A stabil angina kivizsgálását befolyásoló tényezők a finanszírozási adatbázok alapján Dr. Kósa István Ph.D. osztályvezető főorvos, egyetemi docens Honvédkórház Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet
Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató- Fejlesztő Központ
Egészségügyi adatvagyon hasznosításának informatikai kérdései NJSZT-OBSZ / META Tudományos ülés Veszprém 2011. május 25.
Mellkasi fájdalom megítélése Koronarográfia
(invaziv. képalkotó)
Mellkasi panaszos beteg
Anamnézis
Terheléses SPECT /Echo
Érrekonstrukció Gyógyszeres kezelés
(noninv. képalkotó)
Terheléses EKG (nem képalkotó)
Életmódi intervenció
Magas halálozási rizikójúak kiválasztása Korona>3% / év rográfia
0.5-6% / év Mellkasi panaszos beteg
Anamnézis
(invaziv. képalkotó)
Terheléses 1-3% / év SPECT /Echo
>3% / év Érrekonstrukció Gyógyszeres kezelés
(noninv. képalkotó)
0.5-1.5% Terheléses/ év EKG (nem képalkotó)
Életmódi intervenció
Cardialis halálozás a provokálható ischaemia súlyossága függvényében
Log hazard ratio for revascularization (Revasc) vs medical therapy (Medical Rx) as a function of % myocardium ischemic based on final Cox proportional hazards model. Model, P0.0001; interaction, P0.0305.
Hachamovitch,… Berman: Circulation. 2003;107:2900-2906. Comparison Comparison of of the the Short-Term Short-Term Survival Survival Benefit Benefit Associated Associated With With Revascularization Revascularization Compared Compared With With Medical Medical Therapy Therapy in in Patients Patients With With No No Prior Prior Coronary Coronary Artery Artery Disease Disease Undergoing Undergoing Stress Stress Myocardial Myocardial Perfusion Perfusion Single Single Photon Photon Emission Emission Computed Computed Tomography Tomography
A kivizsgálás költségvonzata Korona150 eFt rográfia
1 eFt Mellkasi panaszos beteg
Anamnézis
(invaziv. képalkotó)
Terheléses 5-30 eFt SPECT /Echo
0.5-1.5 MFt Érrekonstrukció
Gyógyszeres 30-250 eFt/év kezelés
(noninv. képalkotó)
2.5 eFt Terheléses EKG (nem képalkotó)
0-0.2 eFt/év Életmódi intervenció
Hipotézis I. Koronarográfia
(invaziv. képalkotó)
Mellkasi panaszos beteg
Anamnézis
Terheléses SPECT /Echo
(noninv. képalkotó)
Terheléses EKG
(nem képalkotó)
Érrekonstrukció
az elvárt rizikójú betegeket jutattja az egyes pozíciókba
Hipotézis II.
nagy arányban olyanok kerülnek invazív vizsgálatra akik invazív kezelésre is szorulnak Koronarográfia
(invaziv. (invaziv. képalkotó) képalkotó)
Mellkasi panaszos beteg
Anamnézis
Terheléses SPECT /Echo
(noninv. képalkotó)
Terheléses EKG
(nem képalkotó)
Érrekonstrukció
az elvárt rizikójú betegeket juttatja az egyes pozíciókba
Direkt invazív ellátásra kerülők halálozási rizikója
esemsor
esemsor_idovel k ? ? 0539k0006a0113i
Revaszkularizációs ráta index utáni II. katéterezés idején
esemsor
esemsor_idovel ? k ? 0539e0006k0113i
Mely vizsgálható faktorok befolyásolhatják a kivizsgálás sikerességét?
Kivizsgálási utak választását befolyásoló faktorok •
Egyes diagnosztikus módszerek hozzáférhetősége az egyes térségekben 8Rendelkezésre álló abszolút volumen 8Kihasználtságból adódó várakozás 8Földrajzi hozzáférhetőség 8Relatív hozzáférhetőség más módszerekhez
képest •
Munkacsoportok egyéni preferenciája
Noninvazív induló vizsgálatok száma 10.000 lakosra vetítve
Invazív induló vizsgálatok száma 10.000 lakosra vetítve
Noninvazív várakozási idők
Prediktálhatók-e ezen paraméterek alapján a kivizsgálás minőségi mutatói?
Induló képalkotó sűrűség versus revaszkularizációs ráta & íPred. a második pozícióbanRegression, végzettt Conf. invaz v vizsgálat során 0,40
masodik_pci_per_masodik_invazi
0,35
0,30
0,25
0,20
0,15
0,10
0,05 0
20
40
60
kepalkoto10_per_lelek
80
100
120
R = 0,178 NS (p = 0,055)
Képalkotó várakozási idő versus revaszkularizációs ráta Conf. & Pred. a második pozícióban Regression, végzett invazív vizsgálat során 0,40
masodik_pci_per_masodik_invazi
0,35
0,30
0,25
0,20
0,15
0,10
0,05 20
30
40
50
60
e_kepalkoto10_t_atlag
70
80
90
R = 0,188 p = 0,05
Induló invazív képalkotó sűrűség versus revaszkularizációs ráta a második pozícióban végzett Regression, Conf.invazív & Pred. vizsgálat során 0,40
masodik_pci_per_masodik_invazi
0,35
0,30
0,25
0,20
0,15
P: N.S.
0,10 0
10
20
30
40
50
invaziv10_per_lelek
60
70
80
Induló invazív képalkotó sűrűség versus invazív mortalitás az első pozíciban végzettt invazív utáni 1 évben Regression, Conf. vizsgálat & Pred. 18 16 14
invaziv10_mortalitas
12 10 8 6 4 2 0
P: N.S.
-2 0
10
20
30
40
50
invaziv10_per_lelek
60
70
80
Induló invazív képalkotó sűrűség versus invazív képalkotásra kerülők kora Regression, Conf. & Pred. az első pozícióban végzett invazív vizsgálat során 72
70
68
invaziv10_kor
66
64
62
60
58
56
54 0
10
20
30
40
50
invaziv10_per_lelek
60
70
80
R = 0,224 P = 0,01
Összefoglalás •
•
•
A stabil anginás beteg kivizsgálási sorának különbözőségeit magyarázó mutatók fellelhetők az adminisztratív céllal gyűjtött adatbázisokban. A különböző diagnosztikus módszerek hozzáférhetősége igazoltan hatást gyakorol a orvosok által megválasztott beteg kivizsgálási utakra. Az elemzések támogathatják a regionális szolgáltatás tervezési tevékenységet.
Köszönöm a figyelmet !
Dr. Kósa István Ph.D. HONVÉDKÓRHÁZ Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet
2012 http://njszt.hu/felhasznalo/dr-kosa-istvan
Pannon Egyetem Orvosi Informatikai Kutatóközpont
