A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének koncepciójára Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 28. §-ban foglalt elıírások alapján az önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepcióját a következık szerint terjesztem elı: Tisztelt Közgyőlés! A Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetési koncepciójának alapját a jövı évre szóló költségvetési törvényjavaslat, a korábban hozott helyi döntések, és a következı évekre szóló gazdasági program adják.
A helyi önkormányzatok és az állami költségvetés kapcsolatának keretei
Az idei évhez képest, negyedével nagyobb hiánnyal számol a jövı évi állami költségvetés, ami 2010-ben közel 16.800 milliárd forint kiadást tartalmaz. A jövı évi költségvetés legnagyobb vesztesei: a közlekedés, a mezıgazdaság, a lakástámogatási rendszer, a környezetvédelem és az önkormányzatok. A parlamentnek benyújtott 2010-es költségvetési tervezet 15.693,9 milliárd forint bevétellel és 16.754,3 milliárd forint kiadással számol. A jövı évi tervezett hiány így a GDP 3,8 százaléka, összesen 1.060,3 milliárd forint (eredményszemléletben). 1. sz. melléklet:
A 2010-re vonatkozó állami makrogazdasági mutatói. Forrás: Pénzügyminisztérium
költségvetési
törvénytervezet
fı
A jövı évi számokban megjelennek a korábbi kormányintézkedések negatív hatásai pl.: a jóléti kiadások, így a családi pótlék és egyes szociális támogatások befagyasztása, a nyugdíjindexálás változása, a szigorított lakástámogatási rendszer, és a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Az idei évhez képest közel 156 milliárd forinttal kevesebb összeggel számol a költségvetés-tervezet a társadalombiztosítás és a szociális ellátás területén. Az oktatásra pedig hozzávetıleg 130 milliárd forinttal kevesebb jut. A lakossági energia támogatására 55 milliárd forinttal, a lakástámogatásra 48 milliárd forinttal, a nyugdíjakra pedig 80 milliárd forinttal fordítható kevesebb jövıre. A közösségi közlekedés támogatásának csökkentése 40 milliárd forintot tesz ki. Nagy a visszalépés a környezetvédelem területén, amire közel 85 milliárddal jut kevesebb, de az elızı évinél alacsonyabb elıirányzatot biztosít a büdzsé a mezıgazdaságnak, bányászatnak, iparnak és energiaszektornak is.
A településeket érintı elvonás is rendkívüli mértékő: az önkormányzatoktól több mint 120 milliárd forintot vonnak el. A minisztériumok és egyéb intézmények 198 milliárd forinttal kapnak kevesebbet az idei évhez képest (a fejezetek 2010. évi tervezett kiadása 3.483,3 milliárd forint). A központi költségvetési szerveknél létszámstop van, a 2010-re tervezett létszám így 261 ezer fı, közel azonos az ideivel. A jövı évben, a válság miatt, várhatóan közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyik az állami költségvetésbe. A központi költségvetés 2010-re 2.331,9 milliárd forint áfa-bevétellel számol, ami a GDP közel 9 százalékát teszi ki. A vállalkozások különadója ugyan megszőnik jövıre, de a társasági adó átalakítása miatt 168 milliárd forinttal többet fizetnek 2010-ben a vállalkozások, így összesen 609 milliárdos bevétellel számol a központi költségvetés. A válság ellenére az idei elıirányzatnál közel 13 százalékkal nagyobb bevételt vár a költségvetés a cégektıl. A bankok jövıre ugyanannyi különadót fizetnek a közösbe, mint idén - 13 milliárd forintot -, az energiaellátó vállalkozások pedig 20 milliárdot, az idei 30 milliárddal szemben. 18 milliárd Ft-tal több tervezett bevételt jelent az EVA emelése is. A személyi jövedelemadóból jövıre 1.881,1 milliárd forint (10 százalékkal kevesebb) bevétele lehet a központi költségvetésnek az adótábla és az adókulcsok módosítása miatt. Az Alkotmánybíróság elıtt lévı (ingatlan)adónembıl, amely az egyes nagy értékő vagyontárgyakat (ingatlanokat, többedik lakást, vízi- és légi jármőveket) terhelné, 50 milliárd forint bevételt vár a költségvetés. Önkormányzatok támogatása, az önkormányzati és a központi költségvetés kapcsolata A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3.000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén – 1.127,5 milliárd forintot biztosít, amely a 2009. évi eredeti elıirányzat (1.289,9 milliárd) mindössze 87,4 %-a. 2. sz. melléklet:
Önkormányzati támogatások jogcímenként és összesen millió forintban, a 2008-2009-2010. évek összehasonlítása. Forrás: Pénzügyminisztérium
A 2010. évi „Út a munkához” program folytatására a kormány 13 milliárd forinttal több forrást szán. A program továbbfejlesztésének célja az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése, az érdemi munkavégzés finanszírozási eszközökkel történı ösztönzése.
2
A helyi önkormányzati színházak, zenekarok támogatása a 2009-ben elfogadott szaktörvény új finanszírozási szabályainak megfelelıen átalakul. A fejlesztési támogatások rendszere megváltozik. Megszőnnek azon hazai fejlesztési források, amelyek céljai uniós forrásból is megvalósulhatnak, vagy amelybıl az EU által egyébként is kiemelten kezelt kedvezményezettek részesültek támogatásban. Az EU-s támogatással megvalósuló önkormányzati beruházások önerejének kétcsatornás támogatási rendszere átalakul. Az önerı támogatására a gyengébb jövedelmi helyzető önkormányzatoknál a támogatási intenzitás megemelésével kerül sor, az EU Önerı Alap pedig a korábbi évek miatti kötelezettségvállalásokra nyújt forrást. Az új induló – már nem decentralizált – céltámogatások kerete 200 millió forint. Új címzett támogatások továbbra sem indulhatnak, tekintettel arra, hogy e célok jelentıs mértékő uniós támogatásban részesülhetnek. A korábbi évek determinációjával együtt címzett- és céltámogatásokra összesen 1 milliárd forint szolgál. Mindezek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok jövı évi költségvetésbıl származó bevételei reálértéken messze alul fogják múlni az ez évit, ami az intézmények mőködtetését, a fenntartási költségek és kötelezı feladatok finanszírozását ellehetetleníti. A központi források reálértékének drasztikus csökkenése, a saját bevételek központilag tervezett irracionális volta az önkormányzatok összességében azt jelenti, hogy 2009-hez képest 2010-ben a pénzügyi feltételeik tovább romlanak. Az önkormányzatok számára rendelkezésre álló összes bevétel évek óta történı csökkenése – változatlan feladatstruktúra mellett – az önkormányzati rendszer egészének ellehetetlenülését eredményezheti. Sajnálatos, de hosszú évek óta megállapítható, hogy: a folyamatosan romló gazdálkodási pozíció, a növekvı számú kötelezı feladat finanszírozásához legalább az átlagosan szükséges források biztosításának hiánya mára már az egész önkormányzati rendszer mőködıképességét veszélyezteti.
3
GYİR MEGYEI JOGÚ VÁROS 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KONCEPCIONÁLIS CÉLKITŐZÉSEK A VÁROS 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MOZGÁSTERE
Tisztelt Közgyőlés! A város 2010. évi költségvetési koncepciójának, és végleges költségvetésének összeállításakor az elızı fejezetben leírtakon túl, a körülöttünk zajló pénzügyigazdasági válság következményeit, a recessziós folyamatok elhúzódását, forráslehetıségeink további beszőkülését, a kormányzati megszorítások erısödését, a pályázati lehetıségek és források szőkülését is figyelembe kell venni. Ugyanakkor rögzíthetı az is, hogy jövı évi költségvetésünk tartalmával összefüggı kiindulási alapok kijelölésekor a korábbi években megszokott alapvetésektıl nem indokolt eltérni. A megkezdett folyamatok továbbvitelét, az érvényes döntések betartására irányuló szándékot szem elıtt kell tartani, azonban az elmúlt évek során hozott döntéseknek az aktualizálásáról, azoknak a megváltozott helyzethez, a pénzügyi lehetıségekhez történı igazításáról nem szabad megfeledkezni. Költségvetés-összeállítási célkitőzésünk fı vezérlı elveként megismételhetjük tavalyi szándékunkat, hogy a közgazdasági környezet kedvezıtlen alakulása miatt jövı évi költségvetésünk • forrásoldalán csak a ténylegesen és reálisan teljesíthetı bevételekkel számoljunk, miközben • az indokoltság és takarékosság kritériumait szem elıtt tartó kiadás tervezés keretében jelentıs, a korábbi években megszokottnál nagyobb, az esetleges váratlan helyzetek kezelésére biztonságot adó tartalék számbavételére törekedjünk, és mindezekkel összhangban • a korábban hozott döntéseinket folyamatosan tekintsük át, gondoljuk újra, prioritási sorrendünket alakítsuk aktuális lehetıségeinkhez, ha kell, vállaljunk fel megvalósítási ütem-korrekciót, feladat-elhagyást, stb.
A következı év gazdálkodásának mozgásterét a bevételi lehetıségek alakulása fogja meghatározni. Az „…addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér…” alapvetés lényegét komolyan kell vennünk, és lehetıség szerint költségvetésünk véglegezéséig, de a végrehajtás során is folyamatosan a hatékony és eredménycentrikus forrásfelhasználásra kell törekednünk, kiadásaink közt elsıbbséget biztosítva kötelezı feladataink finanszírozásának. A 2010. évi költségvetés bevételi lehetıségeirıl jelenleg nem teljes körő, elızetes információk állnak rendelkezésünkre, a következık szerint: A bevételi szerkezet alapvetı arányaiban lényegi változás nem következik be, de a gazdasági recesszió, a pénzügyi-(köz)gazdasági környezet továbbra is kedvezıtlen változása negatívan hat költségvetésünk meghatározó bevételi csoportjainak alakulására:
4
•
az intézmények mőködésével, és az alapvetı igazgatási (szakmai) feladatok ellátásával kapcsolatos (döntıen mőködési) intézményi saját bevételek emelkedésével nem számolhatunk,
•
a jövı évre a helyi adóbevételek stagnálását, de inkább csökkenését prognosztizáljuk. Az iparőzési adófizetés vonatkozásában ugyan reménykedünk abban, hogy az érintettek adófizetı képessége és készsége nem csökken bevételi reményeinket veszélyeztetı mértékben, de reálisan az idei várható teljesítés alatti tervszámban gondolkodunk. A jövı évtıl az iparőzési adóztatással kapcsolatos adóigazgatási eljárás (megállapítás, beszedés, behajtás, stb.) a központi adóhatóság hatáskörébe kerül. Számolni kell azzal, hogy a befolyt adóbevétel számlánkra a korábbi ütemtıl eltérıen érkezik meg, amely várhatóan – finanszírozási, kamatbevétel elmaradási – problémákat okoz.
•
az utóbbi évekhez hasonlóan, elızetes számításaink az állami költségvetési támogatás csökkenését vetítik elıre: o csökkennek a lakosság arányában és a feladatmutatók alapján igényelhetı központi támogatásaink, o jelentıs többletforrást nem eredményezı átrendezıdésre kerül sor a színházaink mőködtetését segítı támogatás(ok) szerkezetében, a tőzoltóság támogatása is megkurtításra kerül, o a jövıre is fennmaradó jövedelemkülönbség-mérséklés keretében (bár a szabályozás néhány alappillére jelenleg még nem ismert) legalább a 2009. évi eredeti szintő elvonással kell számolnunk. Ide kapcsolódik, hogy a szabályozásváltozás miatt várhatóan megszőnı elmaradása jelentıs bevételkiesést visszaigénylési lehetıség eredményez, o a személyi jövedelemadó helyben maradó részaránya nem változik, (8 %) de a számítás alapjának tekintett jövedelmek emelkedésére figyelemmel e bevételi jogcímünk szerény mértékő emelkedését prognosztizáljuk. A költségvetési kapcsolatok elızetes (a beterjesztett költségvetési törvény-tervezet információin alapuló) kalkulációja jelentıs nagyságú, a korábbi éveket meghaladó mértékő, összességében 1,3-1,4 milliárd forint bevételi elıirányzat-csökkenést vetít elıre. Sajnálatos, hogy e vonatkozásban legérintettebbek a város intézmény- és feladatstruktúrájában meghatározó súllyal bíró oktatási és szociális területek -, melyeken a forráscsökkenés „átvezetése” a teljes ellehetetlenüléshez vezethet.
•
vagyonhasznosítással összefüggésben - elsısorban az ingatlanpiac számunkra is kedvezıtlen, 2009. évi mőködésének tapasztalataira is figyelemmel – mindössze a 2009. évi eredeti szintő vagyonértékesítési bevétel felével számolunk;
Az említett tényezık ill. tételek akár több milliárd forint forráselmaradást eredményezhetnek a következı évre, melynek kiadási oldali „ellentételezésére” (a járulékfizetési kötelmek mérséklıdésén túl) csak a meglévı intézmény- és feladatstruktúra újragondolásával, racionálisabb, takarékosabb, költséghatékonyabb mőködtetésével találhatunk megoldást. 5
Természetesen a bevételi lehetıségek áttekintésekor, illetve a jövı évi költségvetés véglegezésekor • számolunk a pályázati bevételek lehetıségével, • elsısorban a 2009. évi zárás alakulásával összefüggésben, lehetıség nyílhat a még rendelkezésre álló (korábbi hitelkeretekbıl) igénybe nem vett rész lehívására, • a megvalósítani tervezett fejlesztési, beruházási, felújítási, stratégiai feladatok forrásigényének ismeretében nem zárható ki új hitel felvételének (lehívásának) lehetısége. A jövı évi költségvetés bevételi lehetıségei prognosztizálásakor 2009. évrıl (szabad) pénzmaradvány számbavételének nem látszik realitása. A 2010. évi költségvetés kiadási oldala (szakmai) tartalmának kialakítása során elsıbbséget kell biztosítani a következıknek: •
a fejlesztési, stratégiai elképzelések és a pénzügyi lehetıségek közötti összhangot a projektek és projekt-elképzelések folyamatos felülvizsgálatával, a 2010. év gazdasági körülményeihez igazítással kell biztosítani, miközben a város jövıjét, fejlıdését meghatározó irányok megvalósítását továbbra is kiemelten kell kezelni. A 2010-es év költségvetésében szerepeltetni kell a következıket: Fejlesztések, beruházások: • a Sziget-Révfalu városrészeket összekötı híd építésének folytatását, • „A települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek fejlesztése” projekt (KEOP 1.1.1. pályázat) megvalósításához vállalt önkormányzati támogatás (2010-re áthúzódó részének) biztosítását, • a Széchenyi tér felújítás kivitelezésének folytatását, befejezését, • az Új Bácsai út építésének megkezdését, megvalósítását, • a korábbi évek üteménél szerényebb mértékben az un. „lakóutca program” folytatását. Városstratégiai projektek: • az „Agora-Pólus Gyır” pályázat - tervezés, beruházás elıkészítése, • Gyır Megyei Jogú Város közösségi autóbusz közlekedésének átalakításával kapcsolatosan vállalt kötelezettségeket (pályázat), • a ménfıcsanaki óvoda bıvítés és komplex akadály-mentesítés folytatását, befejezését (pályázat).
•
az intézményeknek költségvetéseiket úgy kell összeállítaniuk, gazdálkodásukat megszervezniük, hogy az ÁFA mértékének változása, az inflációs hatások, stb. miatt sem a tervszámok kialakításakor, sem év közben ellentételezéssel jövıre nem számolhatnak, a kezelésükben lévı létesítmények mőködtetésével összefüggı kiadási többletigények elismerésére nem lesz mód.
6
Az intézmények jövı évi gazdálkodási kereteinek kialakítása során (az un. keretszám-levezetésben) a törvényekbıl, helyi döntésekbıl eredı, a feladat-, létszám változásával összefüggı intézkedések áthúzódó hatásának beépítése mellett meg kell jelennie a feladatmutató- és normatíva változás várost érintı hatásából az intézményre esı résznek. Egyes kulturális intézményeink (Gyıri Nemzeti Színház, Gyıri Balett, Vaskakas Bábszínház, Gyıri Filharmonikus Zenekar) esetében az állami támogatás szerkezeti átrendezıdésével kell számolni. A Tőzoltóság esetében nem csökkenésének ellentételezésére.
lesz
lehetıség
az
állami
támogatás
•
tudomásul kell venni, hogy (állami költségvetési szándék és forrásbiztosítás hiányában) a város által foglalkoztatottak jövedelme a 2010. évben sem emelkedik (sıt nominál- és reálértéken egyaránt csökkenni fog).
•
a pályázatokat, azok önkormányzati saját forrás igényét, a pályázati célkitőzések megvalósíthatóságát át kell tekinteni. A projektek pontosításával a kiadási igények mellett ki kell munkálni a kapcsolódó bevételeket a tényleges realizálhatóság ütemének megfelelıen. Változatlanul érvényes elvnek kell tekinteni, hogy csak a nyertes pályázatokkal összefüggésben, és csak az adott évi ütem megvalósításához rendelkezésre álló forrás(ok) erejéig vállalható és teljesíthetı kifizetés. Az eseti támogatási szerzıdések megkötését megelızıen kifizetés csak a támogatási szerzıdés megkötési feltételei erejéig teljesíthetı. Keresni kell a lehetıségét az elbírálás alatt lévı, ill. benyújtandó pályázatok önerejének fedezetére a költségvetésben forrás elkülönítésére, ill. esetlegesen elızetes kötelezettségvállalás formájában történı forrásbiztosításra.
•
a források szőkösségére tekintettel a jövıben fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a költségvetésben szereplı elıirányzatok felhasználására, új feladatok, kiadások vállalására csak részletes költség elıkalkuláció és elıirányzat-felhasználási ütemterv ismeretében kerülhet sor.
•
az oktatás területén új szakmai feladatok indítására nem lesz mód, az erıforrásokat a térségi integrált szakképzési központ (TISZK) létrehozásával kapcsolatos célkitőzések megvalósítására, az erre a célra rendelkezésre álló forrásoknak a támogatási szerzıdés szerinti felhasználására kell koncentrálni.
•
az úthálózattal, a közlekedési körülmények javításával összefüggésben, 2010-ben, elsısorban a 2009-es évrıl áthúzódó feladatok befejezésére kell koncentrálni. Azzal kell számolni, hogy az Útkezelı Szervezet hatáskörébe tartozó úthídkezelési (üzemeltetés, fenntartás, stb.) feladatokra a 2009. évi eredeti szintnél kisebb összeg biztosítására lesz lehetıség, és jelentısen mérséklıdni fog az un. lakóutca-korszerősítési, közlekedésfejlesztési elıirányzat is.
7
•
a városüzemeltetésre maximum a 2009. évi eredeti költségvetésben szerepeltetett elıirányzatnak megfelelı összeg biztosítására lesz lehetıség, miközben a feladatellátással szembeni elvárások - a lakosságot közvetlenül érintı területek kiemelt kezelése (köztisztaság, parkok, zöldterületek felújítása, idegenforgalmi idényre felkészülés, temetıi létesítmények korszerősítése) – természetesen továbbra is fennmaradnak. A gazdaságosabb feladatellátás és az elvárások maradéktalan megvalósításához szükséges forrásokat a KOMSZOL Kft-nek kell kigazdálkodnia.
•
a helyi autóbusz tömegközlekedés lebonyolításával összefüggésben a Kisalföld Volán Zrt. részére (költség és eredménytérítés címén) maximum a 2009. évi eredeti támogatási szint biztosítására lehet törekedni. A helyi autóbusz-közlekedési díjszabás megállapításával kapcsolatos szakmai tárgyalások során – akár a teljesített km további csökkentése útján is – a költségek csökkentését kell célul kitőzni.
•
szociális ellátási területen a folyamatban lévı szakmai programok befejezésén túl további bıvítésre, költségelıirányzat emelésre, új programok indítására (ezzel kapcsolatos elızetes kötelezettségvállalásra) nem lesz lehetıség.
•
a szociális segélyezés területén biztosítani kell a „városi szociális háló” elért mőködési szintjét, és a helyi lehetıségek feltárásával törekedni kell a „…segély helyett munka…” program kiszélesítésére.
•
a város közvetett egészségügyi kiadásai között továbbra is szerepeltetni kell (a 2009. évinél nem magasabb összegő) elıirányzatot a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gép-mőszer vásárlásának támogatásával, a foglalkoztatás-egészségüggyel, valamint az egészségügyi alapellátásban résztvevı vállalkozó háziorvosok költség-átvállalásával kapcsolatosan.
•
a városban mőködı mikro- és kisvállalkozások munkahelymegtartó képességének elısegítése érdekében folytatni kell a munkahelymegırzés támogatásának gyakorlatát – de számolnunk kell az ezzel kapcsolatos elıirányzat csökkentésével.
•
a vagyonhasznosítási, vagyonigazgatási kiadások terv(program)szerőségének emelésével az e célra szükséges elıirányzat csökkentésére kell törekedni.
•
sajnálatos, de 2010-ben az intézményi létesítmények állagmegóvására fordítható elıirányzat jelentıs csökkenésével kell számolni. A tényleges szükséglettıl elmaradó, az elızı években megszokott elıirányzatnál jelentısen alacsonyabb elıirányzat-felhasználás hatékonyságának javítását kell célul kitőzni. A jövıben is folytatni kell a „Szemünk Fénye Program” nyújtotta lehetıségek kihasználását, de a megtérülési paraméterek javításával az intézményeket (a várost) terhelı költségek csökkentésére kell törekedni. 8
•
a gazdálkodás biztonságát szolgáló általános-, cél- és egyéb tartalékokat a 2009-es gyakorlat szerint, de magasabb összeggel szükséges tervezni.
•
a rendelkezésre álló források és felhasználási szándékok pontosításával biztosítani kell a lakásgazdálkodás alapszerő kezelését, mőködését.
•
a kisebbségi önkormányzatok városi támogatása várhatóan nem emelkedik, de továbbra is számolhatnak az állami támogatás összegének rendelkezésre állásával, és természetesen az önkormányzatnak (a tiszteletdíj és járulékai kiadások fedezetének biztosítására irányuló) támogatásával.
•
a végleges költségvetési mozgástér ismeretében (függvényében) a sportcélú támogatások vonatkozásában a költségvetési fıösszeg 1 %-ának megfelelı szint biztosítását kell megcélozni.
•
a hivatalban központilag kezelt elıirányzatoknak az elızı évi szinten tartására - minden esetben - valószínőleg nem lesz lehetıség. Az elıirányzatok szükségességét felül kell vizsgálni, részletes költségvetéssel kell alátámasztani, az új elıirányzati jogcím megállapítási igényeket pedig mellızni kell. A város jelentısen korlátozódó pénzügyi mozgásterére figyelemmel az alábbi területeken a 2009-es szint alatt, vagy legfeljebb azon a szinten lehet elıirányzat-igénnyel élni: o a különbözı keretek, külsı szervek, személyek (civil szervezetek, alapítványok, egyházak, stb.) felé irányuló támogatások, a különbözı, évfordulókhoz kapcsolódó, kitüntetési, elismerési, jutalmazási tartalmú elıirányzatok kialakításánál, o az ingyenes termálfürdı-bérlet biztosítás gyakorlatának folytatásánál, o a településrészi önkormányzatok, a polgárırség, és a rendırség támogatásának megállapításánál, o az önkormányzati testületi, bizottsági, egyéb igazgatási stb. elıirányzatok tervezésénél, o a város idegenforgalmával, a városmarketing-tevékenységgel összefüggı programok, események, rendezvények megtervezése, megvalósítása, támogatásának megállapítása és felhasználása során.
9
Határozati javaslat 1. Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése megtárgyalta, és azzal fogadta el a Polgármester által elıterjesztett 2010. évi költségvetési koncepciót, hogy az abban foglaltakat a 2010. évi költségvetés készítés kiindulási alapjának tekinti. 2. A Közgyőlés a következı költségvetési idıszak szőkös erıforrásait a város fejlesztésére, a megkezdett feladatok, folyamatok befejezésére, a város fejlıdését meghatározó, befolyásoló, kedvezı folyamatok fenntartására, a lakossági közérzetjavulást eredményezı városüzemeltetési feladatellátásra kívánja összpontosítani. A Közgyőlés úgy látja, hogy • az intézményhálózat és ellátott feladatstruktúra hatékony mőködésére törekedve keresni kell az ellátási színvonal emelését nem csorbító, de költségtakarékos mőködést biztosító megoldásokat, • a költségvetési tervezés további szakaszában mind a bevételek, mind a kiadások területén tovább kell keresni azokat a megoldásokat, melyekkel a költségvetési egyensúly fenntartható, a város mőködıképessége megırizhetı, a kötelezı önkormányzati feladatellátás feltételei biztosíthatóak. Felelıs: Borkai Zsolt polgármester Határidı: a végleges költségvetés elıterjesztéséig
Gyır, 2009. november 19.
Borkai Zsolt polgármester Az elıterjesztést megtárgyalta: a Közgyőlés bizottságai a városi Érdekegyeztetı Fórum
Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Lipovits Szilárd jegyzı Az elıterjesztést látta:
Simon Róbert Balázs alpolgármester
Dr. Ottófi Rudolf alpolgármester
Az elıterjesztést összeállította: Pénzügyi Osztály
10
Németh Zoltán Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester alpolgármester
