A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEK SZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐI. Jakab Kristóf

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Erdei Anna DSc., egyetemi tanár IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA DOKTORI PROGRAM Programvezető: Dr. Détári László CSc., egyetemi tanár

A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEK SZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Jakab Kristóf

Témavezető: Dr. Bodzsár Éva DSc. tanszékvezető, egyetemi tanár ELTE TTK Embertani Tanszék

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Intézet Embertani Tanszék Budapest, 2011

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.........................................................................................................................................................4 1.1. Kutatási előzmények............................................................................................................................10 1.1.1. Kognitív változások a serdülőkorban......................................................................................10 1.1.2. A testi fejlődés és a mentális teljesítmény kapcsolata........................................................11 1.1.3. Serdülők szubjektív jólléte.........................................................................................................12 1.1.4. A serdülők önértékelése és testképe........................................................................................14 2. Vizsgált személyek és alkalmazott módszerek.....................................................................................16 2.1. Vizsgált minta........................................................................................................................................16 2.2. Szomatikus jellemzők vizsgáló módszerei......................................................................................17 2.2.1. Antropometriai vizsgálat.........................................................................................................17 2.2.2. Szexuális érettségi státusz becslése.........................................................................................17 2.2.3. Testösszetétel elemzése..............................................................................................................18 2.2.4. Testarányok jellemzése.............................................................................................................19 2.2.5. Testalkat elemzése.....................................................................................................................19 2.3. A pszicho-szociális jellemzők vizsgáló módszerei.....................................................................20 2.3.1. Mentális teljesítmény becslés.................................................................................................20 2.3.2. Szubjektív egészségérzet és jóllét érzés felmérése.............................................................20 2.3.3. Pszicho-szomatikus tünetek felmérése.................................................................................21 2.3.4. Testkép és énkép vizsgálata.....................................................................................................22 2.4. Statisztikai feldolgozás........................................................................................................................22 3. Vizsgálati eredmények és azok megvitatása..........................................................................................24 3.1. A vizsgált gyermekek testfejlettségi státuszának általános jellemzői.....................................24 3.1.1. Nemi érés.....................................................................................................................................24 Spermarche és menarche................................................................................................................24 Nemi jellegek ....................................................................................................................................24 3.1.2. Testarányok.................................................................................................................................27 3.1.3. Testösszetétel................................................................................................................................35 Életkori változások, nemi különbségek.....................................................................................35 Nemi érés és testösszetétel.............................................................................................................41 3.1.4. Testalkat.........................................................................................................................................50 3.2. A vizsgált serdülők mentális teljesítménye.................................................................................54 3.2.1. A mentális teljesítmény életkori változásai, nemi különbségek.....................................54 3.2.2. Mentális teljesítmény és nemi érés.........................................................................................55 3.2.3. A tápláltsági állapot és a mentális teljesítmény összefüggései........................................60 3.2.4. Morfológiai testalkat és mentális teljesítmény összefüggései..........................................62 3.3. A vizsgált serdülők élettel való elégedettsége.............................................................................64 3.3.1. Az élettel való elégedettség életkori változásai, nemi különbségek................................64 3.3.2. Életelégedettség és nemi érés....................................................................................................65 3.3.3. Életelégedettség és tápláltsági állapot....................................................................................67 3.4. A vizsgált serdülők szubjektív egészségérzete..............................................................................71 3.4.1. A szubjektív egészségérzet életkori változásai, nemi különbségek.................................71 3.4.2. Egészségi állapot megítélése és a nemi érés..........................................................................72 3.4.3. Egészségi állapot megítélése és a testfejlettség....................................................................74 3.5. A pszicho-szomatikus tünetek gyakorisága a vizsgált serdülők körében..............................77 3.5.1. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakoriságának életkori és nemi különbségei..............................................................................................................................................77 3.5.2. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a nemi érettségi státusz 79 2

3.5.3. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a tápláltsági állapot .....84 3.6. A testkép változásai a pubertásban..................................................................................................89 3.6.1. A testkép életkori változásai, nemi különbségek.................................................................89 3.6.2. Testkép és a nemi érés................................................................................................................90 3.6.3. Testkép és testalkat......................................................................................................................94 3.6.4. Testkép és a tápláltsági állapot, illetve testösszetétel.........................................................97 4. Eredmények megvitatása és következtetések......................................................................................103 4.1.1. A nemi érettségi szint és a pszicho-szociális állapot........................................................103 4.1.2. Tápláltsági állapot, testösszetétel és a pszicho-szociális állapot....................................107 4.1.3. Morfológiai testalkat és pszicho-szociális állapot..............................................................110 5. Összefoglalás................................................................................................................................................114 6. Summary.....................................................................................................................................................115 Köszönetnyilvánítás......................................................................................................................................116 7. Irodalomjegyzék..........................................................................................................................................117

3

1. BEVEZETÉS Szomato-pszichés státuszunk tekintetében életünk egyik legkritikusabb periódusa a pubertáskor, melynek során a hormonrendszer instabilitását a testváz dimenzióinak dramatikus változása és a nemi fejlődés gyors érési folyamatai kísérik. Az addigra már kialakult, de még éretlen szomatikus struktúrák a pubertáskori, átmeneti, instabil fejlettségi stádiumuk után elérik kifejlett formájukat, működésük közelíti a felnőttkori funkcionális stabilitást (Tanner 1962, Bodzsár 1999, 2001, 2003). A pubertás során bekövetkező testi változások, a látható nemi jellegek kialakulása a pszichikai funkciók erős kiegyensúlyozatlanságával és fokozott mértékben fellépő önmegfigyeléssel járnak együtt (Tanner 1961, Bodzsár 1999). A saját nemre jellemző morfológiai jelleg-együttes és a kialakulásához vezető szomatikus változások sorozatának elfogadása és másokkal való elfogadtatása, sokszor még egy átlagos érési és/vagy növekedési típusú gyermeknek is problémát okoz, még inkább igaz ez az átlagostól eltérő ütemben fejlődők, az átlagostól, illetve kortársaiktól lényegesen korábban, vagy éppen lényegesen későbben fejlődők, vagy a testnagyságban és testformában a kortársaktól jelentősen különböző gyermekek esetében. A felnőttkori önértékelés gyökerei mindig a serdülőkori intenzív szomato-pszichés változások komplex rendszeréhez nyúlnak vissza. Éppen ezért e komplex rendszer bármilyen diszharmóniája a felnőttkori önelfogadásnak, az identitás kialakulásának zavarát válthatja ki az emocionális, kognitív, illetve szociális fejlődés során (Erikson 1968, Piaget 1971, Ranschburg 2010). Az ember egyedfejlődésének komplexitása a szomatikus növekedési és érési folyamatain túl magában foglalja a mentális és az érzelmi fejlődés és a szocializáció bonyolult, sokszor egymástól nem függetlenül jelentkező folyamatait is (Davidson és Gottlieb 1955, Kohen‐Raz 1974, Duke és mtsai 1980, Bodzsár 1981, 1996, 2000, Bodzsár és Pápai 1991). A fejlődés e testi és pszichés összetevői a személyiséget együttesen, egymással kölcsönhatásban formálják. A szomato-pszichés fejlődés főbb törvényszerűségei (pl. a jellegek, funkciók kialakulásának időzítettsége, sorrendisége, stb.), amelyek a növekedési, illetve a hormonális, fiziológiai és mentális érési folyamatok közötti kapcsolatrendszert jellemzik, az emberi fajra természetesen univerzálisak, együttesük minden egészséges ember pubertáskorát jellemzi, végigkíséri. Az egyedi variációt, az egyediséget tehát nem az egyes stádiumok megléte 4

vagy hiánya, vagy a stádiumok sorrendiségének különbségei, hanem a növekedés és érés sebességének különbségei adják, mind inter-, mind pedig intraindividuális szinten. A pubertáskornak – az életciklus e rövid, azonban intenzív változásokkal kísért periódusa – egyértelmű meghatározásához elengedhetetlen, hogy az életkori szakaszt jellemző legfontosabb változásokat (szomatikus és pszichés változásokat egyaránt), mindezen változásokhoz szükséges időtartamokat, a változások teljes lezajlásának, a struktúra-funkció érettségéhez vezető folyamat befejeződésének kritériumait, az általános trendtől való eltérésnek a normális variáció és kórós eltérés közötti különbség elkülönítéséhez szükséges határértékeit, az inter- és intraindividuális különbségek korszak-, kultúra-, esetleg generációs-függését definiáljuk. Bármennyire egyszerűnek is tűnnek ezek a meghatározások korántsem egyértelműek. Annak ellenére így van ez, hogy a humán növekedési és érési mintázat, illetve a pszicho-szociális fejlődés legfontosabb pubertáskori folyamatait néhány hazai és külföldi vizsgálat során már elemezték, fent említett főbb paramétereiket, általános és populációtól függő jellemzőiket meghatározták (Jones és Bayley 1950, Jones 1957, Tanner 1961, Lindgren 1979b, Bodzsár 1981, 1996, 2000, Németh és mtsai 2002, Aszmann 2003, Németh 2007a, Németh és Költő 2011). A nemzetközi szakirodalomban elfogadott, hogy utalásokkal, nem egyértelmű meghatározásokkal is élnek egy-egy összetett jelenség, változás leírásakor az egyértelmű biológiai összefüggések használata mellett. Emiatt elterjedt a nemzetközi szóhasználatban, hogy a pontos életkori határok megadása helyett egy átmeneti életkori szakaszról beszélnek a pubertáskor kapcsán. A pubertás és adoleszcens (serdülő) szavakat sokszor helytelenül, szinonimaként alkalmazzák. A pubertás szó – eredetét tekintve is – a biológiai érésre utal, magában hordozza, hogy a folyamat végére teljesen kifejlett, fertilis ember alakul ki. Ugyanakkor közismert, hogy a reprodukcióra való képesség nem feltétlenül csak a felnőtt kor jellemzője, illetve a pubertáskor végére nem alakul ki még ki minden esetben a teljes funkcionális fertilitás. Az adoleszcens szó egy tágabb fogalmat takar, magában hordozza a biológiai fejlődés – növekedés és érés – mellett a szocializálódás folyamatát is, azaz egy lényegesen tágabb fejlődési szférát, továbbá időtartama sem csak a pubertás időtartamát fedi le. (Bodzsár 2004). Az egyedfejlődés az emberszabású majmok esetében is – ugyanúgy mint minden állatfajnál – a fajfenntartásra, reprodukcióra képes érettségi állapot kialakulásáig tart. Az ember esetében az egyedfejlődés még egy speciális életkori szakasszal, a felnőttkort 5

megelőző pubertáskorral egészül ki (amely életkori szakasz megjelenése az ember törzsfejlődése során a pubertáskort megelőző életkori szakaszok meghosszabbodásával magyarázható), amely átmeneti életkori szakaszban a kultúra, az együttélés szabályainak elsajátítása kíséri a nemi érés testi, pszichés fejlődési folyamatait (Bogin 1999). Mindezek során megtanuljuk a társadalmi szabályokat elfogadni, a társadalmi igényekhez megtanulunk alkalmazkodni. Ahhoz, hogy a társadalom felelősségteljes felnőtt emberévé válhasson egy pubertáskorú, szükséges továbbá, hogy a különböző csoportokban betöltött társadalmi szerepeket, funkciókat mind elsajátítsa. A szocializációnak, a felnőtté válásnak ezen előfeltétele legalább olyan fontos e komplex fejlődési folyamatban, mint a testi fejlődés és a nemi érés folyamatai. A testi fejlődés, a nemi érés, valamint a gyermekek értelmi, akarati, emocionális és szociális fejlődése közötti kapcsolat régóta fontos kutatási területe a gyermekekkel, ifjakkal foglalkozó, különböző területeken dolgozó szakembereknek. A problémakör komplexitása, a vizsgálati nehézségek miatt azonban relatíve kevés azoknak a vizsgálatoknak a száma, amelyek a testi és pszichés érés kapcsolatára vonatkoznak (Stone és Barker 1937, Jones és Bayley 1950, Davidson és Gottlieb 1955, Jones 1957, 1958, Jones és Mussen 1958, Faust 1960, Tanner 1961, Lindgren 1979a, Duke és mtsai 1980, Bodzsár 1981, 1994, 1996, Matsudo és Matsudo 1994, Aszmann és mtsai 2004, Pápai 2004, Örkényi és mtsai 2005, Németh és mtsai 2007, Várnai és Örkényi 2007).

Összességében elmondható, hogy a pubertáskor – a minden egészséges ember életében közvetlenül az ifjúkor előtt jelentkező intenzív testi, mentális, pszichés változásokkal, fejlődési folyamatokkal kísért átmeneti életkori szakasz – komoly kihívást jelent a még formálódó személyiségű, társadalmi szerepeiket tanuló, de már sem testileg, sem mentálisan gyermeknek nem tekinthető emberek számára. A különféle jellegű fejlődési folyamatok eltérő sebessége, azok más-más időzítettsége átmenetileg az átlagostól eltérő forma, jelleg kialakulásához vezethet a pubertáskorú fiatalok esetében. Mindez pont abban az életkori szakaszban történik, amikor mindenki keresi személyiségének egyedi jellemzőit, miközben pedig talán az zavarja legjobban, ha lényegesen eltér bármiben is – de leginkább testformájában – az átlagostól, kortársaitól. Disszertációmban a pubertáskornak, ennek az intenzív testi változásokkal kísért életkori szakasznak néhány pszicho-szociális jellemzőjét vizsgálom a szomatikus fejlettségi státusz – 6

a nemi érettségi állapot, a testarányok, a testösszetétel, a testalkat – tükrében oly módon, hogy minden vizsgálati szempont – azaz szomatikus tényező – esetén az átlagostól lényegesen eltérők csoportjainak pszicho-szociális állapotát hasonlítom a korcsoportra (kronológiai vagy biológiai) és nemre jellemző átlagos csoportéhoz. A pszicho-szociális állapot jellemzésére a mentális fejlettség (intelligencia), az önelfogadás és önértékelés, a szubjektív életminőség, a szubjektív egészségi állapot tényezőit, illetve néhány pszichoszomatikus panasz gyakoriságát használtam. Feltételezésem szerint: 1) A pubertáskor során a komplex testi fejlettséget érintő szomatikus változásokat, fejlődési folyamatokat a személyiség fejlődése is kíséri. A testi fejlődési folyamatoktól azonban nem független a személyiség formálódása. Az előbbi szféra átlagostól eltérő – nem feltétlenül abnormális – fejlődése a pszicho-szociális szféra tényezőinek fejlődését megzavarhatja: azaz például a korai vagy késői nemi érés, pubertáskori testi fejlődés a személyiség fejlődésének zavarát okozhatja. Ennek egyik figyelmeztető jele lehet a szervi elváltozásra vissza nem vezethető ún. pszicho-szomatikus tüneteknek az átlagostól lényegesen nagyobb gyakorisága, az életminőségnek az átlagostól lényegesen rosszabb értékelése, vagy az átlagostól lényegesen negatívabb önértékelés. 2) Feltételezem továbbá, hogy a testi fejlettség átlagostól való eltérésnek a személyiség fejlődésére gyakorolt hatása függ (1) az átlagostól való eltérés „távolságának” nagyságától, azaz az eltérés abnormalitásának mértékétől, (2) az eltérés irányultságától – azaz negatív vagy pozitív voltától, és (3) attól is, hogy a pubertáskor melyik szakaszában van jelen ez az eltérés a testileg és pszicho-szociálisan is formálódó személyben. Feltételezésem szerint az ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan irányú eltérés a korosztálytól függően válthat ki az átlagostól lényegesen rosszabb és lényegesen jobb önértékelést, élettel való elégedettséget is, tehát összességében rosszabb vagy jobb pszicho-szociális állapotot is, ráadásul az ugyanolyan nagyságú és irányú szomatikus eltérés válthat ki pontosan ellentétes hatást a két nemben a pubertáskorúak körében. Feltételezésem szerint különösen a lányok korcsoportjaiban fontos szempont, hogy nemcsak a kortársak átlagos testdimenziói lehetnek vonzóak, és az attól való eltérés befolyásolja a pszicho-szociális állapotot, hanem az azoktól lényegesen eltérő, esetleg kóros testszerkezet dimenzióit mutató formák is.

7

Mindezen

feltételezéseim

igazolására

a

következő

összefüggéseket

vizsgálom

dolgozatomban: 1) Nemi érettségi állapot és pszicho-szociális jellemzők összefüggései (a nemi érettségi állapot becsléséhez a lányoknál az emlők, illetve a fiúknál a külső genitáliák fejlettségi állapotát, továbbá az első menstruáció/pollúció bekövetkeztét használom a másodlagos nemi jellegek fejlettségi stádiumainak, illetve a menarchekor/oigarchekor kormediánjainak figyelembe

vételével,

relatíve

korán,

átlagosan

és

későn

érők

alcsoportjainak

elkülönítésével): – A mentális fejlettség (intelligencia) és a nemi érettségi állapot közötti kapcsolat. – Az élettel való elégedettség mértéke és a nemi érettségi állapot kapcsolata. – A szubjektív egészségi állapot és a nemi érettségi állapot közötti kapcsolat. – A pszicho-szomatikus panaszok gyakorisága és a nemi érettségi státusznak kapcsolata. – Az önértékelés tényezői és a nemi érettségi állapot közötti összefüggés vizsgálata. Minden esetben az összefüggések vizsgálatakor az azonos érettségi állapotú, de eltérő kronológiai korú, illetve az azonos korú, de eltérő érettségi státuszban lévő alcsoportok pszicho-szociális állapota is összehasonlításra kerül.

2) A testösszetétel és a pszicho-szociális állapot közötti kapcsolatrendszer (a testtömeg csont-, izom- és zsírkomponensének korcsoportos átlaghoz viszonyított mennyisége alapján, relatíve sok, átlagos és relatíve kevés összetevővel rendelkezők alcsoportjainak elkülönítésével): – A mentális fejlettség (intelligencia) és a testösszetétel közötti kapcsolat. – Az élettel való elégedettség mértéke és a testtömeg testösszetevő komponenseinek kapcsolata. – A szubjektív egészségi állapot és a testösszetétel komponensei közötti kapcsolat. – A pszicho-szomatikus panaszok gyakoriságának és a testösszetétel kapcsolata. – Az önértékelés tényezői és a testösszetevő komponensek közötti összefüggés.

8

3) A morfológiai testalkat és a pszicho-szociális fejlettségi állapot közötti összefüggések (a szomatotípus endo-, mezo- és ektomorfia komponensét, valamint a három komponenst együttesen figyelembe vevő kétdimenziós szomatopontot használom a morfológiai testalkat jellemzésére, a komponensek esetében a korcsoportos átlag-értékeket használva a relatíve nagy/kicsi zsírtartalmú, a relatíve nagy/kicsi csont-izomzati robosztucitással jellemezhető, illetve a relatíve nagy/kicsi testlinearitású alcsoportok elkülönítésére): – A mentális fejlettség (intelligencia) és morfológiai testalkat komponensei, illetve a testalkat egésze közötti kapcsolat. – Az önértékelés tényezői, elsősorban a testkép és a morfológiai testalkat komponensei, illetve a testalkat egésze közötti összefüggés vizsgálata.

9

1.1. Kutatási előzmények 1.1.1. Kognitív változások a serdülőkorban A mentális teljesítmény serdülőkori változása összefügg a gondolkodásnak erre az időszakra jellemző jelentős változásával, átalakulásával. A gondolkodás változásának elemzése a következő területekre összpontosul (Byrnes 2003): –

A tudás, a hosszú távú memóriában rögzített információstruktúrák rendeződése. A tudás három szintjét megkülönböztetve: (1) deklaratív (lexikális) tudás („tudni azt, hogy”), (2) procedurális tudás („tudni azt, hogyan”), (3) konceptuális tudás („tudni azt, hogy miért”).

–

Kognitív képességek és folyamatok. Ezek közé soroljuk (1) az észlelt információ mentális leképezését, (2) az információ hosszú távú memóriában való rögzítését, a tanulást, (3) ennek előhívását, (4) , illetve a meglévő ismeretek felhasználását olyan kognitív folyamatokban, mint az érvelés.

–

Metakogníció, a saját tudásra, a kognitív folyamatokra és a viselkedésre való reflexió. A serdülőkori gondolkodás változásainak legfontosabb jellemzői (Keating 1990,

Moshman 1998, Cole és Cole 2003): (1) Az érvelésben megjelenik a hipotézisek megfogalmazása és azok érvényességének vizsgálata. (2) Fejlődik, és egyre bonyolultabbá válik a metakogníció, a gondolkodásról való gondolkodás. (3) Ebben a korban a fiatalok elkezdenek a jövőről gondolkodni, előretervezni, megtervezni az életüket. (4) Az újonnan megjelenő kognitív képességeik segítségével a serdülők újragondolják, újraértelmezik a társadalmi konvenciókat (a társas viszonyok, az erkölcs, a politika és a vallás alapkérdéseit), feszegetik ezek határait. A gondolkodás fejlődésének tanulmányozásában Jean Piaget munkássága meghatározó, elméletei napjainkban is kiinduló pontot jelentenek a gondolkodás vizsgálatában és megértésében. Piaget (1972, 1977) szerint a serdülőkori gondolkodás változásainak közös az eredete, egy új logikai struktúra megjelenése, amelyet „formális műveleteknek” nevez, ami alatt „olyan mentális cselekvést ért, amely egy logikai struktúrába illeszkedik” (Inhelder és Piaget 1964). Nem minden kutató találta kielégítőnek Piaget leírását a serdülőkori gondolkodásról, így 10

további elméletek születtek, amelyek nem feltétlenül ütköznek Piaget megállapításaival, de további okokat sorolnak fel a változások magyarázatára. A neopiaget-iánus megközelítés a rendszeres gondolkodás fejlődésének az okát a megnövekedett munkamemóriában keresi (Case 1995, 1998). Az információfeldolgozási elméletek a hatékonyabb problémamegoldásból és információtárolásból adódó hatékonyabb információfeldolgozási stratégiákra vezetik vissza a változásokat (Siegler 1976, Kuhn és mtsai 1995). A kulturális megközelítés hívei úgy vélik, hogy a serdülőkorban – a felnőttkori szerepek betöltésére való felkészülés miatt – a fiatalok új tevékenységformákban vesznek részt, az ezekhez társuló új gondolkodásformák pedig alapvető változásokat hoznak magukkal (Chapell és Overton 1998). Ez utóbbi megközelítés Piaget (1972) kései gondolataiban is megjelenik, amikor kifejti a formális műveletek alkalmazásának kontextusfüggését. 1.1.2. A testi fejlődés és a mentális teljesítmény kapcsolata Számos tanulmány igazolta (Tanner 1961, Lindgren 1979a, Bodzsár 1981, 1996), hogy a gyermekek testi és mentális növekedése és fejlődése párhuzamosan zajlik, a testileg korábban érők általában szellemi fejlődésükben is előrébb tartanak. Ezt az összefüggést igazolják a testi fejlődés és a mentális teljesítmény változásának szekuláris trendjét elemző vizsgálatok eredményei. (Tanner 1961, Muuss 1970, Husén 1974, Emanuelsson és Svensson 1986). A testi fejlődés és a mentális teljesítmény közötti kapcsolatot a pubertáskorban kialakuló nemi különbségek is alátámasztják. A lányok a kronológiailag azonos korú fiúkhoz viszonyított jobb mentális és iskolai teljesítménye visszavezethető a testi fejlődés eltérő ütemére, a lányok serdülőkori felgyorsult növekedése és érése átlagosan két évvel korábban kezdődik, mint a fiúké (Tanner 1962, 1981, Waber 1976, Lindgren 1978, Bodzsár 2001). Egyes vizsgálatok a növekedési lökést kísérő felgyorsult mentális fejlődést is kimutattak. (Ljung 1965, Epstein 1974, Lindgren 1979a). A lányok esetében a korreláció kifejezettebb, mint a fiúknál.

11

Azoknak a vizsgálatoknak, melyek kifejezetten a testi és mentális fejlődés kapcsolatát elemzik (Jones 1936, 1936, Stone és Barker 1937, Shuttleworth 1939, Nisbet és Illesley 1963, Douglas és Ross 1964, Kohen‐Raz 1974, Lindgren 1979a, Bodzsár 1981, 1996, 1999, 2003, Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár és Zsákai 2003) alapfeltevése, hogy a testi fejlődést szorosan követi a mentális fejlődés, így a testileg korábban érők kortársaiknál jobb mentális teljesítményt nyújtanak.

Az eredmények nem egybehangzóak, a feltevés elsősorban a

lányok esetében volt statisztikailag igazolható. Érdemes kiemelni Kohen-Raz (1974) vizsgálatát, melyben a vizsgált serdülőket aszerint is kategorizálta, hogy melyik társadalmi osztályba tartoznak. Vizsgálatai során Kohen-Raz azt tapasztalta, hogy míg a felső középosztályba tartozó fiúk és lányok testi fejlődésében és mentális teljesítményének növekedésében is kimutatható a serdülőkori növekedési lökés, addig az alsó középosztályba tartozók esetében ugyan van összefüggés a testi fejlődés és a szellemi érés között, de a növekedési lökés statisztikailag nem igazolható. Igen kevés azoknak a hazai vizsgálatok száma, melyek a mentális teljesítmény és a pubertáskori testi fejlődés kapcsolatának hazai vizsgálják. Bodzsár munkatársaival a nemi érés (az érettségi státusz, a nemi jellegek kialakulása), illetve a testösszetétel (test zsírtartalom) és a mentális teljesítmény kapcsolatát elemezte (Bodzsár 1981, 1994, 1996, 2000, Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár és Zsákai 2003). 1.1.3. Serdülők szubjektív jólléte A serdülők szubjektív jóllétével kapcsolatos vizsgálatok közül nemzetközi és hazai viszonylatban is kiemelkedik az az 1980-as évek elején négy európai ország által indított kutatási program, amely céljául tűzte ki az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásának (HBSC – Health Behavior in School-aged Children) rendszeres reprezentatív felmérését. A kezdeményezést nem sokkal később adoptálta a WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet). Magyarország a kutatási programhoz 1985-ben, ötödik országként csatlakozott. 2002-ben már 35 ország vett részt a HBSC programban (Aszmann 2003). A kutatás négyévenként megismételt, országosan reprezentatív, anonim módon végzett kérdőíves adatfelvételekből áll, antropológiai vizsgálat nem kapcsolódik hozzá. Az adatgyűjtés kiterjed a szocio-ökonómiai státusz, a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a tanulásra fordított idő és a passzív szabadidő, a rizikómagatartás (dohányzás, 12

alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat), a szexuális magatartás, a családi és kortárs kapcsolatok, az iskolai környezethez való viszonyulás és a szubjektív jóllét (életelégedettség, egészség megítélés, pszicho-szomatikus és depresszióra jellemző tünetek megjelenése, önértékelés és testkép) felmérésére. Az elmúlt tíz évben Magyarországon 2002-ben (Aszmann 2003), 2006-ban (Németh 2007a) és 2010-ben történt adatgyűjtés (Németh és Költő 2011). A pubertáskori gyors testi változások erőteljesen hatnak a fiatalok pszicho-szociális fejlődésére, viselkedésére, jóllétérzetére és egészségére (Atkinson és mtsai 1999, Németh és mtsai 2002, Németh 2003a). A nemi érés hátterében álló jelentős hormonális változások közvetlenül és az érés testi változásain keresztül is befolyásolják a fiatalok érzelmi-hangulati állapotát és közérzetét (Buchanan és mtsai 1992). A szubjektív jóllétnek több dimenziója van, affektív és kognitív komponensekre bontható (Diener 1984, Diener és mtsai 1999). Az affektív komponensekben a pozitív (kellemes) és negatív (kellemetlen) érzelmek és hangulati állapotok jelennek meg, míg a kognitív összetevők az élettel való elégedettség általános értékelését, illetve a testképnek, az egészségi állapotnak, és az énképnek terület-specifikus értékelését tartalmazzák (Kökönyei és mtsai 2002, Kökönyei 2003). A vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a serdülők általában elégedettek az életükkel, egészség-megítélésük pozitív, de mind a nem, mind az életkor jelentősen befolyásolja a szubjektív egészség és jóllét alakulását. Az életkorral növekszik azon serdülők száma, akik kedvezőtlenebbül ítélik meg életüket és egészségüket (Kökönyei 2003, Németh 2007b, Költő és Kökönyei 2011). A lányok sérülékenyebbek az emocionális zavarokra (Hankin és mtsai 1998). A pszicho-szomatikus tünetek serdülőkori előfordulása általánosnak mondható, ezt az intenzív testi változások és a normál serdülőkori fejlődéssel együtt járó, a testi változások felé fordult figyelemből származó introspekció magyarázhatja (Taylor és mtsai 1996). A tünetek ritkán organikus eredetűek, és általában nem korlátozzák jelentős mértékben a serdülők mindennapi tevékenységét, nem utalnak komoly emocionális zavarra sem (Taylor és mtsai 1996). Az életkorral szintén nő a tünetek gyakorisága, és a lányok körében nagyobb a gyakoriságuk mint a fiúk között (Aszmann 1997a, Kolip és Schmidt 1999, Scheidt és mtsai 2002, Kökönyei 2003, Németh és mtsai 2007, Költő és Kökönyei 2011).

13

Különböző vizsgálatok szerint a gyermekek kisebb hányada gyakran tapasztal valamilyen testi tünetet (Aszmann 1997b), például fejfájást (Aszmann 1997a, Egger és mtsai 1998, Kökönyei és mtsai 2002), visszatérő (rekurrens) hasi fájdalmat (Hyams és mtsai 1996), emellett a hátfájás és az alvási problémák is magas arányban fordulnak elő (King és mtsai 1996, Roberts és mtsai 2009). A szomatikus tünetek mellett serdülőkorban a pszichés panaszok, az érzelmi problémák, így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen megnövekszik (Hankin és mtsai 1998). A pszicho-szomatikus panaszokat általában a stresszre vezetik vissza (Kaplan és Mammel 1993), ami a serdülők esetében összefügg a változó kortárs és családi kapcsolatokkal. 1.1.4. A serdülők önértékelése és testképe A serdülőkor az az életszakasz, amely során az egyén kialakítja stabil felnőtt személyiségének alapjait. Az ebben az időszakban bekövetkező kognitív változások eredményeként a serdülők képesek egyszerre több tényezőt is figyelembe venni a problémamegoldás során, egyre szélesebb tudást szereznek a társadalmi normákról és erkölcsi követelményekről, ez pedig lehetővé teszi identitásuk integrációját és a személyiségük kiformálódását (Cole és Cole 2003). Az önmeghatározás változáson megy keresztül, a gyerekkori önjellemzést szolgáló konkrét tulajdonságok helyett összetettebb, magasabb rendű fogalmak jelennek meg a serdülők önmagukról való gondolkodásában, énképüket a gyermekekhez képest többféle tulajdonságukra alapozzák (Harter 2001). A serdülők meghatározó tapasztalata, a „többszörös én” megjelenése, ami összefügg annak észlelésével, hogy különböző helyzetekben, különböző módon, szinte különböző személyként viselkednek (Harter 1986). Ennek nyomán a serdülők keresni kezdik, hogy melyik az „igazi énjük”, figyelni kezdik saját viselkedésüket, mennyire van összhangban azzal, ahogy viselkedniük kellene, hogy ennek az „igazi énnek” megfeleljenek. Ennek a fokozott önmegfigyelésnek a következményeképpen azt is mérlegelni kezdik, hogy mennyire elégedettek magukkal, illetve, hogy mennyire lehetnek elégedettek magukkal (Cole és Cole 2003). A serdülők önértékelését egymással kölcsönhatásban alakítják a pubertással együtt járó biológiai változások, az iskolai teljesítmény, a kortárs kapcsolatok, a szülőkkel való viszony (Dusek és McIntyre 2003). 14

Az intenzív testi fejlődés, a nemi jellegek kifejeződése jelentősen befolyásolják a testképet, közvetett módon megváltoztatják a szociális státuszt (Mussen és Jones 1957, Jones és Mussen 1958, Simmons és Blyth 1987, Graber és mtsai 1997, Bodzsár 2000), ezek pedig jelentős hatást gyakorolnak a serdülőkori önértékelésre. A serdülők önértékelésére vonatkozó vizsgálatok fontos szempontja a testi fejlődés ütemének és az önértékelés kapcsolatának elemzése (Mussen és Jones 1957, Jones és Mussen 1958, Peskin 1967, 1973, Peskin és Livson 1972, Petersen és Taylor 1980, Brooks-Gunn és Warren 1985, Petersen és Crockett 1985, Alsaker 1992, Williams és Currie 2000). Az eredmények ellentmondásosak, egyes vizsgálatok főleg a fiúk körében a korai érésnek pozitív hatást tulajdonítanak, míg más vizsgálatok pedig az átlagos ütemtől eltérő fejlődésmenetet negatív pszicho-szociális jellemzők megjelenésével kapcsolják össze. (Peskin 1967, 1973, Sussman és mtsai 1985) Korábban több vizsgálat (Blyth és mtsai 1985, Brack és mtsai 1988) eredménye is megerősítette, hogy a testkép és az önértékelés összefügg egymással. Újabb vizsgálatok (Németh és mtsai 2002, Marsh és mtsai 2007) úgy találták, hogy a testkép és a globális önértékelés mégsem függ össze annyira szorosan. A lányok esetében az átlagos érési ütem testképre gyakorolt hatása tűnik a legpozitívabb hatásúnak (Tobin-Richards és mtsai 1983, Litt 1995, Bodzsár 2000). Simmons és Blyth (1987) vizsgálati

eredményei

azt

mutatják,

hogy

a

pubertás

végén

a

későn

érők

kiegyensúlyozottabbakká válnak átlagos ütemben és korán érő társaiknál. Williams és Currie (2000) a korán és későn érő lányok testképét és önértékelését elemezve arra jutottak, hogy a korán érő lányoknál a negatív önértékelés kapcsolatban áll a negatívabb testképpel, a későn érő lányok kedvezőtlenebb önértékelésében viszont a szociális tényezőknek nagyobb szerepe van, mint a testképnek. A fiúk esetében Jones és Baley (1950), Mussen és Jones (1957) korai eredményei azt mutatták, hogy a korán érő fiúknak jobb az önértékelése és testképe későn érő társaiknál. Ezt későbbi vizsgálatok is igazolták (Simmons és Blyth 1987, Alsaker 1992, Graber és mtsai 1997). A hazai vizsgálatok közül ki kell emelni Karkus (Karkus és mtsai 2009, 2010, Karkus 2010) munkáját, aki a II. Országos Növekedés Vizsgálat mintáján végzett a Tennessee-féle énkép skála (Fitts 1964, 1965) hazai viszonyokra adaptált változatának segítségével (Dévai és Sipos 1986) összehasonlító elemezést a serdülők önértékelése és testi fejlettsége között. 15

2. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 2.1. Vizsgált minta A dolgozatomban kitűzött vizsgálati célokat szolgáló elemzések alapját, a II. Országos Növekedésvizsgálat (Bodzsár és Zsákai 2007, 2008) 10-16 éves gyermekekből álló almintájának (5 649 fiú és 5 508 lány) testfejlettségi adatai képezik. Az alminta nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlását a 2.1.1. táblázat tartalmazza. A vizsgálat mintaválasztása a Központi Statisztikai Hivatal ajánlásait követte, a minta reprezentatív a 3-18 éves gyermek populáció település- és oktatási intézménytípus szerinti országos megoszlására nézve.

2.1.1. táblázat. Az antropometria vizsgálatba bevont yermekek életkori megoszlása Korcsoport (év)

10

11

12

13

14

15

16

Összesen

Fiúk Lányok Összesen

637 628 1 265

871 921 1 792

906 933 1 839

812 832 1 644

749 722 1 471

952 839 1 791

722 633 1 355

5 649 5 508 11 157

A vizsgálat során adatokat gyűjtöttünk a szexuális érésre, illetve a pszicho-szociális státusz felmérésére vonatkozóan. Ezen adatokkal rendelkező gyermekek megoszlását a 2.1.2. (nemi jellegek) és a 2.1.3. (pszicho-szociális jellemzők) táblázatok tartalmazzák.

2.1.2. táblázat. A különböző nemi jellegek vizsgálatában részt vett yermekek életkori megoszlása Korcsoport (év)

10

11

12

13

14

15

16

Összesen

Fiúk – oigarche Fiúk – genitáliák (G) Fiúk – szeméremszőrzet (PH) Fiúk – hónaljszőrzet (AH) Fiúk – arcszőrzet (FH) Fiúk – mutálás Lányok – menarche Lányok – emlők (B) Lányok – szeméremszőrzet (PH) Lányok – hónaljszőrzet (AH)

633 309 281 108 8 59 628 446 316 264

853 521 482 374 121 80 919 809 577 639

873 577 560 578 253 112 926 867 635 770

792 534 529 601 344 165 830 776 606 707

723 558 558 657 403 298 722 680 548 638

926 782 780 884 544 448 837 794 696 761

710 597 606 658 394 247 633 598 529 570

5 510 3 878 3 796 3 860 2 067 1 409 5 495 4 970 3 907 4 349

16

2.1.3. táblázat. A pszicho-szociális jellemzők vizsgálatába bevont yermekek életkori megoszlása Korcsoport (év)

10

11

12

13

14

15

16

Fiúk – intelligencia Lányok – intelligencia Fiúk – élettel való elégedettség Lányok – élettel való elégedettség Fiúk – pszicho-szomatikus panaszok Lányok – pszicho-szomatikus panaszok Fiúk – szubjektív egészségérzet Lányok – szubjektív egészségérzet Fiúk – testkép Lányok – testkép

210 183 427 431 430 437 430 432 -

272 310 654 706 660 718 645 696 233 262

270 287 694 774 729 788 677 771 276 305

249 323 675 716 682 726 652 710 253 293

277 296 584 587 594 590 579 585 260 245

233 256 741 730 762 732 727 726 181 162

188 151 600 531 613 541 600 535 130 141

Összesen 1 699 1 806 4 375 4 475 4 470 4 532 4 310 4 455 1 333 1 408

3 505 8 850 9 002 8 765 2 741

2.2. Szomatikus jellemzők vizsgáló módszerei 2.2.1. Antropometriai vizsgálat A II. Országos Növekedésvizsgálat komplex antropometriai vizsgálati protokolljának 42 testméretéből a testfejlettség – ezen belül a testösszetétel, a testarányok és a testalkat – becsléséhez 25 méretet használtam fel. A testméretek felvétele a nemzetközi standardoknak megfelelő, hitelesített antropometriai mérőeszközök segítségével történt, Martin-féle technikával (Martin és Saller 1957), figyelembe véve az IBP/HA ajánlásait (Weiner és Lourie 1969, Bodzsár és Zsákai 2004). A testtömeget digitális személymérleggel, egy tized kilogrammos pontossággal mértük. A hosszméreteket antropométerrel, a szélességi és mélységi méreteket tapintókörzővel, a kerületi

méreteket

mérőszalaggal,

egy

tized

centiméteres

pontossággal,

a

condylusvastagságokat Holtein-féle condylusmérővel, a bőrredőket Lange-féle kaliperrel, milliméteres pontossággal határoztuk meg. 2.2.2. Szexuális érettségi státusz becslése A szexuális érettségi státusz becslését a nemi jellegek fejlettségi stádiumának megállapításával, illetve az alapján végeztük, hogy bekövetkezett-e már az első magömlés (oigarche) , illetve az első menstruáció (menarche). A nemi jellegek fejlettségi stádiumai közül a szeméremszőrzet, fiúknál a külső genitáliák, lányoknál az emlők státuszbecslését Tanner (1962) módszerével, a hónaljszőrzet, és fiúknál az arcszőrzet státuszbecslését Zeller (1964) módszerével végeztük. A fiúknál status quo módszerrel adatokat gyűjtöttünk a mutálásra vonatkozóan is. 17

Az oigarchére és menarchére vonatkozó adatok gyűjtése status quo módszerrel (Wilson és Sutherland 1950) történt. Az átlagostól eltérő ütemben érő, relatív korán és későn érőket a fiúknál a genitáliák, a lányoknál az emlők fejlettségi stádiumainak életkori mediánja±1 fokozat alapján soroltam be (2.2.1. táblázat). 2.2.1. táblázat. Nemi jellegek fejlettségi stádiumainak életkori mediánjai Életkor (év)

10

11

12

13

14

15

16

Fiúk Lányok

G1 B2

G1 B3

G2 B3

G3 B4

G4 B5

G4 B5

G5 B5

2.2.3. Testösszetétel elemzése A testösszetétel becsléséhez a Drinkwater és Ross (1980) által kidolgozott négy komponensű antropometriai modellt használtam. A modell kidolgozói antropometriai méretek felhasználásával, regressziós egyenletek segítségével négy testösszetételi frakciót különítenek el. Becslik az emberi test csont-, zsír-, izom- és reziduális tömegét (maradékvagy zsigertömegét). Az egyes testösszetételi frakciók becsléséhez a következő testméretek használatosak: a csonttömeghez a könyökszélesség (humerus condylusvastagság), a térdszélesség (femur condylusvastagság), a csukló- és bokakerület, a zsírtömeghez a triceps-, a lapocka-, a köldök-, a mediális comb- és a mediális alszárredő, az izomtömeghez a tricepszredővel korrigált nyújtott felkakerület, a lapockaredővel korrigált mellkaskerület, alkarkerület, a combredővel korrigált

combkerület

és

az

alszárredővel

korrigált

legnagyobb

alszárkerület,

a

maradéktömeghez a váll-, a mellkas- és a medenceszélesség, (két iliocristale között) és a mellkasmélység (Bodzsár és Zsákai 2004).

18

2.2.4. Testarányok jellemzése A növekedést és a nemi érést kísérő testarányváltozásokat a Ross és Wilson (1974) által kidolgozott, az uniszex humán fantom testméreteinek felhasználásával végrehajtott ztranszformáció (2.1. egyenlet) segítségével elemeztem (Bodzsár és Zsákai 2004).

[( ) ] d

1 170,18 z= l −p s h

2.1. egyenlet – a z-transzformáció egyenlete

z – proprocionális standard érték s – az uniszex humán fantom adott testméretének előírt szórása p – az uniszex humán fantom adott testmérete 170,18 – az uniszex humán fantom testmagassága l – a vizsgált személy vagy csoport (átlagos) adott testmérete h – a vizsgált személy vagy csoport (átlagos) testmagassága d – dimenzionális állandó (lineáris méreteknél d=1, területi méreteknél d=2, térfogati méreteknél (pl. testtömeg) – d=3)

A transzformáció egyenletét átrendezve (2.2. egyenlet) látszik, hogy egy adott testméret testmagassághoz viszonyított arányát hasonlítjuk az uniszex humán fantom ugyanezen testméretének és testmagasságának az arányához. 170,18 d l p z= − d s h 170,18 d

(

) 2.2 egyenlet – a z-transzformáció egyenlete átrendezve

A fantom méreteit nem lehet etalonként használni, hanem csak egy önkényesen kiválasztott referencia értékként, amihez a vizsgált személyek vagy csoportok arányos testméreteit viszonyítjuk (Bodzsár 1984, Shephard és mtsai 1985). A pubertást kísérő testaránybeli változások jellemzésére a következő testméretek zértékeit

határoztam

meg:

ülőmagasság

és

csípőtövismagasság

(alsóvégtaghossz),

vállszélesség és medenceszélesség, könyök- és térdszélesség, felkar- és combkerület, két törzsredő (lapocka- és köldökredő) és két végtagredő (biceps- és alszárredő). 2.2.5. Testalkat elemzése A morfológiai testalkat analízise a Heath-Carter-féle (Carter és Heath 1990) antropometriai

szomatotipizálás

módszerével

történt.

Az

egyedi

szomatotípusok

komponenseit a Szmodis és munkatársai által (1976) bevezetett regressziós egyenletek segítségével becsültem (Zsákai és Bodzsár 1998). A szomatotipizálás az alábbi testméretek felhasználásával történik: az endomorfia

19

komponens

becsléséhez

triceps-,

lapocka-

és

csípőredő

(suprailiacan

felvett),

a

mezomorfiához könyök- és térdszélesség, tricepsredővel korrigált hajlított felkarkerület, alszárredővel korrigált alszárkerület és testmagasság, az ektomorfiához pedig testmagasság és testtömeg szükségesek. A szomatotípus kategóriák kialakítását Carter (1980) kategorizálása alapján végeztem. A háromdimenziós

szomatotípusokból

kétdimenzióssá

transzformált

szomatopontok

ábrázolása Sheldon (1949) és Carter (1980) módszere szerint Reuleux-féle gömbháromszög vetületben történt. 2.3. A pszicho-szociális jellemzők vizsgáló módszerei A pszicho-szociális tényezőkre vonatkozóan a gyermekektől ankét módszerrel gyűjtöttünk adatokat. A kérdőíveket osztályfőnöki órákon, illetve az antropometriai vizsgálat szüneteiben töltötték ki. 2.3.1. Mentális teljesítmény becslés A mentális teljesítményt egy Cattell (1949) által kidolgozott Oláh (Oláh és Bugán 2006) által a magyar népességre adaptált non-verbális intelligencia teszt alapján becsültük. A teszt négy sorozatból, összesen 46 kérdésből áll. Az első részben megkezdett egyszerű formákból álló sorozatok utolsó elemét (12 kérdés), a második részben az oda nem illő ábrát, „kakukktojást” (14 kérdés), a harmadik részben egy négy , illetve kilenc tagú ábra mátrix utolsó elemét (12 kérdés) kell kiválasztani, a negyedik részben pedig egy bizonyos környezetben ábrázolt pontnak kell hasonló környezetet keresni (8 kérdés). A mentális teljesítmény felmérésére szolgáló teszttel kapcsolatban, a feldolgozás során módszertani problémák merültek fel, ezért a feldolgozás eredményeként nem IQ pontokat adtam meg, hanem csak a jól megválaszolt kérdések százalékos arányát. Ezt használtam a mentális teljesítmény fokmérőjeként. 2.3.2. Szubjektív egészségérzet és jóllét érzés felmérése A gyermekek saját életükkel való elégedettségét az ún. Cantrill-létra (1965) segítségével becsültük. Ez egy tizenegy fokozatú (0-tól 10-ig terjedő) skála, amelynek valamelyik fokát kiválasztva reflektálhattak arra a gyermekek, hogy mennyire tartják jónak jelenlegi életüket, minél elégedettebbek, annál magasabb értéket választva. A kérdőíven ezt a kérdést 20

olvashatták: „Itt van előtted ey 11 fokozatú skála. A 10. fokozat a lehető lejobb életet jelöli, a 0. fokozat a lehető legrosszabb életet jelöli. Gondolj a magad életére, és jelöld be, milyennek tartod a saját életedet!” A fokozatok gyakorisági eloszlása alapján azokat vettem „elégedettnek”, akik a skála 7. fokánál (7≤) jobban értékelték az életüket, a többieket „nem annyira elégedettnek”, illetve „elégedetlenek” tekintettem. A gyermekek szubjektív egészségérzetét a „Szerinted milyen az egészséged?” kérdésre adott válaszuk alapján mértük fel. Az egészségi állapotukra a szerintük leginkább jellemző választ kellett megjelölniük a „rossz”, „megfelelő”, „jó” és „kiváló” válaszlehetőségek közül. A kérdésről a feldolgozás során kiderült, hogy bár más felmérések alapján (Pikó 1995, 1998) „felnőtt és serdülőpopuláción megbízhatónak bizonyult” (Kökönyei 2003), nem elég szelektív, a gyermekek nagyon magas százaléka válaszolt rá pozitívan. Ez a probléma Tennessee énkép-skála (lásd később) magyar adaptációjánál (Dévai és Sipos 1986) is felmerült, hogy az „egészséges vagyok” állítást az általános iskolások döntő többsége igaznak tartja magára. Az elemzés során összevontam a „jó” és „kiváló”, illetve a „rossz” és „megfelelő” kategóriákat, és az utóbbi összevont ('negatívabb egészségmegítélésű') kategória gyakoriságát elemezve vizsgáltam a serdülők egészség-megítélését. 2.3.3. Pszicho-szomatikus tünetek felmérése A vizsgált gyermekeket az ún. standard szimptóma lista (Haugland és mtsai 2001, Haugland és Wold 2001, Currie és Todd 2003) felhasználásával kérdeztük meg arról, hogy a vizsgálatot megelőző hat hónapban milyen gyakran tapasztaltak pszicho-szomatikus jellegű panaszokat. A lehetséges válaszok „szinte naponta”, „hetente többször”, „kb. hetente”, „kb. havonta”, „ritkábban vay soha” voltak. A listán található tizenkét pszicho-szomatikus panasz közül öt szomatikus tünet („fájt a fejem”, „fájt a yomrom vay a hasam”, „fájt a hátam”, „hányingerem volt vay hánytam” vay „szédültem”), négy pszichés tünet („kedvetlen, rossz kedvű voltam”, „ingerlékeny, veszekedős voltam”, „féltem” vagy „ideges voltam”), két alvászavarra utaló panasz („nem tudtam elaludni”, „többször felébredtem”) került egy-egy kategóriába. A panaszok előfordulási gyakorisága alapján négy kategóriát hoztam létre ('hetente többször több tünet', 'hetente többször ey tünet', 'hetente vay havonta', illetve 'ritkábban' észlel valamilyen tünetet), illetve a komplexebb elemzéseknél a két-két „gyakori” , illetve „ritka” kategóriát összevontam. 21

2.3.4. Testkép és énkép vizsgálata Az énkép, ezen belül a testkép vizsgálatára a Fitts (1964, 1965) által kidolgozott, Dévai és Sipos által (1986) a magyarországi viszonyokra adaptált Tennessee énkép-skálát (Tennessee Self-Concept Scale, TSCS) használtuk. A skála 100 állítást tartalmaz, amiről a kérdezetteknek el kellett döntenie, hogy mennyire érzi igaznak saját magára nézve („eyáltalán nem igaz” [1], „többnyire nem igaz” [2], „félig igaz félig nem” [3], „többnyire igaz” [4], „teljesen igaz” [5]). Az énkép öt komponensét 18-18 kérdés méri: testkép [1-18 tétel], morális [19-36 tétel], individuális [37-54 tétel], családi [55-72 tétel], szociális énkép [73-90 tétel]), hat tételből álló egységekben, ezekben három pozitív, három negatív állítás. A skála utolsó 10 tétele [91-100] az önkritikával kapcsolatos. Az értékelésnél a negatív állítást tartalmazó tételekre adott válaszokat először az yi = 6 – x_1 egyenlet szerint transzformáltak, majd összegeztem azokat. Az egyes énkép-összetevőkhöz tartozó önértékelési különbségek vizsgálatához szükséges kategóriákat Karkus (2010) nyomán az önértékelési pontszámok kvartiliseinek megállapításával hoztam létre. Az első kvartilisbe tartozó gyermekeket tekintettem átlag alatti, a második és harmadik kvartilisbe tartozókat átlagos, a negyedik kvartilisbe tartozókat átlag feletti önértékelésűeknek. Dolgozatomban első sorban a serdülők testképét elemeztem. 2.4. Statisztikai feldolgozás Az adatok statisztikai feldolgozása és elemzése az SPSS for Windows (17.0 verzió) és a LibreOffice Calc (3.3 verzió) programcsomagokkal történt. A vizsgálati szempontok alapján elkülönített alcsoportok antropometriai jellegeinek, testösszetétel frakcióinak, z-értékeinek, szomatotípus komponenseinek és mentális teljesítményének alapstatisztikai jellemzésére a következő paramétereket határoztam meg: elemszám (n), átlag (X), medián (M), átlag hibája (SE), szórás (SD), minimális érték (Vm_i_n) és max_imális érték (Vm_a_x). A gyermekek alcsoportjainak

testdimenzióbeli

és

mentális

teljesítménybeli

különbségeit

varianciaanalízissel, az egymást követő korcsoportok, illetve az egymást követő érettségi stádiumba sorolt csoportok közötti különbségek szignifikanciáját a Scheffé-féle páronkénti összehasonlítás segítségével, 5%-os szignifikanciaszinten elemeztem (Hajtman 1971, Reiczigel és mtsai 2010). Az egyes alcsoportok háromdimenziós szomatotípusának különbségeit a Carter és munkatársai által (1983, 1990) kidolgozott „SANOVA” (Somatotype analysis of variance) 22

módszerrel analizáltam. A módszer a varianciaanalízisnek módosított változata, melynek eredménye szintén F-érték (2.3. egyenlet). SS k df F= k SS b df b

2.3. egyenlet – az F érték kiszámítása

SS_ – a minták (csoportok) közötti eltérés négyzetösszege kiszámítása a 2.3.1. eyenlet szerint SSb – a mintán (csoporton) belüli eltérés négyzetösszege kiszámítása a 2.3.2. eyenlet szerint df_ és dfb – szabadsági fokok kiszámításuk 2.3.3.a. és b. eyenlet szerint k

̄ )2 2.3.1. egyenlet SS k =∑ n j ( S̄j− M j=l

S_ – az egyes csoportok átlagos szomatotípusa M – az egyesített csoportok átlagos szomatotípusa S_ – M kiszámítása, 2.3.1.a eyenlet szerint n_ – az egyes csoportok elemszáma

̄ = √( S̄I. j − M̄ I. )2 +( S̄II.j − M̄II. )2+( S̄III. j − M̄III. )2 2.3.1.a. egyenlet S̄j − M I., II., III. – szomatotípus első, második, harmadik komponense j – egyes csoportok sorszáma k

k

SS b=∑ ∑ (SAD 2l ) 2.3.2. egyenlet j=l i =l

SADl – az egyes szomatopontok a csoport átlagos szomatopontjától vett távolsága kiszámítása 2.3.2.a. eyenlet szerint

SAD l = √ (I l −I S̄ )2 +( II l −II S̄ )2 +( III l−III S̄ )2 2.3.2.a. egyenlet j

j

j

l – az egyes csoporton belüli egyedi szomatotípusok sorszáma j

df k =k −1 ; df b =∑ (n j−1) 2.3.3.a. és b. egyenletek 1

k – csoportok száma

A nemi érés jellemzésére használt oigarche és menarchekor mediánjait, illetve a másodlagos nemi jellegek fejlettségi stádiumainak kormediánjait maximum-likelihood eljárással végzett regressziós probitanalízissel (Weber 1969) becsültem. A pszichés jellemzők (testkép, pszicho-szomatikus tünetek, szubjektív egészségérzet, élettel való megelégedettség) szerint kialakított alcsoportok homogenitás vizsgálatát χ^2próbával végeztem, szintén 5%-os szinten.

23

3. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS AZOK MEGVITATÁSA Mielőtt az átlagostól eltérő testfejlettségi státusz a pubertás egyes pszicho-szociális jellemzőire gyakorolt hatását elemezném, rövidem ismertetem a vizsgált minta testfejlettségi mintázatát. A testfejlettségi mintázat számos egymással interakcióban lévő komponensei közül (1) a szexuális érettségi státusz, (2) a testarányok, (3) a testösszetétel és (4) a testalkat pubertáskori változását és e mintázati komponensekben kialakuló nemi különbségeket tekintem át. 3.1. A vizsgált gyermekek testfejlettségi státuszának általános jellemzői 3.1.1. Nemi érés A pubertás a szexuális érés időszaka, a gonádok jelentős mennyiségi és minőségi változásán kívül az aktívvá váló hipotalamusz–hipofízis-gonád tengely következményeként a másodlagos nemi jellegek is fokozatosan kifejlődnek. Spermarche és menarche A pubertás első stádiumában a nemi érés külső jelei még nem láthatók, de a nemi hormontermelés

megindul.

spermatogóniumok

A

osztódása

fiúknál jelzi

a

a

Sertoli-sejtek

csírahám

differenciálódása

működésének

és

a

megindulását,

a

spermatogenezist, amelynek következménye az első magömlés, a spermarche (az oigarche) bekövetkezése. Ez az esemény a fertilitás kezdete és a serdülőkori növekedési csúcs előtt következik be. A spermarche idején a fiúk fizikai megjelenése és pszicho-szociális fejlettsége még gyermeki. A menarche bekövetkezésekor a lányok sokkal fejletebb szexuális érettségi stádiumban vannak. A testmagasság serdülőkori növekedési lökésének csúcsa után, azaz a serdülőkori növekedési sebesség lassuló fázisában következik be a menarche (Tanner 1962, Bodzsár 1999, 2001, 2003). Mintánkban spermarche mediánja 13,33 év (95%-os konfidencia tartomány: 13,13–13,53 év), a menarche mediánja pedig 12,76 (95%-os konfidencia tartomány: 12,71–12,81 év) Nemi jellegek Fiúknál

a

nemi

jellegek

pubertáskori

változásának

az

első

jele

a

herék

megnagyobbodása, G2 stádium kialakulása, ezt követően kezd a szeméremszőrzet (PH2), a 24

hónaljszőrzet (AH2) kialakulni; majd a genitáliák második puberális fokozatával (G3) egyidőben megjelenik az arcszőrzet (FH2). A mutálás kezdetének kormediánja a külső genitáliák második és harmadik fejlődési stádiumához tartozó mediánok közé esik, a spermarche mediánhoz képest 1,12 évvel korábban (3.1.1. táblázat, 3.1.1. ábra). 3.1.1. táblázat. Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal Nemi jellegek

Stádium Medián

Genitáliák fejlettsége

G2 G3 G4 G5 PH2 PH3 PH4 PH5 AH2 AH3 AH4 FH2 FH3 FH4 FH5

Szeméremszőrzet fejlettsége

Hónaljszőrzet fejlettsége

Arcszőrzet fejlettsége

Mutálás

11,65 12,90 13,89 15,49 12,25 13,21 14,08 14,91 12,75 13,85 14,78 13,01 14,23 15,70 18,18 12,21

Medián 95%-os konfidencia tartománya 11,06 12,10 12,73 13,06 13,76 14,01 15,41 15,58 12,17 12,32 13,15 13,28 14,02 14,14 14,85 14,97 12,68 12,82 13,79 13,92 14,72 14,85 12,91 13,10 14,05 14,42 15,59 15,83 17,33 20,41 11,83 12,50

A lányoknál a szexuális érés első látható jele az emlők megnagyobbodása (B2), majd a fiúkhoz hasonlóan ezt követi a szeméremszőrzet (PH2) és a hónaljszőrzet (AH2) megjelenése. A menarche az emlők és a szeméremszőrzet negyedik fejlettségi fokozatának kifejlődésekor következik be (3.1.2. táblázat, 3.1.2. ábra). 3.1.2. táblázat. Lányok – Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal Nemi jellegek Emlők fejlettsége

Szeméremszőrzet fejlettsége

Hónaljszőrzet fejlettsége

Stádium Medián B2 B3 B4 B5 PH2 PH3 PH4 PH5 AH2 AH3 AH4

9,41 10,85 12,68 13,66 10,31 11,93 12,93 13,50 11,08 12,43 13,49

Medián 95%-os konfidencia tartománya 9,15 9,62 10,68 11,01 12,55 12,84 13,55 13,77 9,82 10,68 11,85 12,01 12,86 12,99 13,43 13,56 10,89 11,24 12,31 12,54 13,39 13,60

25

életkor (év) 18,5

FH5

18,0 17,5 17,0 16,5 16,0

G5

FH4

15,5 15,0

PH5

14,5

FH3

14,0 13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0

spermarche FH2 PH2AH2 mutálás

AH4

PH4

PH3 AH3

G4

13,33

G3

G2

10,5 10,0 9,5 9,0

3.1.1. ábra. Fiúk – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok életkor (év) 18,5 18,0 17,5 17,0 16,5 16,0 15,5 15,0 14,5 B5

14,0 13,5 13,0 12,5

PH4 menarche PH3

12,0 11,5 11,0 10,5

AH3

AH4 PH5 12,76

B4

AH2 PH2

B3

10,0 9,5 9,0

B2

3.1.2. ábra. Lányok – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok

26

3.1.2. Testarányok A két nem növekedési sebessége a pubertás előtt gyakorlatilag megegyezik, így testarányaikban, testformájukban nincs lényeges eltérés. A lányoknál két évvel korábban kezdődik a serdülőkori növekedési lökés, és a növekedési sebesség fokozódása kisebb mértékű, mint a fiúknál. Mindezekből következik, hogy a testarányok megváltoznak, és a két nem közötti testaránybeli különbségek fokozódnak. A testformában bekövetkező proporcionális különbségeknek az elemzését a Ross és Wilson (1974) által konstruált uniszex fantom adatainak felhasználásával végzett z-transzformációval végeztem. A z-profilok szemléletesen mutatják az adott testméret proporciójának változását: a kisebb z-érték a testarány csökkenését, a nagyobb pedig a testarány növekedését mutatja (Bodzsár és Zsákai 2004). Az alábbiakban röviden áttekintem a különböző testméretek z-profiljának életkori változásait és a pubertás végére kialakuló nemi különbségeit. A 3.1.3. ábra jól mutatja, hogy 10 éves korban a fiúk és lányok relatív testtömege gyakorlatilag megegyezik, majd a lányok a korábbi kronológiai korban a hosszméretekben átmenetileg kissé lineárisabbá válnak mint a fiúk, de 13 éves kor után kialakul a relatív testtömegben a felnőttkorra jellemző proporcionális nemi különbség (3.1.3. táblázat). Az alsóvégtaghossz és az ülőmagasság z-értékeinek életkori és nemi különbségeiben jól látszik annak a fiúk és a lányok eltérő növekedésmenetének következményei (3.1.4. ábra, 3.1.4. és 3.1.5. táblázat). A pubertás időszakának a végére a lányok relatív ülőmagassága, illetve a fiúk arányos csípőtövismagassága, nagyobb a fiúkéhoz, illetve a lányokéhoz képest. testtömeg (♂) 16 éves

ülőmagasság (♂) csipőtövismagasság (♂) 16 éves

15 éves

15 éves

14 éves

14 éves

13 éves

13 éves

12 éves

12 éves

11 éves

11 éves

10 éves

10 éves

-2,0

testtömeg (♀)

-1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

3.1.3. ábra. A testtömeg z-profiljának életkori változásai

-2,0

-1,0

ülőmagasság (♀) csipőtövismagasság (♀)

0,0

1,0

2,0

3,0

3.1.4. ábra. A csípőtövis- és az ülőmagasság z-profiljának életkori változásai

27

3.1.3. táblázat. Vizsgált serdülők testtömeg z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< 10 -0,37 1,19 0,05 -3,29 5,51 ns -0,36 1,30 0,05 -2,74 6,49 ns 11 -0,33 1,26 0,04 -2,37 5,66 ns¹ -0,43 1,28 0,04 -3,50 6,87 ns 12 -0,45 1,25 0,04 -2,57 4,57 ns^2 -0,49 1,33 0,04 -2,80 9,50 ns 13 -0,54 1,26 0,04 -3,88 5,64 ns -0,46 1,23 0,04 -2,75 5,47 ns³ 14 -0,58 1,24 0,05 -3,18 4,58 ns¹ -0,35 1,26 0,05 -2,56 4,95 ns 15 -0,66 1,15 0,04 -2,73 5,08 ns^2 -0,20 1,28 0,04 -2,43 8,62 ns³ 16 -0,58 1,18 0,04 -2,78 5,17 -0,24 1,16 0,05 -2,41 5,77 ns: nincs szignifikáns a különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2 ³: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14, 12 és 15, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között 3.1.4. táblázat. Vizsgált serdülők ülőmagasság z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< 10 -0,23 0,50 0,02 -3,38 1,23 *¹ -0,22 0,44 0,02 -1,59 1,23 ns³ 11 -0,33 0,55 0,02 -5,47 2,99 * -0,28 0,50 0,02 -2,56 4,24 ns 12 -0,49 0,45 0,02 -3,11 0,77 *¹ -0,32 0,44 0,01 -1,73 2,41 ns³⁴ 13 -0,59 0,52 0,02 -5,18 2,19 ns^2 -0,25 0,48 0,02 -2,42 2,79 ns 14 -0,59 0,46 0,02 -2,11 2,05 * -0,17 0,53 0,02 -3,85 2,49 ns⁴ 15 -0,51 0,51 0,02 -4,78 1,48 ns^2 -0,01 0,50 0,02 -3,15 1,92 ns 16 -0,35 0,49 0,02 -1,94 2,10 0,01 0,47 0,02 -1,26 2,05 *: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹ ^2 ³ ⁴: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 10 és 12, 13 és 15, a lányok 10 és 13, 12 és 14 éves korcsoportjai között 3.1.5. táblázat. Vizsgált serdülők csípőtövismagasság (alsóvégtaghossz) z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 0,08 0,57 0,02 -3,81 1,93 ns 0,09 0,49 0,02 -1,47 1,66 11 0,15 0,52 0,02 -2,81 3,00 ns 0,13 0,52 0,02 -1,74 4,92 12 0,22 0,52 0,02 -4,51 1,82 * 0,16 0,50 0,02 -1,72 3,13 13 0,34 0,54 0,02 -2,02 2,97 ns 0,06 0,54 0,02 -5,05 1,70 14 0,29 0,57 0,02 -6,73 2,03 ns -0,02 0,59 0,02 -5,75 2,28 15 0,22 0,51 0,02 -2,78 2,22 * -0,12 0,54 0,02 -2,48 1,85 16 0,08 0,62 0,02 -5,93 3,02 -0,14 0,54 0,02 -2,33 1,91 *: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹: p<0,05; szignifikáns különbség a lányok 12 és 14 éves korcsoportjai között

p< ns ns ns¹ ns *¹ ns

A pubertás ideje alatt 12 és 13 éves kortól alakulnak ki a felnőtt korra jellemző jelentős nemi különbségek a fiúk és a lányok relatív vállszélességében, illetve relatív medenceszélességében, előbbi a fiúk, illetve utóbbi a lányok javára (3.1.5. ábra, 3.1.6. és 3.1.7. táblázat). A törzs felső és alsó régiójának z-profilja is jelentősen változik az életkorral, lényeges nemi különbségek tapasztalhatóak. A lányok proporcionális mellkaskerülete és csípőkerülete

28

12, illetve 13 éves kortól kezdve jelentősen nagyobb a fiúkénál (3.1.6. ábra, 3.1.8. és 3.1.9. táblázat). Ennek oka, hogy a fiúk testmagassága túlhaladja a lányokét, illetve hogy a lányok törzsének zsírossága növekszik az életkorral (lásd bőrredők). vállszélesség (♂) medenceszélesség (♂) 16 éves

vállszélesség (♀) medenceszélesség (♀)

mellkaskerület (♂) csipőkerület (♂) 16 éves

15 éves

15 éves

14 éves

14 éves

13 éves

13 éves

12 éves

12 éves

11 éves

11 éves

10 éves

10 éves

-2,0

-1,0

0,0

1,0

2,0

3.1.5. ábra. A váll- és medenceszélesség z-profiljának életkori változásai

3,0

-2,0

-1,0

mellkaskerület (♀) csipőkerület (♀)

0,0

1,0

2,0

3,0

3.1.6. ábra. A mellkas- és csípőkerület z-profiljának életkori változásai

3.1.6. táblázat. Vizsgált serdülők vállszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 -0,78 0,84 0,03 -5,84 2,05 ns -0,98 0,95 0,04 -7,18 2,35 11 -0,82 0,88 0,03 -6,32 1,68 ns -0,96 0,87 0,03 -5,12 2,95 12 -0,82 0,84 0,03 -5,36 4,41 ns -0,99 0,90 0,03 -6,73 3,00 13 -0,82 0,93 0,03 -5,71 1,86 ns -1,06 0,93 0,03 -6,41 1,64 14 -0,73 1,06 0,04 -8,53 2,28 * -1,05 0,94 0,04 -5,87 2,28 15 -0,50 0,97 0,03 -4,78 5,03 * -0,92 0,95 0,03 -7,02 1,98 16 -0,28 0,94 0,04 -4,20 2,76 -1,02 1,02 0,04 -6,95 3,18 *: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns ns ns ns ns

3.1.7. táblázat. Vizsgált serdülők medenceszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< 10 -1,35 0,94 0,04 -3,80 2,94 ns -1,26 1,12 0,05 -4,11 3,73 ns 11 -1,30 1,11 0,04 -4,49 5,90 ns -1,23 1,10 0,04 -3,92 4,40 * 12 -1,23 1,14 0,04 -4,16 4,32 ns -1,02 1,27 0,04 -6,93 8,55 ns^2 13 -1,22 1,11 0,04 -4,34 6,51 ns¹ -0,94 1,18 0,04 -5,98 5,20 ns³ 14 -1,17 1,20 0,04 -6,83 5,40 ns -0,72 1,27 0,05 -4,92 6,57 ns^2 15 -1,18 1,18 0,04 -4,28 4,83 ns -0,56 1,31 0,05 -6,80 5,02 ns³ 16 -1,17 1,23 0,05 -6,31 6,04 ¹ -0,53 1,31 0,05 -6,40 4,00 *: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹ ^2 ³: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 13 és 16, a lányok 12 és 14, 13 és 15 éves korcsoportjai között

29

3.1.8. táblázat. Vizsgált serdülők mellkaskerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n 10 -1,41 1,42 0,06 -4,13 4,72 ns -1,40 1,57 0,06 -4,66 11 -1,39 1,56 0,05 -4,53 8,01 ns -1,32 1,56 0,05 -4,56 12 -1,50 1,56 0,05 -4,15 5,07 ns -1,21 1,51 0,05 -5,44 13 -1,53 1,53 0,05 -5,94 4,69 ns -0,96 1,48 0,05 -6,28 14 -1,42 1,48 0,05 -4,42 4,41 ns -0,70 1,41 0,05 -4,26 15 -1,43 1,37 0,04 -10,96 5,00 ns -0,55 1,35 0,05 -3,95 16 -1,19 1,42 0,05 -8,30 5,06 -0,57 1,30 0,05 -5,21 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2: p<0,05; szignifikáns különbség a lányok 12 és 14, 13 és 15 éves korcsoportjai között

Vm_a_x 7,50 4,45 7,02 4,87 5,02 6,23 5,00

p< ns ns ns¹ ns^2 ns¹ ns^2

3.1.9. táblázat. Vizsgált serdülők csípőkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< 10 1,70 2,05 0,08 -2,49 9,11 ns 1,73 2,23 0,09 -2,25 13,33 ns 11 1,74 2,32 0,08 -2,46 19,39 ns 1,56 2,15 0,07 -2,40 10,15 ns 12 1,60 2,24 0,08 -2,89 10,75 ns¹ 1,49 2,24 0,07 -2,93 14,37 ns 13 1,45 2,22 0,08 -3,48 11,86 ns^2 1,50 2,08 0,07 -2,57 10,39 ns³ 14 1,23 2,02 0,07 -2,43 9,19 ns¹ 1,75 2,04 0,08 -2,49 10,87 ns 15 0,95 1,94 0,06 -9,65 9,99 ns^2 1,94 2,07 0,07 -2,49 15,15 ns³ 16 1,01 1,84 0,07 -2,34 8,29 2,01 1,88 0,08 -1,76 12,66 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2 ³: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 12 és 14, 13 és 15, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

Az epicondylus szélességek z-profiljai mindkét nemnél jelentősen csökkennek az életkorral (3.1.7. ábra, 3.1.10. és 3.1.11. táblázat). Ez azzal magyarázható, hogy prepubertás végére, a pubertás elejére a csöves csontok robuszticitása nő, mintegy felkészülve a pubertáskori jelentős hosszirányú növekedésre. könyökszélesség (♂) térdszélesség (♂) 16 éves

könyökszélesség (♀) térdszélesség (♀)

felkarkerület (♂) combkerület (♂) 16 éves

15 éves

15 éves

14 éves

14 éves

13 éves

13 éves

12 éves

12 éves

11 éves

11 éves

10 éves

10 éves

-2,0

-1,0

0,0

1,0

2,0

3.1.7. ábra. A könyök- és térdszélesség z-profiljának életkori változásai

3,0

-2,0

-1,0

felkarkerület (♀) combkerület (♀)

0,0

1,0

2,0

3,0

3.1.8. ábra. A felkar- és combkerület z-profiljának életkori változásai

A végtagok kerületi méreteinek z-profiljában nem tapasztalhatók nagy változások. Megállapítható azonban, hogy a fiúk z-értékei az életkorral nagyon enyhén csökkennek, a lányok z-értékei 13 és 15 éves kor között nőnek (3.1.8. ábra, 3.1.12. és 3.1.13. táblázat). Az 30

arányos felkarkerületben nincs jelentős különbség a nemek között, ellenben az arányos combkerületben van. Ez a két nem eltérő testmagasság növekedésén kívül, az eltérő eloszlású és mennyiségű bőralatti zsírral magyarázható.

3.1.10. táblázat. Vizsgált serdülők könyökszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 1,23 1,31 0,05 -7,38 8,33 ns 0,65 1,25 0,05 -4,12 7,91 11 1,25 1,40 0,05 -1,98 12,13 ns¹ 0,42 1,32 0,04 -3,72 10,38 12 1,13 1,30 0,04 -2,33 8,55 ns 0,07 1,22 0,04 -3,40 5,67 13 1,04 1,25 0,04 -4,19 11,25 ns -0,16 1,25 0,04 -3,86 5,95 14 0,93 1,21 0,04 -2,06 6,63 *¹ -0,42 1,17 0,04 -4,00 5,36 15 0,63 1,19 0,04 -3,14 9,12 ns -0,55 1,10 0,04 -3,70 3,53 16 0,58 1,22 0,05 -4,20 7,45 -0,59 1,15 0,05 -3,82 4,05 *: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14 korcsoportjai között

p< ns * * * ns ns

3.1.11. táblázat. Vizsgált serdülők térdszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 2,14 1,40 0,06 -5,63 11,29 ns 1,25 1,62 0,07 -16,93 11,74 11 2,12 1,41 0,05 -8,36 8,39 * 1,08 1,40 0,05 -4,98 8,49 12 1,87 1,32 0,04 -3,27 8,85 ns 0,77 1,46 0,05 -6,35 6,94 13 1,64 1,40 0,05 -1,77 8,30 * 0,48 1,55 0,05 -7,61 7,25 14 1,17 1,44 0,05 -3,65 6,91 * 0,25 1,57 0,06 -8,18 8,22 15 0,58 1,30 0,04 -3,54 7,60 ns 0,26 1,48 0,05 -4,31 6,88 16 0,35 1,24 0,05 -2,65 6,50 0,14 1,52 0,06 -6,99 8,10 *: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹: p<0,05; szignifikáns különbség a lányok 13 és 16 éves korcsoportjai között

p< ns * * ns¹ ns ns ¹

3.1.12. táblázat. Vizsgált serdülők felkarkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n 10 -1,12 1,31 0,05 -3,61 4,12 ns -1,11 1,31 0,05 -3,98 11 -1,10 1,36 0,05 -3,46 5,15 ns¹ -1,21 1,32 0,04 -4,51 12 -1,21 1,29 0,04 -3,78 3,16 ns -1,31 1,31 0,04 -4,09 13 -1,28 1,30 0,05 -4,14 3,63 ns -1,33 1,26 0,04 -4,18 14 -1,25 1,25 0,05 -3,89 3,04 ns -1,24 1,26 0,05 -3,94 15 -1,36 1,14 0,04 -3,85 4,68 ns¹ -1,21 1,24 0,04 -3,88 16 -1,21 1,17 0,04 -3,66 3,27 -1,25 1,18 0,05 -3,63 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 15, a lányok 13 és 16 éves korcsoportjai között

Vm_a_x 4,11 3,76 7,12 3,66 4,53 5,18 6,23

p< ns ns ns ns^2 ns ns ^2

31

3.1.13. táblázat. Vizsgált serdülők combkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< 10 -1,80 1,26 0,05 -7,05 4,50 ns -1,51 1,31 0,05 -4,43 3,17 ns 11 -1,69 1,24 0,04 -5,07 2,98 ns¹ -1,55 1,25 0,04 -5,75 2,66 ns 12 -1,72 1,26 0,04 -5,78 2,44 ns -1,53 1,27 0,04 -4,93 4,15 ns^2 13 -1,77 1,27 0,04 -5,17 2,77 ns -1,48 1,24 0,04 -5,02 3,35 ns³ 14 -1,78 1,28 0,05 -4,72 5,53 ns¹ -1,27 1,26 0,05 -3,87 3,79 ns^2 15 -1,90 1,15 0,04 -4,51 2,82 ns -1,12 1,27 0,04 -7,33 5,94 ns³ 16 -1,84 1,17 0,04 -5,00 3,23 -1,14 1,20 0,05 -4,03 5,45 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2 ³: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14, a lányok 12 és 14, 13 és 15 éves korcsoportjai között

A bőrredők proporcionális változásai jól tükrözik a pubertáskori bőr alatti zsír mennyiségének és eloszlásának változásait (3.1.9. és 3.1.10. ábra, 3.1.14., 3.1.15., 3.1.16. és 3.1.17 táblázat). A fiúknál mind a törzsredők, mind a végtagredők arányaiban megfigyelhető prepubertáskori zsírfelhalmozás, majd a serdülőkori növekedési lökést kísérő zsírvesztés. A végtagredők proporcionalitásának csökkenése nagyobb arányú, mint a törzsredőké. A lányok bőrredőinek z-profil változásaiban is megfigyelhető az intenzív növekedést kísérő zsírvesztés, és az azt követő, lányokra jellemző zsírfelhalmozás.

lapockaredő (♂) köldökredő (♂) 16 éves

lapockaredő (♀) köldökredő (♀)

bicepsredő (♂) alszárredő (♂) 16 éves

15 éves

15 éves

14 éves

14 éves

13 éves

13 éves

12 éves

12 éves

11 éves

11 éves

10 éves

10 éves

-2,0

-1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

3.1.9. ábra. A törzsredők z-profiljának életkori változásai

-2,0

-1,0

bicepsredő (♀) alszárredő (♀)

0,0

1,0

2,0

3,0

3.1.10. ábra. A végtagredők z-profiljának életkor változásai

32

3.1.14. táblázat. Vizsgált serdülők lapockaredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< 10 -0,95 1,71 0,07 -2,92 7,06 ns -0,49 1,92 0,08 -2,90 8,45 ns 11 -0,70 2,02 0,07 -2,94 8,25 ns¹ -0,51 1,90 0,06 -2,72 7,87 ns 12 -0,74 1,96 0,07 -2,96 8,37 ns -0,63 1,76 0,06 -2,94 8,34 ns 13 -0,88 1,88 0,07 -2,77 7,88 ns^2 -0,68 1,62 0,06 -2,96 8,04 ns³ 14 -1,05 1,65 0,06 -3,03 6,43 ns¹ -0,45 1,61 0,06 -2,60 6,96 ns 15 -1,21 1,44 0,05 -2,81 7,41 ns^2 -0,28 1,63 0,06 -2,97 7,88 ns³ 16 -1,13 1,45 0,05 -2,84 7,29 -0,24 1,50 0,06 -2,59 6,65 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2 ³: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14, 13 és 15, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között 3.1.15. táblázat. Vizsgált serdülők köldökredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 -0,80 1,86 0,07 -2,94 5,48 ns -0,43 1,85 0,07 -2,97 5,78 11 -0,54 2,06 0,07 -2,97 6,18 ns -0,37 1,81 0,06 -2,78 6,30 12 -0,49 2,08 0,07 -2,97 6,55 ns¹ -0,42 1,70 0,06 -2,83 5,66 13 -0,72 1,95 0,07 -2,88 5,56 ns^2 -0,36 1,60 0,06 -2,79 5,18 14 -0,82 1,84 0,07 -2,82 5,48 ns¹ -0,04 1,61 0,06 -2,81 6,33 15 -1,06 1,60 0,05 -2,90 4,64 ns^2 0,15 1,53 0,05 -2,43 5,11 16 -1,03 1,59 0,06 -2,74 5,00 0,16 1,43 0,06 -2,54 5,47 *: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹ ^2: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 12 és 14, 13 és 15 korcsoportjai között

p< ns ns ns * ns ns

3.1.16. táblázat. Vizsgált serdülők bicepsredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 0,80 2,75 0,11 -2,83 12,49 ns 1,55 2,87 0,12 -2,85 14,63 11 1,13 3,15 0,11 -2,98 18,00 ns 1,32 2,71 0,09 -2,92 14,14 12 0,97 3,04 0,10 -2,95 17,37 * 1,09 2,62 0,09 -2,98 12,97 13 0,34 2,89 0,10 -3,04 14,21 * 0,80 2,41 0,09 -2,94 14,27 14 -0,32 2,44 0,09 -3,05 10,43 * 0,99 2,31 0,09 -3,02 13,02 15 -0,85 2,22 0,07 -3,08 11,19 ns 1,23 2,36 0,08 -2,55 12,72 16 -1,00 1,99 0,07 -3,14 8,57 1,18 2,13 0,09 -2,52 11,01 *: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹ szignifikáns különbség a lányok 11 és 13 éves korcsoportjai között

p< ns ns¹ ns ns¹ ns ns

3.1.17. táblázat. Vizsgált serdülők alszárredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói Fiúk Lányok Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 0,58 1,88 0,07 -2,90 8,26 ns 1,19 2,00 0,08 -2,19 9,80 11 0,88 2,09 0,07 -2,88 11,45 ns 1,25 1,86 0,06 -2,14 9,05 12 0,90 2,02 0,07 -2,46 12,21 * 1,21 1,90 0,06 -2,22 10,93 13 0,56 1,99 0,07 -2,44 8,71 * 1,07 1,71 0,06 -2,05 8,32 14 0,24 1,86 0,07 -2,63 7,79 ns 1,33 1,69 0,06 -2,15 9,61 15 -0,30 1,59 0,05 -2,79 8,01 ns 1,46 1,61 0,06 -1,89 10,05 16 -0,43 1,57 0,06 -2,76 7,96 1,37 1,45 0,06 -1,89 8,63 *: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹ szignifikáns különbség a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

p< ns ns ns ns¹ ns ns¹

33

A különböző testméretek z-profiljában mutatkozó szignifikáns nemi különbségeket a 3.1.18. táblázat foglalja össze. 3.1.18. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők eyes testméreteinek z-értékei között Életkor (év) Testméret 10 11 12 13 14 testtömeg ns ns ns ns * ülőmagasság ns * * * * alsóvégtaghossz ns ns * * * vállszélesség * * * * * csípőszélesség ns ns * * * mellkaskerület ns ns * * * csípőkerület ns ns ns ns * felkarkerület ns ns ns ns ns combkerület * * * * * könyökszélesség * * * * * térdszélesség * * * * * lapockaredő * * ns * * köldökredő * ns ns * * bicepsredő * ns ns * * alszárredő * * * * * *: p<0,05; szignifikáns különbség a két nem között

15 * * * * * * * * * * * * * * *

16 * * * * * * * ns * * * * * * *

34

3.1.3. Testösszetétel A pubertáskori endokrin változások igen jelentős hatással vannak az anyagcserefolyamatok irányára és intenzitására. A pubertáskorban az endokrin változások nemi sajátosságai a testösszetevő-komponensek változásának intenzitásában és irányában is nemi különbségeket eredményeznek, amelyek következtében jutnak érvényre a testösszetételben a felnőttkorra jellemző nemi eltérések (Johnston 1987, Pápai 1992, 1996, 2000, 2000, Bodzsár 1999, Pápai és Bodzsár 1999). Életkori változások, nemi különbségek A fiúk abszolút csont-, izom- és maradéktömegének korcsoport átlagai az életkor előrehaladtával szignifikánsan (p<0,05) nőnek, a csonttömegben ez a növekedés csak 15 éves korig mutatható ki, az utolsó két vizsgált korcsoport között már nincs jelentős különbség (3.1.11., 3.1.12. és 3.1.14 ábra, 3.1.19., 3.1.20., 3.1.22. táblázat). Az abszolút zsírtömegben csak 10 és 12 éves kor között mutatható ki gyarapodás (3.1.13. ábra, 3.1.21. táblázat). A testösszetevő komponensek abszolút tömegének korcsoport-átlagaitól eltérő mintázatot mutat a komponensek relatív tömegének életkori alakulása. A relatív csonttömeg 13 éves kortól és a relatív zsírtömeg 12 és 15 éves kortól statisztikailag igazolhatóan (p<0,05) csökken (3.1.11., 3.1.13. ábra, 3.1.19., 3.1.21. táblázat). A relatív izom- és maradéktömeg 12 éves kortól jelentősen növekszik 15, illetve 16 éves korig (3.1.12., 3.1.14. ábra, 3.1.20., 3.1.22. táblázat).

3.1.19. táblázat. Fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 6,92 1,34 0,05 3,89 13,70 ** 19,68 1,67 0,07 14,86 29,41 11 7,64 1,46 0,05 4,34 10,08 ** 19,48 1,43 0,05 9,97 13,35 12 8,55 1,59 0,05 4,86 9,72 ** 19,30 1,45 0,05 8,43 15,27 13 9,54 1,75 0,06 5,09 11,51 ** 19,31 1,49 0,05 11,81 14,91 14 10,76 1,86 0,07 5,83 13,26 ** 18,99 1,47 0,05 7,94 14,43 15 11,46 1,66 0,05 5,45 12,46 ns 18,57 1,30 0,04 8,78 14,92 16 11,64 1,61 0,06 7,60 10,34 18,16 1,28 0,05 8,70 13,95 **: p<0,01;szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns ns ** ** **

35

27,0

16,0

19,5

16,0

26,5

14,0

19,0

14,0

26,0

18,5

12,0

18,0

10,0

17,5

8,0

17,0

6,0

2,0

16,5

0,0 10

11

12

13

14

15

25,0

10,0

24,5

8,0

24,0

6,0

23,5

16,0

4,0

23,0

15,5

2,0

22,5

15,0

0,0

16

22,0 10

11

életkor (év)

13

14

15

16

életkor (év)

3.1.11. ábra. Fiúk abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)

3.1.12. ábra. Fiúk abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)

18,0

19,5

28,0

42,0

16,0

19,0

26,0

41,5

24,0

41,0

12,0

17,5

10,0

17,0

8,0

16,5 16,0

6,0

15,5

4,0

0,0 10

11

12

13

14

15

40,5

22,0

40,0

20,0

39,5

18,0

39,0

16,0

38,5

14,0

38,0

14,5

12,0

37,5

14,0

10,0

15,0

2,0

Izomtömeg (kg)

18,0

Relatív zsírtömeg (%)

18,5

14,0

Zsírtömeg (kg)

12

16

életkor (év) 3.1.13. ábra. Fiúk abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE)

Relatív izomtömeg (%)

4,0

25,5

12,0

Relatív maradéktömeg (%)

18,0

Maradéktömeg (kg)

20,0

Relatív csonttömeg (%)

Csonttömeg (kg)

18,0

37,0 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.1.14. ábra. Fiúk abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE)

3.1.20. táblázat. Fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 8,49 1,51 0,06 5,2 9,2 ** 24,19 1,75 0,07 12,5 16,7 11 9,40 1,83 0,06 5,3 12,4 ** 23,94 1,83 0,06 14,6 18,8 12 10,69 2,08 0,07 6,4 13,5 ** 24,08 1,74 0,06 10,7 19,3 13 12,11 2,45 0,09 5,8 16,1 ** 24,42 1,75 0,06 9,6 19,1 14 14,15 2,78 0,10 6,6 17,3 ** 24,83 1,75 0,06 10,0 19,2 15 15,78 2,51 0,08 6,7 21,5 ** 25,52 1,75 0,06 12,4 17,7 16 16,61 2,48 0,09 8,1 19,1 25,86 1,66 0,06 11,4 19,9 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns * ** ** *

36

3.1.21. táblázat. Fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 6,74 3,62 0,14 1,90 23,51 ** 18,05 5,64 0,22 8,60 26,83 11 7,94 4,48 0,15 1,70 26,69 ** 18,87 6,33 0,22 7,24 30,08 12 8,89 4,76 0,16 2,62 23,38 ns 18,83 6,10 0,21 8,06 28,35 13 9,18 5,01 0,18 2,60 26,61 ns 17,54 6,09 0,22 7,12 26,77 14 9,79 5,28 0,19 2,53 30,06 ns 16,38 5,61 0,21 7,69 25,35 15 9,66 4,87 0,16 2,38 31,06 ns 15,01 4,95 0,16 6,96 25,63 16 9,86 4,78 0,18 3,86 28,83 14,78 4,81 0,18 6,65 24,46 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns ** * ** ns

3.1.22. táblázat. Fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 13,32 2,19 0,09 8,3 18,5 ** 38,08 3,51 0,14 19,3 26,7 11 14,70 2,47 0,08 9,0 17,5 ** 37,70 3,90 0,13 20,2 25,5 12 16,68 2,97 0,10 10,0 17,8 ** 37,79 3,71 0,12 22,7 23,9 13 19,11 3,53 0,12 10,0 21,3 ** 38,73 3,74 0,13 18,5 28,1 14 22,58 4,13 0,15 11,9 30,2 ** 39,81 3,51 0,13 19,7 28,8 15 25,21 3,59 0,12 11,7 28,6 ** 40,89 3,12 0,10 18,6 28,8 16 26,39 3,60 0,14 16,3 24,0 41,19 3,06 0,11 17,4 30,8 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns ** ** ** ns

A lányok esetében mind a négy testösszetétel frakciójának átlaga szignifikánsan nő (p<0,05) az életkorral, a csonttömeg 14 éves, a zsír-, izom-, maradéktömeg 15 éves korig. A zsírtömegben a 12 és 13 éves korcsoportok átlagai között nincs különbség. (3.1.15., 3.1.17. és 3.1.18 ábra) A relatív csonttömeg átlagai 10 és 15 éves kor között jelentősen csökkenek (3.1.15. ábra). A relatív zsírtömeg 10 és 13 éves kor között enyhén csökken, majd 13 és 16 éves kor között növekszik, 13 és 14 éves kor között szignifikánsan (3.1.17. ábra). A relatív izomtömeg átlag 11-13 éves kor között jelentősen nő, majd stagnáló értéken marad a vizsgált korintervallum végéig (3.1.18. ábra). A maradéktömeg aránya az életkorral nem változik számottevően (3.1.16. ábra).

37

3.1.23. táblázat. lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói p< * ** ** ** ** ns

18,0

25,0

16,0

19,5

16,0

24,5

14,0

19,0

14,0

24,0

18,5

12,0

18,0

10,0

17,5

8,0

17,0

6,0

16,5

4,0 2,0 0,0 10

11

12

13

14

15

Maradéktömeg (kg)

20,0

23,5

12,0

23,0

10,0

22,5

8,0

22,0

6,0

21,5

16,0

4,0

21,0

15,5

2,0

20,5

15,0

0,0

16

életkor (év) 3.1.15. ábra. Lányok abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)

Relatív maradéktömeg (%)

Vm_a_x 16,3 14,1 13,0 13,5 11,7 12,8 12,1

18,0

Relatív csonttömeg (%)

Csonttömeg (kg)

Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n 10 6,62 1,32 0,05 3,0 8,4 ** 18,59 1,45 0,06 6,9 11 7,22 1,36 0,05 4,0 10,1 ** 18,33 1,34 0,04 9,8 12 8,01 1,36 0,04 4,7 11,0 ** 17,93 1,32 0,04 10,0 13 8,44 1,32 0,05 5,0 8,6 ** 17,50 1,26 0,04 8,4 14 8,82 1,25 0,05 5,6 8,0 ns 16,84 1,14 0,04 8,7 15 9,01 1,30 0,05 6,2 9,1 ns 16,48 1,04 0,04 7,2 16 9,06 1,31 0,05 6,3 11,3 16,33 1,02 0,04 7,8 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

20,0 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.1.16. ábra. Lányok abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)

38

40,0

16,0

21,5

24,0

39,5

14,0

21,0

22,0

39,0

20,5

12,0

20,0

10,0

19,5

8,0

19,0

6,0 4,0 2,0

18,5

0,0 10

11

12

13

14

15

38,5

20,0

38,0

18,0

37,5

16,0

37,0

14,0

36,5

18,0

12,0

36,0

17,5

10,0

35,5

17,0

8,0

16

életkor (év) 3.1.17. ábra. Lányok abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE)

Relatív izomtömeg (%)

26,0

Izomtömeg (kg)

22,0

Relatív zsírtömeg (%)

Zsírtömeg (kg)

18,0

35,0 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.1.18. ábra. Lányok abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE)

3.1.24. táblázat. lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x 10 8,42 1,75 0,07 4,9 11,3 ** 23,59 1,74 0,07 13,2 17,5 11 9,35 1,91 0,06 5,3 13,9 ** 23,64 1,59 0,05 10,5 18,8 12 10,71 2,07 0,07 6,0 16,4 ** 23,89 1,63 0,05 15,8 16,8 13 11,61 1,99 0,07 6,2 13,5 ** 23,98 1,58 0,06 9,9 18,7 14 12,55 1,93 0,07 7,7 12,9 ** 23,91 1,69 0,06 10,6 19,4 15 13,09 1,95 0,07 7,0 16,3 ns 23,92 1,51 0,05 13,5 15,3 16 13,32 2,08 0,08 7,4 17,7 23,97 1,71 0,07 16,2 16,9 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns ns ns ns ns

3.1.25. táblázat. lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n 10 7,77 3,83 0,15 2,2 20,6 ** 20,58 5,61 0,23 9,8 11 8,57 4,02 0,13 2,4 24,5 ** 20,65 5,39 0,18 9,7 12 9,47 4,21 0,14 2,6 29,0 ns 20,24 5,08 0,17 9,8 13 10,03 3,98 0,14 3,0 25,3 ** 20,03 4,65 0,16 8,5 14 11,36 4,06 0,15 3,5 23,3 * 21,08 4,65 0,17 10,0 15 12,23 4,10 0,14 4,4 26,8 ns 21,84 4,26 0,15 11,0 16 12,41 3,82 0,15 5,0 29,6 21,95 3,96 0,16 11,1 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

Vm_a_x 25,0 25,5 25,8 26,6 24,6 22,7 22,6

p< ns ns ns ** ns ns

39

3.1.26. táblázat. lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n 10 13,22 2,48 0,10 8,6 14,3 ** 37,24 3,48 0,14 18,0 11 14,69 2,66 0,09 7,8 18,5 ** 37,38 3,48 0,12 19,8 12 16,92 2,86 0,09 9,5 20,2 ** 37,93 3,35 0,11 18,8 13 18,55 2,80 0,10 10,2 16,9 ** 38,49 3,10 0,11 19,8 14 19,97 2,70 0,10 12,9 18,4 ** 38,17 3,11 0,12 16,9 15 20,58 2,66 0,09 13,1 19,0 ** 37,77 2,93 0,10 17,3 16 20,90 2,69 0,11 15,0 16,4 ** 37,74 2,78 0,11 18,1 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

Vm_a_x 26,2 26,0 27,1 28,1 28,8 28,7 28,9

p< ns * * ns ns ns

A pubertás végére jelentős nemi különbségek alakulnak ki a fiúk és lányok között, nemcsak testösszetevő-frakciók abszolút tömegében, hanem a relatív tömegében is. A fiúk abszolút és relatív csont-, izom- és maradék tömege jelentősen nagyobb, abszolút és relatív zsírtömege pedig jelentősen kisebb a lányokénál (3.1.19. ábra, 3.1.27. táblázat). 3.1.27. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők testösszetétel frakciói között Életkor (év) testösszetétel-frakció 10 11 12 13 14 15 16 csonttömeg ** ** ** ** ** ** ** zsírtömeg ** ** ** ** ** ** ** izomtömeg ns ns ns ** ** ** ** maradéktömeg ns ns ns ** ** ** ** relatív csonttömeg ** ** ** ** ** ** ** relatív zsírtömeg ** ** ** ** ** ** ** relatív izomtömeg ** ns ns ns ** ** ** relatív maradéktömeg ** ** * ** ** ** ** *: p<0,05; **: p<0,01 szignifikáns nemi különbségek; ns: nem szignifikáns

tömeg (kg)

csonttömeg 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

reziduális tömeg

izomtömeg

♂ ♀ ♂ ♀ ♂ ♀

10

zsírtömeg

♂ ♀

♂ ♀

♂ ♀

♂ ♀

11

12

13 életkor (év)

14

15

16

3.1.19. ábra. Testösszetételi frakciók abszolút tömegének nemi különbségei életkoronként (első oszlop fiúk, második oszlop lányok)

40

Nemi érés és testösszetétel Az azonos kronológiai korú még nem polluáló és már polluáló fiúk testösszetétel frakcióinak átlagát összehasonlítva a következők állapíthatók meg: Az abszolút csont-, izom-, maradéktömegben minden életkorban szignifikáns

28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0

nem polluálók

polluálók

10

13

relatív izomtömeg (%)

izomtömeg (kg)

különbségek adódnak a már polluáló fiúk javára (3.1.20. ábra, 3.1.28., 3.1.29., 3.1.30. táblázat).

11

12

14

életkor (év)

15

nem polluálók

polluálók

10

13

42,0 41,0 40,0 39,0 38,0 37,0 36,0 35,0 34,0 33,0 32,0

16

11

12

14

15

16

életkor (év)

3.1.20. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

A zsírtömegben viszont csak a 11 éves korcsoportban tapasztalható különbség, az ebben

18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

nem polluálók

polluálók

10

13

relatív zsírtömeg (%)

zsírtömeg (kg)

a korcsoportban lévő „érett” fiúk korán érők (3.1.21. ábra, 3.1.31. táblázat).

11

12

14

életkor (év)

15

16

nem polluálók

polluálók

10

13

22,0 21,0 20,0 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 12,0

11

12

14

életkor (év)

15

16

3.1.21. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

A relatív csonttömegben szignifikáns különbség a 14 és 15 éves fiúk között figyelhető csak meg, a még nem polluáló fiúk javára (3.1.28. táblázat).

41

A 11 éves korcsoportban a még nem polluáló fiúk relatív izom- és maradéktömege nagyobb, zsírtömege pedig kisebb, mint a már érettebb kortársaiké. 13 éves kortól a már polluáló fiúk relatív izom- és maradéktömege statisztikailag igazolhatóan nagyobb, zsírtömege pedig kisebb, mint a még éretlenebb kortársaiké (3.1.21. ábra, 3.1.29., 3.1.30., 3.1.31. táblázat). 3.1.28. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 6,91 1,27 0,052 19,67 1,33 0,054 10 2 11 1 7,59 1,43 0,052 ** 19,49 1,42 0,051 11 2 8,21 1,69 0,202 19,36 1,64 0,196 12 1 8,42 1,54 0,057 ** 19,28 1,47 0,054 12 2 9,24 1,74 0,161 19,45 1,41 0,131 13 1 9,13 1,69 0,075 ** 19,28 1,51 0,067 13 2 10,23 1,63 0,099 19,39 1,43 0,087 14 1 9,89 1,87 0,128 ** 19,25 1,55 0,105 14 2 11,13 1,74 0,078 18,89 1,41 0,063 15 1 10,91 1,80 0,187 ** 18,81 1,35 0,140 15 2 11,53 1,61 0,056 18,54 1,28 0,045 16 1 16 2 11,65 1,62 0,063 18,15 1,26 0,049 Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

ns ns ns ** *

3.1.29. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 8,50 1,52 0,062 24,23 1,74 0,071 10 2 11 1 9,36 1,80 0,065 * 24,03 1,84 0,066 11 2 9,85 2,14 0,255 23,15 1,73 0,207 12 1 10,54 2,03 0,075 ** 24,08 1,74 0,064 12 2 11,50 2,34 0,216 24,12 1,67 0,154 13 1 11,58 2,38 0,105 ** 24,37 1,78 0,079 13 2 13,02 2,34 0,143 24,58 1,67 0,102 14 1 12,59 2,64 0,180 ** 24,36 1,68 0,114 14 2 14,83 2,56 0,116 25,08 1,73 0,078 15 1 14,59 2,61 0,271 ** 25,10 1,82 0,189 15 2 15,95 2,43 0,085 25,62 1,72 0,060 16 1 16 2 16,65 2,45 0,095 25,89 1,66 0,064 Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

** ns ns ** **

42

3.1.30. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 13,33 2,21 0,090 38,14 3,49 0,143 10 2 11 1 14,66 2,44 0,088 * 37,86 3,89 0,141 11 2 15,28 2,85 0,341 36,24 3,94 0,471 12 1 16,41 2,79 0,103 ** 37,75 3,76 0,139 12 2 18,18 3,68 0,340 38,23 3,58 0,331 13 1 18,22 3,35 0,148 ** 38,57 3,81 0,169 13 2 20,69 3,35 0,204 39,23 3,51 0,214 14 1 20,18 3,95 0,269 ** 39,25 3,50 0,239 14 2 23,67 3,78 0,170 40,17 3,45 0,156 15 1 23,42 4,02 0,417 ** 40,35 3,31 0,343 15 2 25,49 3,42 0,120 41,05 2,99 0,104 16 1 16 2 26,46 3,57 0,138 41,24 3,04 0,118 Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p< ** ns * ** *

3.1.31. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 6,70 3,63 0,148 17,96 5,63 0,230 10 2 11 1 7,79 4,43 0,160 ** 18,63 6,29 0,227 11 2 9,69 5,01 0,599 21,26 6,65 0,794 12 1 8,84 4,85 0,179 ns 18,89 6,20 0,229 12 2 9,00 4,42 0,409 18,20 5,70 0,527 13 1 8,99 5,10 0,225 ns 17,78 6,21 0,275 13 2 9,28 4,69 0,286 16,80 5,69 0,347 14 1 9,34 5,02 0,342 ns 17,14 5,67 0,387 14 2 9,85 5,30 0,239 15,85 5,46 0,246 15 1 9,72 5,67 0,588 ns 15,74 5,60 0,581 15 2 9,57 4,68 0,164 14,79 4,73 0,165 16 1 16 2 9,83 4,74 0,183 14,72 4,77 0,185 Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

** ns * ** *

Az azonos korú még nem menstruáló és már menstruáló lányok testösszetevő frakcióit összehasonlítva megállapítható, hogy minden életkorban, illetve minden testösszetevő komponens abszolút tömegében szignifikáns különbség van az érettebb lányok javára. A még nem menstruáló lányok relatív csont- és izomtömege jelentősen nagyobb, relatív zsírtömege pedig kisebb, mint érettebb kortársaiké (3.1.22., 3.1.23. ábra, 3.1.31., 3.1.32., 3.1.33., 3.1.34. táblázat).

43

14,0

nem menstruálók

menstruálók

12,0

relatív zsírtömeg (%)

zsírtömeg (kg)

10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 10

11

12

13

14

életkor (év)

15

24,0 23,0 22,0 21,0 20,0 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0

16

nem menstruálók

10

11

12

menstruálók

13

14

életkor (év)

15

16

3.1.22. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE) 23,0

nem menstruálók

menstruálók

21,0

relatív izomtömeg (%)

izomtömeg (kg)

19,0 17,0 15,0 13,0 11,0 9,0 10

11

12

13

14

életkor (év)

15

16

40,0 39,0 38,0 37,0 36,0 35,0 34,0 33,0 32,0 31,0 30,0

nem menstruálók

10

11

12

menstruálók

13

14

életkor (év)

15

16

3.1.23. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)

3.1.32. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 6,61 1,31 0,053 18,61 1,45 0,059 10 2 11 1 7,14 1,29 0,044 ** 18,39 1,33 0,046 11 2 8,78 1,55 0,224 17,29 0,97 0,141 12 1 7,75 1,30 0,050 ** 18,17 1,28 0,049 12 2 8,79 1,24 0,083 17,16 1,11 0,074 13 1 8,00 1,29 0,070 ** 18,04 1,29 0,070 13 2 8,78 1,25 0,058 17,09 1,07 0,050 14 1 8,20 1,10 0,117 ** 17,75 1,26 0,134 14 2 8,91 1,24 0,050 16,70 1,06 0,042 15 1 15 2 9,02 1,30 0,046 16,44 1,01 0,036 16 1 16 2 9,07 1,31 0,053 16,33 1,02 0,041 Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

** ** ** **

44

3.1.33. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 8,39 1,74 0,070 23,59 1,74 0,070 10 2 11 1 9,21 1,78 0,061 ** 23,67 1,60 0,055 11 2 11,82 2,43 0,350 23,16 1,37 0,198 12 1 10,25 1,88 0,072 ** 23,97 1,65 0,063 12 2 12,17 1,95 0,131 23,67 1,54 0,103 13 1 10,67 1,79 0,097 ** 24,06 1,68 0,091 13 2 12,31 1,83 0,086 23,92 1,49 0,070 14 1 11,22 1,78 0,189 ** 24,20 1,93 0,205 14 2 12,74 1,87 0,075 23,87 1,65 0,066 15 1 15 2 13,12 1,94 0,068 23,91 1,52 0,053 16 1 16 2 13,33 2,08 0,083 23,97 1,71 0,069 Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

* * ns ns

3.1.34. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 7,74 3,83 0,155 20,56 5,61 0,227 10 2 11 1 8,37 3,88 0,133 ** 20,50 5,40 0,185 11 2 12,30 4,77 0,688 23,41 4,58 0,660 12 1 8,85 4,05 0,154 ** 19,81 5,17 0,198 12 2 11,36 4,18 0,280 21,53 4,60 0,309 13 1 8,77 3,78 0,204 ** 18,99 4,86 0,262 13 2 10,99 3,85 0,180 20,83 4,30 0,201 14 1 8,98 3,57 0,378 ** 18,84 5,05 0,535 14 2 11,71 4,01 0,161 21,41 4,50 0,181 15 1 15 2 12,30 4,09 0,144 21,91 4,24 0,149 16 1 16 2 12,43 3,82 0,153 21,97 3,96 0,159 Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

** ** ** **

45

3.1.35. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE 10 1 13,18 2,45 0,099 13,18 2,45 0,099 10 2 11 1 14,49 2,49 0,085 ** 14,49 2,49 0,085 11 2 18,28 2,99 0,431 18,28 2,99 0,431 12 1 16,18 2,61 0,099 ** 16,18 2,61 0,099 12 2 19,22 2,38 0,160 19,22 2,38 0,160 13 1 17,23 2,70 0,146 ** 17,23 2,70 0,146 13 2 19,55 2,44 0,114 19,55 2,44 0,114 14 1 18,14 2,71 0,287 ** 18,14 2,71 0,287 14 2 20,23 2,60 0,104 20,23 2,60 0,104 15 1 15 2 20,63 2,64 0,093 20,63 2,64 0,093 16 1 16 2 20,91 2,69 0,108 20,91 2,69 0,108 Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

p<

* ns ** **

A külső genitáliák egymást követő fejlettségi stádiumaiban lévő fiúk abszolút csonttömegének átlagaiban szignifikáns különbség mutatható ki az érettebb fiúk javára. A testtömeghez viszonyítva ez a növekedés a 2. és 3. stádiumok között nem jelentős, a 3-4, illetve a 4-5. stádiumokban pedig negatív előjelű (3.1.36. táblázat). Míg a nemi jellegek kibontakozásával (a 2. és 3., illetve a 3. és 4. stádiumok között) az abszolút zsírtömeg nem nő szignifikánsan, addig az aránya jelentősen csökken (p<0,01). A 4. és 5. fejlettségi stádiumban lévő fiúk zsírtartalma abszolút és relatív értelemben is gyarapszik (3.1.24. ábra, 3.1.38. táblázat). Az izom- és maradéktömeg a nemi jellegek fejlődésének előrehaladtával együtt nő. Ez a változás a 2-4. fejlettségi stádiumú fiúk relatív izomtartalmát tekintve is pozitív, a maradéktömeg esetében a 3-5. fejlettségi stádiumban levők esetében pedig negatív (3.1.25. ábra, 3.1.37., 3.1.39. táblázat). 3.1.36. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE G2 8,34 1,47 0,061 ** 19,27 1,47 0,062 G3 9,62 1,57 0,067 ** 19,33 1,47 0,063 G4 11,17 1,59 0,051 ** 18,75 1,34 0,043 G5 11,86 1,57 0,059 18,17 1,26 0,048 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között ns: nem szignifikáns

p< ns ** **

46

zsírtömeg (kg)

12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 G2

G3

G4

G5

41,0 40,5 40,0 39,5 39,0 38,5 38,0 37,5 37,0 36,5 36,0

26,0

genitáliák fejlettsége (Tanner) 3.1.24. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 G2

G3

G4

relatív izomtömeg (%)

14,0

28,0

izomtömeg (kg)

19,5 19,0 18,5 18,0 17,5 17,0 16,5 16,0 15,5 15,0 14,5 14,0

relatív zsírtömeg (%)

16,0

G5

genitáliák fejlettsége (Tanner) 3.1.25. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömege (X+SE)

3.1.37. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE p< G2 10,39 1,91 0,080 ** 23,97 1,72 0,072 ** G3 12,20 2,36 0,102 ** 24,40 1,78 0,077 ** G4 15,30 2,45 0,079 ** 25,59 1,72 0,055 ns G5 16,78 2,42 0,091 25,66 1,69 0,064 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között; ns: nem szignifikáns 3.1.38. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE G2 8,69 4,74 0,199 ns 18,76 6,11 0,256 G3 9,08 4,94 0,212 ns 17,29 5,97 0,256 G4 9,22 4,71 0,152 ** 14,82 4,94 0,160 G5 10,40 4,99 0,188 15,31 4,90 0,185 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között; ns: nem szignifikáns

p< ** ** ns

3.1.39. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE G2 16,37 2,50 0,105 ** 38,00 3,71 0,156 G3 19,41 3,39 0,146 ** 38,99 3,68 0,158 G4 24,34 3,53 0,114 ** 40,84 3,12 0,101 G5 26,62 3,36 0,127 40,85 3,13 0,118 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között; ns: nem szignifikáns

p< ** ** ns

47

Az emlők fejlettsége alapján besorolt, heterogén életkorú lányok abszolút csont-, maradék-, zsír- és izomtömegének átlaga szignifikánsan nagyobb (p<0,01) az egymást követő érettségi fokozatú alcsoportokban (3.1.26., 3.1.27. ábra, 3.1.40., 3.1.41., 3.1.42., 3.1.43. táblázat). A nemi jellegek kibontakozásával párhuzamosan a relatív csonttömeg szignifikánsan csökken (p<0,01), a testtömeghez viszonyított maradék- és izomtömeg a 3. és 4. stádium között növekszik, a 4. és 5. stádium között csökken (3.1.27. ábra, 3.1.40., 3.1.41., 3.1.42., 3.1.43. táblázat). A relatív zsírtömegben csak az utolsó két (4. és 5.) érettségi stádiumban lévők között van szignifikáns különbség a kifejlett emlőjű lányok javára (3.1.26. ábra, 3.1.42.

B2

B3

B4

B5

emlők fejlettsége (Tanner) 3.1.26. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

22,0 21,0 20,0 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 12,0

40,0 39,5 39,0 38,5 38,0 37,5 37,0 36,5 36,0 35,5 35,0 B1

B2

B3

relatív izomtömeg (%)

22,5 22,0 21,5 21,0 20,5 20,0 19,5 19,0 18,5 18,0 17,5

izomtömeg (kg)

14,0 13,0 12,0 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0

relatív zsírtömeg (%)

zsírtömeg (kg)

táblázat).

B4

emlők fejlettsége (Tanner) 3.1.27. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)

3.1.40. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE B2 7,08 1,20 0,046 ** 18,59 1,31 0,051 B3 7,86 1,29 0,038 ** 17,99 1,25 0,037 B4 8,48 1,16 0,042 ** 17,31 1,07 0,039 B5 9,07 1,29 0,029 16,46 1,03 0,023 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között; ns: nem szignifikáns

p< ** ** **

48

3.1.41. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE p< B2 9,11 1,74 0,067 ** 23,83 1,66 0,064 ns B3 10,40 1,87 0,055 ** 23,74 1,66 0,049 * B4 11,78 1,77 0,065 ** 24,00 1,62 0,059 * B5 13,10 1,99 0,045 23,76 1,58 0,036 *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között; ns: nem szignifikáns 3.1.42. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE B2 7,89 3,60 0,138 ** 19,84 5,37 0,206 B3 9,27 3,89 0,114 ** 20,44 5,29 0,155 B4 10,13 3,48 0,127 ** 20,21 4,34 0,158 B5 12,53 4,06 0,091 22,24 4,23 0,095 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között; ns: nem szignifikáns

p< ns ns **

3.1.43. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói Abszolút Relatív Életkor (év) X SD SE p< X SD SE p< B2 14,34 2,33 0,090 ** 37,74 3,45 0,133 ns B3 16,50 2,66 0,078 ** 37,83 3,51 0,103 ** B4 18,80 2,43 0,089 ** 38,48 3,09 0,113 ** B5 20,62 2,64 0,060 37,54 2,95 0,067 **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között ns: nem szignifikáns

49

3.1.4. Testalkat Bár a szomatotipzálás eredeti koncepciója szerint a szomatotípus egységes egész, a fenotípusos testalkat leírására szolgáló változó. Mindemellett az egyes komponensek változásainak

nyomon

követése

is fontos információt

szolgáltat

a

pubertáskori

testösszetételbeli változásokról. Az egyes szomatotípus komponensek ilyenkor testösszetételi változóként értelmezhetők (Carter 1996, Szmodis 1999, Bodzsár 2001), az endomorfia a „relatív zsírosságként”, a mezomorfia a „csont- és izomrendszer relatív robuszticitásaként”, az ektomorfia pedig a „test relatív linearitásaként”. A fiúk endomorfia komponensének életkori változásaiban tükröződik az ún. serdülőkori „zsírhullám”, a prepubertás végi, pubertás eleji zsírfelhalmozás, majd a növekedési lökést kísérő zsírvesztés (Pápai és mtsai 1992, Pápai 1999, 2000, Pápai és Bodzsár 1999, 1999, Bodzsár 2003); 3.1.28. ábra, 3.1.44. táblázat). A mezomorfia komponens az életkorral nem változik jelentősen (3.1.45. táblázat), csak intenzív testedzés hatására növekszik ebben a korintervallumban (Bodzsár 1999, 2001, Pápai 1999). Az ektomorfia komponens a test pubertáskori linearizálódását mutatja (3.1.46. táblázat). A lányok endomorfiája minden életkorban kifejezett, 14 éves kortól határozottan növekszik a pubertásvégi zsírhalmozás következményeképpen (3.1.29. ábra, 3.1.44. táblázat). A lányoknál a mezomorfia komponens értéke az életkorral csökken (3.1.45. táblázat). Az ektomorfia komponens szintén csökken 13 éves kortól (3.1.46. táblázat).

3.1.44. táblázat. Vizsgált serdülők endomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói Fiúk

lányok

Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 10 4,53 2,17 0,09 1,0 11,0 ns 5,23 2,13 0,09 0,7 11,0 ns 11 4,78 2,41 0,08 0,9 11,6 ns 5,25 2,09 0,07 1,1 11,2 ns 12 4,82 2,36 0,08 0,8 11,4 * 5,14 1,97 0,07 0,8 11,1 ns 13 4,42 2,33 0,08 0,8 10,5 ns 5,09 1,82 0,06 1,0 10,7 * 14 4,09 2,13 0,08 0,8 10,1 ns 5,44 1,79 0,07 1,7 11,0 ns 15 3,76 1,95 0,06 0,8 10,4 ns 5,72 1,67 0,06 1,3 11,4 ns 16 3,82 1,91 0,07 0,8 10,4 5,77 1,55 0,06 1,7 10,4 *: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

50

I.

II.

III. komponens

I.

6,0

6,0

5,0

5,0

4,0

4,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

0,0

II.

III. komponens

0,0 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.1.28. ábra. Fiúk szomatotípus komponenseinek életkori átlagai (X+SE)

10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.1.29. ábra. lányok szomatotípus komponenseinek életkori átlagai (X+SE)

3.1.45. táblázat. Vizsgált serdülők mezomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói Fiúk

lányok

Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 10 4,23 1,23 0,05 1,5 11,2 ns 3,80 1,24 0,05 0,3 9,4 ns 11 4,24 1,29 0,04 1,5 9,9 ns¹ 3,62 1,29 0,04 0,7 9,7 * 12 4,09 1,27 0,04 1,0 10,1 ns 3,39 1,34 0,04 -0,1 10,8 ns^2 13 4,00 1,32 0,05 -0,7 9,3 ns¹ 3,24 1,37 0,05 -0,1 9,3 ns 14 3,90 1,41 0,05 0,4 13,1 * 3,13 1,45 0,05 -2,3 9,5 ns^2 15 3,58 1,33 0,04 0,0 9,0 ns 3,08 1,36 0,05 -0,1 9,3 ns 16 3,57 1,37 0,05 -0,3 10,1 3,01 1,39 0,06 0,3 9,8 *: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns ¹ ^2: szignifikáns különbség a fiúk 11 és 13, a lányok 12 és 14 éves korcsoportjai között 3.1.46. táblázat. Vizsgált serdülők ektomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói Fiúk

lányok

Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 10 3,17 1,64 0,07 -2,7 9,1 ns 3,19 1,78 0,07 -3,4 7,5 ns 11 3,14 1,73 0,06 -2,8 6,7 ns¹ 3,29 1,78 0,06 -3,6 9,7 ns 12 3,31 1,75 0,06 -2,1 7,1 ns 3,40 1,79 0,06 -4,9 7,7 ns 13 3,45 1,80 0,06 -2,8 11,0 ns¹ 3,32 1,71 0,06 -2,7 7,6 ns^2 14 3,53 1,76 0,06 -2,1 8,7 ns 3,14 1,74 0,06 -2,4 7,1 ns 15 3,59 1,65 0,05 -2,9 7,5 ns 2,94 1,64 0,06 -4,5 6,8 ns^2 16 3,48 1,65 0,06 -2,5 7,6 2,97 1,56 0,06 -2,9 6,7 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 13, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

A szomatotípus komponensekben határozott nemi különbségek alakulnak ki (3.1.30. ábra, 3.1.47. táblázat). A lányok endomorfia komponense minden életkorban nagyobb a

51

fiúkénál, illetve a fiúk mezomorfia komponense a lányokénál. Az endomorfiában tapasztalható különbség 14 éves kor után igen jelentőssé válik. A pubertás végére a fiúk ektomorfiája nagyobb a lányokénál, 10 és 12 éves kor között a különbség nem kifejezett, a fiúk és a lányok eltérő életkorban kezdődő intenzív növekedése miatt.

6,0

Fiúk

Lányok

6,0

Fiúk

Lányok

6,0

5,0

5,0

5,0

4,0

4,0

4,0

3,0

3,0

3,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

Fiúk

Lányok

0,0

10 11 12 13 14 15 16

10 11 12 13 14 15 16

10 11 12 13 14 15 16

életkor (év)

életkor (év)

életkor (év)

3.1.30. ábra. Szomatotípus komponensek nemi különbségei életkoronként (X+SE)

3.1.47. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők szomatotípus komponensei között Életkor (év) szomatotípus komponens 10 11 12 13 14 endomorfia ** ** ** ** ** mezomorfia ** ** ** ** ** ektomorfia ns ns ns ns ** **: p<0,01; szignifikáns nemi különbség; ns: nem szignifikáns

15 ** ** **

16 ** ** **

A fiúk szomatotípusa az életkorral az endo-mezomorf kategóriából a centrális kategória felé halad. A lányoké az endomorfiás mezomorf kategóriából indul, és az egyensúlyos endomorf kategóriában halad előre, az endomorfia komponens növekedésével (3.1.31. ábra, 3.1.48. táblázat).

52

14 12 10 8 6 4 2

10 10

0 16

-2

16

-4 -6

3.1.48. táblázat. Szignifikáns különbségek a vizsgált serdülők szomatotípusai között (SANOVA eredmények) életkor nemek fiúkª lányokª (év) között 10 ns ns ** 11 ns * ** 12 ** ns ** 13 * ** ** 14 ** * ** 15 ns ns ** 16 ** ª: egymást követő korcsoportok között *: p<0,05; **: p<0,01; ns: nem szign.

-8 -10 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1

0

1

2

3

4

5

6

7

3.1.31. ábra. Szomatopontok életkori változásai, nemi különbségei

53

3.2. A vizsgált serdülők mentális teljesítménye 3.2.1. A mentális teljesítmény életkori változásai, nemi különbségek Mind a fiúk, mind a lányok intelligencia tesztben nyújtott teljesítménye növekszik az életkorral, szignifikáns különbség fiúknál a 11 és 13 éves korcsoportok, lányoknál 11 és 13, illetve 12 és 14 éves korcsoportok átlagai között figyelhető meg (3.2.1. táblázat). A lányok mentális teljesítménye – a 10 és 12 évesek kivételével – minden korcsoportban

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

statisztikailag igazolhatóan nagyobb a fiúkénál (3.2.1. ábra).

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50%

Fiúk

Lányok

10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.1. ábra. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének életkori változása nemenként (X+SE) 3.2.1. táblázat. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói fiúk lányok nemek Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 p<ª 10 64,66 15,91 1,10 69,0 24,1 ns 66,35 15,67 1,16 69,0 24,1 ns ns 11 65,11 17,55 1,06 72,4 20,7 ns¹ 68,44 14,84 0,84 72,4 20,7 ns^2 * 12 69,04 14,74 0,90 82,8 13,8 ns 69,51 14,88 0,88 72,4 24,1 ns³ ns 13 70,05 15,57 0,99 72,4 20,7 ns¹ 72,93 12,98 0,72 75,9 17,2 ns^2 ** 14 71,42 14,61 0,88 65,5 27,6 ns 75,58 13,00 0,76 75,9 17,2 ns³ ** 15 72,77 14,11 0,92 69,0 24,1 ns 75,50 13,79 0,86 75,9 20,7 ns * 16 73,97 13,48 0,98 69,0 24,1 78,03 10,81 0,88 55,2 41,4 ** ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között ¹ ^2 ³: szignifikáns különbség a fiúk 11 és 13 (p<0,01), a lányok 11 és 13 (p<0,01), 12 és 14 éves (p<0,05) korcsoportjai között; ª: szignifikáns különbség a nemek között (*: p<0,05; **: p< 0,01)

54

3.2.2. Mentális teljesítmény és nemi érés Az azonos kronológiai korú még nem polluáló, illetve már polluáló fiúk mentális teljesítménye a 12-14 éves korcsoportokban szignifikánsan különbözik egymástól. A 13 és 14 éveseknél a már „érett” fiúk mentális teljesítménye jobb. (3.2.2. ábra, 3.2.2. táblázat) A menarche hiánya vagy megléte alapján bontott, azonos kronológiai korú lányok tesztben nyújtott teljesítményét összehasonlítva megállapítható, hogy 13 éves kortól a már „érett” lányok teljesítménye jobb, mint „éretlen” kortársaiké, de a különbség csak a 13 éves

nem polluál

polluál

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50% 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.2. ábra. Eltérő érettségi státuszú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

korcsoportban szignifikáns. (3.2.3. ábra, 3.2.3. táblázat)

nem menstruál

menstruál

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50% 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.3. ábra. Eltérő érettségi státuszú lányok mentális teljesítménye (X+SE)

A mentális teljesítmény mindkét nemnél szignifikánsan változik a nemi jellegek kifejlődésével (3.2.4. és 3.2.5. ábra, 3.2.4. és 3.2.5. táblázat). A fiúknál az egymást követő stádiumok között a különbségek nem szignifikánsak, a második és negyedik (G2-G4) stádiumba sorolt alcsoportok között viszont igen (p<0,05). A lányok harmadik és negyedik (B3-B4) stádiumba sorolt alcsoportjainak mentális teljesítményében szintén szignifikáns a különbség (p<0,05).

55

3.2.2. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Életkor (év) 10 11 12 13 14 15 16

Érett. stát. 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2

X 64,83 65,08 69,82 64,37 68,17 73,54 67,47 73,40 72,98 74,67

M 65,52 68,97 72,41 68,97 72,41 75,86 68,97 75,86 75,86 75,86

SD 15,79 17,67 14,43 16,44 16,53 13,28 15,91 13,69 13,76 12,81

SE 1,097 1,100 0,980 2,741 1,402 1,321 1,943 0,986 0,930 0,949

Vm_i_n 24,14 20,69 27,59 13,79 20,69 34,48 27,59 27,59 24,14 24,14

Vm_a_x 93,10 93,10 96,55 86,21 93,10 93,10 93,10 93,10 93,10 93,10

p<

* * **

Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2 : már polluál *: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az eltérő érettségi státuszúak között

3.2.3. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Életkor (év) 10 11 12 13 14 15 16

Érett. stát. 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2

X 66,37 68,35 69,92 69,95 68,21 70,99 74,46 74,33 75,76 75,64 78,02

M 68,97 68,97 75,86 72,41 72,41 72,41 75,86 75,86 79,31 77,59 79,31

SD 15,71 14,71 17,29 14,88 14,91 14,56 11,38 14,12 12,86 13,59 10,85

SE 1,165 0,861 4,076 1,017 1,745 1,217 0,848 2,353 0,797 0,859 0,886

Vm_i_n 24,14 20,69 31,03 24,14 24,14 17,24 34,48 34,48 17,24 20,69 41,38

Vm_a_x 93,10 93,10 89,66 96,55 93,10 89,66 93,10 93,10 93,10 96,55 96,55

p<

ns ns * ns

Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál *: p<0,05; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

3.2.4. táblázat. A genitáliák fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Gen. fejl. X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< G2 69,97 15,63 1,116 20,69 96,55 ns¹ G3 70,96 15,55 1,000 20,69 93,10 ns G4 73,39 13,68 0,712 24,14 93,10 ns¹ G5 73,90 12,43 0,919 24,14 93,10 ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között ¹: szignifikáns különbség (p<0,05) a G2 és G4 stádiumok között

56

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50% G2

G3

G4

G5

genitáliák fejlettsége (Tanner) 3.2.4. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk mentális teljesítménye (X+SE)

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50% B2

B3

B4

B5

emlők fejlettsége (Tanner) 3.2.5. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok mentális teljesítménye (X+SE)

3.2.5. táblázat. Az emlők fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított lányok mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Eml. fejl.

X

SD

SE

Vm_i_n

Vm_a_x

p<

B2 68,93 15,42 1,054 20,69 96,55 ns B3 70,09 14,85 0,704 17,24 96,55 * B4 73,40 13,82 0,777 20,69 96,55 ns B5 75,16 13,06 0,510 17,24 96,55 *: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között, ns: nem szignifikáns

A genitáliák fejlettsége alapján kategorizált, korán, átlagos ütemben , illetve későn érő fiúk mentális teljesítményét vizsgálva a következők figyelhetők meg: A pubertás elején, a 11 éves korcsoportban a korán érő (G>1) fiúk mentális teljesítménye tendenciaszerűen jobb, mint átlagos érésű kortársaiké. A 13 éves korcsoportban a korán érő (G>3) és az átlagos érésű (G=3) fiúk mentális teljesítménye jobb, mint a későn érő (G<3) fiúké (p<0,05) (3.2.6. ábra és 3.2.6. táblázat).

57

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

korán érő

átlagos érésű

10

12

későn érő

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50% 11

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.6. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)

3.2.6. táblázat. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Életkor (év)

Éréstíp.

X

SD

SE

p<

10

1 57,85 21,59 7,20 ns 2 64,18 16,04 1,56 11 1 69,00 15,61 1,61 ns 2 64,82 17,43 1,71 12 1 68,48 14,92 1,56 ns 2 72,26 12,67 1,54 3 69,73 14,13 1,71 13 1 72,60 13,82 1,62 * 2 71,97 15,79 1,80 3 67,60 16,92 2,13 14 1 71,36 14,62 2,09 ns 2 72,73 13,37 1,22 3 72,03 15,06 1,67 15 1 72,62 14,38 1,57 ns 2 73,02 13,88 1,31 3 72,65 15,67 2,91 16 2 73,64 12,36 1,26 ns 3 74,79 15,28 1,78 1: korán, 2: átlagos ütemben, 3: későn érő (genitáliák fejlettsége alapján, kormedián ± fokozat – korán/későn érő) *: p<0,05 szignifikáns különbség az alcsoportok között; ns: nincs szignifikáns különbség az alcsoportok között

58

Az emlők fejlettsége alapján besorolt különböző érési típusú lányok mentális teljesítményében a következő tendenciák figyelhetők meg: A pubertás elején a korán érők (10 évesek B>2, illetve 11 évesek B>3) teljesítménye valamivel megelőzi az átlagos érésű kortársaikét, de a különbségek nem szignifikánsak. A pubertás végére a későn érő (B<5) lányok mentális teljesítménye meghaladja az átlagos érésű lányokét. (3.2.7. ábra, 3.2.7. táblázat) A menarchekor alapján besorolt korán érő, illetve átlagos érésű lányok mentális teljesítménye a 14 éves korcsoportban valamennyivel meghaladja a későn érő lányokét, de a különbség nem szignifikáns. A 15 éves korcsoportban a későn érő lányok szignifikánsan (p<0,05) jobban teljesítenek a korán érő lányoknál (3.2.8.

korán érő

átlagos érésű

későn érő

82% 80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.7. ábra. Emlők fejlettsége alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

ábra, 3.2.8 táblázat).

korán érő

átlagos érésű

10

12

későn érő

82% 80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 11

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.8. ábra. Menarchekor alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE)

59

3.2.7. táblázat. Különböző éréstípusú lányok mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Emlők fejlettsége alapján Életkor (év)

Éréstíp.

X

SD

SE

Menarchekor alapján p<

Éréstíp.

X

SD

SE

p<

10

1 68,53 16,06 2,32 ns 11 2 65,66 16,49 2,41 22 3 65,52 15,48 2,17 33 11 1 68,97 15,85 2,68 ns 11 70,26 17,49 4,37 2 67,43 15,14 1,34 22 3 69,19 14,75 1,32 33 12 1 67,78 14,41 1,54 ns 11 68,23 14,43 1,85 2 70,06 14,92 1,27 22 3 71,75 14,68 1,94 33 13 1 73,19 11,79 1,22 ns 11 75,43 11,02 1,13 ns 2 73,86 12,94 1,26 22 73,84 12,01 1,39 3 71,94 13,66 1,26 33 14 1 ns 11 76,74 10,92 1,15 ns 2 75,66 13,61 1,00 22 77,85 11,46 1,15 3 75,63 12,21 1,19 33 73,52 14,72 2,08 15 1 ns 11 73,39 15,25 1,73 * 2 74,90 13,64 0,95 22 75,33 13,53 1,43 3 79,08 13,27 2,00 33 79,95 10,63 1,38 * 16 1 11 76,69 10,85 1,53 ns 2 77,79 11,04 0,93 22 78,30 10,14 1,42 3 33 80,19 10,12 1,62 1: korán, 2: átlagos ütemben, 3: későn érő (az emlők fejlettsége alapján, kormedián ± fokozat – korán/későn érő) 11: korán , 22: átlagos ütemben, 33: későn érő (menarchekor ± 0,5 év – korán/későn érő); *: p<0,05 szignifikáns különbség a korán érők és a későn érők között; ns: nincs szignifikáns különbség az alcsoportok között

3.2.3. A tápláltsági állapot és a mentális teljesítmény összefüggései A különböző tápláltsági állapotú fiúk mentális teljesítményét összevetve kiderül, hogy (1) a normális tápláltsági állapotú fiúk mentális teljesítménye jobb, mint túlsúlyos társaiké, (2) a 13 és 14 éves korcsoportokban a normális tápláltsági állapotú fiúk mentális teljesítménye jobb, mint sovány kortársaiké (3.2.9. ábra). Ezek az eltérések azonban csak néhány korcsoportban igazolhatók statisztikailag (3.2.8. táblázat). A különböző tápláltsági állapotú lányok mentális teljesítményében szignifikáns különbségek ugyan nem figyelhetők meg, de a fiúkhoz hasonlóan itt is nyomon követhető a tendencia, hogy a normális tápláltsági állapotú lányok – a 11 éves korcsoport kivételével – jobban teljesítenek a mentális tesztekben túlsúlyos kortársaiknál. A sovány és a normális tápláltsági állapotú lányok teljesítményében viszont nem mutatható ki, sem tendencia, sem statisztikailag igazolható különbség (3.2.10. ábra és 3.2.8. táblázat). 60

sovány

10

normális

11

12

túlsúlyos

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált fiúk mentális teljesítménye

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50%

82% 80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52%

sovány

10

11

normális

12

túlsúlyos

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.10. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált lányok mentális teljesítménye

3.2.8. táblázat. Tápláltsági állapot alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Életkor (év) 10

BMI

X

Fiúk SD SE

p<

X

Lányok SD SE

1 72,99 14,19 2,896 ¹^2* ¹³** 65,52 14,91 2,521 2 64,29 15,50 1,310 67,66 16,29 1,629 3 61,30 16,94 2,525 65,29 14,67 2,187 11 1 64,30 19,13 3,281 ns 70,87 12,86 1,876 2 65,56 18,09 1,368 67,37 15,18 1,071 3 63,91 15,44 1,993 70,08 14,98 1,903 12 1 69,81 16,37 2,557 ^2³* 70,09 16,67 2,458 2 70,40 13,79 1,077 69,73 14,45 1,040 3 65,25 15,61 1,951 67,79 15,12 2,206 13 1 68,31 17,67 3,856 ns 73,05 10,91 1,484 2 70,74 15,59 1,165 73,34 13,02 0,888 3 67,20 14,55 2,169 71,14 14,70 2,000 14 1 67,98 18,14 3,067 ns 76,45 10,48 1,528 2 72,64 13,65 1,017 75,95 13,06 0,935 3 70,04 14,91 1,908 72,83 14,79 2,091 15 1 71,62 16,59 3,253 ns 77,54 12,19 2,060 2 72,83 14,58 1,099 75,39 14,09 1,028 3 72,91 7,67 1,449 74,30 14,07 2,528 16 1 74,33 11,90 2,805 ns 78,47 10,97 1,910 2 74,75 13,55 1,162 78,59 10,02 1,002 3 69,19 13,47 2,420 74,14 14,21 3,348 1: sovány, 2: normális tápláltsági állapotú, 3: túlsúlyos ¹^2 ¹³ ^2³: szignifikáns különbség a sovány és normális, a sovány és túlsúlyos, a normális és túlsúlyos alcsoportok között; *: p<0,05; **: p<0,01; ns: nem szignifikáns

p< ns

ns

ns

ns

ns

ns

ns

61

3.2.4. Morfológiai testalkat és mentális teljesítmény összefüggései A mentális teljesítmény és a testalkat kapcsolatát elemezve, megfigyelhető, hogy a fiúknál és lányoknál is a legtöbb korcsoportban az ektomorf túlsúlyú serdülőknek a legjobb a mentális teljesítménye, fiúknál a 10, 12, 13, 14 és 16 éves korcsoportokban, lányoknál a 10-15 éves korcsoportokban (3.2.11., 3.2.12. ábra, 3.2.9. táblázat). Fiúknál a 15 éves korcsoportban, lányoknál a 16 éves korcsoportban viszont az endomorf túlsúlyúaknak a legjobb a teljesítménye. A fiúknál az elemzésbe a mezomorf túlsúlyúakat is bele lehetett venni, a 13 éves korcsoport kivételével minden korcsoportban gyengébbnek tűnik a teljesítményük az ektomorf túlsúlyú fiúkénál, a 11, 12, 14 és 15 éves korcsoportokban ezen alcsoport teljesítménye elmarad az endomorf, illetve ektomorf alcsoport teljesítményétől. A felsorolt

endomorf

ektomorf

mezomorf

80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 50% 10

11

12

13

14

15

16

életkor (év) 3.2.11. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált fiúk mentális teljesítménye

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

mentális teljesítmény (helyes válaszok százaléka)

eltérések tendenciái viszont statisztikailag nem szignifikánsak.

endomorf

ektomorf

mezomorf

12

14

82% 80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 60% 58% 56% 54% 52% 10

11

13

15

16

életkor (év) 3.2.12. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált lányok mentális teljesítménye

62

3.2.9. táblázat. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói Életkor (év) 10

szt_ts

X

Fiúk SD SE

p<

X

Lányok SD SE

1 63,72 16,39 2,32 ns 66,02 15,77 1,81 2 66,38 14,67 3,00 3 68,80 16,05 2,48 67,87 15,00 2,19 11 1 65,17 16,95 1,79 ns 67,66 14,92 1,22 2 60,65 18,29 4,44 3 65,16 18,93 2,30 69,22 14,02 1,57 12 1 68,04 14,00 1,39 ns 68,92 14,60 1,21 2 63,89 16,09 3,90 3 69,92 15,91 1,92 70,67 15,35 1,73 13 1 69,89 15,32 1,77 ns 72,71 13,65 1,15 2 71,69 15,10 3,46 3 71,07 15,27 1,74 72,92 11,47 1,22 14 1 70,08 13,81 1,80 ns 75,26 14,56 1,17 2 68,65 17,58 3,75 3 72,22 15,39 1,48 76,86 11,00 1,43 15 1 75,00 9,29 1,40 ns 74,86 13,87 1,09 2 65,99 19,16 4,09 3 72,93 14,50 1,45 78,33 13,16 2,22 16 1 69,95 14,67 2,48 ns 74,86 13,87 1,090 2 73,46 14,57 3,04 3 76,02 13,01 1,61 75,37 11,55 2,52 szt_ts: szomatotípus komponens túlsúly; 1: endomorf, 2: mezomorf, 3: ektomorf túlsúly; ns: nincs szignifikáns különbség az alcsoportok között

p< ns

ns

ns

ns

ns

ns

ns

63

3.3. A vizsgált serdülők élettel való elégedettsége 3.3.1. Az élettel való elégedettség életkori változásai, nemi különbségek A vizsgált korosztályba tartozó gyermekek Cantrill-skála (1965) segítségével felmért élettel való elégedettségéről elmondható, hogy túlnyomó többségük igen pozitívan értékeli az életét. A nem elégedett kategóriába sorolt gyermekek elenyésző része adott kifejezetten negatív választ, gyakoribb a „nem annyira elégedett” válaszok száma. Az életkor előrehaladtával mindkét nemnél növekszik a nem elégedettek előfordulási gyakorisága, de míg a gyakorisági eloszlás életkori változása a fiúknál statisztikailag releváns (χ^2=11,04{6}, p>0,05), addig lányoknál p<0,05 szinten (χ^2=27,23{6}) igazolható (3.3.1. és 3.3.2. ábra, 3.3.1. táblázat). A vizsgált korintervallumban a lányok között a fiúkhoz viszonyítva minden életkorban az elégedetlenek magasabb százalékban fordulnak elő (χ^2=32,12{6}; p<0,05; 3.3.3. ábra)

nem elégedett

elégedett

nem elégedett 16

15

15

14

14

életkor (év)

életkor (év)

16

elégedett

13

13

12

12

11

11

10

10 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

3.3.1. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

3.3.2. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított lányok előfordulási yakorisága életkoronként

64

fiúk

lányok

16 15

életkor (év)

14 13 12 11 10 0%

5%

10%

15%

20%

25%

3.3.3. ábra. Életükkel kevésbé elégedett serdülők előfordulási yakoriságának nemi különbségei életkoronként 3.3.1. táblázat. Vizsgált serdülők yakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján Életkor (év)

Fiúk n.e. e.

Lányok n.e. e.

10 8,1 91,9 10,5 11 11,7 88,3 14,0 12 13,5 86,5 16,1 13 14,1 85,9 18,2 14 13,2 86,8 20,7 15 13,1 86,9 16,8 16 15,7 84,3 22,2 n.e. - nem elégedett, e. - elégedett

89,5 86,0 83,9 81,8 79,3 83,2 77,8

3.3.2. Életelégedettség és nemi érés Összehasonlítva az azonos kronológiai korú, 12 és 15 éves kor közötti, már polluáló és még nem polluáló fiúk élettel való „elégedettségét” az állapítható meg, hogy a pubertás elején (12 éves korban) az érettebb fiúk között nagyobb számban fordulnak elő a nem elégedettek, míg a pubertás időszakának közepén (a spermarche medián körül, 13 és 14 éves korcsoportok) a még nem polluáló fiúk az elégedetlenebbek (3.3.4. ábra, 3.3.2. táblázat, a statisztikai próbák eredményeit az ábrák alatt tüntettem fel). Az azonos korú már menstruáló és még nem menstruáló lányokat összehasonlítva, az elégedetlenebbek gyakorisága növekszik a már „érett” lányok alcsoportjában (3.3.5. ábra, 3.3.2.táblázat). 65

nem polluál

polluál

nem menstruál 16

15

15

14

14

életkor (év)

életkor (év)

16

menstruál

13

13

12

12

11

11

10

10 0%

5%

10%

15%

20%

25%

3.3.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül, korcsoportok között nem pol.: χ^2=9,88{5}, p>0,05; pol.: χ^2=6,22{4}, p>0,05 alcsoportok között: χ^2=8,10{3}, p<0,05

0%

5%

10%

15%

20%

25%

3.3.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül, korcsoportok között nem men.: χ^2=8,54{4}, p>0,05; men.: χ^2=6,73{4}, p>0,05 alcsoportok között: χ^2=5,00{2}, p>0,05

3.3.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján Fiúk Életkor (év)

Nem poll. n.e. e.

Poll. n.e. e.

10 8,1 91,9 11 11,8 88,2 12 12,6 87,4 20,0 13 15,5 84,5 10,7 14 16,0 84,0 11,7 15 11,6 88,4 13,5 16 15,5 n.e. - nem elégedett, e. - elégedett

80,0 89,3 88,3 86,5 84,5

Lányok Nem mens. Mens. n.e. e. n.e. e. 10,6 13,1 15,9 18,0 18,5 -

89,4 86,9 84,1 82,0 81,5 -

16,7 18,3 21,0 17,0 22,2

83,3 81,7 79,0 83,0 77,8

A genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusba sorolt fiúkat elemezve elmondható, hogy 11 éves kortól a korán érők között található a legtöbb elégedetlen, 13 éves kortól azonban a későn érő fiúk között is nő az elégedetlenek gyakorisága (3.3.6. ábra, 3.3.3. táblázat). A lányokat hasonló szempontok alapján megfigyelve, megállapítható, hogy a korán érők csoportjában a pubertás elején (11 évesek) viszonylag magas az elégedetlenebbek száma. A pubertás közepén az elégedetlenek gyakorisága az átlagos érésű alcsoporthoz képest 66

nagyobb a korán és a későn érő alcsoportokban; majd a későn érők között csökken a gyakoriságuk a normális érésű lányokhoz képest (3.3.7. ábra, 3.3.3. táblázat). korán érő

átlagos érésű

későn érő

korán érő

15

15

14

14

későn érő

életkor (év)

16

életkor (év)

16

átlagos érésű

13

13 12

12

11

11

10

10 0%

5%

10%

15%

20%

25%

0%

30%

3.3.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között kor.: χ^2=2,83{4}, p>0,05 kor.-átl.: χ^2=3,39{4}, p>0,05 átl.: χ^2=8,09{6}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=49,32{4}, p<0,05 kés.: χ^2=2,64{6}, p>0,05 kor.-kés.: χ^2=4,57{3}, p>0,05

5%

10%

15%

20%

25%

30%

3.3.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között kor.: χ^2=8,4{3}, p<0,05 kor.-átl.: χ^2=14,39{3}, p<0,05 átl.: χ^2=17,78{6}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=14,2{4}, p<0,05 kés.: χ^2=8,35{4}, p>0,05 kor.-kés.: χ^2=12,65{3}, p<0,05

3.3.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján

Életkor (év)

Korán n.e. e.

Fiúk Átlagos n.e. e.

10 6,0 11 13,2 86,8 10,8 12 16,5 83,5 11,3 13 12,0 88,0 10,5 14 19,0 81,0 10,2 15 13,3 86,7 13,0 16 14,9 n.e. - nem elégedett, e. - elégedett

94,0 89,2 88,7 89,5 89,8 87,0 85,1

Későn n.e. e.

Korán n.e. e.

Lányok Átlagos n.e. e.

9,4 14,2 15,9 12,0 14,0

9,6 26,4 14,9 21,0 -

14,5 11,1 17,2 14,4 21,3 17,5 23,0

90,6 85,8 84,1 88,0 86,0

90,4 73,6 85,1 79,0 -

85,5 88,9 82,8 85,6 78,7 82,5 77,0

Későn n.e. e. 8,6 13,6 15,6 20,4 20,0 11,9 23,8

91,4 86,4 84,4 79,6 80,0 88,1 76,2

3.3.3. Életelégedettség és tápláltsági állapot A túlsúlyos fiúk között nagyobb az elégedetlenek gyakorisága, mint a normális tápláltsági állapotú társaik között. 13 éves kortól megfigyelhető, hogy a sovány fiúk között is 67

nő az elégedetlenebbek gyakorisága, majd 15 éves kortól a sovány fiúk közül kerül ki a legtöbb elégedetlen (3.3.8. ábra, 3.3.4. táblázat). A lányoknál is megfigyelhető, hogy a túlsúlyosak között nagyobb az elégedetlenek gyakorisága. A 14 és a 16 éves korcsoportoknál a sovány lányok között kiugró számban találhatók elégedetlenek (3.3.9. ábra, 3.3.4. táblázat). sovány

normális

túlsúlyos

sovány

normális

túlsúlyos

16 15

életkor (év)

életkor (év)

14 13 12 11 10 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

3.3.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=3,26{6}, p>0,05 sov.-nor.: χ^2=10,09{6}, p>0,05 nor.: χ^2=8,32{6}, p>0,05 nor.-túls.: χ^2=18,3{6}, p<0,05 túls.: χ^2=12,99{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=13,74{6}, p<0,05

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

3.3.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=10,27{6}, p>0,05 sov.-nor. χ^2=27,28{6}, p<0,05 nor.: χ^2=22,72{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=22,95{6}, p<0,05 túls.: χ^2=4,81{6}, p>0,05 sov.-túls. χ^2=12,1{6}, p>0,05

3.3.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján

Életkor (év)

Sovány n.e. e.

Fiúk Normális n.e. e.

10 14,6 85,4 8,2 11 11,1 88,9 10,3 12 11,9 88,1 11,9 13 16,7 83,3 13,0 14 13,8 86,2 10,1 15 16,3 83,7 13,0 16 22,2 77,8 14,8 n.e. - nem elégedett, e. - elégedett

91,8 89,7 88,1 87,0 89,9 87,0 85,3

Túlsúlyos n.e. e.

Sovány n.e. e.

Lányok Normális n.e. e.

3,4 15,7 18,8 17,0 21,8 10,7 14,9

13,2 14,4 19,4 18,9 29,6 17,5 27,3

8,0 11,6 15,2 16,7 18,7 16,1 21,3

96,6 84,3 81,3 83,0 78,2 89,3 85,1

86,8 85,6 80,6 81,1 70,4 82,5 72,7

92,0 88,4 84,8 83,3 81,3 83,9 78,7

Túlsúlyos n.e. e. 12,3 20,4 16,0 23,7 22,2 19,8 19,0

87,7 79,6 84,0 76,3 77,8 80,2 81,0

68

A zsírtartalom alapján kategorizált fiúk között megfigyelhető, hogy a magas , illetve alacsony testzsírszázalékú csoportokban gyakoribbak az elégedetlenek, mint az átlagos testzsírszázalékú alcsoportban található fiúk között. A 14 éves korcsoportban kiugróan magas a relatíve zsíros fiúk közötti elégedetlenek száma. Ez a tendencia a 15 és 16 éves korcsoportokban megszűnik, és a kevésbé zsíros, illetve átlagos fiúk között lesz a legnagyobb az elégedetlenek száma (3.3.10. ábra, 3.3.5. táblázat). A relatívan magas testzsír tartalmú lányok között nagyobb arányban fordulnak elő elégedetlenek. Párhuzamosan azzal, hogy a sovány tápláltsági állapotú lányok között megjelennek az elégedetlenek, megfigyelhető, hogy a relatív alacsony testzsírtartalmú lányok között nagyobb az elégedetlenek gyakorisága, mint az átlagos lányoknál (3.3.11. ábra, , 3.3.5. táblázat).

alacsony

átlagos

magas

alacsony

15

15

14

14

magas

életkor (év)

16

életkor (év)

16

átlagos

13

13

12

12

11

11

10

10 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

3.3.10. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között al.: χ^2=2,07{6}, p>0,05 al.-átl.: χ^2=12,97{6}, p<0,05 átl.: χ^2=12,67{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=25,59{6}, p<0,05 mag.: χ^2=18,44{6}, p<0,05 al.-mag.: χ^2=16,18{6}, p<0,05

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

3.3.11. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között al.: χ^2=7,37{6}, p>0,05 al.-átl. χ^2=24,34{6}, p<0,05 átl.: χ^2=21,83{6}, p<0,05 átl.-mag. χ^2=22,76{6}, p<0,05 mag.: χ^2=5,65{6}, p>0,05 al.-mag. χ^2=10,72{6}, p>0,05

69

3.3.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján

Életkor (év)

Alacsony n.e. e.

Fiúk Átlagos n.e. e.

10 11,4 88,6 8,4 11 13,2 86,8 9,6 12 12,7 87,3 11,6 13 16,9 83,1 11,2 14 12,5 87,5 8,9 15 15,4 84,6 12,5 16 13,3 86,7 17,1 n.e. - nem elégedett, e. - elégedett

91,6 90,4 88,4 88,8 91,1 87,5 82,9

Magas n.e. e.

Alacsony n.e. e.

Lányok Átlagos n.e. e.

4,3 14,6 17,5 17,6 22,8 11,9 14,6

13,0 15,5 13,0 16,7 22,3 14,5 21,1

7,9 11,9 16,6 18,1 17,8 17,1 23,7

95,7 85,4 82,5 82,4 77,2 88,1 85,4

87,0 84,5 87,0 83,3 77,7 85,5 78,9

92,1 88,1 83,4 81,9 82,2 82,9 76,3

Magas n.e. e. 13,1 17,1 18,4 19,7 25,2 18,6 19,5

86,9 82,9 81,6 80,3 74,8 81,4 80,5

70

3.4. A vizsgált serdülők szubjektív egészségérzete 3.4.1. A szubjektív egészségérzet életkori változásai, nemi különbségek A szubjektív egészségi állapot megítélése, hasonlóan az élettel való elégedettség megítéléséhez, igen pozitív a vizsgált serdülők körében. Egészségi állapotukat igen kevesen ítélték rossznak (0-5%). Megfigyelhető azonban, hogy az életkor előrehaladtával mindkét nemnél növekszik azoknak a száma, akik már nem ítélik kitűnőnek vagy jónak az egészségüket, a változás szignifikáns (fiúk: χ^2=43,3{6}, p<0,05; lányok: χ^2=79,72{6}, p<0,05; 3.4.1., 3.4.2. ábra, 3.4.1. táblázat). A lányok között nagyobb a gyakoriság, mint a fiúk között (χ^2=86,33{6}, p<0,05; 3.4.3. ábra). rossz

megfelelő

kitűnő vagy jó

rossz

15

15

14

14

kitűnő vagy jó

életkor (év)

16

életkor (év)

16

megfelelő

13

13 12

12

11

11

10

10 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

3.4.1. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

3.4.2. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

71

fiúk

lányok

16 15

életkor (év)

14 13 12 11 10 0%

5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

3.4.3. ábra. Rosszabb egészségmegítélésű serdülők előfordulási yakoriságának nemi különbségei életkoronként 3.4.1. táblázat. Vizsgált serdülők yakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján Életkor (év)

Fiúk r/m j/k

10 16,7 83,3 11 18,9 81,1 12 20,9 79,1 13 25,0 75,0 14 20,6 79,4 15 26,2 73,8 16 30,4 69,6 r/m – rossz vagy megfelelő j/k – jó kiváló

Lányok r/m j/k 19,7 29,0 33,7 30,9 35,7 40,8 41,7

80,3 71,0 66,3 69,1 64,3 59,2 58,3

3.4.2. Egészségi állapot megítélése és a nemi érés A spermarche megléte vagy hiánya alapján bontott fiúk csoportjait vizsgálva elmondható, hogy a még nem polluáló fiúk alcsoportjában gyakoribbak az egészségüket nem kimondottan pozitívnak értékelők, mint a már polluáló fiúk alcsoportjában (3.4.4. ábra, 3.4.2. táblázat). A menstruáló és nem menstruáló lányok egészségérzetét vizsgálva megfigyelhető, hogy a 12 és a 14 éves korcsoportokban a menstruáló lányok alcsoportjában jelentősen nagyobb arányban jelennek meg az egészségüket kevésbé jónak ítélő lányok. A 13 éves korcsoportban, ami a menarche kormediánjához legközelebb áll, nincs jelentős különbség az „érett” és „éretlen” lányok között (3.4.5. ábra, 3.4.2. táblázat). 72

nem polluál

polluál

nem menstruál 16

15

15

14

14

életkor (év)

életkor (év)

16

menstruál

13

13 12

12

11

11

10

10 0%

5%

10%

15%

20%

25%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

3.4.4. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb 3.4.5. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási yakorisága egészségmegítélésű lányok előfordulási yakorisága életkoronként életkoronként alcsoporton belül, korcsoportok között alcsoporton belül, korcsoportok között nem pol.: χ^2=17,36{5}, p<0,05; pol.: χ^2=16,06{5}, p<0,05 nem men.: χ^2=24,62{4}, p<0,05; men.: χ^2=14,35{4}, p<0,05 alcsoportok között: χ^2=15,65{4}, p<0,05 alcsoportok között: χ^2=13,42{2}, p<0,05 3.4.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján Fiúk Nem poll. Poll. Életkor (év) r/m j/k r/m j/k 10 16,6 83,4 11 19,3 80,7 12 21,5 78,5 18,4 81,6 13 26,7 73,3 22,2 77,8 14 19,4 80,6 21,1 78,9 15 29,3 70,7 25,5 74,5 16 30,5 69,5 r/m – rossz vagy megfelelő, j/k – jó vagy kiváló

Lányok Nem mens. Mens. r/m j/k r/m j/k 19,2 80,8 29,0 71,0 31,5 68,5 40,5 59,5 30,8 69,2 31,0 69,0 18,8 81,3 38,4 61,6 41,1 58,9 41,5 58,5

A genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusba tartozó fiúkat vizsgálva megállapítható, hogy a 12-13 éves korcsoportokban a nem átlagos ütemben érők között nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a egészségükkel kevésbé elégedett fiúk. A 14-15 éves korcsoportokban ezek a különbségek megszűnnek, illetve az átlagos ütemben érők között nő a kevésbé jó egészségérzetű fiúk gyakorisága (3.4.6. ábra, 3.4.3. táblázat). Az emlők fejlettsége alapján besorolt különböző éréstípusú lányok szubjektív egészségérzetét vizsgálva elmondható, hogy a 11-13 éves korcsportokban a nem átlagos érési 73

ütemű, illetve a korán érő lányok között a legnagyobb az egészségüket nem kifejezetten pozitívnak értékelők gyakorisága. 14 éves kor után azonban a lassabban érők jobbnak értékelik egészségüket (3.4.7. ábra, 3.4.3. táblázat). korán érő

átlagos érésű

későn érő

korán érő 16

15

15

14

14

későn érő

életkor (év)

életkor (év)

16

átlagos érésű

13

13

12

12

11

11

10

10 0%

5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

3.4.6. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között kor.: χ^2=2,94{4}, p>0,05 kor.-átl.: χ^2=9,35{4}, p>0,05 átl.: χ^2=19,86{6}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=112,4{4}, p<0,05 kés.: χ^2=15,48{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=11,17{3}, p<0,05

0%

5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

3.4.7. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között kor.: χ^2=9,63{3}, p<0,05 kor.-átl.: χ^2=30{3}, p<0,05 átl.: χ^2=57,98{6}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=23,34{4}, p<0,05 kés.: χ^2=10,13{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=13,15{3}, p<0,05

3.4.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján

Életkor (év)

Korán r/m j/k

Fiúk Átlagos r/m j/k

Későn r/m j/k

10 16,4 83,6 11 18,1 81,9 22,0 78,0 12 20,4 79,6 16,3 83,7 21,9 13 22,8 77,2 18,5 81,5 28,4 14 22,5 77,5 23,5 76,5 13,7 15 24,2 75,8 27,1 72,9 27,8 16 29,0 71,0 28,6 r/m – rossz vagy megfelelő, j/k – jó vagy kiváló

78,1 71,6 86,3 72,2 71,4

Korán r/m j/k

Lányok Átlagos r/m j/k

Későn r/m j/k

23,1 38,0 40,3 33,8 -

17,6 25,3 29,9 27,7 38,7 41,9 42,3

16,7 29,6 32,8 30,4 32,2 39,1 37,8

76,9 62,0 59,7 66,2 -

82,4 74,7 70,1 72,3 61,3 58,1 57,7

83,3 70,4 67,2 69,6 67,8 60,9 62,2

3.4.3. Egészségi állapot megítélése és a testfejlettség mindkét nemnél kimutatható a tápláltsági állapot alapján kategorizált serdülők között, hogy a túlsúlyosak rosszabbnak ítélik egészségüket kortársaiknál. Ezenkívül megfigyelhető, 74

hogy az átlagos tápláltsági állapotú serdülőkhöz képest, a soványaknál nagyobb arányban jelennek meg az egészségüket kevésbe jónak ítélők (3.4.8., 3.4.9. ábra, 3.4.4. táblázat).

sovány

normális

túlsúlyos

sovány 16

15

15

14

14

túlsúlyos

életkor (év)

életkor (év)

16

normális

13

13

12

12

11

11

10

10 0% 5% 10%15%20%25%30%35%40%45%50%55%60%

0% 5% 10%15%20%25%30%35%40%45%50%55%60%

3.4.8. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=11,12{6}, p>0,05 sov.-nor. χ^2=36,65{6}, p<0,05 nor.: χ^2=34,95{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=33,55{6}, p<0,05 túls.: χ^2=8,51{6}, p>0,05 sov.-túls. χ^2=14,4{6}, p<0,05

3.4.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=27,56{6}, p<0,05 sov.-nor. χ^2=61,04{6}, p<0,05 nor.: χ^2=61,88{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=57,59{6}, p<0,05 túls.: χ^2=26,31{6}, p<0,05 sov.-túls. χ^2=33,32{6}, p<0,05

3.4.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján

Életkor (év)

Sovány r/m j/k

Fiúk Normális r/m j/k

Túlsúlyos r/m j/k

10 15,4 84,6 13,9 86,1 27,6 11 16,5 83,5 15,8 84,2 28,9 12 13,8 86,2 17,7 82,3 34,2 13 25,3 74,7 22,2 77,8 36,1 14 22,4 77,6 17,0 83,0 30,2 15 30,4 69,6 23,5 76,5 36,4 16 30,2 69,8 27,4 72,6 43,1 r/m – rossz vagy megfelelő, j/k – jó vagy kiváló

72,4 71,1 65,8 63,9 69,8 63,6 56,9

Sovány r/m j/k

Lányok Normális r/m j/k

Túlsúlyos r/m j/k

15,2 34,8 27,5 32,7 37,3 51,7 34,1

17,5 25,1 29,5 28,1 33,5 36,7 41,9

26,8 36,3 54,0 40,0 44,4 55,1 48,4

84,8 65,2 72,5 67,3 62,7 48,3 65,9

82,5 74,9 70,5 71,9 66,5 63,3 58,1

73,2 63,7 46,0 60,0 55,6 44,9 51,6

A tápláltsági állapottal kapcsolatos megfigyelések érvényesek a relatív testzsírtartalom alapján kategorizált serdülőkre is. A magas testzsírszázalékú serdülők között kortársaikhoz képest nagyobb arányban fordulnak elő az egészségüket szubjektíven rosszabbul megítélők. 75

A lányok 13 éves korcsoportjában megfigyelhető, hogy az átlagos testzsírtartalmú lányok egészség-megítélése jobb, mint az alacsony testzsírszázalékúaké (3.4.10., 3.4.11. ábra, 3.4.5. táblázat). alacsony

átlagos

magas

alacsony 16

15

15

14

14

magas

életkor (év)

életkor (év)

16

átlagos

13

13 12

12

11

11

10

10 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%

3.4.10. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=28,26{6}, p<0,05 sov.-nor. χ^2=39,18{6}, p<0,05 nor.: χ^2=20,17{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=39,34{6}, p<0,05 túls.: χ^2=45,32{6}, p<0,05 sov.-túls. χ^2=46,32{6}, p<0,05

3.4.11. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási yakorisága életkoronként alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=26,28{6}, p<0,05 sov.-nor. χ^2=59,56{6}, p<0,05 nor.: χ^2=59,81{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=50,39{6}, p<0,05 túls.: χ^2=16,37{6}, p<0,05 sov.-túls. χ^2=28,27{6}, p<0,05

3.4.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján

Életkor (év)

Alacsony r/m j/k

Fiúk Átlagos r/m j/k

Magas r/m j/k

10 11,1 88,9 15,4 84,6 25,5 11 9,5 90,5 18,2 81,8 28,8 12 15,4 84,6 16,8 83,2 34,7 13 20,9 79,1 19,9 80,1 39,2 14 14,7 85,3 18,4 81,6 31,0 15 25,8 74,2 23,1 76,9 32,8 16 27,1 72,9 27,9 72,1 39,3 r/m – rossz vagy megfelelő, j/k – jó vagy kiváló

74,5 71,2 65,3 60,8 69,0 67,2 60,7

Alacsony r/m j/k

Lányok Átlagos r/m j/k

Magas r/m j/k

20,2 18,5 26,5 35,0 24,7 35,1 38,2

14,7 30,1 32,1 24,5 36,8 40,6 39,1

28,6 36,2 43,6 39,8 44,8 46,7 49,3

79,8 81,5 73,5 65,0 75,3 64,9 61,8

85,3 69,9 67,9 75,5 63,2 59,4 60,9

71,4 63,8 56,4 60,2 55,2 53,3 50,7

76

3.5. A pszicho-szomatikus tünetek gyakorisága a vizsgált serdülők körében A pubertáskori intenzív testszerkezeti változások, a velük párhuzamosan folyó pszichoszociális fejlődési folyamatok, az egyre szigorúbb társadalmi elvárások, az újabb és újabb betöltendő társadalmi szerepek az egészségesen fejlődő serdülő személyiség számára is komoly kihívást jelent, hogy a önértékelése, önelfogadása ne sérüljön. Kiindulási feltételezésem, hogy ha bármely komponense ennek az érzékeny fejlődési folyamat-együttesnek zavart szenved (nem feltétlenül érve el még az abnormalitás határát), és ennek következtében, akárcsak rövid időre is, az átlagostól, a társadalmi vagy egyedi szinten kívánatostól eltérő testszerkezeti (testaránybeli, testösszetételbeli, testalkatbeli, nemi érettségi állapotbeli) jelleg, jellemző jelenik meg, akkor az kedvezőtlenül befolyásolja az érzelmi és mentális fejlődést és társas viselkedést. Ezzel összefüggésben feltételeztem, hogy az ún. pszicho-szomatikus, tehát sem szervi elváltozásra sem a környezet zavaró hatásaira nem visszavezethető, annál inkább pszichés diszharmóniára utaló panaszok a korcsoportra, nemre jellemző átlagos gyakoriságtól lényegesen gyakrabban jelentkezhetnek az átlagostól eltérő növekedésű és érésű, testszerkezetű serdülőknél (Bodzsár 2003). Feltételezésem igazolására a háromféle leggyakoribb pszicho-szomatikus tünetcsoport megjelenési gyakoriságának pubertáskori mintázatát vizsgálom a panaszok jelentkezési gyakoriságának (a) életkori és nemi különbségeit, illetve (b) a nemi érettségi státusszal, a tápláltsági állapottal és a testösszetétellel való kapcsolatát elemezve, úgymint (1) a szomatikus panaszok (fej-, has-, hátfájás, hányinger, szédülés), (2) a kiegyensúlyozatlan érzelmekből fakadó pszichés tünetek (kedvetlenség, ingerlékenység, félelem, idegesség) és (3) az alvászavarra utaló tünetek (elalvási nehézség, többszöri éjszakai felriadás, fáradtság). 3.5.1. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakoriságának életkori és nemi különbségei A vizsgált pszicho-szomatikus panaszok jelentkezési gyakorisága mind a fiúk, mind a lányok csoportjában jelentősen változik az életkor előrehaladtával (3.5.1., 3.5.2 ábra, 3.5.1. táblázat, a χ^2-próbák eredményeit az ábrák alatt közlöm, kapcsos zárójelben próba szabadsági foka), és mindhárom tünetcsoport esetén igaz, hogy az egyre idősebbek korcsoportjaiban a tünetek egyre nagyobb gyakorisággal jelentkeznek. A lányok esetében végig a vizsgált korintervallumban, míg a fiúk esetén 13-14 éves korig, 14 évestől idősebbek korcsoportjaiban már nem különbözik lényegesen a tünetek jelentkezésének gyakorisága. 77

Mindkét nemnél a kiegyensúlyozatlan érzelmekből fakadó pszichés panaszok jelentkeznek a legnagyobb gyakorisággal, a lányok esetében a vizsgált korintervallum végére elérve a majd 50%-os gyakoriságot, tehát minden második serdülő lány él át rendszeresen (hetente többször is) tüneteket, a fiúk esetében 13-14 éves korra a serdülők közel 40%-a vallotta, hogy e tünetek rendszeresen jelentkeztek nála. Az alvászavarra utaló tünetek gyakorisága a fiúknál 10 éves kortól 12 éves korig, a lányoknál 13 éves korig a kétszeresére növekszik. A 16 éves korcsoportban a fiúk közel 20%-ának, a lányok 30%-ának zavart az éjszakai pihenése (3.5.3. ábra).

szomatikus 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hetente többször

pszichés ritkán

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hetente többször

alvászavar ritkán

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=38,93{6}; p<0,05

hetente többször

ritkán

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=31,88{6}; p<0,05

χ^2=28,33{6}; p<0,05

3.5.1. ábra. Fiúk pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási yakorisága életkoronként szomatikus 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hetente többször

pszichés ritkán

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=66,63{6}; p<0,05

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hetente többször

alvászavar ritkán

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=79,56{6}; p<0,05

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hetente többször

ritkán

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=59,77{6}; p<0,05

3.5.2. ábra. Lányok pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási yakorisága életkoronként

78

3.5.1. táblázat. Vizsgált serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%) Szomatikus Pszichés Alvászavar Fiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk Lányok gy r gy r gy r gy r gy r gy r 10 11,5 88,5 24,9 75,1 30,5 69,5 33,6 66,4 9,6 90,4 11,5 88,5 11 19,6 80,4 33,5 66,5 35,6 64,4 41,9 58,1 17,1 82,9 20,1 79,9 12 24,8 75,2 38,7 61,3 37,0 63,0 45,6 54,4 21,3 78,7 25,1 74,9 13 24,2 75,8 36,7 63,3 43,6 56,4 49,4 50,6 20,2 79,8 27,2 72,8 14 18,5 81,5 39,7 60,3 38,0 62,0 55,8 44,2 18,5 81,5 28,2 71,8 15 22,5 77,5 43,5 56,5 39,4 60,6 50,8 49,2 18,1 81,9 26,2 73,8 16 22,8 77,2 46,7 53,3 44,5 55,5 55,7 44,3 19,1 80,9 28,2 71,8 gy: gyakran (hetente többször); r: ritkán (legfeljebb hetente)

A pszicho-szomatikus tünetek jelentkezésének gyakoriságát a két nem azonos korú korcsoportjai között összehasonlítva megállapítható, hogy: (1) minden korcsoportban, mindhárom panaszcsoportnak a gyakorisága nagyobb a lányoknál; (2) legnagyobb nemi különbség a szomatikus panaszok megélésében figyelhető meg, majdnem kétszer annyi lány tapasztal ilyen tüneteket, mint fiú (3.5.3. ábra).

szomatikus 60%

fiúk

lányok

pszichés 60%

fiúk

lányok

alvászavar 30%

50%

50%

25%

40%

40%

20%

30%

30%

15%

20%

20%

10%

10%

10%

5%

0%

χ^2=71,95{6}; p<0,05

lányok

0%

0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

fiúk

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=61,02{6}; p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

χ^2=68,44{6}; p<0,05

3.5.3. ábra. Pszicho-szomatikus tüneteket yakran tapasztaló fiúk és lányok előfordulási yakorisága életkoronként

3.5.2. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a nemi érettségi státusz A pszicho-szomatikus tünetek megjelenése és a szexuális érettségi státusz közötti kapcsolat elemzésekor elsőként a pszicho-szomatikus panaszok előfordulási gyakoriságát hasonlítom össze a már polluáló és még nem polluáló fiúk, illetve a már menstruáló és még nem menstruáló lányok („érett” és „éretlen”) alcsoportjai között. 79

Az „érett” és „éretlen” fiúk, illetve lányok alcsoportjai esetén minden korcsoportban statisztikailag igazolható a különbség (3.5.4., 3.5.5. ábra, 3.5.2. táblázat; az ábrák alatt feltüntettem az alcsoporton belül, illetve az alcsoportok között elvégzett χ^2-próbák eredményeit).

szomatikus 30%

nem polluál

pszichés

polluál

25% 20% 15% 10% 5% 0%

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

nem polluál

alvászavar

polluál

30%

nem polluál

polluál

25% 20% 15% 10% 5% 0%

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

nem poll.: χ^2=39,97{5}; p<0,05 poll.: χ^2=8,65{5}; p>0,05 nem poll. - poll.: χ^2=21,04{5}, p<0,05

nem poll.: χ^2=22,67{5}; p<0,05 poll.: χ^2=9,4{5}; p>0,05 nem poll. - poll.: χ^2=15,06{5}; p<0,05

nem poll.: χ^2=35,28{5}; p<0,05 poll.: χ^2=2,26{5}; p>0,05 nem poll. - poll.: χ^2=13,43{5}; p<0,05

3.5.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

szomatikus 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

nem menstruál

pszichés menstruál

60%

nem menstruál

alvászavar menstruál

50% 40% 30% 20% 10% 0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

nem men.: χ^2=26,15{4}; p<0,05 men.: χ^2=15,1{5}; p<0,05 nem men. - men.: χ^2=11,06{3}; p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor év

nem men.: χ^2=20,19{4}; p<0,05 men.: χ^2=8,71{5}; p>0,05 nem men. - men.: χ^2=7,11{3}; p<0,05

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

nem menstruál

menstruál

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

nem men.: χ^2=30,21{4}; p<0,05 men.: χ^2=5,42{5}; p>0,05 nem men. - men.: χ^2=10,71{3}; p<0,05

3.5.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási yakorisága életkoronként

80

3.5.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%) Fiúk Életkor (év)

Nem poll. gy r

10

Lányok gy

Poll.

r

Nem mens. gy r

sz 11,2 88,8 24,7 75,3 p 30,6 69,4 33,7 66,3 az 9,5 90,5 11,2 88,8 11 sz 19,2 80,8 26,7 73,3 33,2 66,8 p 35,6 64,4 40,9 59,1 41,8 58,2 az 16,4 83,6 25,0 75,0 19,8 80,2 12 sz 24,6 75,4 28,4 71,6 38,2 61,8 p 36,1 63,9 38,9 61,1 43,5 56,5 az 21,5 78,5 18,9 81,1 22,5 77,5 13 sz 26,5 73,5 20,0 80,0 38,5 61,5 p 44,4 55,6 41,8 58,2 48,3 51,7 az 22,3 77,7 17,0 83,0 25,8 74,2 14 sz 19,1 80,9 17,5 82,5 41,3 58,8 p 44,3 55,7 34,9 65,1 50,6 49,4 az 19,9 80,1 17,3 82,7 16,5 83,5 15 sz 16,5 83,5 22,8 77,2 p 36,7 63,3 39,7 60,3 az 26,0 74,0 17,6 82,4 16 sz 22,8 77,2 p 44,5 55,5 az 19,0 81,0 sz: szomatikus tünet; p: pszichés tünet; az: alvászavarra utaló tünet; gy: gyakran; r: ritkán

gy

Mens.

44,4 25,0 40,5 52,3 33,2 35,4 50,1 28,2 39,4 56,6 30,0 43,6 50,7 25,8 46,8 56,0 28,4

r 55,6 75,0 59,5 47,7 66,8 64,6 49,9 71,8 60,6 43,4 70,0 56,4 49,3 74,2 53,2 44,0 71,6

A következőkben elemzem a másodlagos nemi jellegek alapján érési típusokba (relatíve korán, átlagos ütemben, relatíve későn érők alcsoportokba) sorolt serdülők pszichoszomatikus panaszainak gyakoriságát. Tendenciáját tekintve megállapítható, hogy a fiúk esetében a relatíve korán érők körében lényegesen gyakrabban fordulnak elő mindhárom tünetcsoport panaszai az átlagos érési ütemű, illetve későn érők csoportjaiban, a legritkábban pedig a relatíve későn érők csoportjában fordultak elő a tünetek (3.5.6. ábra). E tendencia alól csak a 13 évesek korcsoportja jelenti a kivételt, amikor is a relatíve későn érőknél leggyakoribbak a pszichoszomatikus tünetek, illetve a 14 évesek korcsoportjától az éjszakai alvást zavaró tünetek gyakoriságának alakulása, amely életkori intervallumra elmondható, hogy nincs lényegi különbség a nemi érettségi státuszuk alapján elkülönített alcsoportok tüneteinek jelentkezési gyakoriságában (3.5.6. ábra, 3.5.3. táblázat).

81

szomatikus 60%

korán

átlagos

pszichés későn érő

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

0%

korán

átlagos

alvászavar későn érő

kor.: χ^2=2,35{4}; p>0,05 átl.: χ^2=14,32{6}; p<0,05 kés.: χ^2=7,46{6}; p>0,05 kor.-átl.: χ^2=4,58{4}; p>0,05 átl.-kés.: χ^2=72,68{4}; p<0,05 kor.-kés.: χ^2=6,95{3}; p>0,05

átlagos

későn érő

30% 25% 20% 15% 10% 5%

0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

35%

korán

0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

kor.: χ^2=2,37{4}, p>0,05 átl.: χ^2=13,76{6}, p<0,05 kés.: χ^2=19,91{6}, p<0,05 kor.-átl.: χ^2=2,28{4}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=111,47{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=11,18{3}, p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

kor.: χ^2=4,73{4}, p>0,05 átl.: χ^2=17,05{6}, p<0,05 kés.: χ^2=5,36{6}, p>0,05 kor.-átl.: χ^2=6,96{4}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=51,58{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=7,34{3}, p>0,05

3.5.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

A lányok esetében kijelenthetjük, hogy a vizsgált életkori intervallum elején, 12 éves korig a relatíve korán érők pszicho-szomatikus panaszai a leggyakoribbak a másodlagos nemi jellegek fejlettségi stádiumai alapján elkülönített alcsoportokat összehasonlítva, míg a vizsgált korintervallum végére a nemi érettségi alcsoportok testi, és a kiegyensúlyozatlan érzelmekből fakadó pszichés tünetek jelentkezésének gyakoriságában már nincs lényegi különbség; hiszen csak a vizsgált pszicho-szomatikus tünetcsoportok közül egyedül az alvást zavaró panaszok csoportjának előfordulási gyakoriságában mutatható ki a korintervallum végén különbség: az átlagos érettségűeknél gyakoribb az alvászavar, mint a későn érőknél (3.5.7. ábra, 3.5.3. táblázat).

82

szomatikus 60%

korán

átlagos

pszichés későn érő

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

0%

korán

átlagos

alvászavar későn érő

35%

kor.: χ^2=7,39{3}, p>0,05 átl.: χ^2=43,35{6}, p<0,05 kés.: χ^2=9,8{4}, p>0,05 kor.-átl.: χ^2=21,3{3}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=16,23{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=10,35{3}, p<0,05

átlagos

későn érő

30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

korán

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

kor.: χ^2=2,37{4}, p>0,05 átl.: χ^2=13,76{6}, p<0,05 kés.: χ^2=19,91{6}, p<0,05 kor.-átl.: χ^2=2,28{4}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=111,47{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=11,18{3}, p<0,05

kor.: χ^2=15,61{3}, p<0,05 átl.: χ^2=25,14{6}, p<0,05 kés.: χ^2=15,29{4}, p<0,05 kor.-átl.: χ^2=25,59{3}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=12,03{4}, p<0,05 kor.-kés.: χ^2=22,47{3}, p<0,05

3.5.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási yakorisága életkoronként

3.5.3. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)

Életkor (év) 10

Korán gy r

Fiúk Átlagos gy r

Későn gy r

Korán gy r

Lányok Átlagos gy r

sz 12,1 87,9 25,7 74,3 21,4 78,6 p 27,5 72,5 26,4 73,6 36,0 64,0 az 7,0 93,0 9,8 90,2 11,7 88,3 11 sz 25,7 74,3 17,7 82,3 36,8 63,2 34,1 65,9 p 36,8 63,2 36,1 63,9 41,3 58,7 39,2 60,8 az 21,6 78,4 14,3 85,7 29,7 70,3 18,9 81,1 12 sz 23,7 76,3 21,5 78,5 25,5 74,5 38,9 61,1 38,6 61,4 p 39,5 60,5 37,0 63,0 30,1 69,9 48,7 51,3 42,9 57,1 az 23,2 76,8 20,1 79,9 13,6 86,4 28,4 71,6 23,0 77,0 13 sz 20,5 79,5 21,7 78,3 24,6 75,4 40,7 59,3 30,8 69,2 p 43,5 56,5 38,0 62,0 49,5 50,5 50,9 49,1 49,3 50,7 az 17,5 82,5 18,1 81,9 23,0 77,0 27,8 72,2 28,9 71,1 14 sz 19,1 80,9 18,6 81,4 15,0 85,0 40,3 59,7 p 37,1 62,9 35,4 64,6 34,4 65,6 56,8 43,2 az 14,6 85,4 18,3 81,7 17,9 82,1 29,3 70,7 15 sz 23,6 76,4 23,3 76,7 18,8 81,2 43,9 56,1 p 41,6 58,4 39,7 60,3 34,1 65,9 50,3 49,7 az 17,6 82,4 18,1 81,9 16,9 83,1 25,2 74,8 16 sz 24,3 75,7 21,6 78,4 47,8 52,2 p 43,3 56,7 45,9 54,1 55,6 44,4 az 18,4 81,6 20,0 80,0 28,9 71,1 sz: szomatikus tünet; p: pszichés tünet; az: alvászavarra utaló tünet; gy: gyakran; r: ritkán

Későn gy r 26,0 36,2 9,7 33,2 43,8 18,6 39,6 45,3 24,3 40,1 50,2 25,3 40,2 54,4 26,1 43,6 46,8 31,9 40,0 51,1 24,4

74,0 63,8 90,3 66,8 56,2 81,4 60,4 54,7 75,7 59,9 49,8 74,7 59,8 45,6 73,9 56,4 53,2 68,1 60,0 48,9 75,6

83

3.5.3. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a tápláltsági állapot A következőkben a tápláltsági állapot és pszicho-szomatikus tünetek megjelenésének összefüggés-vizsgálatához összehasonlítom az alultáplált, a normális tápláltsági állapotú, illetve a túltáplált a (Cole és mtsai 2007) serdülők alcsoportjai között a három pszichoszomatikus tünetcsoport panaszainak megjelenési gyakoriságát. A szomatikus tünetegyüttes előfordulási gyakoriságát a tápláltsági állapot alapján kialakított alcsoportok között összehasonlítva a fiúk esetében megállapítható, hogy 13 éves korig a túlsúlyos serdülők panaszai a leggyakoribbak, esetleg az alultápláltak panaszainak gyakoriságával megegyező. A vizsgált korintervallum végére az alultáplált fiúk szomatikus panaszainak gyakorisága a legnagyobb. Ezzel szemben a lányok tápláltsági állapot szerint elkülönített alcsoportjaiban a szomatikus panaszok gyakorisága nem különbözik sem a vizsgált korintervallum elején, sem a végén. Jelentős különbség a 13 évesek korcsoportjában jelenik meg, amikor az alul- és túltápláltak szomatikus panaszai is gyakoribbak, mint a normál tápláltsági állapotúaké, illetve tendenciáját tekintve elmondható, hogy 12-15 éves kor közötti lányok esetében az alultápláltak szomatikus panaszai a leggyakoribbak (3.5.8. ábra, 3.5.4. táblázat). A 10-12 éves korcsoportokban a túlsúlyos fiúk, a 13, illetve a 15-16 éves korcsoportokban az alultáplált fiúk alcsoportjában fordul elő a legtöbb pszichés panasz. A lányoknál a vizsgált korintervallum elején szintén a túlsúlyos alcsoportban legnagyobb a pszichés panaszok gyakorisága, míg a 14 éves korcsoporttól kezdve ebben az alcsoportban csökken a gyakoriság és a 16 éves korcsoportban pedig jóval több pszichés panasz fordul elő a sovány és átlagos alcsoportokban (3.5.8. ábra, 3.5.4. táblázat). Az alvászavarra utaló tünetek gyakorisági mintázata a fiúknál a pszichés panaszokhoz hasonlóan alakul, ezeknél a panaszoknál is szembe tűnő a vizsgált korintervallum közepén és végén a panaszoknak az alultáplált fiúk körében tapasztalt kiugróan magas gyakorisága. A 12-13 és 16 éves korcsoportban a túlsúlyos lányok között a legnagyobb az alvást kísérő pszicho-szomatikus panaszok gyakorisága (3.5.8. ábra, 3.5.4. táblázat).

84

szomatikus 60%

sovány

normális

pszichés túlsúlyos

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

sovány

normális

alvászavar túlsúlyos

sov.: χ^2=13,18{6}, p<0,05 nor.: χ^2=41,65{6}, p<0,05 túls.: χ^2=15,34{6}, p<0,05 sov.-nor.: χ^2=41,6{6}, p<0,05 nor.-túls.: χ^2=44,22{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=21,87{6}, p<0,05

túlsúlyos

25% 20% 15% 10% 5% 0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

normális

30%

0%

0%

35%

sovány

sov.: χ^2=111,42{6}, p<0,05 nor.: χ^2=50,1{6}, p<0,05 túls.: χ^2=6,99{6}, p<0,05 sov.-nor.: χ^2=76,07{6}, p<0,05 nor.-túls.: χ^2=32,69{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=50,91{6}, p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

sov.: χ^2=26,75{6}, p<0,05 nor.: χ^2=21,55{6}, p<0,05 túls.: χ^2=13,86{6}, p<0,05 sov.-nor.: χ^2=37,15{6}, p<0,05 nor.-túls.: χ^2=29,32{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=31,26{6}, p<0,05

3.5.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási yakorisága életkoronként szomatikus 60%

sovány

normális

pszichés túlsúlyos

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

0%

sovány

normális

alvászavar túlsúlyos

sov.: χ^2=17,1{6}, p<0,05 nor.: χ^2=45,22{6}, p<0,05 túls.: χ^2=11,5{6}, p>0,05 sov.-nor.: χ^2=38,51{6}, p<0,05 nor.-túls.: χ^2=35,16{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=17,7{6}, p<0,05

normális

túlsúlyos

30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

35%

sovány

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

sov.: χ^2=29,47{6}, p<0,05 nor.: χ^2=66,01{6}, p<0,05 túls.: χ^2=9,39{6}, p>0,05 sov.-nor.: χ^2=49,96{6}, p<0,05 nor.-túls.: χ^2=39,05{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=20,85{6}, p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

sov.: χ^2=12,56{6}, p<0,05 nor.: χ^2=33,82{6}, p<0,05 túls.: χ^2=22,87{6}, p<0,05 sov.-nor.: χ^2=35,32{6}, p<0,05 nor.-túls.: χ^2=42,78{6}, p<0,05 sov.-túls.: χ^2=27,11{6}, p<0,05

3.5.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási yakorisága életkoronként

85

3.5.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)

Életkor (év)

Sovány gy r

Fiúk Normális gy r

Túlsúlyos gy r

10

Sovány gy r

Lányok Normális gy r

sz 17,0 83,0 9,0 91,0 17,0 83,0 23,8 76,3 24,0 76,0 p 25,0 75,0 27,8 72,2 43,7 56,3 25,0 75,0 35,4 64,6 az 3,8 96,2 9,1 90,9 15,1 84,9 7,7 92,3 13,1 86,9 11 sz 18,3 81,7 19,1 80,9 21,8 78,2 29,3 70,7 34,5 65,5 p 27,7 72,3 33,7 66,3 44,9 55,1 41,4 58,6 38,8 61,2 az 15,9 84,1 15,8 84,2 21,4 78,6 24,3 75,7 19,5 80,5 12 sz 20,8 79,2 24,0 76,0 29,2 70,8 40,0 60,0 39,3 60,7 p 24,2 75,8 36,7 63,3 45,0 55,0 42,5 57,5 44,7 55,3 az 18,3 81,7 21,6 78,4 22,6 77,4 20,0 80,0 24,6 75,4 13 sz 28,8 71,3 22,3 77,7 28,5 71,5 42,1 57,9 34,3 65,7 p 50,6 49,4 41,8 58,2 46,9 53,1 51,4 48,6 48,7 51,3 az 25,6 74,4 19,2 80,8 20,8 79,2 21,5 78,5 27,9 72,1 14 sz 14,7 85,3 18,8 81,2 19,9 80,1 42,4 57,6 39,4 60,6 p 36,8 63,2 37,8 62,2 39,7 60,3 60,0 40,0 57,8 42,2 az 17,6 82,4 18,9 81,1 17,9 82,1 25,9 74,1 28,9 71,1 15 sz 23,7 76,3 23,1 76,9 18,1 81,9 46,6 53,4 42,8 57,2 p 52,5 47,5 38,5 61,5 37,0 63,0 44,3 55,7 52,5 47,5 az 21,1 78,9 17,9 82,1 17,3 82,7 27,3 72,7 25,7 74,3 16 sz 26,9 73,1 23,2 76,8 20,2 79,8 45,9 54,1 46,8 53,2 p 57,7 42,3 42,3 57,7 46,2 53,8 58,8 41,2 57,0 43,0 az 26,9 73,1 18,3 81,7 15,5 84,5 24,7 75,3 27,9 72,1 sz: szomatikus tünet; p: pszichés tünet; az: alvászavarra utaló tünet; gy: gyakran; r: ritkán

Túlsúlyos gy r 26,9 35,9 9,0 33,6 51,7 18,5 36,4 52,1 30,5 42,7 50,4 29,9 38,7 44,1 27,0 44,0 47,3 26,4 46,9 42,2 31,7

73,1 64,1 91,0 66,4 48,3 81,5 63,6 47,9 69,5 57,3 49,6 70,1 61,3 55,9 73,0 56,0 52,7 73,6 53,1 57,8 68,3

A tápláltsági állapot és a pszicho-szomatikus tünetek gyakoriságnak összefüggéselemzése után, annak kiegészítéseként, megvizsgáltam, hogy a testösszetétel, kiemelve a test relatív zsírtartalmát, hatással van-e a pszicho-szomatikus panaszok jelentkezésének gyakoriságára. Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy nagyon hasonló tendenciákat követ a különböző testzsírszázalékú (relatíve kis, átlagos, és relatíve nagy testzsírtartalmú) alcsoportokban a panaszok gyakorisága, mint a tápláltsági állapot alapján elkülönített alcsoportokban (3.5.10., 3.5.11. ábra, 3.5.5. táblázat).

86

szomatikus 60%

alacsony

átlagos

pszichés magas

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

alacsony

átlagos

alvászavar magas

alacs.: χ^2=8,07{6}, p>0,05 átl.: χ^2=48,97{6}, p<0,05 mag.: χ^2=245,49{6}, p<0,05 alacs.-átl.: χ^2=43,37{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=159,15{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=128,27{6}, p<0,05

magas

25% 20% 15% 10% 5% 0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

átlagos

30%

0%

0%

35%

alacsony

alacs.: χ^2=62,34{6}, p<0,05 átl.: χ^2=35,25{6}, p<0,05 mag.: χ^2=3,85{6}, p>0,05 alacs.-átl.: χ^2=52,89{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=22,97{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=34,47{6}, p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

alacs.: χ^2=34,05{6}, p<0,05 átl.: χ^2=27,42{6}, p<0,05 mag.: χ^2=82,99{6}, p<0,05 alacs.-átl.: χ^2=48,52{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=76,22{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=80,02{6}, p<0,05

3.5.10. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási yakorisága életkoronként szomatikus 60%

alacsony

átlagos

pszichés magas

60%

50%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

0%

alacsony

átlagos

alvászavar magas

alacs.: χ^2=13,77{6}, p<0,05 átl.: χ^2=47,73{6}, p<0,05 mag.: χ^2=9,88{6}, p>0,05 alacs.-átl.: χ^2=37,97{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=35,27{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=14,88{6}, p<0,05

átlagos

magas

30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

0% 10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

35%

alacsony

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

alacs.: χ^2=18,47{6}, p<0,05 átl.: χ^2=57,62{6}, p<0,05 mag.: χ^2=11,36{6}, p>0,05 alacs.-átl.: χ^2=39,91{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=35,94{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=15,58{6}, p<0,05

10 11 12 13 14 15 16 életkor (év)

alacs.: χ^2=11,34{6}, p>0,05 átl.: χ^2=27,31{6}, p<0,05 mag.: χ^2=24,99{6}, p<0,05 alacs.-átl.: χ^2=29,32{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=39,5{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=27,58{6}, p<0,05

3.5.11. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási yakorisága életkoronként

87

3.5.5. táblázat. Testzsírtartalom szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)

Életkor (év)

Alacsony gy r

Fiúk Átlagos gy r

Magas gy r

Alacsony gy r

Lányok Átlagos gy r

Magas gy r

10

sz 13,0 87,0 7,7 92,3 18,7 81,3 23,3 76,7 24,1 75,9 28,6 71,4 p 28,0 72,0 25,8 74,2 43,8 56,2 31,4 68,6 31,8 68,2 39,8 60,2 az 5,1 94,9 9,1 90,9 15,4 84,6 10,7 89,3 13,2 86,8 8,7 91,3 11 sz 19,4 80,6 18,3 81,7 21,8 78,2 31,1 68,9 34,7 65,3 33,1 66,9 p 33,1 66,9 34,6 65,4 40,0 60,0 42,0 58,0 41,1 58,9 44,1 55,9 az 18,3 81,7 14,3 85,7 20,8 79,2 22,6 77,4 19,8 80,2 18,6 81,4 12 sz 22,5 77,5 24,2 75,8 27,0 73,0 37,2 62,8 39,5 60,5 38,9 61,1 p 32,9 67,1 36,8 63,2 40,9 59,1 48,7 51,3 44,5 55,5 45,3 54,7 az 16,5 83,5 24,7 75,3 18,7 81,3 24,6 75,4 24,6 75,4 26,5 73,5 13 sz 21,3 78,7 24,0 76,0 27,4 72,6 37,0 63,0 34,4 65,6 40,8 59,2 p 39,9 60,1 44,2 55,8 46,1 53,9 48,9 51,1 47,0 53,0 54,3 45,7 az 18,0 82,0 21,1 78,9 20,8 79,2 25,0 75,0 27,1 72,9 29,7 70,3 14 sz 18,7 81,3 16,6 83,4 22,7 77,3 36,1 63,9 41,1 58,9 40,5 59,5 p 38,9 61,1 37,4 62,6 39,3 60,7 55,1 44,9 57,2 42,8 53,2 46,8 az 16,9 83,1 19,1 80,9 19,3 80,7 27,4 72,6 27,5 72,5 29,1 70,9 15 sz 24,1 75,9 23,0 77,0 20,0 80,0 40,7 59,3 45,7 54,3 41,3 58,7 p 40,3 59,7 38,7 61,3 40,0 60,0 46,0 54,0 51,8 48,2 53,3 46,7 az 17,4 82,6 18,8 81,2 17,8 82,2 24,9 75,1 27,0 73,0 25,5 74,5 16 sz 22,7 77,3 24,2 75,8 20,8 79,2 43,0 57,0 50,2 49,8 43,5 56,5 p 48,3 51,7 41,3 58,7 46,6 53,4 53,3 46,7 59,6 40,4 50,0 50,0 az 23,2 76,8 18,4 81,6 15,4 84,6 23,0 77,0 30,0 70,0 28,5 71,5 sz: szomatikus tünet; p: pszichés tünet; az: alvászavarra utaló tünet; gy: gyakran; r: ritkán

88

3.6. A testkép változásai a pubertásban A pubertással együtt járó fokozott önmegfigyeléssel a serdülők saját testükről alkotott képének, a testképnek, és az így formálódó szubjektív testkép és a testük tényleges formája közötti különbségnek egyaránt jelentős szerepe van a pszicho-szociális fejlődés további tényezőinek alakulásában. A testformával, testszerkezettel való elégedettség mértéke a serdülők körében mindkét nemnél feltételezhetően jelentős mértékben függ az átlagos, illetve az ideálisnak tartott formáktól való eltérés mértékétől. A testképpel való elégedettség vizsgálatakor további kiindulási feltételezésem, hogy a testkép önértékelése a két nem között jelentős különbséget mutat, illetve hogy az elégedettség mértéke a vizsgált 10-16 éves korintervallumban mindkét nem esetében jelentősen változik. Ha e nemi és életkori különbségeket sikerül igazolni, akkor további célom, hogy megállapítsam, (1) a testszerkezet mely jellemzői alakítják legjelentősebb mértékben a serdülők testképét, (2) a nemi és életkori különbségeket mely szomatikus tényezők életkori mintázata magyarázhatja. A testkép életkori változásainak, nemi különbségeinek, a testkép és a szexuális érettségi státusz kapcsolatának, az átlagostól eltérő érési ütemű, illetve az átlagostól eltérő testösszetételű és testalkatú serdülők testkép-változásainak vizsgálatát az említett szempontok alapján bontott alcsoportokban, a Tennessee-féle énkép skála testkép komponense alapján besorolt alacsony és magas önértékelésűek relatív gyakoriságának elemzésével végeztem. 3.6.1. A testkép életkori változásai, nemi különbségek Vizsgálati eredményeim alapján megállapítható, hogy egyik nemnél sincs statisztikailag igazolható különbség az átlagosnál rosszabb, illetve az átlagosnál jobb testképpel rendelkezők relatív gyakoriságában a korcsoportok között (negatívabb testképű fiúk: χ^2=0,73{5}, p>0,05; lányok: χ^2=3,51{5}, p>0,05; pozitívabb testképű fiúk: χ^2=0,89{5}, p>0,05; lányok: χ^2=0,64{5}, p>0,05). A két nem összehasonlításakor sem igazolható statisztikailag a különbség az alacsony, illetve magas önértékelésűek relatív gyakoriságában egyik korcsoportban sem. Összességében megfigyelhető mindkét nem esetében, hogy az alacsony önértékelésűek

relatív

gyakorisága

minden

életkorban

nagyobb,

mint

a

magas

önértékelésűeké. A lányokat a fiúkhoz viszonyítva minden vizsgált korcsoportban a lányok között nagyobb a rosszabb testképűek aránya, különösen igaz ez 11 és 12 éves korcsoportokra. 89

A jobb testképpel rendelkezők esetében a 13-14 éves, illetve a 16 éves korcsoportokban a lányok relatív gyakorisága nagyobb a fiúkénál (3.6.1. ábra, 3.6.1. táblázat, az ábrák alatt közlöm χ^2-próbák eredményeit). fiúk (-)

lányok (-)

fiúk (+)

lányok (+)

100,0%

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.1. ábra. Az átlagosnál negatívabb, illetve pozitívabb testképű serdülők előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves +

-

p>0,05

p>0,05

13 éves +

-

p>0,05

p>0,05

14 éves +

-

p>0,05

p>0,05

15 éves +

-

p>0,05

p>0,05

16 éves +

+

-

p>0,05

p>0,05

χ^2=1,05{1} χ^2=0,01{1} χ^2=2,17{1} χ^2=0{1} χ^2=0,14{1} χ^2=0,59{1} χ^2=0,17{1} χ^2=1{1} χ^2=0,06{1} χ^2=0,14{1} χ^2=0{1} χ^2=0,31{1}

p>0,05

p>0,05

3.6.1. táblázat. Vizsgált serdülők yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Fiúk Lányok Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

27,5 25,0 24,9 26,9 25,4 25,4

51,5 53,3 54,9 53,1 51,9 55,4

21,0 21,7 20,2 20,0 22,7 19,2

31,7 30,5 26,3 28,6 26,5 25,5

46,9 47,5 50,9 47,8 52,5 52,5

21,4 22,0 22,9 23,7 21,0 22,0

3.6.2. Testkép és a nemi érés A testkép és a szexuális érés kapcsolatának vizsgálatához először az eltérő érettségi státuszú fiúk és lányok alcsoportjaiban, majd a másodlagos nemi jellegek alapján éréstípusba sorolt fiúk és lányok alcsoportjaiban elemeztem a negatív , illetve pozitív testképpel rendelkezők relatív gyakoriságát. 90

Az eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a vizsgált korintervallum elején a már „érett” fiúk testképe pozitívabb, majd a 13 és 14 éves korcsoportok között negatív irányba változik végül stagnál. Az „éretlen” fiúk testképe negatívabb, a megfelelő elemszámú 12-14 éves korcsoportokban, mint az „érett” fiúké. Az életkor előrehaladásával romló tendencia figyelhető meg (3.6.2. ábra, 3.6.2. táblázat). nem polluál (-)

polluál (-)

nem polluál (+)

polluál (+)

100,0%

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.2. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

-

12 éves

13 éves +

-

p>0,05

p<0,01

14 éves +

-

p>0,05

p>0,05

+

χ^2=1,63{1} χ^2=0,8{1} χ^2=7,15{1} χ^2=3,52{1} χ^2=2,20{1} χ^2=0,49{1}

p>0,05

p>0,05

3.6.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Még nem polluál Már polluál Életkor (év) Alacsony Átlagos magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

26,9 27,7 31,9 33,8 -

52,3 51,2 52,6 48,5 -

20,8 21,1 15,6 17,6 -

18,8 16,8 24,4 23,0 24,4

54,2 57,9 53,9 53,9 55,9

27,1 25,2 21,7 23,0 19,7

A különböző érettségi státuszú (még nem menstruáló , illetve már menstruáló) lányok testkép különbségeinek életkori mintázata a fiúknál tapasztalható tendenciával némileg ellentétes. A 12-13 éves korcsoportokban az „érett” és „éretlen” lányok alcsoportjaiban nincs különbség a rosszabb önértékelésűek gyakoriságában. A 14 éves korcsoportban a már 91

menstruáló lányok alcsoportjában lényegesen nagyobb a negatív testképűek gyakorisága, mint a még nem menstruálók alcsoportjában. A vizsgált korintervallum elején az „éretlen” lányok között nagyobb a pozitív testképűek aránya, mint az „érett” lányok között, a 14 éves korcsoportban viszont a már menstruáló lányok körében nagyobb a pozitív testképűek aránya, míg a még nem menstruáló lányok között kisebb (3.6.3. ábra, 3.6.3. táblázat). nem menstruál (-) nem menstruál (+)

100,0%

menstruál (-) menstruál (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.3. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

-

12 éves

13 éves +

-

p<0,05

p>0,05

14 éves +

-

p<0,05

p>0,05

+

χ^2=0,00{1} χ^2=4,02{1} χ^2=0,00{1} χ^2=4,08{1} χ^2=1,00{1} χ^2=2,63{1}

p>0,05

p>0,05

3.6.3. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Még nem menstruál Már menstruál Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

31,3 30,5 26,2 20,7 -

47,2 44,7 45,2 62,1 -

21,5 24,8 28,6 17,2 -

30,4 26,3 29,6 27,2 25,0

55,7 55,1 45,8 51,9 52,9

13,9 18,6 24,5 20,9 22,1

Az átlagostól eltérő érési típusú fiúkat vizsgálva megállapítható, hogy a 13 éves korcsoportban (ebben a korcsoportban van a legjelentősebb testi különbség az eltérő érési ütemű fiúk között) a relatív korán érő fiúk testképe pozitívabb, az átlagos ütemben és a későn érő fiúkéhoz viszonyítva. A 14 éves korcsoportban lecsökken a korán érők között a jobb 92

testképpel rendelkezők gyakorisága. A 15 éves korcsoportban újra megugrik a korán érők között a pozitív testképűek gyakorisága (3.6.4. ábra, 3.6.4. táblázat). korán (-)

átlagos (-)

későn (-)

korán (+)

átlagos (+)

későn (+)

100,0%

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.4. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves +

-

p>0,05

p<0,01

13 éves +

-

p>0,05

p>0,05

+

14 éves +

-

15 éves

16 éves +

-

p<0,05

p>0,05

+

χ^2=1,04{1} χ^2=0,00{1} χ^2=11,36{2} χ^2=4,78{2} χ^2=2,70{2} χ^2=3,61{2} χ^2=1,36{2} 1,89{2} χ^2=0,17{2} χ^2=7,14{2} χ^2=1,59{1} χ^2=0,52{1}

p>0,05

p>0,05

p>0,05 p>0,05 p>0,05

p>0,05

3.6.4. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján KoránÁtlagos ütembenKésőn érő Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

25,4 18,2 18,7 22,9 24,7 -

52,5 55,6 54,7 64,6 44,4 -

22,1 26,3 26,7 12,5 30,9 -

32,1 16,4 29,1 25,0 25,4 21,0

46,2 58,2 52,7 53,4 58,7 58,1

21,8 25,4 18,2 21,6 15,9 21,0

37,3 28,7 31,1 28,6 31,4

49,3 56,3 47,8 60,7 52,9

13,3 14,9 21,1 10,7 15,7

A relatíve korán érő lányok testképe a 11 éves korcsoportban pozitívabb, mint az átlagos érésű lányoké, az alacsony testkép önértékelésűek relatív gyakorisága kisebb, a magas önértékelésűeké pedig nagyobb az átlagos önértékelésű lányok korcsoportjához viszonyítva. A 12 éves korcsoportban jelentősen csökken a pozitív testképű lányok gyakorisága, majd a 13 éves korcsoportban növekszik (3.6.5. ábra, 3.6.5. táblázat). A relatíve későn érő lányok testképe pozitívabb mint az átlagos ütemben, illetve korán érő lányoké. Ebben az alcsoportban a legnagyobb a pozitív testképű és a legkisebb a negatív

93

testképű lányok relatív gyakorisága. A 14 éves korcsoportban a legkedvezőtlenebb, a 15 éves korcsoportban a legpozitívabb a testképük. korán (-)

átlagos (-)

későn (-)

korán (+)

átlagos (+)

későn (+)

100,0%

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.5. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves +

-

p>0,05

p>0,05

13 éves +

-

p<0,01

p>0,05

+

14 éves +

-

15 éves

16 éves +

-

p>0,05

p>0,05

+

χ^2=5,02{2} χ^2=0,38{2} χ^2=0,54{2} χ^2=10,97{2} χ^2=2,57{2} χ^2=3,96{2} χ^2=0,04{1} 0,48{1} χ^2=3,99{1} χ^2=3,02{1} χ^2=0,28{1} χ^2=0,04{1}

p<0,01

p>0,05

p>0,05 p>0,05 p<0,05

p>0,05

3.6.5. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján KoránÁtlagos ütembenKésőn érő Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

33,3 31,5 30,5 -

40,7 58,4 52,4 -

25,9 10,1 17,1 -

41,0 31,9 28,4 27,7 30,7 26,2

37,1 42,6 50,0 46,8 51,2 51,6

21,9 25,5 21,6 25,5 18,1 22,2

21,4 27,1 21,1 28,9 -

58,1 42,9 50,0 49,5 -

20,5 30,0 28,9 21,6 -

3.6.3. Testkép és testalkat A morfológiai testalkat testképre gyakorolt hatásának vizsgálatához, a szomatotípus komponensek túlsúlya alapján létrehozott alcsoportokban elemeztem a negatív, illetve pozitív testképpel rendelkezők arányát. A fiúk átlagos szomatotípusa a pubertás ideje alatt a centrális kategóriába esik, így mindhárom létrehozott kategóriába tartozó fiú testalkata eltér az átlagtól. Az endomorf

94

túlsúlyú fiúk alcsoportjában a legnagyobb a negatív testképűek relatív gyakorisága és a legkisebb a pozitív testképű fiúké. Az ektomorf túlsúlyú fiúk alcsoportjában az életkorral növekszik mind a rosszabb, mind a jobb testképűek aránya, és a gyakoriságok között nincs jelentős eltérés. A mezomorf túlsúlyú alcsoport elemszáma a statisztikailag értékelhető elemszám határán van, így megállapításaim csak korlátozottan érvényesek. Ebbe az alcsoportba tartozó fiúk testképe a legpozitívabb. A rosszabb testképűek relatív gyakorisága jóval kisebb, az endomorf túlsúlyú alcsoporthoz képest, a jobb testképűek aránya pedig jelentősen felülmúlja a másik két kategóriában tapasztalható arányt (3.6.6. ábra, 3.6.6. táblázat). endomorf (-) endomorf (+)

100,0%

mezomorf (-) mezomorf (+)

ektomorf (-) ektomorf (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.6. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves

+

-

p>0,05

p<0,01

13 éves

+

-

p<0,01

p>0,05

14 éves

+

-

p<0,05

p<0,05

15 éves

+

-

p>0,05

p>0,05

16 éves

+

-

p>0,05

p>0,05

+

χ^2=12,36{2} χ^2=4,87{2} χ^2=15,16{2} χ^2=17,96{2} χ^2=3,91{2} χ^2=6,02{2} χ^2=6,78{2} χ^2=1,76{2} χ^2=4,6{2} χ^2=3,05{2} χ^2=3,52{2} χ^2=0,39{2}

p<0,01

p>0,05

3.6.6. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Endomorf túlsúlyú Mezomorf túlsúlyú Ektomorf túlsúlyú Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

44,4 41,4 38,0 40,7 38,7 45,5

38,9 46,5 50,6 44,4 48,4 40,9

16,7 12,1 11,4 14,8 12,9 13,6

20,0 10,5 26,3 14,8 11,1 21,4

40,0 36,8 42,1 66,7 55,6 57,1

40,0 52,6 31,6 18,5 33,3 21,4

18,3 17,9 23,7 25,8 25,3 25,0

65,0 65,4 52,6 50,5 49,3 59,1

16,7 16,7 23,7 23,7 25,3 15,9

95

A lányok körében pubertás során a testalkat egyre inkább endomorffá válik, így náluk az átlagostól eltérő kategóriát az ektomorf, illetve mezomorf túlsúlyú kategória jelenti. Az elemzésből az alacsony elemszám (n=12) miatt mezomorf kategóriát ki kellet zárni. Az alacsony és a magas testkép önértékelésű lányok között pont ellentétesen alakul az endomorf, illetve az ektomorf túlsúlyúak gyakorisága, ebből következik, hogy az átlagostól eltérő ektomorf lányok testképe sokkal pozitívabb, mint az átlagoshoz közeli endomorf túlsúlyú lányoké. Az életkorral ez a különbség csökken, az endomorf túlsúlyú lányok körében nő a pozitív és csökken a negatív testképűek gyakorisága. Az ektomorf lányok alcsoportjában a gyakoriságok lényegesen nem változnak (3.6.7. ábrák, 3.6.7. táblázat). endomorf (-) endomorf (+)

100,0%

ektomorf (-) ektomorf (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.7. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves

+

-

p<0,05

p<0,01

13 éves

+

-

p<0,05

p>0,05

14 éves

+

-

p>0,05

p>0,05

15 éves

+

-

p<0,05

p<0,01

16 éves

+

-

p>0,05

p>0,05

+

χ^2=8,31{1} χ^2=4,2{2} χ^2=6,92{1} χ^2=5,41{2} χ^2=3,45{1} χ^2=3,4{2} χ^2=2,43{1} χ^2=5,01{1} χ^2=6,81{1} χ^2=3,53{2} χ^2=0,05{1} χ^2=0,43{1}

p<0,01

p>0,05

3.6.7. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Endomorf túlsúlyú Ektomorf túlsúlyú Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

43,0 39,6 36,1 32,8 31,7 27,6

42,2 44,8 48,1 48,4 50,0 49,4

14,8 15,6 15,8 18,8 18,3 23,0

22,5 21,9 23,7 21,4 4,5 30,0

50,7 49,3 50,0 44,6 59,1 40,0

26,8 28,8 26,3 33,9 36,4 30,0

96

3.6.4. Testkép és a tápláltsági állapot, illetve testösszetétel A következőkben a serdülők tápláltsági állapot , illetve test relatív zsírtömege alapján kialakított alcsoportjaiban a negatív, illetve pozitív énképűek relatív gyakoriságát hasonlítottam össze. A negatív testképű fiúk relatív gyakorisága a magas zsírtartalmú, illetve túlsúlyos fiúk körében a legnagyobb. A 14-15 éves korcsoportokban, míg az alacsony testzsírtartalmú fiúk alcsoportjában a legalacsonyabb, addig a soványként kategorizált fiúk alcsoportjában magas a negatív testképű fiúk aránya, 15 éves korcsoportban meghaladják a túlsúlyos alcsoportban rosszabb testképű fiúk relatív gyakoriságát. A pozitív testképpel rendelkező fiúk gyakoriságát vizsgálva, megállapítható, hogy relatív gyakoriságuk az alacsony testzsírral rendelkezők alcsoportjában, és a tápláltsági állapot szempontjából normális alcsoportjában a legnagyobb (3.6.8., 3.6.9. ábra, 3.6.8., 3.6.9. táblázat).

sovány (-) sovány (+)

100,0%

normális (-) normális (+)

túlsúlyos (-) túlsúlyos (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves

+

-

p>0,05

p<0,01

13 éves

+

-

p<0,01

p<0,05

14 éves

+

-

p<0,05

p<0,01

15 éves

+

-

p>0,05

p<0,05

16 éves

+

-

p<0,05

p>0,05

+

χ^2=24,73{2} χ^2=3,41{2} χ^2=39,06{2} χ^2=20,01{2} χ^2=6,89{2} χ^2=6,66{2} χ^2=24,19{2} χ^2=2,59{2} χ^2=7,91{2} χ^2=6,65{2} χ^2=5,28{2} χ^2=2,68{2}

p<0,01

p>0,05

97

3.6.8. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Sovány Normális Túlsúlyos Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

15,6 20,5 21,7 43,8 45,8 30,8

65,6 56,4 60,9 40,6 50,0 61,5

18,8 23,1 17,4 15,6 4,2 7,7

alacsony (-) alacsony (+)

100,0%

19,1 16,0 21,3 17,6 20,3 20,8

55,9 55,8 54,5 59,7 52,6 57,3

átlagos (-) átlagos (+)

25,0 28,2 24,2 22,7 27,1 21,9

50,8 57,1 39,2 48,1 33,3 45,0

magas (-) magas (+)

35,4 42,9 52,9 38,5 50,0 45,0

13,8 0,0 7,8 13,5 16,7 10,0

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.9. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként 11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

-

+

-

+

-

+

-

+

p<0,01

p<0,05

p<0,01

p<0,01

p<0,01

p>0,05

p<0,01

-

15 éves +

16 éves -

+

p<0,05

p<0,05

χ^2=18,03{2} χ^2=8,53{2} χ^2=39,5{2} χ^2=15,29{2} χ^2=13,94{2} χ^2=4,21{2} χ^2=18,23{2} χ^2=9,62{2} χ^2=7,9{2} χ^2=3,64{2} χ^2=7,89{2} χ^2=6,27{2}

p<0,01 p<0,05 p>0,05

3.6.9. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján AlacsonyÁtlagosMagas testzsírtartalom Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

20,0 16,5 22,4 18,7 9,5 15,2

60,0 54,4 51,7 52,0 57,1 57,6

20,0 29,1 25,9 29,3 33,3 27,3

19,4 15,6 17,9 21,7 28,6 22,4

51,9 58,6 60,4 58,1 51,4 56,7

28,7 25,8 21,6 20,2 20,0 20,9

47,1 54,5 42,6 49,1 35,3 44,8

42,6 40,9 45,9 43,6 47,1 51,7

10,3 4,5 11,5 7,3 17,6 3,4

A lányoknál a fiúkhoz hasonlóan a túlsúlyos, illetve a magas zsírtartalmú lányok között a legnagyobb a negatív testképpel rendelkezők aránya. Az is megfigyelhető, hogy a 13-14 98

éves korcsoportokban megnő az alacsony testzsírtartalmú alcsoportban is a rosszabb testkép önértékelésűek relatív gyakorisága. A magas önértékelésű lányok relatív gyakoriságát vizsgálva elmondható, hogy a testképre a 11-13 éves korcsoportokban az alacsonyabb zsírtartalom pozitívabb testképet eredményez. Ez a tendencia a 14-16 éves korcsoportokban már nem egyértelmű. Az átlagosnál alacsonyabb testtömeg-index testképre gyakorolt pozitív hatása a 12-15 éves korcsoportokban végig megfigyelhető (3.6.10., 3.6.11. ábra, 3.6.10., 3.6.11. táblázat). sovány (-) sovány (+)

100,0%

normális (-) normális (+)

túlsúlyos (-) túlsúlyos (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.10. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

-

11 éves

12 éves +

-

p<0,01

p<0,01

13 éves +

-

p<0,01

p<0,01

14 éves +

-

p<0,01

p<0,01

15 éves +

-

p<0,01

p<0,01

+

-

16 éves +

χ^2=10,3{2} χ^2=9,54{2} χ^2=34,05{2} χ^2=15,79{2} χ^2=25,32{2} χ^2=11,59{2} χ^2=10,31{2} χ^2=9,7{2} χ^2=18,39{2} χ^2=8,46{2} χ^2=10,5{2} χ^2=2,3{2}

p<0,01

p<0,05

p<0,01 p>0,05

3.6.10. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján Sovány Normális Túlsúlyos Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

30,2 24,4 25,6 22,5 9,5 20,7

53,5 46,3 41,9 45,0 52,4 55,2

16,3 29,3 32,6 32,5 38,1 24,1

26,3 23,3 19,3 24,5 23,8 21,6

46,7 51,5 55,3 49,7 54,9 54,6

26,9 25,2 25,4 25,8 21,3 23,7

50,0 63,6 53,8 47,8 66,7 60,0

42,3 34,5 40,4 45,7 33,3 33,3

7,7 1,8 5,8 6,5 0,0 6,7

99

alacsony (-) alacsony (+)

100,0%

átlagos (-) átlagos (+)

magas (-) magas (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.11. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként 11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

-

+

-

+

-

+

-

p<0,01

p<0,01

p<0,01

p>0,05

p<0,01

p<0,05

p>0,05

15 éves +

-

16 éves +

-

+

p<0,05

p>0,05

p>0,05

χ^2=11,92{2} χ^2=14,38{2} χ^2=16,65{2} χ^2=4,64{2} χ^2=18,17{2} χ^2=8,02{2} χ^2=5,76{2} χ^2=3,6{2} χ^2=10{2} χ^2=8,94{2} χ^2=0,04{2} χ^2=0,83{2}

p>0,05 p<0,01

3.6.11. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján AlacsonyÁtlagosMagas testzsírtartalom Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

13,8 24,7 23,1 29,5 20,0 24,1

48,3 47,9 46,2 44,3 54,0 48,3

37,9 27,4 30,8 26,2 26,0 27,6

35,2 23,2 17,5 22,1 21,3 26,0

44,5 53,5 56,6 51,3 53,3 54,5

20,3 23,2 25,9 26,5 25,3 19,5

40,5 47,7 43,2 38,8 47,2 25,7

48,6 38,4 44,4 46,3 50,0 51,4

10,8 14,0 12,3 14,9 2,8 22,9

A fiúk esetében a relatív izomtömeg mennyiségének testképre gyakorolt hatását is elemeztem,

mivel

kultúránkban

a

férfiasság

képéhez,

korunk

férfi

ideáljának

testszerkezetéhez szorosan kapcsolódik a fejlett vázizomzat. Az átlagosnál kisebb relatív izomtömegű fiúk alcsoportjában kiugróan magas a negatív testképűek relatív gyakorisága, ez az életkorral valamennyit csökken, míg magas önértékelésűek aránya ebben az alcsoportban a legkisebb, viszont ez az életkorral (12-14 éves korban) növekvő tendenciát mutat. Az átlagosnál magasabb izomtartalmú fiúk testképét vizsgálva megállapítható, hogy a 100

fejlettebb izomzat testképre gyakorolt pozitív hatása nem annyira erős, mint a gyengén fejlett izomzat negatív hatása. Ebben az alcsoportban a negatívabb testképűek relatív gyakorisága az életkorral enyhén hullámzó tendenciát mutat, a gyakoriság a 15 éves korcsoportban a legkisebb. A pozitív testképpel rendelkező izmosabb fiúk relatív gyakorisága a 12-13 éves és a 15-16 éves korcsportokban magasabb mint az átlagos izomzatú fiúk alcsoportjában (3.6.12. ábra, 3.6.12. táblázat).

alacsony (-) alacsony (+)

100,0%

átlagos (-) átlagos (+)

magas (-) magas (+)

0,0%

90,0%

10,0%

80,0%

20,0%

70,0%

30,0%

60,0%

40,0%

50,0%

50,0%

40,0%

60,0%

30,0%

70,0%

20,0%

80,0%

10,0%

90,0%

0,0%

100,0% 11

12

13

14

15

16

3.6.12. ábra. Relatív izomtömeg alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként 11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

-

+

-

+

-

+

-

+

-

+

-

+

p<0,01

p>0,05

p<0,01

p<0,01

p<0,05

p<0,05

p<0,01

p>0,05

p>0,05

p>0,05

p<0,05

p>0,05 χαρις

χ^2=21,91{2} χ^2=5,46{2} χ^2=48,28{2} χ^2=19,01{2} χ^2=8,39{2} χ^2=8,17{2} χ^2=16,42{2} χ^2=2,88{2} χ^2=4,71{2} χ^2=2,52{2} χ^2=7,34{2} χ^2=1,85{2}

3.6.12. táblázat. Relatív izomtömeg szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján AlacsonyÁtlagosMagas relatív izomtömeg Életkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas 11 12 13 14 15 16

48,6 57,6 38,1 46,0 33,3 46,2

38,6 39,4 54,0 41,3 54,5 42,3

12,9 3,0 7,9 12,7 12,1 11,5

20,4 14,1 20,9 18,9 28,3 19,4

52,0 60,6 55,8 58,2 47,8 62,7

27,6 25,4 23,3 23,0 23,9 17,9

16,1 16,9 18,3 23,0 14,8 22,2

64,5 50,8 55,0 55,4 59,3 52,8

19,4 32,3 26,7 21,6 25,9 25,0

101

4. EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A pubertáskorúak szomatikus és pszichés jellemzőinek kapcsolatát vizsgálva arra kerestem a választ, hogy a nemi érés és az azzal együtt zajló intenzív testi változások, változó testarányok, testösszetétel, morfológiai testalkat miképp befolyásolják a pszichoszociális fejlődést. A 1. Bevezetés fejezetben leírtak szerint feltételeztem, hogy az átlagostól eltérő érési ütemű, érettségi státuszú, illetve az átlagostól eltérő testformájú serdülők pszicho-szociális jellemzői

intenzívebben,

gyakran

kedvezőtlenebbül

alakulnak,

mint

az

átlagos

fejlődésmenetű és testi fejlettségű serdülők jellemzői. A 1. Bevezetés fejezetben megfogalmazott hipotézisek vizsgálatának során az alábbi következtetések vonhatók le. 4.1.1. A nemi érettségi szint és a pszicho-szociális állapot A korábbi hazai vizsgálatok (Bodzsár 1981, 1996, 2000, Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár és Zsákai 2003) eredményei is igazolták, hogy a gyorsabb nemi érésű serdülő lányok mentális tesztekben nyújtott teljesítménye jobb, mint a lassabb testfejlődésű kortársaiké. Ugyanezt az összefüggést a serdülő fiúk esetében is feltételezték (Ljung 1965, Lindgren 1979a), az eredmények nem annyira egyértelműek, mint a lányok esetében, a különbségek gyakran csak tendenciaszerűen jelentek meg, nem minden esetben voltak szignifikánsak. A testi fejlődés és mentális teljesítmény kapcsolatának elemzésében új szempontot jelentett, hogy a biológiai és szellemi érés összefüggéseit hazai mintán még nem vizsgálták a fiúk körében. A nemi érés és mentális teljesítmény összefüggéseire vonatkozó eredményeim összhangban vannak a korábbi vizsgálatok eredményeivel: Az spermarche, illetve menarche szempontjából eltérő érettségi státuszú fiúk, illetve lányok között, az érettebb fiúk és lányok mentális teljesítménye 13-14 éves korban – a spermarche, illetve a menarche kormediánhoz legközelebb eső korcsoportokban – jobbnak bizonyult, mint éretlenebb kortársaiké. A nemi érettségi státusz és a mentális teljesítmény kapcsolatának vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a mentális teljesítmény nemcsak a kronológiai életkor, hanem a nemi érés előrehaladásával is növekszik. A kronológiailag heterogén korú, nemi jellegek alapján azonos fejlettségi szintű fiúk és lányok csoportjainak intelligencia tesztben nyújtott eredményeit 102

elemezve igazolódott, hogy életkortól függetlenül, a nemi érés előrehaladásával növekszik a mentális teljesítmény. A fiúk 11 éves korcsoportjában azonban tendenciaként megjelent, hogy a relatíve korábban „érő” fiúk teljesítménye jobb, mint kortársaiké, illetve a 13 éves korcsoportban a későn „érő” fiúk teljesítménye – statisztikailag igazolhatóan – elmarad a gyors vagy átlagos ütemben érő kortársaiktól. Kohen-Raz (1974) vizsgálati eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy a mentális teljesítmény vizsgálatakor esetenként azért nem igazolhatóak statisztikailag a különbségek, mert az elemzésbe nem vontuk be az összes alakító tényezőt. A különböző érési ütemű lányok mentális teljesítményében lévő különbségek nem szignifikánsak, kivéve a 15 éveseket: a menarchekoruk alapján későn érő lányok teljesítménye szignifikánsan jobb, mint a korán érő társaiké. Ez visszavezethető arra, hogy a viszonylag későn érő lányok, a késői pubertásban kiegyensúlyozottabbakká válnak, mint korábban érő kortársaik. (Simmons és Blyth 1987) A magyarországi HBSC vizsgálatokkal (Aszmann 2003, Németh és mtsai 2007, Németh és Költő 2011) egybehangzóan a serdülők Cantrill skálával felmért saját életükkel való elégedettségét elemezve megállapítható, hogy alapvetően elégedettek az életükkel. Érettségi státuszuk hatásának vizsgálatából, arra lehetett következtetni, hogy a fiúknál – a relatívan korán érő 12 éves korcsoport kivételével – a nemi érés pozitív hatással van az életelégedettségre. A lányoknál viszont ez a jellemző romló tendenciát mutat. Az átlagostól eltérő ütemben érő fiúk és lányok elégedetlenebbek az életükkel, mint az átlagos érésű társaik. A vizsgált korintervallum elején (11-12 évesek) a korán érők, a közepén (13-14 évesek) az átlagosnál gyorsabban és lassabban érők jóval elégedetlenebbek az életükkel, mint átlagos érésű kortársaik. A korán érő fiúk élettel való elégedettségében egyáltalán nem tükröződik a gyorsabb érés más pszicho-szociális tényezőkre – pl. testképre való – pozitív hatása. Ez az eredmény egybevág a testképnél már idézett tanulmányokkal (Peskin 1967, Sussman és mtsai 1985), amelyek jelezték, hogy a korán érő fiúk számos pszicho-szociális jellemzője (életkedv, nyitottság, intellektuális kíváncsiság, aktivitás) negatívabb, mint kortársaiké. Összefoglalva: a nemi érési folyamatban való előrehaladás a fiúknál pozitívan, a lányoknál negatívan befolyásolja az élettel való elégedettséget. A nemi érés átlagostól eltérő 103

– mind a lassabb, mind a gyorsabb – sebessége mindkét nemnél negatívan befolyásolja az életelégedettséget. A serdülők az egészségüket általában jónak, kiválónak értékelik. A nemi érés üteme szubjektív egészségérzetre is hatással van. A fiúk körében az oigarche előtt állók szubjektív egészségérzete rosszabb, mint a már polluáló kortársaiké. A lányoknál ezzel szemben a nemi érésnek negatív hatása van az egészség-megítélésükre. A vizsgált korintervallum elején mindkét nemnél megfigyelhető, hogy a relatívan korán, illetve későn érők rosszabbnak ítélik egészségüket, mint átlagos érésű kortársaik. A vizsgált korintervallum végére a különbségek részben eltűnnek, a fiúk között a korán érők egészség-megítélése valamennyivel jobb lesz, mint kortársaiké, ebből arra lehet következtetni, hogy a fiúknál a nemi érés befejeződése erre a tényezőre pozitív hatással van. A lányoknál a későn érők egészségérzete javul, ez valószínűleg visszavezethető arra, hogy bár a pubertás elején frusztrációt okozhat lemaradásuk, miután azonban látják, hogy bennük is lezajlanak az érési folyamatok, a lassabb érés kiegyensúlyozottabbá teszi őket (Simmons és Blyth 1987). A vizsgált korintervallumban jelentősen növekszik a pszicho-szomatikus tünetek yakorisága a serdülők között. A háromféle panaszcsoport közül (szomatikus, pszichés, alvászavarra utaló) a pszichés tünetek megjelenése a leggyakoribb. A lányoknál a szomatikus panaszok és a pszichés tünetek gyakorisága csaknem megegyezik, továbbá majdnem kétszer annyian tapasztalnak magukon testi jellegű panaszokat, mint a fiúk. A megjelenő tünetek életkorral növekvő gyakoriságát, és a jelentős nemi különbséget a HBSC vizsgálatok is igazolták (Currie és Todd 2003, Kökönyei 2003, Németh 2007b, Levin és mtsai 2009, Költő és Kökönyei 2011). Vizsgálataim alapján igazolható, hogy az érettségi státusz összefügg a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával. mindkét nemnél az oigarche, illetve menarche medián előtti korcsoportokban az „érettebb” fiúk és lányok között nagyobb a pszicho-szomatikus panaszok gyakorisága. A fiúknál az oigarche medián közeli/utáni korcsoportokban az „éretlenebb” fiúk között megnő a panaszok gyakorisága. A lányoknál ez a tendencia csak a szomatikus panaszok gyakoriságában jelenik meg. A pszicho-szomatikus panaszok megjelenésének gyakoriságában is egyértelműen kimutatható, hogy az átlagostól eltérő érési tempó növeli a tünetek gyakoriságát. A fiúknál a 13 éves korcsoportban a későn érőket különösen megviseli a nemi érés lassabb tempója. A lányoknál a vizsgált korintervallum végén a későn érők között a pszicho-szomatikus tünetek 104

gyakorisága kisebb, mint az átlagos érési ütemű lányok között. Ez is igazolni látszik azt a tendenciát, hogy a későbben érő lányok a pubertás végére kiegyensúlyozottabbá válnak kortársaiknál. Új eredményként jelent meg a szubjektív jóllét és a nemi érés összefüggéseinek vizsgálata során, hogy a korán érő fiúk jóllét érzete a pubertás időszakának a végén pozitívabbá válik. Ez arra enged következtetni, hogy a pubertás időszakának lezáródása pozitív hatással van a fiúk pszicho-szociális jellemzőire. A testkép és a nemi érés közötti kapcsolatra vonatkozó eredményeket összefoglalva a következő megállapítások tehetők. Az oigarche bekövetkezése a fiúk testképére pozitív hatással van, ez a relatív korán érők (12 évesen már polluálók) között érvényesül a legjobban, ez összefüggésben lehet azzal, hogy a fiúknál a serdülőkori növekedési lökés az oigarche után következik be, és a már polluáló fiúk testméretei, ha nem is közvetlenül az oigarche után intenzív növekedésnek indulnak (Karkus és mtsai 2009, 2010, Karkus 2010). Ezzel ellentétben a menarche előtt álló lányok testképe pozitívabb, mint a már menstruáló kortársaiké. Ezt az összefüggést Németh és munkatársai (2002) is kimutatták, és a menstruáló lányok magasabb zsírtartalmával magyarázták. A már menstruáló lányok negatívabb testképe valószínűleg azzal is kapcsolatban áll, hogy az első menstruáció jelentkezése gyakran traumatikus élményt jelent számukra (Brooks-Gunn és Reiter 1990). A pubertás időzítése, az érés tempója és az önértékelés, testkép kapcsolatára vonatkozó vizsgálatok nem minden esetben egybehangzóak. A fiúk esetében több vizsgálat (Jones és Bayley 1950, Mussen és Jones 1957, Simmons és Blyth 1987, Alsaker 1992, Graber és mtsai 1997) is megerősítette, hogy a korán érő fiúk testképe, főleg nagyobb erejük és nagyobb méreteik miatt, pozitívabb kortársaikénál. Ugyanakkor Peskin (1967), Sussman és munkatársainak (1985) eredményei arra mutattak rá, hogy a korán érő fiúk pszicho-szociális jellemzőiben több negatív elem is megjelenik. Vizsgálataim eredményei a fiúk korai érésének pozitív hatását mutatják. A vizsgált korintervallum elején a korán és az átlagos ütemben érő fiúk testképe kedvezőbb, mint a későn érőké. Ez arra enged következtetni, hogy a szexuális érés megindulása pozitívan befolyásolja a fiúk testképét. A korán érő fiúk további testkép-változását elemezve nyomon követhető, hogy a nemi érésbeli előnyük kedvezően befolyásolja a testükkel való kapcsolatukat, majd ahogy beérik őket kortársaik, lecsökken a pozitív testképpel rendelkező 105

korán érő fiúk aránya. Végül tendenciaszerűen megjelenik egy újabb pozitív hatás, ahogy ezek a fiúk befejezik az érést. A későn érő fiúk számára viszont az érés késlekedése – a teljes vizsgált korintervallumban – a testképet negatívan befolyásoló tényező. A lányokra vonatkozó vizsgálatok (Brooks-Gunn és Petersen 1983, Simmons és Blyth 1987, Stattin és Magnusson 1990, Williams és Currie 2000) eredményei szintén vegyesek, de összességében a korai érés hatása negatívabbnak tűnik, mint a fiúk esetében. Bodzsár (Bodzsár 1996, 2000) eredményei azt mutatják, hogy a lányok esetében – mind a korán, mind a későn érők – testképe kedvezőtlenebb átlagos érésű kortársaikhoz viszonyítva. A korán érő lányok negatívabb testképe azzal is összefüggésben van, hogy a nemi érés időszakának végére súlyosabbak, ugyanakkor alacsonyabbak lesznek kortársaiknál (Brooks-Gunn és Reiter 1990), testalkatuk pedig endomorfabb (Bodzsár és Pápai 1989). Eredményeim szerint a későn érő lányok testképe – a fiúkkal ellentétben – pozitívabb, ugyanakkor náluk az életkor előrehaladtával megfigyelhető egy kedvezőtlen irányú tendencia. A korán érő lányok között jóval kisebb a pozitív testképűek aránya, a negatív testképűek előfordulása azonban nem múlja felül az átlagos ütemben érők közötti gyakoriságot. Megállapítható, hogy a nemi érési folyamat, a nemi jellegek fokozatos kialakulásának hatása csak tendenciaszerűen mutatható ki, nem a legfontosabb tényező a testkép alakulásában. (Lásd a testfejlettség és testkép összefüggéseit.) A fiúk esetében a nemi érés pozitív hatással van a testképre, és annak késlekedése kedvezőtlenül befolyásolja azt. A lányok esetében a nemi érés folyamatának hatására elsősorban a pozitív önértékelésűek aránya csökken. A relatívan későn érők testképe pozitívabb (míg nincsenek nagyon lemaradva), mint kortársaiké. 4.1.2. Tápláltsági állapot, testösszetétel és a pszicho-szociális állapot A tápláltsági állapot és a testösszetétel kétféleképpen is befolyásolja a pszicho-szociális jellemzők alakulását. Egyrészről a testösszetétel megjelenik a testformában, így befolyásolja a serdülők saját testükhöz való viszonyát, másrészről a tápláltsági állapot és a testösszetétel normálistól való eltérése befolyásolja az egészségi állapotot, hatással van a pszichoszomatikus tünetek megjelenésére, így szerepet játszik az egészségérzet, illetve az élettel való elégedettség alakulásában.

106

A mentális teljesítmény és a tápláltsági állapot kapcsolatának elemzése során csak tendenciaszerűen megjelenő összefüggések állapíthatók meg. Mindkét nemnél tapasztalható, hogy a normális tápláltsági állapotúak mentális teljesítménye jobbnak tűnik, mint a túl sovány vagy túlsúlyos kortársaiké. Az adatok értékelése és elemzése során megvizsgáltam a relatív zsírtartalom mentális teljesítményre gyakorolt hatását is, mivel azonban ugyanazok a statisztikailag nem igazolódó tendenciák jelentek csak meg, mint a tápláltsági állapot esetében, az eredményeket dolgozatomban nem részleteztem. Más hazai vizsgálatok (Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár 1996) kimutatták, hogy a magas relatív zsírtartalom együtt jár a rosszabb mentális teljesítménnyel, ezért ezen tendenciák statisztikai igazolására érdemes további vizsgálatokat folytatni. A még tanulmányozásra alkalmas szempontok közül kiemelem a sovány serdülők normális tápláltságú serdülőkhöz képest gyengébbnek tűnő mentális teljesítményét. Vizsgálataim során igazolódott, hogy a normálistól eltérő tápláltsági állapot mindkét nemnél negatívan befolyásolja az élettel való elégedettséget. A túlsúlyos serdülők esetében talán ez a megállapítás triviálisnak is tűnhet, de a sovány serdülők – főleg a sovány lányok – esetében mégsem magától értetődő. Vizsgálataimból az is kiderült, hogy az átlagostól eltérő tápláltsági állapotnak és az átlagostól eltérő testzsírtartalomnak nagyon hasonló az életelégedettséggel való kapcsolata. Az átlagosnál zsírosabb, illetve kevésbé zsíros fiúk és lányok elégedetlenebbek az életükkel. A lányok között 12-13 éves korban kimutatható ugyan az alacsonyabb zsírtartalom pozitív hatása, de ez a későbbi korcsportoknál már nem érvényesül. Mivel jelenlegi kultúránk szépségideálja összekapcsolódik a soványsággal, a negatív hatás nem feltétlenül a testképre vezethető vissza (sovány fiúknak fejletlenebb az izomzata, ami férfias jelleg, illetve a sovány lányok nőies vonásai nem annyira kifejezettek). A lehetséges

okok

a

serdülők

táplálkozási

szokásaiban,

esetleg

szocio-ökonómiai

körülményeiben keresendők. Valószínű, hogy a tápláltsági állapot és életelégedettség egymással való kapcsolatában az életelégedettség dominál. Feltételezhető, hogy az életükkel elégedett serdülők táplálkozási szokásai kiegyensúlyozottabbak (Kökönyei 2003, Németh és Szabó 2003). A szubjektív egészségérzet és a tápláltsági állapot, illetve testösszetétel kapcsolatának vizsgálata során, az életelégedettséggel kapcsolatos megállapításokhoz nagyon hasonló

107

következtetések vonhatóak le. A túlsúlyos, illetve relatív zsírosabb serdülők egészség megítélése lényegesen rosszabb, mint kortársaiké. A soványság és alacsonyabb zsírtartalom nincs annyira negatív hatással az egészségérzetre, mint az az életelégedettségnél tapasztalható. Kiemelendő, hogy a tápláltsági állapot szempontjából sovány fiúk és lányok szubjektív egészségérzete rosszabb, mint a relatív alacsony zsírtartalommal rendelkezőké. A pszicho-szomatikus panaszok gyakoriságának életkorral együtt járó, a fiúknál enyhén hullámzó, a lányoknál inkább növekvő tendenciáját igazolhatóan befolyásolta a tápláltsági állapot, illetve a test zsírossága. Az is igazolódott, hogy az átlagtól eltérő tápláltsági állapotú és zsírosságú serdülők között, ha nem is minden életkorban, de magasabb a pszichoszomatikus panaszok gyakorisága. Szembetűnő eredmény, hogy a vizsgált korintervallum végén, a 15 és 16 éves korcsoportokban a sovány fiúk körében megnövekszik a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, ezen belül a pszichés panaszok és az alvászavarra utaló tünetek gyakorisága. A túlsúlyos lányok körében a 15-16 éves korcsportokban csökken a pszichés panaszok gyakorisága. A szubjektív jóllét és a testfejlettség kapcsolatában jelentősnek bizonyult az átlagostól mindkét irányban eltérő testfejlettség és testösszetétel hatása. Vizsgálataim alapján új eredményként igazolható volt, hogy míg mindkét nemnél a magas testzsírtartalom negatívan, az alacsony testzsírtartalom pozitívan hat a serdülők jóllét-érzésére, addig a tápláltsági állapot alapján sovány kategóriába tartozó serdülők – főleg a fiúk – életelégedettsége, szubjektív egészségérzete rosszabb, pszichoszomatikus panaszaiknak gyakorisága nagyobb, mint kortársaiké. A pubertáskori testfejlettség- és testformabeli változások jelentősen alakítják a serdülők testképét. A tápláltsági állapotnak, a testtömeg zsír-proporciójának, illetve a fiúknál a test izom-proporciójának és a testkép kapcsolatának elemzésekor a legtöbb korcsoportban különösen az átlagostól eltérő testfejlettségű serdülők körében statisztikailag igazolható kapcsolat mutatkozott ezen szomatikus és pszichés tényezők között. A túlsúlyos, illetve az átlagosnál zsírosabb fiúk rendelkeznek a legkedvezőtlenebb testképpel. A sovány fiúk és az átlagosnál kevésbé zsíros fiúk testképe eltérő, a 14-15 éves korcsoportokban a sovány fiúk testképe kortársaikhoz képest kifejezetten negatív, míg a kevésbé zsírosaké pozitívabb. A sovány fiúk negatív testképét előrevetítették Furnham és Calnan (1998), illetve King és munkatársainak (1999) erdményei, akik azt tapasztalták, hogy míg a lányok körében testsúllyal való elégedetlenség a túlsúllyal kapcsolatosan mutatkozott, 108

addig a fiúknál megjelent az alacsony testsúllyal kapcsolatban is. A fiúkhoz hasonlóan a lányok testképére is erőteljes negatív hatást gyakorol a túlsúly és az átlagosnál magasabb testzsírtartalom, ezt más vizsgálatok is megerősítik. A soványság a fiúkkal ellentétben pozitívan hat a lányok testképére. A túlsúly testképre gyakorolt negatív hatását más vizsgálatok is megerősítik (Attie és Brooks-Gunn 1989, Richards és mtsai 1990, Graber és mtsai 1994, Németh 2003b, 2007c, 2011). A fiúk esetében a testkép, a tápláltsági állapot és a testösszetétel kapcsolatának elemzése során új eredményként igazolódott, hogy a tápláltsági állapot szempontjából sovány fiúk rosszabb testkép önértékelése az alacsonyabb relatív izomtömeggel van összefüggésben. Vizsgálataim eredményei alapján elmondható, hogy az átlagosnál alacsonyabb relatív izomtartalom testképre gyakorolt negatív hatása sokkal erősebb és kifejezettebb, mint az átlagosnál magasabb izomtartalom pozitív hatása. 4.1.3. Morfológiai testalkat és pszicho-szociális állapot Dolgozatomban új vizsgálati szempontot jelentett a morfológiai testalkat és a mentális teljesítmény közötti kapcsolat elemzése. A tendenciaszerűen megjelenő összefüggések arra engednek következtetni, hogy a testalkat és a mentális teljesítmény, ha nem is közvetett módon, de kapcsolatban állnak egymással. A statisztikai igazolhatóság elmaradása valószínűleg összefügg azzal, hogy mind a mentális teljesítmény alakulása, mind a testalkat formálódása több egymással is összefüggő tényező eredménye. A háttérben részben a szocioökonómiai státusz, részben a testalkattal összefüggő pszicho-szociális tényezők (testkép és önértékelés) állhatnak. A lányoknál megfigyelhető, hogy az endomorf túlsúlyú lányok mentális teljesítménye rosszab, mint az ektomorf túlsúlyú lányoké. Ez a tendencia, ha nem is az összes korcsoportban, de a fiúknál is megjelenik, az ektomorf túlsúlyak mentális teljesítménye megelőzi az endomorf túlsúlyúakét. Az is megfigyelhető, hogy a mezomorf túlsúlyú fiúk teljesítménye elmarad az ektomorf fiúkétól, illetve, hogy több korcsoportban a mezomorf fiúk mentális teljesítménye a leggyengébb. A testalkat endomorfia komponense szoros kapcsolatban van a test zsírtartalmával, így a fiúk és a lányok endomorf alcsoportjainak rosszabb mentális teljesítményére vonatkozó eredményeim összhangban vannak Bodzsár (Bodzsár 1981, Bodzsár és Pápai 1991) korábbi

109

eredményeivel, aki a lányok mentális teljesítményét vizsgálva, azt tapasztalta, hogy a magasabb testzsírtartalommal rendelkező lányok mentális teljesítménye elmarad kevésbé zsíros kortársaikétól. Az ektomorf serdülők jobbnak tűnő mentális teljesítménye talán összefüggésben lehet Bodzsár (1996) eredményével, aki az átlagosnál alacsonyabb és magasabb intelligenciájú lányok testmagasságát vizsgálva, azt az eredményt kapta, hogy az átlagosnál magasabb mentális teljesítményű alcsoport átlagos testmagassága felülmúlja az alacsony teljesítményű csoportét. Ennek okát Bodzsár a nagyobb testmagasságú lányok jobb szocio-ökonómiai státuszával magyarázta. A morfológiai testalkat és testkép viszonyát vizsgálva igazolódott, hogy az átlagostól eltérő testalkat befolyásolja a testkép alakulását. A testalkat és testkép viszonyát meghatározza az az előfeltevés, ami a mai kulturális környezetből fakad, hogy az ideális testkép a lányok és a nők körében a karcsúsággal kapcsolódik össze, addig a fiúknál és a férfiaknál az atletikus termettel (Lukács és mtsai 2007). A testalkat és a testkép kapcsolatának vizsgálata során igazolást nyert az a gyakran hangoztatott, de antropológiai vizsgálatokkal alá nem támasztott feltételezés, hogy azoknak a serdülőknek testképe valóban pozitívabb, akik a feltételezett ideálishoz (lányokál a „karcsú”, ektomorf, fiúknál az atletikus „mezomorf”) közel álló testalkattal rendelkeznek, mint az ideálistól eltérő testalkatú kortársaiké. A fiúk körében a feltevésemnek megfelelően a mezomorf túlsúllyal rendelkezők testképe a legpozitívabb, az endomorf túlsúlyúaké pedig a legnegatívabb. Ez utóbbi megerősíti a magas zsírtartalom testképre gyakorolt negatív hatását. A lányoknál az átlagos testalkat az endomorf tartományba esik A mezomorf túlsúlyú lányok elemszáma nem volt alkalmas a statisztikai elemzésre, így csak az ektomorf kategória képviselte az átlagtól való eltérést. Vizsgálataim során igazolódott, hogy az ektomorf lányok testképe pozitívabb az endomorf lányokénál. Az endomorfia testképre gyakorolt negatív hatása az endomorfia komponens és a testzsírtartalom kapcsolatában keresendő (Karkus 2010). Az ektomorfia pozitív hatása a lányok esetében az ideális karcsú alakhoz hasonló testalkattal függ össze.

110

A pubertáskorban oly gyakori érzékeny, érzelmekkel túlfűtött reakciók, viselkedési formák jelentős részének gyökerei az élettani, hormonális folyamatok, és az őket kísérő intenzív szomatikus változásokban keresendők. Azonban hiba lenne csak ezeket a biológiai, testi fejlettséget érintő változásokat okolni mindezekért az érzelmi ingadozásokért, kilengésekért, hiszen szociális kapcsolatokban a kortársak, szülők, tanárok és a tágabb szociális környezet, csoport tagjainak visszajelzései módosíthatják, tovább erősíthetik a biológiai változásokra épülő emocionális válaszreakciókat, viselkedési formákat. Ráadásul a pubertáskorúak sokat törődnek, sokat aggódnak saját testük, kinézetük és megjelenésük miatt. Komolyan foglalkoztatja őket testformájuk, testalkatuk, testösszetételük folyamatos és intenzív változása és teljesen természetes, hogy érdeklődésük még fokozódik is a nemi érés lényegi testi változásokkal kísért periódusában. Ebben az emocionális fejlődés szempontjából is kritikus életkori szakaszban az önértékelést befolyásoló további tényező még, hogy hogyan alakul a pubertáskorúaknak a saját testükről alkotott, azaz szubjektív testképe, hogyan tudnak azonosulni folyamatosan változó testi jellemzőikkel, tulajdonságaikkal és újan formálódó társadalmi szerepeikkel. Mindezeknek a gyors, testi fejlettségben megjelenő változásoknak tükrében egyáltalán nem csoda, hogy a testükben végbemenő fizikai változásokat a pubertáskorúak jelentős része negatív változásokként éli meg. Az önelfogadás, illetve önmaguk el nem fogadásának mértéke pedig jelentős hatással bír a viselkedésükre. Még azoknak a pubertáskorúaknak is komoly problémát okozhat a szociális elfogadottság kivívása, illetve hogy azonosulni tudjanak testükkel, önelfogadásuk egészséges mértékű legyen, akik a kor, a kultúra és a kisebb társadalmi csoportok hagyományait figyelembe véve is vonzóak, szépek, formásak. Ehhez képest akkor érthető, hogy mennyivel nehezebb azoknak a pubertáskorúaknak helyzete, akik az átlagostól vagy a társadalmilag elvárttól lényegesen eltérő testi adottságokkal rendelkeznek. Esetükben a testi jellemzők elfogadása, egy pozitív önértékelés kialakítása csak akkor valósulhat meg, ha a csoport, társadalom által elfogadott, pozitívnak ítélt és kevésbé elfogadott tulajdonságoknak rendszere bennük átértékelődik. Szerencsés esetben ez annyit jelent, hogy megnő számukra a mentális képességek jelentősége, illetve a testi tulajdonságok jelentőségét meghaladja. Kevésbé szerencsés esetben sajnos mindez inkább a társadalmi normák tagadásához vezethet. Összességében a testi fejlődést – növekedést és érést – valamint a mentális fejlődést, tehát a szomato-pszichés fejlődés komplexumát együttesen elemző vizsgálatok (amelyek

111

éppen a vizsgálati szempontrendszer komplexitása miatt mindeddig nagyon kis számban láttak napvilágot hazánkban és világszerte is) egyértelműen igazolták, hogy a testi és mentális fejlődés párhuzamosan, egymás mellett haladó folyamat, és optimális esetben a fizikai fejlettség serkenti a szellemi, érzelmi fejlődést, ami viszont az önelfogadás, önértékelés egészséges szintje kialakulásának, és a megfelelő szocializációs folyamat elengedhetetlen feltétele. A fent vázolt kölcsönhatásrendszer is igazolja kiindulási feltételezésemet, miszerint a zavartalan testi fejlődésnek fontos szerepe van a személyiség és a mentális egészség harmonikus fejlődésében.

112

5. ÖSSZEFOGLALÁS A pubertáskor az emberi élet egy olyan kritikus fejlődési időszaka, amelynek során az intenzív testi (a testarányok, a testösszetétel és a testalkat átstruktúrálódását, illetve a nemi jellegek kialakulását eredményező) változásokat hasonlóan intenzív pszicho-szociális (értelmi, érzelmi, szocializációs) fejlődési folyamatok kísérik. Ez a komplex szomato-pszichés fejlődési folyamat-együttes, amelynek komponensei a formálódó egyénben kölcsönhatásban vannak, fokozott önmegfigyeléssel jár együtt, és nagyon gyakran, még egy átlagos testi fejlődési ütemű, átlagos testi jellegekkel rendelkező pubertáskorú esetében is a pszichikai funkciók erős kiegyensúlyozatlanságától kísért. Emiatt az ember fejlődésének komplexitása a biológiai növekedés és érés, a pszichés folyamatok kibontakozása, valamint a szocializáció egységeként értelmezhető csak. Disszertációmban a pubertáskor néhány testfejlettségi státusz tükrében, úgy, hogy az pubertáskorúak és átlagos testfejlettségű összehasonlításával kerestem a testfejlettségi értelmi, érzelmi és pszicho-szociális fejlődésre.

pszicho-szociális jellemzőjét vizsgáltam a átlagostól lényegesen eltérő testfejlettségű kortársaik pszicho-szociális állapotának állapot tényezőinek igazolható hatását az

Vizsgálati célkitűzéseimet a II. Országos Növekedésvizsgálat 10–16 éves gyermekekből (5 508 lány és 5 649 fiú) álló almintája testfejlettségi és pszicho-szociális adatainak elemzésével valósítottam meg. A testfejlettségi állapot jellemzésére a testarányokat összefoglalóan ábrázoló z-profilt, a négykomponensű antropometriai testösszetétel-becslő módszerrel becsült testösszetevő komponenseket, a tápláltsági állapotot, a morfológiai testalkat becslésére alkalmas szomatotípus komponenseket és azok együttesét alkalmaztam; míg a nemi érettségi státusz becslésére a fiúk esetében a külső genitáliák, a lányok esetében az emlők fejlettségi állapotát, az első pollúció, illetve menstruáció bekövetkezését vettem figyelembe. A pszicho-szociális státusz becslésére az intelligencia, az önelfogadás és az énkép, ezen belül kiemelten a testkép, és a szubjektív jóllét egyes tényezőit (az életminőség és az egészségi állapot szubjektív megítélését, illetve néhány pszicho-szomatikus panasz gyakoriságát) használtam. Vizsgálati eredményeim a nemzetközi és hazai vonatkozásban is igen nagy elemszámú, a közoktatási intézményekben tanuló 10–16 évesek 1%-os reprezentatív mintáján igazolták, hogy az átlagostól eltérő testfejlettségnek, illetve nemi érettségi állapotnak valóban fontos szerepe van a személyiség és a mentális egészség fejlődésében. A vizsgált korintervallum mindegyik korcsoportjában, mindkét nemnél, a nemre jellemző átlagostól eltérő testszerkezetű gyermekek pszicho-szocális státusza jelentősen különbözött: a nem átlagos nemi érettségi státuszú, testalkatú, testösszetételű serdülők mentális teljesítménye, élettel való elégedettsége, szubjektív egészségi állapota, illetve testképe rosszabb, továbbá a pszicho-szomatikus tüneteik előfordulási gyakorisága nagyobb. 113

6. SUMMARY Puberty is a critical period of life with dramatic physical changes (dimensional, proportional, compositional, constitutional, sexual development) accompanied by mental, affective and psycho-social progresses which are similarly intensive changes as the physical changes are. This complexity of the somato-psychical developments – with components being in interactions in a forming personality – is also associated with an increasing rate of self-perception and may be resulted in the instability of the psychical functions even in a child of average rate of development or average body dimensions. Thus the complexity of human development can only be interpreted by considering all components: the biological growth and maturation, the mental development as well as the adaptation to the requirements of society called socialization process. I have analyzed some psycho-social characteristics of puberty in the mirror of the body’s developmental status by comparing psycho-social status of adolescents of average body development with that of their companions having body development obviously farther away from the average in order to prove the influence of the factors of the body development’s status in respect of the intellectual, emotional and psycho-social development. A subsample (5,508 girls and 5,649 boys aged between 10–16 years) of the 2nd Hungarian Representative Growth Study (2003–2006) was used for carrying out the main objectives by analyzing the relationships between the data concerning the body development and the psycho-social status. Body development was assessed by (1) z-profile – an easy representation of body dimensions together; (2) the components (bone, muscle and fat mass) of the anthropometric four-component method of body fractionation; (3) the nutritional status – dividing the subjects into four subgroups: underweighted, normal, obese and overweighted, (4) the somatotype – that can be used for describing the morphological body shape – and its components; and sexual maturity status was estimated by (1) the development of pubic hair in both genders, external genitalia in the boys and breast in the girls; the occurrence of the first pollution or menstruation. The psycho-social status was assessed by factors of mental development (intelligence), self-acceptance and self-image, the subjective evaluation of life quality, the subjective health status as well as by the frequency of some psycho-somatic complaints and symptoms. The results of the present analysis – based upon the 1% representative sample of adolescents aged 10-16 years and learning at school (which means a very large quantity both in international or national respect) - proved the initial presuppositions that the body development differing significantly from the average developmental status of the age-peers, i.e. the non-average body composition, body shape, sexual maturity status, have an important part in the evolution of personality and mental health. In every age-group of the examined age-intervallum and in respect of both sexes, the psycho-social status of the children with a body-structure differing from the average was significantly different: the mental achievement, their satisfying with life, the subjective health status resp. body-image of the adolescents with non-average values of sexual maturity status and of body-shape resp. body-composition is worse and the frequency of psycho-somatic symptoms is also higher.

114

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom elsősorban témavezetőmnek dr. Bodzsár Éva egyetemi tanárnak, aki bevezetett az antropmetriai vizsgáló módszerekbe, bevont az általa szervezett II. Országos Növekedés Vizsgálatba. Segítsége és iránymutatása nélkül nem készülhetett volna el ez a dolgozat. Köszönettel tartozom dr. Zsákai Annamáriának adjunktusnak, aki segített elsajátítanom a statisztikai elemző módszereket, és mindig a rendelkezésemre állt, ha segítségre volt szükségem. Köszönettel tartozom Varga Károlynak és Szabó Emesének a Budapest Ward Mária Gimnázium igazgatójának és igazgatóhelyettesének, akik „iskolaidőben” is a lehető legnagyobb mértékben tehermentesítettek. Köszönettel tartozom a családomnak, feleségemnek és szüleimnek, akik lehetővé tették, hogy zavartalanul dolgozhassam. Köszönettel tartozom a lányaimnak, akik elviselték az „apátlanságot”.

115

7. IRODALOMJEGYZÉK Alsaker, F.D. (1992) Pubertal Timing, Overweight, and Psychological Adjustment. The Journal of Early Adolescence, 12(4):396–419. Aszmann, A. (1997a) A serdülők egészségi állapota, közérzete, panaszai ésgyógyszerhasználata. In Iskolásyermekek egészségmagatartása 1986-1993. Anonymus Kiadó, Budapest, 75–95. Aszmann, A. (1997b) Iskolásyermekek egészségmagatartása 1986-1993. Anonymus Kiadó, Budapest. Aszmann, A. (2003) iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest.

Országos

Aszmann, A., Kökönyei, G., Németh, Á., Páll, G., Szabadi, I., Várnai, D. (2004) A komplex_ egészségi állapotmérés. Kutatási beszámoló. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J. (1999) Pszichológia. Osiris-Századvég kiadó, Budapest. Attie, I., Brooks-Gunn, J. (1989) Development of eating problems in adolescent girls: A longitudinal study. Developmental Psycholoy, 25(1):70–79. Blyth, D.A., Simmons, R.G., Zakin, D.F. (1985) Satisfaction with body image for early adolescent females: The impact of pubertal timing within different school environments. Journal of Youth and Adolescence, 14(3):207–225. Bodzsár, É.B. (1981) Relationship between physical and mental development. Coll. Anthrop. Suppl., 5:21. Bodzsár, É.B. (1984) Gyermekek szomato-konstitúciója, ökológiai összefüggéseik középdunántúli falvakban. Kandidátusi értekezés, Budapest,. Bodzsár, É.B. (1994) Physical and mental maturation. In Hajnis, K. (Ed.) Ontogenetic Development in Man IV. Prague, 211-227. Bodzsár, É.B. (1996) Sexual maturation, intelligence and self-assessment. Anthrop. Közl., 37:24–31. Bodzsár, É.B. (1999) Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Bodzsár, É.B. (2000) Some psycho-social aspects of puberty. In Bodzsár, É.B., Susanne, C., Prokopec, M. (Eds.) Puberty: Variability of Changes and Complex_ity of Factors. Eötvös Univ. Press, Budapest, 183–196. Bodzsár, É.B. (2001) A pubertás auxológiai jellemzői. Humanbiol. Budapest., Suppl. 28. Bodzsár, É.B. (2003) Humánbiológia. Életkorok biológiája. A pubertáskor. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Bodzsár, É.B. (2004) Multifactor nature of adolescence. Anthrop. Közl., 44:27–34. 116

Bodzsár, É.B., Pápai, J. (1989) Maturation and body composition. Anthrop. Közl., 19:215–218. Bodzsár, É.B., Pápai, J. (1991) Physical development and maturation in relation mental performance in girls from age 10 to 14. Anthrop. Közl., 33:139-145. Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2003) Relationship between physical and psycho-social development in puberty. Anthropologie, 41(1-2):157–163. Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2004) Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2007) Present state of secular trend in Hungary. In Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (Eds.) New Perspectives and Problems in Anthropoloy. CSP, Newcastle, 217– 225. Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2008) A magyar gyermekek növekedési mintázatának szekuláris változása. Anthrop. Közl., 49:75–95. Bogin, B. (1999) Patterns of human growth. 2nd ed. Cambridge University Press, Cambridge. Brack, C.J., Orr, D.P., Ingersoll, G. (1988) Pubertal maturation and adolescent self-esteem. Journal of Adolescent Health Care, 9(4):280-285. Brooks-Gunn, J., Petersen, A.C. (1983) Girls at puberty: biological and psychosocial perspectives. Plenum Press, . Brooks-Gunn, J., Reiter, E.O. (1990) The role of pubertal processes. In Feldman, S.S., Elliott, G.R. (Eds.) At the threshold: The developing adolescent. Harvard University Press, Cambridge, 16-53. Brooks-Gunn, J., Warren, M.P. (1985) The effects of delayed menarche in different contexts: Dance and nondance students. Journal of Youth and Adolescence, 14(4):285-300. Buchanan, C.M., Eccles, J.S., Becker, J.B. (1992) Are adolescents the victims of raging hormones: evidence for activational effects of hormones on moods and behavior at adolescence. Psychol Bull, 111(1):62-107. Byrnes, J.P. (2003) Cognitive Development during Adolescence. In Adams, G.R., Berzonsky, M.D. (Eds.) Blackwell Handbook of Adolescence. Blackwell Publishing Ltd., 227-246. Cantrill, H. (1965) The pattern of human concerns. Rutgers University Press, New Brunswick, NJ. Carter, J.E.L. (1980) The Heatch-Carter Somatotype Method. 3rd edition. San Diego State University, San Diego. Carter, J.E.L. (1996) Somatotyping. In Norton, K., Olds, T. (Eds.) Anthropometrica. University of New South Wales Press, Sydney, 148-170. Carter, J.E.L., Duquet, W., Ross, W.D., Aubry, S.P. (1983) Advances in Somatotype Methodology and Analysis. Yearbook of Physical Anthropoloy(26):193–213. Carter, J.E.L., Heath, B.H. (1990) Somatotyping: Development and Applications. Cambridge University Press, Cambridge.

117

Case, R. (1995) Capacity-based explanations of working memory growth: A brief history and reevaluation. In Weinert, F.E., Schneider, W. (Eds.) Memory performance and competencies: Issues in growth and development. Lawrence Erlbaum Associates, Inc, Hillsdale, 23–44. Case, R. (1998) The development of conceptual structures. In Kuhn, D., Siegler, R.S. (Eds.) Handbook of child psycholoy: Cognition, perception, and language, vol. 2. John Wiley & Sons Inc, Hoboken, NJ, US,. Cattel, R.B. (1949) Culture Free Intelligence Test, Scale 1, Handbook.Champaign, Illinois. Chapell, M.S., Overton, W. (1998) Development of Logical Reasoning in the Context of Parental Style and Test Anxiety. Merrill-Palmer Quarterly, 44(2):141–156. Cole, M., Cole, S.R. (2003) Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Budapest. Cole, T.J., Flegal, K.M., Nicholls, D., Jackson, A.A. (2007) Body mass index cut offs to define thinness in children and adolescents: international survey. BMJ, July 28, 335(7612):194. Currie, C., Todd, J. (2003) Mental well-being among schoolchildren in Scotland: age and gender patterns, trends and cross-national comparisons. HBSC, . Davidson, H.H., Gottlieb, L.S. (1955) The emotional maturity of pre- and postmenarcheal girls. J Genet Psychol, 86(2):261–266. Dévai, M., Sipos, M. (1986) A Tenessee énkép skála. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest. Diener, E. (1984) Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95(3):542–575. Diener, E., Suh, E.M., Lucas, R.E., Smith, H.L. (1999) Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 125(2):276-302. Douglas, J.W.B., Ross, J.M. (1964) Age of Puberty Related to Educational Ability, Attainment and School Leaving Age. Journal of Child Psycholoy and Psychiatry, 5(3‐4):185–196. Drinkwater, D.T., Ross, W.D. (1980) Anthropometric fractionation of body mass. In Ostyn, M., Beunen, G., Simons, J. (Eds.) Kinanthropometry II. University Park Press, Baltimore, 178–189. Duke, P.M., Litt, I.F., Gross, R.T. (1980) Adolescents’ Self-Assessment of Sexual Maturation. Pediatrics, 66(6):918–920. Dusek, J.B., McIntyre, J.G. (2003) Self-Concept and Self-Esteem Development. In Adams, G.R., Berzonsky, M.D. (Eds.) Blackwell Handbook of Adolescence. Blackwell Publishing Ltd., 290–309. Egger, H.L., Angold, A., Costello, E.J. (1998) Headaches and Psychopathology in Children and Adolescents. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 37(9):951–958. Emanuelsson, I., Svensson, A. (1986) Does the Level of Intelligence Decrease? A Comparison between Thirteen-Year-Olds Tested in 1961, 1966 and 1980. Scandinavian Journal of Educational Research, 30(1):25-37.

118

Epstein, H.T. (1974) Phrenoblysis: Special brain and mind growth periods. II. Human mental development. Developmental Psychobioloy, May 1, 7(3):217–224. Erikson, E. (1968) Identity, youth, and crisis. [1st ed.]. W. W. Norton, New York. Faust, M.S. (1960) Developmental Maturity as a Determinant in Prestige of Adolescent Girls. Child Development, 1, 31(1):173–184. Fitts, W.H. (1964) The Tennessee Self Concept Scale: Ten years of research in mental health. Tennessee Department of Mental Health, Nashville. Fitts, W.H. (1965) Tennessee Self Concept Scale Manual. Counselor Recordings and Tests, Nashville, Tennessee. Furnham, A., Calnan, A. (1998) Eating disturbance, self‐esteem, reasons for exercising and body weight dissatisfaction in adolescent males. European Eating Disorders Review, 6(1):58–72. Graber, J.A., Brooks-Gunn, J., Paikoff, R.L., Warren, M.P. (1994) Prediction of eating problems: An 8-year study of adolescent girls. Developmental Psycholoy, 30(6):823– 834. Graber, J.A., Lewinsohn, P.M., Seeley, J.R., Brooks-Gunn, J. (1997) Is psychopathology associated with the timing of pubertal development? J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, 36(12):1768-1776. Hajtman, B. (1971) Bevezetés a matematikai statisztikába, pszichológusok számára. Akadémiai kiadó, Budapest. Hankin, B.L., Abramson, L.Y., Moffitt, T.E., Silva, P.A., McGee, R., Angell, K.E. (1998) Development of depression from preadolescence to young adulthood: emerging gender differences in a 10-year longitudinal study. J Abnorm Psychol, 107(1):128–140. Harter, S. (1986) Cognitive-developmental processes in the integration of concepts about emotions and the self. Social Cognition, 4(2):119–151. Harter, S. (2001) The construction of the self: a developmental perspective. Guilford Press, . Haugland, S., Wold, B. (2001) Subjective health complaints in adolescence—Reliability and validity of survey methods. Journal of Adolescence, 24(5):611–624. Haugland, S., Wold, B., Stevenson, J., Aaroe, L.E., Woynarowska, B. (2001) Subjective health complaints in adolescence. A cross-national comparison of prevalence and dimensionality. Eur J Public Health, 11(1):4–10. Husén, T. (1974) Talent, equality and meritocracy : availability and utilization of talent. Martinus Nijhoff, The Hague. Hyams, J.S., Burke, G., Davis, P.M., Rzepski, B., Andrulonis, P.A. (1996) Abdominal pain and irritable bowel syndrome in adolescents: A community-based study. The Journal of Pediatrics, August, 129(2):220–226. Inhelder, B., Piaget, J. (1964) The early growth of logic in the child: classification and seriation. Harper and Row: New York, .

119

Johnston, F. (1987) Nutritional anthropoloy. A.R. Liss,, New York : Jones, H.E. (1936) Relationships in Physical and Mental Development. Review of Educational Research, February 1, 6(1):102–123. Jones, M.C. (1957) The Later Careers of Boys Who Were Early- or Late-Maturing. Child Development, 1, 28(1):113–128. Jones, M.C. (1958) A study of socialization patterns at the high school levels. The Journal of Genetic Psycholoy: Research and Theory on Human Development, 93:87–111. Jones, M.C., Bayley, N. (1950) Physical maturing among boys as related to behavior. Journal of Educational Psycholoy, 41(3):129–148. Jones, M.C., Mussen, P.H. (1958) Self-Conceptions, Motivations, and Inter-Personal Attitudes of Early- and Late-Maturing Girls. Child Development, December 1, 29(4):491–501. Kaplan, D.W., Mammel, K.A. (1993) Adolescence. In Current pediatric Diagnosis Treatment. Lange Medical Book, 85–112. Karkus, Z. (2010) A testi fejlődés mintázata és a szocializálódás összefüggés-elemzése. Doktori értekezés, ELTE TTK. Karkus, Z., Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2009) Physical self-concept in relation of body shape in Hungarian adolescents. Anthrop. Közl., 50:75–80. Karkus, Z., Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2010) A szexuális érettségi státusz és a szubjektív énkép. Anthrop. Közl., 51:23–35. Keating, D.P. (1990) Adolescent thinking. In Feldman, S.S., Elliott, G.R. (Eds.) At the threshold: The developing adolescent. Cambridge, MA, US: Harvard University Press, 54–89. King, A.J.C., Boyce, W., King, M.A. (1999) Trends in the health of Canadian youth. Health Canada, Ottawa. King, A., Wold, B., Tudor-Smith, C., Harel, Y. (1996) The health of youth. A cross-national survey. WHO Reg Publ Eur Ser, 69:1-222. Kohen‐Raz, R. (1974) Physiological Maturation and Mental Growth at Pre‐adolescence and Puberty. Journal of Child Psycholoy and Psychiatry, July 1, 15(3):199–213. Kolip, P., Schmidt, B. (1999) Gender and Health in adolescence. WHO Policy Series: Health policy for children and adolescents. Issue 2., . Kökönyei, G. (2003) Szubjektív jóllét. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 93–108. Kökönyei, G., Aszmann, A., Szabó, M. (2002) A serdülők jóllététbefolyásoló tényezők. Egészségnevelés, XLIII(2):49–57. Költő, A., Kökönyei, G. (2011) Szubjektív jóllét. In Németh, Á., Költő, A. (Eds.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja - 2010. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 67–76. 120

Kuhn, D., Garcia-Mila, M., Zohar, A., Andersen, C. (1995) Strategies of knowledge acquisition. Monographs of the Society for Research in Child Development, 60(4):v–128. Levin, K.A., Currie, C., Muldoon, J. (2009) Mental well-being and subjective health of 11- to 15-year-old boys and girls in Scotland, 1994-2006. The European Journal of Public Health, 19:605–610. Lindgren, G. (1978) Growth of schoolchildren with early, average and late ages of peak height velocity. Annals of Human Bioloy, January, 5:253–267. Lindgren, G. (1979a) Physical and Mental Development in Swedish Urban Schoolchildren. Stockholm School of Education (Sweden). Dept. of Educational Research, . Lindgren, G. (1979b) Physical and Mental Development in Swedish Urban Schoolchildren. Studies in Education and Psycholoy 5. Litt, I.F. (1995) Pubertal and Psychosocial Development: Implications for Pediatricians. Pediatrics in Review, 1, 16(7):243–247. Ljung, B.-O. (1965) The adolescent spurt in mental growth. Stockholm Studies in Educational Psycholoy, 8:365. Lukács, L., Murányi, I., Túry, F. (2007) A testi attitűdök, a testi elégedetlenség és a testépítés kapcsolatának vizsgálata fiatal férfiak között. Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 8(2):131–145. Marsh, H.W., Hau, K.T., Sung, R.Y.T., Yu, C.W. (2007) Childhood obesity, gender, actual-ideal body image discrepancies, and physical self-concept in Hong Kong children: Cultural differences in the value of moderation. Developmental Psycholoy, 43(3):647–662. Martin, R., Saller, K. (1957) Lehrbuch der Anthropologie I-II. Fischer Verlag, Stuttgart. Matsudo, S.M.M., Matsudo, V.K.R. (1994) Self‐assessment and physician assessment of sexual maturation in Brazilian boys and girls: Concordance and reproducibility. American Journal of Human Bioloy, January 1, 6(4):451–455. Moshman, D. (1998) Cognitive development beyond childhood. In Damon, W. (Ed.) Handbook of child psycholoy: Volume 2: Cognition, perception, and language. Hoboken, NJ, US: John Wiley & Sons Inc, 947–978. Mussen, P.H., Jones, M.C. (1957) Self-Conceptions, Motivations, and Interpersonal Attitudes of Late- and Early-Maturing Boys. Child Development, 1, 28(2):243–256. Muuss, R.E. (1970) Adolescent development and the secular trend. Adolescence. Németh, Á. (2003a) Nemi érés és szexuális magatartás. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, 77–85. Németh, Á. (2003b) Testkép és testtömeg. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 87-92. Németh, Á. (2007a) Serdülőkorú fiatalok Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.

egészsége

és

életmódja.

Országos

121

Németh, Á. (2007b) Táplálkozási szokások és fogápolás. In Németh, Á. (Ed.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 112125. Németh, Á. (2007c) Testkép, tápláltsági állapot, testtömegkontroll. In Németh, Á. (Ed.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 126–133. Németh, Á. (2011) Testkép, tápláltsági állapot, testtömeg-kontroll. In Németh, Á., Költő, A. (Eds.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja - 2010. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 67–76. Németh, Á., Bodzsár, É.B., Aszmann, A. (2002) Maturation status and psychosocial characteristics of hungarian adolescents. Anthrop. Közl., 43:85–94. Németh, Á., Kökönyei, G., Zakariás, I. (2007) Mental health in adolescence: Relationship with pubertal development, body image and parental monitoring. Anthrop. Közl., 48:105– 119. Németh, Á., Költő, A. (2011) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. Németh, Á., Szabó, M. (2003) Táplálkozási és étkezési szokások. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 93–108. Nisbet, J.D., Illesley, R. (1963) The Influence of Early Puberty on Test Performance at Age Eleven. British Journal of Educational Psycholoy, June 1, 33(2):169–176. Oláh, A., Bugán, A. (Eds.). (2006) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Örkényi, Á., Kökönyei, G., Balogh, Á. (2005) Serdülőkori hangulati problémák pszichoszociális hát-tértényezői. Fejlesztő Pedagógia, 5-6:21–28. Pápai, J. (1992) Jászsági 7–14 éves yermekek növekedése, testi fejlődése, fizikai teljesítménye. Kandidátusi értekezés, Budapest,. Pápai, J. (1996) Sexual maturation and growth in the Jászság children. In Bodzsár, É.B., Susanne, C. (Eds.) Studies in Human Bioloy. Eötvös Univ. Press, Budapest, 221–230. Pápai, J. (1999) Pubertal growth and maturation in athletic boys. Anthrop. Közl., 40:63–69. Pápai, J. (2000) Sexual maturation and body composition in athletic boys. In Bodzsár, É.B., Susanne, C., Prokopec, M. (Eds.) Puberty: Variability of Changes and Complex_ity of Factors. Eötvös Univ. Press, Budapest, 83–94. Pápai, J. (2004) Alkati típusok és személyiségjellemzők a pubertás idején. Mayar Sporttudományi Szemle, 2004(1):52–57. Pápai, J., Bodzsár, É.B. (1999) Physical performance, body composition and somatotype in Jászság boys. Anthrop. Közl., 40:43–52. Pápai, J., Szmodis, I., Bodzsár, É.B. (1992) Growth, maturation, and performance. Anthrop. Közl., 34:75–82. 122

Peskin, H. (1967) Pubertal onset and ego functioning. Journal of Abnormal Psycholoy, 72(1):1–15. Peskin, H. (1973) Influence of the developmental schedule of puberty on learning and ego functioning. Journal of Youth and Adolescence, December, 2(4):273–290. Peskin, H., Livson, N. (1972) Pre- and postpubertal personality and adult psychologic functioning. Semin Psychiatry, November, 4(4):343–353. Petersen, A.C., Crockett, L. (1985) Pubertal timing and grade effects on adjustment. Journal of Youth and Adolescence, June, 14(3):191-206. Petersen, A.C., Taylor, B. (1980) The biological approach to adolescence: Biological changeand psychological adaptation. In Adelson, J. (Ed.) Handbook of adolescent psycholoy. Willey, New York,. Piaget, J. (1971) Bioloy and knowledge : an essay on the relations between organic regulations and cognitive processes. [1ère éd.]. The University of Chicago Press, Chicago ;;London. Piaget, J. (1972) Intellectual evolution from adolescence to adulthood. Human Development, 15:1–12. Piaget, J. (1977) The development of thought : equilibration of cognitive structures. Viking Press, New York. Pikó, B. (1995) Pszichoszomatikus tünetek epidemiológiája és hatása azegészségi állapot önértékelésére egyetemi hallgatók körében. Orvosi Hetilap(136):1667–1673. Pikó, B. (1998) Social support and health in adolescence: a factor analyticalstudy. British Journal of Health Psycholoy(3):333–344. Ranschburg, J. (2010) A serdülőkor pszichológiája. Saxum Kiadó, Budapest. Reiczigel, J., Harnos, A., Solymosi, N. (2010) Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi. Richards, M.H., Boxer, A.W., Petersen, A.C., Albrecht, R. (1990) Relation of weight to body image in pubertal girls and boys from two communities. Developmental Psycholoy, 26(2):313–321. Roberts, R.E., Roberts, C.R., Duong, H.T. (2009) Sleepless in adolescence: prospective data on sleep deprivation, health and functioning. J Adolesc, October, 32(5):1045–1057. Ross, W.D., Wilson, N.C. (1974) A stratagem for proportional growth assessment. In Borms, J., Hebbelinck, M. (Eds.) Children and Ex_ercise. V. Int. Symp. Pediatric Work Physiol., de Haan, Belgium. Acta Paediatr. (Supple.) Belg. 28:169–182. Scheidt, P., Overpeck, M., Wyatt, W., Aszmann, A. (2002) Adolescents’ general health and well-being. In Currie, C., Hurrelmann, K., Smith, R., Todd, J., Settertobulte, W. (Eds.) Health and health behaviour among young people. WHO Policy Series: Health Policy for children and adolescents, Issue 1, WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 24–39. Sheldon, W.H. (1949) Varieties of Delinquent Youth. Harper and Brothers, New York.

123

Shephard, R.J., Labarre, R., Jéquier, J. ‐C, Lavallee, H., Rajic, M., Volle, M. (1985) The “unisex phantom,” sexual dimorphism, and proportional growth assessment. American Journal of Physical Anthropoloy, August 1, 67(4):403–412. Shuttleworth, F.K. (1939) The Physical and Mental Growth of Girls and Boys Age Six to Nineteen in Relation to Age at Maximum Growth. Monographs of the Society for Research in Child Development, January 1, 4(3):i–291. Siegler, R.S. (1976) Three aspects of cognitive development. Cognitive Psycholoy, 8(4):481– 520. Simmons, R.G., Blyth, D.A. (1987) Moving into adolescence: the impact of pubertal change and school contex_t. Aldine Transaction, . Stattin, H., Magnusson, D. (1990) Pubertal maturation in female development. Hillsdale, NJ, England: Lawrence Erlbaum Associates, Inc, . Stone, C.P., Barker, R.S. (1937) Aspects of personality and intelligence in postmenarcheal and premenarcheal girls of the same chronological age. Journal of Comparative Psycholoy, 23(3):439–455. Sussman, E.J., Nottleman, E.D., Inhoff-Germain, G.E., Dorn, L.D., Cutler, G.B., Loriaux, D.L., Chrousos, G.P. (1985) The relation of development and social emotional behavior in young adolescents. Journal of Youth and Adolescence(14):245–264. Szmodis, I. (1999) A szomatotípus ábrázolásának tengelyeiről. Anthrop. Közl., 40:109-119. Szmodis, I., Mészáros, J., Szabó, T. (1976) Alakti, működési mutatók kapcsolata gyermek-, serdülő-, ifjúkorban. Testnevelési és Sportegészségüyi Szemle, 17:255–278. Tanner, J.M. (1961) Education and physical growth : implications of the study of children’s growth for educational theory and practice. University of London Press, London : Tanner, J.M. (1962) Growth at Adolescence. J. B. Lippincott Company, Philadelphia. Tanner, J.M. (1981) Growth and Maturation during Adolescence. Nutrition Reviews, February 1, 39(2):43–55. Taylor, D.C., Szatmari, P., Boyle, M.H., Offord, D.R. (1996) Somatization and the vocabulary of everyday bodily experiences and concerns: a community study of adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, April, 35(4):491–499. Tobin-Richards, M.H., Boxer, A.M., Petersen, A.C. (1983) Early adolescents’ perceptions of their physical development. In Brooks-Gunn, J., Petersen, A.C. (Eds.). Plenum, New York, 127–154. Várnai, D., Örkényi, Á. (2007) Iskola, kortárs kapcsolatok, kortárs bántalmazás. In Németh, Á. (Ed.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2006. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest,. Waber, D. (1976) Sex differences in cognition: a function of maturation rate? Science, May 7, 192:572–574. Weber, E. (1969) Grundriss der biologischen Statistik. 5th ed. G. Fischer, Jena.

124

Weiner, J.E., Lourie, J.A. (1969) Human Bioloy. A Guide to Field Methods. IBP Handbook No.9. Blackwell Publishing Ltd., Oxford. Williams, J.M., Currie, C. (2000) Self-Esteem and Physical Development in Early Adolescence: The Journal of Early Adolescence, 1, 20(2):129–149. Wilson, D.C., Sutherland, I. (1950) Age at the Menarche. BMJ, 1(4664):1267–1267. Zeller, W. (1964) Konstitution und Entwicklung. Hogrefe, Verlag für Psychologie, Göttingen. Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (1998) A testalkat analízisének néhány módszertani kérdése. Anthrop. Közl., 39:93–102.

125

Értekezés témájához kapcsolódó saját közlemények 1. Karkus, Zs., Jakab, K., Zsákai, A., Szmodis, M., Bodzsár, É. (2003) A testalkat és a testösszetétel jellemzői és a szubjektív testkép. Anthropologiai Közlemények, 44:97–104. 2. Zsákai, A., Bodzsár, É.B., Jakab, K. (2003) Prenatal development of twins in the mirror of familial background. Papers on Anthropoloy, XII:291–299. 3. Zsákai, A., Bodzsár, É., Jakab, K. (2003) Prepubertal growth pattern in twins. Anthropologie, 41(1–2):165–171. 4. Zsákai, A., Tóth, B.K., Antalovits, D., Jakab, K., Bodzsár, B.É. (2004) Szekuláris változások 4– 18 éves egri gyermekek növekedésében és érésében. Anthrop. Közl., 45:41–49. 5. Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Jakab, K., Tóth, K.B. (2005) Body fatness and sexual maturation status. Anthropological Notebooks, 12-17. 6. Jakab, K., Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2007) Sexual maturation and mental performance. In Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (Eds.) Growth and Ageing: Facts and Factors. Humanbiol. Budapest., 31:117-121. 7. Szmodis, M., Zsákai, A., Jakab, K., Szmodis, I., Bodzsár, É.B. (2007) Why do the usual dispersion measures mislead in analysing somatotypes. In Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (Eds.) Growth and Ageing: Facts and Factors. Humanbiol. Budapest., 31:75-84. Értekezés témájához kapcsolódó előadás kivonatok 8. Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Jakab, K. (2003) Postnatal development in Budapest twins. International Anthropological Congress, Memorial Congress to the 100th anniversary of birth of Prof. Jindřich A. Valšík, Smolenice, Szlovákia. 9. Zsákai, A., Bodzsár, É.B., Jakab, K. (2003) Growth of Budapest twins in relation to socioeconomic background. International Anthropological Congress, Memorial Congress to the 100th anniversary of birth of Prof. Jindřich A. Valšík, Smolenice, Szlovákia. 10.Zsákai, A., Bodzsár, É., Jakab, K. (2003) Prepubertal growth pattern in twins. International Anthropological Congress „Anthropoloy and Society” – Memoria Congress to the 60th Anniversary of Death of Dr. Aleš Hrdlička, Prága, Csehország, Abstracts, 232. 11.Bodzsár, É., Zsákai, A., Jakab, K. (2003) Postnatal growth pattern in Budapest twins. International Anthropological Congress, Memorial Congress to the 100th anniversary of birth of Prof. Jindřich A. Valšík, Smolenice, Szlovákia. 12.Jakab, K., Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Tóth, K. (2004) Nutrition status and sexual maturation. 14th congress of the European Anthropological Association. Komotini, Görögország. Abstracts, 22. 13.Zsákai, A., Bodzsár, É.B., Jakab, K., Karkus, Zs. (2005) Changes in body composition by age in Hungarian children aged between 6 and 18 years. 6. Kongress der Gesellschaft für Anthropologie e.V. „Facetten der modernen Anthropologie“, München, Németország. Abstracts, 132.

126

ÁBRÁK JEGYZÉKE 3.1.1. ábra. Fiúk – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok..................................................26 3.1.2. ábra. Lányok – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok............................................26 3.1.3. ábra. A testtömeg z-profiljának életkori változásai........................................................................27 3.1.4. ábra. A csípőtövis- és az ülőmagasság z-profiljának életkori változásai..................................27 3.1.5. ábra. A váll- és medenceszélesség z-profiljának életkori változásai..........................................29 3.1.6. ábra. A mellkas- és csípőkerület z-profiljának életkori változásai..............................................29 3.1.7. ábra. A könyök- és térdszélesség z-profiljának életkori változásai............................................30 3.1.8. ábra. A felkar- és combkerület z-profiljának életkori változásai................................................30 3.1.9. ábra. A törzsredők z-profiljának életkori változásai......................................................................32 3.1.10. ábra. A végtagredők z-profiljának életkor változásai..................................................................32 3.1.11. ábra. Fiúk abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)............................................36 3.1.12. ábra. Fiúk abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)......................................36 3.1.13. ábra. Fiúk abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE).............................................36 3.1.14. ábra. Fiúk abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE).............................................36 3.1.15. ábra. Lányok abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)......................................38 3.1.16. ábra. Lányok abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)................................38 3.1.17. ábra. Lányok abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE).........................................39 3.1.18. ábra. Lányok abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE).....................................39 3.1.19. ábra. Testösszetételi frakciók abszolút tömegének nemi különbségei életkoronként (első oszlop fiúk, második oszlop lányok).............................................................................................................40 3.1.20. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE). 41 3.1.21. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE). 41 3.1.22. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE) .............................................................................................................................................................................44 3.1.23. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................44 3.1.24. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................47 3.1.25. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................47 3.1.26. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................48 3.1.27. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................48 3.1.28. ábra. Fiúk szomatotípus komponenseinek életkori átlagai (X+SE).....................................................................................................................................51 3.1.29. ábra. lányok szomatotípus komponenseinek életkori átlagai (X+SE)......................................51 3.1.30. ábra. Szomatotípus komponensek nemi különbségei életkoronként (X+SE).........................52 3.1.31. ábra. Szomatopontok életkori változásai, nemi különbségei.....................................................53 127

3.2.1. ábra. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének életkori változása nemenként (X+SE). .54 3.2.2. ábra. Eltérő érettségi státuszú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)............................................55 3.2.3. ábra. Eltérő érettségi státuszú lányok mentális teljesítménye (X+SE).....................................55 3.2.4. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk mentális teljesítménye (X+SE)........57 3.2.5. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok mentális teljesítménye (X+SE)..........57 3.2.6. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)..................................................................................................................................................................58 3.2.7. ábra. Emlők fejlettsége alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE) .............................................................................................................................................................................59 3.2.8. ábra. Menarchekor alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE).59 3.2.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált fiúk mentális teljesítménye.............................61 3.2.10. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált lányok mentális teljesítménye........................61 3.2.11. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált fiúk mentális teljesítménye........................62 3.2.12. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált lányok mentális teljesítménye..................62 3.3.1. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................64 3.3.2. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................64 3.3.3. ábra. Életükkel kevésbé elégedett serdülők előfordulási gyakoriságának nemi különbségei életkoronként.....................................................................................................................................................65 3.3.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................66 3.3.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................66 3.3.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................67 3.3.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................67 3.3.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................68 3.3.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................68 3.3.10. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................69 3.3.11. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................69 3.4.1. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................71 3.4.2. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................71 3.4.3. ábra. Rosszabb egészségmegítélésű serdülők előfordulási gyakoriságának nemi különbségei életkoronként..............................................................................................................................72

128

3.4.4. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................73 3.4.5. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................73 3.4.6. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................74 3.4.7. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................74 3.4.8. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................75 3.4.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................75 3.4.10. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................76 3.4.11. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................76 3.5.1. ábra. Fiúk pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási gyakorisága életkoronként..............78 3.5.2. ábra. Lányok pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási gyakorisága életkoronként........78 3.5.3. ábra. Pszicho-szomatikus tüneteket gyakran tapasztaló fiúk és lányok előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................79 3.5.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................80 3.5.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................80 3.5.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................82 3.5.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................83 3.5.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................85 3.5.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................85 3.5.10. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................87 3.5.11. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................87

129

3.6.1. ábra. Az átlagosnál negatívabb, illetve pozitívabb testképű serdülők előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................90 3.6.2. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................91 3.6.3. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként........................................................................................92 3.6.4. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................93 3.6.5. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................94 3.6.6. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként........................................................95 3.6.7. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.................................................96 3.6.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.............................................................................98 3.6.9. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.............................................................................99 3.6.10. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................100 3.6.11. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................101 3.6.12. ábra. Relatív izomtömeg alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.........................................................................102

130

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 2.1.1. táblázat. Az antropometria vizsgálatba bevont gyermekek életkori megoszlása....................16 2.1.2. táblázat. A különböző nemi jellegek vizsgálatában részt vett gyermekek életkori megoszlása..........................................................................................................................................................16 2.1.3. táblázat. A pszicho-szociális jellemzők vizsgálatába bevont gyermekek életkori megoszlása .............................................................................................................................................................................17 2.2.1. táblázat. Nemi jellegek fejlettségi stádiumainak életkori mediánjai..........................................18 3.1.1. táblázat. Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidenciaintervallumokkal.............................................................................................................................................25 3.1.2. táblázat. Lányok – Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal........................................................................................................................25 3.1.3. táblázat. Vizsgált serdülők testtömeg z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.........................28 3.1.4. táblázat. Vizsgált serdülők ülőmagasság z-értékeinek alapstatisztikai mutatói......................28 3.1.5. táblázat. Vizsgált serdülők csípőtövismagasság (alsóvégtaghossz) z-értékeinek alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................28 3.1.6. táblázat. Vizsgált serdülők vállszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói......................29 3.1.7. táblázat. Vizsgált serdülők medenceszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói............29 3.1.8. táblázat. Vizsgált serdülők mellkaskerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.................30 3.1.9. táblázat. Vizsgált serdülők csípőkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................30 3.1.10. táblázat. Vizsgált serdülők könyökszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.............31 3.1.11. táblázat. Vizsgált serdülők térdszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.................31 3.1.12. táblázat. Vizsgált serdülők felkarkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói....................31 3.1.13. táblázat. Vizsgált serdülők combkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................32 3.1.14. táblázat. Vizsgált serdülők lapockaredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................33 3.1.15. táblázat. Vizsgált serdülők köldökredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................33 3.1.16. táblázat. Vizsgált serdülők bicepsredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói........................33 3.1.17. táblázat. Vizsgált serdülők alszárredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói........................33 3.1.18. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők egyes testméreteinek zértékei között......................................................................................................................................................34 3.1.19. táblázat. Fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói.........................35 3.1.20. táblázat. Fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói.....................36 3.1.21. táblázat. Fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói..............................37 3.1.22. táblázat. Fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói............................37 3.1.23. táblázat. lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói......................38 3.1.24. táblázat. lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói................39 3.1.25. táblázat. lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói.........................39 3.1.26. táblázat. lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói.....................40 3.1.27. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők testösszetétel frakciói között .............................................................................................................................................................................40 3.1.28. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói ......................................................................................42 3.1.29. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói.................................................................................42 3.1.30. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói........................................................................................43 3.1.31. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói..........................................................................................43 131

3.1.32. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói.....................................................................................45 3.1.33. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói.................................................................................45 3.1.34. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói..........................................................................................45 3.1.35. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói........................................................................................46 3.1.36. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................47 3.1.37. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................47 3.1.38. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................47 3.1.39. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................48 3.1.40. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................48 3.1.41. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................49 3.1.42. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................49 3.1.43. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................49 3.1.44. táblázat. Vizsgált serdülők endomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói.............50 3.1.45. táblázat. Vizsgált serdülők mezomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói..............51 3.1.46. táblázat. Vizsgált serdülők ektomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói................51 3.1.47. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők szomatotípus komponensei között....................................................................................................................................................................52 3.1.48. táblázat. Szignifikáns különbségek a vizsgált serdülők szomatotípusai között (SANOVA eredmények).................................................................................................................................53 3.2.1. táblázat. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói.....................54 3.2.2. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................56 3.2.3. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................56 3.2.4. táblázat. A genitáliák fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................56 132

3.2.5. táblázat. Az emlők fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított lányok mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................57 3.2.6. táblázat. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................58 3.2.7. táblázat. Különböző éréstípusú lányok mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................60 3.2.8. táblázat. Tápláltsági állapot alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................61 3.2.9. táblázat. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................63 3.3.1. táblázat. Vizsgált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján .............................................................................................................................................................................65 3.3.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................66 3.3.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................67 3.3.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................68 3.3.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................70 3.4.1. táblázat. Vizsgált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................................................................................72 3.4.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................73 3.4.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................74 3.4.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................75 3.4.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................76 3.5.1. táblázat. Vizsgált serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)........................79 3.5.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..................................................................................................................................................81 3.5.3. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..................................................................................................................................................83 3.5.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..........................................................................................................................86 3.5.5. táblázat. Testzsírtartalom szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..................................................................................................................................................88 3.6.1. táblázat. Vizsgált serdülők gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján............90 3.6.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................91 3.6.3. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................92 3.6.4. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................93

133

3.6.5. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................94 3.6.6. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján........................................................................................................................95 3.6.7. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján........................................................................................................................96 3.6.8. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................98 3.6.9. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján........................................................................................................................99 3.6.10. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján......................................................................................................................100 3.6.11. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján......................................................................................................................101 3.6.12. táblázat. Relatív izomtömeg szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján....................................................................................................................................102

134