Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesterétől 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Iktatószám: 7286/2008. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata sportfejlesztési koncepciójának elfogadására
Tisztelt Közgyűlés!
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással új utak, új lehetőségek nyíltak meg hazánk előtt, de újfajta kötelességek is várnak ránk, benne Salgótarján városára is. Ez természetesen érinti a sportéletet is, így szükségessé vált a város sportkoncepciójának megújítása. Az eltelt időszakban emellett szélesedett a sportot érintő törvényi háttér is: többek között megszületett az Európai Unió joganyagához, az Európai Sport Chartához igazodó sportról szóló 2004. évi I. törvény, a Sport XXI egységes utánpótlás-nevelési program, valamint a 2007-2020. közötti időszakra szóló Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, melyek megfelelő kiindulási alapot adnak a sporttal kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotásához is. A tervszerű és eredményes sportműködés érdekében szükségessé vált tehát egy új önkormányzati sportfejlesztési koncepció kidolgozása, valamint az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól, a sportfeladatok finanszírozásáról és a sporttámogatás rendszeréről szóló rendelet megalkotása. Jelen előterjesztés az önkormányzat 2008-2018. közötti időszakra szóló sportfejlesztési koncepciójának elfogadására tesz javaslatot. Salgótarjánban eddig a Közgyűlés 80/1996. (III.25.) Öh. számú határozatával elfogadott sportkoncepció szabályozta az önkormányzat legfontosabb sporttal kapcsolatos tennivalóit, meghatározta a sportágazatban önként vállalt feladatainak kereteit, valamint tájékoztatást adott a sport szereplői számára az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről, sporttámogatás formáiról. Mivel az önkormányzat vezetőinek célja és fontos érdeke, hogy az elfogadásra kerülő sportfejlesztési koncepció széles sportszakmai és társadalmi konszenzuson alapuljon, és valóban Salgótarján sportéletének fejlődését szolgálja, ezért az új sportfejlesztési koncepció tervezetét az önkormányzat 2007. december 14-én sporttársadalmi vitára bocsátotta. A sportszervezeteknek, a szakembereknek és a sport iránt elkötelezett magánembereknek 2008. január 17-ig volt lehetőségük, hogy a koncepció tervezetével kapcsolatos véleményüket, javaslataikat eljuttassák a város vezetőinek.
A koncepció tervezetéhez 13 sportszervezet, sportvezető, illetve magánszemély juttatta el írásos észrevételét. A beérkezett vélemények, javaslatok jelentős részét az előterjesztő beépítette a koncepció tervezetébe. A sportfejlesztési koncepció tervezetét, ahhoz érkezett észrevételeket az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 2008. január 29-ei rendkívüli bizottsági ülésén megismerte és véleményezte. Az ott elhangzott észrevételeket is figyelembe véve készült el a sportfejlesztési koncepció tervezete. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a sportfejlesztési koncepció tervezetének megvitatására és a határozati javaslat elfogadására.
Határozati javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a melléklet szerint elfogadja Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008-2018. közötti időszakra szóló sportfejlesztési koncepcióját. Határidő: értelemszerűen Felelős: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester Salgótarján, 2008. január 31.
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportfejlesztési koncepciója 2008-2018 (tervezet)
„A sport legyen a szenvedélyed …!”
2 Tartalomjegyzék
Bevezető 3 I.
Az önkormányzat sportfeladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata, az ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok
II.
6
Salgótarján város sportjának elmúlt tíz éve 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sportszakmai irányítás Sportlétesítmények helyzete Sportszervezetek Sporttámogatás A testkultúra területei Sportrendezvények 26 7. Nemzetközi sportkapcsolatok 8. Sportegészségügy 9. Salgótarján Sportjáért-díj kitüntetettjei III.
5
7 8 15 17 19 26 27 27
Salgótarján sportfejlesztési koncepciójának alapelvei, kiemelt céljai és fejlesztési irányai Az önkormányzat kötelező és önként vállalt sportfeladatairól 28 Sportfejlesztési koncepció alapelvei Sportfejlesztési koncepció kiemelt céljai és fejlesztési irányai 1. Az óvodai nevelés területén 30 2. Az iskolai testnevelés és diáksport területén 3. A szabadidősport területén 31 4. Az utánpótlás-nevelés területén 5. A verseny- és élsport területén 6. A fogyatékkal élők sportja területén 7. A sportrendezvények területén 8. A sportlétesítmények területén 9. A nemzetközi sportkapcsolatok területén 10. A sporthagyományok ápolása
IV.
A sportfinanszírozás elvei
V.
A sportversenyeken eredményesen szereplő sportolók, edzők és
29
30 32 32 33 33 34 35 35 35
3 sportvezetők kitüntetése, jutalmazása
38
Záró gondolatok 39
Bevezető „A sport legyen a szenvedélyed, drog nélkül tisztán!” E szlogent a sport és drogpolitika egyaránt évek óta használja. Alapja, hogy a sport közösségteremtő, csapatszellem építő, egészséges életmódra nevelő hatásánál fogva az egyike legkiemelkedőbb drogprevenciós lehetőségeinknek. Statisztikailag bizonyított tény, hogy azoknál a fiataloknál, akik pusztán a mozgás öröméért, vagy az elért eredmények barátok közötti elismeréséért sportolnak, vagy csak azért mert barátok közt lenni és együtt sportolni öröm, kevésbé jellemző, hogy a drogfogyasztás szenvedéllyé válik. A sport baráti kapcsolatokat épít, a „van hová fordulni”, a „van, akivel megoszthatom a problémáimat”, az „itt elfogadnak, és többen szeretnek” tudata egyfajta drogprevenciós erő, hisz problémák esetén is van kihez fordulni. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa, hiszen minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, egyén képes. Minden állampolgárt megillet a testedzéshez, a sportoláshoz való jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával. Pihenést, örömforrást, sikerélményt és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához. A kiemelkedő sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, ami erősíti a társadalmi kohéziót. Az Európai Unióhoz való csatlakozással új utak, új lehetőségek nyíltak meg, de újfajta kötelességek is várnak Magyarországra, benne Salgótarján városára. Ez természetesen érinti városunk sportéletét is, így szükség van a város sportkoncepciójának megújítására is. Eddig a Közgyűlés 80/1996. (III.25.) Öh. számú határozatával elfogadott sportkoncepció szabályozta az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározta a sportágazatban önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást adott a sport szereplői számára az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről, sporttámogatás formáiról. Az eltelt időszakban azonban szélesedett a sportot érintő törvényi háttér, hiszen többek között megszületett az Európai Unió joganyagához, az Európai Sport Chartához (1992) igazodó sportról szóló 2004. évi I. törvény, a Sport XXI egységes utánpótlás-nevelési program, valamint a 2007-2020. közötti időszakra szóló Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia. Mindezen dokumentumok a lehető legtágabban értelmezik a sport fogalmát, ugyanis sportnak tekintenek minden olyan fizikai tevékenységet, amely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja.
4 Egy települési önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait a sport hosszú távú fejlesztési tervének megfelelő helyi sportkoncepcióban kell meghatározni, melynek többek között tartalmaznia kell: - a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködést, - az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartásának és működtetésének formáit, - az iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtését, - a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a fogyatékosok sportjának és - a szabadidősport segítését, - a sportra fordítandó támogatások formáit, mértékét, az elosztás módját. A tervszerű, eredményes sportműködés érdekében szükségessé vált egy új önkormányzati sportfejlesztési koncepció, valamint a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat, kötelezettségeket tartalmazó és a sporttámogatás rendjéről szóló rendelet megalkotása. Mivel az elmúlt években a jogszabályi változások által több sporttal kapcsolatos fogalom tartalma megváltozott, ezért fontos egyes fogalmak tisztázása: Amatőr sportoló: sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója és az iskolai sportkör tagja a tanulói jogviszony alapján minősül amatőr sportolónak. Diáksport: a diákoknak a kötelező testnevelés órákon kívüli sporttevékenysége, amikor iskolájuk képviseletében más iskolák tanulóival, illetve háziversenyeken, sportköri foglalkozásokon fejtik ki fizikai aktivitásukat. Fogyatékkal élő személy: a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos, a siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak, vagy gyengénlátó természetes személy. Hivatásos sportoló: az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen, sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül. Rekreáció: a szabadidő eltöltés kultúrája. Az életminőség tana. Az ember felfrissülését, a munkavégző képességének újrateremtését, az igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja. Sportegyesület: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, ill. annak feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportoló: sporttevékenységet folytató természetes személy. Sportszervezetek: sportegyesületek, sportvállalkozások. Sportszövetség: sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet. A sportszövetség típusai:
5 országos sportági szakszövetség, sportági szövetség, szabadidősport szövetség, fogyatékosok sportszövetsége, diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség. Sporttevékenység: sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. Sportvállalkozás: az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályai szerint. A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető. Szabadidősport: az egészség megőrzése, fejlesztése, a szabadidő hasznos eltöltése, a szórakozás, a felüdülés céljából végzett rendszeres, folyamatos testedzési, sportolási tevékenység. Versenysport: sportszövetség sporttevékenység.
által
szervezett,
versenyrendszer
keretében
végzett
I. Az önkormányzat sportfeladatainak meghatározása 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: sporttörvény) 55.§-a határozza meg. E szerint: (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára – a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben (továbbiakban Ktv.) meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fővárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: (a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, (b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
6 (c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, (d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, (e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, (f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, (g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén – adottságainak megfelelően – ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladataik alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) a törvény fent hivatkozott pontjai figyelembevételével alkotta meg az új sportfejlesztési koncepcióját, valamint a sportrendeletét. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata, az ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok Emberek milliói sportolnak az Európai Unióban, ezáltal a sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység: végezzék akár profik, akár amatőrök, rendszeresen, vagy alkalomszerűen. Amellett, hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentősége is van: elősegíti a társadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerte Európában. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: - sport, mint gazdasági tevékenység, - sport, mint társadalmi jelenség. Az előbbinek a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kell működnie. A sport állami (önkormányzati) támogatása tiltott. Az utóbbit viszont – társadalmi értékei miatt – az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, és erre ösztönzi a tagállamait is. Az Európai Unióban jelenleg a sporttal kapcsolatosan nincs egységes szabályozás. Az is elmondható, hogy az Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti, hogy sportszervezetek projektjeihez ne nyújtana pénzügyi támogatást, ugyanis a sport beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékos személyek beilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (Leonardo, Ifjúsági program, Strukturális Alapok programjai, kutatási programok stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében EU-s támogatásban részesülhet. Olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, vagy nemzetközi események egyáltalán nem támogathatóak.
7
A Strukturális Alapok forrásainak fogadására Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT operatív programjai között vannak olyanok, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetővé. A Regionális Operatív Program egyik intézkedése keretében – többek között – szabadidőparkok, játszóterek, szabadtéri és fedett sportlétesítmények felújításához, építéséhez is pályázhatnak az önkormányzatok a támogatásokért, de szerepel az operatív programban az általános iskolák (sport és kulturális célú tereinek) infrastrukturális fejlesztése, valamint a turizmus szempontjából népszerű sportágakat érintően a turisztikai vonzerő fejlesztése. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magába foglalja. Ugyanezen program intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban kívánja hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékos tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatók. Az Uniós pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon való részvétel, az intézmények segítése a pályázatok elkészítésében kiemelten fontos önkormányzati feladat.
II. Salgótarján város sportjának elmúlt tíz éve Salgótarján város sportjára az elmúlt 10 évben a tervszerűség és a szűkösség volt jellemző. Ezt bizonyítja, hogy az 1996-ban elfogadott sportkoncepcióban megfogalmazott sportpolitikai alapelvek mentén történt a sporttal kapcsolatos feladatok ellátása, viszont a sport támogatására szánt önkormányzati források szűkültek, egyes sportlétesítményekben a folyamatos felújítási munkáknak köszönhetően nőtt ugyan a szolgáltatások színvonala, viszont egyes pályák tekintetében a szükséges feltételek romlottak. A koncepcióban foglalt – iskolai testnevelést, diáksportot, verseny-és élsportot, utánpótlásnevelést, szabadidősportot érintő – fejlesztési célkitűzések nem valósultak meg maradéktalanul. Az állam vagyonkezelő szervezetétől önkormányzati tulajdonba került az MHSZ bázis és székház, a zagyvarakodói lőtér, a Gagarin lőtér és a Tó-strandi modellező pálya. A sportkoncepcióban ugyan nem szerepelt, de a Közgyűlés a Sport- és Létesítmény Igazgatóságot – mely sportszakmai, létesítmény fenntartó és működtető feladatot látott el – 1998. február 28-i nappal, mint önkormányzati intézményt, jogutód nélkül megszűntette és létrehozta a Létesítmény és Sport Közhasznú Társaságot. A döntésben a racionálisabb vagyongazdálkodás és a rugalmasabb gazdálkodási keretek kialakítása, a gazdaságosabb üzemeltetés játszott szerepet. 1. Sportszakmai irányítás
8 Az önkormányzat a sportszakmai feladatok ellátásával és a városi sportlétesítmények üzemeltetésével, működtetésével 1998-tól a Létesítmény és Sport Kht-t bízta meg. A sportszakmai tevékenység körében a Létesítmény és Sport Kht. végzi többek között: - a sportszervezési és sportszakmai feladatok ellátását, koordinálását, - a verseny és élsporttal kapcsolatos feladatok ellátását, - a kiemelt városi szabadidősport rendezvények szervezését és lebonyolítását, - városi diákolimpiai rendezvények szervezését, lebonyolítását, - az egészséges életmód kialakításával kapcsolatos, illetve rekreációs sportfeladatok szervezését és működtetését, - a városi gyógytestnevelés és gyógyúszási szakfeladatok szervezését és ellátását. A Létesítmény és Sport Kht. élén ügyvezető igazgató áll, munkáját 2 helyettes segíti. A Polgármesteri Hivatalban az Oktatási, Kulturális és Sport Irodán 1 fő – kapcsolt munkakörben az ifjúsági feladatokkal – foglalkozik az önkormányzati sportfeladatokkal. Az ő feladatkörébe tartozik a sporttal kapcsolatos ügyek, előterjesztések előkészítése, összeállítása, a városban működő sportszervezetekkel való kapcsolattartás, ellenőrzés, közreműködés az önkormányzati sportrendezvények szervezésében és lebonyolításában. A sporttal kapcsolatos előterjesztések a Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága elé (is) kerülnek. A Bizottság tesz javaslatot többek között a sportágazatot érintően az intézmények megszüntetésére, átszervezésére, alapítására, valamint a helyi testnevelési és sportfeladatok meghatározására, illetőleg fejlesztési célkitűzéseire. Véleményezi a Létesítmény és Sport Kht. vezetőjének kinevezésére, bérére és pótlékára vonatkozó javaslatokat, az önkormányzat sport célokra fordított költségvetését, év végi mérlegét, az Önkormányzat által alapított kitüntető címről és díjakról szóló 30/1995.(XII.18.) Ör. sz. rendeletben meghatározott „ Salgótarján Sportjáért” díjra vonatkozó javaslatot. Ezek mellett közreműködik a testneveléssel és sporttal kapcsolatos helyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásában, valamint az önkormányzati testnevelési és sportintézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában Közgyűlés dönt a sportágazatot érintő valamennyi kérdésben: az intézmények megszüntetésével, átszervezésével, alapításával kapcsolatos kérdésekben, a helyi testnevelési és sportfeladatok meghatározásában, fejlesztési célkitűzéseiben. Dönt továbbá a Létesítmény és Sport Kht. vezetőjének személyéről, juttatásáról, prémiumfeladatainak teljesítéséről, a Kht. üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásáról, az önkormányzat sport célokra fordított költségvetéséről, az önkormányzat által alapított, sportágazatot érintő kitüntető címről és díjakról. Polgármester dönt valamennyi, a Közgyűlés által átruházott sportágazatot érintő kérdésben. 2. Sportlétesítmények helyzete Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV.29.) Ör. számú rendeletnek megfelelően az önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanokat 2003. november 1-től 10 évre a Létesítmény és Sport Kht. részére ingyenes használatba adta: • Forgách úti Sporttelepet (hrsz.: 4931/2) • Jónásch körúti Sporttelepet (hrsz.: 3651)
9 • • • • • • • •
Rónafalui Sporttelepet (hrsz.: 11435) Sportcentrumot (hrsz.: 1878 és 1964) Szánasi úti Sporttelepet (hrsz.: 6902) Tanuszodát (hrsz.: 4170) Tóstrandi Sporttelepet (hrsz.:.2435) Tóstrandot (hrsz.: 2428 és 2429) Városi Sportcsarnokot (hrsz.: 1877) Zemlinszky út Sportpályát (hrsz.: 1224/2)
2005-ben a Kincstári Vagyonigazgatóságtól tulajdonba kért és kapott 3679 hrsz-ú lőteret a Közgyűlés 2013. október 31-ig szintén a Létesítmény és Sport Kht. rendelkezésére bocsátotta. Ezek mellett a Közgyűlés 2003. november 1. napjától 5 évre a Zagyvarónai Sportegyesület részére ingyenes használatba adta a Csalános úti Sporttelepet (hrsz.: 8984) és a Rónabányai Sportegyesület részére szintén 5 évre ingyenes használatba adta a Rónabányai Sporttelepet (hrsz.: 12765). Az önkormányzat – ugyancsak 5 évre – a Somosi Ifjúsági Sportegyesület részére ingyenes használatba adta a Sport úti Sporttelepen található sportpályát és büfét (hrsz.: 10297), melyet a 2006. december 18-án létrejött, egyes nem vitatott vagyontárgyak átadásáról szóló megállapodásban Somoskőújfalu Község Önkormányzatának tulajdonában adott. A Létesítmény és Sport Kht. végzi a részére térítésmentesen használatba adott sportingatlanok üzemeltetését és működtetését. Emellett az iskolai testneveléshez biztosítja a feltételeket város közoktatási intézményei számára, kiszolgálja a salgótarjáni sportszervezetek edzési és versenyzési igényeinek, valamint a verseny- és élsport, a diáksport és a szabadidősport rendezvények létesítményigényét. Az önkormányzat tulajdonában lévő jelentősebb sportlétesítmények 1. Városi Sportcsarnok 3100 Salgótarján, Kassai sor 84. Nagyterem: 40 x 20 m-es küzdőtérrel, elsősorban a teremsportok (kosárlabda, röplabda, kézilabda, kispályás labdarúgás, asztalitenisz) kiszolgálására, valamint kulturális rendezvények, szórakoztató műsorok, kiállítások, iskolai rendezvények lebonyolítására alkalmas. Férőhelyek száma: Rögzített ülőhelyek a lelátón: 1500 fő Küzdőtéren lerakható székek száma: 800 fő Állóhely: 200 fő Bemelegítő terem: 6x12 m-es parkettás Kondicionáló terem: 8x20 m-es parkettás Tanácstermek: 7x14 m-es parkettás, 9,5x6 és 6x6 m-es padlószőnyeges, melyek alkalmasak tanfolyamok, értekezletek, ünnepségek, fogadások megrendezésére. További helyiségek: 2 db iroda 14 db öltöző 1 db stúdió 1 db orvosi szoba 1 db büfé
10 A létesítményben délelőttönként a város tornateremmel nem rendelkező iskoláinak testnevelési órái, délutánonként és esténként a város versenysport szakosztályainak edzései zajlanak. Hétvégeken a bajnoki mérkőzések mellett, kulturális, szabadidősport programok, koncertek, szórakoztató műsorok, kiállítások kerülnek megrendezésre. A sportcsarnok fennállásának 30 éve alatt több válogatott, valamint nemzetközi mérkőzésnek is helyszíne volt. A sportcsarnok ad otthont minden évben a város legnépszerűbb szabadidősport rendezvényének a Téli Teremfoci Bajnokság küzdelmeinek is. A folyamatos felújítások (világításkorszerűsítés, akadálymentesítés, többszöri parkettacsere) ellenére a több mint 30 éves létesítmény mára elhasználódott, teljes felújítása 2007. május 1jén megkezdődött. A felújítás alatt álló létesítményben bővül a nézőtéri lelátók és férőhelyek száma, valamint nemzetközi méretűvé alakul át a kézilabda pálya. Az átalakítás után itt kerülnek kialakításra a Létesítmény és Sport Kht. irodái is. A főbejáratnál 1998. decemberétől Olimpiai Emlékfal található, mely megyénk olimpiai bajnokai, valamint olimpiát megjárt sportolói tiszteletére készült. 2. Városi Tanuszoda 3100 Salgótarján, Pécskő út 13. Úszómedence mérete: 25 x 11 m-es fűtött vízhőfok: 27-28 °C úszómedence mélysége: 0,90 – 1,60 m Az uszoda szolgáltatásai: úszásoktatás, szauna, szolárium, női fodrászat A városi tanuszoda délelőttönként az 5. osztályos salgótarjáni általános iskolás diákok részére a kötelező úszásoktatást biztosítja, valamint igény szerint a városi és városkörnyéki közoktatási intézmények tanulóinak úszásigényét szolgálja ki. Kora délután a város és környéke beutalt tanulóinak gyógyúszás foglalkozásai zajlanak. Délutánonként a Gagarin DSE úszószakosztálya tartja itt az edzéseit, a kora reggeli órákban, valamint 18.00 óra után a nagyközönség igényeit elégíti ki. Az intézmény teljes felújítása 2006-ban megtörtént. 3. Városi Sportcentrum
3100 Salgótarján, Losonci út A létesítményen található: 4 db szabadtéri salakos labdarúgó kispálya, (ebből 1 pálya világítással) 3 pályás teniszsátor 1 db szabadtéri salakos röplabda pálya 2 db aszfaltos streetball pálya 1 db tollaslabda pálya 2 db beton pingpongasztal 8 db öltöző 1 db büfé 1 db KRESZ park Pályázati lehetőségek felhasználásával kialakított játszóteret délelőttönként a környező óvodák használják. Kora délután az általános iskolások kedvenc kikapcsolódási helyszíne. Áprilistól – októberig délutánonként a városi kispályás labdarúgó bajnokság küzdelmei zajlanak az itt kialakított 4 db salakos kispályán, de a diákolimpiai bajnokságok, a szabadidős rendezvények kedvelt helyszíne is. Itt zajlik évek óta a Kihívás Napja városi rendezvénye, a Városi Gyermeknapi Labdarúgó Bajnokság és családi vetélkedő, de szívesen bérlik munkahelyi közösségek szabadidős és sport rendezvényeik lebonyolítására is. Az elmúlt években saját erő, valamint kedvezményes kamatozású hitel igénybevételével történt a büfé épület megépítése, az öltöző épület teljes felújítása, valamint a megyei rendőrfőkapitányság közreműködésével egy KRESZ-park kialakítása.
11
4. Tó-strandi Sporttelep 3100 Salgótarján, Tó-strand A létesítményen 1 db bajnoki mérkőzések játszására alkalmas, ülő és állóhelyi lelátóval rendelkező füves labdarúgó pálya, 1 db salakos edzőpálya és 1 db öltöző épület található. Az öltöző épületben: 8 db öltöző 1 db szertár 1 db klubszoba 2 db iroda 1 db mosókonyha, szárító helyiséggel 3 db raktár található l db stúdió A létesítményben jelenleg az SBTC felnőtt és utánpótlás labdarúgó csapatai tartják edzéseiket, játsszák bajnoki mérkőzéseiket, valamint az Országos Kiemelt Serdülő Bajnokságban játszó Salgótarjáni Sportiskola Egyesület két korosztálya (1995-ös és 1993-as) játssza itt hazai bajnoki mérkőzéseit. Az elmúlt időszakban önkormányzati saját erőből, valamint pályázati lehetőségek felhasználásával felújításra került a kazánház, valamint az öltöző épület. 5. Tó-strand 3100 Salgótarján, Tó-strand a) Strand Melegvizes medence: 700 m3 A melegvizes medence vízforgatós rendszerű, feszített víztükörrel. A medence 2004-ben került felújításra. A gyermekmedence és a nagy medence már nem felel meg az előírásoknak, így azok csak a vízforgatásos technológia megépítése után használhatók. Streetball pálya A strand területén 2005-ben megépült 4 db bitumenes streetball pálya, mely a streetbal versenyeknek ad helyet, valamint a strandot látogatók is igénybe vehetik, térítésmentesen. Extrém sportpálya A strand területén („Lengyel piaci” rész) működik a 2006-ban saját erő, valamint pályázati összeg felhasználásával kialakított extrém sportpálya, melyet a Salgótarjáni Fiatalok Extrém Sportegyesülete működtet. Ugyanitt 2007-től gokart pálya is üzemel. Strandkézilabda pálya 2007. nyarától a Salgótarjáni Strand Építők Kézilabda Club által kialakított és működtetett strandkézilabda pálya is várja a sportolni vágyókat. b) Tározó tó Mesterséges víztározó, legnagyobb hossza 260 m, legnagyobb szélessége: 135 m, 35 000 m 3 víz tárolására alkalmas Tevékenysége: horgászat Halállománya vegyes. Üzemeltetését jelenleg a Tóstrand Horgász Egyesület végzi. 6. Forgách úti Sporttelep 3100 Salgótarján, Forgách út A sporttelepen 2 db füves labdarúgó pálya, valamint öltöző épület 4 db öltözővel található. A sporttelep elsősorban a Salgótarjáni Sportiskola Egyesület labdarúgó szakosztályának edzéseit és mérkőzéseit szolgálja, de városi, megyei diákolimpiai mérkőzések is ezen a létesítményen kerülnek megrendezésre.
12
Közoktatási intézmények sportlétesítményei A salgótarjáni közoktatási intézmények (általános iskolák és középiskolák) zömében a tornatermi ellátottság megoldott, azonban tény az is, hogy a tornatermek, sportudvarok nem szabványméretűek, illetve műszaki állapotukat tekintve felújításra szorulnak. Azok az intézmények, melyek nem rendelkeznek tornateremmel, azok az önkormányzat segítségével biztosítják a törvények által előírt feltételeket. A közoktatási intézmények sportpályái a környezetében élők szabadidős igényeit is kiszolgálják.
A salgótarjáni közoktatási intézmények sportlétesítményeinek ellátottsága a következő: 1. SKÁID (Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon) Gagarin Intézményegység 3100 Salgótarján, József A. út 2. - tornaterem - tanmedence - sportudvar (2 db aszfaltos pálya, ugróhely) 2. SKÁID Arany János Tagiskola 3104 Salgótarján, Budapesti út. 66. - tornaterem - tornaszoba - sportudvar (1 db aszfaltos, 1 db salakos pálya, futópálya, ugróhely) 3. SKÁID Beszterce lakótelepi Tagiskola 3100 Salgótarján, Beszterce tér 4. - tornaterem - sportudvar (1 db aszfaltos, 1 db salakos pálya, ugróhely) 4. SKÁID Bóna Kovács Károly Tagiskola 3102 Salgótarján, Petőfi út. 85. - tornaterem - sportudvar (1 db aszfaltos, ugróhely) 5. SKÁID Dornyay Béla Tagiskola 3100 Salgótarján, Forgách A. út. 1. - tornaterem - tornaszoba - sportudvar (1 db aszfaltos, 1 db salakos pálya, ugróhely) 6. SKÁID Kodály Zoltán Tagiskola 3100 Salgótarján, Mártírok útja 3. - tornaterem - sportudvar (1 db aszfaltos pálya, ugróhely) 7. SKÁID Petőfi Sándor Tagiskola 3100 Salgótarján, Acélgyári út. 24.
13 - tornaterem - tornaszoba - sportudvar (1 db salakos pálya, 1 db betonos) 8. SKÁID II. Rákóczi Ferenc Tagiskola 3100 Salgótarján, Rákóczi út. 25-27. - tornaterem - tornaszoba - sportudvar (1 db aszfaltos pálya, ugróhely) 9. Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3100 Salgótarján, Acélgyári út 3. - tornaterem - sportudvar (1 db aszfaltos pálya) 10. Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2. - tornaterem - sportudvar (1 db aszfaltos pálya, futópálya, ugróhely, dobóhely) 11. Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Arany J. út 12. - tornaterem - sportudvar (2 db aszfaltos pálya, futópálya, ugróhely) 12. Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény 3100 Salgótarján, Acélgyári út 73. - tornaterem - sportudvar (1 db aszfaltos pálya) 13. Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60. - tornaterem - sportudvar (1 db salakos pálya, ugróhely) 14. Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 3100 Salgótarján, Május 1. út 58. - tornaszoba - sportudvar (1 db aszfaltos pálya, ugróhely) 15. Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 4. - tornaterem - tornaszoba - sportudvar (1 db salakos pálya, ugróhely) Az elmúlt időszakban új sportpadlót kapott a SKÁID Gagarin Intézményegységének tornaterme, kiépítésre került a Bóna Kovács Károly Tagiskola sportudvara, új aszfalt burkolatot kapott a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
14 sportudvara, felújításra került a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola sportpályáját körülvevő labdafogó kerítés. Nem önkormányzati fenntartású sportlétesítmények A nem önkormányzati fenntartású sportlétesítmények jelentős része megszűnt, vagy az enyészeté lett. A megmaradt néhány sportlétesítményben azonban számos fejlesztés történt: 1. Nógrád Volán-Baglyasalja SE labdarúgó pályája villanyvilágítást kapott. A pálya és a megfelelő állapotban lévő kiszolgáló létesítmény a Nógrád Volán Zrt. tulajdona. 2. Salgó Öblös Faipar SC Munkás úti Sporttelepén a salakos labdarúgó pályáját befüvesítették és kiépült a pálya villanyvilágítása. A pálya bizonyos atlétikai versenyszámok számára és labdarúgás gyakorlására alkalmas. Kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik, ezek állapota megfelelő. 3. A Nemzeti Atlétikai Program keretben ISM támogatással Somoskőben épült meg a Somoskői Ugrócentrum, mely magasugrás és rúdugrás gyakorlására alkalmas műanyag borítású szabadidős sportlétesítmény. Sportcentrum megfelelő kiszolgáló létesítménnyel is rendelkezik. Somoskői Ugrócentrum az AJW-altius Kft. tulajdona 4. A Tóstrandi Sporttelep mellett megépült a „Birkás-féle” teniszcentrum. 5. Az Acélgyári teniszpálya sorsa rendeződött, melyet ma már a Salgótarjáni Lendület SE teniszezői használnak. 6. A volt SKSE stadion részleges felújítása magánbefektetőknek köszönhetően 2007. nyarán megindult. A sporttelep valamennyi atlétikai versenyszám, valamint a labdarúgás gyakorlására alkalmas. Kiszolgáló létesítmények – a megkezdett felújítási munkák ellenére – rossz állapotban vannak. A dolinkai sporttelep, azaz a régi SKSE, ma már Szojka Ferenc Stadion, a futófolyosó és a salakos edző pálya Flex-Coop Kft. tulajdona. 7. Salgótarjánban az elmúlt években magánbefektetők számos aerobic, fittnes és kondícionáló termet is kialakítottak. A nem önkormányzati fenntartású sportlétesítmények közül külön is szükséges foglalkozni a dolinkai sportteleppel, ugyanis itt található Nógrád megye egyetlen, atlétikai versenyszámok gyakorlására, illetve verseny rendezésére alkalmas pályája. Az ország egyik legszebb fekvésű stadionja 1989 óta 2007. nyaráig folyamatosan romló és mostoha körülmények között működött, a mindenkori tulajdonos sem a felújításra, sem a karbantartásra, de még az állagmegóvásra sem fordított anyagi eszközöket. Mivel az önkormányzat tulajdonában atlétikai sportág számára alkalmas létesítmény jelenleg sincs, ezért az önkormányzat évekkel ezelőtt szerette volna a sportlétesítményt átvenni és alapvető funkciójának megfelelően az atlétika és a labdarúgás érdekében üzemeltetni. A tulajdonos az önkormányzat megkeresését követően 2001-ben a sporttelepre 70 millió Ft + áfa eladási ajánlatot tett. Az önkormányzat elvégeztette a létesítmény működtetéséhez szükséges helyreállítási, felújítási munkák költségeinek felmérését, mely tartalmazta az atlétikai pálya felújítását, rekortán borítását, a labdarúgó pálya felújítását, lelátóhelyek nemzetközi elvárásoknak megfelelő kialakítását, a kiszolgáló létesítmények korszerűsítését,
15 felújítását. 2001-ben a költségek 400 millió Ft-ot tettek ki. Mivel az önkormányzat a vásárlást, felújítást és a további korszerűsítést saját erőből elvégezni nem tudta, ezért felvette a kapcsolatot az akkor még létező sportminisztériummal, de ennek a kapcsolatfelvételnek konkrét eredménye nem lett. Összességében elmondható: az önkormányzat tulajdonában lévő egyes sportlétesítmények felújításra kerültek (pl. tanuszoda, strand medence, sportcsarnok, Tóstrandi Sporttelep öltözőépület), sőt egy extrémsport pályával és négy streetball pályával is gazdagodott a város. A tárgyi feltételek tehát a Létesítmény és Sport Kht. által működtetett telephelyeken adottak, melyek jól szolgálják a város verseny-, diák- és szabadidősportját, az atlétikai sportág számára azonban önkormányzati tulajdonban jelenleg sincs alkalmas létesítmény. Egyes közoktatási intézmény sportlétesítmények is felújításra szorulnak: a SKÁID Kodály Zoltán Tagiskola tornaterme, sportudvara; a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola salakos pályája vízelvezetésének kiépítése; a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola felső pályáján az aszfaltburkolat javítása, a tornateremben sportpadló cseréje, a világítás korszerűsítése; a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény salakos pályája vízelvezetésének kiépítése, salakszórás felújítása; a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény, a SKÁID Gagarin Intézményegység, a SKÁID Beszterce lakótelepi Tagiskola és az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat sportudvarán az aszfaltburkolat felújítása; a SKÁID Dornyay Béla Tagiskola salakos pályájának felújítása. 3. Sportszervezetek Salgótarjánban 10 évvel ezelőtt 74, jelenleg 94 db salgótarjáni székhelyű, valamilyen sporttevékenységet folytató társadalmi szervezetet tart nyilván a Nógrád Megyei Bíróság. Sportszervezetnek számít minden olyan, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szabályai szerint működő társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenységei között a sporttevékenység szervezése, illetve feltételeinek megteremtése is szerepel (így található a sportszervezetek között több vadásztársaság is). Ezen sportszervezetek többnyire egy szakosztályosak, az igazolt sportolók létszáma alacsony. Működésüket továbbra is a „szegénység” jellemzi, legtöbbjüknek az önkormányzati támogatás a működés legjelentősebb alapja. Salgótarjáni székhelyű sportszervezet neve
SPORTÁG
Olimpiai sportágak Petőfi Diáksport Egyesület Salgótarjáni Atlétikai Club Bauer Rudolf Nógrád Megyei Atlétikai Dobóklub Tarjáni Íjász Egyesület Skorpió Sport Egyesület Salgótarjáni Hegyikerékpár Egyesület Madách Diáksport Egyesület Salgótarjáni Kézilabda Club Beszterce Kosárlabda Klub Góliát Sportegyesület Nógrád Basket Club Salgó Öblös Faipar SC Salgótarján-Baglyasalja Football Club
asztalitenisz/sísport atlétika atlétika (senior) íjászat íjászat (futsall/modellezés) kerékpársport kézilabda, torna kézilabda kosárlabda kosárlabda kosárlabda labdarúgás labdarúgás
16 Salgótarjáni Barátok Torna Club Zagyvarónai Sport Egyesület Salgótarjáni Sportiskola Egyesület Kakuk Lovasudvar Sportegyesület Salgótarjáni Lovas Sportegyesület Salgó-völgye Lovas Sportegyesület Salgó Boksz Team Egyesület Gong Sport Club Karancs Röplabda Club Atlantisz Röplabda Sport Egyesület Salgótarjáni Röplabda Club Salgó Sport Klub Salgótarjáni Sportlövő Klub Salgótarjáni Arany Tigris Taekwondo Sportegyesület Salgótarjáni Lendület SE Beszterce Diáksport Egyesület Salgótarjáni Triatlon Klub Gagarin Diák Sportegyesület Penge Vívóakadémia és Szabadidősport Egyesület
labdarúgás labdarúgás labdarúgás és tenisz lovaglás/lovassport lovaglás/lovassport lovaglás/lovassport ökölvívás ökölvívás röplabda röplabda röplabda sportlövészet sportlövészet taekwondo tenisz torna és kézilabda triatlon (duatlon) úszás és kosárlabda vívás
Egyéb sportágak Salgótarjáni Aerobik Club Salgótarjáni Asztali Labdarugó Klub Kis-Sebes Rallye Team Határ Motorsport Sportegyesület Janusch Autó és Motorsport Egyesület Kobak Motorsport Club Mirage Autósport Egyesület Salgó Coral Rally Team Madison Biliárd Klub Dartts Vader Team Salgótarjáni Fiatalok Extrém Sportegyesülete Illyés Diáksport Egyesület Salgótarjáni Vadmacskák SE Salgótarjáni Hegymászó Club St. Alpin Klub Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Club Spartacus Horgász Egyesület Tóstrand Horgász Egyesület Vásárhelyi Pál Horgász Egyesület Salgótarjáni Tradicionális Kyokushin Karate Club Palóc Karate Szövetség Csarnai MX Racing Sportegyesület Enduró Club Salgótarján North Patrol Túramotoros Egyesület Motoros Club Salgótarjáni Motorsport Egyesület Salgótarján Vásártéri Sakk Club Pécskő Sí Club Salgótarjáni Strandépítők Strandkézilabda Klub Salgótarjáni Dornyay SE Medalion Táncsport Egyesület Salgótarjáni Teke Klub Quasimodo Testépítő Sportegyesület Victory Testépítő Sportegyesület Pécskő Bérkilövő Vadásztársaság Salgó Vadásztársaság
aerobik asztali labdarúgás autó- és motorsport autó- és motorsport autó- és motorsport autó- és motorsport autó- és motorsport autósport biliárd dárdajáték, darts extrém sportok fogyatékosok sportja futsall hegymászás hegymászás hegymászás és barlangászat horgászat horgászat horgászat karate (kyokushin) karate (shotokan) motocross, enduró motorsport motorsport motorsport sakk sísport strandkézilabda tájékozódási futás társastáncsport teke testépítés testépítés vadászat vadászat
17 Salgótarjáni Erdész Bérkilövő Vadásztársaság Tarjáni Bérkilövő Vadásztársaság
vadászat vadászat
Szabadidősport tevékenység Beszterce Lakótelepi SE Budapest Rádiótechnikai Gyár SE Fanatic 2000 Fitness Tömegsport Egyesület Freetime Sport Club Gorkij Lakótelepi SE Habilitas Közigazgatási Sport Egyesület Karancs Egylet Turisztikai Társaság Kistarjáni Lakóterületi Sportegyesület Kohászati Üzemek Tömegsport Klubja Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási V. Nm-i SK Nógrád Megyei Sportági Szakszövetségek Nógrádi Sporttörténeti Egyesület Nógrádterv SE Pénzügyi Számviteli Főiskola SK. Salgótarjáni Hőszolgáltató Sportegyesület Salgótarjáni Ipari Szövetkezetek Technikai és Tömegsport Klubja Salgótarjáni Kohász SE Öregfiúk Salgótarjáni Petőfi Sportegyesület Serényi Jenő Hegyjáró Kör Sportrekreáció Egyesület Salgótarján Szervátültetettek Nógrád Megyei Sport és Érdekvédelmi Egyesülete Tarjáni Szabadidősport Klub Szabadidő-, és Diáksport Egyesület Vízmű Dolgozók Szabadidő és Sport Egyesülete Zöld Út Természetjárók Egyesülete Rózsaszín Párduc Tömegsport Egyesület
szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport szabadidősport természetjárás tömegsport
4. Sporttámogatás Az 1996-ban elfogadott sportkoncepció szabályozta az önkormányzati sporttámogatás két formáját: a pénzbeli támogatást és a térítésmentes létesítményhasználatot. a) Pénzbeli támogatás A sport támogatására a város közgyűlése a szakfeladat eredményes ellátása érdekében sportalapot hozott létre. Ebből az alapból elsősorban az utánpótlás-nevelés, a diáksport, a szabadidősport és a jelentősebb sportesemények kaptak támogatást. Évente díjazta az önkormányzat a "Jó tanuló, jó sportoló" diákokat, a legsikeresebb utánpótlásedzőket, illetve Sportbál keretében az év legeredményesebb sportolóit és csapatait. A városi sportszervezetek működésének pénzügyi feltételei nem voltak kedvezőek, sőt az önkormányzat pénzügyi lehetőségei sem kedveztek a sport támogatásának. A támogatására fordítható összeg minden évben a költségvetési lehetőségek függvénye volt. Az elmúlt 10 évben mindezek ellenére Salgótarjánban a sport legjelentősebb, legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatója az önkormányzat lett. A különböző vállalatok, vállalkozások, de különösen a külföldi cégek támogatása nagyon szerény volt. Az önkormányzati sporttámogatás alakulása az elmúlt 6 évben (eFt):
18
120000 100000 80000 sportalap
60000
LSKht. támogatás
40000 20000 0 2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2002. évi LSKht. támogatás: 89.527 eFt + sportalap: 13.000 eFt 2003. évi LSKht. támogatás: 94.787 eFt + sportalap: 13.000 eFt 2004. évi LSKht. támogatás: 87.990 eFt + sportalap: 10.000 eFt 2005. évi LSKht. támogatás: 95.810 eFt + sportalap: 10.450 eFt 2006. évi LSKht. támogatás: 98.099 eFt + sportalap: 10.234 eFt 2007. évi LSKht. támogatás: 73.099 eFt + sportalap: 10.000 eFt
2007.
2002. évi összesen: 102.527 eFt 2003. évi összesen: 107.787 eFt 2004. évi összesen: 97.990 eFt 2005. évi összesen: 106.260 eFt 2006. évi összesen: 108.333 eFt 2007. évi összesen: 83.099 eFt
b) Térítésmentes létesítményhasználat A városi sportkoncepció rögzítette a térítésmentes létesítményhasználat feltételeit, melynek felmerülő költségeit – a Létesítmény és Sport Kht. támogatásán keresztül – a város biztosította. Ennek értelmében a támogatást elsősorban az eredményesen működő sportszervezetek felnőtt és utánpótlás korosztályai kapták. Az iskolai testnevelési foglalkozásokra történő ingyenes igénybevétel azokra a létesítmények környékén lévő oktatási intézményekre vonatkozott, amelyek tornaterem hiányában a tanórai foglalkozást nem tudták megoldani. Kora délután a sportszervezetek korosztályos sportolói, késő délután és este pedig a felnőtt szakosztályok használhatták ingyenesen a létesítményeket. Szintén ingyenesen használhatták a sportlétesítményeket a városi diákolimpiai bajnokságban szereplő csapatok, valamint a városi diáksport rendezvények résztvevői. Térítésmentességet élvezett még a központosított gyógytestnevelés és gyógyúszás, valamint az 5. osztályosok kötelező úszásoktatása. A térítésmentes létesítményhasználat 2006. évi adatai: Sportlétesítmény Városi Sportcsarnok Nagyterem
Kisterem
Sportegyesület Salgótarjáni Kézilabda Club (férfi, női felnőtt és ifjúsági csapat) Skorpió SE (női futsall) Beszterce KK (férfi kosárlabda) Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Általános Iskola Salgótarjáni Boksz Team (ökölvívás) Gong Sport Club (ökölvívás)
Térítésmentes órakeret Edzés: 30,5 óra/hét Bajnoki mérkőzés: 33 alkalom/év Edzés: 5 óra/hét Bajnoki mérkőzések: 8 alkalom/év Edzés: 13,5 óra/hét Bajnoki mérkőzések: 16 alkalom/év Iskolai testnevelés: 16 óra/hét Iskolai testnevelés: 10 óra/hét Edzés: 5 óra/hét Edzés: 4 óra/hét
19
Városi Tanuszoda
Petőfi DSE (férfi, női asztalitenisz) Városi gyógytestnevelés Kodály Zoltán Általános Iskola Gagarin DSE (úszás) Városi gyógyúszás
Edzés: 8,5 óra/hét Bajnoki mérkőzés: 17 alkalom/év Gyógytestnevelés: 4 alkalom/hét Iskolai testnevelés: 12 óra/hét Edzés: 20 óra/hét Verseny: 2 alkalom/év Gyógyúszás: 5 óra/hét
Városi általános iskolák 5. o. 2006/2007. tanév: 538 fő tanulóinak úszásoktatása Tóstrandi Sporttelep SBTC Edzés: 300 óra/év felnőtt csapat Bajnoki mérkőzés: 16 alkalom/év Edzőmérkőzés: 6 alkalom/év SBTC Edzés: 300 óra/év ifjúsági csapat Bajnoki mérkőzés: 16 alkalom/év Edzőmérkőzés: 4 alkalom/év SBTC Edzés: 240 óra/év serdülő csapat Bajnoki mérkőzés: 16 alkalom/év Edzőmérkőzés: 4 alkalom/év SASE U13, U15 csapatai Bajnoki mérkőzés: 12 alkalom/év Forgách úti Spottelep SASE Edzés: 198 óra/év 1993-as korosztály SASE Edzés: 264 óra/év 1995-ös korosztály SASE Edzés: 198 óra/év 1996-os korosztály SASE Edzés: 132 óra/év 1997/98-as korosztály SASE Edzés: 33 óra/év kapusedzés SASE Bajnoki mérkőzések: 15 mérkőzés/év
c) Önkormányzati cégek támogatása Az önkormányzat pénzbeli támogatása és térítésmentes létesítményhasználata mellett az önkormányzat cégei is támogattak városi sportszervezeteket. Az elmúlt években a Salgó Vagyon Kft. a női röplabdát, Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. a kézilabdát, a Tarjánhő Kft. a Salgótarjáni Sportiskola Egyesület utánpótlás-nevelő munkáját, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. pedig a tájfutást és az atlétikát támogatta kiemelten. Összességében elmondható: mivel az önkormányzattól és a cégeitől érkező pénzbeli támogatás szerény, ezért a sportszervezetek úgy érzik, hogy az önkormányzat nem segíti őket kellőképpen, vagyis a sporttevékenységük a város számára nem fontos. A sportszervezetek ugyanis csupán a pénzbeli támogatást tekintik (!) tényleges önkormányzati támogatásnak, a térítésmentes létesítményhasználatot természetesnek, nekik járó szolgáltatásnak veszik. Az önkormányzati cégek által biztosított támogatással ugyanez a helyzet. Valójában azonban mindhárom támogatási formát figyelembe véve a városi sportszervezetek, illetve sportrendezvényeik legjelentősebb „szponzora” jelenleg is az önkormányzat. 5. A testkultúra területei
20 a) Óvodai nevelés Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezően ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. A gyermekek harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. Az óvodai nevelés keretén belül a szervezett sportolás lehetősége adott, mely azért is fontos, mert csekély mértékben jellemző a családokra, hogy egyénileg hordják óvodáskorú gyermeküket a különböző sportegyesületekbe, vagy sportfoglalkozásokra. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónők a testnevelés két formáját használják: a mindennapi ún. frissítő 5-10 perces testmozgást, illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást. Elsősorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik. Valamennyi salgótarjáni tagóvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembevevő mozgáslehetőségek biztosítására. Az óvodai napirendbe épített, tanfolyam jellegű foglalkozások (néptánc, gyermektorna, úszás) is segítik a gyermekek testi fejlődését. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírja az óvodai tornaszoba és az abban szükséges felszerelések meglétét. Amennyiben az önkormányzat nem tudja a feltételeket biztosítani, meg kell oldania az óvodai testnevelést. Városunk 2 tagóvodájában tornaterem, 9 tagóvodájában tornaszoba található. Az Aprófalva és a Mesekert Tagóvodában tornaterem, illetve tornaszoba hiányában a sportoláshoz szükséges feltételrendszert a csoportszobában és a szomszédos általános iskolában (Arany János Tagiskola és II. Rákóczi Ferenc Tagiskola) biztosítják a gyerekek számára. A rendszeres testmozgás napi gyakorlatában a játszóudvarok is kiemelt helyet foglalnak el. Az elmúlt években elkezdődött a játszóudvarok korszerűsítése, a természetes anyagokból készült játékok és mozgáseszközök beállítása. Mindegyik tagóvoda rendelkezik játszóudvarral, a Nyitnikék Tagóvoda játszóudvara azonban az óvodahasználók számát tekintve kis alapterületű. b) Iskolai testnevelés és diáksport A sporttörvény 55. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint a települési önkormányzat kötelessége megteremteni az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit, biztosítani az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. A Ktv. 53. § (1) és (2) bekezdései szerint az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ebbe tartozik az iskolai sportkör is. A Ktv. 52. § (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik – az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.
A salgótarjáni általános iskolák 1-4. évfolyamán megvalósult a mindennapos testmozgás. Ennek feltételei a helyi tantervben fogalmazódtak meg: legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás, illetve minden olyan tanítási napon, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén, valamint minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, az általános iskolák megszervezik a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet intézményenként a helyi sajátosságokhoz igazítva, esetenként több részletben, tizenöt perces foglalkozás keretében valósíthatók meg. Az 5-8. évfolyamokon is biztosítottak a tanulók mindennapi testedzéséhez, valamint az iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeret a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből állt rendelkezésre. A mindennapi testedzésbe az iskolai sportkör foglalkozásai is beszámítanak. Egyes intézményekben az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján – a diáksport egyesületek átvállalhatják. Ilyen megállapodást kötött a Gagarin Általános Iskola a Gagarin DSE-vel, a Petőfi Sándor Általános Iskola a Petőfi DSE-vel, a
21 Beszterce-lakótelepi Általános Iskola a Beszterce DSE-vel, középiskolai szinten pedig és a Madách Imre Gimnázium a Madách Imre DSE-vel. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez sportcsoportonként – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből – a hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosított. A közoktatási intézmények a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodnak a könnyített testnevelés megszervezéséről is. A 3 órát meghaladó napközis, tanulószobai és diákotthoni foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, iskoláinkban biztosított volt a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Ezen játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.
A testnevelés heti óraszáma az általános iskola 1-8. évfolyamán a 2007/2008. tanévben ISKOLA
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
3
3+1,5
3+1,5
3+2
3+2
2,5+2,5
2,5+2,5
2+3
2+3
Bóna Kovács Károly Tagiskola
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
Dornyay Béla Tagiskola
3
3
3
3
2,5
2,5
2
2
Gagarin Intézményegység
3 3 3
3 3 3
3 3 3
3 3 3
2,5 2,5
2.5 2,5
2 2,5
2 2,5
3+2
3+2
3+2
3+2
3+2
2,5+2
2,5+2
2,5+2
3
3
3
3
2,5
2,5
2
2
Arany János Tagiskola Beszterce-lakótelepi Tagiskola + emelt szintű testnevelés (választható)
Gárdonyi Géza Tagiskola Kodály Zoltán Tagiskola Petőfi Sándor Tagiskola + emelt szintű testnevelés (választható)
II. Rákóczi Ferenc Tagiskola
A testnevelés heti óraszáma a középiskola 7-12. évfolyamán a 2007/2008. tanévben ISKOLA
Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola 6 osztályos képzésben 4 osztályos képzésben Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola + emelt szintű testnevelés (választható)
Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Táncsics Mihály Közgazdasági,Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Szakközépiskolai képzésben Szakiskolai képzésben
7. évfolyam
8. évfolyam
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
3 -
3 -
3 3
3 3
3 2
3 2
-
-
2,5
2
2
2
-
-
3+2
3+2
2+2
2+2
-
-
3
3
3
3
-
-
2
2
2
2
-
-
2 2
2 2
2 1
2 1
Salgótarjánban az elmúlt időszakban a testnevelés tagozatos közoktatási forma megszűnt, a létrejött, egyesületi formában működő sportiskola pedig ezt nem tudta (bár jellegéből adódóan nem is feladata) pótolni. Jelenleg emelt szintű testnevelés, átlagnál nagyobb tanítási óraszám
22 felhasználásával történő oktatás folyik a Beszterce-lakótelepi Tagiskolában, a Petőfi Sándor Tagiskolában és a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában. Sportági irányultság a Beszterce-lakótelepi Tagiskolában a torna és a kézilabda, a Petőfi Sándor Tagiskolában az atlétika, a labdarúgás, a sífutás és az asztalitenisz, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában a kézilabda, a torna, a kosárlabda és a labdarúgás. Emellett a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában található a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által létrehozott közoktatási típusú sportiskolák egyik módszertani központja, de az intézmény sportmenedzser képzést folytat.
Az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V.18.) OM-GyISM együttes rendelet 3. §-a foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a költségvetésről szóló törvényben az iskolai sportra biztosított normatív kötött felhasználású támogatásból milyen költségeket kell fedezni. A jogszabály szerint ebből a támogatásból a mindennapos testedzés feladatait kell fedezni, azaz: a) az iskolai sportkör foglalkozásainak, a foglalkozást vezető testnevelő tanár díjazásának költségeit, b) az iskolák által szervezett intézményi, helyi, intézmények közötti versenyek, sportrendezvények költségeit (elsősorban a nevezési díjat, a játékvezetői díjat, a szállásköltséget, az utazási és az étkezési kiadást), c) a diáksport szervezetek vagy az iskolák által szervezett sportversenyekre a tanulókat kísérő testnevelő tanár, pedagógus díjazásának költségeit, d) az iskolai sportköri foglalkozások és az iskolai versenyek megtartásához szükséges - az iskolai sportlétesítményen kívüli - sportlétesítmények bérleti díját, e) a mindennapos testedzéshez szükséges sporteszközök beszerzésének költségeit. 2005-ben az erre biztosított normatíva 1300 Ft/diák/év volt, 2006-tól azonban a költségvetésről szóló törvényben az iskolai sportra biztosított normatív kötött felhasználású támogatás megszűnt. Ennek ellenére az önkormányzat a közoktatási intézmények éves költségvetésében biztosítja az iskolai sporttevékenység működési feltételeit. Emellett az is elmondható, hogy Salgótarjánban mind az általános, mind a középiskolákban a szakos ellátottság 100 %-os, tehát a testnevelési órákat szakképesített testnevelő tanárok tartják.
A testnevelők száma a 2007/2008. tanévben ISKOLA Arany János Tagiskola Beszterce-lakótelepi Tagiskola Bóna Kovács Károly Tagiskola Dornyay Béla Tagiskola Gagarin Intézményegység Gárdonyi Géza Tagiskola Kodály Zoltán Tagiskola Petőfi Sándor Tagiskola II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola (Kanizsai Tagintézménnyel együtt) Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Táncsics Mihály Közgazdasági,Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (Keresked. és Vendéglátóip. Tagintézménnyel együtt)
Testnevelők száma 3 4 1 2 3 1 2 4 2 6 6 5 6
Nő
Férfi
2 2 1 2 1 1 2 2 2 3 4 2 4
1 2 0 0 2 0 0 2 0 3 2 3 2
A testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, a diáksport foglalkozások pedig elsősorban szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. A szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte ellenére Salgótarjánban az iskolai testnevelés és diáksport a jelenlegi állapotában nehezen tudja betölteni feladatát, azaz megteremteni az egészséges életmódra nevelés, a szellemi és testi nevelés összhangját, pedig a gyermekkori sportolás bizonyítottan
23 pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Sajnálatos tény az is, hogy a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást. Az iskolai sport tehát Janus arcot mutat, mert a salgótarjáni általános és középiskolák többségében visszaesett a sporttevékenység, a különböző felmérések alapján csökkent az iskolai testnevelés színvonala és intenzitása, ugyanakkor a diákolimpia versenyrendszerében még mindig jelentős eredményeket érnek el diákjaink. Ennek okát kutatva megállapítható, hogy a legtöbb sportsiker mögött az utánpótlás neveléssel is foglalkozó sportegyesületek szakosztályaiban folyó munka áll. Az is megállapítható, hogy a diáksport sem mozgat meg már tömegeket, csak az ügyes gyerekek versenyeznek – gyakran több sportágban is –, hiszen a diáksport is eredménycentrikus lett. Az is megfigyelhető, hogy az életkor emelkedésével sajnálatos módon még inkább csökken a sportolási intenzitás. Ennek oka, hogy amíg korábban a sport „konkurenciája” csupán a tanulás volt, mára a számtalan szabadidő eltöltési lehetőség miatt mozognak kevesebbet a diákok (mozi, számítógép, televízió, stb.). A hátrányos helyzet, a társadalmi leszakadás megakadályozása terén a leghatékonyabb prevenciós intézkedések a szociális, nevelési-oktatási, munkaügyi intézményrendszerek összehangolt tevékenységei és programjai révén érhetők el. A salgótarjáni közoktatási intézmények pedagógiai dokumentumai tartalmazzák azon programokat, melyek speciális, délutáni fejlesztő tanulmányi foglalkozásokkal, sportkörökbe, illetve szakkörökbe való bevonással szándékoznak segíteni a hátrányos helyzetű diákokon. A nevelőtestület által kidolgozott, a hátrányos helyzetet csökkentő programok a tanuláson kívüli sikerélmény megélését is kell, hogy szolgálják. Az elmúlt időszakban ebben fontos szerep jutott a sporttevékenységnek és az ezen keresztül megélt sportsikereknek. c) Szabadidősport A szabadidősport nem eredményorientált, hanem kedvtelésből az egészség megőrzéséért, helyreállításáért, a mozgás öröméért, időtöltésként végzett sporttevékenység. Salgótarjánban a szabadidősport – bizonyos létesítmények hiánya ellenére – az elmúlt évek során erősödött, kialakultak szervezeti keretei (pl. Salgótarjánban 6 természetjáró, illetve turisztikai egyesület van). Ezek a sportszervezetek általában azokat mozgósítják, akik nem vesznek részt szövetségi bajnokságban és versenyeken. A szabadidősport előnye, hogy mindenki számára hozzáférhető, mégis az emberek alacsony sportolási hajlandóságot mutatnak, melyet elsődlegesen a szabadidő hiányával magyaráznak, ugyanakkor a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni TV-nézéssel. A szabadidősport tevékenységet végzők nagy része azonban nem szervezeti keretek között végzi testedzését, így ez csak esetleges, de gondot jelent az is, hogy jelenleg még csak a népesség kis hányada képes megfizetni a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness, tenisz). A szabadidejüket valóban aktívan és rendszeresen eltöltők számára a sportolás vásárolt szolgáltatás lett. Ezen a helyzeten ront az is, hogy a salgótarjániak számára kedvelt szabadidős helyek, mint a Dolinka, vagy a Kercseg kevés fejlesztésben részesültek. Az extrémsport pálya megépítésével viszont új, hasznos szabadidő eltöltésének lehetősége nyílt meg a fiatalok számára. d) Utánpótlás-nevelés Salgótarjánban az utánpótlás-nevelés sportági lehetőségei bővültek, a résztvevők száma is növekedést mutat, mely elsősorban a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda sportágakban,
24 valamint az új sportágakban (aerobic, duatlon, fitness, kerékpársport, küzdősportok, táncsport, triatlon, vívás) érzékelhető. Az utánpótlás nevelésre jelenleg nincs állami támogatás, ezért az utánpótláskorú fiatalokkal foglalkozó sportszervezeteknek az önkormányzat pénzbeli támogatással és térítésmentes létesítményhasználattal próbál segíteni. A szülőkre így is jelentős teher hárul: egyre magasabbak a tagdíjak, az első felszerelés megvásárlását a szülők egy része nem is tudja vállalni, a versenyekre sokszor a szülők viszik a sportolókat. A legnagyobb gond azonban az, hogy a tehetséges fiatalokat a városi sportszervezetek nem tudják megtartani, de az utánpótlás-nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége sem biztosított, azaz az átjárás a szabadidősport irányába jelenleg megoldatlan. A sportszervezetekben folyó utánpótlás-nevelés mellett több csapatsportág rendelkezik „utánpótlásképző bázissal”. A kézilabda utánpótlás-nevelését a Madách DSE és a Beszterce DSE végzi, a kosárlabda sport utánpótlásának biztosítására pedig megalakult a Salgótarjáni Kosárlabda Iskola.
A város legjelentősebb utánpótlás-nevelő egyesülete, a Salgótarjáni Sportiskola Egyesület (SASE) a minőségi utánpótlás-nevelésének biztosítása céljából 2001-ben alakult. Az egyesület két szakosztállyal (labdarúgás, tenisz) kezdte meg a működését. A labdarúgó szakosztály bázisa a Forgách úti Sporttelep. Jelenleg a labdarúgó szakosztály öt korcsoportban dolgozik, melyek az U15, U13, U11, U9, és az U7. A sportoló gyerekek száma 80 fő. Az U15 és az U13 csapat a serdülő országos bajnokság II. osztályában, annak ÉszakKeleti csoportjában, a többi csapat pedig a korosztályos utánpótlás programban versenyez. A csapatok az edzéseik és a hazai bajnoki mérkőzéseik többségét az őszi-tavaszi-nyári időszakban a Forgách úti Sporttelep labdarúgó pályáin, téli időszakban az edzéseket a város iskoláinak tornatermeiben végzik. A tenisz szakosztály két csoporttal (8-14 éves korosztállyal) 25 fős létszámmal 2 edzővel működik. A tenisz szakosztály edzéseit az őszi-tavaszi-nyári időszakban a Lendület SE salakos teniszpályáin, a téli időszakban a Városi Sportcentrum fedett teniszsátrában végzi. A teljesen az alapokról induló szakosztály működésének 5 éve alatt korosztályos magyar bajnoki helyezéseket szerzett, valamint két sportolója a korosztályos magyar válogatott tagja lett.
25 Elmondható, hogy a SASE eredményes utánpótlás-nevelő munkát végez. Ezt bizonyítják a bajnokságban, a hazai és nemzetközi tornákon elért eredmények.
e) Verseny- és élsport A verseny- és élsport helyzetének értékelése vegyes képet mutat. Az elmúlt évtizedben is folytatódott a rendszerváltás idejétől meginduló folyamat, melynek következményeként számos, nagy hagyománnyal és kiemelkedő eredményekkel rendelkező sportág indult hanyatlásnak, illetve szűnt meg teljesen. Csökkent a nemzeti bajnokságokban szereplő csapatok száma is. Jelenleg a női asztalitenisz és a női futsall rendelkezik első osztályú csapattal, a férfi kézilabda és a sakk NB I/B-ben, a férfi kosárlabda és a férfi teke az NB IIben szerepel. A nagy múltú SBTC labdarúgócsapata jelenleg a megyei I. osztályban versenyez, a 2007-ben alakult Salgótarján-Baglyasalja FC NB III-as és megyei I. osztályú labdarúgó csapatokat működtet. Az egyéni sportágak közül az elmúlt 10 évben a legeredményesebb sportolók között említhetjük: Ajkler Zita Bakos Gergő Bekecs Zsuzsa Bene Zoltán Bogár Edina Botos László Czene Zsuzsa Csercsics Tibor Csikós József Csonka András Erdélyi Gyula Fehérvári Zsolt Frink Ferenc Garami Katalin Határ István Hranek Róbert Kadlót Zoltán Keill József Kis-Simon Tünde Koós Brigitta Koós Diána Krajcsi Márton Langer Olivér Lipták Attila Miklós Péter Oláh Tibor Papp Ildikó Pelyhe Dániel Radics Bertalan Ráduly Dóra
atléta hegyikerékpáros sífutó hegyikerékpáros sífutó karatéka sífutó hegyikerékpáros ökölvívó asztaliteniszező tájfutó tájfutó sakkozó atléta autóversenyző ökölvívó atléta autóversenyző sífutó tájfutó tájfutó kempo atléta íjász atléta birkózó atléta, duatlonos tájfutó erőemelő sífutó, biatlonos
SKDASE Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület Petőfi DSE Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület Petőfi DSE Palócbrot Karate Klub Petőfi DSE Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület Salgó Boksz Team Egyesület Petőfi DSE Salgótarjáni Dornyay SE Salgótarjáni Dornyay SE Vásártéri Sakk Club Salgó Öblös SC Honda Maruzs Racing Team Salgó Sport Klub Salgótarjáni Atlétikai Club Keill Motorsport SE Petőfi DSE Salgótarjáni Dornyay SE Salgótarjáni Dornyay SE Salgótarján Kurayfat Kempo SE Salgótarjáni Atlétikai Club Skorpió SE Salgótarjáni Atlétikai Club SBK Salgótarjáni Atlétikai Club, Salgótarjáni Triatlon Klub
Salgótarjáni Dornyai SE Quasimodo Testépítő SE Petőfi DSE
26 Serfőző Sándor Szabó Krisztián Varga Attila Venyercsán László Vertich Tamás
atléta sífutó íjász atléta hegyikerékpáros
Salgó Öblös SC Petőfi DSE Skorpió SE Salgótarjáni Atlétikai Club Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület
Salgótarjáni sportolóként olimpia résztvevő volt a 2000. évi Sydney-i Nyári Olimpiai Játékokon Ajkler Zita, a 2002. évi Salt Lake City-i Téli Olimpiai Játékokon Bekecs Zsuzsa, Csonka András pedig részt vett a 2004. évi athéni paralimpián. TÖBB VILÁG- ÉS EURÓPA BAJNOKI RÉSZTVEVŐT IS ADTAK A VÁROS SPORTEGYESÜLETEI: VENYERCSÁN LÁSZLÓ A SZERVÁTÜLTETETTEK EURÓPA-BAJNOKSÁGAIN, VALAMINT VILÁGJÁTÉKÁN SZEREPELT KIEMELKEDŐEN (VILÁGCSÚCSOK, ARANYÉRMEK), A 3D VADÁSZÍJÁSZ EURÓPA BAJNOKSÁGON VARGA ATTILA EGYÉNI ÉS CSAPAT, LIPTÁK ATTILA ÉS NAGY GYÖRGY EGYÉNI EURÓPA BAJNOKI CÍMET, KRAJCSI MÁRTON A KEMPO VILÁGBAJNOKSÁGON SZERZETT PÁROSBAN VILÁGBAJNOKI CÍMET, KADLÓT ZOLTÁN PEDIG A DUATLON VILÁGBAJNOKSÁGON SENIORBAN 3. HELYEZÉST. A nehézségek ellenére örvendetes, hogy az elmúlt években új sportágak jelentek meg és váltak népszerűvé, mint pl. a duatlon, az erőemelés, az íjászat, a kerékpársport, a küzdősportok, a lovassport, a női futsall, a táncsport, a triatlon, újjáéledt az ökölvívás és a vívás. f) Fogyatékkal élők sportja A fogyatékkal élők sportjának fejlesztését a sporttörvény a kiemelt feladatok közé sorolta, hiszen a fogyatékkal élők sportja eszköz kell, hogy legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékkal élők és az épek egyaránt. A fogyatékkal élők sportjában – éppúgy, mint az épek sportjában – a versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk versenysportról, számuk Salgótarjánban jelenleg elenyésző. Ilyen jellegű versenyeket az önkormányzat eddig nem is rendezett. A sportlétesítmények akadálymentesítése az elmúlt években megoldottá vált, ennek ellenére sportlétesítmény látogatás lehetőségével még kevesen élnek. 6. Sportrendezvények
A sportalapból elsősorban a hagyományos sportesemények kaptak támogatást. Ezek, többek között: • • • • • • • •
Salgótarjáni Ugrógála, Salgó Rallye, Gabora Gála, Mikulás Kupa kyokushin karate verseny, Salgó Kupa Társastánc verseny, Tarján Kupa Országúti Kerékpárverseny, Salgó Kupa Hegyikerékpáros verseny, Október 23-ai emlékfutás,
27 • • • •
emléktornák, emlékversenyek (pl. Szert Sándor, Garami János, Szlivka László), téli – tavaszi – őszi diák- és szabadidősport napok, diákolimpia városi, területi, országos rendezvények, a Gyermeknap, a Vidám Vásár és a Gyermekek Jogainak Hete sportrendezvényei.
A nemzetközi viszonylatban is kuriózumnak számító Salgótarjáni Ugrógálát utoljára 2006ban szervezték meg, a nagy hagyományokkal rendelkező első osztályú Salgó Rallye pedig 1999. óta szünetel (egyszer, 2002-ben fogadott OB I-es mezőnyt a verseny Salgótarján Rallye néven, a 2007-ben megrendezett 26. Salgó Rallye pedig a II. osztály versenyzőit fogadta). A szervezők részéről mindkét verseny esetében pénzügyi nehézségek léptek fel annak ellenére, hogy az önkormányzat kiemelten támogatta a rendezvényeket (az Ugrógálát az utóbbi években például versenyenként 2 millió forinttal). A kisebb költségvetésű sportrendezvények esetében egyértelműen megállapítható, hogy azok a rendezvények váltak hagyományossá és azokat rendezik meg évről-évre, melyeket az önkormányzat is támogat, vagy épp ő maga rendez. 7. Nemzetközi sportkapcsolatok A városi sportegyesületek igen szerteágazó és élénk nemzetközi sportkapcsolatokkal rendelkeznek többek között Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Németország, Olaszország és Szlovákia településeinek sportegyesületeivel. A kapcsolatok elsősorban edzőtáborok, versenyek közös megrendezését, lebonyolítását szolgálják. Az önkormányzat közreműködésének köszönhetően élénkek a testvérvárosi sportkapcsolatok. Ennek eredménye, hogy a férfi kosárlabdacsapat három testvérvárosunk, Besztercebánya, Gliwice és Losonc hasonló egyesületeivel tart fenn jó kapcsolatot, a Salgótarjáni Sportiskola Egyesület pedig besztercebányai és a rimaszombati sportiskolával. Salgótarjáni atléták rendszeres résztvevői a Vigarano Maratonnak, a labdarúgók a vigaranói ifjúsági labdarúgótornának, a szeptemberi losonci ifjúsági sportnapon pedig atléták, kosárlabdázók, labdarúgók és teniszezők képviselik Salgótarjánt. A Testvérvárosok Kupája labdarúgó tornákon Besztercebánya, Gliwice, Losonc és Vigarano Mainarda ifjú labdarúgóit fogadta Salgótarján. A losonci futók rendszeresen részt vesznek az Október 23-ai Emlékfutáson, salgótarjáni atléták pedig a szlovákiai testvérvárosban szervezett karácsonyi futófesztiválon. Salgótarjáni sportolók rendszeres résztvevői az „Öt Város”, azaz az 5 ország – 5 régió nemzetközi serdülő atlétikai versenynek. A salgótarjániak mellett évről-évre Louny, Zschopau, Losonc, Máramarossziget atlétái versenyeznek, 2007-ben már 20. alkalommal. A Gagarin DSE úszói a besztercebányai úszóegyesülettel tartanak fenn kapcsolatot és szerepelnek egymás versenyein. 8. Sportegészségügy A verseny- és a szabadidős sportolók sportegészségügyi ellátását az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) irányítása mellett az országos sportorvosi hálózat végzi. Salgótarjánban a megyei sportfőorvos látja el a sportorvosi feladatokat (sportolók alkalmassági, időszaki ellenőrző vizsgálata ill. szükség esetén a megfelelő szakrendelésre irányítása). A versenyek, sportrendezvények egészségügyi biztosítása – megfelelő díjazással – a szervező kötelessége. Ez alapvetően az elsősegélynyújtó felszerelésből áll, illetve a
28 sportesemény jellegétől függően mentőszolgálati ügyeletet, orvos, vagy egészségügyi szakdolgozó jelenlétét jelenti. Mindezek kötelezőek, ha a versenyzők létszáma meghaladja a 200 főt, a nézők várható száma az 1000 főt. Az önkormányzat az általa fenntartott sportlétesítményekben a saját sportrendezvényein betartotta, a mások által szervezetteken pedig betartatta az előírtakat, szükség esetén közvetített a sportszakma és a sportegészségügy között. 9. Salgótarján Sportjáért-díj kitüntetettjei Az önkormányzat által alapított kitüntető címről és díjakról szóló 30/1995.(XII.18.) Ör. sz. rendelet értelmében az a sportoló, közösség, sportvezető, edző, testnevelő, aki kiemelkedő sporteredményeivel, a sporttal kapcsolatos tevékenységével hírnevet szerezett Salgótarjánnak, az „Salgótarján Sportjáért” díjra terjeszthető fel. Az elmúlt években az alábbi személyek részesültek kitüntetésben: ÉV
Kitüntetettek
1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.
Básti István és Szalay Miklós labdarúgó olimpiai bajnokok Suhai Ferenc, az SKDASE technikai vezetője Juhász Imre nyugalmazott sportcsarnok igazgató id. Simon Imre, a Salgó Öblös Faipari SC elnöke Dr. Fábián Zoltán sportorvos Gabora János, a „Gabora Gála” szervezője Kálovits Géza sportvezető (posztumusz) 2002. id. Szarvas József testnevelő, edző, sportvezető 2003. Répás Béla testnevelő, edző 2004. Botos Tibor edző 2005. Szepesi Antal testnevelő, sportvezető 2006. Ferencz Gyula sportvezető 2007. Kadlót Zoltán atléta, edző Összességében elmondható: Az önkormányzat a számára kötelezően előírt feladatok mellett önként vállalt feladatokat is ellátott a sport területén, ezáltal az önkormányzat – úgy, mint létesítmény fenntartó, és úgy is, mint támogató – Salgótarján sportéletének legjelentősebb támogatója. A sportot is támogató cégek, vállalkozások száma kicsi, támogatásuk esetleges, ezért az is megállapítható, hogy Salgótarjánban a sport rendszeres és folyamatos támogatója is az önkormányzat. Az önkormányzat a forráshiányából adódóan azonban nem volt képes a sportszervezetek által „elvárt mértékben” támogatni a testkultúrát. Örvendetes, hogy a hagyományos sportágak mellett a verseny- és élsport szintjén, valamint az utánpótlás nevelésben új sportágak jelentek meg. Gond viszont, hogy a tehetséges utánpótláskorú sportolók elhagyják a városi sportegyesületeket, a sportszervezetek közötti kooperációs készség hiánya miatt pedig egyes sportágak szétforgácsolódtak. A sportfinanszírozásban a prioritások hiánya miatt a „mindent és mindenkit támogatunk” gyakorlat alakult ki.
III. Salgótarján sportfejlesztési koncepciójának alapelvei, kiemelt céljai és fejlesztési irányai
29
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt sportfeladatairól Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a sporttal kapcsolatos kötelező feladatainak ellátása során, valamint a sport kiemelt céljai és alapelvei meghatározásakor a sporttörvény rendelkezéseit és az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta alapelveit tekinti irányadónak. A sporttörvény úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását az állam a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesíti. Ez azonban nem teljesen így valósul meg. Az önkormányzatok valóban kapnak központi normatív támogatást, de ez az összeg „településüzemeltetési, igazgatási és sport feladatok” címen érkezik, azaz nem kizárólagosan sporttal kapcsolatos feladatellátásra (2007-ben 1380 Ft/fő/év, Salgótarján esetében ez 57.198.000 Ft). Természetesen ez nem fedezi a kötelező feladatellátás költségeit, hiszen ebből az önkormányzat még a tulajdonát képező sportlétesítményeket sem tudná fenntartani és működtetni. Salgótarján önkormányzata a kötelező feladatai ellátása mellett olyan feladatokat is ellát, melyeket számára semmilyen jogszabály sem ír elő, azaz önként vállalt feladatként teljesít. Ezen feladatok ellátását kizárólag saját forrásaiból tudja finanszírozni. Ilyen feladat például a sportszervezetek pénzbeli támogatása és számukra a térítésmentes létesítményhasználat biztosítása. Jelen sportfejlesztési koncepció nem az egyes sportágak, illetve sportszervezetek fejlesztési koncepciója. Az önkormányzat a sportfejlesztési koncepcióban a kötelező és vállalt feladatellátásaival, a fejlesztés irányaival nem kevesebb célt kíván elérni, mint hogy az itt élők számára – tekintettel a fogyatékkal élők igényére is – európai mértékkel mérve is magas életminőséget biztosító sportkörnyezetet valósítson meg. A cél az, hogy Salgótarján sportja a dinamikusabban fejlődő, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő városok közé tartozzon, ennek eredményeként a hasznosan eltölthető szabadidő megnövekedjen és az európai mértékhez közelítsen. Ezzel összhangban szükséges tehát rögzíteni az alapelveket és a célokat. A sportfejlesztési koncepció alapelvei 1. A testnevelés és a sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotó eleme. 2. A sport a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és a teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze. 3. A sportoláshoz való jog az állampolgárok – alkotmány által biztosított – alanyi joga. 4. A fizikai fittség és az alapvető sportképességek elsajátítása érdekében a fiatalokat ösztönözni kell a sportolásra, ennek érdekében minden iskolai tanuló számára biztosítani kell, hogy a sportoláshoz, rekreációhoz és testneveléshez megfelelő program, idő és létesítmény álljon rendelkezésre. 5. A közoktatási intézmények testnevelése és diáksportja képezi sportkultúránk alapjait, ezért valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani a testnevelési oktatásban való részvételre, s arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen. Emellett biztosítani kell a tanórán kívüli testnevelés lehetőségét. 6. A lakosság szabadidősportja a munkaképesség, a fizikai fittség karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze.
30 7. A verseny- és élsport a sportkultúra húzó ágazata, minta és motiváció a rendszeres testedzéshez. 8. A magas szintű sportkultúra jellemzője a sport szervezettsége, az egymásra épülő versenyrendszer működőképessége. 9. A testnevelés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 10. A sportkoncepcióban megfogalmazottak megvalósulása érdekében az önkormányzat együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel. 11. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. 12. A színvonalas sportszakmai munka alapja a korszerű sportszakember-képzés és továbbképzés, ezért az önkormányzat közreműködik a salgótarjáni helyszínen rendezett sportszakember-képzések és továbbképzések szervezésében, azok megvalósulásában. 13. Védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a sportolók emberi méltóságát és biztonságát, megvédve a sportot és a sportolókat minden politikai, kereskedelmi, pénzügyi manipulációtól, a sport és a sportoló méltóságát sértő gyakorlattól, a doppingszerek használatától. 14. Az önkormányzat közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében.
A sportfejlesztési koncepció kiemelt céljai és fejlesztési irányai Az önkormányzat célja, hogy kiemelten támogassa a fiatalok sportolását, testmozgását, a város lakosságának biztosítsa a sportolás lehetőségét. E célok elérése érdekében közös gondolkodásra, együttműködésre törekszik a városban működő közoktatási intézményekkel, sportszervezetekkel, sportszövetségekkel. 1. Az óvodai nevelés területén a) Az önkormányzat biztosítja a mindennapi testmozgáshoz, illetve a testnevelés foglalkozáshoz szükséges feltételeket és eszközöket. b) Az önkormányzat folytatja a játszóudvarok EU norma szerinti korszerűsítését, a természetes anyagokból készült játékok és mozgáseszközök beállítását. c) Az önkormányzat folytatja a város játszótereinek EU norma szerinti korszerűsítését. 2. Az iskolai testnevelés és diáksport területén a) Az önkormányzat folyamatosan biztosítja az iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit, illetve biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. b) Az önkormányzat a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erőnlétének elérése érdekében biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét. A testmozgás megszerettetésével, az egészséges életmód fontosságának tudatosításával, a diákok tanórán kívüli mozgásának elősegítésével ugyanis hatékonyan előzhető meg az egészségkárosító magatartásformák kialakulása.
31 c) Az önkormányzat továbbra is biztosítja annak feltételeit, hogy a mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtása során növelni lehessen a testnevelési órák és az iskolai sportköri foglalkozások számát. Mivel a diákok nagy része csupán a testnevelésórákon végez rendszeres testmozgást, ezért szükséges, hogy a tanóra keretében az életen át tartó rekreációs sporttevékenység igényét is megalapozza az iskola. d) Az önkormányzat a korszerű, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport támogatásával lehetővé kívánja tenni, hogy a salgótarjáni közoktatási intézményeiben a testnevelés és a sport valamennyi hasznos funkciója (egészségmegőrzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, a közösségi magatartás kialakítása, a szabadidő kultúrált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen. e) Az önkormányzat a közoktatási intézmények esetében szorgalmazza, hogy az iskolai sportköri foglalkozások programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett nagyobb hangsúlyt kapjanak a minden tanuló számára lehetőséget kínáló, az egészséges életmódra nevelő, a mindennapos testmozgás iránti igényt felkeltő nem versenyszerű testedzési formák (iskolai sportnapok, iskolák közötti játékos sportvetélkedők, túrák, kirándulások stb). f) Az önkormányzat a testnevelőkkel, az érintett sportszervezetekkel, valamint a Létesítmény és Sport Kht-val közösen – a diákolimpiai versenyrendszer mellett – kidolgozza a városi szintű, iskolák közötti amatőr bajnokságok versenyrendszerét. g) Az önkormányzat a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít a nevelőtestületek által kidolgozott, a hátrányos helyzetet csökkentő programok megvalósítására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű diákok iskolai sporttevékenységbe történő bevonását szolgáló programokra. h) Az önkormányzat a „Salgótarján Város Jó tanuló - Jó sportolója" díj átadásával egy időben jutalomban részesítheti a legeredményesebb munkát végző testnevelőket, hiszen ők azok a kulcsemberek, akik a fiatalokat egészséges életmódra nevelik és felkeltik a mindennapos testmozgás iránti igényüket. Emellett ők azok, akik elindíthatják egy sportoló életútját. 3. A szabadidősport területén a) Az önkormányzat bővíti a szabadidősport lehetőségeit, biztosítja a rekreációs tevékenység fenntartható fejlődését, azaz: • a szabadidősport, rekreációs sport terén cél a városlakók sport iránti beállítódásának kialakítása, mely – remélhetőleg – a kereslet növeléséhez vezet, ez pedig a kínálat élénkülését indukálja, • a szabadidősportba a jelenleginél nagyobb számú lakos bevonása érdekében szükséges – az önkormányzat 2006-2018. közötti időszakra szóló gazdasági programjában foglaltaknak megfelelően – a sportolási terek fejlesztése és a lehetőségek javítása, • szükséges a dolinkai rekreációs és szabadidősport központ fejlesztése, valamint meg kell vizsgálni egy erdei szabadidősport központ kialakításának feltételeit a Kercsegen, • szabadidős programok szervezésénél figyelembe kell venni a város környéki természeti, földrajzi sajátosságokat, ezért elsősorban a természetjárás, a kerékpársport és a sísport fejlesztését szükséges segíteni.
32 b) Az önkormányzat támogatja a szabadidősportra szakosodott sportszervezetek működését, programjait. c) Az önkormányzat segíti azon szabadidősport rendezvények megvalósulását, melyek a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosokkal élők számára nyújtanak hasznos szabadidő eltöltést. d) Az önkormányzat a lehető legszélesebb lakossági körnek kívánja biztosítani a rendszeres, könnyen elérhető sportolás lehetőségét, ennek érdekében fejleszti az önkormányzati fenntartású sportlétesítményeket. e) Fontos, új elem lehet Salgótarján sportéletében a sportturizmust fejlesztő programok kidolgozása, illetve beruházások megvalósítása. A sportturizmus, mely magában foglal mind bel-, mind szabadtéri tevékenységeket, nem azt jelenti, hogy résztvevők jelen vannak egy sporteseményen, hanem azt, hogy ők magunk is sporttevékenységet végeznek. Egyre jellemzőbb, hogy az aktív szabadidő eltöltés helyszínének kiválasztásában jelentős szerepet játszik, hogy van-e ott lehetőség a sportolásra. Salgótarján és térsége sportturizmus tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik a természetjárás, a hegymászás, a kerékpározás, a lovaglás és – kedvező időjárási feltételek mellett – a síelés esetében. Salgótarján beltéri kínálata azonban jelentéktelen. Salgótarján sportturizmus fejlesztésének egyik eleme lehet az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott sportkomplexum – pályázati források és magántőke bevonásával történő – létrehozása. A strand területén megvalósítható nemzetközi színvonalú létesítmény tartalmazna például: sportcsarnokot, sportpályákat, sportuszodát, élményfürdőt, hullámfürdőt, jacuzzit, ökoházat, búvárbázist, szaunát, egészségcentrumot, túrabázist, mászófalat, játszóházat, valamint vízi színpadot, színház és koncert arénát. A központ egyben biztosítaná edzőtáborok szervezésének lehetőségét és a sportturisták megfelelő színvonalú fogadását, és egyben a túrakerékpározás és a túralovaglás kiindulási pontja is lehetne. f) Az önkormányzat a kerékpárutak építésével, a hagyományos hegyi- és országúti kerékpárversenyek kiemelt támogatásával, kerékpáros túraútvonalak kínálatával Salgótarjánt a kerékpározás egyik hazai centrumává kívánja fejleszteni.
4. Az utánpótlás-nevelés területén a) Az önkormányzat a sportfinanszírozási rendszerével a verseny- és élsport területén az elért eredmények megőrzése mellett fokozott erőfeszítéseket tesz az utánpótlás nevelés minőségének javítása, a lehetőségeinek bővítése érdekében. b) Az önkormányzat szorgalmazza az azonos sportágakban utánpótlás nevelést folytató sportszervezetek együttműködését, esetleg egyesülését. c) Az önkormányzat támogatja és segíti a Salgótarjáni Sportiskola Egyesület szakosztályainak bővítését, ezáltal az egyesület a kistérség legjelentősebb utánpótlás nevelő bázisává válhat. A labdarúgás és a tenisz mellett a sportági bővítés atlétika és kerékpársport tekintetében javasolt. A saját sportág utánpótlásának biztosítása mellett a két új szakosztály adhatná a duatlon és a triatlon sport salgótarjáni utánpótlását is. A triatlonhoz szükséges úszó utánpótlás-neveléssel a Gagarin DSE foglalkozik. Az önkormányzat – azon túl, hogy kiemelten támogatja a sportegyesületet – az egyesület szakosztályainak bővítését a Salgótarjáni Többcélú Kistérségi Társulással és az érintett sportszervezetekkel egyeztetve, velük együttműködve szándékozik támogatni és segíteni.
33 d) Az önkormányzat támogatja és segíti azon sportszervezeteket is, melyek utánpótlás központok és sportkollégiumok létrehozásával a városba csábítják a régió legtehetségesebb utánpótláskorú sportolóit és ezzel salgótarjáni sportszervezetek számára biztosítanak utánpótlást. e) Az önkormányzat a központi normatív finanszírozás megjelenésekor törekszik egy közoktatási típusú sportiskola létrehozására. 5. A verseny- és élsport területén a) Az önkormányzat az eddigi sportfinanszírozásra jellemző „mindent és mindenkit támogatunk” elvet megszünteti, helyébe a versenyrendszerben elért eredmények, helyezések és az utánpótlás nevelő munka színvonalán alapuló új támogatási elvet vezet be. b) Az önkormányzat megerősíti Salgótarján sportéletében a verseny- és élsport pozícióját, mellyel cél az olimpiai, valamint a nemzetközileg is népszerű sportágakban az eredményesség javítása, az igazolt sportolók számának növelése, Salgótarján ismertségének növelése. c) Az önkormányzat elsősorban azon sportszervezeteket támogatja, melyek az olimpiai sportágakat körébe tartozó sporttevékenységet folytatnak, tardícionális salgótarjáni sportágakat művelnek. Közülük prioritást élvez az atlétika, a kerékpársport, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, az ökölvívás, a triatlon és az úszás sportág. d) Az önkormányzat az azonos sporttevékenységet folytató sportszervezetek között a jobb, eredményesebb és hatékonyabb tevékenység elérése érdekében szorgalmazza az együttműködést. e) Az önkormányzat lobbytevékenység keretében szorgalmazza a Salgótarjánban beruházást elnyert cégeket, hogy pénzbeli támogatással segítsék a város sportfeladatainak ellátását, illetve eredményes sportszervezeteket. f) Az önkormányzat a sportszervezeteket arra ösztönözni, hogy potenciális partnereikkel – pl. a gazdasági szférával, a médiával stb. – a sport és a sportolók érdekeinek sérelme nélkül alakítsanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatot.
6. A fogyatékkal élők sportja területén a) A fogyatékkal élő emberek életében a sport az önértékelés és az önbecsülés megszerzésének fontos eszköze, hiszen munka és a foglalkoztatás hiányában gyakran ez az egyetlen, szabadidőt kitöltő értelmes tevékenység. Ezért a fogyatékkal élő embereknek is egyre több lehetőséget kell biztosítani, hogy a sport területén is meg tudják mutatni, hogy másságuk nem jelent kevesebbet. Szükséges tehát, hogy a parasport szervezésébe a szabadidősport irányítói és szervezői is bekapcsolódjanak. b) Az önkormányzat sportcélú beruházásainál kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az a szemlélet, hogy a létesítményeket a fogyatékkal élő emberek is használni tudják. 7. A sportrendezvények területén a) Az önkormányzat elsősorban salgótarjáni székhelyű sportszervezetek, valamint sportszövetségek által szervezett, Salgótarjánban lebonyolítandó sportversenyek megrendezését támogatja. Kiemelt támogatást kapnak közülük az országos, illetve nemzetközi szintű sportrendezvények.
34 b) Szabadidősport terén az önkormányzat elsősorban salgótarjáni székhelyű sportszervezetek, valamint sportszövetségek által szervezett, Salgótarjánban lebonyolítandó sportesemény megrendezését támogatja. c) Az önkormányzat a továbbiakban is megszervezi hagyományos sportrendezvényeit: • EXTRÉMSPORT FESZTIVÁL • Streetball Torna • Gyermeknapi sportversenyek • Szlivka László Labdarúgó Emléktorna • Téli Teremfoci Torna • Téli Tömegsportnap (Szilváskő) • Városi Kispályás Labdarúgó Bajnokság d) Az önkormányzat a továbbiakban is részt vesz a hagyományos sportrendezvényeken: • Kihívás Napja • Közszolgálati Sportnap • Megyei Jogú Városok Sporttalálkozója • Palóc Városok Versenye e) Az önkormányzat, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, népszerűsítse az egészséges életmódot és a szabadidő eltöltés kultúráját, minden év őszén a Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban megszervezi a Salgótarjáni Fittségi Sportnapot. A rendezvény egy egész napos, neves sportolókat is felvonultató esemény, melynek keretében a közös sportolást biztosító programok mellett sportági bemutatókkal, egészségmegőrzést és szépségápolást népszerűsítő cégekkel, sportszereket, sportruházatot értékesítő vállalkozásokkal találkozhatnak az érdeklődők. Az önkormányzat hagyományos sportrendezvényeit a Létesítmény és Sport Kht. szervezi, melynek költségeit a Kht. éves támogatásában biztosítja. Az egyéb sportrendezvények költségeinek forrása az önkormányzat által létrehozott sportelőirányzat.
8. A sportlétesítmények területén a) Az önkormányzat – a sportlétesítményeket térítésmentesen használó Létesítmény és Sport Kht-val közösen – kiemelt feladatának tekinti a tulajdonában lévő sportlétesítmények alapfunkciójának megtartását, üzemeltetésük biztosítását, az üzemeltetés rendjének szabályozását, a sportlétesítmények állagának fenntartását, lehetőségek szerinti fejlesztését. b) Az önkormányzat a verseny- és élsport, az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport fejlesztése, a sportturizmus fellendítése és az abban résztvevők számának növelése érdekében műfüves pálya, bowling és fallabda pálya, valamint egy sportkomplexum kialakítását készíti elő, melyeket pályázati forrás és magántőke bevonásával kíván megvalósítani. c) Az önkormányzat az extrém sportpálya fejlesztésével (mászótorony, terepkerékpár pálya) bővíti az extrém sportok kedvelőinek sportolási lehetőségét. d) Az önkormányzat a közoktatási intézmények tornatermeinek, tornaszobáinak, sportudvarainak szükség szerinti felújítását elsősorban a közoktatási intézmények komplex felújítási feladataival összehangoltan szándékozik elvégezni. E mellett az
35
e) f)
g)
h)
önkormányzat egyes sportlétesítmények esetében az éves felújítási tervében ütemezetten valósítja meg a szükséges felújításokat, korszerűsítéseket, úgy mint: - A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola salakos pályája vízelvezetésének kiépítése; - A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola felső pályáján az aszfaltburkolat javítása, a tornateremben sportpadló cseréje, a világítás korszerűsítése; - A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény salakos pályája vízelvezetésének kiépítése, salakszórás felújítása; - A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény, a SKÁID Gagarin Intézményegység, SKÁID Beszterce lakótelepi Tagiskola és az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat sportudvarán az aszfaltburkolat felújítása; - A SKÁID Dornyay Béla Tagiskola salakos pályájának felújítása. Az önkormányzat az edzéslehetőségek javítása érdekében felülvizsgálja a létesítményhasználatot. A nem teremsporttal foglakozó sportszervezetek számára – igény szerint – a továbbiakban is biztosítja az öltözés feltételeit. Az önkormányzat a városlakók, a zöldövezetben élők nyugalma, valamint a természetvédelmi területen történő illegális motorozás visszaszorítása érdekében – sportszervezetekkel együttműködve – segíti egy terepmotorozásra alkalmas pálya kialakítását. Az önkormányzat az atlétika sportág edzés és versenyfeltételeinek megteremtése érdekében a Flex-Coop Kft-vel, a Szojka Ferenc Stadion tulajdonosával és a Salgótarjáni Atlétikai Clubbal közösen megvizsgálja az együttműködés lehetőségeit, valamint az atlétikai pálya, a futófolyosó és az öltözők használatának feltételeit. Az önkormányzat a sportlétesítmények tervezésénél és építésénél figyelembe veszi a természet és a környezet érdekeit, értékeit.
9. A nemzetközi sportkapcsolatok területén Az elért eredmények és kialakult kapcsolatok megtartása mellett továbblépést jelenthet a nemzetközi sportkapcsolatokban: • Salgótarján – Fülek – Losonc városok által közösen szervezett utcai futóversenyek, • „Határon át – határok nélkül” elnevezésű nemzetközi természetjáró találkozó rendszeressé tétele, • az „Öt Város Úszóversenye” elnevezésű ifjúsági verseny évenkénti megrendezése, • testvérvárosi sportolók meghívása a Tarján Kupa Országúti Kerékpárversenyre, • testvérvárosi fiatalok meghívása az Extrémsport Fesztiválra, valamint a Streetball Tornára. 10. A sporthagyományok ápolása Salgótarján 20. századi sportélete kiemelkedik a megye sportéletéből, mely nemzetközileg is ismerté tette a várost. Salgótarjánban is, mint ahogy országosan, számos intézmény, egyesület, iskola és magánszemély rendelkezik sportmuzeológiát érintő tárgyi és
36 dokumentumkinccsel. Ezek azonban a nagy nyilvánosság előtt – eltekintve egy-két évfordulós sporttörténeti kiállítástól – a város közönsége előtt eddig rejtve maradnak. A létesítendő sportmúzeum ezen gyűjteményeket (érmek, serlegek, díszoklevelek, múltat idéző plakátok, fényképek, okiratok, sportereklyék) fogná össze és tárná a nagyközönség elé. Az önkormányzat Salgótarján sporthagyományainak ápolása és egy sportmúzeum kialakítása érdekében fel kívánja kutatni azon szervezeteket, magánszemélyeket, akik rendelkeznek Salgótarján sportmúltjához kapcsolódó tárgyi emlékekkel. A sportmúzeum helyszínének kiválasztása céljából – mely városi és megyei sporttörténeti múzeum is lehet egyben – felveszi a kapcsolatot Nógrád Megye Önkormányzatával, illetve a Nógrádi Történeti Múzeummal.
IV. A sportfinanszírozás elvei A sportfinanszírozásnak – a lehetőségeket figyelembe véve – a sportfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokra és fejlesztési irányokra kell épülnie. Az önkormányzat szerepvállalása a verseny- és élsport támogatásában továbbra is meghatározó lesz, de a jövőben sem vállalhat felelősséget egyetlen sportág, vagy sportszervezet fennmaradásáért, azaz egyetlen sportág, vagy sportszervezet léte sem függhet az önkormányzati támogatás mértékétől. Az önkormányzati sportfinanszírozás formái a következők: a. térítésmentes létesítményhasználat b. pénzbeli támogatás c. önkormányzati cégek által nyújtott támogatás Az önkormányzat az egyes sportszervezetek támogatásának odaítélésekor mindhárom forrást figyelembe veszi. A sportfinanszírozás terén az előrelépés érdekében meg kell határozni a kiemelt önkormányzati támogatásban részesülő sportágak, sportszervezetek körét, melyben az eredményesség, az utánpótlásnevelő-munka színvonala és a sporthagyományok a meghatározók. Mindezeket szem előtt tartva az önkormányzat az olimpiai sportágakat művelő sportszervezeteket szándékozik kiemelten támogatni, melyek közül prioritást élvez az atlétika, a kerékpársport, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, az ökölvívás, a triatlon és az úszás sportág. Szintén kiemelten kívánja támogatni az önkormányzat a Salgótarjáni Sportiskola Egyesület utánpótlásnevelő-munkáját. További fontos szempont, hogy a támogatásban részesülő sportágak egész vertikumát kell finanszírozni, biztosítva az egymásra épülést. Meg kell változtatni azonban a „mindent és mindenkit támogatunk” elvet, új finanszírozási rendszer kialakítására van szükség. A Létesítmény és Sport Kht. költségvetési támogatásán és az iskolai sportfeladatok ellátásán túl a sportfeladatokra szánt önkormányzati források főbb felhasználási célcsoportjai a diák- és szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a verseny- és élsport, valamint a fogyatékkal élők sportja. Ezen feladatok ellátása érdekében az önkormányzat sportelőirányzatot képez, mely előirányzat éves összege a tárgyévet megelőző év adóbevételének 1,5 %-a. Ezen előirányzat biztosítja a város szempontjából fontos és támogatható sportesemények, rendezvények megrendezésének támogatását is.
37 Ezek mellett kiemelten fontos az iskolai sportfeladatok ellátása is, melynek érdekében az önkormányzat a közoktatási intézmények éves költségvetésében – az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint – biztosítja az iskolai sporttevékenység működési feltételeit. Az önkormányzat továbbra is szervezett úszásoktatást biztosít az önkormányzati fenntartású általános iskola 5. osztályos tanulóinak, melynek éves költségvetési fedezetét a Létesítmény és Sport Kht. évenkénti önkormányzati támogatása adja. a) Térítésmentes létesítményhasználat Legjelentősebb támogatásként az önkormányzat a továbbiakban is a térítésmentes létesítményhasználattal kívánja segíteni a sportszervezetek, sportszövetségek munkáját. Az önkormányzat a térítésmentes létesítményhasználatot a Létesítmény és Sport Kht. által kezelt sportlétesítményekben biztosítja, mely fedezetét a Létesítmény és Sport Kht. évenkénti önkormányzati támogatása adja. A Létesítmény és Sport Kht. – előzetes egyeztetés alapján, valamint sportszakmai szempontok figyelembe vételével – koordinálja a sportszervezetek létesítményhasználati, illetve a városi közoktatási intézmények iskolai testneveléshez szükséges igényeit, mely igénybevételeket, órabeosztást külön intézkedésben félévente rögzít, melyet jóváhagyás céljából eljuttat a polgármesternek. A támogatást az önkormányzat elsősorban az eredményesen működő csapattal, illetve élsportolókkal rendelkező sportszervezetek felnőtt és utánpótlás korosztályainak biztosítja. Az önkormányzat az iskolai testnevelési foglalkozásra sportlétesítményeket térítésmentesen a sportlétesítmény környezetében lévő, illetve tornateremmel nem rendelkező közoktatási intézmények számára biztosítja. Térítésmentességet élvez a központosított gyógytestnevelés és gyógyúszás, valamint a kötelező úszásoktatás is. Emellett a Létesítmény és Sport Kht. az általa kezelt sportlétesítményekben évente legfeljebb 12 alkalommal térítésmentes létesítményhasználatot biztosít az önkormányzat által szervezett, illetve az önkormányzat által támogatott rendezvények számára. Az önkormányzat ezen igényét a sportlétesítmények féléves igénybevételét rögzítő órabeosztást megelőzően jelzi a Kht-nak. Nyereségorientált sportrendezvény szervezője részére térítésmentes létesítményhasználatot nem lehet biztosítani. b) Pénzbeli támogatás A pénzbeli támogatás alapja egy sporttámogatási pályázat benyújtása. A polgármester minden év január 15-ig meghirdeti az önkormányzat sporttámogatási pályázatát, mely alapján évente támogatásban részesíti a pályázati kiírásnak megfelelő salgótarjáni székhelyű sportszervezeteket, sportszövetségeket, illetve a Salgótarjánban megvalósítandó sportrendezvényeket, szabadidősport rendezvényeket. Az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda a sportszervezetek részéről beérkezett pályázatokat minden év március 15-ig a prioritási szempontok figyelembe vételével, valamint a versenyrendszerben elért eredmények, helyezések és az utánpótlásnevelő-munka eredményessége és színvonala alapján rangsorolja. A sportrendezvények terén előnyt élveznek a Salgótarjánban lebonyolítandó országos, illetve nemzetközi szintű sportversenyek, szabadidősport rendezvények esetében pedig a salgótarjáni székhelyű sportszervezetek, sportszövetségek által szervezett, Salgótarjánban lebonyolítandó szabadidősport rendezvények. A sporttámogatás odaítéléséről és annak összegéről – az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság véleményezését követően – a polgármester dönt.
38 A támogatásban részesülő sportszervezettel, sportszövetségekkel meghatározott időre szóló támogatási szerződést köt.
az
önkormányzat
Az önkormányzat elsősorban azokat a sportszervezeteket támogatja: a) melyek salgótarjáni székhellyel rendelkeznek, b) melyek az illetékes bíróság nyilvántartásba-vételét elrendelő jogerős végzéssel rendelkeznek, c) melyek nem állnak csőd, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, d) melyeknek nincs köztartozása, e) melyeknek nincs tartozása játékosok és edzők felé, f) melyek képesített edzőket alkalmaznak, g) melyek megfelelnek a sporttámogatási pályázat feltételeinek. Az önkormányzat elsősorban azokat a sportrendezvényeket támogatja: a) melyeket salgótarjáni székhellyel rendelkező sportszervezetek, sportszövetségek szerveznek, b) melyek szerepelnek az országos, megyei, városi sportszövetség, sportági szakszövetség versenynaptárában, c) melyek megfelelnek a sporttámogatási pályázat feltételeinek. Az önkormányzat elsősorban azokat a szabadidősport rendezvényeket támogatja: a) melyeket salgótarjáni székhellyel rendelkező sportszervezetek, sportszövetségek szerveznek, d) melyek megfelelnek a sporttámogatási pályázat feltételeinek. Az önkormányzat a fogyatékkal élők sporttevékenységét abban az esetben támogatja, ha: a) a kérelmező igazolja az igényjogosultságot, b) megfelel a sporttámogatási pályázat feltételeinek. Sporttámogatás feltétele: a) a támogatást a rendeletben meghatározott módon és időben kérelmezték, b) a támogatandó eleget tett a kérelemhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségnek, c) a támogatandó felelősséget vállal az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és biztosítja az önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrizhetőségét, d) a támogatás felhasználása kizárólag a sport céljait szolgálja, e) a támogatást kérő sportszervezet legkésőbb a tárgyév január 15-ig elszámol az előző évben kapott önkormányzati támogatás cél szerinti felhasználásáról, a felhasználásról szakmai és pénzügyi beszámolót készít, f) a támogatott sportszervezetnek nincs köztartozása, illetve sem a sportolóknak, sem az edzőknek nem tartozik, g) az önkormányzati támogatás mértéke a tárgyévben nem haladhatja meg a sportszervezet előző évi sportcélú összes bevételének 50%-át, h) a támogatandó csapatsportág tekintetében a támogatást a sportszervezet valamennyi korosztályos csapatának működtetésére használja. Amennyiben a támogatott a támogatás felhasználási célját az önkormányzat előzetes hozzájárulása nélkül megváltoztatja, vagy a felhasználás nem felel meg a támogatási szerződésben foglalt feltételeknek, a támogatást az önkormányzat időlegesen felfüggesztheti, vagy visszavonhatja. Amennyiben a támogatási kérelemben meghatározott célok megszűntek, a támogatást vissza kell fizetni. Amennyiben az utánpótlás csapat/csapatok versenyeztetése a
39 felnőtt csapat versenyeztetése miatt hátrányt szenved, a sporttámogatás kifizetését az önkormányzat időlegesen felfüggesztheti, vagy visszavonhatja. Az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda a pénzügyi és okmányfegyelemnek megfelelően bonyolítja és tartja nyilván a támogatásokat. Elszámoltatja a támogatásban részesülteket. c) Önkormányzati cégek támogatása Az önkormányzat cégei – az önkormányzat sportszakmai szempontjait figyelembe véve – kizárólag salgótarjáni székhelyű sportszervezeteket támogathatnak. Cél és egyben elvárás, hogy az önkormányzati cégek ne aprózzák el a sport támogatására szánt pénzeiket.
V. A sportversenyeken eredményesen szereplő sportolók, edzők és sportvezetők kitüntetése, jutalmazása Salgótarján Sportjáért-díj Az a sportoló, közösség, sportvezető, edző és testnevelő, aki kiemelkedő sporteredményeivel, a sporttal kapcsolatos tevékenységével hírnevet szerezett Salgótarjánnak, az önkormányzat által alapított kitüntető címről és díjakról szóló 30/1995.(XII.18.) Ör. sz. rendeletben meghatározottak szerint „Salgótarján Sportjáért” díjra terjeszthető fel, amelyből évente egy kerül kiosztásra. Salgótarján Város Jó tanuló - Jó sportolója Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata minden év októberében kiírja a tanulásban és a sportolásban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó általános iskolás és középiskolás lány és fiú tanulók részére a „Salgótarján Város Jó tanuló - Jó sportolója" cím elnyerésére szóló pályázatot. A pályázati szempontokat a polgármester határozza meg évente. A díjak átadására minden év decemberében kerül sor, költségeinek forrását a sportelőirányzat tartalmazza. A polgármester a „Salgótarján Város Jó tanuló - Jó sportolója" díj átadásával egy időben jutalomban részesítheti a legeredményesebb utánpótlás nevelő munkát végző edzőket, testnevelőket, melynek költségeinek a sportelőirányzat tartalmazza. Az Év Legeredményesebb Sportolója, Az Év Legeredményesebb Csapata és Az Év Szponzora díj A polgármester minden év februárjában a Sportbál keretében adja át „Az Év Legeredményesebb Sportolója”, „Az Év Legeredményesebb Csapata” és „Az Év Szponzora” díjakat. „Az Év Legeredményesebb Sportolója” és „Az Év Legeredményesebb Csapata” díjra a tárgyévet megelőző év legeredményesebb ifjúsági lány, ifjúsági fiú, felnőtt nő és felnőtt férfi sportolói, valamint legeredményesebb csapatai (közül maximum kettő) jogosultak. Az önkormányzat évente maximum kettő „Különdíj” adományozásáról is dönthet. A polgármester ugyanezen alkalommal adhatja át „Az Év Szponzora” elismerő oklevelet és tárgyjutalmat is. A díjazottakra a polgármesternek egy ad hoc bizottság tesz javaslatot, melynek tagjai: a szakterületért felelős alpolgármester, a Létesítmény és Sport Kht ügyvezető igazgatója és az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda szakterületért felelős munkatársa. A díjak költségeinek forrását a sportelőirányzat tartalmazza. Salgótarján Emlékérem
40 A hazai, illetve a világversenyeken (olimpia, világbajnokság, Európa bajnokság) kiemelkedő helyezést elért sportolókat és edzőiket a polgármester „Salgótarján Emlékérem”-ben részesítheti. Odaítéléséről a polgármester dönt. A megítélt kitüntetéseket, díjakat, jutalmakat, elismeréseket a polgármester adja át.
Záró gondolatok A sportfejlesztési koncepció megalkotásával az önkormányzat legfontosabb célkitűzése, hogy a sport legyen minden salgótarjáni szenvedélye! Az önkormányzat sportfejlesztési koncepciója 2008-2018-ig határozza meg az önkormányzati sportfejlesztések szakmai, finanszírozási és létesítményfejlesztési elképzeléseit, hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá teszi az önkormányzat sporttal kapcsolatos tevékenységét, tükrözi Salgótarján sportjának sokszínűségét, tradícióit. Az időszak végére az eddigieknél nagyobb támogatásban részesül a diáksport, a szabadidősport, az utánpótlás nevelés, a verseny- és élsport. A sportfejlesztési koncepció sportági eredményesség figyelembe vételével nyitottá teszi a fejlesztés lehetőségeit. Az önkormányzat sportfejlesztési koncepcióját az elfogadás előtt társadalmi vitára kell bocsátani. A Közgyűlés a sportfejlesztési koncepció elfogadásával egy időben az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól, a sportfeladatok finanszírozásáról és a sporttámogatás rendszeréről rendeletet alkot. A sportfejlesztési koncepcióban foglaltak, valamint a rendelet végrehajtásáról a polgármester évente egy alkalommal a Közgyűlés részére köteles tájékoztatást adni.
