A Rábaköz tájnyelvi szavai Felhasznált irodalom: Gecsei Edit : Körös-körül Rába vize hullámzik Timaffy László : Rábaköz és a Hanság Timaffy László : Táltosok, tudósok, boszorkányok Kiállításvezető : a csornai Rábaközi Múzeum kiadványa Összeállította : Szalay Balázs Családi és emberi kapcsolatok ángy : idősebb asszonyrokon, bátyám felesége ember : nős férfi hóltig öreglegény : nőtlen férfi ipam : apósom koma : keresztkoma mátka : menyasszony menyecske : fiatalasszony az első gyermek megszületéséig napam : anyósom pulya : gyermek suhanc : nagyobb serdülő fiú, siheder suttyó : kamasz fiúgyerek 18 éves korig vő : leányunknak a férje vőfiny : vőfély, a lakodalom irányítója Paraszti eszközök bagla : szénaboglya billikom : nagyobb serleg bőgőgrábla : aratás végén a tarlót ezzel húzták végig bugyogakorsó v. csöcsöskorsó : agyagból készült zárt, füles korsó burkus : hosszúkás, vesszőből font csapótetejű baromfiszállító butélia : hosszú nyakú palack, pálinka tartására való négyszögletes lapos mázas edény bürköshajó : vontatott fedeles dereglye citling : széles vasdarab, mellyel a kerékgyártók simára kapartak minden alkotórészt csíkvarsa : köcsögformájú, szájával lefelé fordítva használt halászati eszköz csiripiszli (szaladostepsi) : a böjti étel edénye csörgősbot : rövid pásztorbot vas karikákkal, a botra fűzött fémkarikák hangja figyelmeztette az állatokat, ha tilosba mennek dereglye : nagyobb folyókon használt vízi jármű facsanak : faragott pohár fajansz : ónmázas cserép finak : molnárlegények mérőedénye, a saját részüket mérték ki vele füles . fonott kosár, tömött kacsát és libát ültettek bele grábla : fagereblye gurgula . henger, a talaj tetejét nyomatta le gyalogrúd : a dereglye partra kiérő végéhez csattal csatlakozott gyócs : gyolcs, finom fehér vászon gyöplű (gyeplő): a lovak irányítását segítette a kocsisnak halburkus : fűzből font haltartó kas halfüles (halász-kóbor) : fejen hordott, vesszőből font, kb. 20 kg hal szállítására alkalmas kosár heveder : nyeregtartó szíj hidas : lábakon álló fa disznóól, kifutóval hombár : gabonatároló láda ikercsupor (funtoska) : levest vagy főzeléket tartalmazó ételhordó jégtoló kasza vagy nádtoló kasza : téli nádvágó eszköz kamósbot : a halfülesbe akasztották, és így vitték a hátukon kasfar : a szekér hátsó saroglya része, ide dobták fel a takarmányköteget és a zabostarisznyát kaszagrábla : aratáskor a kaszára csapót szerelnek kátyulóstarisznya : a kasza nyelére akasztott vászonzsák a kalapáló szerszámok számára kelázli : talpas pohár
kéve : két ölnyi levágott gabona kisafa : erre akasztják a lovak húzó istrángkötelét kocér (gyalázka) : nádvágó eszköz kopolyakút : sekély ásott kút a határban kóter : malacvivő faláda kupa : kehely kurugla : szénvonó ladik : fából készült, lapos fenekű, széles farú, hegyes orrú, mozgékony csónak látófa : a legelőn meghagyott magas fa lésza : nádfal, mely a halat a csapdába terelte lóhuzómasina : első cséplőgépek elnevezése 1900 körül mángorló (lapicka) : kb. 60-70 cm hosszú, 10-15 cm széles, a felső vége felé kiszélesedő vagy hosszú, téglalap alakú fából faragott, a ruhanemű simítására, puhítására való rövid nyelű eszköz miling : partok mentén használt halászháló mustár : fonott virgács nyakló : széles szíj a ló nyakán, a rúd végének láncaihoz csatolva tartotta a lovat Panyó (csandúr, csandér) : felvágott zsák, két szomszédos csücskét kötéllel átkötötték, így vállra akasztották, a másik két csücskét összefogták; szegények teherhordó eszköze pős : hosszú rőzse, kb. kétméteres köteg rákászháló : kerek vagy négyszögletes halászati eszköz régü : a dereglye elején található gerenda, ehhez kötötték a 100-150 méter hosszú vontatókötelet rocska : fejősajtár sajtár : kisebb, dongákból összeállított, nyitott faedény suber : deszkákból összeszegelt első és hátsó lezáró tartozéka a kocsinak, inkább csak szállításkor használták sukk : kerékgyártók mérőeszköze (1 sukk = 33,6cm, 12 col) szakajtó : ételhordásra használt cseréptálat ilyen ruhával kötötték be, a bugyrot kézben vitték szapol : ladikokban használt vízkimerő edény szurkáló : vesszőfonók hegyes fa, vagy vas eszköze, mely a vesszők bújtatását könnyíti meg tápli : merítőháló tapogató : fagyalvesszőből font feneketlen kosárszerű halászeszköz tézsla : a rudat ezzel hosszabbították meg, ha nehezebb teherhez négy ökröt fogtak az igába varsa : rekesztő halászatnál használt kocaháló vatalé : kis vizes hordó vejsze : ősi halfogó szerszám velág : lámpa vella : fa- vagy vasvilla villásfa : a kévébe szúrva a hátán vihette az ember vörse : varsa, halászszerszám zsétár : fejősajtár zsompor : fületlen kerek kosár Épületek, építmények, anyagok akó : szalmatetős építmény, nyitott korlát-oldalakkal, estére ide terelték az állatokat baldachin : kelméből készült díszes mennyezet ágyak, trónok, szószékek felett baromszállás: állatok téli szállása, fűzsövény falú, náddal fedett beltelek : a település legkisebb önálló életű egysége dikó : gyékénnyel befont vagy szalmával töltött keskeny lócaszerű ágy, priccs eszteruk : rőzséből és földből készült kezdetleges gát festett szekrény : fenyőfából készült, ajtóval nyíló tárolóbútor, ruhanemű számára; belül kétosztatú : egyik fele akasztós, másik polcos; a Rábaközben pirosas bordós színre festették, az ajtókat és a szekrényoldalakat virágozással díszítették flóderozott : fa erezését utánzó festéssel díszített tárgy fundamentum : a ház alapja fundus : lakóház telke gádor : tornác, boltozott előtér, ereszalja góré : kukoricagóré, kunyhó gunnyó : pásztorok lakhelye az akol mellett gyalogszék : támla nélküli alacsony szék halmazfalvak : az ártéri környezetben sem az utcák, sem a terek nem alakulhattak ki szabályosan hié : padlás holodok : vízduzzasztó építmény irtáskert : a jó talajon fekvő erdőket kiirtották, majd legelőnek, kaszálónak, végül szántónak használták kaloda : tömésfal készítésekor a földet e közé tömték
kanapé : támlás, karfás, kárpitozott fekvő és ülőbútor kászli : asztal tetejű konyhai berendezés a parasztházakban komód : végig fiókos, rendszerint asztalmagasságú szekrény konzol : gyámkő, erkélyek, párkányok alátámasztására szolgáló építészeti elem krucifixus : feszület kukucskáló ablak : fűrészfogas beépítésű házaknál a szobai kis ablakból jó kilátás nyílt hosszában az egész utcára; öregasszonyok kedvelt üldögélő helye kúria : vidéki nemesi lakóház mestergerenda : a házak födémszerkezetét fogta össze; vastag fenyő- vagy tölgyfából faragták, a szoba középvonalában a falra felfektették, merőleges keresztgerendákat helyeztek rá mór vagy mugli : szárított földtégla, vályogfal ómárium : almárium, régi szekrény orsós falu : egyutcás, az út mellett állnak a házak pajta : tágas, néha nyitott gazdasági épület, különféle holmik tartására patics ház : vesszőből megfont, sárral betapasztott sövényház pitvar : udvarról, tornácról nyíló helyiség vagy könyöklő, oszlopok nélküli tornác pócig : talapzat porgolát(pórkorlát) : a telket körülkerítő sövény, deszka, nád roletta : felhúzható és leereszthető vászonredőny stelázsi : lekváros és kompótos üvegekkel rakott polc sublót : alacsony, fiókos szekrény; Csornán a négyfiókos „porcelánfogós” változata kedvelt; alsóneműket tartották itt szemöldökgerenda : kapu-, ajtó- és ablaknyílások egyenes, lapos vagy íves felső zárópárkánya szer : falurészt megkülönböztető név szerha : nádfedeles ereszalja szín : nyitott oldalú gazdasági épület szírű : szérű szófa : támlás, karfás heverő szomogy : pajtatető földig érő része szugla : kemence szöglete szuszék : gabona vagy liszt tartására való nagy láda tálas : tálak, tányérok tartására használt fali polc téka : faliszekrény, könyvespolc teres falvak : a falumag körül épültek a házak, a háromszög alakú térről (itt a templom) indulnak ki sugarasan az utcák tornác : falusi háznak nyitott oldalú, gyakran oszlopos, folyosószerű része tornyos nyoszolya : mennyezetes vagy párnával, dunyhával magasan megrakott ágy tuli : ágyak alatt tartott kisegítő, kerekeken gördülő ágy vesszőskert : vesszővel elkerített háztelek virágozott ómárium : festett szekrény zsúp : szalma Foglalkozások aranyász : aranymosó aratóbanda : aratómunkások atyamester : a céhek egyik elöljárója, a segédekre felügyelő mester bakter : éjjeliőr bandagazda : a 24 tagból álló aratóbanda élén állt bognár : kerékgyártó borbély : sebész, fodrász böllér : a disznóölést lebonyolító ember bujtár : bojtár, a pásztor segítője csíkász : csíkra halászó halász csiszár : kardot élesítő mesterember csiszkés : a szakácsné segítője dezentorok : lázadók dragonyos : nehéz fegyverzetű katona erdőllés : erdei favágás finánc : pénzügyőr a határon, vámos gerencsér : fazekas gombkötő : bőrből, selyemből stb. gombot, zsinórozást, övet készítő iparos halászbokor : halászok munkacsapata kanászbíró : öt-hat utca gazdái tartottak fenn egy kondát, az ő képviselőjük volt a kanászbíró, aki megfogadta a kondást kasznár : gondnok
kisostoros : a béreseket segítő fiatal kódorgó : csavargó kovács : patkolással, kalapálással készített fémtárgyak készítésével foglalkozik lakatos : zárak és egyéb vasból való kisebb eszközök készítésével és javításával foglalkozó nádazás : tető készítése nádból nagyostoros : az igások segítője ornitológus : madártannal foglalkozó szakember, tudós öreg pásztor : számadó pákász : gyűjtögető ember parádéskocsis : az uradalom legjobb lovaival a birtokost, vagy a tiszti személyzetet szállította prelátus : katolikus egyházi méltóság rákász : rákok fogásával foglalkozó személy rőfös . posztókereskedő spion : kém strázsa : őr summások : az uradalom alkalmazásában álló idénymunkások szatócs : kisebb vegyeskereskedés tulajdonosa szolgabíró : a nemesi vármegye közigazgatási tisztségviselője szőcsinkűdő : szemölcsöt eltávolító „tudós” ember szűcs : szőrméből ruházati cikkeket készítő iparos tagos gyerekek : tagos legeltetésben részt vevő gyerekek takács : szövéssel foglalkozó iparos talpasok : gyalogos katonák teológus : papnövendék tikász : tojással, gyümölccsel és szárnyassal kereskedő tímár : nyersbőr kikészítését végző iparos tőzsér : marhakereskedő Állatnevek, növénynevek bagó : bagoly búsuló halak : az ikrák lerakása után mozdulatlanul pihenő halak búzafattya : a kipergett búzából kikelt növény címeres bika : nagyszarvú magyar bika csicseri : pacsirta csuhu : kákaféle vízinövény fattyúárpa : a kipergett árpamagból kikelt növény gulya : szarvasmarháknak éjjel-nappal a legelőn együtt tartott csoportja konda : disznócsorda kukoricacsutka : kukoricatorzsa kurtulás : a vezető vontató ló madarak a Hanságban : vadkacsa, gém, kócsag, daru, szárcsa, vízityúk, búvárvöcsök, gólya, túzok, bölömbika, sirály, vadliba máriafogta rózsa : vadrózsa ménes : együtt legeltetett lovak nagyobb csoportja nadály : pióca nyáj : juhok, kecskék összetartozó csoportja ragyás gabona : megdőlt, megrogyott gabona réce : kacsa sása : tavasszal lesarlózott búza tik : tyúk ürü : herélt kos Tulajdonságok akkurátus : gondos, rendes, pontos cigányfog : bölcsességfog derőce : életerő duddó : félkegyelmű gölödi : csintalan gyürkés : izmos hemmes : mumus, ijesztő poszra : sovány, vékony
észér : életrevaló gaborgya : hóbortos, szeles gölhő : golyvás, hibás ember huncut : vidám, mókás iperedik : erősödik, növekszik kukkó : nem egészen épeszű Természeti képződmény bolygótűz : lidércfény, a meggyulladt mocsárgáz imbolygó fénye bomlott tőzeg : a tőzegbányászat során elsőként ezt a 20-30 cm-es földréteget kell leszedni csíkföld : vizenyős rét csincsáros : süppedékes dillő : delelő a legelőn döglött víz : holtág fakadó víz : talajvíz fertő : lefolyástalan bűzös pocsolya figura . a száradó tőzeg különböző formái föveny : hordalék, homokos iszap gorond : lápsziget halászóföld : elöntött rét, melyen lehetett szabadon halászni holdújság idején : újholdkor köpü : odvas botlófűz, a rajzó vadméh-rajokat rakták ide kövécs : kavics laposok : mélyebben fekvő ártéri területek lőtye : mocsaras holtág, pocsolya, áradás után visszamaradt lúdvérc : lidérc, bolygófény madárvárta : madártani megfigyelésekre szolgáló építmény; az egyik első a Hanságban épült Esterházy-madárvárta, melynek létrehozásában jelentős szerepe volt Király Ivánnak remiszerdő : kis erdő a határban rohadtsarok : a látóhatár nyugati része, ahonnan a zivatarok jönnek, ha a déli szél errefelé fordul szeg : vizektől körülvett terület tátorján idő : erős vihar, zivatar vájkó : kis mélyedés, gödör Cselekedetek bandukol : mászkál bekanyar : nyelvével a szájába kanyarít bekvártélyoz : beszállásol beszöktet : meghint, lespriccel bóklászik : kóborol, bolyong, keresgél bolygat : zavar bólogat : elalszik böngész : kutat, keres curikkol : hátrafelé megy cselleng : járkál csöntörög : mászkál elbitangul : elvész elcsigázott : elfáradt elcsikkaszt : elpusztít elkódorog : elcsavarog eltángál : elver füveltek : legeltettek gaborgyálkodik : rosszalkodik gukkeroz : távcsövön néz hálni : aludni, éjszakázni hőröget : kiáltozik hibádzik : hiányzik kikóresül : kihirdet kódorog : járkál, bújkál kótogat : kopog, zörög kutyorodik : kunkorodik lelep : letakar, betakar leparoláz : kezetfog lesarabol : lenyes löbög : lebeg, úszik a vízen megguzslat : összecsavar, gúzsba köt
megkövet : megkér nem szívlelték : nem szerették neszét vette : megtudta, meghallotta összehidor : összekapar pesereg : nyafog ; rí : sír szabódik : kér, könyörög vérrel beszöktet : vérrel meghint vizitálás : sorozás zavarkulódik : háborgat Hónapnevek Boldogasszony hava – január Böjtelő hava – február Böjtmás hava – március Szent György hava – április Pünkösd hava – május Szent Iván hava – június Szent Jakab hava – július Kisasszony hava – augusztus Szent Mihály hava – szeptember Mindszent hava – október Szent András hava – november Karácsony hava - december Gyermekjátékok csiga : kúp alakúra esztergált keményfa, oldalán vájat, hegyes végén fém; ostorcsapásokkal lehet forgatni Bóda szekér : őszi kukoricaszárból készült jármű csuhufonás : kákaféle vízinövényből készülhetett békaszék vagy sapka szobabútor bogáncsból : őszi játék búgattyú : erős cérnából és egy négylyukú gombból készült; az el- és visszapörgetés folyamatossá tehető, a forgás búgó hangot ad tikitaki : egy zsinór végére 2-3 cm átmérőjű csont vagy fagolyókat rögzítünk, úgy, hogy átfúrva áthajtogatjuk és csomóra kötjük rajta a zsinórt; lengetésnél a golyók egymáshoz koccannak csúzli : ágas Y vagy V alakú erős fa, gumi és négy ponton rögzített bőrdarab szükséges hozzá bodzapuska : nyári játék; 3-4 cm átmérőjű, 40-50 cm hosszú bodzafa ág, az üres hengerbe bükkfa dugattyút (régi neve tologó) rögzítünk, a töltény kócból van, melyet rágni kell, mert a nyál tartja össze krumplipuska : vastag lúdtollszár egyenes részéből készül, kb. 10 cm hosszúságban, nyers krumpli lövedékkel működött, az előzőhöz hasonlóan két töltényt rakunk be, egyiket benyomjuk, a sűrített levegő löki ki fapuska Ruházat alba : miseing, szűk ujjú, bokáig érő, bő ráncokba eső fehér liturgikus ruha aranypöcsétes kendő : piros, selyem, rojtosszélű nagykendő, sarkaiban 3-4 sárgás – aranyfonallal beleszőtt nyíló rózsákkal; Csornán az ünnepi öltözethez vállkendőként viselték asztrigán sipka : férfi fejfedő Kapuváron bő gatya : „pőre gatya” a rábaközi férfiviselet legjellemzőbb felsőruhadarabja; a XIX.században tiszta vászonból; a legdíszesebb és legbővebb a templombajáró gatya volt; a gatyát felsőruhaként, tavasztól őszig hordták köténnyel és csizmával brokát : fémszálakkal gazdagon díszített nehéz selyemszövet buggyos : szanyiak ünnepi inge ciráda : kacskaringós vagy aprólékos díszítmény, cifrázat csikóhajas kalap : árvalányhajas kalap csikorgós lábbeli : lépéskor muzsikáló lábbeli csökös harisnya : ünnepeken hordták a lányok, menyecskék damaszk, damaszt : mintás len-, gyapjú-, vagy selyemszövet dolmány : térdig vagy combközépig érő, testhezálló, felálló gallérú, férfi posztó felső kabát; kék árnyalataiban bélelt, téli változatban készítették a csornai parasztszabók fejkendő : a nők fejét borító, különböző méretű, ritkában hosszúkás, általában négyzet alakú lepel, melyet átlósan
összehajtva rögzítettek a kontyra félüng : ingváll kanavász : színes fonalból szőtt len- vagy pamutvászon kobak : kéreg-főkötő; keménypapír vázú, melyet Csornán selyem-, vagy bársonyanyaggal vontak be, aranycsipkével, pillangókkal, pántlikákkal díszítettek kóláló gatya : rábaközi fehér vászongatya férfiaknak hétköznapra lángszínű selyem : vörös sárga, vagy vörös kék színeket játszó selyem; ebből készült a csornai menyecskék ünnepi öltözete a XIX.században majkó : testhez álló szövetből készült blúz; női kabát manipulus : széles díszes szalag a bal alsó karon mellény : férfi puruc; kék posztóból készült fekete zsinórozással, a módosabbakét ezüst paszománygomb díszítette; mindig van két külső zsebe, gallérja melles szoknya : bokros (ünnepi) ing fölé húzott felsőruha (Vitnyéden purucnak, Szanyban pruszliknak hívják) mizli : ing elől nyitott nyakába tett csipkés betét Kapuváron (ugyanez Vitnyéden tara) pántlika : szalag paszomány : ruhát díszítő zsinór patyolat : sima, fehér batisztfélét jelent a Rábaközben; a hímzett menyecskekendők alapanyagául szolgált a XVIII.századtól a Rábaköz viseletes helységeiben pillangós kobak : kontyba fonott hajra keménypapírból készült, kék vagy piros selyemmel bevont női fejfedő pintő : női alsóruha nyak és ujj nélkül Kapuváron pluviálé (palást) : elöl díszes csattal záródó köpönyeg alakú ruhadarab plüss : gyapjúból, pamutból készült bársonyszerű szövet puruc, prucka, pruszlik : :mellény rámás csizma : a csizma szárára fémlemezkék voltak szegelve, melyek lépéskor zenéltek tilámlikendő : ünnepen a fejre borított selyemkendő, gyári himzésű tüllkendő, szélén gépi vertcsipkével totya : bőre szabott, de karcsúsított ünneplő blúz turuc toll : strucctoll, a pörge kalap dísze volt Táplálkozás abállé : disznóölés utáni leves hurkaléből agglegény : pite, sült tészta angyalbögyölő : bucinudli vagy billemácsik cakkonpak : sűrű bab, benne keményre gyúrt tésztával csírásbab : böjti étel, nagyszemű babot kicsíráztatják és úgy főzik meg csiripiszli, csiramálé, szalados : áztatott, csírázásnak indult búza, vagy rozskeverékből készült böjti étel csörge : töpörtyű csöröge : forgácsfánk, szalagos, lekváros fánk dödölle : kifőzött, összetört krumpli liszttel bekeverve gánci : megtört krumpli liszttel barnára pirítva, leforrázva kalinkó : fonott kalács vagy kulcsoskalács kaszásleves : hús, kolbász és rizs hozzáadásával készült komatál : gyermekágyas asszonynak a keresztanya által vitt tápláló, tejcsináló ételek és erősítő borocska korhelyleves : savanyúkáposztát kolbászkarikával főzik kovászmag : liszt vagy korpa és víz erjesztéséből nyerték mácsik vagy csikmák : főtt tészta mezei étkek : sulyom, édesgyökér, galagonya, nádméz, papsajt pacó : kockára vágott tészta paszita : keresztelői lakoma otthon plutyka : kelkáposzta főzelék ricsetliszt : a lisztbe egy kis korpát is kevertek savóleves : savó tejfellel behabarva smarni : darasterc suhantott leves : szalonnakockákból és tarhonyából készített szerdék : aludttej szivásbab : száraz babfőzelékben aszalt szilva Kapuváron tejes morzsuka : tejleves, tejes vízbe reszelt tésztát főznek
