A rekreáció elmélete és módszertana 4

Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit

A rekreáció elmélete és módszertana 4. Az animáció szerepe a szabadidő-eltöltésben, az animáció területei

Eszterházy Károly Főiskola

1

A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 4. KÉSZÜLT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

Szerzők Herpainé Lakó Judit Boda Eszter

Szerkesztő Dr. Révész László, Dr. Bíró Melinda

Szakmai lektor Dr. Mayer Krisztina Anyanyelvi lektor Vasné Varga Judit

Készült: a TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001 ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt keretében ISBN 978-615-5621-03-1 Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve A kiadványért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora. Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában. 2015

2

A kötet szerzői: Herpainé Lakó Judit Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező, adjunktus (EKF) Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő tanár és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol okleveles művelődésszervezőként végzett. Emellett megtanulta a fazekas mesterséget, számos kulturális célú civil szervezet tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szervez kulturális, közművelődési és sportprogramokat, rendezvényeket. Tájfutás sportágban segédedzői végzettséggel rendelkezik, jelenleg is aktív szenior versenyző és versenybíró, versenyrendező. Főiskolai tanulmányai végeztével az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban művelődésszervezői, kultúraközvetítői munkát kapott. Majd az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési Tanszékére került, ahol 14 éven keresztül tanított. 2015 óta a Sporttudományi Intézet adjunktusa. Több felsőoktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált pedagógus-továbbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósítója, projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudományi Programjának doktorandusza.

Boda Eszter Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF) Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sport-szervező diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreációturisztika specializációval kiegészítve. 2011-ben a Semmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar és a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Karának közös mesterképzésének keretében sportmenedzserként végzett. 2014-ben a Fitness Akadémián szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Jelenleg doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában. 2015 februárjától dolgozik az Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézetében. Főbb kutatási területei közé tartozik a rekreáció, ill. a sport- és szabadidő gazdaság.

3

Tartalom 1. Bevezető gondolatok.............................................................................................................. 6 2. Az animáció jelentése, jelentősége, területei ....................................................................... 7 2.1. Az animáció jelentése ..................................................................................................... 7 2.2. A turisztikai animáció ................................................................................................... 13 2.3. Az animáció kialakulása ............................................................................................... 19 2.4. Az animáció megjelenése Magyarországon ............................................................... 25 2.5. Az animátor (animateur, animatore, guest-relations-manager) .............................. 27 3. Szabadidős intézmények ...................................................................................................... 42 3.1. Kulturális intézmények: ............................................................................................... 42 3.2. Kulturális egyesületek, civil szervezetek: ................................................................... 43 3.3. Szórakoztató intézmények ........................................................................................... 43 3.4. Sportlétesítmények ....................................................................................................... 43 4. A pszichológia alkalmazása az animációban, különösen a turizmusban ....................... 44 5. Az illem, az erkölcs és a turizmus kapcsolata ................................................................... 49 5.1. A legelterjedtebb erkölcsi irányzatok: ........................................................................ 50 5.2. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői: ........................................................................ 51 5.3. Az animátor szakmai etikája (Dankó, 2010): ............................................................ 52 6. Animációs (aktivizáló) módszerek...................................................................................... 53 6.1. Ösztönzés ...................................................................................................................... 54 6.2. A visszajelzés művészete: ............................................................................................ 54 6.3. A konfliktus és kezelése ............................................................................................... 59 7. Különféle képességű és életkorú csoportok animálása rekreációs helyszíneken és turisztikai célállomásokon ................................................................................................... 62 7.1. A kisgyermekkor és a korai gyermekkor (3–7 év) animációja................................. 63 7.2. A gyermek- és serdülőkor (8–16 év) animációja....................................................... 63 7.3. Az ifjúkor (17-20/21 év) animációja .......................................................................... 65 7.4. A felnőttek animálása (21-65 év) ................................................................................ 65 7.5. Időskorúak animálása (66 fölött) ................................................................................ 67 7.6. Speciális képességűek/fogyatékkal élők animálása ................................................... 68 7.7. Sportanimáció és játékvezetés ..................................................................................... 69 8. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 74 9. Animációs programszervezési ismeretek........................................................................... 76 9.1. Személyi és technikai feltételek ................................................................................... 76 9.2. A rendezvények szervezésének szakaszai .................................................................. 77 10. Gyermekanimáció ................................................................................................................. 82 10.1. Célcsoport specifikus animációs programok ............................................................ 82 10.2. 3-6 éves korosztály jellemzői, animációs programkínálata ...................................... 83 10.3. 7-11 éves korosztály jellemzői, animációja ................................................................ 86 10.4. Kézműves foglalkozás részletes forgatókönyve: ...................................................... 90 4

10.5. Játékos szellemi vetélkedő forgatókönyve ................................................................. 95 10.6. 12-16 éves korosztály jellemzői, animációja .............................................................. 11 11. Felhasznált irodalom: ........................................................................................................... 26

5

Boda Eszter „Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.” (Csíkszentmihályi Mihály)

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK A rekreáció tantárgy keretén belül számos hasznos ismeretet szerezhetett már a hallgató, melyek igyekeznek életünket és életminőségünket jobbá tenni. A felgyorsult mindennapok, az állandó stressz és rohanás szépen lassan mérgezik az emberek testét és lelkét. A rekreáció, mint azt már korábban tanultuk, kiváló lehetőség ezen folyamatok megállítására és visszafordítására, hiszen, ha élménydúsan és minőségileg is megfelelően töltjük a rendelkezésünkre álló szabad felhasználású időt, akkor élhetjük meg a leisure-t. Emellett az ember társas lény, szeret társaságban tevékenykedni. A későbbiekben ezt a két tényezőt ötvöző dologról fogunk tanulni, ami nem más, mint az animáció. Biztos sokan láttak már különböző létesítményekben, különböző környezetben olyan embereket, akik igyekeztek jó hangulatot teremteni és aktivizálni az embereket egy-egy érdekes, sokszor mókás feladattal vagy tevékenységgel. A továbbiakban részletesen megismerkedünk ezzel a területtel és foglalkozással.

„Szeretetteljes módszer arra, hogyan lehet az embereket szórakozás, sportvagy akár kulturális téren aktívvá tenni” (Finger-Váczy, 2002)

6

2.

AZ ANIMÁCIÓ JELENTÉSE, JELENTŐSÉGE, TERÜLETEI

2.1. Az animáció jelentése Mint aki dolgozott ezen a területen, saját szavaimmal úgy tudnám összefoglalni a szó jelentését, hogy az emberek szabadidő alatti élményeinek gazdagítása, a rekreatív idő növelése, valami felejthetetlen nyújtása. A másik oldalról, vagyis az animátor szemszögéből vizsgálva a dolgot, így összegezném: olyan munka, ahol lehetőségünk nyílik kreativitásunk és rugalmasságunk megcsillogtatására. Természetesen ez személyes megfogalmazás, ezért tekintsük át, mit írnak róla a szakirodalmak. Eredetét vizsgálva a francia-latin animareanimo: éltet, feltüzel szótőre vezethető vissza. Kicsit bővebben azt jelenti, hogy valaki egy közösséget valamilyen tevékenységre aktivizál, lelkesít, buzdít, bátorít, bíztat. Újabban a szabadidő ipar egyik kulcsfogalma lett, a pihenés vagy az üdülés során felkínált programok igénybevételére történő motiválás a fő mozgatója. Az animáció közös cselekvésre történő ösztönzés, a szabadidőben átélt élményszerzés. Az animáció azzal, hogy befolyásolja a szabadidő-eltöltés tartalmát és formáit, közvetlenül vagy közvetve társadalmi funkciót lát el. Szabadidő szervezés szempontjából megkülönböztethetjük, amikor a szabadidős program választása az animációs kínálat köré csoportosul, más esetben csak kiegészíti, kísérőelemként tartalmazza (Herpainé, 2015). Az animáció vagy a program tartópillére, vagy kiegészítő eleme. Pl. tornázni indulunk, vagy a strandon pihenve kedvet kapunk a vízi tornához, illetve azzal a szándékkal indulunk a kézműves vásárba, hogy kreatív foglalkozáson vegyünk részt, esetleg a városban sétálva és fagyizva kedvet kapunk a kézművességhez, és csatlakozunk a programhoz. Természetesen a kettő nem választható el egy határozott vonallal egymástól. Az animáció tehát szórakoztató tevékenységként terjedt el, mégpedig olyan tevékenységként, amely pozitív töltetű, vagy a negatívból pozitív felé elmozdító, de nézzük mely területeken használható még: 7

1. kép: Rajzfilm animálási folyamata  A turisztikai szakemberek számára hatékony eszköz arra, hogy az üdülők magányosságának, letargiájának, passzivitásának erejét vegyék.  A terapeuták anti-pszichiátriaként művelik.  A pedagógiai szakemberek a csoportmunka módszertani alapelvévé fejlesztették az ifjúsági munkában és a felnőttképzésben.  A színházi emberek új kommunikációs médiának tekintik. 8

 Az UNESCO és az Európai Tanács a kulturális demokrácia felé vezető úton haladó mindennapok kultúrájának szinonimájaként kezeli (Finger-Váczy, 2002). A „felhasználási területek” sokszínűségéből is látszik, hogy összetett fogalomról van szó. A szakirodalmakban négy nagy területen találkozhatunk vele: 1.

Az egyik leggyakoribb használata a filmgyártásban, a számítástechnikában van,

amely során az élettelen rajzokból, tárgyakból képsorozatot készítenek, életre keltve ezáltal őket. Vagyis élettelen dolgok „felélesztése”. Ide sorolhatók többek közt a rajzfilmek, bábfilmek, gyurmafilmek, számítógépes animációk vagy az árnyékfilmek is (pl.: Magyar népmesék, Mekk Elek az ezermester, Az erdő kapitánya, Vuk, Ludas Matyi, Vili a veréb, Macskafogó, Simson család stb.). 2.

A második nagy terület a szociokulturális-animáció, melynek célja a szociális

segítés, illetve a kultúraközvetítés és művelődés. Egy komplex egyén- és csoportfejlesztő tevékenység, melynek segítségével az egyének, csoportok képessé válnak kulturális, társadalmi igényeik megfogalmazására, kibontakoztatására és gyakorlására (Pordány, 2002). Théry és Lagrange szerint minden animáció, ami elősegíti az egyének vagy csoportok közeledését egy aktívabb és kreatívabb életmódhoz, fokozza az alkalmazkodó képességüket, kommunikációs képességeiket, s ezzel segíti a közösség életében való részvételt, hangsúlyozva a résztvevők egyéniségét és függetlenségét (Théry-Lagrange, 1966, idézi Pordány 1997). Jelenti az ösztönzést, lelkesítést a nevelésben, szociális gondozásban, közösségfejlesztésben (Harangi-Magyar, 1984, idézi Kraiciné, 2005). A szociokulturális animáció lehetőséget és segítséget nyújt a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek számára, támogatja fejlesztésüket, stabilizációs törekvéseiket, ezáltal az esélyegyenlőtlenséget próbálja csökkenteni, valamint a társadalomban megbúvó alapellentéteket megpróbálja feloldani (Herpainé, 2015). A pedagógiában a gyermekek és fiatalok iskolán kívüli szabadidős foglalkoztatását értik rajta, a felnőttképzésben a résztvevők öntevékenységén és együttműködésén alapuló módszerek jelzőjeként szokták alkalmazni. Kulturális területen alkalmazva tehát: lelket önteni egy közösségbe, ezáltal aktivitást előidézni. Hermann Geisecke a pedagógiai beavatkozásként történő felfogásból kiindulva 5 alapformát különböztet meg:

9

a. Oktatás: az egyetlen pedagógiai megközelítés, ami a valódi élethelyzettől távol valamifajta tanulást lehetővé tesz, a „tartalékok felhalmozása” típusú tanulás, ami egy előre meg nem látható élethelyzet kezelésére való felkészülést jelenti. b. Tájékozódás: ahhoz, hogy egy helyzetben megfelelően, odaillően és a kívánt módon tudjunk viselkedni, információkra van szükség. Az információk annál inkább fontosak, minél strukturáltabb a pedagógiai terület, minél kevésbé előre szabályozott a tényleges helyzet (pl. a turizmus során előforduló számtalan szituáció). c. Tanácsadás: a tanácsadás kiindulópontja a tanácsot kérő embert foglalkoztató konkrét probléma. Az ő dolga, hogy a tanácsot megfogadja-e vagy sem. d. Előkészítés: szervezés, rendezés. Egy tanulási szituáció illetve az ehhez szükséges körülmények kialakítása. Ez a szabadidő-pedagógia egyik leggyakrabban használt eszköze. e. Animálás: kezdeményezés, ráhangolás. Egy adott szituációban rejlő tanulási lehetőségeket kezdőállapotba hozni és a tanulási folyamatot újra elindítani. A fogalom magában rejt valamit abból is, amit motiválásnak hívnak (Finger-Váczy, 2002). Gesiecke szerint a szabadidő-pedagógia ebben az értelemben az egyetemes pedagógia része. Véleménye szerint, amikor az ember szórakozik, azt azért teszi, mert nem akar semmit tanulni, csak az adott pillanatot és annak jókedvű eltöltését tűzi ki célul. Eközben azonban óhatatlanul is elkerülhetetlen, hogy „ragadjon rá” valamiféle új ismeret, csak ez nem tervszerű, és végképp nem lehet előre kiszámítani (Finger-Váczy, 2002). Más értelmezésben a szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. Célja a szociális segítés, illetve a kultúra közvetítése és a művelődés. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsok és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

10

Az animációs munka lehetőséget ad arra minden embernek, hogy a csoportban és a társadalomban elvégzett munkája által felfedezze önmagát. Ezzel segíti a csoportban, illetve a társadalomban eltérő körülmények között élő emberekkel való kapcsolat kialakítását, valamint a kölcsönös tiszteletét mások felé. Általánosan elmondható, hogy ez a szabadidős, vagyis munkaidőn kívüli aktív tevékenység, így szükségletünk és szórakozási igényünk szerint változó, hogy ki mennyire vesz részt benne.

2. kép: Csoportfoglalkozás 3.

A harmadik, manapság egyre jelentősebb terület a turisztikai animáció, mellyel

üdüléseink, utazásaink, szabadidős programjaink keretein belül találkozhatunk. Magyar (2003) szerint a különböző kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-központokban, sportcentrumokban és egyéb, az idegenforgalomban megjelenő helyszíneken megvalósuló tevékenység, aminek célja közös az aktivitás, aktivizálás segítségével emlékezetes élményt nyújtani a résztvevőknek. Az alábbi megállapítások a turisztikai animáció fogalmának még teljesebb körű megismerésében segédkeznek (Finger-Váczy, 2002):  az animáció ösztönzés, bíztatás, ráhangolás  az animáció üdülésre, szabadságra vonatkozik  az animáció az üdülés közben érvényesülő ösztönzés, bíztatás  az animáció elsősorban csoportokra irányul  az animáció elősegíti és javítja a kapcsolatteremtést, a kommunikációt  az animáció válasz az emberek üdülés alatti szociál-kommunikatív igényeire  az animáció szolgáltatás  az animáció az animátorok munkaterülete 11

Ezek alapján a fogalma az alábbiak szerint összegezhető: az animáció az üdülés és a szabadidő alatti közös tevékenységre való ösztönzés, bíztatás, felhívás (Finger-Váczy, 2002). A turisztikai animációban a játékos, élményt központba állító tevékenységek kerülnek előtérbe, melynek célja a szórakoztatás, a pihenés alatt megélt élmények gyarapítása. A foglalkozásokat az animátorok vezetik. Róluk később még részletesebben írunk. Az interneten az alábbi megfogalmazás a legelterjedtebb: „A turisztikai animáció a világon egyre több szálláshelyen elérhető, élményközvetítő szolgáltatás. Az ilyen szálláshelyeken (legyen az szálloda, kemping, ifjúsági centrum, apartman stb.) legalább egy hivatásos animátor, vagy legtöbb esetben egy egész animátorcsapat dolgozik azért, hogy az ott szabadidejüket töltő vendégek a lehető legtöbb új élménnyel gazdagodjanak” (Wikipédia). A turisztikai animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sportlétesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésével és játékos programok lebonyolításával. Ennek érdekében a közös tevékenységekre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául. A turisztikai animáció célja azonos érdeklődésű emberek számára megteremteni a lehetőséget arra, hogy a kikapcsolódás ne a megszokott szabadidős tevékenység legyen, feloldani az emberek gátlásait. Aktív tevékenységet biztosítani családoknak, pároknak és egyedülállóknak. Itt

megjegyeznénk,

hogy

az

animációs programok nagy része a gyerekeken keresztül igyekszik eljutni a családokhoz. A családos emberek túlnyomó többsége akárcsak napi szabadidejét, úgy az éves szabadságát is a gyerekei, unokái köré szervezi. Az az

3. kép: Sportanimációs program

állítás, hogy „a felnőtt is jól érzi magát, 12

ha a gyerekek jól szórakoznak” mindenfajta programra igaz. A foglalkozások alatt – csakúgy, mint az üdülőhelyi animáció idején – a felnőttek vagy bekapcsolódnak, vagy a kapcsolódó kínálatból érdeklődésüknek megfelelőek felé fordulhatnak. A családokra is közösségfejlesztő hatású a közös animáció. Olyan programokra látogatunk el együtt, vagy olyan dolgokat csinálunk együtt, amelyeket szervezés hiányában egyedül nem tudnánk megvalósítani. Az animáció központi elemei tehát a játék, a közös élmény és a társas együttlét igénye. Az Európai Tanács értelmezésében az animáció teljesen új tevékenységi kört jelöl a kötetlen szituációkban történő indirekt motiválás, ráhangolás és segítségnyújtás terén, mindemellett a szabadidő-kultúra kulcsfogalmának és fontos képzési területének tartják. Az animáció lehetővé teszi a kommunikációt, felszabadítja a kreativitást, segíti a csoportképződést, és megkönnyíti a kulturális életben való részvételt. Az új tevékenységi kör fontos sajátossága, hogy nemcsak verbális eszközöket használ, hogy intellektuális, érzelmi és szociális-kommunikatív területekre is kiterjed, és még ott is hatékony, ahol az emberi beszéd már csődöt mond (Finger-Váczy, 2002).

2.2. A turisztikai animáció Típusai:  rekreációs animáció  rekreációs témaparkok  vízi parkok, aquaparkok, élményfürdők: szezonális turisztikai parkok, éves élmény- vagy kalandparkok, ahol a hangsúly a vízi attrakciókon van  animáció az egészségmegőrzés jegyében  termálturizmus/gyógyturizmus animációja  sporttevékenységek (sport-animáció) – aktív, passzív  animáció a lelki kondicionálás jegyében: pl. a Magic Life klubokban (Shaolin papok)  kulturális animáció  múzeumok animációja – megismertetés, ismeretátadás, közös információfeldolgozás 13

 várak, kastélyok: egyre több válik kastélyszállóvá – története, lakói, híres emberek  egyéb kulturális animáció: fesztivál, falunap, természetjárás, natúrparki öko-túrák  egyéb helyszínek: nyelvtanulási lehetőségek, irodalmi utak, zenei művek, színházi előadások  „látvány-animáció” – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek  gasztronómiai animáció  bor-utak, sajt-utak, főzőtanfolyamok, gasztronómiai fesztiválok  a tipikus szórakozások animációja  presztízs jellegű animáció – vannak olyan helyek, ahová el kell mennie a turistának élete során, vagy például egy olyan esemény, amit látnia kell (pl. híres festőművész kiállítása)  kaland-animáció – lakatlan szigetek, katasztrófaturizmus, kaland- és túlélő túrák

4. kép: Kalandtúra Tevékenységi területeit az alábbi kategóriába sorolhatjuk:

14

 Társas együttlét, melynek célja a kontaktusteremtés, barátok szerzése, az elmagányosodás kerülése, pl. ismerekedős estek, grillpartik, kártya partik, táncos estek.  Hobbisport, ami esetében a kikapcsolódáson, szórakozáson, csapatok összehozásán, a jó közérzet biztosításán van a hangsúly. Lényeges, hogy nem teljesítmény vagy verseny, hanem előképzettség nélküli szórakozásorientált játék, ezért figyelni kell a terhelhetőségre.  Kreatív tevékenységek, ezek célja a játékosság és az önmegvalósítás. Szállodákban kizárólag gyermekeknek szervezett foglalkozások, de gyakran a szülő is leül az asztalhoz és szívesen készít bármit.  Játék és kaland, aminek célja a megszokott, mindennapi tevékenységtől való elszakadás, pl. kirándulás, rafting, hegymászás, szörf. Bárhogyan is csoportosítjuk, az világosan látszik, hogy a turisztikai animáció minden területe az élményen keresztül az emberek egymásra találásáról és ezáltal a kontaktusteremtésről szól, a szabadidő alatti közösen megélt tevékenységekről és élményekről. Már 1973-ban megfogalmazásra kerültek az alábbi konkrét tartalmi jegyek, melyek még teljesebbé tették az animáció fogalmát:  kezdeményezés, serkentés, javaslat  aktivitás, mozgás, sport  társaságkedvelés, barátságosság, szórakozás  kapcsolat  öröm, élvezet, változatosság Ez alapján már levezethető az animáció három minőségileg eltérő fokozata (FingerVáczy, 2002):  az animáció folyamata (serkentés, kezdeményezés, javaslat)  az animáció tartalma (társaság, mozgás, aktivitás)  az animáció hatása (öröm, élvezet, kapcsolatteremtés, élmény) Funkciói: (Finger-Váczy, 2002)

15

 fogadás, köszöntés  tájékoztatás  vendégekkel közösen csinálni valamit  különlegesség szervezése  segítségnyújtás a másokkal való megismeréshez  jelenlét, megközelíthetőség, elérhetőség  ellátás, kiszolgálás  törődés, gondoskodás  érdeklődés, érdeklődés bemutatás  elbúcsúzás, elbúcsúztatni Célja:  a nyaralással eltöltött idő színesítése és gazdagítása (intenzívebb, változatosabb nyaralási élmény)  az egyéni aktivitások fokozása (olyan kipróbálása, amit otthon a hétköznapokban nem tenne)  kapcsolatteremtések fokozása  a kommunikáció mélyítése és kiépítése  több móka, öröm, élvezet  esély adása arra, hogy az animáció alatt megszerzett élmények a vendégekben tovább dolgozzanak  az életminőség javítása az üdülés alatt  új ismeretek szerzése (indirekt tanulás) A turisztikai animáció legfőbb feladata, hogy a szálláshelyre érkező vendégek minél elégedettebben, minél több új élménnyel gazdagodva utazzanak el a szálláshelyről. Nem titkolt cél, hogy eközben minél többet költsenek a szállodában, valamint később is térjenek vissza oda. Ehhez az animátoroknak rendkívül összetett elvárásoknak kell megfelelniük, és igen szerteágazó feladatkörökben kell helytállniuk nap mint nap. Az animáció ugyanis sokkal több, mint egyszerű programszervezés. Az animátor élményeket ad a vendégeknek, miközben a szálláshelyen egyfajta sajátos házigazda szerepet is betölt, 16

hiszen személyes, akár bizalminak is tekinthető vendégkapcsolatai révén közvetítőként léphet fel a személyzet és a vendégek között. Gyerekek, felnőttek, családok, baráti társaságok, dolgozói kollektívák egyaránt részt vehetnek a programokon, a jó animátor tudja, hogy az adott társasághoz melyek a legtesthezállóbb programok (Wikipédia). 4.

Az animáció negyedik részterülete a rendezvény animáció, mely a rendez-

vényszervezéshez kapcsolódó feladatokat fedi le (tervezés, szervezés, lebonyolítás és utómunkálatok). Dankó (2010) szerint a rendezvény animáció fogalma hasonlít tartalmában a korábban bemutatott turisztikai animációhoz. Magát a fogalmat Edouard Limbos, az animáció jeles francia professzora ültette át a közösségi életre. A filmipari animációt leszámítva az összes többi megegyezik abban, hogy az egyén, vagy egy/több csoport belülről fakadó aktivitását mozdítja elő, fejleszti, serkenti. Közös bennük az is, hogy az aktivizáló foglalkozást, tevékenységet vezető személyt mindegyik esetben animátornak hívják. Természetesen nemcsak a szakemberek által szervezett és lebonyolított animációs programok léteznek. Beszélhetünk hétköznapi keretek között megvalósuló, saját magunk által szervezett animációról is. Ilyenkor a hivatalos animáció kifejezés helyett a játék megfogalmazást használjuk. Például amikor családi vagy baráti összejöveteleket tervezünk, sokszor előkerülnek a legkülönfélébb társas-, kártya-, vagy egyéb játékok, melyek az adott közösség összekovácsolását és a közös élmény szerzését hivatottak elősegíteni. Ez alapján tehát animációról beszélhetünk itt is (Herpainé, 2015.) A Finger-Gaylor féle anagramma (1990) kreatívan összegzi az animation szó betűivel az animációs tevékenység lényegét és főbb jellemzőit:  Anregung = javaslattevés, kezdeményezés  Neugierde = kíváncsiság  Interesse = érdeklődés  Motivation = indíték  Aufforderung = felkérés, buzdítás  Tatigkeit = tevékenység  Impuls =ösztönzés  Offenheit =nyitottság 17

 Nachwirkung =utóhatás Animáció egy „európai” kifejezés az üdülés és a szabadidő területén, és ezzel együtt állandó része a szolgáltatási kínálatoknak. Az „animáció” kifejezés és az ebből levezetett fogalmak majdnem mindegyike az európai nyelvben, illetve a Földközi-tenger térségének nyelveiben is megtalálhatók: a francia nyelvben (hiszen alapjában véve francia találmányról van szó): Animation (felélesztés, felélénkítés), Animateur (játékmester egy szabadidőközpontban, ellentétben a Monituer-rel, aki képzett sportoktató), Animatrice  a francia nyelvben (hiszen alapjában véve francia találmányról van szó): Animation (felélesztés, felélénkítés), Animateur (játékmester egy szabadidőközpontban, ellentétben a Monituer-rel, aki képzett sportoktató), Animatrice  az olaszoknál: Animazione, Animatore, Animatrice  spanyol nyelvterületen, ahol jelentése közelebb áll a szórakoztatáshoz: Animación, Animador, Animadora  szerb-horvát nyelvterületen: Animacija, Animátore Törökországban: Animasyion, Animatör, Animatörler Csupán az angol nyelvterülten alakult másképpen a fejlődés, mivel ott más gazdasági terület (film- és számítógépipar) idejében „lecsapott” a fogalomra, így az animáció jelentése ott a trükkfilmek figuráinak mozgását jelenti. A turizmus területére alternatív megnevezésre volt szükség, ami jelentésében és tartalmában visszaadja a fogalom lényegét, de mégis más. Erre született meg a Guest Relations, illetve az Active Guest Relations. Ebből levezetve Guest-Relations-Manager, Active-Guest-Relations-program, vagy akár Activity-program szóhasználat az elfogadott és bevált az angoloknál. Mivel az ösztönzés, a motiválás is szerepel a fogalmat körülíró szavak között, sokan hajlamosat azt gondolni, hogy manipuláció is egyben. Ennek tisztázása végett tekintsük át az alábbi táblázatot, és nézzük meg a két fogalom közötti különbségeket: 18

ANIMÁCIÓ

MANIPULÁCIÓ

Nyílt

Észrevétlen, rejtett

Kötetlen

Ellenőrizhetetlen

Önkéntes

Nem önkéntesen veti alá magát valaki

Saját akaratból történik (a vendég

Külső akaratból történik (külső cél: a

saját motivációja)

manipulátor egyéni célja) 1. táblázat:

Sokat szóltunk már arról, hogy az animáció valamilyen közös tevékenységre bíztat, ösztönöz, az üdülővendégek kívánságaira kínál választást. Ebben rejlik összetettsége és nehézsége, hiszen nem mindenki vágyik a közösségi programokra, illetve a különböző emberek különféle tevékenységek iránt érdeklődnek. Tehát komoly kihívás olyat kitalálni, ami közel mindenkit érdekel és meg is mozgat. Szerencsére segítségünkre vannak olyan fogalmak, mint az élmény (akár új ismeretek által) és a játék. Játszani – Huizinga óta tudjuk, hogy – minden ember szeret, a minél több élmény átélése pedig emberi létünk egyik célja, vagyis a tökéletes recept egy remekbe szabott animációs programhoz, ha ötvözzük a kettőt. Összefoglalásképp nézzünk meg egy utolsó megfogalmazást az animáció másik jelentős francia professzorától, Lucian Trichaudtól: ,,Az animáció segíthet mindannyiunkat abban, hogy egy társadalmon, egy közösségen belül megtaláljuk hovatartozásunkat, megkönnyíti számunkra az identifikáció, az azonosulás folyamatát, felébreszti és fejleszti bennünk a találkozás, a párbeszéd, a megértés, a kölcsönösség, a társadalmi beilleszkedés szükségletét. Az animáció megkönnyíti az egyének ill. csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.” (Trichaud, 1967, idézte Juhász, 1997).

2.3. Az animáció kialakulása Kialakulását különböző változások befolyásolták, főként az USA, Olaszország és a volt Szovjetunió területén zajló átalakulások, azonban különösen a 30-as években folyó szo19

ciális csoportmunka fejlődése gyakorolt rá hatást. Ifjúsági közösségekben és ifjúsági szervezetekben fedezték fel először, hogy mennyire fontos a fiatalság részvétele a szociális és szabadidős területeken. Ezzel szoros összefüggésben van az „Ifjúság és kultúra házai”nak felbukkanása a 40-es években. Ennek köszönhetően már a II. világháború után kialakult az államilag támogatott és elismert, minősített „animateur” képzés. Ennek egyenes következménye volt, hogy a particitív (személyes részvételen alapuló), szociokulturális animáció szellemiségét a szabadidő- és üdülési szférába is hamar átültették. Az 50-es évekre a turisztikai animáció kezdeményei megjelentek a francia családi üdülőfalvakban, amelyek kínálatukba kezdettől fogva integrálták a különféle animációs programokat. A célok sokfélesége ellenére az összes animációs próbálkozás közös vonzása, hogy olyan nyílt helyzeteket/szituációkat teremtenek, melyekben elkerülhetetlen, hogy az emberek a környezetükben lévőkkel megismerkedjenek, bátorságot öntenek beléjük annak érdekében, hogy a kommunikációs gátakat, kapcsolatteremtési akadályokat, gátlásokat leküzdjék, és akár az érzelmi védettség és szociális biztonság érzetét adják számukra. A turisztikai animációról szóló nézeteket a szociokulturális animáció harcosai vehemensen és sokszor félreértve vitatják. Abból indulnak ki, hogy a szabadidő-kulturális munka kiindulási alapja az igény, hogy az emberek új kommunikációs formákat ismerjenek meg. Ennek okait elsősorban a kommunikációszegény munkahelyi környezetben és a kapcsolatok kialakulása ellen ható lakókörnyezetben kereshetjük, amely révén az emberek természetes találkozóhelyeik többségét elvesztették. A szociális kapcsolatok színterei korábban az alábbi helyszínek voltak a közösségek életében:  három generációs család  házon belüli és a ház előtti térség (városban)  udvar (falun)  a falu főtere  a templom kijárata  vásár  kocsma, kávéház vagy szatócsbolt Ezek a mai lakókörnyezetekben – a lakótelepeken és a peremvárosokban – már nem adottak. Változás kellett. Kialakulását elősegítette, hogy a második világháború végét 20

követően beindult egyfajta gazdasági növekedés, valamint a sugárhajtású repülőgépek terjedésével a világot átölelő tömegturizmus is jelentős fejlődésnek indult. Az egyre gyorsabb, kényelmesebb és egyre megfizethetőbb utazási lehetőségekre válaszul gigantikus szálláshelykomplexumok jöttek létre, ahol egyszerre akár több ezer ember is üdülhetett. A szállodák a strandokon, medencéken kívül nem tudtak egyéb programlehetőségeket ajánlani vendégeiknek, akik így a szállodán kívül keresték az elfoglaltságot, és ott is költötték el a nyaralásra szánt pénzük jelentős részét. Hamar felismerték a szállodatulajdonosok, hogy ez így nem halad jó irányba. Ekkora merült fel a gondolat, hogy mi lenne, ha igyekeznének a vendégeket a szálloda falain belül tartani valamivel, és hatni rájuk a programok által, hogy jövőre is visszatérjenek. Az 1960-as években az első animátorokat még GO-ként, vagyis „Gentle Organizer”ként emlegették. Feladatuk akkor még nem volt annyira összetett, programok szervezését és a vendégekkel való kapcsolattartást jelentette. Mivel a szolgáltatás francia nyelvterületen (elsősorban Észak-Afrikában, főleg Tunéziában) kezdett terjedni, így elnevezése is erről a nyelvterületről származtatható. Az animáció talán legismertebb megjelenése a Dirty Dancing című film, ahol Johnny Castle (Patrick Swayze), a főhős nem más, mint a Kellerman Hegyi Tó Hotel mai értelemben vett táncanimátora (Wikipédia).

5. kép: Johnny Castle (Patrick Swayze) esti szórakoztató műsoruk közben 21

A 70-es évek óta az animáció nem kizárólag az exkluzív szabadidőklubok kiváltsága, hanem a társadalom számos területén működő szakma lett, beágyazódott a társadalmigazdasági trendekbe. A turizmus területén az elmúlt évtizedekben megjelent lehetőségek tovább erősítették létjogosultságát és kialakulásának szükségességét. (Finger-Váczy, 2002) De mik voltak az animációt megalapozó változások a turizmusban? Ezt vegyük most sorra. Egy új fogalom megjelenése (legyen szó bármilyen fogalomról az élet területén) minden esetben valamiféle (társadalmi) változást feltételez. Ebben az esetben is így történt. A kiinduló alap a városi, illetve a nagyvárosi orientációjú társadalom, melyet a személytelenség, a médiafüggőség és az általános kapcsolatszegénység jellemzett. Jost Krippendorf, svájci turizmuskutató az alábbi táblázatos formában foglalta össze a fejlődés lényeges elemeit: A tudományos növekedés faktorai: Indító szikra Következmények

Tudományos-technikai haladás, tömegtermelés Növekvő jólét: emelkedő jövedelmek, reáljövedelem növekedés Városiasodás: egyhangú lakóövezetek és iparvidékek, a városi népesség növekedése Mobilitás: tömeges motorizáció, a közlekedési infrastruktúra kiépülése Szabadidő növekedése: a munkaidő csökkenése

Ár

„Eltársadalmasodás”:

az

élet

szabályozottságának

növekedése, a hagyományos közösségek feloldódása Individuális stressz: gépies és funkcionalizált munka és életvitel, a környezet minősége romlik, a társadalmi nyomás erősödik

Megoldás

Turizmus: mint felszabadító szabadidő-eltöltési forma, a mindennapok világától távol pihenő, üdülő területeken. 2. táblázat: 22

A társadalomban bekövetkezett átalakulások és a turisztikai kínálat szerkezetében történt változások kihatással voltak az üdülővendégek kapcsolati és információs lehetőségeire is. A tömegturizmus kezdetleges megjelenési formái kevés interakcióra adtak lehetőséget. A kisebb, családias hangulatú vendégházak házigazdái a több ezer férőhelyes szállodákban nem tudták tovább ellátni ugyanazokat a feladatokat (1950-es évektől kezdődően). Napjainkban divat lett újra kisebb vendégházakban ez a házigazda/vendégváró szerepkör. De mi ez a házigazda szerep, és miért kapcsolódik az animátori munkához:  Az üdülés közbeni kezdeményezés (vagyis mai értelemben vett animáció) korábban a házigazda szereprésze volt minden hotelvezető és panziótulajdonos számára.  A házigazda minden vendég számára egyértelműen azonosítható felelős és természetes személy volt, nem csak egy „funkcióhordozó”.  A házigazda-vendég kapcsolat személyes kapcsolat volt, és az üdülők tájékoztatására, motivációra és kapcsolatteremtésre vonatkozó igényeit jórészt kielégítette.  A gazda elbeszélget a vendégekkel és tanácsot ad, hova érdemes kirándulni, milyen cipőt vegyen fel hozzá, személyesen közreműködik az üdülőhelyen működő vállalkozásokban, és esténként megkérdezi a vendégeket, hogy töltötték a napot, s hogy tetszett nekik a környék. A panziók, szállodák viszonylag kicsik voltak, áttekinthető rendben várták a vendégeket, könnyen jött létre kapcsolat a vendégek között, hisz ugyanabban a házban töltötték szabadságukat. Ezek a kis vendéglátóhelyek ma sem haltak ki teljesen, sok működik közülük ma is az Alpokban és az Alpokalján, a középhegységekben és az európai partvidékeken. A házigazda „kiesése” csupán egy a sok változás közül, szedjük ezeket is csokorba. A legfontosabbak turisztikában bekövetkező változások az animáció kialakulása szempontjából (Finger-Váczy, 2002):  az utazási intenzitás növekedése (195424%, 1970 41,6%, 1988 65%, 198967%) 23

 a vendégek számának növekedése  szálláslehetőségek bővítése (nagy hotelek, üdülőközpontok)  új szállásformák bevezetése (üdülőfalvak, klubok)  nagyfokú racionalizálás és kevesebb személyzet  a turizmus új szervezési formáinak bevezetése (apartmanok, time-sharing stb.) Ezen tényezők teljes mértékben megváltoztatták a vendéglátó szerepét. A kapcsolat közte és a vendég közt személytelenné, kialakulása olykor akár lehetetlenné is vált. A nyaralók közti kapcsolatok felszínesebbek lettek vagy ki sem bontakoztak. Tovább nehezítette a helyzetet a nyaralók és a helyi lakosok létszámának arányában bekövetkezett jelentős mértékű eltolódás. Érdekességként nézzünk néhány adatot erre:  Az 1970-es években csak a 4 legnagyobb német keleti-tengeri üdülőközpontban 19.000 pótvendégágyat telepítettek rövid idő alatt.  A 3-5000 férőhelyes üdülőközpontok gyakran 1-2000 fős települések szomszédságában találhatók meg. A turizmus ezen irányba történő fejlődése redukálta azon kínálatot, melyet addig az üdülőhelyi környezettől várt a turista, vagyis az útmutatást, serkentést, kapcsolatteremtést. A kapcsolatteremtés csökkentett kínálata mellett pedig egyre nőtt a kevés utazási tapasztalattal rendelkező üdülők száma, akiknek nagy szükségük lett volna a tanácsra, útmutatásra és programötletekre. Ez a két trend megjelenése világossá tette, hogy igény volt valami újra a szociál- kommunikatív szolgáltatások területén. A hagyományos szolgáltatások mellett (melyek többek között a szállítás, maga a vendéglátás vagy a fizető-vendégszolgálat) megjelent az üdülőhelyi szabadidő szervezés, az üdülőket aktivizáló kulturális és egyéb rendezvények kínálata. Turizmus-kutatók szerint az egyik legfontosabb elvárás a szolgáltatókkal szemben a vendégek teljes mértékű kiszolgálása szociális, tehát gyakorlatilag ennek is köszönhető az animáció megszületése. Az animátor tehát a kezdeti időkben a házigazda szerepét is átvette. A „jó házigazda” funkcióiról a turisztikai animáció funkcióinál már olvashattunk, hiszen ezek nem választhatók külön egymástól. 24

A feladatokat nem szükséges egy embernek ellátnia, sőt a mai animációban bevált szokás, hogy egész team dolgozik együtt a vendégek szórakoztatásáért. Az animációt gyakran definiálják szolgáltatásként, mely a funkciókat olvasva nem meglepő. Napjainkban, elsősorban külföldi szállodákban ugyanúgy elvárják az animátorok foglalkoztatását, mint a recepciósét, londinerét vagy a bárpincérét. A turisztikai animáció külföldön akkor vált népszerűvé, amikor fiatalok csoportja egy újfajta üdülési formát hozott létre Mallorca szigetén. Ezeket a fiatalokat azért hívták a vendégek mellé, hogy a nyaralásuk ideje alatt szórakoztassák őket. Tehát Franciaországban jelentek meg az első úgynevezett turisztikai animátorok. Gerard Blitz és Gilbert Trigano voltak azok, akik sikerre vitték a mai napig is létező és üdültetésben élen járó Club Mediterranée nevű utazási vállalkozást (1950), vagyis a Club Medet (1957). Tervük szerint egy nagy turisztikai vállalkozást akartak indítani, azonban nem volt elég tőkéjük a kezdéshez. Annyi pénzt gyűjtöttek össze, ami ahhoz volt elég, hogy egy kisebb üdülőterületet béreljenek. Kezdetben ismerőseiket hívták meg, majd egyetemistákat és fiatalokat. A Club Med ma a világ öt kontinensén 61 klubszállodát kínál egzotikus országokban és Európán belül, 23

6. kép: Club Med logója

klubszálloda pedig a hegyekben várja a téli sportokat kedvelő vendégeket. Külföldi országok esetében nem mindenhol terjedt el az animáció. Néhány ország, amely az élen jár: Olaszország, Tunézia, Egyiptom, Törökország, Spanyolország, Görögország (főként a szigetvilág). Tunéziában például külön szakmának számít.

2.4. Az animáció megjelenése Magyarországon Magyarországon először 1931-ben a Pesti Hírlap Nyelvőre című zsebkönyvben jelenik meg a szó Tolnai Vilmos magyarázata által, aki szerint az „animál, animiroz” jelentése: „éleszt, elevenít, élénkít, kedvet kelt, jókedvre gerjeszt, felvidít, vidámít, biztat, buzdít, lelkesít, sarkall, serkent, rábeszél.” (Gesztesi, 1991). A 2000-es években jelentős beruházások kezdődtek az idegenforgalmi szálláshelyek piacán. Az „életben maradás” sok új szálláshelyet arra kényszerített, hogy létrehozzon egy olyan szolgáltatást, amivel valami újat nyújt, és ezáltal odavonzza a vendégeket. A megoldás az animációban volt. Hatásos volt és olcsó, ezért egyre több hazai szállásadó 25

választotta ezt a megoldást. Természetesen az idegenforgalmi animációt tekintve teljesen más szemszögből vizsgálhatjuk a hazai és a külföldi szállodákat. Magyarországon leginkább a Balaton és egyéb tóparti, vízparti környéken találunk olyan szállodákat, amelyek lehetőséget biztosítanak az animációra. A nagyobb üdülőhelyeken, amelyek kívül esnek a balatoni régión, még elvétve (azonban egyre növekvő számban) találunk olyan szállodákat, ahol ilyen ajánlatokkal próbálják odacsábítani a vendégeket. Számokban kifejezve ez kb. 10%-ot jelent, ami meglehetősen kevés. Számos 100-200 szobás szálloda ezek szerint semmiféle programlehetőséget nem kínál az odaérkezők gyermekeinek vagy az aktív pihenésre vágyóknak, s ezzel el is veszíti ezt a réteget. Nagy potenciál van tehát benne, érdemes kihasználni. A Balatonon elsősorban a legfőbb cél, hogy a gyermekes családok szívesen látogassanak el a magyar tengerhez. A Balaton vendégforgalmi adatai alapján szükség van a versenyképesség javítására a térségben. A marketingtevékenység részeként a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság turisztikai animációs rendszer kiépítését szorgalmazta a balatoni régióban. Igaz, a turisztikai animáció a Balaton kínálatában már jelen volt, és a Magyar Szállodaszövetség balatoni régiójának 64 szállodája közül 21 példamutatónak minősíthető. A Balatontourist Rt., a Siotour Rt. kempingjeiben, a Hotel Ezüstpart, a Club Tihany és a Hotel Magistern szállodákban, a Kolping Hotelben mind-mind jól működő animációval találkozhatunk. A belföldi turizmus fellendülésével nagy kereslet mutatkozik olyan szállodákra, ahol a családok minden tagja jól érezheti magát. A külföldi turisták is igénylik ezeket, hiszen náluk elterjedt és népszerű ez a szolgáltatás (németek, lengyelek, olaszok, spanyolok stb.). Éppen ezért nem csak a balatoni régióra jellemző már manapság az animáció alkalmazása, hanem már más területeken is találkozhatunk ilyen szolgáltatásokkal akár egész évben (például a Velencei-tónál a Velence Resort&Spa, vagy Noszvajon az Oxigén Hotel & Zen Spa stb.).

26

7. kép Ele-Fülöp és a gyerekek, animációs program a Velence Resort&Spa-ban

2.5. Az animátor (animateur, animatore, guest-relations-manager) Animatőr, melynek több jelentése is használatban van: 1. Szabadidő-tanácsadó, modern foglalkozás az idegenforgalom területén. Kezdetben csak az üdülőklubokban dolgoztak animatőrök, ma már a nagy szállodákban is. Képzettség és komoly szakvizsga előzetes megszerzése manapság már nem követelmény, általában intenzív felkészítés előz meg egy-egy szezont. Az animátorok szórakoztatják és foglalkoztatják a vendégeket, sport- és szabadidőprogramokat szerveznek és előmozdítják a vendégek közötti kapcsolatokat (Finger-Váczy, 2002). 2. Franciaországban állami diplomával rendelkező, a Németországban működő szociális munkásokhoz hasonló alkalmazottak, akik a szociális nevelésben és felnőttképzésben dolgoznak (Finger-Váczy, 2002). Az animátor aktív közreműködést biztosító programok, események kezdeményezője, szervezője, irányítója, résztvevője, aki érdeklődést ébreszt és részvételi lehetőséget biztosít az üdülővendégeknek. 27

Az animátornak rendelkeznie kell az alábbi alaptulajdonságokkal:  jó kommunikációs képesség  rugalmasság  képesség a megváltozott helyzetre történő gyors reagálásra  nyitottság a vendégek (gyermekanimáció esetében a gyerekek) felé  hitelesség  diszkréció Szakmai kompetenciák:  szakképzettség turizmusban, animációban  műveltség, kreativitás  nyelvismeret (legalább két nyelven)  sportban való jártasság  program- és rendezvények szervezése és lebonyolítása

8. kép: Aqua fitness A megfelelő minőségű animációs szolgáltatás jelentős bevétel a szállodának. Animátori munkáim során számos olyan esettel találkoztam, hogy a vendég kifejezetten az animátori programok miatt fizetett be az adott szállodába (és volt hajlandó plusz felárat fizetni ezért!). A szállodák bevételein keresztül a turizmus fejlődését és felvirágzását is elősegíti. Egyre több ország számol ezzel a jelenséggel, így az animátorok oktatására is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. 28

9. kép: Egy jó animátor ismérvei Az animátor sokrétű feladatkört lát el a kiscsoportok létrehozása és fenntartása során, valamint a lokális társadalom életében egyaránt. Fő feladatai a következőek:  betölti a házigazda szerepét, mindenkivel jó viszonyt igyekszik kialakítani  példát mutat  munkájával fejleszti a helyi társadalom kulturális igényeit  serkenti a különböző csoportok önkifejezését  társas együttlétre ösztönöz  szorgalmazza a helyi kulturális szokások megőrzését és továbbadását  összehangolja a csoportot és a csoportos munkát  foglalkozik az egyénekkel és az egyéni problémákkal is  biztosítja a kezdeményezés és az egyéni felelősség felébredését  építi az egymás mellett élő csoportok közötti kapcsolatokat  kezdeményezi a jó működéshez szükséges változtatásokat  nem tör a csoport élére, hanem konszenzusra, megegyezésre törekszik A sokrétű feladatkörből és a különféle működési területekből adódóan az animátori munka során különböző animátorszerepek alakulhatnak ki sajátos csoportkörökben tevékenykedve.

29

Ilyenek lehetnek:  szervező  leginkább a kezdeti stádiumban jellemző  adminisztrációs tevékenység, összejövetelek szervezése  szószóló  a lehető legritkábban forduljon elő  bizonyos helyzetekben azonban elengedhetetlen  ügyelni kell arra, hogy ne képviselje senkinek sem az érdekeit a többiekénél nagyobb mértékben  kihívó  leginkább a hátrányos helyzetű csoportok kapcsán érdemes ezt a szerepet választani  küzdenie kell az előítéletekkel és a diszkriminációval  igen nehéz szerep  fejlesztő  bíztatnia kell a tagokat a szereplésre, öntevékenységre és érdekérvényesítésre  támogató  igen sokszínű szerep  már létrejött és működő csoportok esetében érdemes ezt a szerepet választani Limbos (1985) az alábbi animátorszerepeket és animátortípusokat különböztette meg: 1. technikus animátor: pl. fotókör, kerámiaműhely vezetője, turisztikai animációban a dj 2. sporttal foglalkozó animátor: pl. kajakozás, barlang-kutatás tanítója, sportos foglalkozások lebonyolítója 3. kulturális animátor: pl. filmfórum, irodalmi klub irányítója, fakultatív programokon a kísérő animátor 4. társadalmi-nevelő animátor: pl. ifjúsági otthon, iskola területén 5. intézmények animátora: pl. ifjúsági ház, alkotóműhely keretében 6. relációs (kapcsolati) animátor: pl. vitaest, véleménycsere koordinátora 7. lakókörzetek animátora: pl. a helyi lakosság szervezője 8. képző animátor: pl. animátorképzés, továbbképzés, szakosodás oktatója 30

Alapszabályok az animátor munkában:  Minden olyan dolgot ajánljunk a vendégnek, amit ő otthon soha nem szokott csinálni.  Soha

nem

kényszerítjük

a

vendéget

a

részvételre

(hiszen

az

üdülését/szabadságát) tölti, de segíteni kell mindenkit abban, hogy ne maradjon ki a játékból a kora, súlya vagy egyéb fogyatékossága miatt.  Vonjuk be a törzsvendégeket, ha új programot kell kitalálni/megvalósítani, értékelni fogják.

10. kép: A turizmus heti ritmusa Az animáció szervezésének folyamata (Dankó, 2010): 1. Előkészítés – tájékozódás:  a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.)  résztvevők összetételéről  az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról  sport- és játéklétesítményeiről 31

 helyi vezetők, megbízók kérései  a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén 2. Animátori csapat kialakítása:  külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat, vagy maguk toboroznak  meg kell határozni a team nagyságát  ki kell jelölni, ki az, aki alkalmas koordináló, vezető animátornak (játékvezető, háziasszony)  különböző területre specializálódott animátorok megkeresése 3. Programterv kidolgozása  a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal együtt  ötletek cseréje  részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása  előkészítési munka 4. Programok hirdetése  fontos feladat a programok reklámozása, szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső, személyes invitálás  leghatásosabb a személyes érdeklődés felkeltése  hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk:  látás – plakátok, szórólapok, meghívókártyák  hallás – személyes invitálás, hangosbemondó stb.  ízérzékelés és szaglás – látványkonyha, borkóstoló  tapintás – agyag, gipsz, váratlan, hirtelen fellépő inger Lássunk egy példát a programajánlatra: Programajánlatuk olyan, mint a svédasztal, mindenki talál benne számára érdekeset:  Sportlehetőségek, kirándulások, túrák, a környék adta lehetőségek kiaknázása, csak gyalogosan átélhető élmények fókuszba állítása.

32

 Társasjátékok, vetélkedők, amelyekben mindenki győzhet, nem csak a szakember.  Ismerkedési estek, táncmulatság kollektív, a sarokban ülőket középre perdítő játékokkal.  Esténként musical, revü vagy kabaré előadás a vendégek közül napközben felfedezett új tehetségek bevonásával stb. Az animátorképzés külföldön és itthon Mivel napjainkban külön szakmaként is emlegetik az animátorságot, ezért óhatatlanul is szükségessé vált megfelelő színvonalú képezés létrehozása, ahol minden animátor kellő pszichológiai, szociológiai, andragógiai, sportági, anatómiai és élettani ismereteket szerezhet. Minden képzésnek az alábbi szakaszokra bontva kellene megvalósulnia:  fogékonnyá tétel, informálás (előkészítő szakasz)  ütemezett képzés  továbbképzés (későbbi szakasz)  szakosodás egyes szakterületre A gyakorlati életben azonban meglehetősen kevés példát és alkalmat találunk ilyen képzésekre, pedig az igény valós, ezt mutatta például a pár évvel ezelőtt Budapesten megrendezett animátorképző tanfolyam iránti nagymértékű érdeklődés. Külföldön, mivel elterjedtebb szakmáról van szó, a képzésre külön iskolák alapultak, ahol komoly gyakorlati felkészítés folyik (ezek időtartama akár 1-2 év is lehet). A képzés árát a jelentkező finanszírozza. Ismerkedjünk meg két animációban élen járó ország képzési rendszerével. „Franciaországban a 17. életévét betöltött jelentkezőnek el kell végeznie a BAFA nevű animátori képzést. A képzés ideje alatt a kommunikációs és véleménynyilvánítási, illetve a felelősségérzet és kezdeményezőképesség készségét sajátítják el a jelöltek. Rengeteg pluszt ad a résztvevőnek, fejleszti önértékelését, segít kialakítani a leendő animátorban egy saját pedagógiai irányvonalat. A képzés legfőbb célja, hogy a megszerzett tudást nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is hasznosítani tudják. Legyen képes animációs foglalkozások tervezésére, végrehajtására és értékelésére. Tudjon csapatban dolgozni, képes 33

legyen kapcsolatot teremteni felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. A képzés rendszere háromszintű. Először az elméleti alapok és a megfigyelés a fontos, majd a gyakorlat, végül az értékelés. Tehát a BAFA elvégzése feljogosítja a képzést elvégző személyt az animációs foglalkozások megtartására. A következő szint a BAFD, mely magasabb pozíció elérésére ad lehetőséget. Elvégzőjét feljogosítja animátori központok vezetésére. Az elvégzéséhez követelmény a betöltött 21. életév. Ennek a képzési rendszere négyszintű: elméleti alapok, majd gyakorlat, végül az elméleti tudást egy önálló tanulmányban kell bizonyítani. A kurzus kéthetes gyakorlattal fejeződik be egy szabadidős központban. Az animátori központok mellett játszóházak is működnek, amelynek célja, hogy helyet adjon az animációs szolgáltatásoknak. Az animátor szerepe létfontosságú a játszóházban, hiszen ő vezeti a játékokat, elmagyarázza a gyereknek és a felnőtteknek a játék szabályait. Az Olaszországban dolgozó animátorok nem rendelkeztek államilag elismert bizonyítvánnyal. A piemonti Vedogiovane 2002-ig animátorképzéssel foglalkozott, melynek során az egészségügyről, a szociológiáról, a pszichológiáról, a gyermekek védelméről és az oktatási módszertanokról tanulhattak a résztvevők. Az aktív foglalkozások keretein belül elsajátíthatták a gyakorlati tudnivalókat. 2002-től az egyetemek belátták, hogy nagy igény van az animátorokra, ezért az „Universitá degli Studi di Torino” pedagógiai tanszéke elindította a „nevelés és képzés” nevű szakirányát, amely tökéletesen megfelelt az animátori munkák követelményeinek. Később egyre több egyetem vette át a képzést, mely során pedagógia, pszichológiai, egészségügyi, jogi és művészeti ismereteket szereztek” (www.szallodamenedzsment.ektf.hu). Magyarországon ez kicsit másképp alakult ki. „Az animátorok rendszerint szakirányú főiskolai vagy egyetemi (pedagógiai, művészeti, idegenforgalmi, sport vagy gazdasági) oklevéllel rendelkeznek, az animációhoz szükséges szakképzettséget és gyakorlatot pedig a felsőoktatás posztgraduális képzésein, a nagy üdülőklub láncok (Robinson, Aldiana, Club Mediterranée) belső tanfolyamain vagy munka közben, a gyakorlatban szerzik meg. Több egyetem és főiskola a turizmus-vendéglátás alapszak, a sporttudományi szakok és az idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzés keretein belül ad lehetőséget az animációs tudás elsajátítására. Rekreáció szakirányon belül animáció című tantárgyként vagy wellness-animáció szakirány formájában, illetve ezek kombinációiban. Képző intézmények, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Heller Farkas Főiskola, 34

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapesti Kommunikációs Főiskola, Szolnoki Főiskola, Semmelweis Egyetem, Szent István Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi Tudományi Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományi Egyetem. A turizmus szakok célja olyan szakemberek képzése, akik az általános közgazdasági ismeretek elsajátításán kívül magas szinten ismerik a turisztikai szakma területeit, és legalább két idegen nyelven beszélnek, továbbá kellő ismerettel rendelkeznek tanulmányaiknak a felsőoktatási képzés második ciklusában, mesterszakon történő folytatásához. A sporttudományi szakok jelenlegi célja olyan szakemberek képzése, akik BSc szinttel már az idegenforgalom, a fizikai munkatevékenységet szolgáló személyi edző, a vállalkozói létforma stb. területén is hasznos munkavégzésre képesek. A szakirányon végzettek képessé válnak a rekreációhoz, a sporthoz kapcsolódó egyéb területeken is szervezői, programvezetői, animátori és egyéb instruktori feladatok betöltésére, így hozzájárulhatnak a szabadidő kulturált eltöltéséhez, a jobb életminőség, az egészségtudatos magatartás kialakításához. Az animáció tantárgy keretein belül olyan tudásra tehetnek szert, amely képessé teszi őket animációs programok megtervezésére, előkészítésére és lebonyolítására. Az elméleti tudás mellett fontos szerepe van a gyakorlatnak, hiszen ismerniük kell az animációs programok jellemző eszközeit, sportokat, azok szabályait és játékokat” (www.szallodamenedzsment.ektf.hu). Természetesen nem csak felsőfokú képesítés szerzésére van lehetőség. Középszinten az OKJ animátor szakképzés várja az érdeklődőket. Ez a fajta oktatási forma jobban koncentrál a jelentkezők kompetenciáinak fejlesztésére és gyakorlati tudására. Témakörök között megtalálhatók például az önmenedzsment, turisztikai alapismeretek, szállodai és rendezvény animáció módszertana, szállodai és rendezvény animáció elmélete, programtervezési ismeretek, animáció elmélet. A mai felgyorsult világban nem ritkán fordulnak elő úgynevezett intenzív animátorképzések. „A képzés egy hete alatt a jelentkezők állandóan együtt vannak, közös programokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék egymást. A szervezők előre tudják, hogy kik fognak együtt dolgozni és milyen munkakörben, ezért közös feladatokat kapnak, így jobban megismerik a társukat, hiszen a munka során csak egymásra támaszkodhatnak. A játszóházban alszanak, ezzel felkészítik őket arra, hogy nem minden szálloda biztosít 35

megfelelő szálláshelyet az animátoroknak. Maguk után kell elpakolni és takarítani, önállóságra nevelik a jelentkezőket. Nem vendégként lesznek a nyaralóhelyen, hanem munkavállalóként. A szállodáknak gyermek és sport animátorokra van szükségük, ezért a képzés ideje alatt mindkettőhöz szükséges tudást el kell sajátítaniuk. Előre lehet látni, hogy ki milyen animátor lesz, hiszen mindenki másban erősebb, ezért a képzés egyik napján csak gyerek animációhoz szükséges dolgokat sajátítanak el, például arcfestés, gyerektorna, gyermekmozgásos játék, csillámtetoválás készítése, különféle kézműves technikák, mini diszkó. A másik napon sporttal kapcsolatos tevékenységet: aerobicot, strechinget, labdajátékokat, vízi sportokat, különféle golyós játékokat illetve azok szabályait és levezetését ismerik meg. Fontos, hogy át is tudják adni a megszerzett tudást. A képzés végén vizsgáznak, annak alapján döntik el a szervezők, hogy ki melyik szállodába kerül. Az intenzív képzés révén egy olyan szakmába kerülhetnek a jelöltek, amely iránt kereslet mutatkozik mind a hazai, mind a nemzetközi turisztikai piacon”

36

11. és 12. kép: Animátor képzés Béres Alexandra vezetésével Zalakaroson A turisztikai animáció klasszikus típusai:

Animáció

Sportanimáció

Gyerekanimáció

Esti animáció

3. táblázat: A turisztikai animáció klasszikus felosztása A sport és az idegenforgalom szoros kapcsolatban vannak egymással, hiszen a szállodai szolgáltatások kiválóan bővíthetők a szabadidősport segítségével, széleskörű igényt elégítenek ki és nem utolsó sorban hozzájárulnak a jó közérzet megvalósításához. A sport animáció értelemszerűen a sport szervezésével foglalkozik, elsősorban a felnőtt korosztályt igyekszik megcélozni, de sok esetben az ifjabb vendégek is szívesen csatlakoznak a fizikai aktivitást végző csoporthoz. Nagyobb szállodákban külön foglalkoztatnak szárazföldi és vízi sportanimátort/sportanimátorokat. Mindkét esetben kiemelt szerepet érdemel a balesetvédelem, erre fokozottan ügyelni kell! A programok összeállításánál 37

figyelembe veszik a hely adottságait (tárgyi feltételek, szabad területek/pályák, lehetőségek) és a vendégek igényeit. Szárazföldi sportok esetében rendkívül népszerűek mindig és mindenhol a labdás sportok (foci, röplabda, kosárlabda és ezek tengerparti változatai), az ütős és golyós sportok (tollas, tenisz, petanque/boccia, mini golf), illetve népszerűnek számítanak a különböző táncos és aerobik irányzatok (alakformáló torna, pilates, streching, zumba, step aerobik, hastánc, jóga stb.). Jól frekventált szállodákban lehetőség nyílhat sokkal extrémebb programok lebonyolítására is (pl. sziklamászás, lovaglás, siklóernyőzés), gyakorlatilag a kreativitás és a szálloda adottságai szabnak határt az ötletek megvalósításában. Vízi sportos animátorok legnépszerűbb foglalkozásai a vízi torna, vízi zumba, a labdás sportok vizes változatai (vízilabda, vízi kosárlabda, vízi röplabda, vízi foci), valamint ügyességi játékok a vízben (sorversenyek, vetélkedők).

13. kép: Vízi torna a Bogácsi strandon A sportanimátortól elvárás az adott sport ismerete és megfelelő szintű előképzettsége azon a területen, ahol dolgozik (szakmai, anatómiai, élettani), valamint a sport iránti érdeklődés és a sportos megjelenés. Egy tartalmas vakáció emléke a gyerekek fejében sokkal nehezebben halványul el, mint a felnőttekében. A szülő pedig annál jobban ki tud kapcsolni az üdülés alatt, minél kevésbé unatkozik gyermeke. A gyerek animáció értelemszerűen a kisgyermekeket igyekszik foglalkoztatni egészen serdülőkorig, és nem egyenértékű a gyermekfelügyelettel. Az animálás az úgynevezett mini klubban történik, ahol minden eszköz és kellék a rendelkezésre áll egy izgalmas program lebonyolításához. Kézműves foglalkozások, tematikus 38

napok, mozgásos játékok, családi vetélkedők, a lényeg, hogy minél több élményhez juttassuk a gyermekeket. Nagy felelősség van tehát a gyerekanimátorok vállán, hiszen a visszatérő vendégek száma nagyban függ munkájuktól.

14. kép: Gyermek animációs foglalkozás A gyerekanimátortól elvárás a pedagógiai előképzettség és az érdeklődés, a kreativitás, a gyerekek szeretete, az életkori sajátosságok ismerete, hiszen a gyerekek sokkal érzékenyebbek, folyamatos fejlődésben vannak, emiatt fontos, hogy ismerjük milyen programok és játékok érdeklik őket, mennyi ideig tudnak figyelni. A gyermek animáció az utóbbi évtizedben lett az animáció kulcsfontosságú területe. A sok munka mellett a szülőknek nincs elég idejük a gyerekekre, viszont a nyaralások alkalmával kompenzálni szeretnék ezt a hiányt. A felnőttek szeretnék kipihenni magukat a nyaralás alatt. Ezt az igényt ismerték fel már jóval korábban a klubhotelekben, és nyújtottak, nyújtanak ma is széleskörű gyermek animációs szolgáltatásokat. Nemcsak a szolgáltatás, hanem az is meghatározó az élmény szempontjából, hogy milyen az animátor. Nem szabad azonban összetéveszteni a gyermek animátort a gyermekmegőrzővel! Az esti műsor kiemelt fontosságú, hiszen akkor már a vendégek többsége befejezte a fürdőzést, megvacsorázott és várja, hogy szórakoztassák, vagyis az esti animáció során a foglalkoztatás mellett a szórakoztatás kerül előtérbe. Alapvető célja a társasági élmény le39

hetőségének megteremtése. Természetesen minden este van gyerek- és felnőtt program. A gyerekek mini diszkóban vehetnek részt. Ez a 30-60 perces táncos mulatság a nap legjobban várt eseménye a legkisebbeknél. Ismert dalokra (nemzetközi és helyi egyaránt), egyszerű koreográfia és a jó hangulat garantált. A mini diszkót követően kezdődik a felnőttek showja. Turisztikai desztinációtól, illetve az adott turnus összetételétől függ, hogy mit szerveznek az animátorok, de a leggyakrabban ismerkedős estek vagy zenés táncestek, játékos vetélkedők, színpadi showk a vendégek bevonásával és különféle bemutatók fordulnak elő. Az esti animáció alatt folyamatosan zajlik az úgynevezett guest contact, aminek célja a vendégek bárosítása és bevonása a műsorba.

Program Ismerkedős est

Zenés táncest Játékos vetélkedő

Színpadi show

Bemutatók

Leírás

Példa

Az érkezés napján lebonyolított program ismerkedős játékokkal, a vendégek fogadására és informálására. A kapcsolatteremtést előmozdító programok. Tréfás ügyességi, akár logikai játékok, feladatok végrehajtatása a vendégekkel, népszerű játékok a kapcsolatteremtést szolgálva.

Welcome ital, clubtánc tanulás.

Beach party, animátorok táncprodukciója. „Ki mit tud”, Superman show, Miss Kleopátra show, vetélkedés a legjobb pár címért, Men vs. Women show, bingó. Rövid történetek, komédiák Talent show, animátor megjelenítése a színpadon, ven- show, szépségverseny, dégek fellépése rövid produkciók- táncverseny, jelmezbál. kal, ezek igyekeznek a vendégeket „marasztalni” és megfogni. A helyi kultúra jeles képviselőinek Salsa est, folklór est, fellépése, lehet táncos, énekes, Magic show. bűvész, bohóc, sportoló.

4. táblázat: Esti animációs program bemutatása

40

15. kép: Családi animációs program

16. kép: Mini diszkó

41

3. SZABADIDŐS INTÉZMÉNYEK (készült: Herpainé Lakó Judit: Szellemi rekreáció könyve alapján)

Tanulmányaink során beszéltünk már a szabadidőben végezhető tevékenységekről, a tevékenységeket vezető emberekről, de ezek helyszínéről és intézményeiről még nem esett szó. Többféleképpen csoportosíthatjuk őket. Akár az animáció területei szerint is, hiszen más jellegű létesítmények fognak például a szociokulturális animációhoz kapcsolódni, mint a turisztikai animációhoz. A szociokulturális terület intézményi rendszeréhez kapcsolhatók például a kulturális intézmények. Ezek az intézmények a művelődésnek, a kulturális, szellemi élet egészének vagy meghatározott részének irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szervezetek. Klasszikusan a kulturális intézményrendszerben dolgozó szakalkalmazottak szervezik és biztosítják a szellemi rekreációs alkalmakat, melyek az alábbi intézményekben jöhetnek létre (Herpainé):

3.1. Kulturális intézmények:  Közművelődési intézmények: művelődési otthon, ház, központ, szabadidőközpont, közösségi ház, ifjúsági illetve gyermekház, faluház; általános művelődési központ; kulturális és sportlétesítmény; egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény.  Tudományos

intézetek,

intézmények:

akadémiák,

kutatóhelyek,

közgyűjtemények (múzeumok, levéltárak, műemlékvédelmi intézmények).  Oktatási intézmények: köznevelési és felsőoktatási intézmények.  Művészeti, szórakoztató intézmények: irodalmi társaságok, írószövetségek, színházak, színházi jellegű intézmények, operaházak, filharmóniai társaságok, hivatásos énekkarok és zenekarok, balett- és táncszínházak, képző- és iparművészeti kiállítóhelyek, galériák.  Tömegkommunikációs eszközök és intézmények: könyvkiadók, könyvterjesztő cégek, sajtószerkesztőségek, kiadók, közszolgálati és kereskedelmi tévé- és 42

rádióadók, közösségi rádiózás, filmszínházak, multiplex mozik, filmstúdiók (Kormos, 1996).

3.2. Kulturális egyesületek, civil szervezetek:  tudományos egyesületek: ismeretterjesztő társulatok, népfőiskolák  művészeti egyesületek: népművészeti, film, zenei stb. egyesületek  közművelődési egyesületek (Kormos, 1996)

3.3. Szórakoztató intézmények Mára már erősen köthetőek a turisztikai animációhoz is. Lássuk, milyen intézménytípusokat különböztetnek meg:  könnyűzenei szórakoztatás intézményei: zenei szervező központok, koncertszervezők  vendéglátóipari szórakoztatás intézményei: diszkók, szabadidős komplexumok  cirkuszművészet

intézményei:

cirkuszművészeti

műsorok

szervezői

és

megvalósító vállalkozásai  vidámparkok  állat- és növénykertek  arborétumok (Kormos, 1996)

3.4. Sportlétesítmények Az aktív szabadidő-eltöltés, sportanimáció létesítményei, helyszínei:  kondicionáló termek  uszodák (fedett és nyitott): úszás és vízi sportok létesítménye  stadionok: labdajáték vagy atlétika szabadtéri űzésére lelátóval és öltözőkkel  torna- és játékcsarnok: gimnasztikai és labdajátéksportok fedett létesítményei, lelátó nélkül  sportcsarnok: egy vagy több sportág céljára szolgáló fedett létesítmény lelátóval, közönségkényelmi és tájékozódási berendezésekkel ellátva 43

 multifunkcionális parkok/felnőtt játszóterek  sporttelep: többféle sportág űzésére fölszerelt (főként labdajáték és atlétika), mely általában idényjellegű működésű, jellemzi a labdajátékpályák nagy száma (Kőrössi-Szalánczi, 1994) Természetesen a speciálisabb, és ezáltal ezek közé nem besorolható létesítmények kategorizálására az egyéb címszó alatt kerülhet sor.

17. kép: Felnőtt játszótér

4. A PSZICHOLÓGIA ALKALMAZÁSA AZ ANIMÁCIÓBAN, KÜLÖNÖSEN A TURIZMUSBAN Az animáció sokrétű funkciójáról sokat beszéltünk már, most tekintsük át, hogy a pszichológia hogyan hat rá. Számos jelentős területen befolyásolja az emberi személyiség alakulását. Segít például megtalálni vagy kialakítani az egyén identitását, fejleszti képességeit, hozzásegíti vonatkozási csoportjának megtalálásához, ahol szükségleteire választ és reakciót kaphat. Animációs módszerekkel az animált csoport esetében kibontakoztatható az egyéni és csoportbeli aktivitás, valamint a csoportban és az egyénekben rejlő motivációk, lehetőségek. E tényezők alapján – s ezek mellett – a következők lehetnek az

44

animáció fő céljai, feladatai a csoportos és egyben az egyénre koncentráló munkában (Juhász, 1997):  Lehetőséget adni az önfelfedezésre, az egyéni motivációk és szükségletek felismerésére és kidolgozására.  Alkalmat biztosítani önkifejezésre, önkitárulkozásra, a saját vonatkozási keretek legteljesebb kiélésére.  Megteremteni a csoportos és a társadalmi életben való részvétel feltételeit.  Támogatni a szabadon kidolgozott problémák, szükségletek és törekvések megfelelő célhoz való csatlakozását.  Ösztönzést, segítséget adni a célok eléréséhez.  Segíteni a különböző helyzetű emberek egymás mellett élését és kapcsolatát, a másság megértését. Ezekkel az animációs célfeladatokkal megvalósítható egy közös cél érdekében végzett csoportos tevékenység, melynek lehetséges menetét az alábbi ábra szemlélteti:

5. táblázat: Egyéntől a csoport kialakulásáig

45

E tevékenységmenet alapján már felvázolhatók a szociokulturális animálásnak a fő jellemzői és hatásai (Juhász, 1997). Az animáció az a tevékenység, mely  ösztönző, segítő jellegű  nevel az iskolán/munkaidőn kívül  megfelel az emberek kezdeményező kedvének, szükségleteinek, törekvéseinek, szórakozási igényeinek  önkéntes részvételen alapul  nyitott: bárki, bármely korú, nemű stb. részt vehet benne  nem támaszt előzetes követelményeket  elősegíti a megvilágosodást, az objektivitást, az alkalmazkodóképességet és a kreativitást  általában csoportban valósul meg sokoldalú lehetőségeket kínáló intézményekben, klubokban  pozitív töltetű csoporthangulatot képes kialakítani, melyben az egyének jól érzik magukat  a különböző helyzetű, életmódú emberek egymás mellé kerülésével lehetőséget ad szélesebb látókör kibontakozására Az fent felsorolt jellemzők kialakulása természetesen nem megy egyik napról a másikra, egy folyamat, melynek kibontakoztatása egy háromfázisos eljárási módszeren alapul (Juhász, 1997): 1. fázis: a csoport megfogalmazza önmagát, céljait, törekvéseit 2. fázis: az egyének elhelyezik magukat ebben a csoportban, s ezen keresztül a társadalomban 3. fázis: a csoport közös erővel változtatásokat indít el egy jobb minőségű életért Az animátori munkával kapcsolatban megállapítottuk korábban, hogy rendkívül összetett, interdiszciplináris terület. Például sokszor találkoznak az animátorok különféle problémákkal, melyeket azonnal tudni kell kezelni. Gyakran előforduló problémaként jelentkezhetnek az alábbiak (Juhász, 1997): 46

1. A csoportszellem alakulásával kapcsolatos problémák: megelégedettség vagy csalódás létrejötte, mely erősen befolyásolja a csoport létét. Ez függ:  a csoportmunka sikerességétől  a csoport légkörétől, melyet meghatároznak:  különféle tárgyi feltételektől (helyszín, dekoráció, komfort stb.)  társas-érzelmi szempontoktól (bizalom, jókedv, lelkesedés stb.)  a csoport értékeitől (ideológiai, vallás, politika stb.) 2. A strukturálódás, alcsoportosodás okozta gondok: amikor a csoportból egy kisebb réteg maggá alakul, illetve az alcsoportok klikkekké alakulnak, szintén erősen befolyásolja a csoport létét, szétzilálhatja annak kialakult szerkezetét. 3. A szerepek problémái: melyek sztereotípiákat, beidegződéseket szülnek, és a csoport egyes tagjait pozitív, másokat negatív jellemzőkkel ruháznak fel, mely által egyesek kiválhatnak a csoportból. Ilyen szerepek például a vezető, a mókázó, a segítőkész, a lármázó, a magányos, a kétbalkezes stb. 4. Az agresszivitás megjelenése: különböző múltbeli vagy egyéb frusztrációk hatására – erősen befolyásolja a csoportlégkört. 5. A változtatással szembeni ellenállás kibontakozásának problémái: nagy rizikófaktor, de szerencsére elkerülhető, ha az animátor, a szakember csak javasol, nem utasít. 6. Egyéni célok megtalálása a csoportcélokban: fontos tényező, e révén érezhetik a csoporttagok identitásukat, helyüket a csoportban. 7. A vezető stílusából és a csoport viszonyulásából adódó konfliktusok (Kurt Lewin alapján felállított vezetési típusok): a) autoriter vezető: aki a csoporttal saját álláspontját akarja követtetni a csoportvéleményt figyelmen kívül hagyva. A csoport vagy lázad ez ellen, vagy elfogadja, és aláveti magát. Ebben az esetben rendkívül sok múlik a vezető személyiségén.

47

b) laissez-faire vezetési módszer: ún. laza stílus, ahol a csoport vezet, a csoportvezető nem szól bele a dolgok menetébe. Ez sok esetben anarchiát szül, a csoport alcsoportokra bomlik, és megindul a harc a klikkek között. c) asszociatív, demokrata vezető: egyenlőségre törekszik, együttműködik a csoporttal, így a célok elérhetőkké válnak. Ennél a vezetési stílusnál akadályt jelent a nagy létszámú illetve fejletlenebb csoport, a rövid rendelkezésre álló idő, a berögzült szokások, hagyományok, sztereotípiák. Végigolvasva a gyakoribb problémák listáját is láthatjuk, hogy az animátoroknak számtalan konfliktushelyzettel kell szembenézniük, melyekkel tapasztalatlanságuk vagy épp a képzés és felkészítés hiánya miatt sokszor nem sikerül megküzdeniük. Egyre növekszik az igény a szakmára, hirtelen lenne szükség nagy mennyiségű munkaerőre, így nincs lehetőség hosszas tréningekre. Az animátorok sokszor a terepen találkoznak először a problémák többségével, pedig megfelelő ismeretek hiányában fennáll a veszélye akár a csoport felbomlásának is. Ezért fontos az animálási ismeretek minél szélesebb körben való elfogadtatása és oktatása, hogy minél több spontán csoport alakulhasson, és kielégítően működhessen együtt a társadalom többi csoportja között (Juhász, 1997). Természetesen turisztikai animáció esetében nincs idő arra, hogy egységes és jól működő csoport alakulhasson ki az üdülőkből, hiszen folyamatosan cserélődnek a vendégek és 1, 2 vagy maximum 3 hetet töltenek az adott desztinációban. Ott még nagyobb felelősség nehezedik az animátorokra, ezért is fontos, hogy kizárólag olyan emberek jelentkezzenek erre a munkára, akik képesek ezzel szembenézni. Csoportkovácsolásra 1-2 nap van, és minden turnus végén felbomlik a „közösség”, illetve nehezítő tényezőként egy-egy turnus közben is csatlakozhatnak újabb és újabb tagok. A feladat tehát nem egyszerű, de annál szebb! 

„Amikor egy csoport tagjai vagyunk, az az elnyomhatatlan vágy olvasható le az arcunkról, hogy igazán a csoport részei legyünk.” (Daniel Pennac)

48

5. AZ ILLEM, AZ ERKÖLCS ÉS A TURIZMUS KAPCSOLATA Elsőre talán furcsa lehet ennek a három fogalomnak az összekapcsolása, de mivel a turizmus jellegzetesen szolgáltatási terület, rögtön érthető, miért fontos mind az illem, mind az erkölcsösség jelenléte és ismerete. Az illem viselkedési szabályok összessége a társadalmi érintkezésre, a másokkal való viselkedésre vonatkozóan. Ez biztosítja azt, hogy kellő tisztelettel bánjunk egymással, és kellő fontosságot tulajdonítsunk egymásnak. Koronként kissé eltérhet, alapja és értelme azonban változatlan, mert az emberi méltóság megőrzése érdekében létezik. Alapszabályainak ismerete elvárás tehát és nem csak a turizmusban dolgozók, hanem minden egyes ember számára. A legalapvetőbb területek a köszönés, a kézfogás, a tegeződés-magázódás kérdésköre, illetve az idegenforgalomban számos illemszabály van életben, melyek ismerete növelheti a vendég-elégedettséget. Animátorként talán az egyik legkritikusabb a tegeződés-magázódás helyes használata. Sok animátor-közvetítéssel foglalkozó cég úgy véli, mivel az animátor a házigazdaként van jelen az adott szállodában, így tegeződve szólítsa meg a vendégeket, mint régi jó ismerősöket. Azonban ezt sokan tolakodásnak vehetik, és konfliktus alakulhat ki. Nézzük át az illemszabályt erre vonatkozóan, ki kinek ajánlhatja fel a tegeződést:  az idősebb a fiatalabbnak  a nő a férfinak  a vezető a beosztottnak  a mester a tanulónak A jó animátor pillanatok alatt, reálisan fel tudja mérni, ki az, akit tegezhet, és ki az, aki ezt nem fogja jó néven venni. Mivel lazább környezetben történik a találkozás és az interakció, így az emberek a mindennapitól eltérően, lazábban viselkednek. Főleg, ha külföldön

49

történik ez a szituáció, ott gyakoribb az azonnali tegező viszony kialakulása (mondván „mi magyarok tartsunk össze egy idegen országban is”). Az erkölcsösség már a középkor óta fontos szerepet tölt be a mindennapokban. A Kislexikon meghatározása alapján a következőképpen foglalhatjuk össze: „Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. A közösségi szinten elfogadott úgynevezett közerkölcs szabályai társadalmi csoportonként, országonként, kultúránként, régiónként változnak” (Kislexikon).

5.1. A legelterjedtebb erkölcsi irányzatok:  A hedonista erkölcs: legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az utat abban, hogy létünk teljességét a gyönyörre való törekvésben találjuk meg. A klasszikus hedonizmust a kürénei ógörög iskola képviselte, melynek elindítója Arisztipposz (kb. ie. 435-355) volt.  Az eudaimonista erkölcs: hívei szerint az erkölcsi tevékenység kiindulópontja nem a pillanatnyi gyönyör, hanem a tágabb értelemben vett boldogság jelenti. Erkölcsi jónak tartják mindazon fizikai és szellemi értékeket, amelyek együttesen az ember, mint biológiai és társadalmi lény boldogságát eredményezik. Kiemelkedő eudaimonista gondolkodók: Demokritosz (ie. 460-370), Epikurosz (ie. 341-270), Feuerbach (isz. 1804-1872), de hasonlót találhatunk számos keleti tanításban is.  Az utilitarista erkölcs: az etika alapját abban látja, ami az ember számára hasznos.  Naturalista kozmológiai erkölcs: ezt az erkölcsöt az egyetemes világtörvényben találja meg. Ilyen felfogású a herakleitoszi „logosz”, a konfuciánus „mennyei béke” és a pithagoreus „égi összhang” is.  Evolúciós erkölcs (pl. Herbert Spencer), mely szerint az erkölcs a biológiai evolúció terméke, fázisa, amely fajunk fennmaradását, létét szolgálja.

50

 Valláserkölcsi irányzatok nagy része az erkölcs abszolút forrásaként valamilyen objektív természetfeletti szellemet jelöl meg. Ilyen meggondolások találhatók Platónnál, az indiai brahmanizmusban, Hégelnél, de a monoteista vallásokban is.  A racionalista erkölcs az emberi pszichikum ésszerűségét tekinti az erkölcs forrásának (Kant), mások az emóciókban keresik (emocionális erkölcs: Shaftesbury és követői). Az erkölcsi alaptörvény a következő: „Tedd a jót, és kerüld a rosszat!” Az erkölcsi normák megismerésében és elfogadásában az emberi értelem és érzelem, míg végrehajtásában az akarat játszik fontos szerepet. Az erkölcsi törvények három területen jelennek meg az emberi magatartás szabályozásában: 1. saját magunkkal kapcsolatos feladatok területén 2. én-te kapcsolat, vagyis a kisközösségek területén 3. a szociális kapcsolatok vonatkozásában Azt, hogy az ember hogyan alkalmazkodik a normákhoz, moralitásnak (erkölcsi magatartás) nevezzük. Jellemünk is ehhez kötött, szoros összefüggésben fejlődnek ki személyiségünkben.

5.2. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői:  tudatosság és szándékosság  lelkiismerettel való megegyezés  kötelező, de mégis önként akarja az ember betartani  a nevelés során belső értékké válnak (interiorizálódnak)  befolyásolja a világnézet és az ebből eredő értékrend Mivel emberekkel kerül kapcsolatba az, aki animátornak áll, mindenképpen erkölcsös/etikus és illemtudó magatartást kell tanúsítania és feddhetetlennek kell lennie a kellemetlenségek elkerülése végett. Nézzünk néhány gyakori szituációt, ki hogyan oldaná meg?

51

® Az ötcsillagos szállodában gyerekanimátorok vagyunk. Az egyik tehetősebb szülőpár megkörnyékez bennünket, hogy plusz pénzért vállalnánk-e a gyermekeik felügyeletét a munkaidőnk lejárta után is? Mi az etikus viselkedés? ® Sportanimátorként ideje nagy részét a felnőttek körében tölti az animátor. Az egyik ellentétes nemű szülő egyértelműen az animátor tudtára hozza, hogy tetszik neki és szeretné meghívni egy italra a munkaidő végén. Mit tegyen az animátor? ® Gyerekanimátorként megkörnyékez egy szülő bennünket, hogy jelentősebb összegért csak és kizárólag az ő gyermekével foglalkozzunk. Mi tévők legyünk? ® Az esti animáció alkalmával az egyik vendég egy alkoholos koktéllal lep meg bennünket, mondván fűzzük szorosabbra a kapcsolatot. Mit tegyünk? Ilyen és ezekhez hasonló szituációk bármikor előfordulhatnak, fontos tehát, hogy helyesen és a helyén tudjuk kezelni a helyzeteket.

5.3. Az animátor szakmai etikája (Dankó, 2010):  Ne sértsd mások érdekeit!  Minden embert tekints partnerednek!  A félelmek és gátlások emberi dolgok!  Fogadj el minden résztvevőt olyannak, amilyen!  Hozd ki minden résztvevőből a legtöbbet!  Feltétlenül bízzál a vendég tudásában, képességeiben!  Segítsd őt, hogy felismerje igényeit és érdekeit, hogy ezeket önállóan is megvalósíthassa!

52

6. ANIMÁCIÓS (AKTIVIZÁLÓ) MÓDSZEREK Az aktivizálás egyik leggyakrabban használt módszere az ösztönzés, bíztatás, ösztökélés, bátorítás, más szóval barátságos felszólítás a tevékeny folyamatra. Ez történhet irányítottan vagy öntudatlanul. Hatásosak, hiszen minden érzékszervvel érzékelhetőek. Hogyan jelenik ez meg a gyakorlatban? Lássuk!  Szemek: minden, ami írásos információ (plakátok, szórólapok, akár egy rajz), illetve ha látja a vendég magát a programot, sokszor kedvet kap a csatlakozáshoz.  Fülek: közvetlen beszélgetések, a különféle programajánlók bemondása mikrofonba, zene lejátszása.  Orr: a kellemes illatok kellemes emlékeket ébresztenek bennünk, melyek gyakran ösztönöznek cselekvésre, tevékenységre.  Ízlelés: szokták mondani, hogy az ember gyomrán keresztül vezet az út a sikerhez. Nem véletlen, hogy a kisgyermek mindent a szájába véve próbál ismereteket szerezni a dolgokról, tárgyakról. A felnőttek is szívesen kóstolnak, ízlelnek.  Tapintás: a bőrünk általi információ és benyomásszerzés is lényeges az életünkben, merjük bátran használni ösztönzés eszközeként is.

53

18. kép: Az öt érzékeszervünk

6.1. Ösztönzés Magát az ösztönzést három nagyon egyszerű kérdés feltevésével célszerű leírni, ezek: 1. Hogyan történik az ösztönzés? Pl. közvetlenül vagy közvetetten, személyesen, mé-

dián keresztül, egy szituáció által, valamilyen eszköz segítségével stb. 2. Mi által kerül sor az ösztönzésre? Személy, tárgy, létesítmény, információ stb. 3. Mikor hat az ösztönzés? Még a tevékenység előtt, a tevékenység alatt vagy utána.

Ösztönzés területén nagy szerep jut manapság a médiának és a reklámoknak, de ne felejtkezzünk el egy hatásos és ingyenes lehetőségről sem, mely az úgynevezett „szájreklám”, vagyis amikor más emberek elmondják tapasztalataikat, benyomásaikat, s ezt hallva kedvet kapunk az adott tevékenység kipróbálására. Animátori munkáim során találkoztam olyan vendégekkel, akik azért jöttek abba a desztinációba, mert ismerőseiktől hallották, hogy nagyon jó animációs program van a szállodában. Őket tehát az ismerőseik pozitív tapasztalatai ösztönözték az adott tevékenység/dolog kipróbálására. Ahhoz, hogy jól és hatásosan tudjunk aktivizálni, fontos, hogy megnyerőek és népszerűek legyünk abban a közösségben, ahol ösztönözni szeretnénk, illetve folyamatosan adjunk visszajelzést az emberek számára. A népszerűségre számos módon szert tehetünk, lássunk a 6 leghatásosabb módot: 1. Mutass őszinte érdeklődést mások iránt. 2. Mosolyogj. 3. Jegyezd meg, hogy minden ember számára az anyanyelve a legédesebb és a legfon-

tosobb szava a saját neve, vagyis néhány kedves szó a vendég anyanyelvén és a név szerinti megszólítás csodákra képes. 4. Hallgasd figyelmesen, és bátoríts másokat, hogy önmaguktól beszéljenek. 5. Beszélj olyan dolgokról, amelyek a másikat érdeklik. 6. Őszintén éreztesd a másikkal, hogy kettőtök közül ő a fontosabb.

6.2. A visszajelzés művészete:  Tartsd szem előtt, hogy a visszajelzést a másikért adod. 54

 Ne akard a másikat megváltoztatni, de segíts neki, ha változni akar.  Beszélj saját érzéseidről, gondolataidról, amelyek a másik ember meghallgatásakor jelennek meg benned.  Ne értékelj.  Ne hozz ítéleteket.  Ne „címkézd” fel az embereket.  Beszélj röviden és érthetően.  Visszajelzést úgy adj, ahogy te is kapni szeretnél. Az ösztönzés mellett az alábbi módszerek jelennek meg leggyakrabban az animációs tevékenységek során, melyek jellemzőek a szociokulturális animációra, és részben használhatók a turisztikai animáció során is (Herpainé, 2015):  Vita: vagyis tájékoztatás, elemzés, döntés, gyakorlás, önképzés, értékelés, pihenés, lazítás.  Szabad vita: A csoport tagjai az animátorral vagy nélküle, teljesen szabadon vitáznak egymással. Előnye: a csoporttagok arról beszélhetnek, amiről akarnak. Hátránya: néha mindenki egyszerre beszél.  Útkereszteződés: a csoport több alcsoportra oszlik, és megvizsgálják a témát. Egy bizonyos idő elteltével plenáris ülésen hallgatják meg egymás jelentéseit. Előnye: a témát alaposan elemzik, és könnyű a véleménycsere, mivel a tagok száma kicsi. Hátránya: nem minden téma megvitatására alkalmas a módszer.  Szakaszos vita: több csoport a probléma/kérdéskör több szakaszát vitatja meg. Előnye: nagy a motiváció; érdeklődési körre szabott. Hátránya: „sok bába közt elvész a gyermek”, időben elhúzódó a széttagoltság miatt.

55

 Ötletroham: mindenki megfogalmazza a témával kapcsolatos – akár megvalósíthatatlannak tűnő – ötletét. Előnye: mindent elfogadnak. Hátránya: az ötletek rendszerezése sok munkát igényel.  Esettanulmány: minden résztvevő kap egy dokumentumot, melyben egy problémahelyzetet fejtenek ki. Előnye: tudatosítani lehet azt, hogy nézeteink különbözőek, és hogy egymást különbözőeknek kell elfogadnunk. Hátránya: előfordulhat, hogy az eset túlságosan idegen a csoport számára.  Tanúvallomás: egy meghívott személy beszél az élményeiről, egy elvégzett elemzésről, egy utazásról vagy valamilyen sajátos eseményről. Előnye: a „tanúval” közvetlenül lehet kommunikálni. Hátránya: témától való elkanyarodás, elkalandozás.  Inaskodás vagy gyakorlás: a csoport tagjainak gyakorolniuk kell az animátorszerepet, meg kell tanulniuk véleményük jobb kifejezését, egy tevékenység bemutatását. Előnye: konkrét szituáció megélése, gyakorlati tanulságok. Hátránya: a résztvevők zavarba jöhetnek.  Ülésrend: minden tag felszólalhat, elmondhatja a véleményét, javaslatait, mindezt azonban legfeljebb két percben. Előnye: egyenjogú részvételt biztosít. Hátránya: nagy létszámú csoportban kivitelezhetetlen; egyhangúság veszélye.  Kerekasztal: néhány önként jelentkező körbeül és hangosan megvitatja a témát. Ez idő alatt a többiek sem mondhatnak semmit, csak megfigyelnek és jegyzetelnek. Előnye: a téma alapos kivesézése; olyan személyek vitatkoznak, akik maguk jelentkeztek, általában érintettek és jól ismerik a témát. 56

Hátránya: csak néhány ember aktivizálódik.  Panel: a javasolt témáról néhány tag (maximum 6 fő) a csoport előtt véleményt cserél. A hallgatók bármely pillanatban cédulákat küldhetnek a beszélgetők valamelyikéhez, kérdést tehetnek fel, pontosítást kérhetnek, vagy vitába szállhatnak egy gondolatával. Előnye: a félénkebbek is kifejezhetik magukat (írásban). Hátránya: előfordul, hogy amikor egy üzenetre válaszolnak, a feltett kérdés már nem aktuális.  Forgószínpad: több vitacsoport alakul, és ha lehet, külön helyiségekbe mennek. (Pl. 4-5 fős csoport alakul, ahol a tagokból egy a titkár, a többiek 1-től 4-ig számozzák magukat.) 10-15 perc elteltével az 1-es számot viselők átmennek a szomszédos csoporthoz… Előnye: a vitát mozgás, átalakulás jellemzi. A csoporteredmény nagyszámú résztvevő hozzászólásának terméke. Hátránya: az újonnan érkezőknek néha bizonyos nehézségeket okoz a már megkezdett beszélgetésbe, vitába való bekapcsolódás.  Szerepjáték: a csoporttagok (vagy egy részük) egy javasolt helyzet szereplőinek helyébe képzelik magukat, és megpróbálnak úgy reagálni, ahogyan szerintük az elképzelt személyek tennék. Előnye: az elképzelt személy gyakran elmond olyasmit is, amit az őt megjelenítő tag nem merne kifejezésre juttatni. Hátránya: egyesek számára nagyon nehéz mások helyzetébe képzelni magukat.  6x6: a csoportot kis, 6 fős csoportokra kell osztani. A 6 fős csoportok 6 percen keresztül közösen megvitatják a témát. Ezután valaki jelentést tesz… Előnye: gyors és ösztönző hatású. Mindenki tudja, hogy az idő kevés, ezért a lényegre törnek. Hátránya: az erős személyiségek elnyomhatják a visszahúzódóbbakat.

57

 Sajtóelemzés: a csoport újságokat, folyóiratokat, cikkeket elemez, és az eredményeket, a statisztikákat vizuális táblákon tünteti fel, ábrázolja. Előnye: az objektív ítéletalkotás kitűnő technikája. Hátránya: törekedni kell a valódi objektivitásra. Minden aktivizáló folyamat fontos részét képezi az értékelés, ami vonatkozhat akár a technikai feltételek, illetve a személyek közötti kapcsolatok elemzésére is. Turisztikai animáció során legtöbbször nincs lehetőség komplett 3 szakaszos értékelés végiggondolására, de a szociokulturális terület gyakran alkalmazza. Az értékelés első szakasza a visszacsatolás, amikor a múltbeli eseményeket vizsgáljuk meg. Ez jelenti az értékelés alapelemét. Az elemzés történésekből indul ki, melyeket a csoport tagjai másként éltek át és másként érzékeltek. A második szakaszt a jelen elemzése jelenti. Ez választ keres arra, hogy mivel magyarázhatók a múlt történései, és mennyiben érintik a jelen céljait. A harmadik fázis a jövőre vonatkozó álláspontok értékelését jelenti és vizsgálja, hogy a megvalósításhoz szükség van-e új módszerek, technikák alkalmazására vagy sem (Dankó, 2010). Az értékelésnek különféle fajtái léteznek (Dankó, 2010):  A spontán értékelés akkor jöhet létre, ha úgy ítélik meg, hogy a csoport vagy annak egy tagja által megélt esemény, történés hatást gyakorolhat, gátolhatja vagy feloldhatja a magatartást. Az értékelés nem előre tervezett ebben az esetben, de a körülmények kedvezőek az értékeléshez.  A pontos értékelés előre meghatározott időpontban történik. Az értékelési eljárásmódok változhatnak, a séma azonban azonos marad, először a megállapítás történik meg, aztán a tisztázás, végül pedig a helyesbítés. (Dankó, 2010)  Egyéni értékelés (5-6 fő) csak kiscsoportok mellett lehetséges. Ilyen esetekben minden tag elmondja vagy leírja véleményét, ehhez a társak hozzászólhatnak, a vita összegzését, tartalmi ismertetését az animátor végzi.  Alcsoportokban (7-8 fő) történő értékelésre akkor kerül sor, ha a csoport nagy létszáma miatt az érdemi munka érdekében több-kisebb ún. alcsoportban értékelnek először, majd e vitákat tükröző jelentések alapján a nagy csoport összegzi a véleményeket.

58

 Az egy csoportban (10-12 fő) történő értékelés mellett mindenki elmondhatja a véleményét, de előfordul, hogy az erősebb érdekérvényesítő tulajdonságokkal rendelkező tagok túlzottan határozott fellépése a szerényebbekre negatívan hat, akik így nehezebben mondják el véleményüket.

6.3. A konfliktus és kezelése Nem ösztönzési technika, de fontos terület. Mivel animáció során emberekkel találkozunk és dolgozunk együtt, így óhatatlanul is számos probléma létrejöhet. Ezek lehetnek személyesek és munkahelyi konfliktusok. Létrejöhetnek például információhiány, érdekellentétek, különböző meggyőződés és érzelmi beállítottság, elítélő magatartás vagy egyet nem értés miatt. Kialakulásának folyamata az alábbi stációkon megy keresztül:  lappangás  észlelés  átérzés-érzelmi reakciók  kézzel fogható cselekvés  megoldások keresése  utóhatások Kezelésének alapformái a következők:  Elkerülés: nem nézünk szembe az adott konfliktussal, inkább a „szőnyeg alá söpörjük”.  Halogatás: későbbi időpontban tervezünk szembenézni a konfliktushelyzettel, ezzel próbálunk időt nyerni arra, hogy átgondoljuk a helyzetet, s ezáltal megfelelően tudjuk kezelni. Közben pedig előfordulhat, hogy magától megoldódik a probléma.  Alkalmazkodás: teljes mértékig elfogadjuk a másik érveit és igazodunk hozzá.  Kompromisszumkeresés: a közös megoldás keresése a cél, ezért mindkét fél enged az álláspontjából.  Versengés: nincs együttműködés, a saját érdek és érvek elfogadtatása a cél. 59

 Problémamegoldás: nyertes-nyertes állapot elérése, vagyis olyan megoldás keresése, amelynél mindkét fél érdekei, nézetei helyet kapnak.

19. kép: Konfliktuskezelés lehetséges módszerei Konfliktushelyzetben a megnyerésnek az alábbi 12 módját szokták emlegetni a szakemberek: 1. Minden vitát megnyerhetsz, amit el sem kezdesz. 2. Hallgasd meg mások véleményét, és soha ne mond másoknak, hogy nincs igaza. 3. Gyorsan és határozottan valld be, ha tévedtél. 4. Barátságos hangon kezd a mondanivalódat. 5. Úgy kérdezz, hogy a partnered helyeseljen. 6. Hallgatni arany, beszéljen a partnered. 7. A dicsőség legyen a másiké. 8. A dolgokat főként a másik szempontjából nézd. 9. Értsd meg mások gondolatait és kívánságait. 10. Abból indulj ki, hogy mindenki becsületes. 11. A szemléltetés teljes siker. 12. Hívd ki versenyre a másikat. Animátorként a nyertes-nyertes megoldásra kell törekedni, főleg ha két vendég közötti konfliktus feloldásáról van szó. A továbbiakban nézzük meg ennek a gyakorlati lépéseit: 1. 1-2 mondatban fogalmazzuk meg a probléma okát (fontos a türelem és az indulatok megfelelő kezelése).

60

2. Ezt követően megkérjük a másik felet, mondja el véleményét a problémáról (hallgassuk végig, ne reagáljunk indulatosan, maradjunk higgadtak és nyugodtak, ha nem vállalja a konfrontációt a másik fél, próbáljuk kérdésekkel segíteni megnyílását). 3. Mondjuk vissza az általa megfogalmazottakat saját szavainkkal – értő figyelem gyakorlása – (törekedjünk arra, hogy megértsük teljes mértékig a másik felet, mert csak így léphetünk tovább). 4. Elmondjuk saját véleményünket. 5. A probléma kimondása, egyetértés a probléma létezésében (fontos az egyetértés, mert csak abban az esetben lehet közös megoldásra jutni, amennyiben a cél is közös). 6. Megoldási javaslatok gyűjtése (minden lehetőséget vessünk papírra). 7. A megoldás kiválasztása (közösen, a mindkét fél számára elfogadhatót válasszuk). 8. Nyomon követés (időnként érdemes visszacsatolni, hogy valóban sikerült-e megoldani a konfliktust, és a felek hogyan érzik magukat). Lássunk néhány konfliktuskezelési alapszabályt:  A problémát kizárólag négyszemközt, vagy az érintettek jelenlétében szabad előhozni!  Fegyverkezzünk fel kellő mennyiségű higgadtsággal, megértéssel és türelemmel!  Törekedjünk a nyertes-nyertes problémamegoldásra!  A vendégnek (még ha nincs is esetleg) mindig igaza van!  Készüljünk kompenzációs ajánlattal végszükség esetére!

61

7. KÜLÖNFÉLE KÉPESSÉGŰ ÉS ÉLETKORÚ CSOPORTOK ANIMÁLÁSA REKREÁCIÓS HELYSZÍNEKEN ÉS TURISZTIKAI CÉLÁLLOMÁSOKON Minden embert más érdekel, minden életszakaszban különbözik az aktivitási kedv, ezért is fontos különbséget tenni. Erre az egyik legcélravezetőbb megoldás az életkor szerinti csoportosítás. Animációs programokon való részvételt 3 éves kortól javasolnak, de természetesen szülővel együtt a kisebbek is csatlakozhatnak egy-egy foglalkozáshoz. Az alábbi táblázat remekül összefoglalja a különféle életkorú emberek jellemzőit:

Életszakasz Korai és kisgyermekkor Gyermek- és serdülőkor Ifjúkor

Életkor 3–7 év

8–16 év 17–20/21 év

Legfontosabb jellemzők természetes mozgások, játékosság, mozgásos játékok koordináció kialakulása, sportágválasztás, sportolás általános aktivitás, sportaktivitás

Felnőttkor

26–65 év

teljesítmény, később kondicionálás

Időskor

66 évtől

egészségmegőrzés

6. táblázat: Az életkori szakaszok az animációban Rekreáció tantárgy keretén belül korábban már foglalkoztunk a különféle életkori szakaszban lévő emberek élettani változásaival, életkori sajátosságaival, így erre építve tekintsük át az animáció lehetőségeit korosztályonként.

62

7.1. A kisgyermekkor és a korai gyermekkor (3–7 év) animációja  Motiváció:

a

szórakozás,

játék,

a

hasonló korú barátokkal való együttlét, kreatív tevékenység az animátor irányításával.  Jellemzőik:

mozgékonyság,

nincs

félelemérzetük, rövid ideig képesek figyelni, hamar elunják a tevékenységet, a példaképek szerepe nagyon erős, igyekeznek imponálni

a vezetőnek,

szeretik

a

felkelteni

felnőttek

érdeklődését, az önállósodás kezdetének időszaka, könnyen motiválhatók (főleg

20. kép: Mini diszkó

versenyhelyzet teremtésével).  Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások vezetése során egyszerű instrukciókat adjunk, ne túl nehéz feladatokat tervezzünk, ezek legyenek változatosak, melyekbe esetenként a szülőket is bevonhatjuk (Nádori-Gáspár-RétságiEkler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).  Néhány javasolt tevékenység: mozgásos játékok (fogó-, utánzós játékok), mozgásos versenyek, egyszerűbb kreatív foglalkozások.  Népszerű tematikák: hercegnők és lovagok, állatok, tündérek és manók, mesenap.

7.2. A gyermek- és serdülőkor (8–16 év) animációja A két korosztály sokban hasonlít egymásra, mégis érdemes animáció szempontjából további két részre osztani őket. Először nézzük a 8-12 éves korosztályt:  Motiváció: hasonló korú barátokkal való együttlét, szórakozás.  Jellemzőik: hosszabb ideig képesek figyelni, szeretnek tanulni és megérteni dolgokat, spontán érzelemkitöréseket produkálnak, érdeklődésük gyorsan változik, 63

értékrendjük kezd kialakulni, a versenyhelyzeteket kedvelik, keresik önmagukat, kezdik érzékelni a nemi különbségeket, felelősségtudatuk erősödik, de érzéseiket gyakran elrejtik, a barátságok, személyes kapcsolatok kiépülése fontossá válik számukra.  Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások során az egyszerű versenyjátékok mellett már bonyolultabb feladatot adhatunk. Biztosítsunk lehetőséget az önálló szereplésre, de a csoportmunkára is. Szervezhetünk sportos programokat egységesen, de akár külön a lányoknak és a fiúknak, jutalmazzunk egyéni és csoportos

teljesítményt

egyaránt

(Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-

Gáldi, 2011).  Néhány javasolt tevékenység: kreatív kézműves foglalkozások, fejtörő játékok, sportjátékok.  Népszerű tematikák: kalóznap, indián nap, vizes nap, szuperhősök napja, bohóc nap.

13-16/17 éves korosztály, serdülőkor:  Motiváció: a családi kötelékből és az ellenőrzés alól való kiszakadás, kellemes légkörű összejövetelek, ahol mód van az önkifejezésre, lehet vitatkozni, szórakozni, mozogni.  Jellemzőik: szerepkeresés a csoportban, logikai érzékük fejlődik, erős szexuális érdeklődés, az értékrend változása, a szülőktől való függetlenségre törekvés, az általános aktivitás, sportaktivitás erős.  Amire fokozottan figyeljünk: foglalkozásaik legyenek koedukáltak, de szervezzünk nem koedukált programot is. Adjunk esélyt, hogy kifejezhessék kreativitásukat, egyéniségüket. A programok összeállításánál, amennyire lehetséges, keltsük bennük a szabad választás érzését. Az élményszerző programok tartalmazzanak ellenőrzött, de kicsit kockázatosabb tevékenységet is, jelentsenek egyidejűleg kihívást és sikerélményt, tudjuk kezelni az esetleges leblokkolásokat (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

64

 Néhány javasolt tevékenység: labdajátékok, táncos mozgásformák, vízi vetélkedők, személyiségfejlesztő játékok, műszaki-technikai feladatokkal teli, művészeti, önkifejezést előtérbe helyező foglalkozások.  Népszerű tematikák: fordított nap, tini sztárok, tehetségek napja, olimpiai nap.

7.3. Az ifjúkor (17-20/21 év) animációja  Motiváció: újdonságok, kreativitás kiélése, szabad akarat.  Jellemzőik:

a

serdülőkort

követő megnyugvás időszaka, újra nyitottá válnak a világ felé, fontossá válik a zene, a divat, a politika, a kulturális

21. kép: Vízi vetélkedő

programok.

 Amire fokozottan figyeljünk: adjunk esélyt, hogy kifejezhessék kreativitásukat, egyéniségüket, véleményüket. Az élményszerző programok tartalmazzanak extrémebb tevékenységet is, melyek jelentsenek egyidejűleg kihívást és sikerélményt (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).  Néhány javasolt tevékenység: labdajátékok, táncos mozgásformák, vízi vetélkedők, személyiségfejlesztő játékok, műszaki-technikai feladatokkal teli, művészeti, önkifejezést előtérbe helyező foglalkozások. Népszerű tematikákat külön megemlíteni ettől a korcsoporttól kezdődően gyakorlatilag felesleges, mert bármilyen kreatív vagy érdekes ötlet nyerő lehet.

7.4. A felnőttek animálása (21-65 év) Mivel nagyon tág az életkor kategória, érdemes még tovább bontani.

Fiatal felnőttek (21-30/35 év)  Motiváció: bekapcsolódni a csoportéletbe, felelősséget vállalni, véleményt cserélni, hasznos mozgásos és kulturális tevékenységen részt venni. 65

 Jellemzőik: legjobb mozgatórendszeri állapot, kiegyensúlyozottság, kialakult személyiségjegyek, karrierépítés és családalapítás.  Amire fokozottan figyeljünk: ne csak a testet foglalkoztassuk, hiszen ez a korosztály már fogékony a kultúrára is, sokan családalapítás kezdetén vannak, így előtérbe kerülnek a kisgyermekes programok, azonban szervezzünk felnőtt programokat is, ne csak közösöseket (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-SzegnernéWoth-Gáldi, 2011).  Néhány javasolt tevékenység: mozgásos tevékenységek, gasztronómiai programok, kulturális művelődés lehetősége.

Középkorú felnőttek csoportja (31/36-45/50 év)  Motiváció: családdal együtt lenni és közben feltöltődni.  Jellemzőik: kialakult értékrend, felelősségtudat, heterogén érdeklődés, eltérő egészségi és kondicionális állapot.  Amire fokozottan figyeljünk: elsődleges cél, hogy foglalkozásaik irányuljanak a mindennapi munka fáradalmainak kipihenésére, energiájuk újratermelésére. Lényeges szempont a személyes kiteljesedés, a képességek kipróbálása, valamint az ismeretek bővítése. A kikapcsolódás során fontos tényező lehet a családi együttlét, ezért családi játékokat is szervezzünk, de önálló felnőtt foglalkozások is szerepeljenek az aktív és passzív programokban. A sportos vagy kulturális jellegű vetélkedők, versenyek szabadon választhatóak legyenek, a programokban való részvételre ne erőltessünk túlzottan senkit. Fontos követelmény még az animátor személyének hitelessége, pontossága és következetessége (NádoriGáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).  Néhány javasolt tevékenység: társasjátékok, kisebb intenzitású mozgásos tevékenységek.

Érett felnőttek csoportja (46/51-60/65 év)  Motiváció: családdal együtt kikapcsolódni és közben feltöltődni.  Jellemzőik: eltérő egészségi és kondicionális állapot, stabil társadalmi teljesítmények időszaka. 66

 Amire fokozottan figyeljünk: a változókor okozta egészségügyi változásokat vegyük figyelembe minden mozgásos program szervezése során, hasonlóan a középkorúakhoz

a

foglalkozásaik

irányuljanak

a

mindennapi

munka

fáradalmainak kipihenésére, a feszültségek és a stressz levezetésére, energiájuk újratermelésére. Lényeges szempont a személyes kiteljesedés, a képességek kipróbálása, valamint az ismeretek bővítése. A kikapcsolódás során fontos tényező a családi együttlét, ezért családi játékokat is szervezzünk, de önálló felnőtt foglalkozások is szerepeljenek az aktív és passzív programokban (a passzív programok irányába kezd eltolódni a mérleg). A sportos vagy kulturális jellegű vetélkedők, versenyek szabadon választhatóak legyenek, a programokban való részvételre ne erőltessünk túlzottan senkit (Nádori-Gáspár-Rétsági-EklerSzegnerné-Woth-Gáldi, 2011).  Néhány javasolt tevékenység: társasjátékok, kisebb intenzitású mozgásos tevékenységek, jóga, pilates, relaxálás, kirándulás, nordic walking-gal egybekötött városnézés/környék bejárás.

7.5. Időskorúak animálása (66 fölött)  Motiváció:

értékesség

és

hasznosság

bizonyítása,

az

elszigetelődés

kiküszöbölése, pihenés, unokákkal együtt töltött hasznos idő megélése, társasági életben való aktív részvétel.  Jellemzőik: eltérő egészségi állapot, hosszabb pihenési szakaszok igénye, erősen kötődnek megszokott tevékenységeikhez, gyakran tartózkodás a közösségi élettől.  Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások alkalmával alakítsunk kisebb csoportokat a különböző játékos tevékenységekre, tartsuk tiszteletben az egyéni igényeket, és legyünk türelmesek. Erősítsük önbizalmukat, értékeljük speciális ismereteiket. A programok során biztosítsunk lehetőséget a játékokba való alkalmi bekapcsolódásra is. Gyakorlatvezetéskor az idősekkel szemben érvényesüljön az udvariasság és a kedvesség (Nádori-Gáspár-Rétsági-EklerSzegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

67

 Néhány javasolt tevékenység: kirándulás, városnézés, táblás és kártyás játékok, könnyed átmozgató foglalkozások, nordic walking, vízi torna, szellemet foglalkoztató játékok.

7.6. Speciális képességűek/fogyatékkal élők animálása  Motiváció: közösségben megélt élmény, integráció a csoportba.  Jellemzőik: fogyatékosságuk eltérő típusú és mértékű lehet, különbözőképpen kell velük bánni.  Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások során fontos feladat a speciális feltételek megteremtése, a résztvevők képességeinek és igényeinek felmérése, majd egy közösen összeállított program elkészítése, melybe igyekezzünk a többi egészséges résztvevőt is bevonni. A foglalkozások típusát, időtartamát, intenzitását a csökkent képesség függvényében kell megválasztani. Amennyiben szükséges, módosítsuk (könnyítsük) a játékszabályokat, a türelem és az integráció segítése a legfontosabb szempontok (Nádori-Gáspár-Rétsági-EklerSzegnerné-Woth-Gáldi, 2011). Rendkívül fontos szerep hárul az animátorra, aki legyen képes az integrálásra és a motiválásra, ismerje a fogyatékossággal járó problémákat.  Néhány javasolt tevékenység: egyszerűbb mozgásos játékok, kézműves foglalkozások, zenés programok.

22. kép: Aqua zumba 68

23. kép: Arcfestés

7.7. Sportanimáció és játékvezetés A sportanimációról röviden már szóltunk a könyv egy korábbi fejezetében, gyakorlatilag ide sorolható minden olyan ösztönző tevékenység, amely valamilyen sportági játékra vagy mozgásra történik. Megkülönböztetünk szárazföldi és vízi sport animációt, természetesen korosztály szerint is történhet a differenciálás, de számos más szempont szerint is csoportosíthatjuk (pl. szabadban vagy zárt térben végzett, téli vagy nyári, eszközzel vagy eszköz nélkül végrehajtható, sportjátékok vagy népi játékok stb.). A sportanimátor tölti be a játékvezető vagy más néven a játékmester szerepét, ezért fontos, hogy tisztában legyen a játékhoz kapcsolódó összes szabállyal, információval, balesetvédelmi szempontból minden kockázattal, ezen kívül ismerje a célcsoportspecifikus animáció élettani alapjait és motivációs tényezőit. Feladatai közé tartozik többek között (Kovács, 2004):  Előkészítés, tervezés (a játékok kiválasztása, a célcsoport előzetes feltérképezése, a helyszín alapos bejárása és megismerése, a konkrét program kialakítása, pontos, precíz előkészületek közvetlenül a játék előtt).  Motiválás (már a megjelenéssel /öltözék, hajviselet, kiegészítők/ és az animátor játékvezetési stílusával is /hanghordozás, előadásmód/, motiválás későbbi játékokra). 69

 Az emberek „összehozása” (játék előtti tájékoztatás, csapatösszehozó játékok).  A szabályok pontos és következetes betartatása (pártatlan bíráskodás).  Kiemelt odafigyelés a játék alatt, maga a játékvezetés (feladatot ad, próbajátékot vezet, ébren tartja az érdeklődést).  Balesetmegelőző intézkedések (figyelemfelhívás, eszközök ellenőrzése).  Szükség esetén elsősegély nyújtása.  Visszajelzés, értékelés (bíztatás, részeredmények közlése).  Eredményhirdetés (pontok/eredmények összesítése, jutalmak előkészítése, díjátadás, minden résztvevő teljesítményének elismerése szóban).

.

24. kép: Vízi aerobic A sporttevékenységek esetében kiemelt fontosságot érdemel az életkor-specifikusság, vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen programot szervezünk egy 7 éves kisfiúnak vagy egy 65 éves nagymamának. Az animátornak tisztában kell lennie ezekkel a specifikumokkal, melyeket rekreációs tanulmányai alatt elsajátított. Ismételjük át az ide kapcsolódó legfontosabb szabályokat:  A legkisebbek kifogyhatatlan energiaforrással rendelkeznek. Lefárasztani szinte lehetetlen őket, és a figyelmük is igen gyorsan lankadni kezd. Azonban imádnak játszani, lételemük a játék. Figyeljünk arra, hogy számukra is érthető szabályokkal játszunk, és főként a természetes mozgásokat preferáló mozgásformák széles tárházából válasszunk számukra játékokat. Mindig telitalálat a különböző fogók, bújócska, olyan feladatok, ahol szerepjátékok vannak. Számukra még nagyon 70

fontos, hogy legyen a játékhoz partner, így az a legszerencsésebb, ha összegyűjtjük a hasonló korú gyerekeket, és együttesen foglalkoztatjuk őket.  12 éves korig bármilyen szórakoztató tevékenységben benne vannak a gyerekek. Nagyon fontos azonban a játékot vezető személyisége, ha az animátor megfogja őket, onnantól kezdve nem lesz gond a motiválással és az aktivizálással. A természetes mozgások mellett előtérbe kerülnek a labdás és ügyességi feladatok, mozgásuk egyre ügyesebb és koordináltabb. Ezt a korosztályt legjobban a versengéssel lehet motiválni.  A serdülők esetében más a helyzet. Ők az eltávolodás időszakát élik, így számukra az olyan tevékenységek az ösztönzők, ahol kifejezhetik önmagukat, együtt lehetnek barátaikkal és a hasonló korú, különböző nemű kamaszokkal.  Ifjúkorban az érdeklődés széles skálán mozog, minden résztvevőnél más és más. Nagyra értékelik, ha szabadon választhatnak a változatos programkínálatból. Az extrém és divatos dolgok népszerűnek számítanak náluk.  Fiatal felnőtteknél szerencsés olyan programok szervezése, ahol véleményt cserélhetnek, együtt lehetnek barátaikkal és párjukkal, szerepet vállalhatnak valamilyen csoportmunkában. Kulturális és sporttevékenységek egyaránt szóba jöhetnek.  A középkorú embereknél a legfőbb motiváló erő, ha a családjukkal együtt tevékenykedhetnek. A sporttevékenységeknél fokozottan figyelni kell a sérülésveszélyre és a terhelésre. Hosszabb, alaposabb bemelegítés indítsa, és laza, kellemes levezetés zárja a foglalkozásokat.  Az idős emberek többsége a pihenés alatt inkább passzívan szereti tölteni szabadidejét. Mozgásos program ajánlásakor inkább az alsóvégtagot megmozgató tevékenységeket vegyük előre (városnézés, kirándulás, nordic walking stb.).

71

25. kép: Nordic walking A sportprogramok levezetésének szabályai:  Még a sorversenyek előtt is melegítsük be a csapatot!  Szabadtéri animációnál figyeljünk az alábbi dolgokra: az animátor álljon a nappal szemben, Ha tehetjük, keressünk árnyékosabb helyet, ne a legnagyobb melegre időzítsük a nagyobb terheléssel járó programokat.  Ismertessük először szóban a gyakorlatot, majd mutassuk be!  Törekedjünk a gimnasztika órán tanultak alkalmazására, vagyis kiinduló helyzetet, gyakorlatot és ütemezést előre közöljünk a résztvevőkkel.  Mozgás közben javítsuk a hibákat és dicsérjünk/bíztassunk!  Ha strechinget tartunk, előzze meg legalább gimnasztikai jellegű bemelegítő gyakorlatsor a nyújtást. A baleset megelőzése érdekében az alábbi kérdéseket tegyük fel minden foglalkozás előtt:  Nem csúszós, forró a talaj?  A röplabdaháló rögzítve van? 72

 Van-e a résztvevőkön ékszer?  A pályán vannak-e sérülést okozó „akadályok” (pl. gödör, bucka, üvegszilánk, szemét stb.) Ami tilos!  A sorversenyeket a fal megérintésével lebonyolítani.  A kidobós játékokat kemény labdával játszani.  Futkosni a medence körül.  Nekifutásos beugrások a medencébe.  Vízbe lökős játékok.

73

8. FELHASZNÁLT IRODALOM Asztalos R.: Hostess tevékenység animáció, előadásanyag, www.turizmusmarketing.com Finger C. – Váczy S. (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár Pusztai G. – Váczy S. (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár Barabás Zs. (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár Herpainé L. J. (2015): Szociokulturális animáció, Tananyag – módszertani segédanyag Dr. Juhász E. (1997): Az animáció mint művelődési – művelési tevékenység In: Rubovszky K (szerk.) Művelődéstudományi tanulmányok. [Acta Andragogiae et Culturae sorozat 16. szám.] Debrecen: KLTE, pp. 25-34. Kovács T. A. (2004): A rekreáció elmélete a módszertana, Fitness Kft., Budapest Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Turisztikai_anim%C3%A1ci%C3%B3 (lekérdezés: 2015. augusztus 13. 10 óra 12 perc) Juhász E. (2000): A kiscsoportok lélektanának vázlata. In: Éles Cs. – Kálmán A. (szerk): Kihívások és közvetítések. [Acta Andragogiae et Culturae sorozat 18 szám] Debrecen Kislexikon: http://www.kislexikon.hu/erkolcs1.html (lekérdezés: 2015. augusztus 16. 14 óra 20 perc) Dr. Dankó L. (2010): Animáció-programszervezés, oktatási segédlet, Miskolc Dr. Nádori L., Dr. Gáspár M., Dr. Rétsági E., H. Dr. Ekler J., Szegnerné dr. Dancs H., Dr. Woth P., Dr. Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. internetes elérés: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-RetsagiEkler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch05s02.html (lekérdezés: 2015. augusztus 5. 9 óra 1 perc) Kormos S. (1996): Közművelődési intézmények és szervezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

74

Kőrössi É. – Szalánczi G. (1994): Épülettervezés- jegyzet, Főiskolai Nyomda, Győr; internetes elérés: http://arc.sze.hu/eptervea/jegyzet_Epulettervezes.pdf (lekérdezés: 2015. augusztus 25. 17 óra 43 perc) Edouard L. (1985): Kulturális és szabadidős csoportok animálása, Népművelődési Intézet, Budapest. Gesztesi J. (1991): Az animáció elmélete és gyakorlata, (Szöveggyűjtemény hazai és külföldi szakirodalmakból). Kézirat, 1. kötet, Győr. Pordány S. (2002): Felnőttkori tanulás, közművelődés; Microtoll Kiadó, Budapest Pordány S. (1997): A szocio-kulturális animáció oktatása és gyakorlati alkalmazása Magyarországon. Szín, (1. évf.) 1-2. sz. 17–20. old. ISSN 1416-6925 Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum http://www.epa.oszk.hu (lekérdezés: 2015. augusztus 29. 16 óra 10 perc) Théry, H. G. – Lagrange, M. (1966): Equiper et animer la vie sociale. Centurion, Paris 174. Harangi – Magyar (1984) idézi Kraiciné Sz. M. (2005): Az ifjúságsegítők kulcskompetenciái, Új Ifjúsági Szemle, 2005. 9. 22-35. Magyar M. (2003): Turisztikai animáció. BGF-KVIFK jegyzet, Budapest. Finger, C. – Gaylor, B. (1990): Animation im Urlaub. Starnberg: StfTe.V. Trichaud, L.(1967): internetes elérés: http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/page.php?127 (lekérdezés: 2015. augusztus 28. 15 óra 56 perc) Szállodamenedzsment.hu: internetes elérés: http://www.szallodamenedzsment.ektf.hu/dvd/tananyagok/szabadido_menedzsm ent.html

75

Herpainé Lakó Judit

9. ANIMÁCIÓS PROGRAMSZERVEZÉSI ISMERETEK Ahhoz, hogy a korábban említett célkitűzések megvalósulhassanak, különböző típusú rendezvények

szükségesek.

Ezen

programok

körültekintő

megszervezésével

hozzásegíthetjük az egyéneket és a közösségeket a rekreálódáshoz, pihenéshez, fejlődéshez. A rendezvények megvalósulásához szükséges feltételeket két részre oszthatjuk, az egyik tényező a humánerőforrás és a résztvevők csoportja, ők lesznek azok, akik a rendezvény szervezésének, megvalósulásának személyi feltételeit biztosítják. A másik csoport pedig a technikai, tárgyi feltételek csoportja, mely a tágabb-szűkebb infrastrukturális hátteret jelenti. Nem minden esetben szükséges, hogy minden szereplő megjelenjen a rendezvényen, ez mindig a rendezvény nagyságától, fontosságától, jelentőségétől függ.

9.1. Személyi és technikai feltételek Személyi feltételek: (Sáskáné, 2005) a. szakmai résztvevők (akik szakmai oldalról vezetik a rendezvényt, felelősek szakmailag az adott témáért, célért – pl. előadók, házigazdák, ötletgazdák) b. résztvevők (látogatók): akik érdeklődést mutatnak a rendezvény iránt c. közreműködők (vagy alvállalkozók): az összes programgazda, helyszínfelelős és valamennyi szolgáltató (szálloda, étterem, szállítócég, dekorációs cég, nyomda stb.) d. szervezői stáb: magában foglalja a szervezésben és a lebonyolításban aktívan résztvevő felelős személyeket. Őket irányítja egy rendezvény- vagy protokollfőnök. A stáb nagyságát a rendezvény nagysága befolyásolja. További jellemzők: egymással csapatmunkában dolgoznak = egymásra való utaltság, fol76

yamatos kommunikáció, információcsere, ellenőrzés, segítségnyújtás (pl.: foglalkozásvezetők, animátorok). e. sajtó: akkor szükséges a sajtó, ha a rendezvény témáját vagy résztvevőit tekintve sajtófigyelem középpontjába kerülhet a rendezvény. Egy sajtófőnök kinevezése szükséges, az ő útmutatásai alapján helyi ill. országos, vagy nemzetközi szintű sajtó szervezése szükséges. f. VIP-vendég: lehet szakmai résztvevő és lehet egyszerű résztvevő (látogató) is. Fogalma: az a személy, aki gazdasági, társadalmi, politikai életben, a közéletben betöltött szerepe vagy tudományos munkássága, vagy a rendezvényen betöltött szerepe miatt megkülönböztetett figyelemben részesül érkezéstől elutazásig. Technikai háttér: (Sáskáné, 2005) a. infrastruktúra: a rendezvény helyszíne és adottságai (termek, megközelíthetőség, higiénia, parkolási lehetőségek stb.), a tágabb környezet (megye, város) infrastruktúrája (a város infrastrukturális adottságai), több helyszín esetén a helyszínek egymás közötti távolsága (elhelyezkedése) stb. b. b) konkrét technikai eszközök (fizikai értelemben): szervezés alatti eszközök (mobiltelefon, internet, fax, számítógépek stb.), lebonyolítás alatti technikai eszközök (kivetítő, hangosítás, tolmácsberendezés stb.) c. c) segédanyagok: szervezési segédanyagok (pl.: forgatókönyv), rendezvényes segédanyagok (pl.: meghívó, kartonpapír, olló stb.) d. d) pénzügyi forrás: saját tőke, szponzori tőke, mecenatúra, részvételi díjak, pályázati források.

9.2. A rendezvények szervezésének szakaszai A rendezvények szervezését négy fő szakaszra osztjuk, a tervezés, szervezés az előkészületi munkálatokat jelenti, aztán a lebonyolítás következik, mely a programunk megvalósítása, végül az utómunka feladatait kell elvégeznünk. A tervezés, szervezés az összes munkatevékenység 60-80%-át, míg a lebonyolítás és az utómunka 20-40%-át teszi ki a rendezvényszervezési feladatok során. A következőkben az egyes szakaszokhoz kötődő legfontosabb feladatokat, szempontokat foglaljuk össze. 77

Tervezőmunka (előkészítés, tervezés): (Sáskáné, 2005) A tervezőmunka során állítjuk össze a programunk, rendezvényünk alapparamétereit (helyszín, időpont, létszám meghatározása, program, költségvetés, célcsoport).  ötlet,  az alapparaméterek meghatározása (helyszín, időpont, létszám meghatározása),  előzetes programterv készítése,  ajánlatkérés az alvállalkozóktól,  előzetes költségvetés,  forrás-meghatározás (miből valósítom meg a rendezvényt),  helyszínbejárások,  jogi felkészülés (szerződésminták előkészítése), 

meghívandó kör és a VIP-kör meghatározása (címlista), esetleg médiaterv elkészítése (olyan rendezvénynél, ahol sokakat akarok megmozgatni).

Szervezőmunka (szervezés):  döntés az alvállalkozók között (pl. melyik nyomdával dolgozom),  megrendelés,  szerződéskötés,  a program eldöntése,  forgatókönyv-készítés,  a költségvetés pontosítása,  szponzori szerződések,  a belső segédanyagok folyamatos készítése (részvételi lista naprakész frissítése),  szervezői stábbal folyamatos munkamegbeszélés,  a meghívottak felé a meghívólevelek (vagy jelentkezési lapok) kiküldése,  médiaterv készítése (amennyiben szükséges). Lebonyolító munka (lebonyolítás):  utolsó helyszínbejárás,  végső egyeztetés az alvállalkozókkal, 78

 forgatókönyvek véglegesítése és kiosztása a közreműködőknek,  a szervezői stáb „kiköltözése” a helyszínre (mindig a szervezői stáb az első, és nem az alvállalkozók),  utolsó munkamegbeszélések,  a résztvevők fogadása és ellátása,  háttérirányítás. Utómunka:  köszönőlevelek alvállalkozóknak és résztvevőknek,  belső értékelés (tanulságok levonása),  teljesítésigazolások (teljesített az alvállalkozó) és számlaigazolások (kifizethető a számla),  a kifizetések intézése,  referencia-dosszié (archiválás a rendezvény minden egyes anyagáról, kimenő és bejövő levelezés, iratok rendszerezése, fényképek a rendezvényről). A rendezvényszervezés sikeréhez mind a négy szakaszban összehangolt, jól előkészített munka szükséges. Vannak azonban olyan preferált kérdések, melyekre különösen oda kell figyelnünk munkánk során. Ilyenek az alvállalkozói kapcsolatok, amelyek akkor kerülnek igazán előtérbe, ha sok külső szolgáltatást veszünk igénybe. Fontos terület a belső munkaszervezés, a stábok felosztása, a megfelelő információáramlás, az együttműködés. Ahhoz, hogy a fentebb leírtak jól működjenek, szükséges írnunk egy vagy több forgatókönyvet, melyek segítik a feladatok gyors áttekintését és gördülékeny megvalósítását. A precíz, pontosan kidolgozott költségvetés pedig lehetőséget ad arra, hogy naprakészek legyünk rendezvényünk kiadásaival és bevételeivel kapcsolatosan. Megfelelő alvállalkozói kapcsolatok: Szempontok az alvállalkozó kiválasztásakor:  nem áll-e csődeljárás alatt,  milyen referenciái vannak, a referenciák szúrópróbaszerű ellenőrzése; engedi-e az élesben történő leellenőrzést

79

 milyen mértékű a rugalmassága és a kreativitása (mennyiben tud azonosulni a rendezvénnyel),  több oldalas ajánlatot ad-e le vagy csak egy oldalban ad ajánlatot (minél több variáció van, annál sokrétűbb),  mennyire tartja szem előtt a megbízó érdekeit,  milyen a szakmai felkészültsége. A kölcsönösen korrekt munkakapcsolat (folyamatos kommunikáció, egymás értesítése a változásokról, írásban történő megerősítés és visszaigazolás, pontos előlegfizetések, folyamatos ellenőrzés, határidőre történő kifizetés). Ehhez szükséges a rendszeres munkamegbeszélés, egyeztetés. Belső munkaszervezés: A szervezők között kiváló legyen  az összhang,  az együttműködés,  a folyamatos kommunikáció,  a segítségnyújtás,  az ellenőrzés. Ez csak az állandóan, folyamatosan összehívott munkaértekezletekkel valósítható meg. Forgatókönyvek készítése: A forgatókönyvek az igények és körülmények változásai miatt állandóan változhatnak. A forgatókönyvek típusai:  komplex forgatókönyv: teljes egészében tartalmazza a rendezvényen szükséges feladatok ellátását minden helyszínre vonatkozóan, megjelölve a felelőst és a határidőt is.  rész-forgatókönyv: egy feladatkörre vonatkozóan tartalmazza az összes elvégzendő tevékenységet (pl.: nyomda – meghívók, ültetőkártyák stb.).

80

 helyszíni forgatókönyv: az egy helyszínre vonatkozóan tartalmazza az összes elvégzendő feladatot (pl. Szépművészeti Múzeum: fogadás, dekoráció, hangosítás, hostess, vendéglátás feladatai). A komplex forgatókönyv tartalmazza a rendezvényszervezés kezdő pillanatától az utómunkálatok befejező mozzanatáig történő összes tevékenységet, feladatot, azok felelőseit, tárgyi, technikai és humánerőforrás feltételeit és egyéb paramétereit. A következőkben felsoroljuk a legjellemzőbb átgondolandó feladatokat: helyszínek, szálloda, vendéglátás, programok, utaztatás, szállítás, biztonság, technikai eszközök, dekoráció, résztvevőkkel kapcsolatos teendők, közreműködő személyzet, nyomdai feladatok, ajándékozás (reprezentáció), protokoll, szakmai előkészítés (pl. előadástémák kijelölése), dokumentációs anyagok, marketingtevékenység, sajtóval kapcsolatos teendők, jogi, pénzügyi háttér, egyebek (pl. engedélyek beszerzése parkoláshoz vagy utcaszakasz lezárásához), utómunka. Költségvetés: Kiadási oldal (költségek):  komplex forgatókönyv elemei számszerűsítve  anyagköltség (rezsiköltség – saját iroda, posta, telefon, fax használata, fordítás költsége)  tartalék (10% – minden esetben kötelező a kalkulálása)  szervezési jutalék (általánosságban 10% – minél nagyobb a rendezvény, annál kisebb ez a jutalék).  A költségoldal tervezésénél figyelni kell: amennyiben olyan szolgáltatás van, ahol valutában van az ár, akkor az árfolyamváltozással is kalkulálni kell, vagy a szerződéskötéskori árfolyamon kalkulálunk.  Fontos még: nettó vagy bruttó költség (egy esküvő esetén bruttó összeg, cégek megrendelésénél pedig általában nettó, de feltüntetjük, hogy + ÁFA). Bevételi oldal:      

részvételi díjak stb. saját tőke szponzori támogatás pályázati pénzek egyéb pénzforrások hatályos jogszabályok, adótörvény figyelése.

81

10. GYERMEKANIMÁCIÓ (Várhelyi–Müller–Torday–Kovács 2009, Könyves–Müller–Ködmön 2013 irodalmak felhasználásával) A különböző generációk jellemzőit alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy életkori specifikációikat, elvárásaikat és a társadalomban elfoglalt helyüket figyelembe véve tudjunk számukra megfelelő szabadidős, rekreációs programokat biztosítani. A programok megválasztásához szükséges még tisztában lenni az animációs helyszín (szálloda, közművelődési intézmény, iskola stb.) infrastrukturális és természeti adottságaival, melyek a programok hátterét adják. Az animációs programok célja, hogy fejlesszék a képzelőerőt, a konstruktivitást és a koncentrációt. A tevékenységek kreativitásra ösztönözzenek, törekedjünk a minél teljesebb körű komplexitásra, és biztosítsunk minél több lehetőséget az együttdolgozásra, munkálkodásra. A tevékenységek kapcsán az egyéni képességek különbségeinek ne legyen meghatározó szerepe, hiszen az kudarcélményt okozhat, holott a cél a tét nélküli – kudarc nélküli – részvétel. Sokszínű, kötetlen formában az alkotás, az önmegvalósítás élményének átélése a legfontosabb célkitűzésünk. Nem érdemes a program témáját és tartalmát szűk keretek közé szorítani, de egy pontos tervet azért mindenképpen készítenünk kell (részletes, komplex forgatókönyv), melytől szükség esetén el lehet térni. A következőkben az egyes korosztályok igényeit mutatjuk be, illetve a kedvelt szabadidős tevékenységeiket és azokat a programokat, melyek alkalmasak a szabadidő hasznos és aktív eltöltésére. Bemutatunk néhány forgatókönyvet, mely segítséget nyújthat a tervezési munkában.

10.1. Célcsoport specifikus animációs programok Gyerekanimáció A gyerekek önállóan nem jelennek meg szabadidős, rekreációs programokon, hanem általában a szülők vagy a család egyéb tagjának kíséretében érkeznek. Fontos, hogy a gyerekek igényeit ki tudjuk elégíteni, mert egy megelégedett gyerekhez általában két megelégedett szülő tartozik. A szülők csak akkor tudnak pihenni, kikapcsolódni és igénybe 82

venni a számukra kínált szabadidős szolgáltatásokat, amennyiben biztosan tudják, hogy a gyerek(ek) jó helyen van(nak), animátor felügyeletével és kortárscsoportjaikkal játszanak. A gyerek animáció célja, hogy a megszokott környezettől eltérő helyszínen játékos formában, szórakoztatóan, szervezett keretek között tölthesse szabadidejét a gyermek. A gátlásos gyerekek is megnyílnak, új dolgokat fedeznek fel, játszani látják a szüleiket, a szülők is kilépnek a hétköznapi szabályok gyűrűjéből, boldog a család. Egyre népszerűbb a szállodai, üdülőhelyen tartott animációs irányzat, mivel egyre növekvő kereslettel találkozhatunk, hiszen a családok részvétele a hazai és külföldi kereskedelmi és magánszálláshelyeken növekvő arányt mutat. Igen közkedveltek a közművelődésben megjelenő animációs kínálatok is, melyek leggyakrabban játszóházak, tematikus rendezvények vagy nagyrendezvények, fesztiválok részeként jelennek meg a kínálatban. A köznevelés rendszerében a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek keretein belül is találkozhatunk animátorokkal, szabadidő-szervezőkkel, művelődésszervezőkkel. Meg kell említenünk azokat a vállalkozásokat is, amelyek kifejezetten gyerekzsúrok és egyéb gyerekrendezvények szervezésével foglalkoznak szigorúan üzleti alapon, hiszen az itt dolgozók is animációs módszerekkel bonyolítják le a programokat. Akármelyik színtéren is szervezünk gyermek animációs programot, mindegyiknek legfőbb célja, hogy jó élménnyel térjen haza a gyermek és a szülők, kísérők is. Lehetőség szerint mindannyian ki tudjanak kapcsolódni, szórakozni úgy, hogy eközben együtt vannak.

10.2. 3-6 éves korosztály jellemzői, animációs programkínálata Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgásigényük, hiszen 3-6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben. Egy 6 éves gyerek agya 80-90%-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése többlet oxigént igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok. Számukra nélkülözhetetlen a sokféle mozgásos játék, hiszen ez az egészséges testi és értelmi fejlődést biztosítja. Ebben a korosztályban a mozgásfejlődés is jelentős minőségi és mennyiségi változáson megy keresztül. A 3 éves gyerek az ember természetes mozgásaiból a járást, futást, ugrást, dobást már végre tudja hajtani, melyek mozgáspontossága, koordinációja az első 83

gyermekkorban (4-7 év) tovább folytatódnak. Ebben a korban a gyerekek már fent említett, megtanult mozgásai tökéletesednek, vagyis pontosabbá és koordináltabbá válnak a gyakorlás során. Az életkor előrehaladtával egyre inkább képessé válik a különböző mozgásváltozatok és mozgáskombinációk reprodukciójára. A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás stb.) tartalmazzák. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy többféle mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik. A kreatív foglalkozásokat, a kézügyességet fejlesztő manuális tevékenységeket is szívesen végzik. Ennél a korosztálynál a cél a kitartó figyelem fejlesztése. Ezek a gyermekek az induktív következtetések megfogalmazásához tapasztalati, főleg játékos úton jutnak el, de a játék önmagában nem elég. A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék kellő motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére, és élményt nyújt. Szeretik az állatokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A gyermekek csak rövid ideig képesek a figyelem megtartására, a koncentrálásra, ezért a nekik tervezett játékos programok ne legyenek hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk közbe rövid szüneteket, majd váltsunk más tevékenységre, mert rövid ideig képesek figyelni, hamar megunják. A magyarázataink rövidek legyenek, de érdeklődést keltőek. Kevésbé önállóak, igénylik a rekreációs szakemberek, animátorok segítségét. A foglalkozásvezető személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekprogramoknak. A feladatok jelentsenek a gyermekek számára olyan szintű kihívást, melyeket sikerrel tudnak teljesíteni, azonban ezért a sikerért meg kelljen dolgozni, küzdeni. A gyerekek felnéznek a rekreációs programok szervezőire, az animátorokra, az általuk szervezett foglalkozásokon jól érzik magukat, a gyerekeket kell a foglalkozások középpontjába helyezni, a foglalkozás vezetője a háttérből segítse, támogassa a gyerek önmegvalósítási törekvéseit. Javasolt beltéri, zárt térben űzhető (indoor) tevékenységek, játékok: Kézügyességeket igénylő foglalkozások lehetnek például a festés, rajzolás, hűtőmágneskészítés, hajtogatás, könyvjelző készítése, só-liszt gyurma, dekorgumi figura készítése, 84

bábkészítés (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb). A néphagyományra épülő tevékenységek közül a tojásfestés, egyszerű csuhébaba készítés stb. Zárt térben tartott programként érdemes olyan rekreációs tevékenységeket is választanunk, mely a különböző élethelyzeteket, hétköznapi vagy ünnepi szituációkat, eseményeket segítenek feldolgozni a kicsik számára, természetesen mindezt szórakoztató formában. Ilyen lehet például a bábjáték, videózás (mesefilmek), szerepjátékok, bohóc-est. Egyéb helyszíneken szervezhető foglalkozások: ovis úszás, gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek játszóház, gyereksátor a fiatalabbaknak, ahol számukra lenyűgöző mesevilágba kerülnek. A fentebb felsorolt tevékenységeknél fontos szempont, hogy gyorsan, egyszerűen elkészíthetőek legyenek, és az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő kihívást jelentsen a megvalósításuk. A só-liszt gyurma régi jól ismert játék, só-liszt és víz keverékéből gyurmát készítünk, majd a masszából kis sodrófa és formák segítségével figurákat alkothatunk, kiszárítjuk, és akár ki lehet festeni vagy kisütni. A dekorgumi figura készítése is nagy örömet okozhat a gyerekeknek, az animátor dekorgumi lapból egyszerű formát rajzol meg előre, amiket aztán a gyerekek kivágnak, összeillesztenek, szemet rajzolnak vagy ragasztanak rá, és máris kész a bagoly maci, madár, kutyus, zsiráf stb., amit később otthon bárhová felakaszthatnak, vagy ha mágnest teszünk a hátára, szépe emlék lehet a hűtőre rakva. A dekupázsolással, más néven szalvéta technikával könnyen elkészíthető, mégis rendkívül mutatós és esztétikus dolgokat csinálhatnak a gyerekek. Nem igényel különösebb kézügyességet, mégis érdekes képeket, tárgyakat készíthetnek belőle úgy, hogy az előzetesen lealapozott felületre a szalvéta felső, mintás rétegét ragasztják rá speciális ragasztóval. Készíthetünk dekorációt fa, műanyag, papír alapra, de követ, gyertyát textilt stb. is dekupázsolhatunk. A filc anyag nagyon kedvelt a gyerekek körében, hiszen vidám színeivel, puha anyagának köszönhetően kedves dolgokat tudnak belőle a kicsik készíteni, például előkészített alapanyagokból ujjbábot. Javasolt szabadtéri (outdoor) tevékenységek, játékok:

85

A szabad levegőn nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi programokból válogathatunk: homokvár építés, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, homokvárépítés, piknik. A tematikus napok közül igen népszerű a Kalóz nap, Boszorkány nap. Fontos esemény minden óvodáskorban lévő gyermek számára a Mikulás látogatása, ehhez kötődően Mikulás-partit szervezhetünk. Különösen élvezik az állatok közelében vagy állatokkal együtt végrehajtható tevékenységeket, mint például a lovaskocsizást, a lovasszánon utazást, az állatsimogatást, a kutyás ügyességi bemutatókat, az állatkerti látogatásokat. A mozgásos játékok közül a fogójátékok a legegyszerűbb játékok, melyek könnyen elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén kiválóan fejleszti a gyorsaságot, a kondicionális és koordinációs képességeket. Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, illetve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek jó alkalmat adnak a játékos keretek közötti versengésekre, melyeket tréfás mozgásos feladatokkal tehetünk érdekesebbé. Nagyon fontos szempont, hogy az értékelésnél mindenkit dicsérjünk meg. A vízben is sokféle játékos motiváló program lehet: medencés játékok, fröcskölőcsata, halacska horgászat: kis felfújható medencéből kell kifogni a halakat. Ha pontot érő halat fognak, felajánlott jutalmat kapnak érte. Játszótéri programok, vadaspark, meseszínház, bűvész, kézműves műhely is érdekli ezt a korosztályt. Téli programként kiváló szabadidő-eltöltési lehetőség a hóemberépítés, szánkózás, illetve a sízés, korcsolyázás alapjainak megtanulása is ebben az életkori szakaszban kezdhető el.

10.3. 7-11 éves korosztály jellemzői, animációja Ezek a gyerekek az iskoláskorú, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak. Ez a célcsoport sem jelenik meg önállóan a szabadidős, rekreációs programokon, hanem a családdal, esetleg az osztályközösséggel, barátokkal érkeznek a rendezvényekre. Mozgásfejlődésüket a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként rengeteg új mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a 86

mozgásainak ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságossága, pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek fejlődésével a teljesítmény javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a motorikus érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl az akaratlagos figyelem, az emlékezőképesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, az akarat elemi érettsége, az elemi rajzkészség, stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sokféle szabadidős tevékenység űzésére. Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra, tevékenységre, ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek, de ne legyenek 45 perc – 1 óránál hosszabbak, a foglalkozás után célszerű szünetek közbeiktatása. A játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak. Igénylik a foglalkozásvezető, az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányításukkal. Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály. Javasolt indoor tevékenységek, játékok: Rossz idő esetében is nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi programokból válogathatunk: festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, gipszfestés, origami, szárazvirág kompozíció készítése, levélpréselés, falikép készítés, játékkészítés, ajándékkészítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítése, puzzle, csokoládé bonbon készítése, vetélkedő a kultúra témaköréből. Motiváló programok még az alábbiak: tánctanulás, mozgásos társasjáték, táblás társasjáték, tésztaékszer készítés, üvegmatrica festés, magkép készítés, papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell formákból dísztárgy vagy figurák készítése, fakanálbáb készítés, ékszer és ékszerdoboz készítés. A hagyományos népi mesterségek közül a csuhé, a gyertyamártás, a fazekasság, a tojásfestés, a gyöngyfűzés, a nemezelés, a szövés, a fonás, a hímzés, a szalmadísz készítés, a mézeskalács, a bőrözés, a vesszőfonásgyékény igen népszerű tevékenysége a célcsoportnak. Tésztaékszer készítés: tésztából fonal segítségével gyönyörű ékszerek készíthetőek, amit a gyerekek azonnal elkezdhetnek viselni.

87

Üvegmatrica festés: a jól ismert üvegmatrica motívumok készítése. A kontúrok már előre el vannak készítve, így a kézműves asztalnál már csak festeni kell. A kész műveket elviszik a gyerekek, hogy otthon feltehessék az ablakra. Magkép készítés: magokból és különböző formájú tésztákból fonallal és krepp papírral kiegészítve csodaszép képek készíthetőek. Papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell: a kavicson túl a másik legegyszerűbb alapanyag a papír. Nagyon sok színben, formában biztosítják a gyerekeknek az alkotás örömét. Bátran készíthetnek belőle tárgyakat, vagy akár origamit is hajtogathatnak. A fakanálból remek bábokat készíthetnek, segítségével megeleveníthetik a meséket. A gyerekek nagyon szeretnek vele dolgozni, hiszen alkothatnak, és minden, amit készíthetnek, nagy kincs számukra, emellett kedves meglepetés a felnőtteknek. A hungarocell szintén jól megmunkálható, ajándékokat, tárgyakat, kedves díszeket, ötletes, vidám dolgokat készíthetne belőle. Ékszer és ékszerdoboz készítés: a rendelkezésre álló anyagokból sokféle ékszer készíthető, a gyerekek ügyessége és kreativitása animátorok segítségével ékszerek egész garmadát eredményezi. Legyen szó gyöngyről, tollról, fagyöngyről vagy akár rézdrótról, és az ezeket tartó egyedi díszítésű dobozokról. Mézeskalács készítés és díszítés (fenyőfa): az adventi időszak egyik legfinomabb süteménye a mézeskalács. A fűszerek fahéjas, szegfűszeges, ánizsos illata, a méz édessége a mézeskalács készítésekor betölti a helyszín levegőjét. Mézeskalács tészta receptje: 40 dkg finomliszt, 15 dkg (3 evőkanálnyi) méz felmelegítve, 15 dkg porcukor, 10 dkg olvasztott vaj, 2 db tojás, 1 kiskanálnyi szódabikarbóna, 1 citrom reszelt héja, mézeskalács fűszerkeverék. A porcukrot a tojásokkal kikeverjük. A lisztet összekeverjük a fűszerekkel és a szódabikarbónával, majd hozzáadjuk a vajat, a mézet és a kikevert tojásokat. Összegyúrjuk az egészet, majd egy napig hűvös helyen pihentetjük. Másnap lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk a tésztát, és különböző méretű csillag alakú formákat szaggatunk. A szaggatás után a legnagyobb csillag kivételével a többi csillag közepét szívószállal kilyukasztjuk. A formákat kivajazott tepsibe rakjuk, tojásfehérjével a tetejüket megkenjük, díszítjük, majd előmelegített sütőben világosra sütjük (kb. 190 fokon néhány percig). Vigyázzunk, 88

meg ne égjen! Ha a mézeskalács megsült és kihűlt, a legnagyobb csillag közepébe fogpiszkálót szúrunk, s ráfűzzük a különböző méretű csillagokat csökkenő méretsorrendben. A tetejére a legkisebb csillag vagy dísz kerülhet. Papír szőlődísz: a színes papírokat 2,5 cm-eként becsíkozzák a gyerekek, majd felvágják. A csíkokat elfelezik vagy 3 részre vágják, mivel a szőlőszemek sem egyformák, nem kell pontosan mérni a csíkok méretét. A darabokból különböző méretű gurigákat ragasztanak. Az asztalon rendezzék szőlőfürt formájúra a gurigákat. Ha elégedettek az eredménnyel, szép sorban ragasszák őket egymáshoz. A merített papírból kivágják a szőlőlevelet. A drótból formáznak szőlőindát, az indát ragasszák a levélhez, majd a levelet a szőlőfürthöz. Így elkészült a szőlőfürt, ami nagyon szépen mutat ajtó- vagy ablakdíszként. Fonalpolip: a pamutfonalat tekerjük egy könyv köré körbe, a könyvről vágjuk le a fonalat az egyik oldalán, majd kössük össze jó szorosan a fonalakat az el nem vágott végétől körülbelül 5 cm távolságban, majd ez alatt 4-5 cm-re, ez lesz a feje. A többi pamutból 8 részre osztva készítjük el fonással a lábakat. Az arcát (szem, száj) papírból vágjuk ki és ragasztjuk fel a fonalra. Dióhéj állatok készítése (katicabogár, teknősbéka, béka, bálna): az animátor rögzíti ragasztópisztollyal a teknős, bálna vagy béka uszonyait, lábait. Ezután a gyerekek lefestik a dióhéjat, így a festék eltakarja a ragasztópöttyöket. Ha megvan az alapszín, megfestjük az ettől eltérő részleteket, foltokat és arcokat. Hagyjuk megszáradni a dióhéjakat. Levél girland: a merített papírra rárakják a gyerekek a falevelet és körberajzolják, majd kivágják. Ezt többször megismétlik (különböző formájú leveleket rajzolnak körbe). Veszünk egy rafia szálat, és sorba felragasztjuk rá a kivágott papírleveleket egymás alá. A rafia aljára egy darab tobozt kötünk. Készen van az őszi ajtó- és ablakdíszünk. Levél lenyomatos kép készítése zsírkrétával: kartonpapírból kivágott levélformákat adunk a gyerekeknek. A papírleveleket különböző formában egymás mellé teszik a gyerekek, erre ráraknak egy színes papírt. A zsírkrétával besatírozzák a papírt, így előtűnnek a levélformák. Az elkészült képet felragasztjuk egy kartonpapírra. A kartonpapír széleit, falevél mintát lyukasztóval körbedíszítjük. Rafiából akasztót készítünk a képnek.

89

A fenti példákon kívül számtalan lehetőséget, kreatív szabadeltöltési módot tartogatnak a kézműves tevékenységek, melynek dokumentálására álljon itt egy forgatókönyv minta.

10.4. Kézműves foglalkozás részletes forgatókönyve: Kézműves foglalkozás A rendezvény neve: Kézműves foglalkozás – Papírgömb szarvas Időpont, időtartam: 60 perc Helyszín: Művelődési Ház Célkitűzés: Kézműves foglalkozás szervezése 7-9 éves gyerekeknek Személyi háttér, foglalkozás szervezői: 1 fő szervező + 2 fő animátor Célcsoport: 7-9 éves gyerekek Várható létszám: kb. 20 fő Tervezési, szervezési feladatok: A feladat megnevezése

Határidő

Felelősök

okt. 20.

főszervező

okt. 24.

főszervező, animátorok

Alapanyagok összeírása és megvásárlása

nov. 10.

főszervező

Mintapéldányok elkészítése

nov. 14.

főszervező, animátorok

nov. 21.

főszervező

Játszóház előkészítése a foglalkozáshoz.

dec. 19.

főszervező, animátorok

Foglalkozás lebonyolítása

dec. 21.

főszervező, animátorok

A szükséges eszközök feltérképezése Ötletelés a kézműves foglalkozás témájáról, az elkészítendő tárgyakról

A kézműves foglalkozás plakátjának megtervezése, nyomtatása

90

Lebonyolítási forgatókönyv: Időpont

Szükséges eszközök

Segítség

Művelet/ műveletek

15:00

szükséges

az animá-

Szükséges eszközök

eszközök

torok se-

előkészítése: sablo-

előkésztése: gítenek a

nok elkészítése: elő-

olló, grafit

gyerekek-

re elkészített min-

ceruza, szí-

nek a

ták, körberajzolása,

nes karton-

szükséges

majd kivágása pl.:

papírok

eszközök

szarv, orr, paták, fej,

előkészí-

száj

tésében

15:10

barna színű

az animá-

A szarvas gömb

kartonpapí- torok se-

alakú testének elké-

rok, grafit-

gítik a

szítéséhez szükséges

ceruza, vo-

gyereket a

5 db 1 cm széles

nalzó

mérések-

papírcsíkok meg-

ben

szerkesztése és kivágása

91

Fázisfotó

15:20

vonalzó,

A papírcsíkokat

ceruza

megjelöljük középen és a két végén, hogy hol fogjuk kilyukasztani

15:30

tű, papír-

az animá-

kilyukasztjuk az

csík

torok se-

adott pontokat

gítenek a gyereknek a lyukasztásban

15.35

15.40

0,8 mm, 15

az animá-

előkészítés

cm hosszú

torok elő-

drót,7 db

készítik a

arany fa-

szükséges

gyöngy,

eszközö-

kúpfogó

ket

drót, fa-

az animá-

a drótra felfűzünk

gyöngyök,

torok se-

egy fagyöngyöt,

kúpfogó

gítenek a

majd meghajlítjuk

gyereknek a drót hajlításánál

92

15:45

drót, fa-

az animáto- Az adott dró-

gyöngyök,

rok segíte-

tunkra felfűz-

kúpfogó

nek a gye-

zük a papír-

reknek a

csíkokat, így

fogásokban

egy tízágú csillagot kapunk

15.50

6 db fa-

az animáto- A papírcsíko-

gyöngy,

rok segíte-

kat, a végük-

papírcsíkok nek a gye-

nél fogva, az

rekeknek a

utolsó szem

fogásoknál

fagyöngyöt, felfűzzük a drótra, majd hurkot kötünk rá, hogy fel tudjuk akasztani

93

15.55

sablonok,

az animáto- a papírgömbre

elkészült

rok segíte-

felhelyezzük a

papírgömb, nek a ra-

fejet, szarvat,

ragasztó,

patákat

gasztásnál

előre megvásárolt műanyag szemek

A fotókat Kisné Szabó Orsolya készítette. Utómunkálatok:

Időpont Feladat/feladatok Dokumentáció dec. 19.

(fotók, ütemterv archiválása)

Helyszín Művelődési Ház

Feladatok felelőse

a foglalkozáson főszervező

dec. 20.

internetes oldalára,

Művelődési Ház

asztali számítóanimátorok

dec. 22.

lése, tanulságok feljegyzése

Művelődési

főszervező, ani-

Ház

mátorok

94

gép, fényképezőgép

képek feltöltése Foglalkozás értéke-

készített képek, dokumentációk

Beszámoló készítése az intézmény

Tárgyi feltételek

dokumentációk

Beszámoló készítédec. 23.

Művelődési

se, pénzügyi és

Ház

szakmai elszámolás

főszervező

dokumentációk, képek

Költségvetés: KIADÁSOK Plakátok készítése

BEVÉTELEK

Az intézmény rendelkezik

A gyerekek pályázati forrás

a szükséges eszközökkel,

bevonásával ingyenesen

feltételekkel.

vesznek részt a programon.

A foglalkozáshoz

kartonpapírok 700 Ft

szükséges eszközök

ragasztók 1200 Ft 1 db 25m-es drót 600Ft 5 cs. gyöngy 1250 Ft

ÖSSZESEN

2750 Ft

ÖSSZESEN

0 Ft

Egyéb helyszíneken számos színes programot szervezhetünk, ilyen például a gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity parti, néptánc, vetélkedő szervezhető ennek a korosztálynak.

10.5. Játékos szellemi vetélkedő forgatókönyve Résztvevők: 80-100 fő, harmadik évfolyamos tanulók Ötlettől a célig A játékos vetélkedő a „Kihívás Napja” országos rendezvénysorozathoz kapcsolódik. A mozgalom 1982-ben Kanadából indult, ahol is két szomszédos város vezetői elhatározták, hogy egy egész napos verseny keretében döntik el, melyikük városa a sportosabb. A megmozdulás szerte a világban, így Európában is meghonosodott. 1991-ben Magyarországon is megrendezésre került. Eddig 1590 település vett részt a vetélkedésben. Iskolánk is lelkesen csatlakozott a sportot kedvelők csapatához, és évek óta különböző rendezvényekkel, sportolási lehetőségekkel hívják fel a figyelmet a mozgás fontosságára. A megmozdulás célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz. A

95

sport művelése mellett idén fontosnak tartottam azt is, hogy a gyerekek elméletben megismerkedjenek a sport történelmével, a különböző sportágakkal, híres sportolóinkkal. A rendezvény neve: Sportoljunk elméletben! Időpontja, időtartama: 2014. november 12. szerda 14-16 óra (2 órás program) Helyszíne: iskola Célkitűzései: A sport, ezen belül az olimpia történelmének megismertetése. Neves olimpikonok, sportolók életének, munkásságának bemutatása. Különböző sportágak bemutatása, extrém sportokkal való ismerkedés. Kellemes, játékos vetélkedő keretein belül a sport megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés. Célközönség: Az iskola harmadik évfolyamos tanulói Várható létszám: 80-100 fő

1. Az előkészítés részletes forgatókönyve Előzetes feladat megnevezése

Határidő

Felelősök

2014. szeptember 10.

főszervező

A feladatok kiválasztása, a vetélkedő összeállítása.

2014. szeptember

főszervező

Plakát tervezése.

2014. szeptember

szervezők

Iskolarádióban a vetélkedő meghirdetése.

2014. szeptember 21.

főszervező

Projektfeladatok kiadása az osztályoknak.

2014. szeptember 21.

főszervező

2014. október 10.

főszervező

2014. október 17.

szervezők

2014. október 20.

főszervező

Dekoráció tervezése, elkészítése.

2014. október 30.

főszervező

Kivetítő, laptop, projektor igénylése a titkárságtól.

2014. október 20.

Jánosi Eszter

Egyeztetés a takarító személyzettel az ebédlő ki-

2014. november 3.

főszervező

A program megnevezése, az ötlet bemutatása, egyeztetés. Az iskolai rendezvénynaptárba beilleszteni a programot.

Egyeztetés az osztályfőnökökkel, az ebédlő lefoglalása a meghirdetett időpontra. Oklevelek, jutalmak elkészítése, beszerzése. Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes meghívása a versenyre.

96

takarításáról. Iskolarádióban ismételten a verseny hirdetése. Az osztályfőnökökkel folyamatos egyeztetés a projektfeladatokról, esetleges igények jelzése, ami a bemutatáshoz szükséges.

2014. november 3. 2014. októbernovember

főszervező főszervező

Az ebédlő kitakarításának felügyelete, asztalok, székek elrendezése. Szükséges eszközök elhelyezése. A vetítéshez szükséges eszközök beállítása,

2014. november 12.

főszervező szervezők

kipróbálása. Dekoráció felrakása. Oklevelek, jutalmak előkészítése.

2014. november 12.

A rendezvény lebonyolítása.

2014. november 12.

97

szervezők főszervező szervezők

2. Szervezési és lebonyolítási forgatókönyv Időpont

Határidő

Feladat A program megnevezése, ötlet

2014. szept.

2014.szept. 10.

bemutatása, rendezvénynaptárban elhelyezése.

2014. szept. 2014. szept. vége

A vetélkedő összeállítása, a feladatok kiválasztása.

2014. szept. 2014. szept. vége Plakát tervezése. 2014. szept. 21.

2014. szept. 21. A vetélkedő meghirdetése.

Helyszín

Műszaki felté- Személyi telek feltételek

tanári szoba internet,

otthon

nyomtató

Tárgyi felté- Egyéb rendetelek zői feladatok

főszervező

főszervező

főszervező főszervező

nyomtató

stúdiószoba, a stúdió teljes aula

felszerelése

Felelős

tantestület

számítógép,

otthon

Kifizetési módok, összegek

A plakát elhefőszervező

lyezése az iskolai

főszervező

faliújságon. A feladatok

2014. szept. 2014. szept. 21.

Projektfeladatok kiadása az osztályoknak.

iskola

nyomtató

osztályfőnökök

géppapírok

szétosztása, határidők meg-

főszervező

beszélése. konyhai

Az ebédlő lefoglalása a kitűzött 2014. okt.

2014. okt. 10.

időpontra, folyamatos egyezte-

személyzet,

iskola

ebédeltetős

tés az osztályfőnökökkel.

kollégák,

98

főszervező

iskolavezetés 2014. okt.

2014. okt. 17.

Oklevelek tervezése.

tanári szoba

számítógép, nyomtató

szervező

szervező Számlára vásár-

2014. okt.

2014. okt. 17.

Jutalmak megvásárlása.

áruház

személykocsi

szervező

lás! A számlák átadása a DÖKnek.

Az alsós igazgatóhelyettes meg-

2014. okt. 20. 2014. okt.

hívása a versenyre. 2014. okt. 20.

Laptop, kivetítő igénylése a titkárságról.

helyettesi

készpénz 1240,800,-

szervező

3600,15.000,főszervező

iroda titkárság

iskola titkár

szervező Az ebédelési

2014. nov.

2014. nov. 3.

Az ebédlő kitakarításának megbeszélése a takarító nénikkel.

takarító

rend figyelése,

személyzet

időpont egyezte-

főszervező

tése 2014. 2014. okt.nov.

2014. nov. 3.

Ismételt hirdetés az iskolarádióban.

a stúdió teljes

stúdió

Folyamatos egyeztetés a pro2014. nov.

jektfeladatokról, esetleges igé-

főszervező

felszerelése osztályfőnö-

iskola

kök

nyek összegyűjtése a bemuta-

99

főszervező

táshoz. 2014. nov. 2014. nov. 12. 13. 12.

óra

Az ebédlő kitakarításának felügyelete, az asztalok, székek

ebédlő

elrendezése.

takarító

elegendő

főszervező,

személyzet

asztal, szék

szervező

laptop, vetítő, 2014. nov.

2014. nov. 12.

12.

13.30

A vetítéshez szükséges műszaki berendezések beállítása, kipró-

fényképező ebédlő

Konnektorhoz

bálása. Dekoráció elhelyezése.

szervező,

szervező

főszervező

gyerek nem nyúlhat! feltöltött

2014. nov.

2014. nov. 12.

12.

13.30

Oklevelek, jutalmak előkészítése.

egészségügyi ebédlő

szervező

Egészségügyi láda elhelyezése.

láda, elkészített oklevelek,

szervező, főszervező

ajándékok 4 csapat, 2014. nov.

2014. november

12.

12. 14. óra

A rendezvény lebonyolítása.

ebédlő

igazgató

szervezők,

helyettes,

főszervező

szervezők

100

3. Utómunkálatok lebonyolítási forgatókönyve

Időpont

Határidő

Feladatok

2014. nov. 2014. nov. Az ebédlő vissza12. 30.

12. 18. óra rendezése, takarítása.

2014. nov. 2014. nov. A műszaki berende12.

12. 18. óra zések visszahordása.

2014. nov. 2014. nov. 13. 2014. nov.

2014. nov.

2014. nov.

13.

Helyszín

takarító nénikhiánytalan és

titkárság

iskolatitkár működőképes berendezések

tanári

kon.

számítógép, internet

vége

adatokból.

főszervező

iskolatitkárnak. Fényképek csa-

szervező

tolása.

szervező

szervező

főszervező Köszönet a számlák

lákkal a DÖK felé.

2014. nov. Kiállítás a projektfel-

Köszönet az

számítógép

iskolavezetésnek.

2014. nov. Elszámolás a számvége

A feladat felelőse

nek.

2014. nov. Beszámoló írása az vége

Kifizetési Személyi Tárgyi feltéte- Egyéb rendemódok, feltételek lek zői feladatok összegek Köszönet a

ebédlő

Az eredmények közzététele a honlapun-

Műszaki feltételek

DÖK vezető-

főszervező

jének. aula,

gombostű

faliújság 101

főszervező

4. Költségvetés Kiadások

Bevételek

4 db ugrókötél

1240,-

4 db labda

Diákönkormányzat támogatása 20.640,-

800,-

4 db tollas szett

3600,-

5 db gimnasztikai labda

15.000,-

Összesen:

20.640,-

20.640,-

A játékos vetélkedő menete, feladatai: 1. Előzetes feladat: mind a négy osztály egyéni projektfeladatot kapott. A felkészülésre közel két hónap volt. A munkában részt vehetett az egész osztály, de mindenhol volt egy felelős, aki összefogta, irányította a felkészülést. Ezt a tanulót az osztályfőnök választotta ki. A feladatok a következők voltak:  Az olimpia története.  A téli olimpiák története és versenyszámai.  A labdajátékok története, fajtái.  Extrém sportok. A csapatoknak 10 perc állt rendelkezésükre, hogy bemutassák a kapott feladatot. A bemutatás egyéni módon, minden kikötés nélkül történhet. Elérhető pontszám: 10 pont 2. Olimpiai kvíz játék: Egy 15 kérdésből álló kvízjátékot állítottunk össze a csapatoknak. A feladatsor előre kinyomtatva, összetűzve várta a versenyzőket az asztalokon. A megoldásokat karikázással kellett jelölni. A feladatra 10 percet kaptak a csapatok. Elérhető pontszámok: 15 pont Amíg a zsűri javította a 4 feladatlapot, addig a verseny lebonyolítója megbeszélte a helyes válaszokat a csapatokkal. A mellékletben a részletesen kifejtett válaszok megtalálhatóak.

Válaszok megbeszélése, javítása: 15 perc 3. Olimpiai kabalafigurák: A következő feladatban pároztatni kellett az olimpiai helyszíneket a megfelelő kabalafigurákkal. A feladat előre kinyomtatott cédulákon, egy borítékban volt elhelyezve az asztalokon. Los Angeles

Smokey, skót terrier

München

Charlie von Birkenhof, a csíkos bajor tacskó

Montreal

Amik, a kanadai hód

Moszkva

Misa, a medvebocs

Los Angeles

Sam, a rétisas

Szöul

Hodori, a szibériai tigris

Barcelona

Cobi, a katalán pásztorkutya

Atlanta

Izzy, az animációs figura

Sydney

Olly, a kokabura

Athén

Athéna és Févosz emberi alakok

Peking

5 Fu Wa baba

London

Wenlock, az egyszemű mágikus lény

Megoldási idő: 5 perc Értékelés a kivetítő segítségével. Bemutatni a kabalafigurákat, megbeszélni, hogy melyik országhoz melyik figura társul. A csapatok önállóan pontozzák a jó megoldásokat. Elérhető: 12 pont Értékelés, megbeszélés: 5 perc 4. feladat: Soroljatok fel minél több magyar olimpiai érmet szerzett sportolót! Legfeljebb 10-et. Írjátok mellé a sportágat is, amelyben az érmét szerezte!

1

Elérhető pontszám: 20 pont Játékidő: 5 perc A feladatot az előre kikészített lapon írták a tanulók. Értékelés: a zsűri felolvassa a megoldásokat, megbeszélik a helyes és helytelen válaszokat, így a csapatok megismerhetik az általuk nem ismert olimpikonokat is. Értékelés: Minden csapat kapott 1 labdát, 1 tollas szettet és egy ugrókötelet. Az első helyezett csapat nyert 5 db gimnasztikai labdát.

2

Olimpiai kvíz

3

4

A kvízjáték megfejtései

5

6

7

8

9

Javasolt outdoor tevékenységek, játékok: A szabad levegőn szervezhető programok a számukra: aszfaltrajz, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, bocsa, strandfoci, gyerek tenisz, frizbi, tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerek olimpia, homokvárépítés, piknik, Kalóz nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán. Fogójátékok, az egyéni versengések, párokban versengések is népszerű programelemek. Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó-, célbarúgó versenyeket, illetve küzdőjátékokat, (kakasviadal, kötélhúzás), különböző labdás játékokat: kidobó, szabadulás a labdától, pontszerző. Izgalmas feladatok még a sor- és váltóversenyek tréfás mozgásos feladatokkal, vagy a vízben: medencés játékok, és banánozás. Télen amennyiben elég hó van a hógolyó csata, hóember építés, szánkózás nagyszerű program és a friss szabad levegőn való tartózkodás idejét növeli a gyerekeknél. Kedvelt szabadidős tevékenységeik még: gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás, foci, vízifoci, tekerős gokart, felfújható ugrálóvárak, óriás fajátékok, logikai és ügyességi játékok, melyeknél nem is a méret az igazán óriási, hanem a találmány. Ezek azok a játékok, melyek nem csak a gyermekek fantáziáját mozgatják meg. Hat éves kortól, elsősorban gyerekeknek ajánlott, de felnőttek is kipróbálhatják. A nagy táblás játékok között megtalálhatók a golyós és az egyéb ügyességi játékok. Készségfejlesztő hatással bírnak. Fejlesztik az ügyességet, kreativitást, logikai képességet, toleranciát. A hordólovaglás is népszerű: A két "bakon" fekvő fára húzott "hordót" kell úgy megülni, hogy miközben egyensúlyozunk rajta, az ellenkező oldalra kell áthúzni magunkat az oda rögzített kötél segítségével. Igazi élmény-centrikus program a gólyalábon járás, a mászófal, a kötélhúzás vagy a kalózkaland. A kalózkaland egy akadályverseny, amiben a gyerekek különböző izgalmas kalandokba keverednek, miközben állomásról állomásra haladva a kincset keresik, amelyet a végén egy kincsesládában találnak meg. Szervezhetünk gyerekolimpiát sportos játékokkal gyerekeknek, ahol kipróbálhatják ügyességüket, kedvükre játszhatnak, versenyezhetnek (ping-pong labda egyensúlyozás, karikadobás, futóverseny, felfújható csúszda…)

10

10.6. 12-16 éves korosztály jellemzői, animációja Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak felnőtt kíséret nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény és szívesen töltik szabadidejüket a kortárs csoport társaságában. Maguk akarják ellátni a tevékenységük irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. A felelősségérzetük azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest. A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növekedés, amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a mozgás biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a teljesítményekben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség terén azonban jelentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmények nemek közti nagyfokú differenciálódása. A fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását, míg a lányoknál a lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a sporthoz való pozitív attitűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés és mozgásteljesítmény alakulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosítja. Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség magasabb színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési formákat. A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a terhelést, képesek figyelni. Az ennél hosszabb programoknál csökken a figyelem intenzitása, illetve a fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hosszabb foglalkozást csupán kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az egész napos túráknál, lovaglásnál, azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A foglalkozások formájukat tekintve a versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt választhatóak. A formabontás időszaka. Ez a korosztály mindenre kíváncsi, nyit az új, ki nem próbált dolgok felé és szeretne minél többet tudni a körülötte zajló dolgokról. A serdülők bontakozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket jobban figyelembe kell venni. A fiatalok ebben az életszakaszban előnyben részesítik a labdajátékokat, a természeti és a küzdő sportokat.

11

Javasolt indoor tevékenységek, játékok: A célcsoport számára kedvelt szabadidős aktivitások: modellezés, barkácsolás, növényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés, kerámiázás, fazekasság, hímzés, varrás, linóleummetszet készítés, dekupázs technikák, ajándékkésztés, Tini Olimpia, Dj foglalkozás, Tini Party, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk és malomversenyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó. Karácsonyi dísz készítése Szükséges alapanyagok és eszközök:  filclap  sablon (kartonlapból)  hímző fonal, cérna  gyöngyök  tű (egy kisebb és egy nagyobb lukú varrótű)  vatta  olló Idő

A készítés mozzanatai 1. lépés A szükséges eszközök és kellékek előkészítése:

5 perc

2. lépés 5 perc

Vágjuk ki a sablonokat. Én szívformát választottam, de bármilyen forma jó. A sablon segítségével megrajzoljuk a filcre a formákat, majd olló segítségével kivágjuk. 12

3. lépés Varrjuk fel az egyik filc darabra a gyöngyöket tetszőle15 perc

ges formában.

4. lépés Pelenkaöltéssel varrjuk öszsze a két filcdarabot. 15 perc

13

5. lépés Közben az akasztót is bevarrjuk a szív felső részébe. 3 perc

6. lépés Majd tovább folytatjuk a pelenkaöltést. 10 perc

7. lépés Mikor már csak egy kis részt van hátra a varrásból, akkor 3 perc

vattával kitömjük a szívformát.

8. lépés A végén szépen eldolgozzuk a hímzőfonalat. 5 perc

14

Fotók: Nagy-Kapusi Kata Szervezhetünk nekik Utazás a Föld körül játékot, mely egy kb. 2,5 órás csapatépítő, szórakoztató, show-jellegű játék, amelyben a játékosok csapatokat alkotva világ körüli úton vesznek részt. 10 állomás teljesítésével bejárják a földrészeket és a különböző országokhoz tartozó játékos feladatok megoldásával teszik meg a „világ körüli utat”, amelynek végén ünnepélyes eredményhirdetés keretein belül a győztes csapatot jutalom várja. A játék a szállodában vagy egyéb beltéri helyszínen lebonyolítható. Hangulatos, szórakoztató, tréfás, csapatépítő. Minden állomáson felkészült animátorok vezetik a játékokat. A csapatok kalandlapot kapnak, amelyre folyamatosan vezetjük a pontjaikat, az egyes állomásokon elért eredményeik alapján. Ugyancsak érdekes program lehet még a „Kastélyshow”, mely – kaland, kockázat, szerencse, rejtély egyben. A Kastélyshow egy 1,5-2 órás játékos, csapatmunkára ösztönző vetélkedő. A programvezetők állomásonként ismertetik a rejtélyekkel teli kastély feladatait. Az utazás során a játékosok a kastély hőseivel, régmúlt lakóival találkoznak és közben keresik a boldogság kelyhét. A játékprogram feladatai: minden feladatot csapatépítésre alkalmas egyedi játékmodulokból állítottuk össze. Ezeket a kastélyhoz illő szerepbe illesztjük bele, hogy a játék élménye minél hatásosabb legyen. A játék indoor-ootdoor kompatibilis és érdekes és szórakoztató hangeffektek és jelmezek kísérik. Szórakoztató vetélkedők, (csapatpuzzle, activity) vagy a társasjátékok is kedvelt rekreációs programelemek ennél a célcsoportnál. A lentebb bemutatott halloween party igen népszerű a tárgyalt célcsoport körében: Halloween Party forgatókönyve Halloween Party, avagy Boszorkányok és Vámpírok estje szellemes játékokkal Ideje: 2013. 10. 25. 16.00-20.00 óráig Helyszín: X.Y A program célja: egy szórakoztató, játékos mulatság, mely az összetartozás, élményét erősíti, miközben a gyerekek megismerkednek a Halloweenhez kapcsolódó szokásokkal és játékokkal. Közösségépítés, egymás megismerése, együttműködési képesség fejlesztése, helyes magatartásformák alkalmazása, toleranciafejlesztés, ügyesség fejlesztése 15

A rendezvény szervezői: 6 fő szervező, animátor Segítő személyek:, technikus - műszaki eszközök, fényképezés, szülők- büfé, diákokdekoráció, berendezés Résztvevők: 11-14 éves gyerekek kb. 80 fő I. ELŐKÉSZÜLETEK  program igényének felmérése a gyerekek körében  program jellegének meghatározása  helyszín kiválasztása  feladatok összeállítása, értékelés/jutalmazás megbeszélése  időterv készítése a feladatokhoz  határidők, felelősök beosztása  költségvetés készítése  rendszeres munkaértekezlet, a szervezési feladatok előmenetele szempontjából  napi szintű kommunikáció a szervezési időszakban  gyermekek motiválása: beszélgetés a Halloweenről  segítők felkérése  műszaki eszközök ellenőrzése: erősítő, fényképezőgép  dokumentáció vezetése A program több mozzanatból áll: jelmezverseny, szellemes játékok, tombola, diszkó, büfé

16

Plakátterv

17

II. A PARTY A program időtartama: 4 óra Kezdés 16.00 órakor a rendezvényteremben 1. Gyülekezés, köszöntés, programismertetés: Előzetes feladat: ruhatár, öltöző biztosítása fsz.2 és 3-as terem

Előzetes feladat:  ebédlő berendezése, hangosításnak, eszközöknek, zsűrinek asztal , technikusnak, zsűrinek, szervezőknek szék (9db), tanulóknak tornapadok (8db), ablakokra, lámpákra, falra Halloweenes dekoráció, hangulatvilágítás (töklámpás, LED fények) 5.-es diákok segítségével Idő: 15 órától kb. 50 perc Felelős: szervező  1-es teremben fehér papír szellemek elrejtése (50 db), terem besötétítése, UV-s zseblámpák biztosítása (5 db) Idő: 15 órától kb. 20 perc Felelős: szervező  Aula berendezése (az aula az ebédlő előtt található) büfé asztalok, tombolaváltáshoz külön asztal. Előzetes feladat: tombolajegy beszerzése, kikészítése, árusító megszervezése (szülő), büfé berendezése (minden osztály maga hozza az enni-innivalókat) 18

Idő: 15 órától kb. 50 perc Felelős: szervező

16.00: A programfelelős köszönti a gyerekeket, ismerteti a programokat: Szeretettel köszöntünk benneteket ezen a szellemes bulin, látom sokan jelmezben jelentek meg, aminek nagyon örülünk. Ma délután egy jelmezversennyel kezdünk, aki szeretne elindulni a megmérettetésen az a programismertetés után jöjjön majd ehhez az asztalhoz a sorszámért. A zsűri 2 gyermekből és 1 szülőből és 1 animátorból/tanárból/rekreációs szakemberből/szabadidő-szervezőből áll. Az első három helyezett jutalomban részesül. Ezután játékos vetélkedőkre nevezhettek be, melyért kuponokat kaptok, amit a büfében válthattok be, tehát érdemes próbára tenni az ügyességeteket. A program végén tartjuk a diszkót, itt az ebédlőben, közben lesz majd a tombola sorsolása. Tombolát, melynek ára 100 Ft az aulában tudtok vásárolni. Ugyanitt működik a rémesen finom enni-innivalókat árusító büfé, melyet az egész este folyamán igénybe vehettek. A diszkó este 8 óráig tart, és azzal együtt ér végét a Halloween Party. Reméljük szellemes bulink lesz, és tök jól érzitek majd magatokat! Idő: 5 perc Felelős: animátor 2. Jelmezverseny Előzetes feladat: zsűri kiválasztása, értékelő lap kiosztása, résztvevők számainak elkészítése, kiosztása 19

Idő: 10 perc Felelős: szervező Kérjük, hogy a jelmezversenyen résztvevők az ebédlő előtt gyülekezzenek! A bevonulás után gyertek a zsűri elé és mutatkozzatok be, a sorszámotokat is mutassátok meg. Ezután leülhettek a többiek közé. A verseny eredményét a zsűri értékelése után egy kicsit később közöljük. A verseny levezetése Előzetes feladat: halk aláfestő zene Felelős: szervező Idő: kb.30 perc Feladat ellenőrzése, értékelése: rémesen vicces jelmezeket láthattunk, nagyon kíváncsi vagyok a zsűri döntésére, akiknek nincs könnyű dolguk. Addig is, míg meghozzák döntésüket játsszunk tovább! 3. Szellemes játékok A következő szellemes játékokon vehettek részt, amin ha eredményesek lesztek a büfében beváltható kuponokat kaptok. A következők közül választhattok:  itt az ebédlőben Rémes tapogatás, A vérszívó vámpírok, Alma halászat, és Szellemes étkezés lesz. Az ebédlő 4 sarkában lesz 1-1 játék, melyet pár perc múlva fel is állítunk.  a fsz.1-ben Szellemvadászaton vehettek részt,  az előtérben pedig Tök jó dobós játék vár titeket. Mindezek alatt lehet tombolát is venni, és büfézni. A diszkót fél7-kor kezdjük, addig is jó játékot mindenkinek! Előzetes feladat: termek berendezése (fsz1, előtér előzetesen), ebédlő 4 sarkánál a 4 féle játék, eszközök kihelyezése (kb. 10 perc), jutalom kuponok kikészítése Játék idő: kb. 60 perc Felelős: fsz.1. – Szellemvadászat szervező 1. előtér: – Tök jó dobós játék szervező 2. 20

ebédlő: Rémes tapogatás szervező 3. A vérszívó vámpírok szervező 4. Alma halászat szervező 5. Szellemes vacsora szervező 6. Játékok leírása: TEVÉKENYSÉG

ESZKÖZÖK

IDŐ

papírdoboz, plüss macska, denevér, Mit rejt a doboz? rémes tárgyak felismerése tapogatással

műanyag pókok, rovarok, gumicukor hernyók, békák stb.

5 perc

értékelés: felismert tárgyakként 10 Ft-os kupon

Szellemvadászat: 4-5 fő egyszerre.

papírszellemek, 1-1 UV-s zseblámpa

A besötétített teremben kis papír-

értékelés: legtöbb szellemet találó 50

szellemek vannak elrejtve, ezeket kell Ft-os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely

6 perc

megkeresni 2 perc alatt.

10 Ft-os kupon

Vérszívó vámpírok: ivóverseny,

műanyag pohár, szörp, szívószál ér-

málnaszörp műanyag pohárból, lyu-

tékelés: fordulónként a nyertes 50 Ft-

3 perc/

kas szívószállal 4-5 fő egyszerre,

os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely 10

forduló

több fordulós játék

Ft-os kupon

Szellemes vacsora: madzagon (pókháló) lelógó pókok megevése bekötött szemmel (társak irányíthatnak) 5 fő, többfordulós játék

gumicukor vagy mézeskalács pókok, hernyók vagy Pombear szellemek, zsineg, szembekötő. Nyertes 50 Ft-

10 perc

os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely 10 Ft-os kupon 3 papírdoboz egymáson , dió értéke-

Tök jó dobás: célba dobás dióval 3

lés: legnagyobb tök 1 pont, közepes

különböző méretű tökbe, 5 dióval

2 pont legkisebb 3 pont

3 papírdoboz egymáson, felfelé szű-

összpontszám alapján: 2-5 pont 10

külő nyílások

Ft-os kupon, 6-10 pont 20 Ft-os ku-

10 perc

pon 11-15 pont 50 Ft-os kupon Almahalászat: nagy tálban vízben

2 nagy tál, víz, almák, papírtörlő ér-

5 perc 21

almák, az almát csak szájjal szabad

tékelés: almánként 10 Ft-os kupon

kivenni 2 perc alatt

Utómunkálatok: az ebédlőből 18.00 körül eszközök összeszedése, az eredeti rend visszaállítása a diszkóhoz, a többi helyszínen elég később, ha igény van a játékokra, akkor 19 óráig tovább lehet játszani, utána történik az eszközök elrakása. 4. Jelmezverseny értékelése: A diszkó kezdése előtt a zsűri elnöke értékeli a jelmezversenyt, jutalmak kiosztása Előzetes feladat: jutalmak beszerzése Felelős: szervező és a zsűri elnöke Idő: 10 perc Gratulálunk a nyerteseknek, igazán szellemes öltözékben jelentek meg! Most kezdődhet a diszkó, ezalatt fogjuk majd a tombolát is kihúzni. 5. Diszkó Előzetes feladat: hangtechnikai eszközök, diszkófények, zenék biztosítása Felelős: szervező + technikus Időtartam: 90 perc 6. Tombola sorsolás kb. 19 órakor Előzetes feladat: nyeremények beszerzése (15 db), kikészítése Felelős: 6-os osztályfőnökök Időtartam: 15 perc 7. Program zárása 20 órakor Előzetes feladat: 19.45-kor jelzés a diákságnak, hogy még 15 perc van hátra a buliból 22

Felelős: Molnár Fritsch László 20.00 Zene lehalkításával, a lámpák felkapcsolásával jelezzük a buli végét. Búcsúzás: Az idei Halloween Party ezzel véget ért, reméljük, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, több játékon is részt vett, esetleg még a tombolán is nyert! Köszönjük, hogy eljöttetek, kérjük, hogy a 6-osok segítsenek a termek rendjét visszaállítani. További szép estét és jó pihenést kívánunk az őszi szünetre! III. UTÓMUNKA  Köszönet a segítő szervezőknek.  Köszönet a segítő gyerekeknek, szülőknek.  Elszámolás a számlákkal, tombolával, büfé bevételével. A bevételek befizetése a pénztárba.  A gyerekek véleményének feltérképezése beszélgetés útján.  A dekorációk, egyéb eszközök elraktározása.  Fényképes és rövid szöveges beszámoló a szervező honlapjára.  Munkaértekezlet a szervező kollégákkal: a program sikerességének értékelése, jó tapasztalatok megosztása, az esetleges hibák megbeszélése, szervezési munkák, határidők, költségvetés értékelése.  Szükség esetén a dokumentáció pontosítása.

23

Költségvetés

24

Forgatókönyv táblázatok:

Fotók: Siket Judit Kedveltek a célcsoport körében, és eredményesen tudják játszani a különböző szabályjátékokat, természeti sportokat: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda, strandfoci, banánozás, szörf, vízisí, kenu, íjászat, hegyikerékpározás, lovaglás, gyalog- és kerékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű tréningek. Buggy Trophy: egy extrém veze-

25

téstechnikai program, melyben ügyességi pályán teszik próbára rátermettségüket a versenyzők. Népszerű szabadidős aktivitásaik lehetnek még: terepgokartozás, vidám, tréfás sportversenyek, mászófal, sziklamászás, paintball, disco, hegyi túrák vagy a búvároktatás.

11. FELHASZNÁLT IRODALOM: Könyves, E. – Müller, A. – Ködmön, J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 199-221. Sáskáné Nádas, Á. (2005): Rendezvényszervezési alapismeretek I. ZSKF, Budapest Várhelyi, T. – Müller, A. – Torday, J. – Kovács, B. (2009): Világtrendek a turizmus iparban. Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola

Képek 1. kép: http://jmmk.eu/rajzfilmunnep-majus-12-en/ 2. kép: (http://www.integrativ.hu/kepzesekrol/integrativ-csoportterapia.html) 3. kép: saját kép 4. kép: http://www.origo.hu/utazas/20110514-a-canopytol-a-helisiig-a-legjobbkalandturak.html 5. kép: http://pyxurz.blogspot.hu/2014/04/dirty-dancing-page-7-of-7.html 6. kép: http://logok.org/club-med-logo/ 7. kép: http://www.csaladiudules.hu/hu/blog-hirek/ne-halogasd-a-szallasfoglalast-azoszi-szunetre_2015-10-11 9. kép: Dankó, 2010 10. kép: Asztalos 26

11-12. kép: http://zalakaros.info.hu/animatorok-hada-zalakaroson-beres-alexandravezetesevel 13-16. kép: saját kép 17. kép: http://www.newjsag.hu/2014/04/01/a-felnottek-is-szeretnenek-jatszoteret/ 18. kép: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_2A_7_modul/486/inde x.html 19. kép: http://karrieriroda.nyme.hu/index.php/19289/?&L=1 20-21. kép: saját kép 22. kép: http://isztranauta.blog.hu/ 23. kép (http://www.gajdapeter.hu/index.php?page=hirek&cid=799) 24. kép: saját kép 25. kép: http://www.hochzeiger.com/en/sommerferien-tirol/hiking-resort/nordicwalking-strecken-tirol.html

Táblázatok 1. táblázat: Finger-Váczy, 2002 2. táblázat: Finger-Váczy, 2002 3. táblázat: saját szerkesztés 4. táblázat: Finger-Váczy, 2002 5. táblázat: Juhász, 1997 6. táblázat: Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011

27