A probléma jellege Környezetgazdaságtan 4. előadás A mérés problémája © 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Hol segíthetne a környezeti makromutató?
Annak megértésében van-e a gazdasági tevékenységeknek effektív anyagi korlátja. Számít-e a gazdaság aggregált mérete – ahogy az ökológiai közgazdaságtan feltételezi? Annak megértésében, milyen viszonyban van egymással a gazdasági növekedés és a környezet állapota. Fenntartható-e hosszú távon a növekedés? Országok, társadalmak környezeti teljesítményének összehasonlításában. Ki felelős elsősorban a Föld ökológiai állapotának romlásáért? Ki járul hozzá a javításhoz? Egy kormányzat környezetpolitikájának megítélésében: a bevezetett szabályok elősegítették-e a környezet állapotának javulását általában?
1) Ha a makroszintű döntéshozatalban is figyelembe akarjuk venni a természeti erőforrások állapotváltozását, akkor rendelkeznünk kellene a természeti környezet állapotát átfogóan, összegzően jellemző mutatóval (olyan jellegűvel, mint amilyen a gazdaságban a GDP vagy a munkanélküliségi ráta) 2) A környezet minőségéről (a természeti erőforrások állapotáról vagy a szennyezésről) csak pontos mikroszintű mutatóink vannak, kielégítő makromutatónk még nincs
Miért vált fontos kérdéssé?
A második világháború után, a „jóléti” államok kifejlődése során a gazdasági teljesítmény nagyságának kitüntetett szerepe lett, a bruttó nemzeti termék (GDP – illetve annak változatai: GNP, NNP) indikátor tényleges közgazdasági tartalmát meghaladó politikai jelentéstartalmat kapott Történeti szempontból az új környezeti (és fenntarthatósági – mert ez összekeveredett) makromutatók keresésének kiindulópontja a GDP kritikája volt („a GDP rossz, keressünk helyette mást”) Logikai szempontból helytelen pusztán a GDP „ellenfelét” megtalálni
Kitérő: tanulság lehetett volna ez is… A politikai filozófia, a közgazdaságtan számos klasszikusa figyelmeztetett már bennünket: lehetetlen előállítani egy olyan mutatót, melynek értéke az emberi élet teljessége szempontjából jelzi az előrehaladást vagy a hanyatlást Ismeretelméleti törvényszerűségek miatt:
lehetetlen ennyi különböző jelenségről folyamatosan adatot gyűjteni, módszertani nehézségei vannak az eltérő jellegű adatok normalizálásának (súlyozásának)
Mégis sokan kísérleteznek „A Mutató” előállításával
Amiért a GDP nem reflektál a környezetminőségre Flow – nem stock – típusú mutató: áramokat, változásokat mér, nem a készletek, a vagyon nagyságát.
(Egy erdő esetén nem csak az fontos, mennyi fát vágtunk ki egy év alatt, hanem az is, hogy mindeközben miként változott az erdő nagysága, mennyit ültettünk, mennyi fa nőtt fel…)
Csak a piaci árral rendelkező jószágok értékét méri, a piacon kívüliekét nem.
(A papagáj a madárkereskedésben számít, az esőerdőben nem.)
A környezetszennyezések kezeléséhez szükséges kárelhárító tevékenységek ugyanakkor hozzáadódnak a GDP-hez.
ENSZ HDI (Human Development Index) GPI (Genuine Progress Indicator)
Miért nem törődik az előbbiekkel a GDP? Mert nem erre találták ki! Nem az emberiség életminőségét akarták mérni vele. Az 1929-es nagy gazdasági válság után az USA-ban többen javasoltak egy olyan mutatót, melynek változása jelezné a konjunkturális ciklusok alakulását, s segítene a hasonló, közeledő válságok előrejelzésében Sajnos, erre azok sem emlékeznek, akik ma a GDP-t tényleges hatókörén túli jelentőséggel felruházva használják.
(Tehát a tengeri olajkatasztrófában elpusztult madarak, halak nem csökkentik a GDP-t, de a felszínre kiömlött olaj összetakarításának költségei növelik azt.)
Ha a GDP nem alkalmas átfogó életminőségi mutatónak, és a környezeti állapotváltozást sem jelzi… Új mutatók konstruálása az utóbbi évtizedekben: 1. irány: a GDP javítása
átalakítása, hogy az állományváltozást is mérje az externáliák (környezetszennyezés) bekalkulása nem monetizált jövedelmek becslése stb.
2. irány: a környezeti állapotra (vagy tágabban: a fenntarthatóságra) koncentráló makromutató létrehozása, amit a GDP-vel párhuzamosan lehetne használni
Alternatív makromutatók: a GDP-ből továbbfejlesztett indexek
Néhány gazdasági-társadalmi mutató: mit is lehet ma már mérni… IEF Gazdasági szabadság
Általános technológiai színvonal GDP
PRI Politikai szabadságjogok biztosítása (kormányzás színvonala)
GINI Egyéni anyagi jólét színvonala/megoszlása
Továbbra is flow mutató, de korrigál externáliákkal
innováció
Gazdasági teljesítmény
ISEW/ GPI/MDP
ISEW – Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe EF A természeti erőforrások felhasználása MFA ESI
Életlehetőségek (élettartam, oktatásiegészségügyi színvonal)
NEW – Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus & Tobin, 1972)
HDI
(H. Daly & J. Cobb, 1989)
Már az állományváltozásokkal (hosszútávú természeti károk) is számol, továbbá figyelembe veszi az elosztási egyenlőtlenségeket
GPI – Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb & mások, 1995)
Az ISEW továbbfejlesztése
A GPI-ban figyelembe vett „extra” tényezők TÉNYEZŐ HATÁS Személyes fogyasztás pozitív Jövedelem-eloszlás módosítja a fogyasztást A háztartási munka és gyermeknevelés értéke pozitív Az önkéntes munka értéke pozitív Tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai pozitív A kormányzati tőke szolgáltatásai pozitív A bűnözés költségei negatív A válások költségei negatív A szabadidő csökkenés negatív Az alulfoglalkoztatottság veszteségei negatív A munkába járás (ingázás) költségei negatív A háztartásokban jelentkező szennyezések költségei negatív A gépkocsibalesetek költségei negatív A vízszennyezés költségei negatív A levegőszennyezés költségei negatív A zaj költségei negatív A nedves területek csökkentéséből adódó veszteségek negatív A termőföld veszteségek negatív A nem megújuló energiaforrások csökkenése negatív Más hosszú távú környezeti károk negatív Az ózonréteg csökkenés költségei negatív Az őserdők károsodásai negatív Nettó tőke beruházások pozitív / negatív Nettó külföldi kölcsön, ill. tartozás egyenlege pozitív / negatív
GDP vs GPI, USA, 1950-2004
„Fenntarthatósági” mutatók Index
Index teljes elnevezése angolul
Az index kifejlesztője és az első közlés éve
Környezeti makromutatók
A.) A GDP-ből továbbfejlesztett mutatók, az ISEW-család ISEW
Index of Sustainable Economic Welfare
Cobb, 1989
GPI
Genuine Progress Index
Cobb at al, 1995
WI
Well-Being Index
Prescott-Allen, 2001
GS
Geniune Savings Index
Hamilton at al, 1997
EDP
Environmental Adjusted Domestic Product
Hanley, 2000
B.) Az emberi élet feltételeit mérő indexek HDI
Human Development Index
UNDP, 2005
CDI
City Development Index
UNCHS (Habitat), 2001
C.) Környezeti állapot és menedzsment mutatók ESI
Environmental Sustainability Index
Esty at al, 2005
EPI
Environmental Performance Index
Esty at al, 2005
EF
Ecological Footprint
Wackernagel és Rees, 1997
LPI
Living Planet Index
WWF, 1998
HI
Heinz Index
Heinz Center, 1999
EVI
Environmental Vulnerability Index
SOPAC, 2005
Két jelentős indexet fejlesztettek ki: EF - Ökológiai lábnyom (Wackernagel & Rees, 1995/97)
EPI - Környezeti teljesítmény index (Columbia és Yale Egyetemek, 1999/2005)
D.) Az anyagáramok mérésén alapuló indexek MFA/TMR
Material Flow Analysis/Total Material Requirement
EUROSTAT, 2001
Ökológiai lábnyom fogalma Egy populáció ökológiai lábnyoma az a biológiailag produktív terület, amely ahhoz szükséges, hogy az adott populáció által használt erőforrásokat előállítsa és a termelt hulladékot „elnyelje”. Kiszámítása: az összes erőforráshasználat (anyag, energia, víz) és megtermelt hulladék/emisszió átszámítása területértékké (globális hektár), majd összehasonlítása a rendelkezésre álló biológiailag produktív területtel
Biokapacitás versus ökolábnyom Az egyes nemzetgazdaságok ökológiai lábnyomát (erőforrás felhasználásukat) az erőforrás szükséglet alapján lehet becsülni A környezeti szolgáltatások kínálatát a biokapacitás mutatja A lábnyom pedig az adott ország környezeti szolgáltatásai iránti keresletet jellemzi Minimum feltétel az ökológiai fenntarthatósághoz: a lábnyom legyen kisebb a biokapacitásnál
Országok ökológiai lábnyoma A táblázat az országok számított tényleges ökolábnyoma alapján rangsorol, s feltünteti a világ átlagos biokapacitását is. A biokapacitásnál kisebb lábnyom jó teljesítmény, a nagyobb rossz.
Környezeti teljesítmény index számítása
Környezeti teljesítmény index fogalma Az EPI mutató számszerűsíti az országok természeti erőforrás felhasználását és szennyezéseit, azokat egy 0-100 skálán értékeli
Országok EPI értéke Helyezés
Ország
EPI pontszám
1
Svájc
76,69
2
Lettország
70,37
3
Norvégia
69,92
4
Luxemburg
69,20
5
Costa Rica
69,03
6
Franciaország
69,00
7
Ausztria
68,92
8
Olaszország
68,90
9-10
Nagy-Britannia
68,82
9-10
Svédország
68,82
11
Németország
66,91
12
Szlovákia
66,62
Magyarország
57,12
130
Üzbegisztán
32,24
131
Türkmenisztán
31,75
132
Irak
25,32
A legjobb (elméleti) környezeti teljesítmény pontszáma 100, a legrosszabb 0 – az országok e két érték között helyezkednek el
… 45 …
Forrás: Emerson, J. W. et al (2012) Environmental Performance Index and Pilot Trend Environmental Performance Index. Yale Center for Environmental Law and Policy, New Haven, US
Még vannak nehézségek… Habár az EF és az EPI mutatók készítésekor ugyanazokból az elemi adatokból (pl. széndioxid kibocsátás, veszélyes hulladékok mennyisége, stb.) indulnak ki, az országok EF és EPI rangsora ellentmond egymásnak. A különbség az elemi adatok aggregálásának és normalizálásának módszertani különbségeiből fakadnak.
Feladatok a jövőre… Tovább kell kutatni a környezeti makromutatók módszertani problémáinak megoldása érdekében. Addig érdemes az elemi adatokat (a konkrét természeti erőforrásokra vagy a szennyezésekre vonatkozóakat) használni.
Módszertani problémák bizonyítéka: nem korreláló indexek
