A Romaversitas Alapítvány monitoring vizsgálata Összefoglaló tanulmány
Kurt Lewin Alapítvány Budapest, 2011. január
Köszönetnyilvánítás: Jelen tanulmányt a Kurt Lewin Alapítvány munkatársai készítették el. A kutatócsapat tagjai Arnold Petra, Ágyas Réka, Héra Gábor, Katona Ildikó, Kiss Julianna, Péter Judit, Pletser Ágnes, Rácz Attila, Rostás Gusztáv és Szépe András. A kutatás során továbbá segítséget nyújtottak többek között: Nagy Anasztázia és Mihai Surdu a Roma Oktatási Alap részéről, Daróczi Gábor és Paskó Ildikó a Romaversitas Alapítvány részéről, illetve minden jelenlegi és volt diák valamint kapcsolódó szakember, akik vállalták a kutatásban való részvételt. Közreműködésüket ezúton is köszönjük.
2
„És akkor elgondolkoztam, hogy érdemes-e tanulni, hogy ha mindig is romaként fognak kezelni és nem azt nézik, hogy mit tettem le eddig az asztalra. A szüleim mindig mondják, hogy roma maradok bármit is csinálok. És ezzel egyetértek.” (a Romaversitas jelenlegi diákja)
3
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 4 BEVEZETÉS........................................................................................................................... 5 1. Módszertan .......................................................................................................................... 6 2. A Romaversitas Alapítvány bemutatása.............................................................................. 7 2.1. A magyarországi roma kisebbség oktatásbeli helyzete ................................................ 7 2.2. A Romaversitas Alapítvány programjának ismertetése ............................................... 8 3. A kérdőíves kutatás eredményei........................................................................................ 13 3.1. Szociodemográfiai jellemzők ..................................................................................... 13 3.2. A programmal szembeni előzetes elvárások, tanulmányi előmenetel ........................ 16 3.3. A program értékelése.................................................................................................. 19 3.4. A program hatása........................................................................................................ 22 Összefoglalás ..................................................................................................................... 24 4. A mélyinterjús kutatás tapasztalatai .................................................................................. 27 4.1. A Romaversitas Alapítvány céljai .............................................................................. 27 4.2. A Romaversitas Alapítvány programja ...................................................................... 28 4.3. Kapcsolat a diákokkal, közösség ................................................................................ 32 4.4. A szervezet működése ................................................................................................ 33 4.5. Fő problémák, változtatási javaslatok ........................................................................ 34 4.6. A Romaversitas hatása ............................................................................................... 36 5. A fókuszcsoportos kutatás tapasztalatai ............................................................................ 37 5.1. A jelenlegi és a volt diákokkal készített fókuszcsoportok tapasztalatai ..................... 37 5.2. Szakértőkkel készült fókuszcsoportos beszélgetés tapasztalatai ................................ 40 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................. 42 Irodalomjegyzék .................................................................................................................... 46 Mellékletek ............................................................................................................................ 47 1. Melléklet: Esettanulmányok .......................................................................................... 47 2. Melléklet: Táblázatok .................................................................................................... 56 3. Melléklet: Kutatási segédanyagok................................................................................. 66
4
BEVEZETÉS A Romaversitas Alapítvány programjának monitoring vizsgálatát a Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund – REF) megbízásából a Kurt Lewin Alapítvány végezte el. A vizsgálat 2010 októbere és 2011 januárja között zajlott. A Romaversitas Alapítvány a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok számára nyújt anyagi és szakmai támogatást: a szervezet diákjai részére képzési és ösztöndíj programot biztosít. Az Alapítvány 1996-os megalakulása óta körülbelül 200 roma hallgatót segített tanulmányai befejezéséhez. Programja a diákokkal éveken át tartó, összetett, intenzív foglalkozáson alapul, a szervezet működtetői szerint ugyanis nem elég csupán pénzbeli támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű roma egyetemi vagy főiskolai hallgatók számára, az anyagi segítség mellett a tanulmányi sikereiket növelő, készségeiket és önbecsülésüket fejlesztő körülmények biztosítása is szükséges. A program során a fiatalok a tanév tíz hónapja során ösztöndíjban részesülnek, emellett tankönyvtámogatást kapnak. A pénzbeli juttatásokon túl szakmai képzésben vesznek részt, amely szabadegyetemi keretek között zajló csoportos foglalkozásokat, 1 illetve a diákok személyes igényein alapuló egyéni fejlesztési elemeket tartalmaz. A szervezet továbbá nyelvtanulási lehetőséget, közösségi programokat, illetve egyéb szolgáltatásokat is biztosít. Jelen összefoglaló tanulmány célja a Romaversitas Alapítvány monitoring kutatása eredményeinek ismertetése. A kutatás során desk research, mélyinterjús, fókuszcsoportos valamint kérdőíves módszertant alkalmaztunk. Illetve elkészítettünk három életút-interjú alapú esettanulmányt is. A felsorolt kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazása révén törekedtünk az Alapítvány programjának minél részletesebb és átfogóbb áttekintésére. A tanulmány többek között az Alapítvány céljait, történetét, hatását, eredményeit, a résztvevők számára nyújtott szolgáltatások egyes elemeit, a velük szemben támasztott követelményeket, a szervezet operatív működését, anyagi helyzetét, erősségeit és gyengeségeit, főbb problémáit, valamint az ezek megoldására adott javaslatokat tárgyalja. A következőkben a kutatás módszertanának ismertetése után elsőként a magyarországi cigányság oktatásbeli helyzetéről adunk rövid összefoglalót. Ezt követően a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, írásos anyagok alapján ismertetjük a programot, majd az Alapítvány jelenlegi és végzett diákjaival felvett kérdőívek eredményeit összesítjük. A kérdőívek elemzése után a szervezet munkatársaival és kacsolódó szakemberekkel, valamint már végzett és jelenlegi diákokkal készült mélyinterjúk révén adunk átfogóbb képet a programról. Végül a felsorolt témaköröket a fókuszcsoportos beszélgetések összefoglalása révén árnyaljuk.
1
A szabadegyetem olyan havonta egy hosszú hétvégén megrendezendő , a Romaversitas összes jelenlegi diákjának kötelező oktatási program, amely különböző, a diákok szakmai tudását és készségeit fejlesztő előadásokból, szemináriumból és egyéb képzési formákból áll.
5
1. Módszertan A kutatás során kvalitatív és kvantitatív módszertani eszközök komplex alkalmazására került sor: desk research, mélyinterjús, fókuszcsoportos, kérdőíves technikákat használtunk, illetve esettanulmányokat készítettünk. A módszerek együttes alkalmazását azért tartottuk szükségesnek, hogy a különböző technikák révén a lehető legrészletesebb és átfogóbb képet nyerjük a Romaversitas Alapítvány programjáról. A következőkben a kutatás módszertani eszközeit ismertetjük. A vizsgálatot desk research elemzéssel indítottuk, így az Alapítványhoz kapcsolódó meglévő dokumentáció – többek között alapító okirat, közhasznúsági jelentések, a Roma Oktatási Alap számára készített pályázati anyagok, jelentések – áttekintését végeztük el.2 A kutatás kérdőíves szakaszában összesen 80 darab kérdőívet töltettünk ki 50 jelenlegi illetve 30 végzett diákkal. A kérdezés során többek között a válaszadók szocio-demográfiai adatait, a programmal szembeni előzetes elvárásait, a program elemeivel kapcsolatos véleményeit, illetve a program hatásának megítélését vizsgáltuk. A kutatás mélyinterjús szakaszában összesen 20 darab interjút készítettünk: 10 darab mélyinterjút az Alapítvány munkatársaival illetve kapcsolódó szakemberekkel, valamint 10 darab mélyinterjút jelenlegi és már végzett diákokkal. Az interjúk során elsősorban az interjúalanyoknak a program céljaival, működésével, eredményeivel, hatékonyságával, főbb problémáival kapcsolatos véleményeinek megismerésére törekedtünk. A mélyinterjúk során tárgyalt témákat továbbá fókuszcsoportos beszélgetések révén árnyaltuk: kutatás fókuszcsoportos szakaszában három csoportülést bonyolítottunk le. A kutatás további részeként három esettanulmányt is készítettünk, egy már végzett és két jelenlegi diák történetét bemutatva. Az esettanulmányok során nem kifejezetten az Alapítvánnyal kapcsolatos véleményekre, hanem a diákok életútjának megismerésére törekedtünk.3 A tanulmány a kutatás során szerzett adatok feldolgozása és összegzése segítségével elemzi a Romaversitas Alapítvány programját. A szervezet hatékonyságát, eredményességét nem reprezentatív módon, hanem nagymértékben szakértők és résztvevők egyéni meglátásai alapján vizsgáljuk. A kutatás következtetéseit ezért az alkalmazott módszertannak megfelelő elvárásokkal és fenntartásokkal szükséges értelmezni. A kutatás során használt fogalmak definíciói: Jelenlegi diák: a kérdezés időpontjában a felsőoktatásban tanuló, a Romaversitas Alapítvány programjában résztvevő diák. Végzett/volt diák: a kérdezés időpontjában a Romaversitas Alapítvány programját, valamint az egyetemi/főiskolai tanulmányait befejezett diák (azaz olyan személy, aki tanulmányait diplomával zárta, vagy ennek hiányában legalább abszolutóriumot szerzett). Lemorzsolódott diák: a kérdezés időpontjában az egyetemi képzést be nem fejezett, a Romaversitas programját abbahagyó diák. 2
A kutatás során felhasznált dokumentumokat a Romaversitas Alapítvány illetve a Roma Oktatási Alap biztosította számunkra. 3 Az esettanulmányok a tanulmány Mellékletében találhatóak.
6
2. A Romaversitas Alapítvány bemutatása A Romaversitas célja a magyarországi roma kisebbség oktatásbeli hátrányainak csökkentése, ezen belül is a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok támogatása. Jelen fejezetben elsőként a roma népesség oktatásbeli helyzetének rövid összefoglalóját adjuk, majd a rendelkezésünkre álló dokumentumok, írásos anyagok alapján mutatjuk be az Alapítvány programját. 2.1. A magyarországi roma kisebbség oktatásbeli helyzete A magyarországi romák jelenlegi helyzetéről elmondható, hogy a többségi társadalomhoz viszonyítva kirívó arányú munkanélküliség, erőteljes diszkrimináció és kirekesztettség jellemzi.4 Kemény István 2003-as országosan reprezentatív kutatásának eredményei szerint a roma háztartások 56 százaléka tartozik a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez.5 Az élet minden területén tapasztalt hátrányok az oktatási helyzetet is befolyásolják, a roma és nem roma fiatalok oktatáshoz való hozzáférésében jelentős eltérések tapasztalhatók. A 2003-as kutatás adatai szerint már kifejezetten korán, az óvoda időszakában jelentős különbségek rajzolódnak ki: míg országosan 88 százalék, a roma gyerekek közül 42 százalék jár óvodába.6 Az óvoda során tapasztalható egyenlőtlenségek a későbbi iskolai sikerességet jelentős mértékben befolyásolják. Bár az általános iskolát csaknem minden roma fiatal elvégzi, az oktatás minőségét meghatározza az erőteljes szegregáció, amely több formában – szegregált iskolák, osztályok, magántanulóvá minősítés vagy értelmi fogyatékossá minősítés miatti kisegítő iskolába tanácsolás – jelentkezhet. Az általános iskola elvégzése után a középiskolai továbbtanulás a roma diákok számára korántsem biztosított. „A nyolcadik elvégzése után a roma tanulók 9 százalék valószínűséggel nem tanulnak tovább sehol, szemben a nem roma tanulók alig 1 százalékával.”7 A középfokú oktatásba bekerülő roma tanulók 70 százaléka pedig – szemben a nem roma diákok kétharmadával, akik a viszonylag biztos munkahelyi és továbbtanulási perspektívát nyújtó, érettségit adó középiskolában folytatják tanulmányaikat, „az ennél sokkal bizonytalanabb egzisztenciát kínáló szakiskolákban vagy speciális szakiskolában tanul tovább.”8 A középiskolai tanulmányok során nagyfokú lemorzsolódás tapasztalható: „Országosan 2001-ben a 18 évesek 54,5 százaléka érettségizett, a cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában 2002-ben 5 százalék végezte el a középiskolát.”9
4
A magyarországi romák helyzetének rövid összefoglalásért lásd Kurt Lewin Alapítvány (2010): A Roma Integráció Évtizede Program által megjelölt célok megvalósulási folyamatának monitoring-vizsgálata Magyarországon a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozóan, 2010, 8-16.o. Elérhető: http://kla.hu/uploads/media/Decade_of_Roma_Inclusion_HU_fin.pdf, 5 Kemény I., Janky B. és Lengyel G (2004) A magyarországi cigányság 1971-2003, Gondolat Kiadó:Budapest, 135.o. 6 Kemény I., 134.o. 7 Kertesi G. és Kézdi G. (2009) A roma fiatalok általános iskolai eredményessége, középiskolai továbbtanulása és középiskolai sikeressége - Zárótanulmány, Budapest: MTA, 64.o., Elérhető: http://econ.core.hu/file/download/jav/roma608.doc 8 Liskó I. (2005) A roma tanulók középiskolai továbbtanulása, Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet, 59.o. elérhető: www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/184 9 Kemény I., 134.o.
7
Az egyetemre vagy a főiskolára jutó roma hallgatók aránya a középiskolát végzettek arányánál is alacsonyabb. A 2003-as kutatás adatai szerint a teljes magyarországi népességet vizsgálva országosan a 18-20 évesek 40 százaléka, a roma 20-24 évesek 1,2 százaléka tanul felsőoktatási intézményben.10 2.2. A Romaversitas Alapítvány programjának ismertetése A Romaversitas Alapítvány bemutatása során a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján szervezet céljait, történetét, a diákok számára nyújtott szolgáltatásait, a velük szemben támasztott elvárásait, a program költségeit, valamint eredményeit foglaljuk össze. Célok A Romaversitas a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok képzési és ösztöndíj programja: a szervezet nem csupán anyagi támogatást, hanem szakmai és közösségi szolgáltatások sorát biztosítja. A program működtetői szerint ugyanis nem elég csupán pénzbeli támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű, roma egyetemi vagy főiskolai hallgatók számára; az anyagi segítség mellett szükséges olyan körülményeket biztosítani a számukra, amelyek növelik tanulmányi sikereiket, munkavállalási esélyeiket; fejlesztik készségeiket, szaktudásukat, önbecsülésüket, roma identitásukat. Az Alapítvány céljai a következőek:
a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok esélyegyenlőségének megteremtése; a roma származású autonóm értelmiségi réteg megteremtése, ezáltal a roma polgárosodási folyamat felgyorsítása; a felsőoktatásban tanuló, kiemelkedően tehetséges roma hallgatók képzése, tehetséggondozása, anyagi és szellemi támogatása; értelmiségivé válásuk szakmai és etikai ösztönzése; olyan roma elit megteremtése, amely felelősséget és elkötelezettséget érez saját népcsoportjának fejlődése iránt.11 A Romaversitas Alapítvány eszerint olyan tanrendszeren kívüli oktatási forma, amely több szinten kíván segítséget nyújtani a hallgatóknak: az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzése; a hiányzó kompetenciák megszerzése (nyelvtudás és egyéb készségek); a tutori rendszer és más képzési formák működtetésével a lehető legjobb szakmai-tudás megszerzése; a roma értelmiségivé válás belső és külső konfliktusainak feldolgozása; a személyiségben rejlő erők felszabadítása és tudatosítása; illetve a hallgatók identitásának megerősítése.12 Történet A Romaversitas Alapítvány – korábban Romaversitas Láthatatlan Kollégium – ötlete 196ban született, mikor „Horváth Aladár és Kóczé Angéla úgy döntött, hogy a Roma Polgárjogi Alapítvány keretein belül magas szakmai színvonalú készségfejlesztő programot szerveznek egyetemen vagy középiskolában tanuló roma diákok számára.”13 10
Kemény, 134.o. A Romaversitas Alapítvány Alapító Okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, 2010, 3.o. 12 A Romaversitas Alapítvány Alapító Okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, 2010, 3.o. 13 Application Form Project Code HU 021, 15.o. 11
8
Első lépésként nyári egyetemi kurzus szervezésére került sor a Gandhi Gimnáziumban 1997-ben. „E programmal párhuzamosan a Romaversitas program kidolgozása folyamatban volt híres szakértők együttműködésével.”14 A Romaversitas Láthatatlan Kollégium első szemesztere 1998 februárjában indult. A Romaversitas 2001-ben a Nefelejcs utcában található közösségi házba költözött, és a Fővárosi Bíróság regisztrálta az Alapítványt, amely így jogilag független szervezetté vált. Az OSI-HESP által kérvényezett vizsgálat ajánlásai alapján 2003-ban „döntés született, hogy fokozatosan növeljék a Romaversitas diákjainak számát az akkori 34 főről 100 főre a következő években.”15 A program folyamatosan növekedett és 2006-ra a diákok száma 80ra emelkedett. Ekkor „új programelemként készségfejlesztő szemináriumot vezettek be a verbális kommunikáció és problémamegoldó készségek fejlesztése, a belső konfliktusok és önértékelési problémák feloldása érdekében.”16 A 2007-es év végére kialakuló anyagi nehézségek miatt a Romaversitas jövője bizonytalanná vált, mivel „a Roma Oktatási Alap úgy döntött, a támogatás mértékét az azt megelőző évben megítélt összeg felére csökkenti.”17 Miután jelentős erőfeszítések történtek a költségvetés fennmaradó részének pótlására, a program működése biztosított maradt. Azonban 2008 nyarára egyértelművé vált, hogy a program megfelelő finanszírozás hiányában nem folytatódhat változatlanul. A résztvevők létszámát 80 főről 50 főre kellett csökkenteni a 2008/09-es tanév során.18 A Romaversitas irodája 2009-ben a Ferenc körút 39. szám alatti épületbe költözött. Jelenleg a program két főállású munkatársat foglalkoztat: Daróczi Gábor igazgatót és Paskó Ildikó programmenedzsert. Szolgáltatások Az Alapítvány programjába a roma identitásukat vállaló, magyarországi felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló – két szemesztert sikeresen befejezett – diákok jelentkezhetnek. A túljelentkezés nagyfokú, folyamatos emelkedő tendenciát mutató, átlagosan 100 és 150 fő közötti létszámban jelentkeznek az évente megüresedő körülbelül 10-16 helyre. Jelenleg a programban résztvevő diákok száma 51 fő. 19 A szervezet által minden év tavaszán meghirdetett felvételi felhívás nyilvános. A jelentkezők önéletrajzot és motivációs levelet küldenek be, majd az Alapítvány által központilag szervezett írásbeli felvételin vesznek részt, ahol általános romákkal kapcsolatos
14
Application Form Project Code HU 021, 15. o. Application Form Project Code HU 021, 15. o. 16 Application Form Project Code HU 029, 16.o. 17 Project Final Evaluation Report September 1, 2007 – 31 August, 2008, 3.o. 18 A Romaversitas anyagi helyzetét szintén nehezítette, hogy bár az akkori Oktatási Minisztérium tervei között szerepelt a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó intézkedések bevezetése a Romaversitas-hoz hasonló intézmények hálózatának kiépítése céljából, legalább két “láthatatlan intézmény” létrehozása által (TÁMOP 3.3.4)”, az eredetileg 2008 tavaszára időzített pályázati felhívást a program megvalósítására azóta sem írták ki. Lásd: Application Form Project Code HU 029, 3.o. 19 A programban résztvevő diákok száma összesen 51 fő. A diákok 3-4 évig – egyetemi tanulmányaik befejezéséig – vesznek részt a programban. Évente körülbelül 10-16 diákdiplomázik le, ugyanekkor a Romaversitas programját is elvégzi: így az évente felszabaduló, új helyek száma szintén 10-16. 15
9
tudást, logikát, matematikai és szövegértési alapkompetenciákat vizsgálnak. Sikeres írásbeli esetén egy legalább 30 perces szóbeli meghallgatásra kerül sor.20 Az Alapítvány többféle szolgáltatást nyújt: programjában anyagi és szakmai jellegű elemek szerepelnek. Az anyagi támogatás része a tanév 10 hónapjában nyújtott havi 30.000 forintos (110 EUR) ösztöndíj, amely összeg sikerdíjjal – például nyelvvizsga letételével – növelhető, de az előre megállapodott feladatok teljesítésének hiányában csökkenthető is. További anyagi segítség az évenként 20.000 forintos (73 EUR) tankönyvtámogatás.21 Az anyagi segítségnyújtáson túl a program nyelvoktatást is biztosít: „Minden diákot beiskolázunk egy for-profit nyelviskolába. A hallgatók 90%-a angolt tanul, néhányan németet, ritkán előfordul, hogy egy leendő orvos latint. A romológia szakosok pedig gyakran lovárit, vagy beást. Az ő esetükben természetesen törekszünk arra, hogy még tanulmányaik során legalább elkezdjék az angol nyelvtanulmányaikat is.”22 A Romaversitas szakmai programjának elsődlegesen fontos eleme az egyéni fejlesztés.23 Ennek értelmében felkészítő tanárt vehetnek igénybe azok, akiknek szükségük van egy bizonyos tantárgyból korrepetálásra ahhoz, hogy valamelyik vizsgán átmenjenek. Tutor segítségét a diplomamunkájukat író, vagy egy hazai esetleg egy nemzetközi versenyre készülő diákok kérhetik. Illetve mentorként az idősebb diákok abban támogatják a gólyákat, hogy könnyebben beilleszkedjenek a Romaversitas közösségébe, hogy az elérhető szolgáltatásokat igénybe tudják venni. Mentor támogat minden frissen bekerült diákot, azonban a felkészítő tanár, és a tutor igénybevételéhez pályázni szükséges a kért segítség módja, a fejlesztendő terület, valamint a vállalt célok előre történő rögzítése érdekében. „Odaítélése után pedig a különböző vállaltakat teljesíteni majd bemutatni kötelező (pl.: diplomamunkát, versenyanyagot, a „problémás” tantárgyat pedig legalább közepes rendű jeggyel zárni)”.24 Az egyéni felkészítés mellett csoportos oktatásban is részt vesznek a Romaversitas hallgatói „szabadegyetemi oktatás keretében, havonta egyszer; egy részük minden hallgató számára egységesen kötelező, másik része kötelezően választható.”25 A péntektől vasárnapig tartó, bentlakásos szabadegyetemek útiköltségeit a program működtetői állják.26 A diákok számára biztosított egyéb támogatási formák közé tartozik a pszichológus, az egyéni pályázatok keresése és írása (pl. külföldi tanulmányutak esetében); segítség a munkavállalásban; az átmeneti segélyek, ami krízishelyzet esetén kamatmentesen nyújtott 20
A felvételi az utóbbi években módosult, korábban az önéletrajz és motivációs levél mellett mindenkinek egy, a felvételit megelőző évben megírt dolgozatát kellett beküldenie. Azonban a jelentkezők változatos tanulmányi háttere miatt rendkívül nehézzé vált a dolgozatok értékelése. 21 1 EUR = 273 HUF 22 Lásd: http://www.romaversitas.hu/magyar/program.html, 2010.01.18. 23 Az egyéni fejlesztés azért szükséges, mert az egyes diákok életkörülményei, tanulmányi háttere és szintje, motivációi, ambíciói nagyon különbözőek lehetnek. 24 http://www.romaversitas.hu/magyar/program.html, 2010.01.18. 25 http://www.romaversitas.hu/magyar/program.html, 2010.01.18. 26 A szabadegyetemi foglalkozásokon 2010 őszi félévében a következő szemináriumokon, előadásokon vettek részt a diákok: prezentációs technikák, álláskeresési tréning, cigány népismeret, alternatív pedagógia, közigazgatási és EU-s ismeretek, a roma polgárjogi mozgalom története, oktatási esélyegyenlőtlenség, műelemzés, drámajáték, cigány tánc, a magyarországi cigányság kultúrája. Illetve részt vettek a British Council trénerei által kifejezetten a Romaversitas Alapítvány számára átdolgozott Navigátor képzésén, „melynek célja, hogy fiatal felnőtteket szervezetfejlesztésre, és program-menedzselésre készítsen fel, illetve a jövőben hasonló tréningek megtartására alkalmas trénereket képezzen ki” http://www.romaversitas.hu/magyar/program.html 10
támogatás; valamint az életviteli tanácsadás. A Romaversitas továbbá diákjai számára nemzetközi ifjúsági cseréket is szervez, konferenciákon való részvételt biztosít. Közösségi programként gólyatábor, filmklub, beszélgetések is megrendezésre kerülnek.27 Elvárások, követelmények A program által nyújtott szolgáltatásokért cserébe a Romaversitas követelményeket is támaszt a diákok felé. A szervezet és a tanulók közötti együttműködés alapja a diákok számára a tanév elején, személyes beszélgetések alapján felajánlott hallgatói szerződés, amely a hallgatók jogait és kötelezettségeit, az egyes képzési programokhoz kapcsolódó választási lehetőségeket, illetve a szankciók és jutalmazások rendszerét tartalmazza. A szerződés értelmében a diák vállalja, hogy teljesíti egyetemi vagy főiskolai tanulmányi kötelezettségeit, a program során elvárt közepes tanulmányi átlagot, valamint részt vesz a kötelező foglalkozásokon.28 Ezen felül az egyéni fejlesztés keretein belüli (pl. tutor, nyelvoktatás, felkészítő tanár) tanulmányi kötelezettségei teljesítésére is vállalkozik, illetve arra hogy „az erre szolgáló formanyomtatványon minden hónap végén beszámol a havi teljesítésről, és tudomásul veszi, hogy ha ezt nem teszi meg, akkor nem kapja meg a következő havi ösztöndíjat.29 A hallgató a vállaltak nem teljesítése esetén annak mértékétől függően ösztöndíj csökkentésben vagy megvonásban részesül. „A tanulmányi ösztöndíj összege függ a szerződésbe foglalt vállalások (kreditek) teljesítésétől, és előre meghatározott feltételek szerint a képzési programokban nyújtott teljesítménytől.”30 Költségek Az Alapítvány állandó, főállású munkatársa Daróczi Gábor igazgató illetve Paskó Ildikó programmenedzser. A többi közreműködő szakember (tutorok, felkészítő tanárok, óraadók) megbízási szerződéses viszonyban áll a szervezettel. Az Alapítvány kalkulációi szerint egy-egy diákra évente átlagosan a 300 ezer (1100 EUR) ösztöndíj mellett körülbelül 400-450 ezer forintot (1465-1650 EUR) költ. A költségek közé tartozik többek között a szállás, étkezés, utazás a szabadegyetemi hétvégéken; a felkészítő tanárok, tutorok fizetése; a zenészek számára tartott mesterkurzusok ára; a pszichológus órabére; a tankönyvtámogatás; a nyelvtanulás (tanfolyam, könyv, vizsga); vagy a diákoknak adott sikerdíjak (nyelvvizsga, OTDK helyezés esetén). Így az egy diák számára nyújtott program évente összesen 700-750 ezer forintba (2565-2750 EUR) kerül. Az elmúlt években a Roma Oktatási Alap a 2006/07-es, 2007/08-as, illetve a 2008/09-es tanévben támogatta az Alapítványt. A 2006/07-es tanév során a 145 340 Euro-s támogatás a program 51 százalékát, 2006/07-es tanév során a 152 000 Euro-s támogatás a program 63
27
A szervezet 2008-as és 2009-es közhasznúsági jelentéseinek tanúsága szerint például a korábban kéthetenként megrendezett szabadegyetemek alkalmával, péntek esténként roma klubot szerveztek, „amelynek keretében volt ösztöndíjasaink beszéltek saját munkájukról, tapasztalataikról, tanulmányaikról.”, illetve nemzetközi ifjúsági csereprogramot szerveztek Budapesten, lásd: Romaversitas Alapítvány: Beszámoló a közhasznúsági tevékenységről, 2009, 2.o. 28 A kredit-rendszer bevezetése a program működésére is komoly hatással bír. Míg a Romaversitas régi rendszerében azok, akik nem teljesítették tanulmányaikat pontosan az előírt időn belül, automatikusan kiestek, a 2009/10-es tanév óta –külön egyéni mérlegelés után – az Alapítvány is engedélyezhet maximum annyi csúszást, mint az egyetemek, főiskolák. 29 Hallgatói szerződés 30 Tanulmányi szabályzat
11
százalékát, a 2008/09-es tanév során az 50 000 Euro-s támogatás a program 26 százalékát fedezte.31 A 2010/11-es tanévre pályázott költségvetés összesen 150 711 EUR.32 Eredmények Az elmúlt évek során a Romaversitas Alapítvány programját körülbelül 200 diák végezte el. A program eredményeit a következő indikátorok is mutatják: 1. táblázat: A program fő indikátorai33 Várt eredmények Minden diplomázó diák leteszi legalább a középfokú nyelvvizsgát az egyetem elvégzése idejében Az 50 Romaversitas diák eléri a minimum 3-as tanulmányi átlagot Diplomázási arány: Az egyetemeken ötödéves és főiskolákon negyedéves diákok 100 %-a időben diplomázik. Az egyetem befejezése után egy évvel 100% talál munkát
Jelentett eredmények 2006/07-ben 16 diák a 2006/07-es tanév során (80 %) 3.85
Jelentett eredmények 2007/08-ban 14 diák a 2007/08-as tanév során (87%) 3.92
Jelentett eredmények 2008/2009-ben 15 diák (126%)
3.88
20-ból 16 2007-ben (80%)
16-ból 13 2008ban (81%)
11-ből 8 (72 %)
20-ból 6-an találtak munkát ( 3-an folytaták tanulmányaikat) (30%)
12-en találtak munkát (77%)
11-ből 8-an találtak munkát (2-en folytatták tanulmányaikat) (72 %)
Összefoglalva a program eredmény indikátorai a következőek:34 Diplomázási arány: több mint 80%; Nyelvvizsgák: több mint 75% az utolsó éves hallgatók között; Foglalkoztatottság az egyetem befejezése után egy évvel: 70% a Romaversitas alumni adatbázisa szerint. A dolgozók munkájának mintegy fele köthető hivatásukhoz.
31
Lásd: REF Project Summary Evaluation, 1.o. Lásd Application Form Project Code HU 048, 1.o. 33 Az adatokért lásd: REF Project Summary Evaluation 34 REF Project Summary Evaluation, 1.o. 32
12
3. A kérdőíves kutatás eredményei A monitoring kutatás részeként 50 jelenlegi diákkal; illetve 30 már végzett diákkal vettünk fel anonim kérdőívet. A jelenlegi diákok esetében tehát egy fő kivételével az összes, jelenleg a Romaversitas programjában részt vevő hallgató lekérdezésre került. A végzett diákok esetében azonban az elemszám nem tekinthető reprezentatívnak, ezért az eredményekből limitált következtetéseket lehet levonni. A kérdezés során szociodemográfiai adatokat (mint például a nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely, munkahely, jövedelmi helyzet, szülők iskolai végzettsége); a programmal szembeni előzetes elvárásokat; a program elemeiről alkotott véleményeket; illetve a program hatását vizsgáltuk. A következőkben e témakörök mentén elemezzük az összesített adatokat. 3.1. Szociodemográfiai jellemzők A szociodemográfiai jellemzők közül elsőként a kérdezettek nemi arányait, átlagos életkorát, majd iskolai végzettségét (egyetem, szak), a végzett diákok esetében jelenlegi munkájukat mutatjuk be.35 Nem és életkor A jelenlegi diákok több mint fele (56%) lány, a végzett diákok körében a fiúk vannak többségben (53%). A jelenlegi diákok átlagos életkora 23,2 év, leggyakrabban a 21 évesek fordulnak elő (20 százalék); míg a végzett diákok körében az átlagos életkor 28,2 év és a legnagyobb arányban 26 évesek (20 százalék) szerepelnek a mintában. 1. ábra: Nemek aránya a jelenlegi diákok és végzettek körében
Iskolai végzettség, munkavállalás A jelenlegi diákok tanulmányaikat tekintve rendkívül változatos képet mutatnak, egy adott szakot ugyanis többnyire egy diák képvisel a Romaversitas-ban. Az erre a kérdésre érvényes választ adó 44 hallgató körében a szociális munka (5 fő), tanító (4 fő), illetve a jogász (3 fő) szakok fordultak elő többször is, illetve többen jártak bizonyos gazdasági, illetve zenész szakokra is. A végzett diákok esetében azonban – bár itt is a szakok széles skáláját tapasztaltuk – megfigyelhető volt a társadalomtudományi szakok erős jelenléte: szociológia, szociális munka, szociálpolitika, szociálpedagógia szakra összesen 14 fő járt a 30 35
A jelen fejezetben tárgyalt adatokat bemutató táblázatokért lásd: 2.Melléklet.
13
lekérdezett közül. A diákoknak otthont adó felsőoktatási intézményeket tekintve a jelenlegi diákok csoportjában összesen 18 intézmény diákjai képviseltették magukat. Azonban megfigyelhető volt, hogy három intézményben magasabb számban tanulnak a diákok: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 7 fő, a Miskolci Egyetemen (ME) 7 fő, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 9 fő. A végzett diákok összesen 11 intézményt látogattak, itt is kimagaslott az ELTE (10 fő) és a PTE (8 fő) diákjainak száma. Főiskolai, egyetemi tanulmányait a végzett diákok közel három-negyede (73%) sikeresen fejezte be. A tanulmányokat be nem fejező végzett diákok abszolutóriumot szereztek, csupán nyelvvizsgájuk vagy szakdolgozatuk elkészítése hiányzik diplomájukhoz, így az egyetemi rendszerből és a Romaversitas programjából is végzett diákként kerültek ki. A végzettek jelenleg döntően dolgoznak: több mint háromnegyedük napi 8 órás teljes állásban, s csupán két olyan volt diák fordult elő, aki jelenleg munkanélküli és állást keres. A jelenleg valamilyen munkakörben dolgozó végzett diák majd mindegyike – két diák kivételével – beosztott, azaz nem vezetői pozíciót tölt be; egy-egy diák önálló vállalkozóként, illetve felsővezetőként dolgozik. A végzettek 86%-a szellemi, 11%-a fizikai munkát végez, illetve 3 %-uk felsővezető. A volt diákok többsége (57%) az állami szférában, a diákok negyede a non-profit szektorban vállalt munkát, és 10 százalékuk a versenyszférában dolgozik. A végzett diákokat jelenlegi munkahelyükkel való elégedettségükről is megkérdeztük. A munkahelyükkel való elégedettség tekintetében a végzett diákok körében azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben a „Tudásomnak és felkészültségemnek megfelelő munkát végzek” (71%) illetve a „Munkám fontos, azt elismerik a munkahelyemen” (82%) kijelentésekkel értettek egyet. Szintén viszonylag magasabb azon végzett diákok aránya, akik úgy érzik, hogy hasznos munkát végeznek a munkahelyen. Legkevésbé pedig a jövedelemmel elégedettek. Az „Azért a munkáért, amit végzek, megfelelő jövedelmet kapok.” állítással egyetértők és nagyon egyetértők együttes aránya 43% (egyet is ért meg nem is a válaszadók 32%-a). Szintén alacsonyabb elégedettség figyelhető meg a tekintetben, hogy a munka mennyire illeszkedik a karrier elképzelésekhez. A „Munkám illeszkedik a karrier elképzeléseimhez” állítással egyetértők és nagyon egyetértők együttes aránya 47 % (az egyet is értő meg nem is válaszadók aránya 25%). 2. ábra: Az egyes munkával kapcsolatos állításokkal egyetértők és nagyon egyetértők aránya a végzett diákok körében(%)36 0
20
40
60
Tudásomnak és felkészültségemnek megfelelő munkát végzek. Munkám illeszkedik a karrier elképzelésemhez. Azért a munkáért, amit végzek, megfelelő jövedelmet kapok. Úgy érzem, hasznos munkát végzek a munkahelyemen.. Munkám fontos, azt elismerik a munkahelyemen.
80
100
71,4 46,4 42,9 64,3 82,1
36
Ötfokozatú skálán kellett értékelniük az egyes állításokat, ahol 1=egyáltalán nem értek egyet, 5=nagyon egyetértek jelentették.
14
Lakhatás a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt Kíváncsiak voltunk a végzett és jelenlegi diákok lakhatási viszonyaira a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt és a végzettek esetében annak elvégzése után. A felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt a jelenlegi diákok közül legtöbben (közel 30%) Borsod megyében éltek, Budapest szerepel a második helyen (13%). Harmadik helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepel, innen a diákok 11%-a származik. A fennmaradó jelenlegi diákok mintegy fele más-más megyéből származik. A végzett diákok esetében némiképp más sorrend rajzolódik ki: a végzettek legnagyobb arányban (20%) Baranya megyében laktak a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt, második helyen Borsod megye (a végzett diákok 13%-a), harmadik helyen Budapest és Tolna megye szerepelnek, ahol rendre a diákok 10-10%-a lakott. Összességében azt mondhatjuk, hogy majdnem a teljes országot lefedik a jelenlegi és végzett Romaversitas-diákok, hiszen összesen 12 megyéből, illetve a fővárosból származnak. A lakóhely jellegét tekintve a jelenlegi diákok harmada városban, közel negyede községben, közel ötöde pedig faluban élt a felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt. A végzettek esetében más sorrend figyelhető meg: legnagyobb arányban (37%) megyei jogú városban éltek az egyetemi/főiskolai tanulmányok megkezdése előtt, és a végzett diákok több mint negyede faluban, negyede pedig városban élt. Mind a végzettek, mind a jelenlegi diákok esetében 10-10% körül van azon diákok aránya, akik a fővárosban éltek a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt. A válaszok alapján egyetlen diák sem élt tanyán. A végzett diákok közel két-harmada (63%) jelenleg nem abban a megyében, illetve nem azon a településen él, ahol felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt. Ez az adat arra enged következtetni, hogy az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzése nagyfokú mobilizációs hatással bír, a végzett diákok munkavállalása jellemzően nem korábbi lakóhelyükön történik. Családi állapot Míg a jelenlegi diákok 84%-a hajadon vagy nőtlen és 12%-uk él élettársával együtt, addig a végzett diákok esetében alacsonyabb a hajadon, nőtlen státuszúak aránya (47%) és magasabb az élettárssal élők aránya (40%). Mind a végzett mind a jelenlegi diákok körében csupán néhányan kötöttek eddig házasságot. Egy háztartásban élők Míg a végzett diákok 30%-a él egyedül, és 26%-uk egy valakivel él közös háztartásban, addig a jelenlegi diákok közül csupán ketten élnek egyedül, és a 10%-uk lakik egy másik személlyel egy háztartásban. A jelenlegi diákok közel 75%-a 3-an, 4-en vagy 5-en él egy háztartásban, a végzett diákok esetében ez az arány csupán 44%. A jelenlegi diákok 14%-a 6-an vagy 7-en él közös háztartásban, mindazonáltal a végzettek körében nem fordul elő ilyen diák. Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi diákok átlagosan 4-en, a végzett diákok átlagosan 2-en élnek egy háztartásban. Azonban a végzett diákok a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt szintén átlagosan 4-en éltek egy háztartásban. 15
Szülők iskolai végzettsége, jövedelmi helyzet Mind a jelenlegi mind a végzett diákok körében az édesapa/nevelőapa iskolai végzettsége többségében 8 általános vagy szakmunkásképző (jelenlegi diákok: 35-37%, a végzett diákok: 52-24%). Az édesanya/nevelőanya iskolai végzettsége tekintetében valamelyest eltérő eredményeket tapasztaltunk. A jelenlegi diákok 42%-ának 8 általános, és 25%-ának szakmunkásképző az anya legmagasabb iskolai végzettsége. A végzettek körében szintén 40% körüli azon diákok aránya, akiknek 8 általános az anya iskolai végzettsége azonban 26%-uk esetében kevesebb, mint 8 általános az anya iskolai végzettsége. Mind a jelenlegi mind a végzett diákok körében csupán néhány olyan diák fordult elő, akinek a szülei felsőfokú végzettséggel bírnak. A diákok családjának jövedelmi helyzete tekintetében azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi diákok az átlagosnál szegényebbek, a végzett diákok pedig az átlagos jövedelmi helyzetűek közé tartoznak a saját megítélésük szerint.37 Feltételezhetjük ezek alapján, hogy az egyetemi tanulmányok elvégzése a jövedelmi helyzetre pozitív hatással bír. 3.2. A programmal szembeni előzetes elvárások, tanulmányi előmenetel A Romaversitas előtti tanulmányok, illetve a programmal szembeni előzetes elvárások kapcsán fontosnak ítéltük megkérdezni, hogy kik és milyen módon támogatták korábban a válaszadók tanulmányait, honnan értesültek a programról, milyen céllal és elvárásokkal jelentkeztek a Romaversitas-ba. Tanulmányok támogatása gyerekkorban A jelenlegi és a végzett diákok szinte mindegyikének (90 ill. 87%) támogatta valaki gyerekkorában a tanulmányait. A „Ki támogatta tanulmányait gyerekkorában” több választ megengedő kérdés tekintetében hasonló eredményeket tapasztaltunk a jelenlegi és végzett diákok körében. Mind a jelenlegi diákok mind a végzettek esetében legnagyobb arányban a szülők támogatták a diákok tanulmányi előmenetelét (80% körüli arányok figyelhetőek meg). Második leggyakrabban a diákok valamelyik pedagógust említették: a jelenlegi diákok 40%-a, a végzett diákok 47%-a szerint pedagógus (is) motiválta őket a továbbtanulásban. Harmadik helyen az egyéb rokon szerepel: a jelenlegi diákok 18%-a, a végzett diákok 30%-a egyéb rokon támogatását élvezte a továbbtanulásban. Nagyobb testvér, civil szervezet kevésbé nyújtott támogatást a diákok számára a továbbtanulásban.
37
Tízfokozatú skálán kellett értékelniük a család jövedelmi helyzetét, ahol 1 „nagyon szegény”, 10 pedig, hogy „nagyon gazdag” jelentették. A jelenlegi diákok körében az átlagos érték 3,38 a végzett diákok körében 4,63.
16
3. ábra: „Ki támogatta tanulmányait gyerekkorában” kérdésre adott válaszok aránya a jelenlegi és végzett diákok körében (%) 80
60
40
20
0
A szülők
76,7 8
Nagyobb testvér Egyéb rokonok
13,3 18
30 40
Valamelyik pedagógus az iskolából Egy civil szervezet munkatársa
Egyéb, éspedig
0
46,7 Jelenlegi diákok
10
2
88
Végzettek
13,3
A támogatás jellegét tekintve a diákokat legnagyobb arányban anyagilag támogatták és lelki támaszt nyújtottak számukra: mind a végzett mind a jelenlegi diákok több mint 80%-a szerint azok, akik támogatást nyújtottak „Anyagilag mindent megtettek, amit tudtak”, illetve lelki támaszt jelentettek számukra. A harmadik leggyakrabban említett támogatási mód „az optimális otthoni, tanulásra alkalmas körülmények megteremtése”, azonban e tekintetben markánsabb eltérés tapasztalható a jelenlegi és végzett diákok körében: míg a jelenlegi diákok közel 80%-a gondolja úgy, hogy optimális, tanulásra alkalmas körülmények megteremtésével támogatták a továbbtanulásukat, addig a végzett diákok csupán 53%-a vélekedik így. 4. ábra: Ha támogatták, miben, hogyan tették azt? kérdésre adott válaszok aránya a jelenlegi és végzett diákok körében (%) 0
20
40
60
Anyagilag mindent megtettek, amit tudtak Lelki támasszal, buzdítással Az optimális otthoni, tanulásra alkalmas körülmények megteremtésével Együtt tanultak velem Szigorúan számon kérték, hogy készen legyenek a leckéim Egyéb, éspedig…
36,7 30 30
53,3 50
Jelenlegi diákok
80
84 80 88 86,7 78
Végzettek
2 0
A válaszadóknak a fentebb jelölt állításokat sorba kellett állítaniuk aszerint, hogy azok mennyire fontosak számukra. Mind a jelenlegi mind a végzett diákok első helyre legnagyobb arányban a „Lelki támasszal, buzdítással” támogatási formát említették. Első helyre második illetve harmadik leggyakrabban „Anyagilag mindent megtettek, amit tudtak”, illetve „Az optimális otthoni, tanulásra alkalmas körülmények megteremtésével” válaszokat jelölték meg. Második legfontosabbnak az előbb említett három tételt, azaz az anyagi, lelki támaszt és optimális, tanulásra alkalmas környezet megteremtését tartják a legfontosabbnak a legnagyobb arányban. Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi diákok első és második legfontosabbnak a lelki támaszt, harmadik legfontosabbnak pedig az anyagi támaszt tartják. A végzett diákok 17
szintén a lelki támaszról gondolják, hogy az a legfontosabb a továbbtanulás támogatásában, azonban második legfontosabbnak a lelki támasz mellette egyenrangúan szerepel az anyagi támasz, és harmadik legfontosabbnak pedig az optimális tanulásra alkalmas környezet megteremtését gondolják (bár nem sokkal marad mögötte az anyagi támaszt nyújtása). A Romaversitas-hoz vezető út A diákok legnagyobb arányban (jelenlegi diákok 30%-a, végzett diákok 47%-a) barátokon, ismerősökön keresztül értesültek a Romaversitas programról. A második leggyakrabban említett Romaversitas-hoz vezető csatorna tekintetében a jelenlegi és végzett diákok körében eltérő eredmény figyelhető meg: a jelenlegi diákok körében második helyen az ETR,38 a végzett diákok körében a rokonok szerepelnek: a jelenlegi diákok 14%-a az ETRen, a végzettek 17%-a rokonokon keresztül hallott a Romaversitasról. A többi kommunikációs csatorna (CKÖ, sajtó, más civil szervezetek stb.) kevésbé jelentetett összekötő kapcsot a diákok és a Romaversitas között. (Az egyéb válaszok között legtöbben a MACIKA-t említették,39 néhányan a Roma Oktatási Alaptól, Romológiai Tanszéktől, volt Romaversitas diáktól, más civil szervezettől értesültek a Romaversitas programról). A szervezet programját eszerint kommunikációs csatornák széles skáláján hirdeti, és az adatok tanúsága szerint az összes csatorna révén ismerkedtek meg jelentkezők az Alapítvánnyal. 2. táblázat: Honnan értesült először a Romaversitas ösztöndíj programjáról? kérdésre adott válaszok előfordulása és aránya a jelenlegi és végezett diákok körében JELENLEGI DIÁKOK
VÉGZETTEK
A CKÖ-n keresztül
N 1
% 2,0
N 0
% 0,0
Az írott és az elektronikus sajtóban
2
4,0
2
6,7
Más civil szervezetek elutasított pályázói között kaptam értesítést
1
2,0
0
0,0
Az ETR-en keresztül
7
14,0
1
3,3
Baráton, ismerősön keresztül
15
30,0
14
46,7
Roma témájú internetes portálon láttam a felhívást
2
4,0
2
6,7
Az iskola tanulmányi osztályán keresztül
2
4,0
0
0,0
Rokonon keresztül
3
6,0
5
16,7
Egyéb, éspedig:……
17
34,0
6
20,0
Összesen
50
100,0
30
100,0
A Romaversitasba való jelentkezés célja Míg a jelenlegi diákok valamivel több, mint felének (54%), addig a végzett diákok több mint háromnegyedének (77%) volt világos előzetesen, hogy pontosan mit kínál a Romaversitas. A diákok elsősorban amiatt kezdték el a Romaversitas programját, mert a szülők nem tudták anyagilag támogatni a tanulásukat. Ez esetben markáns eltérés tapasztalható a jelenlegi és végzett diákok között: míg ez előbbiek 84%-ának, addig ez utóbbiak 70%-ának elvárásai között szerepelt a tanulmányok anyagi támogatása, tekintve, hogy a szülők nem tudnak anyagi hátteret biztosítani a tanulásban. Másodsorban – a jelenlegi és végzett diákok közel 38
Egységes Tanulmányi Rendszer, a felsőoktatásban tanulók online adminisztratív rendszere. A Magyarországi Cigányokért KözAlapítvány többek között a roma diákok tanulmányai támogató szervezet. 39
18
két-harmada – amiatt jelentkezett a Romaversitas-ba, hogy egy közösséghez tartozzon, illetve harmadsorban – a diákok mintegy 60%-ának – az elvárásai között az szerepelt, hogy a program által ismereteit szélesíteni tudja. Csupán néhány olyan diák fordult elő, akinek nem volt semmi különös elvárása a programtól. 5.ábra: „Miért vágott bele? Mit várt az elején, az induláskor ettől a programtól?” kérdésre adott válaszok aránya a jelenlegi és végzett diákok körében (%) 0
Nem volt semmi különösebb elvárásom
20
4
40
60
6,7 66 63,3 62 60
Egy jó közösséget kerestem Szerettem volna az iskolán kívül az ismereteimet szélesíteni A szülők nem tudtak anyagilag támogatni a tanulásomban
70 28 23,3
Egy értelmes elfoglaltságot szerettem volna találni Egyéb, éspedig:…..
80
14
Jelenlegi diákok
84
Végzettek
20
3.3. A program értékelése A program értékelése során fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy a válaszadók milyennek tartották a felvételit, mekkora elfoglaltságot jelent számukra a Romaversitas és hogyan értékelik az egyes programelemeket. A felvételi rendszert a kérdésre válaszoló 39 jelenleg diák közel 60 %-a szerint inkább könnyű vagy könnyű volt (a diákok egyharmada inkább nehéznek, 8%-a nehéznek tartotta).40 Nehézséget főként a matematikai feladatok, néhány esetben a szövegértési, közéleti kérdések jelentettek. Az arra a kérdésre adott válaszok között, hogy az Alapítvány által nyújtott szolgáltatások beleférnek-e idejükbe a tanulmányok mellett, markáns eltérést nem tapasztaltunk a jelenlegi és végzett diákok között. A diákok rendre a legnagyobb arányban (40% körül) azt válaszolták, hogy „Belefér, és még elegendő időm maradt minden másra is”. Szintén sokan, a diákok közel harmada vélekedett úgy, hogy „Bizonyos időszakokban belefér, de bizonyos időszakokban nehezen tudom összeegyeztetni” az Alapítvány programjait a felsőoktatási tanulmányokkal. A diákok közel ötöde úgy gondolja, hogy beleférnek idejébe a Romaversitas programjai az egyetemi/főiskola mellett, azonban másra már nem marad idejük. Csupán néhány diák gondolja úgy, hogy az életébe nem, vagy alig férnek bele az Alapítvány programjai.
40
Négy fokozatú skálán kellett értékelniük, hogy mennyire volt nehéz a felvételi, ahol 1=nehéz, 2=inkább nehéz, 3=inkább könnyű, 4=könnyű jelentették.
19
6. ábra: A felsőoktatási tanulmányai mellett belefértek-e az idejébe az Alapítvány által nyújtott programok? kérdésre adott válaszok megoszlása a jelenlegi és végzett diákok körében (%) 0%
10%
20%
Jelenlegi diákok 2,1 6,3 Végzettek 3,3
30%
40%
31,3
10
50%
60%
70%
16,7
80%
90%
100%
43,8
30
20
36,7
Nem fér bele egyáltalán, sokat hiányzom a Romaversitas programokról Alig fér bele, nehezen tudom összeegyeztetni a kettőt Bizonyos időszakokban belefér, de bizonyos időszakokban nehezen tudom összeegyeztetni Belefér, de már semmi másra nem marad időm Belefér, és még elegendő időm maradt minden másra is
A jelenlegi diákok mindegyike kap ösztöndíjat, és részt vesz a szabadegyetemen. A diákok több mint 80%-a a nyelvoktatás lehetőségével is él, illetve a diákok két-harmada a tankönyvtámogatást is igénybe veszi. A többi szolgáltatási formát a diákok kevesebb, mint fele használja ki: legkevésbé igénybe vett szolgáltatási forma a tutor, illetve a felkészítő tanár. 7. ábra: A Romaversitas különböző szolgáltatási formáiban résztvevő jelenlegi diákok aránya (%) 0
20
40
60
80
100
Ösztöndíj
100
Nyelvoktatás
82
Tankönyvtámogatás
64
Egyéni fejlesztés: felkészítő tanár
27
Egyéni fejlesztés: tutor
20
Egyéni fejlesztés: mentor
40
Csoportos oktatás: szabadegyetem Egyéb, éspedig……..
100 9
A diákokat arra kértük, hogy 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék azon szolgálgatási formákat, amelyeket igénybe vesznek. Az összes szolgáltatási forma esetében 4,4 feletti átlagértékek figyelhetőek meg, legjobban a nyelvoktatással, a tutori rendszerrel, legkevésbé pedig a mentori rendszerrel elégedettek a válaszadók.
20
8. ábra: A Romaversitas különböző szolgáltatási formáinak értékelése során kapott átlagértékek a jelenlegi diákok körében41 4
4,5
5
Ösztöndíj
4,7
Nyelvoktatás
4,8
Tankönyvtámogatás
4,7
Egyéni fejlesztés: felkészítő tanár
4,6
Egyéni fejlesztés: tutor
4,8
Egyéni fejlesztés: mentor
4,4
Csoportos oktatás: szabadegyetem
4,7
Egyéb, éspedig……..
4,8
Az Alapítvány egyéb támogatási formáit rendre a diákok kevesebb, mint 30%-a veszi igénybe. A diákok mintegy negyede veszi igénybe a következő támogatási formákat: az egyéni pályázatok keresése, pályázatok írása, illetve az életviteli tanácsadás. Mindazonáltal azon diákok, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat teljesen elégedettek azokkal, 1-5-ig terjedő skálán átlagban 4,5 felett értékelték az egyes lehetőségeket. 9. ábra: A Romaversitas különböző egyéb támogatási formáit igénybevevő jelenlegi diákok aránya (%) 0
Pszichológussal való egyéni találkozás
10
20
30
4
Egyéni pályázatok keresése, pályázatok írása Felvettem az Alapítvány közvetítésével, krízishelyzetben lévő diákok számára kamatmentesen nyújtott átmeneti segélyt, támogatást Életviteli tanácsadás
40
26 10 24
A Romaversitas szolgáltatásainak értékelése során a végzett diákokat arra kértük, hogy sorolják fel azon programelemeket, amelyek a legfontosabbak voltak számukra – a különböző évfolyamok esetében ugyanis eltérő programelemek is szerepelhettek. Első helyen leggyakrabban – a végzettek harmada – a nyelvtanulást említették, első helyen második leggyakrabban előforduló programelem az ösztöndíj és a szabadegyetem voltak (rendre a végzettek 17%-a tartja legfontosabb programnak). A többi programelemet (egy konkrét, megnevezett szeminárium, identitáserősítés, közösség, külföldi tanulmányút, tutor, mentor) pedig csak néhány esetben tartják a legfontosabbnak. Második legfontosabb programnak holtversenyben egy adott szemináriumot, ösztöndíjat és a szabadegyetemet tartják a végzett diákok (rendre a végzett diákok 20%-a második helyre sorolta ezen programelemeket). Harmadik legfontosabbnak a legnagyobb arányban – a végzettek 30%-a – a nyelvtanulást tartják.
41
1-től 5-ig terjedő skálán értékeltek, ahol 1=nem elégedett, 5=nagyon elégedett válaszokat jelentették
21
A jelenlegi diákok 28%-val, a végzett diákok több mint felével (53%) fordult elő hogy az Alapítvánnyal előre megállapodott feladatokat nem, vagy nem teljes mértékben teljesítették. Ezen esetek többségének következményeként megvonták vagy csökkentették az ösztöndíjukat; esetleg elbeszélgetés után új határidőt tűztek ki számukra. 3.4. A program hatása A program hatásának kérdéskörénél a diákokkal szemben megfogalmazott elvárásokat, a programnak a kérdezettek személyes életében játszott szerepét, illetve az alapítvánnyal elképzelt jövőbeli kapcsolatát vizsgáltuk. A jelenlegi diákokkal szemben támasztott elvárásokat illetően a következő eredményeket kaptuk. Legnagyobb arányban (96%) azt érezték feléjük támasztott elvárásként a Romaversitas program kapcsán, hogy magabiztos, öntudatos romák legyenek, ami a végzett diákok körében kisebb arányban (83%) fogalmazódott meg. Mind a jelenlegi mind a végzett diákok jelentős része (több mint 85%) úgy érzi, az Alapítvány elvárja azt, hogy elvégezze az iskolát, illetve hogy az adott szakmán belül jó legyen. A jelenlegi diákok háromnegyede – a végzett diákok csupán 60%-a – említette a vélelmezett elvárások között, hogy a Romaversitas segítségével a roma elit megteremtésén kell fáradoznia, illetve szintén nagyobb arányban (a jelenlegi diákok kétharmada, végzett diákok fele) fordulnak elő azon diákok, akik úgy érzik, elvárják tőlük, hogy saját területükön dolgozva öregbítsék az Alapítvány hírnevét. Összességében megállapítható tehát, hogy a jelenlegi diákok körében nagyobb arányban fogalmazódtak meg a velük szemben támasztott elvárások, mint a végzett diákok körében, különösen a roma identitásra vonatkozó elvárások – „Minden erőnkkel majd a cigányságért harcoljunk”, „A roma elit megteremtésén fáradozzunk”, „Magabiztos, öntudatos romák legyünk” – vonatkozásában, ahol rendre magasabb arányok figyelhetőek meg a jelenlegi diákok, mint a végzettek körében. 10. ábra: A Romaversitas-tól a program során, a következő elvárások közül megfogalmazódott-e valamelyik Önnel szemben? kérdésre igennel válaszolók aránya a jelenlegi és végzett diákok körében (%) 0
20
Minden erőnkkel majd a cigányságért harcoljunk
40
23
60
80
100
40 88 87 86 87
Elvégezzük az iskolát A szakmánkon belül jók legyünk A saját területükön dolgozva öregbítsük az Alapítvány hírnevét A roma elit megteremtésén fáradozzunk
66
53 60
Magabiztos, öntudatos romák legyünk Váljunk polgárjogi aktivistává
76 83
12
17
Jelenlegi diákok
96
Végzettek
A ”Milyen segítséget, pluszt adott a Romaversitas a személyes életében?” kérdésre az egyes állításokkal egyetértők és nagyon egyetértők aránya rendre magasabb a jelenlegi diákok, mint a végzettek körében (átlagban a jelenlegi diákok 80%-a egyetért, vagy nagyon egyetért az egyes állításokkal, míg a végzett diákok csupán 57%-a), ami azt mutatja, hogy a jelenlegi 22
diákok a végzett diákoknál nagyobb arányban érzik úgy, hogy az Alapítvány segítséget nyújtott számukra. Az egyes állításokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi diákok számára az Alapítvány a legtöbb pluszt abban nyújtotta, hogy sok új barátra és a karrier szempontjából fontos kapcsolatokra tettek szert, illetve az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzésében, továbbá a roma értelmiségivé válás konfliktusainak feldolgozásában is nagy szerepe van az Alapítványnak (rendre 80% feletti ezen állításokkal egyetértők és nagyon egyetértők aránya). A jelenlegi diákok mintegy három-negyede egyetért vagy nagyon egyetért azzal, hogy a Romaversitas révén a lehető legjobb szakmai tudásra tesz szert, illetve a roma identitás megerősödésében nagy szerepe van az Alapítványnak. Legkevésbé pedig azzal értenek egyet a jelenlegi diákok (50%), hogy a tanulás hatékonysága fejlődött a Romaversitasnak köszönhetően. A végzett diákok közül legtöbben (79%) úgy gondolják, hogy a roma értelmiségivé válás konfliktusainak feldolgozásában segített leginkább a Romaversitas. A végzettek mintegy 70%-a egyetért vagy nagyon egyetért azzal, hogy az Alapítvány révén a lehető legjobb szakmai tudásra, sok új barátra tett szert, illetve az egyetemi tanulmányok sikerese elvégzésében, a saját elképzelések, vágyak megvalósításában nagy szerepe van a Romaversitas-nak. A végzett diákok azonban többnyire nem értenek egyet azzal, hogy a Romaversitas hozzájárul ahhoz, hogy jó munkahelyük legyen. A legkevesebben – a végzettek 16%-a – pedig azzal értenek egyet, hogy a Romaversitas hozzájárult ahhoz, hogy jó fizetésük legyen. 11. ábra: Milyen segítséget, pluszt adott a Romaversitas a személyes életében? kérdésre az egyes állításokkal egyetértők és nagyon egyetértők aránya a jelenlegi és végzett diákok körében (%)42 15
35
55
75
Az egyetemi tanulmányok sikeres végzésében nagy szerepe van a Romaversitasnak A szabadegyetem és más képzési formák segítségével a lehető legjobb szakmai tudásom épül fel
67
A tanulásom hatékonysága sokat fejlődött az Alapítványnak köszönhetően
89
73 71
52
37
Sok új barátra tettem szert a Romaversitas-nál.
10
73
A roma értelmiségivé válás konfliktusainak feldolgozásában sokat segít a Romaversitas. A jövőbeli karrierem szempontjából fontos kapcsolatokra, ismeretségekre teszek szert a Romaversitasnál. A roma identitás megerősítésére, illetve büszke vállalására az Alapítvány világított rá.
82 79 88
60 57
A saját elképzeléseim, vágyaim megvalósításában segít az Alapítvány.
72 84
69
A Romaversitas hozzájárult ahhoz, hogy jó munkahelyem legyen. Romaversitas hozzájárult ahhoz, hogy jó fizetésem legyen.
95
41
Jelenlegi diákok
16
A jelenlegi diákoktól a jövőre vonatkozó terveiket, elképzeléseiket is megkérdeztük. Háromnegyedük a jövőben szeretne továbbtanulni, s újabb diplomát, vagy tudományos 42
Az ábrában szereplő állításokat 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=nagyon egyetért jelentették.
23
Végzettek
fokozatot szeretne szerezni. Valamelyest kevesebben a diákok kétharmada gondolja úgy, hogy diploma után szeretne elhelyezkedni és szakmájában dolgozni. A diákok harmada egy Alapítványnál dolgozna, és minél több dolgot megtenne a romákért. A legkevesebben, a diákok mintegy tizede szeretne politikai pályára menni és küzdeni a hazai roma ügyekért, illetve külföldre menni. Csupán néhány diák fordult elő, akinek még nincs kiforrott terve s „majd alakulnak a dolgok”. 12.ábra: „Hogyan képzeli el a saját jövőjét” kérdés egyes tételeire igennek felelők aránya a jelenlegi diákok körében (%) 0
Szeretnék a diploma után elhelyezkedni, dolgozni a szakmámban Szeretnék tovább tanulni még, s újabb diplomát, vagy tudományos fokozatot szerezni Egy alapítványnál dolgoznék, és minél több dolgot megtenni a romákért Szeretnék politikai pályára lépni, és politikusként küzdeni a hazai romák ügyéért Külföldre szeretnék menni, és ott szeretnék letelepedni Nincs még kiforrott tervem, majd valahogy alakulnak a dolgok
10
20
30
40
50
60
70
80
68 76 30 10 12 8
A jelenlegi diákok mindegyike fejezte ki azon szándékát, hogy amennyiben befejezi tanulmányait, támogatni szeretné a Romaversitas munkáját. A legtöbben – a diákok 90%-a – ahol lehet, mesélne az Alapítvány munkájáról. A jelenlegi diákok háromnegyede úgy gondolja, hogy azzal segítené a Romaversitas munkáját, hogy személyesen találkozik a diákokkal, bátorítja és segíti őket, a diákok kétharmada részt venne a Romaversitas képzéseiben, illetve munkájában. Legkevesebben – a diákok fele pénzadománnyal mozdítaná elő az Alapítvány munkáját. A végzett diákok 57%-a támogatja valamilyen formában jelenleg az Alapítvány munkáját. A támogató végzett diákok közül legtöbben (82,4 %) szájreklámmal segítik a Romaversitast. A második leggyakoribb támogatási mód (41,2 %), hogy „személyesen találkozik a diákokkal és bátorítja őket”. Harmadik és negyedik helyen a Romaversitas munkáiban illetve képzési programjaiban részt vesz támogatási formulák állnak. A jelenlegi és végzett diákok közül mindenki ajánlaná másnak a Romaversitas Alapítványt. Összefoglalás A válaszadók szociodemográfiai jellemzőit tekintve a következő megállapításokat tehetjük: A Romaversitas végzett és jelenlegi diákjai között közel azonos arányban képviseltették magukat a férfiak és nők. A szülők iskolai végzettsége mind a jelenlegi diákok, mind a végzettek körében alacsonynak tekinthető, a diákok túlnyomó többsége első generációs értelmiségi. Felsőoktatási tanulmányaik előtt a diákok többsége (a válaszadók közel kétharmada) városban, megyei jogú városban vagy a fővárosban lakott. 43 A végzett diákok közel két-harmada nem lakik azon a településen, ahol felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt. Jövedelmi helyzetüket a jelenlegi diákok az átlagnál alacsonyabbnak, a végzettek az átlagoshoz közelítőnek tekintették. A végzett diákok jelenlegi lakhelyéről, 43
A magyarországi roma kisebbség lakhatási adatait lásd: Kemény I., 13-20.o.
24
valamint a diákok jövedelmi helyzetéről szerzett adatok arra engednek következtetni, hogy a felsőoktatási tanulmányok elvégzése mobilizációs hatással bír mind lakhatási, mind anyagi szempontból. Tanulmányaik jellegét tekintve a diákok változatos képet mutatnak, a végzettek körében jellemző társadalomtudományi szakok túlsúlya a jelenlegi diákok esetében már nem figyelhető meg. A foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva csaknem az összes végzett diák dolgozik jelenleg, döntő többségük szellemi munkát végez, többnyire az állami vagy a nonprofit szektorban. A végzettek többsége úgy érzi, munkájukat elismerik a munkahelyükön és tudásuknak megfelelő munkát végeznek. Legkevésbé a munkájukért kapott jövedelemmel, illetve jelenlegi munkájuk a karrier elképzeléseikhez való illeszkedésével elégedettek.44 A program előtt a válaszadók szinte mindegyikének támogatta valaki tanulmányait, leggyakrabban a szülők, illetve második helyen egy pedagógus támogatását emelték ki. A diákok számára elsősorban a lelki támasz, buzdítás; másodsorban az anyagi támasz valamint az optimális otthoni, tanulásra alkalmas körülmények megteremtése volt a legfontosabb. Jelentkezésükkor a válaszadók többsége elsősorban anyagi támogatást, másodsorban jó közösséget remélt, illetve ismereteiket kívánták szélesíteni. A diákok mintegy kétharmadának nem jelentett nehézséget a felvételi. A program a diákok többsége számára nem okoz/okozott nagy leterheltséget. Azonban a végzett diákok felével, a jelenlegi diákok negyedével fordult már elő olyan, hogy nem teljesítették a tőlük elvárt követelményeket. Az egyes programelemeket (ösztöndíj, nyelvoktatás, tankönyvtámogatás, felkészítő tanár, tutor, mentor, szabadegyetem) a jelenlegi diákok mind nagyon jó osztályzattal értékelték, a felsorolt szolgáltatások ötfokozatú skálán mind 4,4 feletti átlagot kaptak. A végzett diákok számára legfontosabb programelemnek a nyelvtanulás, az ösztöndíj és a szabadegyetem bizonyult. A Romaversitas hatását illetően a diákok felé véleményük szerint leginkább azon elvárások fogalmazódtak meg, hogy öntudatos romák legyenek, elvégezzék tanulmányaikat és jók legyenek a szakmájukon belül. A jelenlegi diákok körében nagyobb arányban fogalmazódtak meg a velük szemben támasztott elvárások, különösen a roma identitásra vonatkozó elvárásokat illetően. A ”Milyen segítséget, pluszt adott a Romaversitas a személyes életében?” kérdésre adott válaszok szerint a jelenlegi diákokat leginkább sok új barát megismerésében, az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzésében, a jövőjük szempontjából fontos kapcsolatok biztosításában, a saját elképzeléseik megvalósításában, a roma értelmiségivé válás konfliktusainak feloldásában támogatja az Alapítvány. A végzettek szerint a program roma értelmiségivé válás konfliktusainak feldolgozásában, a szakmai tudás felépítése során illetve a saját elképzelések megvalósításában bizonyult fontosnak. A végzettek többsége szerint azonban a Romaversitas nem járult hozzá, hogy jó fizetése és jó munkahelye legyen. A az
44
A 2003-as adatok szerint a 15 és 74 év közötti roma férfiak 28 százaléka, a nők 15 százaléka volt foglalkoztatott. A munkahellyel rendelkező romák 70 százaléka segéd vagy betanított munkásként, 22 százaléka szakmunkásként, 8 százaléka fehérgallérosként vagy egyenruhás testület tagjaként dolgozott. Lásd Kemény I., 96-131.o.
25
egyes kérdések során a jelenlegi diákok a végzett diákoknál nagyobb arányban érezték úgy, hogy az Alapítvány segítséget nyújtott számukra. A jövőben a jelenlegi diákok kivétel nélkül támogatni szeretnék az Alapítvány munkáját, a végzettek több mint fele támogatja valamilyen formában a szervezetet. A programot mind a jelenlegi, mind a végzett diákok ajánlanák másoknak.
26
4. A mélyinterjús kutatás tapasztalatai A monitoring kutatás során 20 db mélyinterjút készítettünk: 10 db interjút vettünk fel az Alapítványhoz különböző minőségekben kapcsolódó volt és jelenlegi munkatársakkal, szakemberekkel – többek között Daróczi Gáborral (D.G.), az Alapítvány igazgatójával valamint Paskó Ildikó (P.I.) programmenedzserrel; de beszélgettünk a szervezet kuratóriumának tagjával, alapítójával, illetve segítő szakemberekkel (pl. tutorral, óraadó tanárral). Ezen felül összesen 10 db mélyinterjút készítettünk el végzett és jelenlegi diákokkal.45 A kérdezőbiztosok a beszélgetéseket interjúvázlatok segítségével irányították, mely vázlatok egyes kérdései különböző, a szervezet szempontjából releváns témákat jártak körbe, mint például az Alapítvány céljai, szakmai programja, fontos programelemei, közösségi élete, operatív működése, fő problémái, hatása. A következőkben a felvett interjúk tapasztalatai alapján, az egyes témakörök kapcsán elhangzottakat összefoglalva nyújtunk képet a Romaversitas Alapítványról. 4.1. A Romaversitas Alapítvány céljai A Romaversitas Alapítvány céljairól többnyire egységesen vélekedtek a megkérdezett interjúalanyok. Eszerint a szervezet megalapítása idején elsősorban a felsőoktatásba már bekerült roma diákoknak kívánt segítséget nyújtani tanulmányaik elvégzésében: „A Roma Polgárjogi Alapítvány hozta létre 1996-ban, azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban tanuló roma hallgatókat segítse. Addig nem igazán voltak olyan hatékony programok, amik ténylegesen a tanulók minőségi képzését helyezték volna előtérbe.” (kapcsolódó szakember) Az alapításkor megfogalmazott célok az interjúalanyok véleménye szerint nem változtak nagy mértékben. A program jelenleg is tehetséges roma fiataloknak nyújt szakmai és anyagi támogatást a felsőoktatásban. „A te egyéni tudásodat maximálisan fejlesszék ki, és te, amikor kikerülsz az egyetemről, te mint cigány ember, mert cigány vagy, de az nem lesz szempont, mert te szakember leszel.” (végzett diák) A szervezet célja azonban nem csupán az, hogy a fiatalokat egyetemi tanulmányaik elvégzésében segítse, hanem tágabb értelemben értelmiségivé válását és ezen keresztül integrációját is támogatja. „Segítse és támogassa ezeknek a fiataloknak az értelmiségivé válását, és segítse, hogy ők integrálódjanak. A társadalom értékes tagjának gondolják magukat, és úgy érezzék, hogy tudnak tenni azokért az emberekért, akik körülöttük élnek.” (kapcsolódó szakember) A szakmai és anyagi segítségnyújtás mellett a Romaversitas a fiatalok hozott hátrányaiból eredeztethető identitásbeli és lelki problémáit is enyhíteni kívánja: „Segíteni abban, hogy valaki diplomás lesz és ennek mivel nincs hagyománya a legtöbbünk családjában, és ez nem olyan természetes, ezt a változást és átmenetet segíti a Romaversitas egészségesen megélni. Ne nézzük magunkat hősnek, és ne lézzük le a közösséget.” (végzett diák) A résztvevők roma identitásának fejlesztését a program működtetői nem egyértelmű válaszok megadásával kívánják elérni arra vonatkozóan, hogy mit jelent romának lenni. „Vagy megválaszolódnak a kérdések, vagy fel vannak vértezve, hogy megtalálják a saját maguk válaszát. Azokkal a képességekkel próbáljuk felvértezni őket, hogy maguknak megtalálják a saját választ.” (D.G.) 45
Az interjúalanyok számára – az Alapítvány operatív működését biztosító Daróczi Gábor igazgató és Paskó Ildikó programmenedzser kivételével – anonimitást biztosítottunk a kutatás során.
27
Az identitás fejlesztésére, a lelki problémák feldolgozására az interjúalanyok többsége szerint nagy szükség van, a diákok ugyanis a programba való bekerülésükkor többnyire küzdenek az ezen kérdésekből fakadó nehézségekkel: „Hoznak magukkal valamit, amivel ők maguk sincsenek tisztában…amivel önmaguk sem tudják, hogy mit kezdjenek, nevezetesen a cigányságukkal.” (kapcsolódó szakember) A résztvevő diákok támogatásán keresztül a program tágabb célok megvalósítására, egyfajta roma középosztály megteremtésére törekszik: „Kineveljenek elitet, cigány elitet, legyenek cigányságukat felelősségteljesen képviselő emberek.” (kapcsolódó szakember) Az Alapítvány általánosabb céljait tekintve az évek során gyakran alakult ki vita a szervezetnek a roma polgárjogi mozgalomban való aktív részvételét, politikai szerepvállalását preferáló illetve a szakmaiságot hangsúlyozó nézetek között. „A Romaversitas egyik nagy dilemmája mindig is az volt, hogy hogyan identifikálja magát. Egy polgárjogi mozgalom képzőként, ahol büszke és kérlelhetetlen fiatalok sokaságát akarjuk kibocsátani, akik majd visszamenve a közösségükbe, képviselik a romák érdekeit? Avagy a saját szakma- és tudományterületük elismert és tehetséges, érdemeket szerzett tagjaként nem csinálnak semmi mást, mint a legtöbbet hozzák ki magukból, erősítik azt, hogy a cigányok is vannak olyanok, mint bárki más.” (kapcsolódó szakember) A jelenlegi vezetés a szakmaiságot hangsúlyozó nézet mellett foglal állást: „A Romaversitas nem cigány aktivistákat, vagy polgárjogi harcosokat vagy roma közéletben és politikai életben szerepet vállalni kívánó fiatalokat, hanem egyetemre, főiskolára járó értelmiséget képez…pontosabban ahhoz akar hozzájárulni” (kapcsolódó szakember) 4.2. A Romaversitas Alapítvány programja A Romaversitas programjába a már ismertetett felvételi eljárás révén kerülnek be a diákok. A jelentkezők eszerint önéletrajzuk és motivációs levelük beküldése után központi, alapkompetenciákat mérő írásbeli vizsgán vesznek részt. Az írásbeli pontszámítását az Alapítvány igazgatója nagyon megengedőnek tartja, az eredmények alapján csupán a jelentkezők 15-20 százalékát nem hívják be szóbelire. A szóbeli vizsga hossza személyenként minimum fél óra, az Alapítvány munkatársai vesznek rajta részt, illetve a régóta együttműködő szakemberek, a kuratórium tagjai és a program jelenlegi hallgatói is meghívást kapnak. A beszélgetés során a kérdezők a jelentkezőt többek között családi, szociális hátteréről; tanulmányairól; jövőbeli terveiről, ambícióiról; a csapatban való együttműködésről alkotott gondolatairól; illetve roma identitásáról faggatják. Megkérdezik továbbá, hogy a program által nyújtott szolgáltatások közül melyeket tekinti fontosnak. „Ebből megtudjuk, hogy mennyire járt utána, megnézte-e, hogy mi kik vagyunk, mert a honlapon minden rajta van.” (D.G.) A Romaversitas Alapítványra jellemző a nagyfokú túljelentkezés: bár évről évre egyre többen jelentkeznek a programra, a vezetőség csupán az adott évben végzett hallgatók megüresedett helyeire tud új diákokat felvenni.46 A 2010-ben jelentkezett 177 diák közül 18-nak biztosítottak helyet a programban, azonban ennél többen lettek volna alkalmasak arra, hogy bekerüljenek. „Még 50-et simán fel lehetett volna venni.” (P.I.) Mivel a szelektálás kötelező, a diákok kiválasztásánál legfontosabb szempontként a felvételin való teljesítés minősége, a korábbi tanulmányi eredmények, a céltudatosság és szakmai 46
A jelentkezők és felvettek számáért lásd 3. táblázat.
28
elkötelezettség, a programról való ismeretek és érdeklődés, illetve a szociális helyzet szerepelnek. A meginterjúvolt jelenlegi és végzett diákok többnyire jó érzésekkel gondoltak a felvételi eljárásra, nem tekintették túl megterhelőnek, csupán néhány diák jelzett nehézségeket. Így volt, akinek a matematikai feladatok okoztak kisebb problémát, más nem kérdésre tudott válaszolni a közéleti kérdések esetében. „Ha tudom, utánanéztem volna már előtte az ismert embereknek.” (jelenlegi diák) A nyáron rendezett felvételi után az új diákok a szeptember elején tartott gólyatáborban ismerkednek meg az alapítvánnyal és a többi hallgatóval. „A felvételi beszélgetésen rögzítjük, hogy csak azt tudjuk felvenni, aki eljön a gólyatáborba, ez régi és új diákoknak egységesen kötelező.”47 (D.G). A gólyatáborban nagy hangsúly kerül a csapatépítésre, a közösségi programokra, de eljönnek a szabadegyetemen óraadó tanárok is, akik a helyszínen próbaórát tartanak. A próbaórák alapján dönthetik el a diákok, hogy később milyen szemináriumra jelentkeznek. A gólyatáborról jellemzően pozitívan nyilvánultak meg a diákok, fontos szerepet tulajdonítanak neki. Volt olyan diák, aki kifejezetten kifogásolta, hogy bekerülése évében elmaradt a gólyatábor: ennek hiányában egy évébe került, míg megismerte társait. Mások számára nagy közösségi élményt jelentett: „Csak jó élményeim voltak, csak jót lehet róla mondani.” (jelenlegi diák) Szolgáltatások A Romaversitas Alapítvány által nyújtott szolgáltatásokat a 2. fejezetben ismertettük: a programban az anyagi támogatás – mint az ösztöndíj és tankönyvtámogatás – mellett a szakmai segítségnyújtás is jelentős szerepet kap. A szervezet szakmai programját egyéni illetve csoportos foglalkozások alkotják. A csoportos foglalkozásokra a szabadegyetemek alkalmával kerül sor, az egyéni fejlesztés lehetőségei között pedig a tutor, mentor, illetve a felkészítő tanár szerepel.48 Míg mentort - azaz olyan felsőbb éves diákot, aki foglalkozik a bekerült gólyákkal – minden friss hallgató kap, addig a tutor és felkészítő tanár segítségét egyéni pályázatok útján vehetik igénybe a diákok, melyben leírják, milyen időtartamra, milyen céllal igénylik. A tutorokkal, azaz a diplomamunkában, esetleg tanulmányi versenyre való készülésben segítő szakemberekkel hosszabb távú az együttműködés, ezért a pályázatokat a tanév kezdetén várják a hallgatóktól, októbertől áprilisig kötnek szerződést a felkért tanárokkal. A jelenlegi anyagi körülmények miatt a 2010-es tanév elején leadott pályázatok elbírálása után elindították a tutori képzéseket, azonban az interjúk időpontjában a kifizetéseket még nem tudták megtenni, a közreműködők türelmét kérték az Alapítvány munkatársai. Felkészítő tanárt a tanulmányi nehézségekkel küzdő diákok igényelhetnek, ennek időtartama tetszőleges, többnyire rövidebb időszak. Az interjúk időpontjában már felkészítő tanárhoz járó diákokat támogatta az Alapítvány, azonban a többi, a szolgáltatást a későbbiekben kérvényezni kívánó diák számára nem állt módjukban ezt finanszírozni. 49 47
Azonban amennyiben a diák komoly indokkal nem tud megjelenni a gólyatáborban, a szervezők eltekintenek a részvételtől. Ez évenként körülbelül 3-4 diákot jelent. 48 A szolgáltatások között szerepel továbbá a nyelvtanulás és az egyéb támogatási formák, mint a pályázatok keresése vagy a pszichológus igénybevétele is, lásd 1. fejezet. 49 Az interjúk 2010 októberében és novemberében zajlottak.
29
A csoportos szakmai munkának a szabadegyetemi foglalkozások adnak keretet, amelyek havonta egy hétvégét (péntek délutántól vasárnapig) vesz igénybe és ahol kötelező a részvétel.50 A foglalkozás során szakmai és készségfejlesztő szemináriumok és előadások zajlanak. „A szakmai szemináriumok vezérelve ez, hogy mélyítse el a szakmai tudást.” (P.I.) Így az egyetemi oktatás keretében meg nem szerzett ismereteket adnak át a hallgatóknak, akik szakjuk és érdeklődési körük szerint választhatnak a felajánlott szemináriumok közül. A készségfejlesztő órák alapelve pedig, hogy míg a diákok „egy középosztálybeli családban megtanulnak bizonyos dolgokat, de egy mélyszegénységben élőnek segítség kell, hogy ezeket megtanulja. Azon készségeket fejleszti, amire szükség van az egyetemen, munkában, vagy az identitást erősíti.” (P.I.) A szabadegyetemi hétvégék programját a vezetőség a diákok igényeit felmérve, illetve a felkért óraadó tanárokkal egyeztetve alakítja.51 Azonban nagymértékben függ az Alapítvány anyagi helyzetétől az, hogy milyen típusú tanárokat, milyen típusú órákat tudnak finanszírozni. „Nagyok köt minket a pénz.”52 (D.G.) A szakmai programokat az interjúalanyok többsége pozitívan értékelte. „A diákok olyanok, mint az összes többi diák. Nyilván volt olyan, amikor valaki a szemináriumra nem készült fel, vagy szívesebben lett volna máshol. De én a legtöbbször azt vettem észre, hogy roppantul élvezték ezeket az előadásokat.” (kapcsolódó szakember) A meginterjúvolt diákok többnyire szintén megfelelőnek tartották a program szakmai színvonalát, néha fárasztónak, de általában érdekesnek találták. „Nem tudnék olyan (programot) mondani, ami felesleges lenne.” (jelenlegi diák) Néhányan kiemelték, hogy ha elő is fordultak olyan szemináriumok, melyeket haszontalannak tartottak, ezt megbeszélhették a szervezet munkatársaival, akik ezután többnyire módosították a programot. Volt olyan interjúalany azonban, aki kifogásolta a szakmai program minőségét. „Nem hinném, hogy bármi következetesség lenne ebben.” (kapcsolódó szakember) Elvárások, kötelezettségek A szolgáltatásokért cserébe a diákok felé elvárások, követelmények is megfogalmazódnak. Így van következménye annak, ha valaki késik, ha nem írja alá a jelenléti ívet, ha nem vesz részt a kötelező programokon, ha nem megfelelő a tanulmányi átlaga, vagy ha nem tesz eleget bármilyen, a hallgatói szerződésben meghatározott kötelezettségnek. „Konkrét pénzmegvonással jár, ha nem veszünk részt a szabadegyetemi alkalmakon.” (jelenlegi diák) Az Alapítvány igazgatója szerint az ösztöndíj csökkentése, illetve esetlegesen jó tanulmányi eredmények esetében növelése szükséges a program megfelelő működtetéséhez: „Ez nem a pénzről szól, hanem ezzel is a felnőtt világra próbáljuk elkészíteni őket.” (D.G.)
50
Változtatás a korábbi rendszerhez képest, hogy míg korábban a diákok választhattak a szabadegyetemi foglalkozások vagy az egyéni fejlesztés lehetőségei között, most kötelező a csoportos foglalkozás látogatása. A korábbi rendszerben többen alig ismerték egymást, most ilyen probléma nincs. Változás továbbá, hogy mg régebben kéthetente voltak egy napos kurzusok, ma már havonta egyszer rendeznek két napos szabadegyetemi hétvégét. 51 A hallgatók igényeit tanév végén mérik fel, így gólyák nem tudnak ebbe beleszólni. 52 Az anyagi helyzetre jellemző továbbá, hogy a tankönyvtámogatás rendszerét a vezetőség kénytelen volt befagyasztani.
30
Egyes interjúalanyok szerint így próbálják azt elérni, ahogy aki bekerült, az komolyan vegye a programot: „Jelentkeztek még 150-en, te ebben az értelemben őket is képviseled, tehát szedd össze magad, becsüld meg magad, minden pillanatban ezzel foglalkozzál, barátkozz, csináld jól, tanuld meg, legyél egy kemény gyerek, legyél egy jó szakember, legyél egy jó ember. (kapcsolódó szakember) A feladatokat a diákok többnyire teljesítik, nem tekintik túlzottan szigorúnak. „Ezeknek meg szoktak felelni az emberek. Nem szokott ebből probléma lenni… nyilván az az ő érdeke is, hogy eljárjon egy nyelviskolába.” (jelenlegi diák ) Lemorzsolódás A program során nagyszámú lemorzsolódásról nem számoltak be az interjúalanyok. Az Alapítvány igazgatója szerint az évente lemorzsolódó diákok száma egy-kettő (ez alatt a programban való részvétel során az egyetemi követelményeknek megfelelni nem tudó diákok értendőek). Nem számolják kiesettnek azt, aki abszolutóriumot szerez, de nyelvvizsgát csak a következő szemeszterben mutat be, hiszen az egyetemek se tekintik annak. Nem számolják lemorzsolódottnak továbbá azokat sem, akik teljeítik egyetemi követelményeiket és így maradhatnának, de valamilyen személyes ok miatt (jellemzően nem tudják vállalni a szabadegyetemi hétvégével kapcsolatos kötelezettségeket) szerződést bontanak a Romaversitas-sal. „Olyan, aki kihullott volna a felsőoktatásból, olyan nem igen volt. Ha valaki nagyon a szélén táncol, az egyetem teljesítés szélén van, ott akkor minden erő megmozdul, hogy bennmaradjon.” (kapcsolódó szakember) Fontos programelemek A tavalyi év során a szervezet munkatársai kérdőíves felmérést végeztek diákjaik körében, hogy számukra a Romaversitas programjából mi fontos, és mi nem. Az eredmények alapján a két legfontosabb szolgáltatásnak a 10 hónapon keresztül kapott ösztöndíj illetve a szabadegyetem bizonyult. Több interjúalany úgy vélte, hogy minden programelem fontos, a különböző szolgáltatásokat nem lehet rangsorolni, hiszen minden diák számára más támogatási forma elsődleges. „Ez egy építmény, amelyikben minden elemnek nagyon fontos funkciója van. Ha nincs pingpong, össztánc, ha nem játszunk szituációs játékokat, akkor nem tudjuk kellőképpen átélni azt a témát, amiről két órán át együtt beszélgetünk. Ezek egymásra épülő valamik. Ezeket pontosan így gondolták ki.” (kapcsolódó szakember) Más interjúalanyok kiemelték a szabadegyetem, a nyelvtanulás, az ösztöndíj és a tankönyvtámogatás fontosságát. Szóba került a külföldi tanulmányi utak, csereprogramok szerepe is: „Ez egyre gyakoribb. Nem tudom, hogy ki működik benne közre, de rengeteg hallgató megy külföldre.” (kapcsolódó szakember) Az interjúalanyok döntő többsége kiemelte a közösség szerepét, amelyet többen a program legfőbb erényének tartottak: „Családias, közvetlen légkör, az, hogy az ember tud hova fordulni a problémájával – szerintem ez a legnagyobb előnye ennek az egésznek, mert ösztöndíj az van máshol is.” (kapcsolódó szakember)
31
4.3. Kapcsolat a diákokkal, közösség Az interjúalanyok túlnyomó többsége egyértelműen pozitívan értékelte a Romaversitas közösségi életét. Többen ezt tekintették a program legfontosabb hozadékának. „Ha ez nincsen, akkor nincsen Romaversitas. Ezt nem soroljuk fel a szolgáltatások között, nem írtuk le sehova.” (P.I.) Paskó Ildikó véleménye szerint a diákok számára rendkívül fontos az a biztonság, amit a program és a közösség nyújt, ugyanis sokan küzdenek anyagi, tanulmányi, családi és ebből fakadó lelki problémákkal. A meginterjúvolt diákok számára is elsődleges fontosságúnak bizonyult a közösséghez való tartozás érzése: „Úgy érzem, hogy itt van egy olyan baráti társaság, akik elfogadnak úgy ahogy vagyok.” (jelenlegi diák) „Amit én onnan kaptam, nem pénzben sem tudásban mérem, ez eltörpül, amit én ott emberileg kaptam, olyan embereket kaptam, akik a barátaim, olyan szellemiséget, ahol máshol nem kaptam, azt a közösséget találtam meg, ahol otthonra tudtam találni. Jobb ember lettem tőle, és a többiek is. Nélküle nem lennék itt, ahol most vagyok, teljesen más felé ment volna az életem, és a többieknek is.” (végzett diák) A közösség szerepét néhány interjúalany saját identitása elfogadása szempontjából is fontosnak értékelte: „Összekovácsolja az embereket, olyan értéket közvetít, amit egész életükön végigvihetnek, és majd átadhatják ki-ki a saját szakmáján belül. Például, nagyon sokan negatívan állnak ahhoz, hogy ők cigányok, itt megtanulja az ember, hogy ezt hogyan kell kezelni feldolgozni, meg ha egy közösséghez tartozol akkor más ez az egész érzés, tehát elfogadod s kezded a jó oldalát nézni. Lehetővé teszi a pozitív azonosulást.” (végzett diák) Néhány interjúalany jelezte, hogy nem volt maradéktalanul elégedett a közösségi élettel. Volt olyan frissen bekerült diák, aki még nem érzi, hogy teljesen megtalálta volna a helyét. „Sokan mondják, hogy számukra második család a Romaversitas. Én még nem jutottam el idáig. De mindenképpen egy olyan hely, ahová szívesen jövök erre a három napra.” (jelenlegi diák) A kapcsolódó szakemberek a diákokkal kapcsolatban jó viszonyról számoltak be, úgy érzik, bizalmi viszony alakult ki hallgatóikkal. „Egy tanár-diák viszonyban nyilván van egy távolságtartás, itt sokkal kisebb ez a távolságtartás.” (kapcsolódó szakember) A tanárokkal való kapcsolatról a diákok szintén többnyire pozitívan nyilvánultak meg. Többen kiemeltek bizonyos tanárokat, akik nagyon sokat jelentettek nekik: „Meghallgatnak minket, hogy mi hogy szeretnénk az órát.” (jelenlegi diák) A diákok továbbá többnyire pozitívan nyilatkoztak az Alapítvány vezetőségéről is: „Nagyon sokszor van az, hogy bemegy az ember egy hivatalba vagy valamilyen irodába, és akkor ott nem szívesen akarnak vele beszélgetni… nem akarnak neki ösztöndíjat adni…És ez itt nem volt, mindig szívesen fogadtak, hogyha bementem az irodába. Megkérdezték, hogy mi újság van, mi van a pasimmal, hogy van a családom, hogy vagyok…mit reggeliztem…tényleg így foglalkoznak velünk. Ezen így meglepődtem.” (jelenlegi diák) Utánkövetés, végzett diákokkal kapcsolattartás 32
A végzett diákokkal való kapcsolattartás jelenleg nem megoldott. Ezt az Alapítvány munkatársai a rossz anyagi helyzetnek tulajdonítják. Nemrég kidolgozták az utánkövetés új rendszerét, egy szakemberrel csináltattak adatbázis-kezelő programot, amelyben egyszerűen tudják tárolni a hallgatók adatait. Tavaly kérdőíveket küldtek ki a jelenlegi és végzett hallgatóknak, azonban az adatok összesítésére még nem volt kapacitása a szervezetnek. A következő félévtől tervezik használni a rendszert és a cél az, hogy egy év múlva az adatvédelmi előírásokkal összhangban a végzett hallgatók adatait is itt tárolják. Jelenleg a végzett hallgatók bizonyos százalékával tart kapcsolatot a szervezet, szoktak régebbi diákok megjelenni a Romaversitas rendezvényein és működik alumni email lista is. Többször felmerült az alumni találkozó ötlete, azonban pénzhiány miatt erre még nem került sor. „Az elmúlt 14 év alatt majdnem 200 hallgató végzett, egy része tartja velünk a kapcsolatot, van aki elsodródott, van aki nem akar kapcsolatot.” (P.I.) 4.4. A szervezet működése Az Alapítvány mindennapi munkáját jelenleg két állandó munkatárs, Daróczi Gábor igazgató és Paskó Ildikó programmenedzser látja el; a szervezet tevékenységét kuratórium felügyeli. Az Alapítvány igazgatójának feladata a szervezet reprezentációja, az anyagi források előteremtése; a programmenedzser a szakmai programot állítja össze és irányítja. A mindennapi munka során azonban sokszor nincs élesen lehatárolt feladatmegosztás: „Minden felmerülő problémát megbeszélünk egymással.” (P.I.) A két állandó munkatárs mellett három jelenlegi diák is besegít az Alapítvány munkájába, egyikük a nyelvtanulás koordinációját végzi, egy másik ösztöndíjas a technikai adminisztrációban segédkezik, illetve az anyagi helyzetre való tekintettel a harmadik diák feladata az Alapítvány bevételeinek növelése: segítség a pályázatok írásában, fundraising, PR. A diákok munkájukért plusz ösztöndíjban részesülnek. Az Alapítvány ezen felül egyéb jelenlegi és volt diákok önkéntes munkájára is támaszkodik – ők ezért nem kapnak juttatást: van, aki a honlappal foglalkozik, más fordításokat vállal; van, aki a havi hírlevelet írja meg, illetve a nemzetközi csereprogramok koordinálását is önkéntes végzett diák látja el.53 Az Alapítvány független, non-profit civil szervezet, melynek működését főként pályázati források biztosítják. A költségek döntő részét néhány fő támogató állja: a Roma Oktatási Alap ösztöndíj programja biztosítja 30 diák havi ösztöndíját. A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute – OSI) főként a program adminisztratív kiadásait támogatja. A TEVA Magyarország Kft. három éves megállapodás értelmében a szabadegyetem teljes illetve a nyelvoktatás bizonyos költségeit állja, valamint az ösztöndíjak egy részét.54 Illetve kisebb támogatók egészítik ki a szervezet költségvetését, akár a Patrónusi Partner Program (PPP) keretében.55 Létezik továbbá az 51. diák intézménye, azaz a Romaversitas végzett hallgatói finanszírozzák az egyik jelenlegi diák ösztöndíját. Néhány támogató nem konkrét pénzadománnyal, hanem árkedvezmény révén csökkenti az Alapítvány költségeit. A szabadegyetemi foglalkozásoknak a tanév kezdete óta helyt adó 53
A munkatársak létszáma korábbi évekhez viszonyítva alacsonynak mondható, és főként a kedvezőtlen anyagi helyzetnek tudható be. 54 A Romaversitas támogatói voltak a 2010-es évben továbbá többek között az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége, a Szerencsejáték Zrt., a Fővárosi Önkormányzat, a Kogart Alapítvány, illetve egyéb kisebb cégek. 55 Az új támogatási forma keretében egy patrónus, vagy patrónus csoport járul hozzá egy konkrét diák tanulmányaihoz. Lásd: http://www.romaversitas.hu/magyar/felveteli.html
33
Budai Sport Hotelben például közel 65%-os árengedménnyel, önköltségi ár alatt vehetik igénybe a szolgáltatásokat, így lényegesen olcsóbb a szállás, étkezés, terembérlet ára, mint korábban. A támogatók mellett a Romaversitas partneri kapcsolatokat ápol egyéb szervezetekkel, mint a Vislovszky Henrik Szakkollégium (egy pécsi roma szakkollégium), a Közgazdasági Politechnikum, vagy a Kesztyűgyár, akikkel közösen szerveznek programokat; de a navigátor képzést tartó British Council-lal is jó az együttműködés.56 A működés költségeit tovább csökkenti, hogy a kapcsolódó szakemberek gyakran eltekintenek a fizetéstől, vagy alacsony összegért dolgoznak. „Mindenki, aki ott tanít, tréninget tart, azt külsősként teszi, meglehetősen csekély díjazás fejében. Senki sem azért csinálja, mert ez különleges pénzkérésnek tekintené.” (kapcsolódó szakember) Az Alapítvány anyagi helyzete korántsem tekinthető megoldottnak. A szervezet munkatársai szerint szükséges lenne egy komoly támogató szervezet, amire hosszú távon, folyamatosan számíthatnak, vagy egy olyan pályázat kiírása, ami kifejezetten a működésüket támogatja, azonban ez jelenleg nem biztosított. „Évi 40-50 milliót nagy támogató nélkül, célzott pályázat nélkül nem lehet kitermelni.” (D.G.) 4.5. Fő problémák, változtatási javaslatok Az interjúalanyok többsége fő problémaként a nem megfelelő anyagi helyzetet emelte ki. „Alapvetően egyik hónapról a másikra élünk.” (D.G.) Az igazgató véleménye szerint, ha a három fő pénzügyi tételből (ösztöndíj, szolgáltatások, illetve az iroda fenntartása és a fizetések) az első tételt fixen látnák, akkor a másik kettőre nagyságrendekkel könnyebben találnának forrást. Egy interjúalany szerint az Alapítványnak a potenciális támogatók – kifejezetten a piaci szereplők – felhajtására több energiát kellene fektetnie. Az anyagi nehézségek a szervezet történetét folyamatosan végigkísérték.57 A program nem olcsó, mivel sok szolgáltatást nyújtanak, és ezek nagy részét a piacról vásárolják. „Ez egy drága program, ezt el kell mondani. Nem olcsó dolog minőségi szolgáltatásokat nyújtani a felsőoktatásban tanuló, többségében alacsony vagy rossz szociális háttérrel rendelkező roma gyerekek számára. A programnak ugyanakkor vannak költségei, amelyek megtérülnek. Ha nem is pénzben kifejezhető módon azonnal és nem is a program számára, hanem a romák és az egész magyar társadalom számára.” (kapcsolódó szakember) Az anyagi bizonytalanságon kívül több interjúalany nem látott egyéb hiányosságot: „Olyan jellegű hiányosságokat és problémákat nem látok, amik a program tartalmi megvalósulásával lennének összefüggésben.” (kapcsolódó szakember)
56
A támogatók és partnerek listáját lásd: http://www.romaversitas.hu/magyar/tamogatoink.html Az Alapítvány életében 2007-ben alakult ki krízishelyzet, a fő donor szervezet ugyanis korábban azt az elvárást fogalmazta meg, hogy az Alapítvány növelje a program résztvevőit az addigi 35-ről 100 főre. Ennek az Alapítvány eleget tett. A maximum létszám 88 fő volt, de aztán nem folytatták a létszámbővítést, sőt, több diáktól kénytelenek voltak megválni, mert kiderült, hogy a támogatási volumen nem nő, miközben a működési költségek sem csökkentek. „Ez egy iszonyatosan nagy feszültséget okozott, amiből személyi feszültségek keletkeztek, amit csak évek alatt sikerült rendezni. Erre az időszakra datálódik az, amikor kétségessé vált, hogy valaki egyáltalán fontosnak tartja-e a programot.” (kapcsolódó szakember) 57
34
A szakmai tartalmat illetően Paskó Ildikó alapvetően jónak találja az alkalmazott módszertant. „A módszertanon nem változtatnék, amin változtatnék, az pénzfüggő.” Néhány interjúalany azonban kiemelt problémákat, javítandó pontokat. Néhány szakértő hangsúlyozta a négyhetes szabadegyetemi foglalkozások problémáját: „Nagyon kevésnek tartom a négyhetes találkozókat, a kéthetinek volt értelme, tudtam feladatot adni, tudtam számon kérni, meg volt a kapcsolat. A négyhetinél nagyon sok van az önálló munkára bízva. Pontosan arról van szó, hogy nincs meg az a háttér, az a fölkészültség, hogy az önálló munka hatékony legyen. Pont erre kellene őket megtanítani. Ez az amit a legsúlyosabbnak érzek. Hogy milyen tárgyakat tanítunk azon meg lehet változtatni, fejleszteni.” (kapcsolódó szakember) Volt olyan jelenlegi diák is, aki a szabadegyetemi foglalkozás jellegén változtatna: „Sok néha, hogy ugyanabban a témában ugyanarról beszélünk annyi ideig.” Szerinte szintén messze vannak egymástól a hétvégék, ezért a megfogalmazódó kérdések a következő alkalomra már gyakran elsikkadnak. Néhány diák az ösztöndíj összegét növelné, mások megjegyezték: a nyári időszakra is oda kellene figyelni, mert akkor derül ki, hogy el tudja-e kezdeni valaki a tanévet. Legalább havi egyszeri találkozást javasoltak nyáron, valamint folyamatos anyagi támogatást is. Egy interjúalany az előkövetés és utánkövetés fontosságát emelte ki, szerinte már a középiskola elején keresni kellene a jelentkezőket, ugyanis ott már eldől, hogy később az illető tud-e egyetemre menni. Többen a honlap minőségével sem voltak elégedettek, úgy gondolták, a világhálón rejlő lehetőségeket jobban ki kellene használni. Egy interjúalany szerint az idegen-nyelvi készségeket kellene jobban fejleszteni, több nemzetközi programot szervezni, mert ez nagyon jót tesz a diákoknak. „Többet jelent nekik a külföld, mint egyébként.” (kapcsolódó szakember) Volt, aki a gyakorlati foglalkozások fontosságát hangsúlyozta: Sok gyakorlatot, sok közvetlen kapcsolatot, kapcsolatra épülő szakmai gyakorlatot szerveznék. A tudást meg lehet szerezni, de a megfelelő hozzáállást, azt tanítani kell, és elsajátíttatni kell…Ha lesz erre vonatkozóan befolyásom és meg tudjuk teremteni a pénzügyi hátterét, akkor sok tényfeltáró munka konkrét diszkriminációs, szegregációs ügyekben, hogy ennek a szociológiai hátterét megvizsgálni, a jogi vonatkozásait, médiareprezentációját, komplex képzéseket összerakni, és tanulási mechanizmusokat, hogy lássák a folyamatokat, hogy merre megyünk.” (kapcsolódó szakember) Egy, a szervezethez a korábbi években kötődő szakember nagyon kritikusan viszonyult a programhoz. Arra a kérdésre, hogy mit változtatna, azt a választ adta: „Mindent. Ami arra irányul, hogy a szakmai színvonala maradjon meg a dolognak. Legyen tényleg elitképző, és emellett legyen költséghatékonyabb.” Kiemelte, hogy a diákok felé komolyabb követelmények támasztására lenne szükség, illetve az átláthatóság növelése, az alaposabb kommunikáció a programban résztvevő tanárokkal, kapcsolódó szakemberekkel is elengedhetetlen. Többen kifejtették, hogy fontos növelni a programban részt vevők számát, és több hasonló elven működő programot kellene indítani egyéb nagyobb városokban. „Magyarországon elegendő lenne három-négy egyetemi városban ilyet indítani.” (kapcsolódó szakember)
35
4.6. A Romaversitas hatása Az interjúalanyok a Romaversitas programját többnyire hatékonynak, sikeresnek tartották. Egy kapcsolódó szakember szerint az Alapítvány által megfogalmazott célok teljesülnek: „A Romaversitas az egyetlen olyan program, ami összekapcsolja a minőségi képzést a motiválással és a hallgatók anyagi javadalmazásával, az identitásépítéssel és az identitásvállalás fontosságával.” Szerinte, míg más kormányzati vagy civil ösztönző programok kimerülnek a pénztámogatás kiutalásában, és nincs visszajelzés arról, hogy a hallgató hogyan használta fel a támogatást, és hogyan alakult az életútja. „A Romaversitas ezt biztosítja, sőt elvárja. A tanuló egyéni fejlődését több szempontból követik nyomon, és konkrét elvárások fogalmazódnak meg, amik írásban is rögzítve vannak.”. A diákok többnyire szintén hatékonynak tartották a programot, nagy segítséget nyújtott vagy nyújt számukra tanulmányaik elvégzésében, identitásuk felvállalásában. „A Romaversitas segít felvállalni azt, hogy itt vagyok roma, de tanultam. És nem vagyok rosszabb, mint aki nem ilyen származású. Legalább annyit érek én is.” (végzett diák) Egy interjúalany szerint a hallgatók úgy lehetnek romák, hogy közben a saját szakmai teljesítményükre is büszkék, amit nagy eredménynek tekint: „A hallgatókban egy nagyon egészséges cigány öntudat alakul ki, ami régóta hiányzott a magyarországi cigány közéletből. Ez egy teljesen új minőségű cigány identitás.”(kapcsolódó szakember) Az Alapítvány igazgatója szerint a program hatékonyságát nehéz elemezni. Az biztos, hogy a végzett diákok közül sokan dolgoznak fontos helyeken, magas beosztásban; ami szerinte jelentős eredmény. Ő továbbra is arra törekszik, hogy egy véleményformáló közösség alakuljon ki a Romaversitas-ban: „Legyen közösség, aki roma ügyekben véleményt tud mondani, cikket tud írni, és alá tudja írni.” (D.G.) Többen megjegyezték, hogy szintén úgy tudják: a végzett diákok közül sokan jó munkahelyeken, magas beosztásban dolgoznak, így emiatt hatékonynak tartják a programot. Azt gondolom nagyon fontos, amit csinál. Amit hallani, hogy politikai, közigazgatási pozíciókat töltenek be diákok. Ha ilyen pozíciókat érnek el a diákok, akkor hatékony.” (kapcsolódó szakember) Volt interjúalany, aki szerint a szervezet értelmiségi elitképzés illetve a tudáshátrányokon és a roma mivoltból fakadó problémákon való segítés szintjén eléri a célját, „mert valami olyan dolgot ad nagyon intenzíven, amit sehol máshol nem kapnak és nem is kaphatnak meg”. (kapcsolódó szakember) Egy interjúalany ösztöndíjosztó és tanulmányokat segítő szervezetként nagyon hatékonynak tartja a Romaversitas-t. Azt azonban szerinte nehezebben lehet mérni, hogy mennyire csatornázódik vissza ez a hatás a roma közösségre. „Én azt gondolom, hogy mindenképpen pozitív hozadéka van, még ha ez egy kis program is.” (kapcsolódó szakember) A szervezet fennmaradását az interjúalanyok többsége szükségesnek tartotta: „Roppant fontosnak tartom, hogy a szervezet fennmaradjon és fenntartható legyen.” (kapcsolódó szakember)
36
5. A fókuszcsoportos kutatás tapasztalatai A fókuszcsoportos kutatás során három csoportülést végeztünk, egyet szakértőkkel, valamint egy-egy beszélgetést jelenlegi illetve volt diákokkal. A jelenlegi diákokkal való csoportülésre 2010. december 16-án került sor, 2011. január 5-én a szakértőkkel illetve január 6-án a végzett diákokkal beszélgettünk. A jelenlegi diákok közül négyen vettek részt a kutatásban, a szakértők közül hatan illetve a volt diákok közül öten jelentek meg a beszélgetéseken. A fókuszcsoportos vizsgálat célja volt, hogy az egyes szempontok, vélemények ütköztetése révén nyerjünk mélyebb betekintést a Romaversitas működésébe. 5.1. A jelenlegi és a volt diákokkal készített fókuszcsoportok tapasztalatai A diákokkal végzett fókuszcsoportos beszélgetések elemzése során a következő témaköröket érintjük: a Romaversitas-ról alkotott első benyomások, a személyes kötődés, a program erősségei és gyengeségei, változtatási javaslatok. Kapcsolatfelvétel a Romaversitas-szal, első benyomások A jelenlegi illetve a volt diákok is hasonló forrásokból értesültek a Romaversitas programjáról, közeli ismerősöktől, szülőktől, testvértől, volt Romaversitas-os diáktól, az egyetemi felvételi osztály levelezőrendszerén (ETR) keresztül, iskolai szociális munkástól illetve a MACIKA révén. A diákok közül többen is említették, hogy elsőször nem voltak tisztában a program működésével, viszont jelentős motivációs erőt jelentett az ösztöndíj-támogatás, a nyelvtanulási lehetőség, valamint az, hogy többet megtudhatnak roma származásukról. A diákokban meglévő bizonytalanság az első találkozás, a felvételi beszélgetés után többnyire feloldódott. Az egyik diák kifejtette: a felvételire állásinterjúként tekintett, erős megfelelni akarás volt benne, azonban ahogy elkezdődött a felvételi beszélgetés, ez az érzés átértékelődött benne. Teljesen kötetlennek találta a beszélgetést, amit a többiek is alátámasztottak: „Odajött hozzám az igazgató és felajánlotta, hogy tegeződjünk, akkor megalapozta, hogy ez egy közösség és egyből a tagjának éreztem magam.” A felvételiző diákok már a kapcsolat legelején közvetlenséget és a segítőkészséget éreztek a vezetőség, a munkatársak és a diákok között egyaránt: „Általában ha találkoztam roma értelmiségivel, az pökhendi volt. Itt mindenki roma volt, de nem hordta feljebb senki se az orrát és olyan légkör volt, jó értelemben, mintha egy általános iskolába mentem volna, ahol mindenki elengedi magát, mindenki önmaga és közben értelmiségi, hogyha az adott kérdésben fel kell szólalni.” Személyes kötődés az Alapítványhoz Mindkét csoportbeszélgetés során kiderült, hogy a diákoknak sokat jelentett és jelent az Alapítvány: számukra az ösztöndíj rendkívül nagy segítségnek bizonyult, többen is megemlítették, hogy e nélkül nem tudnák elvégezni az egyetemet, ugyanis szüleiktől nem számíthatnak anyagi támogatásra. Ezen felül olyan pluszt jelent számukra az Alapítvány, amit az egyetemen nem tanulnának meg: a saját identitásuk helyét: „Nem csak fejben, hanem úgy mond szívből is fel tudom vállalni, hogy igen, cigány vagyok. Szerintem az nagyon fontos, főleg egy olyan valakinek, mint én, aki nem él cigány közösségben csak 37
mondjuk, nyaranta amikor haza megyek a nagyszüleimhez… a magaménak érzem ezt a kijelentést, jobban, mint eddig.” Többen is említették, hogy olyan kurzusokon vehettek részt, amelyek segítettek nekik abban, hogy megismerjék saját kultúrájukat, történelmüket; fejleszthették kommunikációs készségeiket. kitágíthatták látókörüket. Az Alapítvány keretei között kialakult közösség segített a diákoknak abban, hogy felismerjék, nem egyedül küzdenek problémáikkal: „A Romaversitasban találkoztam olyan fiatalokkal, akik ugyanígy éreznek, ugyanezekkel a problémákkal állnak szemben, hasonló életutat jártak be, mint én. És ez nagyon sokban megerősít, hogy nem vagyok egyedül, ugye a csoporthoz tartozás az egy nagyon fontos dolog.” A program erősségei és hiányosságai A jelenlegi diákok a program erősségei között a hasznos szemináriumokat említették, amelyek hozzásegítették őket személyiségük fejlődéséhez; a nyelvtanulási lehetőséget, a tankönyvtámogatást, a tutor segítségének igénybevételét, valamint a felkészítő tanárok fontosságát hangsúlyozták. A diákok a program során kialakult kapcsolatok hasznosságáról is beszéltek, amelyek segítségül szolgálhatnak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Az egyik végzett diák utalt arra, hogy neki ugródeszkát jelentett, hogy beírhatta az önéletrajzába, hogy a Romaversitas diákja volt. Ezzel ellentétben azonban többen is említést tettek arról, hogy az Alapítványnak nincs megfelelően kiépített kapcsolati rendszere, viszont a diákoknak ez mégis sokat jelent, ugyanis ők nem rendelkeznek olyan családi háttérrel, ahol a szüleiktől ilyenfajta segítséget kaphatnának. A volt diákok egymás támogatását emelték ki, és azt, hogy egy családias, baráti közösségbe kerültek, ahol a tanárok büszkék rájuk: „Szeretet jut eszembe. Én nem tudtam hova tenni, hogy itt mindenki szereti egymást. Kicsit először átlátszónak hittem a dolgot, hogy ilyen nincs, ilyen nem létezik.” Emellett a szakmai színvonalat is hangsúlyozták; mind a vezetőség, mind az oktatók, tutorok tekintetében. Szerintük a vezetőség ugyanezt a színvonalas munkát követeli meg a hallgatóktól, azonban a diákok nem úgy emlékeznek vissza erre, mintha túlzott szigorra, sőt, említést tettek arról, hogy például a határidők betartásában megértőek és rugalmasak voltak velük. Fontos volt az is, hogy a diákok érvényesíteni tudták akaratukat, számítottak a véleményükre: „Mindig azt mondták, hogy nem ők csinálják a Romaversitas-t hanem mi.” Elmondásuk szerint ez nem volt mindig így, de jelenleg már valóban lehet önálló véleményük, és nemet is mondhatnak „Nekem azt is megtanította, hogy tudjak nemet mondani. Hogy ne legyek egy ilyen cigány díszpinty, engem nem zárt el a rendszer. Nem kell mindig mindenkinek mindenén dolgozni. Megtanított arra, hogy hol ér véget a felelősségem.” Több diákoknak olyan kapcsolati tőkét sikerült kialakítani, amiből még a mai napig is táplálkoznak. Mindemellett a program pozitívuma az anyagi támogatás is, úgy emlékeznek vissza a volt diákok, hogy anyagi biztonságot tudott nekik nyújtani az Alapítvány. 38
A nehézségként, hiányosságokat tekintve mindkét csoport először is a finanszírozási hátteret illetve annak bizonytalanságát hozta szóba, illetve azt, hogy már jó ideje nem növekedett az ösztöndíj összege. Említést tettek arról is, hogy nem jó a szervezet keretmérete, ugyanis nagy túljelentkezések vannak: „Mi vagyunk a szerencsés kisebbség a kisebbségen belül.” Ez szintén a pénzhiányból adódik, valamint az is, hogy pár évvel ezelőtt csökkenteniük kellett a hallgatók létszámát, a tankönyvtámogatást is vissza kellett szorítani. Kommunikációs problémákat is látnak a diákok, szerintük a szervezet nem használja ki a média illetve az internet lehetőségeit: „Ha az emberek nem tudnak erről a szervezetről, nem tudnak alapjában véve a cigányság e rétegéről, akkor nem fognak kialakulni azok a források, nem fognak létre jönni azok a kapcsolatok, amik által pénzt tud szerezni az Alapítvány.” Szükség lenne szerintük egy jó PR-os vagy marketinges csapatra, akik csak ezzel foglalkoznának, és ezáltal a szervezetben dolgozók válláról is levennének némi terhet. Mindkét beszélgetés során a programmal kapcsolatos negatívumok főleg a pénz hiányából adódnak: „Sokszor kellett megjelennünk, reprezentálni, nyilatkozni pont a finanszírozás miatt.” Javaslatok a nehézségek feloldására A diákok javaslatokat is tettek annak érdekében, hogy a felsorolt nehézségeket hogyan lehetne kiküszöbölni, sőt kezdeményezések is megindultak, mint például irodai feladatok átvállalása, a program rádiókban történő reklámozása. „Ez teljesen önkéntes alapon működik. Nagyon sokszor a diákok is szeretnének segíteni. Én is így gondolom, hogy ha már ilyen sok jó dolgot kaptam, akkor én is szeretnék segíteni. Én úgy tudok segíteni,hogy bemegyek, és a munkában segítek .Van, aki abban tud segíteni,hogy pályázatokat keres, van, aki azzal,hogy szép hangja van és felmondja a rádió sportot.” „Miért ne lehetne, egy olyan szervezet ahol minket alkalmaznának, és akik vannak, mondjuk politikai ambíciói és vannak olyan elszánt gondolatai, hogy esetleg ezzel szeretnének hosszú távon foglalkozni.” Többen a hosszú illetve rövidtávú stratégia kidolgozása illetve a jobb kommunikáció jelentőségét hangsúlyozták. Mindezek mellett említés tettek arra is, hogy törekedni kellene a programnak arra, hogy politikai erőktől és irányoktól független maradjon, és az innen kikerült hallgatók törekedjenek a cigánysággal kapcsolatos közhangulat megváltoztatására. Összességében elmondható, hogy a fiataloknak szükségük van az Alapítványra, nemcsak az ösztöndíj miatt, hanem mert: „Romaként egyetemre járni az maga a politizálás és az egyik fontos tevékenysége a Romaversitas-nak, hogy ez ne legyen így. Ne legyen nagy szó, hogy egy cigány eljut egyetemre. Legyen az egyénnek a saját döntése, hogy szakmunkás lesz vagy diplomás.”
39
5.2. Szakértőkkel készült fókuszcsoportos beszélgetés tapasztalatai A szakértőkkel készített fókuszcsoportos beszélgetések összegzése során a program céljait, erősségeit illetve nehézségeit érintjük. A program célja A szakértőkkel készült beszélgetés során megkérdeztünk, hogy mi is a célja a programnak. Erre a kérdésre körülbelül hasonló válaszokat kaptunk: az egyetemre, főiskolára járó roma fiatalok ösztöndíjban való részesítése, „melynek során havi egy hétvégén három dolgot kapnak: hozzájárulás saját tanulmányaikhoz, közösségépítés és roma kulturális identitást.” Abban megegyezés született, hogy mindegyik célkitűzés nagyon fontos és szükséges is, viszont volt olyan, aki inkább a roma identitás megerősítésére helyezné a hangsúlyt: „Önmagában azt nem tartom a Romaversitas céljának, hogy egyetemistákat bocsájtson ki mindenféle kötődés megerősítő akciók nélkül. Mert akkor nem csináltunk semmit jóformán. Azt csinálják ezren.” Pár évvel ezelőtt pont a magasan kvalifikált szakembergárda illetve az identitáserősítés szembeállításával kapcsolatban volt vita, ami elmondásuk szerint megoldódott. Annak ellenére, hogy egyéni szinten néha hangsúlyeltolódások vannak, abban egyetértettek, hogy mindegyik célkitűzést végre kell hajtani. A program erősségei és hiányosságai illetve a hiányosságokra történő reagálások Elhivatott tanárok, elhivatott szakemberek, piacképes képzés, sokszínűség és a sokrétűség volt az, amit először is kihangsúlyoztak a résztvevők: „Ez alatt azt értem, hogy nemcsak ösztöndíj van, nemcsak egyéni fejlesztés van, nemcsak csoportképzés van, hanem ez mind egyszerre. Tehát nagyon-nagyon hosszú a szolgáltatási lista, amit nyújtunk.” A fókuszcsoportos beszélgetésben résztvevők megítélése szerint ennek köszönhetően a program renoméja nagyon jó, amit a túljelentkezés is alátámaszt. Kihangsúlyozták, hogy nem az a céljuk, hogy csupán a legjobb átlaggal rendelkező diákokat vegyék fel: „Felvesszük a kettes tanulót is és fölvesszük azt is, akiről tudjuk, hogy egyébként nagyon sokat kell, hogy költsünk arra, hogy felkészítő tanárt fogadjunk mellé.” Egyedi légkört, szoros kapcsolatokat sikerült kialakítani a diákokkal, a nyitottságnak köszönhetően illetve annak, hogy a szervezeti kérdésekbe is bevonják a hallgatókat: „Az az érzésem néha, hogy tudják, hogy itt valaki büszke rájuk… hogy az egyetemen nincs meg ez az érzés, és elújságolnak dolgokat, és tudják, hogy az a tanár büszke lesz rá.” A szakemberek szerint a diákok érzik a személyes kötödést: „Az ő szavaikkal élve, amikor ugye ezt megkérdezzük tőlük, hogy miért szeretnének ide járni, akkor azt mondják, hogy azért, mert itt otthon vannak.” Lehetőség van itt arra, hogy több generáció között kialakuljon egy olyan kapcsolati tőke, ami többről szól, mint ami az egyetem kialakulhat: „Az elmúlt egy évben nagyon aktív belső kommunikáció volt a diákok között. Tehát a napi e-mailváltás az ötven és száz között van”. „Engem mindig lenyűgöz, hogy milyen élet folyik a Romversitas-ban. Tényleg úgy gondolom, hogy értékes emberek, gondolatokat cserélnek, ami nagyon ritka. És szerintem az egyetemi élet ezt nem biztosítja.” 40
Fontosnak tartják, hogy a Romaversitas életében vannak rituálék, mint például az évnyitók, gólyatáborok, évbúcsúztató, amely hozzásegített ahhoz, hogy: „Van egy Romaversitas-os identitás is. Nemcsak roma identitás.” A hiányosságokkal kapcsolatban a diákokéhoz hasonló vélemények jelentek meg: „A forrásoldalban nemcsak annak a mennyisége, az is zavar, de engem sokkal jobban zavar a kiszámíthatatlansága. Soha nem volt még olyan, hogy négy hónapnál előrébb láttam volna. Na, jó. Öt.” Ez a bizonytalanság rányomja bélyegét arra is, hogy mennyi diákot tudnak felvenni, illetve nehézségek jelennek meg a színvonal fenntarthatóságában is, például már közel nyolc éve nem tudták megemelni az ösztöndíj összegét. Ez abból is adódik, hogy drága programról van szó – mivel nagyobb arányban vannak vidéki diákok, ezért ez több kiadást is jelent az Alapítványnak – ami így nehezen eladható, emiatt nagyon nehezen tudnak hossztávú szerződéseket megkötni. Hiányosságként említették meg a találkozások gyakoriságát, ugyanis szerintük a havi szabadegyetemi hétvégék közötti idő nincs eléggé kitöltve, másrészt pedig túl intenzív a szabadegyetemi hétvége. Emellett igaz, hogy pozitívumként említették meg az Alapítvány renoméját, viszont újra előjött, hogy jobban kellene törekedni ennek hírverésére, az elfogadtatásukra növelésére. Ezzel kapcsolatban már lépéseket is tettek, például, újraszerkesztették a honlapot, most már csak az aktívabb használatára kell törekedni. A pénzügyi háttér megerősítése érdekében két programot is beindítottak: „Az egyik az 51-ik diák, azoktól várunk támogatást, akiket segítettünk eljuttatni a diplomához. Ott kellene ráerősíteni, hogy mindenkit megtaláljunk, megkeressünk és fölkérjük rá. A másik az a patrónusi partnerprogram, amelyben magánszemélyek csoportját vagy cégeket keresünk meg, hogy egy konkrét diáknak az ösztöndíját támogassák. Mind a kettő van, mind a kettőből folyik be havonta pénz. De ez lehetne sokkal több.” Emellett önkéntes diákokat alkalmaznak, illetve törekvések indultak meg a nemzetközi támogatások elnyerésére. Egyesek szerint megoldás lehetne, ha formalizált iskolává átalakítanák az Alapítványt, hogy ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy valamely egyetem alá beépítsék, mert akkor elveszítené függetlenségét. Másrészt javasolták olyan profilok megalkotását a Romaversitas-ban, amelyet ki tudnak vinni a piacra szolgáltatásként.
41
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kurt Lewin Alapítvány végezte el a magyarországi Romaversitas Alapítványt monitorozó kutatást 2010 októbere és 2011 januárja között a Roma Oktatási Alap megbízásából. A vizsgálat során desk research, mélyinterjús, fókuszcsoportos valamint kérdőíves módszertant alkalmaztunk, illetve elkészítettünk életút-interjú alapú esettanulmányokat is. A kutatásban az Alapítvány munkatársait és kapcsolódó szakembereket, valamint a programban résztvevő jelenlegi és már végzett diákokat szólaltattunk meg. A felsorolt kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazása révén törekedtünk az Alapítvány programjának részletes és átfogó áttekintésére. A tanulmányban többek között az Alapítvány céljait, történetét, hatását, szolgáltatásait, követelményeit, operatív működését, anyagi helyzetét, erősségeit és gyengeségeit, valamint a problémái megoldására tett főbb változtatási javaslatokat vizsgáltuk. A Romaversitas Alapítvány oktatási és ösztöndíj programot működtet a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok számára. A program szükségességét a magyarországi romák jelenlegi helyzete támasztja alá, melyről többek között elmondható, hogy magas arányú munkanélküliség, erőteljes diszkrimináció, kirekesztettség, illetve az oktatáshoz való hozzáférésben a romák és a többségi társadalom közötti jelentős különbségek jellemzi. Az oktatásbeli különbségek igen fiatal kortól fellelhetőek, többek között az óvodába járás arányában, az általános iskolaelvégzésének hiányában és a középiskolából való lemorzsolódásban jelentkeznek. A roma diákok felsőoktatásbeli helyzetéről elmondható, hogy az egyetemre vagy a főiskolára jutó roma hallgatók aránya kifejezetten alacsony, míg a teljes magyarországi népességet vizsgálva országosan a 18-20 évesek 40 százaléka, a roma 20-24 évesek 1,2 százaléka tanul felsőoktatási intézményben (2003-as adatok szerint). A szociodemográfiai adatokat tekintve a Romaversitas jelenlegi és végzett hallgatóinak túlnyomó többsége első generációs értelmiségi. Tanulmányaik jellegét illetően a diákok változatos képet mutatnak, a végzettek körében jellemző társadalomtudományi szakok túlsúlya a jelenlegi diákok esetében már nem figyelhető meg. A mintába került csaknem összes végzett diák dolgozik jelenleg, döntő többségük szellemi munkát végez, többnyire az állami vagy a nonprofit szektorban. A végzettek többsége úgy érzi, munkájukat elismerik a munkahelyükön és tudásuknak megfelelő munkát végeznek. Legkevésbé a munkájukért kapott jövedelemmel, illetve jelenlegi munkájuk a karrier elképzeléseikhez való illeszkedésével elégedettek. Jövedelmi helyzetüket a jelenlegi diákok az átlagnál alacsonyabbnak, a végzettek az átlagoshoz közelítőnek ítélik. Felsőoktatási tanulmányaik előtt a diákok többsége városban, megyei jogú városban vagy a fővárosban lakott, a végzett diákok közel két-harmada jelenleg nem lakik azon a településen, ahol egyetemi évei előtt. A végzett diákok jelenlegi lakhelyéről, valamint a diákok jövedelmi helyzetéről szerzett adatok arra engednek következtetni, hogy a felsőoktatási tanulmányok elvégzése mind lakhatási, mind anyagi szempontból mobilizációs hatással bír a Romaversitas diákjaira. Ahogy azt fent tárgyaltuk, a Romaversitas Alapítvány célja a felsőoktatásban tanuló tehetséges roma diákok számára anyagi és szakmai támogatás biztosítása tanulmányaik elvégzéséhez, valamint a fiatalok hozott hátrányaiból eredeztethető identitásbeli és lelki problémáinak enyhítése. A résztvevő diákok támogatásán keresztül a program tágabb célként egyfajta roma középosztály megteremtésére törekszik. 42
A Romaversitas céljai megvalósítása érdekében komplex, éveken át tartó, intenzív foglalkozáson alapuló programot működtet. A szervezet működtetői szerint ugyanis nem elég csupán pénzbeli támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű roma egyetemi vagy főiskolai hallgatók számára, az anyagi segítség mellett a tanulmányi sikereiket növelő, készségeiket és önbecsülésüket fejlesztő körülmények biztosítása is szükséges. Az Alapítvány 1996-os megalakulása óta körülbelül 200 roma hallgatót segített tanulmányai befejezéséhez. Minden évben körülbelül 100-150 diák vesz részt a kétkörös felvételi procedúrában az évente megüresedő 10-16 helyért. A roma identitásukat vállaló, egy magyarországi felsőoktatási intézményben nappali tagozatos, két szemesztert sikeresen befejezett hallgatók jelentkezhetnek az alapítvány programjába. A program során a fiatalok a tanév tíz hónapja során ösztöndíjban részesülnek, emellett tankönyvtámogatást kapnak. A pénzbeli juttatásokon túl szakmai képzésben vesznek részt, amely szabadegyetemi keretek között zajló csoportos foglalkozásokat, illetve a diákok személyes igényein alapuló egyéni fejlesztési elemeket tartalmaz – mint a felkészítő tanár, tutor, mentor. A szervezet továbbá közösségi programokat, illetve egyéb szolgáltatásokat, köztük nyelvtanulási lehetőséget is biztosít – a diákok 90 százaléka angolt, néhányan németet, az orvostanhallgatók néha latint, míg a romológia szakosok gyakran lovárit vagy beást tanulnak. A kérdőívek válaszadói jelentkezésükkor többnyire elsősorban anyagi támogatást, másodsorban jó közösséget reméltek, illetve ismereteiket kívánták szélesíteni. A szervezet által nyújtott szolgáltatásokról a kutatás résztvevői többnyire pozitívan nyilatkoztak. A jelenlegi diákok az egyes programelemeket (ösztöndíj, nyelvoktatás, tankönyvtámogatás, felkészítő tanár, tutor, mentor, szabadegyetem) kivétel nélkül magas osztályzattal értékelték. A végzett diákok számára legfontosabb programelemnek a nyelvtanulás, az ösztöndíj és a szabadegyetem bizonyultak. A kétkörös, írásos és szóbeli részekből álló felvételi eljárás után a szolgáltatásokért cserébe a diákoknak szükséges bizonyos követelményeknek – mint a közepes tanulmányi átlag, részvétel a kötelező programokon, az igényelt egyéni fejlesztési szolgáltatások kapcsán vállalt kötelezettségek – megfelelni. A követelmények nem teljesítése olyan következményekkel járhat, mint az ösztöndíj csökkenése, esetleg megvonása. Sem a felvételi sem a maga program a diákok többsége számára nem okoz nagy leterheltséget, a feladatokat a diákok többnyire teljesítik, a követelményeket nem tekintik túlzottan szigorúnak. Azonban a végzett diákok felével, a jelenlegi diákok negyedével fordult már elő olyan, hogy nem teljesítették a tőlük elvárt követelményeket. A programra nem jellemző továbbá a lemorzsolódás sem, az évente a rendszerből kieső diákok száma egy-kettő. A diákok véleménye szerint a Romaversitas részéről feléjük leginkább azon elvárások fogalmazódtak meg, hogy öntudatos romák legyenek, elvégezzék tanulmányaikat és jók legyenek a szakmájukon belül. A jelenlegi diákok körében nagyobb arányban fogalmazódtak meg a velük szemben támasztott elvárások, különösen a roma identitásra vonatkozó elvárásokat illetően. A Romaversitas programját a válaszadók többnyire hatékonynak, sikeresnek tartották. A jelenlegi diákok szerint leginkább új barátok megismerésében, az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzésében, a jövőjük szempontjából fontos kapcsolatok biztosításában, a roma értelmiségivé válás konfliktusainak feloldásában támogatja őket az 43
Alapítvány. A végzett diákok számára a program szintén a roma értelmiségivé válás konfliktusainak feldolgozásában, új barátok megismerésében, a szakmai tudás felépítése során illetve a saját elképzelések megvalósításában bizonyult fontosnak. A végzettek többsége szerint azonban a Romaversitas nem járult hozzá, hogy jó fizetésük és jó munkahelyük legyen. Az interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések tanúsága szerint a Romaversitas közössége elsődleges fontosságú a résztvevők számára. Többnyire jó viszonyról számoltak be a résztvevő szakemberek, a vezetőség valamint a diákok között. A jövőben a jelenlegi diákok kivétel nélkül támogatni szeretnék az Alapítvány munkáját, a végzettek több mint fele támogatja valamilyen formában a szervezetet. A programot mind a jelenlegi, mind a végzett diákok ajánlanák másoknak. Működését tekintve az Alapítvány független, non-profit civil szervezet, melynek fenntartását főként pályázati források biztosítják. Jelenleg két állandó munkatárs irányítja a szervezetet. A két munkatárs mellett három jelenlegi diák is besegít az Alapítvány munkájába: egyikük a nyelvtanulás koordinációját végzi, egy másik ösztöndíjas a technikai adminisztrációban segédkezik, illetve az anyagi helyzetre való tekintettel a harmadik diák feladata az Alapítvány bevételeinek növelése. A diákok munkájukért plusz ösztöndíjban részesülnek. Az Alapítvány ezen felül egyéb jelenlegi és volt diákok önkéntes munkájára is támaszkodik. A program költségeinek döntő részét néhány fő támogató állja, illetve további támogatók kisebb összegekkel, esetenként árkedvezmény felajánlásával járulnak hozzá az Alapítvány költségvetéséhez. A működés költségeit tovább csökkenti, hogy a kapcsolódó szakemberek gyakran eltekintenek a fizetéstől, vagy alacsony összegért dolgoznak. Az Alapítvány anyagi helyzete azonban ennek ellenére korántsem tekinthető megoldottnak. A program fő problémájaként a megkérdezettek többsége az anyagi nehézségeket emelte ki, amely a szervezet történetét folyamatosan végigkísérte. Az Alapítvány munkatársai szerint szükséges lenne egy komoly támogató szervezet, amelyre hosszú távon, folyamatosan számíthatnak, vagy egy olyan pályázat kiírása, ami kifejezetten a működésüket támogatja, azonban ez jelenleg nem biztosított. A pénzügyi bizonytalanság megoldása mellett a kutatásban résztvevők többek között a következő változtatási pontokat, javaslatokat emelték ki:
Az évek óta változatlan mértékű ösztöndíj emelése;
A négyhetes szabadegyetemi foglalkozásokból eredő oktatásbeli problémák miatt néhányan gyakoribb találkozások;
Az idegen-nyelvi készségek további fejlesztése, több nemzetközi program szervezése;
A nyári időszakban is a diákokra való odafigyelés folytatása, mert ebben az időszakban derül ki, hogy el tudják-e kezdeni a hallgatók a tanévet. Néhány résztvevő ezért nyaranta is legalább havi egyszeri találkozást javasolt, valamint folyamatos anyagi támogatást ebben az időszakban is; 44
A végzett diákokkal való kapcsolattartás jelenleg nem megoldott, szükséges az utánkövetés szervezettebb biztosítása;
A honlap korszerűsítése, a világhálóban rejlő lehetőségeket jobb hasznosítása;
A kommunikációs problémák kiküszöbölése, a média illetve az internet adta lehetőségek kihasználása érdekében egy jó PR-os vagy marketing-es csapat összeállítása, akik csak ezzel a témával foglalkoznának;
Hosszú illetve rövidtávú stratégia kidolgozása;
A program résztvevői számának növelése, és több hasonló elven működő program indítani egyéb nagyobb városokban.
45
Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom: Kurt Lewin Alapítvány (2010): A Roma Integráció Évtizede Program által megjelölt célok megvalósulási folyamatának monitoring-vizsgálata Magyarországon a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozóan, 2010, 8-16.o. Elérhető: http://kla.hu/uploads/media/Decade_of_Roma_Inclusion_HU_fin.pdf, Kemény I., Janky B. és Lengyel G (2004) A magyarországi cigányság 1971-2003, Gondolat Kiadó:Budapest. Kertesi G. és Kézdi G. (2009) A roma fiatalok általános iskolai eredményessége, középiskolai továbbtanulása és középiskolai sikeressége. - Zárótanulmány, Budapest: MTA. Elérhető: http://econ.core.hu/file/download/jav/roma608.doc Liskó I. (2005) A roma tanulók középiskolai továbbtanulása, Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet. elérhető: www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/184 Dokumentumok: A Romaversitas Alapítvány Alapító Okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, 2010. Application Form Project Code HU 021 Application Form Project Code HU 029 Application Form Project Code HU 048 Hallgatói szerződés Project Final Evaluation Report September 1, 2007 – 31 August, 2008. REF Project Summary Evaluation Tanulmányi szabályzat
46
Mellékletek 1. Melléklet: Esettanulmányok58 ESETTANULMÁNY I. FEJEZETEK AZ INTERJÚALANY ÉLETÉBEN Interjúalanyunk életét tanulmányai szerint osztotta fejezetekre. Óvodáskorában a nagy család jelentett pozitív hatást, családtagjai a rendszeres viták ellenére mindig összetartottak. A kis faluban napról napra éltek, anyagi nehézségekkel küszködtek: négy testvérével és szüleivel – édesapja rokkantnyugdíjas, édesanyja közmunkás – egy másfél szobás lakásban laktak. Az óvodában csoporttársaival és a pedagógusokkal is jó kapcsolatokat alakított ki, Legrosszabb emlékei ebben a korszakban a nélkülözéshez kötődnek, így például a karácsonyi ajándékozás hiányához. Azonban ennek ellenére megemlítette: „Akkor is arra gondoltam, hogy évek múlva milyen jó lesz visszagondolni, hogy mennyien voltunk, milyen jó volt…jó érzés volt, hogy együtt vagyunk, és ma is jó hazamenni.” Az általános iskolát tekintette élete első legnehezebb szakaszának – amit „túl kellett élnie”. Közepes tanuló volt 6. osztályig, hetedikben kezdett kitűnő lenni. „Nehéz volt, mert nem is tudtam hogy lesz-e belőlem valami, vagy nem csak a remények voltak”. Fő kihívásként roma származását élte meg: a 9 induló roma tanuló közül nyolcadikos korára egyedül maradt romaként az osztályban. „Azt hogy roma vagyok, nem nagyon éreztem a saját bőrömön, a többiek érzékeltették velem, ez egy kicsit rossz érzés volt…meg ahogy egyre nagyobbak lettünk, éreztük, hogy hogyan élnek az emberek, ki a gazdagabb, ki a szegényebb.” Legrosszabb emléke szintén romaságához köthető: amikor öccse elsős lett, megverte egy felsőbb éves. Ő közbeavatkozott és megpofozta az öccsét támadót, azonban osztályfőnöke negatívan reagált: „én mint barna bőrű gyerek, hogy képzelem azt, hogy pofon vágom őt.” Ezen emlékek ellenére erős kapcsolatokról is beszámolt az általános iskolában, legjobb barátai az osztálytársak közül kerültek ki. Tanáraival szintén jó viszonyt ápolt, bíztatták néhányan, hogy tanuljon tovább. Szülei is segítették a tanulásban: „Édesapám mindig azt mondta, hogy magamnak tanulok, és ez meg is maradt bennem, tényleg így van. Nekem soha nem mondták, hogy üljek le, tanuljak, mert különben megvernek. Szerintem ez a legjobb motiváló erő…” Általános iskolában kezdte igazán érezni, hogy van értelme tanulni. Például ha pályázaton nyert, együtt mehettek vásárolni élelmiszert a családdal: „jó érzés volt, hogy én is adhatok”. Legjobb emléke a gimnáziumba (a környék legjobb iskoláját választotta) való bekerüléséhez kötődik, hiszen csak négy tanulót vettek fel az osztályából az előkelő oktatási 58
Az esettanulmányokban két jelenlegi és egy végzett Romaveristas hallgató élettörténetét mutatjuk be az érintettekkel készített mélyinterjúk összefoglalása által. Az első esettanulmányban egy kis faluból származó, jelenleg 24 éves, a Budapesti Corvinus Egyetemen tanuló fiú életét, a második esettanulmányban szintén egy kis faluból származó, jelenleg 22 éves ELTE informatikus hallgató fiú életét ismertetjük, a harmadik esettanulmányban pedig egy szociálpolitika szakon végzett 27 éves lány történetét mutatjuk be.Mindhárom életútinterjú során előzetesen kialakított interjúvázlatot alkalmazva a következő főbb témákat érintettük: kihívások, legjobb, legrosszabb emlékek, pozitív, negatív hatások, életkörülmények az egyes életszakaszokban; kapcsolatok (legfontosabb, legszorosabb kapcsolatok, szülőkkel, tanárokkal, kortársakkal való kapcsolatok); tanulmányok; Romaversitasról alkotott vélemény; legnagyobb kihívás az életben; kulcsesemények (csúcsélmény, mélypont, fordulópont); jövőbeli tervek. A következőkben ezen témakörök alapján mutatunk be három életpályát, amelyek közös jellemzője a Romaversitas-hoz való kötődés.
47
intézménybe. Interjúalanyunk a középiskolában is nehéznek tekintette a továbbtanulást, bár végig kitűnő tanulóként a tanulmányokkal nem volt gondja. Minden nap bejárt otthonról, azonban ha kicsit távolabb került a szülői háztól, gyakran azon gondolkozott, hogy ha otthon valami baj történik, hogyan jut gyorsan haza. Illetve szintén kihívást jelentett számára, hogy új tanárok, új emberek között, új közegben álljon helyt. Romaságával kapcsolatban a középiskolában nem érték atrocitások. A gimnáziumba összesen öt roma járt, az osztályába még egy lány. Kapcsolatait pozitívan értékelte: „Úgy éreztem szimpatikus lettem az embereknek.” Középiskola alatt végig kiegyensúlyozottnak érezte magát, esetleges problémáit azonban szüleinek nem mondta el, pl. a tanulásról sem beszélt neki, csak az osztálytársainak. Pozitív hatásként értékelte, hogy sok jó eredményt ért el, nyelvvizsgáját első próbálkozásra letette, országos versenyen (közgazdasági) negyedik lett. A verseny után vált számára világossá, hogy neki ezzel kell foglalkoznia. A történelem tanárnál illetve a közgazdaságtan tanárnál érezte azt, hogy bíztatták nagyon a továbbtanulásban. Negatív hatásként az egyre inkább érződő társadalmi különbségeket emelte ki: volt, aki márkás ruhákban járt, autóval közlekedett, családi vállalkozásban vett részt. Ez rossz érzéssel töltötte el, ami a mai napig nem változott. Arra a kérdésre, hogy mennyire sikerült ezzel megküzdenie, a következőt válaszolta: „Nehezen. Mindig arra gondoltam, hogy tanulni kell és akkor hátha könnyebb lesz, most ez az egyetlen, amit tehetek.” Már a középiskolában tudta, hogy egyetemen szeretne továbbtanulni. A szülei nem akarták engedni Budapestre, csak Miskolcra, de tudta, hogy Miskolcon kevesebb lehetőség van. Végül interneten mindenki tudta nélkül megváltoztatta a felvételire benyújtott sorrendet, első helyre Miskolc helyett Budapestet írta be. Élete legnehezebb szakaszának az egyetemi éveket tekinti: Mikor először felkerült Budapestre, egy hét után haza is költözött egy rövid időre. „Ha visszagondolok, ha egy hét után nem jöttem volna vissza, nem tudom, hol lennék. Jól döntöttem akkor. Ilyenkor az embernek nincs, aki tanácsot adjon, magának kell eldöntenie, hogy mit is akar. Idegen hely, sehol senki, gondolkoztam, hogy haza kellene menni és munkát keresni egy érettségivel, meg anyukám is nagyon sírt, mondta menjek haza és keresünk valami munkát. És akkor arra gondoltam, most ezért tanultam?...És akkor visszajöttem Budapestre.” Az első pár hónapot élte meg negatívan, majd jöttek a barátok és egyre kellemesebb lett a fővárosi élet. A tanulmányokkal ekkor sem volt különösebb probléma. Időközben dolgozott is gyakornoki munkákat, volt pénze rendszeresen, haza tudott adni. Illetve nagy könnyebbséget jelentett számára, hogy felvették a Romaversitas-ba. Az egyetem időszakában legjobb emlékei a barátokhoz és a családhoz köthetők: örök barátságok alakultak ki, illetve nagyon örült annak, hogy szülei elmentek a diplomaosztóra. A tanárokkal olyan a kapcsolata, mint a többi diáknak, egyszerű tanár-diák viszony. Jelenleg egyszerre két szakot végez, ami nagy kihívást jelent számára, nincs ideje a magánéletére. Előre kell gondolkoznia, hogy ha végez, hova megy lakni, hogy lesz-e munkája, és ha nem lesz, akkor el kell kezdeni spórolni már most. Legrosszabb emléke egyrészt nagymamája halálához köthető. Másrészt pedig „ez a tudat végig, hogy otthon is milyen nagy felelősségem van. Igazából a testvéreim… nem tudnak előre gondolkozni. Nekem meg muszáj nekik segíteni, édesapám is már 63 éves, és mi lesz, ha már nem lesz, ez így benne, van, nekem még milyen dolgaim lesznek. És emiatt nem is tudom lazán venni, csak szórakozni. Nem elég, ha megvan a kettes, muszáj, mert kellenek az ösztöndíjak, meg minden egyéb” A külföldtől, családtól való elszakadástól irtózik. Adódott 48
korábban olyan lehetőség, hogy kimehetne Írországba három hónapra angolt tanulni. „Nem mentem el, mert féltem, hogy elszakadok a családtól, mi lesz akkor. Azóta meg is bántam.” Ezt egy kicsit kudarcnak élte meg. ROMAVERSITAS Romasága a középiskolában vált egyértelművé számára. „Akkor kezdtem el gondolkozni azon, hogy hol vannak a romák, s kezdtem érezni, hogy milyen gondok vannak, mert ezek szerintem gondok.” Ehhez kapcsolódó negatív élménye például, hogy mikor érettségi után el szertettek volna menni egy szórakozóhelyre, tagsági hiányában nem engedték be, holott mástól nem kértek ilyen papírt. Így egyértelművé vált, hogy amiatt nem engedték be őket, mert romák. „Jól esett volna egy kicsit bulizni, megvolt az érettségi, felvettek, kicsit ünnepelni és akkor nem. És akkor elgondolkoztam, hogy érdemes-e tanulni, hogy ha mindig is romaként fognak kezelni és nem azt nézik, hogy mit tettem le eddig az asztalra. A szüleim mindig mondják, hogy roma maradok bármit is csinálok. És ezzel egyetértek.” Romaságához kapcsolódó pozitív élmény egyrészt, hogy több új barátja lett, akik szintén romák, és nem is ismerkedhetett volna meg velük, ha nem romák, másrészt pedig a Romaversitas. De hozzáfűzi, hogy a romaságának több a hátránya, mint az előnye. Jelenleg nem is érzi, hogy roma, csak akkor, ha elmegy a Romaversitas szabadegyetemére, vagy hogyha hazamegy. Az egyetemen és a kollégiumban nem érzi. A Romaversitas-ról először az interneten hallott. Az ösztöndíj miatt jelentkezett, azonban mikor felvették, látta, hogy a program az ösztöndíjnál sokkal többet jelent: bármikor meghallgatják, ha kell, segítenek gyakornoki helyet találni, pszichológust is adnak, folyton támogatják, bátorítják. Jól érzi magát, örül annak, hogy a Romaversitas diákja lehet. Tetszik benne, hogy az egész nagyon családias, otthoni gondokról is lehet beszélgetni, illetve később a kapcsolati tőkének is hasznát lehet venni. Olyan emberek járnak oda, akik hozzá hasonlóak, okosak, szimpatikusak, barátságosak. Nem tetszik neki, hogy kevesen vannak, illetve az Alapítvány sokszor küzd anyagi nehézségekkel, kevés a vezető. Azonban véleménye szerint ez nem az Alapítvány hibája. Amit megváltoztatna, hogy nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni, például hiányzások esetében. Mióta ő bekerült a Romaversitas-ba, sok minden változott, ma már van külön nyelvkoordinátor, illetve a számlákkal foglalkozó adminisztrátor. KAPCSOLATOK Gyerekkorban és jelenleg is jó viszonyban van a szüleivel. Minden nap beszélnek telefonon, havonta egyszer jár haza, édesanyja minden alkalommal sír, mikor eljön Budapestre, szeretné, ha otthon maradna, a mai napig nem tudta elengedni. Igyekszik ezt jobban kezelni, különösen hogy ma már van telefon, internet. Nincsenek közös programjaik, a problémáit nem beszéli meg velük. Testvéreivel – akik nem költöztek el a faluból – jó a kapcsolata, felelősséget érez irántuk. Néha idegesítik, hívja őket Budapestre, mert otthon csak közmunkások lehetnek, nincs sok lehetőség. De nagyon ragaszkodnak a kis faluhoz, nem akarnak eljönni. A többi családtaggal nem alakult ki szoros kapcsolata, ritkán találkoznak (karácsonykor, temetésen). Budapesten is vannak rokonok, de soha nem találkoznak, soha nem kér segítséget tőlük: „mindig ilyen kis önálló voltam.” Egyszer volt párkapcsolata, de nem tartott sokáig. Most nincs párkapcsolata, de nem bánja, nem tud egyszerre több dologra koncentrálni. 49
Számára legfontosabb emberek az életében az édesanyja, testvérei és a keresztlánya, legszorosabb kapcsolatban pedig a szobatársaival van, akik pozitív hatással vannak rá és motiválják a tanulásban: „húzzuk egymást”. KULCSESEMÉNYEK Élete legjobb élménye a diplomaosztás volt, örült nagyon, hogy eljöttek a szülei is. Élete mélypontja az első hét volt, mikor felkerült Budapestre, egyfolytában azon gondolkozott, hogy maradjon vagy visszamenjen. Élete fordulópontját pedig az első munkavállaláshoz kötötte, ugyanis ekkor érezte magát igazán felnőttnek: elment dolgozni, majd este tanult, úgy érezte, sínen van. „Akkor büszke voltam magamra, jobb életem lehet, mintha maradtam volna a faluban.” KIHÍVÁSOK, PROBLÉMÁK Élete legnagyobb kihívásának, problémájának a következőt tekintette: „Kicsit összetett. Hogy elvégezzem a pénzügy-számvitelt szakot. Egy bankban dolgozzak, legyen egy lakás, ugyanolyan legyek, mint a többiek a munkahelyen, ne csak azért vegyenek fel, mert roma vagyok. Ez nagy kihívás.” Megtesz érte mindent, hogy sikerüljön, szerinte a szerencsétől is függ. Jelenlegi problémái, hogy a vizsgái sikerüljenek. Más problémája nincs. JÖVŐBELI TERVEK Munkát szeretne, illetve albérletet a régi szobatársakkal. Úgy gondolja, a kezdeti időszak biztos nehéz lesz. „Idővel biztosan jó lesz, ha odateszem magam, eddig is lehetet volna lehetőség, hogy elkallódjak. Senki nem ellenőrzött, simán elmehettem volna rossz társaságba és ki tudja, most hol lennék, de mindig tudom, most mit szabad és mit nem, mit kell, mit nem.” Két gyereket szeretne, Budapesten szeretne élni, és később 40 évesen közeli faluba költözne.
50
ESETTANULMÁNY II. FEJEZETEK AZ INTERJÚALANY ÉLETÉBEN Az interjúalany nem osztotta fel életét fejezetekre, jellemzően a jelenről kezdett el mesélni, majd rákérdezést követően tért rá a tanulmányokhoz köthető életszakaszokra. Óvodából nem sok emléke maradt meg, csupán annyi, hogy nagyon élénk gyerek volt. Sokat játszott, mindig szétszedte a játékokat, de utána nem rakta össze őket. Szülei nevelték fel egy kis faluban Egerhez közel. Gyerekkorában néhány barátja volt, a szülei illetve a testvérek voltak a legfontosabbak számára. Roma származású szülei – édesanyja háztartásbeli, édesapja kőműves – mindig is szerették egymást, jó a kapcsolatuk. Szegények voltak, de azért nem egyik napról másikra éltek. Egy viszonylag nagyobb házban laktak, eleinte egy szobában a húgával és öccsével (fűtés spórolása végett), majd a húga külön szobában és ő az öccsével lakott. Nem utaztak, erre nem volt lehetőség, de a családi összetartás megvolt. Általános iskolában nagyon zárkózottan viselkedett, egy-két barátja akadt, akikkel szoros kapcsolat alakult ki, de a többiekkel nem nagyon állt szóba. Hetedikes volt, mikor az osztály mintegy fele (nem romák) elmentek hatosztályos gimnáziumba, ami rossz érzéssel töltötte el, ugyanis „azok maradtak ott, akikből nem lesz senki”. Azonban az általános iskola vége fele a tanárok arra bíztatták, hogy tanuljon, mert látták, hogy az informatika jól megy neki. Általános iskolában még sokat rajzolt, de aztán ez abbamaradt, ugyanis „sokkal inkább a programozásban érzi azt, hogy ki tud teljesedni”. Egyik unokatestvérével alakult ki szorosabb kapcsolata, akivel általános iskola alatt elkezdtek versenyezni, hogy ki a jobb tanuló. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy tanulni szeretne, és az informatika érdekli. Egerben egy informatikai középiskolába vették fel. Azért választotta ezt az iskolát, mert a közelben ez volt a legjobb színvonalú. Elmondása szerint „ezek az évek úgy elteltek, semmi kiemelkedően jó vagy rossz nem történt”. Az ő osztályuk volt a legkevésbé figyelmes, ezért nem annyira szerették a tanárok az osztályt. Naponta járt be a falujából Egerbe, ami miatt nem tudta kipihenni magát, így: „mindig dekoncentrált voltam”. Az osztályban kialakultak klikkek, mint például „gazdagok, szegények”, azonban ő egyetlen klikkhez sem tartozott, csupán néhány barátjával volt jóban. Ezek a klikkek nem utálták őt, mert ő sem utálta őket, csupán nem volt közöttük semmi kapcsolat. Az középiskolában azt hiányolta, hogy kevés volt a lány. Elmondása szerint jobban ment volna a szocializáció, hogy ha nagyobb arányban vannak lányok az osztályban. A szüleivel ebben az időben sem változott a kapcsolata, továbbra is támogatták a tanulásban. Középiskolában sem volt legjobb vagy legrosszabb emléke, úgy elteltek ezek az évek. Az egyetemi éveket Budapesten tölti. Középiskola után először Debrecenre szeretett volna menni, mert ott nagyon szép az egyetem, majd az egyik ismerősétől hallotta, hogy az ELTEn is lehet informatikát tanulni, így oda felvételizett. Nagyon sok a vizsgája, vizsgaidőszakban nagyon leterhelt, és néha-néha hajlamos arra, hogy letérjen az útról, és mást csináljon, szociális életet éljen, a barátnőjével legyen. Azonban ha összeszedi magát, akkor a tanulmányokra tud koncentrálni. Ebből a korszakból sem tudott legjobb vagy legrosszabb emléket kiemelni. KAPCSOLATOK Jelenleg is jó a kapcsolata a szüleivel, a problémáit meg tudja velük beszélni. Kéthetente jár 51
haza. Közös programok nincsenek „otthonülős család vagyunk”. Testvéreivel is jó a kapcsolata, bár mostanában ritkábban találkoznak. Húga gimnáziumba jár, öccse pedig Egerben jár egy főiskolára, ahol szintén informatikát tanul. Életében legfontosabb személyek egyrészt a szülei, akikre mindig számíthat, és akiktől mindig támogatást kapott, másrészt a testvérei, továbbá a volt barátnője – fél éve szakítottak, 3 évig voltak együtt – aki azért fontos számára mert „okos, és nagyon jó meglátásai vannak”. Szobatársaival van a legszorosabb kapcsolatban, akikkel szórakozni jár, illetve jókat beszélgetnek. ROMAVERSITAS Általános iskolában vált egyértelművé számára romasága a tanárok megkülönböztető bánásmódja miatt. Máshogy kezelték a romákat és a nem romákat, a romákat tekintették a flegmának, a nem olyan szorgalmasnak. S az interjúalany szerint, ha az emberről azt mondják, hogy nem szorgalmas, akkor egy idő után valóban nem lesz az. A középiskolában már nem nagyon érezte ezt a megkülönbözetést, az egyetem alatt pedig végképp nem. A csoporttársai meg is lepődtek, mikor mondta, hogy ő roma, ugyanis addig nem tűnt fel nekik (szerinte azért, mert ma már nagyon vegyes nemzetiségű az egyetemi diákok összetétele). A Romaversitas-ról véletlenül szerzett információt az ETR-ben. Azért jelentkezett a Romaversitas-ba, mert nagyon megtetszett a közösségi szellem, a program, amit az interneten látott. Illetve a kiírt lehetőségek nagyon csábítóak voltak a számára: ösztöndíj, nyelvtanulás, szervezés, közös programok. Azt gondolta, hogy ebben a közösségben a szellemi élete felfrissülhet és fel is frissült. A Romaversitas-nak köszönhetően kiszélesedett a kapcsolathálója, hasonló gondolkodású emberekkel találkozhat, illetve a jelenlegi barátnőjét is itt ismerte meg. Jól érzi magát a Romavesritas-nál. Minden tetszik neki a szervezés kivételével. Erre példa, hogy a vetítő nincs beindítva, mikor kezdődik a kurzus, azaz ilyen elcsúszások vannak, nem túl összeszedett a program. Ezen változtatna. KULCSESEMÉNYEK Életében egyetlen kiemelkedő csúcsélményt sem tudott említeni. Szorgalmi időszakban kiegyensúlyozottnak érzi magát, akkor jól be tudja osztani az idejét. Mélypont nem volt az életében, inkább nehezebb időszakok, mint pl. jelenleg is: a kevés ösztöndíj, az anyagi nehézségek miatt. Továbbá a vizsgaidőszakok mindig nehezebb időszakok: nagyon túlterhelt, semmire nincs ideje, „azt sem tudja hol áll a feje”, így ekkor nem érzi kiegyensúlyozottnak magát. Életében legfontosabb fordulópont az volt, amikor felvették a Romaversitas-ba. KIHÍVÁSOK, PROBLÉMÁK Jelenleg legnagyobb kihívást az analízis vizsga és a többi vizsgák jelentik. Illetve egész életét áttekintve számára legnagyobb kihívás, hogy a kommunikációs készségét fejlessze. Ebben már sokat fejlődött, de van még mit javulnia.
52
JÖVŐBELI TERVEK A BA-t követően szeretné a MA-t is elvégezni, majd doktori iskolába szeretne járni. Utána még nem tudja pontosan, pl. el tudja képzelni, hogy egy egyetemen dolgozzon. Családot szeretne, de csak később, és Budapesten szeretne élni.
53
ESETTANULMÁNY III. FEJEZETEK AZ INTERJÚALANY ÉLETÉBEN Interjúalanyunk életét tanulmányai szerint osztotta fejezetekre. Bölcsödébe és óvodába is járt, mert a szülei dolgoztak. Pozitív élményként élte meg, hogy másfél éves korában költöztek be a faluba a cigánytelepről. Egy félig leégett házat tudtak venni a szülei és azt újították fel. Nehezen éltek, de mindent megkapott. Egy öccse van. Az óvodában szerették, sok nem roma barátja volt, ott nem számított, hogy roma. Az általános iskola alsó tagozatában az osztályfőnökével kialakultak konfliktusok, leginkább azért, mert ha jól teljesített, akkor is rossz jegyeket kapott. Hárman voltak romák, amikor elkezdte az első osztályt és mire negyedikes lett, sokan lebuktak, és akik lebuktak, azok a kisegítő iskolába kerültek. Az osztályfőnöke nem kedvelte a romákat. Első osztályban felállították őket, hogy aki cigány, álljon fel. Itt szembesült először azzal, hogy ő roma. Ebben az időszakban derült ki, hogy az édesapja rákos. Ekkor már a tanárai is támogatták és segítették a tanulásban. A magyar tanárja mondta neki, hogy tanuljon tovább gimnáziumban. Felmerült, hogy a Gandhi Gimnáziumban tanuljon majd tovább, de a szülei ellenezték. „Nagyon érdekes volt. A szüleim mindig támogatták, hogy majd tanuljak tovább, de azt nem szerették volna, hogy cigányiskolába járjak, és hogy 12 évesen elkerüljek otthonról, így nem is engedtek el a Gandhi-ba.” Eljutott egy táborba és ezután döntött úgy, hogy mindenképpen gimnáziumban folytatja a tanulmányait Pécsen. Ügyvéd szeretett volna lenni. Nagyon jó tanulmányi eredményei voltak és felvették egy jó nevű gimnáziumba. A középiskolában nagyon nagy anyagi terhet jelentett családnak az iskolakezdés az édesanyja napszámba is eljárt, hogy fedezni tudják a költségeket, de a könyvekre már nem jutott pénz. Pályázatból próbálták fedezni, de a pénzt csak később kapták meg. Az iskola megelőlegezte, így lett könyve az évkezdéshez. Ezt nagyon negatív élményként élte meg. A gimnázium kollégiumába került. Nem volt a kollégiumi díj magas, de a szülei még ezt sem tudták fizetni és az első év végére felmerült az is, hogy költözzön haza és máshol folytassa a középiskolát. Jó tanuló volt, de évvégére sokat romlott a tanulmányi eredménye. Ekkor indult a Collegium Martineum, ahova jelentkezett és a második évet úgy kezdte, hogy már ott lakott lakott. Nagyon szeretett itt lakni. Ezt a korszakot tartja az identitás keresés korszakának. A gimnáziumban egy 32 fős osztályba került, ahol hárman voltak roma származásúak. Nem érezte úgy, hogy hátránya lenne a származásából, de a kollégiumi társai sokszor mesélték, hogy lecigányozzák őket a tanárok és az osztálytársak. Harmadikos korában megismerkedett egy szociális szakokra felkészítő programmal, ahova egy évig járt. Hetente járt haza, a nyári szüneteket végig dolgozta. Az egyetemi éveket tartja a legpozitívabb időszaknak az életében. Szociálpolitika szakra járt ahova majdnem maximális pontszámmal vették fel, nagyon felkészült volt. Az előkészítőn résztvevőket mind felvették. Az egyetemen nagyon jó tanuló volt. Nyitott volt a légkör és az előkészítősökkel kialakult egy közösség, ahol biztonságban érezte magát. A legnagyobb problémát a pénz okozta: Ösztöndíjak ugyan voltak, de azokat nem kapták meg szeptemberben. Mindenféle munkát elvállalt, hogy meg tudjon élni. A szülei nem tudták támogatni, csak erkölcsi támogatást kapott tőlük. Havonta járt haza és a nyarakat otthon töltötte. Sok barátja lett, akikkel ma is tartja a kapcsolatot. 54
ROMAVERSITAS A Romaversitas-ba az egyetem első éve végén jelentkezett, de első körben nem vették fel. Később kiderült, hogy miért. „Azt hittem, hogy elég az, hogy jó tanuló vagyok, de én biztos vagyok benne, hogy kell hátszél. Nekem nem volt hátszelem.” A közösséghez való tartozást tartja a legpozitívabb elemének. Elsősorban az ösztöndíj miatt jelentkezett. Jól érezte magát, de akkoriban érezhető volt a feszültség a Romaversitas-on belül. Negatívumként élte meg, hogy úgy érezte, bizonyos diákokkal kivételeznek. „Mindenhol vannak kedvencek. Itt is volt. Mindig ugyanazok repkedtek külföldre.” Ezt nagy sérelemnek tartja. Belterjesnek tartotta továbbá az információk áramlását, így ezt változtatná meg. A volt diákokkal véleménye szerint nincs semmiféle kommunikáció és ő is csak azért tudja, hogy ki a Romaversitas mostani vezetője, mert az egyetemen tanít és eljut hozzá az információ. Szeretné, ha lennének vidéki kordinárok és jó lenne, ha a volt Romaversitas-os diákok közül kerülnének ki. Így működne a kapcsolat a jelenlegi és a volt diákok között. KAPCSOLATOK Gyerekkorban és jelenleg is jó viszonyban van a szüleivel. 14 évesen került el otthonról kollégiumba. Kéthetente jár haza. Testvérével jó a kapcsolata, aki másfél évvel fiatalabb nála. Számára legfontosabb ember az életében a férje és a családja. Illetve sok barátja van, akikkel rendszeresen tartja a kapcsolatot. KULCSESEMÉNYEK Élete legjobb élménye, amikor felvették a gimnáziumba és utána az egyetemre, és amikor megkapta az egyetemi főállást. Magánéleti szempontból pedig legkedvesebb emléke, amikor a párját megismerte, és amikor megvették hitelből a lakást Pécsett. KIHÍVÁSOK, PROBLÉMÁK Mélypontként az egyetem utáni időszakot értékelte: az egyetem elvégzése után nem talált állást és amikor elhelyezkedett, akkor is „titkárnő voltam egy ELTE-s diplomával.” Hat hónapig tartott ez az időszak. Jelenleg nehézségnek tekinti a korábban is tapasztalható állandó anyagi problémákat, melyek végig kíséri az életét. Most már nem csak magát, hanem a szüleit is a párja szüleit is támogatniuk kell. JÖVŐBELI TERVEK Magánéletét tekintve nagyon szeretne gyereket. Munkájában pedig a nyelvvizsga és a PHD megszerzése elsődleges. 15-20 év múlva rendezett körülmények között szeretne élni. „Gyerek, családi ház, munka, autó.”
55
2. Melléklet: Táblázatok 3. táblázat: Romaversitas felvételi statisztika 1997-2011. (hiányos) Felvételi felvételizett felvételt nyert túljelentkezés 1997-1998-as tanévre 22 11 2 1998-1999-es tanévre ? ? ? 1999-2000-es tanévre ? ? ? 2000-2001-es tanévre 15 ? ? 2001-2002-es tanévre 32 13 2,5 2002-2003-as tanévre 31 11 2,8 2003-2004-es tanévre 44 11 4,0 2004-2005-ös tanévre 52 27 1,9 2005-2006-os tanévre 95 29 3,3 2006-2007-es tanévre 65 27 2,4 2008-2009-es tanévre 88 10 8,8 2009-2010-es tanévre 102 16 6,4 2010-2011-es tanévre 177 18 9,8 összesen 701 162 4. táblázat: Jelenlegi és végzett diákok nemi aránya és életkora Nemi arány (%)
Életkor (év)
Férfi
Nő
Átlag
Módusz
Jelenlegi diákok
44
56
23,2
21
Végzettek
53
47
28,2
26
5. táblázat: Egyetemi, főiskolai tanulmányait sikerrel elvégzők előfordulása és aránya a végzett diákok körében N
%
Igen
22
73,3
Nem
8
26,7
Összesen
30
100,0
56
6. táblázat: Munkahellyel rendelkező válaszadók előfordulása és aránya a végzett diákok körében N % Teljes állás (napi 8 óra)
22 75,9
Részállás (kevesebb, mint napi 8 óra) 5 17,3 Munkanélküli/állást keres
2 6,8
Összes válaszadó
29 100,0
NT/NV
1
Összesen
30
7. táblázat: Munkakör jelleg szerinti előfordulása és aránya a munkahellyel rendelkező végzett diákok körében N % Fizikai munka (beosztott)
3 10,7
Szellemi munka (beosztott)
23 82,1
Szellemi munka (önálló, vállalkozó) 1 3,6 Felsővezető
1 3,6
Összesen
28 100,0
8. táblázat: Munkahely szektor szerinti előfordulása és aránya a munkahellyel rendelkező végzett diákok körében N % Valid % versenyszféra 3 10,0 10,7 állami szféra 16 53,3 57,1 nonprofit szféra 7 23,3 25,0 egyéb, éspedig 2 6,7 Összesen
7,1
28 93,3 100,0
57
9. táblázat: A felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtti lakóhely megyénkénti előfordulása és aránya a jelenlegi és végzett diákok körében Jelenlegi diákok N Budapest
% Valid N %
%
6 12,0 13,3 3 10,0
Pest megye
1
2,0
2,2 1
3,3
Bács-Kiskun megye
2
4,0
4,4 2
6,7
Baranya megye
4
8,0
8,9 6 20,0
Békés megye
2
4,0
4,4 1
Borsod megye
12 24,0 26,7 4 13,3
3,3
Csongrád megye
2
4,0
Fejér megye
0
0
0
2
6,7
Győr-Sopron megye
0
0
0
0
0
Hajdú-Bihar megye
0
0
0
1
3,3
Heves megye
0
0
0
2
6,7
Szolnok megye
2
4,0
4,4 0
0
Komárom megye
3
6,0
6,7 0
0
Somogy megye
2
4,0
4,4 2
6,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5 10,0 11,1 2
6,7
4,4 1
3,3
Tolna megye
2
4,0
Vas megye
0
0
0
0
0
Veszprém megye
0
0
0
0
0
Zala megye
2
4,0
4,4 0
0
Összesen 59
59
Végzettek
4,4 3 10,0
45 90,0 100,0 30 100,0
Missing
5 10,0
0
0
Összesen
50 100,0
30 100,0
Az öt darab próbakérdőív során nem lett lekérdezve.
58
10. táblázat: A felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtti lakóhely településtípusonkénti előfordulása és aránya a jelenlegi és végzett diákok körében Jelenlegi diákok
Végzettek
N
%
Valid %
N
%
főváros
6
12,0
13,3
3
10,0
megyei jogú város
6
12,0
13,3
11
36,7
város
15
30,0
33,3
6
20,0
község
10
20,0
22,2
2
6,7
falu
8
16,0
17,8
8
26,7
tanya
0
0
0
0
0
Összesen
45
90,0
100,0
Missing
5
10,0
Összesen
50 100,0
30 100,0 0
0
30 100,0
11. táblázat: A „Jelenleg abban a megyében él, amelyben felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? kérdésre adott válaszok előfordulása és aránya végezett diákok körében N
%
Igen
11
36,7
Nem
19
63,3
Összesen 30 100,0 12. táblázat: Jelenleg azon a településen él, amelyen felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? kérdésre adott válaszok előfordulása és aránya a végezett diákok körében N
%
Igen
11
36,7
Nem
19
63,3
Összesen
30
100,0
59
13. táblázat: A válaszadóval együtt közös háztartásban (közös kasszán) élők számának előfordulása és aránya a jelenlegi és végzett diákok körében Jelenlegi diákok Végzettek N
%
N
%
Csak egyedül élek
2
4,0
9
30,0
2-en élünk
5
10,0
8
26,7
3-an élünk
11
22,0
6
20,0
4-en élünk
12
24,0
5
16,7
5-en élünk
13
26,0
2
6,7
6-an élünk
3
6,0
0
0
7-en élünk
4
8,0
0
0
8-en élünk
0
0
0
0
Több mint 8-an élünk
0
0
0
0
Összesen
50
100,0
30 100,0
14. táblázat: A válaszadóval felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt együtt, közös háztartásban (közös kasszán) élők száma a végzett diákok körében N
%
Csak egyedül éltem
4
13,3
2-en éltünk
2
6,7
3-an éltünk
5
16,7
4-en éltünk
9
30,0
5-en éltünk
3
10,0
6-an éltünk
4
13,3
7-en éltünk
2
6,7
8-an éltünk
0
0
több mint 8-an éltünk
1
3,3
Összesen
30 100,0
60
15. táblázat: Családi állapot jellege a jelenlegi és végzett diákok körében Jelenlegi diákok Végzettek N
%
N
%
Házas
2
4,0
3
10,0
Elvált
0
0
0
0
Hajadon, nőtlen
42
84,0
14
46,7
Özvegy
0
0
1
3,3
Élettársával él együtt
6
12,0
12
40,0
Összesen
50
100,0
30 100,0
16. táblázat: Szülők iskolai végzettsége a jelenlegi és végzett diákok körében Édesapa/nevelőapa
Édesanya/nevelőanya
Jelenlegi diákok
Végzettek
Jelenlegi diákok
Végzettek
N
%
N
%
N
%
N
%
kevesebb, mint 8 általános
6
13,0
0
0,0
6
12,5
7
25,9
8 általános (régen: 4 polgári, vagy 4 gimnázium,)
16
34,8
13
52,0
20
41,7
12
44,4
szakmunkásképző (szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány)
17
37,0
6
24,0
12
25,0
3
11,1
szakközépiskolai érettségi
1
2,2
0
0,0
2
4,2
1
3,7
gimnáziumi érettségi
2
4,3
2
8,0
1
2,1
0
0,0
érettségihez kötött (az érettségit követő) szakmunkásképző
1
2,2
0
0,0
0
0,0
0
0,0
érettségihez kötött felsőfokú szakképzettség60
2
4,3
2
8,0
1
2,1
2
7,4
főiskolai diploma
0
0,0
2
8,0
4
8,3
0
0,0
egyetemi diploma
1
2,2
0
0,0
2
4,2
2
7,4
Összesen
46
100
25
100
48
100,0
27
100,0
60
Technikum, olyan felsőfokú tanfolyamok, amelyek felsőfokú szakképzést adnak, de diplomát nem.
61
16. táblázat: A jelenlegi és végzett diákok jövedelmi helyzete (1-től 10-ig terjedő skála, ahol 1 a nagyon szegény, 10 a nagyon gazdag választ jelöli) Jelenlegi diákok
Végzettek
N
%
N
%
1
1
2,0
0
0
2
5
10,0
1
3,3
3
18
36,0
4
13,3
4
17
34,0
6
20,0
5
6
12,0
14
46,7
6
1
2,0
4
13,3
7
0
0
1
3,3
8
0
0
0
0
NT/NV
2
4,0
0
0
Összese n
50
100,0
30
100,0
18. táblázat: A gyerekkorban a válaszadók tanulmányait támogatók előfordulása és aránya a jelenlegi és végzett diákok körében Jelenlegi diákok Végzettek N
%
N
%
Támogatták
45
90,0
26
86,7
Nem támogatták
5
10,0
4
13,3
Összesen
50
100,0
30 100,0
19. táblázat:Világos volt-e előzetesen, hogy mit kínál a program? kérdésre adott válaszok előfordulása és aránya a jelenlegi és végzett diákok körében Jelenlegi diákok
Végzettek
N
%
N
%
Igen
27
54,0
23
76,7
Nem
23
46,0
7
23,3
Összese n
50
100,0
30
100,0
62
20. táblázat: A felvételi rendszer értékelése a jelenlegi diákok körében N
%
Valid %
Nehéz volt
3
6,0
7,7
Inkább nehéz volt
13
26,0
33,3
Inkább könnyű volt 14
28,0
35,9
Könnyű volt
9
18,0
23,1
Összesen
39
78,0
100,0
NT/NV
11
22,0
Összesen
50 100,0
21. táblázat: Az Alapítvánnyal előre megállapodott feladatokat nem, vagy nem teljes mértékben teljesítetők előfordulása és aránya a jelenlegi és végezett diákok körében Jelenlegi diákok Végzettek N
%
N
%
Igen
14
28,0
16
53,3
Nem
36
72,0
13
43,3
NT/NV
0
0
1
3,3
Összesen
50
100,0
30 100,0
22. táblázat: A Romaversitas programjának a válaszadók számára legfontosabb elemei a végzett diákok körében 63
1. legfontosabb
2 legfontosabb
3. legfontosabb
N
%
N
%
N
%
egy adott szeminárium
2
6,7
6
20,0
3
10,0
identitás erősítés
1
3,3
0
0
0
0
közösség
2
6,7
0
0
3
10,0
külföldi tanulmányút
1
3,3
0
0
0
0
mentor
1
3,3
2
6,7
2
6,7
nyelvtanulás
10
33,3
4
13,3
9
30,0
ösztöndíj
5
16,7
6
20,0
4
13,3
szabadegyetem
5
16,7
6
20,0
3
10
tutor
3
10,0
2
6,7
0
0
informatika
0
0
2
6,7
1
3,3
Közösségi programok
0
0
1
3,3
0
0
Diákcsere program
0
0
0
0
1
3,3
tankönyvtámogatás
0
0
0
0
2
6,7
Nem adott választ
0
0
1
3,3
2
6,7
Összesen
30
100,0
30
100,0
30
100,0
23. táblázat: Az Alapítvány munkáját támogatók előfordulása és aránya a végzett diákok körében N
%
Igen
17
56,7
Nem
13
43,3
Összese n
30
100,0
64
13. ábra: A Romaversitas különböző támogatási formáinak értékelése során kapott átlagértékek a jelenlegi diákok körében (1-től 5-ig terjedő skálán értékelték, ahol 1=nem elégedett, 5=nagyon elégedett jelentették) 4
4,5
Pszichológussal való egyéni találkozás
5
4,5
Egyéni pályázatok keresése, pályázatok írása d
4,9
Felvettem az Alapítvány közvetítésével, krízishelyzetben lévő diákok számára kamatmentesen nyújtott átmeneti segélyt, támogatást
5
Életviteli tanácsadás
4,9
14. ábra: Az Alapítvány tervezett támogatásának jellege a jelenlegi diákok körében 0
20
40
pénzadománnyal
60
80
100
53,1
részt veszek a Romaversitas képzési programjain személyesen találkozom a diákokkal, bátorítom, segítem őket a Romaversitas munkáiban részt veszek ahol csak lehet, mesélek a munkájukról, reklámozom őket egyéb, éspedig:….
63,3 77,6 59,2 89,8 4,1
15. ábra: Az Alapítvány támogatásának jellege a szervezetet segítő végzett diákok körében 0
pénzadománnyal részt veszek a Romaversitas képzési programjain személyesen találkozom a diákokkal, bátorítom, segítem őket a Romaversitas munkáiban részt veszek ahol csak lehet, mesélek a munkájukról, reklámozom őket egyéb, éspedig:….
20
40
60
80
100
13,3 16,7 23,3 20 46,7 10
65
3. Melléklet: Kutatási segédanyagok KÉRDŐÍV: JELENLEGI DIÁKOK Kérdőív sorszáma: A kérdezés dátuma: 2010. Kérdezés kezdete: óra
perc
Kérdezés befejezése: óra
perc
A kérdező kódja:
BEMUTATKOZÁS – A KUTATÁS ISMERTETÉSE Jó napot kívánok, ……. vagyok, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa/kutatója. Elöljáróban szeretnék néhány szót mondani a szervezetünkről: a Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereinkkel való szoros együttműködésben hozzá kívánunk járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, a felelős társadalmi befektetések létrejöttéhez. Jelen kutatásban a Romaversitas Alapítvány oktatással, roma integrációs törekvéseivel kapcsolatos tevékenységét kívánjuk feltérképezni. A hatásvizsgálati kutatást a Roma Education Fund megbízásából végezzük. A kutatásban való részvétel névtelen, a válaszolók személyes adatait nem párosítjuk össze a válaszokkal. Az eredményeket csak összesített formában mutatjuk be, ezek a beszámolók semmiféle egyénre visszavezethető adatot nem tartalmaznak. A kutatásban való részvétel önkéntes. A kérdezés folyamán is bármikor jelezheti, ha egy kérdésre nem kíván válaszolni. Nekünk azonban nagyon fontos, hogy minél több kérdésben megismerjük az Ön válaszait is. A kérdezés kb. fél órát tart. Köszönjük szépen, hogy a kérdőív kiöltése által segíti munkánkat.
66
I. SZOCIODEMOGRÁFIAI ADATOK SD1. Az adatközlő neme (KÉRDEZŐBIZTOS: NE KÉRDEZD, CSAK JELÖLD!) 1. férfi 2. nő
SD2. Megmondaná, kérem, hogy melyik évben született? (KÉRDEZŐBIZTOS: TELJES ÉVSZÁMOT RÖGZÍTS!) -ben születtem
SD3. Megmondaná, kérem, hogy jelenleg milyen iskolai képzésben részesül? Ha több iskolának is a tagja, akkor intézményenként válaszoljon! (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1. főiskola 2. egyetem
SD4. Melyik felsőoktatási intézményben, milyen szakon, milyen évfolyamon (BA-MA, évfolyam száma), milyen képzésben (nappali, esti, táv, levelező) tanul? I. 1. iskola neve: …………………………….. 2. szak neve:……………………………… 3. évfolyam:………………………………… 4. képzés:…………………………………..
II. 1. iskola neve: …………………………….. 2. szak neve:……………………………… 3. évfolyam:………………………………… 4. képzés:…………………………………..
SD5. Melyik megyében élt felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? (KÉRDEZŐBIZTOS: NE OLVASD FEL, CSAK ÍRD BE A KÓDKOCKÁBA A MEGYE KÓDJÁT!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Budapest (mint külön közigazgatási egység /Budapesten lakók ezt jelöljék/) Pest megye Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Szolnok megye Komárom megye Nógrád megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye
20. Zala megye
67
SD6. Milyen típusú településen élt felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD BE A KÓDKOCKÁBA A VÁLASZ KÓDJÁT!) 1.
főváros
2. 3. 4. 5. 6.
megyei jogú város város község falu tanya
SD7. Megmondaná, kérem, hogy mi az Ön családi állapota? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. 2. 3. 4. 5.
házas elvált hajadon, nőtlen özvegy élettársával él együtt
SD8. Kérem, mondja meg, hányan élnek Önök közös háztartásban (közös kasszán) Önt is beleszámítva? (KÉRDEZŐBIZTOS: MIELŐTT AZ ADATKÖZLŐ VÁLASZOLNA, MONDD EL AZ INFO-T! NE OLVASD FEL, CSAK ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!)
INFO! KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: HA ALAPVETŐEN A CSALÁDJÁVAL ÉL, DE AZ OKTATÁSA MIATT JELENLEG KOLLÉGISTA, VAGY ALBÉRLETES, AKKOR A CSALÁDJA HÁZTARTÁSÁBAN ÉLŐ ÖSSZES SZEMÉLYT VEGYE ALAPUL! HA MÁR ELKÖLTÖZÖTT OTTHONRÓL, ÉS PL. A BARÁTJÁVAL/BARÁTNŐJÉVEL, VAGY EGYEDÜL LAKIK, AKKOR A MEGVÁLTOZOTT LAKHATÁSI KÖRÜLMÉNYEK A VISZONYÍTÁSI ALAP!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
csak egyedül élek 2-en élünk 3-an élünk 4-en élünk 5-en élünk 6-an élünk 7-en élünk 8-an élünk több mint 8-an élünk
68
KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: A SZÜLEIVEL, NEVELŐSZÜLEIVEL KAPCSOLATBAN TESZÜNK FEL KÉRDÉSEKET. A VÁLASZOK SORÁN MINDIG ARRA A SZEMÉLYRE GONDOLJON, AKIVEL EGYÜTT ÉL, ÉS EGY CSALÁDOT ALKOTNAK. AZAZ, HA PL. A SZÜLEI ELVÁLTAK, DE NEVELŐAPA KERÜLT A CSALÁDBA, AKKOR ŐRÁ KELL VONATKOZTATNI AZ ADATOKAT. HASONLÓKÉPPEN AZ ÉDESANYJA ESETÉBEN IS!
SD9. Kérem, mondja meg, hogy a szülei közül az édesapjának, vagy nevelőapjának/ édesanyjának vagy nevelőanyjának mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! ELŐSZÖR AZ ÉDESAPJA/NEVELŐAPJA, KÖVETKEZŐ KÖRBEN ÉDESANYJA/ NEVELŐANYJA ADATAIT ÍRD BE!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
kevesebb, mint 8 általános 8 általános (régen: 4 polgári, vagy 4 gimnázium,) befejezetlen szakmunkásképző befejezett szakmunkásképző (szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány) befejezetlen szakközépiskola szakközépiskolai érettségi befejezetlen gimnázium gimnáziumi érettségi érettségihez kötött (az érettségit követő) szakmunkásképző érettségihez kötött felsőfokú szakképzettség (technikum, olyan felsőfokú tanfolyamok, amelyek felsőfokú szakképzést adnak, de diplomát nem) befejezetlen főiskola főiskolai diploma befejezetlen egyetem egyetemi diploma egyetemi diploma + tudományos fokozat NT/NV
Édesapa/nevelőapa Édesanya/nevelőanya
SD10. A jövedelmi helyzete alapján hová tartozik az Ön családja vagy háztartása? Becslése szerint hogyan helyezné el önmagukat egy egytől tízig terjedő skálán? Az 1-es azt jelenti, hogy nagyon szegény, a tízes pedig azt, hogy nagyon gazdag, a közte lévő osztályzatok jelentik a fokozatokat. (KÉRDEZŐBIZTOS: KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT!) nagyon szegény 1
2
3
4
5
6
7
8
9
nagyon gazdag 10
0 - nem tudja / nem válaszolt
69
II. A PROGRAMMAL SZEMBENI ELŐZETES ELVÁRÁSOK, TANULMÁNYI ELŐÉLET PRE1. Támogatta-e valaki gyerekkorában valahogyan a tanulmányait? 1. 2.
igen TOVÁBB A PRE1.a.-RA nem UGORJON A PRE1.c.-RE
9.
NT/NV UGORJON A PRE2.-RE
PRE1.a. Ki támogatta a tanulmányait? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1. a szülők 2. nagyobb testvér 3. egyéb rokonok 4. valamelyik pedagógus az iskolából 5. egy civil szervezet munkatársa 6. egyéb, éspedig:….. 9.
NT/NV
PRE1.b. Ha TÁMOGATTÁK, miben, hogyan tették azt? Felolvasok Önnek válaszlehetőségeket, kérem, válassza ki a megfelelőt! (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL ÉS TEGYÉL ’X’-ET A VÁLASZ MELLÉ! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ! JEGYEZD A SORRENDET IS, AZAZ KÉRDEZD MEG, HOGY A BEJELÖLT VÁLASZOK KÖZÜL MIK SZÁMÁRA A LEGFONTOSABBAK, RAKJA SORRENDBE!) HA IGEN (1.a.):
sorrend
1. anyagilag mindent megtettek, amit tudtak 2. lelki támasszal, buzdítással 3. az optimális otthoni, megteremtésével
tanulásra
alkalmas
körülmények
4. együtt tanultak velem 5. szigorúan számon kérték, hogy készen legyenek a leckéim 6. egyéb, éspedig….. 9. NT/NV
PRE1.c. Ha NEM TÁMOGATTÁK, miért nem? Felolvasok Önnek válaszlehetőségeket, kérem, válassza ki a megfelelőt! (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL ÉS TEGYÉL ’X’-ET A VÁLASZ MELLÉ! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ! JEGYEZD A SORRENDET IS, AZAZ KÉRDEZD MEG, HOGY A BEJELÖLT VÁLASZOK KÖZÜL MIK SZÁMÁRA A LEGFONTOSABBAK, RAKJA SORRENDBE!) HA NEM (1.b.):
sorrend
1. nem támogattak, mert nem értek rá foglalkozni velünk 2. nem támogattak, mert általában a szüleim a pénzkereséssel/munkával voltak elfoglalva 3. nem támogattak, mivel a családban senki nem tanult, nem volt fontos szempont az iskola 4. nem támogattak, mert szerintük egy 14 éves korú gyereknek már dolgozni kell
70
5. nem támogattak, mert szerintük az életben a munkával többre jut az ember, mint a tanulással 6. egyéb, éspedig……………… 9. NT/NV
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
PRE2. Korábban, a főiskola/egyetem előtt vett-e már részt bármilyen romákat segítő oktatási, kulturális, utazási, nyelvi stb. programban? 1. igen TOVÁBB A PRE3-RA 2. nem UGORJON A PRE4-RE 9. NT/NV UGORJON A PRE4-RE
PRE3. Ha IGEN, milyen programokban vett már eddig részt? Pár szóban összefoglalná az egyes programok lényegét? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ EMLÍTÉSEKET!)
1
Program neve ………………….
Rövid leírása ………………………………..
2
………………….
……………………………….
3
…………………
……………………………….
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
PRE4. Honnan értesült először a Romaversitas ösztöndíj programjáról? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 99.
a CKÖ-n keresztül az írott és az elektronikus sajtóban más civil szervezetek elutasított pályázói között kaptam értesítést az ETR-en keresztül baráton, ismerősön keresztül roma témájú internetes portálon láttam a felhívást az iskola tanulmányi osztályán keresztül rokonon keresztül egyéb, éspedig:…… NT/NV
PRE5. Világos volt-e előzetesen, hogy mit kínál a program? 1. 2.
igen UGRÁS A PRE6-RA nem TOVÁBB A PRE5.a.-RA
9.
NT/NV TOVÁBB A PRE5.a.-RA
71
PRE5.a. Ha NEM, akkor miben volt bizonytalan, mi nem volt világos? Mivel kapcsolatban voltak kérdései? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ ELHANGZOTTAKAT!) ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. PRE6. Miért vágott bele? Mit várt az elején, az induláskor ettől a programtól? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZOK KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1. nem volt semmi különösebb elvárásom EZ A VÁLASZ KIZÁR MINDEN MÁST! 2. egy jó közösséget kerestem 3. szerettem volna az iskolán kívül az ismereteimet szélesíteni 4. a szülők nem tudtak anyagilag támogatni a tanulásomban 5. egy értelmes elfoglaltságot szerettem volna találni 6. egyéb, éspedig:….. 9.
NT/NV EZ A VÁLASZ KIZÁR MINDEN MÁST!
PRE7. Az Alapítvány által központilag szervezett írásbeli felvételin általános tudást, logikát, matematikai és szövegértési alapkompetenciákat vizsgálnak. Milyennek találta a felvételi rendszert? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. nehéz volt TOVÁBB A PRE8-RA 2. inkább nehéz volt TOVÁBB A PRE8-RA 3. inkább könnyű volt UGORJON A PRE9-RE 4. könnyű volt UGORJON A PRE9-RE 9.
NT/NV UGORJON A PRE9-RE
PRE8. Ha nehéz volt/inkább nehéz volt, melyik része volt nehéz? És miért? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ ELHANGZOTTAKAT!)
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
PRE9. Hány hónapja tagja a Romaversitas programnak? (KÉRDEZŐBIZTOS: HÓNAPOT RÖGZÍTS!) hónapja
PRE10. Részt vett, vagy vesz-e más, romáknak szóló ösztöndíj programban? 1. igen TOVÁBB A PRE11-RE 2. nem UGORJON A PRG1-RE 9. NT/NV UGORJON A PRG1-RE
PRE11. A következőkben ösztöndíj programok neveit olvasom fel. Ezek közül milyen programokban vett vagy vesz részt? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZOK KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1. FROKK (Romano Kher) 2. MACIKA 3.
„Roma Oktatási Alap: The Roma Memorial University Scolarship” Programja
72
4. Magyar Nemzeti Bank ösztöndíjprogramja 5. „Expressz” roma ösztöndíj program 6. egyéb, éspedig:….. 7. egyéb, éspedig…… 9.
NT/NV
III. A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE PRG1. A felsőoktatási tanulmányai mellett belefértek-e az idejébe az Alapítvány által nyújtott programok? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. Nem fér bele egyáltalán, sokat hiányzom a Romaversitas programokról 2. Alig fér bele, nehezen tudom összeegyeztetni a kettőt 3. Bizonyos időszakokban belefér, de bizonyos időszakokban nehezen tudom összeegyeztetni 4. Belefér, de már semmi másra nem marad időm 5. Belefér, és még elegendő időm maradt minden másra is 9.
NT/NV
KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: A KÖVETKEZŐKBEN ÁLTALÁBAN A ROMAVERSITAS ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKRÓL, MAJD A ’SZABADEGYETEM’ PROGRAMJAIRÓL, VÉGÜL AZ ’ALAPÍTVÁNY EGYÉB TÁMOGATÁSI’ FORMÁIRÓL SZERETNÉK KÉRDEZNI! KÉREM, A VÁLASZADÁS SORÁN KIZÁRÓLAG CSAK AZOKRA A SZOLGÁLTATÁSOKRA GONDOLJON, ÉS CSAK AZOKRA VONATKOZÓ ADATOKAT KÖZÖLJÖN, AMIBEN SZEMÉLYESEN RÉSZT VETT! MINDEN ESETBEN FELOLVASOK EGY-EGY PROGRAMELEMET, ÉS ARRA KÉREM, HOGY ELŐSZÖR AZT VÁLASZOLJA MEG, HOGY RÉSZT VETT-E AZ ADOTT PROGRAMBAN. KÉREM IGENNEL VAGY NEMMEL VÁLASZOLJON MINDEGYIK KÉRDÉSNÉL! EZT KÖVETŐEN PEDIG KÉREM, HOGY ÖTÖS SKÁLÁN ÉRTÉKELJE AZ EGYES SZOLGÁLTATÁSOKAT ASZERINT, HOGY MENNYIRE TETSZETT, MENNIYRE VOLT ELÉGEDETT A SZOLGÁLTATÁSSAL. ADJON 1-EST, HA EGYÁLTALÁN NEM TETSZETT ÉS 5-ÖST, HA NAGYON TETSZETT.
PRG2.
A
Romaversitas
mely
szolgáltatási
formáiban
vesz
részt/használja?
(KÉRDEZŐBIZTOS: EZ EGYES SOROKON ÍRD BE, HOGY MIN VETT RÉSZT, ÉS KÉRD MEG, HOGY ÉRTÉKELJEN IS! KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT! SORONKÉNT CSAK EGY OSZTÁLYZAT ADHATÓ! HA A VÁLASZ: NT/NV, AKKOR NEM KELL OSZTÁLYOZNIA!) Részt vett-e? Használja-e?
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
ösztöndíj nyelvoktatás tankönyvtámogatás egyéni fejlesztés: felkészítő tanár egyéni fejlesztés: tutor egyéni fejlesztés: mentor csoportos oktatás: szabadegyetem egyéb, éspedig…….. egyéb, éspedig………
igen
nem
1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2
Nem tudja, hogy részt vett-e NT/NV 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Osztályzat 1-5 között
73
PRG3. A szabadegyetemi oktatás keretében mely szolgáltatási formákban vett részt? (KÉRDEZŐBIZTOS: EZ EGYES SOROKON ÍRD BE, HOGY MIN VETT RÉSZT, ÉS KÉRD MEG, HOGY ÉRTÉKELJEN IS! KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT! SORONKÉNT CSAK EGY OSZTÁLYZAT ADHATÓ! HA A VÁLASZ: NT/NV, AKKOR NEM KELL OSZTÁLYOZNIA!) Részt vett-e? igen
nem
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Nem tudja, hogy részt vett-e 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
13. egyéb, éspedig:……….
1
2
0
14. egyéb, éspedig: ……….
1
2
0
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
roma társadalomtörténet drámapedagógia önéletrajzírás hagyományok, modernitás, szokások prezentációs technikák EU-s ismeretek a roma polgárjogi mozgalmak története kvalitatív módszertan közoktatási szegregáció alternatív pedagógia sajtófogyasztási alapismeretek a British Council trénerei által kifejezetten Navigátor képzés
Osztályzat 1-5 között
PRG4. Milyen egyéb támogatási formákat vett igénybe? (KÉRDEZŐBIZTOS: EZ EGYES SOROKON ÍRD BE, HOGY MIN VETT RÉSZT, ÉS KÉRD MEG, HOGY ÉRTÉKELJEN IS! KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT! SORONKÉNT CSAK EGY OSZTÁLYZAT ADHATÓ! HA A VÁLASZ: NT/NV, AKKOR NEM KELL OSZTÁLYOZNIA!) Részt vett-e?
1. 2.
3. 4.
5. 6. 7. 8.
pszichológussal való egyéni találkozás egyéni pályázatok keresése, pályázatok írása (pl.: zenészek számára fellépést biztosító események, lehetőségek keresése; külföldi tanulmányutak keresése, stb.) segítség az Alapítvány által ajánlott munkákban felvettem az Alapítvány közvetítésével, krízishelyzetben lévő diákok számára kamatmentesen nyújtott átmeneti segélyt, támogatást életviteli tanácsadás tankönyvtámogatás egyéb, éspedig:………. egyéb, éspedig:………..
igen
nem
1 1
2 2
Nem tudja, hogy részt vett-e 0 0
1 1
2 2
0 0
1
2
0
1 1
2 2
0 0
Osztályzat 1-5 között
PRG5. Előfordult-e Önnel, hogy az Alapítvánnyal előre megállapodott feladatokat nem, vagy nem teljes mértékben teljesítette? 1. 2.
igen TOVÁBB A PRG6-RA nem UGORJON AZ AFT1-RE
9.
NT/NV UGORJON AZ AFT1-RE
PRG6. Ilyen esetben milyen következmények merültek fel? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ ELHANGZOTTAKAT!)
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 74
IV. A PROGRAM HATÁSA AFT1. A Romaversitas-tól a program során, a következő elvárások közül megfogalmazódott-e valamelyik Önnel szemben? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL EGYBEN A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1. Minden erőnkkel majd a cigányságért harcoljunk 2. Elvégezzük az iskolát 3. A szakmánkon belül jók legyünk 4. A saját területükön dolgozva öregbítsük az Alapítvány hírnevét 5. A roma elit megteremtésén fáradozzunk 6. Magabiztos, öntudatos romák legyünk 7. Váljunk polgárjogi aktivistává 8. Egyéb, éspedig………………… 9.
NT/NV
KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLÍTÁSOKAT OLVASOK MAJD FEL. ARRA VAGYOK KÍVÁNCSI, HOGY MELYIK ÁLLÍTÁSSAL ÉRT ÖN EGYET ÉS MILYEN MÉRTÉKBEN?
AFT2. Milyen segítséget, pluszt adott a Romaversitas a személyes életében? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT! SORONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) Egyáltalán nem értek egyet
Nem értek egyet
1
2
3
1
2
1
Az egyetemi tanulmányok sikeres 1 végzésében nagy szerepe van a Romaversitasnak. A szabadegyetem és más képzési 2 formák segítségével a lehető legjobb szakmai tudásom épül fel. A tanulásom hatékonysága sokat 3 fejlődött az Alapítványnak köszönhetően. Sok új barátra tettem szert a 4 Romaversitas-nál. A roma értelmiségivé válás 5 konfliktusainak feldolgozásában sokat segít a Romaversitas. A jövőbeli karrierem szempontjából 6 fontos kapcsolatokra, ismeretségekre teszek szert a Romaversitasnál. A roma identitás megerősítésére, 7 illetve büszke vállalására az Alapítvány világított rá. A saját elképzeléseim, vágyaim 8 megvalósításában segít az Alapítvány.
Nagyon egyetértek
nem tudja/nem válaszolt
4
5
0
3
4
5
0
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
isEgyetértek is
AFT3. Ha végzett diák lesz, kívánja-e támogatni majd az alapítvány munkáját? 1. igen TOVÁBB AZ AFT4-RE 2. nem UGORJON AZ AFT5-RE 9.
NT/NV UGORJON AZ AFT5-RE
75
AFT4. Ha IGEN, elgondolkozott-e már azon, hogy milyen módon tudná leginkább támogatni a Romaversitas munkáját? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1. pénzadománnyal 2. részt veszek a Romaversitas képzési programjain 3. személyesen találkozom a diákokkal, bátorítom, segítem őket 4. a Romaversitas munkáiban részt veszek 5. ahol csak lehet, mesélek a munkájukról, reklámozom őket 6. egyéb, éspedig:…. 9.
NT/NV
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
AFT5. Ajánlaná-e másnak a programot? 1. igen 2. nem 9.
NT/NV
AFT6. Hogyan képzeli el a saját jövőjét? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1.
Szeretnék a diploma után elhelyezkedni, dolgozni a szakmámban
2.
Szeretnék tovább tanulni még, s újabb diplomát, vagy tudományos fokozatot szerezni
3.
Egy alapítványnál dolgoznék, és minél több dolgot megtenni a romákért
4.
Szeretnék politikai pályára lépni, és politikusként küzdeni a hazai romák ügyéért
5.
Külföldre szeretnék menni, és ott szeretnék letelepedni
6.
Nincs még kiforrott tervem, majd valahogy alakulnak a dolgok
7.
Egyéb, éspedig….
9. NT/NV
Köszönjük, hogy válaszaival segítette a ROMAVERSITAS tevékenységének jobb megismerését! Az adatokat az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezeljük, személyes adatait harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk ki! Ha bármilyen kérdése, észrevétele vagy véleménye van, kérem forduljon hozzánk bizalommal az
[email protected] email címen!
Egy kérdést még tegyél fel: Érdekelné-e egy fókuszcsoportos beszélgetés a Romaversitasról az elkövetkező hetekben. Ha igen, kérd el az email címét és telefonszámát. (ZÁRD LE A KUTATÁST ÉS KÖSZÖNJ EL!)
76
KÉRDŐÍV: VÉGZETT DIÁKOK
Kérdőív sorszáma: A kérdezés dátuma: 2010. Kérdezés kezdete: óra
perc
Kérdezés befejezése: óra
perc
A kérdező kódja:
BEMUTATKOZÁS – A KUTATÁS ISMERTETÉSE Jó napot kívánok, ……. vagyok, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa/kutatója. Elöljáróban szeretnék néhány szót mondani a szervezetünkről: a Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereinkkel való szoros együttműködésben hozzá kívánunk járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, a felelős társadalmi befektetések létrejöttéhez. Jelen kutatásban a Romaversitas Alapítvány oktatással, roma integrációs törekvéseivel kapcsolatos tevékenységét kívánjuk feltérképezni. A hatásvizsgálati kutatást a Roma Education Fund megbízásából végezzük. A kutatásban való részvétel névtelen, a válaszolók személyes adatait nem párosítjuk össze a válaszokkal. Az eredményeket csak összesített formában mutatjuk be, ezek a beszámolók semmiféle egyénre visszavezethető adatot nem tartalmaznak. A kutatásban való részvétel önkéntes. A kérdezés folyamán is bármikor jelezheti, ha egy kérdésre nem kíván válaszolni. Nekünk azonban nagyon fontos, hogy minél több kérdésben megismerjük az Ön válaszait is. A kérdezés kb. fél órát tart. Köszönjük szépen, hogy a kérdőív kiöltése által segíti munkánkat.
77
I. SZOCIODEMOGRÁFIAI ADATOK SD2. Az adatközlő neme (KÉRDEZŐBIZTOS: NE KÉRDEZD, CSAK JELÖLD!) 3. férfi 4. nő
SD2. Megmondaná, kérem, hogy melyik évben született? (KÉRDEZŐBIZTOS: TELJES ÉVSZÁMOT RÖGZÍTS!) -ben születtem
SD3. Megmondaná, kérem, hogy milyen iskolai képzésben részesült? Ha több iskolának is a tagja volt, akkor intézményenként válaszoljon! (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 3. főiskola 4. egyetem
SD4. Melyik felsőoktatási intézményben, milyen szakon, milyen képzésben (nappali, esti, táv, levelező) tanult? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD LE AZ INTÉZMÉNY PONTOS NEVÉT!) I. 1. iskola neve: …………………………….. 2. szak neve:……………………………… 3. képzés:…………………………………..
II. 1. iskola neve: …………………………….. 2. szak neve:……………………………… 3. képzés:…………………………………..
SD5. Egyetemi, főiskolai tanulmányait sikerrel elvégezte? 3. 4.
igen UGRÁS A SD6.-RA nem TOVÁBB A SD5a.-RA
9.
NT/NV TOVÁBB A SD6.-RA
SD5a. Ha nem végezte el, miért nem?
(KÉRDEZŐBIZTOS:
JEGYEZD
FEL
AZ
ELHANGZOTTAKAT!) ……………………………………………………………………………………………………………………
SD6. Dolgozik-e? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Teljes állás (napi 8 óra) Részállás (kevesebb, mint napi 8 óra) Munkanélküli/állást keres Háztartásbeli Diák/tanuló Gyed/Gyes
9. NT/NV HA DOLGOZIK TOVÁBB A SD6.a-RA HA NEM DOLGOZIK UGRÁS A SD7.-RE
78
SD6a. Milyen munkakörben dolgozik? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Fizikai munka (beosztott) Fizikai munka (önálló, vállalkozó) Szellemi munka (beosztott) Szellemi munka (önálló, vállalkozó) Középvezető Felsővezető
9.
NT/NV
SD6b. Milyen szektorban dolgozik? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. 2. 3. 4.
versenyszféra állami szféra nonprofit szféra egyéb, éspedig…………………………………
9.
NT/NV
SD6c. A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLÍTÁSOKAT OLVASOK MAJD FEL. ARRA VAGYOK KÍVÁNCSI, HOGY MELYIK ÁLLÍTÁSSAL ÉRT ÖN EGYET (AZ 1-ES SORSZÁM AZ EGYÁLTALÁN EGYET NEM ÉRTÉST, AZ 5-ÖS A NAGYON EGYETÉRTÉST FEJEZI KI)? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT! SORONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!)
Tudásomnak és 1 felkészültségemnek megfelelő munkát végzek. Munkám illeszkedik a karrier 2 elképzelésemhez. Azért a munkáért, amit 3 végzek, megfelelő jövedelmet kapok. Úgy érzem, hasznos munkát 4 végzek a munkahelyemen.. Munkám fontos, azt elismerik 5 a munkahelyemen.
Egyáltalán nem értek egyet
Nem értek egyet
1
2
3
1
2
1
Nagyon egyetértek
nem tudja/nem válaszolt
4
5
0
3
4
5
0
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
isEgyetértek is
79
SD7. Melyik megyében élt felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? (KÉRDEZŐBIZTOS: NE OLVASD FEL, CSAK ÍRD BE A KÓDKOCKÁBA A MEGYE KÓDJÁT!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Budapest (mint külön közigazgatási egység /Budapesten lakók ezt jelöljék/) Pest megye Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Szolnok megye Komárom megye Nógrád megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye
20. Zala megye
SD8. Milyen típusú településen élt felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD BE A KÓDKOCKÁBA A VÁLASZ KÓDJÁT!) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
főváros megyei jogú város város község falu tanya
SD9. Jelenleg abban a megyében él, amelyben felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD BE A KÓDKOCKÁBA A VÁLASZ KÓDJÁT!) 1.
igen
2.
nem
SD10. Jelenleg azon a településen él, amelyen felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD BE A KÓDKOCKÁBA A VÁLASZ KÓDJÁT!) 3.
igen
4.
nem
SD11. Megmondaná, kérem, hogy mi az Ön családi állapota? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! ÍDR BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. házas 2. elvált 3. hajadon, nőtlen 4. özvegy 5. élettársával él együtt
80
SD12. Kérem, mondja meg, jelenleg hányan élnek Önök közös háztartásban (közös kasszán) Önt is beleszámítva? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. csak egyedül élek 2. 2-en élünk 3. 3-an élünk 4. 4-en élünk 5. 5-en élünk 6. 6-an élünk 7. 7-en élünk 8. 8-an élünk 9.
több mint 8-an élünk
SD13. Kérem, mondja meg, felsőoktatási tanulmányai megkezdése előtt hányan éltek Önök közös háztartásban (közös kasszán) Önt is beleszámítva? (KÉRDEZŐBIZTOS: ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. csak egyedül éltem 2. 2-en éltünk 3. 3-an éltünk 4. 4-en éltünk 5. 5-en éltünk 6. 6-an éltünk 7. 7-en éltünk 8. 8-an éltünk 9. több mint 8-an éltünk KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: MOST A SZÜLEIVEL, NEVELŐSZÜLEIVEL KAPCSOLATBAN TESZÜNK FEL KÉRDÉSEKET. A VÁLASZOK SORÁN MINDIG ARRA A SZEMÉLYRE GONDOLJON, AKIVEL EGYÜTT ÉL/EGY CSALÁDOT ALKOTNAK. AZAZ, HA PL. A SZÜLEI ELVÁLTAK, DE NEVELŐAPA KERÜLT A CSALÁDBA, AKKOR ŐRÁ KELL VONATKOZTATNI AZ ADATOKAT. HASONLÓKÉPPEN AZ ÉDESANYJA ESETÉBEN IS!
SD14. Kérem, mondja meg, hogy a szülei közül az édesapjának, vagy nevelőapjának/ édesanyjának vagy nevelőanyjának mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! ELŐSZÖR AZ ÉDESAPJA/NEVELŐAPJA, KÖVETKEZŐ KÖRBEN ÉDESANYJA/ NEVELŐANYJA ADATAIT ÍRD BE!) 1. kevesebb, mint 8 általános 2. 8 általános (régen: 4 polgári, vagy 4 gimnázium,) 3. befejezetlen szakmunkásképző 4. befejezett szakmunkásképző (szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány) 5. befejezetlen szakközépiskola 6. szakközépiskolai érettségi 7. befejezetlen gimnázium 8. gimnáziumi érettségi 9. érettségihez kötött (az érettségit követő) szakmunkásképző 10. érettségihez kötött felsőfokú szakképzettség (technikum, olyan felsőfokú tanfolyamok, amelyek felsőfokú szakképzést adnak, de diplomát nem) 11. befejezetlen főiskola 12. főiskolai diploma 13. befejezetlen egyetem 14. egyetemi diploma 15. egyetemi diploma + tudományos fokozat 16. NT/NV 1. Édesapa/nevelőapa 2. Édesanya/nevelőanya
81
SD15. A jövedelmi helyzete alapján hová tartozik az Ön családja vagy háztartása? Becslése szerint hogyan helyezné el önmagukat egy egytől tízig terjedő skálán? Az 1-es azt jelenti, hogy nagyon szegény, a tízes pedig azt, hogy nagyon gazdag, a közte lévő osztályzatok jelentik a fokozatokat. (KÉRDEZŐBIZTOS: KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT!) nagyon szegény
2
1
3
4
5
6
7
8
9
nagyon gazdag 10
0 - nem tudja / nem válaszolt
II. A PROGRAMMAL SZEMBENI ELŐZETES ELVÁRÁSOK, TANULMÁNYI ELŐÉLET PRE1. Támogatta-e valaki gyerekkorában valahogyan a tanulmányait? 1. 2.
igen TOVÁBB A PRE1.a.-RA nem UGORJON A PRE1.c.-RE
9.
NT/NV UGORJON A PRE2.-RE
PRE1.a. Ki támogatta a tanulmányait? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!)
9.
1.
a szülők
2.
nagyobb testvér
3.
egyéb rokonok
4.
valamelyik pedagógus az iskolából
5.
egy civil szervezet munkatársa
6.
egyéb, éspedig:…..
NT/NV
PRE1.b. Ha TÁMOGATTÁK, miben, hogyan tették azt? Felolvasok Önnek válaszlehetőségeket, kérem, válassza ki a megfelelőt! (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL ÉS TEGYÉL ’X’-ET A VÁLASZ MELLÉ! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ! JEGYEZD A SORRENDET IS, AZAZ KÉRDEZD MEG, HOGY A BEJELÖLT VÁLASZOK KÖZÜL MIK SZÁMÁRA A LEGFONTOSABBAK, RAKJA SORRENDBE!) HA IGEN (1.a.):
sorrend
1. anyagilag mindent megtettek, amit tudtak 2. lelki támasszal, buzdítással 3. az optimális otthoni, megteremtésével
tanulásra
alkalmas
körülmények
4. együtt tanultak velem 5. szigorúan számon kérték, hogy készen legyenek a leckéim 6. egyéb, éspedig………………………… 9. NT/NV
82
PRE1.c. Ha NEM TÁMOGATTÁK, miért nem? Felolvasok Önnek válaszlehetőségeket, kérem, válassza ki a megfelelőt! (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL ÉS TEGYÉL ’X’-ET A VÁLASZ MELLÉ! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ! JEGYEZD A SORRENDET IS, AZAZ KÉRDEZD MEG, HOGY A BEJELÖLT VÁLASZOK KÖZÜL MIK SZÁMÁRA A LEGFONTOSABBAK, RAKJA SORRENDBE!) HA NEM (1.b.):
sorrend
1. nem támogattak, mert nem értek rá foglalkozni velünk 2. nem támogattak, mert általában a szüleim a pénzkereséssel/munkával voltak elfoglalva 3. nem támogattak, mivel a családban senki nem tanult, nem volt fontos szempont az iskola 4. nem támogattak, mert szerintük egy 14 éves korú gyereknek már dolgozni kell 5. nem támogattak, mert szerintük az életben a munkával többre jut az ember, mint a tanulással 6. egyéb, éspedig………………………………….. 9. NT/NV
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
PRE2. Korábban, a főiskola/egyetem előtt vett-e már részt bármilyen romákat segítő oktatási, kulturális, utazási, nyelvi stb. programban? 1. igen TOVÁBB A PRE3-RA 2. nem UGORJON A PRE4-RE
9.
NT/NV UGORJON A PRE4-RE
PRE3. Ha IGEN, milyen programokban vett már eddig részt? Pár szóban összefoglalná az egyes programok lényegét? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ EMLÍTÉSEKET!) Program neve Rövid leírása 1 …………………. ………………………………..
2
………………….
……………………………….
3
…………………
……………………………….
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
PRE4. Honnan értesült először a Romaversitas ösztöndíj programjáról? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. a CKÖ-n keresztül 2. az írott és az elektronikus sajtóban 3. más civil szervezetek elutasított pályázói között kaptam értesítést 4. az ETR-en keresztül 5. baráton, ismerősön keresztül 6. roma témájú internetes portálon láttam a felhívást 7. az iskola tanulmányi osztályán keresztül 8. rokonon keresztül 9. egyéb, éspedig:…… 99. NT/NV
83
PRE5. Világos volt-e előzetesen, hogy mit kínál a program? 1. igen UGRÁS A PRE6-RA 2. nem TOVÁBB A PRE5.a.-RA 9.
NT/NV UGRÁS A PRE6-RA
PRE5.a. Ha NEM, akkor miben volt bizonytalan, mi nem volt világos? Mivel kapcsolatban voltak kérdései? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ ELHANGZOTTAKAT!) ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. PRE6. Miért vágott bele? Mit várt az elején, az induláskor ettől a programtól? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZOK KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1.
nem volt semmi különösebb elvárásom EZ A VÁLASZ KIZÁR MINDEN MÁST!
2.
egy jó közösséget kerestem
3.
szerettem volna az iskolán kívül az ismereteimet szélesíteni
4.
a szülők nem tudtak anyagilag támogatni a tanulásomban
5.
egy értelmes elfoglaltságot szerettem volna találni
6.
egyéb, éspedig:…..
99. NT/NV EZ A VÁLASZ KIZÁR MINDEN MÁST!
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
PRE7. Hány hónapig volt tagja a Romaversitas programnak? (KÉRDEZŐBIZTOS: HÓNAPOT RÖGZÍTS!) hónapja
PRE8. Részt vett-e más, romáknak szóló ösztöndíj programban? 1. igen TOVÁBB A PRE9-RE 2. nem UGORJON A PRG1-RE 9. NT/NV UGORJON A PRG1-RE
PRE9. A következőkben ösztöndíj programok neveit olvasom fel. Ezek közül milyen programokban vett részt? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZOK KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!)
9.
1.
FROKK (Romano Kher)
2.
MACIKA
3.
„Roma Oktatási Alap: The Roma Memorial University Scolarship” Programja
4.
Magyar Nemzeti Bank ösztöndíjprogramja
5.
„Expressz” roma ösztöndíj program
6.
egyéb, éspedig:…..
7.
egyéb, éspedig……
NT/NV
84
III. A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE PRG1. A felsőoktatási tanulmányai mellett belefértek-e az idejébe az Alapítvány által nyújtott programok? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) 1. 2. 3. 4. 5.
Nem fért bele egyáltalán, sokat hiányoztam a Romaversitas programokról Alig fért bele, nehezen tudtam összeegyeztetni a kettőt Bizonyos időszakokban belefért, de bizonyos időszakokban nehezen tudtam összeegyeztetni Belefért, de már semmi másra nem maradt időm Belefért, és még elegendő időm maradt minden másra is
9.
NT/NV
KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: A KÖVETKEZŐKBEN A ROMAVERSITAS ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKRÓL, PROGRAMELEMRŐL SZERETNÉK KÉRDEZNI! KÉREM, A VÁLASZADÁS SORÁN KIZÁRÓLAG CSAK AZOKRA A SZOLGÁLTATÁSOKRA GONDOLJON, ÉS CSAK AZOKRA VONATKOZÓ ADATOKAT KÖZÖLJÖN, AMIKBEN SZEMÉLYESEN RÉSZT VETT!
PRG2. Kérem, sorolja fel a Romaversitas programjának azon elemeit, amelyek az Ön számára a legfontosabbak voltak. Kezdje a legfontosabbal, majd haladjon az egyre kevésbé fontos programelemek felé. (KÉRDEZŐBIZTOS: AZ EGYES SOROKON ÍRD BE AZOKAT A PROGRAMELEMEKET, AMIKEN RÉSZT VETT AZ EMLÍTÉS SORRENDJÉBEN.)
ÍGY A FONTOSSÁG
-
SEGÍTSÉG A KÉRDEZŐBIZTOSNAK: ILYEN PROGRAMELEMEK LEHETNEK PL. TUTOR, MENTOR, SZABADEGYETEM, ÖSZTÖNDÍJ, NYELVTANULÁS, KARRIERTERVEZÉS, ÉLETVITELI TANÁCSADÁS, KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚT, EGYETEMI KLUB, DIÁKCENTRUM, STB.
1…………………………………… 2…………………………………… 3…………………………………… 4…………………………………… 5…………………………………… 6…………………………………… 7………………………………….. 8………………………………….. 9………………………………….. 10…………………………………. PRG3. Előfordult-e Önnel tagsága során, hogy az Alapítvánnyal előre megállapodott feladatokat nem, vagy nem teljes mértékben teljesítette? 1. 2. 9.
igen TOVÁBB A PRG4-RE nem UGORJON AZ AFT1-RE
NT/NV UGORJON AZ AFT1-RE
PRG4. Ilyen esetben milyen következmények merültek fel? (KÉRDEZŐBIZTOS: JEGYEZD FEL AZ ELHANGZOTTAKAT!)
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 85
IV. A PROGRAM HATÁSA AFT1. A Romaversitas-tól a program során, a következő elvárások közül megfogalmazódott-e valamelyik Önnel szemben? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL EGYBEN A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1.
Minden erőnkkel majd a cigányságért harcoljunk
2.
Elvégezzük az iskolát
3.
A szakmánkon belül jók legyünk
4.
A saját területükön dolgozva öregbítsük az Alapítvány hírnevét
5.
A roma elit megteremtésén fáradozzunk
6.
Magabiztos, öntudatos romák legyünk
7.
Váljunk polgárjogi aktivistává
9.
NT/NV
KÖZÖLD A VÁLASZADÓVAL A KÖVETKEZŐT: A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLÍTÁSOKAT OLVASOK MAJD FEL. ARRA VAGYOK KÍVÁNCSI, HOGY MELYIK ÁLLÍTÁSSAL ÉRT ÖN EGYET ÉS MILYEN MÉRTÉKBEN?
AFT2. Milyen segítséget, pluszt adott a Romaversitas a személyes életében? (KÉRDEZŐBIZTOS: EGYENKÉNT OLVASD FEL! KARIKÁZD A MEGFELELŐ VÁLASZT! SORONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ ADHATÓ!) Egyáltalán nem értek egyet
Nem értek egyet
1
2
3
1
2
1
Az egyetemi tanulmányok sikeres végzésében nagy szerepe volt a Romaversitasnak. A szabadegyetem és/vagy más 2 képzési formák segítségével a lehető legjobb szakmai tudásom épült fel. A tanulásom hatékonysága sokat 3 fejlődött az Alapítványnak köszönhetően. Sok új barátra tettem szert a 4 Romaversitas-nál. A roma értelmiségivé válás 5 konfliktusainak feldolgozásában sokat segített a Romaversitas. A jövőbeli karrierem szempontjából 6 fontos kapcsolatokra, ismeretségekre tettem szert a Romaversitas-nál. A roma identitás megerősítésére, 7 illetve büszke vállalására az Alapítvány világított rá. A saját elképzeléseim, vágyaim 8 megvalósításában segített az Alapítvány. A Romaversitas hozzájárult ahhoz, 9 hogy jó munkahelyem legyen. A Romaversitas hozzájárult ahhoz, 10 hogy jó fizetésem legyen. 1
Nagyon egyetértek
nem tudja/nem válaszolt
4
5
0
3
4
5
0
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
isEgyetértek is
AFT3. Végzett diákként támogatja-e az alapítvány munkáját? 3. igen TOVÁBB AZ AFT4-RE 4. nem UGORJON AZ AFT5-RE 9.
NT/NV UGORJON AZ AFT5-RE
86
AFT4. Ha IGEN, milyen módon támogatja a Romaversitas munkáját? (KÉRDEZŐBIZTOS: OLVASD FEL A VÁLASZOKAT! ÍRD BE A VÁLASZ KÓDJÁT! TÖBB VÁLASZ ADHATÓ!) 1.
pénzadománnyal
2.
részt veszek a Romaversitas képzési programjain
3.
személyesen találkozom a diákokkal, bátorítom, segítem őket
4.
a Romaversiatas munkáiban részt veszek
5.
ahol csak lehet, mesélek a munkájukról, reklámozom őket
6.
egyéb, éspedig:….
9.
NT/NV
ISMÉT MINDENKITŐL KÉRDEZD!
AFT5. Ajánlaná-e másnak a programot? 1. 2. 9.
igen nem
NT/NV
Köszönjük, hogy válaszaival segítette a ROMAVERSITAS tevékenységének jobb megismerését! Az adatokat az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezeljük, személyes adatait harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk ki! Ha bármilyen kérdése, észrevétele vagy véleménye van, kérem forduljon hozzánk bizalommal az
[email protected] email címen!
Egy kérdést még tegyél fel: Érdekelné-e egy fókuszcsoportos beszélgetés a Romaversitasról az elkövetkező hetekben. Ha igen, kérd el az email címét és telefonszámát. (ZÁRD LE A KUTATÁST ÉS KÖSZÖNJ EL!)
87
INTERJÚVÁZLAT – JELENLEGI DIÁKOK NÉHÁNY INSTRUKCIÓ A KÉRDEZÉSHEZ Az interjú elején mondd el az alábbiakat:
Jó napot kívánok, ……. vagyok, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa/kutatója. Elöljáróban szeretnék néhány szót mondani a szervezetünkről: a Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereinkkel való szoros együttműködésben hozzá kívánunk járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, a felelős társadalmi befektetések létrejöttéhez.
Jelen kutatásban a Romaversitas Alapítvány oktatással, roma integrációs törekvéseivel kapcsolatos tevékenységét kívánjuk feltérképezni. A hatásvizsgálati kutatást a Roma Education Fund megbízásából végezzük.
A kutatásban való részvétel névtelen, a válaszolók személyes adatait nem párosítjuk össze a válaszokkal. Az eredményeket csak összesített formában mutatjuk be, ezek a beszámolók semmiféle egyénre visszavezethető adatot nem tartalmaznak.
A kutatásban való részvétel önkéntes. A kérdezés folyamán is bármikor jelezheted, ha egy kérdésre nem kívánsz válaszolni. Nekünk azonban nagyon fontos, hogy minél több kérdésben megismerjük a Te válaszaidat is.
A kérdezés kb. egy-másfél órát tart. Először egy interjút készítünk, majd egy kérdőív kitöltésében kérem a segítségedet.
A beszélgetésről hangfelvételt készítek, azonban az elemzés során anonim módon kezeljük az elhangzottakat.
Az interjú során a következőkre figyelj: Az interjúvázlatban szereplő kérdések segédanyagként szolgálnak, nem kell pontosan úgy feltenni a kérdéseket, mindazonáltal arra figyelj, hogy a kérdésnek megfelelő tartalmat próbáld az interjúalanyból „előhalászni”. Próbáld tartani az interjúvázlatban a kérdések sorrendjét. Ha valami nem világos, amit az interjúalany mond, akkor kérdezz rá. Semlegesen viszonyulj az interjúalanyhoz. Hallgasd mondandóját érdeklődően. Figyelj arra, hogy a kérdésre válaszoljon, s ne más témáról kezdjen hosszasan beszélni. Ha másról kezd beszélni, akkor tereld vissza gondolatait a témához, de ne rendreutasítóan.
88
Jelenlegi diákok Személyes infók: 1. Hány éves? Hol lakik? Családjáról meséljen pár szót, kikkel lakik, hány testvére van, mit dolgoznak a szülei, milyen az anyagi helyzetük, stb. 2. Korábban hol tanult? Hogy érezte magát ott? Milyen tanuló volt, voltak problémák az iskolában? 3. Milyen egyetemre jár, milyen szakra, évfolyamra? Miért ezt választotta? Milyen tanulónak tartja magát? Vannak gondok az iskolában? 4. Dolgozik emellett? Miből él meg, mennyire elég a pénze? Romaversitas működés Hogyan került kapcsolatba a Romaversitassal? Mit gondolt róla az elején? Egyéb ösztöndíj-lehetőségeket ismer? Miért döntött úgy, hogy felvételizik? Mit várt a szervezettől? Milyen volt a felvételi procedúra? Mik voltak a nehézségek benne, csinált volna valamit másképp? 9. Milyenek voltak az első élmények/benyomások a Romaversitasnál (pl. gólyatábor)? Mit gondol, be tudott illeszkedni, segítettek ebben? 10. Milyen feladatokat kell teljesíteni a Romaversitas-ban? Milyen kötelezettségei vannak? Mi történik, ha ezeket a feladatok nem teljesítik a hallgatók? 11. Ő milyen programelemeket vesz igénybe (tutor, mentor, pszichológus, külföldi ösztöndíj, stb)? Ezek közül mik segítik őt a legjobban? Melyek azok, amik a többi diák számára fontosak lehetnek? Mik azok a programelemek, amiket feleslegesnek tart, amelyek nehézséget okoznak a számára? 12. Milyen a közösség? Milyen a kapcsolata a többi diákkal? 13. Milyenek a tanárok? Milyen a szakmai színvonal? Hasznos neki, amit tanul, vagy mást tanulna inkább? 14. Milyen a vezetőség? Milyen kapcsolatban van velük? 5. 6. 7. 8.
Romaversitas vélemény: 15. Hogy érzi magát a Romaversitas-ban? Mit jelent számára ez a szervezet? 16. Mik a Romaversitas céljai/miért van szükség egy ilyen intézményre? Sikerül ezeket elérni? Ő mit gondol ezekről, fontos célok? Kellene emellett vagy ehelyett másra fókuszálni? 17. Mik a Romaversitas fő problémái, hiányosságai? Miket változtatna meg? 18. Mik a Romaversitas fő erényei, pozitív értékei, eredményei? 19. Mik a céljai? Ebben mennyire segíti a Romaversitas? Hogyan segíthetné jobban? 20. Jelenleg milyen nehézségek vannak az életében? Ezekben a Romaversitas mennyire tud segíteni? 21. Mit gondol, mennyire fontos az ő életében a Romaversitas? Mi az, ami számára leginkább hasznos? 22. A jövőre nézve milyen konkrét tervei vannak? Milyen kapcsolatban szeretne maradni a Romaversitassal? +1: Érdekelné-e egy fókuszcsoportos beszélgetés a Romaversitasról az elkövetkező hetekben? Ha igen, kérd el az email címét és telefonszámát (ha valamelyik még nincs meg.)
89
INTERJÚVÁZLAT – VOLT DIÁKOK NÉHÁNY INSTRUKCIÓ A KÉRDEZÉSHEZ Az interjú elején mondd el az alábbiakat:
Jó napot kívánok, ……. vagyok, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa/kutatója. Elöljáróban szeretnék néhány szót mondani a szervezetünkről: a Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereinkkel való szoros együttműködésben hozzá kívánunk járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, a felelős társadalmi befektetések létrejöttéhez.
Jelen kutatásban a Romaversitas Alapítvány oktatással, roma integrációs törekvéseivel kapcsolatos tevékenységét kívánjuk feltérképezni. A hatásvizsgálati kutatást a Roma Education Fund megbízásából végezzük.
A kutatásban való részvétel névtelen, a válaszolók személyes adatait nem párosítjuk össze a válaszokkal. Az eredményeket csak összesített formában mutatjuk be, ezek a beszámolók semmiféle egyénre visszavezethető adatot nem tartalmaznak.
A kutatásban való részvétel önkéntes. A kérdezés folyamán is bármikor jelezheti, ha egy kérdésre nem kíván válaszolni. Nekünk azonban nagyon fontos, hogy minél több kérdésben megismerjük az Ön válaszait is.
A kérdezés kb. egy-másfél órát tart. Elsőként egy interjút készítünk, majd egy kérdőív kitöltésében kérjük a segítségét.
A beszélgetésről hangfelvételt készítek, azonban az elemzés során anonim módon kezeljük az elhangzottakat.
Az interjú során a következőkre figyelj: Az interjúvázlatban szereplő kérdések segédanyagként szolgálnak, nem kell pontosan úgy feltenni a kérdéseket, mindazonáltal arra figyelj, hogy a kérdésnek megfelelő tartalmat próbáld az interjúalanyból „előhalászni”. Próbáld tartani az interjúvázlatban a kérdések sorrendjét. Ha valami nem világos, amit az interjúalany mond, akkor kérdezz rá. Semlegesen viszonyulj az interjúalanyhoz. Hallgasd mondandóját érdeklődően. Figyelj arra, hogy a kérdésre válaszoljon, s ne más témáról kezdjen hosszasan beszélni. Ha másról kezd beszélni, akkor tereld vissza gondolatait a témához, de ne rendreutasítóan.
90
Volt diákok: Személyes infók: 1. Hány éves? Hol lakik? Családjáról meséljen pár szót, kikkel lakik, hány testvére van, mit dolgoznak a szülei, milyen az anyagi helyzetük , stb… 2. Korábban hol tanult? Hogy érezte magát ott? Milyen tanuló volt, voltak problémák az iskolában? 3. Milyen egyetemre járt, milyen szakra, évfolyamra? Miért ezt választotta? Sikerült befejezni a tanulmányait? Voltak gondok az iskolában? 4. Jelenleg dolgozik és ha igen, mit? Ezt hogyan találta? Milyen a munka, hogy érzi magát benne? Miből él meg, mennyire elég a pénze? Romaversitas működés: 5. Hogyan került kapcsolatba a Romaversitassal? Mit gondolt róla az elején? 6. Egyéb ösztöndíj-lehetőségeket ismert és kihasznált? 7. Miért döntött úgy, hogy felvételizik? Mit várt a szervezettől? 8. Milyen volt a felvételi procedúra? Mik voltak a nehézségek benne, csinált volna valamit másként? 9. Milyenek voltak az első élmények/benyomások a Romaversitasnál (pl. gólyatábor)? Mit gondol, be tudott illeszkedni, segítettek ebben? 10. Milyen feladatokat kellett teljesíteni a Romaversitas-ban? Milyen kötelezettségei voltak? Mi történt, ha ezeket a feladatok nem teljesítették a hallgatók? 11. Ő milyen programelemeket vett igénybe (tutor, mentor, pszichológus, külföldi ösztöndíj, stb)? Ezek közül mik segítik őt a legjobban? Melyek azok, amik a többi diák számára fontosak lehetnek? Mik azok a programelemek, amiket feleslegesnek tartott, amelyek nehézséget okoztak a számára? 12. Milyen volt a közösség? Milyen volt a kapcsolata a többi diákkal? Tartja még a kapcsolatot diáktársakkal, tanárokkal? 13. Milyenek voltak a tanárok? Milyen volt a szakmai színvonal? Hasznos volt neki, amit tanult, vagy mást tanult volna inkább? 14. Segítette őt a Romaversitas a későbbi elhelyezkedésben? 15. Milyen volt a vezetőség? Milyen kapcsolatban volt/van velük? Romaversitas vélemény: 16. Hogy érezte magát a Romaversitas-ban? Mit jelent számára ez a szervezet? 17. Mik a Romaversitas céljai/miért van szükség egy ilyen intézményre? Sikerül ezeket elérni? Ő mit gondol ezekről, fontos célok? Kellene emellett vagy ehelyett másra fókuszálni? 18. Mik voltak korábban a Romaversitas fő problémái, miket változtatott volna benne? 19. Mit tud, mennyire működik most másképp? Most mi az, amit változtatna benne? Mik jelenleg a fő hiányosságok, problémák? 20. Mik a Romaversitas fő erényei, pozitív értékei, eredményei? Mik voltak ezek korábban? 21. Mik az ő céljai? Ebben mennyire segítette a Romver? Mivel segíthette volna jobban? 22. Mit gondol, mennyire fontos az ő életében a Romver? Mi az, ami a számára leginkább hasznos volt abból, amit számára az alapítvány nyújtott? 23. Jelenleg, mióta nem diák, milyen kapcsolatban van a Romverrel? A jövőben milyen kapcsolatban szeretne lenni a Romverrel? 24. A jövőre nézve milyen konkrét tervei vannak?
+1: Érdekelné-e egy fókuszcsoportos beszélgetés a Romaversitasról az elkövetkező hetekben? Ha igen, kérd el az email címét és telefonszámát (ha valamelyik még nincs meg.)
91
INTERJÚVÁZLAT – MUNKATÁRSAK, SZAKEMBEREK NÉHÁNY INSTRUKCIÓ A KÉRDEZÉSHEZ Az interjú elején mondd el az alábbiakat:
Jó napot kívánok, ……. vagyok, a Kurt Lewin Alapítvány munkatársa/kutatója. Elöljáróban szeretnék néhány szót mondani a szervezetünkről: a Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereinkkel való szoros együttműködésben hozzá kívánunk járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, a felelős társadalmi befektetések létrejöttéhez.
Jelen kutatásban a Romaversitas Alapítvány oktatással, roma integrációs törekvéseivel kapcsolatos tevékenységét kívánjuk feltérképezni. A hatásvizsgálati kutatást a Roma Education Fund megbízásából végezzük.
A kutatásban való részvétel névtelen, a válaszolók személyes adatait nem párosítjuk össze a válaszokkal. Az eredményeket csak összesített formában mutatjuk be, ezek a beszámolók semmiféle egyénre visszavezethető adatot nem tartalmaznak.
A kutatásban való részvétel önkéntes. A kérdezés folyamán is bármikor jelezheti, ha egy kérdésre nem kíván válaszolni. Nekünk azonban nagyon fontos, hogy minél több kérdésben megismerjük az Ön válaszait is.
A kérdezés kb. egy-másfél órát tart.
A beszélgetésről hangfelvételt készítek, azonban az elemzés során anonim módon kezeljük az elhangzottakat.
Az interjú során a következőkre figyelj: Az interjúvázlatban szereplő kérdések segédanyagként szolgálnak, nem kell pontosan úgy feltenni a kérdéseket, mindazonáltal arra figyelj, hogy a kérdésnek megfelelő tartalmat próbáld az interjúalanyból „előhalászni”. Próbáld tartani az interjúvázlatban a kérdések sorrendjét. Ha valami nem világos, amit az interjúalany mond, akkor kérdezz rá. Semlegesen viszonyulj az interjúalanyhoz. Hallgasd mondandóját érdeklődően. Figyelj arra, hogy a kérdésre válaszoljon, s ne más témáról kezdjen hosszasan beszélni. Ha másról kezd beszélni, akkor tereld vissza gondolatait a témához, de ne rendreutasítóan.
92
Munkatársak, tanárok Romaversitas történet/személyes infók: 1. Mit tud arról, hogy hogyan jött létre a Romaversitas Alapítvány? Kinek az ötlete volt, kik kezdték el csinálni és miért? 2. Mik voltak a szervezet céljai a kezdetekben és mik most? 3. Ön hogyan került kapcsolatba a szervezettel? Mit csinált a kezdetekben? Miért érdeklődött a szervezet iránt? 4. Most konkrétan mit csinál a szervezetben? Mióta? Hogyan alakult a Romaversitason belüli élete/karrierje? Miért?A szervezeten kívül mivel foglalkozik, és ezt hogyan tudja összeegyeztetni Romaversitas működés: 5. Pontosan hogyan működik a szervezet, kik dolgoznak benne? Hogyan kell elképzelni a Romaversitas egy évének működését? Ő kikkel áll munkakapcsolatban? 6. Mit gondol, mik a Romaversitas legfontosabb programelemei? Mit gondol, a diákok számára mik a legfontosabb, leghasznosabb programelemek? (pl. előadások, nyelvi képzés, pszihológus, közösség, etc) 7. Mennyiben változott a Romaversitas működése az elmúlt években? A változásokról Önnek mi a véleménye? 8. Mit tud arról, hogy milyen pénzekből, hogyan tartják fenn a szervezetet? Mennyire zökkenőmentes vagy problematikus a pénzügyi helyzet? 9. Milyen kapcsolatokat ápol a szervezet? Milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolata? (pl. állás, külföld (Romaversitas Macedónia, egyetemek, tanárok, egyéb roma szervezetek?) 10. Milyennek tartja a Romaversitas diákjait? Milyen egy átlagos diák? Pl. Milyen szakokról jelentkeznek? Milyen az anyagi helyzetük, vidékiek/városiak? Milyen élményekről számolnak be az egyetemen, hogyan tanulnak? Milyen problémákkal szembesülnek a diákok a mindennapokban? 11. Ön milyen kapcsolatban van a diákokkal? Milyen problémákkal szembesül a diákokkal kapcsolatban? Milyen sikerélmények érik? 12. A bekerült diákoknak milyen követelményeknek kell megfelelnie, milyen rendszerességgel? Mi a nem teljesítés következménye? Önnek mi a szerepe ebben? 13. Az elvárásokat, szakmai programot mi alapján alakították ki? Volt/van igényfelmérés, visszacsatolás? Ön mi alapján dolgozik a diákokkal? 14. Van lemorzsolódás? Miért? 15. A diákok milyen visszajelzéseket adnak a szervezetről? Mennyire segíti ez őket? 16. A volt diákok milyen visszajelzéseket adnak? Mennyire segítette ez őket? Milyen munkákat kapnak? Ott szembesülnek problémákkal? Mennyire járnak vissza? Romaversitas vélemény: 17. Mennyire tartja hatékonynak a szervezetet (akár a magyarországi egészre, akár konkrétan a diákok helyzetére vonatkozóan)? 18. Mik a szervezet legnagyobb problémái, hiányosságai? Milyen nehézségekkel kellett a kezdetekben, a közeli múltban, és jelenleg szembenézni? Számít valamilyen nehézségre a jövőben? 19. Miért éri meg ezt csinálni, miért jó neki? Mitől lesz a hétfőtől péntekig tartó folyamat nem egy "gyár"? Mitől jó érzés neki ezt csinálni? 20. Milyen változtatásokat javasolna? 21. Mik a jövőbeli tervei a szervezettel? +1: Érdekelné-e egy fókuszcsoportos beszélgetés a Romaversitasról az elkövetkező hetekben? Ha igen, kérd el az email címét és telefonszámát (ha valamelyik még nincs meg.)
93
INTERJÚVÁZLAT Életút-interjú - Romaversitas monitoring vizsgálat
Az interjúvázlatban szereplő kérdések segédanyagként szolgálnak, nem kell pontosan úgy feltenni a kérdéseket, mindazonáltal arra figyelj, hogy a kérdésnek megfelelő tartalmat próbáld az interjúalanyból „előhalászni”. Próbáld tartani az interjúvázlatban a kérdések sorrendjét. Ha valami nem világos, amit az interjúalany mond, akkor kérdezz rá. Semlegesen viszonyulj az interjúalanyhoz. Hallgasd mondandóját érdeklődően. Figyelj arra, hogy a kérdésre válaszoljon, s ne más témáról kezdjen hosszasan beszélni. Ha másról kezd beszélni, akkor tereld vissza gondolatait a témához, de ne rendreutasítóan. Pl. a következőt lehet mondani: „Nagyon érdekes amit mondasz, esetleg erre még később visszatérünk, de most kérlek kanyarodjunk vissza az eredeti témához.” A szürke mezőben szereplő szövegek a kérdezőnek szóló technikai megjegyzések. A kisbetűs dőlttel vannak azok a témák, amelyek felé kellene terelni a beszélgetést. A kiskapitális vastag betűs szöveget nem kell felolvasni, azok csupán az egyes témaköröket jelölik, zárójelben pedig az adott témakörre szánt idő szerepel. A sima betűs szövegek a kérdések A sima kövér betűk az átvezető szövegek.
94
A beszélgetésről hangfelvételt készítek, azonban az elemzés során anonim módon kezeljük az elhangzottakat. A kérdezés folyamán bármikor jelezheted, ha egy kérdésre nem kívánsz válaszolni. Azonban nekünk nagyon fontos, hogy minél több válaszodat megismerjük. I. FEJEZETEK AZ INTERJÚALANY ÉLETÉBEN (20P) Gondolj úgy az életedre, mintha egy regény lenne. Ez a regény több fő fejezetből áll és mindegyik fejezetnek van egy címe. Kérlek, minden fejezetnek adj egy címet, illetve írd le tömören, hogy miről szólnak ezek a fő fejezetek, és, hogy hogyan jutsz az egyik fejezetből a másikba. Azaz Te leszel az elbeszélő, és egy rövid összegzést adsz a regényről, fejezetről-fejezetre. Annyi fejezeted lehet, amennyit szeretnél, de azt javasolom, hogy 2 és 5 között legyen a fejezetek száma, tekintettel arra, hogy kb. 20 perc áll rendelkezésre. Szabadon kérdezhetsz, ha valami nem világos. Kb. 20 perc áll rendelkezésre. Az egyes szakaszokkal (fejezetekkel) kapcsolatban a következőkre kellene kitérni:
Milyen volt az életed ekkor? (Hogy érezted magad?) Hány éves voltál? Mit csináltál? Kikkel éltél együtt? Kik voltak a legfontosabb kapcsolataid ekkor? (barát/családtag/tanár stb.) Milyen életkörülmények között, milyen anyagi helyzetben éltél? Milyen kihívásokkal kellett megküzdened? Milyen pozitív hatások értek? Milyen negatív hatások értek? Mi a legjobb emléked? Mi a legrosszabb emléked?
II. CSALÁD, KAPCSOLATOK (15P) 1. Most kifejezetten a családodról foglak kérdezni. Itt nagy valószínűséggel már említett információkat erről a témakörről. Fontos, hogy ezekre az infókra visszautalva, azokat nem elismételtetve kérdezzünk.
Mesélj kicsit a családodról. Kik neveltek fel? Kik voltak a legfontosabb családtagok számodra gyerekkorodban? Mesélj picit a szüleidről. Mivel foglalkoznak? Honnan származnak?, stb… Milyen körülmények között éltetek? Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek? Kiskorodban milyen kapcsolatod volt a szüleiddel? Testvéreiddel? Egyéb családtagjaiddal? Milyen a kapcsolatod jelenleg a szüleiddel? (pl. Együtt élsz–e velük?; Milyen gyakran találkoztok?; Mit csináltok együtt?; Problémáid meg tudod velük beszélni?) Milyen a kapcsolatod most a testvéreiddel? Egyéb családtagjaiddal?
95
2. Ki az a két ember, aki a legfontosabb az életedben? Lehet már nem élő személy is, vagy olyan, akivel már nem vagy kapcsolatban. Milyen kapcsolatban vagy/voltál velük?
Milyen hatással vannak/voltak az életedre?
Életed mely szakaszához köthetők? (Ha nem mostani szereplő, hány éves voltál?) 3. Kik azok a személyek, akikkel jelenleg a legszorosabb kapcsolatban vagy? (Különös hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy kik ezek az emberek: rokon, barát, pár stb.) o
Miért ők azok, akikkel a legszorosabb kapcsolatban vagy? (pl. Mert hasonló az életmódjuk/ugyanott laknak ezért adja magát a dolog stb.)
o
Milyen a kapcsolatotok? Mennyire harmonikus/konfliktusos?
III. Tanulmányi háttér (10P) 1. Most kifejezetten a tanulmányaidról foglak kérdezni. Itt is nagy valószínűséggel már említett információkat erről a témakörről. Fontos, hogy ezekre az infókra visszautalva, azokat nem elismételtetve kérdezzünk, illetve ha ezeket a kérdéseket már megválaszolta, hagyjuk ki ezt a részt.
Óvoda: jártál oviba? Hogyan emlékszel vissza rá? Szerettél oda járni? Mit nem szerettél benne? Milyenek voltak a kapcsolataid az óvodapedagógusokkal? Milyenek voltak a kapcsolataid a kortársaiddal?
Általános iskola: Hogyan emlékszel vissza rá? Szerettél oda járni? Mit nem szerettél benne? Milyenek voltak a kapcsolataid a pedagógusokkal? Milyenek voltak a kapcsolataid a kortársaiddal?
Középiskola: Miért éppen oda mentél? Hogyan emlékszel vissza rá? Szerettél oda járni? Mit nem szerettél benne? Milyenek voltak a kapcsolataid a pedagógusokkal? Milyenek voltak a kapcsolataid a kortársaiddal?
Felsőoktatás: Miért éppen oda mentél? Kiskorodban mi szerettél volna lenni? Szeretsz oda járni? Mit nem szeretsz benne? Milyenek a kapcsolataid a tanárokkal? Milyenek a kapcsolataid a kortársaiddal?
Általánosságban a tanulmányok: Ha visszagondolsz a tanulmányaidra, kik azok a személyek, akiknek a legtöbbet köszönhetsz? Ki támogatott/támogat a tanulásban?
2. Most kifejezetten a Romaversitas-ról foglak kérdezni.
A Romaversitas a roma egyetemisták tanulását támogató intézmény. Az, hogy roma vagy, mikor vált először egyértelművé számodra? Milyen élmények kötődnek romaságodhoz?
A Romaversitas-ról hogyan hallottál? Miért jelentkeztél?
Hogy érzed/érezted magad a Romaversitas-ban?
96
Mi tetszik/tetszett benne? Mi nem tetszik/tetszett benne?
Mit ad/adott számodra a Romaversitas?
Mi az, amit megváltoztatnál a Romaversitas működésében?
Most néhány olyan különleges eseményről szeretnék kérdezni, amelyek fontosak szoktak lenni az emberek életében. IV. KULCSESEMÉNYEK (20P) 1. Mi volt életed csúcsélménye? (Olyan élmény, amely során nagyon sikeresnek, boldognak vagy kiegyensúlyozottnak stb. érezted magad?) 2. Mi volt életed mélypontja (legrosszabb élménye)? (Olyan élmény, amelyet erőteljes negatív érzések jellemeznek?) 3. Mi volt a legfontosabb fordulópont az életedben? Fordulópont olyan esemény, amely megváltoztatta az életedet. A fordulópont szakmai- vagy magánéleti jellegű is lehet, és nem egyezik a fent említett csúcsélménnyel, illetve mélyponttal. 4. Történt-e egyéb esemény az életedben, amelyet fontosnak tartasz, elválasztható a fentiektől, és amely révén változás történt az életedben? 3-4. kérdésnél figyelj arra, hogy ne mesélje újra a csúcsélményt, mélypontot, fordulópontot. Mindegyik kérdésnél fontos, hogy ezek elmesélt történetek legyenek. A következőket minden eseménynél ki kellene deríteni:
Pontosan mi történt? Hol történt? Ki vett benne részt? Mit csináltál? Mit gondoltál? Mit éreztél? Lett–e valamilyen következménye az élettörténetedre, vagy arra hogy milyen ember lettél?
97
Most a kihívásokról, problémákról lesz szó. VI. KIHÍVÁSOK, PROBLÉMÁK (15P) 1. Mi volt életedben a legnagyobb probléma, amellyel meg kellett küzdened? (Probléma=stressz, konfliktus, nehézség, kihívás)
Sikerült-e megküzdeni vele? Ha igen hogyan? Ha nem, miért nem?
Életed mely szakaszához köthető (hány éves voltál)? 2. Milyen más probléma volt az életedben, amelyet fontosnak tartasz megemlíteni?
Sikerült-e megküzdeni vele? Ha igen hogyan? Ha nem, miért nem?
Életed mely szakaszához köthető (hány éves voltál)? 3. Jelenleg mik a legfontosabb problémáid? (2 problémáról kellene beszélni, akár az élete két területén pl. magánélet és munka, akár egy területen.) Minden problémával kapcsolatban meg kellene tudni:
Hogyan alakult ki ez a probléma? Van –e valamilyen terved arra vonatkozólag, hogy mit teszel ezzel a problémával? Mit gondolsz, a jövőben meg fog –e oldódni?
Következőkben a jövőbeli tervekről beszélgetünk. VII. JÖVŐBELI TERVEK (5P) Jelenleg mivel foglalkozol? Hogyan képzeled el az életedet a jövőben? (Mit szeretnél, hogy megvalósuljon?) A következőkre kellene kitérni: Munka, magánélet (család), életkörülmények, életvitel, értékek
98
