A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007–2011
Összeállította Összeállította és kiadja a Nemzeti és kiadja Fejlesztési a NemzetiÜgynökség FejlesztésiRegionális ÜgynökségFejlesztési RegionálisProgramok FejlesztésiIrányító Programok Hatósága. Irányító Hatósága. 1077 Budapest, 1077 Wesselényi Budapest,u. Wesselényi 20–22. u. 20–22.
A REGIONÁLIS A REGIONÁLIS OPERATÍV OPERATÍV PROGRAMOK PROGRAMOK EREDMÉNYEI EREDMÉNYEI 2007–2011 2007–2011
A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007–2011
TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA�������������������� 5
NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM�������61
Kohéziós politika������������������������������������������������������7
Nyugat-dunántúli régió�������������������������������������������63
A regionális operatív programok (ROP-ok)
Nyugat-dunántúli Operatív Program�����������������������64
keretében allokált források��������������������������������������9
Az operatív program céljai, prioritások������������������ 64
Tématerületek��������������������������������������������������������� 10
Összesített eredmények az operatív
Gazdaságfejlesztés����������������������������������������������������10
program szintjén������������������������������������������������������� 64
Turizmusfejlesztés�����������������������������������������������������13
Az operatív program prioritásai és eredményei�����67
Közlekedésfejlesztés�������������������������������������������������15
Regionális gazdaságfejlesztés�������������������������������������67
Környezetfejlesztés���������������������������������������������������17
Turizmusfejlesztés – A Pannon örökség
Településfejlesztés – városrehabilitáció������������������19
megújítása������������������������������������������������������������������������� 68
Humáninfrastruktúra-fejlesztés������������������������������21
Városfejlesztés����������������������������������������������������������������� 70
Eljárásrendek���������������������������������������������������������23
Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra� 73
Intézményrendszer�������������������������������������������������25
Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése�������76
Összefoglaló eredmények���������������������������������������28
Mintaprojektek���������������������������������������������������������� 79
DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM������������� 33
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM��������� 85
Dél-dunántúli régió�������������������������������������������������35
Közép-dunántúli régió��������������������������������������������87
Dél-dunántúli Operatív Program�����������������������������36
Közép-dunántúli Operatív Program������������������������88
Az operatív program céljai, prioritások������������������ 36
Az operatív program céljai, prioritások������������������ 88
Összesített eredmények az operatív
Összesített eredmények az operatív
program szintjén������������������������������������������������������� 36
program szintjén������������������������������������������������������� 88
Az operatív program prioritásai és eredményei���� 39
Az operatív program prioritásai és eredményei�����91
A városi térségek fejlesztésére alapozott
Regionális gazdaságfejlesztés������������������������������������ 91
versenyképes gazdaság megteremtése������������������ 39
Regionális turizmusfejlesztés������������������������������������� 92
A turisztikai potenciál erősítése a régióban������������ 40
Fenntartható településfejlesztés���������������������������������94
Humán közszolgáltatások fejlesztése���������������������� 43
Helyi és térségi környezetvédelmi
Integrált városfejlesztési akciók támogatása�������� 45
és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés����������������� 97
Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés���� 49
Humáninfrastruktúra-fejlesztés������������������������������ 102
Mintaprojektek���������������������������������������������������������� 55
Mintaprojektek���������������������������������������������������������103
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV
DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM����������������� 167
PROGRAM�������������������������������������������������������109
Dél-alföldi régió���������������������������������������������������� 169
Közép-magyarországi régió��������������������������������� 111
Dél-alföldi Operatív Program�������������������������������� 170
Közép-magyarországi Operatív Program������������� 113
Az operatív program céljai, prioritások�����������������170
Az operatív program céljai, prioritások����������������� 113
Összesített eredmények az operatív
Összesített eredmények az operatív
program szintjén������������������������������������������������������170
program szintjén������������������������������������������������������ 114
Az operatív program prioritásai és eredményei���173
Az operatív program prioritásai és eredményei��� 116
Regionális gazdaságfejlesztés���������������������������������� 173
A tudás alapú gazdaság innováció- és
Turisztikai célú fejlesztések����������������������������������������174
vállalkozásorientált fejlesztése ��������������������������������116
Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés�������������������� 178
A versenyképesség keretfeltételeinek
Humáninfrastruktúra-fejlesztések������������������������� 181
fejlesztése�������������������������������������������������������������������������119
Térségfejlesztési akciók���������������������������������������������� 184
A régió vonzerejének fejlesztése����������������������������� 123
Mintaprojektek���������������������������������������������������������189
A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése����������������������� 130
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV
A települési területek megújítása���������������������������� 134
PROGRAM������������������������������������������������������� 195
Mintaprojektek���������������������������������������������������������136
Észak-magyarországi régió���������������������������������� 197 Észak-magyarországi Operatív Program�������������� 198
ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM������������143
Az operatív program céljai, prioritások�����������������198
Észak-alföldi régió������������������������������������������������ 145
Összesített eredmények az operatív
Észak-alföldi Operatív Program���������������������������� 146
program szintjén������������������������������������������������������198
Az operatív program céljai, prioritások�����������������146
Az operatív program prioritásai és eredményei���201
Összesített eredmények az operatív
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése����� 201
program szintjén������������������������������������������������������146
A turisztikai potenciál erősítése������������������������������� 203
Az operatív program prioritásai és eredményei���149
Településfejlesztés�������������������������������������������������������� 205
Regionális gazdaságfejlesztés���������������������������������� 149
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése��������211
Turisztikai célú fejlesztések��������������������������������������� 151
Térségi közlekedés fejlesztése��������������������������������� 213
Közlekedési feltételek javítása���������������������������������� 153
Mintaprojektek���������������������������������������������������������217
Humán infrastruktúra fejlesztése���������������������������� 156 Város- és térségfejlesztés������������������������������������������ 157 Mintaprojektek��������������������������������������������������������� 161
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA
5
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
KOHÉZIÓS POLITIKA A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika célja az Unión belül meg lévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése. Az Európai Unió célja az „egység a sokféleségben” elvvel összhangban nem az adottságbeli különbségek eltűntetése, hanem az ezekből adódó hátrányok mérséklése, a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók versenyképességének fejlesztési beruházások útján történő javítása, és a fennálló jövedelmi különbségek ezáltali csökkentése, a tartós elmaradottság mérséklése vagy megszűntetése. A régiók az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap három célját teljesítik. 1. „Konvergencia” célkitűzés: azokat a fejlődésben elmaradott régiókat támogatja, amelyek a legsúlyosabb foglalkoztatási, termelési, jövedelmi és infrastrukturális problémákkal küszködnek, valamint az 1 főre jutó GDP-mutatójuk nem éri el a közösségi átlag 75%-át. 2. „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés: célja a „konvergencia” célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. 3. „Európai területi együttműködés” célkitűzés: a célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés nem régió-specifikus támogatást nyújt.
Célkitűzések
Alapok
Konvergencia
ERFA
ESZA
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
ERFA
ESZA
Európai területi együttműködés
ERFA
Kohéziós Alap
7
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
Magyarország hét tervezési-statisztikai régiója közül hat (a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli, a Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió) a „konvergencia”, míg egy (a Közép-magyarországi régió) a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés „phasing in” területéhez tartozik. (Az ún. „phasing in” területek azok a régiók, melyek a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva különleges pénzügyi juttatásban részesülnek.) A 2007–2013-as programozási időszakban a kohéziós politika keretében Magyarország 25,3 milliárd euró közösségi forrásra jogosult, míg hozzájárulása 4,4 milliárd eurót tesz ki. Az összeg a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) szerint használható fel, melynek célja, hogy a tagállamok gazdaságának modernizálására irányuló intézkedéseket leíró általánosabb nemzeti programokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret célkitűzései hat tematikus és területi prioritás alapján valósulnak meg, összesen 15 operatív program keretében:
• gazdaságfejlesztés; • közlekedésfejlesztés; • társadalmi megújulás; • környezeti és energetikai fejlesztés; • területfejlesztés; • államreform.
„Konvergencia” célkitűzés
Dél-alföldi OP
Gazdaságfejlesztés OP
Dél-dunántúli OP
Közlekedés OP
Észak-alföldi OP
Ágazati operatív programok
Északmagyarországi OP
Regionális operatív programok
8
Közép-dunántúli OP
„Versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés
Társadalmi Infrastruktúra OP
Társadalmi Megújulás OP
Végrehajtás Operatív Program
Elektronikus Közigazgatás OP
Nyugat-dunántúli OP
Környezet és Energia OP
Középmagyarországi OP
Államreform OP
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK (ROP-OK) KERETÉBEN ALLOKÁLT FORRÁSOK
összesen
összesen
DAOP
DDOP
ÉAOP
ÉMOP
KDOP
KMOP
NYDOP
2007–2013 (millió EUR)*
2007–2013 (millió EUR)*
2007–2013 (millió EUR)*
2007–2013 (millió EUR)*
2007–2013 (millió EUR)*
2007–2013 (millió EUR)*
2007–2013 (millió EUR)*
880 840 716
829 572 928
1 147 141 396
1 063 204 223
597 552 748
1 726 113 356
545 591 639
DAOP
DDOP
ÉAOP
ÉMOP
KDOP
KMOP
NYDOP
2007–2010 (Mrd HUF)**
2007–2010 (Mrd HUF)**
2007–2010 (Mrd HUF)**
2007–2010 (Mrd HUF)**
2007–2010 (Mrd HUF)**
2007–2010 (Mrd HUF)**
2007–2010 (Mrd HUF)**
201,072
199,050
238,157
252,520
142,865
439,586
129,110 9
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
TÉMATERÜLETEK A regionális operatív programokban hat szakterületen összesen 24 témakörben jelennek meg felhívások. Az alábbiakban ezen területek fő céljai, koncepciói kerülnek bemutatásra. A Közép-magyarországi régió esetében a rendelkezésre álló ERFA fejlesztési források egyetlen operatív programon (OP-on) belül (KMOP) kerülnek megtervezésre és megvalósításra, mely OP tartalmazza az ágazati és regionális prioritásokat. Az operatív programban gazdaságfejlesztés, humáninfrastruktúra- és környezetfejlesztés tématerületeken jelennek meg az ágazati operatív programok (GOP, TIOP és KEOP) ún. „tükörkiírásai”. Ezen kiírások koncepciói a Középmagyarországi Operatív Program bemutatásánál kerülnek bővebben kifejtésre, az alábbi fejezet a regionális operatív programok tématerületeit, míg a források a teljes tématerület allokált kereteit tartalmazzák. Az alábbiakban kifejtett témakörök a ROP-okban található összes területet bemutatják, azonban régiónként lehet eltérés a megjelenések és az egyes kiírások feltételrendszere tekintetében. A ROP-ok forrásainak megoszlása tématerületek szerint 2007–2010 (Mrd Ft) Gazdaságfejlesztés – 324,155 Mrd Ft Turizmusfejlesztés – 257,085 Mrd Ft Közlekedésfejlesztés – 253,142 Mrd Ft Humáninfrastruktúra-fejlesztés – 330,46 Mrd Ft Környezetfejlesztés – 133,146 Mrd Ft Településfejlesztés – 244,342 Mrd Ft
GAZDASÁGFEJLESZTÉS A regionális operatív programok gazdaságfejlesztési prioritásának célja a helyi szinten fontos szerepet betöltő vállalatok megerősítése, versenyképességének növelése. A gazdaságfejlesztés a regionális operatív programokban és a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP-ban) jelenik meg hangsúlyosan. A ROP–ok elkészítésekor kiemelt szempont volt, hogy a GOP–pal kiegészülve olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amely lefedi az összes releváns fejlesztési célt és indokolt támogatási beavatkozást, így eléri a pályázni kívánó szervezeteket mind a hét régióban. A két operatív programcsoport egymástól jól láthatóan lehatárolva, de mégis egymást kiegészítve működik.
10
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
ROP-GOP lehatárolás ROP-ok
GOP
Gazdaságfejlesztés: meghirdetett források 2007–2010 (Mrd Ft) DA – 36,185 Mrd Ft DD – 21,21 Mrd Ft ÉA – 39,89 Mrd Ft ÉM – 38,26 Mrd Ft KD – 22,11 Mrd Ft KM – 148,33 Mrd Ft NYD – 18,17 Mrd Ft
Üzleti infrastruktúra fejlesztése Ipari parkok – iparterületek – inkubátorházak – barnamező Az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztésének célja, hogy a már jól megközelíthető területek rendelkezzenek a vállalkozók számára vonzó infrastruktúrával is. Alapvetően két különböző vállalkozói kört céloznak meg. Az ipari parkok a már máshol működési tapasztalatot szerzett cégek számára lehetnek vonzóak, míg az inkubátorházak kifejezetten azért jönnek létre, hogy az induló vállalkozások számára biztosítsanak megfelelő környezetet a piacinál kedvezőbb bérleti díjakért. Mindezek mellett fontos szempont, hogy hasznosuljanak olyan területek, amelyek a múltban ipari tevékenység színterei voltak, vagy olyan tevékenységet folytattak rajtuk, amely után mezőgazdasági vagy lakásépítési célokra nem alkalmasak (pl. laktanyák). Éppen ezért az ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak fejlesztése mellett a konstrukció fontos célja, hogy a barnamezős területek is hasznosuljanak. Az intézkedés kiemelt projektek megvalósulását is támogatta.
11
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
Telephelyfejlesztés – ipartelepítés A telephelyfejlesztési pályázat elsősorban a termelő szektorban működő KKV-kat célozza meg. E vállalkozások megerősítése fontos alapja a gazdaságnak, és elősegíti az érintett településeken a foglalkoztatás fenntartását, bővítését, és így a népesség megtartását. Az ipartelepítési pályázatok a telephelyfejlesztést egészítik ki. Itt a támogatási összeg magasabb, és az elvárt beruházások is nagyobb volumenűek: a létrejövő projektek pólusként szolgálhatnak 1-1 terület gazdaságfejlesztésében a kialakuló beszállítói hálózat által.
Vállalati tanácsadás Az infrastruktúra fejlesztése mellett fontos, hogy a KKV-k működéséhez szükséges szakmai tudást is megerősítsük, ezért került meghirdetésre a KKV-kat célzó „vállalati tanácsadás” program. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy régiónként pályáztatás útján kiválasztásra kerül egy támogatásközvetítő, amely a KKV-k tanácsadási pályázatainak kezelése mellett közvetlenül is tanácsot ad az ügyfélszolgálatra betérőknek a vállalkozás alapításával és alapvető működési szükségleteivel kapcsolatban.
Vállalati együttműködések és klaszterek támogatása A konstrukció kiemelt célja, hogy a régió jövedelemtermelő képességét javítsa. A fejlett gazdaságokban a növekedéshez jelentősen hozzájárulnak a vállalkozói és egyéb kapcsolódó szervezetek által alkotott együttműködések, elsősorban hálózatok és klaszterek formájában. A klaszterek és a hálózatok alakításának ösztönzésével eredményesen javítható a KKV-k versenyképessége, valamint a nemzetközi piacokra való kijutásának feltétele. A konstrukció elősegíti a hazai klaszterek továbbfejlődését, innovációs tevékenységének és nemzetközi piaci jelenlétének növelését.
Regionális Tőkebefektetési Alap A program keretében specifikált ágazatokban a versenyképes mikro-, kis- és középvállalkozások tőke formájában jutnak forráshoz. A tőkejuttatás mellett tanácsadási szolgáltatás is elérhető, így ezen eszközök együttes alkalmazása lehetővé teszi a szükséges átalakítások végrehajtását, a külső finanszírozási források újrapozícionálását, adott esetben az egyébként más konstrukció/operatív program/hazai forrás keretében rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások igénybevételét.
12
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
TURIZMUSFEJLESZTÉS Egyedül a regionális operatív programokban került elkülönítésre pénzügyi forrás a turisztikai ágazat részére, elsősorban azért, mert a turisztikai attrakciók pontszerűen jelennek meg a térben: főként lokális és regionális hatásokkal rendelkeznek, a régiók adottságaihoz, sajátosságaihoz köthetők. Egységes stratégiai cél a turizmusból származó bevételek növelése, a vendégforgalomnak és a látogatószámnak a tartózkodási idő meghosszabbításán és a szezonalitás mérséklésén keresztül történő emelése, valamint az ágazatban foglalkoztatottak számának növelése. A prioritási tengely a régiók természeti, kulturális és épített örökségén alapuló turisztikai attrakciók és szolgáltatások minőségileg magas színvonalú fejlesztésével kívánja a kereslet igényeit kielégíteni. Emellett a magas minőségű (a gyógyturizmus az egészségturizmus része) egészségturisztikai ágak fejlesztésével járul hozzá az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez. Támogatja a turisztikai attrakciókhoz illeszkedő szálláshelyek minőségi fejlesztését, szolgáltatási körének bővítését, valamint a régió turisztikai szereplőinek együttműködése és összehangolt marketingtevékenysége alapjait megteremtő helyi és térségi desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozását. Turizmusfejlesztés: meghirdetett források 2007–2010 (Mrd Ft) DA – 32,925 Mrd Ft DD – 28,06 Mrd Ft ÉA – 49,23 Mrd Ft ÉM – 54,2 Mrd Ft KD – 28,81 Mrd Ft KM – 25,38 Mrd Ft NYD – 29,01 Mrd Ft Balaton régió – 9,47 Mrd Ft
Attrakciófejlesztés A fő cél a kulturális, az épített és a természeti örökségek turisztikai célú hasznosítása, a vonzerők fejlesztése, valamint minden régióban lényeges szempont a kiírások megalkotásánál a komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása. Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhatott meg többek között termál- és gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Lehetőség nyílt továbbá rendezvények infrastrukturális hátterének, sport- és konferencialétesítmények turisztikai célú fejlesztésére, kisvasutak korszerűsítésére, projekthez kapcsolódó képzések és marketingtevékenység támogatására.
13
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
Az intézkedés kiemelt projektek megvalósítását is támogatja. Ezen fejlesztések célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régiókban, amelyek az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták számára. A kiemelt turisztikai projektek támogatásával lehetőség nyílik olyan komplex, a pályázati konstrukcióknál összetettebb, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések megvalósítására, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak az adott régió számára.
Szálláshelyfejlesztés A turisztikai attrakciófejlesztéshez szorosan illeszkedve elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása indokolt európai uniós forrásokból. A tervezett konstrukcióban jelentős hangsúlyt fektettünk a meglévő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére a kihasználtságuk javítása érdekében. Ebben a konstrukcióban valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia- és kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése. A regionális sajátosságok ebben a pályázatban igen erőteljesen jelennek meg. Ennek alapját a regionális szálláshelykínálatban, illetve azok kihasználtságában, valamint a helyi turisztikai szereplők tőkeerejében lévő különbségek jelentik. Így jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen kategóriájú szálláshely volt jogosult támogatásra, lehetett-e újat építeni vagy csak meglevőt felújítani, illetve hogy mekkora szálláshelyek fejlesztése kap preferenciát.
Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) A pályázati kiírás célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM-szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítja a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint a public-private-partnership (PPP) jegyében a turisztikai szolgáltatókkal közösen felállít egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében. A térségi és kistérségi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM-szervezetek kialakítása, fejlesztése a teljes turisztikai ágazat hatékonyabb működését, dinamikus fejlődését biztosítja. A szektor fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét, az egyes ágazatokkal való szoros kapcsolata révén pedig további kedvező hatásokat gyakorol a piaci szférára.
14
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS A közlekedési fejlesztések kiemelt célja a versenyképességet és a kohéziót egyaránt szolgáló elérhetőség javítása a természeti és települési környezet, valamint a klímavédelem figyelembe vételével. A jó elérhetőség, a hatékonyságot biztosító optimális szerkezetű közlekedési hálózat, a korszerű és biztonságos infrastruktúra és a jó szolgáltatások nélkülözhetetlen feltételei a tartós gazdasági növekedésnek. ROP-KÖZOP-lehatárolás ROP-ok
KÖZOP
Közlekedésfejlesztés: meghirdetett források 2007–2010 (Mrd Ft) DA – 42,362 Mrd Ft DD – 28,96 Mrd Ft ÉA – 44,42 Mrd Ft ÉM – 31,83 Mrd Ft KD – 21,27 Mrd Ft KM – 69,13 Mrd Ft NYD – 15,17 Mrd Ft
Közösségi közlekedés A ROP-ok tématerületeként megnevezett közúti tömegközlekedés mint közlekedési mód továbbra is magas, európai átlagot meghaladó, azonban csökkenő mértékű kihasználtságot és részarányt mutat hazánkban. A szolgáltatáshoz kapcsolódó infrastrukturális elemek leromlottak, a modern, intelligens irányító és tájékoztató rendszerek hiányosak, ezért a beavatkozás általános célja ezen kiemelkedő részaránycsökkenésnek a megállítása, megfordítása, és a közlekedési mód vonzóságának a helyreállítása, a szolgáltatási színvonal emelése. A közlekedési mód részarányának megőrzése érdekében a ROP-okban lehetőség nyílik a szükséges infrastrukturális munkák elvégzésére, az IKT-eszközök és -rendszerek beszerzésére, kiépítésére, illetve további színvonalat erősítő fejlesztések megvalósítására.
15
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
A Közép-magyarországi Operatív Program forrásából – a pályázati felhívásoktól elkülönítve – kiemelt projektekként kerültek támogatásra jelentős hatású, a közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló beruházások, mint a 10 km hosszúságú rákoskeresztúri buszkorridor kiépítése, a budapesti kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (BUBI) kialakítása, illetve a BKV felszíni járműveinek a forgalomirányítását és utastájékoztatását megvalósítani hivatott FUTÁR-projekt. A beruházások komplexitásuk és jelentős beruházási igényük, összköltségük miatt kerültek kiemelt eljárásrendben támogatásra.
4 és 5 számjegyű állami utak A beavatkozást megalapozó stratégiai dokumentum a Nemzeti Út- és Hídfelújítási Program (NÚP), amelyben kitűzött cél a jelenlegi forgalmi igényeknek megfelelő, értéknövelő útfelújítások megvalósítása. A kizárólagos állami tulajdonra, valamint az építtetői körre tekintettel a konstrukció kiemelt eljárásrendben került meghirdetésre. A támogatás célja a 4 és 5 számjegyű, településeket összekötő vagy bekötő országos mellékúthálózat minőségének fejlesztésén keresztül a kistelepüléseken élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének a javítása, valamint a közlekedés okozta környezeti károk csökkentése. Támogatható tevékenység a 4 és 5 számjegyű kül- és belterületi utak burkolatának és alépítményeinek a felújítása, útburkolatának a szélesítése, korszerűsítése, amelybe beleértendő az útberuházáshoz kapcsolódóan a nyitott és zárt csapadékvíz-elvezető rendszerek szükséges mértékben történő helyreállítása, korszerűsítése, támfal építése, rézsű megtámasztása, mederkorrekció, a nyom vonalas infrastruktúra helyreállítása, korszerűsítése. A felhívás keretein belül a Közép-magyarországi régióban hidak felújítására (Szabadság híd, Margit híd), illetve a Közép-magyarországi és a Dél-dunántúli régiók területén a hiányzó hálózati elemek kiépítése érdekében új összekötő és elkerülő utak megépítésére is lehetőség nyílt.
Önkormányzati tulajdonú belterületi utak A beavatkozás a megfelelő minőségű és biztonságos helyi közúthálózat kialakítását célozza meg, melynek eredményeként javul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, csökken a településen belüli elérési idő, továbbá tehermentesítésre kerülnek a túlzsúfolt, urbanizált központi területek.
Kerékpárút-fejlesztés A kerékpáros forgalom jelentősebb növekedése akkor várható, ha ez a közlekedési mód kínálati jellegűvé válik, azaz ha a kerékpáros forgalmat a biztonságos, összefüggő, a kerékpárosok úti céljaival összhangba hozott, folyamatos hálózatot alkotó kerékpárforgalmi létesítmények rendszerbe szervezetten biztosítják. A fenntartható és egészségmegőrző, a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok számára egyaránt elérhető, a közlekedési módválasztás szabadságát növelő, környezetbarát, alacsony költségigényű, a motorizációt kiváltó és csökkentő 16
közlekedési mód támogatására ezért folyamatosan lehetőséget kell biztosítani.
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A környezeti és energetikai fejlesztési célok – elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében – a Kohéziós Alapból, ERFA kiegészítéssel kerülhetnek megvalósításra, de ezen célok megvalósításához a régiók operatív programjai és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program egyes konstrukciói is hozzájárulnak. A ROP-ok elsősorban a környezeti problémák rendszer szintű kezeléséhez, a károk megelőzéséhez és felszámolásához biztosítanak forrást. Környezetfejlesztés: meghirdetett források 2007–2010 (Mrd Ft) DA – 16,846 Mrd Ft DD – 17,08 Mrd Ft ÉA – 25,69 Mrd Ft ÉM – 20,33 Mrd Ft KD – 14,95 Mrd Ft KM – 26,55 Mrd Ft NYD – 11,7 Mrd Ft
2000 LE alatti települések szennyvízkezelése A komponens elsődleges célja a Környezet és Energia Operatív Program fejlesztéseit komplementer módon kiegészíteni a kistelepülési szennyvízkezelés megoldásának elősegítése révén. Az érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű, egyedi szennyvízkezelés nem jöhet szóba, biztosítani kell a települési folyékony hulladék elszállítását (tengelyen történő szállítással) és kezelését, valamint a hasznosítás fejlesztését. A települési folyékony hulladék szennyvíztelepi fogadását ki kell alakítani. A konstrukció célja továbbá, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások és kapacitások valósuljanak meg, valamint a tervezett létesítmények folyamatos szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosítottak legyenek.
Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok A konstrukció célja a környezetszennyezés csökkentése a bezárt vagy felhagyott települési szilárdhulladék-lerakók, állati hulladéktemetők (pl. dögtér, dögkút, állati hulladékkezelő üzemi lerakója) és földmedrű folyékonyhulladék-fogadóhelyek rekultivációjával. A felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében – összhangban a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelettel – térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő, bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat.
17
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
Települési bel- és külterületi vízrendezés A beavatkozások fő célja az ár- és belvízkár, valamint a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése. Az intézkedés keretében kiemelt projektek támogatására is lehetőség nyílik. Ezen beavatkozások fő célja a Tisza-völgy árvízi biztonsága növelését szolgáló Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának I. ütemén belül megépülő (hanyitiszasülyi, nagykunsági, illetve cigánd-tiszakarádi) árapasztó tározók által érintett települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár- és belvízkár, valamint a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, és a további környezeti káresemények megelőzése. Az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban az intézkedés kiemelt eljárásrendben lett meghirdetve 2009-ben.
Vízrendezési feladatok megoldása regionális jelentőségű területeken A konstrukció célja elsődlegesen a természeti és az épített környezet védelme a felszíni vizek okozta károktól, valamint a régiókban található felszíni vizek, vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának elérése, meglévő állapotának javítása, rehabilitációja – összhangban az EU Víz Keretirányelvével. További jelentős szempont – a megfelelő vízkormányzás eredményeként – a klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatás elérése, valamint a belvízi elöntések és káresemények csökkentése. Az intézkedés a Dél-alföldi, a Nyugat-dunántúli, a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régiókban kiemelt eljárásrendben lett meghirdetve a 2007–2008-as akciótervi időszakban.
Földtani veszélyforrás elhárítása (partfalvédelem) A konstrukció célja a Duna mentén és a Balaton partján lévő települések lakosságának, valamint a települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek (kiépített vonalas infrastruktúra, közintézmények) védelme a sürgős beavatkozást igénylő magaspartfalak stabilizációjával, az omlás- és csúszásveszély kockázatának csökkentésével. Az intézkedés a Közép-dunántúli és a Dél-alföldi régiókban kiemelt eljárásrend keretében került meghirdetésre 2008-ban és 2009-ben.
18
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS – VÁROSREHABILITÁCIÓ Az Európai Bizottság kezdeményezésére a 2007–2013-as periódusban kiemelt hangsúlyt kapott a településfejlesztés, azon belül a fenntartható városi dimenzió kezelése. Az integrált szemlélet a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket térben és időben egyidejűleg kezeli a helyi sajátosságok és szükségletek figyelembe vételével. Az integrált városfejlesztési politika megteremti az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus gyakorlati alapját, lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. A városfejlesztés és a városrehabilitáció keretében történő beavatkozások a városi szövet fizikai átalakítására irányulnak a városi élet fizikai feltételeinek javítása érdekében, azonban ezen eredmények fenntarthatósága megköveteli az azokhoz szorosan kapcsolódó városi élet társadalmi, közösségi, kulturális körülményeinek alakítását, fejlődését is. A regionális operatív programok keretében a városokban funkcióbővítő és szociális célú integrált városrehabilitációs fejlesztések, míg a kistelepüléseken – méretük és közösségszervező erejük függvényében – pontszerű beavatkozások valósulhatnak meg. A kiemelt projektcsatorna a megyei jogú városok mint térségi és közigazgatási súlyponttal bíró települések részére nyújt támogatást funkcióbővítő és szociális célú integrált városrehabilitációs projektek megvalósításához. Településfejlesztés: meghirdetett források 2007–2010 (Mrd Ft) DA – 23,812 Mrd Ft DD – 49,2 Mrd Ft ÉA – 31,69 Mrd Ft ÉM – 39,4 Mrd Ft KD – 20,83 Mrd Ft KM – 60,67 Mrd Ft NYD – 18,74 Mrd Ft
Funkcióbővítő célú városrehabilitáció A beavatkozások során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg – az akcióterület jellegétől függően – funkcióbővítés vagy funkcióerősítés és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és a vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők és a turisták számára vonzó szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez. A konstrukcióban olyan projektek támogathatóak, amelyekben legalább egy gazdasági célú fejlesztés megvalósul,
19
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
továbbá kiemelt projektek esetében meghatározott mértékben magántőke is bevonásra kerül. Magántőkés befektetésre sor kerülhet a támogatott projekt részeként, amely esetben a vállalkozás támogatást kap, illetve támogatásban nem részesülő magánerős fejlesztésként is, amennyiben az a projekt tevékenységeihez kapcsolódva, időben párhuzamosan valósul meg.
Szociális célú városrehabilitáció A városok egyes társadalmi, fizikai és gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészeinek fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, így a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből és a közbiztonság romlásából származó problémák.
Kisléptékű településfejlesztés A kisvárosok és nagyobb községek esetében a településkép vonzerejének növelése céljából az egy-egy közterületre, utcára, épületre stb. kiterjedő kisléptékű infrastrukturális beavatkozások elősegítik a településkép javítását, növelik a lakosság elégedettségi szintjét. A konstrukció célja a település életében jelentőséggel bíró központi területek, építészetileg értékes épületek és az azokhoz kapcsolódó közművek megújítása.
20
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
HUMÁNINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Humáninfrastruktúra-fejlesztés: meghirdetett források 2007–2010 (Mrd Ft) DA – 40,77 Mrd Ft DD – 38,34 Mrd Ft ÉA – 53,94 Mrd Ft ÉM – 56,98 Mrd Ft KD – 21,8 Mrd Ft KM – 92,68 Mrd Ft NYD – 25,1 Mrd Ft
Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Alap- és járóbeteg-szakellátás támogatása Az egészségügyi rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, nagyszámú a rossz állapotú háziorvosi rendelő, a hiányos vagy elavult eszközökkel rendelkező és/vagy leromlott állapotú önálló, illetve funkcionálisan önálló járóbeteg-szakellátó intézmény, mely különösen igaz a hátrányos helyzetű térségekre. A problémák megoldása érdekében szükség van az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, szükséges eszközeinek beszerzésére. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Az egészségügyi rehabilitáció intézményrendszerének fejlesztése révén az érintett betegek számára a komplex rehabilitációs szemléletű szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége jelentősen javul. Ez magában foglalja a betegség vagy baleset következtében kiesett (rész)képességek helyreállítását, a megmaradt képességek megerősítését, az egyén önálló életvitelének segítését. Ennek eredményeként fejlődik a többi ágazattal (mentális, szociális, képzési és foglalkozási rehabilitációt végző szervezetekkel) történő együttműködés, amivel nő az érintett betegek esélye a munkaerőpiacon való megjelenésre, valamint a szociális/családi életben az önállóbb életvitelre. Az intézkedés a Nyugat-dunántúli régióban kiemelt eljárásrendben is meghirdetésre került.
Közoktatás Az oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális ellátottsága a közoktatás teljes spektrumában hiányos mind az épületállomány, mind az eszközellátottság tekintetében. Az elavult építési technológiával épített épületek megújítása a forráshiánnyal küzdő fenntartók számára sok esetben nem biztosított. Megfelelő feltételrendszer hiányában
21
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
a 21. századi hatékony és minőségi nevelés-oktatás nem biztosítható. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek elsajátítása, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében szükséges a közoktatási intézmények megfelelő eszközökkel való ellátottságának javítása. A Dél-alföldi régióban az intézkedés kiemelt projektek megvalósítását is támogatja. Ezen projektek célja a nemzetiségi oktatást és nevelést felvállaló alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok beruházásainak támogatása, a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása.
Szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése A szociális alapszolgáltatásokkal és gyermekjóléti alapellátásokkal le nem fedett települések, vagy a nem megfelelő infrastrukturális körülmények miatt alacsony hatékonysággal működő alapszolgáltatásokkal rendelkező települések rászoruló lakosságának megfelelő ellátása szükségessé teszi a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően kialakított, az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító rendszerek kialakítását és infrastrukturális fejlesztését. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésére a nők munkaerőpiaci (re)integrációjának előfeltételeként nagy szükség van. A szociális nappali intézmények tekintetében a konstrukció elősegíti, hogy a kialakított vagy fejlesztésre kerülő intézmények saját célcsoportjuk rehabilitációját, a munka világába történő (re)integrációját is lehetővé tegyék. A Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiókban tapasztalható elvándorlás mértéke, az állampolgárok (különösen a fiatalok) társadalmi részvételének alacsony foka indokolttá teszi – a társadalmi befogadást segítő jóléti ellátások biztosítása mellett – a társadalmi aktivitás és részvétel fokozását, a helyi közösségek megújulását, illetve a különböző korcsoportok szociális, életviteli és kulturális kompetenciájának fejlesztését szolgáló közösségi terekhez való hozzáférés lehetőségének megteremtését.
Akadálymentesítés A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény értelmében a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Az utólagos akadálymentesítési konstrukciók létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények jelentős részében a kiírások megjelenésének idején nem voltak, illetve sok esetben még ma sem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. A fogyatékossággal élők legtöbb esetben csak segítséggel tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat (pl. óvodát, iskolát, orvosi ellátást, önkormányzati ügyfélszolgálatot), az önálló ügyintézésre az épületek külső és belső környezetének kialakítása, illetve az ott tapasztalható fizikai és kommunikációs akadályok miatt az esetek nagy részében még jelenleg sincs lehetőségük.
22
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
ELJÁRÁSRENDEK Eljárásrend alatt a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük.
Egyfordulós eljárásrend Egyfordulós eljárásrend esetében az adott projektjavaslatról a szakmai értékelést követően egyszeri alkalommal születik (végleges) döntés, a nyertes projektjavaslatok megítélt támogatása a döntést követően lekötésre kerül az operatív program forrásából.
Kétfordulós eljárásrend Kétfordulós eljárás esetén az első fordulóban az előzetes projektjavaslatok kiválasztására kerül sor. Az előzetes projektjavaslat támogatásáról szóló döntés alapján a támogató részéről a megítélt összeg a pályázó részére feltételesen lekötöttnek minősül, azonban nem jelent kötelezettségvállalást a támogatási szerződés megkötésére és a támogatás folyósítására. Az első fordulót követően a nyertes pályázatok alapján a részletes projektjavaslatok kidolgozására kerül sor, melyhez a közreműködő szervezet biztosítja a konzultáció lehetőségét. Támogatási szerződés megkötésére csak az eljárás második fordulójában, a részletes projektjavaslatról született támogató döntés esetén kerülhet sor.
Egyfordulós eljárás, ha a projektkiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést (normatív jellegű támogatás) Amennyiben a projektkiválasztási szempontok nem igénylenek mérlegelést, azok nem kerülnek pontozásra. Tekintettel arra, hogy a projektkiválasztási szempontok objektív módon megítélhetőek, nem kerül sor bíráló bizottság felállítására sem. A pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott objektív jellegű jogosultsági szempontoknak való megfelelés esetén a pályázatok befogadásra, és egyúttal a döntéshozó jóváhagyását követően támogatásra kerülnek.
23
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
Kiemelt projektek eljárásrendje A kiemelt projektjavaslatok bírálati eljárása esetében a benyújtott projektjavaslatról az NFÜ előértékelést készít, melynek során vizsgálat alá kerülnek többek között az alábbi szempontok: a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz, és illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik; c) költséghatékony; d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak. Az akciótervben történő nevesítés nem jelenti a támogatás megítélését. A támogatási szerződés megkötésére és a támogatás folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az akciótervi nevesítést követő projektfejlesztés során kialakított részletes projektjavaslatot a bíráló bizottság támogatásra javasolja, és ezt az irányító hatóság (IH) vezetője jóváhagyja.
AZ NFÜ MEGJELENTETI A KIEMELT TERVEZÉSI FELHÍVÁST ÉS ÚTMUTATÓT
A PROJEKTGAZDA BENYÚJTJA PROJEKTJAVASL ATÁT A MINISZTÉRIUMNAK / RFT-NEK / NFÜ-NEK
PROJEKT FEJLESZTÉS
A TÁMOGATÁSRA JAVASOLT PROJEKTEKET TOVÁBBÍTJÁK AZ NFÜ-NEK
2. KÖRÖS PROJEKT DOKUMENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA
A BEFOGADOTT JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE
BEFOGADOTT PROJEKT ÉRTÉKELÉSE
SZAKMAI ZSŰRI KERETÉBEN ELBÍRÁLJÁK A PROJEKTEKET
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGI DÖNTÉS
KORMÁNY ÁLTALI NEVESÍTÉS
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
LHH-eljárásrend Az eljárásrend lényegében kétfordulós, azzal a különbséggel, hogy az első fordulóban a 33 LHH-kistérség által kidolgozott kistérségi terv jóváhagyásáról, vagy változtatásáról dönt az NFÜ által összehívott zsűri. Ezt követően kerül sor a konkrét projektjavaslatok kidolgozására és a második körben a bíráló bizottság általi végleges döntéshozatalra.
Az elbírálás – időbeli folyamata tekintetében
24
a) Folyamatos elbírálás: a pályázatok értékelése és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében folyamatos. Ebben az esetben is meghatározásra kerül egy végső benyújtási határidő, azonban ha ezt megelőzően a támogatásra
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, az NFÜ a benyújtás lehetőségét – legkorábban az erről szóló tájékoztatásnak az NFÜ honlapján történő közzétételét követő 3. nappal – felfüggeszti. Értékelésre a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatok kerülnek. b) Egyszakaszos elbírálás: a regionális fejlesztési operatív programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati kiírások többségében az elbírálás úgy történik, hogy az adott kiírásra benyújtott, a formai értékelésen megfelelt ös�szes pályázatról a szakmai értékelés alapján egy időpontban születik döntés. c) Többszakaszos elbírálás: a pályázatok értékelése és a döntéshozatal a pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott benyújtási határidőkhöz igazodik, az egyes benyújtási időtartamokban beérkezett pályázatok támogathatóságáról időtartamonként külön döntéshozatalra kerül sor. A pályázati felhívás és útmutató meghatározhatja, hogy az egyes döntéshozatali időszakokban a kiírásra rendelkezésre álló teljes keret milyen arányban kerülhet lekötésre.
INTÉZMÉNYRENDSZER Irányító hatóság: közreműködik az operatív program (OP) kidolgozásában és véglegesítésében, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumnak az Európai Bizottsággal történő megtárgyalásában. Az IH részt vesz továbbá a költségvetés tervezésében, valamint közreműködő szervezetek (KSZ-ek) bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Közreműködő szervezet: a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap kezelése során eljáró szervezet, a Strukturális Alapok esetében az irányító hatóság által átruházott hatáskörben. A regionális operatív programok végrehajtásában részt vevő közreműködő szervezetek: • Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; • Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség; • VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. A Közép-magyarországi Operatív Program ágazati tevékenységében részt vevő közreműködő szervezetek: • Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.; • Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.; • Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ – Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet; • Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóság; • Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – Strukturális Alapok Programkezelő Programiroda.
25
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
A Közép-magyarországi Operatív Program ágazati tevékenységében részt vevő forráskezelő szervezet: • Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.
Ellenőrzések Az alábbi folyamatábra az intézményrendszer ellenőrzési rendszerét mutatja be.
Európai Számvevőszék
Európai Bizottság
Állami Számvevőszék
Ellenőrző hatóság
Igazoló hatóság
(Tényfeltáró ellenőrzés)
Irányító hatóság
Delegált feladatok ellenőrzése
Közreműködő szervezet Elsőszintű ellenőrzés
Kedvezményezett
26
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
Monitoring bizottságok és regionális monitoring albizottságok Az operatív programok eredményes, hatékony és minőségi végrehajtásának felügyelete céljából a 2007. évben monitoring bizottságok felállítására került sor két jogszabály előírásainak megfelelően: a Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/ EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a 255/2006 (XII.8.) Kormányrendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről. Az 1083/2006/EK rendelet 63. cikke alapján a 2007–2013-as időszakban a hét operatív program tekintetében két monitoring bizottság került fölállításra, az alábbiak szerint: • a Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottság a KMOP vonatkozásában; • a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság a hat konvergencia régió OP-jának vonatkozásában. A monitoring bizottságok működésének alapelve a partnerség, összetételük széles társadalmi részvételt tükröz. A partnerség alapelvét követendő a monitoring bizottságok az érintett tárcák, közreműködő szervezetek, szociális partnerek, civil érdekvédelmi és szakmai szervezetek, az esélyegyenlőséget képviselő szervezetek, az önkormányzati érdekszövetségek, a Regionális Fejlesztési Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és egyéb érintett intézmények részvételével kerültek felállításra. A monitoring bizottságok feladatai közé tartozik többek között a kétéves akciótervek megtárgyalása, a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett előmenetel nyomon követése, az eredmények és a program megvalósításával kapcsolatos értékelések áttekintése, valamint döntéshozatal a források esetleges átcsoportosításáról vagy a programok módosításáról. Tekintettel a régiós operatív programok önállóságára, a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság – az operatív programok „végrehajtás” fejezetének „monitoring és értékelés” alpontjában foglaltakkal összhangban – regionális monitoring albizottságok (RMA-k) felállításáról döntött valamennyi konvergencia régió vonatkozásában. Az albizottságok felállításának alapvető célja, hogy révükön megfelelő módon biztosítva legyen a regionális érdekek és szempontok érvényesítése a monitoring során, a regionálisan érdekelt szervezetek és szereplők bevonása, és így az adott operatív program regionális szintű felügyelete, a megvalósítás és végrehajtás folyamatának ellenőrzése. Az RMA véleményező és javaslattevő hatáskörében – a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság irányításával – közreműködik a monitoring bizottság feladatainak végrehajtásában, utóbbival közös felelősséggel tartozik az adott operatív program megvalósításáért. A regionális monitoring albizottság tagsága regionális alapon szerveződik. Tagjai között helyet kapnak a Regionális Fejlesztési Tanács, az irányító hatóság, az operatív program végrehajtásában érintett közreműködő szervezetek, regionális környezetvédelmi, esélyegyenlőségi, gazdasági és társadalmi szervezetek delegáltjai, valamint az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Fejlesztési Bank képviselői.
27
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEK A regionális operatív programok (ROP-ok) pályázati kiírásai keretében 2010 végéig közel 9500 projekt került támogatásra, több mint 1000 milliárd Ft értékben. A projektek feldolgozása, értékelése folyamatosan zajlik, ez idáig a beérkezett közel 20 000 db pályázat közül több mint 15 000 db értékelése történt meg. A bíráló bizottságok csaknem 12 000 db projekt kapcsán tettek döntési javaslatot. A projektek megvalósítása során eddig közel 4000 db projekt részesült előleg alapú, és több mint 4000 projekt számla alapú kifizetésben – összességében 424 milliárd Ft értékben. A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódó fontosabb mutatók
KERET
2007–2010
2007–2013
2007–2010 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
2007–2010 SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS
2007–2010 ÖSSZES KIFIZETÉS
(Mrd Ft)
* „Technikai segítségnyújtás” nélkül ** Használt árfolyam: 260 HUF/EUR
A regionális operatív programok végrehajtási folyamatának gyorsulása 2010-ben is folytatódott. Ennek köszönhetően 2010 végére a kötelezettségvállalással lekötött források aránya elérte a 2007–2013-as teljes keret 60%-át, meghaladva az 1 000 milliárd Ft-ot. A projektgazdákkal megkötött támogatási szerződésekkel a hét éves keret több mint 50%-át sikerült lefedni. A megvalósult projektek száma növekedésének köszönhetően pedig a regionális operatív programok teljes tervezési időszakára biztosított források 25%-át sikerült eljuttatni a kedvezményezettekhez.
28
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódó fontosabb mutatók régiónkénti összehasonlítása
300
Mrd HUF
200
DAOP
DDOP
ÉAOP
ÉMOP
KDOP
KMOP
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
Kifizetés
Szerződés
Kötelezettség vállalás
100
NYDOP
Országos szinten vizsgálva: a kötelezettségvállalások 87%-a mögött áll támogatási szerződés, és a szerződéssel lekötött források 47%-a már kifizetésre került a kedvezményezettek részére. Az egyes operatív programokat összehasonlítva megállapítható, hogy bár mind pozitív, mind pedig negatív irányban vannak esetleges eltérések, amelyek különböző okokra vezethetők vissza, de ez az arány nagyjából minden program esetében megfigyelhető.
29
REGION Á L IS TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódó fontosabb indikátorok állása Téma
30
Indikátor
Indikátor érték (terv)2
Indikátor érték (tény)3
REGION Á L I S TÁ MOGATÁ SP OL ITIK A
A regionális operatív programok végrehajtásához kapcsolódóan a 2007–2010 közötti időszakban már jelentősnek mondható eredmények állapíthatók meg. A legfontosabb indikátorok értékeit megvizsgálva megállapítható, hogy a pénzügyi előrehaladás mellett a fizikai megvalósítás is felgyorsult, aminek köszönhetően számos, jelentős gazdasági és társadalmi hatást generáló változás következett be ezen uniós támogatások révén. Az egyik legfontosabb és leginkább az érdeklődés középpontjában álló indikátor a teremtett munkahelyek száma. A pályázók ezen a téren megkötött támogatási szerződéseikben összesen 25 681 új munkahely megteremtését vállalták, és ebből 2010 végéig 4 160 munkahely már ténylegesen létre is jött. Jellegében hasonló típusú indikátor a megtartott munkahelyek száma is, amelyhez kapcsolódóan a projektgazdák 16 985 munkahely megtartását vállalták eddig. Ebből a fejlesztések révén ténylegesen már 7 405 munkahely megőrzését sikerült biztosítani. A turizmusfejlesztés terén a gazdasági válság hatásai ellenére szintén sikerült a felhasznált források segítségével számszerűsíthetően is megfelelő eredményeket elérni. A támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága terén a pályázók 16 144 377 fős összesített eredményt vállaltak, amiből 2 212 764 főt már sikerült is elérni. A turisták által eltöltött vendégéjszakák száma esetében pedig a szerződésekben vállalt 5 358 185 db-ból 2010 végéig 1 433 614 db-ot sikerült megvalósítani. A közlekedésfejlesztés esetében az eredmények kézzelfoghatóak. A megítélt támogatásoknak köszönhetően 2010. december 31-ig 155 km új út épült, 1 110 km út felújítása valósult meg, és 230 km kerékpárút megépítése vált lehetővé. A településfejlesztési akciók összesen 1 925 767 lakosra gyakorolnak majd közvetlen hatást, ebből a megvalósult projektek által 809 739 fő vált már érintetté. A megvalósult környezetfejlesztési projekteknek köszönhetően a vizsgált időszakban 163 186 főt sikerült megvédeni az ár-, bel- és csapadékvízkároktól és 11 156 fő részére lett biztosítva az európai uniós kritériumoknak is megfelelő szennyvízkezelés-elérés. A humáninfrastruktúra-fejlesztések révén számos, a társadalom életminőségét, ellátásának színvonalát növelő eredmény született. Ezen projekteknek köszönhetően 2007–2010 között 400 853 fő számára sikerült biztosítani a fejlesztéssel érintett intézmények minőségi járóbeteg-szakellátását, 773 db új bölcsődei férőhely került kialakításra, 103 953 tanulót érintő oktatásfejlesztés történt, és 829 db intézményt sikerült akadálymentesíteni, ezáltal biztosítva a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét.
31
