Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2002. (XII.13.) számú rendelete az építményadóról szóló 33/1995.(XII.20.) számú rendelet módosításáról és egységes szövegének megállapításáról A helyi adókról szóló és többször módosított 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdés (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete az építményadóról szóló többször módosított 28/1999. (XII.1.) számú rendeletet módosítja és egységes szövegét a következők szerint állapítja meg: A rendelet hatálya 1.§
A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Pásztó Városi Önkormányzat illetékességi területén /ideértve egyaránt a belterületi, külterületi és a zártkerti részeket/ lévő nem lakás céljára szolgáló építményekre és a lakásokban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
2.§
A rendelet személyi hatálya a magánszemélyekre, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseire, a jogi személyekre és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra egyaránt kiterjed. Adókötelezettség
3.§
4. §
(1)
Az adókötelezettség kiterjed az 1.§-ban meghatározott építmény minden helyiségére. Kiterjed az adókötelezettség azokra az építményekre is, melyek korábbi rendeletek alapján jogerős határozattal engedélyezett adó, díj és hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentességben részesültek.
(2)
Az építményhez tartozik a rendeltetésszerű használathoz szükséges és ahhoz kapcsolódó földrészlet. /1.sz. melléklet/
(1)
Az adókötelezettség a használatbavételi, engedély kiadását követő év első napjával kezdődik.
(2)
Építési engedély nélkül, illetve használatbavételi engedély nélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség kezdő időpontja a tényleges használatbavételt követő év első napja.
illetve
fennmaradási
5. §
Az adókötelezettség megszűnik annak a naptári évnek az utolsó napján, amelyben: a/ az építményt lebontották, b/ az más módon megsemmisült /pl.: elemi csapás, tűz stb./
6. §
Az építmény használatának – akár átmeneti, akár tartós idejű – szüneteltetése az adókötelezettséget nem befolyásolja.
Az adó alanya 7. § (1) (2)
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, ha azt nem terheli az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog. Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni
értékű jog terheli, akkor a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személyek megállapodása szerinti személy az adóalany. (3)
Megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog gyakorlásának jogosultja az adóalany.
(4)
A (2) bekezdésben foglalt megállapodás 1 példányát a felek adóhatósághoz benyújtani.
kötelesek az
(5)
Több tulajdonos vagy több vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy esetén az adókötelezettség a tulajdoni, illetve jogosultsági hányadok arányában alakul. Adómentességek, adókedvezmények
8. §
Mentes az adó alól a Htv. 3.§ (2) bekezdésében és a 13. §-ában foglaltakon túl:
(1)
Üdülő esetében a következő kiegészítő helyiségek adómentesek: tüzelőtér, tüzelőtároló, salak és szeméttároló, padlás, pince, zuhanyzó, mosdó és WC. - 3 -
(2)
Vállalkozási tevékenység alapítására vagy bővítésére irányuló beruházás esetén építési engedély alapján épült épület a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően a beruházás összbekerülési értékétől függően: 100.000.000 Ft-ig 100.000.001 500.000.000 Ft-ig 500.000.000 Ft feletti érték esetén
2 adóévben 3 adóévben 4 adóévben
de legfeljebb 2007. december 31-ig vehető igénybe, amennyiben az a foglalkoztatás megtartásával, megteremtésével, bővítésével jár. Az adómentesség megállapítására évente kerül sor a foglalkoztatottak korrigált statisztikai állományi létszámának alakulásától függően. Az adómentesség igénybevételére az a vállalkozó jogosult, aki –e rendelet hatálybalépését megelőzően már jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adómentesség igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az önkormányzat adóhatóságához. Az adó alapja és mértéke 9.§
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
10. § Az adó mértéke: Üdülő, hétvégi ház esetében: Garázs esetében: Minden más építmény esetében: belterületen: külterületen:
400 Ft/m2/év 100 Ft/m2/év 300 Ft/m2/év 75 Ft/m2/év
Belterületen kiemelt övezetben Fő utca páratlan oldalon 21-115. házszámig, páros oldalon 20/B-96. házszámig, Piac tér, Csap utca. Árkádsor, Kölcsey Ferenc utca, Deák Ferenc utca, Nagymező utca a Hősök utcáig, Hunyadi utca társasházi építmények: 400 Ft/m2/év. 11. § Az építményadót az adóalany bevallása alapján az Önkormányzat adóhatósága adókivetés útján állapítja meg. 12. § (1) (2)
Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Az adóköteles építmény megszüntetését, a változást követő 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni.
13. § Az építményadó megfizetése két egyenlő részletben történik: a/ az első részletet az adóév március 15. napjáig, b/ a második részletet az adóév szeptember 15. napjáig. Záró rendelkezések 14. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló és többször módosított 1990. évi XCI. törvény és a helyi adókról szóló és többször módosított 1990. évi C. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § Értelmező rendelkezések e rendelet alkalmazásában a mindenkor hatályos helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmező rendelkezései, valamint TEÁOR besorolás a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere a KSH Elnökének 9008/1997. (SK.7.) KSH közleménye szerint. 16. § E rendelet 2003. január 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az építményadóról szóló 28/1999. (XII.1.) számú és 24/2001. (XII.12.) számú rendelet. Pásztó, 2002. december 2. Sisák Imre polgármester
Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző
Záradék: A rendelet kihirdetésének napja 2002. december 14.
Sisák Imre polgármester
Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző
1. számú melléklet 1./
Lakóterületek (szabályozási terv szerint)
I. Kisvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület 1. - szabadon álló beépítés esetén Kisvárosias lakóterület 2. - oldalhatáron álló beépítés esetén - zártsorú beépítés esetén - szabadon álló beépítés esetén Kisvárosias lakóterület 3. - tervezett lakóövezet
telek területe 1800 m2 300 m2 300 m2 300 m2 700 m2
II. Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 1. - oldalhatáron álló beépítés esetén - szabadon álló beépítés esetén Kertvárosias lakóterület 2. - oldalhatáron álló beépítés esetén - szabadon álló beépítés esetén - ikres beépítés esetén Kertvárosias lakóterület 3. - csoportos beépítés esetén Kertvárosias lakóterület 4. - csoportos beépítés esetén Kertvárosias lakóterület 5. - oldalhatáron - szabadon álló - csoportos beépítés esetén
telek területe 600 m2 600 m2
III. Falusias lakóterület
telek területe
- oldalhatáron álló beépítés esetén - tervezett lakóövezet 2./
Településközpont vegyes területe
550 m2 550 m2 550 m2 400 m2 500 m2 700 m2 700 m2 700 m2
800 m2 900 m2 telek területe
Településközpont vegyes területe 1. - zártsorú beépítés esetén
1800 m2
Településközpont vegyes területe 2. - szabadon álló beépítés esetén - oldalhatáron álló beépítés esetén - zártsorú beépítés esetén
300 m2 300 m2 300 m2
3. /
Hétvégi házas üdülőterület
- szabadon álló beépítés esetén
telek területe 550 m2
Megjegyzés: Muzslán a kialakult üdülőterület tovább nem növelhető, a telkek tovább nem oszthatók, csoportházas beépítés nem engedélyezhető. Az építési engedély kiadásának feltétele a részleges közmű megléte. 4./
5./
Ipari terület - ipari terület 1. - ipari terület 2.
telek területe 2000 m2 5000 m2
Beépíthető külterületi földrészlet - a beépítés módjától függetlenül
1500 m2
6./
Mezőgazdasági művelési földrészletnél (külterületi)
6000 m2
7./
Beépítésre nem szánt területeken (közlekedési, zöld, erdőgazdasági, közműterületek, egyéb) lévő építményeknél a rendeltetéshez használt (szükséges) földterületet kell figyelembe venni.
