A Kossuth‐kerti városi közfürdő épületének bemutatása
A Kossuth kert ‐ rövid bemutató ‐ Viselt nevek: 1898
“Kossuth kert”
1918
“Római Kert”
1945
“Néppark”
1976
“Pionírpark”
1990
“Római Kert”
2004
“Grădina Romei ‐ Kossuth kert”
Már a XVIII. század végétől nagy népszerű‐ségnek örvendett a cél‐lövészet a polgárság köré‐ben.
Az úgynevezett Schuss‐ statt, a lövőhely, a céllövés gyakorlatán kívül lövészbálok, különböző mulatságok és lövőversenyek színhelye volt Monarchia‐szerte. Az idők folyamán a lőgyakorlatok, a feltételez‐ hető versenypályák miatt felmerült az épület környé‐ kének rendezése, vala-mint egy kert kialakí-tásának szükségessége.
A padokkal ellátott kertben épült fel a lövőház, a városi gőzfürdő, valamint egy vendéglő. A kerthez egy kis tó is hozzá-tartozott, közepén “az ízlést szökőkút jelölte”.
A Lövölde‐kert önálló léte 1899‐ben szűnt meg a városi tanács egyik határozata alapján, mi‐szerint a lövészegye‐sületet kitelepítette régi helyéről a Kossuth‐kert rendezésének céljával, amelynek megálmodója Kiss Gedeon, aki 1896‐tól a főlövőmesteri címet viselte.
A kert kialakítását a hamburgi születésű Johann Heinra bízták, aki közel 300 kertet tervezett, majd 1900‐ ban, a párizsi világ‐ kiállításon aranyérmet kapott kertterveiért.
A kor kritikái „...Sajátságos, hogy úgy összekaszabolják, metszik, vágják a népkert testét. A sok úttól elvész az út. A mindmegannyi kacska‐ringós, puszedli alakú virág‐ágyak, a girbegörbe beosz‐tásának éppen ellenségei nem vagyunk, de teljes elcsúfítását a kertnek mégsem lehet megen‐ gedhetőnek tartani...“
A kor kritikái
„A fák szükség‐telen kivágatását nem ajánljuk, hisz azok helyét kellemesebbé tenni amerikai dió‐ és citromfák ültetésével nem lehet.“
1920‐tól a kertet a román vezetőség Grădina Romei‐ra (Római‐kert) keresztelte. A második bécsi döntés után visszakapta a Kossuth‐kert nevet, a háború után viszont a legelső, Parcul Popular (Népkert, Néppark) nevet tartották helyén-valónak. 1976‐ban újabb név‐csere következett: Parcul Pionierilor (Pionírpark), hiszen a kert adott helyet a kommunista népünnepélyek-nek.
1961‐ben, a Pionír‐ház megépítésével, a kert hatalmas séta‐ és játszótérré alakult, kisvasúttal, közlekedési tanuló‐pályával, tóval, valamint fellépésekre alkalmas színpaddal.
2004‐től, a városi tanács határozata alapján a kert a „Grădina Romei – Kossuth kert” elnevezést kapta, ahogyan azt a kapuban található kétnyelvű kövön is olvashatjuk.
KÉPEK A JELENBŐL
2009 őszén megkezdődött a tó felújítása.
A városi közfürdő – az épület története A közfürdő a Kossuth‐kert dél‐nyugati részén található. Az épület a kert rendezési tervének része, amelyet 1900‐1901 között építettek. A közfürdő tervezőjéről nincsenek adataink, építőjét viszont ismer‐jük. A város Hirsch Miklós vállalkozóval kötött szerződést 1900‐ban. Az épületet 1901 nyarán adták át.
A ma is álló városi gőz‐ és kádfürdő előzménye a Lövölde‐kerti városi gőzfürdő volt, amelyről annyit tudunk, hogy 1899‐ben nagyon elhanyagolt állapotba került. Tekintettel arra, hogy a város nem tartotta érdemesnek felújítását, úgy döntött, hogy inkább lerombolják, és újat építtetnek a helyére.
A fürdő a múlt század első éveitől kezdve zárva volt a hétfői napokon, ti. ekkor tisztították valamint fer‐ tőtlenítették a helyiségeket. A program olyannyira bevált, hogy a 80‐as évek végéig eszerint működtek. A két váltásban működő gőzfürdőn kívül, amelyet a férfiak hetenként hat, a nők négy alkalommal használ‐ hattak, léteztek első és másod osztályú kádfürdők, valamint hideg gyógyfürdők is.
1912‐ben a városi tanács Erdélyi István városi főmérnököt bízza meg a fürdő felújításával. Az első világháború után bővítették a szolgáltatásokat, bevezetve a kénes, szanitász‐ és gyógyfürdőket, hidegvízkúrákat. A 20‐as évek végén derült ki, hogy a fürdő elhasznált vizét a kert tavába engedték, ami télen megolvasztotta a korcsolyapályát, veszélyeztetve a pályán tartózkodókat. A fürdő szennyvizének elvezetése a 80‐as évek végén talált megoldásra.
A lakosság számának növekedésével, 1926‐ban a városi tanács úgy döntött, hogy egy új fürdőt épít a város központjában, átadva bérleti jog fejében egy magánvállalkozónak. A Kossuth‐kerti közfür‐dő 1933‐ig működött.
A második világháború pusztításai, fosztogatásai, valamint a tüzelőanyag hiánya, végül a közfürdő bezárásához vezetett. Újbóli megnyitására 1946‐ban került sor, mellyel egyidőben újra felvetődött az új, modern, központi közfürdő építésére irányuló szándék. Egy évvel később a Kossuth‐kert rendezési tervében helyet kapott az új közfürdő is a kert közepén, míg a jelenlegi épületet megyei múzeummá szerették volna átalakítani. Ez a terv sohasem valósult meg. A megnyitott fürdő igen nagy gondokkal és hiányosságokkal küszködött, majd 1947 februárjában, tűzifa hiányában, ismét bezárt. A közönség igényére való tekintettel, márciusban újra megnyitotta kapuit, de csak hideg vízzel tudott szolgálni a fürdőzni kívánóknak.
Amikor egy újságíró “Szatmár közegészség-ügyének egyik legfonto-sabb és egyben legelha-nyagoltabb intézményé-nek” nevezte a közfürdőt, valójában az elkövetkező 35 évre jellemezte azt. A sorozatos helyreállítási és javítási munkálatok ellenére nem sikerült visszaállítani a fürdő egykori fényét.
A modernebb, vízhálózattal, fürdőszobákkal ellátott lakások megjelenésével a közfürdő látogatottsága jelentősen csökkent. A 70‐es években a megszokott szolgáltatások masszázzsal és pedikűrrel is bővültek, az emberek már nem a rendszeres tisztálkodás igényével keresték fel a fürdőt, így annak üzemeltetése két szezonra tagolódott. Nyáron zárva volt, mivel sokkal inkább tartották vonzóbbnak a strandot. 1986‐ban a fürdő nagyon elhanyagolt állapotba került, majd a 90‐ es évek végére teljesen rommá lett, ami nem csak az idő fogának, hanem a sorozatos fosztogatá-soknak tulajdonítható.
1999‐ben felmérték és rögzítették az épület állapotát, valamint kilátásba helyezték a degradálódott tetőszerkezet helyreállítását, de végül nem került rá sor. 2005‐ben a város Operatív Konzultatív Tanácsa a megyei könyvtárat szándékozott itt elhelyezni, de nem valósult meg. 2006‐ban a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a szatmárnémeti tanáccsal és a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyei környezetvédelmi hivatallal közösen kiírt pályázatban a közfürdő helyreállítását és egy környezetvédelmi központ létrehozását tűzte célul.
A fürdő bezárásának pontos időpontjáról nem rendelkezünk adatokkal.
A Közfürdő épülete 2007‐ben
Környezetvédelmi oktatóközpont és a levegő minőségét monitorizáló központ
Románia Kormánya
Határon átnyúló együttműködési program Románia – Ukrajna 2004‐2006 RO 2005/ 017‐539.01.01.17
• Megrendelő: Szatmárnémeti Municípium • Partnerek: ‐ Szatmár megyei Környezetvédelmi Ügynökség ‐ Djakovo település Polgármesteri Hivatala (Ukrajna) • Pályázat időtartama: 14 hónap • Pályázat értéke : 743.938 Euro amelyből : ‐ 89,92% Európai Uniós pénzforrás a Román‐Ukrán 2004‐2006‐ os jószomszédsági program keretén belül ‐ 10,08% önrész a helyi költségvetésből
A felújított közfürdő épülete műemléknek számít, az országos műemlékvédelmi nyilvántartásban is szerepel az SM‐II‐m‐B‐05214 számmal.
A munkálatok folyamata .....
A munkálatok eredményei
