A SEPSISZENTKIRÁLYI UNITÁRIUS TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA 1. Szakasz: Kutatások és szerkezeti modellezés
Készítette: ing. Ferenci D. Zoltán – Sámuel Témavezető: Benczédi Sándor, műemlékvédelmi szakmérnök Konzulens: ing. Bodor Csaba Opponensi véleményező: arh. Fekete Márta
Tartalomjegyzék
• • • •
• •
Bevezetés, a kutatás célja Sepsiszentkirályról Templom együttesről Épületdiagnosztikai vizsgálatok, szemrevételezés. Az elégtelenségek számbavétele, okainak a meghatározása Állagmegóvási munkálatok A szükséges szakvélemények
•
Számítási mellékletek, templom 3d-s modellezése
Bevezetés, a kutatás célja A település déli domboldalának peremén fekszik a kőfallal övezett, egy hajós teremtemplom, külön álló harangtornyos épületegyüttes. A jelenlegi egyszerű templom román kori elődjéről a pápai tizedjegyzékekből tudunk, melyet a XV században gótikus stílusban át- vagy újra építenek. Dolgozatom, a közeljövőben elkészülő helyreállítási terv előkutatási szakaszát – kiemelten a templomépület kutatását és szerkezeti modellezését – képezi.
Sepsiszentkirályról Már 1332-ből találunk említést róla. Az akkor „Sanctus Rex” elnevezésű falu önálló egyházközségként volt számon tartva, plébániatemplommal, melynek „Domokos nevü lelkésze a pápai dézmába nevezett évben 4 denárt fizet” – tudjuk meg Orbán Balázsnak A Székelyföld leírása című munkájából. 1508ban Zenthkiralij néven jelentkezik az oklevelekben. Az 1567ben készített regestrumban „Zent Kyral” néven 30 kapuval van bejegyezve. 1602-ben már Szentkirály néven szerepel.
Templom együttesről
Egy hajós, közepes méretű teremtemplom. Alaprajza nem teljesen arányos. Toldási nyomok nem észlelhetők, mégis bővítésre utal az alaprajz Ny−K irányban való nyújtottsága. A hajó hosszúsága kb. 22, szélessége pedig kb. 8 méter. A templom keleti részén található a hajóval azonos szélességű szentély, nyugati oldalán karzat húzódik. A szentély sokszögzáródású. A templom déli oldalán a bejáratot portikusz fogja közre
Templom együttesről
A kerítőfal zsindellyel volt fedve. A falazat gyenge homokkőből van. Két helyre belső, utólagos támpilléreket állítottak. A torony 3 szintes, utólagosan vaspántokkal van megerősítve, valamint utólagosan befalazott ablaknyílások figyelhetők meg rajta. Az utolsó szint architektúrája eltér a többitől. A templomtól ÉK irányában, a kerítőfalon kívül áll egy harangláb.
Épületdiagnosztikai vizsgálatok, szemrevételezés. Az elégtelenségek számbavétele, okainak a meghatározása –
– – – – – –
A templom együttes állapotának felmérése • Építőanyagok, felületi sérülések, elszíneződések • Falképek állapota • Faberendezések állapota • Repedések • A tetőszerkezet szemrevételezése Épületfizikai felmérés Épületbiológiai felmérés Épületgépészeti felmérés Tartószerkezeti felmérés Környezetvizsgálat Következtetések
A templom együttes állapotának felmérése Építőanyagok, felületi sérülések, elszíneződések
A csatornázás, a vízelvezetés és a védőjárda hiánya, a rendezetlen terep szintje és a növényzet jelenléte az épület tövében, mind a karbantartás hiányára utalnak. A külső járószint 20 cm-el magasabban van, mint a belső járószint. Ennek következménye, hogy a padlószint folyamatosan, foltokban nedves.
A templom együttes állapotának felmérése Falképek állapota
Feljegyzés alapján az 1928-as javítások alatt a hajó belső falain négy falfestmény töredékét bontották ki majd meszeltek be, sajnos ezeknek a pontos helye ismeretlen. Az eddigi kutatások alapján a templomhajó belső falain kevés és töredékes falkép, a nyugati falon fordul elő egyedül nagyobb összefüggő felületben.
A templom együttes állapotának felmérése Faberendezések állapota
A belső bútorzat egységes kék színre át van festve. A padok talpgerendája nedvesség hatására helyenként elkorhadt. A XVIII. századi úrasztala jelenleg az imaház padlásán található. Használaton kívül van a XIX. század elején készült orgona, mely feljavításra és újrahangolásra szorul.
A templom együttes állapotának felmérése Repedések
Szemrevételezés alapján, a templomon nincsenek repedések.
A templom együttes állapotának felmérése A tetőszerkezet szemrevételezése
Az 50 fokos hajlásszögű fedélszerkezet keményfából készült, cserépfedéssel. A függesztő műves fedélszerkezet 20 egyforma szaruállásból tevődik össze. Az ácskötések túlnyomó többsége fecskefarkos lapolás a szelvény teljes magasságában.
Épületfizikai felmérés
Az eredmények kiértékelése után arra a következtetésre lehet jutni, hogy a falazat nagyon nedves. Így, egy további, részletesebb épületnedvességi felmérésre lenne szükség, mely keretén belül meg kell állapítani a vízgörbe szintjei, ahol már elfogadható a nedvességtartalom. Azon alul meg szükségszerűen le kell verni a cementes vakolatot, hogy a falazat kiszáradhasson, ha csak nincs falkép. Ezek után következhetne egy gyógy vakolat felvitele a falazatra, miután megoldódott a csapadék víz szabályozása és a tereprendezés.
Épületbiológiai felmérés
A templom faberendezéseinek egy részén, a padlózat deszkáin és a padok talpgerendái helyenként korhadtak. Ezt barna- vagy pusztító korhadásnak nevezzük. Az ilyen típusú korhadást okozó gombák főként a rostokat (cellulózt) bomlasztják szét. A fa színe fokozatosan átváltozik rozsdavörösre, és a vetemedés eredményeként prizmaforma darabokra bomlik. Ehhez járul a térfogat csökkenése is, így a fa lassan elveszti teherbíró képességét.
Tartószerkezeti felmérés
Első szemrevételezésre nem állapítható meg semmiféle tartószerkezeti probléma a templom épületén. Míg a templomtorony és a kerítőfal szerkezeti elemeinek előre haladott károsodásai vannak.
Állagmegóvási munkálatok
• • • • • • •
Általános tereprendezés és az esővíz megfelelő elvezetése Lábazatok és a falazat cementes vakolatának a leverése és az ezt követő kiszáradás után gyógy vakolattal való kezelése A nyugati templomajtó nyílásáthidalójának kijavítása Födémszerkezet felső borítódeszkáinak a cseréje A tetőtér letakarítása Károsodott hajópadlózati deszkák cseréje Villámhárító rendszer kijavítása a templomtornyon
A szükséges szakvélemények
– – – – – – –
Geotechnikai szakvélemény Régészeti szakvélemény Épületfizikai szakvélemény Épületbiológiai szakvélemény Falkutatási szakvélemény Farestaurátori szakvélemény Tartószerkezeti szakvélemény
Geotechnikai szakvélemény
Egyelőre csak a geológiai fúrások voltak elvégezve, melyek megállapítsák a talaj rétegződését és a talajvíz szintjét. A tanulmány ki kell térjen a talaj szerkezetének, rétegződésének, a talajvíz szintjének meghatározására és az alapok pontos leírására.
Régészeti szakvélemény
A régészeti feltárások a közeljövőben fognak megtörténni. Külső és belső feltárásokra van szükség, melyek meg tudnák állapítani a valamikori sekrestye- és a diadalív- helyzetét, a templom feltehető hosszabbításának a módját.
Épületfizikai szakvélemény
A szakvéleménynek tartalmaznia kell elsősorban a nedvességkárosodások (csapadékvíz, hóolvadás, talajnedvesség, egyebek) felmérését és ezeket előidéző tényezők leírását. Továbbiakban javaslatot tesz a nedvesség, sótartalom megszüntetésére és az okozott károk szakszerű helyreállítására, odafigyelve az anyaghasználatra. Vakolatok, festékek kiválasztása során figyelembe kell venni a műemlék védelmi kritériumát: víztaszító, páradiffúzió képesség, legyen fénytelen, szagtalan, ne változtassa meg az eredeti textúrát és technológiailag legyen egyszerű.
Épületbiológiai szakvélemény
Egy szakszerű biológiai károkat felmérő tanulmányra lenne szükség, mely megállapítaná a gombásodás pontosabb nemét és javaslatokat tenne a megfelelő kezelésére.
Falkutatási szakvélemény Sürgős beavatkozások • • • • •
•
Cementes vakolatok eltávolítása szakember felügyelete alatt A cementes lábazat eltávolítása szakember felügyelete alatt A kutatások során feltárt falképek konzerválási munkálatainak az elvégzése További falkutatások elvégzése, régészeti kutatások eredményeinek a kiértékelése után A belső vakolatok 1-1,5 m magasságban való eltávolítása a falazat kiszáradása érdekében előzetes kutatások után A templom mikroklímájának stabilizálása
Farestaurátori szakvélemény A szakvélemény a fa berendezések pontos felmérést, készítésüknek időben való behatárolását, a károk okainak meghatározását és elhárítását kell, hogy tartalmazza. Különleges figyelmet érdemelne a XVIII. századból fennmaradt úrasztalának a lapja, melyhez egy új lábazat elkészítése szükséges.
Tartószerkezeti szakvélemény A történeti tartószerkezet diagnosztikája • A történeti tartószerkezet felmérése • A tartószerkezet elégtelenségek számbavétele • A tartószerkezeti teherbíró képesség tesztelése • A tartószerkezeti elégtelenség okainak meghatározása • A történeti tartószerkezet terapeutikája • A tartószerkezeti elégtelenség okok felszámolása • A szükséges tartószerkezeti teherbíró képesség biztosítása • A tartószerkezeti teherbíró képesség szinten tartása – a felújítás időállóságának szavatolása
Tartószerkezeti szakvélemény • • • • • • • • • • • • • • • • •
Karakterisztikus adatok Szeizmikus karakterisztikák „D” jelzésű régióhoz tartozik (P100/92). Ks=0,16; Tc=1,0 sec. A P100-1/2006 szerint: ag=0,20g; Tc=0,7 sec. A templom II jelentőségű, α = 1,20 Szélteher (STAS 10101/20-90) „A” jelzésű régióhoz tartozik gv = 0,30 kN/nm; ch(z) ≥ 1; β = 1,6 Az NP-082-04 szerint: qref = 0,4kPa Hóteher (STAS 10101/21-92) „B” jelzésű régióhoz tartozik gz = 2,0 kN/nm; ce = 0,8 A CR 1-1-3-2005 szerint: sok = 2,0 kPa; ce = 0,8
A történeti tartószerkezet diagnosztikája A történeti tartószerkezet felmérése
A történeti tartószerkezet diagnosztikája A tartószerkezet elégtelenségek számbavétele
A templomépületen első szemrevételezés alapján csak a tetőtérben fedezhetőek fel tartószerkezeti elégtelenségek. A nem megfelelő hosszanti merevítés miatt több helyen is csomóponti kimozdulások figyelhetőek meg.
A történeti tartószerkezet diagnosztikája A tartószerkezeti teherbíró képesség tesztelése
A számítások az Axis VM 7.0 számítógépes program segítségével történetek meg. A templom, mint egység került modellezésre. A 3D-s modell tartalmazza az alapokat, a falazatokat, a födémszerkezetet és a tetőszerkezetet.
A történeti tartószerkezet diagnosztikája A tartószerkezeti elégtelenség okainak meghatározása
A történeti tartószerkezet terapeutikája A tartószerkezeti elégtelenség okok felszámolása A szükséges tartószerkezeti teherbíró képesség biztosítása A tartószerkezet teherbíró képességének meg kell felelnie az épületben működő funkció követelményeinek. Ezen cél elérését lehetőleg az eredeti tartószerkezeti koncepció megtartásával kell biztosítani. Szükségszerűvé válik a tetőszerkezet megerősítése szélkötésekkel a szarufák síkjában és egy taréjszelemen beiktatása páros fogókkal, melyek elősegíti a szél és a földrengés által létrejött szerkezeti feszültségek megfelelőbb levezetését a szarufaállásokra. A tartószerkezeti teherbíró képesség szinten tartása – a felújítás időállóságának szavatolása A tartószerkezet felújítást akkor tekinthetjük hatékonynak, ha a kiigazított teherbíró képességük időben lényegesen nem változik. A felújítások időállóságát a helyreállító és felújító szakemberek, illetve a műemlék épület tulajdonosai együtt biztosítják.
Köszönöm a figyelmet.
