálkodás 05 – Szénbányászat 06 – Kőolaj-, földgázkitermelés 07 – Fémtartalmú érc bányászata 08 – Egyéb bányászat 09 – Bányászati szolgáltatás 10 – Élelmiszergyártás 11 – Italgyártás 12 – Dohánytermék gyártása 13 – Textília gyártása 14 – Ruházati termék gyártása 15 – Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 16 – Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 17 – Papír, papírtermék gyártása 18 – Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 19 – Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 20 – Vegyi anyag, termék gyártása 21 – Gyógyszergyártás 22 – Gumi-, műanyag termék gyártása 23 – Nemfém ásványi termék gyártása 24 – Fémalapanyag gyártása 25 – Fémfeldolgozási termék gyártása 26 – Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 27 – Villamos berendezés gyártása 28 – Gép, gépi berendezés gyártása 29 – Közúti jármű gyártása 30 – Egyéb jármű gyártása 31 – Bútorgyártás 32 – Egyéb feldolgozóipari tevékenység 33 – Ipari gép, berendezés, eszköz javítása 35 – Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 36 – Víztermelés, -kezelés, -ellátás 37 – Szennyvíz gyűjtése, kezelése 38 – Hulladékgazdálkodás 39 – Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 41 – Épületek építése 42 – Egyéb építmény építése 43 – Speciális szaképítés 45 – Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 – Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 47 – Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 49 – Szárazföldi, csővezetékes szállítás 50 – Vízi szállítás 51 – Légi szállítás

52 53 55 56 58 59

– – – – – –

60 61 62 63 64

– – – – –

65 – 66 68 69 70 71

– – – – –

72 – 73 – 74 – 75 77 78 79

– – – –

80 – 81 – 82 – 84 – 85 86 87 88 90 91

– – – – – –

92 93 94 95 96 97

– – – – – –

98 – 99 –

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység Postai, futárpostai tevékenység Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Kiadói tevékenység Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás Távközlés Információ-technológiai szolgáltatás Információs szolgáltatás Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) Egyéb pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység Üzletvezetési, vezetői tanácsadás Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés Tudományos kutatás, fejlesztés Reklám, piackutatás Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Állat-egészségügyi ellátás Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerőpiaci szolgáltatás Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági, nyomozói tevékenység Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Szociális ellátás bentlakás nélkül Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Szerencsejáték, fogadás Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység Érdekképviselet Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása Egyéb személyi szolgáltatás Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás Háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

HA NEM TUDJA ELDÖNTENI, AKKOR ÍRJA LE, HOGY MI A FŐ TEVÉKENYSÉGÜK: …………………….


171/197

MINDENKITŐL! 6.

Mennyi volt 2011. december 31-én az Önöknél alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma

15

?

fő 7. Ezen belül mennyi volt a szakmunkás végzettséggel rendelkező szakképzett munkavállalók létszáma?

fő

Szakképzett munkavállaló alatt olyan személyeket értünk, akik szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. Egyes szakmák esetében a képzés két szinten folyik. Szakmunkás bizonyítvány szerezhető érettségivel és érettségi nélkül is. (Például az „ápoló” érettségihez kötött szakma, de az „ápolási asszisztens” érettségi nélkül szerezhető szakma.) Az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza mindazokat a szakmákat, melyek szakmunkás végzettséget jelentenek. A cégek emellett olyan munkakörökben is alkalmaznak munkásokat, amihez nem szükséges szakmunkás végzettség (pl. betanított munkák, gimnáziumi érettségivel is betölthető irodai munkák). A diplomával rendelkező (főiskolai, egyetemi végzettségű) munkavállalók szintén nem rendelkeznek szakmunkás végzettséggel. A kérdőív további kérdéseiben a szakmunkások létszámának alakulására kérdezünk.

15

A statisztikai állományi létszám a ténylegesen dolgozók számát jelenti, így nem tartozik bele például az, aki gyes-en van, vagy aki több mint 1 hónapja beteg. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 172/197

II. A szakmunkások felvétele, illetve elbocsátása 8.

Az elmúlt 12 hónapban hogyan változott Önöknél a szakmunkások létszáma? van

nincs

a. Van olyan szakma, amiben elbocsátás történt Önöknél?

1

2

b. Van olyan szakma, amiben felvétel történt Önöknél?

1

2

A KÉRDŐÍVRE OLYAN SZEMÉLYNEK KELL VÁLASZOLNIA, AKI TISZTÁBAN VAN A LÉTSZÁM ALAKULÁSÁVAL!

9.

Az OKJ kódjegyzék-füzet segítségével mondja meg kérem, hogy mely szakmák esetében volt Önöknél munkaerő-felvétel illetve elbocsátás az elmúlt 12 hónapban. Szakma megnevezése

A munkakör milyen szintű végzettséget igényel? érettségi nélkül

érettségivel

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2

e.

1

2

f.

1

2

az elmúlt 12 hónapban A szakma 15 jegyű OKJ kódja

munkaerő felvétel

munkaerő elbocsátás

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT


173/197

10. HA VOLT MUNKAERŐ FELVÉTEL AZ ELMÚLT 12 HÓNAPBAN (8b. kérdés 1-es válasz)

10.

Kérem gondoljon a legnagyobb létszámfelvétellel járó szakmára. Az ebben a szakmában felvett munkavállalók kimondottan ezzel a végzettséggel rendelkeztek? 1 – Igen, mindegyik 2 – nem, legalább az egyik nem 9 – NEM TUDJA

11.

12 - RE

X – NEM VÁLASZOL

Kérem nevezze meg ezt a szakmát, tehát amelyikben a legnagyobb munkaerő-felvétel történt az elmúlt 12 hónapban. Továbbá jelölje meg azokat a szakképesítéseket, melyekkel a felvett munkavállalók rendelkeztek (ha az adott munkavállaló több szakképesítéssel is rendelkezett, akkor csak a leginkább relevánst jelölje meg).

Legnagyobb munkaerő-felvételű szakma megnevezése

A munkakör milyen szintű végzettséget igényel? érettségi érettségivel nélkül

1

2

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

………………………………………………

A szakma 15 jegyű OKJ kódja

A felvett munkavállalók szakképesítései


174/197

12.

A következő 12 hónapban hogyan fog változni Önöknél a szakmunkások létszáma? A KÉRDŐÍVRE OLYAN SZEMÉLYNEK KELL VÁLASZOLNIA, AKI TISZTÁBAN VAN A LÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSÁVAL!

13.

van

nincs

Nem tudja

a. Van olyan szakma, amiben elbocsátás várható Önöknél a következő 12 hónapban?

1

2

9

b. Van olyan szakma, amiben felvétel várható Önöknél a következő 12 hónapban?

1

2

9

Az OKJ kódjegyzék-füzet segítségével mondja meg kérem, hogy mely szakmák esetében várható Önöknél munkaerő-felvétel illetve elbocsátás a következő12 hónapban?

Szakma megnevezése

a.

érettségi nélkül

érettségivel

1

2

1

b.

1

c.

1

d.

1

e.

1

f.

14.

A munkakör milyen szintű végzettséget igényel?


A következő 12 hónapban munkaerő felvétel


fő 999 NT

fő 999 NT

fő

2

999 NT

fő 999 NT

fő

2

999 NT

fő 999 NT

fő

2

999 NT

fő 999 NT

fő

2

999 NT

fő 999 NT

fő

2

999 NT

fő 999 NT

Összességében hogyan fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszáma az elkövetkezendő 12 hónapban? A jelenlegihez képest … 1 – nőni fog, 2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – NEM TUDJA

a. Hány fővel? Körülbelül……… fővel

999 – NEM TUDJA

b. Hány fővel? Körülbelül ……… fővel

999 – NEM TUDJA


175/197

15.

Három éven túl, de 4 éven belül hogyan fog változni Önöknél a szakmunkások létszáma? A KÉRDŐÍVRE OLYAN SZEMÉLYNEK KELL VÁLASZOLNIA, AKI TISZTÁBAN VAN A LÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSÁVAL!

16.

van

nincs

Nem tudja

a. Van olyan szakma, amiben elbocsátás várható Önöknél 3 év múlva?

1

2

9

b. Van olyan szakma, amiben felvétel várható Önöknél a 3 év múlva?

1

2

9

Az OKJ kódjegyzék-füzet segítségével mondja meg kérem, hogy mely szakmák esetében várható Önöknél munkaerő-felvétel illetve elbocsátás 3 éven túl de 4 éven belül?

Szakma megnevezése


érettségivel

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2

e.

1

2

f.

1

2

17.


3 éven túl de 4 éven belül várható munkaerő felvétel


fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

Összességében várhatóan hogyan fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszáma 3 év múlva a jelenlegihez képest? 1 – Nőni fog 2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – NEM TUDJA


999 – NEM TUDJA


999 – NEM TUDJA


176/197

18.

Az elmúlt 1 évben alkalmaztak-e szakmunkás végzettségű pályakezdőt? Pályakezdőknek azokat tekintjük, akik két évnél nem régebben fejezték be tanulmányaikat.

1 – igen

2 – nem

22 - RE

18.1. Összesen hány szakmunkás végzettségű pályakezdőt vettek fel az elmúlt 1 évben ? …….……főt 999 – NEM TUDJA 18.1.1. Közülük hányan állnak jelenleg is a cég alkalmazásában? ……….... fő 999 – NEM TUDJA 19.

Milyen szakmákra vettek fel pályakezdőt az elmúlt egy évben? A munkakör milyen szintű végzettséget igényel? érettségi érettségivel nélkül

Szakma megnevezése

20.

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2

Milyennek tartja a pályakezdők felkészültségét a munkájuk elvégzéséhez? 1 2 3 4

– – – –

Egyáltalán nem megfelelő, Inkább nem megfelelő, Inkább megfelelő, vagy Nagyon megfelelő?

9 – NEM TUDJA 21.


X – NEM VÁLASZOL

Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? Milyen készségekkel, illetve kompetenciákkal nem rendelkeznek? X-EL JELÖLJE BE A KÉSZSÉGEKET, AMELYEKKEL NEM RENDELKEZNEK!

1.


2.


3.


4.


5.

együttműködési készség (pl.: csapatmunka)

6.


7.


8.


9.

fegyelmezettség

10. idegennyelv-tudás

11. ügyféllel való bánásmód

12. felelősségtudat

13. olvasási készség

14. motiváció, elkötelezettség,

15. személyes megjelenés

lelkesedés 16. általános tudás, készségek

17. önálló munkavégzés

képessége 19. számoláskészség

18. vezetési, szervezési

képességek

20. kezdeményező készség

21. felhasználói szintű számí-

tógépes ismeretek/gyakorlat 22. irodai, adminisztrációs

23. egyéb, éspedig:

képességek MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

177/197

MINDENKITŐL! 22.

Van Önnek olyan üres álláshelye, amelyre nehéz megfelelően képzett pályakezdő szakmunkást találni?

1 – van

2 – nincs

9 – NEM TUDJA

22.1. Melyek ezek a szakmák? Szakma megnevezése


a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2



178/197

22.2. Kérem, mondja meg, hogy az említett szakmák esetén mely készségek és kompetenciák voltak hiányosak! X-EL JELÖLJE BE A HIÁNYZÓ KÉSZSÉGEKET AZ ADOTT SZAKMA ESETÉBEN!

a.

A szakma neve:

………….……………..

………………..………..

…………………….……..

………………..………..

15 jegyű OKJ kódja:

………….……………..

………………..………..

…………………….……..

………………..………..


b.


c.

felhasználói szintű számítógépes ismeretek/gyakorlat professzionális számítógépes ismeretek/gyakorlat

d. e.

korszerű műszaki ismeretek

f.


g.

olvasási készség

h.

számoláskészség

i.


j.


k.

idegennyelv-tudás

l.

munkakultúra

m. munkafegyelem n.


o.


p.


q.


r.


s.

irodai adminisztrációs képességek

t.


u.

egyéb, éspedig: ÍRJA BE A SZAKMA OSZLOPÁBA!


179/197

MINDENKITŐL! 23.

Hány tanulószerződéses tanulót, szakmunkástanulót képeztek Önök a… Szakmunkástanulók száma

24.

nem volt

NEM TUDJA

a. 2007/8-as tanévben

fő

0

999

b. 2008/9-es tanévben

fő

0

999

c. 2009/10-es tanévben

fő

0

999

d. 2010/11-es tanévben

fő

0

999

e. 2011/12-es tanévben?

fő

0

999

A legutolsó lezárt tanévben a tanulószerződéses végzős diákok hány százaléka fejezte be önöknél sikeresen a szakmunkás képzést? .....................................% 888 – nem volt végzős diákja 999 – NEM TUDJA X – NEM VÁLASZOL

25.-26. HA VAN TANULÓJA A 2011/12-ES TANÉVBEN (23. kérdés e. sora) 25.

Miért döntött úgy, hogy bekapcsolódik a tanulóképzésbe? Felsorolok néhány lehetséges okot. Az iskolai osztályzáshoz hasonlóan mondja meg, hogy Önre mennyire vonatkoznak ezek: az ötös jelentse, hogy teljes mértékben az egyes, pedig, hogy egyáltalán nem. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.) Teljes mértékben

Egyáltalán Nem nem tudja

a. Így olcsó munkaerőhöz jutok.

5

4

3

2

1

9

X

b. Nehezen tudunk megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni.

5

4

3

2

1

9

X

c. A jövő munkavállalóit képezzük.

5

4

3

2

1

9

X

d. Megmutathatjuk a tanulóknak, mi hogyan dolgozunk.

5

4

3

2

1

9

X

e. Így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak vagyunk a munkavállalók felé.

5

4

3

2

1

9

X

5

4

3

2

1

9

X

g. Egyszerű az adminisztráció.

5

4

3

2

1

9

X

h. egyéb ok, éspedig: ……………………….

5

4

3

2

1

9

X

f.



180/197

26.

Mekkora átlagos bérben/pénzbeni juttatásban részesültek az Önök által képzett első évfolyamos tanulószerződéses diákok a 2011-es tanévben (egy főre jutó átlagos összeget adjon meg)?

Szakma megnevezése



Nettó havi bér (Ft)

a.

1

2

Ft/hó

b.

1

2

Ft/hó

c.

1

2

Ft/hó

d.

1

2

Ft/hó

MINDENKITŐL! 27.

A tanulószerződésekkel kapcsolatban mennyire ért egyet, illetve nem ért egyet a következő kijelentésekkel? Az iskolai osztályzáshoz hasonlóan válaszoljon: az 5-ös jelentse azt, hogy teljes mértékben egyetért az 1-es, hogy egyáltalán nem ért egyet. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.) Teljes mértékben egyetért

Egyáltalán Nem nem ért tudegyet ja

a. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát.

5

4

3

2

1

9

X

b. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról.

5

4

3

2

1

9

X

c. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek.

5

4

3

2

1

9

X

d. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak.

5

4

3

2

1

9

X

e. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek.

5

4

3

2

1

9

X

f.

5

4

3

2

1

9

X



181/197

28. HA NINCS TANULÓJA A 2011/12-ES TANÉVBEN 28.

Miért döntött úgy, hogy NEM kapcsolódik be a tanulóképzésbe? Felsorolok néhány lehetséges okot. Az iskolai osztályzáshoz hasonlóan mondja meg, hogy Önre mennyire vonatkoznak ezek: az ötös jelentse, hogy teljes mértékben az egyes, pedig, hogy egyáltalán nem. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.) Teljes mértékben


a. bonyolult az adminisztráció

5

4

3

2

1

9

X

b. rosszak a tapasztalataink a tanulókkal

5

4

3

2

1

9

X

c. a vállalkozás mérete miatt

5

4

3

2

1

9

X

d. nincs oktatói háttér, kapacitás

5

4

3

2

1

9

X

e. alacsony az igény a szakmunkások iránt, csak képzett szakembereket keresnek

5

4

3

2

1

9

X

f.

5

4

3

2

1

9

X

g. nincs a cég profiljához illő szakképzés

5

4

3

2

1

9

X

h. nem megfelelő tanulói hozzáállás a munkához

5

4

3

2

1

9

X

i.


5

4

3

2

1

9

X

j.


5

4

3

2

1

9

X

k. nincs jelentkező, nem keresték fel ezügyben a céget

5

4

3

2

1

9

X

l.

5

4

3

2

1

9

X

m. a szakképző iskolára visszavezethető okok

5

4

3

2

1

9

X

n. egyéb ok, éspedig: ……………………….

5

4

3

2

1

9

X


Nem tudok eleget a tanulószerződéses képzésről

MINDENKITŐL! 29.

Tapasztalatai szerint a tanulók után elszámolható költség-normatíva a ténylegesen felmerülő költségek hány százalékát fedezi /fedezheti? …………………%-át 999 – NT

30.

X –

Várhatóan milyen lesz a cég üzleti helyzete a következő 12 hónap során? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítő

3 – rossz

9 – NEM TUDJA

X – NEM VÁLASZOL

Köszönjük válaszait! KÉRDEZÉS VÉGE: .…...... óra …....... perc


182/197

M2. A KERESLET_VALLALAT_2012 adatfelvétel kis-, közepes-, és nagyvállalati kérdőíve SORSZÁM:

MEGYE KÓDJA:

ALMINTA: 1 – versenyszféra 2 – közszféra

Legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2012 Kérdező aláírása:…………………………………………………………..…………….

kérdező kódja*:

[Kérdező neve]* A kérdezés kezdete: 2012. ………hónap..………..nap ……………..óra …………….perc

I. A cég alapvető jellemzői

1.

A felkeresett egység:

1 – telephely nélküli cég/szervezet

A CÉGRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON

2 – cég/szervezet központja (székhelye) 3 – cég/szervezet telephelye

A CÉGKÖZPONTRA ÉS A KÖZPONTTAL AZONOS TEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON! A TELEPHELYRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

FIGYELEM! TELEPHELY CSAK AKKOR KÉRDEZHETŐ, HA A KÖZPONT MÁSIK MEGYÉBEN VAN, VAGY HA A KÖZPONT MEGTAGADTA A VÁLASZADÁST.

2.

A cég adószámának első 8 számjegye:

AZ ADÓSZÁM ÉS A CÉG TELJES NEVE A CÉG HOSSZÚ PECSÉTJÉN 3.

A cég teljes neve: ………………………………………………………………………………………………………

4.

A felkeresett egység teljes neve: …………………………………………………………………………………….

5.

A felkeresett egység címe:

.................................................................................................................... … irányítószám

település neve

....................................................................................................................................................................................................... utca, tér stb.

6.

házszám

A válaszoló személy neve: ……………………………………………………………………………………………

beosztása: ………………………………….telefonszáma: ………………… e-mail: …………. ........................ MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

183/197

7.

Fő tevékenysége alapján a felkeresett egység melyik gazdasági ágazatba sorolható? (Ez az adat szerepel a cégbírósági bejegyzésen: a cég fő tevékenységéhez tartozó TEÁOR kód első két számjegyét kell itt bejelölni.) 01 – Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 02 – Erdőgazdálkodás 03 – Halászat, halgazdálkodás 05 – Szénbányászat 06 – Kőolaj-, földgázkitermelés 07 – Fémtartalmú érc bányászata 08 – Egyéb bányászat 09 – Bányászati szolgáltatás 10 – Élelmiszergyártás 11 – Italgyártás 12 – Dohánytermék gyártása 13 – Textília gyártása 14 – Ruházati termék gyártása 15 – Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 16 – Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 17 – Papír, papírtermék gyártása 18 – Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 19 – Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 20 – Vegyi anyag, termék gyártása 21 – Gyógyszergyártás 22 – Gumi-, műanyag termék gyártása 23 – Nemfém ásványi termék gyártása 24 – Fémalapanyag gyártása 25 – Fémfeldolgozási termék gyártása 26 – Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 27 – Villamos berendezés gyártása 28 – Gép, gépi berendezés gyártása 29 – Közúti jármű gyártása 30 – Egyéb jármű gyártása 31 – Bútorgyártás 32 – Egyéb feldolgozóipari tevékenység 33 – Ipari gép, berendezés, eszköz javítása 35 – Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 36 – Víztermelés, -kezelés, -ellátás 37 – Szennyvíz gyűjtése, kezelése 38 – Hulladékgazdálkodás 39 – Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 41 – Épületek építése 42 – Egyéb építmény építése 43 – Speciális szaképítés 45 – Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 – Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 47 – Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 49 – Szárazföldi, csővezetékes szállítás 50 – Vízi szállítás 51 – Légi szállítás

52 53 55 56 58 59

– – – – – –

60 61 62 63 64

– – – – –

65 – 66 68 69 70 71

– – – – –

72 – 73 – 74 – 75 77 78 79

– – – –

80 – 81 – 82 – 84 – 85 86 87 88 90 91

– – – – – –

92 93 94 95 96 97

– – – – – –

98 – 99 –

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység Postai, futárpostai tevékenység Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Kiadói tevékenység Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás Távközlés Információ-technológiai szolgáltatás Információs szolgáltatás Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) Egyéb pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység Üzletvezetési, vezetői tanácsadás Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés Tudományos kutatás, fejlesztés Reklám, piackutatás Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Állat-egészségügyi ellátás Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerőpiaci szolgáltatás Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági, nyomozói tevékenység Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Szociális ellátás bentlakás nélkül Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Szerencsejáték, fogadás Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység Érdekképviselet Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása Egyéb személyi szolgáltatás Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás Háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

HA NEM TUDJA ELDÖNTENI, AKKOR ÍRJA LE, HOGY MI A FŐ TEVÉKENYSÉGÜK: ……………………. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

184/197

8.

Ön cégének jegyzett tőkéjén belül milyen arányú a külföldi tulajdon? 1 – Nincs külföldi tulajdon a cégben 2 – kisebbségi: kevesebb, mint 50 százalék, 3 – többségi, vagy tisztán külföldi tulajdonú a cég. 9 – NEM TUDJA

X – NEM VÁLASZOL

CSAK HA KÖZPONTBAN (1. kérdés 1-es vagy 2-es kód) TÖRTÉNIK A KÉRDEZÉS

9.

A következő kategóriák melyikébe tartozott a cég 2011. évi nettó árbevétele? 1 2 3 4 5 6 7 8

– – – – – – – –

5 millió forint alatt 5 és 10 millió között 10 és 50 millió között 50 és 100 millió között 100 és 250 millió között 250 és 500 millió között 500 millió és egy milliárd között egy milliárd forint felett.

9 – NEM TUDJA

X – NEM VÁLASZOL

MINDENKITŐL! 10. Mennyi volt 2011. december 31-én az Önöknél alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma ezen a településen / telephelyen

17

16

? fő

11. Ezen belül mennyi volt a szakmunkás végzettséggel rendelkező szakképzett munkavállalók létszáma?

fő

Szakképzett munkavállaló alatt olyan személyeket értünk, akik szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. Egyes szakmák esetében a képzés két szinten folyik. Szakmunkás bizonyítvány szerezhető érettségivel és érettségi nélkül is. (Például az „ápoló” érettségihez kötött szakma, de az „ápolási asszisztens” érettségi nélkül szerezhető szakma.) Az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza mindazokat a szakmákat, melyek szakmunkás végzettséget jelentenek. A cégek emellett olyan munkakörökben is alkalmaznak munkásokat, amihez nem szükséges szakmunkás végzettség (pl. betanított munkák, gimnáziumi érettségivel is betölthető irodai munkák). A diplomával rendelkező (főiskolai, egyetemi végzettségű) munkavállalók szintén nem rendelkeznek szakmunkás végzettséggel. A kérdőív további kérdéseiben a szakmunkások létszámának alakulására kérdezünk.

16

A statisztikai állományi létszám a ténylegesen dolgozók számát jelenti, így nem tartozik bele például az, aki gyes-en van, vagy aki több mint 1 hónapja beteg. 17 A „település” kifejezés arra az esetre vonatkozik, ha a kérdezésre a cég központjában kerül sor (1. kérdés 1-es és 2-es kód). Ha van a cégnek a cégközponttal egy településen működö további telephelye(i), akkor ezen telephely(ek) létszámadatait is kérjük figyelembe venni. Kérjük, hogy a kérdőív további kérdéseire adott válaszoknál is így járjon el! A „telephely” kifejezés arra az esetre vonatkozik, ha a kérdőívre egy telephelyen válaszolnak (1. kérdés 3-as kód). MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu 185/197

3

II. A szakmunkások felvétele, illetve elbocsátása ezen a településen / telephelyen 12.

Az elmúlt 12 hónapban hogyan változott Önöknél a szakmunkások létszáma? van

nincs

a. Van olyan szakma, amiben elbocsátás történt Önöknél?

1

2

b. Van olyan szakma, amiben felvétel történt Önöknél?

1

2

A KÉRDŐÍVRE OLYAN SZEMÉLYNEK KELL VÁLASZOLNIA, AKI TISZTÁBAN VAN A LÉTSZÁM ALAKULÁSÁVAL!

13.

Az OKJ kódjegyzék-füzet segítségével mondja meg kérem, hogy mely szakmák esetében volt Önöknél munkaerő-felvétel illetve elbocsátás az elmúlt 12 hónapban.

Szakma megnevezése


érettségivel

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2

e.

1

2

f.

1

2

g.

1

2

h.

1

2

i.

1

2

j.

1

2

k.

1

2

az elmúlt 12 hónapban A szakma 15 jegyű OKJ kódja

munkaerő felvétel


fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT


186/197

14. HA VOLT MUNKAERŐ FELVÉTEL AZ ELMÚLT 12 HÓNAPBAN

(8b. kérdés 1-es válasz)

14. Kérem gondoljon a legnagyobb létszámfelvétellel járó szakmára. Az ebben a szakmában felvett munkavállalók kimondottan ezzel a végzettséggel rendelkeztek? 1 – Igen, mindegyik 2 – nem, legalább az egyik nem 9 – NEM TUDJA

15.

16 - RA

X – NEM VÁLASZOL

Kérem nevezze meg ezt a szakmát, tehát amelyikben a legnagyobb munkaerő-felvétel történt az elmúlt 12 hónapban. Továbbá jelölje meg azokat a szakképesítéseket, melyekkel a felvett munkavállalók rendelkeztek (ha az adott munkavállaló több szakképesítéssel is rendelkezett, akkor csak a leginkább relevánst jelölje meg).

Legnagyobb munkaerő-felvételű szakma megnevezése


1

2

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

………………………………………………


A felvett munkavállalók szakképesítései


187/197

16.

A következő 12 hónapban hogyan fog változni Önöknél a szakmunkások létszáma? A KÉRDŐÍVRE OLYAN SZEMÉLYNEK KELL VÁLASZOLNIA, AKI TISZTÁBAN VAN A LÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSÁVAL!

17.

van

nincs

Nem tudja

a. Van olyan szakma, amiben elbocsátás várható Önöknél a következő 12 hónapban?

1

2

9

b. Van olyan szakma, amiben felvétel várható Önöknél a következő 12 hónapban?

1

2

9

Az OKJ kódjegyzék-füzet segítségével mondja meg kérem, hogy mely szakmák esetében várható Önöknél munkaerő-felvétel illetve elbocsátás a következő12 hónapban?

Szakma megnevezése

a.


érettségivel

1

2

1

b.

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő

2

1

k.

999 NT

999 NT

2

1

j.

fő

fő

2

1

i.

999 NT

999 NT

2

1

h.

fő

fő

2

1

g.

fő 999 NT

999 NT

2

1

f.


fő

2

1

e.

999 NT

2

1

d.

munkaerő felvétel fő

2

1

c.


A következő 12 hónapban

999 NT

fő 999 NT

fő

2

999 NT

fő 999 NT

18. Összességében hogyan fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszáma 18

(ezen a településen/ telephelyen ) az elkövetkezendő 12 hónapban? A jelenlegihez képest … 1 – nőni fog, 2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – NEM TUDJA


999 – NEM TUDJA


999 – NEM TUDJA

18

A „település” kifejezés arra az esetre vonatkozik, ha a kérdezésre a cég központjában kerül sor (1. kérdés 1-es és 2-es kód). Ha van a cégnek a cégközponttal egy településen működö további telephelye(i), akkor ezen telephely(ek) létszámadatait is kérjük figyelembe venni. A „telephely” kifejezés arra az esetre vonatkozik, ha a kérdőívre egy telephelyen válaszolnak (1. kérdés 3-as kód). Kérjük, hogy a kérdőív további kérdéseire adott válaszoknál is így járjon el! MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

188/197

19.

Három éven túl, de 4 éven belül hogyan fog változni Önöknél a szakmunkások létszáma? A KÉRDŐÍVRE OLYAN SZEMÉLYNEK KELL VÁLASZOLNIA, AKI TISZTÁBAN VAN A LÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSÁVAL!

20.

van

nincs

Nem tudja

a. Van olyan szakma, amiben elbocsátás várható Önöknél 3 év múlva?

1

2

9

b. Van olyan szakma, amiben felvétel várható Önöknél a 3 év múlva?

1

2

9

Az OKJ kódjegyzék-füzet segítségével mondja meg kérem, hogy mely szakmák esetében várható Önöknél munkaerő-felvétel illetve elbocsátás 3 éven túl de 4 éven belül?

Szakma megnevezése


érettségivel

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2

e.

1

2

f.

1

2

g.

1

2

h.

1

2

i.

1

2

j.

1

2

k.

1

2


3 éven túl de 4 éven belül várható munkaerő felvétel


fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

fő 999 NT

21. Összességében várhatóan hogyan fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszáma (ezen a településen/ telephelyen) 3 év múlva a jelenlegihez képest? 1 – Nőni fog 2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – NEM TUDJA


999 – NEM TUDJA


999 – NEM TUDJA


189/197

22. Az elmúlt 1 évben alkalmaztak-e szakmunkás végzettségű pályakezdőt? Pályakezdőknek azokat tekintjük, akik két évnél nem régebben fejezték be tanulmányaikat.

1 – igen

2 – nem

26 - RA

22.1. Összesen hány szakmunkás végzettségű pályakezdőt vettek fel az elmúlt 1 évben ? …….……főt 999 – NEM TUDJA 22.1.1. Közülük hányan állnak jelenleg is a cég alkalmazásában? ……….... fő 999 – NEM TUDJA

23. Milyen szakmákra vettek fel pályakezdőt az elmúlt egy évben? A munkakör milyen szintű végzettséget igényel? érettségi érettségivel nélkül

Szakma megnevezése

a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2


24. Milyennek tartja a pályakezdők felkészültségét a munkájuk elvégzéséhez? 1 2 3 4

– – – –

Egyáltalán nem megfelelő, Inkább nem megfelelő, Inkább megfelelő, vagy Nagyon megfelelő?

9 – NEM TUDJA

X – NEM VÁLASZOL

25. Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? Milyen készségekkel, illetve kompetenciákkal nem rendelkeznek? X-EL JELÖLJE BE A KÉSZSÉGEKET, AMELYEKKEL NEM RENDELKEZNEK! 1.


2.


3.


4.


5.

együttműködési készség (pl.: csapatmunka)

6.


7.


8.


9.

fegyelmezettség

10. idegennyelv-tudás

11. ügyféllel való bánásmód

12. felelősségtudat

13. olvasási készség

14. motiváció, elkötelezettség,

15. személyes megjelenés

lelkesedés 16. általános tudás, készségek

17. önálló munkavégzés

képessége 19. számoláskészség

18. vezetési, szervezési

képességek

20. kezdeményező készség

21. felhasználói szintű számí-

tógépes ismeretek/gyakorlat 22. irodai, adminisztrációs

23. egyéb, éspedig:

képességek MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

190/197

MINDENKITŐL! 26. Van Önnek olyan üres álláshelye, amelyre nehéz megfelelően képzett pályakezdő szakmunkást találni?

1 – van

2 – nincs

9 – NEM TUDJA

26.1. Melyek ezek a szakmák? Szakma megnevezése


a.

1

2

b.

1

2

c.

1

2

d.

1

2



191/197

26.2. Kérem, mondja meg, hogy az említett szakmák esetén mely készségek és kompetenciák voltak hiányosak! X-EL JELÖLJE BE A HIÁNYZÓ KÉSZSÉGEKET AZ ADOTT SZAKMA ESETÉBEN! A szakma neve:

………….……………..

………………..………..

…………………….……..

………………..………..

15 jegyű OKJ kódja:

………….……………..

………………..………..

…………………….……..

………………..………..

a. szakmai elméleti alapok b.


c.

felhasználói szintű számítógépes ismeretek/gyakorlat professzionális számítógépes ismeretek/gyakorlat

d. e.

korszerű műszaki ismeretek

f.


g.

olvasási készség

h.

számoláskészség

i.


j.


k.

idegennyelv-tudás

l.

munkakultúra

m. munkafegyelem n.


o.


p.


q.


r.


s.

irodai adminisztrációs képességek

t.


u.

egyéb, éspedig: ÍRJA BE A SZAKMA OSZLOPÁBA!


192/197

MINDENKITŐL! 27. Hány tanulószerződéses tanulót, szakmunkástanulót képeztek Önök a… Szakmunkástanulók száma

nem volt

NEM TUDJA

a. 2007/8-as tanévben

fő

0

999

b. 2008/9-es tanévben

fő

0

999

c. 2009/10-es tanévben

fő

0

999

d. 2010/11-es tanévben

fő

0

999

e. 2011/12-es tanévben?

fő

0

999

28. A legutolsó lezárt tanévben a tanulószerződéses végzős diákok hány százaléka fejezte be önöknél sikeresen a szakmunkás képzést? .....................................% 888 – nem volt végzős diákja 999 – NEM TUDJA X – NEM VÁLASZOL

29.-30. HA VAN TANULÓJA A 2011/12-ES TANÉVBEN (27. kérdés e. sora)

29. Miért döntött úgy, hogy bekapcsolódik a tanulóképzésbe? Felsorolok néhány lehetséges okot. Az iskolai osztályzáshoz hasonlóan mondja meg, hogy Önre mennyire vonatkoznak ezek: az ötös jelentse, hogy teljes mértékben az egyes, pedig, hogy egyáltalán nem. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.) Egyáltalán Nem nem tudja

Teljes mértékben a. Így olcsó munkaerőhöz jutok.

5

4

3

2

1

9

X

b. Nehezen tudunk megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni.

5

4

3

2

1

9

X

c. A jövő munkavállalóit képezzük.

5

4

3

2

1

9

X

d. Megmutathatjuk a tanulóknak, mi hogyan dolgozunk.

5

4

3

2

1

9

X

e. Így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak vagyunk a munkavállalók felé.

5

4

3

2

1

9

X

5

4

3

2

1

9

X

g. Egyszerű az adminisztráció.

5

4

3

2

1

9

X

h. egyéb ok, éspedig: ……………………….

5

4

3

2

1

9

X

f.



193/197

30. Mekkora átlagos bérben/pénzbeni juttatásban részesültek az Önök által képzett első évfolyamos tanulószerződéses diákok a 2011-es tanévben (egy főre jutó átlagos összeget adjon meg)?

Szakma megnevezése



Nettó havi bér (Ft)

a.

1

2

Ft/hó

b.

1

2

Ft/hó

c.

1

2

Ft/hó

d.

1

2

Ft/hó

MINDENKITŐL! 31. A tanulószerződésekkel kapcsolatban mennyire ért egyet, illetve nem ért egyet a következő kijelentésekkel? Az iskolai osztályzáshoz hasonlóan válaszoljon: az 5-ös jelentse azt, hogy teljes mértékben egyetért az 1-es, hogy egyáltalán nem ért egyet. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.) Teljes mértékben egyetért

Egyáltalán Nem nem ért tudegyet ja

a. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát.

5

4

3

2

1

9

X

b. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról.

5

4

3

2

1

9

X

c. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek.

5

4

3

2

1

9

X

d. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak.

5

4

3

2

1

9

X

e. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek.

5

4

3

2

1

9

X

f.

5

4

3

2

1

9

X



194/197

32 HA NINCS TANULÓJA A 2011/12-ES TANÉVBEN

32. Miért döntött úgy, hogy NEM kapcsolódik be a tanulóképzésbe? Felsorolok néhány lehetséges okot. Az iskolai osztályzáshoz hasonlóan mondja meg, hogy Önre mennyire vonatkoznak ezek: az ötös jelentse, hogy teljes mértékben az egyes, pedig, hogy egyáltalán nem. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.) Teljes mértékben


a. bonyolult az adminisztráció

5

4

3

2

1

9

X

b. rosszak a tapasztalataink a tanulókkal

5

4

3

2

1

9

X

c. a vállalkozás mérete miatt

5

4

3

2

1

9

X

d. nincs oktatói háttér, kapacitás

5

4

3

2

1

9

X

e. alacsony az igény a szakmunkások iránt, csak képzett szakembereket keresnek

5

4

3

2

1

9

X

f.

5

4

3

2

1

9

X

g. nincs a cég profiljához illő szakképzés

5

4

3

2

1

9

X

h. nem megfelelő tanulói hozzáállás a munkához

5

4

3

2

1

9

X

i.


5

4

3

2

1

9

X

j.



5

4

3

2

1

9

X

k. nincs jelentkező, nem keresték fel ezügyben a céget

5

4

3

2

1

9

X

l.

5

4

3

2

1

9

X

m. a szakképző iskolára visszavezethető okok

5

4

3

2

1

9

X

n. egyéb ok, éspedig: ……………………….

5

4

3

2

1

9

X

Nem tudok eleget a tanulószerződéses képzésről

MINDENKITŐL! 33. Tapasztalatai szerint a tanulók után elszámolható költség-normatíva a ténylegesen felmerülő költségek hány százalékát fedezi /fedezheti? …………………%-át 999 – NT

X –

34. Várhatóan milyen lesz a cég üzleti helyzete a következő 12 hónap során? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó VÁLASZOL

2 – kielégítő

3 – rossz

9 – NEM TUDJA

X – NEM

Köszönjük válaszait! KÉRDEZÉS VÉGE: .…...... óra …....... perc


195/197

M3. A résztvevő szervezetek listája 1. Területi Kereskedelmi és Iparkamarák:

-

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

-

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara

-

Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara

-

Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

-

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara

-

Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

-

Soproni Kereskedelmi és Iparkamara

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara


196/197

-

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara


197/197

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2012

Recommend Documents