Fiildraj:.; Érle.I,/[(i XLVII.
evt.
199R. I. (üze/.
[Jp .
5 18.
A rétegzett homokos-kavicsos (grézes litees) lejtőüledékekról I PINCZÉS ZOLT ÁN~MA RTONNÉ E RDŐS KAT ALl N2- Dü BO S ANNA"
Bevezetés
Dombságaink l ej t őit változatos k özettan i összc tétclü. szemcsenagyságú é s vas tags ágú. r étc gzettl cjt óülcdék-sorozar bo rítja . Ezek az üledék ek - a mindenko ri do mborzat lej té sviszo nyaih oz igazo dva - i dősz akos v izfoly as. Iej től emos és. geliszo üflukci ö, k özero mla s ré vé n halruo z őd t nk fel a l ej t őn és a l ejt ő alj á n. túl nyo mó részt a ple isztocén folyam án . Ásv ányi és k ózenant összetéte lük az ado tt he ly kózettani fclépü ésévcl rn utat szoros rokonságet. Ö nálló do mbsá gai nko n gya ko ribba k a fino mabb szcmcscössze rérelü lcjtól öszök. l ö s s zc r ű l ejtőül e dékek. glaciá lis v élyogok. H egysé gel őt éri dom bsrígo k és hegyközi med en cék terül eté n viszon! du rvá bb sze mcseössze r ételú - magas ho mok . rnurvu, ka vics tarta lmú - l ej t őü le d é ke k ke l tuhilko zhatuu k. Hazá nkban e lsőké n t LÓCZY L. - a So mogyi- és a Zala i-do mbság löszös üledék e inek vizsgá lata so rán - fedez te fel a lejt őkk el párh uzam os r étcg zen s ég ú vö lgyi löszöke t ( 1913), E k épz ódrrénye kkel -. kora i ismc rts ég ük és eltcrjc drség ük ell e nére - a haz ai kut at ók hosszú ide ig nem foglalkozt ak k el l ő s úllya l. Csuprin - a lejtő ü le dé ke k d ombo rz atfo rm é l ő sz erepe ne k a fe lisme ré sét k ö ve t őe n - az 1950·e s éve któl indult Illeg ala posabb vizsgálatuk. A ku tató k figyelme elsőso rban a löszö s , lösszeoj l ej t őül e dé k ek re irány ult. íg y szerezrünk tudo mást a M ezőfö J d (Á DÁM L.- M AR O S I S.- SZ ILÁ RD J. 1959 ). nTo kcji -hcg y (PINCZ ÉS Z. 1954, 19( 0 ) rétegzett lősze iről . a Mátra-perem i pa lóc l ö s z ö kről (SZÉ KE LY A . 196 1). Az 1960-as éve kbe n isme rete ink M AROS I S. (1965 ): SZ ILÁR D J. ( 1965) és Á DÁM L. (1966 ) Dun éurüli-dombsügon vég zett kumtrísni nyom án to vább bővü lte k. PÉCSI M. ( 1962, 1967, 1968) ne vé he z fúzhet ó a l ejt őü l edé k e k rend sze rezé se. A k ülfőldi sza kirodalo mba n is az I950 -es é vektól je lentek meg a ré teg ze tt l ejt őü l ed ékek vizsg á latá ró l szóló c ikke k (POSE R, H. 195 1: BERG , L. 1953; DYUK. J. 196 0. 196 1: DEMEK. J . 1964 : STA RKE L, L. 1965: KAPU NA , G. H. 1965 stb). A halai szakiroda lomba n a l ejt őül edé kek k ülönfélc típusa i kö zü l a Jösznél dur vább frakciúk ura lmá va l iellemezh cró üledé ktípuso kka l foglal keztak a legkevese bbet. Eur ópáb an e lős zö r a francia kurarö k figyel te k fe l a du rvá bb. k őzett ö rmelé ke s l ej t őül ed ékre
Készült az FO 14989. sz. OTKA és a PFP 5098 sz. pály ázatok nimo g masa val.
2 J
Kossuth Lajos Tu dom an ye gyetem Alka lmazott Taj f öldrajzi Ta nszék. 40 10 Deb rece n, Egye tem fér I .
Esztcrh ézy Károly Ta n árkép ző Fői s ko la Környezettudom ányt Tans zék. 33 00 Eger . Leá nyka
\I
6-8.
5
Magyaro rs zágon elsők ént PÉC SI M. ( 1962 ) hasm álta ezt a kifejezést megne vez és ükre. B ővebben szólt ge netikaiukról PINCZÉS Z. (1979) az Eger környéki lösz és l összerü üledéke k tárgy alasdnél. PINCZÉS Z .- MARTONNÉ E R06s K.-DOBOS A. ( 1993) a Bükkalja lejt őüled ékeinek számbav ételé nél k ül ön típusk ént tárgyalták a ..gréze s litees't-ket. PÉCSI M. ( 1987) a Dun ént üh- k özépbcgység uralkodó k özettrpusak ér ujellc mezte az uto lsó glaciálisban keletkezett . a ..gré zes htees't-he z leginkább haso nlítható. döntően adolomit ok le pusztulásából szarmczö. k özen örmcl ékes és ho mok os lej tőlösz ö ket . ame lyek elválas ztása a ..grézes liICcs" ·t61 még ne m tort ént meg. A dolgozat célja. hogy a Bükkalj ér öl és a T okaji-hegység pe rem i t erülete i ről szá rmazó ülcdékmin tdk seg itségév el a vulkáni kézetek lepusztulásdbó l szá rmazó ho mokos -kav icsos l ejt őül ed ék ek kialakul ásúnak k örűl ményei t részletese n be mutassa és tipizálju.
A kialakul ást befolyásoló t é nyez ők
A felhalm ozódó l ejtőüledé k tulajd onságait nagy mértékben meg hatá rozza a területet fel építő al ap kőzet , ill. annak aprózódása. A Bükk és a Tokaji -hegység peremét felépítő vulká ni pirokl asztikumok - e lsősorban riolittufák - ige n változa tos ásvány- és kőze ttani össze té te l űe k . A változato k számát tovább di ffereneiálják a vulká ni anyag felhalmozódásának körülménye i, m i nde nekelőtt az, hogy milyen mérté kbcn következett be ezeknek az anyago knak a riol itos-d ácitos-trach itos összetétel ű vulkáni tör melékr e j ell em z ő összesülése. E j e llem zők alapj án VARGA Gy. (198 1) a d él-bukki összlete t k őzett an i l a g 8 különb öz ö változat ra osztotta (laza ri o lit ű rt ufa , közepese n össze sült riolitt ufa , riolitignimbrit , laz...1 dácittufa, közepese n összesült d ácittufa . dacit ignirnbrit. dácitszfeloritit, közepese n össze s ült andez ittufa). A vá ltozato k nemcsak horizont álisa n, hanem vertikálisan is válthatj ák egy mást, így e lőford u l . hogy egy etlen sorozaton belü l az egyik réteg erőse n összesült. a más ik viszont teljesen laza maradt. További különbs égeket ter emtett. hogy szárazföldön. vagy te ngerben halmozód tak-e fel. Hasonl óan nagy vált ozatosságot mu iatnak a Tokajihegységet felépít ő tufafeles égek (riolinlrtufa. összes ült riol it ártu fa , hull ott riolittufa. la vinatufa, áttelepített tufa stb.). A k ü l önb öző Lufaváltozatok e ltérő módon ap r óz öd nak . és e nnek m eg fe l e l őe n még azonos ég hajlat i feltételek között is - igen kü l ö nböző s ze m c s e ö s sze té telű a keletkezett törme l ék, Ezt a megá llapítá st fagykarn rai kísérleteink m e s s z e m e n őe n alátámasztották (PJNCZÉS Z. 1984 ; JEKLI T. 1987 ; DaB a S A. 1996). Els ő lépésben olyan k özetcke t tett ünk ki fagy válto zékonyságnak, amelyek épek volta k, azaz még nem indult meg a szé tda rabolódás uk. Az öt féle k őze t m i nta köz ül három a Tokaji -hegység pereméről (a kalitu fa a bekecsi Ki s- he g yr ől . az alun itos horzsaköves riolittufa a mád i Ki rály-he gyről . amordenites horzsak öve s riolittufa Bodrogkeresztúrról) (PINCZÉS Z. 19 84), a másik kettő ped ig a Bükkaljáról (az alsó-riolittufa a cserépfalui Nyom6- h e gy ről , a fel s ő-r i o littu fa Bogá csról szárma zott (Da BaS A. 1996). A kísérlet párhuzamos mint ákka l tör tént. Az e lső három k özetm inta 180 napon keresztül volt kité ve a fagyváltozé konysá gnak. A bükkalja i tufák "fagyasztása" azo nos körü lmények k öz ött , de rövidebb ide ig tartott (73 nap). A fagyasz tás során az egy ik k őz e tm i n t a - a fokozott aprózó dás biztos ítasa érde kében - folyamatos vízut ánp ótl ásban is részesült, a másik viszont csak a kísérletsorozat megkezdése e l őt t i, a vízte lítettségi vizsgá lat során felvett vízme nnyiséggel "gazdálkodhatott". A fagyasz tás folyamán 10 - -5, 10 - - 10, ill. 10 - -20 O c között változo tt a fagy kamr ában a h őm érsékle t. A fagykísérletekből levonha tó legfont osabb tanu lságok a k ö vet k ez ők :
6
- A vizsgált tufafélesége k aprózódási üteme igen kül önb ö ző. Víz jelenlétében az aprózódás sebess égét nagy mértékben befolyásolta az adott k őz et hézagtérfogata (po rozitása), mivel megszabta a k őzet álta l fel vehe tő víz menn yiségét. Akül önbö ző tufaféleségek vízfelvevő képessége ped ig ige n nagy különbségeket mutat. E rről tanúskod nak a Tokajihegység ból származó, valamint az Eger körn yéki tufák v ízfel vevő képességének vizsgálati eredményei (I . táblázat) . Fagykamrai k ís érle tei nkból pedig egyértelm úen kiderült , hogy minél több vizet vett fel az eredet i kőze ttömeg , annál nagyobb hányada aprózódott szét a kísérlet ideje aJatt (2. táblázat). Leg nagyobb a porozitása a vizsgá lt kőzet ek közül a fe lső-r io li tt u fának , amelynek telj es tömege szétese tt a fagy változé konyság hatására. Sorban a kálitufa következett, ame lynek csa knem 50%-a apr ózódott fel a kísérlet folyamán . A bükkaljai alsó-r iolittufa k őz ettöme gé n ek csaknem 23%-a, a hosszabb ideig fagyasztott mordenil es horzsaköves riol iuufának pedig mintegy 13%-a eset t szét kisebb frakciókra. Az apró zódás nak leginkább ellenállt az alunitos horzsaköves riolittu fa, ame lyne k ke vesebb, mint I%-a pattogzott le az eredeti kőzetdar abról. A kőze t apróz ó dá s üteme nagyobb intenzitású azoknál a kőzetm i ntá kn ál , amelyek vízutánpótlása folyamatos volt (2. táblázat). /. tábí árat.
Különbőrátip usú
rioJittt!fákktTze{[izikaijellemztTi (Tokaj -hegység és Eger )
Típus
Ví zFelvétel v%
Összes ült értufu
11 .5
Ártufa Hullott riolittufa
IJ. I 14,4
Áthalmozo lt riolittufa
15,2
Riolit lavinatufa
23,9 22 ,0
Ártufa
Horzsaköves ártufu Áthalmozott. horzsa köves tufa Portufa Ho rzsakő-breccsa
21,9 26.4 33.0 44,8
A felaprózott riolittufák szerncseösszetételét alapve tőe n meghatáro zta a k őzet szövete. Ezt az összefüggést legjobban a bükkaljai alsó- és felső-riolittu fa érzé kelteti. Az alsó-riolittufa kőzets zemcséi n ek mérete a pelite stől a durv as zeműi g változ ik. Kö tőan y aga salakos, horzsaköves. Gyakra n tartalmaz riolitlapilliket. Ennek megfelelően a fagyasztás során fela prózott k őze ttörm el ék szemcseösszetétele is igen durva volt. A durvá bb szemcsetartományt a még szé t nem ese tt ásvány os alk otok adták. A fe laprózott k ózeuö rmel ékben 60% feletti a kavics arány a, a murvafr akcióval egy ütt ped ig elérte a 80%-0t. A fe lső- rioli ttufa viszo nt túlnyo móan finomszemcsés, és ez az anyag már 70 napos fagyasztás után ásványi alkotóira ese tt szét! Az alsó-riolittufánál jóv al finomabb s ze mcseösszetételű mintában a köz ép és durv aszemű homok aránya elérte a 60%-0t. Min imális az ennél durvább szemcsé k je lenléte, viszo nt igen j elentős a 0,2 mrn-es szemesék arány a. Ha az aprózódás feltételei hosszú ideig adottak, a törmelék tovább aprózódik . Ezé rt - másod ik lépésben - fagyasztottunk olyan du rva riolittufa törmel ékeket is, amelyeket közvétlenül a szálban álló kőzet feletti, az aprózódás kezdeti stádiumán átesett rétegból vettünk. Felaprózo ttság uk mértéke közel azo nosnak tekinth ető az e lőző fagyasztási kísérlet eredmé nyeként létrejött kőz ettörm el ékéhe z . Ezek a minták kivétel nélkül a Bükkalj áról
7
2. t áb ídza t. Kü lön böző riolillufók ClI,,.Ózódó,w.la gykall/mi kise rle í során (PJNCZÉS Z - DOBOS A. 1996)
00
Min ta
-3 5
35-2 5
25- 20
20-1 0
1<>-<;'3
T~'3-5
5-3, 15
3, 15-2
2-l
1-0,63
0,63-
0,32
0,32-0,2
0,2
-
mm
-
-
-
0,2 4,8
1,9 9,3
1,4 5,0
9,6 10,2
12,9 11,2
6,4 5,8
20-- 10
10--6.3
99,79 99. 12*
-
-
-
Morde nites horzsaköves riolittufa, Bodrogkeresztúr
87, 30 62,10'"
-
-
-
Kálitufa Bekecs, Kis-hegy
38,50
9,0 -
-
52,00·
-
- 35
35-25
Alunilos horzsaköves riolinufa
25- 20
-
(da rézskö) Mád, Királyhegy
6,3- 5
-
-
-
-
0,06
0,01 0,09
0,02 0, 14
0,05 0,20
0, 13 0,39
-
2,7 7,9
0,7 1,4
1,50 3,50
0,60 1,40
0,80 1,20
0,70 0,90
2,00 2,50
-
10,5 8,9
1,9 1,6
5,50 4,40
1,90 1,70
1,70 1,70
0,70 0,80
1,20 1,80
-
0,50.315
0.3150,2
-
5-3 , 15
3,15-2
2- I
1-0 ,63 0,63--0,5
Mint a
-
0,2
mm Fe l s ő"
riolittufa
Bogács Als ó-riolit tufa
Nyomó-hegy
-
-'
-
-'
-
-
-
-
-
-
-
0 ,3
0,3
0,6
1,9
0, 1 13,2
0,2 53,8
0,1 30,3
0, 10 38,30
0, 10 38,80
0,20 105, 10
1,5 33,3
12,8
6,5
0,3 ' 9,8
0,2 7,5
0,3 7,8
0 ,1 3,5
0,1 1,6
0,05 0,90
0,01 1,20
0,05 1,70
... folyamatos vízutánpótlás eset én (az egész vízsz intes adatsorra vonatkozik')
sz árm aztak (Cserép váralja , Cse répfalu, Szom o lya). No hu a kísé rletsor oz at min d össze 20 nap on át tart ott . a durva kózeuö rmclék k ülönb ö z ő mértékben ugyan. de igen j e l en t ős m ért ékben tová bb aprózó do tt (3. tá blázat ). A szemescösszetétel leg nag yo bb m ért ékű finom odása a Cseré pv áralj án ve u minta nál kö vetk ezett be. A leg érdekesebb ered mé nyt azonban a Cseré pfa lu Hidckút-Iaposrin begy új töu nagyo bh m érct ú h orzsa k ő fagyaszrasa hozta . Ez a k özetminta 20 nap ut án leljesen sze tesett. és a leg finom abb és ..lcgo sz uilyoz ot-'
tabb' szemcse összet ételt szolgáltaua. A "grézes litces' sze mcse összeté telét. az aprózód ás inten zilását nagy mért ékben be fo lyásolt a a mi ndenkori ég haj lat. valamint a dom bor zat által meghat..irozo u mik rok líma. Kialaku lásuk hoz a pl eisztocén h ideg éghajlati per iód usa i teremt ett ek l eg k ed v c zőb b feltételeket. am ikor -a fagyvált ozékon yság mellett- .a vízutánpótlás is biztos itva voll. A fagy okoz ta apróz ódas inte nzi t ása kisebb teliilete n belül is gya kra n vá ltozott . Gyorsa bba n apró zódo tt a k öze: azoko n u helyek en. ah ol - va lami lye n o kn ál fog va - tö bb vizhez j utott. Tagolt d om bor zat esc t éri bizo nyo s mi krokhmatikusan meg határozott helyeken - pl. az É-ias l ejt őkön - a hó folto k hosszabb ide ig meg maradtak. így tö bb vízhez. j utotta k. és a fag y re pe s ztő hatása . a tönn el ékk épz ód és is hoss zabb ideig érv ényes ülhetett. A fagy o koz ta aprózódás mellett in s z ola c i ő s e re de t ű k őze tap ró zó d ás is be következ he tett a pleisztocén rne legebb-sz áraz pcriód usa iban . Ezt a fe ltételez ést erős íte tt e meg az, a tény, hogy v izsgá lati területü nkö n a dem jén i felt árá s ( / . ábra ) alsó ré s zéb ől kikcr ül ó cs igá k ( KROLO PP A . megh atározása sze rint: Pupilla I1I1lSC01"ll 11l és Haí íceíía / llI l1g ll";c a ) száraz , me leg körny eze tre uta lnak. No ha l ej t őü l ed é ke k
hazai ho mo k- éslvugy kavic s fra k c i ők uralm ával j cll c m e z h e t ő rétegzett d önt ó többsége a pleisztocénha n kel etk ezett. hason ló szc mcs e ö ss ze té te l ű
l ej t őü l ed é ke k
a fö ldt ö rténet korább i i d ős z a k a i ba n is létrej öhene k. A Tok aj i-heg ység be l s ő l ej t ői n a f úr ások b ádeui és m leg a szarmata id ős za kb ó l származó, vá ltakoz ó szcm cscös szc tétclú, mu rvás-hom o kos rétege ket tárlak fel. A legnagyo bb. több km hosszan elnyúló lerakódásokat a Hcnuid fe lé n é z ő o ld alon találjuk. Ezek az üledé kek szcm iarid klfm án. inszolá ció hatására ke let kezte k, és a hegység pliocén korú pcdimeru éci ós lepusztulásának korre latí v term ékei, A pleisztoc énban keletke zett és a hegység perem eill f c l halm oz ődott üledék m ind szemesc összet étel ében. mind ped ig rétegzett ségében azo nos na k tekint hető azza l a homo kos, mu rvtis lejt óülcd ékkel, am elyet gmizes lites néven MARC ELIN. P. írt le, és k é sőbb GU ILLEN, Y. ( 19 64 ) "grézes litecs't-nek ne vezett c l. A m arokk ói At lasz han szern iarid éghajlaton igen e lterj edtek és ma is k ép z őd n ek ilyen l ejt ő ül ed ék ek .
medenc éiben. a Hern ád és Bod rog ment i
A hazai "g rézes litecs" üled ékek vizsgálatábó l az is kid erü lt, hogy k é p z őd é s ük nek font os e l őfe l té te le a nö vényzet és ta laj nélküli fe lszín , így a k özet apré zöd ást. a lcjt óletarolásl se mm i sem gá to lta. E rről tanúskod nak - az egy-egy ü l e d é k k é p ződ ési cikl ust k ép vi sel ő - ster il és ige n a lacso ny agyagtartal m ú ..grézcs litcc s" rétegek. Az e lmo ndo tta kbó l következik, hogy ké p ződ é s ü k n e k nem ked ve ztek a plei sztocén mclegcbb-ned veseb b periódusai . amel ynek során vé ko nyabb-v astagabb má llad ékta karó keletkeze tt. A magas is zap és agyag tart alm ú mállad ék jele nléte viszo nt, a pleisz tocén hidegebb-ned vesebb peri ódu saiban a geliszoliflukciós anya gá ttelepítés t se gíte tte . A szemcseösszet étel me gvá ltoz ása - pl. az ag yagfra kció feld úsu lása. a talajosod ott rétegek megjelen ése - teh..Ít az ég haj lati felt ételek megvált ozását j elzik . Ez az oka annak, hog y a fe ltárások "g réz cs litecs" rétege i közé (vagy fölé) gyakran fosszili s talajok . ge liszoliflukció s e redetű üledé ke k, ese tleg réteg zett , .vagy rétegzetl en J ö s s zerű l ejt ő ül ed ékek é k e l őd n e k.
9
• 3. táblázat.
o
Kü lönböz.ő bükkaljai
riolittufa 6,3- 5
tőrmeiékekfagyasrtds előtti
O.ÜOS -
0,002 -
n ,005
O,(Xl2
O,OUI
0,7
-
-
-
-
-
-
14,7
10,2
9,5
12,8
5,3
3,7
0,9
1,2
0,7
0,5
1,2
-
-
-
-
-
-
3,7
9,2
5,8
3,7
5, 1
4,5
0,8
0,1
-
-
0,8
0,4
0,8
0,6
1,1
-
-
-
-
-
-
15,7
2,9
11,9
9,9
5,3
7,0
5,5
0,7
0,7
1,3
-
0,8
0,3
0,7
0,5
6,7
9,8
4,5
13,8
0 ,6
2,3
1,2
0,3
9,9
5,8
22 ,8
14,5
0,9
1,6
0,6
1,4
1,8
7,2
5,3
18,0
2U- lO
IH--6)
l . Cseré pváraljai eredeti mint a
84,0
5,4
1,4
1,9
1,3
0,4
0,9
0,5
1,2
-
-
0,9
0,9
0,6
0,4
2,0
1,3
82,7
1,4
1,7
2,7
1,4
0,8
1,9
-
-
1,8
5,0
4,6
2,7
83,1
1,2
1,8
3,2
2,5
-
-
0,3
3,0
3,5
Cserépfalui minta fagyasztás után
o.ot-
om
na
25-20
3. Cse ré pfalui eredeti min ta
U,u2-
0,0 2
0,315 -
0,3 15
35-2 5
Szornolyai mint a fagyasztás után
ens-
O,OS
0.5-
0,5
- 35
2. Szomolya i eredeti mi nta
0, 1-
0,63-
Mintas zám
Cserépváraljai minta fagyas ztás után
ésfagvasrt ás utáni szemcsemérete (mm)
5-3, J5
3,15-2
2-l
[-( l,63
nz-o. r
m
n
! II
\
. f) 2
3 4
fl
~ o
(\V B
\ I
;
.-
, I
V
VG)
.•.•
. ..
-,
.,
CD
. 0
UI) I!
.
:~
,
o
o
. .
... V II
.
:'0-:-
, o:
,
'"
t .úöra. A de mjé ni feltár ás . - 1 = kavicsrétegekk el tago lt riolit tu fa-hom o k (g r ézes Iitee s). Fels ő r é s z én 10-20 %-05 lösztartalo mma l. alsó részén ké l vékony humuszo s rétegge l. Az üled ék ben Gost rapoda faj hoz tart oz ó Pupilla muscoru m és Halicella hunguricu va n. Fe l ső részén kr otovi naj érutok : 2 = e ró ziós d iszkor dan ciu . Az I . pontban tárg ya lt üledé ke n egy melcg fázisb an ta laj k é p z őd ön . amel y k és őbb le pusztu lt. A kro to vinaj drato k e le puszt ult talajt tart alma zzá k: 3 = az e r öz íös diszkord uncia vo nala fölött hideg fáz is ban I ö ss zer ű ü led é k telep ült: 4 = Fe lszínén meleg fázisban vö rös barna erd őt alaj alak ult ki, amel y ne k csak a B-szintje mara dt me g ( 10 YR 516). Egy ujabb periglacialis szakas zban fugy ékek kelet keztek. amelye k be nyúlnak a 3. sz. rétegbe. A fagy ék éker a B-szinl anyaga tölti ki. A perig laci élis szakaszban a felszínre ho mokos lösz tele pült. amel yből fagyrepe d ések (mészki v áléssal) nyúlnak le ól B-szinlig . A holocénban a fe lszínen gyenge talajo sod és t ört ént ( 10 YR 411 ) The section al Demjén. - I = rhyali le tuff sand with interbedded grave! layers (gré zes lit ées). There is a 10-20%
loess content in the upper part, and there ace IWO thi n humified horizo ns in the lowcr part. The sedíme urs contain PUI,ma mU.feM um and Ha/jed /a hungar ica belongin g 10 Gastropoda species . In the upper part krorovinas ace found; 2 = eresional unconfonmty. On the sedimenis Isee under I) ól soi l fonned in ól wann phase. and was eroded later. Krorovinas ere filled with rbe remncnrs of this soil: 3 = above the level o f tbe ere sional uncomformíty a loess-like depósit fonned in a co ld spell: 4 = on the s urface o f this locss-like sedimént a reddis h brow n forest soil fonned in <1 warm phase: only ils B horizon survived (10 YR 516). In a new peri glacia l phcse íce wedge s appeared pencirating ima layer 3. filled with the materi al of S hon zon . In this period sandy loess sedime nted on the surface with Irosr fissures reaching down 10 B horize n. There was a wee k pedificmio n on the surface d úri ng the Holocenc ( 10 YR 411).
A fejaprózo tt tufatörm elék áthalmozódott a lej t ök alacsonyahh térszíneire, kitölthettek dell éket. de ráziós völgye ket, vagy azo n túljutva fe lhalmozódhatta k völgyta lpak on, valamint a hegységek pere mcin . A szállítás módját, a kialakuló üledé ktípusokat nagy mértékbe n meghatározta a szállítandó anyag sze mesc összet éte le. Mive l az általunk vizsgá it üledékek ben a pelites frakció csak a lárendelten van jelen, a lera kódott üledé k a mindenkori lej tésviszonyokat követő rétegzettséget mutat. Ezért csa k olya n szállítóközegre gondolhatunk, amely képe s volt e lszá llítani a l ejtőkön are álisan, a de llékbcn sze miarelisan akár az aprókavics méretü tufat örmel éket is. A h o m oko s -k őze ttö nne léke s l ejtőül edé kek szállítóköze ge - a fenti feltétel e kne k leginkább me gfe l elő - a l ej tőt l eöb lítő hólé és esővíz lehetett , de - különöse n a durv ább felh almozódásokná l - számításba kell vennünk a me rede k lej tők alatt kóhull ás és kőpergés során történ ő ü1edék felh almozód ást, vagy méginkább az idősza kos vízmosások hordalékszállítását is. Az anyag mozgatás különösen a hóol vad ás idején lehe te t! haték ony, amiko r a feltalaj még fagyot! vo lt, így a megol vadt hólé csa k a l ejt őn le felé mozoghatott. Az üledékek vékony rétegzettsége mindhárom fehalm ozási mód esetében ado tt volt (PÉCSI M. 1968). A szá llítás sorá n a tufatörm elék tovább aprózódott , sze mcseösszetéte le a szá llítási távolság nagyságától, sebe ss ég é től. azaz a lej t6 hosszától függően finomodott. Így a domborzat nem csak az expozíc ió által e rősen megha tározoLt mík roklímán keresztül befo-
II
ly asolt a a
hanem a han
l ej t ő ü l e d é k e k
kial a kulá sána k felté teleit, folya m án is. A szállítás i t ávols ág100 Hl - CS kül önbs ég esct éri is kimu-
szá l l ít űs
j el ent k ez ő
tath ató a szemcseösszetéte l finomodása. Még nyilv ánval öbb finomodás
fi g ye lhe tő
meg a Bodrogkere szt úri-félmedenc ében . ah ol a kri oplan ác i ós rnercdck Icj lőlől (PINCZ ÉS Z. 1977). azaz a t áp l ál ő te rül e tt ól . m integy 1.5 km -es uta t tett m eg II felaprózo tt tufat örmel ék. A Vár heg y mc rcd ek lejtőj é n ma is fe lsz ínen va n a sz ál ban áll" köz el,
C\J
~.
~
ff.
• • • •• •
.
1: \' ::::::: ;.~.
i1 :::::::
7; :::.;.:::
.
,
:: ;; • • •• • 0. ~i_ -. o . 0 .0 •
•
li..J!!!!! :~:
12
:: :: :::
ame lynek l e gfel ső néhány dm-es rétege a fagy által durva törmelékké aprózódott. A meredek l ej t ő aljától indul a Bodrog irányába az a krioglaci s felszín. amelye n a törmelék to vább szállítódott, és fokozaiosan kivastagodott . A Bodrog oldalozó eróziójával mintegy 100 m hosszan teltarta a krioglacis végénél 10-1 2 m-re kivastagod ó l ejt őü l ed ék cl. A fel tárás anyag ának d önt ő része alig rétegzett. egy n e mű homok . A murva és kavicsfrak ció k hiánya je lzi. hogy a hosszú szállítás során a du rvább tufatörmelék telj esen szétescn (2. ábra ). A szállítási távolság megn öveked ésérc k övetkeztethet ünk akkor is. ha az azonos éghaj lati kör ülmények köz öu fel halmozódott üledékek szemcseösszetétele függöleges metszetbcn finomodik. Ezt a következtctést vonhattuk le Andornaktálya É-i végé n, az Eger IIIb. sz. teraszára települt lejtőü le dé kek vizsgálatából. A feltárás - egy kori del lekitöltés mnradványa -cq.S ITI vasta g. és k étj ól clkülönfthctó részre tagolhat ó (3. ábra) . Alsó része durvább, jól rétegzett. A gyorsan változó sze mc s cössze té te l ű rétegeiben többnyire az apró, közép és du rvaszemu homok az uralkodó. A feltárás fel s ő része finomabb szcmcse öss zc r étcl ú, az apró és finom homok, valamint a lösz frakció együttes aránya már 50-70 % között mozog. A feltö l t őd é s e l ső fázisában a delle még rövid volt, és durvább anyagot mozgatott. Késób b a delle hátravágódásával n őt t a szállítási távolság. így a tufatörmelék tovább a pr ózód hato tt. finomodh atott .
A Icj tőszög a mozgatott l ej t őa n y ag sebességét, a felhalmoz ódó üledékek vastagságát, térbeli helyzetél nagy m értékbcn befolyásolta. Mcredekebb l ej t őkről gyorsan lejut a lej t őt ö nne l é k az eróziós völgybe . Enyhébb lej t ök ön j óval lassúbb az anyagáttclepí tés folya mata, és az ilyen l ej tők inflexiós sávj a alatt rend re kivastagodnak az üledékek.
A lej t ő kite u s ége is befolyásolj a a l ej t őn va ló átte lepítés se bessé ge t. iddtartam át (PÉCS I M . 1962, 196 8) és m ódjat (P1NCZÉS Z. 1985 ). A lcra k ód ou lcj t óanya g o ly kor újra átha lmo zódoll , ame ly a sz emese össz etétel tová bbi finomod ás ávalj árt. Erre utalnak az igen szé les sze mcsct arto m ány ú - kavicstól az ugya gfrakcioi g - lej t óülcd ékck ( 3. ábra). A fen ti t é n y e zők együttes e redője ké n t a rét egzett hom okos-kavicsos l ej t ő ü l e d é kek egy más tó l nehezen e lk ü lö nít he t ő széles skálája ala kult ki.
A " gr ézcs Iitces" üled ékek típusa i
Egy -egy felt árása n belü l ren dszerint tö bb típus küJö n Ítc tő cl, hiszen egy más t gya kran né hán y cm -kén t vá ltjá k a kü l ö nb öző s ze mcseösszc té tc lű ré tege k. Az üledéke k tipiz álas át szemc seösszetétel ük alapjá n vége ztük c l: I. Cserépfalu határáb an a Nyo mó-hegy NyÉNy-i lej tőj é n létes ítell régi bá nya fe ltár ásáb ó l származnak a legd urvább apróka vicsos ..gr ézes litecs" üledé kek (4. ábra. 1). Szem cse összet éte lükben kö zel 40 %-nyi az apró kavi cso k r észesed ése, de d urvahomo kkal és m urvá va l együttesen má r több , m int 80 %-o t teszn ek ki. Iszap tartalm uk pedig még az So/fl-ot se m éri el. 2. Egy foko zatta l fin o mabb típ ust kép vise lnek a mu rva és d urva ho mo k fra kciók ura lmával je lleme zhe tő l ej tőü ledé k e k . E két fr akc ió egy üttes aránya 60% felett van. A nyaguk jól osztályo zo tt, amelyben a két ura lkod ó frak ció mellett csupán a k öz éps zemű hom o k teki n t h e tő s za rn o t te v ő és állandó ará nyú na k.Az ap ró ka vics és il fin om abb hom o kfrakc iók részesedése akár 5%-ra is lecs ökken het . Az em lített nyom ó-hegyi régi bá nyában többn y ire CI. a durvahornokos-murv ás üled ékréteg váltakozik az aprók av icsossal. Ugya nezz e l a rnurvás-du rvahomo kos típ ussal ta lálk ozh atunk a nyo m6-hegy i új bényéban. vagy a cse répfalui d r-hegy É-i elóte ré ben l e vő fe ltár áshan is (4. ábra, 2).
3. Al. őr- heg y i feltárás d ell e kit ölt ő durv ahomokos-m urv és üled ékr étege i már va lamive l finom abb szem csc összc tétel ú sávo kka l vált ak ozn ak . A I. üledék j ól osztályozo tt, a 0,1-1 nun-es szemcsetartomany több , m int 60 %-ot tcsz ki. Eze n belü l a közép - és dur v as z e mű hom ok a rá ny~ a meghatározó. Na gyo n hason ló szemescösszetételi gö rbéket kap tunk a Cseré pfa lutó l EK- re a Hidegkút-Iap o sán létesít ett b ánya faláb ó l vett minták elem zése kor (4. ábra. 3). A közép- és du r vas zem ű hom ok ará nya itt is 65-75% közö lt mo zog. Az enné l finomabb tarto mányo kra 10-20 % esik, a mu rva és ka vics ará nya ped ig 5- 15 %. A z e l őzőc k be n é rintett három feltárásban ke vés bé osztályozo tt, nagyobb sz emc setart om án yt átfogó üled é krétegek is e lőford u l n ak . A nyo mó-hegy i új bá nya rétegei köz ötti hom okr étegek szemesc összetétel ében az típu sokk al sz em be n a köz ép- és durva s zemű homo k ará nya 50 % alá csökke n, és m egn ő a k ö zé ps zem űn él fino ma bb hom okfrakci óké (30 %), ugyan akkor még rnindi g 15 % feletti a murva és apró ka vics aránya (4. ábra, 4) . A h idc g k ű t -I apos ai fe ltárás köz ép- és dur vahorno kos réte gei kö zé is hason ló sz emcseösszetétclú, finom abb üled ékrétegek (0, 2 m m-es sze mes ék aránya 35%) ék él ódnek. e lőző
13
cm
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% 5%
I I I
I I I I I
100
I I I I I I I I I I I I I I
200
I I I
300
~~~
400
_ >1,4
[ll]] 1,4- 1
mm ru 1-0 ,=6, -,,0=,6-0,3
C::J II II I Ed 0.1-0.05
~
F3
[ZJ
L3
0,3-0,2
0,2-0,1
~
-
0,05-0.02 0,02-0,001 0,001-0 ,0050,005-0,002 <0,002
3. ábra . Útmenti feltárás szem cse összetételi diagramj a Ando rna ktálya É-i részén Gruin size distribution diagram of an o ff-road expos ure in the part of Andorna ktálya village
Ugyan csaka nyomó-hegyi új bá nya szo lgáltatta a kö vetkezo pé ldát , ahol az eredet i durvább lejtőül edékekbe bemélyül ő delle már átl elepít etl "grézes litecs' t-sel tölt őd ött fel. Erre utal kétmax imum ú sze mcs eösszetételi gö rbéje és - a z eddigi üledékmintákkal szemben - viszonylag magas iszap (és agya g) tartalma (4. ábra , 5 ). tel epü lé sű
A rnondoltakból k i tű ni k, hogy az egy más t k ö vet ő szemcsetartományo k szabályos an váltják egymást. A d u rvasze mc s éj ű rétegek mind ig a murva- és du rva hom ok frakci ókb ól álló rétegge l, a murva és durva homok frakci óból álló dur va- és közép szemü hom okréteggel, a durva- és k ő z éps z em ú homokr étcg a közép szemü és finom abb homokfrakc ióból álló réteggel váltakoz ik.
14
I
""'"
--
&OP
50
" "so
--
0.001 0.002
--
..... -- . 0.01
lO
sc
- 2 3
0.02
""~ r:..
0.05 0.1
17 c,
4'
'""
"
r-
5"
-
sc
--
I--
I-
l 00%
--
-
10
' 00
KA""
l-
O
" .",
....
..,
U
1
-r-
I-- 0.5
,
.,so
--
" "O •
--.-
" "
so
O 100 mm
4. úbra. Különb öz ő "grezes litees" üledékek szem cse összetétel i görbéje. - l = Nyom ó-hegy. rég i bá nya : aprókav icsos réteg ; 2 = Nyomó-hegy, régi bánya : nunvés. durvahomokos üledék; 3 = Ör -hegy i feltárá s: durvaés középszern ü hom okréteg ; 4 = Nyomó-heg y új bán ya: k özé p- és finom homokos réteg ; 5 = Nyom ó-hegy új bánya: ánele püen üledék Gruin size distrib ution curve of diffe rent ' grézes lirees' sedime nis. - I = Nyomó- hegy. old qu arry : gra vel ly layer: 2 = Nyomó-hegy . old quarry : gm velly . ccarse sand deposit: 3 = Secti on al dr-hegy: coarse and med ium sand layer: 4 = Nyomó-heg y. medium and fine sand la yer : 5 = Nyomó-hegy. ne w q uarry : redeposited sedimén t
A felt árásokban gya kran meg fi gyelhet ők homokos réte gek is. Ezek a finomabb "grézes litees" üledékekben mind gya koribbá válnak. Végül az ül ed ék ekből kimarad a kavics és uralkodóvá v álik a hom ok és a löszfrakci ó. Ezek azo nban már nem tartoznak a ..grézes litées" csoportjába. löszös homokek . homokos löszös, J öss ze r ű üledék ek tartományát alkotják. Ezek osztályozás áva l, leírásával bőven olvashatunk a földrajzi irodalomban. A .,grézes litees" üledé kek vizsgá latából levonh ató következ tetések, és gya korlati hasznuk. A feltárások részletes felvételezéséve l képet kap hatunk az adott terület ple isztocén A l ejtők inllexiós sávj a a latt felhalmozódó üled ék köpeny vizsgá latából felvázolhatj uk a völgyköz i hátak negyed id őszak i lealacsonyodását. a l ejtőanyag többszöri áthalmozását. A fclöltód ött de llék felt árásai a sze miareá iis anyags zállítás fontos bizonyít ékai. A vizsgált fe ltárá sok közül ebből a sze mpon tból a nyomó-hegyi régi bánya feltárása talán a legérdek esebb . A felhalmozód ás első fázisában meredek d őlésű durva kőzettömbök kel tagolt (gravitációs anyagrnozg ás"), maj d típusos aprókavicsos ..greze litees'' rétegek halmozódtak fel. Az akkumuláeiót egy d ell eképződ és szakította meg. A hajda ni de lle konturját világosan kiraj zolja egy v~kony szcmipedo litos réte g. A köve tkező akkurnulációs periódusban a delle is fe ltö l tőd ött. Ivcsen futó apróka vicsos " grézcs litees" rétegeit mintegy 50 cm-es talaj fedte be. Adell efeltöltődést tanulmán yozhatj uk az őr- hegy i . a bodrogszegi fcltárásban is. A feltö l tődött delle másodszori e róz iós kimélyülésé t az andornakt ályai feltárás pé ldázza . fej l őd ést ö rt é n et éról .
Az eróziós diszkordanci a az ak kumulác iós időszakok közé iktatódó letarolási periódusra figye lmez tet. Ilye n eróziós diszkordaneia látható a demj én i feltárásba n. aho l a ..gr ézes litees'' rétegek eróziós diszkordanci ával válasz tódnak cl a finomabb l összerű lej tőül edékektől (1. ábra). Eró ziós diszkordaneia figyel hető meg a nyomó-heg yi új bányában is.
15
cm
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100 -I.
"
", :: : : .: ", &,,"',c,"',,"',c-,.Jo,I : lII Ili lII " 1 1 11 ' 11 11 l I .. I II I ,
• •
, t l l , , "
1
I I II I 1 I I I
. JI l , I I I I I I l II I Ij l I
. •
" " l I I l l I I II I l " ,
1111111111.1
... [;ID >5
~ 5 -2
§ 0.1 · 0. 05
. ... EJ .
2 - 05
~
O.OS - 0.02
~
•
0.5· 0.2
~
0.2 - 0. 1
< O.02 mrn
5. lihm. Hidc gk úr-luposa: a fel ninis SZC lllC SCÖSSI.Clr.:tcl i dia gr amju Gruin s ize dist ribution c urve oft he sectiou at Hidcg küt- luposa
A Bod rogszeginél látható hatalm as fclt énls a kriog lacisok fej lődé sé he z szel ga n fontos inform áci óval. Kisebb l épt ékben, dc hasonl ó módon keletkeztek a Hideg" ül-lapos mcden ccszcn í tágulatán ak töb b lO III hosszú és néh ány m-cs \' ast}lgs<í gú .. grézes lu ő e s" felhalmozódás ai. A M ész-patak D-i oldalsit meredek l ej t ő kíséri , E fe lé viszont a h átra v ű g ód ó glacisfelszín 100-200 rn hosszú, cn yhén e me l k e d ő Icj lé5t alak ított ki. aljúban az c m l ű e n r éteges, válto zatos sze mcscö sszctétc lú üled ékekkel (5. ábra], Az üledékek pontos korát - a ..gr ézes litee s" üled ékek nagyfokú sterilitésa miau - neh éz pon tosan mcghatáro zni. Az üledéke k változásab ól. fosszilis talajokb ól . c róziós diszkordanciakb ól stb. többn yire csak az ég haj lati v áltozrísokra é s a kü lön böző üled ékrétegek relatív korára köve tkeztethetü nk. A vizsgált feltá rások anyaga közül v a lós zínűlc g a demj éni a legrégibb ( / . ábra). A feltárás alsó részét k épező, me lcg szá raz periódusba n felhalm ozott fin em ..gréze s litees" üledé kek egykori fe lszíne és a raj ta kialakult tulajt akar ó let arolódon (Az e gykori talaj meglét ére a krotovinu j riratokat kitölt ő talaj utal ). Az eróziós periódu s után magas lösz - és iszap tarta lm ú üledék le lha lmozódasn következett . Keletkezé si körülmén yei re - hideg. száraz éghajla ti pe riódus - az üled ékréteget tagoló fagyékek is eg yé rtel mű bizonyít ékok . A finom l ös s zc rű üledék felszínére vörös barna ordótu laj te leped ett (me leg csapadé kos periódus). Val ami vel pontosabban tudj uk meghatározn i az a ndo rna ktá lyai feluir ás üledék -felhalmozódásának kezdet ét, mivcl a mi ntegy 3,5 m-cs üled ékösszlet az Eger patak Hib . sz . teraszára telepü lt. A I cjt őül ed é k e k le rakódasana k a z Eger újabb bcvag ódása vetett véget (II/a. tcrasz kialakul ása), Ekkor - a relie fenerg ia megnöveked ésevel - megindult a delle eróz iós átalakulása. a deJlcülcdékck részben i kitak arft őd á sn . A nyomó-hegyi régi ba nya felt árásainak két akkumul áci ós és egy denud ációs pe riódu sa is minden bizo nnya l más - m.ís éghaj lati sza kasz ra utal, mik ént a hidegkú t-laposi feltárás szemiped olitja. vagy a bodro gsze gi felninis kriot urhrici ös. ill. geliszolillukc i6s hord alékszállításhoz kötöll kófcld úsul ásni is éghajl atváltozast jelülnek. SI
16
A durvaszemcsés " grézes litees' üledéke k területeinek feltérképezése, meg ismeré se a lájhasznosítás sze mpontjából is fontos. Eze k az üledékek - nagyobb szem cseméretüknél fogv a rossz vízt ározó k épess égűek. ez ért ige n szá raz te rm őhe lyek. Évszázadok óta hasz nos ítj ák viszo nt "sóder" gyanánt az építőiparban . Jóva l kedvezőb bek a finomszemcsés "grézes litees 'i-k vízgazdálkodási tulajdonságai, és a rajta képződött talajo k is j obb ter mőképesség űe k .
IRODALOM
ÁDÁM L. l 966 . A Tolnai-dombs ág dcra zi ós vö lg yei. - Fö ldr. É11. 15. 4. pp . 44 9-472 . ÁDÁM L.- MA ROS I S.-SZILÁR D J. 1959. A Mezőfö ld termé sze ti földrajza. - Fö ldrajz i Monogréfiak II. Akadém iai Kia dó. Bp. 5 16 p. CA ILLEAU X, A.- TAYL OR , G. 1954. Cryo pédologic - étude des sols gel és. - Exp cditions polaires Irancaises, IV. Paris DEME K, J. 1964. Slc pe develop ment in granire areas of Bobcmia n Mnssif (Czechoslc vakiu). - Zei tschrift fül' Geomorphologie. Sup pl. Bd. 5. DYLI K, J. 1960. Rhy thm ically stratified s lo pe waste depos its . - Biuletyn per yg lacja lny, Nr. 8.. ód. DY Ll K, J. 1961 . Analyse s édime ntologiquc des formariens dc versant re mplissa nt les depressions ferm écs aux cnvirons de öd. - Biulctyn pcryglacj alny. Nr. 10., ód . DO BO S, A. 1996 . Periglacial fearures in the So uthe rn Bük k Moun tains. - lAG European Regi onal Geomorpho logical Conference kül öukiad vünya, Veszprém GU ILLEN, y. 196 1. Legiq ue dc s gr éses litcos. - A VI. INQ UA kon gre sszuson elhangzott elöadas. War szawa G UIL LEN, Y. 196 4. Gre zes liree s et bancs de nei ge - Geo logie en Mijnbouw . 43. KAPU NA, G. H. 1965. Krio gennüj e szkoln o vuje processzu. - Na uka. Mosz kva LÓCZY L. id . 19 13. A Balaton környékének geo lógiai képződménye i és eze knek vidék ek szcrir ui relepe d ése. A Balaton Tud . T anulm . Eredményei. I. köt. I. rész. 'I sz . MFf. Bp. MAR OS I S. 1965 . A de réz i ós völgy ekról. - Föld r. É11 . 14. 2. pp . 229 -242 PÉCS I M. 1962 . A magya ror szági pleisztoc én kori lej tős üledékek és kialukulúsuk. - Földr. Én. l l . I. pp. 19-39. PÉCS I M. 1967. A löszfeltarasok üledé keinek genetikai osz tályoz ása a Kar pat -medencében . - Föld r. Ért . 16. I . pp . 1-19. PÉCS I M. [987. A jégkorszaki krtoplanaciós-derá zi ós folyamat ok felszína lakí tó ha tása . - ln: ÁDÁ M L.-M AROS I S ,-SZILÁ RD J. (szerk .l:. A Dunénrúli-középhcgys ég A - Akadé miai Kiadó . Bp , 498 II PINCZÉS Z. 1954. A tok aji Nagy hegy losztnkuréj a. - Földr. É11. 3.3-4 , pp. 575 -584. PINCZÉS Z . 1960 . A Zempléni-hegység déli részének te rmésze ti De brecen , l-I I.
föld rajza.
-
K un did ű t us i dissze rtáció.
PINCZÉS Z. 1977 . Ha zai k özephegy s égek pcr ig lacialis pl anació s fcls ztnci és üled ékei. - Földr. Közl. 25. (10 1.) l-3 . pp. 41-45 . PINCZÉS . Z. 1979. Type s of loess and loess- Iike sediments in the environ me nt of Eger (Hungary) . - Acta Geologica Academiae Sc ientiarum Hungarieae 22 . PINCZÉS Z . 1985. Ajelenkori fagy (talaj fagy) felszín form áló hatása hazá nk ban és ennek gyak orla ri jelcn t ös ége. - Akadémiai do kt ori érte kezés , Debrecen PINC ZÉS Z.- MA RTON NÉ ER DŐ S K.-DOBOS A. 1993. E ltérések és hasonlós ágok a hegylnbfelsztne k pleisztocé n fe ls z in fejlőd é s ébe n . - Földr. Köz l. 41. (1 l 7.) 3. pp . 149- 162.
17
POSE R. H. 1951 . Die uördliche L össgrc nzc im Mitte lcreu ropa und da s spatglacialc K l űn a . - Eiszeitalte r und Gege nwa rt SZÉ KEL y A. 196 1. A Mátra és környezet ének kialaku lasa és felszíni form ái. - Kand idá tusi disszertáció . Bp. SZ ILÁRDJ . 1965 . A magya rországi pcrigtaciáli s dcrdzi ös v ö lgy k é pződ és e gyes kérdései . - Földr. Közl. / 3. (8 9.) 3. pp. 225-238 . TRICART. J. 1950. Cou rs de G éomorph ol ogie 2e Parti e Géomorphologic Climarique. - Uni v. Paris VARG A GY . 198 1. Úja bb adato k az öss zesült tu fa telepek és ignimbri te k is me reté hez. - MÁF I Évi Jelent ése az 1979. évről.
ON THE LA YERED SAN DY-G RAVELL Y SLOPE DEPO SIT S (G REzES L1TÉE.~1 by Z. Pincr es. K. Marion-En /fÚ (/IllI A. D ohos
Summ u r y Th e name is o f Fre neh origi n. ' Gréze litées ' a rc callcd sandy-gravelly dcp osits covcr ing chalk scarps . Th eir detailed analys is wa s cartied o ut. gene sis establi shed a nd classi f ication accomplisbed by GU ILLEN . Y. ( 1964) . In Hunga ry they are typical of dolomite and rh yolite tuff surfuccs. bu t their detailcd i nvesti gmions ha ve not yet bce n completed . The a uthurs stud ied these sedi menrs occurrtng on the rhyali le tuff surfaces of the Bükk foreland (Bükka lja) and Tokaj Mountai ns. Distri bution. genesis and age a re outlined. and ' grézes hr ées ' are typified on the basis ofgranulometry. T bcsc slopc se dimc nts ofvariablc grain size were Ionned by frost shane ríng of lhe rhyolit e tuff during the Plei stoccn e. The aut hors have pro ve n the dependence of gnnn size distribution on rock propert ies. Tbc layered c harac tcr of slo pc dep ósu s tcstifies on a subseq uent rede positi o n of thc material by geli soli flucrion and sheer -wash .
Translcred by L. BASS A
18
