ÁLTALÁNOS
DR. KOVÁCSNÉ DR. NÁBRÁDI MÁRTA
A STANAG 6001 VIZSGÁZTATÁS HELYE, SZEREPE ÉS MÓDSZEREI A NATO BEOSZTÁSRA KIJELÖLT TISZTEK NYELVI FELKÉSZÍTÉSÉBEN A STANAG 6001 (STANAG - Standardization Agreement) NATO nyelvvizsgával kapcsolatos témát azért választottam előadásom témájául, mert úgy vélem, hogy meglehetősen sok pontja még mindig nem kellően ismert sem az érintett katonai körökben, sem a szakmai közvélemény előtt. Ezzel szemben egy olyan új típusú katonai szaknyelvtudást is megkövetelő vizsgarendszerről van szó, amely a NATO-országok körében hosszabb ideje elfogadott és alkalmazott egységes követelményrendszerre épül. Ha röviden akarnám megfogalmazni a lényegét, azt mondhatnám, hogy a STANAG 6001 a NATO nyelvi szabvány érvényesülésének garanciája. Ezek után a rendelkezésemre bocsátott rövid időt figyelembe véve 3 főbb gondolat köré csoportosítom mondanivalómat. I. Mi a STANAG 6001 lényege? Milyen cél érdekében jött létre? Hogyan alkalmazzák? II. Hogyan lehet tájékozódni a NATO-hoz csatlakozott tagországok STANAG 6001 típusú vizsgáztatási gyakorlatáról, a felkészítés során alkalmazott módszerekről? III. Mióta alkalmazzuk, milyen konkrét eredmények és hiányosságok mutathatók ki, hogyan képzelhető el a STANAG 6001-gyel kapcsolatosan a jövő nemzeti és NATO keretben.
A STANAG 6001 LÉNYEGE Az első gondolatkört azzal kell kezdeni, hogy a STANAG 6001 alapegyezményt 1976. október 21-én írta alá 14 NATO ország képviselője. Az aláíró NATO tagországok abban állapodtak meg, hogy elfogadnak egy olyan nyelvvizsgáztatási rendszert, amely azonos követelményen alapuló vizsgáztatást feltételez. Célja az, hogy bármely NATO-ország tisztje, tiszthelyettese alkalmassá tehető legyen a szabványosított követelményrendszerre épülő nyelvtudás segítségével NATO katonai feladatok ellátására, a NATO-n belüli együttműködésre, közel azonos színvonalon, bárhol is tanult, bárhol is vizsgázott. A szabványosított követelményrendszer röviden a következőképpen ismertethető: A STANAG 6001 nyelvvizsga négy készséget mér (hallás utáni megértést, beszédkészséget, olvasási készséget, íráskészséget) 1-5 szinten. A nyelvtudás 5 szintje a következő: • • • • •
első szint: elemi, túlélési szint; kettes szint: korlátozott feladatok ellátására elegendő szint; harmadik szint: szűk szakmai feladatok ellátására elegendő szint; negyedik szint: bármilyen szakmai feladat ellátásához elegendő; másként tolmácsolási szintnek is nevezik; ötödik szint: anyanyelvi vagy kétnyelvű tudásszint.
Viszonyításként megemlítem, hogy a magyar állami nyelvvizsgával összevetve az első szint alapfoknak, a második középfoknak, míg a harmadik nagyon erős felsőfoknak felel meg. Ha egy STANAG vizsgáról kiadott dokumentumot látunk, és ott a következők olvashatók: SLP 3321, ezt egységesen minden szakember tudja, hogy az SLP (Standardized Language Profile - Szabványosított nyelvi profil) rövidítve és a számok sorrendje a következőket jelöli: a vizsgázó 3-as szintet ért el hallás utáni készségből, 3-as szintet beszédkészségből, 2-es szintet olvasásból, 1-es szintet íráskészségből. Az alapokmány valamennyi fokozaton belül meghatározza a szókincsre, a hallás utáni megértére, a nyelvtanra és kiejtésre, a beszéd folyamatosságára, az olvasási készségre vonatkozó normatívákat.
Sajnos a rendelkezésre álló időben nincs lehetőségem részletesen bemutatni a különböző szintek követelményrendszerét, csak a 3 szintet ismertetem (a jó, a szűk szakmai feladatok ellátásához szükséges szint), mivel a legtöbb NATO beosztáshoz ennek a szintnek az elérése szükséges: • • •
• •
•
Szókincs: megfelelő minden gyakorlati és társadalmi beszélgetéshez, valamint szakmai érintkezéshez egy ismert területen. Hallás utáni megértés: megfelelő rádióadások és anyanyelvi szinten beszélők egymás közti beszélgetésének megértéséhez. Nyelvtan és kiejtés: Az egyszerű struktúrákat teljesen ismeri, és használja a bonyolultabbakat is. Néha hibázik, de a jelentést jól adja vissza. A kiejtés idegenszerű, de sohasem megy az érthetőség rovására. A beszéd folyamatossága: A folyamatos beszédet szükség esetén körülírással tartja fenn. Nincs félreértést okozó szókeverés. Olvasási készség: megfelelő az általános, szövegek és egy ismert szakterület szakmai szövegeinek olvasásához. Alkalmankénti szótárazással megfelelő a társadalmi politikai, katonai és gazdasági hírek megértéséhez. Az írott szöveget fordítás nélkül érti meg. Íráskészség: A vizsgázó képes hivatali levelezésre és jelentések írására egy adott szakterületen. Az írásművek felépítése, helyesírása és szókészlete megfelelő a tartalom pontos átadásához, de a stílus idegenszerű lehet. Az általa elkészített hivatalos anyagokat egy anyanyelvi tudásszinttel rendelkezőnek ki kell javítania.
A STANAG VIZSGA FELADATAINAK LEÍRÁSA 1-3 SZINTEN Olvasáskészség 1. szint 1. feladat: A jelölt 6-8 rövid szövegrész elolvasása után igaz-hamis állításokra
ad választ. 2. feladat: Hirdetések elolvasása után kérdésekre válaszadás. 3. feladat: Kérdőív kitöltése (pl. útlevélkérelem). A vizsga időtartama maximum 60 perc.
2. szint 1. feladat: Egy kb. 100 n terjedelmű szöveg elolvasása után igaz-hamis állítást
tölt ki a vizsgázó. 2. feladat: Egy 1000 n terjedelmű szöveg elolvasása után kérdésekre
válaszadás. 3. feladat: Egy kb. 500 n terjedelmű szövegben kihagyott szavak megfelelő alakjának beírása. A vizsga időtartama maximum 2 óra. 3. szint 1. feladat: Kb. 2 oldalnyi katonapolitikai szöveg elolvasása után kérdésekre
való válaszadás. 2. feladat: Egy kb. 1200 n terjedelmű szövegben kihagyott megfelelő szavak beírása. 3. feladat: Egy szöveg után alapformában megadott szavak megfelelő alakjának beírása a kihagyott mondatrészbe. A vizsga időtartama maximum 2 óra 10 perc.
Íráskészség 1. szint 1. feladat: Írjon egy levelet, amelyben útbaigazít valakit. 2. feladat: Írja le egy híres ember életrajzát, felhasználva a megadott adatokat.
A vizsga időtartama maximum 60 perc. 2. szint 1. feladat: Barátja hamarosan Budapestre érkezik. Írjon egy 250 szavas levelet,
melyben javaslatot tesz valamelyik kultúrprogramra (a megadott programok alapján). 2. feladat: Írjon válaszlevelet kb. 200 szóban a megadott levélre. A vizsga időtartama maximum 90 perc. 3. szint 1. feladat: Írjon jelentést egy megadott szituációról. (Pl. alapkiképzésen baleset
történt, melynek során 2 embere megsérült.)
2. feladat: Írjon levelet a feljebbvalójának, melyben javaslatot tesz egy
értekezlet összehívására. Adjon magyarázatot arra, hogy miért tartja igen fontosnak, hogy röviden informálja az egységet a konferencián hallottakról. A vizsga időtartama maximum 90 perc.
Hallás utáni megértés 1. szint 1. feladat: Hallgassa meg kétszer a dialógust és válaszoljon a kérdésekre. 2. feladat: Hallgassa meg a rövid tájékoztatókat, és jelölje be az igaz-hamis
állításokat. 2. szint 1. feladat: Egy tanár hangját fogja hallani, melyben informálja a hallgatóit az új
kurzusról. Válaszoljon a megadott kérdésekre. 2. feladat: Hallgassa meg kétszer a szöveget, és válaszoljon a kérdésekre. 3. szint 1. feladat: Hallgassa meg kétszer két szakember közti beszélgetést, és
válaszoljon a feltett kérdésekre. 2. feladat: Hallgassa meg kétszer a szöveget, és jelölje az igaz-hamis állításokat. 3. feladat: Hallgassa meg a szöveget, és válaszoljon a kérdésekre. 4.
Beszédkészség 1. szint 1. feladat: Általános társalgási téma. 2. feladat: Szakmai beszélgetés. 3. feladat: Szituáció.
2. szint 1. feladat: Szakmai beszélgetés. 2. feladat: Általános társalgás. 3. feladat: Szituáció.
3. szint
1. feladat: Szakmai társalgás. 2. feladat: Probléma felvetés. Egy témakörről kialakult véleményének
megvédése. (Pl. kötelező katonai szolgálat). 3. feladat: Véleménykifejtés egy megadott általános témából (pl. közbiztonság). A vizsgafeladatok típusából kitűnik, hogy a szakmai, szaknyelvi tudás szintek szerint emelkedő tendenciát mutat, és a 3. szinten a szaknyelv ismerete egyre nagyobb hangsúlyt kap. Térjünk vissza az egyezmény aláírása utáni periódusra! Megszületése óta kisebb döccenőkkel beindult a felkészítési és vizsgáztatási rendszer a NATOtagországokon belül, de a kezdeti időszakról elég kevés információval rendelkezünk. A rendszerváltást követően fokozatosan közelebb kerültünk a NATO tagországok nyelvoktatási gyakorlatához. Kollégáim közül számosan, és magam is többször lehetőséget kaptam, hogy megismerhessem az amerikai hadsereg által létrehozott Defence Language Schoolban alkalmazott nyelvoktatási módszereket és vizsgáztatási rendszert, mely szintén törekszik a STANAG követelményeinek megfelelni. Bár nevében a vizsga szabványosított egyezmény, ez a szabványosítás csak a követelményrendszerben érvényesül. A vizsgafeladatok, a szintek különböző készségeinek mérése minden országban más-más gyakorlatot követ, így ez nemzeti jellegű. A kidolgozás alatt lévő amerikai STANAG vizsga pl. feleletválasztós tesztrendszert alkalmaz az olvasási és hallás utáni megértés mérésére, míg a brit gyakorlat a kérdésekkel való ellenőrzést, az igaz-hamis állítások használatát, a kiegészítéses feladatokat részesíti előnyben. A szótárhasználat kérdésében is eltérő a gyakorlat a különböző országokban. Ebből a pár példából is kitűnik, mennyire sokszínű a STANAG 6001-es vizsgáztatás, és milyen ellentmondás van a szabványosítás és a vizsgagyakorlat között.
HOGYAN LEHET TÁJÉKOZÓDNI A NATO-HOZ CSATLAKOZÓ TAGORSZÁGOK STANAG 6001 TÍPUSÚ VIZSGÁZTATÁSI GYAKORLATÁRÓL? Joggal kérdezheti bárki, van-e olyan intézményes rendszer, amely automatikusan biztosítja a STANAG 6001 alkalmazási tapasztalataival kapcsolatos információcserét. A kérdésre adható válasz “igen”, mivel a NATO-n belül harminc évvel ezelőtt jött létre a katonai nyelvoktatást szolgáló konferencia, a BILC (Bureau for International Language Coordination), amely a STANAG 6001-es alapegyezményt követően feladatul kapta az ezzel kapcsolatos tapasztalatcsere koordinálását is. Magyar részről először 1992-ben képviseltettük magunkat a BILC-en, én személyesen az utóbbi három rendezvényen vehettem részt. Így egyéni tapasztalataim alapján is igazolhatom, hogy ez a fórum sokoldalú lehetőséget biztosít a katonai nyelvképzés általános problémái mellett a STANAG 6001-es vizsgatapasztalatok cseréjére is. Egy másik lehetőség tájékozódni a STANAG 6001-es vizsgáztatásról, hogy tanulmányútjaink, külföldi továbbképzéseink során (pl. Svédország, Anglia, USA, Kanada, Németország, Csehország, Szlovákia) ismertetést kérünk és kapunk a felkészítési, vizsgáztatási módszerekről, tapasztalataikról.
A NYELVI INTÉZET GYAKORLATÁBAN HOGYAN BIRKÓZUNK MEG E FELADATTAL, MILYEN EREDMÉNYEKET ÉRTÜNK EL ÉS HOL LEHETSÉGES A TOVÁBBKÉPZÉS 1996 októberében indítottunk először a British Council és az angol project manager segítségével STANAG felkészítési kurzust. Az első vizsgán 1997. júniusában 13 fő vett részt, és csak 1 jelöltnek nem sikerült a hármas szintet mind a négy készségből elérnie. Azóta 1014 fő vizsgázott a STANAG 6001 követelményei szerint. Közülük 321 fő első szinten, 291 fő második szinten a legtöbben, 395-en 3-as szinten vizsgáztak, míg 1 fő tett nyelvvizsgát 4. szintet.
Szintek és készségek szerint lebontott vizsgaeredmények Szint Hallás utáni értés
Beszédértés
Olvasási készség
Íráskészség
1.
63%
74%
76%
66%
2.
42%
65%
61%
40%
3.
42%
52%
54%
47%
Ha készségekre lebontva vizsgáljuk az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a leggyengébbek a hallás utáni megértés és az íráskészség százalékos arányai. Az eredményeket a következő adatok mutatják: • • • •
az első szintet átlagosan a vizsgázók 70%-a; a második szintet 52%-a; a harmadik szintet 48%-a érte el; a negyedik szinten az egyetlen jelentkező sikeresen vette az akadályt.
Úgy vélem, nem érdektelen néhány szakmai tapasztalatot is megemlíteni. Nagyobb óraszámot és erre alapozva részletesebb felkészítő munkát igényel az íráskészség és a hallás utáni megértés fejlesztése. Néhány NATO beosztásban lévő volt hallgatónk is igazolta azt a felismerésünket, hogy nagyobb figyelmet és több időt kell fordítani a hivatalos levelek, feljegyzések, jelentések, hivatalos álláspontok elkészítésének elsajátíttatására. Ugyancsak fontos a NATO rövidítések és NATO-betűzések készség szintű elsajátíttatása. Ezen tapasztalatok alapján kezdeményeznünk kell a beiskolázást végző elöljáró szervek felé, hogy feltétlenül tudnunk kellene előre, kit milyen jellegű beosztásra (összekötő, törzsmunkás, parancsnok stb.) terveznek, mert a felkészítést is e szerint tudnánk differenciálni, és azt a készséget erősíteni, ahol a beosztásban a legnagyobb szüksége lesz. Büszkék lehetünk viszont azokra a tapasztalatokra, hogy a magyar tisztek kiejtése általában jól érthető, lexikai tudásuk választékosabb, sok esetben a régebben csatlakozott NATO-országok tisztjeinél is jobb. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy szemben más küldő országgal, az általunk vizsgáztatott tisztek közül nyelvi alkalmatlanság miatt nem küldtek haza senkit,
illetve kifogást sem emeltek a fogadó NATO és más nemzetközi szervezetek vezetői. Az előbbi megállapítást igazolja az a tény is, hogy a Brüsszelben létrehozott vizsgabizottság, amely minden NATO beosztásban lévő tisztet újratesztel, a STANAG 6001 vizsgakövetelményei szerint, egyetlen magyar tiszt esetében sem emelt kifogást. További fontos oktatási és vizsgáztatási tapasztalat az, hogy azoknál a hallgatóknál legjobb a STANAG vizsgakövetelményéhez viszonyított megfelelési szint, akik az ezt szolgáló felkészítő tanfolyamokon vettek részt. A nyelvoktatás jövője is ez lesz. Egyre több tisztnek és tiszthelyettesnek lesz szüksége ilyen felkészítő tanfolyamra, ugyanakkor az egyéni felkészítés lehetőségét is megpróbáljuk biztosítani. Készül egy távoktató program, amely számítógépes feladatsoron keresztül készíti fel a vizsgázni szándékozót a nyelvi és szakmai készségek elsajátítására. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy intenzív, célirányos, készség szerinti a felkészítés, folyamatos a nyelvhasználat, és a hallgatók pontosan ismerik a teljesítendő követelményeket. Végezetül szólnom kell arról, hogy hogyan képzelhető el az említett vizsgakövetelménnyel kapcsolatos jövő nemzeti és NATO keretben: Az első és legfontosabb gondolat, hogy az elmúlt évben megkezdett gyakorlatra építve: következetesebbé, céltudatosabbá kell tenni a NATO-keretbe kijelölt tisztek nyelvi felkészítését. Ezen belül külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a tervezett beosztással arányos legyen a szakmai felkészítés, magas fokot érjen el a szakszókincs ismerete, pontosan, szabatosan fejezze ki magát a tiszt mind szóban, mind írásban. Tovább kell bővíteni a STANAG 6001 vizsgára felkészítő tanárok ismeretét két és több oldalú tapasztalatcserék felhasználásával, tananyagok cseréjével, a NATO és partnerországok felkészítő tanfolyamain való részvétellel. Valószínűsítem, hogy a nem távoli jövőben valamilyen módon egyesíteni kellene a magyar szaknyelvi vizsgarendszert, a NATO szabványnak megfelelő STANAG 6001 vizsgarendszerrel. Nemzetközi szempontból 2 megfontolásra érdemes gondolatot tartok fontosnak. Az egyik, hogy a már megindult törekvések alapján célszerű - a követelményeihez hasonlóan - egységesíteni a STANAG 6001 vizsgáztatás módszereit is. Így nem fordulhat elő az, hogy “nemzeti sajátosságként” más-más feladattípusokat alkalmaznak az egységes követelmények teljesítésének mérésére.
Célszerű lenne egy zárt terjesztésű tájékoztató újság alapítása, amely a STANAG 6001 gyakorlati tapasztalatait adná közre.
FELHASZNÁLT IRODALOM A STANAG 6001 egyezmény magyar nyelvű fordítása. VADÁSZ ISTVÁNNÉ: STANAG, nyelvtudást minősítő rendszer. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, 1998/4. sz. VÁRNAINÉ KIS ILONA: A STANAG tanfolyam bevezetése a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a STANAG 6001 vizsgaszintjei, feladattípusai és eddigi eredményei. Magyar Honvéd, 1998/9. sz. VÁRNAINÉ KIS ILONA: A STANAG 6001 a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvi Intézet angol szakcsoportjában. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, 1999/2. sz.
