A román és a gótikus művészet 12. évfolyam
ROMÁN MŰVÉSZET (VÁZLAT) KB. XI - XIII. SZÁZAD
Történelmi háttér • A kor művészete az elnevezést a benne fellelhető római hagyományok miatt kapta. A román stílus leghamarabb Franciaországban és Itáliában alakult ki. • Nyugat-Európa első szerzetesrendje a Bencés rend volt. • 1095-ben hirdette meg a pápa az első keresztesháborút. • Magyarország történetének alakulásában döntő fejezet az államalapítás (Szent István), a kereszténység felvétele és a feudális rend megszilárdítása. • A pápa és a bizánci császár viszályát Szent László és Könyves Kálmán kihasználta Magyarország belső állapotának megszilárdítására. • A XII. századi bizánci törekvéseket III. Béla számolta fel. 1241-1242-ben tatárjárás érte hazánkat.
Vallás, Filozófia • •
Skolasztika (schola = iskola) a fogalom, mely Nagy Károly korától a reneszánszig iskolaszerűen foglalkozott a tudományokkal. Az oktatás tárgya a "hét szabad művészet" volt. – A trívium = nyelvtan + dialektika + logika – A quadrivium = számtan + geometria + zene + csillagászat
• •
Az arisztotelészi tanokat összekapcsolták a keresztény filozófia elemeivel. Roger Bacon (1215-1292): Az egyház és a társadalom reformjával akarta javítani az emberek életkörülményeit és megerősíteni a kereszténységet. Ehhez szerinte megalapozott, biztos tapasztalatokon nyugvó tudásra van szükség. Kerülendő tévedések négy fő forrása: 1. A vak hit = hamis tekintélybe vetett hit. 2. A szokás = ami a hamisat konzerválja. 3. A látszattudás = ami mögött a tudatlanság bújik meg. 4. Az előítélet = ami mögött a tapasztalatlan tömeget vannak.
Építészet • Egyházi célra: templomok, katedrálisok, dómok épültek. Püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostortemplomok, kolostrok, keresztelő- és temetőkápolnák. • Világi építészet: Várak, lakóépületek, középületek, városháza, kereskedőházak, raktárak, őr- és tűztornyok. Védőfalak - erődtemplomok. • A templom részei: előcsarnok, hajók, szentély, kórus, altemplom, kripta, karzat, torony, kúpos sisak.
Építészet • A szentélyt vagy a kórust a hajóktól a vas vagy falazott kőrács, szentélyrekesztő fal választja el. • Szerkezetek: Vaskos falak (a nehéz kőboltozat miatt), az épület külső hatása súlyos, komor. Félköríves boltívek, dongaboltozatok, oszlopok, pillérek. • Oszlopok: erősen eltér az antik oszlopoktól, de megőrzi hármas tagolódását; gyakoriak a több oszlopból álló oszlopkötegek. Pillérek: építészeti támasz, részletképzése hasonló az oszlopokhoz.
Építészet • Nyílások: félköríves záródásúak, ikerablakok, rózsaablakok (sugárirányú, küllős oszlopokkal osztott), bélletes kapuk (bélletív: a kapuk felső, íves lezáródásának alkotóeleme, gyakran geometrikus, növényi vagy szobordísszel). • Homlokzat: Függőleges falsávok, lizénák (lizéna: a falsíkból csak igen kevéssé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli talppillér), pilaszterek (lábazattal és fejezettel képzett enyhe kiülésű falpillér) lábazati, osztó- és zárópárkányok, ívsorok, vakárkádok, törpegalériák.
Épülő román stílusú templom
donga és keresztboltozat
Román templom belsejét szemléltető rajz, (1/a a mellékhajó keresztboltozata, 1/b pillérek kötege)
San Miniato al Monte, (1013-1063) Firenze
San Miniato al Monte, (1013-1063) Firenze
A pisai székesegyház 1063-VIII sz. vége
A pizai székesegyház 1063-VIII sz. vége
A jáki templom XIII.sz. első fele
A jáki templom homlokzata és bélletes kapuja.
Szobrászat • A szobrok az épületek tartozékai az épület hangsúlyos részein: kapubélletek oszlopai között, nyílások feletti ívmezőben, oszlopfőkön, szószékeken, szentélykorlátokon.
Szobrászat • Jellemzőik: - egyszerűsített, elnagyolt formák, nagy test, naív megfogalmazás - gyakran ritmikus sorokban megnyújtott alakok, mindig felöltözve - merev, aszketikus típusok - érzelmeket nem fejeznek ki - a ruharedők nem követik a test vonalát. - sematikus megfogalmazása az ó- és újszövetség jeleneteinek ábrázolásának - szimbolikus értelműek
Krisztus és apostolok a jáki templom homlokzatáról. XIII. sz. közepe, 1254. előtt
A jáki templom főkapuja.
Krisztus és apostolai a jáki templom lépcsőzetes fülkéiben.
Festészet • Szoros kapcsolatban áll az építészettel. • Témája, ábrázolásmódja szimbolikus. • Az alkotások túlnyomórészt vallásos tárgyúak: falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák. - a valóságos tér, a távlat, a háttér, a fény-árnyék hiányzik - Biblia pauperum: az olvasni nem tudó szegények Bibliájának szerepét tölti be. - kódexillusztrációk, miniatúrák, iniciálék: síkszerű, dekoratív festésmód.
Mihály arkangyal harca a sárkánnyal 1090 körül
Maiestas Domini (XII.sz.) Barcelona
Hidegség, (freskótöredék) plébániatemplom, apszisfreskó, XIII. sz. közepe
GÓTIKUS MŰVÉSZET (VÁZLAT) XII. - XV. SZÁZAD
Történelmi háttér • • •
• • • • • •
Itáliában a városok a keresztes hadjáratok során megerősödtek (Velence, Genova és Firenze). A XIV. században a pápaság hatalma lehanyatlott. A vagyonos polgárság egyre inkább elfordult a tekintélyét vesztett egyház csak túlvilági boldogságot hirdető szemléletétől. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesi közösség, a Pálos rend is ekkor alakult. A polgárság létrehozta a maga érdekvédelmi szerveit, a céheket. A francia és angol rendigyűléseken már helyet kapott a polgárság és a királyok központosító törekvéseit támogatták a feudális anarchiával szemben. A XV. században mind két területen kialakult a nemzetállam. Németországban kereskedővárosszövetségek keletkeztek. Mindenhol virágzott a lovagi kultúra. Központjai a királyi és főúri udvarok voltak. Hazánkban lovagi kultúrát az Anjouk teremtették meg. Központosított monarchia kialakítása Hunyadi János nyomdokain Mátyásnak sikerült.
Általános jellemzés • A gótikus művészet a XII. század második felében alakult ki Franciaországban. Németországban, Angliában és Magyarországon hamar elterjedt. Itáliában nem igazán terjedt el. • Reális szemlélet, életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet.
Építészet • A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban. • Szembetűnők az ég felé törő karcsú csúcsos tornyok
Építészet Új épülettípusok: - kereskedőházak - városházák - árucsarnokok - kórházak - céhházak Városok védőművei: - Barbakán = kapuelővár - Rondella = körbástya - Jellemző a vázszerkezet.
Építészet • A boltozatok oldalnyomásának ellensúlyozására: támpillérek, támívek, fiatornyok. • A: támpillér • B: támívek • C: fiatorony • D: oldal hajó • E: főhajó
Saint-Denis, (1140-1144) Párizs
Szobrászat • Épületszobrászaton a fő hangsúly. Magas színvonalú. (Épületplasztika) Síremlékszobrászat. (Bronz és fa alapanyag) Gyakran szabadon álló alak = oszlopként szerepel. • Merevség fellazul „S” hajlat jellegzetes mozdulat. - érzelmeket fejeznek ki - mozgás kifinomult - ruharedők követik a test formát - szárnyasoltárok faragványai, domborművei jelentősek
Andrea Pisano: Madonna (1320 k.)
Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a sárkánnyal, XIV. sz
Festészet • Erősen megnyújtott alakok. Jelzésszerű ábrázolás. (Természeti környezetben) • Merevség oldódik. • plasztikus felületábrázolás, a tér ábrázolása • tér, levegő háttér • üvegfestészet, fő színek • szárnyas oltár • Olasz mozaik- és freskóművészet.
A falfestészet mellett megjelenik a táblaképfestészet. VAN EYCK testvérek (Genti oltár 1432)
Üvegfestészet Téma: Ó- és Újszövetség ábrázolása Jellemzője: síkszerű ábrázolás, tüzes színek használata, misztikus fényhatású, monumentális térélmény
