RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.9 1.3
A piacgazdaságba való átmenethez kapcsolódó energiahatékonysági programok Romániában Tárgyszavak: energiafogyasztás; GDP; takarékosság; intézkedések.
A pártdiktatúra évei alatt Romániát az erőltetett iparosítás jellemezte, iparát gazdasági kritériumok helyett politikai érdekek irányították. Az ipar a központi ártámogatás révén olcsón jutott energiához, amelyet pazarlóan, környezeti szempontokkal mit sem törődve használt fel, mindezt hamis adatokkal hatékony termelésnek feltüntetve. Valóban jó energiahasznosítású technológiákat (mechanikai gőzsűrítés, hőszivattyú, mikrohullámú hevítés, változtatható sebességű hajtások) ipari méretben egyáltalán nem használtak. 1989 után Románia elindult a demokratikus fejlődés és a piacgazdaság útján, de a roppant lemaradás miatt az átmenet súlyos gazdasági recesszióval járt együtt, amely az energiafelhasználás terén is érezteti hatását. Villamosenergia-fogyasztás Románia primerenergia-fogyasztása 1989-től 1996-ig 87 738-ról 55 354,6 t kőolaj-egyenértékre (toe), azaz 37%-kal csökkent változatlan forrásmegoszlással, a földgáz vezető helyével (kb. 28%). A legfontosabb esemény egy 700 MW-os atomerőműblokk üzembe lépése volt 1996-ban. Az egy főre jutó toe ugyanezen idő alatt 3,8-ról 2,4-re, tehát 64%-kal esett vissza. Az ország válságosnak is nevezhető helyzetét tükrözik egyéb gazdasági adatok is. Megjegyzendő azonban, hogy az energiaintenzitás, mint fajlagos érték (felhasználás/GDP) kiszámítását nehézzé teszi, hogy a román lei (ROL) nem konvertibilis, és a ROL/USD érték a máig tartó erős infláció miatt folyamatosan változik (1. táblázat). Az energia-végfogyasztásra jellemző az ipar túlsúlya (2. táblázat), az iparon belül pedig a vegyiparé és a kohászaté 21–21%-kal. Ezek az „energiafaló” szektorok okozzák, hogy az energia 64%-át igénylő ipar csak 35%-kal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (1. ábra). 1
1. táblázat Fontos gazdasági mutatók alakulása Gazdasági mutató GDP/fő, 1000 ROL GDP, USD/fő Primerenergia-intenzitás – toe/100 ROL – toe/100 USD
1989 34,5 1766
1990 32,5 1646
0,091 1,791
1992 26,3 1254
0,083 1,642
1994 27,8 –
1,077 1,616
0,065 –
2. táblázat Az energia-végfogyasztás megoszlásának alakulása Gazdasági ág Ipar Közlekedés Lakosság Tercier szektor Összesen
1989 1000 toe % 61 084,8 82,9 2 875,2 3,9 6 796,8 9,2 2 920,8 4,0 73 677,6 100,0
1992 1000 toe % 31 670,4 68,1 4 303,2 9,3 9 588,0 20,6 921,6 1,9 46 483,2 100,0
20%
35%
7%
1995 1000 toe % 28 816,8 68,2 3 811,2 9,0 8 128,8 19,3 1 456,8 3,5 42 213,6 100,0
6%
32%
GDP
3% 1% 9% 4%
64%
19%
primerenergiafelhasználás
0% ipar
10%
20%
mező- és erdőgazdaság
30%
építőipar
40%
50%
60%
70%
közlekedés, telekommunikáció
80%
90%
egyéb ágazat
100% lakossági
1. ábra A primerenergia-felhasználás és a GDP összetétele Az igen kedvezőtlen nagy energiaintenzitás másik oka az olcsón eladott román áruk miatti rossz külkereskedelmi mérleg. 1990-ben a KGST megszűnése, valamint a hagyományos kereskedelmi partnereit, Líbiát, Irakot és Jugoszláviát sújtó embargó következtében Románia gazdaságának nagy veszteséget kellett elszenvednie. Új termékei pedig nem tudnak versenyezni a
2
nyugati kínálattal: a Daciákért pl. a gyártónak csak a hasonló autók kb. egytizedét (4000 USD-t) sikerült elérnie. Románia jelenleg nehéz és nagy horderejű politikai döntés előtt áll, ti. le kellene állítania legnagyobb energiafelhasználó létesítményeit, amelyek miatt átlagos fajlagos energiafogyasztása 30%-kal nagyobb a fejlett országokénál. 1990-ben az volt az uralkodó vélemény és elképzelés, hogy az elavult üzemeket egytől egyig be kell zárni, és külföldi tőkével újakat kell építeni helyettük. A remények azonban irreálisnak bizonyultak: az esetlegesen befektetni szándékozó cégek elé éppen a vezető iparágakban óriási nehézségek tornyosultak. Így Romániában ma is a kohászat, nem a remélt elektronika a legnagyobb exportőr. Fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy az energiaintenzív szektorokat és legalább néhány nagy fogyasztót a jövőben is meg kell tartani, ami azt jelenti, hogy az ország gazdaságának meghatározó gazdasági mutatója továbbra is a nagy fajlagos energiafogyasztás gondja – programja pedig ennek mérséklése. Az energiahatékonyság jelentősége Románia lakossági és tercier szektorának energiaellátásában, főként a távhőszolgáltatásban – a fejlett országokétól eltérően – a földgázé és a fáé a legnagyobb hányad. A lakossági fogyasztás nagy energiaintenzitása a rossz hatásfokú fűtőrendszereknek és a hőszigetelés nélküli lakásoknak tulajdonítható. A közlekedésben kedvezőbb a helyzet: felgyorsult a régi autók cseréje energetikailag és kibocsátás szempontjából kedvezőbbekre. A korszerűtlen iparra elkészültek az energiamegtakarítási lehetőségek számításai. A javasolt műszaki módosítások többsége hővisszanyerés alkalmazását és villanymotorok sebességszabályozását célozza meg (3. táblázat). A hővisszanyerés hatékony eszközeivel és eljárásaival (amilyenek a forrócsöves hőcserélők, zárt ciklusok, hőszivattyúk és rekuperációs égők) Romániában még 1989 előtt folytatott próbálkozások nem váltak be, feltehetően rossz tervezés és felszerelés és/vagy hanyag karbantartás miatt. Nagy villamosenergia-megtakarítás lehetőségét rejtik a túlméretezett román villanymotorok: az ipari villamosenergia-fogyasztásnak mintegy a fele a szivattyúkat, ventilátorokat, sűrítőket terheli. A változtatható sebességű hajtásokkal elérhető megtakarítást az ország összes villamosenergia-felhasználásának 5%-ára becsülik. Lakossági fogyasztás A világítás aránya az energiaigényből országosan csupán 5%-ot, de a lakosság villanyszámláján 30%-ot képvisel, tehát a fogyasztás csökkentése sem egyénileg, sem a világítótestek gyártóinak nem közömbös. A hagyományosakhoz képest a legkorszerűbb fényforrások, fénycsövek, nagy nyomású higany- és nátriumlámpák a munkafelület egyenlő megvilágításához 10–35%3
kal, az ún. kompakt fluoreszkáló lámpák ötször kevesebb energiát használnak fel, mint a hagyományos izzók (4. táblázat). 3. táblázat Energiamegtakarítási lehetőségek a főbb iparágakban Eljárás, termék
Megtakarítás, energia/villany, % korszerűsítéssel
A világátlaghoz képest, %
rehabilitálással
Öntöttvas
4,7/–
23,9/40,0–46,5
30,0–48,4–
Kellogg-féle ammóniagyártás
8,2–9,0/–
8,1–10,2/66,7–92,0
28,6–33,5/–
Salzgitter-féle ammóniagyártás
10,0/34,0
40,4/90,0
65,2/–
Cementgyártás – napi 3000 t klinker – napi 800 t klinker
0,4–20,0/0,1–8,5 2,2–7,4/2,6–5,5
9,6–26,8/2,7–21,8 2,1–26,3/4,6–27,6
24,0–43,0/11,7–28,8 9,6–40,7/10,0–26,2
Alumínium
6,8/6,8
6,0/6,0
7,5/7,5
Hidegen hengerelt acélrudak
26,0/36,5
30,8/–
29,1/–
Vastag acélrudak
23,0/–
0
4,0/–
Félig feldolgozott hengerelt fémek
3,5/9,0/0,0–1,0
14,0/–
69,0–76,7/–
Papírpép
4,0–20,3/10,0–30,0
0
5,0–38,/8/–
Papír
22,5/12,2
16,4–240/0,0–18,2
20,6–60,8/–
Újságpapír
–
19,5/6,2
55,0/–
Elektroacél
2,9–26,3/4,2–33,6
10,0–15,5/13,0–18,5
–/13,3–36,6
Kohókoksz
10,0/–-
–
35,0/–
Húzott üvegáru
14,0/–
27,4–29,7/–
49,0–51,4/–
4. táblázat Fényforrások energiahatékonyságának összehasonlítása Lámpatípus Izzólámpa Halogénizzó Fluoreszkáló (fény-) cső Kompakt flureszkáló cső Kis nyomású nátriumlámpa Fém haloidlámpa Nagy nyomású nátriumlámpa
Energiahatékonyság, lm/W Románia
A megvalósítható legjobb technika
8–21 20–27 50–70
17– 24 70–110 50– 65 135–180 40–115 70–114
A lakások hőszigetelése Romániában igen gyenge, bár kidolgozás alatt áll az EU-követelményeknek megfelelő szabályzás. A mai viszonyok között a jelenlegi fogyasztásnak hőszigeteléssel 25,0–48,7%-a, a fűtőrendszer korszerűsítésével 40–50%-a takarítható meg, részleteiben:
4
• nyílászárók tömítése • pótlólagos szigetelés – tető – külső falak – padlók – ablakok – homlokzat • fűtéskorszerűsítés – bojlerek – csővezetékek – a szabályozás korszerűsítése • a forróvízellátás karbantartása • egyedi hőmérsékletmérés
4–10%, 2–13%, 7–20%, 5–20%, 5–10%, 5–11%, 10–17%, 13–18%, 5–15%, 5–25%, 15%.
Szállítás, elosztás A villamos szállítás Romániában felemészti az országos villamosenergiatermelésnek mintegy 2%-át. Nagy veszteséget okoz a villamos járművek nem megfelelő, ellenállásos szabályozása és a fékezési energiavisszanyerés hiánya. A villamos közlekedésben a hálózati disszipáció megszüntetésével elérhető megtakarítás megközelítheti a 30%-ot. A román vállalatok többsége tevékenysége irányítására off-line információs rendszert használ. Az áttérés a valósidejű döntések meghozatalát segítő elektronikus rendszerre (electronic managing sytem, EMS) 10–30%-os energiamegtakarítást vonna maga után, bár kétségtelenül a vezérlőrendszerek, jelvevők, interfészek stb. beszerzése és felszerelése költséges beruházást igényel. Törvényhozás, intézmények Felismerve az energiahatékonyság fokozásának jelentőségét, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kötelékében 1992-ben felállították a Román Energiamegtakarítási Hivatalt, amelynek feladata ilyen tárgyú országos programok kidolgozása és elindítása volt. Az erre a célra kezdetben folyósított összegek azonban a nagy költségvetési hiányra való tekintettel néhány év után elmaradtak, és további pénzügyi, államigazgatási, személyi stb. nehézségek is akadályozzák az energetikai racionalizálást (5. táblázat). 1998-ban hatályba lépett a román energiatörvény, amely előirányozza – az energiaágazat szerkezeti átalakítását, – az energiapiac szabályozását és – energiahatékonysági rendszabályok bevezetését, továbbá intézkedik az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) felállításáról, amely felelős többek közt előírások és specifikációk megállapításáért, valamint energetikai egységek és berendezések hatékony használatának szabályozásáért. 5
5. táblázat Az energiahatékonysági programok megalapozásának akadályai Akadályok
Következmények
Lehetséges megoldások
1. Makrogazdasági helyzet, nagy infláció, instabil pénz Nagy belső adósság
Helyi beruházások csökkentése Tőkekorlátozás Növekedő kamatok sürgetik a tőke megtérülését A beruházások korlátozódása a legszükségesebbekre
A makrogazdasági mutatók javítása Tervezési garanciavállalás Hosszabb visszafizetési periódusok nyújtása az általános bankok által a helyieknek Az energiahatékonysági programok megtakarításának meghatározása Kereskedelmi hitelből, támogatásból és engedményes hitelekből álló kombinációk kidolgozása
2. Információk és szakértelem hiánya A beruházók tájékozatlansága a lehetőségekről Tájékozatlanság az energiahatékonyságról Eszköz- és készülékhiány Energiafogyasztási és -megtakarítási szabályozás hiánya
A fogyasztók ismerethiánya az energia valós értékéről Információhiány az energiatakarékos technológiák piaci kínálatáról Az energiaszámlákban nem tükröződő fogyasztói magatartás Az energiamegtakarítás mérésének nehézségei A beruházók félelme, a külföldi tőke távolmaradása Az energiahatékonysági programok drágulnak és késnek
Tájékoztató, figyelemkeltő, népszerűsítő programok Mérőórák és jobb villanyszámlázás bevezetése Energiahatékonysági és megtakarítási standardok elfogadása Műszakiak és vezetők képzése energetikai ismeretek terén Az energiahatékonysági programokat segítő létesítmények „tőkecsalogatónak”
3. Bizalomhiány Románia pénzügyi hitelképessége iránt Vállalatok, városok, szervezetek rossz pénzügyi megítélése Gyenge évi pénzforgalom Garanciahiány
Korlátozott tőkehozzáférés Nagy tranzakciós költség Esetleges energiamegtakarítást megvalósító vállalatok bezárása
Fizetés villamos energiával vagy lízing alapon Teljesítési szerződések a Villamos Művek vagy joint venture útján Korszerűsítések energiahatékonysághoz kapcsolása
4. Vállalatok, tulajdonformák Központi tervutasításos magatartás továbbélése Állami monopóliumok az energiagazdaságban Intézményi keretek hibái
6
A gazdaság termelésirányultsága, hatékony szolgáltatás helyett Csekély prioritás az energiahatékonyságnak Könnyen megkerülhető és nehezen ellenőrizhető szabályok, csekély készség és lehetőség energiatakarékossági intézkedések megvalósítására
A nemzeti politikán belül pontos energiastratégia definiálása és követése Szabályrendszer felállítása, amely segíti az energiaellátásokat az igények szerinti tervezésben Új ellátó vállalatok alapítására irányuló kormányzati politika Új lakóépületek, -negyedek építésekor az energiatakarékosságért felelősök kijelölése
5. táblázat folytatása Akadályok Következmények Lehetséges megoldások 5. Gyenge beruházási tevékenység energiahatékonysági projektumokba Nemzetköz bankok nem érdeklődnek a Multilaterális bankok kínálata helyi banprojektumok iránt. koknak, amelyek finanszírozzák a projektumokat Magas tranzakciós költség Megújuló alapok használata Energiahatékonysági projektumcsomagok képzése Ellátó vállalatok szervezése és tőkésítése 6. Energiaárak A költségeket nem Hatékonysági programok realizálásának és Program és mechanizmus kidolgozása az fedező energiaárak hasznának aláaknázása az alacsony ener- energiaárak előállítást és elosztást fedező emelésére Jól definiált tarifarend- giaárakkal szer hiánya Projektumok késedelmes megvalósítása Átláthatósági program a támogatások megszüntetésére Közvetlen és közvetett Bizonytalanság a jövő energia értékével kapcsolatban A kormányzati és a bankpolitikának a támogatások projektumok becslésében ki kell térnie a Fölösleges új termelőkapacitások épülnek Az árakban nem jekülső hatásokra Pozitív környezeti hatású projektumok lentkező külső hatások pénzügyi tervei készülnek, hasznuk figye- Adók kivetése szennyezésre, kárenyhítő lembe vétele nélkül vagy kompenzáló programok kidolgozása
Elkészült egy energiahatékonysági tervezet is, de a parlament még nem szavazta meg. Ennek prioritásai: – a román gazdaság energiahatékonyságának és ezzel versenyképességének javítása, – környezeti hatások enyhítése, – az említett hatóság jogkörének bővítése, – energiahatékonysági projektumokat finanszírozó eszközök (adók, költségvetési tétel, közalapítvány) bevezetése, – az energiaszektorban részt vevők jogainak és kötelezettségeinek megállapítása. Az EU-tagságra pályázó Romániának az európai energiapolitikával összhangban levő jogszabályok megalkotásában és energiaágazatának nemzetközi követelményeket kielégítő megrefomálásában segít – az Energiaigazgatóság (Energy Directorate) SYNERGY-programja és – a külső kapcsolatok Igazgatóságának (External Relations Directorate) PHARE-programja. (Dr. Boros Tiborné) Rugina, V.: Energy efficiency promotion under the conditions of Romania’s transition towards a market economy. = International Journal of Global Energy Issues, 16. k. 1/2/3. sz. 2001. p. 116–128. Leca, A; Musatescu, V. stb.: Energy efficiency and sustainable development – key elements for structural adjustment of Romanian economy, Report 1.1.13, 17th Congress of the WEC, Houston, Texas, 13–18. Sept. 1998.
7
HÍREK Az energia megtakarítása közintézményeknél Németországban az energia 5–6%-át a közlétesítmények használják fel. A fűtési energia 60%-a megtakarítható lenne a közintézményeknél a környezetgazdálkodás és a környezetellenőrzés alkalmazásával. Segít ebben „A környezetgazdálkodás kézikönyve a közszféra számára” című könyv, amelyet a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium és a Környezetvédelmi Hivatal adott ki a közszolgáltatók munkatársainak a környezetvédelemre ösztönzése érdekében. Ami sok iparvállalatnál már megszokott, a jövőben a hatóságoknál és egyéb közlétesítményeknél is magától értetődő lesz: a környezetgazdálkodás és a környezetellenőrzés hozzájárul majd a tartós fejlődéshez. A fenti intézkedésekkel tehermentesíthető lesz a környezet, hatékonyabbá válhat a közigazgatás, ami nemcsak költségmegtakarítást jelent, hanem az adófizetőket is tehermentesíti. (GWF Gas-Erdgas, 142. k. 10. sz. 2001. p. 674.)
A földgázfűtés győz a költségek vizsgálata során A berlini „Jótanácsok” című fogyasztói magazin 2001. júniusi számában foglaltak szerint aki földgázzal fűt, az takarítja meg a legtöbbet. A magazin vizsgálja a tüzelőanyagok, illetve a különböző fűtési rendszerek beruházási költségeit. Az összehasonlításban 2600 DEM éves összköltséggel első helyen áll a földgázfűtés. Ezt követi a folyékony gáz- és a fafűtés (egyaránt 2700 DEM/év). Az utolsó helyeken a faforgáccsal (3100 DEM/év) és a tüzelőolajjal (3000 DEM/év) való fűtés áll. A gázkazánok adják le a legtöbb energiát a szerves tüzelőanyagokból, ezen túlmenően a korszerű gázfűtő készülékekből 1/3-al kevesebb CO2 kerül a környezetbe, mint az olajtüzelésű berendezésekből. A gázfűtő rendszerek különösen rugalmasak. A magazin szerint a vízmelegítővel is ellátott gázkészülékek egy mosógép alapterületének megfelelő helyen elhelyezhetők. A fali készülékek a házban bárhol telepíthetők. Gáztüzelésnél az égéshőt hasznosító készülékek 2500 DEM-mel olcsóbbak, mint az azonos teljesítményű olajkazánok. Aki be szeretne kapcsolódni a földgázellátásba, de még nincs kiépített csatlakozóvezetéke, a regionális gázszolgáltatót kell felkeresnie. A földgáztüzelésre való átállást a német állam anyagilag is támogatja. (GWF Gas-Erdgas, 142. k. 10. sz. 2001. p. 675.)
8
9
