1
§ A SÁROSPATAKI Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület
FEGYELMI SZABÁLYZATA
2 A fegyelmi Szabályzat meghatározza a Horgászegyesület tagjaival kapcsolatban – csak rájuk vonatkozóan –a fegyelmi eljárás célját, a fegyelmi vétségeket, az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, továbbá a fegyelmi eljárás rendjét, szabályait.
I.
FEJEZET
A fegyelmi eljárás célja és feladata 1. §. A fegyelmi eljárás, illetve a fegyelmi felelősségre vonás célja, és feladata: a.) A fegyelmi vétséget elkövető bizonyított cselekménnyel arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala, a horgász visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől; b.) Általános megelőzési követelmények érvényesítése, más horgászoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása; c.) A horgászati fegyelem megszilárdítása, a balesetek megelőzése, a halgazdálkodás, a horgászati szabályok betartása és betartatása.
A Fegyelmi Szabályzat hatálya 2. §. §
A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá kizárólag, a Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy viselnek-e valamilyen tisztséget az Egyesületnél.
§
Az Egyesület alkalmazottaira a hatályos Munka Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
§
A jelen Fegyelmi Szabályzat bevezetőjében említett jogszabályok, szabályzatok és határozatok meg nem tartása miatt induló fegyelmi eljárásra a Fegyelmi Szabályzat Rendelkezéseit kell alkalmazni.
3
II. Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések Fegyelmi vétségek 3. § 1.) Fegyelmi vétséget követ el az a horgász, aki a.) a horgászatra és a halgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megszegi; b.) Az Egyesület alapszabályának, házi szabályzatának, más szabályzatának előírásait, közgyűlésnek határozatait, Egyesület Vezetésnek döntéseit nem tartja be; c.) Tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja; d.) A Horgászegyesület gazdálkodásával kapcsolatosan visszaélést követ el; e.) Az Egyesület Vezetőségét, Testületi Szerveit, tagjait alaptalanul megvádolja; f.) Törvényességi, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervet, illetőleg az annak képviseletében eljáró személyt, jogszerű vizsgálata során szándékos magatartásával megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, illetve meghamisítja, vagy megsemmisíti. 2.) A fegyelmi vétséget elkövető Horgászt fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.
4
Fegyelmi büntetések 4. §. a.)
Tiltott eszközökkel folytatott, jogtalan halfogási tevékenység 2 év
b.)
Az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása 2 év
c.)
A horgászat során más horgász, ill. egyesületvezető tettleges bántalmazása 2 év
d.)
Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása 6 hónap
e.)
Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány bemutatásának megtagadása 1 év
f.)
Tilalmi időben a tilalommal védett halfajból 1 db megtartása 1, 5 év
g.)
Tilalmi időben 1 db méreten aluli hal megtartása 2 év
h.)
1 db méreten aluli hal megtartása 1 év. /minden további méreten aluli hal megtartása fél év/
i.)
A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozások 1db hallal való túllépése 1 év
j.)
Ha darabkorlátozást úgy lépi túl, hogy közötte méreten aluli hal is van 1, 5 év
k.)
Érvényes területi jegy nélküli horgászat 1 év
l.)
Tiltott helyen való horgászat 2 év
m.)
Általános tilalom alatt végzett horgászati tevékenység 3-6 hónap
n.)
Három bottal történő horgászat 3 hónap /minden további bot után 1 hónap/
o.)
A megtartott zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási naplóba 5 hónap
p.)
Nagy hallal való bánásmód szabályainak megszegése 3 hónap
q.)
Partrongálás, szemetelés, a parton elhelyezett műtárgyak rongálása, növényzet engedély nélküli irtása (pl. nádirtás horgászhely létesítéséhez) 3 hónap
r.)
Távozáskor szemetes horgászhely hátrahagyása 6 hónap
s.)
Alaptalan vádaskodás, rágalmazás, szidalmazás a Vezetőség és a Bizottságokkal szemben 1 év
Súlyosabb fegyelmi vétség esetén a horgászattól való TELJES ELTILTÁS szabható ki, melyet a fegyelmi határozat tartalmaz! Két évet vagy az azt meghaladó fegyelmi büntetés automatikusan az egyesületből való kizárást vonja maga után! A horgászrend nem ismerése – vagy erre való hivatkozás –ismételt vizsgát von maga után. Egyéb, fel nem sorolt fegyelmi vétség elbírálására a MOHOSZ fegyelmi szabályzata az irányadó.
5
III. FEJEZET Horgászati fegyelmi szervek 5.§. A Horgászegyesület fegyelmi szervei a következők: a.) A Horgászegyesület fegyelmi bizottsága b.) A Horgászegyesület közgyűlése
A horgászegyesület fegyelmi bizottsága 6. §.
1.) A Horgásztársaság közgyűlése- az ügyintéző és képviseleti szervei választásával egy időben- háromtagú fegyelmi bizottságot választ, s egyben a fegyelmi bizottság tagjai közül megválasztja a fegyelmi bizottság elnökét. A fegyelmi bizottság határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. 2.) A megválasztott fegyelmi bizottsági tagok nem állhatnak sem egymással, sem a Horgászegyesület képviselő és ügyintéző szerveinek tagjaival közeli hozzátartozói kapcsolatban. ( Ptk.685.§. b. pont).
6
7. § 1.) A Horgászegyesület fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik a horgászegyesület tagjai és tisztségviselői elleni I. fokú fegyelmi eljárás lefolytatása. 2.) A kivizsgálás eredményétől függően a horgászegyesületi fegyelmi bizottság első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot és szabja ki a
4.§
a)– p) pontjaiban
meghatározott fegyelmi büntetéseket.
8. § 1.) Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennállása kérdésében – az érdekelt fegyelmi bizottsági tag meghallgatása után- a Vezetőség dönt, amely döntés ellen fellebbezésének nincs helye. A fegyelmi bizottság egy tagjának elfogultsága esetén a fegyelmi bizottság több- nem elfogult- tagja jár el. 2.) Ha a fegyelmi bizottság több tagjával kapcsolatban merül fel az elfogultság gyanúja, a Vezetőség ideiglenesen megbízhatja az eljárásban való közreműködéssel a Vezetőség más tagját (tagjait) is, az eljárást azonban ez esetben is a fegyelmi bizottság megválasztott elnöke vezeti. 3.)Ha az adott ügyben a fegyelmi bizottság elnöke érintett vagy elfogult, a fegyelmi eljárás lefolytatásának vezetése, csak a Horgászegyesület Vezetőségének – az elnökön kívüli – tagja jelölhető ki.
9. § A fegyelmi bizottság elnöke köteles tájékoztatni a Horgászegyesület Vezetőségét a hozott fegyelmi határozatokról, és a fegyelmi bizottság működéséről legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek beszámolni tartozik.
7
IV. FEJEZET A fegyelmi eljárás Az elsőfokú eljárás szabályai 10. §. 1.) Fegyelmi eljárást a Horgászegyesület bármelyik tagja, illetve külső személyek is kezdeményezhetnek, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján szabad.
2.) A fegyelmi eljárást a Horgászegyesületnél az Egyesület elnöke, az Egyesület elnöke ellen pedig a közgyűlés rendeli el. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják.
11. § 1.) A fegyelmi eljárás megindításának megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült- e el. Elévült cselekmény, ha a.) a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt, vagy b.) a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint egy hónapja tudomása van. 2.) Ha a fegyelmi eljárás alapját képző ügyben vagy szabálysértési eljárás indult, a fegyelmi eljárást akkor is el kell rendelni, azonban a fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárás megindítását követően az eljárást a büntető vagy szabálysértési ügy jogerős befejezéséig felfüggeszti. Ez esetben az elévülés a büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.
8
12. § 1.) Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság az írásba foglalt elrendelést követő tizenöt napon belül írásban- az indokok megjelölésével- értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt, és egyben tárgyalást tűz ki. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább nyolc nappal meg kell előznie. 2. ) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét úgyszintén- szükség szerint- azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetésről közvetlen tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos a fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.
13. § 1. ) A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban, személyesen vagy jogi képviselője útján előterjeszthesse. Amennyiben az eljárás alá vont személy írásban kívánja észrevételeit, védekezését előterjeszteni, úgy erre legalább tíz naptári napot biztosítani kell számára. 2.) A fegyelmi bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személykívánságára jogi képviselője is- a tárgyalás egész időtartalma alatt jelen legyen, ez alól kivétel a határozathozatalt, megelőző zárt tanácskozás- a fegyelmi bizottság elnökének engedélyével a tanukhoz kérdéseket intézhessen, a tanulóvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen. 3.) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésében – név és lakcím megjelölésével tanúkat jelent be, e személyeket a fegyelmi bizottság, - szükség esetén a tárgyalás elnapolásával – köteles a tárgyalásra meghívni, amennyiben ez a valóságos tényállás felderítésére érdekében szükségesnek mutatkozik.
9 4.) A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben- a fegyelmi bizottság elnöke, vagy az általa ezzel megbízott bizottsági tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vontat ennek a helyéről és időpontjáról is legalább nyolc nappal előbb írásban értesíteni kell.
14. § 1.) A fegyelmi eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont a szóbeli meghallgatáson- bizonyítható előzetes írásbeli értesítés ellenére- nem jelenik meg és távollétét előzetesen nem menti ki. 2.) Az eljár során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás felvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személynek nevét, az eljárás tárgyát, a tanúvallomásokat, valamint az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait. 3.) A tanuk vallomásait, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait e személyekkel – a rájuk vonatkozó részt követően- alá kell íratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetve nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni. Ha az említettek megtagadják, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv valamennyi oldalát- függetlenül attól, hogy az eljárás alá vont nyilatkozatát tartalmazza-, e vagy semmi- a lap alján a jelenlévő eljárás alá vonttal külön kell íratni. 4.) A jegyzőkönyvet- a lezárást követően – a fegyelmi bizottság tagjai és a fegyelmi eljárás alá vont is köteles aláíratni.
10
15. § 1.) Az első fokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított harminc napon belül be kell fejezni.
E határidő rendkívül indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A
meghosszabbítástól a fegyelmi bizottság elnöke írásban köteles értesíteni a fegyelmi eljárás alá vontat. 2.) A Horgászegyesület fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálása után döntést hoz. 3.) A fegyelmi döntéseket a fegyelmi bizottság szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
16. § 1.) Ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást „bizonyítékok hiányában”, ha az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el, „fegyelmi vétség hiányában”, illetve ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült, az eljárást „elévülés” címen meg kell szüntetni. Erről a fegyelmi eljárás alá vontat írásbeli határozattal értesíteni kell. 2.) Ha az eljárás során a fegyelmi vétségnek a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az eljáró fegyelmi bizottság határozatot hoz, amelyben a 4. §- ban meghatározott büntetések valamelyikével sújtja az elkövetőt.
11
17. § A határozatot tizenöt napon belül írásba kell foglalni, és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásba foglalt határozatot a fegyelmi bizottság elnöke írja alá és egyúttal gondoskodik annak, elküldéséről.
18. § A fegyelmi határozat bevezető részéből, rendelkező és indoklásból áll. a.) A bevezető rész tartalmazza: -
az eljáró fegyelmi bizottság megnevezését;
-
a határozathozatal idejét;
-
az eljárás alá vont személy adatait.
b.) A rendelkező rész tartalmazza: -
a megállapított fegyelmi vétség megjelölését;
-
a fegyelmi szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést;
-
a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, annak határidejét és azt, hogy a fellebbezést hol kell benyújtani.
c.) Az indoklás tartalmazza: -
az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás során bebizonyított és a cselekménnyel, illetve az elkövetéssel kapcsolatos tényeket és körülményeket;
-
a lefolytatott bizonyítási eljárást;
-
az eljárás alá vont által felajánlott, de a fegyelmi bizottság által nem foganasított
bizonyítási
cselekményeket,
az
megjelölésével; -
a súlyosbító és enyhítő körülményeket;
-
az eljárás során figyelembe vett egyéb körülményeket.
elutasítás
indokának
12
19. § 1.) Az írásba foglalt fegyelmi határozatot három napon belül meg kell küldeni az eljárás alá vontnak, a Horgászegyesület Vezetőségének, az esetleges sértettnek, illetve azon külső jogi személyeknek, amelyek a fegyelmi eljárást kezdeményezték. 2.) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a fegyelmi bizottság elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésre álló konkrét bizonyítékok megjelölésével köteles bejelentést tenni a területileg illetékes rendőrhatósági vagy ügyészi szerveknek.
A fellebbezési eljárás szabályai 20. § 1.) A fegyelmi bizottság határozata ellen- a kézbesítéstől számított tizenöt napon belülfellebbezni lehet a Horgászegyesület közgyűléséhez. Fellebbezhet az eljárás alá vont, valamint az eljárás megindítására jogosult is. 2.) A fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szervnél kell írásba benyújtani. 3.) A fellebbezést a Horgászegyesület fegyelmi bizottsága az összes irattal és bizonyítékokkal együtt köteles tizenöt napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult Horgászegyesület közgyűléshez- a Vezetőségen keresztül és közbejöttével- felterjeszteni.
13
21. § 1.) Ha a fegyelmi bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, ezt köteles jegyzőkönyven megállapítani, a jegyzőkönyvet az ügy irataihoz csatolni és a fellebbezésta (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül- elutasítani. Az elutasító döntés – amelyet írásba kell foglalni és annak példányát a fellebbezőnek meg kell küldeni- ellen önálló fellebbezésnek van helye. 2.) Ha a fellebbező – az elkésett fellebbezésnek benyújtásával egyidejűleg mulasztását igazolja, a fegyelmi bizottság köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát nyolc napon belül döntés végett- a Vezetőségen keresztül és közbejöttével – felterjeszteni a közgyűléshez. A közgyűlés ebben az esetben először az igazolási kérelem tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy második tárgyalására.
22. § 1.) A közgyűlés az iratoknak a Vezetőséghez történő beérkezést követően hatvan napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani, és érdemi határozatot hozni. 2.) A Horgászegyesület közgyűlésnek a fegyelmi ügy tárgyalását külön napirendi pontként kell a közgyűlésre szóló meghívóban felvenni. A közgyűlésen a fegyelmi ügy kivizsgálásáról a fegyelmi bizottság elnöke tesz jelentést, majd részletesen megindokolni köteles a meghozott elsőfokú határozatot. 3.) A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtása halasztó hatálya van.
14
23. § 1. ) A közgyűlésre a fegyelmi eljárás alá vont horgászegyesületei tagot is meg kell hívni, aki a közgyűlésen a védekezést előterjesztheti, álláspontját ismertetheti, illetve akinek a Horgászegyesület tagjai kérdéseket tehetnek fel. Amennyiben a fegyelmin eljárás alá vont személynek bejelentett jogi képviselője van, úgy a jogi képviselőt is értesíteni kell a közgyűlés időpontjáról és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy ügyfele érdekében álláspontját kifejthesse. A közgyűlésre igazolhatóan és szabályszerűen írásban meghívott eljárás alá vont, vagy jogi képviselője távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a közgyűlés döntsön. 2.) A közgyűlésre- szükség esetén- meg lehet hívni újabb tanúkat, szakértőket és további bizonyítás kiegészítésére is foganatosítható.
24. § 1.) A közgyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető jelentett be fellebbezést. 2.) Ha a fellebbezést a közgyűlés alaptalannak találja, azt- az első fokú határozat hatályában tartása mellett- elutasítja. 3.) Ha az első fokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, vagy további nagy terjedelmű bizonyítás vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a közgyűlés az első fokú határozatot hatályon kívül helyezheti, és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az első fokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó esetleges utasításokat. 4.) A közgyűlés által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú határozatnak a tartalmára egyebekben a 14. §-ban, illetőleg a 18. §-ban foglaltak az irányadók.
15
25. § 1.) A közgyűlés határozatát tizenöt napon belül írásba kell foglalni, és az érdekelteket (19.§./1 bekezdése) a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot a közgyűlés levezető elnöke írja alá.
2.) A másodfokon hozott fegyelmi határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs.
V.FEJEZET Vegyes rendelkezések A fegyelmi határozat kijavítása 26. §. A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatalból is bármikor kijavíthatja. A kijavított határozatot meg kell elküldeni a fegyelmi eljárás alá vontnak és a Horgászegyesület Vezetőségének, szükség esetén pedig a 19. §. (1) bekezdésében megjelölt érdekelteknek.
16
A fegyelmi szervek határozatainak bíróság előtti megtámadása 27. § 1.) A jogerős fegyelmi határozatot – amennyiben a törvénysértő, a Horgászegyesület bármely tagja a tudomására jutástól számított harminc napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. 2.) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti (1989.évi II. Törvény 10. §-a).
Hatályba léptető rendelkezés 28. § Ezen Fegyelmi Szabályzat 2013. március 16-án lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően elrendelt fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni. A jelen Fegyelmi Szabályzatot a Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület közgyűlése 2013.március 16-án tartott ülésen elfogatta.
Kelt:
BSHE.elnök
