A RADIOKARBON ADATOK ÉS MÉRÉSEK SZEREPE, LEHETİSÉGEI A NEGYEDIDİSZAKI KÖRNYEZETTÖRTÉNETI ÉS PALEOÖKOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Esemény-rétegtan
Talajbemosó Talajbemosódás
Korreláció
tufit
Hertelendi Ede emlé emlékére „A geológiában az egyik legfontosabb célt Neolit árok a kor legpontosabb lehatárolása jelenti” (von Post svéd geológus, 1916) Mikor történt?
úszóláp tavi mésziszap
Mivel párhuzamosítható? Hogyan párhuzamosítható?
Sümegi Pál SZTE Földtani és İslénytani Tanszék MTA Régészeti Intézet
Fosszilis talaj
Jelenkor egyik legjelentısebb környezeti kihívása a globális felmelegedés és környezetváltozás. 2003
Kilimandzsá Kilimandzsáró „hava” hava” jelenleg
2000
Kilimandzsá Kilimandzsáró hava a „múltban” ltban”
1993
(1975(1975-ben)
Történt-e ilyen korábban? Mikor? Hogyan és mennyi idı alatt játszódott le?
10
-1
Megfigyelések, Írásos kísérletek dokumentumok
Miért kell történeti vizsgálatokat végezni?
100
10
1
Talajképzıdés
ÉV 102
3
10
104
10
5
Táj kialakulásának intervalluma Környezettörténeti, paleoökológiai vizsgálatok adatai
Éghajlati ciklusok Emberi hatások
10-2
Hogyan kell vizsgálni a múltat? Geológiai és ıslénytani vizsgálati módszerek alkalmazása a régészetben
Archimetriai vizsgálatok
Makroszkópos, leíró jellemzése a kı- és fémeszközöknek
Mikroszkópos vizsgálata a kı-, agyag- és fémeszközöknek
Fı- nyomelemösszetétel vizsgálata a kı-, agyag- és fémeszközöknek
Geoarcheológiai vizsgálatok
İskörnyezeti lelıhelyek vizsgálata (környezettörténet)
Eredeti környezeti viszonyok vizsgálata
Régészeti lelıhelyek vizsgálata (környezetrégészet)
Kultúrkörnyezet, antropogén hatások vizsgálata
Paleomorfológiai vizsgálat Rétegtani, kronológiai vizsgálat
Ásványösszetétel vizsgálata a kı-, agyag- és fémeszközöknek Üledékföldtani vizsgálat Földtani térképek és földtani terep vizsgálata Lehetséges forráshelyek, szállítási útvonalak, kialakítás rekonstrukciója
İslénytani vizsgálat Környezetátalakítás rekonstrukciója
A cé cél a múltbeli környezeti vá változá ltozások feltá feltárása, az egykori emberi kö közössé sségek és a mú múltbeli kö környezeti változá ltozások kapcsolatá kapcsolatának rekonstrukció rekonstrukciója. Az ember megjelené megjelenésétıl, a Negyedidı Negyedidıszak kezdeté kezdetétıl (2,5 -2,6 millió millió évtı ı l) vé é gezzü ü k vizsgá á latainkat. A radiokarbon vizsgá á latokkal korolható ó é s pá á rhuzamosí í tható ó szakasz csak az vt v gezz vizsg vizsg korolhat p rhuzamos that utolsó utolsó 6060-70 ezer év, ez a Negyedidı Negyedidıszak 2,52,5-3,0 %, de ekkor já játszó tszódik le a mai ember (Homo sapiens sapiens) sapiens) kifejlı kifejlıdése, a magaskultú magaskultúrák kialakulá kialakulása, a tá társadalom kö környezetmó rnyezetmódosí dosító hatá hatásának dö döntı ntı része – geoló geológusok, paleontoló paleontológusok, ré régészek, tö törté rténészek, klimatoló klimatológusok, goemofoló goemofológusok, gusok, geográ geográfusok és fizikusok vizsgá vizsgáljá lják!
Jégtakaró
Barlangok üledékei
Régészeti lelıhelyek
Geológiai objektumok, a környezettörténeti vizsgálat színterei
Üledékgyőjtı medencék
Löszfalak
Eltérı környezet, eltérı üledékek, események – kronológiai vizsgálat, kronológiai párhuzamosítás szükséges!
A környezettörténeti vizsgálat eszközei Virágporszemek
Magvak
Szövetek
Faszenek, pernye
Csontok, fogak
Üledékcsiszolatok
Fitolit
Ásványok
Csiga- és kagylóhéjak
Mit is tudunk a környezettörténet szinte végtelen eszköztárából hasznosítani Magyarországon? SZTE Fö Földtani és İslé slénytani Tanszé Tanszék és MTA Ré Régészeti Inté Intézet közös geoarcheoló geoarcheológiai adatbá adatbázisa
Szeged-Öthalom Katymár téglavetı Régészeti lelıhely Valamennyi környezettörténeti lelıhelyen történt radiokarbon elemzés, Löszfeltárás Üledékgyőjtı medence Barlang
összesen mintegy 500-600 koradattal rendelkezünk + a régészeti lelıhelyeken végzett radiokarbon elemzése. Hertelendi Edével kezdtük el 1985-ben
Európai és a Kárpát-medencei löszterületek
1./Lösz, 2./Jégtakaró, 3./Ma tengerrel borított szárazföldi rész 4./ A folyamatos permafroszt déli szegélye
Szeged-Öthalom, löszszelvény és felsı-paleolit lelıhely
Mihá Miháltz Istvá István földtani szelvé szelvénye, 1935
5m
200 m 1 = parti dünehomok, Infúziós lösz Eolikus lösz
Futóhomok Égett faszenes szint
2 = mocsári lısz, 3=típusos lısz (eredeti, 1935-ös megnevezésekkel)
Banner János, 1935-ben végezett ásatásainak eredményei SzegedSzeged-Öthalom: Mihá Miháltz Istvá István fö földtani szelvé szelvénye, 1935
5m Equus ferus (vadló (vadló) fog
200 m 1 = parti dünehomok, 2 = mocsári lısz, 3 = típusos lısz
Vestia turgida (ká (kárpá rpáti orsó orsóscsiga) Régészeti anyag: 21 paleolit eszköz, ságvári paleolit eszközökhöz hasonlóak Faszenek (Greguss Pál): Abies alba (jegenyefenyı) Gerinces anyag (Gaál István): mamut-agyar, Cervus megaceros (óriásszarvas) fogak, Equus gmelini/ferus (vadló) fogak Szárazföldi csigák (Czógler Kálmán, Rotarides Mihály): Trichia hispida, Perforatella bidens (P. bidentata), Fruticola fruticum (Bradybaena fruticum), Jaminia tridens (Chondrula tridens), Succinea putris, Clausilia dubia, Laciniaria turgida (Vestia turgida) + mocsári löszbıl (Planorbis és Limnea vízi csigák)
Szeged-Öthalom ıslénytani és kronológiai vizsgálatának eredményei
19921992-ben feltá feltárt Mollusc héjakon végzett CC-1414-es vizsgá vizsgálat eredmé eredményei
Banner által 19351935-ben feltá feltárt mamutcsont CC-1414-es (1992) vizsgá á latá á nak eredmé vizsg lat eredménye: 15.916 +/+/- 168 BP év
Egy soktényezıs löszvizsgálat - 4 cm mintavétel Katymár téglavetı
Nyugati fal
Északi fal)
Egy soktényezıs löszvizsgálat - 4 cm mintavétel, 10 db C-14 adattal Nyugati fal (2005): 4 cm-250 minta, 13-33 ky cal BC év között
KÉSİ PLENIGLACIÁLIS KÖZÉPSİ PLANIGLACIÁLIS
RADIOKARBON VIZSGÁLAT ALAPJÁN REKONSTRUÁLT ÜLEDÉKFELHALMOZÓDÁS Üledékképzıdési sebesség: 0.983-0.21 mm/year Üledékképzıdési sebesség (lösz): 0.983-0.482 mm/év
Üledékképzıdési sebesség (paleotalaj): 0.983-0.482 mm/év 0.6
0.4
65
0.6
7
8
0.29
0.7
0.4
51
82
0.6
0. 9
83
0.21
2 0.3
cal BC to A1 PC imen s ed y log
RESOLUTION: 4 cm~ 41-83 years
Mollusca alapú paleoökológia a Középsı Pleniglaciális szintben 33-23 ezer BC évek között termofil mezofil hidegkedvelı G.frumentum
Nyílt területet kedvelı termomezofil fauna
P.muscorum
P.triplicata
P.sterrii
Ch.tridens
B.fruticum
Lehatárolt ciklusok 1.)1.2-1.5 ky 2.) 0.35-0.4 ky
H.striata
Dél- és Középeurópai hegyvidéki P. sterrii fauna
Mollusca alapú paleoökológia a Középsı Pleniglaciális szintben 23-13 ezer BC évek között Európai erdei
Közép_európai erdei
Európai higrofil
E.fulvus
mezofil hidegkedvelı P.sterrii
O.dolium
C.columella V.tenuilabris
C. dubia V.crystallina
D. ruderatus
T. hispida
1. Eltünik a közép és délkelet európai termomezofil fauna, 2. Visszaesik a Holarktikus mezofil sztyeppei fauna 3. Elıretör az É-Ázsiai xeromontán és Boreo-Alpin elemek 4. Megjelennek az erdei és higrofil elemek
N. hammonis
Az 1989-ben megfogalmazott és Hertelendi Edével 1991-ben publikált malakohımérı megerısítést nyert – vannak 1500 éves ciklusok
Lokális differenciák a Mollusca faunában Tokaj-Kopasz hegy
Felmelegedés (28-26 ky. cal BP év)
N
11. 1. 2. 3. 4.
5. 6.
7. 8.
10 .
Lehőlés (26-25 ky. cal BP év)
1.Lucfenyı 1.Lucfenyı faszenek, 2. Erdei fenyı fenyı faszenek, 3.Erdei elemek ará aránya, 4.Egykori jú júliusi kö középhı phımérsé rséklet, 5.Holarktikus fajok 60 % felett, 6.Holarktikus fajok 40 -60 % kö között, 7.Holarktikus fajok 40 % alatt, 8.Lucfenyı 8.Lucfenyı, 9.Erdei fenyı fenyı
9.
1 : 40.000
40 C-14 adattal korolt 11 szelvény alapján 1.Egykori jú júliusi kö középhı phımérsé rséklet, 2.Nyí 2.Nyílt terü területet kedvelı kedvelı fajok ará aránya, északszakázsiai magashegysé é gi, Euró ó p á ban má magashegys Eur már kihalt Vallonia tenuilabris ará aránya: 3. 60 % felett, felett, 4. 4040-60 % kö között, 5. 40 % alatti
Regionális differenciák a Mollusca faunában Felmelegedés (28-26 ky. cal BP) 1./Granaria frumentum lelıhely 2./Júliusi paleohımérséklet
Termomezofil
Rekonstrukció alapja: 40 lelıhely – 60 szelvénye Lehőlés (26-25 ky. cal BP év) Hidegkedvelı
1./Vallonia tenuilabris lelıhely, 2/Hidegkedvelı fajok aránya
A fı faunamozgási irányok a jégkor végén
NE-SW
Kettıs refúgium hatás éghajlati determinációja
A radiokarbon adatokkal korrelált adatok nyomán lokális és regionális léptékő rekonstrukció és értelmezés
Negyedidıszaki paleobiogeográfiai rekonstrukció
2a
Precarpaticum – refugiális terület 2b 2b 2b 2b 1a
Pannon migrációs öv
1b Premoesicum – refugiális terület
1a/ Észak-Balkáni faunakör északi határai interstadiálisok során, 1b/Észak-Balkáni faunakör pleisztocén végi, stadiális refúgiuma, 2a/Észak Ázsiai faunakör déli határa stadiálisok során, 2b/Észak-Ázsiai faunakör hipotetikus refúgiumai interstadiálisok idején
Köszönöm a megtisztelı figyelmet!
