Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlésének 7/2010. (IV. 20.) KR számú rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokról és az intézményi térítési díjakról Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban szociális törvény), a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük rendjéről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet célja, hatálya 1. § (1) E rendelet célja a szociális szolgáltatások iránti igények érvényesülésének érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások szabályozása, valamint a megyei szociális szolgáltatások fejlesztésének elősegítése. (2) A rendelet hatálya kiterjed a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő magyar állampolgárokra, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában JászNagykun-Szolnok megye területén a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltüntetett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt tartózkodik. (3) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő szociális intézmények ellátási kötelezettsége Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki. A Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények és feladataik 2. § (1) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények: a) „Fehér Akác” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona Jászapáti b) „Angolkert” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye Törökszentmiklós c) „Fenyves Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona Bánhalma d) „Szőke Tisza” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona Tiszaug e) „Tóparti Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye Pusztataskony f) „Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona Karcag
2 g) „Kastély Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye Újszász h) „Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona Mezőtúr (2) A jászapáti „Fehér Akác Otthon” 115 férőhelyen végzi olyan napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi állapota rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük, vagy fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, és ellátásuk más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az intézmény székhelyén 94, telephelyén pedig 21 férőhely biztosítja az ellátottak elhelyezését. Az intézmény demens idősek gondozását is végzi. (3) A bánhalmai "Fenyves Otthon" 91 férőhelyen 18. életévét betöltött, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint értelmi és más fogyatékosságban szenvedő, állandó és folyamatos ápolást igénylő személyek számára ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújt. Az intézmény az ellátottak számára munkarehabilitációs foglalkoztatást biztosít. (4) A pusztataskonyi „Tóparti Otthon” 189 férőhelyen nyújt értelmi fogyatékosok számára ápoló-gondozó otthoni, illetve rehabilitációs intézményi szolgáltatást. Az összes kapacitásból 155 férőhelyet a pusztataskonyi telephelyen, további 22 férőhelyet Kunhegyes városban 2 ápoló-gondozó célú, és 12 férőhelyet rehabilitációs célú lakóotthon keretében működtet. Az ápoló-gondozó otthoni, valamint a rehabilitációs intézményi feladatok férőhelyszámát a mindenkori elhelyezési igények szabják meg. A fogyatékos otthoni részleg végzi súlyos és középsúlyos értelmi, valamint értelmi és más fogyatékosságban szenvedő 18. életévét betöltött, állandó és folyamatos ápolást igénylő személyek ápolását és gondozását. A rehabilitációs intézményi részleg biztosítja azoknak a rászoruló, 18. életévet betöltött enyhe, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos személyeknek az elhelyezését, akiknek az oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A lakóotthonokban 18. életévet betöltött, önellátásra legalább részben képes igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást nyújt. Az aktuális igényeknek megfelelő arányban a lakóotthoni kapacitás egy része ápoló-gondozó célú, egy része rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. Az intézmény az ellátottak számára munkarehabilitációs, és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást biztosít. (5) A karcagi „Gólyafészek Otthon” 170 férőhelyen elsősorban értelmi fogyatékos, illetve halmozottan fogyatékos kiskorúak állandó és folyamatos ápolását és gondozását végzi, biztosítja a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint a fejlesztő iskolai oktatást. Szabad kapacitás esetén 18. életévét betöltött súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve értelmi és egyéb fogyatékosságban szenvedő
3 személyek számára ápoló-gondozó célú szolgáltatást nyújt. Külön telephelyen Karcag városban az intézmény 13 férőhelyen lakóotthoni ellátást nyújt. A kiskorúak és felnőttkorúak arányát a mindenkori elhelyezési igények határozzák meg. Az intézmény az ellátottak számára munkarehabilitációs foglalkoztatást biztosít. (6) Az újszászi „Kastély Otthon” pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni részlege 85 férőhelyen olyan 18. életévét betöltött krónikus pszichiátriai betegeket gondoz, akik az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotúak, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. Az intézmény 75 férőhelyes szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthoni részlege olyan 18. életévét betöltött személyek ápolását, gondozását végzi, akik szomatikus és mentális állapotot stabilizáló, illetve javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre időlegesen nem képesek, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorulnak. A pszichiátriai és szenvedélybetegek 34 férőhelyes rehabilitációs intézményi részlegében 18. életévet betöltött pszichiátriai és szenvedélybetegek részére képzési, munka jellegű, illetve terápiás foglalkoztatást szerveznek, előkészítik a családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérést. A pszichiátriai betegek 14 férőhelyes lakóotthona az önellátásra legalább részben képes, 18. életévet betöltött igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. A „Kastély Otthon” a pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozási egységeitől elkülönítetten 40 férőhelyes idősek otthonát működtet. Az idősotthoni részleg olyan napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzi, akiknek az egészségi állapota rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük, vagy fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, és ellátásuk más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az intézmény demens idősek gondozását is végzi. Az intézmény az ellátottak számára munkarehabilitációs, és fejlesztő felkészítő foglalkoztatást biztosít. (7) A törökszentmiklósi „Angolkert Otthon” pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni részlege 150 férőhelyen olyan 18. életévet betöltött krónikus pszichiátriai betegeket gondoz, akik az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotúak, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. Az intézmény 20 férőhelyes pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi részlegében 18. életévet betöltött pszichiátriai betegek részére képzési, munka jellegű, illetve terápiás foglalkoztatást szerveznek, előkészítik a családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérést.
4 Az intézmény pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni részlegén belül 8 férőhelyen speciális egyéni ellátást igénylő személyek, a súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutató ellátottak elhelyezésére speciális részleg működik. Az intézmény az ellátottak számára munkarehabilitációs, és fejlesztő felkészítő foglalkoztatást biztosít. Az Angolkert Otthon fegyverneki telephelyén működő időskorúak ápoló-gondozó otthoni részleg 68 férőhelyen végzi olyan napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi állapota rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük, vagy fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, és ellátásuk más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az intézmény idősotthoni részlege demens idősek gondozását is végzi. (8) A tiszaugi "Szőke Tisza Otthon" 164 férőhelyen 18. életévét betöltött, fogyatékosságban szenvedő, állandó és folyamatos ápolást igénylő személyek számára nyújt tartós bentlakásos elhelyezést. Az összes férőhelyszámon belül a tiszaugi telephely 100 férőhelyen súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos személyek számára ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújt. Az intézmény szervezeti egységét képező egy tiszaugi, és egy kunszentmártoni lakóotthonban 12-12 férőhelyen önellátásra legalább részben képes értelmi fogyatékos igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást nyújt. Az intézmény tiszakürti telephelyén 40 férőhelyen ép értelmű, mozgásfogyatékos személyek számára ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújt. Az intézmény az ellátottak számára munkarehabilitációs foglalkoztatást biztosít. (9) A mezőtúri „Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon” időskorúak ápoló-gondozó otthoni részlege 140 férőhelyen végzi olyan napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi állapota rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük, vagy fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, és ellátásuk más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az intézmény keretein belül működő 2 x 8 férőhelyes szenvedélybetegek lakóotthona az önellátásra legalább részben képes, 18. életévet betöltött igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. Az intézmény keretein belül működő 20 férőhelyes mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni részleg ép értelmű, mozgásfogyatékos személyek számára nyújt teljeskörű ellátást. Az intézmény 5 férőhelyen – Mezőtúr Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés alapján – időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg, önmagukról betegségük
5 miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen gondoskodni nem képes személyek számára átmeneti elhelyezést nyújt. Az intézmény idősotthoni részlege demens idősek gondozását is végzi.
Az intézményi jogviszony keletkezése, megszűnése 3. § (1) A szociális szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő (továbbiakban jogosult), illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Kérelem-nyomtatvány ingyenesen igényelhető a szociális intézményekben, illetve letölthető a www.jnszm.hu weboldalról. (2) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények esetében az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. (3) A szociális intézményi elhelyezésre jogosult a felvételi kérelmét mind az intézményvezetőnél, mind a fenntartó Megyei Önkormányzat hivatalánál benyújthatja. A felvételi kérelemhez elbírálása előtt be kell szerezni: - idősek otthoni elhelyezésnél a kérelmező állandó lakóhelye szerinti jegyző által kiállított igazolást a kérelmező havi jövedelméről és vagyoni helyzetéről, kivéve, ha az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, - idősek otthoni elhelyezésnél az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes kirendeltsége által kiállított, az ellátást igénylő gondozási szükségletét igazoló szociális szakértői véleményt, - pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni, rehabilitációs intézményi és lakóotthoni elhelyezésénél a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve – amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül – a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének – az intézménybe történő felvételt megelőző – három hónapnál nem régebbi szakvéleményét, - szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthoni, rehabilitációs intézményi és lakóotthoni elhelyezésénél a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának – intézménybe történő felvételt megelőző – három hónapnál nem régebbi szakvéleményét, - fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és lakóotthoni elhelyezése esetén az elhelyezésre váró nagykorú személyre vonatkozó, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes kirendeltsége által kiállított alapvizsgálatról készült szakértői véleményt, - rehabilitációs intézményi elhelyezés esetén az előzőekben leírt állapot szerint szükséges szakvélemény mellett a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes kirendeltsége által kiállított szakvéleményt
6 - demens idősek elhelyezése esetén a demencia körébe tartozó súlyos kórkép megállapításáról szóló, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes kirendeltsége által kiállított szakvéleményt. (4) Az intézményi ellátottak egészségének védelme érdekében az új ellátott beköltözésére az azt megelőző 14 napon belül kiállított, kórokozó hordozására irányuló negatív bakteriológiai vizsgálati eredmény igazolásával kerülhet sor. Amennyiben a jogosult a beköltözést közvetlenül megelőzően kórházi kezelés alatt állt, a beköltözéshez szükséges – az esetlegesen indokolt speciális gondozás előkészítése érdekében – MRSA (methicillin/oxacillin rezisztens staphylococcus aureus) hordozásra irányuló szűrővizsgálati eredmény bemutatása. (5) Az intézményvezető az előgondozási kötelezettség teljesítését követően, az igények nyilvántartásba vételének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Ez alól kivétel a jogosult további várakozásra irányuló indokolt kérelme, valamint a soron kívüli elhelyezési igény teljesítése. (6) Soron kívüli elhelyezési igény esetén a jogosultak felvételének sorrendjéről az intézmény vezetője az intézmény orvosának, valamint a fenntartó által delegált munkatársnak a bevonásával dönt. A soron kívüli felvételek véleményezésére a Megyei Önkormányzat a fenntartó részéről a Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodája szociális referensét delegálja valamennyi megyei fenntartású szociális intézmény esetében. (7) A felvételre kerülő jogosulttal és/vagy törvényes képviselőjével az intézményvezető az intézmény profiljának, illetve típusának megfelelő, e rendelet 1., 2., 3., 4., vagy 5. sz. mellékletét képező megállapodást köti meg az intézményi jogviszony létesítésére. (8) Az egy intézményen belül más típusú szolgáltatási formában történő továbbgondozás, rehabilitációs intézményi elhelyezés meghosszabbítása, illetve rehabilitációs lakóotthonban történő határozatlan időtartamú elhelyezés esetén az ellátottal és/vagy törvényes képviselőjével új megállapodást kell kötni. Ebben az esetben az új megállapodás aláírásával egyidejűleg az intézmény vezetőjének írásban kell rendelkeznie az előző megállapodás hatályon kívül helyezéséről. (9) Az ellátást igénylő kérelmének elutasítását az intézményvezető e rendelet 6. sz. melléklete szerinti nyomtatványon közli a kérelmezővel. (10) Ha a kérelmező az intézményvezető felvételt elutasító döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A kérelmező erre vonatkozó beadványát az intézményvezető köteles továbbítani a fenntartóhoz. A fenntartó ebben az esetben határozattal dönt a beutalás kérdéséről. (11) A intézményvezető a megállapodás, valamint az elhelyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról szóló értesítés másolati példányát az aláírástól számított 15 napon belül megküldi a Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodájára. (12) A megyén kívülről érkező igénylők elhelyezésére – az intézményi férőhelyszám legfeljebb 10 %-ának erejéig – abban az esetben van mód, ha az nem veszélyezteti a
7 Jász-Nagykun-Szolnok megyei igények teljesítését. A megyén kívüli felvételhez a Megyei Közgyűlés elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges. (13) Az intézményi jogviszony megszűnésének, és megszüntetésének eseteit a rendelet mellékletét képező megállapodások tartalmazzák. (14) Az intézményi jogviszony megszűnéséről, illetve megszüntetéséről, valamint az azzal összefüggő eljárási és elszámolási kérdésekről írásban kell értesíteni az érdekelteket. (15) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Térítési díjak 4. § (1) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátást biztosító szociális intézményekben a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése a fenntartásában működő szociális intézmények körében a 9. számú melléklet szerint állapítja meg a Szt. 115. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatási önköltséget, az önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözetét, az intézményi térítési díjak napi és havi összegét. (3) Az egyes intézményekre vonatkozó térítési díj mértéke függ az ellátás formájától, az egy ellátottra jutó önköltségtől, az adott ellátástípusra vonatkozó normatív állami támogatás nagyságától, illetve az ellátás minőségétől függően telephelyenként, épületenként eltérő lehet. Indokolt esetben évente egy alkalommal az intézményi térítési díj alapjául szolgáló szolgáltatási önköltség korrigálható. (4) A megállapított intézményi térítési díjakról a Megyei Önkormányzat közlönyében, illetve on-line kapcsolat útján a www.jnszm.hu honlapon tájékoztatja a települési önkormányzatokat. (5) Az új intézményi térítési díj megállapításával egyidejűleg a Megyei Közgyűlés dönt az új személyi térítési díjak alkalmazásának kezdő időpontjáról. 5. § (1)Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének 80 %-át tartós bentlakásos elhelyezés, 60 %-át átmeneti elhelyezés, 50 %-át rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezés esetén. (2) A 2008. január 1-jét megelőzően idősotthoni ellátásba kerülő esetén, ha az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. § (6) vagy (10) bekezdése szerint nem kérték a jövedelemvizsgálatot, a személyi térítési díj alapjául szolgáló jövedelemre, vagyonra, illetve ezek körére a 2007. december
8 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. 2008. január 1-jét követően idősotthoni ellátásba került ellátottak esetében 2010. január 1-jétől jövedelemként, pénzbeli ellátásként meghatározott juttatásokon túl a havi jövedelemhez hozzáadandó összegként figyelembe kell venni a jegyzői jövedelemigazolásban feltüntetett - az ellátást igénybe vevő Sztv. 119/C. § (5) – (6) bekezdései szerint meghatározott vagyont. (3) A személyi térítési díj alapjául szolgáló jövedelem a gyermektartási díj összegével csökkenthető. (4) Szociális foglalkoztatásban való részvétel esetén a foglalkoztatásból eredő kereset is a személyi térítési díj alapját képező jövedelemnek számít. (5) A munkarehabilitációs foglakoztatásban való részvétel ösztönzése érdekében az intézmény vezetője jogosult elengedni a munkarehabilitációs díj egy részét a személyi térítési díj alapjául szolgáló jövedelemből. A kedvezmény esetén is a munkarehabilitációs díj legalább 60 %-át figyelembe kell venni a személyi térítési díj megállapítása során. A kedvezmény olyan, a foglalkoztatásban résztvevő ellátott részére nyújtható, aki betartja a munkarehabilitációs megállapodásban, illetve munkaszerződésben foglalt kötelezettségeit, és akinek a rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a 65.000,Ft-ot. Nem részesülhet kedvezményben az az ellátott, aki önhibájából marad távol a munkavégzéstől. A kedvezmény mértéke eltérhet a különböző jövedelmű foglalkoztatásban résztvevők esetén, azonban az azonos feltételekkel (azonos összegű jövedelemmel, azonos munkarehabilitációs díjjal) rendelkező ellátottak között nem tehető különbség. (6) Az intézmény vezetője állapítja meg a személyi térítési díjat és írásban tájékoztatja a kötelezettet: a) amennyiben az ellátott jövedelmének (5) bekezdésben meghatározott mértékű százaléka eléri az intézményi térítési díj összegét; b) ha az ellátott jövedelmének (5) bekezdésben meghatározott mértékű százaléka nem éri el az intézményi térítési díj összegét és az ellátott nem rendelkezik vagyonnal, vagy tartásra köteles és képes hozzátartozóval; c) amennyiben az ellátást igénybe vevő, vagy az ő térítési díját megfizető más személy írásban vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését; d) amennyiben az ellátást igénybe vevő hozzátartozója írásban vállalja az ellátást igénybe vevő jövedelmének (5) bekezdésben meghatározott mértékén túl az intézményi térítési díj mértékéig részben vagy egészben történő kiegészítését. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellátott személyi adatait, a figyelembe vett jövedelmet, a személyi térítési díj havi és napi összegét, a befizetésre, megállapításra vonatkozó szabályokat, az egy ellátottra jutó önköltség havi összegét és a gyógyszerköltség viselésére vonatkozó jogszabályhelyeket.
9 (7) Átruházott hatáskörében eljárva a Megyei Közgyűlés elnöke határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat: a) amennyiben az ellátott ingyenes ellátásban részesül; b) amennyiben a személyi térítési díjat részben vagy egészben a tartásra köteles és képes személy fizeti meg; c) amennyiben a személyi térítési díj részben vagy egészben az ellátott vagyonának terhére kerül megállapításra; d) amennyiben az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött. A határozat meghozatalához szükséges iratokat az intézményvezető az ellátás igénybevételétől, illetve a felülvizsgálat megkezdésétől számított 15 napon belül felterjeszti a fenntartóhoz, egyidejűleg térítési díj előleget állapít meg. (8) A közgyűlés elnöke, átruházott hatáskörben, ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat: a) aki jövedelemmel nem rendelkezik és b) akinek a Sztv. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona, valamint c) tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs. (9) A személyi térítési díj évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme: a) olyan mértékben csökken, hogy az előírt térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. (10) Ha a személyi térítési díjat az intézményvezető állapította meg, illetve vizsgálta felül, és ennek összegét a fizetésre kötelezett vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Megyei Közgyűlés elnökéhez fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. (11) A személyi térítési díj csökkentéséről, illetve elengedéséről a Megyei Közgyűlés elnöke mérlegelési jogkörében eljárva határoz, figyelemmel a személyi térítési díj fizetésére kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyaira, továbbá egyéb méltánylást érdemlő körülményeire. (12) A havi személyi térítési díjat a tárgyhó utolsó napjáig kell megfizetni. (13) A megállapított személyi térítési díj megfizetésének elmulasztása a házirend súlyos megsértésének minősül, amely az intézményi jogviszonynak az intézményvezető részéről történő egyoldalú megszüntetését vonhatja maga után. Súlyos megsértésnek minősül: a) ha a térítési díj a fizetésre kötelezettnek felróható okból nem kerül befizetésre b) ha az igénybevevő olyan szolgáltatást vesz igénybe, vagy olyan fizetési kötelezettséget vállal (pl. hitelfelvétel, kezességvállalás, stb.), amely miatt a fizetésre kötelezett nem tudja megfizetni az előírt személyi térítési díjat.
10
6. § (1) A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költségvetése terhére költőpénzt biztosít. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy vagyont is terhel, 30 %-ánál. (2) Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyon terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. 7. § (1) A rehabilitációs célú lakóotthonban fizetendő személyi térítési díj a lakhatási költségek fedezetéül szolgál. Az élelmezésért fizetendő térítés alapja a mindenkori élelmezési norma rezsivel és általános forgalmi adóval növelt összege. Az élelmezésért fizetendő térítés részleges vagy teljes elengedéséről az intézmény vezetője dönt, amennyiben az ellátott rendszeres havi jövedelme nem teszi lehetővé annak megfizetését. A lakhatási és élelmezési költségeken kívüli szolgáltatásokat teljes áron kell megfizetni. (2) A rehabilitációs lakóotthonban elhelyezett személy távolléte idejére személyi térítési díjként a lakhatási költség 100 %-át fizeti. (3) A nem rehabilitációs lakóotthoni ellátásban részesülő ellátott esetében az egy naptári évben szabadságon és kórházban töltött napokat össze kell számolni. Az így számított két hónapot meghaladó távollét idejére a 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet 28. § (2) bekezdésében előírt mértékű személyi térítési díjat kell fizetni. (4) A rendszeres hétvégi távollét abban az esetben nem minősül a kedvezményes térítési díj fizetés szempontjából távollétnek, amennyiben az ellátott képes az önellátásra, és a távollétek idején gondoskodik önmaga ellátásáról. Térítési díj hátralék behajtása 8. § (1) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (2) A (1) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként, minden negyedévet követő hónap 20. napjáig tájékoztatja a
11 fenntartót, aki intézkedik a díjhátralék behajtásáról, vagy a behajthatatlan hátralék törléséről, illetve elengedéséről. (3) A hátralék behajtása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján történik. A Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények tájékoztatási kötelezettsége 9. § (1) Az intézményvezető minden hónap 10-éig köteles a fenntartót elektronikus úton, a
[email protected] e-mail címen tájékoztatni az előző havi ellátotti forgalomról, valamint a várakozók számáról. A tájékoztatásnak a várakozók tekintetében a kérelmező nevét, állandó lakcímét, születési dátumát, a kérelem beérkezésének napját, továbbá a soron kívüliség kérelmezését, az ellátotti forgalom tekintetében az előző hónapban felvételt nyertek nevét, születési adatait, valamint az eltávozottak nevét, születési adatait, és a távozás okát kell tartalmaznia. (2) Az intézményvezető köteles minden év február 28-ig a fenntartót elektronikus úton, a
[email protected] e-mail címen tájékoztatni a felvételi eljárás tapasztalatairól. (3) A szakmai munka fejlesztése, és az ezt szolgáló áttekinthető tervezés érdekében az intézményi szakmai programon alapuló, ütemezett, komplex munkatervet készít valamennyi megyei fenntartású szociális intézmény vezetője, melyet minden év február 15-ig jóváhagyásra megküld a megyei főjegyzőnek. A Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az érdekképviseleti fórum megalakításának és tevékenységének szabályai 10. § (1) Az érdekképviseleti fórum az intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. (2) Az érdekképviseleti fórum megalakítását a székhelyen, továbbá telephelyenként kell biztosítani. (3) A jogosult és hozzátartozója a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az érdekképviseleti fórumnál: a) az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén, vagy b) az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. (4) Az érdekképviseleti fórum tagjai a következők:
12 a) Az adott székhelyen/telephelyen intézményi ellátást igénybevevők közül 200 férőhelyig 2 fő, 200 férőhely felett 4 fő. Választásukra az intézményi ellátást igénybevevők többségének jelenlétében kerül sor, egyszerű szótöbbséggel, határozatlan időre. b) Az adott székhelyen/telephelyen ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő. Személyét az erre a célra összehívott hozzátartozói gyűlésen a résztvevők egyszerű szótöbbséggel választják meg, határozatlan időre. c) Az adott székhelyen/telephelyen dolgozók képviseletében 1 fő. Választására a dolgozók legalább 50 %-ának jelenlétében kerül sor, egyszerű szótöbbséggel, határozatlan időre. Az igazgató nem lehet tagja az Érdekképviseleti Fórumnak. d) Az intézményt fenntartó önkormányzat egy képviselője, akit a fenntartó önkormányzat jelöl ki 4 év határozott időre. Az intézmény tekintetében kijelölt fenntartói képviselő az intézmény valamennyi érdekképviseleti fórumában képviseli a fenntartót. (5) Az érdekképviseleti fórum tagjai az alakuló ülésen maguk közül megválasztják a fórum elnökét. Az üléseket az elnök vezeti. Az érdekképviseleti fórum megalakulásáról, valamint üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelenlévő tagok valamennyien aláírnak. Amennyiben a döntéstől függően az igazgató intézkedésére is szükség van, úgy a jegyzőkönyvet az igazgató is aláírja. (6) A képviselői tagság megszűnik: a) visszahívással, b) lemondással, c) a képviselő halálával, d) a képviselői tagságot megalapozó intézményi jogviszony megszűnésével. A megüresedett helyre a képviselő megválasztása a képviselő kiválását követő 60 napon belül történik. (7) Az érdekképviseleti fórum: a) előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat b) megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat – és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé c) tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban d) intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. (8) Az intézményi jogviszonyban álló, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjénél élhet írásos panasszal. Szóbeli panasz esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. (9) Az intézmény igazgatója – az érdekképviseleti fórum feladat és hatáskörébe tartozó ügyben – haladéktalanul megkeresi az érdekképviseleti fórum elnökét a fórum összehívása céljából. Gondoskodik a működés feltételeiről.
13
(10) Az igazgató, valamint az intézmény profiljával azonos érdekvédelmi szervezet képviselője az érdekképviseleti fórum ülésein tanácskozási joggal vesz részt. (11) Az érdekképviseleti fórum határozatképes, ha ülésén a tagoknak több mint fele jelen van. Döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. (12) Az érdekképviseleti fórum a panaszt az előterjesztéstől számított 30 napon belül vizsgálja ki. (13) Az intézmény igazgatója a vizsgálat eredményéről írásban értesíti a panasztevőt, és szükség esetén azt a szervet, amelynél az érdekképviseleti fórum intézkedést kezdeményez. Az értesítést az érdekképviseleti fórum ülésének napján, de legkésőbb a panasz előterjesztését követő 15. napig kell megtennie. Az igazgató köteles a jogosult, illetve törvényes képviselője figyelmét felhívni a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. (14) A jogosult vagy hozzátartozója panaszával a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökéhez fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult nem intézkedik az előírt határidőben, vagy az intézkedéssel nem ért egyet. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke intézkedése eredményéről 30 napon belül tájékoztatja az érintettet. (15) Az érdekképviseleti fórumnak e rendeletben nem szabályozott működési szabályait az intézmény Házirendje tartalmazza. A Megyei Önkormányzat koordinációs feladatai a megyei szociális szolgáltatásokban 11. § (1) A Megyei Önkormányzat a szociális törvényben foglalt szociális szolgáltatások területi összehangolására irányuló feladata keretében kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal, illetve a Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődés és Népjóléti Irodája révén a polgármesteri hivatalokkal és a megyei szociális szolgáltatásokban közreműködőkkel. A Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodája szakmai véleményt, tanácsadást nyújt a megyei szociális szolgáltatások megszervezéséhez és működtetéséhez, valamint előkészíti a települések és a többcélú kistérségi társulások által készített szociális szolgáltatástervezési koncepciók véleményezését. (2) A megyei szociális szolgáltatások fejlesztésének elősegítésére a Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepciót a Megyei Önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és a szociális szolgáltatásokban közreműködők véleményének figyelembevételével aktualizálja.
14 A megyei szociálpolitikai kerekasztal 12. § (1) A Megyei Önkormányzat a szociális törvény 58/B § (2) bekezdésében foglaltak alapján szociálpolitikai kerekasztalt működtet. A szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a helyi igények továbbításával segítségnyújtás a megyei szociális fejlesztési feladatok megalapozásához, kidolgozásához. (2) A szociálpolitikai kerekasztalt üléseit a Megyei Közgyűlés szociális ágazatért felelős alelnöke hívja össze, az ülések előkészítését a Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodájának ellátottügyi referense végzi. Az ülések nyilvánosak, a tagoknak véleményezési, javaslattételi joga van. (3)
A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Működésének részletes szabályait a résztvevők az alakuló ülésen határozzák meg.
(4)
A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak felsorolását e rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza. A tagokat díjazás nem illeti meg. Záró rendelkezések 13. §
(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Megyei Közgyűlés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokról és az intézményi térítési díjakról szóló, többször módosított 18/2005. (XII. 16.) KR. számú rendeletet hatályon kívül helyezi. (2) Ahol jelen rendelet fenntartót említ, ott a Megyei Közgyűlés a döntési jogkör gyakorlását a Megyei Közgyűlés elnökére ruházza át.
Fejér Andor sk. a Megyei Közgyűlés elnöke
Rentzné dr. Bezdán Edit sk. megyei főjegyző
