A Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Boldog Donáti Celesztina Óvoda
HÁZIRENDJE
2013.
Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Boldog Donáti Celesztina Óvoda OM azonosító: 037513 8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13. Telefon: +36-93-516785 Fax: +36-93-516784
[email protected] www.nk-piar.hu
Előszó A piarista diák egy nagy család élő közösségébe tartozik. Azok a szabályok, amelyek életrendünket meghatározzák, nem pusztán a közös munka menetét biztosító előírások, hanem ennek a közösségnek jellemet alakító hagyományai is. Az ifjúságot körülölelő társadalomban terjedő igénytelenség és szabadosság láttán több száz éves hagyományainkhoz híven határozottan valljuk, hogy ha a „gyerekeket kiskoruktól fogva szorgalmasan nevelik vallásos életre és műveltségre, kétségkívül remélhető, hogy egész életük alakulása boldog lesz”. (Piarista Konstitúciók I./1./5.) Iskolánk ezért a következetes és fegyelmezett munka, a hit, a szellemi igényesség és a tisztelettudás elsajátításának műhelye. Szabadságban és szabadságra neveljük tanulóinkat, ahol lehetőség van a keresztény élet megélésére, és lehetőség van a keresztény közösség megteremtésére. Az Egyháznak és országunknak szüksége van hitben és tudományban egyaránt kiművelt emberfőkre; fegyelemre, tisztelettudásra és erkölcsös életre nevelt családapákra. E célunkat fejezi ki Rendünk és iskoláink jelmondata: «Pietas et litterae», vagyis: hívő élet és tudomány. (Pedagógiai program, küldetésnyilatkozat.)
I. A házirend célja és törvényi háttere A házirend • a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. Törvény, • 20/2012 EMMI rendelet, • 229/2012 (VIII.28) Kormányrendelet megfelelő paragrafusai, • A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény • 331/2006 (XII.23.) Kormány Rendelet • valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai Programjának rendelkezései alapján készült. A házirendnek - ahogy a neve is utal rá - nem feladata, hogy visszhangozza a már törvényben megfogalmazott jogokat és kötelességeket. Ezek megtalálhatók mind a pedagógiai programban, az SzMSz-ben, valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC törvény 25 paragrafusában. Arra hivatott, intézményünk életét oly módon szabályozza, hogy az fejlődni tudjon, hogy alkalmas legyen egy keresztény közösség és közösségi emberek kialakítására, és megvalósíthassa nevelő-oktató célkitűzéseit. Ezért minden tanuló igyekezzék gondosan megtartani előírásait! Csak így nevelhet iskolánk művelt, fegyelmezett, alkotómunkára kész fiatalokat egyházunk és hazánk javára. A mai világ igénye, hogy a tanuló és tanár ismerje meg jogait és kötelességeit. Iskolánkban hozzátesszük, hogy jog és kötelesség fölött van az Isten és emberszeretet parancsa. Jogainkat és kötelességeinket Jézus főparancsa korlátozza és terjeszti ki.
II. Az iskola és a család, a szülőkkel történő kapcsolattartás A nevelés elsődleges színtere a család. A gyerek már bizonyosan jó irányba fejlődik, ha egy szerető, konfliktusmentes, kiegyensúlyozott, törődő otthon várja. Az óvoda, az iskola a társadalom segítő keze a családok felé, amikor az részben átvállalja a szülőtől az oktatás, a közösségi életre való nevelés feladatát. Mindez csak akkor –2–
válhat eredményessé, ha a család és az iskola között a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és türelmen épülő élő és közvetlen kapcsolat alakul ki. Hiszen közösen nevelünk: úgy való, hogy a szülő és az osztályfőnök a gyerek minden iskolai elfoglaltságáról, eredményéről, iskolai értesítéséről, beírásokról tud. Sőt, – nem számon kérhető ugyan –, jó, ha ez a tudás kiterjed a gyermek egyéb elfoglaltságaira, gondjaira is. A tanuló olyan kiskorú, akinek az életét tehát folyamatosan figyelemmel kísérik. Ennek érdekében az iskola és a család olyan kapcsolatot alakít ki, ahol fölváltva egymás figyelő gondoskodására tudják bízni őt. Ezt a kapcsolatot szolgálják a fogadóórák, a szülői értekezletek, az E-napló valamint a diáknaptár ellenőrző könyvként működő oldalai. A szülő aláírásával igazolja, hogy tudomása van a beírásokról, bejegyzésekről. Az E-naplóhoz a hozzáférési kódot a rendszergazdától kapják meg a szülők. Az E-naplón keresztül a tanulmányi, magatartás és szorgalom, fegyelmi eredményekről is értesülhetnek a szülők, melyen keresztül a tanárokkal is kapcsolatba léphetnek. A szülői ház és az iskola közötti jó kapcsolat diákjaink eredményes nevelődésének elengedhetetlen feltétele. Ezért igyekszünk, hogy az iskolai élet szabta formális érintkezések mellett olyan együttléteink legyenek, amelyek révén valóban jó viszony alakulhat ki a szülők és a tanárok között. Örömmel vesszük, ha a vasárnapi diákmiséken, évnyitón és évzárón, egyházi, rendi és neves iskolai ünnepeinken tanulóink szülei is részt vesznek. Időszakos iskolai tájékoztatásokkal értesítjük a szülőket, iskolánk barátait az intézmény életének alakulásáról. Szívesen fogadjuk a szülők észrevételeit, javaslatait, segítségét. A piarista család központja a piarista szerzetesközösség. Köréje gyűlnek a diákok és világi tanárok, öregdiákok, és a diákok szülei, családjai. Mindegyikük más-más, korának és állapotának megfelelő módon kapcsolódik ehhez a családhoz. Munkánk végzése során mindig tudatában kell lennünk annak, hogy nem magányosan, hanem közösségben tevékenykedünk, és hogy közös vállalkozásunk sem egy elszigetelt csoport ténykedése, hanem mindnyájan az egyház nagyobb közösségében élünk.
III. Tanulmányi kötöttségek teljesítése Intézményünk egyházi intézmény, azon belül katolikus intézmény, azon belül szerzetesi intézmény, egy piarista szerzetesközösség intézménye, amely közösség úgy formálja újra és újra saját pedagógiai felfogását, hogy a mai világot rendi hagyományai és jelenkori tapasztalatai alapján nyitottan és kritikusan értékeli. Ahogyan a szerzetesi közösség egy értékesebb világban való érvényesülést helyezi előtérbe, úgy az általa létrehozott iskola is az evilági versenyszellem elé helyezi az örök értékek kincseinek gyűjtését. Iskolánk, óvodánk konzervatív, amennyiben értékőrző, ugyanakkor modern, amennyiben a világ megértésére és a benne való helytállásra nevel. Üzenete és gyakorlata nem való mindenkinek, de aki vele együtt jó lélekkel vállalja akár az árral szemben úszás nehézségét is, annak a számára a szellemi értékek és az erkölcsi tartás szépségének kibontakoztatását kínálja. Ez a döntés nem szellemi képesség vagy tehetség kérdése, hanem elsősorban a család és a diák hozzáállásán múlik. Így iskolánk a keresztény életvitel egy lehetséges megélési formájának szabadon választható lehetősége. A 2012. szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 45.§ (3) bekezdése alapján a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 97.§ (1) bekezdés alapján a tankötelezettség korhatárának leszállítása 18-ról felmenő rendszerben történik. A 16 éves korhatár azokra vonatkozik, akik a tanulmányaikat a 2012/13-as tanévtől kezdték meg.
–3–
Az iskolaérettség korhatára a betöltött 6. életév. Amennyiben intézményünk óvodása a tanév kezdetéig betölti ezt a kort, akkor iskolát kell választania, bennünket is választhat. Amennyiben a nevelési tanácsadó javasolja, akkor még egy évig maradhat az óvodában. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. EMMI (51§-ban), rendeletben meghatározott mértéket: a 250 órát. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 1. Felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 2. Hiányzás mértéke miatt (a mulasztott órák száma adott tárgyból meghaladja a tanév során a tantárgy éves óraszámának 30%-át) nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: - Félévkor: február 1-15. - A tanítási év végén: június 1-14. vagy a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
IV. Az iskolai, tanulói munkarend Egy közösség meghatározott életrendje nem csupán a működésének gördülékeny menetét biztosítja, hanem a kiszámíthatóságot, a biztonságot is jelenti tagjai számára. Egy jól működő életrendben a munka és a pihenés úgy váltja egymást, hogy azok egymást segítsék. Az ezekben történő pontosság tehát nem csupán az „ügy” fontosságát ismeri el, nem csupán a társak és nevelő iránti tiszteletet fejezi ki, hanem igazodik egy olyan egészséges ritmushoz, amely megkönnyíti a tanulást és szabadabbá teszi a pihenést.
1. Az iskolába érkezés rendje • • • • • •
A tanulók legkésőbb 7:45-ig érkezzenek meg az iskolába. Ilyenkor a tanteremben vagy a folyosón tartózkodhatnak. Az írásbeli házi feladat ilyenkor már nem pótolható. Amennyiben a tanítás nem 8:00 perckor kezdődik, a tanulók az első tanítási órájuk előtt 10 perccel kötelesek elfoglalni helyüket az osztályteremben. A legkorábban érkező tanulók a portáról elviszik az osztály kulcsát. Az első tanítási óra előtt 5 perccel a hetesek szellőztetnek, és számba veszik a hiányzókat. Becsöngetésig minden tanuló előkészíti a szükséges felszerelését, elrakja mindazt, ami az órai munkához fölösleges és fegyelmezetten várja a tanítás kezdetét. Ha szaktanteremben van az első tanítási órájuk, akkor a becsöngetés előtt legkésőbb 2 perccel, a jelzőcsengetésre, felszerelésükkel elindulnak oda, és becsöngetéskor ott várják a szaktanár érkezését.
2. A tanítás megkezdése, a tanítási óra • • • •
A tanítás minden nap közös imádsággal, liturgiával kezdődik. A diákok felállással és felszólításra „Laudetur Jesus Christus” köszöntéssel fogadják tanárukat, ugyanúgy köszönnek el a tanítási óra végén is. A padokon csak az órán szükséges tanszerek lehetnek. Saját könyvére és füzetére mindenki írja rá a nevét és osztályát. Minden tanuló vegyen részt tevékenyen a közös órai munkában, de beszélgetéssel, nem oda való viselkedéssel nem zavarhatja az órát. Ha mondanivalója van – és azzal nem –4–
• •
bolygatja meg az óra menetét – kézfeltartással jelentkezik, és megvárja, amíg a tanár felszólítja. Az óra megzavarása nemcsak udvariatlanság, neveletlenség, hanem fegyelmezetlenség is. Aki valamely tanítási óra alól igazgatói felmentéssel rendelkezik, az csak a hivatalosan kijelölt teremben tartózkodhat, az iskola épületét nem hagyhatja el (kivéve, ha első vagy utolsó óráról van szó, akkor is csak engedéllyel.) Ha igazgatói körözvény érkezik, az "Igazgatói hirdetések" felolvasásához mindenki feláll, és – hacsak valami feljegyezni való nincs – állva hallgatja végig.
3. Az óraközi szünetek •
• • • • • • •
Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve az első, illetve második óra után következőt, amely 15 perces. A szünetben a hetesek szellőztetnek és felelnek az osztályterem rendjéért. Ha előzőleg szaktanteremben volt órája, akkor visszamegy az osztálytermébe, leteszi holmiját, és a következő órája előtti tanterem folyosóján, a megfelelő tanterem közelében tölti a szünetet. Ha újra szaktanterembe kell mennie, fölvéve a szükséges felszerelést, elhagyja osztálytermét és elvonul a szaktanteremhez, hogy becsöngetéskor már pontosan kezdhesse munkáját. Testnevelés óra esetén az öltözőben átöltözik. A 15 perces nagyszünetben bent maradhat osztálytermében a tízórai elfogyasztására, hivatalos ügyek intézésére. A szellőztetésről azonban ilyenkor is gondoskodni kell. A folyosókon kerülje a kiabálást, rohangálást, hangoskodást, fütyülést. Egymás testi épségét veszélyeztető játékot játszani nem szabad. Étkezés közben ügyelni kell a folyosók és a tantermek tisztaságára. A tízpercek végén a csöngetésre a tanulók osztálytermükbe vonulnak, és csendben várják a tanár érkezését. Ha szaktanteremben van órája, akkor a szünetben már eljut a szaktanteremhez, hogy csöngetéskor már ott kezdhesse a munkát. Ebben az esetben, ha még nincs jelen a tanár, akkor az ővele korábban megbeszéltek alapján vagy a szaktanterem előtt kettes sorban, vagy pedig már a szaktanteremben várja őt, mindkét esetben fegyelmezetten, csöndben. A diákok különféle szaktantermekben (előadók, laboratóriumok, tornaterem, nyelvi terem, számítástechnikai terem) csak az illetékes tanár vagy az általa megbízott felügyelő jelenlétében tartózkodhatnak. Tanítási idő alatt a tanuló csak az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes, vagy az igazgató engedélyével hagyhatja el az iskolát. Az igazgatót, vagy helyettesét abban az esetben keresse, ha osztályfőnökét nem találta meg.
4. A tanítás befejezése • • • • •
Az utolsó tanítási óra mindig imádsággal fejeződik be. Az osztályra vonatkozó órák befejezése után csak osztályfőnöki engedéllyel lehet az osztályteremben tartózkodni. Ugyanígy a folyosókat már csak csöndes közlekedés céljára veheti igénybe. Ha menzás, akkor órái után a diákebédlőbe megy, majd az étkezés után csendben a táskájáért megy a terembe, utána napközibe vagy tanulószobára megy, esetleg a diákság számára kialakított közösségi helységeket használhatja, majd pedig távozik az iskolából. Ha egyéb dolga nincs (menza, szakkör, napközi, tanulószoba, sport, informatika, gyakorlás stb.), akkor az utolsó órájának, vagy délutáni foglalkozásának befejeződése után iskola épületét el kell hagynia. Akinek az órarend szerint 5 vagy 6 órája van, különösen nagy fegyelemmel viselkedjék a 6-7. órában, a folyosókon csendben vonuljanak az ebédlőtől az osztályig, az –5–
•
•
osztályteremben csak táskájuk összepakolása erejéig tartózkodhatnak a legnagyobb csendben. A hangoskodás, és egyéb fegyelmezetlenségek a többi teremben zajló órát zavarják, amelyek súlyos fegyelemsértésnek minősülnek. A takarítás érdekében a tan- ill. szaktantermekben történő utolsó óra után a székeket az asztalokra fel kell tenni, a tantermekben pedig csak tanári engedéllyel vagy megbízással lehet tartózkodni. Ilyenkor a termet utoljára elhagyó tanulónak kell gondoskodnia a terem bezárásáról. Az iskola épülete előtt ne csoportosuljanak, mert akadályozzák vele a forgalmat!
5. Késések, mulasztások, felmentések a. Késések • Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez eléri a tanórai foglakozás időtartamát a késés egy igazolt vagy igazolatlan mulasztásnak minősül. • Egy tanuló akkor számít későnek, ha bármely órára a becsöngetés után érkezik. • A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. b. Mulasztások • A tanulók az olyan hiányzásokhoz, melyekre előre lehet számítani (pl. rokon temetése, orvosi vizsgálat, nyelvvizsga stb.), kötelesek a hiányzást megelőzően az osztályfőnök beleegyezését kérni. Amennyiben ezt elmulasztják, vagy nemleges válasz esetén a tiltás ellenére távol maradnak, hiányzásuk igazolatlannak tekinthető. Vitás esetben az igazgató dönt. • Ha a tanuló hiányzását előidéző ok előre nem sejthető (pl. rosszullét, betegség, stb.), a szülők egyike még a hiányzás első napján 9 óráig értesítse az iskolát telefonon. A mulasztást a Tájékoztató füzet rovatában a szülő (évenként legfeljebb 3 napot) illetve a kezelőorvos igazolja. (A kezelőorvos által adott igazolás is az ellenőrző könyvbe írassék be.) Az igazolást a hiányzást követő napon, de legfeljebb 5 tanítási napon belül az osztályfőnöknek kell – külön kérés nélkül – bemutatni! • A mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések a fakultációs órákra és a szakköri foglalkozásokra is vonatkoznak. (A hatályos rendelkezések szerint, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan hiányzásainak óraszáma eléri a 30 órát, akkor automatikusan megszűnik tanulói jogviszonya, az iskola nyilvántartásából törölni kell, valamint 50 igazolatlan óra után közigazgatási eljárás nyomán a hivatal kezdeményezi az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) megvonását.) • Egy tanévben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve a mulasztás körülményeit – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi az osztályozóvizsga letételét. • Igazolatlan mulasztás esetén az alábbi iskolai büntetés adható: • Az igazolatlan órák mindegyike után a szülőt írásban értesíteni kell! (Az elektronikus adminisztráció keretében ez automatikus!) - 1 igazolatlan óra után szóbeli figyelmeztetés és az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt az igazolatlan mulasztásról. - 3 után osztályfőnöki intő - 7 igazolatlan óra után osztályfőnöki rovó - 10 igazolatlan óra után igazgatói intő, az igazgató első ízben értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt, gyermekjóléti szolgálatot és az illetékes Kormányhivatalt, - 14 igazolatlan óra után igazgatói rovó - 21 igazolatlan óra után tantestületi megrovás - 27 igazolatlan óra után fegyelmi eljárás indul, a szülő írásos értesítése és behívása, –6–
-
30 igazolatlan óra után tanköteles tanuló esetében az igazgató ismét értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt, gyermekjóléti szolgálatot és az illetékes Kormányhivatalt, megindítja az iskolából történő eltávolításnak a folyamatát, nem tanköteles tanuló esetében törli az iskolába beírtak névsorából.
c. Felmentések • A testnevelésből felmentett, vagy gyógy-testnevelésre járó tanulóknak az osztályfőnökkel és a testnevelő tanárral megbeszélt helyen kell lenniük ezeken az órákon, és az általuk meghatározott hozzájuk illő feladatokat kell elvégezniük. • Abban az esetben, ha a diák felszerelését nem hozta magával, önhibájából adódóan kizárja magát a testnevelés óra alól. A hiányos, vagy nem megfelelő öltözékben tilos a tornateremben tartózkodni. Így a testnevelés óra alól mulaszt. • Ugyanakkor az iskola felügyeleti kötelezettsége továbbra is kiterjed rá, tehát hollétéről a testnevelő tanár gondoskodik. • A szülő évente három alkalommal, alapos indoklással (egészségi, fizikai állapot) kérhet gyermeke számára felmentést a testnevelés óra alól. • A nyelvi órák alóli felmentések esetén, a tanuló a könyvtár szobában vagy a teremben tartózkodik, és készül a további óráira. A tanuló által vállalt szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról, fakultációs órákról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az évi óraszám 30%-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő.
V. Az óvoda munkarendje 1. Az óvodába érkezés, a foglalkozások kezdete A gyermeket az őt hozó szülő az óvónőnek személyesen adja át illetve tőle személyesen viszi el. Ezért a tanév elején (módosítás esetén év közben) írásban kell nyilatkozni a gyermek érkezését-távozását illetően, hogy ki végzi e feladatot (pl. nagyszülő, kiskorú testvér), esetleg, hogy a gyermek kíséret nélkül érkezik vagy távozik. • Az óvoda az írásbeli nyilatkozatban szereplő módon érkező-távozó gyermekekért az óvodán kívül nem vállalja a felelősséget. • A szülőnek előzetesen kell tájékoztatni az óvónőt, ha alkalmasint más személy viszi el a gyermeket az óvodából. • Elvált vagy válófélben lévő szülők közül a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő viheti el. Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő írásban engedélyezi, más személy is elviheti a gyermeket. • Ha a gyermekért nem jönnek az óvoda bezárásáig, az óvónő telefonon értesíti a szülőket. • Az óvónő felelőssége a gyermek valamely szülőjének jelenlétekor szünetel. • A szülőnek az óvoda udvarán tartózkodása alatt saját gyermekétől az óvodai szabályokat kell elvárnia a többi gyermekre való tekintettel. A délután folyamán a szülőkkel érkező kisebb-nagyobb testvérekre is ez vonatkozik. Otthoni játékokat az udvarra behozni nem szabad. A saját kerékpárt az épület előtti udvarrészen kell tárolni, óvodai használatukért az óvoda felelősséget nem vállal. A gyermekek szokásosan „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszöntéssel üdvözlik az óvoda dolgozóit, és az óvoda látogatóit. (A felnőttek válasza: „Mindörökké. Ámen.”) A más felekezethez tartozó gyermekek felekezetük szokása szerint köszönnek: • Reformátusok: „Áldás, békesség!” • Evangélikusok: „Erős vár a mi Istenünk!” –7–
•
Természetesen, ha jónak látszik, elfogadott a napszaknak megfelelő köszöntés is: „Jó reggelt … néni!”, „Jó napot…!”, „Jó estét…!” vagy „Csókolom.”
A gyermekek 8.00-ig érkeznek az óvodába. Megérkezést követően a szülők átöltöztetik gyermekeiket, majd személyesen átadják a szolgálatban lévő óvónőnek. 8.30-kor – az első foglalkozást megelőzően – minden gyermek készen áll a közös reggeli imádság megkezdésére. A imádságot az óvónő vezeti.
2. Pedagógiai munka az óvodában •
• • • •
• • •
•
A foglalkozások tartalmát az Óvodai Nevelési Program szabályozza. A cél szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag közösség kialakítása, ahol a gyermekközpontúság tartást, önállóságot és a belőle fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődését a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele segíti. A sokoldalú képességfejlesztés biztosítja a gyermeki személyiség egészének fejlődését. A komplex élményeket biztosítása erős érzelmi kötődést alakít ki a gyermekek és a művészetek között. A foglalkozásokon kívül szabad játék segíti a gyermekek egészséges fejlődését rossz idő esetén a csoportszobában, jó időben az óvoda játék udvarán, vagy egy környékbeli játszótéren. Az óvoda gondot fordít arra, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelkedjenek. Napirendjüket életkoruknak megfelelően alakítja ki. Biztonságuk érdekében az óvodában tartózkodásuk ideje alatt végig óvodapedagógus foglalkozik velük illetve felügyel rájuk. Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságukat tiszteletben tartja, biztosítja részvételüket a foglalkozásokon. A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát nem korlátozza. Figyel arra, hogy a gyermek ne veszélyeztesse a saját, a társai, illetve az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét, valamint ne akadályozza viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát. Az óvoda eszközeit, berendezéseit, felszereléseit a gyermekek ingyenesen, de csak rendeltetésszerűen használhatják, azokra vigyázniuk kell. Az óvoda segíti a gyermekeket, hogy életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyenek részt saját környezetüknek és az általuk használt játékoknak, eszközöknek a rendben tartásában. Az óvoda napirendje rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Ebből adódóan a tervezett program a napi történéseknek megfelelően bővülhet vagy szűkülhet. A gyermekek tudatos fejlesztése 9 óra 30 perckor kezdődik, és 20-30 perces időtartamú. Szeptember a beszoktatás hónapja.
3. A gyermekek étkeztetése az óvodában Az étkezési térítési díjat minden hónap 10. napjáig kell befizetni banki átutalással. Hiányzás esetén az első napi térítési díjat az intézmény tudja visszatéríteni. A hiányzás utáni óvodába érkezést előző nap délelőtt 10 óráig kell jelezni az étkezés biztosítása végett. Az óvoda biztosítja a gyermekek számára a táplálkozást befolyásoló betegségek (tej- vagy lisztérzékenység, cukorbetegség, stb.) megkövetelte diétát, amennyiben erről a szülő orvosi igazolást hoz. A gyerekek naponta háromszor kapnak ételt: • 8 óra 00 perckor reggeli, • 12 óra 00 perckor ebéd, –8–
•
15 óra 00 perckor uzsonna. Lehetőség szerint sor kerül egy negyedik étkezés – „tízórai” – beiktatására 10 óra körül. Születésnapra szánt szeretetvendégségre csak üzletben vásárolt, a szavatossági időn belül lévő kekszféle vagy gyümölcs behozatala engedélyezett. Nem lenne etikus a többi gyerekkel szemben – és az óvoda tisztántartását is nehezítené –, ha egy gyermek az óvoda területén otthonról hozott élelmiszert (pl. csokoládé, túró rudi, stb.) fogyasztana, ezért tilos. Ajánlott a nagyon korán (6 és 7 óra között) érkező gyermekek otthoni megreggeliztetése.
4. Az óvoda vallási élete Az „ovis” mise. A nagykanizsai Jézus Szíve Plébánián minden hónap második és negyedik vasárnapján van úgynevezett „ovis” mise, mely igyekszik a szent liturgiát e korosztály nyelvén megszólaltatni. Ugyanakkor természetes, hogy minden család a saját plébániáján, illetve felekezetének megfelelő templomban vegyen részt vasárnap és ünnepnapokon szentmisén. A piarista óvoda is szervez évente pár alkalommal „ovis” misét, melyre az óvodába járó gyermekeket elvárja. Ezen alkalommal a beosztott csoport vállalja az agapé-szolgálatot – amennyiben van. Ezen alkalmakkor a távolmaradási szándékot – és okát – az óvónő felé jelezni kell. Az óvodai csoportokban az óvónők végzik a heti rendszerességgel a hitoktatást. Ezen kívül az óvoda egész életét át meg át szövi a keresztény életszemlélet és értékrend.
5. A gyerekek ruházata az óvodában A gyermekek öltözködését jellemezze a praktikusság és a kényelem. A ruhadarabokat, lábbeliket, a választott jellel kell ellátni. A gyermek utcai viselete az öltöztető helyiségben, a gyermek jellel ellátott polcán helyezendő el. A tisztaság megőrzése érdekében váltócipőről a szülőnek kell gondoskodnia. Az esetleges átöltöztetéshez célszerű tartalékruhát is elhelyezni a gyermek ruhapolcán. Mozgásos játékok (sportfoglalkozás) szokásos öltözete: pamut trikó, rövidnadrág és tornacipő, melyeket a szülő biztosít gyermeke számára. A gyermek ágyruháját a szülőknek kell kéthetente hazavinni, kimosni.
6. A gyermekek otthonról behozott tárgyainak szabályozása A gyermekek a számukra érzelmi biztonságot nyújtó játékokat, tárgyakat behozhatják az óvodába. Használaton túl ezek elhelyezését az óvoda a saját jelükkel ellátott „kincses” dobozban biztosítja. Az otthonról hozott játékokért felelősséget vállalni nem tudunk. A papucshasználat és az ékszerek (nyaklánc, karkötő, bokalánc, gyűrű, percing) viselete veszélyforrás lehet, ezért ezek mellőzendők. Lyányoknál a fülbevaló megengedett.
7. Az óvoda nyitva tartása Fogalmi meghatározás: nevelési év – minden év szeptember1-től augusztus 31-ig, az oktatási év – minden év szeptember 1-től május 31-ig tart. Az oktatási év május 25 és június 15 napja között műsoros ünnepéllyel zárul. Az óvoda minden nyáron július első hétfőjétől kezdődően 6 héten át zárva tart. A nevelés nélküli napok száma évente 5 nap. Az óvoda a szülőket a várható időpont előtt 7 munkanappal szóban és írásban értesíti. E napokon szükség esetén az óvoda felügyeletet biztosít. A gyerek óvodában tartózkodásának maximális ideje maximum napi 10 óra. Az óvoda naponta 7 és 17 óra között tart nyitva.
8. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosítása –9–
A gyermekek az óvodában sosem gazdátlanok, a felügyeleti rend szerint beosztott óvodapedagógus figyel rájuk, a gyermekek neki tartoznak engedelmességgel, személye a táblázat alapján mindenkor egyértelműen meghatározható. • Reggelente 6.00 és 7.00 között (reggeli ügyelet) egy az ügyeleti rendben beosztott dajka látja el a felügyeletet, teljesít szolgálatot. • A gyermekek étkeztetését a jelenlévő óvónők és a beosztott dajka végzik. • A rendes nyitvatartási időn kívül, illetve az óvodán kívüli programok esetén e tevékenységek alkalmával a tevékenységet szervező óvónő látja el a gyermekek felügyeletét. Az intézményen kívüli eseményekre (pl. uszoda, játszótér, színház, koncert vagy múzeumlátogatás) csoportonként egy – szükség esetén két – óvónő és egy dajka kerül kísérőként beosztásra. E feladat ellátásába a gyermekek szülei is besegíthetnek. • Délután 17.00 és 18.00 között egy az ügyeleti rendben beosztott dajka látja el a felügyeletet, teljesít szolgálatot.
9. Az óvodába járási kötelezettség A Közoktatási Törvény 6. § (2) bekezdésében megfogalmazottak alapján az 5. életévét betöltött tanköteles gyermek 7 napot meghaladó igazolatlan hiányzása esetén az óvodavezető köteles értesíteni Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzőjét. A foglalkozások megtartásának rendje és ideje a Helyi Óvodai Program heti- és napirendjében megfogalmazottak szerint történik. Ezeket a dokumentumokat valamint a tevékenységi tervet a csoportszoba öltözőjében a szülők megtekinthetik. A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás megkérésének, indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai: • Betegség esetén orvosi igazolás. • Egyéb esetben (családi üdülés, külföldön való tartózkodás, stb.) a szülőnek szóbeli bejelentési kötelezettsége van a csoportban dolgozó óvónők felé.
VI. A kollégiumi tanulók munkarendje Az iskolai és kollégiumi életünk nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. A kollégiumban csak piarista diákok nyernek felvételt. A kollégiumi élet szervesen kapcsolódik és illeszkedik a gimnázium munkarendjéhez. A kollégium élete általában 5 napos munkarendben zajlik. Az év során vannak olyan hétvégék, amikor a kollégium saját programok szervezésével gondoskodik a kollégisták közösségi életének fejlesztéséről. Ezeknek a napoknak a rendjét a kollégiumi éves munkaterv határozza meg. A többi hétvégét a kollégista szülői háznál tölti. Amennyiben a diák szombaton és vasárnap is szeretne a kollégiumban maradni, azt a prefektuson keresztül, a szülő írásbeli kérelme esetén az igazgató engedélyezheti. A kollégium diákjai felelősséggel tartoznak környezetükért, iskolájukért. A városban is iskolájukhoz méltóan viselkednek. A kollégium közösség, melynek tagjai egymásra odafigyelnek, és egymást segítik, tiszteletben tartják. Napirend: Visszaérkezés vasárnap este 18.00 és 20.00 óra között vagy hétfőn reggel, aszerint, hogy a szülő az év elején hogyan nyilatkozott. Ha a vasárnapi visszaérkezést választották, az alól csak a kollégium vezetője vagy az iskolaigazgató engedélyével lehet felmentést kérni. Ezt a szándékot vasárnap estig jelezni kell írásban (szülői aláírással) vagy telefonon. A hiányzásokról minden esetben értesítenie kell a szülőnek a kollégiumot, hétközi tanulmányi időben a diákok csak indokolt esetben, szülői kérésre hagyhatják el az intézményt. – 10 –
• • • • • • • • • • • • •
• •
• • • • •
Vasárnap: 19.00-20.00: stúdium 20.00-20.45: szabadidő 21.15: esti ima Az ima idejére az esti tisztálkodással végezni kell! Az ima után a diákok a szobájukban tartózkodhatnak 21.45-re az ágyukban kell lenniük! 22.00: lámpaoltás Hétköznap: Ébresztő minden reggel 6.30-kor 6.35-re mindenkinek ki kell kelnie az ágyából! Utána 6.55-től reggeli Az ismétlőstúdium rögtön az ima után kezdődik, a vécézést, tisztálkodást, öltözködést az imáig el kell intézni. Az imára odaillő öltözetben kell megjelenni reggel is, este is. 7.20-kor a diákok a szobájukba mennek. A reggeli prefektus ellenőrzi a szobarendet, reggelizni az a szoba mehet, amelyik rendben van. A rendes szoba jellemzői: rendes ágy, a földön nem hever semmi, a ruhák a szekrényben vannak, az asztalokon rend van. A táskákat másnapra este kell bepakolni. Ezt az éjszakás prefektus ellenőrzi. 7.30: indulás az iskolába Délután Az utolsó tanítási óra után a kollégistáknak szabadideje van. Visszaérkezés 15.45-re, Aés B-kategóriába sorolt diákoknak 16.30-r4. (A kategóriákba sorolás a tanulók komplex értékelése után történik.) Különórákra, sportkörökre a szülő írásbeli kérése után kollégiumi vezetői vagy iskolaigazgatói engedéllyel lehet járni. Akinek kimenőmegvonása van, annak ebéd után az első stúdiumig a kollégiumban kell tartózkodnia, ezt a délutáni prefektus ellenőrzi. 16.00-17.00: első stúdium (kivéve az ez alól tanulmányi eredmény alapján mentesülteknek) 17.15-18.00: második stúdium 18.00: vacsora 18.30-19.30: harmadik stúdium 19.30-tól a fentebb leírt esti időbeosztás vonatkozik a hétköznapokra is
Jutalmak • Jutalom jár, o ha a kollégista rendszeresen odafigyel gyengébb társa tanulmányaira, segíti őt, o ha részt vesz nem kötelező vagy karitatív eseményeken, o ha felelősséget vállal szabadidős tevékenység szervezéséért (pl. foci, kirándulás, vetélkedők). • A jutalmakat, dicséreteket számon tartjuk, vezetjük, és adott időközönként díjazzuk. A külön kéréseket is ezek függvényében tudjuk figyelembe venni Büntetések Az írásbeli figyelmeztetések fokozatai az iskola házirendjében szereplő lépésekhez igazodnak. Ezeken túl vagy ezek helyett adott esetben kimenő megvonással vagy külön feladatok kiszabásával sújthatók a fegyelmi vétségek elkövetői. Egyéb tudnivalók – 11 –
•
• • • •
• •
Nap közben a diákok nem tartózkodhatnak a kollégium területén! A felszerelés meglétéről a megfelelő időben gondoskodni kell. A testnevelés órákra és azok után a kollégista diákok is a tornatermi öltözőben öltözhetnek, a felszerelésüket reggel vinniük kell magukkal. Mobiltelefont a stúdiumok idején nem szabad használni, kikapcsolt állapotban kell tartani. Ellenkező esetben a prefektus elveheti. A mobiltelefont 21.45-kor ki kell kapcsolni! Beteg diákok haza csak nagyon indokolt esetben mehetnek. A kollégiumnak saját gyógyszerei vannak, a gyengélkedő diákokat az iskolaorvos vagy a védőnő is ellátja, haza azonban csak a kollégium vezetője vagy az iskolaigazgató engedhet diákokat. Kimenőmegvonás esetén az érintett diáknak az iskola területén kell tartózkodnia. Ha elhagyja a kollégiumot, az asztalán írásban kell jeleznie, hogy az iskola mely területén tartózkodik. Az ügyeletes prefektus ezt minden esetben ellenőrzi. Ételt (bármilyen ételt, a legegyszerűbbtől elkezdve) csak a teakonyhában szabad tartani, értelemszerűen étkezni is csak ott lehet. Minden kollégiumi hálónak saját hűtője van. Egymás ételének megdézsmálása fegyelmi következményekkel jár! A teakonyha és a fürdőszoba rendjéért heti beosztásban felelnek a diákok. A kollégium hirdetőtábláján hetente hirdetjük a beosztást, negyedévente a tanulmányi kategóriákat, illetve számon tartjuk a büntetéseket és jutalmakat. Szúrópróbaszerűen a szobák belső rendjét (szekrények, ágyneműtartók) is ellenőrizzük és osztályozzuk. A legrendesebb szobákat díjazzuk. A kollégium éjszakai elhagyása, az ablakon való közlekedés azonnal kizárást von maga után!
VII. Feladatok és lehetőségek az iskolában 1. A diák feladatai és felelőssége a. Az egyén felelőssége • Minden diák felelős az osztály, illetve az intézmény rendjéért, tisztaságáért. Az iskola felszerelésében tapasztalt meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek, a szaktanárnak, vagy az ügyeletes tanárnak. Az oktatás során használt eszközöket (számítógépek, audiovizuális eszközök, laboratóriumi berendezések, térképek stb.) a diákok csak tanári engedéllyel kezelhetik, üzemeltethetik. • A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni! b. A hetesek feladatai • Felügyelnek a tanterem illetve szaktanterem felszerelésére. Gondoskodnak krétáról, táblatörlőről. • Az óra elején a tanár mellett állva jelentik a szaktanárnak: „Tanárnő / Tanár Úr, tisztelettel jelentem: az osztálylétszám …, hiányzik:…tanuló. Eltávozott…, megérkezett…tanuló.” • Kötelességük jelentkezni az igazgatóhelyettesi irodában,- ha ott nem találnak senkit,- a tanári irodában, ha az órát tartó tanár a becsöngetés után 5 perccel nem érkezett meg. • Ha az osztály szaktanterembe vonul, be kell zárniuk az osztálytermet, és ők is nyitják ki azt az óra végén visszaérkezéskor. • A hetesek felelősek a terem és a tábla tisztaságáért. Amennyiben szükséges, szellőztetnek. • Gondoskodnak arról, hogy az óraközi szünetekben rajtuk kívül a teremben senki ne tartózkodjék. Ők maguk szünetben természetesen az osztály- v. (tanári engedéllyel) a szaktanteremben tartózkodnak. – 12 –
• •
Minden rendellenességet, kárt jelentenek az osztályfőnöknek, szükség esetén az órát tartó tanárnak, vagy az igazgatónak. A tanítás befejeztével figyelmeztetik társaikat arra, hogy a székeket rakják föl az asztalra a takarítás megkönnyítése érdekében.
c. Egyéb felelősök A szaktanárok és az osztályfőnökök különféle felelősöket jelölhetnek ki akár az osztály- vagy a szaktanteremben található audiovizuális eszközök, akár a szertárak fölszerelésének rendben tartására, vagy előkészítésére. Ők, a rájuk bízott eszközökkel kapcsolatban felelősséggel tartoznak. Térképfelelős: a szaktanárokkal való megbeszélés alapján a történelem ill. földrajz órákra bekészíti a szükséges térképeket. Az óra végeztével a térképeket továbbítja a megbeszélt helyre. Osztálypénztáros: az osztályfőnök utasítására begyűjti és nyilvántartja a közös célra (osztálykirándulás, osztálykarácsony stb.) befizetendő összegeket.
2. Lehetőségek az iskolában a. Napközi (tanulószoba) Az iskola a délutáni foglalkozások idején megszervezi a napközit; alsó tagozatosoknak osztálykeretben, tanítójuk felügyelete mellett; felsősöknek összevont csoportokban. 5-8. évfolyamokon a diákok csak szülői kérésre, igazgatói engedéllyel maradhatnak távol az iskola által szervezett foglalkozásokról. Az iskola 9-12. évfolyamos diákjainak lehetősége van a tanulószobát igénybe venni, hétfőtőlpéntekig 14-16 óráig. Jelentkezni szülő írásbeli tudtával az osztályfőnököknél kell. A tanulószoba igénybevétele lehetőség, amellyel érdemes élni, ugyanakkor rendjének megzavarása esetén az igazgató dönt a további igénybevétel lehetőségéről. A tanulószobának saját szabályzata van. b. Szakkörök Az iskola tanulói közös tanulmányi tevékenységük megszervezésére szakmai diákkörökbe jelentkezhetnek – szülő írásbeli tudtával – a szervező szaktanárnál. Jelentkezés után a szakkörökön a részvétel egy éven keresztül kötelező. c. Emelt szintű képzés Jelentkezés, leadás : A 11. és 12-es tanuló járhat emelt szintű képzésre, amennyiben szaktárgyi előmenetele és tudása erre lehetőséget teremt számára (küszöbvizsgát/szintfelmérő vizsgát 60%-nál jobban teljesítette vagy legalább 4-es év végi osztályzata van a tárgyból). Az emelt szintű képzésben való részvételt támogassa a szülő és a tantárgyat tanító tanár egyaránt. A diákok a megelőző évben kapnak jelentkezési papírt és még ekkor, azaz az év végén kell véglegesen eldönteni, hogy kíván-e járni az emelt szintű képzésre a következő félévben. Leadni az emelt szintű képzést indokolt esetben félévkor és év végén lehet az iskola által kiadott formanyomtatvány kitöltésével a gondviselő és diák aláírásával. Részvétel: Az emelt szintű képzés ugyanúgy tanórának számít, mint bármely más óra, így a mulasztásokat a meghatározott rend szerint igazolni kell. Osztályzása: Akkor is egy jegyet kap a tanult tantárgyra, azt a tantárgyat alapórában is tanulja a diák. Ez esetben az alapórán és az emelt szintű képzésen nyújtott teljesítménye alapján egy egyesített jegyet, amelyről a két képzés tanára(i) dönt(enek). d. Könyvtár, informatika-terem • Az iskolában könyvtár működik, melyet meghatározott rend szerint lehet igénybe venni. A kikölcsönzött könyvek állagára mindenki vigyázzon, a kölcsönzési határidőt tartsa be!
– 13 –
•
Az iskola informatika termei szintén külön rend szerint vehetők igénybe. Erről a szaktanár rendelkezik. A teremben csak a szaktanár, vagy más kijelölt tanár jelenlétében lehet tartózkodni. Enni sem itt, sem a könyvtárban nem lehet. A informatika teremnek külön szabályzata van.
e. Szaktantermek • A tornateremben diák csakis tanári felügyelettel és csakis a lentebb ismertetett öltözékben tartózkodhat. • A többi szaktanteremben is csak tanári jelenlét mellett tartózkodhat. • A szaktantermekre vonatkozó egyéb szabályok a megfelelő teremben vannak kifüggesztve. f. Menza • Az intézmény ebédet biztosít tanulóinak kedvezményes áron. Az ebéd árát a hónap végén kell fizetni egy-egy hónapra. Az étkezési díjak befizetéséről, az étkezés idejéről és feltételeiről az érintett tanulók tájékoztatást kapnak. A napi hiányzókat a szülő jelenti be az első hiányzási napon, a portán vagy az iskolatitkárnál, aki összegzi ezek számát és legkésőbb 9 óráig leadja a gazdasági irodában. • Az óvodások külön, saját épületükben étkeznek. • Az ebédelés a diákebédlőben önkiszolgáló rendszerrel történik. Kivéve az alsó tagozatosakat, akiket terített asztal vár. • Étkezések alatt különösen ügyelni kell a kultúrált viselkedésre, az ebédlői berendezésekre, az ételek megbecsülésére. A bevonulás is rendben, fegyelmezetten történik, a felügyelő tanár segítségével. Az iskolai ebédelés lehetőségét azok vehetik igénybe, akik viselkedése megfelel a közös étkezés elvárásainak. g. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái • Minden tanuló – nem megfeledkezve a tisztelettudás és tapintat belső kötelességéről – megkeresheti azon alkalmakat, amikor másokat és a közös munkát nem megzavarva véleményének hangot adhat. Ilyen alkalom lehet a tanárral v. igazgatóval történő személyes beszélgetés, akár írásban történő megfogalmazás is. • A diákokat a rájuk vonatkozó ügyekről az iskolai hirdetőbálákon, az osztályfőnökön keresztül, vagy az igazgatói hirdetések segítségével tájékoztatja az iskola. • Az írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek eredményeit a diákokkal közlik a szaktanárok, az ellenőrzőbe a diák írja be az érdemjegyet. • Az írásbeli dolgozatot a szaktanár a megírás után két héten belül kijavítja, és a dolgozatokat kiosztja a tanulóknak. h. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait a 20/2012EMMI rendelet 5.§ (1)b. bekezdése határozza meg.
VIII. Az iskola, a hit és tudás, a közösség kialakításának és a növekedésnek rendezett szellemi műhelye Amikor a szülők és a diákok a piarista iskolát választják, nem egyszerűen egy újabb tanulási színteret választanak. A piarista diákká válás nem azt jelenti, hogy belépnek az iskola kapuján, hanem azt, hogy a piarista szellemiséget vállalja a család a mindennapjaiban. A pietas et litterae, a hívő élet és tudomány szellemiségét. A pietas, a hívő élet csak akkor lehet hiteles, ha keresztény tisztelettel viseltetik társai és tanárai iránt. Ha egyéni fejlődését kötelességének érzi, de nem helyezi magát társai elé. – 14 –
Szerzetesi iskola diákjaként, piarista diákként a hívő élet gyakorlása nem szorulhat a mindennapi feladatainak hátterébe, és nem függhet csupán a szoros értelemben vett iskolai időtől, hanem a keresztény élet vállalásának jelen kell lenni a családi életben, szünidőben, az élet minden percében. A litterae, a tudomány, talentumok a keresztény mivoltból adódó gyarapításának kötelességét jelenti. A piarista diák nem egyszerűen a világra és a világban ható természeti erőket, történelmi, szellemi fejlődését hivatott megismerni, hanem igyekszik felismerni a világot és történelmet teremtő és fönntartó Istent. Így az állapotból adódó kötelességnek, a lelki, szellemi, testi fejlődésnek át kell szőnie a mindennapokat. Ugyanakkor iskolánk tanulóinak feladata és kötelessége, hogy e munkának a lehetőségét megteremtse, lehetővé tegye és fönntartsa mind környezetében, mind magában. A helyen, ahol dolgozik; társai, tanárai tiszteletében, vagy épp a maga rendezettségében, külső és belső fegyelmében, tisztaságában, rendjében.
1. Az órai munka Iskolánkban a tudás iránti vágy hagyományainkon és a családok szabad döntésén alapszik. Olyan családok gyermekei járnak hozzánk, akik iskolánk jellegét ismerve döntöttek mellettünk, és ennek megtartását várják tőlünk. Ezért nemcsak elvekben, hanem a gyakorlatban is fel kell lépnünk - alkalomadtán szigorúan - a tanulással kapcsolatos negatív jelenségekkel szemben, mert ezek gyökerében veszélyeztetik a családok és iskolánk együttműködését. Az órai munka megszervezése és vezetése az órát tartó tanár feladata. A diákok aktív jelenléte szükséges ahhoz, hogy ez hatékony legyen. Nem vonhatják el sem a tanár, sem a társaik figyelmét, sőt, ők sem foglalkozhatnak mással, mint ami az óra menetéhez hozzátartozik. Az órai munka aktív közreműködést jelent, szöges ellentétben áll vele a rendszeres készületlenség, a nemtörődömség. Az órai és a rendszeres és következetes otthoni munka nemcsak a diák személyes fejlődését segíti, hanem egymás és az iskola szellemiségének megbecsülését is jelenti. Mindezzel összeegyeztethetetlen az órát zavaró fegyelmezetlenség, a csalás bármely formája, a tanulás és tudás érthetetlen megvetése, az azt lejárató viselkedés.
2. A lelkiélet Diákjainknak keresztény, katolikus mivoltából adódó feladatai és kötelességei messze túlnyúlnak az iskolai kereteken. Egy hívő fiatal számára nem lehet teher vallásának külső kifejezése. Iskolánk alkalmat és lehetőséget biztosít ehhez, és valljuk, hogy diákjaink közössége nem csupán a katedra, de az oltár köré gyűlő fiatalok közössége is. Így a lelki élet közös alkalmai: • A diákmise. Időpontját minden tanév kezdetén az igazgató határozza meg. A diákokat a templomba az órát tartó tanárok vagy az osztályfőnökök vezetik be. Jeles ünnepeinken is tartunk diákmisét, ennek időpontját az igazgató előre hirdeti. • Rekollekció, bűnbánati liturgia. A tanév elején, adventben, és a tanév befejezése előtt bűnbánati liturgiát szervezünk diákjaink számára, mely szintén kötelező. • A lelkigyakorlat. Évente diákjaink 2-3 napos kötelező lelkigyakorlaton vesznek részt. Az egyes lelkigyakorlatok részletes programját a hittanár előre közli az egyes évfolyamokkal.
3. A növekedés, az egészség védelme Az iskolás kor nem csupán a szellemi fejlődés ideje. Ez az az időszak, amikor a suta gyerek testileg is felnőtté válik. E bontakozás állandó felelősséget hordoz magában, amely nem korlátozódhat csupán az „iskolai időre”. Egy vallásos fiatal nem szolgáltathatja ki testét a – 15 –
tunyaságnak, vakmerőségnek és szenvedélyeknek, hiszen akkor nemcsak a neki ajándékozott élet elleni vét, hanem a majdan rá bízottak ellen is. Diákjaink feladata és kötelessége tehát testük ápolása, fizikumuk kialakítása. A föntebbiekkel szöges ellentétben áll a dohányzás és szeszes ital és mindenféle narkotikum. Így ezek fogyasztása az iskola területén, annak bármely rendezvényén tilos. E területeken kívüli fogyasztásuk is az iskola – szülők és diákok által fölvállalt – szellemiségével szemben áll, ráadásul rossz példát ad környezetének, és nem utolsó sorban az iskola jó hírét is veszélyezteti. Az iskolában, vagy az iskolai kirándulásokon történt balesetet, sérülést azonnal jelenteni kell a foglalkozást, túrát vezető tanárnak és az igazgatónak. A balesetről jegyzőkönyv készül, melyet a felügyelő tanárnak is alá kell írnia. (Baleseti jegyzőkönyv az iskolatitkárnál található!) Orvosi vizsgálatra és kezelésre délelőtt csak akkor menjen (előzetes osztályfőnöki engedéllyel), ha délután nincs rá lehetőség, vagy sürgős egészségügyi ellátásra szorul. Az iskolaorvos meghatározott időközönként az intézményben ügyeletet tart. Az egyes osztály-, előadó- és szaktermekben megkívánt viselkedést külön munkavédelmi rendelkezések szabályozzák. Ezeket a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. Minden diák óvja saját és mások egészségét, tartsa meg az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi előírásokat! Tűz esetén a szaggatott csengő riasztására a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A legfontosabb tűz-és munkavédelmi szabályokat az osztályfőnökök minden tanév elején ismertetik a tanulókkal, és ezt bejegyzik az osztálynaplóba. Az udvariasság és a szabályokat betartása ne csak az iskolán belül, hanem az utcára lépve, a mindennapi közlekedésben is jellemezze diákjainkat!
4. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek – 16 –
jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
5. Közös kirándulások és túrák Alkalomszerűen minden diák közös kirándulásokon vehet részt – hétvégeken, a tanév alatti szünetekben, nyáron. Annak érdekében, hogy közösségi emberré válhasson, valamint a testiszellemi gyarapodása miatt tanulóink számára erősen ajánljuk. Minden osztály az osztályfőnök vezetésével évente legalább két napos kötelező osztálykiránduláson vesz részt, ezekről csak előzetes igazgatói engedéllyel lehet távol maradni. Az egyes iskolai szünetekben minden diáknak lehetősége van a tanárok által szervezett túrák (gyalog, kerékpáros, evezős, vitorlás, sí) valamelyikén részt venni. Igen ajánlott, hogy a nyári szünetben minden diák részt vegyen legalább egy túrán. A túrákon való részvételhez szükséges a szülő írásbeli engedélye, melyben igazolja, hogy gyermeke úszni tud és szervi szívbaja nincs. Azt a diákot, aki túrán komoly fegyelmi vétséget követ el, a túrát vezető tanár a túráról távirat kíséretében azonnal hazaküldi. Az iskola életéhez szervesen hozzátartoznak az alkalmi rendezvények is, mint a színház- vagy koncertlátogatás, hétvégi kirándulások, stb., melyeket a szervező tanár hirdet meg. A közös kirándulások során betartandó sajátos szabályokat a túrát vezető tanár ismerteti.
6. Diákönkormányzat A tanulók diákönkormányzatot hozhatnak létre. Ennek fóruma iskolaszintű. Ezek saját működési szabályzattal rendelkeznek. Az iskolai diákönkormányzatban a kollégiumi diákok is képviseltetik magukat. Minden osztály egy küldöttjéből és a kollégisták hat képviselőjéből áll. A diákönkormányzat korosztályi bontásban, (5-8. évfolyam és a 9-12. évfolyam) dolgozik. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (pedagógus) segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény erre kijelölt helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény egyébként rendeltetésszerű működését.
– 17 –
7. Az iskola rendezett „szellemi műhely” a. Az iskolai élet rendje és tisztasága • Az iskolai környezetet a benne uralkodó rend és tisztaság teszi barátságossá, otthonossá és alkalmassá az ott folyó munkára. Ezért gondosan ügyeljen a tantermek, a folyosók tisztaságára és épségére! A hulladékot külön felszólítás nélkül dobja a szemétgyűjtőbe! Óvja a tantermek falait, berendezéseit, de a mellékhelyiségek tisztaságát, épségét is! Ez fokozottan érvényes az iskola épületének környékére is. Így szigorúan tilos az ablakon bármit kidobni! • Az iskola épületében vagy felszerelésében okozott anyagi kárért a tanuló, illetőleg az osztályközösség is felelősségre vonható. Az okozott kárt azonnal jelenteni kell az igazgatói irodában, hogy idejében gondoskodhassanak a kár elhárításáról. • A tisztaság és rend ellen elkövetett súlyos hanyagság fegyelmi büntetéssel is jár. A fegyelmezetlenségből vagy gondatlanságból okozott kárt a Közoktatási Törvény szerint meg kell téríteni. A térítés mindenkori összegét – a kár mértékéhez igazodva – az igazgató szabja meg. • Tankönyveire, füzeteire, tornafelszerelésére a minden diák írja rá nevét. Könyveit, füzeteit tartsa tisztán, és törekedjen írásbeli munkájában igényes, gondos külalakra. • A tanuló naponta csak az iskolai órákhoz szükséges taneszközt, felszerelést hozzák magukkal. A tanításhoz nem tartozó felszerelést, eszközöket nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha valamelyik diáknak erre külön engedélye van (pl. hangszer, kazetta, újság stb.). Értékes tárgyak a portán, az osztályfőnökön keresztül megőrzésre a tanáriban vagy az igazgatóhelyettesi irodában, a tanítás végéig elhelyezhető. • Mobiltelefont és minden más technikai eszközt (mp3-, mp4 lejátszó, fényképezőgép, kamera és hasonló eszközök) az iskolába lépés előtt kapcsolja ki és rakja el addig, amíg a tanítás végeztével el nem hagyta az iskola területét. Ellenkező esetben a tanár elveszi a technikai eszközt, és kikapcsolva leadja a diák osztályfőnökének vagy az irodába. - Ha ez első esetben következett be, akkor egy beírás (megfelelő fokozat) után – lehetőség szerint – a tanítás végén visszaadja a diáknak az elvett eszközt. - Második esetben csak a diák szüleinek adják át azt egy előre megbeszélt időpontban. - A további esetekben is a szülőknek adjuk vissza az elektronikus eszközt, de ezúttal beírást is kap (a megfelelő fokozattal) a fegyelmezetlenséget elkövető diák. • Az iskolába behozott eszközök (pénz, elektronikus eszközök, kerékpár…) elveszítéséért, „eltűnéséért” az iskola nem vállal felelősséget. • Bármiféle hirdetésnek, plakátnak az iskola területén való kifüggesztéséhez tanári engedély szükséges. Külső intézmények hirdetéseit csak igazgatói engedéllyel szabad kirakni. • Idegenek az igazgató tudta és engedélye nélkül nem tartózkodhatnak az iskola területén. b. Hivatalos ügyek • A tanulók hivatalos ügyeiket (pl. iskolalátogatási bizonyítvány kérése) az első három óraközi szünetben intézhetik el az irodában. • Mivel iskolánkban elektronikus naplót használunk a szülők ezen keresztül közvetlenül tájékozódhatnak az iskola és gyermekük munkájáról. Tanévkezdéskor minden szülő belépési kódot kap az elektronikus naplóba történő belépéshez, és ennek használatával tájékozódik az iskolai munkáról, eredményekről, hírekről. • Az iskola tanárai és a diákok szülei közötti kapcsolattartást az ellenőrző könyv segíti. Ezért a tanulók az egyes bejegyzéseket kötelesek még aznap a címzettnek bemutatni, és vele aláíratni, majd másnap az aláíratott ellenőrzőt külön kérés nélkül bemutatni.
– 18 –
•
A tanuló, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésével az osztályfőnökéhez fordulhat. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
c. A tanulók külső megjelenése Külső megjelenésünkkel sokszor akaratlanul hirdetőtáblává válunk, és tüntetünk az ápoltság vagy ápolatlanság mellett, egy szelíd vagy éppen vad világ mellett. Iskolánk egyértelműen az ápoltság és a szelíd világ hirdetője. • Katolikusként szerzetesi iskolában nem reklámozhatunk öltözékünkkel, megjelenésükkel egyetlen egy olyan csoportot sem, amely értékrendje szemben áll annak az iskolának értékrendjével, amely kapuján szabad elhatározásból lépünk be. • Az iskolai közösségi életben az igényes viselkedést szem előtt tartva a rágógumizás nem megengedhető, ezért diákjaink és tanáraink egyaránt tartózkodjanak tőle. • Tanulóink ruházata legyen mindig tiszta, szolid és rendes, ezzel is kifejezik egymás iránti megbecsülésüket. Öltözködésük ne legyen megütközést keltő, jó erkölcsbe ütköző (például túl rövid szoknya, mélyen dekoltált felsőruházat, testhez simuló öltözet, logó nadrág amelyből kilátszik az alsónemű…stb.) vagy gondozatlan. Tilos a hajukat festeni, de meg nem engedett a hajfixálás bármilyen módja is (zselé, hab, spray, gél). A fiúk ne viseljenek szakállt, bajuszt, karperecet, gyűrűt, fülbevalót! A lányok kerüljék a szépítőszerek, a feltűnő ruhák, ékszerek használatát. De tartózkodjanak a körömfestéstől és a sminktől is! Ezek be nem tartása változó magatartási minősítést von maga után. - b. Ünnepi alkalmakkor (vasárnap, ünnepélyek, tanulmányi versenyek iskolán kívüli fordulói, színházi előadások, házi hangversenyek, ...) a lányoknak sötét szoknya vagy sötét nadrág, fehér blúz piarista sállal; a fiúknak sötét öltöny, fehér ing, piarista nyakkendő legyen öltözetük. Lányoknál és fiúknál is alkalomhoz illő lábbelivel kiegészítve. - c. A testnevelés órákon az előírt öltözéket (tornacipő, zokni, tornaruha, sötét tornanadrág, fehér atlétatrikó vagy póló) viselik. Testnevelés órákról távol maradni csak indokoltan orvosi felmentéssel (vagy évente három alkalommal indokolással a szülő kérésére lehet), de ebben az esetben is – a tanár kérésére – be kell mutatni a felszerelést hiánytalanul és tisztán. • Hiányos öltözékben az iskola és a rendház folyosóin és a templomban nem közlekedhetnek.
IX. Értékelések 1. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése Tanulóink egymásközti viselkedését baráti jóindulatnak kell jellemeznie. Egymáshoz megbecsüléssel szólnak, és készségesen szolgálják egymás javát. Fiatalabb tanulótársaiknak mutassanak jó példát. A lányok és a fiúk elsősorban iskolatársak: a hivalkodó udvarlás iskolánk szellemével ellenkezik. A tanulóknak a másik nemmel való kapcsolatát a keresztény méltóságból fakadó mértéktartás, a tisztelet és a felelősségérzet hassa át. A felnőttek iránt mind az iskolában, mind az iskolán kívül udvariasak és előzékenyek. Tanároknak, szülőknek, hivatalos személyeknek köszönni, utat engedni, velük beszélve illő testtartással állni nemcsak jó modor, hanem önuralom és lelki kultúra jele is. A közúti forgalomban pontosan alkalmazkodnak a közlekedési szabályokhoz, segítik az idősebbek, rászorulók mozgását. Tanév közben iskolába saját vezetésű járművel (kivéve kerékpár) nem jöhetnek. – 19 –
Mellőzik a hangoskodást, a megütközést keltő viselkedést, a dohányzást és a szeszes ital, valamint a drogok fogyasztását. Ügyelnek környezetük tisztaságára és épségére. Minden hulladékot a szemétgyűjtőbe dobnak. Ha valamiben kárt okoznak, azonnal jelentik az esetet a dolog gazdájának, segítenek a helyreállításban, és, ha gondatlanságuk volt az oka, úgy állják a javítás költségeit is. a. A magatartás minősítése példás (5) Aki felelősségérzettel van az iskola iránt, megtartja az iskola házi rendjét, és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák. Önként (esetleg megbízásból) örömmel vállal munkát a közösségért, és azt híven teljesíti. Önállóan és meggyőződéssel nyilvánítja ki véleményét, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt ifjúhoz illő hangnemet használ. Önnevelésre, önfegyelemre, önművelésre törekszik, az ehhez kapott útmutatást elfogadja, és igyekszik megvalósítani. Nincs fegyelmi büntetése, illetve fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése. jó (4) Aki az előbbi kívánalmak egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, ám fegyelmi büntetése nincs. változó (3) Aki az előbbiek egyike ellen súlyosan, vagy kisebb mértékben, ám ismételten vétett. Akinek osztályfőnöki, igazgatói büntetése van, vagy 5-nél több igazolatlan órával rendelkezik, rendszeresen megsérti az iskola házirendjének megjelenésre vonatkozó rendelkezéseit. rossz (2) Aki a fentebb felsorolt pontok közül több ellen is súlyosan vétett, vagy többször (15 felett) igazolatlanul mulasztott, vagy szigorú (igazgatói megrovás) büntetést kapott. b. A szorgalom minősítése példás (5) aki kötelességeit pontosan teljesíti (azaz írásbeli feladatait mindig elkészíti, indokolt készületlenségeit időben jelenti, mulasztás esetén hiányait rövid időn belül pótolja, a tanórákra képességeinek megfelelően készül). Lehetőségei szerint részt vesz az egyéni fejlődését szolgáló diákkörök munkájában, illetve – ha képességei alkalmassá teszik – (lelkiismeretes felkészülés után) a tanulmányi versenyeken, pályázatokon. jó (4) Aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, de mulasztásai miatt súlyosabb büntetést nem kapott. változó (3) Aki az előbbiek egyike ellen súlyosan, illetve kisebb mértékben ám ismételten vétett. Van legalább egy, de kettőnél nem több bizonyítványba kerülő elégtelen tantárgyi minősítése. hanyag (2) Aki a föntebb leírtak közül több ellen is súlyosan vétett, akinek kettőnél több bizonyítványba kerülő elégtelen tantárgyi minősítése. Továbbá azt a tanulót, akit a nevelőtestület három egymást követő félévben is hanyag (2) szorgalmi vagy rossz (2) magatartási minősítéssel illetett, azt a szülőkkel történő egyeztetés után az iskolából eltávolítjuk. A diák magatartásának és szorgalmának minősítésénél a tantestület figyelembe veszi az év során a tanulónak kiosztott dicséreteket valamint az esetleges fegyelmi beírásokat.
2. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg.
3. Jutalmazások Az iskola diákjai, közösségei és csoportjai kiemelkedő tevékenységükért jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát (a) a tanév közben, (b) a tanév végén és (c) a – 20 –
középiskolai tanulmányok befejeztével jutalmazhatjuk. Díjazzuk a kiemelkedő tanulmányi munkát, a közösségért végzett áldozatos szolgálatot és kiemelten jutalmazzuk az iskola pozitív külső megítélését elősegítő diáktevékenységet. A dicséreteket (a fegyelmi fokozatokhoz hasonlóan) figyelembe vesszük a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a félévi és az év végi osztályozó konferenciákon. a. A tanév során kiosztható dicséretek: •
Tanulmányi munkáért adható dicséretek: o Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban végzett sikeres többletmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, sorozatos gyűjtőmunkáért, kutatómunkáért, szakköri teljesítményért, stb. o Osztályfőnöki dicséret: adható a szaktanárokkal történő egyeztetés után több tantárgyból mutatott rendszeres kiemelkedő tanulmányi munkáért vagy iskolai versenyeredményekért. o Igazgatói dicséret: adható kiemelkedő tanulmányi eredményért és megyei vagy országos versenyeken elért kiemelkedő eredményért.
•
A közösségért végzett szolgálatért adható dicséretek: o Osztályfőnöki dicséret: adható az osztályközösségért végzett áldozatos szolgálatért, osztályprogramok szervezésében végzett munkáért, kiemelkedő kötelességteljesítésért. Odaítéléséről az osztályfőnök dönt. o Igazgatói dicséret: adható az egész iskolát érintő rendezvények szervezésében nyújtott segítségért (nyílt nap, iskolai ünnepélyek…) bármely tanár javaslatára.
•
Az iskola pozitív külső megítélését elősegítő tevékenységért adható dicséretek: o Minden olyan tevékenységért, amely iskolánk jó hírét viszi szerte a világban igazgatói dicséret adható (kiemelkedő sporteredmény, kulturális tevékenység…)
b. Év végén kiosztható dicséretek: Az év végi jutalmakról az osztályozókonferencián az osztályfőnök vagy a szaktanárok javaslatára a nevelőtestület határoz. •
Tanulmányi munkáért adható dicséretek: o Szaktanári dicséret: adható az adott tantárgy(ak)ban mutatott egész éves kiemelkedő munkáért. Több szaktárgyi dicséret esetén valamennyit rögzítjük záradékként a bizonyítványban és a törzskönyvben egyaránt. Ez a nevelőtestületi dicséretek esetén is érvényes. o Nevelőtestületi (általános) dicséretet kap a kitűnő (5.00) bizonyítványú tanuló. Ebben az esetben valamennyi szaktárgyi dicséret záradékolunk. o Példamutató kötelességteljesítésért nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, aki legalább jeles (4,7) bizonyítvánnyal bír, vagy legalább három szaktárgyi dicsérete van.
•
A közösségért végzett szolgálatért adható dicséretek: o Példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, aki példás magatartása mellett rendszeresen vállal áldozatot az osztály és az iskola közösségéért, részt vesz iskolai rendezvényeken, osztályprogramokon, túrákon, kirándulásokon vagy a tanév során több vonatkozó tárgyú dicsérete van. Ezt záradékként a bizonyítványban és a törzskönyvben is rögzítjük. o Oklevéllel, könyvjutalommal jutalmazható az a diák, aki nem példás magatartású ugyan, de áldozatos munkájával, tevékenységével építi az osztály és az iskola közösségét. – 21 –
•
Az iskola pozitív külső megítélését elősegítő tevékenységért adható dicséretek: o A vonatkozó tárgyú évközi dicséreteket az igazgató az ünnepélyes tanévzáró keretében emléklappal, díszoklevéllel, könyvjutalommal jutalmazhatja.
c.) A középiskolai tanulmányok befejeztével kiosztható dicséretek: A kiemelt jutalmakat a tanulmányok utolsó évében az osztályozó konferencián az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanárok javaslatára a nevelőtestület adja azon diákoknak, akik arra a gimnáziumi tanulmányai során végig méltók voltak. Átadásukra ünnepélyes keretek között az iskola, a tanári kar és a szülők nyilvánossága előtt a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. Kalazancius-érem A Piarista Rend magyarországi működésének 300 éves jubileuma alkalmával, 1942-ben alapították a KALAZANCIUS-ÉREM kitüntetést, amelyet a tartományfőnök úr ítél oda, a gimnáziumi évek alatt kimagasló tanulmányi eredményt elérő és példamutató jellemű, közösségi munkát végző, érettségiző tanulónak. Megnevezései: Ad astra; Ad maiora; Pietati et litteris; Pro meritis Sík Sándor jutalom A Sík Sándor jutalmat 1964-ben egy hálás öregdiákunk alapította abból a célból, hogy Sík Sándornak, a magyar piarista diákok melegszívű atyjának emlékét megörökítse a következő nemzedékek számára. A Piarista Tartományfőnökség azt a végzős diákot jutalmazza ezzel a díjjal, aki tanulmányai alatt példamutató jellemű, társainak pozitív példát mutató és kiemelkedő közösségi munkát végző tanulónk volt. Mayer Dániel-díj Az alapító szándéka szerint az alapkötelezettségeit meghaladó rendkívüli felelősségvállalásról, illetve a közösségért vállalt áldozatról tanúbizonyságot tevő diáknak adható Vitéz Solymos Ferenc-díj A szociálisan rászoruló diákok támogatása, az irodalom és a történelem terén átlagon felüli teljesítményt nyújtó diákok jutalmazása, valamint a kiváló magatartást tanúsító diákok jutalmazására szolgál. Morus-díj A Morus-díjjal azokat a tanulókat jutalmazza a kuratórium, akik kiemelkedően sokat tettek az iskolán belüli hallgatói közéletért. Ez megnyilvánulhat programok szervezésében, civil szervezeti tevékenységben, diák újságírásban, egyházi kapcsolatok elmélyítésében, lelki programok megvalósításában, közösségi fórumok és ünnepségek szervezésében, diákparlamenti munkában, vitaestek létrehozásában, helyi ügyek felkarolásában, illetve bármilyen más közösségépítő vagy közéleti tevékenységben. Az érettségi során a vizsgabizottság által kiosztott dicséreteket díszoklevéllel jutalmazzuk.
4. Fegyelmi eljárások Az a tanuló, aki megszegi a házirendet, figyelmeztetésben, ismételt vétség, vagy súlyosabb kihágás esetén fegyelmi büntetésben részesül. A figyelmeztetések fokozatai: szóbeli és írásbeli. Az írásbeli fegyelmi büntetés fokozatai: 1. Szaktanári figyelmeztetés Ez nem fegyelmi fokozat, „csak” figyelmeztetés. Nem von maga után rosszabb magatartási minősítést, de felhívja a diák és a tanári kar figyelmét a diák egy fegyelmi kihágására. A FIGYELMEZTETÉS szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói minőségben is adható, de egy diákot csak EGYSZER lehet figyelmeztetni! Újabb fegyelmi vétség automatikusan a következő fokozatot vonja maga után! – 22 –
2. SZAKTANÁRI INTÉS 3. SZAKTANÁRI /PREFEKTUSI/ MEGROVÁS 4. OSZTÁLYFŐNÖKI INTÉS 5. OSZTÁLYFŐNÖKI MEGROVÁS 6. IGAZGATÓI INTÉS 7. IGAZGATÓI MEGROVÁS 8. NEVELŐTESTÜLETI MEGROVÁS 9. FEGYELMI TÁRGYALÁS (Iskolából történő eltávolítás ügyének megindítása) A fokozatoknak megfelelő beírást a fegyelmező tanár aznap, aznapi dátummal írja be és adja vissza a diáknak! Bizonyos fegyelmi vétségek igazgatói hatáskörbe tartoznak (Következésképpen lehet ugrani fokozatokat. Pl. az iskola területének engedély nélküli elhagyása, szándékos rongálás, vandalizmus, sérüléssel járó verekedés igazgatói szankciót von maga után rögtön!) A fegyelmezetlenséget elkövető diák, amennyiben nem tudja az ellenőrzőjét bemutatni/beadni, az „igazgatói iroda érintésével” automatikusan a következő fegyelmi fokozatot kapja! Fegyelmi eljárás szabályait, és a következményét az 20/2012 EMMI rendelet 53§-a szabályozza. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény 32.§ (1) f és g pontja lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, melynek megszegése, elmulasztása miatt a tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható. Iskolánk ebben a szellemben fogalmazta meg a házirend elvárásait.
5. Támogatások a. Szociális ösztöndíjak, szociális támogatás megállapításának és fölosztásának elvei Az ösztöndíjakat, szociális támogatásokat a támogató iránymutatásai alapján állapítja meg az igazgató. Ilyen iránymutatások hiányában az osztályfőnöki konferencia határozza meg az anyagi juttatások megállapításának és fölosztásának elveit, majd az osztályfőnökök javaslatot tesznek, melyet az igazgató hagy jóvá. b. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás „ingyentankönyv”-ből megmaradó részét az egyes évfolyamok átlag tankönyvárai alapján osztja szét az igazgató. Az osztályokon belüli elosztás az előző bekezdés alapján történik.
X. Vegyes rendelkezések 1. A rendkívüli események esetén szükséges tennivalók Tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell az iskola vezetőségét, és a portán keresztül a Városi Tűzoltóságot. A tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kezdjük a védekezést a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő sorrendben. A tűzriadó terv menekülési útvonalai szerint kiürítjük az épületet. Bombariadó esetén a rendkívüli esetet leíró szabályzat szerint értesítjük a hatóságot (Rendőrség), majd pedig a menekülési útvonalnak megfelelően elhagyjuk az iskola épületét.
– 23 –
2. Intézményi védő és óvó előírások Az iskola területére idegen csak az igazgató engedélye alapján léphet be. A tanulók tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgatóság engedélyével hagyhatják el az intézmény területét. Az iskola egész közösségének feladata, hogy óvja egymás életét, tartsa tiszteletben emberi méltóságát. Tegyenek meg mindent az iskola személyi és tárgyi megóvásának érdekében. A különleges esetek észlelése (tűzriadó, bombariadó, katasztrófa) észlelése esetén járjanak el körültekintően, minden felesleges ijesztgetés nélkül. A Házirend előírásain túl az udvariasság és a kölcsönös megbecsülés íratlan szabályai is mindig köteleznek. Tanulóink sose felejtsék el, hogy megnyilatkozásaikkal missziós feladatot is betöltenek. A kívülállók – ifjak és felnőttek egyaránt – szavaik, tetteik, mulasztásaik alapján nem csak róluk alkotnak képet, hanem iskolánkról, és Krisztus egyházáról is.
Záró rendelkezések Közzététel és nyilvánosságra hozatal módja: A Házirend elérhető az irodán és az iskola honlapján. A Házirend egy példányát az iskolába való beiratkozáskor a tanuló és gondviselője részére átadjuk.
– 24 –
A Házirend elfogadása és jóváhagyása Az átdolgozott Házirendet a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Boldog Donáti Celesztina Óvoda nevelőtestülete 2013. április 18-án elfogadta.
Nagykanizsa, 2013. április 18. ………………………………………………. Nyeste Pál igazgató
Az átdolgozott Házirendet a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Boldog Donáti Celesztina Óvoda diákönkormányzata 2013. április 19-én véleményezte és elfogadta.
Nagykanizsa, 2013. április 19. ………………………………………………. az iskolai Diákönkormányzat elnöke
Az átdolgozott Házirendet a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Boldog Donáti Celesztina Óvoda szülői munkaközössége 2013. április 19-én véleményezte és elfogadta. Nagykanizsa, 2013. április 19. ………………………………………………. az iskolai Szülői Munkaközösség vezetője
A nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Boldog Donáti Celesztina Óvoda átdolgozott Házirendjét a fenntartó Piarista Tartományfőnökség nevében jóváhagytam. Budapest, 2013. ………………………… ………………………………………………. Labancz Zsolt piarista tartományfőnök
– 25 –
