A PR Ó K Ö ZLEM ÉN Y EK

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

APRÓ KÖ ZLEM ÉNYEK. A petróleum eredete. F o r s t a 11 a Pharmaceniical Journal-ban össze foglalja azokat a különféle elméleteket, melyek a petróleum keletkezésére vo natkoznak. Ez elméletek két csoportba osztha tók : az egyik csoport a keletkezést szervetlen anyagokban véghezmenő che miai folyamatoknak tudja b e ; a má sik a keletkezés okát növényi vagy állati anyagoknak felbomlásában látja. B e r t h e l o t és M e n d e l é j e v elmélete az első csoportba tartozik. Berthelot szerint a petróleum úgy kelet keletkezik, hogy szénsavval telített víz hat a fémes alkalikra, melyek a föld bel sejében levő magas hőfok alatt szaba dok ; az ilyen módon meginduló che miai folyamatok eredményezik azután a szénhidrogének keletkezését. M endelé jev elmélete szerint a föld belsejében magas hőfok alatt fémvas és fémes szén vegyületek vannak, a melyeknek a vízre való hatásából fémoxidok és szénhidro gének keletkeznek. Ez a két elmélet föltételezi, hogy a petróleum folyvást keletkezik; a che miai folyamatok alatt keletkező gőzök a kőolajtelepek likacsos talajában meg sűrűsödnek s kimeríthetetlen forrást szolgáltatnak mindaddig, míg a szüksé ges ásványok és a vízgőz egymásra hatnak. H abár ez elméletek ellen a chemia szempontjából mi sem hozható fel, a geológusok mégis a geológiai nézetek kel ellenkezőknek tekintik. Szerintök

a petróleum a kőolajos telepekben fel halmozott növényi vagy állati anyagok nak köszöni eredetét. A növények bom lásából rendes hőmérséklet alatt mocsár gáz keletkezik. A tőzegtelepek gyúlé kony gázokat szabadítanak k i ; továbbá bitumenes termékek képződnek, a me lyek a petróleummal és aszfalttal szoros viszonyban állanak, a mi azt tanúsítja, hogy a szerves anyagok felbomlása tény leg oka lehet a petróleum keletkezé sének. E felbomlásra két magyarázat van : 1. a szerves anyagok magokban a petróleumos telepekben indultak bomlásnak ; 2. a bomlásból hidrokarbonát-vegyületek, ezekből pedig kőolaj és oly gázok fejlődtek, a melyeknek nyomása miatt az olaj az illető rétegekbe került, s ben nök felhalmozódott. Az első magyarázat H u n t-é ; a má sodikat P e c k a m fejtette ki 1889-ben. Másrészről O r t o n E d e tette vizs gálata tárgyává a petróleum keletkezésé nek kérdését és nézeteit az Ohio mel letti petróleumtelepeknek s általában az egész kérdésnek alapos tanulmányozá sára építi. Orton hajlandó föltenni, hogy a növények vagy az állatok felbomlásá nak a petróleum előfordulása • helyén kellett történnie. A limai és kaliforniai petróleum nitrogén- és kéntartalma, vala mint kőolajnak állati maradványokat tartalmazó mészkőben való előfordulása erős bizonyítékokat szolgáltatnak az állati eredet föltevése mellett. A mész kőben foglat kőolaj barnaszínű, súlyos,


APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

avasszagú és könnyen megkülönböztet hető a. növényi eredetűtől, mint a milyen a pensylvániai, a mely a bitumenes palá ban és a homokkőben fordul elő. Orton a lepárlási elmélet ellenében azokra a fúrásokra hivatkozik, a melyeket az ohiói petróleumos területek közelében 600 méternyi mélységben végeztek ; a petró leum a különböző mélységekben az átalakulásnak nyomát se mutatta. A helyszínén való felbomlás elméletének támogatására azt a tényt említi, hogy a Szentháromság-szigetén levő, még arány lag fiatal és növénylenyomatokban bővel kedő palarétegek csak a jelen korban emelkedtek a tenger színe fö lé; e réte gekből nagymennyiségű petróleum sze rezhető, mely a levegőn elgyantásodik és bitumenné változik. Ha a keletkező petró leum nincs a levegő hatása alatt, folyé kony marad. Úgy látszik, hogy e m ódo sulásra forró égövi égalj szükséges. Az ohiói és a pensylvániai olajrétegek keletkezésének magyarázata a követ kező : a kőolajtömegek helyén hajdan palásfenekű tenger feküdt, a melyben a növényzet buján fejlődött. Az agyag s a homok a beözönlő folyamok iszapjá ból került oda. Bomlás következtében ugyanaz a folyamat ment véghez, mint a Szentháromság-szigetén. A keletkezett petróleumot az agyag abszorbeálta s a kő olaj ily módon a fenéken maradt. A petróleum fejlődése a bomlásban levő növényanyagok kimerítéséig folytatódott s az eddig ismertek közt a leggazdagabb telepet alkotta. Orton elmélete röviden a követke zőkbe foglalható össze: 1. A petróleum szerves anyagnak köszöni eredetét. 2. Ezt a szerves anyagot legnagyobb részt növények szolgáltatták. 3. A canadai és limaihoz hasonló petróleumok a mészkőben levő szerves anyagok bomlásából keletkeztek és min

281

den valószinűség szerint állati erede tűek. 4. A pensylvániai petróleumokhoz hasonlók a bitumenes palakőzetek szer ves anyagaiból keletkeztek. 5. A petróleum normális hőmérsék let alatt keletkezett, m ert az ohiói kőolaj telepek semmiféle nyomát sem mutatják a bitumenes palakőzetek lepárlásának. (Revue se. T. 51 Nr. 6.) Sz. J. S i c k e n b e r g e r az egyiptomi földi olajnak legújabbkori képződésé vel foglalkozik. Szerinte a petróleum a Vörös-tengerben egyedül tengeri álla tok rothadásából keletkezik, és képző dése szüntelenül tart jelenleg is. Szén vagy megkövesiilt növényi részek a parti hegyekben sehol sincsenek ; csak mész és gipsz ; G e b e i Z e d mellett mellé kesen anhidrit. A kőolaj képződése csak attól függ, hogy a természetes módon elhaló álla tok fogyasztására nincs elegendő hal. Az olaj a parti sziklákba és korállszirtekbe hatol, a mennyire azok likacsosak, maid a parton befelé elvész. A Holt-tenger mellett azért nem találni petróleumot, m ert itt a víznek sóval való teltsége dús állati életet kizár. Az aszfaltnak előfordulása pedig arra vezet hető vissza, hogy régente itt is olyan körülmények közt képződött petróleum, minők mai nap a Vörös-tengerben van nak, és az idők folyamán aszfalttá szá radt. A Birkit el Gurun tavon, mely csak a Nilus vizét kapja, s a mely — lefolyása nem lévén — lassanként sós vizűvé válik, szintén nincs petróleum. E tó ugyan állatokban igen gazdag, de kevesebb benne az alsóbb rendű állat, és sok a hal, a melyek az elhalt állato kat azonnal fölemésztik, úgy hogy az állati szaporodás és a fogyasztás itt egy mást egyensúlyozza. A kőolaj képződésének lényeges föl tétele tehát szerinte a tengervíznek gaz


282


dag faunája, de a melyben kevés a sza porodás és fogyasztás aránytalanságát megszüntető dögevő állat. V e i t és S c h e s t o p a l Z a l o z i e c k i nézete ellen szól, ki a kőolaj keletkezésében a tenger vizének tulaj donítja a főszerepet, valamint O c h s en i u s föltevése ellen is, ki a kőolaj kép ződésében az anyalúg sóinak tulajdonítja a fő hatást. E n g 1e r szerint az állati maradványoknak kőolajjá való átváltozá sában erős nyomás és mérsékelt meleg a fő tényező. A tengeri állatok holt tetemei rothadáson mennek át, mely előbb a szabadban folyhatik, majd a tengervíznek konzerváló hatása alatt lassúbbá válik, végül pedig, mikor a föld a félig elrothadt állati maradványo kat befödi, betemeti, az egyúttal bezárt levegő jelenlétében végződik be. A bom lásból származó gázok szolgáltatják a szükséges nyomást, a bomlás maga a kellő meleget. A nitrogéntartalmú vegyületek eltűnése után következik a gliczeridek tulajdonképi bomlása, kezdetben gliczerinre és szabad zsírsavakra; a gliczerin víznek kiválásával acroleín-né változik, mely a víznek további kiválása alatt, benzóllá kondenzálódik. A zsír savak széndioxid kiválasztása közben lassanként szénhidrogénekre bomlanak. A szénhidrogének diszocziálása közben fejlődő hidrogén status nascendi-ben a széndioxidot részben szénoxiddá redu kálja, mely reakczió e két gáznem, úgy a természetben m int az Engler-féle kí sérleteknél való előfordulását magya rázza. Eme folyamat közben képződTERM ÉSZETTUDOM ÁNYI

hetett, mint Z a l o z i e c k i véli, a földi viasz, mely lassan alsóbb rendű szénhidrogénekre bomlik. Az átalakulás folyamata teljes tar tamán tehát víz képződött, mely most a kőolaj mellett jelenik meg, de keletke zésében cselekvő szerepet soha se ját szott. E víznek erős sótartalma onnan származott, hogy feloldotta a kőolaj medenczéjének, valamint az állati marad ványoknak sóit és azokkal telült meg. (Chem. Centralblatt.) f . S. L. A b a r la n g le v e g ő jé n e k h a tá s a a sz a g ló -id e g e k re . L i n g T a y l o r a »Science« amerikai folyóiratban követ kezőleg ír. Egy utazó, ki a mammutbarlangot meglátogatta, 12 órai föld alatt való tartózkodása után feljött a nap világra és nem kevéssé csodálkozott szagló-idegének nagyfokú érzékenysé gén. Úgy tetszett neki, mintha min den tárgy terjesztene szagot; mindennek erős és általában kellemetlen szagát érezte. Mikor ebbeli csodálkozását nyilvánítá, arról értesült, hogy ez érzé kenység nem ritkaság és a barlang meg látogatása után gyakran jelenkezik. A szagló-idegek e fokozott érzékenysége fél óra múltán el szokott tűnni. E tüne mény, minden valószínűség szerint, azon alapszik, hogy a barlang látogatása köz ben a szagló-idegek ingerlése a külön böző szagú tárgyak hiányában, úgyszól ván, semmi, úgy hogy a barlang el hagyása után a szagokat annál élénkeb ben érezzük. Mint minden ideiglenes érzékenység, lassanként ez is gyengül. (Gaea.) L. V. [OZGALMAK A HAZÁBAN.

10. A M . F öld tan i T á rsu la t 1894 jelentést követte a pénztári jelentés és az 1894. évi költségvetés előterjesztése, mire febniárius 7-ikén tartotta rendes közgyűlését. D r. K o c h A n t a l a társulat két elhúnytáA z elnök Dr. S z a b ó J ó z s e f m indenek ról, H a n t k e n M i k s á-ról és Dr. P r ielőtt jelentést tett a társulat pártfogója, herczeg E s t e r h á z y M i k l ó s haláláról, m i c s G y ö r g y-ről mondott em lékbeszédet' továbbá a nemzetközi geológiai kongresszus A társulatnak az 1893. év végén 377 tagja ról és E urópa geológiai térképéről- A titkári v o lt; alaptőkéje pedig 12,583 frt 22 kr.



.

283

11 1894 márczius 7-ikén tartott szak-terület érintése után N agy-L aknál fog ismét ülésén a M arosba torkollani. E szerint a K őrös és 1. Dr. S z a b ó J ó z s e f elnök » T íp us Maros közti diluviális vízválasztó platón keveredés a d u n a i trachitcsoportban« czímű húzódik keresztül. A z előadó a csatorna vo előadásában ism ertette azon változásokat a nalának m entén' fúrásokat végzett az altalaj m elyeket az eruptív anyag kitörése alkal s általában a geológiai viszonyok kiderítése mával az útjában levő kőzeteken előidéz v é g e tt; és bem utatta a csatornának B ú z á s het. Jellem ezvén a czimben megnevezett K . m érnök készítette hosszszelvényét. A hegység trachitos kőzeteinek petrografiai és fúrások a csatorna m élysége szerint a dilu geológiai sajátságait, megemlíti, hogy saját viális platón 2 — 5 m 2-nyire tétettek, m ely platón helyenként völgyelések, régi kiszá megfigyelései alapján e vidékén az ásványrad t folyóm edrek is vannak. Feltalaja lőszasszocziáczió három típusát ism erhette fel, szerű agyag ; ez alatt hom ok van, m ely he ú. m .: a) biotittrachit, b) amfibol-andesit és c) augit-andesit. típusát A biotittrachitra leg lyenként kiem elkedik a lősztakaró alól. A jellem zőbb a sohasem hiányzó fekete csillám, fúró azonban a Maros alluvium ába is behatolt és a m ezőhegyesi területen túl dél felé m ellyel amfibol, labrador és nem ritk án pi ros gránát társul. JE kőzet az eruptív cziklus agyagba és székes agyagba is. A z előadó szükségesnek véli e vállalat következmé legöregebb tagja. A m ásik k é t típusban nincs nyeire és esetleges nehézségeire is rám utatni. sem biotit, sem gránát, de m indegyikben megvan a jellem ző hipersthen, a földpátok A csatorna nagyon sok vizet fog a M aros ból elvezetni, és m inthogy a víz nagy része a labradorittól az anorthitig. A z augit-an desit hom okon és kavicson át fog menni, az al általában a legelterjedtebb trachittípus és az talajban el fog szivárogni, addig a m íg az eruptív cziklus legfiatalabb, berekesztő tagja. iszap a réseket el nem tömi és a víz elsziváElőfordulnak azonban a feltörések helyén rogását m eg nem akadályozza. A m íg ez be vagy környékén a különböző trachitlávák nem következik, a vidéken a talajvíz állan érintkezése következm ényeként tipuskeveredóan m agasabb lesz és talán ki is fakad. dések is ; ilyenek a dunai trachithegységben Indiában és K aliforniában a csatornaöntözés a biotittrachit keveredése amfibol-andesittel nél a széksó-kivirágzás gyarapodását tapasz és ez utóbbinak keveredése augit-andesittel. Ilyen keveredések alkalm ával a régibb getalták ; valószínűleg itt is úgy le s z ; ennek neráczió egyes ásványai el is pusztulhatnak ellenszere volna a talajvíz gyors elvezetése és újabbak keletkezhetnek. E lőadó a típus lecsapolás által, hogy a föld a széksó k i keveredést a petrografia teréről a geológia virágzása m iatt term éketlenné ne válnék. terére vive át, azt m int regionális kontakt h a L ó c z y L a j o s ez előadáshoz a követ tá st vezeti be a tudományba. kező m egjegyzéseket fűzi. A Maros alluviuma 2. F r a n z e n a u Á g o s t o n »A zsu és ó-alluviuma a ménesi hegyektől nyugatra pánéin td ly a g fo ra m in ife rá i« czímű előadá Pécskáig, innen pedig északra Szt.-A nnáig terje d ; fölül 0 ‘8 — I m. vastag lősznemű sában leü ja azon 54 foraminifera-fajt, m elyet az Orsovától északra fekvő lelethelyen elő agyag alkotja, m ely ala tt kavics van és itt forduló badeni tályagban talált. A fajok túl az ó-alluvium területén a vizek rendkívül tiszták. Pécskától Szénlakig, innen pedig nyomó része sekély tengeri lerakodásra vall. M iliolina Schreibersi d'O rb. a legkülön M ezőhegyesig diluviális plató van, m ely a félébb változatokban található, kezdve az Maros bal partján délre V inga felé folytató dik. A diluviális plató tetején 13— 14 m. embrionális alaktól egészen a legfejlettebbig ; ellenben ipen ritka a H auerina compressa vastagságban típusos lősz van váltakozva sárga d'O rb. agyaggal és ez alatt kvarczkavics, m ely azon D r. S c h a f a r z i k F e r e n c z m eg ban a Y ingánál talált emlőscsontok alapján jegyzi, hogy az előadó részéről közlött jegyplioczén. A diluviális terület hepe-hupás zékbenhiányzik a H eterostegina costata d ’Orb., sekély üst, nagy teknőszerű m élyedésekkel, mely az általa gyűjtött bő anyagban nagyon m elyeknek kelet felé a vékony lőszszerű' közönséges. takarón nyom a sincs, de itt ism ét a régi 3. I n k e y B é l a bem utatta terve folyómedrek kanyargásait láthatjuk. A hol zett urad-csanddi öntözd csatorna szelvényét«. a kútvizek oly feltűnően tiszták, ott a csa E csatorna Paulisnál fog kiszakadni a M a torna vize székesedést nem fog előidézni, rosból, északra húzódván, nyugotra és délcsak ott, hol az altalaj különben is gazdag nyugotra fog kanyarodni, és a mezőhegyesi széksóban.


284


13. A M ag y. T u d. A kadém ia term észet finom hajszálvéredény-hálózat van, a praetudom ányi osztályának 1894 április 2-ikán centrális lem ezkéken lévő apró fogak kiálló tarto tt ülésén végcsúcsait pedig valódi zománczréteg borítja. I. M a r g ó T i v a d a r »A datok az 3. Pontos m érések alapján kimutatja, a u sztrá lia i Ceratodus pontosabb ismeretéhez'!. hogy a Ceratodus testhossza és magassága czím en előleges jelentés alakjában előterjesz közt, valam int a törzs és fark hossza közt tette a Ceratoduson végzett vizsgálatainak határozott arány és összefüggés van. főbb eredm ényeit. A z újabbkori ichthyoló4. R észletesen tárgyalja a laterális szer giai fölfedezések közt egyike a legfonto vek topográfiái berendezését és finomabb szer sabb ak nak az óriási kétlégzetű halnak Queenskezetét. K im utatja, hogy azok hasonlók az landban való feltalálása, m elyet K r e f f t őshalakéhoz, csakhogy sokkal fejlettebbek és 1870-ben Ceratodus Forsteri-nek. nevezett nagyobb számúak, a nélkül azonban, hogy el. E z nemcsak anatóm iai és rendszertani elhelyezésükben a tagoltságnak nyomát is szempontból nevezetes, hanem még palaeonm utatnák. tológiailag véve is, a m ennyiben a halak 5. A száj m ellett lévő tömlő, nézete eddigi osztályozását, a halak és am phibium ok szerint, nem egy egyszerű zárt tömlő, hanem közti viszonyra vonatkozó ism ereteinket léaz első kopoltyúhasadék m aradványa és m int nyegesen megváltoztatta. E gym ásután jelen ilyen hom olog a Plagiostom a és némely h al te k meg kisebb-nagyobb értekezések, m elyek nál előforduló spiraculum mal. közül különösen G ü n t h e r-é érdem el em 6. Csontvázára vonatkozó kutatásai álta lítést. E m unkák azonban sok tekintetben lában A . G ünther vizsgálataival egyeznek meg. hézagosak. E z oknál fogva a szerző önálló 7. A Ceratodus vörös vérsejtjei a Provizsgálatok és beható kutatások alapján oly topterus-éitől csak kevéssé térnek el, a alapvető szakm unka kidolgozásához fogott, m ennyiben úgy alak, m int nagyság tekinteté m elyben e hal pontos leírása, egyes szervei ben majdnem megegyeznek. Nevezetes, hogy nek finomabb morfológiai szerkezete és vé e tekintetben közelebb áll az U rodelákhoz gül, a m ennyire lehetséges, a többi gerincze(különösen a T riton cristatus és Salam andra sekhez való viszonya és rokonsága meg le maculosá-hoz) és a Selachiusokhoz, m int a gyen állapítva. Ganoid halakhoz, a m elyeknek sokkal k i Vizsgálatait m ár 1878-ban kezdette meg. sebb vérsejtjeik vannak. T ekintve azonban ez állat ritkaságát és drága 8. A Beddard leírta kétféle pete léte ságát, valam int hogy az efféle kutatások sok zése tévedésen alapszik, a mennyiben az időt kívánnak, m unkáját — h a csak apróbb általa m egkülönböztetett kis és nagy peték közlem ényekben nem publikálta volna — csak érettség tekintetben, nem pedig lénye m indeddig közzé nem tehette. M inthogy azon gileg térnek el. ban Dr. S e m o n R i c h a r d jénai egye 9. A Ceratodus nem kizárólag növény tem i tanár »Zoologische Forschungsreisen in evő hal, hanem, m int a béltartalom és tápláló A ustralien und dem m alayischen A rchipel« csövének, valam int fogainak szerkezete tanú czímű irodalmi vállalatot indított meg, m ely sítja, állatokból épúgy táplálkozik, m int nö ből eddig csakis a Ceratodus leírását tartal vényekből. mazó kötet első füzete jelent meg a m últ 10. A végtagok szerkezetéből és azon év végén e h a l embryonális fejlőd éséről: fontos tényből következtetve, hogy minden indíttatva érezte m agát a hazai tudomány vizsgált példánynál a hasi részen a pikke érdekében és a prioritás biztosítása czéljából, lyekről a hám képletek le voltak kopva, kö hogy m unkája első nagyobb részének leg vetkezik, hogy a Ceratodus esetleg a vizen főbb eredm ényeit közzé tegye. kivül is élhet, a mennyiben uszóidomú vég tagjai eléggé m egfelelők a nedves, iszapos, V izsgálatainak eredm énye a következő : vagy fűvel benőtt partokon a csúsztató moz 1. A Ceratodus Forsteri K refft és Cera gásra és lassú tovahaladásra. todus m yolepis A . G ünther egyazon faj, a 2. H ő g y e s E n d r e bem utatta Dr. m ennyiben az A usztráliából eddig ism ert T a n g l F e r e n c z és Dr. H o r h y V a u példányok m ind a Ceratodus Forsteri K refftg h a n vizsgálatait ?ndj czukorképzS miihez tartoznak. ködésérSU. Ism ert tény, hogy a bél artériái 2. A pikkelyek nagyságára, elhelyezé na k lekötése után a m ájban a glyzogén és sére és szerkezetére nézve szabály uralkodik. ureum képződése csökken. Mivel pedig a Centrális része a legállandóbb, postcentrális máj általánosan elfogadott nézet szerint részen az irha subepiderm oidalis rétegében



A z elm életi fizikában az utolsó két év században tett legfontosabb fölfedezés az energia egyenértékű átváltozásának és meg* m aradásának fölfedezése. A z energia fogal mát a m echanikában ism erték ugyan, de a m echanikának analitikai úton való fejlődése az energia tulajdonképi jelentőségét és értelm ét eltakarta, úgy hogy csak a jelen század köze pén az általános fizika oldaláról hozták tisz tába ezt a fogalm at. A z energia nem mecha nikai, hanem fizikai fogalom. M agát az ener giát nem ism eijük, hanem csak ny ilatk ozatait: a fizikai tünem ényeket, m elyek a m athem atikai tárgyalás és a mérés tárgyai. M egokolatlan az a törekvés, mely az összes term é szeti tünem ényeket m echanikai jelenségekre iparkodik visszavezetni, m inthogy a m echa nikai jele n sé g ‘lényegében ép oly felfoghatat 3. H ő g y e s E n d r e bem utatta Dr. lan, m int akánnely más tünem ény. A tudo N a g y B é l a »A z idegsejtek elváltozásairól m ányos fogalm ak és elm életek m egalapításá veszettségben« czímű dolgozatát. A házi nyúl ban m indenkor bizonyos m etaforikus elem agyvelejében és gerinczvelejében végzett vizs is kim utatható, m ely különösen analógia gálatokból az tűnik ki, hogy veszettségben a alakjában a tudományos gondolkodásban középponti idegrendszer sejtjei beteges válto részt vesz. A z elm életi fizika arra törekszik, zásokat szenvednek. A változás leggyakrabban hogy az általános fizikai problém ára nézve m int szemcséződés, szemcsés és rögös fel oly megfejtésre tegyen szert, m int a m ilyent oszlás, szétesés, rostosodás, vacuola-képződés, a dinam ikai általános egyenletekben isme homogén megduzzadás és sorvadás, ritkábban rünk. A z energia a m ai fizikai kutatás közép mint hialin-degeneráczió m utatkozik. E vál pontján áll. E z a tünem ény létrejövetelében tozások a szerző vizsgálatai szerint bizonyos az objektív elem, a térben és időben való határozott sorrendben követik egymást. Utczai gondolkodás pedig a szubjektív elemet szol veszettségben elhullott kutya, veszettségben gáltatja. A z energia m int a fizikai gondolko elhalt ember középponti idegrendszerében a dás fő princzipiuma, az erő és a töm eg degenerácziók intenzivebbek, a m inek az az fogalm át teljesen háttérbe szorította. oka, hogy az állat, illetőleg az em ber a 2. K l u g N á n d o r » V izsgálatok a fertőzés után tovább m aradt életben, m int a gyom or emésztése köréből* czímű tanulm ányát kísérletekre használt házi nyulak. adta elő. A szerző első sorban ama kérdés 4. H e l l e r Á g o s t o n bem utatta eldöntésével foglalkozott, vájjon a pepszint H e g y f o k y K a b o s-nak »A z alsó és felsB csak a fundus-m irigyek készítik-e, vagy a légáram lás viszonyáról« szóló értekezését. pylorus-m irigyek is? A z e m irigyekből m es Szerző négy állo m áso n: az A lfbldön Turterségesen készített gyomornedv savanyú ol kevén és K ún-Szt.-M ártonban, a hegyvidé datban kitűnő fehéije-em észtőnek bizonyult. ken Tardoson és Bán-Horváton hosszabb A bennök levő pepszinnel szintén sikerült időn át tanulm ányozta a felhővonulás és a emésztési kísérleteket tett. E llenben bebizo szélirány közötti kapcsolatot. A szélnek és nyult, hogy a pilorus-nedv fehéijéken kivül az alsó felhőknek a rendes meteorológiai más tápláló anyagot sem savanyú, sem lúgos megfigyelések idejében (7 órakor reggel, 2 oldatokban nem emészt meg. E szerint a és 9 órakor délután) észlelte napi időszakát. pilorus-m irigyek egyedüli feladata pepszint V égül észlelte, hogy a közepes és a felső készíteni s e pepszin a fundus-m irigyek ké felhők vonulása m iként viszonylik az alsó szítette sósavval emészti meg a fehérjéket. felhők vonulásához. 3. K l u g N á n d o r ism ertette D r. 13. A z 1894. évi április 23>ikán ta r Ó n o d i A d o l f »A datok a gége beideg tott ülésén zésének b o n c z é l e t - és kortanához* czímű 1. H e l l e r Á g o s t o n teijesztette előértekezését. A szerző az akadém ia megbízá sából több éven át végzett vizsgálatainak m int rendes tag székfoglaló értekezését a összefoglalásában részletesen tárgyalja az fiz ik a i energiáról.

a vérben levő szőlőczukrot is készíti, való színűnek látszott, hogy az em lített m űtét után a vérben a szőlőczukor is meg fog fogyni. E nnek m egvizsgálása annál kívánatosabbnak látszott, m ert B o c k é s H o f f m a n n állí tása szerint a vér czukortartalm a változatlan, h a a máj nincs tökéletesen kizárva a vér keringésből. A szerzők vizsgálatai ez ada tokkal szemben kim utatták, hogy a három bélartéria lekötése után a vér czukortartalm a 42*86— 9 2 % -kai fogy, még pedig annál in kább fogy, m inél hosszasabban m aradnak a kísérletekre használt állatok életben. A czuko r a vérben m indenekelőtt azért fogy, m ert a m ájsejtek m űködése a nagyfokú vérhiány m iatt egyre csökken, sőt a m ájsejtek egy része tönkre is megy.


286

TÁRSULATI ÜGYEK.

nyítják, hogy a soványító orvoslati módok, em beri gége idegeinek anatóm iáját és élet melyek főelve a vízelvonásban áll, nemcsak tanát. A szerzőnek legelőször sikerült az élő fokozott vízvesztéssel, hanem még azzal is állatban a'g ég e id eg e k egyes fonalait elkülö nítve kísérletek tárgyává tenni. E kísérletek hatnak, hogy a szervezetben élénkebb anyag szétesést tartanak fenn. kiderítették, hogy a hangrést tágító izmok 5. K l u g N á n d o r bem utatta Dr. idegei ham arább vesztik el vezetőképességöD o n o g á n y Z a k a r i á s-nak és Dr. T iket, m int a szűkítő izmok idegei. K ísérletei b á l d M i k l ó s-nak kísérleteken alapuló alapján kim utatja továbbá a szerző, hogy a tanulm ányait »A z alkohol hatásáról a szimpatikus-rendszer idegrostokat ad a gége fehérjeszétesésre«. E kísérletekből kitűnt, izmaihoz. K ísérletei kiterjedtek az agyvelő hogy az alkohol m int táplálék nem szere hangképző középpontjaira is s ezek azt bizo pelhet, m ert m ár kis adagai is növelik a nyítják, hogy az agykéreg középpontjain kivül fehérjeszétesést; nagy adagai csökkentik vannak m ég egyéb középpontok is, az ú. n. ugyan e szétesést, de ez hasznos nem lehet, nagy agydúczok. Szerzőnek sikerült az ik er m ert ilyenkor súlyos mérgezési tünetek fejlőd testet átmetszeni az élő állatban, m ire a hang nek s az elért eredm ény nem éri meg azt az képzés megszűnt. A kórtani adatokból kitűnik, árt, a mely a súlyos következményekkel jár. hogy a hangrést tágító izmok idegei ham a 6. I l o s v a y L a j o s bem utatta a tor rább szenvednek, m int szűkítő izmok idegei. jai Büdöshegyen a fürdővendéglő előtt 18844. Klug N á n d o r ism ertette Dr. ben, valam int a műegyetem udvarán 1S93L a n d a u e r A r m i n-nak »A vízszükséglet ban felfogott levegő elemzésének eredmé részletes elvonásának hatása az anyagnyét. A z oxigén m in d k ét esetben 20*86%, fo rg a lo m ra « czímű dolgozatát. A vízszük a mely érték m integy 0*04—o*i% -kal k e séglet részletes elvonására a fehéijeszétesés vesebb, m int a m elyet a legtöbb búvár talált. és a szénsavkiválasztás fokozódik, a mi foko 7. T h a n K á r o l y bem utattta Dr. zott anyagcserére m utat, m elynek következ B i t t ó B é l á-nak »A növényrészek lecitin' tében a szervezetben keletkezett több víz az tartalm ának m eghatározásáról« szóló dolgo elvont víz bizonyos részének pótlására szol gál. E vizsgálatok egyszersmind azt bizo zatát.

T Á R SU L A T I ÜGYEK.

A K irályi M agyar Term észettudom ányi T ársulat elnöksége a választ m ány nevében mély fájdalommal jelenti, hogy

D r. s z a b ó J ó z s e f egyetemi tanár, a T ársulat örökítő és választmányi tagja, 1894 április 10-ikén elhúnyt. Társulatunknak 45 év óta volt ő buzgó tagja, első titkára, majd alelnÖke és fáradhatatlan m unkása. Népszerű előadásai, tudományos vizsgálatai maradandó em léket biztosítanak neki T ársulatunkban, az egész hazában és a tudományos világban. K evés fia van e honnak, ki annyi lelkesedéssel és oda adással, oly fáradhatatlanul és szakadatlanul m unkálkodott volna nemcsak szaktudományában, hanem minden téren, melyen a nemzeti mívelődés előmozdít ható ; és kevesen szereztek a magyar névnek annyi dicsőséget és elismerést külföldön m int O. LEGYEN EM LÉKE ÁLDOTT.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A PR Ó K Ö ZLEM ÉN Y EK

Recommend Documents