A reformkor és intézményei. A polgári társadalom kialakulása, a kulturális élet különböző formái Biró Annamária Magyar művelődéstörténet PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
I. Ferenc kormányzata uralkodásának első szakaszában Kabineti abszolutizmus: 1810-ig a birodalom vezetésének egyik jellegzetessége volt az uralkodó és bizalmasai kiemelt szerepe Nacionalizmus: A nemzeti közösséget a közélet és a politika legfőbb keretének tekintő, mai formájában a 18. század végén keletkezett eszme. •
nyelvi-etnikai nacionalizmus: egy nyelvet beszélő, közös kultúrájú emberek köre
•
az állampolgári nacionalizmus vagy politikai nemzetfogalom az egy állami közösségben, azonos államhatárokon belül élő népesség egészét nyelvre való tekintet nélkül tekinti a közösség részének
A felvilágosodás nyomán a francia forradalom fogalmazta meg a polgári nemzet elképzelését, mely szerint a nemzet a közös és egyenlő szabadságban részesedő, a népfelség elve alapján hatalomhoz jutott nép egészét jelenti. A kulturális nacionalizmus konzervatív irányzata a felvilágosodás utáni romantika művészeti ízlésének eredménye, amely a múltból következő szerves fejlődés gondolatával a nemzet hagyományos kulturális egységének gondolatát szülte.
Liberalizmus A felvilágosult természetjogban gyökerező eszmeáramlat. Kiindulópontja, hogy minden ember szabad és jogokban egyenlő, a társadalom célja, hogy e jogokat biztosítsa, a szabadság egyetlen törvényes korlátja mások törvényes szabadsága. Politikában: - gondolatok, vélemények és a sajtó szabadsága -a foglalkozás és az életforma megválasztásának joga -hatalmi formák (kivéve közhatalom) egyén életébe való beleszólásnak elutasítása (rendi kiváltságok elutasítása) -az önkény érvényesülését kell megakadályozni -a hatalom a közérdeket és ne kiváltságos csoportok vagy bürokratikus hatalmi központok érdekeit szolgálja A legmegfelelőbb formának ezért a jogegyenlőségen alapuló népképviseleti rendszert és a felelős kormányzást, az államhatalmi ágak elválasztását vagy kiegyensúlyozását biztosító alkotmányos berendezkedést tekintették. A tulajdonnal nem rendelkezők politikai joggal sem rendelkezhettek
Bécsi kongresszus és a Szent Szövetség Európája 1814-ben Bécsben ültek össze a vezető hatalmak képviselői, hogy a Napóleon által felbolygatott Európát újrarendezzék. Alapelv: a megsértett legitimitás helyreállítása és Franciaország megfékezése A négy győztes nagyhatalom Anglia, Oroszország, a Habsburg-birodalom, és Poroszország érdekei érvényesültek Szent Szövetség - a konzervatív, dinasztikus államok (Oroszország, Poroszország és Ausztria) - a vallás értékeire hivatkozó együttműködés Egyeztetett fellépésekkel védekeztek a szabadság eszméinek terjedése ellen: cenzúrával, rendőri eszközökkel, politikai nyomással, s ha kellett, katonai erővel. Ebben az időben a magyar nemesség hű marad a királyhoz Cserébe: a magyar kereskedelmet gátló kettős vámrendszer enyhítését és a magyar nyelv használatának kiterjesztését, a nemzeti kultúra intézményeinek megteremtését várta Rendi nacionalizmus sikerei (Nemzeti Múzeum, Ludoviceum)
Az 1809. évi hadjárat és az utolsó nemesi felkelés 1808-ban a magyar országgyűlés a korábban megajánlott újonclétszámot 20 ezer főre emelte. 1809 nyarára mintegy 21 ezer főnyi nemesi felkelőt sikerült táborba szállítani Az egyesült hadsereg 1809. június 14-én Győrnél ütközött meg Eugéne Beauharnais itáliai alkirály francia seregével. A csata a császári-királyi csapatok vereségével ért véget, veszteségük kb. 7-8 ezer fő volt.
Az abszolutizmus Metternich: a magyar rendi alkotmány és az örökös tartományok abszolút irányításának kettőssége, a magyarországi kormányzás nehézségei gyengítik a birodalmat. Bécs propagátorai bírálták a magyar elmaradottságot, a rendi kiváltságokat, s hangoztatták a dinasztia civilizatórikus küldetését, amivel a birodalmi kormányzat hatalomerősítő törekvéseit is alá lehetett támasztani. Következmény: rendi ellenállás
Az új kompromisszum és az elmaradottság tudatosodása Az uralkodó 1825-re összehívta az országgyűlést, amelyen a kompromisszum 1827-re meg is született. 1790-ben adott alkotmánybiztosítékok újbóli törvénybeiktatása Az 1830. évi országgyűlésen még a rendi szellem uralkodott: királlyá koronázták a trónörököst, a későbbi V. Ferdinándot, és az európai forradalmi hullámra is tekintettel újoncokat szavaztak meg az uralkodónak.
Az ellenzék egy része Wesselényi Miklós vezetésével úgy döntött, hogy a rendszeres bizottsági munkálatok megyei megvitatását a javaslatok reformirányú továbbfejlesztésére fogja felhasználni. Wesselényi Miklós programja Nem utasította el a rendi politizálást, hanem azt keretnek elfogadva igyekezett új, korszerű, polgári tartalommal feltölteni. A társadalmi reformok mellett a politikai szabadság, a hatalomkorlátozás, illetve az államélet társadalmi ellenőrzésének szükségességét is hangoztatta. Az alkotmány védelmének pozíciójában szerzett népszerűségét a reform érdekében kamatoztatta. Balítéletekről, 1834 Politikája a liberális nacionalizmus példája: az önkény korlátozására látott alkalmas eszközt a nemzeti egység előmozdításában. a jobbágy tulajdonos-polgárrá válásának puszta jogi lehetőségén túl elő akarta segíteni e réteg tényleges létrejöttét - örökváltság
törvény előtti egyenlőség a minden lakosra kiterjedő hivatalviselési jog bevezetése megyei keretben a politikai jogok kiterjesztése a magyar nyelv megtanulásának feltétele mellett a városok polgári fejlődését is elő akarta segíteni az ipar és kereskedelmi élet liberalizálása, és a zsidóemancipáció segítségével Wesselényi a célkitűzések megvalósításának módjában eltért Széchenyitől: Nem hitte, hogy a kormány és az arisztokrácia fog a reformok élére állni Rendi ellenzékiségbe vetett hit A liberálisok zöme Wesselényi politikáját tette magáévá.
Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások
A cenzúra miatt kézi sokszorosítású újság hangvétele, állásfoglalásai nemcsak tájékoztattak, hanem próbáltak befolyásolni, reformpárti közvéleményt teremteni Wesselényi Kolozsváron a házisajtóján tettleg is életbeléptette a sajtószabadságot
1840-es évek: kialakulnak a modern közélet intézményei, a véleményformáló sajtó, az egyesületek és a politikai pártok Modern politikai sajtó: Kossuth Lajos: Pesti Hírlap Cikkei gyakran szenvedélyes, agitatív hangon bírálták a fennálló viszonyokat és változásra ösztönöztek. A lap tolmácsolta a liberálisok eszméit és terveit, a közvéleményt pedig igyekezett a reformok oldalára hajlítani Kossuth nélkülözhetetlenné válása: az ellenzék más vezérei nem szóltak a közvéleményhez, a rendi tanácskozás volt a megnyilvánulási területük Magyar nyelvűség politikai programja Az országgyűlés 1844-igelérte, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve. 1805-től a törvényeket már kéthasábosan készítették (magyarul és latinul), s a megyék saját hatáskörükben bevezethették a magyar nyelv használatát.
1836-ban és 1840-ben az anyakönyvezést magyarosították, s ezzel összefüggésben a lelkészek magyar nyelvtudását írta elő a törvény. Lezárásképpen az 1844. évi II. törvénycikk a magyart államnyelvvé nyilvánította. A nemzeti nyelv jogainak elfogadtatását a mozgalom vezetői összekapcsolták a nemzetiségek elmagyarosításának kísérletével. A magyarosítás volt az egyik ok, ami miatt Széchenyi szembefordult Kossuthtal. Széchenyi szerint az agitáció, az ellenzékiség és a nemzeti igények előtérbe helyezése terméketlen kuruckodó ellenzékiséghez vezet, feszültséget szül, az átalakuláshoz szükséges nyugodt légkört megfertőzi, s ez magát a célt, a reformmozgalom sikerét veszélyezteti.
Nyelvújítás Neológusok: akik az újítás hívei Ortológusok: akik fenntartásokkal viseltetnek az újításokkal szemben -túlságosan leegyszerűsítő kategóriák Közös vitaalap: a magyar nyelvnek szüksége van a megújulásra Miként: a nyelvi hagyományokat sutba vágó szófarigcsálástól a Debreceni Grammatika címmel emlegetett kötetig (1795), amely szerint a nyelv befejezetten áll, törvényei adottak, és változások csak ezek keretei között lehetségesek. Fázisai: Ypszilonháború (1805-1806) Verseghy Ferenc - "ypszilonista" bánnya, láttya-féle (kiejtés szerinti) írást szorgalmazta Révai Miklós - "jottista" a (szóelemzés szerinti) bánja, látja írásmódot tartotta helyesnek (Kazinczy támogatása)
Árkádia-per Kazinczy Csokonai-nekrológja, majd a költőtársnak tervezett sírfelirat: "Árkádiában éltem én is!" Árkádia, az ókori görög tartomány Kazinczy irodalmi hagyományokra alapuló értelmezése szerint a művészetek honát jelenti Debreceniek szerint: marhalegelő Ennek nyomán terjeszti el Kazinczy a debreceniség fogalmát: szűklátókörűség, műveletlenség Mondolat (1813) és Felelet a Mondolatra (1815) Somogyi Gedeon: Mondolat - a túlzó nyelvújítást pellengérezte ki A Felelet Kölcsey Ferenc és Szemere Pál műve.
Irodalmi élet a 19. század elején Irodalmi élet központja: Pest-Buda Kultsár István (1760-1828) 1806-ban Pesten jelenik meg hetenként kétszer: Hazai Tudósítások, 1809től Hazai és Külföldi Tudósítások Melléklapja, az ismeretterjesztő irodalmi műveket közlő Hasznos Mulatságok (1817-1842) Lakása az irodalmi élet központja: Virág Benedek, Ungvárnémeti Tóth László, Kölcsey Ferenc, Kazinczy pesti triásza (Szemere Pál, Horvát István és a szintén nagy társasági életet élő Vitkovics Mihály). Toldy Ferenc: Kazinczy és Kisfaludy Károly találkozása 1828-ban: „Az ajtó nyílik, Kisfaludy Károly lép be, barátaival követve. Szemere megsúgja vendégének Kisfaludy nevét, Kazinczy felkél azon percben, melyben Toldy aggódó örömtől mondja Kazinczynak: Ez az! A két férfi kezet fog, s Kazinczy ifjabb társához – kivel az irodalmi primátust megosztá vala, szívesen – így szól: »Igen tisztelt férfiú! Barátságodat kérem.« Összeölelkeztek.”
Orlai Petrics Soma: Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozása
A cenzúra szigora enyhül. Erdélyben adja ki Döbrentei Gábor az Erdélyi Muzéum című folyóiratát (1814-1818), ez a kor egyik legszínvonalasabb elméleti, kritikai, irodalmi lapja Munkatársai: Kazinczy, Kölcsey, Szemere, Kis János. Pesten jelent meg havonta a Tudományos Gyűjtemény (1817-1841), történeti, politikai, kritikai és irodalmi cikkeket, vitairatokat közölt Melléklapja az 1821-ben megjelenő Szépliteraturai Ajándék, ez hamarosan az új nemzedék, Vörösmartyék orgánuma lesz. Élet és Literatúra, később Muzarion (1826-1833) (Kölcsey Ferenc és Szemere Pál szerkesztésében): az első magyar irodalomelméleti-kritikai lap Divatlapok: Regélő, Rajzolatok Athenaeum (1837-1843) Szerkesztői Vörösmarty, Toldy Ferenc és Bajza József
Pesti Divatlap (1844-1848) Vahot Imre szerkesztésében Petőfi, Arany, Jókai művei jelentek meg Életképek (1843-1848), melyet egy ideig Jókai szerkesztett, s ez a márciusi ifjak még jelentősebb lapja lett, ahova az említett szerzők mellett Tompa Mihály, Garay János, Vas Gereben, Pálffy Albert, Egressy Gábor, Vasvári Pál írtak
Olvasóközönség megváltozása Korábban: képzettebb birtokos nemesek, egyházi személyek, hivatali tisztviselők, kollégiumok tanárai, diákjai 1830-as évek: kaszinók, olvasókörök, kölcsönkönyvtárak, irodalmi diáktársaságok 1847-48 táján lendül fel a kávéházi élet – a polgárosult irodalom és sajtó legfontosabb színtere
Művészetek • önálló nemzeti művészet megteremtésére és felvirágoztatására irányuló törekvések • teret nyert a fejedelmi, főúri és egyházi reprezentációtól függetlenedő, szabadon választható, megvásárolható "polgári" művészet • hazai képzőművészet fejlesztésének igénye: sajtó reklámjai által; a művészeti élet (művészeti oktatás, műkereskedelem, múzeumok) létrehozására irányuló törekvés Polgári igények: - illusztrációigényes könyv-, almanach-, folyóirat- és metszetsorozat-kiadás -lakásdíszítésként használt táblaképek - elsősorban arcképek - építészeti és épületdíszítési feladatok Típusok: antik mitológia és történelem eseményeit és nevezetes személyeit ábrázoló klasszicista festmények örténeti érdekű várakat és romokat, a honi tájakat, a híres személyiségeket (és honfoglalás)
Rombauer János: A tavasz 1820-1830-as évek fordulója
Györgyi Giergl Alajos: Deák Szidónia arcképe, 1861
Barabás Miklós vízfestménye városmajori villájáról
Petrich András: Tátika romjai, 1820 körül
Ismeretlen feső: László király a cserhalmi ütközetben, az Aurora metszete után, 1830 körül
Barabás Miklós: Önarckép, 1841
Építészet: világi középületek és a városi lakóházak • politikai-közigazgatási épületek: (megyeházák, városházák) • kereskedelmi épületek (kereskedők testületének pesti székháza) •oktatási-művelődési közintézményeket (Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház, városi színházak) • a városi polgárság közösségi szórakozását szolgáló intézményeket (kaszinók, tánc- és hangversenyteremmel rendelkező vigadók, lövöldék) is. Az épületek és intézmények közüggyé válnak: (Nemzeti Színház, Országháza 1844-1845-ös tervpályázata, Tudományos Akadémia) Nincs önálló stílus: a kutatás klasszikus antikvitás művészetéből táplálkozó klasszicizmust, a középkori (román, gótikus), illetve a keleti (mór, arab) építészet motívumait felhasználó romantikát, a reneszánsz művészetét példaképnek tekintő neoreneszánszot, valamint a század utolsó évtizedeiben uralkodó eklektikát egyaránt a historizmushoz sorolja.
Pollack Mihály (1773-1855) Főműve, a Nemzeti Múzeum mellett legfontosabb munkái a Deák téri evangélikus templom, a pesti német színház befejezése (1808-1812), a régi Vigadó (1829-1832), a Ludoviceum (1826-1836), a szekszárdi megyeháza (18281836). Hild József (1789-1867) pesti kereskedők testületének székháza (Lloyd-palota, 18271830), a gyömrői Teleki kastély (1838-1840), a budai Császárfürdő zártudvaros épülete.
A Pollack Mihály építette Vadászkürt vendégfogadó
A Pollack Mihály tervezte pesti evangélikus templom
Hild József: Teleki-kastély, Gyömrõ, 1838-1840
A Lloyd-palota a pesti Duna-parton
