A Pp. és a Ket. kapcsolódása Eljárási alapelvek
• Milyen ügyek tartoznak a Pp. hatálya alá? • - polgári ügy • - polgári jogvita
• Milyen ügyek tartoznak a Ket. hatálya alá? • - hatósági ügy
A Ket és a Pp viszonya • - a Pp-ben találjuk a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának szabályait – közigazgatási perek cím alatt • - az okirat, közokirat fogalmára a Pp-t rendeli alkalmazni • - egyéb, a Ket. által – és speciális jogszabály által sem szabályozott kérdésekben mögöttesen, kisegítő jelleggel lehet a Pp-t alkalmazni
A Ket. és a speciális ágazati jogszabályok viszonya • 1- a Ket hatálya alól kivett ügyek • 2- csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg • 3- Törvény vagy kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg • 4- egyéb jogszabályok csak akkor térhetnek el, ha a Ket kifejezetten megengedi,pl. joghatóság, elektronikus kapcsolattartás lehetősége, kérelem előterjesztése, fellebbezés határideje, stb.
1. A Pp. alapelvei • • • • •
• • • • •
- tisztességes eljárás - rendelkezési elv - kérelemhez kötöttség - peranyagszolgáltatás - szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése - nyilvánosság - közvetlenség - anyanyelv használat - jogérvényesítés segítésének elve - jóhiszemű pervitel
2. A Ket alapelvei • • • • • • •
• • • • •
- törvényesség - hatáskör rendeltetésszerű gyakorlása és célhoz kötöttsége - hatáskörrel való visszaélés tilalma - Szakszerűség, egyszerűség, együttműködés, költségtakarékosság és a hatékonyság - az ügyfél jogainak lehető legkisebb korlátozása - jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme - törvény előtti egyenlőség, indokolatlan megkülönböztetés tilalma - szabad bizonyítás, valósághű tényállás megállapítása - hivatalból való eljárás - tisztességes eljárás, határidőben hozott döntés - jogérvényesítés segítése, tájékoztatás - jóhiszemű eljárás
A hatóságokat érintő bírósági nemperes eljárások • Eljárási kötelezettségnek az önkormányzati hatóság nem tesz eleget • Közigazgatási végzések bírósági felülvizsgálata • Önkormányzati rendelet felülvizsgálata • Önkormányzati rendeletalkotás elmulasztása
Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban
Dr. Nyilas Anna
Kézbesítés a perben •
99. § (1) A bírósági iratokat - ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról, 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól • hivatalos irat: az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott eljárásában papír alapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével feladott vagy ilyen módon kézbesített, könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. • Jogkövetkezmény fűződik: az idézés és az érdemi határozat kézbesítéséhez, - bizonyos esetekben a határozat csak a kézbesítéssel válik közöltté, így kézbesíteni útján kell közölni a) az ítéletet a felekkel; • b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve; • c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta (135. §); • d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel. • ajánlott, tértivevényes küldeményként történik= igazolja az átvevő személyét, az átvétel megtörténtét vagy hiányát, és a kézbesítés időpontját. Határidő alapja: jogerőre emelkedés, jogorvoslat, nyilatkozatok
Kézbesítési vélelem • (2) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. • Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. • (3) A bíróság a kézbesítési vélelem beálltát nem állapítja meg, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt.
A helyettes átvevő és a közvetett kézbesítő • • • • • • • • • • •
Amennyiben a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni. (2) Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető. (3) Helyettes átvevőnek minősül a) a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója, b) a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy. – de nekik nem lehet hivatalos iratot kézbesíteni. Közvetett kézbesítő: a szervezet, amely kijelöli a küldemények átvételére feljogosított személyt a) Magyar Honvédség, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, rendvédelmi szerv, b) büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézet, c) egészségügyi, illetve szociális ellátást nyújtó intézet, d) szálloda, diákszálló, munkásszálló, üdülő. Szervezetek: A szervezet képviselőjét jogosultnak kell tekinteni a szervezet számára érkezett postai küldemények átvételére. A szervezet vezetője, a kézbesítési megbízott, a kézbesítési ügygondnok, a felszámoló és a végelszámoló képviselőnek minősül. Vezetőnek minősül a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a vezető állású munkavállaló, továbbá minden olyan személy, aki cégjegyzésre vagy a szervezet általános képviseletére jogosult.
A kézbesítési vélelem megdöntése • Alapja - a kézbesítés nem volt szabályszerű • - a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak természetes személy • Határidő - szubjektív: 15 nap a tudomásszerzéstől • - objektív: 6 hónap a vélelem beállásától • 2 kivétel: - eljárást megindító irat: az eljárás folyamatban léte alatt, a szubjektív határidőn belül • - a végrehajtási eljárás alatt, ha a vélelem folytán emelkedett jogerőre a határozat • A kérelem elbírálása: végzéssel, az elutasítás fellebbezhető, a helyt adó végzés nem. • Jogkövetkezménye: • - ha a fél szabálytalan kézbesítésre hivatkozott, és alaposan, a kézbesítés minden jogkövetkezménye hatálytalan, a kézbesítést és az utána megtett eljárási cselekményeket meg kell ismételni, ha szükséges • - ha más személy hivatkozott erre sikeresen, csak a rá vonatkozó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók • - ha bárki az önhiba hiányára hivatkozik alappal, csak a kézbesítést kell megismételni
A kézbesítési megbízott és meghatalmazott • Esete: ha a külföldi félnek nincs belföldi képviselője, meghatalmazottja+ Ket: ha nincs elektronikus kapcsolattartás • Feladata: a félnek címzett iratok átvétele és eljuttatása, felelőssége a polgári jog szabályai szerint áll fenn, ám a sikertelenség következményei a felet terhelik • Perben: kézbesítési megbízottat köteles megjelölni + mellékelni a megbízási szerződést •
•
– a felperes a keresetlevélben – az alperes az első tárgyaláson Hatósági eljárásban: az első kapcsolatfelvételkor+ meghatalmazást csatolni Vélelem: Ha a megbízottnak szabályszerűen kézbesítették, vélelmezni kell, hogy a kézhezvételt követő 15. napon ismertté vált a címzett számára az irat
A hirdetményi kézbesítés • • • • • • • •
• • • •
Csak kivételesen, a törvényi okok esetében alkalmazható, ha másképpen nem kézbesíthető az irat. Okok: - a fél tartózkodási helye ismeretlen - olyan államban van, amely nem nyújt jogsegélyt a kézbesítéshez - egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik - már előre teljesen eredménytelennek látszik - ismeretlen örökösök részére = a másik fél kérelmére, ha valószínűsíti az okot - ha a fél nem jelent be kézbesítési megbízottat, vagy nem lehetett neki kézbesíteni és nem jelöl meg másikat = hivatalból, nem kell további okot vizsgálni Ha alaptalanul rendelték el: és a kérelmező tudott/tudnia kellett volna a tények valótlanságáról - érvénytelen lesz a kézbesítés és az azt követő eljárás, kivéve: ha nem tiltakozik az ellenfél, vagy jóváhagyja a kézbesítést - pénzbírsággal sújtják az alaptalanul hivatkozó felet +okozott költségek Módja: kifüggesztik az iratot a bíróságon és a fél utolsó lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban, és közzéteszik a bíróság honlapján Vélelem: a kifüggesztéstől számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte. Perújítási ok: keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
A döntés hirdetményi úton közlése a Ket. szerint • • • • • • • • • • • • •
•
Okok: a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel, b) a jogutód nem ismert, c) az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy d) a hirdetményi kézbesítésen kívül igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy alkalmazásuk előre eredménytelennek mutatkozik. Hirdetményi úton történő közlésnek van helye a hatásterületen élő ügyfelek és a társadalmi szervezetek esetén, ideértve, ha az ügyfelek körét vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani, továbbá abban az esetben, ha törvény vagy kormányrendelet hirdetményi úton való kapcsolattartást ír elő. Tartalmazza: a) a kifüggesztés napját, b) az eljáró hatóság megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, illetőleg székhelyét, továbbá e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti. Módja: A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára és az ügyfél lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerinti, valamint a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a központi rendszeren és a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni, ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. - A hirdetmény hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztésének és elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie. A határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. (6) Ha a hirdetményi úton történő közlés feltételei már nem állnak fenn, a hatóság haladéktalanul gondoskodik a hirdetmény eltávolításáról, és a kapcsolattartás általános szabályai szerint felveszi a kapcsolatot az ügyféllel.
Elektronikus kézbesítés, kommunikáció • •
•
•
•
394/B. § - 2013. január 1. és 2014. június 30. napja között: (2) A fél, illetve képviselője a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyben választása szerint elektronikus úton is benyújthatja beadványát, - ebben az esetben az elsőfokú eljárás folyamán a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. (5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. - az alperest tájékoztatja arról, hogy védekezését, nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja. kivétel: ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. (7) Ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. - valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus út aránytalan megterhelést jelentene.
• •
•
•
•
•
• •
•
394/C. § 2014. július 1. napjától : a) a vállalkozás a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; b) ha a vállalkozás az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a vállalkozás a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be; c) ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, hivatali kapuján keresztül nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére; Kivétel: ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. e) a jogi képviselő nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál; f) az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselő utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, g) ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára. Kézbesítési vélelem elektronikus kézbesítés esetében:Ha a fél a bíróság által megküldött bírósági
iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és a fél a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.
A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációja • 394/E. § 2011. január 1. napja és 2014. június 30. napja között : • a) a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti, • b) az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszolhat a megkeresésre. • 2014. július 1. napját követően: a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. • Az elektronikus kommunikációra: a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A kapcsolattartás a Ket. szerint • 28/A. §139 (1) A hatóság • a) írásban • aa) postai úton, • ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, • ac) személyesen átadott irat útján, • ad) kézbesítési meghatalmazott útján, • ae) a hatóság kézbesítője útján, • af) kézbesítési ügygondnok útján, • ag) hirdetményi úton, vagy • b) szóban • ba) személyesen • bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy • c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel, ezt alkalmazni kell az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymással történő kapcsolattartására. • - a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat. • - Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad elérhetőségéről, valamint az elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. • 5) Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más - a hatóságnál rendelkezésre álló -formára áttérhet. (de nem lehet visszaélésszerűen igénybe venni)
Kapcsolattartás elektronikus úton
• 28/B. § (1) Ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. • (2) Az ügyfél akkor köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja. • (4) A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. • (5) A hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenetet, valamint az elektronikus levél formát. (a hatóság a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozatról szükség esetén jegyzőkönyvet, egyszerűsített jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést készít)
A határidők az eljárásokban • • • • •
• • • • • • •
• • • • • •
Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.
• Ket: vannak az ügyfélre illetve a hatóságra vonatkozó határidők • Számítása: • - napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. • - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. • - ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. • - elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. • - a határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. • - a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. • - az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagyni
Az ügyintézési határidő - a hatóságra vonatkozik •
•
• • • • • • • • • • • • • • •
33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését 30 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg, ha hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben ha a határidő betartása nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. Soron kívüli ügyintézés: - kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, - ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, - vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, - vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlás időtartama - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - postára adástól a kézbesítésig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama
• • •
• •
• • •
•
Kezdete: - a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, - hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. - fellebbezési és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. - rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Meghosszabbítás: az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc, soron kívüli ügyekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, indokolt végzéssel. Túllépés: Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles - az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, - ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni, a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül. - Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot az összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti.
A mulasztás • •
• • • • • •
•
•
Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Igazolási kérelem a Ket. szerint
• Határidő: a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni a kérelmet + pótolni a cselekményt • - az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt • - ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. • Következménye: Ha a hatóság helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna => a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
1 Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban
Általános illetékesség 29. § (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik (általános illetékesség). (2)84 Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha t.helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg. - ha a per folyamán (elsőfokon) az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az ezt követően tartott első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. 30. § (1)87 A jogi személyek alperes ellen az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja (2)89 Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, tartózkodási helye is megalapítja. (3)90 A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéb szervezetekre is irányadó.
Egyéb illetékességi okok vagylagos: 31. § a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a megjelölt bármelyik bíróság előtt is megindíthatja. 32. § (1)92 Vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik. (3) Olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van, vagy amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona található. Ha a vagyon követelésből áll, a pert az alperes adósának lakóhelyén, ha pedig a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van. (4)93 Külföldi jogi személyek ellen a (3) bekezdésben meghatározott bíróságon kívül az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes. 34. §96 (1) A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. (2) A gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. (3)97 Az örökbefogadás felbontására irányuló pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. 35. § (1)98 Azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatók. (2) A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani. 37. §102 A kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett. 38. §103 A váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindítható. 40. § (1) A mellékkötelezettet a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is lehet perelni, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes. (2) Ha valaki a más személyek között folyamatban levő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít. (3)105 a per - - az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen (51. §) megindítható.
2 kikötött: 41. §107 (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - - kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerősítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (2) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. (3) A kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában kizárólagosan illetékes. (4) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.
Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét, soron kívül. (2) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította. 131. § Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva, az ügyet az előbb eljárt bírósághoz utalja vissza. Ha nem állapítható meg, melyik bírósághoz kellene áttenni, id. kib. nélkül elutasítja. Hatósági eljárás: A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség A közigazgatási szervek hatásköre 1. általános hatáskörű központi államigazgatási szerv: Kormány 2.központi államigazgatási szervek: minisztériumok, KSH, NAV, PSZÁF, fogyasztóvédelmi hatóság, stb.), ún. autonóm szervek (GVH, EBH) illetve központi hivatalok (Nébih) 3. általános hatáskörű, területi szervek: kormányhivatalok (megyei, fővárosi) ezen belül vannak: szakigazgatási szerveik (OEP területi egysége, építésügyi hivatal, fogyasztóvédelmi felügyelőségek, földhivatal, szociális-és gyámhivatal stb.) 4. helyi önkormányzati szervek: képviselő testület, bizottság, polgármester, jegyző, társulás
3 19. § (1)76 A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. kormányablak= a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái, az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül. kb. 150 ügykörben járhatnak el. pl. tevékenység engedélyezése, nyugdíjfolyósítással kapcsolatos, fogyasztóvédelmi bejelentések, anyakönyvezési ügyek, rendezvények engedélyezése, építési engedélyek hatáskörátruházás tilalma (3)78 A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte. önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. hatáskörelvonás tilalma: (4)79 A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja. (5) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező. eljárási kötelezettség: 20. § (1)80 A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. (2)81 Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja. (3)82 Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul - - a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság soron kívül köteles döntést hozni. (4)83 Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető ki, ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, vagy ha hatásköre kizárólagos. A hatóság legkésőbb a felügyeleti szerv utasításától számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. A felügyeleti szerv az utasítással egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó hatóság vezetője ellen, amely kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. (5)84 Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás, a jegyző ( önkormányzati hatóság) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, a fővárosi és megyei kormányhivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást. (6)85 A felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására. (7)86 Ezeket a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. - akkor is irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán - a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.(tehát megismételt eljárásban is) (8)87 A felügyeleti szerv az intézkedéséről, valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást követően, illetve a kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesze eljárási kötelezettségének. A fővárosi és megyei kormányhivatal értesíti az ügyfelet felhívásáról, egyidejűleg felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. - az ügyész is kérheti: (9)88 A hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztás megszüntetésére felszólító, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat a hatóság eljárásra kötelezése iránt.
4
Illetékesség általános: 21. § (1)89 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, c)90 az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy d) a jogellenes magatartást elkövették. (2)91 Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több hatóságot jogosít fel valamely hatáskör gyakorlására, jogszabály a hatóságok illetékességére csak azonos okot állapíthat meg. kisegítő: (4)93 Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az (1) bekezdés a) pontjára alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes. (5)94 Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés). (6)95 Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata - hatáskörét és illetékességét a hatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. (2)96 Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.
érdemi vizsgálat nélküli elutasítja: b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, Hatásköri, illetékességi vita 23. § (1)98 Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését. (2)99 Az egyeztetést annak a hatóságnak kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: a)100 illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság. (4)101 Az egyeztetést kezdeményező hatóság kérelmére a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben tizenöt napon belül kell kijelölni az eljáró hatóságot. (5)102 Ha az egyeztetés sikerrel járt, az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során hozott döntését
5 visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (6)103 Az illetékességi vitában hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 24. § (1)104 A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hatásköri vitában az ügyfél vagy a hatóság kérelmére soron kívül nemperes eljárásban dönt. (2) A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
