A rendelet hatálya, alkalmazása

Pomáz HÉSZ egységes 2011. 07. 29.

Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testületének többször módosított 32/2006. (2007. III. 6.) önkormányzati rendelete a város helyi építési szabályzatáról (egységes szerkezetben a 17/2011. (VII. 28.), a 27/2010. (IX. 21.), a 16/2010. (V. 19.), a 28/2009. (VI. 26.), az 1/2009. (I. 26.), a 35/2008. (XII. 11.), a 30/2008. (X. 30.), a 29/2008. (IX. 18.), a 19/2008. (V. 23.), az 1/2008. (I. 18.), a 16/2007. (VIII. 7.), a 9/2007. (IV: 26.), valamint az 1/2007. (I. 25.) önkormányzati rendeletekkel) Pomáz város Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. §-ának (3) bekezdésében biztosított jogkörében a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint kötelezıen elrendeli azok együttes alkalmazását. 1. § A rendelet hatálya, alkalmazása (1) Jelen rendelet hatálya Pomáz város közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyéb jogszabályban meghatározott építési munkát végezni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az 1 általános érvényő magasabb szintő jogszabályok (pl. OTÉK ) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ) és mellékletei, továbbá a jóváhagyott szabályozási 2 tervek (továbbiakban SZT) együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet mellékletei a rendelet szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a rendelet módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a rendelettıl függetlenül 3 változtatható. 4 (4) A HÉSZ mellékletét képezi: Rajzi melléklet: - 1. melléklet: SZT-1 jelő tervlap: Külterületi szabályozási terv (M=1:8.000) - 2. melléklet: SZT-2 jelő tervlap: Belterületi szabályozási terv (M=1:2.000) Szöveges melléklet: - 3. melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó elıírások 5 (5) A HÉSZ függelékei: - F-1 függelék: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája - F-2 függelék: Régészeti lelıhelyek listája - F-3 függelék: A legfontosabb magyarországi ıshonos fa és cserjefajok jegyzéke - F-4 függelék: Egyedi tájértékek felsorolása” A szabályozási tervlap 6 2. § (1) A település közigazgatási területén a HÉSZ elıírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat az M=1:8.000 léptékő külterületi szabályozási tervlap és az M=1:2.000 léptékő belterületi szabályozási tervlapok tartalmazzák. (2) Kötelezı szabályozási elemek: közigazgatási határ; belterületi határ; tervezett szabályozási vonal; beépítésre szánt terület határa; övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; építési tilalom határa; elıvásárlási joggal terhelt terület, illetve határa; beültetési kötelezettségő terület, illetve határa; védısáv vagy védıövezet határa; ártéri terület; vízbázis hidrogeológiai védıterület, illetve határa; mőemlék és mőemléki környezet határa; helyi mővi érték és helyi értékvédelmi terület határa; védett 1

253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. (a továbbiakban: OTÉK) Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 3 Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 4 Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 5 Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 6 Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 2

1


utcakép; védetté nyilvánított régészeti lelıhely és nyilvántartott régészeti lelıhely határa; kilátásvédelmi terület; natura 2000 terület; országos ökológiai hálózat területe és övezeti; nemzeti park területe; fokozottan védett természetvédelmi terület; földtani természeti érték területe. Fogalom-meghatározások 7 3.§. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. Homlokzatmagasság értéke: egy adott homlokzati szakaszon az OTÉK szabályai szerint számított homlokzati felület értéke osztva a homlokzati szakasz hosszával. 2. Mély fekvéső területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekrıl a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 3. Terepszint alatti beépítettség mértéke: a terepszint alatti építmény(ek) által mőszakilag igénybevett terület szintenként számolt bruttó szintterületének összege és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 4. Védızöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. 5. Nyúlványos telek: az a telelek, melynek útkapcsolatának szélessége kisebb az övezetben elıírt kialakítható legkisebb szélességő teleknél 6. Alcsevica: a 690, 301, 088/13, 073/5, 073/3, 080 és a 077 hrsz. által határolt terület Elvi engedélyhez kötött létesítési feltételek 8 4. § (1) A jogszabályban nem szabályozott funkció elhelyezését, illetve a településrendezési beavatkozás környezethez történı illeszkedését az elvi építési engedély iránti kérelemben igazolni kell. 9 (2) 10 (3) (4) Az elvi építési engedély elbírálása során a jogszabályban meghatározott szempontokon túlmenıen az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a HÉSZ és a SZT elıírásai az adott ügyben, b) a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez történı illeszkedés, c) az utcaképhez történı illeszkedés, d) a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerő használatának biztosítása. (5) Az elvi építési engedélyben meg kell határozni: a) az épület elhelyezésének módját: 1. egy telken több épület elhelyezését a városkép egységes megjelenése érdekében, 2. védett épülethez és kialakult környezethez történı illeszkedés érdekében 3. közterületi építmény elhelyezésének módját annak érdekében, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja, stb.) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben, b) az építmény kialakítását: 1. a 20 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtéső tetıidom esetén a tetıidom kialakítását, 2. a tetınyílás kialakításának módját (védett területen, illetve a közterület felıli látványban érvényesülı tetınyílás – a tetıkibúvó nyíláson és a tetısíkban elhelyezett nyílászárón túlmenıen – kialakítását), 3. az építmény tömeg- és homlokzatképzését az építészeti, utcaképi, városképi és tájképi illeszkedés módját, illetve az építmény jellemzı anyaghasználatát (a látványban, utcaképben együttesen érvényesülı,

7

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 9 Hatályon kívül helyezte: 17/2011. (VII. 28.) Önkormányzati rendelet, hatályos: 2011. VII. 29-tıl 10 Hatályon kívül helyezte: 17/2011. (VII. 28.) Önkormányzati rendelet, hatályos: 2011. VII. 29-tıl 8

2


csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történı illeszkedés érdekében), 4. a zártsorú beépítéső épület esetében a homlokzat színezésének illeszkedését az épületet és legalább a két-két szomszédos csatlakozó épület színezését is bemutató, védett területen az érintett utcaszakaszt magában foglaló színtervben kell igazolni, c) a kiegészítı épületek és melléképítmények elhelyezését és kialakítását, különösen: a 13.§ (3) bekezdés szerinti zavaró hatású építmények lakóterületen történı létesítési feltételeit azokra az esetekre, amikor az elvi építési engedély egyébként megadható. (6) Az elvi építési engedély iránti kérelemben a tervezett épület utcaképi illeszkedését az érintett utcaszakasz tervezett magassági kialakítását bemutató utcaképpel igazolni kell. (7) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez meg kell kérni a helyi építészeti-mőszaki tervtanács állásfoglalását. (8) Helyi értékvédelmi területen, mőemléki környezetben, valamint helyi illetve mőemléki védelem alatt álló épület esetében az elvi építési engedély és az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a helyi építészeti-mőszaki tervtanács állásfoglalását. Telekalakítás 11 5. § (1) Nyúlványos építési telek nem alakítható ki. (2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthetı meg az SZT szerint kialakított közterületrıl, akkor, amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani. A magánút szélességét a 8.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint kell meghatározni. (3) Közmővek, vonalas létesítmények, magánutak számára az építési övezetre elıírt telekmérettıl eltérı mérető telek is kialakítható. (4) A tervezett szabályozási vonallal érintett telek beépítése csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen, az építési telek kialakítását szolgáló telekalakítás földhivatali átvezetését követıen lehetséges. (5) A telekalakítás általános szabályai: a) A kialakítandó és beépíthetı új építési telkek legkisebb szélessége: - oldalhatáron álló beépítési mód esetén 15 m, - szabadon álló beépítési mód esetén 18 m, - ikres beépítés esetén 14 m, - zártsorú beépítés esetén 12 m. b) Az övezetekben elıírt minimális telekméret kétszeresét el nem érı telkek tovább nem oszthatók. Általános építési elıírások, építmények kialakítása 12 6. § (1) A település közigazgatási területén építési munkát végezni az építési szabályoknak megfelelıen kialakított közútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkezı magánútról gépjármővel közvetlenül megközelíthetı telken lehet. Az egynél több telket kiszolgáló magánutak esetén az tulajdonosának szolgalmi jog bejegyzésével biztosítani kell, hogy az út által kiszolgált telkek jármővel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetık legyenek. (2) Az egyes telkek beépítési lehetıségét az általános elıírásokon túlmenıen az adott telekre vonatkozó övezeti elıírások határozzák meg. (3) Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése az övezetben meghatározott építési elıírások szerint történhet. (4) A település közigazgatási területén a már meglévı, kialakult beépítés fenntartható (tetıtérbeépítés, átalakítás, állagmegóvás, felújítás lehetséges), figyelembe véve az illeszkedés szabályait. Új építési munka, valamint bıvítés a HÉSZ elıírásainak betartásával végezhetı. 11 12

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

3


(5) Építési munka végzésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védıterületet, védıtávolságot, védısávot. (6) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minıségét veszélyeztetı építés esetén építési munka csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával végezhetı. (7) Az elıkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelıen kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az elıkert mélysége legalább 6 m. Az oldal- és hátsókertek kialakítására az egyéb jogszabályok vonatkozó elıírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettıl eltérı értékeket nem határoz meg. (8) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítmények akkor valósíthatók meg, vehetık használatba és változtatható meg rendeltetésük, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben elıírt környezetvédelmi határértékeket. (9) Oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felé esı homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó építménymagasság értékét (10)Az építési övezetekben az egyes homlokzatmagasságok nem haladhatják meg az övezetre vonatkozó építménymagasság 1,25 szeresét. (11)Az építési övezetek területén kerítés legfeljebb 80 cm lábazattal 30 %-ban áttört kerítésmezıvel -a fokozott zajvédelemmel érintett közintézmények területén, ill. az értékvédelemmel érintett területen természetes anyaghasználat (kı, tégla, vakolt felület) mellett tömör kerítés is- építhetı. (12)Támfal a szomszédos telekhatároktól legalább 1 m-re építhetı. (13)Állattartó építmény építésénél az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet elıírásait is be kell tartani. (14)Élet, anyagi javak és kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelezı szabványok elıírásainak megfeleljen. (15)Ha kazán, vagy más nyomástartó berendezés, gáz, vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, távfőtı vezeték, valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, 140 kW feletti hıterheléső gáz- vagy olajtüzelı berendezés kerül elhelyezésre, akkor elsıfokon a területileg illetékes mőszaki biztonsági felügyelet jár el. (16)Az Alcsevicze területén az általános szabályok az alábbiakkal együtt érvényesek: a) Építési munkát végezni -beleértve a közlekedési, illetve közmő létesítmények, mőtárgyak építését is- csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet. b) Telken belül két épület között legalább az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagassággal megegyezı távolságot kell tartani. c) Bármelyik építési övezetben rendszeres (napi) tehergépjármő-forgalommal járó, vagy épületenként 15 személygépkocsi/óra forgalmat vonzó, -nem lakó- funkció csak olyan telken helyezhetı el, ahol az adott funkciót tartalmazó épület legalább 16 m szabályozási szélességő útról közvetlenül megközelíthetı. d) A közmővek építményei minden építési övezetben elhelyezhetık. e) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2 m távolságra lehet. Az út és a telekhatár közötti sávban legalább 2 m magasra növı sövénnyel, cserjesorral kell betelepíteni. f) Telken belül önállóan hirdetıberendezést, reklámot elhelyezni nem szabad. Épületeken és kerítésen a funkciónak megfelelı cégfelirat, információs tábla 2 elhelyezhetı, melynek mérete legfeljebb 1 m nagyságú lehet. A Ksr-3 jelő építési övezetben az épületek építési engedélyezési tervein meg kell jeleníteni az 13 épületeken elhelyezett feliratokat is. g) Alcsevica területén –kivéve a Ksr-3 építési övezetet– a közterületi, vagy magánút felıli telekhatáron épített kerítés tömör része legfeljebb 80 cm magas lehet, felette 2,00 m-es magasságig legalább 80 %-ban áttörten alakítandó ki. Két méternél 14 magasabb kerítés nem építhetı.

13

Módosította: 27/2010. (IX. 21.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. XI. 20-tól. Elıírásait a hatálybalépését követıen indult ügyekben kell alkalmazni. 14 Módosította: 27/2010. (IX. 21.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. XI. 20-tól. Elıírásait a hatálybalépését követıen indult ügyekben kell alkalmazni.

4


(17)Az épületek homlokzati színezésénél a helyi értékvédelmi rendeletben rögzítetteket be kell tartani. (18)Önkormányzati építészeti-mőszaki tervtanács és fıépítészi szakmai vélemény: 15 meghatározott esetekben egyes építmények építészetia) A külön jogszabályban 16 alapján helyi mőszaki terveit engedélyezésük elıtt a külön jogszabály 17 meghatározott Önkormányzati tervtanács önkormányzati rendeletben véleményezi. b) Önkormányzati tervtanács mőködésének hiányában az a) pontban érintett tervekrıl a települési fıépítész szakmai véleményt ad. Meglévı, kialakult állapot 18 7. § (1) A kialakult beépítéső telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó elıírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni: a) Az elıkert méretének a kialakult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) kell igazodnia a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet, illetve az övezet területén. (2) Az illeszkedés szabályai oldalhatáron álló beépítés esetén: a) Ott, ahol az övezeti elıírások oldalhatáron álló beépítési módot írnak elı, de az a kialakult állapot miatt nem valósítható meg a meglévı beépítés fenntartható. (3) Az illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén: a) Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki: 1. Az épület mélysége legfeljebb a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve, ha a szomszédos telkek nem beépítettek, akkor az SZT eltérı elıírása hiányában legfeljebb 14 m lehet az övezeti elıírások keretei között. 2. Az új tetıidomot a szomszédos tetısíkhoz igazodva legfeljebb 50 cm eltéréssel lehet kialakítani. A szomszédos (már meglévı) tetısíkokkal való összeépítés (csatlakozás) költségeit az építtetı viseli. b) „Mőemléki környezet”-ben, „Helyi értékvédelmi terület”-en belül, ahol zártsorú beépítés alakult ki – a kialakult utcakép védelme érdekében – új épület elhelyezése esetén épület-hézag létesítése is megengedett c) Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedı) beépítés csak védett épület, vagy az adott terület településszerkezeti értékeinek megırzése érdekében létesíthetı. A zártudvaros épület építési munkái csak Önkormányzati Tervtanácsi, illetve a fıépítészi vélemény beszerzése után végezhetık. (4) Az építési vonal a kialakult telektömbben: a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb elıírás ettıl eltérı beépítést ír elı, b) ha a közbensı telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két legközelebbi beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz. (5) A kialakult telektömbben a legnagyobb homlokzatmagasság: a) foghíj esetében nem haladhatja meg a csatlakozó szomszédos épületek azonos homlokzati oldalainak legnagyobb magasságának átlagát, b) saroktelek esetében, vagy ha a közbensı telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg: 1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát, 2. az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát. (6) Új magastetı létesítését, magastetı átalakítását szomszédos tetısíkhoz igazodva legfeljebb 50 cm eltéréssel lehet kialakítani, melynek illeszkednie kell az utcaképhez. A szomszédos (már meglévı) tetısíkokkal való összeépítés (csatlakozás) költségeit az építtetı viseli. 15

16/2003. (V.20.) Ök.rend. az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról és mőködésének rendjérıl 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-mőszaki tervtanácsokról 17 16/2003. (V.20.) Ök.rend. az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról és mőködésének rendjérıl 18 Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 16

5


a) Szabadon álló beépítés esetén az új magastetı hajlásszöge legyen közel azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetısíkjának hajlásszögével. b) Zártsorú beépítés esetén a magastetı tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tőzfalait, és a tetısík(ok) hajlásszöge legyen azonos a takarandó tőzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, illetve foghíj beépítésnél a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. (7) A zártsorú beépítéső épület esetében a homlokzat színezésének illeszkedését az épületet és legalább a két-két szomszédos csatlakozó épület színezését is bemutató, védett területen az érintett utcaszakaszt magában foglaló színtervben kell igazolni. (8) A HÉSZ hatályba lépésekor már kialakult (az épület külsı határoló síkjainál legfeljebb 1,5 méterrel nagyobb) úszótelek esetében az építmények az építési övezeti elıírásoknak megfelelıen bıvíthetık, átalakíthatók az alábbiak figyelembevételével: a) a bıvítés csak a megengedett legnagyobb építménymagasság és a csatlakozási elıírások keretei között hajtható végre, b) a meglévı építmények bıvítése, átalakítása abban az esetben is megvalósítható, ha: 1. az úszótelek meglévı beépítettsége meghaladja az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, de a beépítettség nem növelhetı, 2. a telek zöldfelületi aránya nem éri el az építési övezetben elıírt legkisebb mértéket Általános közlekedési elıírások 19 8. § (1) A közlekedési területek közé tartoznak a meglévı és tervezett közutak, a vasúti (HÉV) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: - 11. sz. fıút települést érintı szakasza K.III. - 1111 j. Ök. út (Pilisszentkereszti út) elkerülı szakasza és ennek 11. fıút felé vezetı kapcsolata K.V. - A települést érintı egyéb összekötı utak külterületen K.V., belterületen B.IV.c. - Belterületi győjtıutak B.V.c. - Kiszolgáló (lakó) utak B.VI.d. (3) Külterületen a közlekedési területek védısávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelıjének hozzájárulásával használható fel. A védıterületek értékei az úttengelytıl mérve: - A 11. sz. fıút nyomvonala mentén 100-100 m. - Az alsóbbrendő országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m. (4) Külterületi mezı- és erdıgazdasági (üzemi) utak, dőlıutak esetén az út tengelyétıl mért 12-12 m-en belül épület, építmény nem helyezhetı el. (5) A város területén a közlekedési létesítmények szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (6) A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a magasabb szintő jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülı, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított kötelezı eltérés kiszolgáló utaknál gazdasági övezet esetén a minimális szabályozási szélesség 16,0 méter. (7) A külterületi közutak szabályozási szélessége 6 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az elıbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétıl szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni. 19

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

6


(8) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítsa a tőzoltási felvonulási területet. (9) A közigazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. (10)A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (11)A magánutak mőszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes elıírások szerint kell eljárni. (12)A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendı a tőz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. (13)A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerő használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél szolgalmi jog bejegyzésével folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetısége. Általános közmő és közmővesítési, valamint elektronikus hírközlési elıírások 20 9. § (1) A vegyes, a kisvárosias és a gazdasági övezeteket teljes közmővesítéssel – legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel-, a kertvárosias és üdülıövezeteket a teljes közmő meglétéig legalább részleges közmővesítéssel kell ellátni. (2) A közmőveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a korábban kiépített közmőhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmő- és szállítóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára rá kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemő építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával végezhetı. Víziközmővek telekhatáron kívül csak érvényes és jogerıs vízjogi létesítési engedély birtokában létesíthetık és üzemeltethetık. (3) A közmőlétesítmények ágazati elıírások szerinti védıtávolságain belül mindennemő építési tevékenység csak az illetékes üzemeltetı hozzájárulása esetén végezhetı. (4) A vonatkozó jogszabály alapján a vízbázisok külsı védıterületén – korlátozásokkal – csak mezıgazdasági tevékenység végezhetı. (lsd. térképi jelzés) (5) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tőzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tőzcsapot úgy kell elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint, hogy a védendı építményeknél 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (6) A vízvezetékek védıtávolság-igénye a vonatkozó elıírásokban rögzítettek szerint biztosítandó. (7) A zárt szennyvíztározó medencébıl az összegyőjtött szennyvizeket rendszeres és ellenırizhetı módon a kijelölt szennyvízleürítı helyre kell szállíttatni. (8) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb idıszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. (9) A település területén a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. (10)A szennyvízcsatorna megépítése után legkésıbb 6 hónapon belül az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Ezután közmőpótló létesítése és használata nem lehetséges. A zárt szennyvíztárolókat a közcsatornára való rákötés után szakszerően fel kell számolni. (11)A szennyvízcsatorna rendszerbe csak a vonatkozó jogszabályok szerinti szennyvíz vezethetı be, ellenkezı esetben a szennyvíz elıtisztításáról gondoskodni kell. (12)A település területén elválasztott rendszerő csatornahálózatot kell létesíteni. (13)Szennyvízcsatornába sem ingatlanon belül, sem közterületen csapadékvizet bevezetni nem szabad. (14)A csapadékvíz elvezetésére zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezetı rendszert kell építeni. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhetı a burkolt út hosszában.

20


7


(15)A csapadékvíz élıvízbe történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı. (16)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenırizni kell minden nagyobb (5000 m2-t meghaladó telekterülető) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal továbbvezethetı a befogadóig. (17)20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és szivárgófelülető burkolattal szabad. (18)A vízzáró burkolattal ellátott felületrıl összegyőlı csapadékvizet hordalékfogó mőtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élıfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületrıl összegyőlı csapadékvizeket benzin és olajfogó mőtárgyon is keresztülvezetve szabad a csapadékvíz elvezetı közcsatornába, vagy élıfolyásba vezetni. (19)Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (20)A vízfolyások, vízfelületek partéleitıl a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességő fenntartási sávokat: a) VIZIG kezelés esetén 6-6 m-t, b) társulati kezelés esetén 4-4 m-t, c) önkormányzati kezelés esetén 4-4 m-t, d) nyílt árkok mentén az egyik oldalán legalább 2 m-t, a másik oldalán legalább 1 m-t. (21)Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetık el. A berendezés csak az elıkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhetı. (22)A települést érintı gázvezetékek ágazati elıírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintı tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhetı. (23)A termékvezetékek szabvány szerinti védıtávolságát és a szakági elıírásokat a területen be kell tartani. (24)A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges elıirt magassági korlátozást be kell tartani. (25)A 6 m feletti hírközlési antennák létesítését az Önkormányzattal egyeztetni kell. (26)A jelenleg beépítetlen területek igénybevételekor használatba vételi engedély megszerzéséig az alap közmőveket (vezetékes víz, elektromosáram) ki kell építeni. (27)A tervezett közmőlétesítményeket közterületen kell kialakítani. (28)Elektromos és távvezetékek az érintett közútkezelıi és az önkormányzati tervtanácsi vélemény beszerezése után létesíthetık. (29)Új elektromos és távvezetékek létesítése csak földkábellel lehetséges. (30)A település vezetékes villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségő villamoshálózatok mentén – a meglévı és tervezett szakaszokon – szabadvezetékes rendszer esetén biztonsági övezetet kell kijelölni és tartani, azaz: - külterületen: a szélsı fázisvezetıktıl számított 5-5 m szükséges, összesen max. 14,0 m, - belterületen: a szélsı fázisvezetıktıl számított 2,5-2,5 m szükséges, összesen max. 8,0 m. (31)A nagynyomású gázvezeték biztonsági övezeteit a szabályozási terv tartalmazza. (32)Valamennyi, (korábban létesített) üzemen kívül helyezett, feszültségmentesített közép-, kisfeszültségő és távbeszélı szabadvezeték-hálózatot és oszlopos tartószerkezetet a tulajdonosnak le kell szerelni, anyagát megfelelı hulladék-lerakóhelyre szállítani és a terep helyreállítását (oszlopalap-gödör földvisszatöltését) elvégezni. Ugyanez vonatkozik a lebontásra kerülı 20 kV-os hálózatra és az oszlop transzformátorállomásra is. (33)Valamennyi tervezett közvilágítási berendezés és hálózat kialakításánál a vonatkozó villamosipari szabványos és a közvilágítási szabvány elıírásai és ajánlásai szerint kell eljárni.

8


A zöldfelületekre vonatkozó elıírások 21 10. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közmőövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfel-használás változás jellegétıl függıen- kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (2) Az egyes építési övezetekre, övezetekre elıírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként –ha ezen rendelet másként nem rendelkezik– csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes vetületének területe vehetı számításba. (3) Az egyes telken belül kötelezıen létesítendı védızöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védızöld sávok telepítésénél több szintő növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. (4) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésıbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az elıírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (5) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhetı. (6) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévı fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (7) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közmőövezetek területét, valamint az erdıterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elı - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemzı ıshonos fa- és cserjefajok használhatók. (8) Erdı- vagy mezıgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi mővelési ág fenntartását. (9) Külterületen védızöldsávokban, út menti fásításokban invazív fajok alkalmazása tilos. (10)Lakóterület beépítésénél a tervezés elıtt a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérıjő fákról geodéziai felmérést kell készíteni. Reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai 22 11. § (1) A Város közigazgatási területén reklámhordozót létesíteni önállóan, épületen, vagy az ingatlanhoz tartózó építményen lehet. (2) Reklámhordozó mőemléken, mőemléki területen és középületen nem helyezhetı el. 23 (3) (4) Plakátok, hirdetések, falragaszok közterületen az erre a célra kijelölt táblákon, magánterületen a tulajdonos hozzájárulásával helyezhetık el. (5) Közterületen önálló hirdetı-berendezést elhelyezni a közút berendezési sávjában csak a vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével lehet. (6) Nem helyezhetı el reklámhordozó a közterületen, ha a) a közút területébe, vagy a közúti őrszelvénybe nyúlna, b) a közút berendezési sávja gondozott zöldterület, c) a terület közpark, d) a kilátást gátolja, vagy városképi szempontból nem megfelelı, e) elhelyezése balesetveszélyt okozhat. (7) Egyéb ingatlanon (lakóingatlanokat kivéve) reklámhordozót elhelyezni -a területre vonatkozó általános és részletes elıírások mellett- az alábbiak szerint szabad: a) az ingatlan kerítésével egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb 5 cm-t benyúlva, b) az ingatlanon belül, az ott folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó cégcímtábla (pl.: logó, üzemanyagtöltı állomás ártájékoztató oszlopa, stb.)

21

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 23 Hatályon kívül helyezte: 17/2011. (VII. 28.) Önkormányzati rendelet, hatályos: 2011. VII. 29-tıl 22

9


c) épületek, vagy az ingatlanhoz tartózó egyéb építmények homlokzatain, legfeljebb 2 2 m felületig. 2 (8) A reklámhordozó mérete bel- és külterületen legfeljebb 2 m felületig terjedhet. Több, egymás mellett elhelyezett reklámhordozó felületének összessége sem haladhatja meg 2 a 2 m -t ingatlanonként. (9) A reklámhordozó pontos helyét és típusát a fıépítésszel történt egyeztetés után kell meg állapítani. (10)Épületen, vagy egyéb építményen elhelyezett reklámhordozóknak egymással, valamint az épület jellegével, homlokzatképzésével összhangban kell lennie. (11)Ideiglenes elhelyezésre legfeljebb 30 nap idıtartamra van mód. (12)A reklámhordozó elhelyezéséért, a kötelezı jó karbantartásért -függetlenül attól, hogy a reklámtáblát ki helyezte el és függetlenül annak tulajdonosától- az ingatlan tulajdonosa felel. (13)A Városon keresztül vezetı számozott közutak mellett reklámhordozó csak a közútkezelı állásfoglalásának figyelembe vételével létesíthetı. (14)A reklámhordozók elhelyezésénél az Önkormányzat reklámhordozókról szóló 24 rendeletének elıírásait is figyelembe kell venni. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 25 12. § (1) A közterület rendeltetéstıl eltérı használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (2) Alcsevica területére vonatkozó elıírások: a) Közterületen, -a közparkok területét kivéve,- épületet elhelyezni nem lehet, kivéve: - a közmővek épületei, - telefonfülke, - tömegközlekedéshez kapcsolódó épületek. Közparkokban az övezet elıírásai szerint lehet épületet elhelyezni. b) Az épületek elhelyezésének feltétele, hogy a közlekedést (gépkocsi, kerékpár, gyalogos) ne zavarják. c) Közterületen az önkormányzat tájékoztató táblái és a közösségi, turisztikai célú információs rendszer elemein kívül hirdetıberendezést, reklámot elhelyezni nem lehet. d) A járdákat közterületen legalább 2 m szélességben szilárd burkolattal kell kialakítani. e) Az iskola, óvoda elıtti útszakaszt veszélyessége miatt a környezı utak burkolatától eltérı színő burkolattal kell ellátni. f) Az utcákat, sétányokat legalább egyik oldalon fásítani kell. g) A 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességő utcák, utak területén a közmővek helytakarékos elhelyezésével, az útpálya mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani. h) A 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességő utakat aszfalt burkolattal kell ellátni. i) A 12 m szabályozási szélességő utcák vegyes használatú útként is kialakíthatóak. Ebben az esetben megfelelı forgalomcsillapító eszközök alkalmazásával kell gondoskodni a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésrıl. j) A 16 m, és 22 m szabályozási szélességő utcák csapadékvíz elvezetését zártan kell megoldani.

24 25

8/1999. Önk. rend. a reklámhordozókról Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

10


II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületi építési övezetek Lakóövezetek általános elıírásai 26 13. § (1) Az övezetek elsısorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az egyéb vonatkozó jogszabályok elıírásainak betartásával és e rendelet övezeti elıírásai alapján esetenként más elsıdleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhetı az övezet építési telkeinek területén. (2) Az övezeti elıírásokban szereplı legkisebb telekméretnél kisebb területő kialakult és lakóépülettel már rendelkezı építési telek is beépíthetı, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb elıírás betartható vagy ha az övezetre vonatkozó elıírások betartása mellett bıvítés történik és a benapozás, tőzvédelem elıírásai is betarthatók. (3) A lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) ipari tevékenység, telephely nem létesíthetı. (4) Az építési övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretet ki nem elégítı telekterülető kialakult telek beépítését a 7.§ szerint, valamint az építési övezetekben leírt szabályok betartása mellett kell megállapítani. (5) A kilátásvédelemmel jelölt övezetek területén az építéssel érintett telek mögötti magasabban fekvı telekrıl a kilátás irányába fotómontázst (látványtervet) kell készíteni a tervezett beépítés megjelenítésével és az engedélyezési tervhez mellékelni kell. (6) Az építési övezetben a tetıtér megközelítésére szabad lépcsı nem használható. (7) A lakóövezetekben kialakított tetıfelületeknek lehetıség szerint déli tájolású idomokat is kell tartalmazniuk. (8) Az Alcsevica területén lévı lakóövezetek területén építeni csak a teljes közmőhálózat és a szilárd burkolatú út megvalósulása után szabad. Az Lk-1 jelő kisvárosias lakóövezet 27 14.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lk-1 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 8,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület is elhelyezhetı. (3) Az elıírt mennyiségő gépjármő várakozó helyet pinceszinten létesítendı mélygarázsban kell biztosítani. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 2 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el.

26 27


11


Az Lk-2 jelő kisvárosias lakóövezet 28 15. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lk-2 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 3000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 8,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület is elhelyezhetı. (3) Az elıírt mennyiségő gépjármő várakozó helyet pinceszinten létesítendı mélygarázsban kell biztosítani. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 2 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el. Az Lk-3 jelő kisvárosias lakóövezet 29 16.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lk-3 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 9,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az építési övezetben lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület is elhelyezhetı. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés-megváltoztatásánál is alkalmazni kell. (3) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 2 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el.

Az Lk-4 jelő kisvárosias lakóövezet 30 17.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

Lk-4 Szabadonálló 5000 25

28

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 30 Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 29

12


(2)

(3) (4) (5)

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 Az építési övezetben legfeljebb 8 lakásos lakóépület; szálláshely-szolgáltató épület; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépület, építmény; igazgatási épület; valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. Az építési övezetben nem helyezhetı el kézmőipari épület, egyéb gazdasági építmény; ipari épület, ill. épületrész; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telepengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhetı el. Parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kerti építmény; víz- és fürdımedence; napkollektor; kerti lugas; kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lk-5 jelő kisvárosias lakóövezet 31 18 §

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lk-5 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben lakóépület; szálláshely-szolgáltató épület; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépület, építmény; igazgatási épület helyezhetı el. Az építési övezetben nem helyezhetı el: önálló gépkocsitároló épület; kézmőipari épület, épületrész, egyéb gazdasági építmény; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telepengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) Az épületek földszintjén a beépített alapterület legalább 70 %-án a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységeket kell elhelyezni. (4) Az elıkert mérete 6 m. (5) Tetıtérben legfeljebb egy építményszint építhetı be. (6) 70 m-nél hosszabb homlokzat nem építhetı. (7) Az épületek homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy a nyílászárók összes felülete az adott homlokzati felület legalább 10 %-át tegye ki. (8) Felszíni (építmény nélküli) parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. (9) A melléképítmények közül közmőbecsatlakozási mőtárgy; hulladéktartálytároló; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lk-6 jelő kisvárosias lakóövezet 32 19 § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m) 31 32

Lk-6 Szabadonálló 1000 40 7,5


13


Legkisebb zöldfelületi arány (%) 25 (2) Az építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen szálláshely szolgáltató épület; igazgatási épület is elhelyezhetı. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetésmegváltoztatásánál is alkalmazni kell. (3) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti épített 2 tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el. (4) Az építési övezetben nem helyezhetı el ipari tevékenységet szolgáló épület, építmény. Az Lk-7 jelő kisvárosias lakóövezet 33 20 § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lk-7 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az építési övezetben lakóépület; szálláshely-szolgáltató épület; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépület, építmény; igazgatási épület helyezhetı el. Az építési övezetben nem helyezhetı el: önálló gépkocsitároló épület; kézmőipari épület, épületrész, egyéb gazdasági építmény; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telepengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) Az elıkert mérete 6 m. (4) A telken elhelyezhetı lakások számát a telek négyzetméterben mért területének 125-tel való osztásával kell meghatározni. Az osztás eredményeként kapott nem egész számot lefele kell kerekíteni egész számra. (5) Tetıtérben legfeljebb egy építményszint építhetı be. (6) 70 m-nél hosszabb homlokzat nem építhetı. (7) Az épületek homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy a nyílászárók összes felülete az adott homlokzati felület legalább 10 %-át tegye ki. (8) Felszíni (építmény nélküli) parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. (9) A melléképítmények közül közmőbecsatlakozási mőtárgy; hulladéktartálytároló; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-1 jelő kertvárosias lakóövezet 34 21. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 33 34

Lke-1 Kialakult 550 30% 5,0 (6,0*) 50


14


*= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. (2) Az építési övezetben lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény is elhelyezhetı. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés-megváltoztatásánál is alkalmazni kell. (3) Egy telken legfeljebb egy lakóépület építhetı legfeljebb 2 lakással. (4) Terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül történhet. (5) Ha a kialakítandó épület utcai homlokzat szélessége meghaladja a 12 métert, úgy azt -a tetıidomban is megjelenı- legalább 1 méteres mélységő tagolással kell kialakítani. (6) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti épített 2 tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el. Az Lke-2 jelő kertvárosias lakóövezet 35 22.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-2 Beépítési mód Kialakult Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 720 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30% Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 (6,0*) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 *= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. (2) Az építési övezetben lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény is elhelyezhetı. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés-megváltoztatásánál is alkalmazni kell. (3) Egy telken legfeljebb egy lakóépület építhetı legfeljebb 2 lakással. (4) Ha a kialakítandó épület utcai homlokzat szélessége meghaladja a 12 métert, úgy azt -a tetıidomban is megjelenı- legalább 1 méteres mélységő tagolással kell kialakítani. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti épített 2 tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el. Az Lke-3 jelő kertvárosias lakóövezet 36 23.§

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m) 35 36

Lke-3 Kialakult 720 20% 5,0 m (6,0*)


15


(2)

(3) (4) (5)

Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 *= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. Az építési övezetben lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület helyezhetı el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény is elhelyezhetı. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés-megváltoztatásánál is alkalmazni kell. Egy telken legfeljebb egy lakóépület építhetı legfeljebb 2 lakással. Ha a kialakítandó épület utcai homlokzat szélessége meghaladja a 12 métert, úgy azt -a tetıidomban is megjelenı- legalább 1 méteres mélységő tagolással kell kialakítani. A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti épített 2 tőzrakóhely; kerti lugas továbbá lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel és kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el. Az Lke-4 jelő kertvárosias lakóövezet 37 24.§

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-4 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 720 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 65 (2) Az építési övezetben legfeljebb 2 lakásos lakóépület; legfeljebb 4 vendégszobás szálláshely-szolgáltató épület; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, egyéb gazdasági építmény; valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen sportépület, -építmény, valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetık. Az építési övezetben nem helyezhetı el: egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; ipari épület, ill. épületrész; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telephelyengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) Egy telken csak egy épület helyezhetı el. (4) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhetı el. (5) Parkoló csak az építési helyen belül helyezhetı el. (6) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-5 jelő kertvárosias lakóövezet 38 25.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 37 38

Lke-5 Szabadonálló 1000 20 30


16


(2)

(3) (4) (5) (6)

Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 65 Az építési övezetben legfeljebb 2 lakásos lakóépület; legfeljebb 4 vendégszobás szálláshely-szolgáltató épület; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, egyéb gazdasági építmény; valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen sportépület, -építmény, valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetık. Az építési övezetben nem helyezhetı el: egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; ipari épület, ill. épületrész; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telephelyengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. Egy telken csak egy épület helyezhetı el. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhetı el. Parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-6 jelő kertvárosias lakóövezet 39 26. §

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-6 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 720 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetben legfeljebb 2 lakásos lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató vendéglátó épület; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület helyezhetı el. Az építési övezetben más rendeltetéső épület kivételesen sem helyezhetı el. (3) Az építési övezet telkein egy épület helyezhetı el. (4) Az elıkert mérete 6,0 m, az országos közút felé 6,0 m, az oldalkert 4,0, a hátsókert mérete legalább 12,0 m. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-7 jelő kertvárosias lakóövezet 40 27. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-7 Beépítési mód Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 720 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az építési övezetben a csak legalább 12 m széles kialakult telek építhetı be. (3) Az építési övezetben legfeljebb 1 lakásos lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, egyéb gazdasági építmény; valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. (4) Egy telken egy lakás építhetı. 39 40


17


(5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-8 jelő kertvárosias lakóövezet 41 28.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-8 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 540 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az építési övezetben lakóépület, legfeljebb 6 lakásos; szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 6 vendégszoba; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; sportépület, építmény; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhetık el. Az építési övezetben nem helyezhetı el: önálló gépkocsitároló épület; kézmőipari épület, épületrész, egyéb gazdasági építmény; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telephelyengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) Egy telken csak egy épület helyezhetı el. (4) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhetı el. (5) Parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. (6) Az elıkert mérete legalább 6 m, az oldalkert mérete legalább 3 m. (7) A telken elhelyezhetı lakások számát a telek négyzetméterben mért területének 270-nel való osztásával kell meghatározni. Az osztás eredményeként kapott nem egész számot lefele kell kerekíteni egész számra. (8) Tetıtérben legfeljebb egy építményszint építhetı be. (9) Az épületek homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy a nyílászárók összes felülete az adott homlokzati felület legalább 10 %-át tegye ki. (10)Felszíni (építmény nélküli) parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. (11)A melléképítmények közül közmőbecsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló; kerti építmény, víz-és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-9 jelő kertvárosias lakóövezet 42 29.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-9 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 600 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az építési övezetben lakóépület, legfeljebb 2 lakásos; szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 4 vendégszoba; kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás épületei; sportépület, építmény; a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, egyéb gazdasági építmény helyezhetık el. Az építési övezetben nem helyezhetı el: önálló gépkocsitároló épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; raktárépület; üzemanyagtöltı állomás; valamint semmilyen olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely a vonatkozó egyéb jogszabály alapján telephelyengedélyhez kötött. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) Egy telken csak egy épület helyezhetı el. 41 42


18


(4) Az elıkert mérete legalább 6 m, az oldalkert mérete legalább 3 m. (5) Tetıtérben legfeljebb egy építményszint építhetı be. (6) Felszíni (építmény nélküli) parkoló csak az építési helyen belül és az elıkertben helyezhetı el. (7) A melléképítmények közül közmőbecsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló; kerti építmény, víz-és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Az Lke-10 jelő kertvárosias lakóövezet 43 30.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Lke-10 Beépítési mód Zártsorú Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 270 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 (2) Az építési övezet csoportosan megépülı lakóépületek (csoportházak) elhelyezésére szolgál. (3) A legkisebb kialakítható telekszélesség 9 m, az elıkerti határvonalon mérve. (4) Az építési helyet az OTÉK elıírásai mellett úgy kell meghatározni, hogy; a) az elıkert mérete 6 m, saroktelek hosszanti oldala mentén 3 m, b) saroktelken a telek rövidebbik, szomszédos telekhez csatlakozó oldala mentén legalább 6 m széles oldalkertet, c) saroktelek rövidebbik oldalához csatlakozó telken a saroktelek felé 3 m széles oldalkertet kell kialakítani. (5) Telkenként egy lakás helyezhetı el. (6) Az épületek elı-, és oldalkertre nézı homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy a nyílászárók összes felülete az adott homlokzati felület legalább 10 %-át tegye ki. (7) Az épületek utcai homlokzatát az elıkerti határvonalra kell helyezni. A homlokzat hosszának legfeljebb 30%-án ettıl az építési hely irányába el lehet térni, ha a tetıidomok a telekhatárokon csatlakoznak. (8) Gépkocsitároló pinceszinten nem lehet. (9) A melléképítmények közül közmőbecsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz-és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Vegyes építési övezetek A településközpont vegyes építési övezetek általános elıírásai 44 31. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsıdlegesen lakó, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem végezhetık. (3) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) Az övezetek területén a 7.§ (2)-(8) pontjait is alkalmazni kell. (5) Tetıtér megközelítésére szabad lépcsı nem használható.

43 44


19


A Vt-1 jelő településközpont vegyes építési övezet 45 32. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-1 Beépítési mód Kialakult Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Kialakult Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 20 (2) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsıdleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhetık el. (3) Az övezetben elıkert nélküli beépítés is lehetséges. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló legfeljebb 6 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. (5) Az övezetben ipari tevékenység nem folytatható. A Vt-2 jelő településközpont vegyes építési övezet 46 33. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-2 Beépítési mód Kialakult Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 550 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 (5,5*) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40% *= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. (2) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsıdleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhetı el. 2 (3) A kialakítandó lakóépület egy lakására legalább 80 m be nem épített, fennmaradó telekterületet kell biztosítani. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló legfeljebb 6 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el.

45 46


20


A Vt-3 jelő településközpont vegyes építési övezet 47 34.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-3 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 (8,0*) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40% *= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. (2) Az építési övezetben igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény helyezhetı el. (3) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló legfeljebb 6 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Vt-4 jelő településközpont vegyes építési övezet 48 35. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-4 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 8,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 35 *= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. (2) Az építési övezetben igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsıdleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény helyezhetık el. (3) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló legfeljebb 6 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Vt-5 jelő településközpont vegyes építési övezet 49 36.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m)

Vt-5 Szabadonálló 400 40 8,0

47


21


Legkisebb zöldfelületi arány (%) 10 (2) Telekalakítás csak a szabályozási vonal figyelembe vételével lehetséges. Az így kialakuló új építési telek tovább nem osztható. (3) Az építési övezetben csak üzemanyagtöltı és kiszolgáló létesítményei helyezhetık el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló legfeljebb 6 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Vt-6 jelő településközpont vegyes építési övezet 50 37. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-6 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 8,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 35 (2) A építési övezetben elsısorban az önkormányzat ellátási kötelezettségi körébe tartozó alapfokú közintézményként oktatási épület helyezhetı el. Ha az említett alapfokú oktatási épület megvalósult, akkor annak kiegészítésére a területen elhelyezhetı egészségügyi, szociális épület; igazgatási épület; egyházi épület; egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; sportépület, építmény; szolgálati lakás; valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épület, építmény. Az építési övezetben nem helyezhetı el lakóépület; semmilyen gazdasági tevékenységi célú építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; üzemanyagtöltı állomás; parkolóház. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) A telkek zöldfelületének minden 100 m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db cserje elültetése szükséges. (4) Az övezetben az építési engedélyezési és bejelentési tervdokumentációhoz kertépítészeti munkarészt is be kell nyújtani. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Vt-7 jelő településközpont vegyes építési övezet 51 38.§ (5) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-7 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (6) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsıdleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhetı el. (7) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı 50 51


22


lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló legfeljebb 6m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Vt-8 jelő településközpont vegyes építési övezet 52 39.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-8 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1500 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 20% (2) Az építési övezetben igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény helyezhetı el. (3) A melléképítmények közül kizárólag közmőbecsatlakozási mőtárgy; kerti építmény, vízmedence; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; szabadon álló és legfeljebb 6m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. (4) Elıkertet nem kell kialakítani. A Vt-9 jelő településközpont vegyes építési övezet 53 40. §

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Vt-9 Beépítési mód Zártsorú Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 550 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40% (2) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelemi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsıdleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhetık el. (3) Egy telken több épület is elhelyezhetı. (4) Az övezetben a meglévı, kialakult állapotra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. (5) A hátsókert legkisebb megengedett mérete 3 m. (6) Az utcai telekhatártól számított 14 m-nél távolabb 2,5 m oldalkertet kell tartani. (7) A telek legalább 80 % -ban áttört, és az áttörésekben gyepes burkolatú felületeit a zöldfelület számításánál 50 %-kal kell figyelembe venni. (8) A melléképítmények közül kizárólag közmőbecsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence épített tőzrakóhely; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; szabadon álló és legfeljebb 6 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetık el.

52 53


23


Gazdasági építési övezetek Gazdasági területek építési övezeteinek általános elıírásai 54 41. § (1) A gazdasági területek ipari-gazdasági (Gip) és kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) építési övezetekbe tartoznak. (2) A gazdasági övezetekben nyúlványos telek nem alakítható ki. (3) A telekalakítás során a telek szélessége minimum 20 méter. (4) Az övezetekben az építménymagasság elıírásai egy építési telekre épületenként és homlokzatonként vonatkoznak. (5) Az övezetekben az építménymagasság számításakor figyelembe kell venni a technológiához szükséges építmények magasságát is. (6) A gazdasági övezetekben csak olyan technológiák és épületszerkezetek alkalmazhatók, amelyek által az építménymagasság nem haladja meg az övezetekre elıírt legnagyobb értéket. (7) A gazdasági övezetek építési telkein belül a telek beépítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig a lakó- és településközponti vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggı, többszintes növényállományú védı zöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 10 m. (8) Az építési telkeken az adott építési övezetre elıírt legkisebb zöldfelületi arány alapján 2 kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m -e után legalább egy környezettőrı, nagy lombkoronát növelı fát kell telepíteni és fenntartani. (9) Anyag vagy hulladéktárolás közterületen még ideiglenesen sem lehetséges. (10)Veszélyes hulladék csak a környezeti elıírásoknak megfelelıen, telephelyen belül tárolható. A Gksz-1 jelő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet 55 42. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gksz-1 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület; parkolóház, üzemanyagtöltı; sportépítmény helyezhetık el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhetık. Az építési övezetben az elızıeken túlmenıen csak azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az övezetben csak a gazdálkodási funkcióhoz feltétlenül szükséges a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetık el, a beépített terület legfeljebb 20%-án. (4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény elhelyezhetı, amennyiben a (2) bekezdésben elıírt feltételeknek megfelel. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti épített 2 tőzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes 54 55


24


vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Gksz-2 jelő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet 56 43. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gksz-2 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 15000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Telkenként legfeljebb két épület helyezhetı el. (3) Az 1112. sz. út és a tervezett elkerülı út tengelyétıl mért 50 m-en belül épületet elhelyezni nem lehet. A telekhatárokat mindkét útnál az úttengelytıl mért 15 m-re kell kialakítani. A fenti utaktól 35,0 m, illetve a Dera patak felé esı telekhatártól és a közigazgatási határtól 30 m védıtávolság tartandó meg. (4) Az elıkert legalább 5,0 m, az oldalkert legalább 5,0 m, a hátsókert legalább 6,0 m, kivéve azokat a telekhatárokat, amelyek mentén beültetési kötelezettségő telekrész van, itt az elıkert illetve oldalkert a beültetési kötelezettségő telekrész. (5) A telkek beépítésének feltétele a beépítéssel egyidejő teljes közmővesítés: villamos energia, ivóvíz, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés, gázellátás, valamint a vonatkozó elıírások szerinti tőzivíztározó létesítése. (6) Az övezeten belül mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület; parkolóház, üzemanyagtöltı; sportépítmény funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (7) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı 2 legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. (8) Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (9) Az övezetben legfeljebb két szolgálati lakás helyezhetı el telkenként. (10)Azon termıföld mővelési ágú telkeken (telekrészeken), melyeket nem építenek be, vagy a mővelés alól nem vonnak ki, továbbra is folytatni kell a mezıgazdasági mővelést. (11)A beültetési kötelezettségő telekrész nem építhetı be, azon semmilyen építmény nem helyezhetı el. (12)A beültetési kötelezettségő telekrészek a megadott szélességben kötelezı jelleggel telepítendık a telekhatárokon belül a használatba vételi engedélyig. A fajösszetételt, jellemzı keresztmetszetet, telepítési távolságokat az engedélyezési tervekben meg kell adni. (13)Az egyes telkeknél a beültetési kötelezettségő telekrészeken kívül fennmaradó, 2 intenzív fenntartású kertterületek minden megkezdett 200 m -e után legalább egy nagy lombkoronát növelı fát kell ültetni. (14)A csapadékvizek élıvíz folyásba történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı.

56


25


A Gip-1 jelő ipari gazdasági építési övezet 57 44. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gip-1 Beépítési mód Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Gip-2 jelő ipari gazdasági építési övezet 58 45. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gip-2 Beépítési mód Oldalhatáron álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. Az övezetben az elızıeken túlmenıen legfeljebb két szolgálati lakás is elhelyezhetı telkenként. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el.

57 58


26


A Gip-3 jelő ipari gazdasági építési övezet 59 46.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gip-3 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1500 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Gip-4 jelő ipari gazdasági építési övezet 60 47.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gip-4 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el.

59 60


27


A Gip-5 jelő ipari gazdasági építési övezet 61 48.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gip-5 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Gip-6 jelő ipari gazdasági ipari gazdasági építési övezet 62 49.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Gip-6 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1500 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; 2 kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el.

61 62


28


A Gip-7 jelő ipari gazdasági építési övezet 63 50.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

(2) (3) (4) (5)

Gip-7 Szabadonálló Technológia szerint szükséges Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Kialakult, de újnál 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 25 Az építési övezetben kizárólag a jelentıs területigénnyel bíró közmőtelephelyek létesítményei és berendezései helyezhetık el. A beépítettséget a védıtávolságok figyelembevételével kell meghatározni. Új közmő telephelyek a technológia által igényelt területnagysággal bárhol elhelyezhetık. A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, továbbá 2 lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. Üdülıterületek építési övezetei Az Üh-1 jelő hétvégiházas üdülıövezet 64 51. §

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Üh-1 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1000 A beépíthetı legkisebb területő meglévı telek (m2) 1000 A beépíthetı telek legkisebb szélessége (m) 16 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,0 (4,5*) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 80 *= ha a telek lejtése meghaladja a 15%-ot. (2) Az építési övezetben legfeljebb két üdülıegységes üdülıépület helyezhetık el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen a terület jellegével összhangban lévı, azt szolgáló funkciójú építmény (pl. különálló garázs) és sportépítmény is elhelyezhetı. (3) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. (4) Az övezet telkei belterületbe vonhatóak tömbönként, ha a megfelelı szélességő közterületek kialakítása és közmőellátás (vezetékes víz, vezetékes áram) biztosított.

63 64


29


Az Üh-2 jelő hétvégiházas üdülıövezet 65 52. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Üh-2 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Kialakult Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az építési övezetben legfeljebb két üdülıegységes üdülıépület helyezhetık el. Az övezetben az egyéb elıírások betartásával kivételesen a terület jellegével összhangban lévı, azt szolgáló funkciójú építmény (pl. különálló garázs) és kiegészítı funkcióként sportépítmény is elhelyezhetı. (3) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal helyezhetı el. Különleges területek építési övezetei A Keü jelő különleges -egészségügyi- építési övezet 66 53.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

Keü Szabadonálló Kialakult, de újnál 3000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetben egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülı stb.) és az ezzel a funkcióval összhangban lévı építmények helyezhetık el. (3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem végezhetık. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti épített 2 tőzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el.

65 66


30


A Ksr-1 jelő különleges -rekreációs- építési övezet 67 54.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Ksr-1 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetben sportolási, turisztikai, kulturális, szociális, szállás, lakó, kiszolgáló funkciójú épületek és az üzemeltetık lakásai helyezhetık el. (3) Az övezetben az elıkert nagysága legalább 10 m. (4) Az övezetben az építménymagasság elıírásai épületenként és homlokzatonként vonatkoznak. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop.helyezhetı el. (6) Lakás csak az övezet fı funkcióját meghatározó épület megépítésével vagy annak megléte után alakítható ki. A Ksr-2 jelő különleges -rekreációs- építési övezet 68 55.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Ksr-2 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az építési övezetben szálláshely szolgáltató épület; sportépület; vendéglátó épület; közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; állat-és növénykert épületei; szolgálati lakás; kiszolgáló funkcióként pedig kereskedelem, szolgáltatás a megépülı nettó szintterület legfeljebb 10%-án helyezhetı el. Az építési övezetben nem helyezhetı el lakóépület; semmilyen az elızıekben rögzítetteken túli gazdasági tevékenységi célú építmény; üzemanyagtöltı állomás; parkolóház. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (3) A telkek zöldfelületének minden 100 m²-én 1 db lombos fa vagy 40 db cserje elültetése szükséges. (4) Az övezetben az építési engedélyezési és bejelentési tervdokumentációhoz kertépítészeti munkarészt is be kell nyújtani. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop.helyezhetı el.

67 68


31


A Ksr-3 jelő különleges sport-rekreációs építési övezet 69 55/A. § (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Ksr-3 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 10.000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 40 Legnagyobb építménymagasság (m) 12 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben legfeljebb 1 pinceszint + 4 további szint létesíthetı. (3) A telken elhelyezett összes szintterület és a telek területének hányadosa 0,6-nál nagyobb nem lehet. (4) Az építési övezetben szálláshely szolgáltató épület; sportépület; vendéglátó épület; közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, állat-és növénykert épületei; szolgálati lakás helyezhetı el; kiszolgáló funkcióként pedig kereskedelem, szolgáltatás az építési övezetben megépült, vagy ezen kiszolgáló funkciókkal együtt megépülı összes hasznos alapterület legfeljebb 5%-án. (5) Az építési övezetben nem helyezhetı el a szolgálati lakáson kívül más lakás; semmilyen az elızıekben rögzítetteken túli gazdasági tevékenységi célú építmény; üzemanyagtöltı állomás. Meglévı épületek, építmények használati módját ilyen célokra megváltoztatni nem lehet. (6) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, legfeljebb 1 m magas támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop helyezhetı el. (7) Az elı-, oldal-, és hátsókert legkisebb mérete 10 m. (8) Az épületeket tájba illı módon kell megvalósítani. A tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (9) Az épületeket, építményeket igényes, idıtálló, természetes anyagok és színek használatával kell megvalósítani. Az épületek homlokzatait 3 m magasságig graffiti megelızı védelemmel kell ellátni. (10)Az övezetben az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti munkarészt is be kell nyújtani. (11)A kötelezıen elıírt zöldfelület mérete nem csökkenthetı. Zöldfelületként nem vehetı figyelembe a zöldtetı, és a zöldhomlokzat. (12)A zöldfelületek kialakításához a termıhelyi adottságoknak megfelelı, ıshonos növényfajtákat kell alkalmazni. (13)A zöldfelületként kialakított telekrészen, ennek területére vonatkoztatva 100 négyzetméterenként legalább 1 db nagy lombtömeget növelı lombos fát, és legalább 15 db lombhullató vagy örökzöld cserjét, és a többi felületen gyepet vagy talajtakaró növényzetet kell telepíteni. (14)Beton felülető, vagy betonelemes támfal nem építhetı. (15)Kerítés legfeljebb 20 cm magas lábazattal, efölött áttörten építhetı. A kerítés magassága a telekhatáron, vagy telken belül is 2,5 m lehet. Kivételt jelentenek a sportpályák, amelyeket a sport jellegének megfelelı magasságú kerítéssel lehet körülvenni. (16)Az építési övezet területén a beépítés feltétele a beépítéssel egyidejő teljes közmővesítés, és az épületek megközelítését biztosító, a meglévı úthálózathoz kapcsolódó út kiépítése.

69

Beiktatta: 27/2010. (IX. 21.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. XI. 20-tól. Elıírásait a hatálybalépését követıen indult ügyekben kell alkalmazni.

32


A Ksp-1 jelő különleges -sportpálya- építési övezet 70 56.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Ksp-1 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Kialakult Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 6,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 80 (2) Az építési övezetben nagykiterjedéső sportolási célú területként a sportoláshoz szükséges kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el (szociális blokk, lelátó-, öltözıépület). (3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem végezhetık. (4) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti lugas, továbbá 2 lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Ksp-2 jelő különleges -sportpálya- építési övezet 71 57.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Ksp-2 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben nagykiterjedéső sportolási célú területként sportépület; kereskedelem, szolgáltatás vendéglátás épületei; szálláshely szolgáltató épület; közösségi szórakoztató épület; szolgálati lakás; valamint az ezeket kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. Más funkciójú épület, építmény nem helyezhetı el. Meglévı épületek, építmények használati módját más célokra megváltoztatni nem lehet. (3) A telkek zöldfelületének minden 100 m²-én 1 db lombos fa vagy 40 db cserje elültetése szükséges. (4) Az övezetben az építési engedélyezési és bejelentési tervdokumentációhoz kertépítészeti munkarészt is be kell nyújtani (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop helyezhetı el.

70 71


33


(1)

(2) (3)

(4)

A Kt-1 jelő különleges -temetı- építési övezet 72 58.§ Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Kt-1 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 Az építési övezetben temetı és az ezzel a funkcióval összhangban lévı építmények helyezhetık el. Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem végezhetık. A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor; kerti lugas, továbbá 2 lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Kt-2 jelő különleges -temetı- építési övezet 73 59.§

(1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Kt-2 Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben a temetı épületei, építményei, a temetıhöz kapcsolódó kereskedelem, szolgáltatás épületei helyezhetık el. Más funkciójú épület, építmény nem helyezhetı el. Meglévı épületek, építmények használati módját más célokra megváltoztatni nem lehet. (3) A zöldfelületeket érintı munkálatok csak kertépítészeti engedélyezési tervek alapján végezhetıek. (4) A temetı telken belüli 30 m-es védısávjában semmilyen építmény nem helyezhetı el, kivéve: tereplépcsı, támfal, más kertészeti berendezés, szobor, mőalkotás. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop helyezhetı el.

72 73


34


A Kmv jelő különleges -Magyar Vár- építési övezet 74 60.§ (1) Az építési övezet paraméterei: Övezet jele Kmv Beépítési mód Szabadonálló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Kialakult Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 80 (2) Az építési övezetben a magyarság kulturális hagyományait bemutató, azok ápolását szolgáló, illetve kultúrájához kapcsolódó alábbi épületek, építmények, így a magyarság történelmének és vallástörténetének bemutatását szolgáló épületek; a magyar népmővészetet bemutató és oktató épületek; szabadtéri színpad, illetve színház, (3) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, állat és növénykert (4) Sportolási, turisztikai, kulturális, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetık el. (5) A melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, vízmedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; zászlótartó oszlop helyezhetı el. (6) A területet érintı minden hatósági engedélyezési eljárásba a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot be kell vonni.

74


35


III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETHASZNÁLATI ÉS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI

A közlekedési területek övezetei A KÖu jelő közlekedési és közmőövezet (közúti közlekedési területek) 75 61. § (1) Az övezet paraméterei: Övezet jele KÖu Beépítési mód Szabadonálló Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 (2) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közmővek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetık el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthetı. (3) Az övezetben a melléképítmények közül közmő-becsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló -épülettıl különálló- kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetık el. A KÖk jelő közlekedési és közmőövezet (kötöttpályás közlekedési területek) 76 62. § (1) Az övezet paraméterei: Övezet jele Beépítési mód Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb építménymagasság (m)

KÖk Szabadonálló 5 10

Zöldterületek övezetei

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6) (7) (8)

A Z-1 jelő zöldterület, közpark övezet 77 63. § Az övezet paraméterei: Övezet jele Z-1 Beépítési mód Szabadonálló A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) 3000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2 Legnagyobb építménymagasság (m) 3,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 85 Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetı el. Az övezet telkeit legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztetı létesítmények helyezhetık el. A közpark fenntartásáról és a közpark berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. A melléképítmények közül közmőbecsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb

75


36


0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); vízmedence; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 2 m vízszintes vetülettel; komposztáló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. A Z-2 jelő zöldterület, közpark övezet 78 64. § (1) Az övezet paraméterei: Övezet jele Z-2 Beépítési mód Szabadonálló A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) 10000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2 Legnagyobb építménymagasság (m) 3,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 75 (2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetı el. (3) Az övezetben más épület nem helyezhetı el. Meglévı épületek használati módját más célokra megváltoztatni nem lehet. (4) Terepszint alatt a terület nem építhetı be. (5) A telkek területének legalább 75 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (6) A közparkon belüli árok jelenlegi határain csak engedélyezett vízrendezési terv alapján lehet változtatni. (7) Az árok határától számított 20 m-es sávon belül az árokkal párhuzamosan sem szilárd burkolattal ellátott út, sem épület nem helyezhetı el. (8) Parkoló csak az árok határától számított 20 m-es sávon kívül, a parkhoz szükséges és elıírt mennyiségben helyezhetı el. (9) A közpark területén a zöldfelületeket érintı munkálatok (kivéve a fenntartás) csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján végezhetıek. (10)A melléképítmények közül hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal; kerti építmény, víz-és fürdımedence, napkollektor; kerti lugas, kerti tetı; kerti szabadlépcsı, támfal; 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop helyezhetı el. Erdıterületek övezetei Az erdı övezetek általános elıírásai 79 65. § (1) Az erdı övezetek telkei elsısorban a rendeltetésüknek megfelelı erdıgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdı övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdıterület nyilvántartásban lévı területeken létesíthetık. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdıgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdı védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdı rendeltetését szolgáló mőtárgy, kerítés. (3) Erdıterület igénybevételével járó tevékenység csak az erdészeti hatóság elızetes engedélye alapján történhet. (4) Azon erdıterületek (erdıtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetıvé, ott is az erdıterület igénybevétele csak az erdészeti hatóság elızetes engedélyével valósulhat meg.

78 79


37


Az Ev jelő erdı övezet, védelmi erdıterület 80 66. § (1) Az övezet telkei nem építhetık be. Az Et jelő erdı övezet, turisztikai, egészségügyi erdıterület 81 67. § (1) Az övezet paraméterei: Övezet jele Et Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) 100.000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 (2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdı- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (3) Az övezetben elsısorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetık el. Az övezetben más jellegő, nem erdıgazdasági célú épület nem helyezhetı el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdıállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termıhelyet nem érintheti és nem zavarhatja. 2 (4) A 100.000 m -nél kisebb területő meglévı telkeken a már meglévı beépítés fenntartható, újjáépíthetı, de további növelése (alapterület bıvítés, emeletráépítés, tetıtér beépítés) nem lehetséges. Mezıgazdasági területek övezetei A mezıgazdasági övezetek általános elıírásai 82 68. § (1) A mezıgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezıgazdasági övezetekben elsısorban e mezıgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetık el, azonban egyes esetekben az övezeti elıírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhetı. (2) Ha egy beépíthetı mérető telek rendelkezik erdı, gyep (rét, legelı) vagy nádas mővelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetık be, ha a telek más kivett, vagy mővelésbıl kivehetı résszel nem rendelkezik. (3) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhetı el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységő elıkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységő hátsókertet kell biztosítani. (4) Az építményeken kívülrıl látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki. (5) Mezıgazdasági területen lapos tetıs épület nem építhetı, a nyeregtetıs vagy kontyolt nyeregtetıs épület tetıhajlásszöge 20-45° között lehet. (6) A mezıgazdasági övezetek bármelyikébe esı, mezıgazdasági mővelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehetı birtoktest összterületébe történı beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem. (7) Mezıgazdasági területen lévı építési engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot be kell vonni. (8) A mezıgazdasági területeken a területhasználat és az építési engedélyezés során a természetvédelmi elıírások betartására kiemelt figyelmet kell fordítani, különös 80


38


tekintettel a védett területek, az országos ökológiai hálózat, valamint az Natura 2000 hálózat által érintett területrészeken. Az Má-k jelő korlátozott használatú általános mezıgazdasági övezet (beépítést meg nem engedı általános mezıgazdasági területek) 83 69. § (1) Az övezet telkei nem építhetık be. (2) Az övezet telkei csak oly módon keríthetık le, ha a védett kisállat-fajok számára átjárás biztosításával. Az Má-f jelő farmgazdasági általános mezıgazdasági övezet (farm- és tanyagazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedı terület) 84 70. § (1) Az övezetben beépíthetı legkisebb birtoktest és a beépítés fı paramétereit az alábbi táblázat elıírásai tartalmazzák. Övezet jele Má-f Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 150.000 A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetıség (%) 1,0 A legkisebb kialakítható és beépíthetı birtokközpont területe (m2) 10.000 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0 25.000 A legkisebb beépíthetı (birtoktest részét nem képezı) önálló telek területe (m2) Birtoktest részét nem képezı, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb 3,0 beépítettség terepszint felett (%) Birtoktest részét nem képezı, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb 3,0 beépítettség terepszint alatt (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) (2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 2 10.000 m nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehetı igénybe. (3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található. (4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300m-re kell lennie a meglévı, illetve tervezett belterület határtól. 85 (5) (6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül esı telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, illetve a birtoktest területén történı építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 20 km-nél távolabb nem lehetnek, valamint azonos családi mezıgazdasági vállalkozás tulajdonában állnak. (7) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot. 2 (8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képezı telken, ha területe legalább 25.000 m , az alkalmazható beépítés 3%. (9) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezıgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

83

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 85 Hatályon kívül helyezte: 17/2011. (VII. 28.) Önkormányzati rendelet, hatályos: 2011. VII. 29-tıl 84

39


(10)Az övezetben elsısorban a mezıgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei, valamint a rendeltetésszerő használathoz szükséges építmények helyezhetık el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthetı. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthetı. 86 (11) Az övezet kialakításának elsıdleges célja a mezıgazdálkodás lehetıségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetı el lakóépület, ha: a) a mezıgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a mezıgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejőleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (12)A lakóépület csak magastetıs kialakítású lehet. A tetı tetıhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (13)Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetık el: közmőbecsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdımedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas, továbbá 2 lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, fóliasátor; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 2 2 (14)A 150.000 m -nél kisebb területő birtoktest meglévı telkein, vagy a 25.000 m -nél kisebb területő önálló telken, a már meglévı beépítés fenntartható, újjáépíthetı, de további növelése (alapterület bıvítés, emeletráépítés, tetıtérbeépítés) nem megengedhetı. (15)Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia mőködtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (16)Az övezetbe tartozó telkek Natura 2000 védettség alá tartozó gyep (rét, legelı), erdı, vagy nádas mővelési ágú alrészletei nem építhetık be, azokon melléképítmény sem helyezhetı el. Az Mk jelő kertes mezıgazdasági övezet (volt zártkerti területek) 87 71. § (1) Az övezetben kialakítható telek és a beépítés fı paramétereit az alábbi táblázat elıírásai tartalmazzák. Övezet jele Mk Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) 720 A legkisebb beépíthetı telek szélessége (m) 14 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 3,0 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 3,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az övezetben csak a mezıgazdasági termelés építményei helyezhetık el. (3) Ha a telken felépítmény van a telekmegosztás feltétele, hogy a felépítményes telken a beépítettség mértéke a 1,5%-ot ne haladja meg. 2 (4) A 720 m -nél kisebb területő telkeken felépítmény nem építhetı. 2 (5) A 720 m -nél kisebb területő meglévı telkeken a már meglévı beépítés fenntartható, újjáépíthetı, de további növelése (alapterület bıvítés, emeletráépítés, tetıtérbeépítés) nem megengedett. (6) Az övezetben csak magastetıs kialakítású építmény létesíthetı. A tetı tetıhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg. 86 87

Módosította: 17/2011. (VII. 28.) Önkormányzati rendelet, hatályos: 2011. VII. 29-tıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

40


(7) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetık el: közmőbecsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz); napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti 2 tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, fóliasátor; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Vízgazdálkodási területek övezetei A V jelő vízgazdálkodási övezet (a vízfolyások meder és part területe) 88 72. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben elsısorban a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelı létesítmények helyezhetık el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintı beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetık. (4) Záportározó létesítésénél a tó partvonalának legalább 20%-án a partfal rézsőjét legfeljebb 10 fok meredekséggel kell kialakítani, és 15 tófelület-hektáronként 1500-2000 m2 nagyságú szigetet kell kialakítani, melynek rézsője legfeljebb 10 fok meredekségő lehet. A természetközeli területek övezetei A Tk jelő természetközeli terület övezete 89 73. § (1) Az övezet telkei nem építhetık be.

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei A Kth jelő különleges beépítésre nem szánt övezet (turisztikai, turistaházas terület) 90 74. § (1) Az övezetben kialakítható telek és a beépítés fı paramétereit az alábbi táblázat elıírásai tartalmazzák. Övezet jele Kth Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) kialakult A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 2,0 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (1) Az övezetben turisztikai és rekreációs célú területek, valamint ezt kiegészítı funkciójú épület, építmény helyezhetı el. (2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetık el: közmőbecsatlakozási mőtárgy; közmőpótló mőtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés 88


41


nélküli terasz); kerti vízmedence, napkollektor; kerti épített tőzrakóhely; kerti lugas, 2 továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. IV. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM Épített értékek védelme 91 75. § (1) Pomáz közigazgatási területén az alábbi építmények állnak országos mőemléki védelem alatt: a) Ref. templom, klasszicista, 1814-1828. Hısök tere hrsz: 1, b) Gör. kel. templom. Mai alakjában barokk, 1719-1722., Szerb u. hrsz.: 585, c) R. k. templom, barokk, 1768. Átépítve. hrsz.: 601 d) Teleki-kastély, barokk, 1773. Templom tér 3.hrsz: 640/1 e) Vár- és templomrom, gótikus, 14-15. sz., Klissza, hrsz:299 - mauzóleum); 298/3, f) Római-kori villa maradványai. (Külterület), Lugi dőlı, hrsz: 0224/8, g) Templomrom, középkori (Külterület) Szente-dőlı, hrsz: 045/1, h) Nagykovácsi-puszta, Kolostorrom, román stílusú, 12. sz. hrsz: 0355/1, i) Kossuth u. 48. tájház, (hrsz. 30.) j) Marschalkó-ház, Orgona utca 11. sz. lakóház, (hrsz. 1610/1) (2) Az országos mőemléki védelem alatt álló építmények mőemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli. (3) Az országos mőemléki védelem alatt álló építményeket érintı engedélyezési eljárásokban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt elsıfokú hatóságként, a mőemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben szakhatóságként be kell vonni. (4) Amennyiben az országos mőemléki jegyzékrıl törölnek épületet, úgy azt helyi védelem alá kell venni. (5) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelıen megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Felújításukat az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kı, cserép, fa stb.). (6) A helyi védelem alatt álló épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkányés gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell ırizni. (7) A helyi védelem alatt álló épület bıvítése csak úgy lehetséges, hogy a változtatás során a legkisebb kárt szenvedje az épületek eredeti tömegaránya, homlokzati arányai. Utcaképe ne változzon. (8) A védett épület- és építményrészeket az épületekbe vissza kell építeni, a védett kerítéseket meg kell tartani. (9) Az épületekben belsı átalakításokat csak az eredeti szerkezet és a belsı értékek lehetı legnagyobb mértékő megtartásával lehet elvégezni. (10)A helyi védelem alatt álló épületek, építmények bontására csak a védettség megszőnése után kerülhet sor, csak a mőszaki és erkölcsi avulás beállta után. A bontási engedélykérelemhez az épület felmérési és fotódokumentációját is csatolni kell. (11)A helyi értékvédelmi területen bárminemő bıvítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz. 92 (12)Az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a helyi értékvédelmi rendelet elıírásait. 91


42


(13)A helyi védelem alatt álló építészeti érték megırzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelı használatra, ha ez nem megoldható, közcélú hasznosításra. (14)A hasznosítás módja a védett értéket nem veszélyeztetheti. (15)A helyi védelem alatt álló épület használati módjának megváltoztatásához az építtetınek örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetnie. (16)Védett épületet és részeit rendeltetésének megfelelıen kell használni. Az épület falát árubemutatásra használni nem szabad. Árubemutatásra csak a kirakat használható. (17)Iparmővészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintı egyéb munkák végzéséhez az elsı fokú építésügyi hatóságnak a városi fıépítész véleményének megkérése szükséges. (18)Védett épület csak a védettség törlése után bontható el. A bontás elıtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történı csatolása. (19)Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegő, vagy ahhoz erısen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetıidomú épület építhetı. (20)A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, fıbb méreteit a környezetében lévı hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetıformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. (21)Építési munkák engedélyezésére irányuló kérelemhez a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletében foglaltakon kívül csatolni kell: a) bontás és átalakítás esetén fotódokumentációt és felmérési rajzokat, b) homlokzati átalakítás esetén a meglévı és a tervezett homlokzati megjelenés környezetbe illesztését (színminta terv). Régészeti lelıhelyek védelme 93 76.§ (1) A nyilvántartott régészeti lelıhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében általános védelmet élveznek. A régészeti lelıhelyek területén végzendı bármilyen építési, vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni. (2) Védetté nyilvánított régészeti lelıhelyen a Kulturális Örökségvédelmi hivatal engedélye szükséges: − minden 30 cm mélységet meghaladó földmunkához, így különösen: kerítés, légvezeték tartóoszlopának földbe állításához, faültetéshez, tuskóirtásos fakitermeléshez, rigolírozáshoz, meliorizációhoz, szılı és gyümölcsös telepítéséhez, − kavics-, föld- és anyagdepó, illetve feltöltés, töltés létesítéséhez; − fémkeresı mőszer használatához; − a lelıhely funkciójának, használati módjának megváltoztatásához; − reklám elhelyezéséhez; − a régészeti lelıhelyen régészeti parkok és bemutatóhelyek létesítéséhez; − a lelıhelyen található régészeti emlékek megóvási, konzerválási, restaurálási munkálataihoz; − régészeti lelıhelyen folytatott mindenfajta kutatáshoz, külön jogszabályban meghatározottak szerint; − a lelıhely részét képezı épület, építmény vagy ennek maradványai bármely járószintjének, padlójának megbontásához. (3) A régészeti lelıhelyek területén, tervezett földmunkák megkezdése elıtt megelızı feltárást kell végezni. (4) Amennyiben az ismert régészeti lelıhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelıhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elı, a Kulturális örökség védelmérıl szóló törvény (2001. évi LXIV. tv.) 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát. 92 93

17/2009. (05. 22.) Önk. rend. az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

43


(5) A régészeti lelıhelyeket a szabályozási tervlapok jelölik. A természeti értékvédelem általános elıírásai 94 77. § (1) Természeti értékvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre: − Országos jelentıségő védett természeti területek (nemzeti park területei és azon belül fokozottan védett területek); − Országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület); − Natura 2000 hálózat területei; − Ex lege védett természeti területek és értékek (forrás, földvár, barlang); − Földtani természeti érték (nyílt karszt terület). Az országos jelentıségő védett természeti területek elıírásai 95 78. § (1) Az érintett területek közé a nemzeti park területei és azon belül fokozottan védett területek tartoznak, valamint az ex lege védett természeti területek és értékek. (2) A területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség engedélyével végezhetı. (3) A területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségő területre vonatkozó elıírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhetı. Egyéb természetvédelmi kijelölés alá esı természeti és természetközeli állapotú területek elıírásai 96 79.§ (1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá esı természeti és természetközeli állapotú területek közé a országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), a Natura 2000 hálózat területei, valamint a földtani természeti értékek (nyílt karszt területek) tartoznak. (2) Egyéb természetvédelmi kijelölés alá esı természeti és természetközeli állapotú területeket érintı építési tevékenység esetén –külön jogszabályban meghatározott esetekben– a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELİÍRÁSAI A környezet védelmének általános elıírásai 97 80. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban elıírtakat kell figyelembe venni. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésıbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. 94

Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 96 Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 97 Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 95

44


(3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. A föld védelmének általános elıírásai 98 81. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, elıkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által elıírt helyen és módon kell kezelni. (2) Telkesítéseknél az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elı az eróziós kártételek, valamint a szélsıséges vízháztartási helyzet kialakulását. A föld védelmének mezıgazdasági övezetekre vonatkozó elıírásai 99 82. § (1) A termıföld minıségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédı gazdálkodást kell folytatni. A vizek védelmének általános elıírásai 100 83. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethetı. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezetı hálózat kiépítését követı legkésıbb 6 hónapon belül rá kell kötni a szennyvízelvezetı hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethetı, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthetı. Egyedi szennyvíztározóból és egyedi szennyvíztisztító berendezésbıl a folyékony kommunális hulladék el nem szikkasztható, csak szippantott szennyvíz kezelıvel rendelkezı szennyvíztisztító telepen helyezhetı el. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelı elıtisztítás és a minıség ellenırzése után engedhetık a befogadóba. (3) Felszíni víztıl, vagy ivóvíznyerıhelytıl számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthetı A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó elıírásai 101 84. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezetı árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos vagy a kezelı, üzemeltetı köteles gondoskodni. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élıhelyek védelme érdekében - meg kell ırizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélı megoldásokat kell alkalmazni.

98


45


Levegıtisztaság-védelem általános elıírásai 102 85. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött mőködı, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezıanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegıtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket. Zaj- és rezgés elleni védelem általános elıírásai 103 86. § (1) Zajt, illetve rezgést elıidézı meglévı, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsı zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkezı zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás elıírásai 104 87. § (1) A település területén a kommunális hulladék szervezett győjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyőjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó 105 rendeletének megfelelıen. (2) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (3) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (4) A veszélyes hulladék győjtésérıl, üzemi győjtıben történı biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetıleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelınek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. (5) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyőjtı hely, győjtı-átrakó telep, kezelı és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésbıl tartott állatok kegyeleti temetıjében történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkezı vállalkozás végezheti.

102

Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 104 Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl 105 22/2005. (09. 12.) Önk. rend. a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggı közszolgáltatási tevékenységrıl és a köztisztasági tevékenységrıl 103

46


VI. FEJEZET TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK ELİÍRÁSAI Tilalmak és korlátozások általános elıírásai 106 88. § (1) A HÉSZ és a szabályozási terv az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki illetve teszi lehetıvé alkalmazását: a) településrendezési feladatok megvalósítását elısegítı sajátos jogintézmények: − elıvásárlási jog b) táj- és környezetvédelmi védıövezetek: − Temetı védıtávolsága − Vizes élıhelyek partvédelmi területe − Vizes élıhelyek állapotvédelmi területe − Árvízvédelmi területek c) Nyomvonalas létesítményekhez kapcsolódó védısávok: − Közlekedés − Közmővek (2) A településrendezést elısegítı sajátos jogintézményekkel érintett építési telkek, telkek építéshatósági ügyeiben a jogintézmény sajátosságainak és az alkalmazás céljának megfelelıen kell eljárni. (3) A szabályozási terv által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban elıírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmő védıterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn. (4) Bármely védıterület által érintett telken, építési telken az adott védıtávolság által elıírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védıtávolság által érintett részére vonatkoznak. Az elıvásárlási joggal érintett építési telkek, telkek elıírásai 107 89. § (1) Az elıvásárlási jog bejegyzésének célja a hiányzó közintézmények, közcélú zöldfelületek, közutak és parkolók kialakításához szükséges területek megvételének, az épített és természeti értékek megóvásának és fejlesztésének biztosítása, továbbá a település rendezettségének javítása közérdekbıl. (2) Az elıvásárlási jog bejegyzése a közérdekő tulajdonszerzés bekövetkeztéig áll fenn. A temetı védıtávolságának elıírásai 108 90. § (1) Tervezett, újonnan létesítendı temetı, vagy temetı bıvítési terület védıtávolsága 30 m, melyet telken belül, védızöld sávként kell kialakítani. (2) A védıtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhetı el. A vizes élıhelyek partvédelmi területeinek elıírásai 109 91. § (1) A partvédelmi területek közé a vízfolyások, vizes élıhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú külterületi (part)szakaszai melletti területek tartoznak, melyek nagysága vízfolyások, vizes élıhelyek esetén az érintett partszakasztól számított 50 méteren, tavak esetében a partszakasztól számított 100 méteren belüli területsáv. (2) A partvédelmi területeken belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

106


47


A vizes élıhelyek állapotvédelmi területeinek elıírásai 110 92. § (1) Az állapotvédelmi területek közé a vízfolyások, vizes élıhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területek tartoznak. (2) Az állapotvédelmi területeken belül a vizekre és a vízben élı szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédı szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. Árvízvédelmi területek elıírásai 111 93. § (1) Az árvízvédelmi területeken bármilyen tevékenység, valamint építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség szakhatósági állásfoglalása, valamint a vízfolyás kezelıjének hozzájárulása alapján valósítható meg. A közlekedési területek védısávjainak elıírásai 112 94. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a HÉSZ 8. § (3) bekezdésében szereplı védısávokat kell biztosítani. (2) A közutak védısávjain belül csak a HÉSZ 8. § (3) bekezdésében szereplı feltételek betartásával, a vonatkozó jogszabályban rögzített esetekben lehet használni, felhasználni. (3) A HÉV mentén az OTÉK elıírásainak megfelelı 50 m széles védısávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban elıírt feltételeknek megfelelıen helyezhetı el építmény. A közmővek védısávjainak elıírásai 113 95. § (1) A település igazgatási területén lévı közmőlétesítmények és nyomvonalai mentén a szabályozási terven rögzített, illetıleg elıírásokban meghatározott mértékő védısávokat kell biztosítani. (2) A védısávokon belül csak az ágazati elıírásokban meghatározott közmő üzemeltetıjének, továbbá az érintett szakhatóság külön bármely tevékenységet folytatni.

a közmőhálózatok az egyes ágazati módon és az adott engedélyével lehet

110


48


Záró rendelkezések 114 96. § Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba. E rendelet a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 115 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Kelt: Pomáz, 2006. december 12.

Vicsi László sk. Polgármester

Dr. Szabó András sk. Jegyzı

Záradék: A rendelet 2011. július 29-én került egységes szerkezetbe foglalásra.

......................................................... Szabóné dr. Bartholomaei Krisztina Jegyzı

114 115

Átszámozta és módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Módosította: 28/2009. (VI. 26.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2009. VI. 26-tól

49


Mellékletek

116

3. melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó elıírások (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: a) belterületen: - szılı, valamint 3 méternél magasabbra nem növı gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetében 0,50 méter, - 3 méternél magasabbra nem növı gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter, - 3 méternél magasabbra növı gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetében 2,00 méter b) külterületen: - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szılı, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter , - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter, - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, - cseresznyefa esetében 5,00 méter, - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter, c) külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szılı, gyümölcsös vagy zártkert, szılıt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: - 1 méternél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetében 0,80 méter, - 2 méternél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetében 1,20 méter, - 2 méternél magasabbra növı bokor (élı sövény) esetében 2,00 méter, - fa esetében 8,00 méter. (2) Közút és vasút területén szılıtıl, gyümölcsöstıl minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növı gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

116

Módosította:: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

50


Függelékek F-1 függelék:

117

A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája Rendeletszám: 21/2005.(09.12.) Önk. rend. (mód.: 25/2008. /09.02./) 16/2003. (V.20.) Önk. rend. (mód.: 2/2004. /01. 12./, 30/2006. /11. 17./) 17/2009. (05. 22.) Önk. rend

Címe: az állattartásról

az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról és mőködésének rendjérıl az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl 25/2005.(09.12.) A közterület nevek megállapításáról, valamint a házszámozás, névtáblák és házszámtáblák elhelyezésének rendjérıl 11/2002 (06.25.) Önk. rend. (mód.: 21/2004. a közterület használatáról és a közterület/07. 21./, 22/2008. /06. 24./, 4/2009. /01. 26./) foglalási díjakról 8/1999. (03.23.) Önk. rend. (mód.: 1/2000. /03.01./, 10/2006. /03. 10./) 22/2005. (09. 12.) Önk. rend. (mód.: 4/2007. /03. 08./, 15/2007. /06. 25./, 9/2008. /04. 04./, 32/2009. /08. 27./, 3/2010. /01. 18./) F-2 függelék:

a reklámhordozókról a települési szilárd hulladék kezelésével összefüggı közszolgáltatási tevékenységrıl és a köztisztasági tevékenységrıl

118

Védetté nyilvánított régészeti lelıhelyek A 2001 évi LXIV törvény 63. § (2) bek. a., pontja, 16/ 2001 NKÖM rend. 9.§. és 1.sz. melléklet): a) Lugi dőlı: 0220/2 hrsz NM 8630-5577/1955, MM 83830/1960, MM 67740/1977 b) Tavan: 054/4 hrsz NM 8630-8169/1957, MM 61058/1984 c) Klissza: 298/3, 299 hrsz MKM 45850/1990 d) Holdvilág árok: 0371, 0385, 0386/2 hrsz MM 83830/1960 e) Nagykovácsi-Pusztatemplom, KOH nyilvántartási azonosítószáma: 11252

Nyilvántartott régészeti lelıhelyek Sorszám 1

Régészeti topográfiai kataszter szám 23./1

Hrsz

M2

Megnevezés Koszica

2

23./2

Fehér-hegy

3

23./3

Zdraviyák

4

23./4

Klissza

5

23./5

Klissza

6

23./6

Rinkovce

7

23./7

Uj-dőlı

8

23./8

Tavan

9

23./9

Szelistye

117 118

megjegyzés

Módosította: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

51


10

23./10

Nagykovácsi

11

23./11

Nagykovácsi

12

23./12

Nagykovácsi

13

23./13

Lugi dőlı

14

23./14

Csikó vár

15

23./15

Kiskovácsi

16

23./16

Bükkipuszta

17

23./17

Holdvilág-árok

18

23./18

Kolevka-hegy

19

23./19

Lugi-dőlı

20

23./20

Orlovácz

21

23./21

Sztaragoblye

22

23./22

Határdőlı

23

23./23

Klissza

24

23./24

Ady Endre u.

25

23./25

Belterület

26

23./26

Nagykovácsi

27

23./27

Boglárka u.

28

23./28

Lugi-dőlı

29

23./29

Kı-hegy

30

23./30

Tavan felett

31

3./6

Dolina

52


F-3 függelék:

119

A legfontosabb magyarországi ıshonos fa és cserjefajok jegyzéke A következı felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi ıshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemzı társulásoknak, valamint a termıhelyi adottságoknak megfelelıen kell alkalmazni. tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés lombos fák Acer campestre mezei juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar Acer tataricum tatár juhar, feketegyőrő juhar Alnus glutinosa enyves éger, mézgás éger Betula pendula közönséges nyír, bibircses nyír Carpinus betulus közönséges gyertyán Castanea sativa szelídgesztenye Cerasus avium (Prunus avium) vadcseresznye, madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) sajmeggy Fagus sylvatica közönséges bükk Fraxinus excelsior magas kıris Fraxinus ornus virágos kıris, mannakıris Juglans regia közönséges dió Malus sylvestris vadalma Padus avium zelnicemeggy, májusfa Populus alba fehér nyár Populus canescens szürke nyár Populus nigra fekete nyár Populus tremula rezgı nyár Pyrus pyraster vadkörte, vackor Quercus cerris csertölgy, cserfa Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy Salix alba fehér főz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia madárberkenye Sorbus dégenii Sorbus domestica házi berkenye Sorbus pseudolatifolia Sorbus rédliana Sorbus semiincisa budai berkenye Sorbus torminalis barkóca berkenye Tilia cordata (T. parviflora) kislevelő hárs Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelő hárs Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) hegyi szil Ulmus laevis vénic szil Ulmus minor (U. campestris) mezei szil tőlevelő fajok (fenyık) Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyı lombos cserjék Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula Artemisia alba sziklai üröm Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) csepleszmeggy Clematis vitalba erdei iszalag 119

Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

53


Colutea arborescens Cornus mas Cornus sanguinea Corylus avellana Crataegus laevigata (C. oxyacantha) Crataegus monogyna Cytisus ausrtiacus Cytisus hirsutus Cytisus nigricans Cytisus supinus (C. capitalus) Euonymus europaeus Euonymus verrucosus Frangula alnus (Rhamnus frangula) Genista tinctoria Hedera helix Ligustrum vulgare Lonicera xylosteum Prunus spinosa Rhamnus catharticus Ribes uva-crispa Rosa canina Salix caprea Salix cinerea Salix eleagnos Salix fragilis Salix purpurea Salix rosmarinifolia Salix triandra Salix viminalis Sambucus nigra Staphylea pinnata Viburnum lantana Viburnum opulus

pukkanó dudafürt húsos som veresgyőrő som közönséges mogyoró kétbibés galagonya egybibés galagonya buglyos zanót borzas zanót fürtös zanót gombos zanót csíkos kecskerágó bibircses kecskerágó kutyabenge festı rekettye közönséges borostyán közönséges fagyal ükörke lonc, ükörke kökény varjútövis (benge) gyepőrózsa kecskefőz rekettyefőz, hamvas főz ciglefőz, parti főz törékeny főz csırege főz csigolyafőz serevényfőz mandulalevelő főz kosárkötı főz fekete bodza mogyorós hólyagfa ostorménfa kányabangita

54

1.1.2.

1.1.7.

Útmenti szentképtartó

Dugattyús kút (Ady E. u.)

P003

P004

Pontos helyszín

Ady Endre utcában, a betlerület haráránkak közelében

Dobogókıi útHorváth u. sarkán

Margitligeti út 2. elıtt

Ady Endre u. 10. elıtt

Típusa (szövegesen)

településsel kapcsolatos temetkezési egyedi tájérték

településsel kapcsolatos vallási egyedi tájérték


településsel kapcsolatos egyedi tájérték 1125

1158

1222/1

1127

Hrsz

vsz. XIX.sz.

kb. 50 éves

A kb. 1,5 m magas mészkı szentképtartón egy vasráccsal fedett rész látható, ahol szentkép lehetett. A lábazaton olvasható felirat: "CEVLLMEL FULL FRANZ". A 3x3m nagyságú alapon elhelyezett közel 2 m magas öntöttvas kút kar segítségével mőködtethetı. Kiömlı nyílása egy ráccsal fedett, három oldalról méteres betonfallal határolt nyílás fölé nyúlik be. Kb. 20 éve használaton kívül van

A letörött sarok kijavítása, a rács cseréje, a kép pótlása

A kerítés, a kapu és a szoborfülke hátsó részének javítása, korrózióvédelme, a környezet esztétikusabb kialakítása: egy-két cserje, terülı örökzöld telepítése a szoborfülke mögé, mellé; a kerítésen belül néhány évelı ültetése.

A megdılt sírkövek helyreállítása, folyamatos kaszálás, a cserjék visszaszorítása.

Szükséges intézkedés

A beton alap repedezett, a kút Korrózióvédelem, a sérült erısen rozsdásodik, a beton alap és fal kijavítása betonfal sérült, kedvezıtlen látványt nyújt.

A felsı részén látható kisebb sérüléstıl eltekintve állapota jó.

A szoborfülke hátsó részén a meszelés lekopott, kilátszik a vasbeton. A kerítés sérült, rozsdásodik, a kiskapu félig kidılt.

Állapot minısítése, veszélyeztetettsége

A Szent Vendel tiszteletére állított kb. 1,5 m magas, kápolnát szimbolizáló szoborfülke az út melletti füves területen, a buszmegálló mellett, pár méterrel a Gyopár- forrás irányából érkezı patak medre elıtt áll. A meszelt vasbeton szoborfülke tetején vaskereszt áll, alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül. A pásztorok védıszentjének szobra jelenleg a római ktaolikus templom kápolnájában van elhelyezve, a másolat készítése folyamatban van, a tervek szerint még 2000-ben kihelyezik a szoborfülkébe.

Kora, keletkezés idıpontja

Néhány sírkı erısen megdılt, de a legtöbb állapota kielégítı. A területet rendszeresen kaszálják, de a szélsı részeken a cserjék a sírok közötti területet is benıtték.

Az egyedi tájérték fıbb jellemzıi

Egyedi tájértékek

Az utca két oldalán elhelyezkedı temetı délnyugati, alsó része 675 m2 nagyságú, közel sík terület. A telket az izraelita hitközség 1819-ben vásárolta 1819 meg, és körülbelül a XIX: sz. végéig temetkeztek ide. (A temetı felsı részét 1890-ben nyitották meg) A területet jelenleg egy helyi lakos gondozza.

Beiktatta: 16/2010. (V. 19.) Önkormányzati rendelet, hatályos 2010. VI. 1-tıl

1.1.2.6.

Útmenti szoborfülke

P002

120

1.1.4.3.

Típusa (jellel)

P001

Egyedi tájérték megnevezése

120

Izraelita temetırészlet

Jelzet

F-4 függelék:

Pomáz HÉSZ

1.1.2.5.

1.1.7.

1.1.7.

Szlovák kereszt

Dugattyús kút (Diófa u.)

Dugattyús kút (Orgona u.)

P006

P007

P008

1.1.2.3.

Szlovák harangláb

P005

1385

1353

Diófa u. 17. elıtt

Orgona u. 52. sz. házzal szemben, a Diófa u. 19/A mögött

településsel kapcsolatos egyedi tájérték


1223

Beniczky u.-Ady E. u. sarkán, a 3.sz. óvoda mellett


1223

Beniczky u.-Ady E. u. sarkán, a 3.sz. óvoda mellett


1899

kb. 50 éves

kb. 50 éves

Kıbıl rakott alapon homokkı talapzat és kerezst, a korpusz festett fém. A talapzaton vésett felirat: "Tibecska Jozef Czikora Kata 1899 Bajtek Mihály". A keresztet alacsony, kovácsoltvas kerítés, a kereszt és a harangláb területét dróthálós kerítés veszi körül. A terület rendezett. A 3x3m nagyságú beton alapon álló közel 2 m magas öntöttvas kút kar segítségével mőködtethetı. Kiömlı nyílása egy ráccsal fedett, három oldalról méteres betonfallal határolt nyílás fölé nyúlik be. Kb. 20 éve használaton kívül van, tövében egy mályvacserje telepedett meg. A 3x3m-es beton alapon álló, közel 2 m magas öntöttvas kút kar segítségével mőködtethetı. Elıtte egy ráccsal fedett, három oldalról méteres betonfallal határolt nyílás van. Kb. 20 éve használaton kívül van

1

1913

A kb. 5 m magas vasszerkezető harangláb mészkp alapzaton és homokkı lapon áll; kovácsoltvas kerítés veszi körül, bádogtetı borítja. Harangja egykor a felsı faluvégen elhunytakért szólt, de sajnos ellopták.

A beton alap repedezett, a kút erısen rozsdásodik, a kiömlı csı hiányzik. Környezete elhanyagolt, bozótos

A szomszédos lakók tervezik saját erıbıl a terület rendbehozatalát, a kút korrózió elleni védelmét.

Korrózióvédelem, a mályvacserje eltávolítása

Az alap kijavítása, a felirat restaurálása, a kovácsoltvas kerítés korrózióvédelme illetve a hiányzó részének visszaállítása, a drótkerítés javítása és kapu építése.

Az alap rossz állapotú, a vésett felirat nehezen olvasható. A kis kerítés is rozsdásodik, elsı oldala kidılt. A drótkerítés rossz állapotban van, hiányos. A rács egyik tagjának forrasztása elengedetett. A kút rozsdásodik, utca felıli oldalán egy repedés látható, de az említettektıl eltekintve állapota jó.

Korrózióvédelem, gyomtalanítás, a harang pótlása.

A harangláb és a kerítés rozsdásodik, az alapzat gyomosodik.


Német kereszt

Katélypark

P009

P010

1.1.8.1.

1.1.2.5.

Diófa u.- Főzfa u. találkozásánál

Templom tér 3.volt Wattay-Teleki kastély


településsel kapcsolatos kertépítészeti egyedi tájérték 640/1

1385

XVIII.sz.

Az 1 ha-nál valamivel nagyobb park északnyugati részén álló kastély mögött és mellett még 2 épület áll. A kastélyhoz autó- és gyalogos út vezet. A park Ny-i feleligetes, a kastály elıtti rész teraszosan kialakított: alsó füves részén néhány játszószer, a kastély elıtt nagy, kaviccsal leszórt felület és néhány rózsával beültetett füves rész van. A magas részt támfal veszi körül, sarkainál toronyszerő épületek állnak. A kastály mögött elsısorban örökzöldek találhatók, a föld alatt kiterjedt pincerendszer van.

2

vsz. XIX.sz.

A homokkı talapzaton álló vasbeton kereszten festett vas lemez dombormő korpusz látható alatta kis kovácsoltvas lámpával. A keresztet kovácsoltvas kerítés veszi körül, mögötte kis kiültetés van három paddal.

A park egyes részeken (különösen az ÉK-in) elhanyagolt, de sok értékes cserje illetve idıs, szép fa van benne. A támfal állapota jó, a pincerendszer mennyezete néhány helyen megrogyott, beázik.

A kereszt állapota rossz, vaslappal, vaspántokkal, csavarokkal van megerısítve. A lámpa lebillent, rozsdásodik, hiányzik a teteje és belıle az üveg, a kerítés szintén rozsdásodik, hiányos, deformált. A környezet gondozatlan, rendezetlen: két padról hiányzik az ülılap és a háttámla, a kis teret betonoszlopos légvezeték és egy rozsdásodó, magasfeszültségő transzformátos oszlop csúfítja, a kereszt elıtt egy bádogos bolt hirdetıtáblája éktelenkedik. A tér sivár, csak a Diófa utcai oldalon van 2 fa.

Az elhanyagolt részek rendbehozatala, a kaviccsal szórt rész gyomtalanítása, a kastély elıtti részen virágágyak kialakítása, az északkeleti oldalon ligetszerő növénytelepítés, a fő renszeres nyírása.

A kereszt és a lámpa restaurálása, a kerítés, a lámpa és a transzformátos oszlo korrózióvédelme, a tábla áthelyezése, a tér kertépítészeti rendezése(a házak felıli oldalon utcafástás, a téren cserjék, talajtakaró ültetése, stb.). Meggondolandó a transzformátoroszlop és a légvezeték áthelyezése.


1.1.1.8.

1.1.2.5.

1.1.7.

1.1.1.8.

1.1.7.

Templom téri kapu

Római katolikus kereszt

Kávás kerekes kút

Loos család házának kapuja

Dugattyús kerekes kút

P011

P012

P013

P014

P015

Teplom téri kapu

Templom tér, római katolikus templom elıtt

Templom tér 1.

Iskola u. 1.

Vasvári Pál u. 3. elıtt





településsel kapcsolatos egyedi tájérték 621

645

641/1

599

611

3

kb. 50 éves

A luk végleges lefedése, letisztítása, átfestét, környezetének kertépsítészeti rendezése (kis burkolt felület létrehozása, a növényzet kiegészítése) A kb. 1 m magas öntöttvas kút kereke egy szivattyút mozgat, kiömlınyílásán Szivattyúgyár felirat olvasható. Nincs kiépítve, egy elhagyott telek elıtt áll, két oldalán nyírott sövény húzódik.

A faszerkezet kezelése, a farostlemez fedés cseréje, szükség esetén az oldalsó tartó cseréje

A kútról a festék lekopott, a kerék ill. egyik küllıje törött, egy helyen vaspánttal van rögzítve. Jelenleg életveszélyes, mivel mellette egy kb. 20 cm-es luk van, amit ideiglenesen kıvel dedtek le.

A kútkáva sérült, a faszerkezet egyik oldalsó tartója korhadt, néhány éven belül cserére szorul. A deszka és farostlemez lefedés nem esztétikus.

A megereszkedett kapuajtó megjavítása, a kopogtató kallantyújának pótlása, a vas részek korrózióvédelme, a fa újrafestése.

XIX. Sz.

A kıtéglával falazott kút mészkı káváján fa szerkezet van cseréppel fedve. Lánc ls vödör nincs rajta, de víz van benne, a nyílás deszkával és farostlemezzel van fedve. A kutat a szomszédos telek növényei takarják, az utcáról nem látható

A kereszt talapzatának elülsı oldaláról hiányzik a tábla, a kereszt tetejérıl a kis "INRI" A hiányzó táblák pótlásam a virágágy további gondozása. táblácska. A korpusz ép, jó állapotú, a kereszt környezete szép, rendezett.

A kılapok javítása, a gömb pótlása

A kapuról a festék kopik, a vas részek erısen rozsdásodnak. A kapuajtó megereszkedett, a kopogtató kallantyúja hiányzik

kb. 100 éves

A kb. 3 m magas kereszt az utcára néz. A kereszt és a talpazat homokkı, a korpusz ólom-üveg öntvény, két oldalára 1-1 kovácsoltvas lámpát helyeztek el. A kereszt elıtt gondozott virágágy van.

A kapu, a galambdúc és a kiskapu állapota jó. A tégla kapuoszlopokat lezáró kılapok 1-1 sarka letörött, az egyik tetejérıl hiányzik a díszítı gömböcske.

A kb. 3,5 m magas, zöldre festett, tömör fa kapun fehérre festett, díszített vasalás, középen kapuajtó, azon vas kopogtató van. A ház lábazata és a kétoldalt álló kerékvetı homokkıbıl készült. A kapu XVIII-XIX. Sz. felett átívelı félköríves mészkı kaputeren kıbıl domborított kis hordó jelzi a nagymúltú nesterségeta Loos család tekintélyeskádár mester család volt.

XVIII.sz. vége

A kapu a volt Wattay-Teleki kastély közvetlen szomszédságában áll- a ház telkének kerítése a kastély terméskı falának folytatása. A 3 m széles, két szárnyú, zöldre festett faléc kapu felett szintén zöldre festettm cseréptetıs galambdúc ível át, amleyben jelenleg nem laknak galambok. A kaput két oldalán a kıfalra húzott tégla pillérek keretezik, amelynek tetején kılap, illetve kı díszítés látható. A kapu mellett azzal megegyezı színő és mintájú, faragott faléc kiskapu áll, fa kapukerettel.


1.1.1.8.

1.1.1.8.

1.1.1.8.

1.1.2.1.

1.4.3.1.

Volt kaszinó kapuja

Bem József utcai kapu

Galambdúcos székelykapu

A plébániakert kıkerítése a 2 kápolnával és a szentségfülkével

Vujicsics Tihamér emléktábla

P016

P017

P018

P019

P020

Bem J u.14

Bem J. u. 10.

Bem J. u. 5.

Szerb u.- Vujicsics Tihamér tér- Bem J. u.

Plébánia u. 2.





történeti személlyel kapcsolatos egyedi tájérték 502

600

610

553

549

XVIII-XIX. Sz.

1975

Szent Orbán kápolna: 1907, Szent Anna kápolna: a század elsı évtizede, szentségfülke: 1519.

1977

A kb. 2 m széles, 4 m magas, két szárnyú, tömör fa kapu faragott díszítéssel gazdagon ellátott, áttört kovácsoltvas betét díszítéseit belülrıl üveg borítja. A kapu felsı részén szintén kovácsoltvas díszítés látható, utóbbit azonban az utca felıl üvegezték be. A kb. 4 m magas, barna, fevédıvel kezelt, tömör, faragott lécekbıl készült székelykapu felirata: " Hamar János Csömör Lajos 1975". Felsı, galambdúcos részében galambok fészkelnek. A kerítés illetve a ház oromzatának éserkélyének a kapuéval megegyezı.

A plébaniakert karéjos terméskı kerítésébe két kápolna ékelıdik be: a Szent Anna és a Szent Orbán kápolna. Utóbbi két hatalmas japánakác között állt- a bal oldalit pár éve kivágták, helyette facsemetét ültettek. A kápolna pár m2 alapterülető, vakolt, a lábazat és a sarok homokkı téglával van kirakva, kétszárnyas, betétes, fa ajtaja felett emléktábla áll. A kastály átépításekor talált reneszánsz szentségfülke (pasztofórium) töredéket 1980-ban a kápolnában helyezték el. A Szent Anna kápolna az elızınél egyszerőbb, berendezése egy oltár és szentségtartó.

Vujicsics Tihamér (1929-1975) zeneszerzı, népzenekutató szülıházán elhelyezett emléktáblán Mitrics Nebojsa róla készített plakettje látható: "E házban született Vujicsics Tihamér 1929. február 23-án. Zeneszerzı, szerb népdal-népzenetudós. Pomáz Nagyközségi Tanács 1977).

4

XVIII-XIX. Sz.

Az 1,5 m széles, 3 m magas, két szárnyú, sárgára festett, tömör fa kapu faragott díszítéssel és üvegborítású, áttört kovácsoltvas díszítéssel van ellátva. A kapu felsı részét beüvegezték, díszítése itt nem látható.

A tábla jó állapotban van, nem veszélyeztett.

A Szent Orbán kápolna ajtaján a festék pattogzik, a fa néhol repedezett, a tetı mohás, a ráfutó borostány a táblát takarja. A Szent Anna kápolna belsı vakolata sérült, a tetı mohás. A kıkerítés állapota jó.

A kapu kisebb sérülésektıl eltekintve jó állapotú

A fa repedezik, a faragott díszítés néhány helyen hiányosm a jobb oldali üvegbetét hiányzik.

A festék erısen kopik, de ettıl eltekintve a kapu állapota jó.

Állapotának fenntartása

A Szent Orbán kápolna ajtajának újrafestése, a tábla kiszabadítása a borostyántól, a Szent Anna templom vakolatának javítása.

Mind a kapi, mind a ház erkélyének, oromzatának állapot-fenntartásam valamint biztosítani a feltételeit annak, hogy továbbra is legyenek galamblakók.

Az üveg pótlása, a díszítés kiegészítése, állagmegóvás céljából a fa lefestése.

Újrafestés


1.1.2.2.

1.1.4.1.

Kálvária

Jankovics Gyula síremléke

P022

P023

2.1.1.2.

Főzliget

P021

691

691

Vróczi utcai római katolikus temetı

Vróczi utcai római katolikus temetı Klissza felöli oldalán, a Golgotától nem messze

biológiai egyedi tájérték



083, 298/3

Bem J. u-tól kb. 50m-re keletre, a belterület haránál

5

1935. aug. 31.

XIX. Sz.

A temetı felsı részén lévı keresztekhez vezetı út két oldalán 14 homokkıbıl készült stáció áll fa kereszttel. Rajtuk az öreg, festett, rozsdás pléhképek helyett 1960 óta fehér, festett reliefképek láthatók. A három kereszt homokkıbıl készült, a feszület lábazatán fehér tábla-betét látható többnyelvő felirattal. A korpusz festett bronz. Az 1888-as kataszteri térkép szerint a kálvária az egykori Kálvária dombon (mai Meggyfa u. és környéke) áll, késıbb onnan került áthelyezésre a temetıbe.

1,5 m magas, egyszerő mészkı síremlék, felirata: Jankovits Gyula szobrászmővész 1865-1932

a jelenlegi fák 80-100 évesek, de valósznő már korábban is liget volt itt

A szántóval körülvett kb. 30 m átmérıjő főzligetet 3 idıs főzfa illetve egyéb cserják és lágyszárúak alkotják. Nyugati oldalán forrás található, melynek vize a főzliget területén kisebb vízfelületet táplál, majd helyben elszivárog illetve elpárolog

A síremlék állapota jó, jelenleg nem veszélyeztetett.

Megırzés, helyi védelemre javasolt

A korpusz erısen koorodálódott, a festék szinte teljesen lekopott róla. A táblán a vésett felirat nehezen A korpusz restaurálása, a olvasható. A keresztek elıtti tábla és a megkopott stációk virágágyás gondozott. A újrafestése. stációk jó állapotban vanank, de a dombormővekrıl a festék kopik, néhol már az írás sem olvasható.

A fák elhalt részeinek eltávolítása, a cserjeszint kitisztítása, a hulladék A főzek ágrendszerének egy eltávolítása, a forrás része elpusztult, letörött, a foglalásának helyrehozatala, cserjeszint bozótos, a meder rendezése elhanyagolt. A forrás egykor (mélyítés, visszaduzzasztás, terméskıvel volt körberakva, partmagasítás), fásszárú de a foglalásnak ma már csak újulat kinevelése, a töredéke van meg. A megközelíthetıség terülüeten sok az illegálisan biztosítása. A munkák elhelyezett hulladék. folyamán törekedni kell a természetesség megırzésére.


Szerb kereszt

Luppa múzeum

P025

P026

1.1.4.4.

1.1.2.5.

Temetıi fehérnyár 2.1.1.1.

P024

1912

A Luppa- Mancsi család mauzóleumát Harmincz M. Mihály tervezte, a mőemléki védelem alatt álló középkori kastély- és templomrom területén áll. A hatszög alaprajzú, kupolás téglaépületet kívülrıl mászkı lapok burkolják, belülrıl meszelt, fa ajtajának két oldalán egy-egy oszlop áll. A tetı az eredeti réz tetıt imitálja, alatta körben félköríves ablakok vannak. A padlózat keramit, középen sírbolt áll.

Ravatalozó u. eleje 301

Ravatalozó u., a szerb temetıvel szemben a Klissza dombján

településsel kapcsolatos temetkezési egyedi tájérték 299

6

1913

Kb. 4 m magas homokkı kereszt a szántó szélén, rajta szerb felirat. Gyephézagos beton burkolatának hézagai murvával beszórtak, a területet mészkı oszlopocskákon átfőzött lánc veszi körül. A keresztet Sztéván Málity emelte, az 1960-as évekig a Mártírok útján, a Munkásterápiás Intézet bejáratával szemben állt.


691 kb. 200 éves

Vróczi utcai katolikus temetı

A fehérnyár (Populus alba) kb. 25 m magas, törzsátmérıje nagyobb 1 m-nél, dekoratív, szép példány. Mellette 1 vas felsı résszel ellátott betongyőrős, környezetébe nem illı kút és nagy mennyiségben felhalmozott kı található.

biológiai ill. településsel kapcsolatos kertépítészeti egyedi tájérték

Folyamatos gyommentesítés, néhány alacsony örökzöld ültetésével a múltó környezet kialakítása.

A belsı rész, az ajtó és az ablakok felújítása, a firkálások és a hulladék eltávolítása, a környezet rendezése, tervszerő növénytelepítés, fasor ültetés. (A Klissza-domb rendezésére már készül terv: Pomáz Köztemetı RRT, 1997.) Javasolt a mauzóleum helyi védelem aláv onása.

A kereszt állapota kifogástalan, a burkolat gyomos

A mészkı viszonylag jó állapotú, csak kisebb sérülések, repedések láthatók rajta, a falat összefrikálták.A faajtó tönkrement, elé lakattal lezárt, masszív vasajtót helyeztek, ami rozsdásodik. Az egyik ablak rácsa hiányos, az üvegek hiányoznak. A belsı rész teljesen romos, szemetmes. A környezet elhanyagolt, szemetes, az út mentén álló egy-két rossz állapotú fa egykori kettıs fasorra utal.

Egészséges, nem veszélyeztetett.

A fa egészségi állapotának folyamatos ellenırzése, az öregedési folyamat észlelésével párhuzamosan a szükséges biztonsági intézkedések meghozatala, a mellette felhalmozott kövek eltávolítása, a kút felújítása, a betongőrő helyett terméskıbıl épített, esztétikus, fa védıtetıvel ellátott kútkáva építése.


2.1.1.1.

1.1.4.1.

1.1.4.4.

Temetıi főz

Szív alakú síremlékek

Sashegyi Sándor síremléke

P028

P029

P030

1.1.4.3.

Szerb-ortodox temetırészlet

P027

Szerb temetı a Ravatalozó u.-nál

Szerb temettı, a ravatalozóval szemben

Római katolikus temetı a Ravatalozó u.-nál

Római katolikus temetı a Ravatalozó u.-nál




településsel kapcsolatos temetkezési egyedi tájérték 297

297

302

302

XIX. Sz. elsı fele

1958

A két 1,5 m magas, rózsaszínné fakult vörösmárvány sírkı hagyományos szív alakú, melyet Jézus monogramos kereszt koronáz. A falu egykori jegyzıjének és iskolamesterének sírkıfelirata: (Amar örök álom, midın el altatta Chladek János urat, s a sors e csend helyt adta neki ekor Vrana Therez gyászos fıvel megtisztelé férjét ezen kereszt kıvel.- Jó atya, hív polgár, igaz felebarát, ki buzgón élte le 80 éves korát." A másik kı felirata: "Itt nyugszik Istenben a felejthetetlen jó anya néha Chladek János hitvese született Ns Vrana Therezia, megholt életének 84-k évében október 17-kén 1841" A két sírkı a napjainkra csaknem teljesen felszámolt XVIII. és XIX. sz-i sírkövek emlékét ırzi. A síremlék kb. 1,8 m magas, kıbıl faragott sámánszobor; elıtte ferde kılapon a felirat: "Itt nyugszik Sashegyi Sándor 1900. IX. 21.- 1958. VI. 30. A Pilis és népünk ıstörténetének lelkes kutatója." A síremléket egy kb. 6 m magas tuja, terülıboróka és mahónia díszíti.

7

kb. 150 éves

XVIII-XIX. Sz.

Kb. 25m magas, 25m széles lombkoronájú, 1,3m törzsátmérıjő szomorúfőz(Salix alba 'Vitellina') gyönyörő példánya

Ny-i részénél viszonlag jól elkülöníthetı területen kizárólag régi, elsısorban XIX.sz.-i sírok találhatók. Többségük hagyományos, szépen kidolgozott, faragott sírkı; egy részük magasabb, más részük egészen alacsony. Néhány sír kerítéssel van elkülönítve.

A szobron repedések vannak. Felületén moha telepedett meg,

A sírkövek állapota jó.

Egy-két száraz ágtól eltekintve a fa állapota jó, szép, egészséges egyed.

Egyes sírkövek megdıltek, megsüllyedtek, a terepfelszín egyenetlen.

A szobor restaurálása, állagvédelem, a növlnyek gondozása, helyi védelem alá helyezés

A síremlékek megırzése, helyi védelem alá vonása

Száraz ágak eltávolítása.

Megırzés, a sírmelékek és környezetük rendbentartásta, helyi védelemre javasolt.


1.1.1.8.

1.1.1.8.

1.1.2.5.

1.1.1.8.

1.4.3.1.

Koronka ház kapuja

Beniczky utcai kapu

Szerb-ortodox emlékkereszt

Mandics ház kapuja

Jankovics Gyula mellszobra

P031

P032

P033

P034

P035

Fáy A. u. 35.

Beniczky u. 6/B

Szabadság tér

Kossuth u. 20.

Kossuth L. u. 21.





történelmi személlyel kapcsolatos egyedi tájérték 451

50

667

661

248/1

1998

A ház egykori kapuja 100 évnél is idısebb volt, de autóval betörték, ezért újat csináltattak. A régivel megegyezıen készült, de tölgyfából, a vasalás eredeti. Kb. 3 m magas, kétszárnyú, tömör kapu faragott mintája szimmetrikus, nap szimbólum látható rajta. " A napkorongos kapu 2x6-os motívuma és középpontja maga a hetesség- Istent jelentette" (községtört.győjtemény)

8

A bronz szobor kb. 1,2 m magas, mőkı talapzaton áll. Portréját Kaszab Károly készítette. Mögötte 1990. áprikis félkörívben terülıboróka, elıtte gyepes rész van. Az 9. utca felıl a rálátás egy szakaszon kb. 1,5 m magas, nyírott gyöngyvesszık akadályozzák.

1792, felújtva 1900 és 1993-ban

Mészkıvel szegélyezett beton alapon áll a karcsú, négyszögletes, homokkı oszlo, kovácsoltvas kereszttel. Együttes magasságuk kb. 4 m. A lábazati részen 1792-es, a vele átellenes oldalon 1900-as ószláv felirat olvasható; az elsı oldalon márvány táblát helyeztek el magyar felirattal. A keresztet kovácsoltvas kerítés veszi körül, belsı oldalán, a négy sarokban egy-egy tuja áll. A tértıl alacsony oszlopocskákon átfőzött lánc választja el. Az emlékkeresztet a hagyomány szerint a helyén leégett középkori fatemplom emlékére állították.

Jó állapotú, jelenleg nem veszélyeztetett.


A kereszt és a kerítés is jó állapotú, a beton repedéseiben gyom telepedett meg. A tuják közül 1 szép, egészséges, a másik három kevésbé. A kereszt felıli oldalán áll egy igánytelen, sárga hulladékgyőjtı, ami felesleges. A tér rendezetlen.

Az utca felıli rálátás biztosítása érdekében a gyöngyvesszık alacsonyabb ill. terülı növényre való cserélése, a terülıboróka idınkénti visszametszése.

Megırzés

A hulladékgyőjtı, a gyomok és a szemét eltávolítása, a tuják földjének trágyázása, öntözése. Szükségszerő lenne a tér tervszerő rendezése (pl. parkolóhelyek kijelölése). Javasolt helyi védelem alá vonása

A díszfal néhol sérült, a festék újrafestés, restaurátor bevonásával a díszítés XVIII.-XIX. Sz. erısen pereg, de ettıl sérüléseinek kijavítása eltekinte a kapu állapota jó.

Állapotának fenntartása, helyi jelentıségő védelem alá vonással óvni az átépítéstıl, megszőnéstıl.

Kb. 2,5 m magas, 3 m széles, két szárnyú, barnára festett, tömör fa kapun faragott díszítés, áttört kovácsoltvas betét látható. Jobb oldali szárnyán kapuajtó, két oldalán kb. 30 cm magas, homokkı kerékvetı van.


1828

Kb. 4 m széles. 4 m magas, egyszerő díszítéső faragott székelykapu alsó fele tömör léc. A felette átívelı cseréptetıs kapugerenda felirata: "18 MV 28." A Koronka ház korábban Mares kúria volt, a kapun látható MV betők Mares Vencel nevének kezdıbetői.


Kossuth L. u. 39.


Tiszovszky ház kapuja

1.1.1.8.

P039

Kossuth L. u. 23, Községháza elıtt

történelmi eseménnyel kapcsolatos egyedi tájérték

II. világháborús és 1.4.3. 1956-os emlékmő

P038

Kossuth L. u. 23.

1.1.4.4.

Római kıszarkofág


P037

Kossuth L. u. 21.

1.4.3.1.

P036

történelmi személlyel kapcsolatos egyedi tájérték

Dr. Tiszolczy Lajos emléktáblája

426

449

449

451

9

A festés kopik, egyébként állapota kielégítı. XVIII.-XIX. Sz.

Kb. 3 m magas, 3 m széles, sötétbarnára festett, tömör faléckapun kovácsoltvas díszítés, kémlelınyílás és kilincs látható. A ház eredetileg az ısi pomázi Printz családé volt.

A fedılapon repedések vannak, 2 sarka hiányzik, az alsó részen kisebb sérülések láthatók. Mivel forgalmas fıútvonaltól kb. 10 m-re áll és nem védi semmi, ezért a légszennyezés káros hatásának fokozottan ki van téve. Felületén megtelepedett a moha.

Állapotuk jó.

III. sz.

A mészkıbıl készült római kıszarkofágot a Mártírok útja 1. telkén tárták fel 1975. decemberében. Jelenlegi helény beton alapzaton áll, ládája 237-238x114x82-83 cm-es, és 12-16 cmes falvastagságú, egyik végén fejpárna van. Egyik hosszabbik oldalán középen íves kereteléső, üres felirati mezı, kétoldalt 1-1 fülkében görbe végő botra támaszkodó, frigai sapkás Attis-dombormő látható, másik három oldala díszítés nélküli. A fedél 245x130x32 cm-es, eredetileg csapokkal, majd téglaporos habarccsal rögzítették.

Állapota kifogástalan.

Kb. 2 m magas, mészkıbıl épített emlékfalon márvány lapokból készült tábla van elhelyezve kétnyelvő felirattal: " A II. világháború hısi halottai és áldozatai", "Az 1956-os forradalom és az azt követı megtorlás pomázi áldozatai". A feliratok alatt 1991. okt. 23. olvasható a hısi halottak és áldozatok névsora. A fal elıtt helyezkik el a koszorúkat, a fal két oldalán pedig 1-1 virágláda áll. A fal elıtt egy kb. 4 m magas mészkı harangláb áll díszes bronz haranggal, tervezıje Korausz Ferenc.

1996

Az emléktábla alkotója Ludányi Gábor szobrászmővész. Mészkıbıl készült, festett tábla, felirata: " Vitéz Dr. Tiszolczy Lajos 1896-1987 Pomáz szülötte, s több mint fél évszázadon át nagyrabecsült orvosa. Tudása miatt az orvos emelt fıvel járhat: még a hatalmasok körében is megcsodálják. Sirák 38,8 születésének 100. évfordulójára állították: Pomáz nk. önkormányzata Emberséggel kultúrával Pomázért alapítvány.

Újrafestés.

Folyamatos karbantartás.

Moha eltávolítása, a további állapotromlás megelızése céljából restaurátor bevonásával a repedések megszőntetése, szükség esetén felületkezelés.



1.1.10.

1.4.3.1.

1.4.3.

Községtörténeti győjtemény

Dr. Alföldi András emléktáblája

Hısök szobra, I. világháborús emlékmő

P040

P041

P042

Kossuth L. u. 48.

Kossuth L. u. 48., a Községtörténeti győjtemény épületének falán

Hısök tere, útkeresztezıdés


történelmi személlyel kapcsolatos egyedi tájérték

történelmi eseménnyel kapcsolatos egyedi tájérték 3

30

30

1995

1923. szept. 16.

Dr. Alföldi András(1895-1981) régész, történész, egyetemi tanár, az ókori világ nemzetközi elismert tudós kutatójának emléktáblája születésének 100. évfordulója alkalmából az Önkormányzat állíttatta, alkotója Ludányi Gábor szobrászmővész.

A szobor és talapzata méészkı, felirata: "Hısök emléke 1914-18". Az emlékmő oldalán a "Hısi halált haltak" és "Eltőntek", a talapzaton "19381945 évi hadmőveletekben hısi halált haltak" névsora olvasható. Két oldalán tuják, elıtte puszpángok, mögötte parkoló található.

10

A szerb részt 1984-ben, a németet 1993-ban, az ásatásos részt 1996ban nyitották meg.

Egy redeti szerb házban egy szerb szobát és konyhát, valamint egy német szobát és konyhát rendeztek be eredeti bútorokkal, háztartási eszközökkel, könyvekkel, festményekkel, népviseletbe öltöztetett bábuval, stb. Az utcára kétablakos hosszú ház a régi falura jellemzı magastetıs parasztházak tipikus példája. A múzeum másik épületében az ásatoásokról, a környék ásványaiból, Pomáz értékes kapuinak fotóiból stb. rendeztek kiállítást. A kertben kerekeskút és halottas szekér, a telek hátsó részén pedig a Pomázi Német Nemzetiségi Kultúrális Egyesület Háza áll.


Gyom eltávolítása, beton repedéseinek javítása, hiányzó puskavég pótlása, növényanyag felújítása, trágyázása, öntözése, ha lehet földkábel fektetéssel a zavaró légvezetékek megszőntetése.

A szobor puskájának csöve letörött, de ezt leszámítva jó állapotú. A mészkı talapzaton kisebb sérülések láthatók, a betonszegélyen lévı hézagokban gyom nı. Az emlékmő a forgalmas úttól 2 m-re áll, ezért annak légszennyezése veszélyezeteti az állapotát. Egy tuja széthasadt, több puszpáng elpusztult, de a megmaradtak kis sínylıdnek.

A múzeum kertjének rendezése(növények, kevés burkolat), a kiállított tárgyak jelenlegi állapotának megırzése, a múzeum további üzemeltetése.


A győjtemémny gazdag, érdekes, jól áttekinthetı; állapota jó, nem veszélyeztetett.


1.1.6.1.

Geodéziai alappont

Idıs főz

P045

P046

2.1.1.1.

1.1.7.

Kerekes kút

P044

1.1.2.5.

Római katolikus magyar kereszt

P043

2086

22114

0219

Rákóczi F. u. 46.

Búzavirág u.Szarkaláb u. végei és a Rákóczi F. u. által közrezárt terület

a Gyopárforráshoz vezetı út(Ady E. folytatása) mellett, a nemzeti park határánál


településsel kapcsolatos földmérési egyedi tájérték


400/2

Hısök tere, a templommal átellenes oldal


11

80-100 éves

XX. Sz.

A kıvel állandósított vízszintes alappontot mőszeres jelzésre teszi alkalmassá a hosszabb idıtartamú ideiglenes magas jel, a fából készült Papp-féle állványos gúla. Magassága kb. 15 m, két egymásba épített, de sehol nem érintkezı állványból áll, a mőszerállványból és az észlelıállványból, utóbbi hordja az ideiglenes pontjelölést. A terület rendezetlen: a tégl-, kı- és kiskockakırakások, rozsdás hordók, és egy hullámpala bódé taláható az építmény mellett. A terepfelszín rendezetlen.

A 15-20 m magas, 20 m széles lombkoronájú, 1 m törzsátmérıjő főz a település külterületén, a nemzeti park "kapujában" áll, egykor valószínő jelfának ültették.

A kút kicsit rozsdásodik.

kb. 50 éves

A vörösre festett öntöttvas kút egy két részbıl álló beton lapon áll. Maga a kerekes kút jelenleg használaton kívül van, de a kút vizét egy, a betonlapok közé vezetett csı segítségével a szomszédos telken öntözésre használják. A kút környezete elhanyagolt, mellette beton oszlop töredékek hevernek.

Állapota jó.

A gúla állapota kielégítı

Az alapzat ill. a szobor jobb karja egy, a bal karja két helyen ragasztva, a kereszt javítva van. A feszület elıtti füvet a járókelık kitaposták. A nyírott sövény hiányos, egyees tövek kiszáradtak.

A feszület a talapzattal együtt kb. 3,5 m magas. A talapzat és a kereszt homokkı, a korpusz festett ólomöntvény. A talapzat alsó része be van futtatva borostyánnal, kis edényben a helybeliek 1907. okt. rendszeresen virágot helyeznek el. Két oldalán egyegy hamisciprus áll, mgötte nyírott fagyal-sövény választja el a járdától a parkosított részt.A kereszt helyén egykor fa kereszt állt.

Megırzés

A terepfelszín rendezése, az építıanyagok és a hulladék eltávolítása

Az oszloptöredékek eltávolítása, korrózióvédelem, cserjék ültetése

A gyalogosok közlekedésének biztosítása a jelenlegi kitaposás nyomvonalán gyalogos út kiépítésével (pl. kılapokkal). Anyírott sövény pótlása, karbantartása.


Kı kút

Idıs főzfák

Nádas-tó

Nyárfasor

P047

P048

P049

P050

2.1.1.2.

2.2.1.4.3.5.

2.1.1.1.

1.1.7.

072

064/1, 2939

Dera-patak mente a település belterületének K-i határától D-re lévı mederkanyarulat (Liszt F. u. K-i vége) és Szentendre közigazgatási határa között



12

kb. 50 éves

1950-es évek eleje

A tavat az 1950-es évek elejn mesterségesen hozták létre halastó létesítése céljából. Mint neve is mutatja, a tó nagy része nádas, több halfaj és kétéltő számára biztosít élıhelyet, ill. átmeneti szállást nyújt több madárfajnak. Vízszintje az évszakoknak megfelelıen változó.

A belterülettıl északkeletre, a Szentendrei úttól 150 m-re É-ra

A fekete nyírfákból (Populus nigra) ültetett fasor a patakot két oldalról szegélyezı gát külsı oldalán húzódik. A Liszt F. u. és a Szentendrei úttól É-ra a patak és a HÉV találkozásáig két oldalon vezet, itt egy szakaszon ligetessé szélesedik, majd ismét fasorként egyoldalivá válik a patak D-i oldalán húzódik a közigazgatási határig.

80-100 évesek

Az úttól 12 m-re áll a két kb. 15 m magas, 15 m széles lombkoronájú, 1 ill. 1,2 m törzsátmérıjő fehér főz (Saliy alba). Mellettük kis nádas dolt látható, amelyi idıszakos vízállásos terület.

a Susnyár- hegytıl keletre, a Pomázi út északnyugati oldalán(külter)


legalább 40 éves

Kb. 0,5 m széles, a terepszintbıl 0,5 m-rel kiemelkedı, 0,6m mély kút falait terméskıbıl építették, tetejét két betonlappal fedi, vize tiszta. Az ottlakók közlése szerint vizét 25 évvel ezelıtt itták még, jeleleg ivóvízként nem használják. 30-40 liter víz mindig van benne, de soha nem folyik túl.

A Mesélı- hegy keleti oldalánban, a 8779 hrsz-ú telek elıtt(külter)


A beteg, elszáradt ágak ill. fák eltávolítása, a hiányzó fák pótlása.

A Béke u. folytatásában lévı földút tó felüli oldalán a pályák megszüntetése, a tó helyi jelentıségő természetvédelmi területté nyilvánítása.

A tó élıvilágát, annak nyugalmát veszélyezteti a szomszédságban levı lovarda, amelynek körülkerített pályái közvetlenül a nádas mellett vannak.

A fasor több szakaszon is hiányos. A fák állapota változó: nagy részük egészséges, szép példány, de vannak beteg illetve teljesen kiszáradtak is.

A száraz ágak eltávolítása

Megırzés

A fákon van néhány száraz ág, de ettıl eltekintve egészséges, szép példányok

A fedılapok mohásak, állapota kielégítı


P051

Barát-patak völgye

2.2.1.4.1.7.


A Majdánfennsíktól D-re a patak völgyének a Dolina-pusztához vezetı úttól keletre esı része (külter) 04160423, 0436b0438, 04700471

13

A patak völgyének ezen szakasza a Munkaterápiás Intézet szántója és gyümölcsöse között helyezkedik el. A kis vízhozamú patak partját ezen szakaszonfőz-nyár ligeterdı kíséri. Tıle kb. 100 mre D-re egy szennyvíztisztító üzemel, az úttól kb. 100 m-re gázvezeték keresztezi, majd a település felöli oldalon vele párhuzamosan halad. A patak vizet tiszta, a növényzet állapota jó.

Állapot megırzése, a vízszennyezés elkerülése(trágyázás és növényvédıszer alkalmazás mellızése), helyi jelentıségő természetvédelmi területté nyilvánítás (Utobbi az 1994es Pomáz ÁRT-ben javaslatként szerepel, de a védetté nyilvánítás azóta sem történt meg.)


A rendelet hatálya, alkalmazása

Recommend Documents