A POLLINÁTORFAJOK ÉS VÉDELMÜK A rovarbarát kert
Pollinációnak a növények állatok általi beporzását nevezzük. A beporzást végző állatokat pollinátoroknak nevezzük. Ezek a fajok Magyarországon leggyakrabban méhek, lepkék és zengőlegyek. A mostanság mindenfelől hallható biológiai sokféleség csökken(t)ésének problémája egyre fontosabb kérdésköre lesz a természetvédelemnek. Mégis a fokozott veszélyben lévő pollinátoroknak a védelme sokszor háttérben marad. Pedig az őket fenyegető veszélyek és azok kiváltói nagyon is léteznek. A probléma megoldása már nagyon is időszerű. A pollinátorok esetében is visszavezethetőek a veszélyforrások a környezeti alapproblémára. Földünk népessége folyamatosan növekszik, ráadásul ezzel párhuzamosan növekednek az egyének igényei is. Ennek a megnövekedett élelmiszerigénynek a biztosítása egyre nagyobb terhet ró a mezőgazdaságra. Újabb területek kerülnek művelés alá, a nagytáblás, monokultúrás művelés terjed, és a műtrágyák és a növényvédő szerek használata is növekszik. Ez az intenzívebbé váló gazdálkodás a természetes ökoszisztémákat fenyegeti, amelynek hatására csökken a biodiverzitás és vele együtt a pollinátorfajok sokfélesége is. Így mind a természetes, mind a haszon virágos növények beporzása csökken. Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a beporzás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás hiánya rontja a termésátlagot, így több vegyszer és földterület felhasználás szükséges. 2.
A méhek szorgos kis rovarok, melyek nektárt és pollent fogyasztanak. E szükségletüket virágról virágra repkedve elégítik ki, a gyűjtögetés során növények beporzásában vesznek részt, miközben a polleneket a virágok egyik egyedéről egy másikra hordják. A polleneket az elszállításhoz a méhek testét borító szőrszálak elektrosztatikus töltése vonzza. A méhek egyik faja a háziméh (Apis mellifera), amelyet erősen szocializálódott társadalma és méz termelése miatt az ember korán felfedezte és háziasította. Mai napig a méhészet egy fontos eleme az élelmiszergazdaságnak. A méhek családjának (Apidae) egy másik faját, a földi poszméhet (Bombus terrestris) a Magyar Rovartani Társaság a 2014-es év rovarának választott, nem titkoltan, hogy rajta keresztül felhívja a figyelmet a többi poszméh fajra is. Ugyanis a vadon élő és háziasított méhcsaládok egyre nagyobb méretű pusztulásának problémája az 1990-es évektől kezdte bejárni a világsajtót, mára a legveszélyeztetettebb helyeken, Kínában vagy Kaliforniában a gazdaságoknak mesterségesen kell pótolni a méhek beporzó tevékenységét, komoly anyagi ráfordításokat eszközölve. A háziméhek védelme érdekében a méhekre halálos hatóanyagú rovarirtók betiltása, mozaikosabb mezőgazdaság kialakítása és a vegyszermentes ökogazdálkodás bevezetése szükséges.
A zengőlegyek családja igen elterjedt, több ezer fajt számláltak már meg belőlük. Megjelenésük roppant változatos, de felismerhetőek a szárnyerezetük egy megvastagodott ráncáról, illetve képesek helyben repülni. A legtöbb fajuk külseje darazsakra vagy méhekre hasonlít, így védekezve a ragadozóik ellen. A zengőlegyek kifejlett állapotban nektárral és pollennel táplálkoznak, lárváik jelentős része viszont ragadozó, ami által igen hasznosak a kiskertekben, mert a levéltetvek kedvelt táplálék állatuk. Kifejezetten kedvelik a fűzbarkát vagy más ernyős- és fészekvirágzatú növényeket ezért a kertjeinkben ültessük ezeket. A lepkék változatos és szemkápráztatóan színes világa sokunk fantáziáját megmozgatta már. A lepkék számos faja a szem gyönyörködtetésén túl hasznos pollinátor, ráadásul sokuk életmódja annyira specifikusan kötődik egy-egy növényfajhoz vagy élőhelyhez, hogy kiváló bioindikátornak számítanak. A lepkéket mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, hogy közel 150.000 fajukat írták már le, Magyarországon nagyjából 3500 fajuk él.
4.
A lepkék teljes átalakulással fejlődnek, a petéikből kikelő hernyók bizonyos idő után bebábozódnak, majd a bábból lepkék kelnek ki. Az életmódjuk változó vannak csak nappal vagy éjszaka aktív fajaik. A változatos színeiket a különböző életben maradási stratégiák miatt alakították ki, egyesek utánozzák egy-egy mérgező faj színeit, mások levélnek álcázzák magukat. A természetes ellenségeiken túl a lepkéket az antropogén hatások új, számukra nehezen leküzdhető kihívások elé állították. A tápnövények pusztulása, az élőhelyeik megszűntetése, de a rovarok között nem válogató vegyszerek használata is drasztikusan csökkentheti egy-egy faj egyedszámát. A pollinátorfajok esetén is érvényes a környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! A pollinátorok érdekében mindenki megteheti a maga lehetőségeihez mérten a tőle telhető lépéseket. A pollinátorok védelme lehetséges és szükséges városi, kiskertes vagy nagyüzemi mezőgazdasági szinten is.
A városban, még a panelházaknál is van lehetőség a rovarok számára kis szigetek kialakítására. Egy-egy párkányra kihelyezett cserepes virágos növény, illetve az ezek mellett elhelyezett teleltető, amely célnak egy kilyuggatott farönk tökéletesen megfelel, remek rovarbarát környezetet jelent. A legkívánatosabbak az egész nyáron virágzó növények, mint például az árvácskák, a szegfüvek, a százszorszépek, a muskátlik vagy a petúniák. Így környezetünk nemcsak szebbé, hanem a pollinátorok számára is hasznossá válik. A kiskertünket is könnyedén rovarbaráttá alakíthatjuk. Törekedjünk arra, hogy legyen magas (térben és időben is kiterjedve) a lágyszárú virágok száma. Érdemes különböző nálunk természetesen is előforduló virágokkal benépesíteni a kertet, mint például búzavirág, mezei szarkaláb, közönséges cickafark, mezei zsálya, levendula, nefelejcs, veronika. Legyenek fásszárú cserjék, fák is a kertben, az orgona például remek választás. Gondoljunk az éjszakai aktivitású lepkékre, számukra a petúnia vagy a csodatölcsér kiváló táplálékforrás. 6.
Lehetőség szerint hagyjunk holtfákat, kisebb farakásokat az udvarban. Érdemes a kaszáláskor hosszabbra hagyni a tarló. A kertben lévő fákra helyezhetünk ki lepke vagy fátyolka teleltetőket, illetve helyezhetünk ki lehetőség szerint kisebb-nagyobb rovarhoteleket. A rovarvédelmi eszközök közelébe érdemes virágokat ültetni, amelyek igazi kis rovar paradicsomokat jelentenek. A nagyüzemi gazdaságokban a hatékonyság növelése miatt kevés megmaradási esélye van a rovarvilágnak. Elsősorban a méhekre halálos rovarirtók betiltása lenne a legfontosabb, melyek egész családokat pusztítanak ki, nem válogatva a háziméhek és a vadon élő pollinátortársaik között. A vetésforgó alkalmazása, a parcellaméret csökkentése és a termesztett növények sokféleségének növelése is rovarbaráttá tehet egy gazdaságot. A művelt területek között érdemes lenne biztosítani mozaikosan extenzíven művelt vagy füves zónákat menedékterületekként, ahol a pollinátorok szaporodása további intézkedések nélkül is biztosított lehet.
Kiadja a Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány. Írta: Molnár Géza. A program megvalósulását a Földművelésügyi Minisztérium 2013. évi Zöld Forrás pályázata támogatta. Pályázati azonosító: PTKF/1348/2013. Készült 2014-ben, 1500 példányban. Fotó: Nimfea Természetvédelmi Egyesület
