A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programja

A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programja 2013

1

Tartalomjegyzék I. A PETİFI SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA .............6 1. Küldetésnyilatkozat és jövıkép:..................................................................................................7 2. Nevelési elkötelezettség és pedagógiai hitvallás:........................................................................7 3. A pedagógiai program törvényi háttere:....................................................................................7 4. Az iskola rövid története, strukturális bıvülése:.......................................................................8 5. Az iskola jogi státusza:.................................................................................................................8 6. Iskolaszerkezetünk:......................................................................................................................9 7. Specialitásaink az általános iskolában: ......................................................................................9 7. 1. Hittan oktatás: .............................................................................................................................................................9 7. 2. Nyelvoktatás és nemzetiségi hagyományápolás: ........................................................................................................9

8. Specialitásaink a középiskolában: ............................................................................................10 8. 1. Hittan: .......................................................................................................................................................................10 8. 2. Nyelvoktatás: ............................................................................................................................................................10

9. Hagyományos programjaink: ...................................................................................................10 10. Pedagógiai alapelveink, értékeink, céljaink, feladataink: ......................................................11 10. 1. Pedagógiai elveink: .................................................................................................................................................12 10. 2. Pedagógiai értékek: .................................................................................................................................................12 10. 3 Céljaink:...................................................................................................................................................................12 10.4. Feladatok:.................................................................................................................................................................13

11. Eszközeink, eljárásaink, módszereink: ....................................................................................14 12. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınök feladatai: .....................................................15 12. 1. A pedagógusok feladatai:........................................................................................................................................15 12. 2. Az osztályfınökök feladatai:...................................................................................................................................15

13. Személyiségfejlesztés:.................................................................................................................16 14. Közösségfejlesztés:......................................................................................................................16 14. 1. A közösségfejlesztés fıbb területei intézményünkben: .........................................................................................16 14. 2. Célunk a tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatban:......................................................................................16

15. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás programja:.................................................................17 15. 1. Az egész napos iskola jellemzıi: ............................................................................................................................18 15.2. Általános fejlesztési követelmények: .......................................................................................................................19 15. 3. Részletes fejlesztési követelmények: ......................................................................................................................19 15. 4. Az egész napos iskolában tanítók feladatai:............................................................................................................19 15. 5. Az önálló munka és a következı tanítási napra történı felkészülés meghatározása: ..............................................20

16. Tanórán kívüli tevékenységek: .................................................................................................20 2

16. 1. Napközi otthon:.......................................................................................................................................................20 16. 2. Tanulószoba: ...........................................................................................................................................................21 16. 3. Diákétkeztetés: ........................................................................................................................................................21 16. 4. Diákönkormányzat: .................................................................................................................................................21 16. 5. Szakkörök: ..............................................................................................................................................................22 16. 6. Sportfoglalkozások: ................................................................................................................................................22 16. 7. Tantárgyi versenyek:...............................................................................................................................................22 16. 8. Erdei iskola: ............................................................................................................................................................22 16. 9. Nemzetiségi énekkar, tánccsoportok:......................................................................................................................22 16. 10. Egyéb iskolai tevékenységeink, szolgáltatásaink:.................................................................................................23

17. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: .....................23 17.1. Tehetséggondozás: ...................................................................................................................................................23 17. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem:..................................................................................................................................24 17. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása:...............................................................................................26 17. 4. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységünk:.......................................................................................26

18. A partnerekkel való együttmőködés: .......................................................................................27 18. 1. Pedagógus-szülı: ....................................................................................................................................................27 18. 2. Pedagógus-tanuló:...................................................................................................................................................28

19. Környezeti nevelési program: ...................................................................................................28 19. 1. Helyzetkép: .............................................................................................................................................................28 19. 2. Konkrét célok:.........................................................................................................................................................29 19. 3. Általános pedagógiai célok: ....................................................................................................................................29 19. 4. Stratégiai irányvonal: ..............................................................................................................................................29 19. 5. Erıforrások: ............................................................................................................................................................30 19. 6. Továbbképzések:.....................................................................................................................................................31 19. 7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek: ....................................................................................................................31 19. 8. Kommunikáció:.......................................................................................................................................................33

20. Egészségnevelési program: ........................................................................................................33 20. 1. A program a következı értékek kidolgozását vezérli: ............................................................................................33 20. 2. Alapfogalmak:.........................................................................................................................................................34 20. 3. Egészségfejlesztési stratégia: ..................................................................................................................................34 20.4. Az egészségfejlesztés – nevelés iskolával szemben támasztott követelményei: ......................................................35 20. 5. Az iskolai egészségnevelési tevékenységek kiemelt feladatai: ...............................................................................35 20. 6. Erıforrások: ............................................................................................................................................................36 A) Belsı erıforrások:........................................................................................................................................................36 B) Külsı erıforrások:........................................................................................................................................................36 20. 7. Az egészségnevelést segítı tevékenységformák: ....................................................................................................37 20. 8. Továbbképzési lehetıségek:....................................................................................................................................38 20.10. Cselekvési program a tanév során:.........................................................................................................................40 20.11. Mentálhigiénés (lelki) egészségfejlesztés: .............................................................................................................40 20.12. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:......................................................41 3

21. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele: .......................................41 22. A tanulmányok alatti vizsgák rendje: ......................................................................................42 23. A felvételi eljárás szabályai: ......................................................................................................43 24. Az iskolaváltás és a tanulók átvételének szabályai: ................................................................43

II. A PETİFI SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE ......................44 1. Az intézményben alkalmazott kerettanterv és óratervek:......................................................45 1. 1. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 1-4. évfolyamon:.............................................................................................................................................45 1.2. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 5-8. évfolyamon:.............................................................................................................................................47 1.3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-12. évfolyam normál gimnáziumi tagozatán: ................................................................................................48 1.4. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-13. évfolyam emelt nyelvi tagozatán:............................................................................................................49 1.5. A 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben megszőnı óratervek:...............................................................................51

2. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása:.......54 2.1. Kulcskompetenciák:...................................................................................................................................................54 2.2. A pedagógiai feladatok megvalósítása:......................................................................................................................55

3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei:..................................................................................57 4. A csoportbontások, a választható és egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai: ........................................................................................................57 5. A választható érettségi tantárgyak: ..........................................................................................58 6. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei: .....................................................................................58 6.1. Magyar nyelv és irodalom:.........................................................................................................................................58 6.2. Történelem: ................................................................................................................................................................60 6. 3. Matematika: ..............................................................................................................................................................61 6. 4. Német nyelv: .............................................................................................................................................................61 6. 5. Angol nyelv:..............................................................................................................................................................62 6. 6. Földrajz: ....................................................................................................................................................................63 6. 7. Biológia:....................................................................................................................................................................65 6.9. Testnevelés: ...............................................................................................................................................................69

7. Tananyagok: ...............................................................................................................................70 7.1. Alsó tagozat: ..............................................................................................................................................................70 7.2. Felsı tagozat: .............................................................................................................................................................76 7.3. Gimnáziumi tagozat: ..................................................................................................................................................84

7. A hittan tananyagának felosztása:..........................................................................................103 8. A beszámoltatás formái: ..........................................................................................................108 4

9.1. Alsó tagozaton: ........................................................................................................................................................108 9. 2. Felsı tagozaton: ......................................................................................................................................................109 9. 3 Gimnáziumi tagozaton: ............................................................................................................................................111

10. A tanulók munkájának ellenırzése és értékelése: .................................................................113 10.1. Általános iskola alsó tagozat:.................................................................................................................................113 10. 2. Általános iskola felsı tagozat és gimnázium évfolyamok: ...................................................................................114

11. A magatartás és szorgalom értékelése:...................................................................................115 11.1. A magatartás értékelése (a tanuló személyiségjegyeinek figyelembe vételével): ..................................................115 11.2. A szorgalom értékelése (a tanuló személyiségjegyeinek figyelembevételével):....................................................115

12. A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek:.....................................116 13. A tankönyvválasztás szempontjai:..........................................................................................116 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések:.........................................121 15. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: ...................121

III. MELLÉKLETEK: ............................................................................................122 1. Az evangélikus hittan tananyagfelosztása:...............................................................................122 2. A református hittan tananyagfelosztása: .................................................................................127 3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium eszközjegyzéke:...............................................................................................................................132 4. Az intézmény által alkalmazott záradékok:.............................................................................141 3. Záradékok:..................................................................................................................................144

5

I. A PETİFI SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

6

1.

Küldetésnyilatkozat és jövıkép:

Az Egyház a közoktatási intézmények alapítását és fenntartását fontos küldetésének tekinti. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, minden emberi érték teljesen kibontakozzon, és egymásba fonódjon. Intézményünk a krisztusi tanítás fényében egyszerre tekinti küldetésének az egészséges emberi értékek kibontakoztatását, valamint a hit alapjainak megteremtését. Egységes intézményként lehetıségünk nyílik megvalósítani a gyermekek fejlesztését kisiskolás kortól a felnıtt kor küszöbéig. Napjaink megingott értékrendje miatt a keresztényi értékek érvényre juttatásában a nevelık jó példája és iránymutatása mellett fontos segítséget jelent számunkra a szülıkkel való kapcsolattartás. Éppen ezért intézményünk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az iskola katolikus szellemiségét, ugyanakkor a más felekezetbıl érkezı családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A keresztényi értékek mellett fontos feladatunknak tekintjük a korszerő, ismeretek elsajátítását, mely az érettségi vizsga letétele után alapot nyújthat a magasabb szintő tanulmányok folytatására. Ennek érdekében a fejlesztı, felzárkóztató tevékenység mellett jelentıs szerepet kapnak a tehetséggondozó foglalkozások is. Pedagógiai munkánkban a hagyományırzés és a modern nevelı-oktató munka egymás mellett jelenik meg. Általános iskolai német tagozatos osztályainkban az iskola tradícióinak megfelelıen törekszünk a német nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolására. Emellett azonban mind az általános iskolai, mind a gimnáziumi tagozaton magas színvonalú német és angol nyelvi képzést biztosítunk.

2.

Nevelési elkötelezettség és pedagógiai hitvallás:

Intézményünk célja, hogy a szaktudományok feltárásán túl elvezesse tanítványait a teljes igazságra, az értékek elsajátítása során az örök valóságokra irányítsa a figyelmüket. Törekszünk a diákokban a hit és az élet személyes szintézisét létrehozni, és felelıs keresztény életre ösztönözni ıket. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a hírek, információk és üzenetek világában szabadon eligazodni tudó, felelıs felnıttekké váljanak. Minden tanévet Veni Sancte-val nyitunk meg, és hálaadó Te Deummal zárunk le. A keresztény értékek és eszmeiség kialakításában kiemelt szerepet kapnak katolikus ünnepeink, az adventi és nagyböjti elmélyülés. Emellett fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink és tanulóink megismerjék templomunk, a Jézus Szíve Templom szimbolikáját.

3.

A pedagógiai program törvényi háttere:

40/2002. (V.24.) OM - rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 2013.évi CXXXVII. a nemzeti köznevelésrıl szóló módosított törvény 106/2012. (VI.1.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI - rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012 (XII.21.) EMMI – rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl 16/2013. (II.28.) EMMI – rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl

4.

Az iskola rövid története, strukturális bıvülése:

A Petıfi Sándor Általános Iskola alapítására 1905-ben került sor, az elemi iskolai tanító munka azonban csak 1909-ben indult meg. 1912-tıl az elemi népiskola mellett megkezdte mőködését a Római Katolikus Polgári Leányiskola is, magába foglalva a felsıtelepi zárda és templom épületét is. 1948-ban, az egyházi iskolák államosítását követıen 8 évfolyamos általános iskolai képzés kezdıdött, amely tekintettel a település nemzetiségi hagyományaira német nemzetiségi oktatással bıvült. Az épületegyüttes az 1980-as években egy új épülettel és tornateremmel gazdagodott, így nyerve el jelenlegi formáját. 1991-ben megkezdıdött a 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás is, mely napjainkra egy nyelvi elıkészítı évfolyammal 5 évfolyamosra bıvült. Intézményünk fennállása óta az alapfeladatok ellátásán kívül az elsı évfolyamtól a nyolcadikig német nemzetiségi nyelvoktatást és hagyományápolást biztosított. Emellett a szülık igényeinek megfelelıen és terheik enyhítésére vezettük be az iskolaotthonos képzést. 2012 tavaszán iskolánk a Váci Egyházmegye Ordináriusa támogatásával megkezdte az intézmény átalakítását, így 2012. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit a Petıfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. 2013 szeptemberétıl pedig egy tagintézménnyel is bıvültünk: Fabriczius József Esti Gimnázium.(Veresegyház) A keresztény szellemiség megteremtése mellett a köznevelési rendszer átalakítása új feladatokat állított intézményünk elé. Az új Nemzeti Alaptanterv és annak nyomán elkészített kerettantervek követelményeinek megfelelıen gyökeres változtatásokat kell végrehajtanunk képzési szerkezetünkben. Általános iskolai tagozatainkon felmenı rendszerben a hagyományos nemzetiségi nyelvoktatást felváltja az angol, ill. német idegen nyelvi képzés. A nemzetiség hagyományok ápolása miatt differenciáltan heti plusz német nyelvi órákat biztosítunk. A fokozatosság elvét figyelembe véve 1. évfolyamon angol és német tagozatos, míg 5. évfolyamon német tagozatos osztályok kezdték meg a 2013-2014. tanévet. A korábbi iskolaotthonos képzés ettıl az évtıl egész napos iskolaként mőködik. Gimnáziumban a nyelvi elıkészítı évfolyamot követıen emelt óraszámú nyelvi képzést biztosítunk, mind a nyelvi, mind a normál gimnáziumi tagozaton. A nemzeti köznevelésrıl szóló törvény értelmében, az általános iskolában a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat 16:00 óráig szervezzük meg, és biztosítjuk a tanulók számára a 17:00-ig tartó ügyelet lehetıségét.

5.

Az iskola jogi státusza:

Iskolánk önállóan mőködı és gazdálkodó jogi személy, amelynek élén magasabb vezetıi beosztású igazgató áll. Az intézmény szervezeti felépítését, belsı rendjét, mőködési sajátosságait a törvény elıírásaival összhangban a nevelıtestület határozza meg. Az iskolánk életét érintı valamennyi terület szabályozását az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. A törvényességet, a zökkenımentes mőködést további szabályzatok segítik, ezek közül a legfontosabbak a Házirend és az éves Munkaterv. Az érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés szervezeti formái:
az alkalmazottaké: üzemi tanács
a tanulóké: diákönkormányzat
a szülıké: szülıi szervezet

8

6.

Iskolaszerkezetünk:

Általános iskolánk minden évfolyamon két párhuzamos osztályból áll. A 2013-2014. tanévtıl az új törvényi szabályozásnak megfelelıen 1. évfolyamon felmenı rendszerben vezetjük be az egész napos iskolai osztályban (korábban iskolaotthonos osztály) az angol nyelv, míg a normál, napközivel összekötött osztályban a német nyelv oktatását. A 2-4. és 6-8. évfolyamokon kifutó rendszerben szőnik meg a német nemzetiségi nyelvoktatás. Az 5. évfolyamon a kerettantervi elıírások alapján új óratervet alkalmazunk, amelyben kiemelt szerepet kap az idegen nyelv oktatása. Alsó tagozaton változatlanul mőködnek a napközis csoportjaink, felsı tagozaton pedig a tanulószobai foglalkozások. Középiskolánk a 9. nyelvi elıkészítı osztályt követıen 2 párhuzamos osztállyal mőködik, így minden évfolyamon egy nyelvi és egy általános tantervő osztály tanul. Az új tantervi szabályozásoknak köszönhetıen a 2013-2014. tanévtıl felmenı rendszerben megújul a gimnáziumi tagozat óraterve is, a nyelvi elıkészítı tagozaton bevezetjük a második idegen nyelvet, a továbbiakban pedig emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást. A gimnázium magasabb évfolyamain a 2004. évi kerettantervet alkalmazzuk kifutó rendszerben.

7.

Specialitásaink az általános iskolában:

7. 1. Hittan oktatás: Az iskola egyházi átalakulása révén a 2012-2013. tanévtıl bevezetésre került a hittan oktatása. Alsó tagozaton az órarendbe építve, a többi osztályban délutáni csatlakozó órákban folytak a hittan órák. A 2013-2014. tanévtıl felmenı rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamon heti két hittanórát vezettünk. Felsı tagozaton jelenleg fakultatív jelleggel, délutáni foglalkozások formájában vehetnek részt diákjaink a hittan foglakozásokon. Az igényeknek megfelelıen a református és evangélikus felekezetek számára is hasonló feltételek biztosítása mellett zajlik a hitoktatás.

7. 2. Nyelvoktatás és nemzetiségi hagyományápolás: A korábbi nemzetiségi nyelvoktatás kereteit az Egyházmegye vállalta az 1., 2.,3.osztályban differenciáltan heti plusz 2 németóra beillesztését, a 4.,5.,6.,7.,és 8.osztályban differenciáltan heti plusz 1 németóra beillesztését. Emellett 1-8. osztályig a nemzetiségi népismeretet beintegráljuk a német, testnevelés, ének-zene, rajz és technika tantárgyak oktatásába. Továbbra is szeretnénk a nemzetiségi hagyományápolást folytatni, részben a szabadon felhasználható órák keretében, részben pedig tanórán kívüli foglalkozások formájában. Kiemelten fontosnak tekintjük ugyanakkor, hogy biztosítsuk diákjaink számára a nyelvi órák mellett a tanórán kívüli nyelvtanulás lehetıségeit:
délutánonként felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk
versenyekre készítünk fel diákokat
könyvtárunk idegen nyelvi kötetei délutánonként a tanulók rendelkezésére állnak
német nyelvő színházi elıadásokon veszünk részt
diákcsere kapcsolatokat tartunk fenn moersi (É-Rajna-Vesztfália) és leideni (Hollandia) testvériskolákkal
cserekapcsolatot tartunk fenn Tworkau (Lengyelország) táncsoportjaival
a diákcseréket német nyelvő levelezés elızi meg és követi
tánccsoportjaink fellépnek Vecsés, és a szomszédos települések nemzetiségi rendezvényein
évente ellátogatunk más vidékek nemzetiségi településeire

9

8.

Specialitásaink a középiskolában:

8. 1. Hittan: A 2013-2014. tanévtıl a gimnázium 9. évfolyamán is felmenı rendszerben került bevezetésre a hittan heti 2 órában. Az egyik órát az órarendbe építve, a másikat csatlakozó órákban biztosítjuk tanulóink számára. A magasabb évfolyamokon tanulók számára fakultatív hitoktatást teszünk lehetıvé. A református és evangélikus felekezetek számára ugyancsak biztosítjuk a hitoktatás lehetıségét.

8. 2. Nyelvoktatás: A nyelvi elıkészítı évfolyamon a magas óraszámban tanított (14 óra) elsı idegen nyelv mellett a 2013-2014. tanévtıl bevezetjük a második idegen nyelv oktatását is heti 4 órában. A további évfolyamokon mind a nyelvi, mind az általános tantervő gimnáziumi osztályokban emelt óraszámban (5-5 óra, ill. 5-3 óra) biztosítjuk a diákok számára mindkét idegen nyelv tanulását. Elsıdleges célunk, hogy tanulóinkat az elsı idegen nyelvbıl felkészítsük az elırehozott nyelvi érettségi letételére, a normál érettségiig fennmaradó idıben pedig a második idegen nyelvi érettségire koncentrálunk, valamint lehetıséget biztosítunk az emelt szintő nyelvi érettségire való felkészüléshez.

9.

Hagyományos programjaink:

Szeptember:

Tanévnyitó mise: Veni Sancte Tanévnyitó ünnepség Búcsú Szülıi értekezletek Középiskolai tanulmányi kirándulások Káposztafeszt Falusi séták Hadifogoly mise

Október:

Október 6. iskolai és városi megemlékezések Október 23. iskolai és városi megemlékezések Középiskolai tanulmányi kirándulások Falusi séták Szüreti felvonulás, bál Nyílt nap-gimnázium Papírgyőjtés Gólyaavatás

November:

Megemlékezés a II. világháború halottairól Márton napi felvonulás Fogadó órák Szülıi szervezet értekezlet

December:

Advent 10

Mikulásnap Betlehemezés Karácsony ünnepe

Január:

A Magyar Kultúra Napja városi ünnepség Szalagavató bál Szülıi értekezletek

Február:

Farsang Rétes evés Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Szavalóverseny Petıfi Nap Március 15. városi ünnepség iskolánk rendezésében Nagyböjt Húsvéti körmenet Iskolák közötti tanulmányi versenyek Iskolakóstolók Nyílt nap – alsó tagozat

Március:

Április:

Locsolkodás – tojásfutás Fogadó órák Szülıi szervezet értekezlet Kis elsısök beiratkozása Iskolák közötti tanulmányi versenyek Városi vers- és prózamondó verseny A Holocaust áldozatainak emléknapja

Május:

Anyák Napja Ballagás – gimnázium Írásbeli érettségi vizsgák Általános iskolai tanulmányi kirándulások Pünkösd Gyermeknap

Június:

Pedagógus Nap Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Június 14. Vecsés újratelepítése – városi ünnepség Ballagás – általános iskola Tanévzáró szent mise: Te Deum Tanévzáró ünnepség Szóbeli érettségi vizsgák

Folyamatosan:

Sportversenyek Tánccsoportok fellépései

A felsoroltakon kívül az aktualitásoknak megfelelıen szervezünk programokat diákjaink és a szülık számára.

10. Pedagógiai alapelveink, értékeink, céljaink, feladataink: 11

10. 1. Pedagógiai elveink: Gyakorlati tapasztalatainkra valamint a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott értékekre és tevékenységekre épülnek.
keresztény értékrend: Törekszünk a diákokban a hit és az élet személyes szintézisét létrehozni, és felelıs keresztény életre ösztönözni ıket. Ehhez igyekszünk a tantárgyak lehetıségeit kiaknázni a keresztény személyiség kibontakoztatása érdekében.
bizalom, szeretet, felelısség: Fontos része nevelı munkánknak a kölcsönös szeretet és bizalom kialakítása a gyerekekben, amely elvezet az egymás iránti tapintathoz és felelısségvállaláshoz.
felelısségvállalás: Tanulóink testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséért, a gyermek- és tanulói közösségek kialakításáért, fejlıdéséért felelısséggel tartozunk. A szülıkkel kölcsönös kapcsolattartásra, megosztott felelısségre törekszünk annak érdekében, hogy az elvárások találkozzanak, és eredményekben kamatozzanak.
a pedagógus vezetı szerepe: A nevelés-oktatás folyamatában az 1-tıl a 13. évfolyamig hangsúlyozzuk a pedagógus, vezetı szerepét.
egyenrangúság elve: Munkánkat áthatja a törvényesség, az állampolgári jogok, valamint az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az emberek egyenlıségének elismerése.

10. 2. Pedagógiai értékek:
Keresztény erkölcsi normák: Fontos feladatunknak tekintjük – a modern kor viszonyait figyelembe véve – az erkölcsös, tisztelettudó, felelıs viselkedés kialakítását.
Tudás: Célunk magas színvonalú oktató-nevelı munka segítségével megteremteni a felnıtt élethez és a magasabb szintő tanulmányokhoz szükséges tudást.
Hazaszeretet: A nemzeti kultúra ápolása, nemzeti múltunk megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak és jelképeinek tisztelete, megbecsülése fontos számunkra.
Tehetséggondozás: Kiemelt feladatunk a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakoztatása.
Egészség: Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a sport, a mozgás fontosságának hangsúlyozása.
Hagyomány: A keresztény hagyományok ápolása mellett a helyi kultúra megırzése is fontos feladatunk.

10. 3 Céljaink:
A szeretet: A gyermekeket segíteni abban, hogy a kereszttény értékekre építve (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szeretı emberré váljanak.
A hit: Célunk a tanulók személyes meggyızıdésének, keresztény világszemléletének kialakítása és érzelmi-szellemi megerısítése.
A tudás: Sokoldalú, életkornak megfelelı ismeretátadás a világ megismerésének igénye, igény a folyamatos önmővelésre és egy életen át tartó tanulásra. 12


A hazaszeretet: A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, egészséges nemzeti önbecsülés kialakítása.
Az egészség: Az emberi élet tisztelete, védelme a testi és lelki egészség megırzésének fontossága, az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelızése.
A tehetséggondozás: A differenciált fejlesztés, a tanulói esélyegyenlıség biztosítása érdekében személyre szabott módszerek, technikák kiépítése kiemelten fontos.
A hagyományápolás: A keresztény ünnepek hagyományainak megırzése, ápolása, Vecsés múltjának, a helyi német kisebbség történelmének megismertetése.

10.4. Feladatok:
Motiváció: A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre építve, ezáltal motivált munkában fejlesszük a diákok felelısségtudatát, kitartását, segítjük érzelemviláguk gazdagodását.
Hit: A tanulók személyes meggyızıdésének, keresztény világszemléletének kialakítása, érzelmi, szellemi megerısítése. A keresztény liturgiába való bekapcsolódás ösztönzése.
Szaktantermi rendszer: A korszerő ismeretátadás alapja a szaktantermek kialakítása.
Differenciált óraszervezés: Az egyénre szabott módszerek és technikák kiépítése, ezáltal az esélyegyenlıség biztosítása.
Csoportbontás: A hatékonyabb, a tanulók képességeinek, fejlettségének megfelelı ismeretanyag átadása, ill. hogy alkalmazható tudássá érjen az átadott ismeretanyag.
A tanórán kívüli foglalkozások: Felzárkóztatás, tehetséggondozás, színház, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, nyári táborok.
Iskolai ünnepségek szervezése: Keresztény ünnepek megtartása. Minden tanévet Veni Sancte-val nyitunk meg és hálaadó Te Deummal zárunk. A keresztény értékek és eszmeiség kialakításában kiemelt szerepet kapnak katolikus ünnepeink, az adventi és nagyböjti elmélyülés. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó iskolai és városi mősorok, rendezvények megszervezése és lebonyolítása.
Anyanyelvi környezet biztosítása: A diákok és tanárok számára egyaránt fontos partnerkapcsolatok ápolása, diákcserék megszervezése és lebonyolítása.

13

11. Eszközeink, eljárásaink, módszereink: Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását különbözı közvetett és közvetlen eszközökkel, eljárásokkal, módszerekkel törekszünk elısegíteni. Módszereinket az adott szituációnak megfelelıen a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a tananyaghoz és a nevelı személyiségéhez. A leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazható módszereink a következık: közvetlen Tevékenységek megszervezését, szokások kialakítását, megerısítését célzók

Magatartásra hatók

Tudatosítás, meggyızés eljárásai, eszközei, módszerei

Beszéd, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenırzés, ösztönzés, értékelés, játékos módszerek, megbízás, követelés Ösztönzı módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret Kényszerítı módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenırzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás Magyarázat, meggyızés, példaadás, eszménykép, bírálat, önbírálat, felvilágosítás, tudatosítás, elıadás, vita, beszámoló, beszélgetés, a tanulók önálló elemzı munkája

Közvetett A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitőzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenırzés, ösztönzés

A nevelı részvétele a tanulói közösségek tevékenységében, a követendı egyéni és csoportos minta kiemelése a közösség életébıl

Felvilágosítás betartandó magatartási normákról vita, minta, példakép, példakövetés

Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak többsége a 8. és 12-13. évfolyam végén:
minden tárgyból megfelel az alapfokú, ill. középfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, természetesen célunk, hogy tanulóink az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten teljesítsenek.
rendelkezik olyan bıvíthetı biztos tudással, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, melyek képessé teszik ıket a középiskolai és fıiskolai-egyetemi követelmények teljesítésére
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat
törekszik magatartásában a keresztény értékeket követni, az egyház tanításának szellemében élni, hozzájárul az elsı áldozáshoz illetve részesül a bérmálás szentségében
határozott elképzeléssel bír saját jövıjét illetıen. 14

12.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınök feladatai: 12. 1. A pedagógusok feladatai:
felkészülés a foglalkozásokra, a tanítási órák megtartására a munkaközösség vezetı által jóváhagyott saját tananyagbeosztás szerint
minden tanév elsı óráján a tanulókkal ismertetni a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetıségeket
a tanuló tevékenységének ellenırzése és értékelése év közben, félévkor és év végén
tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéb tanórán kívüli tevékenységek
érettségi-, javító-, osztályozó vizsgák lebonyolítása
a munkaközösség munkájában történı részvétel
helyettesítés, ügyelet
adminisztratív teendık ellátása, e-napló vezetése
éves munkatervben elıírt iskolai rendezvények és ünnepségek szervezése, illetve az azokon való részvétel
továbbképzéseken való részvétel
szülıi értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülıkkel való partneri kapcsolat kialakítása
nevelıtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel
a diákönkormányzat támogatása
gyermek- és ifjúságvédelem
tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel
a tanuló- és gyermekbalesetek megelızése
az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással- neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylı tevékenységnek minısülnek
a tanulók versenyekre való utaztatásának megszervezése, kísérete

12. 2. Az osztályfınökök feladatai:
az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során figyelembe véve a személyiségfejlıdés sajátosságait
segíti a tanulóközösség kialakulását
segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját, az osztály fegyelmi helyzetét
minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti
szülıi értekezletet tart
ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: e-napló vezetése, ellenırzése, tájékozató füzetek ellenırzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása
figyelmet fordít az osztályban végzendı ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelıssel
segíti a tankönyvfelelıs és étkezésért felelıs kolléga munkáját
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, eseményekrıl, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységekben 15


javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére
részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását
rendkívüli esetben órákat látogat az osztályában

13.Személyiségfejlesztés: Nevelési programunk és helyi tantervünk elkészítésénél elsıdleges szempont volt a személyiségfejlesztést elısegítı tevékenységek megfogalmazása. Nevelı – oktató munkánk során törekszünk arra, hogy tanulóink eltérı adottságaikkal, fejlıdési ütemükkel, iskolai és azon kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklıdési körüket érintı tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelési – oktatási tevékenységünkkel törekszünk arra, hogy:
teret adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, munkának, játékoknak
fejlesszük tanulóink önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát
elısegítsük az értékekkel történı azonosulást és beépülést személyiségükbe, életmódjukba, szokásaikba

14.Közösségfejlesztés: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén, valamint közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül valósul meg. A tanulók közösségében, illetve a közösség által történı nevelésének irányítása iskolánk egyik alapvetı feladata.

14.1. A közösségfejlesztés fıbb területei intézményünkben:
a tanórák: szaktárgyi órák, osztályfınöki órák
tanórán kívüli foglakozások: napközi, egész napos iskolai oktatás, szakkörök, énekkari és táncpróbák, falusi séták, kirándulások, erdei iskolák, Petıfi Napok, Mikulás Kupa, karácsonyi mősor
DÖK munkája
különbözı szabadidıs tevékenységek E foglalkozási formák sajátos formát, feladatokat és célokat követelnek meg és tevékenyen hozzájárulnak:
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához
véleményalkotó-, véleménynyilvánító-képességük fejlıdéséhez
közösségi szokások, normák elfogadásához
az empatikus magatartás kialakulásához
a harmonikus emberi kapcsolatok kialakulásához.

14. 2. Célunk a tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatban: A különbözı iskolai tanulói közösségek megszervezése (osztályok, napközis csoportok, DÖK, szakkörök, énekkarok, tánccsoportok) Feladat:
együttmőködés az óvodákkal
az egyes iskolafokozatok együttmőködése
együttmőködés a szülıkkel 16

A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat:








az értékelés és önértékelés kialakítása megfelelı ügyeleti rendszer kialakítása felelısi rendszer mőködtetése osztályszintő programok szervezése, lebonyolítása, értékelése közös iskolai rendezvények, programok szervezése, lebonyolítása városi rendezvények lebonyolítása, azokon való részvétel testvérvárosaink, testvériskoláink rendezvényein való részvétel

Az önkormányzás képességének kialakítása: Feladat:





a tanulók felkészítése osztályuk képviseletére diákönkormányzat megalakítása az egyes iskolaszinteken a diákönkormányzati képviselık beszámoltatása az osztályközösségeknek lehetıség biztosítása tanulói kezdeményezésekre

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: Feladat:








osztálykirándulások szervezése a tanulók aktív részvételével közös kulturális programokon való részvétel: osztály-, iskolai és települési szintő erdei iskolai programok szervezése tanulói közösségek és iskolák közötti tanulmányi és sport versenyeken való részvétel Petıfi napok, gólyaavatás, szalagavató bál szervezése diákcsere programok keresztény programokon való részvétel

A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladat:
keresztény erkölcsi és viselkedési normák kialakítása
közös programok szervezése szülık és tanulók részére
a közösségek részvétele különbözı sport- és kulturális versenyeken, bemutatókon, nemzetiségi rendezvényeken

15.Az egész napos iskolai nevelés-oktatás programja: Iskolánkban a szülık egy részének igényei szerint egész napos iskolai osztályt mőködtetünk az 1-3. évfolyamon. Az egész napos iskola egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulónak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetıségét. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás célja és feladatai: Az egész napos nevelés az iskolai nevelés szerves része. Célja azonos az általános iskola céljaival. Az egész napos foglalkoztatáson a nevelési –oktatási folyamatoknak, a tanórán kívüli idı jelentıs részére való kiterjesztése. Célját a sajátos, elsısorban tanulási és szabadidıs tevékenységek révén, a hagyományostól eltérı vezetési módszerekkel, kötetlenebb, társas légkörben valósítja meg. 17

15. 1. Az egész napos iskola jellemzıi: Az egész napos foglalkoztatás a következıkben kell, hogy közremőködjön:
a tanulók életkoruknak megfelelıen sajátítsák el a kulturált életmód szokásait
legyenek képesek társas kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el a társas magatartás szabályait.
a képességeiknek megfelelı tanulást valósítsák meg
legyenek képesek szabadidejüket a személyiségfejlıdésük számára kedvezı módon önállóan felhasználni. E célok elérése érdekében a következı feladatokat kell teljesítenie:
a helyes testápolási, étkezési, tanulási, és szabadidıs szokások, a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása
kölcsönös rokonszenvi kapcsolatok kialakítása, csoport megbízatások vállalása és teljesítése, bírálati és önértékelés, az alá- és fölérendeltség, csoportszokások, csoporthagyományok kialakítása
önállóság fokozása, a hatékony tanulás technikájának kifejlesztése, önmőveléshez a legfontosabb készségek és képességek elısegítése, az egyéni érdeklıdés és az egyéni képességek kibontakozása
a szabadidıben folyó többoldalú, kitartó tevékenykedés képességének kialakításához, ill. fokozásához, többféle különbözı jellegő szabadidıs tevékenység technikájának elsajátításához, az egyéni képességek kibontakoztatásához
az egész napos iskolai foglalkozás sajátos lehetıségét felhasználva szervezze minél egységesebbé a tanítási-tanulási folyamatot, a tanulási és szabadidıs tevékenységek rendszerét
együttmőködés kialakítása a szülıkkel, osztályfınökökkel, diákönkormányzat vezetıjével, szaktanárokkal Követelmények:
társas magatartás
munka
szabadidı felhasználás követelményei Tevékenységek:
a csoport fejlettségétıl függ
a jellege és gyakorisága a tanulók életkorának függvénye Módszerek:
közvetettek legyenek, öntevékenységre neveljenek
társas légkör kialakítása
a felelısi teendık tartalmában az irányító és ne a kiszolgáló jelleg domináljon
a nehezen nevelhetı tanulók bevonása a közösségi munkába A tanulási tevékenységben: az önállóságra nevelés a fı szempont. Fel kell kelteni a tanulási kedvet, az önálló tanulás feltételeit. Ki kell alakítani a tanulókban a helyes tanulási technikákat, a felkészülésben a rendszerességre kell nevelni a gyerekeket. Az írásbeli és szóbeli munka megfelelı arányának kialakítása. A tanulásirányításban a frontális munka a jellemzı, de egyéni segítségnyújtás is feltétlenül szükséges. Korrekciós tevékenységgel néhány alapvetı készség fejlesztését szolgáljuk. Szabadidıben: az alkotó tevékenység kialakítására törekedjünk. A szabadidıs tevékenységet kis csoportos és egyéni formában szervezzük, melyben lehetıséget adunk a gyerekeknek a választásra, 18

a spontán kapcsolatok kialakítására. Megfelelı szokásrend kialakítása a szabadidıs foglalkozásokon belül is, ismerve az irányítás speciális módszereit. Az osztályban tanító két nevelı közösen látja el az osztályfınöki teendıket illetve az adminisztrációs feladatokat. Önálló tanulás: Cél: Egyéni tanulási tevékenységgel önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazása.

15.2. Általános fejlesztési követelmények: A gyermek:
ismerje és alkalmazza az életkorának megfelelı, tanuláshoz szükséges higiénés szokásokat,
legyen képes igényes, kitartó munkavégzésre,
ismerje és alkalmazza a számára célszerő tanulási technikákat,
legyen képes együttmőködésre,
legyen képes önértékelésre és társai munkájának reális értékelésére,
alakuljon ki az önmővelıdés igénye, az önálló ismeretszerzés képessége.

15. 3. Részletes fejlesztési követelmények:
legyen képes feladatait önállóan megjegyezni és felidézni, a megfelelı munkaeszközöket
kiválasztani, használni,
legyen képes a tanulást megtervezni, idıbeosztást készíteni,
ismerje és alkalmazza a tantárgyak tanulásának számára célszerő sorrendjét,
legyen képes önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kislexikonját,
legyen képes tájékozottan és gyakorlottan használni a helyesírási segédkönyveket,
ismerje és tudja kezelni a kéziszótárt, lexikonokat, informatikai programokat,
legyen képes a tankönyvi anyagegységek célszerő tanulási technikával való elsajátítására,
tartson a tanulás közben szünetet,
legyen képes önellenırzésre, írásmunkája alaki, helyesírási, tartalmi javítására. Alsó tagozatban a tanulás idıtartama évfolyamonként változik. Ez a tény a gyermekek életkori sajátosságaival, szellemi terhelhetıségével és az elsajátítható tananyag mennyiségével függ össze.

15. 4. Az egész napos iskolában tanítók feladatai:
otthonos, esztétikus környezet kialakítása, folyamatos megtartása, megtartatása
az önálló tanulás nyugodt légkörének megteremtése, az önálló tanulás idejének biztosítása
az önálló tanulásnak biztosítania kell a másnapra való felkészülést
az önálló tanulás alatt a tanulás technikáját is tanítják a gyerekeknek, gyakoroltatják, ellenırzik (felszerelés elıkészítése, tantárgyak sorrendje, idıbeosztás, kiegészítı könyvek, lexikonok használata)
szükség esetén segítenek a tanulóknak. Minden tanulónál elvégzik a feladatok mennyiségi ellenırzését és az idı függvényében néhány tanulónál a minıségi ellenırzést is

19

Szabadidıs tevékenységekben:
a szabadidıs tevékenységeket a nevelı kezdeményezi, vezeti
a szabadidıs tevékenységek csoportköri foglalkozásban is szervezhetık
minden tevékenységnél fontos az illemszabályok tanítása, gyakoroltatása lehetıleg élı helyzetekben Az iskolaotthonban tanító nevelık munkáját az alsó tagozatos munkaközösség vezetı fogja össze.

15. 5. Az önálló munka és a következı tanítási napra történı felkészülés meghatározása:
az egész napos iskola az elsı-harmadik évfolyamon minden tanuló számára biztosítja a másnapra való felkészülés optimális idejét /30-60 perc/, a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésére
a szóbeli és írásbeli házi feladat aránya mennyiségileg elıre tervezhetı, elvégzése után néhány esetben minıségileg ellenırizhetı
az önálló munkák, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás /készségés képességfejlesztést/, valamint a törzsanyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítását szolgálják
az elsı–harmadik évfolyamon a tanulók hétvégére /szombatra, vasárnapra/, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot csupán igény szerint szorgalmi feladatot
az eredményes felkészülés érdekében egy tanítási napon belül csak egy témazáró, félévi vagy év végi felmérı dolgozatot íratunk

16.Tanórán kívüli tevékenységek: 16. 1. Napközi otthon: Tanítási napokon az alsó tagozat 1-4. évfolyamán az igényeknek megfelelıen napközit mőködtetünk. A tanítási szünetekben (ıszi, tavaszi, nyári szünet) napközis ügyelet nincs. Tanítás nélküli munkanapokon az igényeknek megfelelıen ügyeletet biztosítunk. Legalább 10 fı szükséges ahhoz, hogy a konyha ebédet szállítson. A napközi heti rend szerint mőködik. A foglakozások típusai:
étkeztetés
tanulmányi munka
nevelıi munka
kulturális foglalkozás
munkafoglalkozás
szabadfoglalkozás
sport, játék
szabadon szervezhetı foglalkozás A tanulás az 1. és 2. osztályban napi 1 óra, 3. és 4. osztályban 1 óra 30 perc. Cél az írásbeli és szóbeli feladatok számonkérése, gyakoroltatás, felzárkóztatás. Ez az idıszak védett, ezért a gyerekekért 14:00 órától 15:45 óráig nem jöhetnek, mert csak így tudjuk biztosítani az órákra a pontos felkészülést. A kulturális foglalkozásokon hozzásegítjük a hátrányos helyzető tanulókat irodalmi mővek megismeréséhez. 20

Munkafoglalkozásokon manuális tevékenységekkel fejlesztjük a gyerekek esztétikai érzékét. Sportfoglalkozásokon a mindennapi testnevelést szeretnénk elısegíteni. Nevelıi munka keretében megtervezzük a heti feladatokat és azokat hetente értékeljük.

16. 2. Tanulószoba: Az 5. és 6.7.8. osztályos tanulók számára tanulószobát szervezünk. A tanulószoba rendje a következı: 13:00-14:00 játék az udvaron 14:00-15:00 csendes tanulás, házi feladatok elkészítése 15:00-15:10 szünet 15:10-16:00 házi feladatok ellenırzése A feladatok végeztével játék az udvaron

16. 3. Diákétkeztetés: A napközi otthonba és az egész napos iskolába felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A felsıs és gimnazista tanulók számára igény szerint menzát (csak ebédet) biztosítunk. Az étkezési díjakat minden hónapban két alkalommal az iskola házi pénztárába fizethetik be. A napközis és egész napos iskolai tanulók reggelijüket az 1. óra utáni szünetben fogyasztják el. Az étkezés ideje a menzásoknál a 4. és 5. óra utáni szünetben van, de legkésıbb 14 óráig be kell fejezniük az étkezést. A napközisek a heti rendekben leírt beosztásban mindenkori ebédeltetési rend szerint ebédelnek és uzsonnáznak. Az uzsonna 15:15 órától 16:00 óráig fogyasztható el az ebédlıben.

16. 4. Diákönkormányzat: Iskolánkban a gyerekek életkorának széles intervalluma – 1-13. évfolyam – miatt a diákönkormányzat munkáját két szinten: 1-4. évfolyamig, és 5-13. évfolyamig szervezzük meg. A DÖK mőködési területét, döntési, véleményezési jogkörét az ide vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az alsós DÖK vezetését mindig egy alsós tanító kolléga látja el, és tagjait az alsó tagozatos osztályfınökök alkotják. A tanév elején összeállított éves munkaterv szerint dolgoznak. A felsı tagozaton és a középiskolában mőködı diákönkormányzat tagjait az osztályonként delegált tanulók alkotják, munkájukat egy tanár kolléga koordinálja és vezeti. Fontos feladata a tanulók demokratikus gondolkodásmódjának, az értelmes véleményalkotás szabadságának kialakítása és erısítése. Emellett feladata a tanításhoz és a szabadidı tartalmas eltöltéséhez kapcsolódó tevékenységek, programok szervezése, irányítása, pl: gólyaavatás, Petıfi napok, papírgyőjtés, sportversenyek, vetélkedık, tanulmányi versenyeken induló tanulók támogatása, osztályok közösségi programjainak ösztönzése. Fontosnak tartjuk az iskola életében a diákönkormányzatok tevékenységét, mert a közösségi programokon keresztül hozzájárulnak a nevelési célok megvalósulásához, a közösségi életbe való beilleszkedéshez, a diákok személyiségének kibontakoztatásához. Ezen keresztül a szülık, nevelık és gyerekek kapcsolata közvetlenebbé, harmonikusabbá válik.

21

16. 5. Szakkörök: A diákok érdeklıdése, anyagi- és személyi feltételeink szerint szervezıdnek szakköreink. Kedvezı lehetıséget kínálnak a foglalkozások a képességek fejlesztésére, tehetséggondozásra, a személyiség gazdagítására és közösségfejlesztésre. Az énekkarosok és a nemzetiségi tánccsoportok tagjai állandó szereplıi ünnepségeinknek, rendezvényeinknek, de Vecsés város mősorainak is. Énekkaraink rendszeres szereplıi a környékünkön meghirdetett énekversenyeknek.

16. 6. Sportfoglalkozások: Az iskolai sportélet a mindennapos testnevelés órákon kívül tömegsporttal, úszással, konditerem használattal és a vecsési sportegyesület asztalitenisz szakosztályának edzéseivel egészül ki. Alapvetı célja a mindennapos testedzés, az erınlét, ügyesség, állóképesség fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgás kialakítása. Kiemelkedı teljesítményő tanulóink versenyekre történı felkészítése is itt folyik, de lehetıség nyílik a kedvtelésbıl sportoló diákok edzésére is. A tömegsport foglalkozások felhasználása igen sokrétő. Ezeken készítjük fel diákjainkat az ısztıl tavaszig tartó vecsési iskolák közötti versenyekre, másrészt iskolai versenyeket is rendezünk labdajátékokban (Mikulás Kupa).

16. 7. Tantárgyi versenyek: Tehetséges tanulóinkat iskolai, vecsési iskolák közötti, területi, megyei és országos versenyekre nevezzük, ahol évrıl évre szép sikereket érnek el. E versenyekre a szaktanárok és tanítók folyamatosan készítik fel ıket.

16. 8. Erdei iskola: A tanulók a tantervhez illeszkedı, elıre kialakított program alapján fedezik fel a helyszín adottságait, ismerkednek meg földrajzával, növényeivel, állataival, az épített környezettel, az ott élı emberekkel, a helyi történelemmel, kultúrával. Megvizsgálják a természeti összefüggéseket, a benne lejátszódó folyamatokat, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. A közös vizsgálódás, az egymás eredményeire épülı tevékenység társaikhoz is közelebb hozza ıket. Nı az önállóságuk és biztonságérzetük a környezetben. A helyszínek kiválasztásánál átadjuk egymásnak a tapasztalatainkat. Igyekszünk olyan helyeket választani, ahol a programok lebonyolítását szakemberek segítik. Fontos szempont az új ismeretek szerzésén kívül a megközelíthetıség, a programkínálat kirándulási lehetıségek, és egyre inkább a költségek alakulása is. Az erdei iskola önkéntes alapon szervezıdik.

16. 9. Nemzetiségi énekkar, tánccsoportok: A nemzetiségi énekkarunk alsó- és felsı tagozaton (ez utóbbihoz csatlakoznak a gimnazisták is) rendszeres szereplıje az iskolai rendezvényeknek (karácsonyi mősor, farsang, évzáró, ballagás). A tehetséggondozáson túl, lehetıség nyílik az énekkarokon az esztétikai nevelésre is. Nemzetiségi énekkaraink rendszeres résztvevıi a környéken rendezett énekversenyeknek. Tánccsoportjaink a magyar és nemzetiségi kultúra megırzésének fontos eszközei. Fellépnek az iskolai, városi rendezvényeken, de meghívást kapnak az ország különbözı nemzetiségi 22

településeire, külföldi nemzetiségi rendezvényekre, sıt német testvérvárosunkba Rheinstettenbe is. Egy-egy fellépés alkalmával megismerkedünk az adott település hagyományaival, múltjával.

16. 10. Egyéb iskolai tevékenységeink, szolgáltatásaink: A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok a szabadidıs tevékenységek a tanulók képességfejlesztését, világnézetének formálódását, személyiségének fejlesztését, a közösségépítést, valamint a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetıvé. A következıket biztosítjuk tanulóink számára:
hit- és vallásoktatás
mindennapos testedzés a tornateremben
szakkörök tehetséggondozásra, képességfejlesztésre, felzárkóztatásra
osztály és iskolai kirándulások
könyvtárszobák használata: könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások, nemzetiségi irodalom
rendszeres fogorvosi, heti két alkalommal iskolaorvosi és egyéb egészségügyi ellátás (oltások, szőrések, vizsgálatok)
kulturális szolgáltatások közös csoportos igénybe vétele magyar és német nyelvő színházlátogatás, múzeumok, kiállítások, mőemlékek megtekintése, hangversenyeken való részvétel
táborok
segélyezési lehetıség a Studium Alapítvány révén A felsorolt programok részben, vagy teljesen ingyenesek, ill. önköltségesek, a szolgáltatások jellegétıl függıen. A szülık tájékoztatásával esetenként részvételével bonyolódnak. Mintát adnak a tanulóknak a szabadidı tartalmas eltöltésére, képességeik kibontakoztatására. Viselkedési mintát ad számukra a különbözı helyzetekben, sikerélményekhez juttatja ıket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. Egyéb tanórán kívüli lehetıségek:
színházbérletek, koncertbérletek
múzeumlátogatások (különösen fontos a Petıfi Irodalmi Múzeum látogatása)
helyi mővelıdési ház irodalmi rendezvényein való részvétel

17.A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: 17.1. Tehetséggondozás: Az átlagosnál jobb képességő vagy ügyesebb diákokat tehetségesnek mondjuk. Iskolánkban a tehetséggondozást:
elméleti tantárgyakhoz kapcsolódóan
sport területén
mővészetek területén végezzük. Elméleti tantárgyakhoz kapcsolódóan:
szakkörökön
versenyeken
versenyre való felkészítésen
csoportbontással (elsısorban középiskolában) 23


órai differenciálással
önálló könyvtári munkával
önmőveléssel (középiskola) A sport, mozgás területén:
szakkörökön
edzéseken
tömegsport foglalkozásokon
versenyfelkészítésen
versenyeken
német nemzetiségi táncoktatással A mővészetek területén:
szakkörökön
rajzpályázatokon való részvétellel
iskolai énekkaron
nemzetiségi énekkaron A tehetséggondozást szolgálja az iskola együttmőködése a zeneiskolával, honismereti körrel, városi könyvtárral, valamint a német nemzetiségi könyvtárral.

17. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem: A tanévnyitó értekezleten az elıttünk álló feladatokkal együtt készülünk az ifjúságvédelmi munkára. Alapfogalmak: Veszélyeztetett: minden olyan tanuló, akinek esetében a család rossz életvitele, lakása állapota, felügyelet hiánya, a család vagy a gyermek rossz egészségi állapota, anyagi problémák, ill. tanulási problémák nehezítik a mindennapos munkát. Hátrányos helyzető: olyan gyermekek, akiknél elsısorban anyagi gondokkal küzd a család, és ezért rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Róluk az önkormányzat is nyilvántartást vezet. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége kiterjed:
a gyermekeket megilletı jogok biztosítására
a gyermekeket veszélyeztetı okok megelızésére
az okok feltárására
az okok megszüntetésére Célunk, hogy a gyermek problémáit – ha kell gyermekjóléti szolgálat segítségével – minél gyorsabban és hatékonyabban megszüntessük és megelızzük súlyosabbá válásukat. Iskolánk fontos feladata megelızés területén:
tanulóink problémáinak felismerése
okok megkeresése
segítségnyújtás a gondok megszüntetéséhez
jelzés a megfelelı szakemberek felé Mivel intézményünkben 6-19 éves kor közötti tanulók tanulnak, a kiemelt feladatokat korosztályok szerint elkülönítettük. Kiemelt feladatok a kisiskolás korban (6-12 év): 24











a tanulók egészséges értelmi és érzelmi fejlıdéséhez szükséges légkör biztosítása a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, ellátása a tanulónak az intézményben való ellátása ha a család igényli, segítségnyújtás, támogatások felkutatása segítségnyújtás a szabadidı helyes, kulturált eltöltéséhez segíteni a nyári programokat (napközi, tábor) a tanuló magatartási, tanulmányi munkájának rendszeres ellenırzése a rendszeres iskolába járás, ill. a hiányzások igazolásának ellenırzése, szükség esetén a megfelelı eljárás megindítása

Kiemelt feladatok a serdülıkorban (12-19 év):
a házirendnek megfelelı magatartási és tanulmányi munka a tanulók részérıl
a tanuló olyan családban nevelkedjen, ami erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlıdését szolgálja
az iskolában és azon kívül igen fontos, hogy tudjuk ellenırizni baráti, alkalmi kapcsolatait
a tanuló egészségére káros anyagokat használ-e, folytat-e a korára, fejlıdésére nézve veszélyes tevékenységet
folyamatos ellenırzést, segítséget igénylı tanulók, akik a családban nem tudnak megfelelıen fejlıdni
rendszeres iskolába járás, tanulmányok befejezése, helyes pályaválasztás segítése
az iskolai tevékenységekbe bevonni az érintett tanulókat
az anyagi problémákat az iskolai alapítványtól kapott segítséggel enyhíteni (utazás, étkezés)
érzelmi, ıszinte kötıdést biztosítani, hogy a problémák nyíltan felszínre kerüljenek, lehetıséget nyújtva személyes beszélgetésekre A tanulókat veszélyeztetı okok megszüntetésére iskolánk együttmőködik a területileg illetékes:
gyermekjóléti szolgálattal
gyámügyi hatósággal
polgármesteri hivatallal
iskolaorvossal, védınıvel, pszichológussal feladatok a tanév kezdetén

felelısök

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka Iskola vezetısége irányítása, felelısök kijelölése, feltételek biztosítása Szülıi értekezletek, az érintett szülıkkel Osztályfınökök személyes találkozás Veszélyeztetett tanulók „kiválasztása” GYIV felelıs, osztályfınök A család szociális és anyagi helyzetének GYIV felelıs, osztályfınök megfelelı segélyek, támogatások felderítése, biztosítása A megfelelı légkör biztosítása a nyugodt, Iskolavezetés, osztályfınökök balesetmentes munkához, tanuláshoz. Tőzvédelmi, balesetvédelmi szabályok A tanulók védelme a káros szenvedélyektıl, Minden pedagógus, iskolaorvos negatív hatásoktól, sorozatos kudarcoktól A késıbbiekben folytatódik a megelızı, gondozó munka iskolai szinten. 25

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére, koordinálására gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. Feladatai:
pedagógusok, szülık tájékoztatása arról, hogy kiktıl, milyen intézményektıl kaphatnak segítséget a probléma megoldásához
nyilvántartja, ellenırzi a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulókat
segíti a gyermekjóléti szolgálat munkáját, részt vesz a megbeszéléseiken
Indokolt esetben gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi
gyermekvédelmi továbbképzésen vesz részt
együttmőködik a polgármesteri hivatallal, a családsegítı szolgálattal, a gyámügyi hatósággal és a kormányhivatallal A gyermek- és ifjúságvédelmi munka a tanév során folyamatos. Az osztályfınökök állandó, rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a tanulóval, családdal és az ifjúságvédelmi felelıssel. A magatartási, tanulmányi munkát állandóan ellenırizzük, ha kell korrepetálással, felzárkóztatással segítjük. Az érintett tanulókat bekapcsoljuk az iskolán kívüli programokba, nyári táborozásukat, helyes pályaválasztásukat segítjük. Intézményünk a következı módszereket alkalmazza a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
ismeretterjesztés
kapcsolattartás
egyéni foglalkozások
szakemberek keresése a probléma megoldásához
anyagi támogatás
felvilágosító elıadások
értékelések
önértékelések

17. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása: A tanév elején felmérjük a tanulókat, és akiknek hiányosságaik, ill. lemaradásuk van, rendszeres korrepetálásra, felzárkóztatásra kötelezzük. A tanítási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának eszközei:
egyéni foglalkozások
tanórai differenciált fejlesztés
differenciált foglalkozások (korrepetálás)
tanulószobai foglalkoztatás
napközis hiánypótlások, egyéni gyakoroltatás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása létszámtól függıen osztályonként vagy évfolyamonként történik. A szülık tájékoztatása a szaktanár, ill. az osztályfınök feladata, és minden esetben írásban kell, hogy történjen. A javítóvizsgára utasított tanulókat a szaktanár tájékoztatja a pótvizsga anyagáról és a felkészülésrıl. A vizsgára történı felkészülésben segítséget nyújtanak a családsegítı szolgálat szakemberei is.

17. 4. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységünk: Fontos célja iskolánknak, hogy tanulóink szociális hátrányit enyhítsük. Ennek megvalósulását a következı tevékenységek szolgálják:
a tanulók egészséges fejlıdését biztosító nevelési légkör biztosítása
az indulási hátrányok csökkentése
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás biztosítása
a tanulási kudarcok, lemaradás csökkentése érdekében felzárkóztató órák, korrepetálások 26























tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök a beiskolázás körültekintı megszervezése, irányítása személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülıknek a pályaválasztás segítése a családok életvezetési problémáinak segítése a nevelık, szülık, tanulók segítı, személyes kapcsolatai családlátogatások szükség szerint napközis foglalkozások iskolai étkezési lehetıség biztosítása tankönyvvásárláshoz biztosított támogatások biztosítása az iskolai könyvtárszobák, iskolai létesítmények, eszközök használata a tanuló szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, versenyek) szoros kapcsolat a családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyámügyi hatóságokkal és kormányhivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek a gyermekek nyári táborozásához nyújtott támogatás együttmőködés kulturális intézményekkel családi életre nevelés egészséges életmódra nevelés jutalmazás, büntetés, értékelés egységes rendszere a tanulók eredményeinek rendszeres iskolába járásának ellenırzése minden tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátásuk biztosítása

18.A partnerekkel való együttmőködés: Az együttmőködés formái, rendszeressége:

18. 1. Pedagógus-szülı:
Szülıi értekezletek: - osztály szülıi értekezleteket évente két alkalommal, szeptemberben és februárban tartunk, felelısök: osztályfınökök - évfolyam szülıi értekezleteket évente három alkalommal tartunk: Novemberben a pályaválasztásról, felelıs: gimnáziumi igazgatóhelyettes, Áprilisban a leendı 1. osztályosok beiskolázásáról, felelıs: alsós igazgatóhelyettes Májusban a középiskolai elıkészítı szülıi értekezlet, felelıs: gimnáziumi igazgatóhelyettes - Szülıi szervezet: szülıi értekezletet évente 2 alkalommal, novemberben és áprilisban tartunk, felelıs: Igazgató
Fogadó órák: évente 2 alkalommal, novemberben és áprilisban zajlanak, felelıs: osztályfınöki munkaközösség vezetıje
Nyílt nap: évente két alkalommal az 1. osztályos, a leendı 1. osztályos és a 8. osztályos szülık részére
Iskolakóstoló: a leendı 1. osztályosok beiratkozása elıtt 2 alkalommal, gyerekek játékos formában ismerkednek a tanító nénikkel
Családlátogatások: az osztályfınökök szükség esetén családlátogatásra mennek az érintett gyerekekhez. Ha a szülı elzárkózik a látogatástól, azt mindenkor írásban rögzíteni kell, s a szülıvel alá kell íratni. Ha a tanulónál változatlanul fennállnak a problémák, a látogatást az osztályfınök a gyermekvédelmi felelıssel együtt megismétli. Írásbeli feljegyzést az elıbbiek szerint kell megtenni. 27


Alkalmankénti együttmőködések: - tanévnyitó ünnepség - karácsonyi mősor - farsang - szalagavató bál - Anyák Napja - Petıfi Napok - Ballagás - Szóbeli érettségi - Évzáró ünnepség - osztályrendezvények (szabadidıs programok, kirándulások) - diákcserék

18. 2. Pedagógus-tanuló:











tanulmányi kirándulások papírgyőjtés gólyaavatás Mikulás nap karácsonyi mősor szalagavató bál erdei iskola diákcserék ballagás táborok

19.Környezeti nevelési program: 19. 1. Helyzetkép: Iskolánk nagyobbik része 1982-ben épült, modern stílusban panel elemek felhasználásával. Az elmúlt években sor került a nyílászárók cseréjére és a vizes blokkok felújítására is, ám az épületegyüttes meglehetısen rossz állapotban van. A külsı és belsı szigetelés rossz, a termek és folyosók huzatosak és nehezen főthetık. Mindez komoly problémát okoz a téli idıszakban, amikor a termek egy részében és a folyosón hideg van. A lapos tetı az esızések alkalmával gyakran beázik a tornateremnél és a tantermeknél egyaránt, karbantartása pedig rendkívül költségigényes. A nagy tanulói létszám miatt szőkös az ebédlıi férıhelyek száma, így több szakaszban kell étkeztetnünk a gyerekeket. Az iskola környezete kertvárosi jellegő, nagy udvar és tornaterem kapcsolódik hozzá. Az elmúlt években törekedtünk az udvar felújítására: egy részét gumitéglával fedtük, illetve az alsó tagozatosok számára játszótér készült. Az aszfaltozott és salakkal borított sportpályák azonban a nagyfokú igénybevételnek megfelelıen felújításra szorulnának. Iskolánkban különös hangsúlyt helyezünk a közlekedési ismeretek tanítására, és a kerékpáros közlekedés ösztönzésére kerékpártárolót létesítettünk.

28

19. 2. Konkrét célok: Intézményünk feladatának tekinti, hogy diákjaink megfelelı ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek a felnıtt élet megkezdésekor. Az oktatás és nevelés színvonalának biztosítása érdekében egészséges, kellemes környezetet kívánunk nyújtani tanulóinknak. Ezért konkrét céljaink:








a főtés gazdaságosabbá tétele a termek padlózatának folyamatos cseréje a sportpályák állagának további javítása a tetı beázásának gátlása, esetleg a tetıtér beépítésével új termek kialakítása az ebédlı területének bıvítése a terasz irányába az elhasználódott bútorok folyamatos cseréje a kerékpártároló további bıvítése

19. 3. Általános pedagógiai célok: Az iskolai környezeti nevelés kiemelt feladatai:
kiemelt célként jelenik meg a fenntarthatóságra nevelés. Iskolánk környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlıdés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélı magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Célunk, hogy az iskola minden dolgozója tudatában legyen a fenntarthatóság kérdésköre fontosságának és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során is érvényesítsék;
a természeti, épített és szociális környezetünk megismerésének, megóvásának, fejlesztésének elısegítése;
helyi értékeink és problémáink feltérképezése, megóvása;
lakóhelyünk, hazánk megismertetése, az állampolgári felelısség felébresztése;
problémamegoldó gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerése képességének fejlesztése;
a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében megtanulhatják a környezet megóvásának szempontjából fontos ismereteket;
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;
a környezetetika hatékony fejlesztése;
érzelmi és értelmi környezeti nevelés;

19. 4. Stratégiai irányvonal: A fenntarthatóság elveinek, a környezettudatosság és a fenntartható fogyasztás és fejlıdés oktatási intézményekben történı minél hatékonyabb megjelenése érdekében az oktatásért és a környezetvédelemért felelıs tárcák közösen létrehozták az „Ökoiskola” címet. Hosszú távú stratégiai tervünk az Ökoiskola cím megszerzése, háromévenként történı megújítása és törekvéseink végsı elismeréseként az Örökös Ökoiskola cím elérése. Iskolánk a 2012-tıl 2015-ig tartó idıszakra elnyerte a Ökoiskola címet. A cím megszerzése és megtartása egy szigorú és az iskolai élet teljes egészét átfogó kritériumrendszer szerint történı munkálkodást jelent. Rövid távú stratégiai céljaink, hogy a kritériumrendszer minél több pontjának megvalósításával szervezzük az iskolai életet:
alapdokumentumainkban egységesen megjelenik a fenntarthatóságra nevelés fontossága; 29


szervezeti feltételek: a nevelıtestület tagjai, a technikai dolgozók, a diákok és a szülık közösen vegyenek részt a fenntarthatóság céljainak elérésében;
pedagógiai munka: változatos, korszerő pedagógiai eszközökkel, a diákok igényét, felkészültségét figyelembe véve (komplex tanulásszervezési formák, kooperatív technikák, szabadtéri vagy külsı helyszínen zajló tevékenységek, témanapok, erdei iskolák, táborok, zöld sportok, környezeti nevelési játékok);
az intézmény mőködtetése: az iskola mindent megtesz, hogy mőködésével a lehetı legkevésbé terhelje sıt, ahol lehet javítsa és gazdagítsa a környezetét (pl. szelektív hulladékgyőjtés, csepegések és szivárgások azonnali megszüntetése, környezeti szempontból elınyösebb eszközök beszerzése, helyi beszállítók elınyben részesítése, többször használatos akkumulátorok, újrahasznosított papír, környezetkímélı tisztítószerek használata, biztonságos kerékpártároló, madárvédelmi eszközök kihelyezése, konyhakert, dísznövények, fák és cserjék telepítése, a könyvtárszobában „zöld polc” kialakítása);
kommunikáció: a dolgozókon és a diákokon túl a szőkebb és tágabb társadalmi környezet számára közvetítse a fenntarthatóságra nevelés eszméit és tennivalóit (belsı kommunikációs csatornák pl. faliújságok, honlap, szórólapok stb., külsı kommunikációs csatornák pl. újságcikkek, tévé-szereplések stb.);
együttmőködések a fenntarthatóság pedagógiája területén külsı partnerekkel (pl. magyarországi és külföldi partneriskolákkal, civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, óvodával, felsıoktatási intézménnyel, Önkormányzattal, rendırséggel stb.);
helyi közösség, közvetlen környezet: a helyi természeti vagy épített környezeti értékek ismerete, gondozása, az intézmény aktív szereplıje vagy szervezıje a helyi közösség életének; Az Ökoiskolai Munkacsoport minden tanév elején elkészíti az adott tanév részletes Ökoiskolai Munkatervét.

19. 5. Erıforrások: Belsı erıforrások:











Humán erıforrások: Iskolavezetıség Tanárok Osztályfınöki munkaközösség Iskolaorvos, védını Ifjúságvédelmi felelıs Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Ökoiskolai Munkacsoport: minden munkaközösségbıl részt vesznek benne pedagógus kollégák, képviseltetik magukat a technikai dolgozók, a diákönkormányzat és a szülıi munkaközösség.

Külsı erıforrások:
Vecsés Város Polgármesteri Hivatal – Vecsés Város Klímabarát Település, melynek helyi környezetvédelmi programja érinti az iskolákat is;
Váci Egyházmegye Ordináriusa
Anyagi forrást biztosító kapcsolatok: Stúdium Alapítvány, helyi és regionális pályázati lehetıségek, vállalkozó szülık szakképzési támogatása;
Testvérvárosi kapcsolat Rheinstettennel; 30


Cserekapcsolat a moersi Rheinkamp Gymnasiummal és leideni diákokkal;
Kapcsolat helyi civil szervezetekkel pl. Vecsési Klímakör, Moccantó Egyesület; Tárgyi erıforrások:







szaktantermek számítástechnika tanterem kísérleti eszközök ismerethordozók könyvtárszoba audiovizuális eszközök

19. 6. Továbbképzések: Iskolánk tagja lett az Ökoiskolák Hálózatának. A Hálózat az ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) elnevezéső nemzetközi környezeti nevelési hálózat ökoiskola programjának magyarországi megvalósulásaként mőködik 2000 márciusa óta az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet Fejlesztési és Innovációs Központjának koordinálásával, a Nemzeti Erıforrás Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai illetve anyagi támogatásával.
Országos és regionális találkozók: a találkozókon bemutatják az Ökoiskolákat érintı legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeket, újításokat, és lehetıség van a tagok bemutatkozására, szakmai tapasztalat-cserére, kapcsolatépítésre.
Továbbképzések: folyamatosan segítik a tagok hazai és nemzetközi továbbképzéseken való részvételét. Az Ökoiskola Hálózat Hírlevelébıl kapunk tájékoztatást ezekrıl a lehetıségekrıl. Fontos, hogy minél több nem természettudományt tanító pedagógus részt vegyen ezeken a továbbképzéseken.
Kutatások: mind a gyakorlati pedagógiai munkát segítı akciókutatással, mind a fenntarthatóság pedagógiáját elméleti oldalról megalapozó pedagógiai-pszichológiai kutatásokkal segítik tagjaik munkáját.
Külföldi kapcsolatok: az Ökoiskola Hálózat tagjai számos nemzetközi rendezvényen mutatják be nagy sikerrel a magyar környezeti nevelés eredményeit, és több nemzetközi programban vehetnek részt a Hálózat támogatásával.
Pedagógiai segédanyagok: a Hálózat segíti az ökoiskolák számára hasznos pedagógiai segédanyagok, könyvek, oktató-csomagok létrejöttét és folyamatosan tájékoztatja tagjait az újonnan megjelent segédletekrıl.

19. 7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek: A) Hagyományos tanórai foglalkozások: A környezeti nevelés iskolánk valamennyi pedagógusának közös feladata, ezért minden tantárgyba megpróbáljuk beépíteni a szükséges feladatokat.
Különösen fontos szerepet kapnak a környezeti nevelési kérdések az osztályfınöki órákon az ötödiktıl a nyolcadik évfolyamig éppúgy, mint a gimnáziumi évfolyamokon.
Környezeti nevelés tantárgy: kimondottan környezeti témájú összegzı, integráló tantárgy a 9. nyelvi osztályokban.
Egészségtan: a környezet védelme végsı soron az ember védelme. A környezetszennyezés és az emberi egészség romlása közti összefüggéseket vizsgálja 6. osztályban.
Technika – életvitel: gyakorlati szempontból elemzi a környezetbarát létformát és helyes példákat mutat be. 31


Társadalomismeret: a 8. 9. 10. évfolyamon foglalkozik a fenntarthatóság témakörével, a növekedés határaival és a globális problémákkal.
Természettudományi tantárgyak: a tananyagban és az érettségi témakörökben is kötelezıen megjelennek a természetvédelmi és környezetvédelmi témák, fontos szempont a környezeti kérdések vizsgálata.
Humán tantárgyak: a környezeti nevelés elsısorban nem természettudományos kérdés, sokkal inkább erkölcsi nevelés. A felelısséget vállaló gondolkodás és cselekvés kialakításában van nagyon fontos szerepük. E tárgyak feladata, hogy a társadalomszervezıdés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a kérdést. A korábbi döntések elemzésével segítik a gyerekek jelenben való eligazodását, növelik a jövı iránti felelısséget. A környezeti nevelés eszköze az érzelmi megközelítés, ami e tantárgyak módszertanának is fontos eleme.
Mővészeti tantárgyak: különösen alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megırzésének a fontosságára.
Testnevelés: a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megéreztetésével, megértetésével, az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.
Hittan és etika: a természetvédelem egyben teremtésvédelem is. Megérteti a gyerekekkel, hogy a környezetünk és a természet tönkretétele bőn, védelme erkölcsi kötelesség. Az etika tantárgy olyan fontos kérdéseket is tárgyal, mint korunk erkölcsi kihívásai vagy a globális felelısség kérdései. B) Nem hagyományos tanórai formák: Erdei iskolák: Iskolánkban szokássá vált, hogy különösen alsó tagozatban minden évben erdei iskolát szerveznek a gyerekeknek. A gazdag programok során a diákok a helyszínen ismerik meg a természeti és kulturális értékeket, és aktív, együttmőködı részvételükkel élményszerő tanulásra nyílik lehetıség. C) Tanórán kívüli tevékenységek: 1. Szakkörök: (biológia, honismereti, kézmőves, rajz) lehetıséget nyújtanak az önálló ismeretszerzésre és kutatómunkára, illetve a kultúra megismerésére és ápolására. 2. Tanulói házi dolgozatok: Adott témakörök önálló feldolgozása és információgyőjtés révén a tanulók szélesítik környezeti látókörüket és fokozódik környezeti érzékenységük. 3. Szemétszedés: A napközisek a belsı udvaron, az 5-6. osztályosok az iskola környékén összegyőjtik a szemetet. 4. Pályázatok: rendszeresen részt vesznek diákjaink a helyi és regionális rajzpályázatokon. 5. Tanulmányi versenyek: Általános iskolai diákjaink minden évben eredményesen szerepelnek a helyi, megyei és országos komplex tanulmányi versenyeken. A gimnáziumi tanulók az utóbbi években rendszeresen részt vesznek a változó helyszínő Petıfi Gimnáziumok Találkozóján. Minden iskolaszinten megrendezésre kerül a szavalóverseny, melynek gyıztesei a városi versenyen összemérhetik tudásukat a többi iskola diákjaival. Vecsés városa kétévente szervez honismereti versenyt, melyet egy tanulmányi kirándulás követ a versenyzı tanulók részvételével. Tanulóink évrıl évre részt vesznek levelezı tanulmányi versenyeken (Zöld Béka környezetismereti verseny), illetve egy-egy tantárgyhoz (matematika, magyar, biológia) kapcsolódó országos versenyeken is. 6. Napközis foglalkozások: A napközis csoportok megemlékeznek a jeles napokról (Madarak és Fák Napja, Föld Napja), sétákat tesznek az iskola környékén, leveleket, virágokat, gesztenyét győjtenek és játékokat, dekorációt készítenek belılük. A kultur- és munkafoglalkozások egyaránt elısegítik a gyerekek környezeti nevelését. 32

7. Tanulmányi kirándulások: Iskolánk tanulói minden évben egy-három napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt, mely lehetıséget nyújt hazánk részletesebb megismerésére. 8. Zöldesítés: Az egészséges és kellemes környezet biztosítására igyekszünk az iskola udvarán és az épületben minél több zöld növényt és virágot elhelyezni. 9. Látogatások: A környezeti nevelést szolgálják az állatkertben, múzeumban, arborétumban, vadas parkban, nemzeti parkban, állatmenhelyeken, színházban, üzemekben tett látogatások. 10. Rend és tisztasági verseny: A folyosókon található szekrények lehetıvé teszik a gyerekek számára a kabátok és a táskák elhelyezését. A szekrények tisztán tartása gyakran játékos versenyzés formájában történik, a jelképes díj fejében folytatott vetélkedés elısegíti a környezetre való érzékenység erısítését. 11. Környezetvédelmi jeles napok: az Autómentes Napra, az Állatok Világnapjára, a Föld Napjára, a Madarak és Fák Napjára hagyományosan programok egész sorával készülünk. A témanapok is a jeles napok valamelyikéhez kapcsolódnak.

19. 8. Kommunikáció: A) Belsı kommunikáció: Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, a következı eszközök segítségével történik:
faliújságok
iskolarádió
az iskola honlapja B) Külsı kommunikáció: Az iskolán kívüli kommunikáció segítségével jelentısebb programjainkba és iskolánk mindennapi tevékenységeibe nyerhetnek betekintést a szülık és a település lakói. Ebben segítségünkre van:
vecsési televízió
Vecsési Tájékoztató
az iskola honlapja

20.Egészségnevelési program: 20. 1. A program a következı értékek kidolgozását vezérli:
az egészség alapvetı emberi jog,
az egyenlıtlenségek csökkentése és a szolidaritás,
az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelıssége az egészség fejlesztésében.
2011.évi XLI. törvény: a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.
az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

33


a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

20. 2. Alapfogalmak: Az egészség: Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi vagy egyéb közösséghez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megırzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségek közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítására. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés: Fı feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztı politika kifejlesztése, egészségfejlesztı környezet megteremtése, az egészségfejlesztı közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai:
az egész lakosságra irányul, és együttmőködésére épít;
az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul, a társadalom különbözı szereplıivel való együttmőködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság);
az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Egészségnevelés: A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bıvíti az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata

20. 3. Egészségfejlesztési stratégia:
az iskolában a testi, mentálhigiénés és szociális nevelés életkornak megfelelı egymásra épülése;
az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, pl. a szenvedélybetegségek megelızése pozitív alternatívák nyújtásával, az egészséges tevékenységek örömforrásként történı megélésével, mentálhigiénés neveléssel (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelıi képességek fejlesztése);
·a mindennapos testnevelés biztosítása, életkornak megfelelı test- és mozgáskultúra fejlesztés és a testedzés lehetıségének biztosítása: 34

      

az iskolai gyógytestnevelés lehetıségeinek megteremtése; az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; szexuális felvilágosítás, a felelıs nemi magatartás alakítása, családtervezés; fertızı betegségek, nemi úton terjedı betegségek megelızése; a különbözı módon és fokon fogyatékos gyermekek integrált képzése; a reklámpszichológia alapjainak megismertetése; a növényi fajismeret bıvítése gyógyhatású, mérgezı, allergiát kiváltó fajok megismertetésével;  a globális éghajlatváltozással kapcsolatos betegségek megjelenésének, kórokozóinak ismerete, valamint a betegségmegelızés lehetıségeinek megismerése,  helyi egészségmegırzı és egészségfejlesztési programok, pályázati lehetıségek, helyi projektek megismerése, illetve lehetıségeinek felhasználása.

20.4. Az egészségfejlesztés követelményei:

–

nevelés

iskolával

szemben

támasztott


Minden rendelkezésére álló módszerrel segítse elı a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Alakítson ki együttmőködést a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;
Biztosítson egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat, ezekkel párhuzamosan mőködjön együtt a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.
Tulajdonítson kiemelt jelentıséget az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidı hasznos eltöltésének, adjon teret a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
Folytasson olyan oktatási-nevelési gyakorlatot, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, teremtsen többféle lehetıséget a siker eléréséhez, ismerje el az erıfeszítést, a szándékot, támogassa az egyéni elırejutást.
Törekedjen arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megırzését; együttmőködjön a helyi közösség vezetıivel

20. 5. Az iskolai egészségnevelési tevékenységek kiemelt feladatai:
A tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében.
Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, egészségbarát viselkedésformákat.
A tanulók az életkoruknak megfelelı szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága 35

          

az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idıvel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége

20. 6. Erıforrások: A) Belsı erıforrások: Humán erıforrások:
iskolavezetıség
tanárok
osztályfınöki munkaközösség
iskolaorvos, védını
ifjúságvédelmi felelıs
adminisztratív dolgozók
technikai dolgozók
diákok B) Külsı erıforrások:
Vecsés Város Polgármesteri Hivatal, mint fenntartó
szülık (család)
szülıi szervezet
háziorvos
gyermekpszichológus
Hanga Patika (HANGA-PHARMA Bt.)
gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık
az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek
rendvédelmi szervek
kábítószerügyi Egyeztetı Fórum-ok (KEF)
anyagi forrást biztosító kapcsolatok: helyi és regionális pályázati lehetıségek C) Tárgyi erıforrások:
szaktantermek
számítástechnika tanterem
kísérleti anyagok és eszközök
ismerethordozók
könyvtárszoba
audiovizuális eszközök

36

20. 7. Az egészségnevelést segítı tevékenységformák: Tanórai foglalkozások: Szaktárgyi órák:
Osztályfınöki órák:  : ismeretátadási gyakorlatok  interaktív gyakorlatok  esetelemzések
Testnevelés órák:  minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;  minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzı-rendszer megfelelı terhelése;  minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);  a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerısítések különbözı testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” címő, 2000-ben megjelent kiadványt];  minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérı adottságú tanulóknak is;  a testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban;  a testmozgás-program életmód-sportokat, életminıség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminıség javítása érdekében);  a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Tanórán kívüli foglalkozások:
Napközis foglalkozások:  játékoknak  játékos gyakorlatok.
Délutáni szabadidıs foglalkozások:  sportprogramok  tömegsport-foglalkozások  házi bajnokság  iskolák közötti sportversenyek  témával kapcsolatos filmvetítések  vetélkedık  versenyek  csoportfoglalkozások.
Szakkörök:  elsısegélynyújtás  biológia
Hétvégi iskolai programok  Sportrendezvények  Lóti-futi hosszútávfutó verseny 37

 tojásfutás váltófutás és ügyességi verseny
Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok
Európai Újraélesztı Nap
Városi, járási elsısegély-nyújtási verseny Tájékoztató fórumok:
Szülıi értekezlet, szülıcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató
Szakmai tanácskozások, tréningek

20. 8. Továbbképzési lehetıségek: Egészségneveléssel kapcsolatos pedagógus továbbképzéseket nagyszámba hirdetnek. Ezek minden pedagógus számára hasznosak, különösen az osztályfınökök számára ajánlottak. Cél az, hogy minden évben néhány kolléga eljusson ilyen témájú továbbképzésre. A témák rendkívül szerteágazóak, például: stresszkezelés, konfliktuskezelés, drogprevenció, mentálhigiénés tréningek a pedagógus lelki egészségének megırzésére is- önismereti tréningek, elsısegélynyújtás, stb.

20.9. Az iskola - egészségügy egészségnevelési, egészségfejlesztési programja: Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály elıírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védınıje, valamint a tanulók fogászati ellátását (szőrés és ellátás) végzı kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerzıdés értelmében látják el. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védını közösen látja el. Iskolánk iskola-egészségügyi, egészségfejlesztési programja az alábbi feladatok megvalósítását foglalja magába:
Iskola - egészségügyi szolgáltatás: Az iskola- egészségügyi szolgáltatás szőkebb értelemben, iskolában történı egészségügyi ellátást jelenti, amely magában foglalja a szőrést, betegségmegelızést, rizikócsoportok gondozását. Feladatát a 26/ 1997 (IX.3) NM rendelet szabályozza. Az iskola-egészségügyi ellátás tágabb értelemben az egészségügy és a diákok között megalapoz egy kapcsolatot, amely a késıbbiekben az egészségügyi szolgáltatást nemcsak betegellátásnak tekinti, hanem segítıtársnak a betegségek megelızésében. Megtanítja a gyermeket az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerő igénybevételére.
Az iskola – egészségügyi ellátás prevenciós rendszere: Elsıdleges prevenció:    

az egészségfejlesztés, tudatos egészség-megtartás kialakítása; egészséges táplálkozás; mindennapos testmozgás; káros szenvedélyek kialakulásának megelızése stb;

38

Másodlagos prevenció:  szőrıvizsgálatok: A kezdıdı vagy kialakult elváltozások korai észlelése, kiszőrése;  gondozás: A kiszőrt elváltozások gyógykezelése, a folyamat súlyosbodásának megakadályozása beavatkozásokkal;
Szőrıvizsgálatok: A szőrıvizsgálatok korcsoportok szerinti elvégzése; 6-18 év között kétévenként, lehetıség szerint évente. A szőrıvizsgálat tartalmazza:  testi fejlettség vizsgálata  érzékszervek mőködésének vizsgálata  látásélesség-vizsgálat  hallás-vizsgálat  színlátás-vizsgálat  vérnyomásmérés  golyvaszőrés  belgyógyászati vizsgálat  életmódbeli rizikótényezık feltárása


Gondozás: A kiszőrt rizikócsoportok gondozása meghatározott protokollok szerint, fıként az alábbi betegségek esetében:  mozgásszervi elváltozások  gerincferdülés  tartáshibák  elhízás  magas vérnyomás betegség


Egészségnevelési, tanácsadási feladatok: Az iskolaorvos és a védını személyre szabott egészségnevelési tanácsokat elsısorban a szőrıvizsgálatok, oltások, illetve a betegellátás során végzi. Iskolai tanórák keretében az iskolaorvos és/vagy a védını ismeretterjesztı elıadásokat tart az alábbi témakörökben:          

személyi higiénia fogápolás védıoltások jelentısége serdülıkori testi változások terhesség-megelızés, fogamzásgátlás nemi úton terjedı betegségek megelızése egészségkárosító szokások prevenciója (alkohol, dohány, drog) alapvetı elsısegélynyújtás, betegellátási ismeretek daganat-megelızés egészséges testmozgás, tartásjavítás


Iskolai testneveléssel kapcsolatos feladatok: Minden osztályban évente szükséges elvégezni a testnevelési csoportbesorolást. Az egyes tanulókat: 39

 normál  könnyített  vagy gyógytestnevelésre kell besorolni. A testnevelési beosztást az iskolaorvos és a védını a testnevelı tanárral egyezteti. A gyógytornára szoruló tanulókat a szakrendelıben mőködı mozgásterápiára utalja az iskolaorvos. Az iskolaorvos javaslata alapján tartásjavító gerinctorna beépítése az iskolai testnevelésórák anyagába a Magyar Gerincgyógyászati Társaság ajánlása szerint.
Közegészségügyi feladatok: Védıoltások beadása: Kampányoltások az ÁNTSZ által elrendelt idıszakokban: 6. osztály: 7. osztály:

DI-TE oltás MMR oltás Hepatitis B elleni oltás


Környezet – egészségügyi feladatok:  tantermek, vizes helyiségek higiénés ellenırzése  iskolai étkeztetés ellenırzése  balesetvédelmi ellenırzés

20.10. Cselekvési program a tanév során:
az iskolai szőrıvizsgálatok, a gondozás egész évben folyamatosan történnek a pedagógusokkal egyeztetett idırend szerint
az egészségnevelési témakörökben igény szerinti ismeretterjesztı elıadások tartása iskolai tanórákon
fokozott kapcsolattartás:  egészségtant, biológiát oktató tanárral (módszertani, szakmai anyagok biztosítása)  iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel  testnevelı tanárokkal
kortárs képzés városi szintő megszervezése az iskola felsıbb évfolyamai számára. Ezek során egyetemi hallgatók képeznek ki tanulókat, akik a magtanult ismereteket tovább adják saját kortársaiknak. (AIDS-prevenció, káros szenvedélyek prevenciója)
a biztonságos iskolai környezet megteremtése érdekében közös balesetvédelmi intézkedések az önkormányzat illetékeseivel, az iskolavezetéssel és az iskolaegészségüggyel együtt.
pályázatok figyelése, közös pályázatok kidolgozása

20.11. Mentálhigiénés (lelki) egészségfejlesztés: Az iskolákban is egyre gyakrabban jelentkeznek mentálhigiénés problémák, melyek többnyire magatartási, illetve viselkedési zavarokat jelentenek. A serdülıkori problémás viselkedések, kockázatkeresı magatartásmódok (dohányzás, alkoholizálás, drogozás) hátterében önértékelési zavarok, alacsony stressztőrés, alacsony 40

problémamegoldó képesség húzódik meg. Ezeknek a problémáknak a feldolgozásában feltétlenül szakember – pszichológus – segítségére van szükség. A lelki egészségfejlesztés megteremtése érdekében iskolapszichológusi rendelés válik szükségessé az iskolában. A pszichológus a lelki eredető problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülıknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfınöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is.

20.12. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: Elsısegélynyújtás: azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére, vagy a hirtelen egészségkárosodása miatt, az orvos, vagy a mentık megérkezése elıtt. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:
ismerjék meg az elsısegélynyújtás fogalmát
ismerjék meg az élettannal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat
ismerjék fel a vészhelyzeteket
tudják a leggyakrabban elıforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit
sajátítsák el a legalapvetıbb elsısegély-nyújtási módokat
ismerkedjenek meg a mentıszolgálat mőködésével
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentıt hívni
sajátítsák el a sebesülések ellátásának alapjait A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfınöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelıen történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetıséget kínálnak az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az elıforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására: – ismerkedjenek meg a mentıszolgálat felépítésével és mőködésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentıt hívni.

21.A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele: Intézményünkben a tanulók a döntéshozatal folyamatában a diákönkormányzaton keresztül vehetnek részt. A tanulóközösségek képviselıket küldhetnek a diákönkormányzati győlésekre, ahol tisztségviselıket (elnököt, alelnököt) választhatnak maguk közül. A DÖK dönthet saját mőködésével kapcsolatban, a diákönkormányzat mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében, a tanítás nélküli munkanapok programjának megalkotásában, a nevelıtestület véleményének kikérésével. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az intézményi SZMSZ és a házirend elfogadásánál valamint javaslatot tehet az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A DÖK által szervezett események (farsang, gólyaavatás, papírgyőjtés stb.) lebonyolításában és zsőrizésében a nevelık mellett a diákképviselık is aktívan részt vesznek. 41

22.A tanulmányok alatti vizsgák rendje: Osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsgák: A tanulók a tanulmányaik alatt osztályozó, különbözeti, és javító vizsgákat tehetnek. Javítóvizsga: Amennyiben a tanuló adott tantárgy esetében nem teljesíti a tanév befejezéséhez szükséges követelményeket, az általános iskolában javítóvizsgát kell tennie, a gimnáziumi évfolyamokon javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI – rendelet értelmében legfeljebb 3 tantárgyból lehet tenni. Amennyiben a vizsga sikertelen, a tankötelezettségét teljesítı tanuló az évfolyamot ismételni köteles. Különbözeti vizsgát: abban az esetben kell tenni, ha általános iskolába olyan tanuló érkezik, aki korábban nem tanulta az idegen nyelvet (angol, német). Gimnáziumban akkor szükséges különbözeti vizsga, ha olyan tanuló jön, aki korábban adott tantárgyakat nem tanult, vagy más idegen nyelvet tanult, mint az intézményünkben rendszeresített angol, ill. német nyelvek. Az adott vizsgára a tanuló önállóan készül fel. Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megszerzéséhez, ha:
A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítménye osztályzattal nem értékelhetı, és a tantestület engedélyezi a vizsga letételét. Az osztályozó vizsgát a nevelıtestület megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 20 órát, és az intézmény eleget tett az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségének.
Felmentették a tanórán való részvétel alól.
Engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget (pl. elırehozott érettségi vizsga esetén). Az osztályozó vizsgákra a vizsgaidıszakot megelızı második hét utolsó tanítási napjáig kell jelentkezni az osztályfınökön keresztül, illetve a szaktanárok jelzik az osztályfınöknek, amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a megengedett mértéket, és ezért vizsgára kötelezhetı. Az osztályfınök az osztályozó vizsgára jelentkezık és kötelezettek névsorát leadja az iskolavezetésnek. Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki neki fel nem róható okokból elkésik, vagy távol marad a vizsgától. A tanulmányok alatti vizsgákat a rendes vizsgaidıszakokban lehet lebonyolítani, a következı rend szerint:
Félévi: Az aktuális munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet elıtti 2 hétben
Tavaszi - Az aktuális tanév rendjében szereplı május-júniusi érettségi vizsgaidıszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelızı két hétben
Év végi - Az aktuális munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet elıtti 2 hétben
Nyári - augusztus utolsó hetében, javítóvizsga csak ekkor tehetı. Az egyes vizsgatípusok tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Pedagógiai Program helyi tantervi fejezete tartalmazza. A vizsgák során háromtagú vizsgabizottság felállítása szükséges, akik közül legalább kettı az adott tantárgynak megfelelı végzettséggel rendelkezik. 42

A szóbeli és írásbeli vizsgarészek lebonyolításánál a 20/2012. (VIII.31.) EMMI – rendelet szabályozása irányadó.

23.A felvételi eljárás szabályai: Az elsı osztályos tanulóink felvételénél feltétel az iskolaérettség, valamint a törvényi feltételeknek való megfelelés. Elınyt jelent a plébánosi ajánlólevél is. A szülı és gyermeke fogadják el az intézmény pedagógiai programját és a házirendet, és eltökéltek legyenek annak megvalósításában. A beiskolázást nem köti körzethatár, a tanulók felvételérıl az igazgató dönt. A gimnáziumi osztályainkba lépés feltétele a megfelelı általános iskolai elımenetel.

24.Az iskolaváltás és a tanulók átvételének szabályai: Miután iskolánk nem kötelezı beiskolázású intézmény, iskolaváltáskor a tanulmányi eredményeket és a magatartást is figyelembe véve az igazgató dönt. Egyéb szempont, pl. ha a testvér már az iskola tanulója, vagy a szülı iskolánk dolgozója. Amennyiben az átvett tanuló valamilyen tantárgyat korábban nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tennie.

43

II. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium helyi tanterve

44

1. Az intézményben alkalmazott kerettanterv és óratervek: A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium az 51/2012. (XII. 21.) EMMI – rendelet (a továbbiakban kerettantervi rendelet) mellékletében kiadott kerettanterveket vezeti be. Általános iskolában a kerettantervi rendelet 1. és 2., gimnáziumban a 3. mellékletét használtuk fel, a gimnázium nyelvi elıkészítı évfolyamán pedig a 7. melléklet megfelelı részeit. Az új óraterveknél segítségünkre voltak a kerettantervi rendelet alapján készült katolikus helyi tantervi ajánlások, az Nkt. 27. § (4), (5) bekezdése és a 6. melléklete, valamint a NAT 8. § (1) bekezdése. Az óratervet ezt követıen egyeztettük a KPSZTI szakértıjével.

1. 1. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 1-4. évfolyamon:

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv/német nyelv

1. évfolyam

2. évfolyam 3. évfolyam

7 2+1=

7 2+1=

3

6+1=

6+1=

0+3=

2+2=

7

3

4. évfolyam

3

7 4

Matematika

4

4

4

4

Hittan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

2

2

3

3

25

25

25

27

1

1

1

1

1

1

1

27

27

27

28

Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret* A heti kötelezı órakeret terhére tervezhetı többletóraszámból felhasznált nem kötelezı óra** Hittan (nem számít bele az órakeretbe, a NAT 9.§ szerint) Tényleges óraszám

* A Nemzeti köznevelésrıl szóló törvény 6. melléklete alapján ** A NAT 8.§ (3) alapján meghatározott többletóra

45

Az egész napos iskolai oktatási forma szabadidıs tevékenységeinek beosztása: Tantárgy

1-3. osztály

Önálló tanulás

5

Étkezés

5

Szabadidı

5

Kulturális foglalkozás

1

Kézmőves foglalkozás

1

Sport, játék

2

Szabadon szervezhetı

3,5

Iskolaotthon összesen

22,5

46

1.2. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 5-8. évfolyamon: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évfolyam

6. évfolyam 7. évfolyam

4

4+1=

3+1=

4+1=

3+1=

3+1=

5

Német nyelv*

3+1=

3+1=

Matematika

3+1=

3+1=

4

4

4

8. évfolyam

4

4 4

5 4

3+1=

3

4

Hittan

1

1

1

1

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Természetismeret

2+1=

3

2

1+1=

Földrajz

2

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

3

3

3

3

28

28

31

31

1

1

1

1

29

29

32

32

Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§ szerint) Tényleges óraszám

* A 2016-2017. tanévtıl a német nyelv mellett felmenı rendszerben beépül az angol nyelv

47

1.3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-12. évfolyam normál gimnáziumi tagozatán: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika

9. évfolyam

10. évfolyam

4

4

3+2=

5

3

3

3+1=

4

Hittan

3+2=

3+2=

5

5 5

3+2=

5

3+1=

4

3+2=

5

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia-egészségtan

3+1=

4

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgókép- és médiakultúra

1

Mővészetek 1+1=

3+1=

4

2

2

Földrajz

Informatika

4+1=

3

3+1=

4

12. évfolyam

4+1=

5

3+2=

5

11. évfolyam

2

2

2

2

1+1=

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

Társadalomismeret Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§1. szerint) Tényleges óraszám

1 4

4

6

8

35

36

35

35

2

2

1

2

37

38

36

37

48

1.4. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-13. évfolyam emelt nyelvi tagozatán: 9. nyelvi évfolyam

10. nyelvi évfolyam

11. nyelvi évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1

4

4

I. idegen nyelv

14

5

5

5

5

II. idegen nyelv

4

5

5

5

5

Matematika

1

3

3

Tantárgyak

Hittan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

12. nyelvi évfolyam 4+1=

5

3+1=

4

4+1=

5

3+1=

4

1 2

2

3

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

1

Biológia- egészségtan

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Mővészetek Informatika

13. nyelvi évfolyam

2

1

3+1=

4

2

2

2

2

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

1 0+1=

Társadalomismeret Környezettudatos nevelés Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan ( nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§1.a szerint) Tényleges óraszám

1

1 0

0

0

2

4

30

35

36

35

35

2

2

2

1

2

32

37

38

36

37

49

A kerettantervek által kínált tantervi alternatívák közül a következıket alkalmazzuk: Tantárgy

Évfolyam

Kerettantervi változat

Biológia – Egészségtan

7-8, 10-13. évfolyam

A változat

Ének-zene

1-8. évfolyam

A változat

Fizika

7-11 évfolyam

B változat

Kémia

7-10. évfolyam

A változat

Magyar nyelv és irodalom

1-13. évfolyam

A változat

A fenti óraterveket a 2013-2014. tanévtıl felmenı rendszerben vezetjük be. Az új törvényi szabályozásoknak megfelelıen 1. évfolyamon az iskolaotthonos oktatási formát a továbbiakban egész napos iskolaként mőködtetjük, kiegészítve az angol nyelv, míg a normál, napközivel egybekötött osztályban a német nyelv oktatásával. Ezzel párhuzamosan a 2-4. és 6-8. évfolyamokon kifutó rendszerben szőnik meg a német nemzetiségi nyelvoktatás. Az 5. évfolyamon a kerettantervi elıírások alapján új óratervet alkalmazunk, amelyben kiemelt szerepet kap az idegen nyelv oktatása. Alsó tagozaton változatlanul mőködnek a napközis csoportjaink, felsı tagozaton pedig a tanulószobai foglalkozás. A gimnáziumi tagozaton a 9. évfolyamtól felmenı rendszerben újulnak meg az óratervek, miközben a 10-13. évfolyamokon a 2004. évi kerettantervet alkalmazzuk kifutó rendszerben. A nyelvi elıkészítı tagozaton bevezetjük a második idegen nyelvet, a továbbiakban pedig a nyelvi osztályokban emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást. Az általános gimnáziumi képzés esetében szintén magasabb nyelvi óraszámokkal segítjük elı a sikeres nyelvi érettségi és a nyelvvizsga megszerzésének lehetıségét.

50

1.5. A 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben megszőnı óratervek: Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének Rajz Technika és életvitel Testnevelés /nemzetiségi tánc/ Modulok Hon- és népismeret, nemzetiségi népismeret német nyelven

1.

2.

7+1=

8

5 4 1 1 1 1 5

Kötött óraszám összesen:

22

3.

7+1=

7+1=

8

8

5

5 4+1=

4 1 1

5

5 1 1 0,5 0,5 3

22

22

0,5+0,5=

1 1

0,5+0,5=

4. 8,5

8+0,5=

5 4+1=

5

2 1 1 1 3

24

Összesen: 26 26 24 26,5 Szabadon választható kötelezı 2 2 2 1,5 órák száma: * A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül.

Az iskolaotthonos oktatási forma szabadidıs tevékenységének felosztása 1-3. évfolyamig: Tantárgy

1-3. osztály

Önálló tanulás

5

Étkezés

5

Szabadidı

5

Kulturális foglalkozás

1

Kézmőves foglalkozás

1

Sport, játék

2

Szabadon szervezhetı

3,5

Iskolaotthon összesen

22,5

51

Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai, a 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy/évfolyam

5. K

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv/német nemz. nyelv

4

Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel az informatikába integrálva Testnevelés és sport (tánc)* Osztályfınöki

4 0,5

Tánc és dráma Hon és népismeret Nemzetiségi népismeret

6. S

2 3

2

K

7.

5

4

4

K 3,5

2

2

2

2

4,5+0,5=

3+2=

S

8. S 4

K 3,5

2

2

3,5+0,5=

S 3,5+0,5=

4 2

5

3

3+2=

3

3+2=

3

3+2=

4 1

3 1

3+1=

3 1

3+1=

4 1

3 1

3+1=

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5

0,5+0,5=

1,5+0,5=

2

1,5

5 4 1

5

5 4 1

1,5

1 1 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

1 1,5 1

1 1 1

1 1 1,5 1

5

5

5

5

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5+0,5=

0,5+0,5

1

0,5+0,5

0,5+0,5=

=1

1

=

1

Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

25 1,5

1,5

0,5

Kötött óraszám összesen 25 25 25 1,5 Szabadon választható 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 kötött tanítási órák száma Kötelezı órasz. törvény 26,5 26,5 26,5 alapján Nemzetiségi órasz. keret 2,5 2,5 2,5 Kötelezı órasz. nemz. 29 29 29 iskolában Összesen 29 29 29 * A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül.

52

0,5

26,5 2,5 29 29

A 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013- 2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy/évfolyam

9. K

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1.Idegen nyelv(német) 2.Idegen nyelv (angol) Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra * Testnevelés és sport Osztályfınöki Életvitel Társadalomismeret Tánc és dráma Mővészetek Zenehallgatás és mőelemzés Mőalkotások elemzése Mozgókép és média ismeret Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı órasz. törvény alapján Összesen Nem kötelezı, választható órakeret

10. S

11.

3 2

4 2

K 3,5 2

2 2 3 2

3 2 3 2

2 1,5 3 1,5

3 2 3 1

2

1,5

2 2 1 1 5 0,5 1,5 1

2 2 1 1 5 0,5 0,5 0,5

2 1,5 2 2 1 1 5 0,5 1 0,5

1,5 1,5 1,5 2 1 1 5 0,5 0,5 0,5

27,5

S 4 2

27,5

27,5 12,5

5 3

2,5 2,5 4,5 1,5 0,5 2 2

3 3 4,5 2 1 2 2

1,5

1

2,5 0,5

2,5 0,5 0,5

30 12,5

S

28,5 1,5 30

27,5 30

K 4,5 4

12. K 4,5 4

3 3 4,5 1 1

2

2

2,5 0,5

2,5 0,5 0,5

1

2

1

1

28 2 30 30 18

* A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül.

53

5 4

3 2,5 4,5 2 0,5

30 18

S

A 9. nyelvi évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy/évfolyam

9. K

Idegen nyelv (német - angol) Informatika Képességfejlesztés * Egészséges életmód – testnevelés Szövegértés Magyar Matematika Környezettudatos nevelés Beszélı Magyarország – nyilvános beszéd Hagyományos tantárgyi modulok Matematika Történelem Osztályfınöki óra Kötött óraszám összesen Kötelezı óraszám a törvény alapján Összesen

14 4 5 1 1 1 1 1 1 1 30 30 30

* A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül. A nyelvi tagozatos osztályokban a 10. ny. évfolyamtól kezdıdıen az elsı idegen nyelv tanulását heti 5 órában biztosítjuk, a többi tantárgy esetében a normál gimnáziumi tagozat óratervét alkalmazzuk. A tanulók az elsı idegen nyelvbıl a 11. ny. évfolyam végéig elırehozott érettségi vizsgát tesznek.

2. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása: 2.1. Kulcskompetenciák: Kulcskompetencia: a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célok: a személyiség kiteljesítése, fejlesztése, az életen át tartó tanulás megvalósítása (kulturális tıke), beilleszkedés és aktív állampolgári szerepvállalás (társadalmi tıke), foglalkoztathatóságra való képesség kialakítása, hogy tisztes munkához jusson a munkaerıpiacon (emberi tıke). Iskolai nevelı-oktató tevékenységünk során a következı kulcskompetenciákat preferáljuk:
Anyanyelvi kompetencia: hallott, olvasott szöveg megértése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat
Idegen nyelvi kompetencia: hallott, olvasott szöveg megértése, szövegalkotás a tanult idegen nyelven
Matematikai kompetencia: a gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának képessége megvalósítása
Természettudományos kompetencia: készségek és képességek fejlesztése, hogy a különbözı ismeretekkel, módszerekkel magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ kölcsönhatása között lezajló folyamatokra
Digitális kompetencia: a digitális eszközök használata, munkában, tanulásban, kommunikációban és szabadidıben (információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása, cseréje), kommunikáció az interneten keresztül 54


A hatékony és önálló tanulás kompetenciája: a tanult ismeretanyag alkalmazása a mindennapi életben, az önálló ismeretszerzésre való képesség kialakítása
Szociális és állampolgári kompetencia: olyan magatartásforma kialakítása, mely lehetıvé teszi a harmonikus életvitelt és a közügyekben való aktív részvételt, keresztényi életvitel megvalósítását
Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: önálló, kreatív gondolkodás, vitakészség, gondolkodás bátorságának kialakítása
Esztétikai, mővészeti kompetencia: igény az esztétikus környezet kialakítására, kulturális emlékek megismerése, igény a kulturált szórakozásra

2.2. A pedagógiai feladatok megvalósítása: A NAT az alap- és középfokú oktatásban szükséges és elengedhetetlen értékeket, tudástartalmakat és mőveltségképet fogalmaz meg. Felértékelıdnek benne azok a képességek, készségek és motívumok, melyek a formális oktatást követıen elısegítik az élethosszig tartó tanulás elımozdítását. Az egyes képzési szakaszokban ezért kiemelten fontosak a következık: 2. 2. 1. 1-4. évfolyamon: 1-2. évfolyam:
Alapvetı célok a megismerés, tanulás iránti érdeklıdés felkeltése, átvezetni a tanulót a játékközpontú óvodai nevelésbıl az iskolai tanulásba
Nagy hangsúlyt helyezünk az egyéni képességekben megmutatkozó eltérések felmérésére és kezelésére, ehhez egyéni, differenciált és tehetséggondozó foglalkozások állnak rendelkezésünkre
Verses, rajzos, táncos foglalkozások segítségével fejlesztjük a vizuális, esztétikai és mozgásos képességeket 3-4. évfolyam:
E két évben már fokozódnak a teljesítmény-elvárások, de változatlanul élünk a folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés és tudásbıvítés lehetıségével.
A tudástartalmak mellett megerısítjük a tanulókban az alapvetı erkölcsi normákat, a kötetlenebb tanulásszervezési formák során elsajátítják a társas kapcsolatok és a szocializáció szabályait.
A foglalkozások során megtanulják a felelısségvállalást saját és társaik tekintetében.
Közvetlen környezetük, ill. Magyarország földrajzi, történelmi és kulturális jellemzıinek megismertetésével megkezdjük az állampolgári és hazafias nevelés folyamatát.
A foglalkozások és a családdal való kapcsolattartás révén igyekszünk megerısíteni a pozitív családképet.
Nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges testi és lelki fejlıdésre, valamint ÖKO iskolaként az élhetı, harmonikus környezet kialakítására, a környezettudatos életre történı felkészülésre.
A sikeres tanulás eléréséhez kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek elsajátítsák a megfelelı tanulási módszereket.

55

2. 2. 2. 5-8. évfolyamon: 5-6. évfolyam:
elsıdleges cél a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, tudástartalmak bıvítése
továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat
megkezdjük a felkészítést a középfokú nevelés-oktatás szakaszára
a tanulók szocializációjában a rendet, a szabályok tiszteletét és az önfegyelem kialakítását helyezzük elıtérbe
Elısegítjük bennük az önismeret, önkritika kifejlıdését, a környezet visszajelzéseinek megfelelı értelmezését
Motiváljuk diákjainkat, hogy kapcsolódjanak be a helyi közösség tevékenységeibe, megismertetjük ıket a nemzeti kultúra jellegzetességeivel.
A társas kapcsolatok terén a közösségfejlesztést erısítjük
Változatlanul nagy jelentıséget tulajdonítunk a testi higiéniának, de egyre jobban a lelki egészségre fordítjuk a figyelmet
Az önálló vélemény kialakítását, a felelısségvállalást hangsúlyozzuk
Igyekszünk felismertetni a tanulókkal a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbséget, felhívni a figyelmet a világháló és a média veszélyeire.
A környezetükre való odafigyelés mellett aktívabb környezetvédelmi tevékenységekre hívjuk fel figyelmüket 7-8. évfolyam:
Alapvetı feladat a középfokú nevelés-oktatásra történı felkészítés, a már meglévı kompetenciák további fejlesztése, megerısítése
A biológiai adottságoknak megfelelıen már lehetıség nyílik a bonyolultabb logikai és fogalmi gondolkodás fejlesztésére
Az egyéni különbségek és érdeklıdési területek figyelembe vételével folytatjuk a társadalmi beilleszkedés megvalósítását, kiemelve a problémák felismerésének és megoldásának képességét
A közvetlen környezeti hatásokon kívül a tanulók figyelmét a globális környezeti problémák és megoldásuk felé irányítjuk
Megismertetjük velük az olyan alapvetı gazdasági-társadalmi fogalmakat, melyeket a késıbbiekben a saját felnıtt életükben, a gyakorlatban is alkalmazni tudnak
A pályaorientáció ebben a két évben válik központi szerepővé: ennek során megismertetjük a gyerekekkel a továbbtanulási rendszert, valamint az egyes szakmák, hivatások jellemzıit, követelményeit
A testi és érzékszervi nevelésben kiemelt szerepet kap a nıi-férfi szerepek és sajátosságok elkülönülése, és a szenvedélybetegségek veszélyei
Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló ismeretszerzés lehetıségei, a könyvtár és világháló használata, szabályai, veszélyei 2. 2. 3. 9-13. évfolyamon:
A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója az alapfokú képzési szakaszokban kialakított készségek, képességek és tudástartalmak továbbfejlesztése, és elmélyítése.
Legfıbb célunk az érettségi vizsgára és a felsıoktatásban való részvételre, továbbá a munkavállalásra történı felkészítés
Fontos feladatunk az önálló, belülrıl fakadó ismeretszerzés igényének kialakítása és elmélyítése 56


Ennek elıfeltétele, hogy a tanuló megtanuljon önálló jegyzeteket készíteni, saját véleményét írásban és szóban kifejezni.
A nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a mőveltség szélesítésén túl az is célunk, hogy a fiatalok minél könnyebben tudjanak beilleszkedni a felnıtt társadalomba.
E szakasz második felében már középpontba kerül a munkavállalás kérdése
A pályaorientáció mellett hangsúlyozzuk, hogy a munkába állás mellett folyamatosan élni kell a továbbképzések, az élethosszig tartó tanulás eszközeivel
A tanulók fel kell, hogy ismerjék a törvények és az állampolgári szerepvállalás, továbbá a demokratikus gondolkodás fontosságát, ezért aktív szerepvállalásra ösztönözzük ıket
Fontos, hogy alkalmazzák és betartsák a társadalom által elvárt normákat
A reális énkép kialakítása a cél, hogy a tanuló fel tudja mérni saját lehetıségeit és képességeit, és ennek megfelelı döntéseket hozzon
A családi élet megteremtésének alapfeltétele a harmonikus párkapcsolat kialakítása, mely ebben a szakaszban egyre nagyobb szerepet kap.
A társadalmi és gazdasági ismeretek egyrészt a háztartás és a felnıtt élet feltételei felé fordulnak, másrészt viszont hangsúlyozzuk a világmérető gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok és szervezetek jelentıségét. Kiemelten foglalkozunk az európai integráció létrejöttével, mőködésével és hazánk EU-s tevékenységével.
A felelısségvállalás és a mások iránti empátia kialakításában elıremutatónak tartjuk az érettségi elıtti közösségi szolgálat bevezetését. Ennek révén a fiatalok a gyakorlatban is szembesülhetnek az egyes társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal
A szakasz végig lehetıséget nyújt a médiához kapcsolódó ismeretek bıvítéséhez, és a kritikus, tudatos médiaválasztás és értékelés kialakulásához.

3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A legfontosabb feltétel a kerettantervi követelmények teljesítése, ennek tükrében határoztuk meg a tantárgyi eredményesség szintjeit az öt osztályzati fokozatban. Alsó tagozaton az 1. évfolyamon, és a 2. évfolyam 1. félév végén szöveges és szóbeli értékelést végzünk minden tantárgyból. A 2. évfolyam végétıl 4. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét osztályzatokkal értékeljük. A szülınek jogában áll az évfolyam ismétlését kérni, abban az esetben, ha az értékelés szerint gyenge teljesítményt nyújt a tanuló, és jobbnak tőnik az évfolyam megismétlése. Felsı tagozaton és a gimnáziumban a tantárgyakat osztályzatokkal értékeljük. A testnevelés tantárgy esetében, ha a diákot egészségügyi okból felmentette az orvos, a „mentesítve” bejegyzést alkalmazzuk. A nevelıtestület általános tapasztalata, hogy a tanulók jobban elfogadják a konkrét, számszerő értékelést, ezáltal könnyebben tudják saját teljesítményüket mérni, és segíti ıket az önellenırzésben.

4. A csoportbontások, a választható és egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai: Iskolánkban a gimnáziumi tagozaton csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, valamint bizonyos évfolyamokon a matematikát. Célunk ezzel az ismeretek elmélyítése, és a hatékony tanulás biztosítása. Általános iskolai osztályainkban a helyhiány miatt sajnos nincs lehetıségünk csoportbontásra. Általános iskolai tagozatainkon a kötelezı tanórai foglalkozások mellett, elsısorban azokat kiegészítı foglalkozásokat szervezünk. A felzárkóztató egyéni, differenciált és tehetséggondozó foglalkozásokat rendszerint tantárgyanként szervezzük meg, természetesen az igényeknek megfelelıen. Alsó tagozaton elsısorban (a nyelvóráktól eltekintve) a tanítók tartják ezeket a 57

foglalkozásokat, mivel e korosztály számára a tanítóhoz való kötıdés meghatározó. Felsı tagozaton a meghatározó a szakos ellátottság, minden esetben az adott tantárgynak megfelelı szakos tanár foglalkozik a tanulókkal az említett órákon. Gimnáziumban a differenciált foglalkozások és felzárkóztatás mellett fokozott hangsúlyt kapnak az érettségi felkészítık. A 10., ill. 11.ny. évfolyam végén felmérjük a középiskolai tanulóink körében, hogy milyen tantárgyat választanak a kötelezı érettségi tantárgyak mellé. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendeletben elıírt határidık és szabályok, valamint a tanulói igények figyelembe vételével szervezzük meg a következı tanévben az elıkészítı foglalkozásokat. Az írásbeli jelentkezést követıen a foglalkozásokon való részvétel kötelezı, a tanulók teljesítményét pedig osztályzatokkal értékeljük. A gimnáziumi foglalkozásoknál minden esetben olyan kollégát választunk, akinek van jogosultsága érettségi vizsga levezetéséhez. A gimnázium 12ny és 13ny évfolyamán angol és német nyelvbıl emelt szintő érettségi vizsgára készítjük fel tanulóinkat az elsı idegen nyelvbıl. A hittan órákat minden iskolaszinten, és minden felekezet számára, képzett hitoktatók tartják.

5. A választható érettségi tantárgyak: Gimnáziumi tagozatunkon a kötelezık mellett tanulóink a következı tantárgyakból tehetnek érettségi vizsgát:
Angol, német idegen nyelv (választott tantárgyként)
Biológia
Fizika
Földrajz
Informatika
Testnevelés A választott tantárgyból a korábban kifejtett szempontok szerint és feltételekkel elıkészítı foglalkozásokat biztosítunk, melyeken a középszintő érettségi vizsgához szükséges ismereteket sajátíthatják el. A nyelvi tagozatos osztályokban a 12. nyelvi évfolyamtól igény szerint emelt szintő érettségire készítjük fel diákjainkat.

6. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei: 6.1. Magyar nyelv és irodalom: Életmővek:
Petıfi Sándor
Arany János
Ady Endre
Babits Mihály
Kosztolányi Dezsı
József Attila Portrék:
Janus Pannonius
Balassi Bálint
Berzsenyi Dániel
Kölcsey Ferenc
Vörösmarty Mihály
Csokonai Vitéz Mihály
Mikszáth Kálmán 58














Móricz Zsigmond Szabó Lırinc Márai Sándor Pilinszky János Weöres Sándor Ottlik Gáza Radnóti Miklós Reményik Sándor Dsida Jenı Áprily Lajos Wass Albert

Látásmódok:
Zrínyi Miklós
Jókai Mór
Karinthy Frigyes
Krúdy Gyula
Illyés Gyula
Németh László
Örkény István
Nagy László
Nemes Nagy Ágnes
Nyírı József Kortárs irodalom:
Spiró György
Szabó Magda
Kányádi Sándor
Sütı András
Sánta Ferenc
Áprily Lajos
Dsida Jenı
Szabó Dezsı
Orbán Ottó
Mészöly Miklós
Sinka István
Orbán Ottó
Szilágyi Domokos Világirodalom:
Görög mitológia
Görög epika és líra
Antik római irodalom
Biblia
Az európai irodalom a 4-15. században
Az európai irodalom a 14-16. században
Az európai irodalom a 18. században
Az európai irodalom a 19. században
Az európai epika és líra a 19. század 2. felében
Avantgard irányzatok
Az epikai és lírai törekvések a 20. században 59

Színház- és drámatörténet:
Antik színház és dráma: Szophoklész
Az angol színház a 16-17. században
A francia klasszicista színház: Moliére
Magyar színháztörténet a középkortól Kisfaludy Károlyig
Katona József: Bánk bán
Madách Imre: Az ember tragédiája
Az európai dráma és színház a 19. század 2. felében
A 20. századi és a kortárs drámairodalom: Ibsen, Csehov Az irodalom határterületei:
Detektívregények jellemzıi
A megfilmesített irodalom
Fantasy irodalom
Sci-fi Regionális kultúra Magyar nyelv:
Kommunikáció
A magyar nyelv története
Nyelv és társadalom
Nyelvi szintek
Szöveg
Retorika alapjai
Stílus és jelentés

6.2. Történelem: A/ Kompetenciák
A források használata és értékelése
A szaknyelv alkalmazása
Tájékozódás térben és idıben
Az eseményeket alakító tényezık feltárása
A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása B/ Témakörök
Az ókor és kultúrája
A középkor
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
Magyarország a Habsburg birodalomban
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig
Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig
A jelenkor
A mai magyar társadalom és életmód

60

C/Tematika I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. Modern demokráciák mőködése V. Politikai intézmények VI. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés

6. 3. Matematika: Témakörök:
Halmazok
Algebra és számelmélet
Függvények
Bevezetés a geometriába
Egyenletek, egyenletrendszerek (elsıfokú)
Geometriai transzformációk
Kombinatorika
Statisztika
Gyök
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Geometria
Trigonometria (hegyesszögek és függvények)
Valószínőség
Gráfok
Hatvány, logaritmus
Trigonometria (Általános háromszögben, egyenletek)
Koordináta- geometria
Matematikai logika
Számsorozatok
Kerület, terület
Térgeometria (V,A)

6. 4. Német nyelv: 1. Személyes vonatkozások:
a vizsgázó személye, életrajza, személyes tervek 2. Család:
családi kapcsolatok, családi élet, családi ünnepek, otthoni teendık 3. Ember és társadalom:
a másik ember külsı és belsı jellemzése, hasonlóságok és különbségek az emberek között
baráti kör
férfi és nıi szerepek
állami és egyházi ünnepek
öltözködés, divat 61


vásárlás, szolgáltatások (posta) 4. Környezetünk:
az otthon, lakóhely és környéke (lakás, ház, saját szoba) bemutatása
a lakóhelyen található szolgáltatások, szórakozási lehetıségek
a városi és a vidéki élet összehasonlítása
növények és állatok a környezetünkben
környezetvédelem szőkebb környezetünkben
idıjárás 5. Az iskola:
saját iskola bemutatása, iskolai hagyományok, az iskolai élet eseményei
a magyar és a német iskolarendszer
tantárgyak, órarend, tanulmányi munka
a nyelvtanulás szerepe, a nyelvtudás fontossága
a munka világa
diákmunka, nyári munkavállalás
pályaválasztás, szakmai tervek 6. Életmód:
napirend, idıbeosztás
az egészséges életmód
a sport, a testmozgás fontossága
étkezési szokások, helyes és helytelen táplálkozás, diéta
étkezés a menzán, étteremben, gyorséttermek
gyakori betegségek, sérülések, balesetek
gyógykezelés (háziorvosok, szakorvosok, kórházak 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás:
szabadidıs tevékenységek, hobbik
sportolás, iskolai sport
olvasás, kedvenc könyv, újság
tévénézés
a számítógép és az internet 8. Utazás, turizmus:
közlekedési eszközök, tömegközlekedés
az iskolai szünidı eltöltése itthon és külföldön
utazási elıkészületek, az utazás megszervezése
egyéni és társasutazás 9. Tudomány és technika:
népszerő tudományok, ismeretterjesztés

6. 5. Angol nyelv: 1. Személyes vonatkozások, család:
a vizsgázó adatai, külsı-belsı jellemzése
családi élet, kapcsolatok
mindennapok, otthoni teendık
jövıbeli tervek 62

2. Ember és társadalom:
másik ember külsı és belsı jellemzése
baráti kör
öltözködés, divat
ünnepek, családi események 3. Környezetünk:
az otthon (lakás, ház) bemutatása
a lakóhely és környéke, szolgáltatások
a városi és vidéki élet összehasonlítása 4. Az iskola:
iskola bemutatása, iskolai élet
tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör
a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága 5. A munka világa:
pályaválasztás, továbbtanulás
foglalkozások
személyes tervek 6. Életmód:
napirend – mindennapi teendık, hétvégi programok
egészséges életmód (testedzés, étkezés)
kedvenc ételek, étkezési szokások 7. Szabadidı, szórakozás:
szabadidıs elfoglaltságok, hobbik
zene, színház, mozi
olvasás, tv, számítógép
sportolás, szabadtéri tevékenységek 8. Utazás, turizmus:
közlekedés, tájékozódás
nyaralás, szünidı
utazási elıkészületek 9. Tudomány és technika:
a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

6. 6. Földrajz: 1. Térképi ismeretek:
A térképi ábrázolás, a térkép jelrendszere, őrtérképezés. 2. Kozmikus környezetünk:
A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben;
A Föld és mozgásai
Az őrkutatás az emberiség szolgálatában 63

3. A geoszférák földrajza:
A kızetburok
A levegıburok
A vízburok
A talaj 4. A földrajzi övezetesség:
A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
A vízszintes földrajzi övezetesség
A forró övezet
A mérsékelt övezet
A függıleges földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz:
A népesség földrajzi jellemzıi
A települések földrajzi jellemzıi 6. A világ változó, társadalmi-gazdasági képe:
A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemzı folyamatai
A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata
A világ élelmiszergazdaságának jellemzıi és folyamatai
A világ energiagazdaságának és iparának alakulása
A harmadik és negyedik szektor jelentıségének növekedése 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országok és országcsoportok:
a világgazdasági pólusok
A világgazdaság peremterületei
Egyedi szerepkörő országok és országcsoportok 8. Magyarország földrajza:
A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
Magyarország természeti adottságai
Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzıi
Hazánk nagytájainak eltérı természeti és társadalmi, gazdasági képe
Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe
Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza:
Európa általános természetföldrajzi képe
Európa általános társadalomföldrajzi képe
Az EU
Észak-Európa
Nyugat-Európa
Dél-Európa
Közép-Európa természet- és társadalomföldrajzi képe
Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza:
A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
Ázsia általános földrajzi jellemzése
Ázsia országai 64








DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Afrika általános földrajzi képe Amerika általános földrajzi képe Amerika országai (USA)

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai:
A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei
A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

6. 7. Biológia: Gyakorlati rész (A) 1.) Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése: 2/a.) Laboratóriumi vizsgálatok:
Keményítı kimutatása jódreakcióval
Fehérjék reverzibilis koagulálása
Az epesavak tulajdonságainak kimutatása
Lipidek oldékonyságának vizsgálata
A pepszin fehérjebontó hatásának kimutatása
Antocián színváltozása különbözı kémhatású oldatokban
Klorofil-oldat alkotórészeinek kimutatása
A víz útja a növényekben
Az ozmózis megfigyelése burgonyán
A tej fehérjéinek kimutatása 2/b.) Mikroszkópos vizsgálatok:
Az enzimes lebontás mikroszkópos vizsgálata
Karotinoidok mikroszkópos vizsgálata
Gombák mikroszkópos összehasonlítása
Zöld színtestek megfigyelése és összehasonlítása különbözı fejlettségő növények sejtjeiben
Hagymalevélnyúzat készítése és vizsgálata
A lomblevél szöveteinek vizsgálata
Az idegszövet vizsgálata 2/c.) Laboratóriumi vizsgálatok:
Térdreflex kiváltása, értelmezése
Szaruhártya-reflex kiváltása, értelmezése
Ember légzésének a vizsgálata
A vakfolt vizsgálata
A pulzus és a vérnyomás vizsgálata 2/d.) Összehasonlító anatómiai vizsgálat:
Különbözı fajok csontvázainak összevetése
Különbözı fajok bırének összehasonlítása
Különbözı fajok szívének összehasonlítása
Különbözı fajok agyának összehasonlítása

65

3.) Nemzeti park, természetvédelmi terület jellemzése, környezet- és természetvédelmi teendıinek összefoglalása: Elméleti rész (B) 1.) Etikai kérdések:
Genetikai manipuláció, klónozás
A mővi vetélés
Fejlıdés és környezetszennyezés kapcsolata
A rasszizmus és kritikája
Az élsport árnyoldala: a dopping
A kábítószerek és az önjutalmazó rendszerek hatása a családi életre
A globális felmelegedés okai és következményei
Az élelmiszer-gazdaságban használatos vegyszerek
Az orvostudomány csodái és azok negatív hatásai az emberiségre
Hulladékgazdálkodás
Vizeink védelme és a vízszennyezés 2.) Tudománytörténeti kérdések:
Ivanovszkij kísérletei és értelmezésük
Linné és Darwin tanításának összevetése
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti és orvosi jelentısége
A DNS molekula szerepének igazolására vonatkozó kísérletek
Pavlov munkásságának bemutatása és értelmezése
Kitaibel Pál és Hermann Ottó munkásságának jelentısége 3.) Az egészséges életmódra vonatkozó kérdések:
A kockázati tényezık és a megbetegedések kapcsolata
A testi-lelki harmónia és az egészség kapcsolata
Az egyes emberi életmőködések legjellemzıbb zavarai, megelızés
Hogyan táplálkozhatunk egészségesen?
Amit a fogamzásgátlásról tudni kell
A drogok hatása a szervezetre
A fiatalkori szexualitás veszélyei
Allergia
Daganatos betegségek

6.8. Fizika: 1. A haladó mozgások:
Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója.
A mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek, mértékegységeik.
A mozgások analitikus és grafikus leírása.
A mozgások dinamikai elemzése.
Egyszerő hétköznapi példák haladó mozgásokra. 2. Periodikus mozgások:
Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgımozgás. A két mozgás kapcsolata.
A mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek, mértékegységeik.
A mozgásegyenletek.
A mozgások dinamikai jellemzése.
A rezgı test energiája, a rezonancia jelensége. 66


Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre. 3. Az erı:
Az erı, a tömeg, a lendület fogalma.
Newton törvényei.
Az erık fajtái, erıtörvények a fizikában.
Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erıkre. 4. Mechanikai egyensúly:
A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik.
Egyszerő gépek.
A mindennapi életben használt egyszerő gépek mőködése, hasznossága. 5. Hıtágulás:
A hımérséklet, a hımennyiség, a hıtágulás fogalma.
Hımérséklet mérése.
Szilárd testek, folyadékok, gázok hıtágulása, a hıtágulást leíró összefüggések.
Mindennapi példák a hıtágulás felhasználására, káros voltára, hıtágulás a természetben. 6. Gázok állapotváltozásai:
A gázok állapotjelzıi és mértékegységeik.
A gázok állapotegyenlete.
Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények.
Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hıtan elsı fıtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra.
Az ideális gáz kinetikus modellje.
A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerő berendezések mőködésének magyarázata. 7. A termodinamika fıtételei:
A belsı energia, a hımennyiség, a térfogati munka fogalma.
Az I. fıtétel és alkalmazásai hıtani folyamatokban.
A II. fıtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása.
A II. fıtétel, a hıerıgépek hatásfoka.
Perpetuum mobile.
Egyszerő termodinamikai gépek. 8. Halmazállapot-változások, fajhı:
A szilárd, a cseppfolyós és a légnemő halmazállapot általános jellemzése; gáz, gız, telített gız, páratartalom fogalma.
Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemzı mennyiségei, mértékegységeik.
A folyamatokat befolyásoló tényezık.
A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból.
Fajhı, hıkapacitás, belsı energia, hımérséklet fogalma, mértékegységeik.
Hétköznapi példák fázisátalakulásokra. 9. Idıben állandó erıterek:
Az elektromos erıtér fogalma, jellemzése: térerısség, potenciál, feszültség, erıvonalak.
Egyszerő elektrosztatikus erıterek.
A mágneses erıtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erıvonalak.
A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erıtér.
Példák a mindennapi életbıl; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása. 67

10. Az elektromos áram:
Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör.
Ohm törvénye.
Az áram hıhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások.
Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények.
A váltakozó áram fogalma, jellemzıi, váltakozó áramú berendezések. 11. Az elektromágneses indukció:
Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erı.
A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erı alapján.
A nyugalmi indukció jelensége.
Lenz törvénye.
Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram elıállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor. 12. A fény:
A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás.
A fény, mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma.
Foton, fotóeffektus, a fény kettıs természete.
Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség, mint határsebesség.
A lézer.

13. Hullámok:
A mechanikai hullámok jellemzıi.
A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám.
A hang.
Az elektromágneses hullámok jellemzıi.
Elektromágneses spektrum, rezgıkör, fénykibocsátás, fényelnyelés. 14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény:
Mechanikai energiák, belsı energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia.
A munkatétel.
Teljesítmény, hatásfok.
Energiaátalakulás, -átalakítás.
Példák a mindennapi életbıl. 15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés):
A lendületmegmaradás törvénye, ütközések.
Mechanikai energiák megmaradása.
Konzervatív erık fogalma, konzervatív mezı, potenciál.
Energiaátalakulás rezgıkörökben.
A hıtan I. fıtétele, mint az energiamegmaradás törvénye.
A töltésmegmaradás törvénye.
Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés. 16. Az atom szerkezete:
Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye.
Az elektromosság elemi töltése, az elektron, mint részecske.
Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete.
Atommodellek. 68

17. Magfizika:
Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus.
Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció.
Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk.
Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba. 18. Az anyag kettıs természete:
Hullámtulajdonságok.
Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz.
Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettıs természete. 19. Csillagászat:
Naprendszer, Kepler-törvények.
Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek.
A Nap tulajdonságai, energiatermelése.
Az ısrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete.
A csillagászat vizsgálati módszerei. 20. Gravitáció:
Tömegvonzás törvénye.
Nehézségi erı, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság.
Kozmikus sebességek.

6.9.













Testnevelés: A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlıdés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdısportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben őzhetı sportok

69

7. Tananyagok: Intézményünk az 51/2012. kerettantervi rendeletben meghatározottak alapján osztotta fel a megtanítandó tananyagot. Tekintettel arra, hogy mind az általános iskolában, mind pedig a gimnáziumban a kötelezı tananyag kiegészítésére, megerısítésére és elmélyítésére tartjuk a kötelezı, kötelezıen választandó és választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, nem függetlenítettük a tananyagtartalmakat a kerettantervi tananyagtól. Kollégáink úgy osztották fel az egyes tantárgyak témaköreit, hogy az egyes tananyagok gyakoroltatására, bıvítésére és kiegészítésére is lehetıség nyíljon. A nem kötelezı és kötelezı tanórai és tanórán kívüli foglalkozások igazodnak az adott tantárgy tananyagfelosztásához.

7.1. Alsó tagozat: A szabadon tervezhetı órakeret, valamint a heti kötelezı óraszám és a heti tervezhetı órakeret terhére magyar nyelv és irodalomból 3. és 4. évfolyamon 1-1 órát, 1-2. évfolyamon idegen nyelvbıl 3-3 órát építettünk be. Ugyancsak beépítettünk 3. és 4. évfolyamon idegen nyelvbıl 1 ill. 2 órát. A beépített órák tananyagfelosztása a következı:

Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam: Heti óraszám:7 óra Éves óraszám: 252 óra

Tematikai egység/fejlesztési cél

Óraszám

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megérté fejlesztése

16 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése

70 óra

Írás, szövegalkotás Az íráshasználat fejlesztése

30 óra

Fogalmazási alapismeretek

14 óra

Szövegalkotási gyakorlatok

24 óra

A tanulási képesség fejlesztése

16 óra

Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvtani, és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása

22 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

30 óra

Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése

22 óra

Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

8 óra

Összesen

252 óra

70

Magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam Heti óraszám: 7 óra Éves óraszám: 252 óra

Tematikai egység

Óraszám

Beszédmővelés

6

Szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása

10

Olvasás, az írott szöveg megértése

70

Irodalmi kultúra, az irodalmi mővek értelmezése

22

Fogalmazási alapismeretek

11

Szövegalkotási gyakorlatok

24

Ismeretek az anyanyelvrıl

20

Írás, helyesírás

30

A tanulási képesség fejlesztése

16

Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése

8

Ismétlés, összefoglalás, gyakorlás

35

Összesen

252

Angol nyelv 1. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra

Topic

Lessons

Greeting

3

Introducing yourself

6

Family

6

Numbers

6

Classroom subjects

6

Toys

6

Colours

6

Dressing up

9 71

Topic

Lessons

I can do that

9

Birthday party

3

Parts of the house

9

Pets

9

Repetitions

21

Festivals

9

Altogether

108

Angol nyelv 2. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra

Topic

Lessons

Welcome

3

My toys

9

My family

9

My body

9

My face

9

Animals

9

Food

9

Clothes

9

Weather

9

Repetitions

24

Festivals

9

Altogether

108

72

Angol nyelv 3. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra

Topic

Lessons

Welcome

3

Nature

9

Me

9

Pets

9

Home

9

Clothes

9

Sports

9

Food

9

Thing we do

9

Repetitions

24

Festivals

9

Altogether

108

Angol nyelv 4. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra

Topic

Lessons

Welcome

4

Free time

9

Animals

9

Weather

9

My week

9

Jobs

9

Rainforest

9

Feelings

9

73

Topic

Lessons

By the sea

9

Repetitions

32

Festivals

12

Projects

24

Altogether

144

Német nyelv 1. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: Alle machen mit! 1. kötet

Tematikai egység

Óraszám

Bemutatkozás, köszönés, iskola, osztályterem, iskolai felszerelés

12 óra

Otthon: gyerekszoba, fürdı, konyha, családtagok

11 óra

Sport, egészség, testrészek, mozgás, gyümölcsök

11 óra

Idı, idıjárás, évszakok, hónapok, a hét napjai, napszakok, óra

11 óra

Étkezés, ételek, italok, vásárlás, asztalterítés

11 óra

Öltözködés, évszakok – ruhadarabok

11 óra

Közlekedés, jármővek, utazás

11 óra

Szabadidı, cirkusz

11 óra

Természet, állatok, állatok a ház körül, vadon élı és állatkerti állatok

11 óra

Ünnepek és hagyományok, saját helyi ünnepeink és szokásaink

8 óra

Összesen

108 óra

Német nyelv 2. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: Alle machen mit! 2. kötet

Tematikai egység Ismétlés: az 1. osztályban tanultak áttekintése 74

Óraszám 9 óra

Tematikai egység

Óraszám

Betőtanítás párbeszédekkel és nyelvtani alapszerkezetekkel

11 óra

Ie, s, ei

11 óra

Ch:ich – ach, au

11 óra

Sch, ß

11 óra

St, sp, z, tz

11 óra

H, eu, ä, ck

11 óra

V, nk, ng, äu

11 óra

Pf, ai, aa, ee, oo

11 óra

X, chs, c, ch, y, qu

11 óra

Összesen

108 óra

Német nyelv 3. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 1.

Tematikai egység

Óraszám

ABC/ Tipische Laute, Lautverbindungen

15 óra

Sich selbst und anderen vorstellen

15 óra

Freizeit, Hobbys, Tatigkeiten

15 óra

Familie

15 óra

Deutschsprachige Lander

15 óra

Wohnverhaltnisse

15 óra

Schulsachen

18 óra

Összesen

108 óra

75

Német nyelv 4. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 1.

Témakör

Óraszám

Wochenplan

20 óra

Kalender, Feste

20 óra

Uhrzeit, Jahreszahlen

20 óra

Erlebnis – Zoo

20 óra

Zirkus

20 óra

Nahrungsmittel, Getranke

20 óra

Kleidung, Reisen

24 óra

Összesen

144 óra

7.2. Felsı tagozat: Felsı tagozaton 6-8. évfolyamig 1-1 órát tettünk a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz, 5-8. osztályig 1-1 órát az idegen nyelvhez, továbbá természetismeretbıl 5. évfolyamon és földrajzból 7. évfolyamon 1-1 órát. A tananyagfelosztás a következıképpen alakult: Magyar nyelv 6. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Óraszám

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása

9 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése, olvasás, szövegértés

11 óra

Írás, fogalmazás

10 óra

Helyesírás

11 óra

A szavak szerkezete és jelentése

9 óra

A nyelv szerkezete

15 óra

Ismétlés, rendszerezés, számonkérés

7 óra

Összesen

72 óra 76

Magyar irodalom 6. évfolyam: Heti óraszám:3 óra Éves óraszám:108 óra

Tematikai egység

Óraszám

Szövegértés felmérése, értékelése

2 óra

Ballada

11 óra

Szövegalkotás

1 óra

Monda, rege, legenda

7 óra

Szövegalkotás

1 óra

Arany János: Toldi

20 óra

Szövegalkotás

3 óra

Érzelmek, hangulatok, gondolatok

10 óra

Próbatételek, kalandok, hısök

10 óra

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

14 óra

Film óra

4 óra

Összefoglalás, gyakorlás, rendszerezés

7 óra

Szövegértés

10 óra

Forráselemzés

8 óra

Összesen

108 óra

Magyar nyelv 7. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység

Óraszám

Beszédkészség

3 óra

Szövegértés

2 óra

Írás, fogalmazás

2 óra

Helyesírás

4 óra

A nyelv szerkezete és jelentése

19 óra

77

Tematikai egység

Óraszám

Olvasás, szövegértés

1 óra

Írás, fogalmazás

1 óra

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés, számonkérés

10 óra

Mondatelemzés

30 óra

Összesen

72 óra

Magyar irodalom 7. évfolyam: Heti óraszám:2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Óraszám

Kisepikai alkotások

12 óra

Nagyepikai alkotások

8 óra

Lírai mőfajok

22 óra

Egy korstílus – a romantika

6 óra

Egy Jókai regény filmen

4 óra

Drámai mőfajok

8 óra

Szövegértés

4 óra

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés

8 óra

Összesen

72 óra

Magyar nyelv 8. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Óraszám

Beszédkészség

3 óra

Szövegértés

2 óra

Írás, fogalmazás

2 óra

Helyesírás

4 óra 78

Tematikai egység

Óraszám

A nyelv szerkezete és jelentése

19 óra

Olvasás, szövegértés

1 óra

Írás, fogalmazás

1 óra

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés, számonkérés

10 óra

Mondatelemzés

30 óra

Összesen

72 óra

Magyar irodalom 8. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra

Tematikai egység

Óraszám

Kisepikai alkotások

10 óra

Nagyepikai alkotások

10 óra

Lírai mőfajok

40 óra

Stílusirányzatok a XX. sz. elején

8 óra

Regényelemzés

10 óra

Drámai mőfajok

6 óra

Szövegértés

10 óra

Gyakorlás, ismétlés

5 óra

Összefoglalás, számonkérés

9 óra

Összesen

108 óra

Természetismeret 5 Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Téma

Óraszám

Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg; kölcsönhatások és energia vizsgálata

19 óra

Élet a kertben

12 óra

Állatok a házban és a ház körül

8 óra 79

Téma

Óraszám

Tájékozódás a valóságban és a térképen

12 óra

A Föld és a világegyetem

13 óra

Éghajlat

10 óra

Felszíni és felszín alatti vizek

6 óra

Alföldi tájakon

11 óra

Hegyvidékek, dombvidékek

17 óra

Összesen

108 óra

Földrajz 7. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Téma

Óraszám

A szilárd Föld anyagai és folyamatai

12 óra

A földrajzi övezetesség alapjai

14 óra

Afrika és Amerika földrajza

17 óra

Ausztrália, Óceánia és a Sarkvidékek földrajza

6 óra

Ázsia földrajza

12 óra

Európa általános földrajza

11 óra

Összesen

72 óra Német nyelv 5. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 2.

Témakör

Óraszám

Ismétlés

18 óra

Európában élünk: Európai országok, híres európaiak, utazási célok Európában, képeslapok, gyerekek Európában

18 óra

Barátság, nyaralás barátokkal, képes levél, bátorság, hétköznapi hıstett

18 óra

Összehasonlítások: rekordok, ikrek, összehasonlítjuk magunkat, veszekedés, ellentmondás

18 óra

80

Témakör

Óraszám

Testrészek, gyermekorvosnál, Az iskola: mikor jó, mikor rossz?, Hogy érzed magad? Mit nem szabad, mit kell tenni?

18 óra

Salzburg és környéke, nyaralás a kempingben, irány- és helymeghatározások, birtoklás kifejezése

18 óra

Meserejtvény, parasztház, a király futára, nyaralás a tanyán, Krüger nagyi süteménye

18 óra

Képeslap Rügen szigetérıl, szabadidıpark Gingstben, az iskola régen, vikingek

18 óra

Összesen

144 óra

Német nyelv 6. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 2

Lecke

Beszédkészség

Olvasásértés

Íráskészség

8. lecke

2

3

2

1

3

3

14

9. lecke

4

4

1

2

4

3

18

10. lecke

4

4

2

1

3

3

17

11. lecke

5

4

3

2

6

4

24

12. lecke

4

4

2

1

4

3

18

13. lecke

4

4

3

1

6

3

21

14. lecke

4

4

3

2

6

3

22

Hallás utáni Nyelvtan Szókincs Összesen. szövegértés

Ismétlés

10 Mindösszesen:

81

144 óra

Német nyelv 7/8. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 3. Lecke

Óraszám

1. lecke

20/18 óra

2. lecke

18/22 óra

3. lecke

22/22 óra

4. lecke

20/22 óra

5. lecke

22/22 óra

6. lecke

20/20 óra

7. lecke

22/18 óra

Összesen

144/144 óra Matematika 5. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység

Óraszám

A természetes számok

26 óra

Geometriai alapismeret

10 óra

Mérés, statisztika

8 óra

A szögek

8 óra

A törtszámok

21 óra

A téglalapok

12 óra

A téglatestek

13 óra

A tizedes törtek

17 óra

Az egész számok

13 óra

Helymeghatározás

5 óra

Rendszerezı ismétlés

11 óra

Összesen

144 óra

82

Matematika 6. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység

Óraszám

Oszthatóság

24 óra

Hogyan oldjunk meg feladatokat?

14 óra

Racionális számok Az egész számok és a tizedes törtek

19 óra

A tengelyes szimmetria

30 óra

A racionális számok II. A törtek

18 óra

Az arány

13 óra

Százalékszámítás

19 óra

Valószínőség, statisztika

7 óra

Összesen

144 óra

Matematika 8. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra

Tematikai egység

Óraszám

Algebra

22 óra

Szöveges feladatok

17 óra

Halmazok, logika, kombinatorika

10 óra

Geometria I.

20 óra

Térgeometria

23 óra

Valószínőség - számítás, statisztika

7 óra

Geometria II.

20 óra

Függvények, sorozatok

19 óra

Év végi ismétlés

6 óra

Összesen

144 óra

83

7.3. Gimnáziumi tagozat: A magyar nyelv és irodalom óraszám bıvült 11/12. nyelvi és 12/13. nyelvi tagozatokon 1-1 órával. A normál gimnáziumi tagozaton az 1. idegen nyelv óraszámát minden évfolyamon 2 órával, a matematika óraszámát 9-11. évfolyamon 1-1, 12. évfolyamon 2 órával toldottuk meg. A 11-12. évfolyamon történelembıl 1-1 órával, informatikából 9-10. osztályban 1-1 órával adtunk több tanórát, végezetül 12. évfolyamon a 2. idegen nyelv bıvült 2 órával. A társadalomismeret tantárgyat a 11. évfolyam óratervébe építettük be. A nyelvi osztályokban a magyar óraszámán kívül megemelkedett a 12. és 13. évfolyamokon 1 órával a matematika, 13. osztályban 1 órával a történelem, és 13. évfolyamon beépítettünk heti 1 óra társadalomismeretet. A nyelvi tagozatos osztályokban az 1. és 2. idegen nyelvet is emelt óraszámban oktatjuk. Tananyaguk: Magyar nyelv 11. évfolyam/12. ny évfolyam: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység

Óraszám

Kommunikáció

4 óra

Retorika

14 óra

Általános nyelvészeti ismeretek

4 óra

Pragmatikai ismeretek

7 óra

Szövegalkotás

7 óra

Összesen

36 óra

Magyar irodalom 11. évfolyam/12. ny. évfolyam: Heti óraszám:4 óra Éves óraszám:144 óra

Tematikai egység

Óraszám

Életmő: Arany János

20 óra

Színház- és drámatörténet: Madách Imre: Az ember tragédiája

16 óra

Világirodalom. az európai epika és líra a romantika után (19. század 2. fele)

12 óra

Színház és drámatörténet: az európai dráma és színház a 19. század 2. felében

8 óra

84

Tematikai egység

Óraszám

Magyar irodalom a 19. század 2. felében – portré: Mikszáth Kálmán

10 óra

Magyar irodalom: a Nyugat elsı nemzedéke

7 óra

Életmő: Ady Endre

20 óra

Portré: Móricz Zsigmond

7 óra

Világirodalom: avantgárd irányzatok, magyar avantgárd

6 óra

Életmő: Kosztolányi Dezsı

15 óra

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

8 óra

Életmő: Babits Mihály

15 óra

Összesen

144 óra

Magyar nyelv 12. évfolyam/13. ny. évfolyam: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 31 óra

Tematikai egység

Óraszám

Nyelv és társadalom

9 óra

Nyelvtörténet

8 óra

Ismeretek a nyelvrıl

9 óra

Rendszerezés, ismétlés, összefoglalás

3 óra

Szabad órakeret

2 óra

Összesen

31 óra

Magyar irodalom 12. évfolyam/13. ny évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 124 óra

Tematikai egység

Óraszám

Életmő: József Attila

20 óra

Világirodalom: epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

8 óra

Színház- és drámatörténet: a 20. századi és a kortárs drámairodalom

6 óra

85

Tematikai egység

Óraszám

néhány törekvése Portré: Radnóti Miklós

16 óra

Portrék: Szabó Lırinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

20 óra

Látásmódok: Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

20 óra

Mővelıdéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzık, mővek)

8 óra

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzık, mővek)

10 óra

Regionális kultúra

2 óra

Az irodalom határterületei

14 óra

Összesen

124 óra

Matematika 9. évfolyam/ 10. nyelvi évfolyam: Heti óraszám:4/3 óra Éves óraszám: 144/108 óra

Tematikai egység 1-8. osztály tananyagának rendszerezı ismétlése Geometriai alapok

Óraszám 21/14 óra 9/8 óra

Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek

34/23 óra

Hozzárendelés, függvény

17/14 óra

Egybevágósági transzformációk

12/11 óra

Számelmélet, számrendszerek

20/12 óra

Síkidomok

26/17 óra

Statisztika elemei

4/4 óra

Év végi ismétlés

1/5 óra

Összesen

144/108 óra

86

Matematika 10. évfolyam/11. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 4/3 óra Éves óraszám: 144/108 óra

Tematikai egység

Óraszám

Halmazok számossága, racionális kitevıjő hatványok

23/19 óra

Geometriai alapok

16/14 óra

Másodfokú egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek

44/28 óra

Geometriai transzformációk

26/20 óra

Trigonometria

12/12 óra

Szögfüggvények

13/11 óra

Kombinatorika, valószínőség

10/4 óra

Összesen

144/108 óra

Matematika 11. évfolyam/12. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 4/4 óra Éves óraszám: 144/144 óra

Tematikai egység

Óraszám

Másodfokú egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek (ismétlés, rendszerezés)

4/4 óra

A hatványozás általánosítása, a logaritmus

27/27 óra

Trigonometria

39/39 óra

Koordináta-geometria

38/38 óra

Pillantás a gráfelméletbe

10/10 óra

Valószínőség-számítás

10/10 óra

Készülés a próba érettségire

16/16 óra

Összesen

144/144 óra

87

Matematika 12. évfolyam/13. nyelvi évfolyam: Heti óraszám: 5/4 óra Éves óraszám: 150/120 óra Tematikai egység Sorozatok

Óraszám 16/16 óra

Síkidomok területe, kerülete

6/6 óra

Testek felszíne, térfogata

24/24 óra

Logika, kombinatorika

7/7 óra

Gráfok

2/2 óra

Statisztika

6/6 óra

Valószínőség

5/5 óra

Ismétlés

72/42 óra

Érettségi feladatok

12/12 óra

Összesen

150/120 óra

Angol nyelv (2. idegen nyelv) 12. évfolyam: Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 128 óra Tankönyvcsalád: New English File

Témakör Család, az iskola világa, napi tevékenységek Barátok, személyleírás, helyleírás, életrajzok Közlekedés a városban, útbaigazítás. tájékozódás a világban Egészséges életmód, sport, testrészek, étkezés, öltözködés, vásárlás Szabadidı, ünnepek Utazás külföldön, közlekedés, repülıtér Levélírás, e-mail

88

Angol nyelv (1. idegen nyelv) 9. nyelvi elıkészítı évfolyam Heti óraszám: 14 óra Éves óraszám: 504 óra Témakör

Óraszám

Származás kifejezése Személyes információ adása Az osztályterem

30 óra

Foglalkozások A család

30 óra

Napirend, mindennapi tevékenységek Egészséges életmód

40 óra

Szabadidı, szórakozás: zene

40 óra

Múltbeli események elmesélése Történetmesélés: krimi, alibi játék

40 óra

A lakókörnyezet bemutatása, a szomszédok leírása Egy város leírása, bemutatása

40 óra

Fızési szokások, receptek Utazás, nyaralás – tervezés

30 óra

Idıjárás, éghajlat, sportok Szokások

40 óra

Szabadidı, szórakozás: moziba járás, könyvolvasás

34 óra

Személyek bemutatása, leírása Testrészek Képek, festmények leírása

30 óra

Utazás, nyaralás – a múlt eseményei

30 óra

Utazás: reptéri történetek Jövıbeli tervek, elıre eltervezett programok

30 óra

Öltözködés, divat Útbaigazítás

30 óra

Szabadidı, szórakozás Sportolás, mozgás Szabályok, kötelességek

30 óra

Rendszerezés, projektmunka, ismétlés, számonkérés

40 óra

Összesen

504 óra

89

Angol nyelv (1. idegen nyelv) 10. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör

Óraszám

Mi történik, ha …? Mi történne, ha…? A lehetıség kifejezése

20óra

Félelmek, fóbiák – tapasztalatok Gyermekkori élmények ,Találmányok, és azok bemutatása

20 óra

Életmód: a hétvége Egészség

20 óra

Történetmesélés A tankönyv szóanyagának és szituációs helyzeteinek átismétlése

20 óra

Nyelvtani és lexikai ismétlı feladatok Szépirodalmi mővek olvasása Érettségi feladatlapok megoldása

20 óra

Egészséges életmód,Sportesemények, sportolás Családok szerepe a társadalomban Beilleszkedés egy új munkahelyen

20 óra

Fogyasztói társadalom: a pénz és vásárlás Pályamódosítás, útkeresés, Utazási módok, jármővek Munkahely

20 óra

Tudomány és technika Ember és társadalom Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Környezetünk

20 óra

Iskola Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Utazás, turizmus

20 óra

Összesen

180 óra

90

Angol nyelv (1. idegen nyelv) 11. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör

Óraszám

Munka és szabadidı aránya Nıi és férfi szerepek Önismeret, pályaválasztás Véleménykérés és –nyilvánítás

15óra

Vásárlás Filmek, híres forgatási helyszínek Modern korunk hısei, példaképeink Hírek, pletykák: mesélés és reagálás

15óra

Rejtélyes bőnügyek, detektívtörténetek A technikai találmányok és a média hatása társadalmunkra Bocsánatkérés, magyarázkodás, beismerés, megbocsátás

15 óra

A tankönyv teljes anyagának ismétlése

15 óra

Bemutatkozás, Üdvözlési formák Személyes adatok Családi kapcsolatok Életút Változások az életútban Jövıbeli tervek Ünnepek Felkészülés egy fontos eseményre

8 óra

Az arc részei Személyek bemutatása (külsı/belsı tulajdonságok) Generációs különbségek Tinédzserek Kapcsolatok

8óra

Boltok és termékek Vásárlás Reklamáció Ruhák Szolgáltatási hirdetések Postai és banki szolgáltatások

8óra

Lakóhelyek A lakás/ház részei Bútorok/ háztartási berendezések/ dekoráció A város/ élet a városban Szolgáltatások a városban

8 óra

91

Témakör

Óraszám

Állatok és növények A természeti környezet Az idıjárás Évszakok A környezetszennyezés

8 óra

Tantárgyak, órarend Házirend és iskolai napirend az iskolában Az iskola épülete Nyelvtanulási stratégiák és lehetıségek

8 óra

Különbözı foglalkozások Az ideális munka Álláshirdetések Nyári munka Az egyetem/fıiskola elıtti „felkészülési év” (Gap year)

8 óra

Napirend Egy tipikus hét Különbözı életstílusok összehasonlítása Házimunka Élet a jövıben – elırejelzések Férfi és nıi szerepek

8 óra

Különbözı ételek Vásárlás (élelmiszerek) Fızési módok Receptek Nemzetek ételei Éttermi étkezés, Diétázás Étkezés az iskolában

8 óra

Testrészek Betegség Az orvosnál Vészhelyzet Sportágak Sérülések Az egészséges és az egészségtelen életmód

8 óra

Hobbik Szabadidıs tevékenységek Olvasmányok (különbözı mőfajok) Olvasási szokások TV programok A számítógép

8 óra

Zenei stílusok, ízlések, hangszerek és zenei események Filmek és a színház Múzeumok és kiállítások

8 óra

92

Témakör

Óraszám

Partik A tömegközlekedési eszközök használata Buszok és vonatok Menetrend Az utakon A közlekedés Balesetek és közlekedési problémák A légiközlekedés

8 óra

Nyári úticélok Különbözı típusú nyaralások Utazási elıkészületek Szállások Látnivalók Nyári élmények

8 óra

Nagyszerő találmányok Szerszámok és berendezések a házkörül Utasítások Információs technológia Tudomány

8 óra

Összesen

180 óra Angol nyelv 12. nyelvi évfolyam (1. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör

Óraszám

SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Újságcikkek, interjú hírességekkel Szövegértés fejlesztése, szókincsbıvítés (villámrandi) Személyleírás, karakterek

8óra

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA; ÉLETMÓD Grafológia – aláírás elemzése, különbözı tulajdonságok megállapítása Személyleírás Ismeretlen szavak körülírása Jövendımondás, tenyérjóslás (tarot)

8óra

ÉLETMÓD; A MUNKA VILÁGA Balesetek, veszélyes helyzetek leírása Stresszes életmód és a fiatalság: vélemény kifejtése az olvasmány alapján kérdések segítségével Szótárhasználat

8 óra

93

Témakör

Óraszám

EMBER ÉS TÁRSADALOM Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Informális email/levél írása

8 óra

EMBER ÉS TÁRSADALOM Nézıpontváltás, vélemény megfogalmazása, indoklás, öltözködés Sztereotípiák – nemzetek jellemzıi szókincs: öltözködés, divat

8 óra

UTAZÁS, TURIZMUS Az utazás témaköréhez kapcsolódó szókincs begyakorlása szöveges stimuláció segítségével, problémamegoldás, történetleírás – kifejezési eszközök gyakorlása Reagálás a történetre –érdeklıdés, meglepetés, elismerés stb. kifejezése

8óra

SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD Rövid elbeszélések nyelvi sajátosságai, olvasási szokások, olvasási technikák

8óra

UTAZÁS, TURIZMUS; A MUNKA VILÁGA Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Rövid elbeszélés írása

8 óra

EMBER ÉS TÁRSADALOM Az egyetértés és az eltérı vélemények nyelvi kifejezéseinek lehetıségei Bőncselekményekkel és büntetésformákkal kapcsolatos kifejezések gyakorlása

8 óra

KÖRNYEZET Az idıjárással kapcsolatos kifejezések gyakorlása Módosító, nyomatékosító szavak, kifejezések használata

8 óra

ÉLETMÓD; SZABADIDİ, SZÓRAKOZÁS Kockázatvállalás, lehetséges veszélyhelyzetek A múlt és jelen összehasonlítása

8 óra

ÉLETMÓD; EMBER ÉS TÁRSADALOM Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Vélemény kifejezése

8 óra

EMBER ÉS TÁRSADALOM; UTAZÁS, TURIZMUS Veszély- és katasztrófahelyzetek leírása, különféle érzések körülírása

8 óra

SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A veszekedés lélektana – esetek, megoldások Vitatkozás során használt szavak, kifejezések gyakorlása

8 óra

ÉLETMÓD Érzékszerveinkkel felfogható dolgok leírása, az érzékszervekkel kapcsolatos igék, kifejezések gyakorlása

8 óra

SZABADIDİ, SZÓRAKOZÁS; ÉLETMÓD Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Újságcikkírás sajátosságai, tanácsadás, ok-okozati összefüggések kifejezéseinek

8 óra

94

Témakör

Óraszám

gyakorlása SZABADIDİ, MŐVELİDÉS, SZÓRAKOZÁS Érzelmeink, gondolataink, véleményünk nyelvi eszközökkel történı kifejezése, a zenével kapcsolatos benyomásaink kifejezése

8 óra

ÉLETMÓD Különbözı, alváshoz kapcsolódó kifejezések használata, gyakorlása szókincs: alvással kapcsolatos szavak, kifejezések

8 óra

EMBER ÉS TÁRSADALOM; A MUNKA VILÁGA Érdekes, rövid, információban gazdag hírek, információk megfogalmazása

8 óra

SZABADIDİ, MŐVELİDÉS, SZÓRAKOZÁS Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása A hivatalos levél formai sajátosságai

8 óra

EMBER ÉS TÁRSADALOM Elıadókészség fejlesztése, beszédstílus kialakítása, felkészülés egy beszéd megtartására

10 óra

EMBER ÉS TÁRSADALOM; KÖRNYEZETÜNK; UTAZÁS, TURIZMUS Tévésorozatokkal kapcsolatos kifejezések gyakorlása, önálló véleményalkotás stimulus alapján Élet a nagyvárosban, helyi szokások

10 óra

Összesen

180 óra

Angol nyelv (1. idegen nyelv) 13. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra

Témakör

Óraszám

Családi kapcsolatok

15 óra

Ember és társadalom

15 óra

Üzletek, szolgáltatások

15 óra

Otthon, lakás

15 óra

Természet

15 óra 95

Témakör

Óraszám

Iskola

15 óra

A munka világa

15 óra

Egészség

15 óra

Sport

15 óra

Szabadidı, kultúra

15 óra

Utazás

10 óra

Tudomány és technológia

10 óra

Összesen

160 óra Német nyelv (1. idegen nyelv) 9. nyelvi elıkészítı évfolyam Heti óraszám: 14 óra Éves óraszám: 504 óra

Témakör

Óraszám

Személyes vonatkozások

40 óra

Ember és társadalom

40 óra

Környezetünk, házunk, lakásunk

40 óra

Életmód

40 óra

Szabadidı, mővelıdés, szórakozás

40 óra

Az iskola

40 óra

A munka világa

30 óra

Utazás, turizmus

40 óra

Gazdaság, vásárlás, pénzügyek

34 óra

Tudomány és technika

30 óra

Országismeret

30 óra

Rendszerezés, projektmunka, ismétlés, számonkérés

50 óra

Összesen

504 óra 96

Német nyelv (1. idegen nyelv) 11. nyelvi évfolyam: Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra

Fejlesztési terület

Óraszám

Olvasott szöveg feldolgozása

60 óra

Nyelvtani feladatok

20 óra

Halott szövegértési feladatok

30 óra

Fogalmazások megbeszélése

10 óra

Beszédkészség fejlesztése

60 óra

Összesen

180 óra

Német nyelv (2. idegen nyelv) 9. nyelvi elıkészítı évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra

Témakör

Óraszám

Személyes vonatkozás, család

20 óra

Ember és társadalom

26 óra

Környezetünk

20 óra

A munka világa

20 óra

Szabadidıs tevékenységek

20 óra

Életmód

20 óra

Egyéb-kiegészítı anyagok

18 óra

Összesen

144 óra

97

Német nyelv 9. évfolyam (1. id. nyelv)/10. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör

Óraszám

Személyes vonatkozás, család

20 óra

Ember és társadalom

30 óra

Környezetünk

20 óra

Iskola

20 óra

A munka világa

20 óra

Szabadidıs tevékenységek

30 óra

Életmód

20 óra

Egyéb-kiegészítı anyagok

20 óra

Összesen

180 óra

Német nyelv 10. évfolyam (1. id. nyelv)/11. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra

Témakör

Óraszám

Személyes vonatkozás, család

20 óra

Ember és társadalom

20 óra

Környezetünk

20 óra

Iskola

20 óra

A munka világa

20 óra

Szabadidıs tevékenységek

20 óra

Életmód

20 óra

Utazás, turizmus

20 óra

Egyéb-kiegészítı anyagok

20 óra

Összesen

180 óra

98

Német nyelv 11. évfolyam (1. id. nyelv)/12. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör

Óraszám

Ember és társadalom

20 óra

Iskola

30 óra

Környezetünk

20 óra

A munka világa

20 óra

Utazás, turizmus

30 óra

Szabadidıs tevékenységek

30 óra

Életmód

30 óra

Egyéb-kiegészítı anyagok

20 óra

Összesen

180 óra

Német nyelv 12. évfolyam (1. id. nyelv)/ 13. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra

Témakör

Óraszám

Ember és társadalom

10 óra

Iskola

10 óra

Környezetünk

20 óra

A munka világa

20 óra

Életmód

20 óra

Szabadidıs tevékenységek

30 óra

Tudomány és technika

20 óra

Gazdaság, pénzügyek

10 óra

Egyéb-kiegészítı anyagok

20 óra

Összesen

160 óra

99

Német nyelv 12ny/13. ny évfolyam: (1. idegen nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180/160 óra

Tematikai egység

Óraszám

Olvasott szöveg feldolgozása

60/40 óra

Nyelvtani feladatok

20/20 óra

Halott szövegértési feladatok

30/30 óra

Fogalmazások megbeszélése

10/10 óra

Beszédkészség fejlesztése

60/60 óra

Összesen

180/160 óra

Történelem és állampolgári ismeretek 11. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra

Témakör

Óraszám

Bevezetés

1 óra

Tanév eleji ismétlés

10 óra

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

22 óra

A kiegyezéshez vezetı út és a dualizmus kora Magyarországon

22 óra

Az elsı világháború és következményei

20 óra

Európa és a világ a két világháború között

20 óra

Magyarország a két világháború között

18 óra

A második világháború

15 óra

Rendszerezı ismétlés

12 óra

Tanév végi rendszerezés

4 óra

Összesen

144 óra

100

Történelem és állampolgári ismeretek 12. évfolyam/ 13.ny évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 124 óra

Témakör

Óraszám

Bevezetés

1 óra

Tanév eleji ismétlés

2 óra

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

20 óra

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

20 óra

Magyarország 1945-1956 között

10 óra

Kádár-korszak

10 óra

Az egységesülı Európa, a globalizáció kiteljesedése

10 óra

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

8 óra

Társadalmi ismeretek

6 óra

Állampolgári ismeretek

6 óra

Pénzügyi és gazdasági kultúra

8 óra

Munkavállalás

8 óra

Rendszerezı ismétlés

15 óra Összesen

124 óra

Informatika 9. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Óraszám

Informatikai eszközök használata

12 óra

Alkalmazói ismeretek

60 óra

Összesen

72 óra

101

Informatika 10. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Óraszám

Alkalmazói ismeretek

22 óra

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

26 óra

Infokommunikáció

8 óra

Információs társadalom

8 óra

Könyvtári informatika

8 óra

Összesen

72 óra

Társadalomismeret 11. évfolyam/ 13. ny. évfolyam: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység

Óraszám

Egyén és közösség

5 óra

Társadalmi viszonyok

10 óra

Állampolgári ismeretek

4 óra

Gazdasági és pénzügyi ismeretek

8 óra

Jelenismeret

9 óra

Összesen

36 óra

102

7. A hittan tananyagának felosztása: 1. évfolyam Heti óraszám:2 óra 2013-14 és 2014-15. tanév Éves óraszám:72 óra

Téma

Óraszám

Az imáról

20 óra

Imádságok

20 óra

A templomról

10 óra

A szentmisérıl

12 óra

Gyakorlati tevékenységre épülı órák

10 óra

Összesen

72 óra

2 évfolyam 2013-14. tanév, heti óraszám:1, éves óraszám:36, 2014-15. tanév, heti óraszám:2, éves óraszám:72

Téma

2013-2014. tanév

2014-2015. tanév

A Biblia

2 óra

2 óra

Történetek az Ószövetségbıl

17 óra

35 óra

Történetek az újszövetségbıl

17 óra

35 óra

Összesen

36 óra

72 óra

3. évfolyam 2013-14. és 2014-15. tanév, Heti óraszám:1, éves óraszám:36 óra 2015-16. tanév: heti óraszám:2, éves óraszám:72 óra

Téma

Heti 1 óra

Heti 2 óra

Az egyház születése

5 óra

10 óra

A teljes egyház

4 óra

8 óra

A liturgikus tér és a szentmise

3 óra

6 óra

103

Téma

Heti 1 óra

Heti 2 óra

A szentségek

8 óra

16 óra

Az egyházi ünnepek

8 óra

16 óra

A legismertebb szentjeink

8 óra

16 óra

36 óra

72 óra

Összesen

4. évfolyam 2013-14-15-16. tanév, heti óraszám:1, éves óraszám:36 2016-17. heti:2, éves óraszám:72

Téma

Heti 1 óra

Heti 2 óra

11 óra

22 óra

12 óra

24 óra

Az Egyház 5 parancsa

5 óra

10 óra

Az irgalmasság cselekedetei

2 óra

4 óra

A Katolikus Egyház hitvallása

6 óra

12 óra

36 óra

72 óra

Erkölcsi életünk alapfogalmai Tízparancsolat, Fıparancs, Boldogságok

Összesen

5. évfolyam 2013-14. és a 2014-15.évben Heti óraszám. 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Téma

Óraszám

Általános bevezetés az Ószövetségbe

4 óra

Az Ószövetség

32 óra

Általános bevezetés az Újszövetségbe

4 óra

Az Újszövetség

32 óra

Összesen

72 óra

104

6. évfolyam 2014-15.tanévben Heti óraszám 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Téma

Óraszám

Az ıskeresztény egyházi élet

8 óra

Megszületik a keresztény Európa

11 óra

A nyugati kereszténység virágkora

13 óra

A széthulló keresztény egység

13 óra

A forrongó Európa

13 óra

Krisztus népe a modern világban

14 óra

Összesen

72 óra

7. évfolyam 2015-16.tanévben heti óraszám: 2, éves óraszám: 72 óra

Téma

Óraszám

Az ember Istenképe – és az ısbőn

9 óra

Isten megismerése – Isten hív minket

17 óra

Válasz Isten hívására – A közvetlen Istenszeretet

23 óra

Válasz Isten hívására – az embertársak szeretete

23 óra

Összesen

72 óra

105

8. évfolyam 2016-17.tanévben heti óraszám:2, éves óraszám: 72 óra

Téma

Óraszám

Alapvetı hittan

28 óra

Liturgia

21 óra

Az Egyház szentségei

17 óra

Az ima a hívık életében

6 óra

Összesen

72 óra

9. évfolyam 2013-14. és a 2014-15. tanévben heti óraszám:2 éves óraszám: 72 óra

Téma

Óraszám

A Szentírás kialakulása

6 óra

Bibliaismeret – Ószövetség

33 óra

Bibliaismeret – Újszövetség

33 óra

Összesen

72 óra

10. évfolyam 2014-15. tanévben a heti óraszám:2, éves óraszám:72 óra

Téma

Óraszám

Az egyháztörténet fogalma

2 óra

Az egyháztörténeti ókor

18 óra

Az egyháztörténeti középkor

26 óra

Az egyháztörténeti újkor

26 óra

Összesen

72 óra

106

11. évfolyam 2015-16.tanévben Heti óraszám:2, éves óraszám:72 óra Téma

Óraszám

A hittan, a teológia és a dogmatika

2 óra

Isten önmagáról

6 óra

A kezdetek teológiája

8 óra

A világ Megváltója

6 óra

A Szentlélek mőködése

10 óra

A végsı dolgok

4 óra

Katolikus erkölcstan

2 óra

Az erkölcsteológia alapfogalmai

16 óra

Istennel való erkölcstanunk erkölcstana

5 óra

Az emberi kapcsolatok

13 óra

Összesen

72 óra

12. évfolyam 2016-17. tanévben heti óraszám:2. éves óraszám:64 óra

Téma

Óraszám

Liturgika, bevezetés: az egyházi év

10 óra

Szentek, szentségek liturgiája

12 óra

Szentelmények, szabályok, rítusok

12 óra

Alapvetı hittan: az ember válasza Isten hívására

16 óra

Az Egyház Isten tervében

14 óra

Összesen

64 óra

107

8. A beszámoltatás formái: 9.1. Alsó tagozaton: Tantárgyak

Írásbeli

Magyar nyelv és irodalom

l. évf.: nov. közepén betőfelismerés és írás, januárban, márciusban, májusban: néma szövegértı olvasás és írás 2-4.évf.: felmérés: év elején, félévkor, év végén témazárók: az egyes témakörök összefoglalása után; alkalomszerően röpdolgozat

Német nyelv

Matematika

Környezetismeret

Szóbeli

Egyéb

nov. közepén betőfelismerés, jan., márc., máj. hangos olvasás

2-4.évf.: napi rendszerességgel

2-4.évf.: az alkalomszerően végzett győjtımunka értékelése

1. évf.: az alapszókészlet 1. évf.: dalok, versek, ismerete, használata mondókák, játékok, 2-4.évf.: tánc olvasmányok 2-4.évf.: dalok, szavainak ismerete, versek, mondókák, rövid tartalmak játékok, táncok elmondása, tanulása, helyi kérdésekre szokások, válaszadás, sajátosságok ismerete párbeszédek elıadása

2-4.évf.: szódolgozatok, tollbamondás, feladatlapok

1. évf.: nov. közepén, januárban, márciusban, májusban: a 20-as számkör alapmőveletei 2-4.évf.: felmérés: év elején, félévkor, év végén témazárók: az egyes témakörök összefoglalása után; alkalomszerően röpdolgozat 2-4.évf.: felmérés: év elején, félévkor, év 108

2-4.évf.: alkalomszerő számonkérés

2-4.évf.: az adott tananyagból felelés

Tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli

Egyéb

végén témazárók: az egyes témakörök összefoglalása után; alkalomszerően röpdolgozat

2-4.évf.: az alakalomszerően végzett győjtımunka értékelése

1. évf.: közös és egyéni éneklés, játék 2-4.évf.: egyéni éneklés, ritmustapsolás

Ének-zene 2-4.évf.: kottaírás

Vizuális kultúra

1-4.évf.: élmény és megfigyelés alapján önálló rajzok elkészítése, értékelése

1-4.évf.: levelek, termések győjtése 1-4.évf.: gyurmázás, papírmunkák, hajtogatás, famunkák, egyszerő munkadarabok készítése, értékelése 1. évf.: a rendszeres mozgás megszerettetése, mozgáskoordináció fejlesztése 2-4.évf.: alapvetı atlétikai ismeretek, tornagyakorlatok, úszás, versenyjátékok

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

9. 2. Felsı tagozaton: Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom – hon- és népismeret

Történelem és állampolgári ismeretek

Írásbeli Nyelvtan: témakörök végén felmérı Irodalom: a témakörök végén felmérı; két esszé dolgozat a témakörök befejezését követıen témazáró dolgozatok; röpdolgozatok; vaktérképek rajzolása és használata a

Szóbeli Nyelvtan: egyéni feleltetés Irodalom: egyéni feleltetés

rendszeres órai felelés;

109

Egyéb

színházlátogatás; szabadon választott olvasmányok értékelése;

adott témakörökbıl kiselıadások, beszámolók; videofilmek elemzése; múzeumlátogatások;

Tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli

Egyéb

történelmi topográfiai ismeretek rögzítése céljából

Német nyelv

két nagy dolgozat; folyamatos szódolgozatok; röpdolgozatok nyelvtani anyag tollbamondás

Matematika

négy témazáró dolgozat /munkaközösség által kidolgozott/

Informatika

tesztek megoldása az elmélet ismeretekbıl

Természetismeret

Fizika Biológia egészségtan

Kémia

Földünk és környezetünk

Ének-zene

témazáró dolgozatok; írásbeli feleltek a rendszeres tanulás ellenırzése céljából heti óraszámmal azonos nagydolgozat témazáró dolgozatok /tesztfeladatok, kifejtéses feladatok/; Röpdolgozatok négy témazáró dolgozat; számításos feladatokból röpdolgozat; tanulókísérlet /iskolában, otthon/ témazáró dolgozatok; írásbeli feleletek; alkalmanként: földrajzi fogalmak számonkérése, képalkotás, vaktérképek kitöltése, térképek rajzolása rendszeres dallamírás; évi két dolgozat

rendszeres számonkérés; jelenetek feldolgozása és elıadása; beszédértés ellenırzése; a feldolgozott szövegek tartalmának rövid elmondása kérdés-felelet alkalmankénti feleltetés, ill. röpdolgozat /javítási célból/ rövid szóbeli megfogalmazások a fogalmak tárgykörébıl és a megoldás módjáról

énektanulás; verstanulás; hagyományok, szokások győjtése, mőfordítás

a gyakorlati munka kivitelezése a döntı beszámoltatási forma

feleletek – tanórai rendszerességgel

választott téma alapján kiselıadások

önként vállalt beszámolók

házi dolgozat választott témából

rendszeres órai feleltek

kiselıadások megadott témakörökbıl, órai munka, folyóiratgyőjtés

rendszeres számonkérés

győjtımunka, olvasmányok, újságcikkek feldolgozása a napi eseményekkel kapcsolatosan

rendszeres feleltetés; applikációs kontúrtérképen való tájékozódás; topográfiai fogalmak jellemzése

választott téma alapján kiselıadás

egyéni éneklés /népdalok/;

egyéni jelentkezés alapján győjtımunka

110

Tantárgyak

Vizuális kultúra

Technika, életvitel és gyakorlat

Írásbeli

Szóbeli

Egyéb

zenetörténetbıl /zenehallgatás is / évente két témazáró dolgozat; röpdolgozatok /mővészettörténet/; adott feladatok rajzos megoldása a témaköröket követıen beszámoló /teszt/

ritmusgyakorlatok

/ zenetörténet /

mőalkotások rövid elemzése;

Testnevelés és sport

kiselıadás adott témakörbıl; győjtımunka, a mővészettörténet tárgykörébıl; tárlatlátogatások

a problémák rendszeres megbeszélése

győjtımunka megadott szempontok alapján

szabályok és technikai elemek ismertetése

felmérések: atlétikai és tornaelemek bemutatása; labdajátékok; önálló tevékenység formájában az órai bemelegítı gyakorlatok levezetése

9. 3 Gimnáziumi tagozaton:

Tantárgyak

Írásbeli

Magyar nyelv és irodalom

évente két nagydolgozat: esszé dolgozatok /tantárgyi és nyelvi ismeretek/

Történelem

témazáró feladatlapok

Német nyelv

Szóbeli

évfolyamonként minden év elején egy helyesírási a szaktanárok egyéni felmérı, döntése értelmében, különleges esetekben a rendszeresen, törvényi szabályozásnak általában óránként megfelelıen osztályozó vizsgákon önálló beszámolók készítése /kiselıadások/, megadott, ill. választott a szaktanárok egyéni témakörök alapján, az döntése értelmében önálló kutató rendszeres, óránkénti tevékenység fejlesztése feleletek céljából,

témazáró teszt vagy feldolgozott szövegek dolgozat egy-egy lexikai tartalmának vagy nyelvtani egység számonkérése; az lezárásakor; érettségi témakörök az aktuális lexikai anyagból rendszeresen

Egyéb

közös feldolgozása, a megbeszéltek 111

szükség szerint év végi beszámoló, osztályozó vizsga házi fordítások közös ellenırzése, értékelése; egy-egy adott témakörhöz kiegészítı szókincs győjtése; adott témáról önálló

Tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli

Egyéb

röpdolgozat 2 nagydolgozat

visszakérdezése, szókincsbıvítés céljából szituációs feladatok

véleménykifejtés írásban, ill. szóban; szükség szerint év végi beszámoló, osztályozó vizsga

feldolgozott szövegek tartalmának számonkérése; az érettségi témakörök

Angol nyelv

a heti óraszámmal egyezı számú nagy dolgozat; egy-egy lexikai vagy nyelvtani egység lezárásakor röpdolgozat

Matematika

a heti óraszámmal egyezı számú nagy dolgozat

Informatika

az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása céljából témakörönként

Fizika

évente két nagy dolgozat

Biológia – egészségtan

Kémia

közös feldolgozása, a megbeszéltek visszakérdezése a kiejtés javítása és a szókincs bıvítése érdekében a matematikai szókincs elsajátítása érdekében rendszeresen

témazáró dolgozatok; tesztek és kifejtıs feladatok; röpdolgozatok

rendszeres szóbeli feleletek a napi anyagokból órai feleletek;

rendszeres szóbeli feleletek, alkalmanként tanulókísérletek

évente négy dolgozat

az órai munkák, beszámolók közös értékelése /tanár-diák/; adott témakörhöz kiegészítı szókincs győjtése; szükség esetén osztályozó vizsga 11-12. évfolyamon kis érettségi; „röpdolgozatok”, órai munka értékelése konkrét gyakorlati munkák alapján, alkalmanként önkéntes házi dolgozat, egyéni beszámolók, órai munka értékelése kiselıadások; egyéni beszámolók adott témakörbıl önkéntes házi dolgozatok és szóbeli beszámolók, győjtımunka adott témakörben

témazáró tesztek; Földünk és környezetünk

Ének-zene

Vizuális kultúra

heti rendszerességgel rendszeres szóbeli vaktérképes gyakorlatok feleltek a topográfiai ismeretek bıvítése és rögzítése céljából évi két nagy dolgozat egyéni népdaléneklés zenetörténetbıl, ill. és elemzés; zeneelméletbıl; kiselıadások népdalelemzés évente két témazáró a mővészettörténeti korok mővészetébıl; témákból óránként adott feladatok rajzos 112

önkéntes beszámolók adott témakörökbıl;

félévente házi dolgozat a tanult zenetörténeti anyagból ismeretbıvítés céljából mővészettörténeti kiselıadások;

Tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli

megoldása

szabályok ismerete, technikai ismeretek rendszeres rögzítése,

Testnevelés és sport

Társadalomismeret

rövid tesztek a témaköröknek megfelelıen

Mővészetek

Témazáró dolgozatok Adott feladatok rajzos megoldása

Mozgókép- és médiaismeret

rövid tesztek a témaköröknek megfelelıen

a témakörök feldolgozása közös megbeszéléssel

Egyéb tárlatlátogatások megadott szempontok alapján /fıvárosi képtárak/ technikai elemek bemutatása; önállóan egy-egy órarész vezetése; fizikai képességek fejlesztése /ISM/; szabadon kiválasztott tartalmak önálló feldolgozása, elıadása; az életbıl vett példák megbeszélése Kiselıadások

a témakörök feldolgozása közös megbeszéléssel

10.A tanulók munkájának ellenırzése és értékelése: 10.1. Általános iskola alsó tagozat: Az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan-, jól-, vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A 2. évfolyam végétıl, 4. évfolyam végéig osztályzatokkal értékelünk. A naplóba a jegyeket kék színnel írjuk be, a kiemelt dolgozatokat pirossal, a szorgalmi feladatokat zöld színnel jelöljük. Jeles (5): Ha a helyi tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget. Tud önállóan, összefüggıen beszélni, kérdéseit bátran megfogalmazza. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelıi segítségére (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítı kérdéseket feltenni. 113

Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem érti. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelı segítségével sem képes eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.

10. 2. Általános iskola felsı tagozat és gimnázium évfolyamok: A tanulók elımenetelét az 5-13. évfolyamokon osztályzatokkal (1-5-ig) értékeljük. A témazáró teszteket, illetve dolgozatokat piros színnel, a szorgalmi feladatokat, kiselıadásokat, győjtı munkát, kísérleteket zöld színnel, a folyamatos órai számonkérést, kék színnel jelöljük az osztálynaplókba. A félévi elımenetelt a tanulók ellenırzı könyvében hozzuk a szülık tudomására, amit ık aláírásukkal tudomásul vesznek. Az év végi osztályzatokat a tanulók a bizonyítványukban kapják kézhez. Tantárgyi osztályzatok: Jeles (5): ha a tanuló a kerettantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan és szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti, és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elı tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. Jó (4): ha a tanuló a kerettantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét elıadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. Közepes (3): ha a tanuló a helyi tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelıi segítségére többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan elıadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát, kifejezésmódja egyszerő, fogalmazása pontatlan. Elégséges (2): ha a tanuló a kerettantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat ismer, de nem ért, az összefüggéseket részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a kerettantervi követelményeknek nevelı segítségével sem tud (akar) eleget tenni. A minimum követelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított.

114

11.A magatartás és szorgalom értékelése: 1-13. nyelvi évfolyamig a magatartás és szorgalom értékelésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz illetve hanyag (2) minısítéseket használjuk. Az értékelési elveket a tanulókkal osztályfınöki órán, a szülıkkel az év eleji szülıi értekezleten ismertetjük. Osztályfınöki órákon történik a magatartás és szorgalom értékelése, a kapott érdemjegyek az ellenırzıbe kerülnek. A félévi, év végi végleges minısítés megállapítása az osztályozó értekezleten történik az osztályban tanító nevelık együttes döntése alapján

11.1. A magatartás értékelése (a tanuló személyiségjegyeinek figyelembe vételével): Példás: az a tanuló, aki udvarias, illedelmes, társaival és minden felnıttel szemben. Részt vállal az iskolai, közösségi élet megszervezésében, vállalt feladatát példamutatóan teljesíti. Társaival toleráns és együttmőködı. Óvja az iskola és környéke értékeit, munkájával segíti azok fejlesztését. Jó: az a tanuló, akinek viselkedése alapjában véve megfelel az iskolai és iskolán kívüli környezet elvárásainak. Motiválható iskolai, közösségi feladatok elvégzésére, vállalt feladatait igyekszik maradéktalanul teljesíteni. Társaival toleráns és együttmőködı. Óvja az iskola és környéke értékeit, hozzájárul azok megırzéséhez. Igazolatlan hiányzásai nincsenek, az órákról nem késik el. Változó: az a tanuló, akinek a viselkedése néha normasértı /késik az órákról, igazolatlan mulasztásai vannak, de a törvényi szabályozások, ill. a házirend elıírásain belül maradnak/, mind társaival, mind nevelıivel szemben, de szándékot mutat a konfliktusok elkerülésére. Iskolai, közösségi feladatok elvégzésére nem sok hajlandóságot mutat. Az iskolai környezet értékeinek megóvását nem tartja fontosnak. Rossz: az a tanuló, aki fegyelmezetlen, normasértı viselkedésével állandó konfliktushelyzeteket teremt mind társai, mind a felnıttek körében. A házirend elıírásait nem tartja be. Viselkedése következtében a saját közösségének, az iskola egészének hátrányos megítélését vonja maga után. Az iskolai, közösségi élet szervezésében nem vesz részt, sok esetben hátráltatja azt. Magatartására az agresszivitás, az elıítélet, a csúnya beszéd a jellemzı. A környezete értékeit nem tekinti sajátjának, azokat rongálja.

11.2. A szorgalom figyelembevételével):

értékelése

(a

tanuló

személyiségjegyeinek

Példás: az a tanuló, akit a fegyelmezett, kitartó, képességeinek megfelelı tanulás jellemez. A tanítási órákon, a tanulással kapcsolatos iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken aktívan részt vesz. Munkája folyamatos és megbízható. Képességeit a közösség (iskola, osztály) érdekében is kamatoztatja. Jó: az a tanuló, akit a fegyelmezett, képességeinek megfelelı tanulás jellemez. A tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni. Kérésre vállalkozik a tanulással kapcsolatos iskolai rendezvényeken való szereplésre. Munkája folyamatos és megbízható. Szívesen kapcsolódik be a közösségi alkotó munkába.

115

Változó: az a tanuló, akit váltakozó intenzitású, nem a képességeinek megfelelı tanulás jellemez. A tanítási órákon általában passzív, felkészülése rendszertelen. A munkájára a hiányosság jellemzı. Bevonható a közösséggel kapcsolatos munkába. Hanyag: az a tanuló, aki munkáját, kötelességeit elhanyagolja, nem képességeinek megfelelıen végzi. A tanítási órákon passzív, érdektelen. Közönyösségével, rendszertelen tanulásával hátráltatja társait és nevelıi munkáját. Munkájára a hiányosság, rendetlenség jellemzı. Indokolatlan mulasztásaival veszélyezteti az iskolai tanulmányainak sikerességét.

12.A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek: A gyerekek fizikai mérését 6-18 éves korig a Mérey Ildikó-féle „mini hungarofit” tesztrendszerrel végezzük (1+4 motoros próba). 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper-teszt 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helybıl távolugrás 3. A vállövi- és karizmok erı-állóképességi mérése: mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. A csípıhajlító és a hasizom erı-állóképességi mérése: hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel 5. A hátizmok erı-állóképességi mérése: hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés

13.A tankönyvválasztás szempontjai: A tankönyvválasztás általános pedagógiai elve: Iskolánkban az általános iskola alsó tagozata, felsı tagozata és a gimnázium számára kell gondoskodnunk tankönyvekrıl. A tankönyvek kiválasztását az iskola szakmai munkaközösségei végzik a kerettanterv tartalmi követelményei alapján. A tankönyvek kiválasztása során alapvetı szempont a magas szintő szakmai – pedagógiai - didaktikai megfelelıség, az eredményes taníthatóság, a tanulók életkori sajátosságaihoz, illetve felkészültségéhez való illeszkedés. A szakmai munkaközösségek a fenti keretek között maximális szabadságot biztosítanak az egyes tantárgyakat tanító szaktanároknak a választásban. Általános szempontok:
A tankönyvválasztás során arra törekszünk, hogy a tagozatokon belül (alsó, felsı, gimnázium) egy-egy tantárgy esetében azonos tankönyvcsaládból tanuljanak diákjaink. Ez biztosítéka a megtanítandók átgondolt, egységes, következetes egymásra épülésének.
Törekszünk arra is – a lehetıségek figyelembevételével –, hogy a tagozatváltás esetén is felmenı rendszerben egységes tankönyvcsaládot használjunk
Kívánatosnak tartjuk azt is, hogy évfolyamokon belül a párhuzamos osztályok azonos tankönyvcsaládokat használjanak. Ez a belsı mérések, a párhuzamos osztályok elımenetelének összevetése szempontjából alapvetı fontosságú igény.

116

Az egyes munkaközösségek speciális szempontjai: Alsó tagozat: A tankönyvválasztás során elsıdleges szempont az adott osztály összetétele, értelmi szintje. Fontos a pedagógus személyisége, egyénisége. Figyelembe kell venni, hogy a tankönyv tartalmilag, esztétikailag igényes legyen. A gyermekek életkori sajátosságait is figyelembe kell venni; a tankönyv motiválja, tevékenységre késztesse a tanulókat. Alsó tagozaton az osztályok összessége egységesen Apáczai tankönyvcsomagból tanul. Némely tantárgyból a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és a Mozaik Kiadó könyveit is használjuk. A tankönyvcsaládok tanítói, tanári segédletei (tanmenetjavaslatok, tanítói kézikönyvek, eszközök, olvasólapok, tanítást segítı szójegyzékek stb.) a könyvkiadók által kiadott CD-n és DVD-n megtalálhatók iskolai könyvtárszobában, valamint nyomtatott formában az alsós kollégáknál. Minden pedagógus segítségül használhatja a számára megfelelı CD-t és interaktív DVD-t. A kerettanterv alapján készülı helyi tantervekhez Az Apáczai tankönyvcsalád taneszközei Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra Ének – zene Testnevelés Magyar nyelv- és irodalom munkaközösség: Az általános iskola felsı tagozatán a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tankönyvcsaládját használjuk, mégpedig nyelvtanból: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció címő könyvet és munkafüzetet használjuk. Az irodalom tantárgyat pedig a Mozaik Kiadó Sokszínő irodalom címő tankönyvbıl, valamint az ehhez tartozó munkafüzetbıl tanítjuk. Ma ez az egyik legszínvonalasabb, a tananyagot logikusan egymásra építı, a tudományosság szempontjából és a diákok életkori sajátosságainak egyaránt maximálisan megfelelı, sok gyakorlati feladatot tartalmazó tankönyvcsalád. A feladatok között mindig van számos ismétlı gyakorlat is, ami az elmúlt évek anyagát dolgozza föl. A tankönyvcsalád megfogalmazásában, felépítésében, küllemében egyaránt alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. A gimnáziumban egységesen négy éven keresztül a Krónika Nova Kiadó Mohácsy Károlyféle irodalmi tankönyveit használjuk; a nyelvi elıkészítı évfolyamon pedig a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó nyelvi elıkészítı osztályoknak szóló speciális irodalomkönyvét. Nyelvtanból szintén egységesen – valamint az általános iskola felsı tagozatával összhangban – az Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit-féle Magyar nyelv és kommunikáció c. könyvet használjuk. Történelem: A felsı tagozaton és a gimnáziumban is a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvcsaládjait használjuk. Az ötödik évfolyam könyvét Horváth Péter, a hatodik évfolyamét Horváth Péter és Hámori Péter, a hetedik és nyolcadik évfolyamét pedig Helméczy Mátyás írta. Gimnáziumban a Forrásközpontú történelemkönyvek sorozatot használjuk; 9-11. évfolyamig Száray Miklós, 12. évfolyamon Száray Miklós és Kaposi József könyveit. Atlasz: a Mozaik Kiadó megfelelı atlaszai minden évfolyamon. 117

Természettudományos tantárgyak: Matematika: Az általános iskola felsı tagozatán a Apáczai Kiadó tankönyvcsaládját használjuk, ezzel az alsó tagozatos matematika oktatáshoz szervesen csatlakozunk. Ezek a tankönyvek sokszínőek, a kerettantervnek megfelelıek, a tanulók számára jól használhatók. A gimnáziumban jelenleg a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó könyvét, míg a nyelvi elıkészítı évfolyamon, Borbás Lászlóné: Matematika a nyelvi elıkészítı évfolyam számára címő könyvet használjuk. Fizika: A felsı tagozaton és a gimnáziumban – felmenı rendszerben – a Mozaik Kiadó tankönyvcsaládját használjuk. 7. osztályban a Mechanika, hıtan; 8. osztályban az Elektromosságtan, optika; 9. osztályban Halász Tibor Mozgások, Energiaváltozás; 10. osztályban Szőcs József, Jurisits József Elektromosságtan, hıtan; 11. osztályban Szőts-Halász-Jurisits Rezgések és hullámok alcímő tankönyveket használjuk. Kémia: Az általános iskolában és a gimnáziumban egyaránt a Mozaik Kiadó könyveit használjuk. Ezekhez munkafüzet is tartozik, amely gyakorlatias szerkezeti felépítése miatt jól bevált és eredményesen használható. Mind a 7-8., mind a 9-10. évfolyamon a Dr. Síposné – Horváth – Péntek-féle tankönyv és munkafüzet van használatban. Közép- és emelt szintő érettségire készülıknek szintén a Mozaik Kiadó Dr. Rózsahegyi – Dr. Síposné – Horváth-féle Kémia 11-12., és Kémia feladatgyőjtemény 11-12. tankönyveket használjuk. Technika: A tantárgyból nem használunk tankönyvet. Informatika: Nem használunk tankönyvet. A tanulók órai vázlat és jegyzetek alapján tanulnak. Az új ismeretek rohamos változása mindig meghaladja a legújabb könyvek ismeretanyagát is, ez indokolja döntésünket. Biológia: Az általános iskolában (5-8. évfolyam), a Mozaik Tankönyvkiadó jól bevált, a kerettanterv alapján átdolgozott kiadványait használjuk. Az 5-6. évfolyam Természetismeret tankönyvei és munkafüzetei tartalmazzák a biológiai tananyagot is. (Természetismeret 5. Élı és élettelen környezetünk; Természetismeret 6. Magyarország tájai és életközösségei). A 7-8. évfolyamon Jávorné - Csókásiné - Horváthné - Kissné: Biológia7. és Biológia 8. tankönyveket használjuk. Gimnáziumban a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Lénárd-sorozatát használjuk Földrajz: Gimnázium: 9. évfolyamon Nagy Balázs –Nemerkényi – Sárfalvi- Ütıné Földrajz NTK, 10. évfolyamon Probáld Ferenc – Ütıné Visi Judit: Földrajz 10. NTK, valamint a Mozaik Kiadó 118

atlaszait használjuk. Felsı tagozat: 7. és 8. évfolyamokon a. Mozaik Kiadó Földrajz tankönyvcsaládját használjuk a megfelelı munkafüzetekkel és atlasszal egybekötve. Természetismeret: A már a biológia tantárgynál említett Mozaik Kiadó által készített Természetismeret tankönyvek és munkafüzetek tartalmazzák az elıírt tananyagot, atlaszként pedig a Mozaik Kiadó: Földrajzi atlaszát rendeljük az 5-6. évfolyamosok számára. Mővészeti tantárgyak: Ének: Az általános iskola felsı tagozatán jelenleg az Mozaik Kiadó tankönyvcsaládját használjuk. A gimnáziumban már ez évtıl a két évfolyamra tervezett, a kerettanterv alapján átdolgozott Lukin – Ugrin-féle tankönyvbıl tanítunk. Rajz, mővészettörténet: Ezen tantárgyakból nem használunk tankönyveket. Idegen nyelvek (német, angol) oktatása: 1-13. osztályig tanulócsoportjaink német és angol nyelvet tanulnak. A középiskolában 9-13. osztályig elsı és második idegen nyelvként is megjelenik az angol és a német. Általános iskolai német nyelvtanítás: A tankönyvválasztás elsıdleges szempontjai természetesen megegyeznek az általános pedagógiai elvekkel, a nyelvtanításnál azonban rendkívül fontos az egymásra épülés szókincs, tartalom és a nyelvtani anyag vonatkozásában. Ezért választottuk az általános iskolában 1. és 2. osztályban a „Mein erstes Deutschbuch” és a „Mein zweites Deutschbuch” (Nemzeti Tankönyvkiadó) után 3-8. a Das neue Deutsch Deutschmobil l-3 (Klett). Munkafüzet, szótár, CD és tanári kézikönyv teszi a tananyagot jól feldolgozhatóvá, érdekessé, színessé. Kiegészítı tankönyv: Bedı É. - U. Lambrecht: „Stufen Grammatik”.

Középiskolai német nyelvtanítás: Tankönyvek: Kifutó rendszerben Delfin 1-2. Tankönyv és munkafüzet (Hueber Verlag) Új könyv KONTAKT 1-2-3. Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német középszintő érettségi - Komplett feladatsorok (Nordwest 2002) Marcus Hammerstein – Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka: Szóbeli témakörök és szituációk a német középszintő érettségire (Nordwest 2002) Kiegészítı könyvek: Karácsony – Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára Hámoriné – dr. Szalóczi: Német nyelvtani gyakorlókönyv Bedı Éva: Német felvételi és érettségi feladatgyőjtemény Horváthné: Társalgási témák a német érettségi-, felvételi- és nyelvvizsgákra 119

Hétköznapi témaköröket, hasznos és aktuális információkat tartalmazó tankönyvcsalád, mely jól hasznosítható középfokú nyelvvizsgát tenni szándékozó diákok számára is. A szókincset, a szövegértést, a hallás utáni megértést (a tankönyvhöz készült hanganyag segítségével) és az íráskészséget fejlesztı feladatai megfelelıek a diákok számára. Angol nyelvtanítás: Általános iskolában:1. évfolyamon :Happy House 1. tankönyv és munkafüzet Középiskolában: Tankönyvek:
C. Oxenden - Ch. Latham-Koenig: New English File Elementary, Pre-Intermediate, Intermediate (Student’s Book, Workbook, CD)
Fehér Judit: Your Exam Success (Coursebook, Workbook) Kiegészítı könyvek:
Raymond Murphy: English Grammar in Use
Némethné Hock Ildikó: 1000 kérdés – 1000 válasz
Oxford Exam Exellence
Oxford Érettségi A New English File sorozat fiatal felnıttek számára készült, így a középiskolás korosztály figyelmét nyomban lekötik a friss, érdekes témák. A könyvek használható nyelvtudást adnak: a nyelvtan, a szókincs, a kiejtés és a készségek fejlesztésének megfelelı egyensúlya kiváló alapot biztosít a magabiztos szóbeli nyelvhasználathoz. A változatos feladattípusok segítségével alaposan be lehet gyakoroltatni valamennyi alapkészséget, továbbá a nyelvtant és a kiejtést is. Az íráskészség fejlesztésérıl minden fejezetben külön lecke gondoskodik. Az olvasott szövegek hossza minden esetben igazodik az elvárt tudásszinthez, maguk a szövegek pedig változatosak, érdekesek, könnyen összefoglalhatók, ezáltal a tanulókat beszédre ösztönzik. A fejezetek végén található Revise & Check rész az adott lecke teljes nyelvtani anyagát és szókincsét átismétli. A könyv végén található a Grammar Bank, mely leckénként két oldalas további nyelvtani gyakorlási lehetıséget biztosít, és a Vocabulary Bank, mely a leckék témakörei köré csoportosítja, képekkel, rajzokkal gazdagon illusztrálja a könyv szóanyagát, segíti az önálló szótanulást. A munkafüzet feladatai mind órai, mind otthoni gyakorlásra kiválóan felhasználhatók, a CD mellékleten található videók, játékok, extra feladatok pedig további önálló gyakorlást tesznek lehetıvé. A tanulói könyveket gazdag ötlettárat is tartalmazó tanári kézikönyv egészíti ki, amelyben minden egyes leckéhez található egy-egy nyelvtani ill. kommunikációs feladatokat tartalmazó, fénymásolható oldal, továbbá minden fejezethez egy népszerő dal szöveggel és a hallás utáni megértést segítı feladatokkal. A tanári kézikönyv multimédiás CD mellékletén minden fejezethez több különbözı tesztet találhatunk. Az elsı két kötet nyelvtani anyaga és szókincse jó alapot nyújt azoknak a tanulóknak, akik középszintő érettségit szeretnének tenni, az Intermediate kötet pedig már az emelt szintő érettségire való készülésre is alkalmas. Egy-egy kötet tananyaga kb. 140-160 órai tanulással sajátítható el. Fehér Judit Your Exam Success (YES) címő könyve mindössze néhány éve jelent meg a tankönyvpiacon, és mivel egy hagyományos nyelvkönyv és egy érettségire felkészítı gyakorlókönyv tulajdonságait ötvözi, azonnal nagy népszerőségre tett szert. A tankönyvcsomag (tankönyv, munkafüzet, 3 db audio - CD-melléklet) teljes körő felkészítést nyújt a középszintő angol érettségi vizsgára. A tankönyv 15 tematikus fejezetbıl áll, amelyek anyaga valamennyi érettségi témakört felöleli, s azokat az érettségi követelményeit és feladattípusait szem elıtt tartva dolgozza fel. Begyakoroltatja az érettségin elvárt lexikai és nyelvtani követelményeket, és nagy hangsúlyt helyez a különbözı nyelvi készségek fejlesztésére. Minden témához gazdag szókincset kínál, érdekes olvasmányokat tartalmaz, a beszédkészség fejlesztését pedig szituációs feladatok, szerepjátékok segítik. A nyelvtani, olvasási és írott szövegalkotási feladatok nagy része a munkafüzetben kapott helyet. Mivel a munkafüzet megoldó kulcsot is tartalmaz, önálló tanulásra, gyakorlásra is alkalmas. Az egyes fejezetek nem épülnek egymásra, feldolgozásuk tetszıleges sorrendben, a tanulócsoport igényeihez alkalmazkodva történhet. 120

A tankönyv feladatainak megoldását és a hallás utáni szövegértés feladatok átiratát a tanárok Kiadó honlapjáról tudják letölteni. Hittan Felmenı rendszerben 1.,5. és 9.osztályokban heti két hittan órát vezettünk be. A három felekezet közül az evangélikusok nem használnak tankönyvet. A református hittan oktatásban a Református Pedagógiai Intézet könyveit használjuk: Isten tenyerén (1. évf.), Istennel döntéseinkben (5. évf.), Mindnyájan egyek legyenek illetve Jézus Krisztus, a testté lett ige (9. évf.) A római katolikus hittan oktatás könyvei a Szent István Társulat kiadványai közül kerülnek ki. 1. évfolyam: Beszélgetés Istennel 5. évfolyam: A könyvek könyve 9. évfolyam: Bibliaismeret

14.A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések: A Nemzeti Köznevelésrıl szóló törvény 46. § (3) értelmében a gyermeknek joga van ahhoz, hogy képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön. Ezért intézményünk is nagy hangsúlyt helyez a tanulók esélyegyenlıségének biztosítására. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs nyilvántartást vezet mindazon gyerekekrıl, akik veszélyeztetettek, hátrányos helyzetőek, vagy halmozottan hátrányos helyzetőek. A tanulók családjának anyagi helyzetétıl függıen a külön jogszabályban meghatározott esetekben térítésmentes, ill. kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesülhetnek. Az esélyegyenlıséget biztosító további részletes szabályozást az iskola Esélyegyenlıségi Terve tartalmazza.

15.Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: Alsó tagozaton az egész napos iskolai oktatásban a gyerekek nem kapnak otthoni írásbeli vagy szóbeli házi feladatot, hiszen a napirendbe beépítettük a közös és önálló tanulásra fordítható idıt. A hagyományos szervezéső osztályokban otthoni írásbeli és szóbeli munkát is adnak kollégáink. Az így kapott feladatokat a napközis csoportok tanulói az iskolában, a többiek otthon kötelesek elvégezni. Természetesen az egyes évfolyamok és csoportok számára kiadott feladatok igazodnak az életkori és képességbeli sajátosságokhoz. Felsı tagozaton, az 5-6. évfolyamon, az azt igénylı tanulók a tanulószobán végezhetik el a házi feladatokat, a többiek számára otthoni kötelesség marad. A szóbeli és írásbeli feladatok itt is arányban vannak a tanulók terhelhetıségével és életkori adottságaival. Gimnáziumban a tananyaghoz kapcsolódó feladatok teljes egészben otthoni tanulást igényelnek, mennyiségük pedig az érettségi közeledtével természetesen fokozatosan nı. A tanulásban adódó nehézségeknél mindhárom iskolafokozaton korrepetálások, differenciált foglalkozások biztosítanak segítséget a tanulóknak. Ugyancsak lehetıség nyílik a tehetséges tanulók differenciált fejlesztésére a szorgalmi és versenyfeladatok ajánlásával, ill. a tehetséggondozó foglalkozások szervezésével. Az itt nyújtott tudástartalom mennyisége azonban nem veszélyeztetheti a tanuló kötelezı feladatainak elvégzését.

121

III. Mellékletek: 1. Az evangélikus hittan tananyagfelosztása: 1. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

Bevezetı órák

3 óra

Ki vagyok én Istennek?

7 óra

A teremtett világ

10 óra

Ki Isten nekem?

4 óra

Templom, ünnepek

14 óra

Emberi kapcsolataim – család

6 óra

Ki vagyok én?

6 óra

Társadalom – közösség

8 óra

Húsvét

6 óra

Egyház – Biblia

8 óra

Összesen

72 óra 2. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

Isten – én. Hogyan szól hozzám Isten?

7 óra

Én, az ember

3 óra

Isten – én. Hogyan szólok hozzá?

6 óra

A teremtett világ

3 óra

122

Témakör

Óraszám

Emberi kapcsolataim – család

4 óra

Társadalom

3 óra

Isten szeret

10 óra

Világvallások

2 óra

Keresztény ünnepek – karácsony

8 óra

Emberi kapcsolataim – társak

14 óra

Keresztény ünnepek – húsvét

8 óra

Isten megszólít

4 óra

Összesen

72 óra 3. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

Teremtett világ

12 óra

Társadalmi együttélés

12 óra

Élet az egyházban

10 óra

Emberi kapcsolataim

12 óra

Én és a határaim

8 óra

Életem az Istené

8 óra

Keresztény ünnepek

10 óra

Összesen

72 óra

123

4. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

Én, Isten szemében

3 óra

Életem értelme, célja

12 óra

Egyház és reformáció

6 óra

Halál, a világ vége

6 óra

A hit fejlıdése

6 óra

Keresztény ünnepek – karácsony

7 óra

Isten – én

8 óra

Emberi kapcsolatok – szeretet

8 óra

Társadalmi egyenlıtlenségek

8 óra

Keresztény ünnepek – húsvét

4 óra

Az egyház kezdetei

4 óra

Összesen

72 óra

9. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Témakör

Óraszám

Úton Jeruzsálem felé

12 óra

Az utolsó hét

16 óra

A tanítványok kiküldése

8 óra

Az Újszövetség könyveirıl

10 óra

Útravaló

26 óra

Összesen

72 óra 124

10. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

A Biblia

4 óra

Ószövetség İstörténet

5 óra

İsatyák

3 óra

Exodus

3 óra

Honfoglalás, bírák kora

2 óra

Királykérdés

4 óra

A próféták

6 óra

A babiloni fogság

1 óra

Izrael talpra áll

1 óra

A perzsa uralom és a hellenizmus

2 óra

A zsoltárok könyve

2 óra

Bölcsességirodalom

3 óra

Összesen

72 óra

125

11. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

A kezdetek (325-ig)

8 óra

A kereszténység államvallássá válása (325-590)

8 óra

A középkor

10 óra

A reformáció

16 óra

A magyarországi egyház kezdetei

4 óra

Felvilágosodás és pietizmus (1648-1784)

8 óra

A 19. század (1789-1914)

6 óra

A 20. század

8 óra

A megtapasztalt egyház

4 óra

Összesen

72 óra

12. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör

Óraszám

A gyerekkor

17 óra

Az ifjú kor

22 óra

A felnıtt kor

19 óra

Az idıs kor

14 óra

Összesen

72 óra

126

2. A református hittan tananyagfelosztása: 1. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység rövid címe

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Tematikai egység összes idıkerete 11

Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal

9

2

A teremtéstörténet

15

1

16

İstörténetek

7

0

7

Történetek Jézus Krisztusról

23

0

23

Ünnepeljünk együtt!

10

1

11

Összefoglalás, számonkérés

0

4

4

Összesen

64

8

72

2. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység rövid címe

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Tematikai egység összes idıkerete 12

Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal

12

0

Az ısatyák történetei

33

0

33

Történetek Jézus Krisztusról

16

0

16

Ünnepeljünk együtt!

7

1

8

Összefoglalás, számonkérés

0

3

3

Összesen

68

4

72

127

3. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység rövid címe Ismerkedés a Bibliával és a reformátusággal Isten Egyiptomból új haza felé vezeti a népét

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Tematikai egység összes idıkerete 7

6

1

30

0

30

Történetek Jézus Krisztusról

18

0

18

Élet az apostoli korban

2

1

3

Ünnepeljünk együtt!

8

1

9

Összefoglalás, számonkérés

0

5

5

Összesen

64

8

72

4. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység rövid címe

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Tematikai egység összes idıkerete 12

Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal

11

1

Bírák kora

10

1

11

Egységes királyság kora

16

0

16

Történetek Jézus Krisztusról

16

1

17

Ünnepeljünk együtt!

10

0

10

Összefoglalás, számonkérés

0

6

6

Összesen

63

9

72

128

5. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység rövid címe

Kerettanter vi óraszám

Helyi többlet-

Tematikai egység összes idıkerete 16

Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal

15

1

İstörténetek

5

1

6

Ószövetségi próféták

20

0

20

Történetek Jézus Krisztusról

16

0

16

Ünnepeljünk együtt!

8

0

8

Összefoglalás, számonkérés

0

6

6

Összesen

64

8

72

6. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal

19

0

Tematikai egység összes idıkerete 19

A Tízparancsolat

18

1

19

Történetek Jézus Krisztusról

12

0

12

Az egyház története

9

1

10

Ünnepeljünk együtt!

6

3

9

Összefoglalás, számonkérés

0

3

3

Összesen

64

8

72

Tematikai egység rövid címe

129

8. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Ismerkedés a Bibliával és a reformátusággal

29

0

Tematikai egység összes idıkerete 29

Isten hívása az Ószövetségben

4

1

5

Történetek Jézus Krisztusról

16

0

16

Élet az apostoli korban

7

1

8

Ünnepeljünk együtt!

9

2

11

Összefoglalás, számonkérés

0

3

3

Összesen

65

7

72

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám (±)

Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal

21

1

Tematikai egység összes idıkerete 22

Isten formáló kezében

9

1

10

Történetek Jézus Krisztusról

20

3

23

Ünnepeljünk együtt!

8

3

11

Összefoglalás, számonkérés

0

6

6

Összesen

58

14

72

Tematikai egység rövid címe

9. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység rövid címe

130

9-12. évfolyam: A Magyarországi Református Egyház hit- és erkölcstan kerettanterve a középiskolai korosztály számára moduláris tervezéssel dolgozik. Alapmodulok helye 9-12. évfolyamon (Az óraszámok egész évre tervezett órákat jelentenek.) 9. évfolyam

10. évfolyam

Alapmodul

kerettantervi minimum óraszám

Helyi tervezéső plusz órák

Kohéziós

15

3

Bibliaismeret18 Ószövetség Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám

41

Összesen

72

Bibliaismeret20 Újszövetség Egyház- és 17 vallásismeret Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám

5

31

Összesen

11. évfolyam Alapmodul

Helyi tervezéső plusz órák

Egyetemes egyháztört.

16

6

Összesen

Helyi tervezéső plusz órák

2 8 47 25 72

12. évfolyam

kerettantervi minimum óraszám

Magyar 13 egyháztört. Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám

kerettantervi minimum óraszám

Alapmodul

11

46

26

Alapmodul

kerettantervi minimum óraszám

Hittani alapkérdések 15 (Dogmatika) Etikai 15 alapkérdések Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám

72

Összesen

Helyi tervezéső plusz órák

6 7

43

21 64*

*A 12. évfolyamon az érettségi idıpontja miatt rövidebb a tanév, így ott 72 óra helyett 64 tanóra tervezése történik. Struktúra: A tanterv felépítése során a moduláris tananyag rendezési elvét követi, annak szabályai szerint épül fel. Ennek megfelelıen a tanterv dinamikus és önfejlesztı programcsomag, ahol 131

minden modul alapstruktúrája ugyanaz, bár felhasználási szintje szerint három típusba sorolható: alapmodul, kiegészítı modul, helyi modul. Az egyes modulok tematikus egységek, ahol a tananyagok a téma belsı, logikai vonala alapján kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes modulok éves szintő tervezése, összeválogatása az adott csoport sajátosságait, lehetıségeit és igényeit figyelembe véve a hit- és erkölcstanoktató feladata és lehetısége, a már meglévı modulok alapján. • Az alapmodul: a választott téma / érintett diszciplína pedagógiai szempontból felépített áttekintését is adja. • A kiegészítı modul: önállóan létezı tematikai egységeket tartalmaz. Ezeket a vallástanár a teljes képzés idıszakára vonatkozóan a helyi tervezés során maga válogatja össze (a Református Pedagógiai Intézet által kidolgozott és a Magyarországi Református Egyház illetékes fórumai által jóváhagyott tanegységek közül) a helyi lehetıségeknek és igényeknek megfelelıen, a tanulócsoportok sajátosságainak ismeretében. Ezeknél a moduloknál cél az, hogy egy-egy területen alaposabban elmélyülhessenek a diákok.

3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium eszközjegyzéke:

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Tanterem

16

Ebbıl szaktanterem

10

Csoportterem

11

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba

1

tornaterem (nemenként biztosított öltözıvel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel)

1

Erınléti terem

1

Sportudvar

1

intézményvezetıi iroda

1

intézményvezetı-helyettesi iroda

1

iskolatitkári iroda

2

könyvtár (adattár, klub)

2

orvosi szoba, elkülönítıvel

1

Kiszolgáló helyiségek: 132

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Sportszertár

1

általános szertár

1

karbantartó mőhely

1

kerekesszék tároló

2

aula (elıtér, közösségi tér)

3

Porta

1

Ebédlı

1

Melegítıkonyha

1

tálaló-mosogató

1

felnıtt étkezı

1

Teakonyha

1

személyzeti öltözı

1

személyzeti mosdó-zuhanyzó

1

személyzeti WC helyiség

7

tanulói WC helyiség

10

technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség

1

Élelmiszerhulladék-tároló

1

egyéb raktár

1 Tanterem:

tanulói asztalok, székek

720

nevelıi asztal, szék

26-26

eszköztároló szekrény

52

133

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Tábla

26

Folyosón beépített ruhatároló szekrények

200

Szeméttároló

40

sötétítı függöny

ablakonként Szaktantermek: 2 db

a) számítástechnikai terem tábla + flipchart

1

Számítógépasztal

50

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

39

Informatikai szoftverek, programok

53

Szkenner

2

b) társadalomtudományi szaktanterem:

2

Nyelvi szaktanterem: Számítógépes nyelvi oktatással helyettesítve

nyelvi labor berendezés CD lejátszó

1

Számítógép

1

DVD (lejátszó, felvevı)

1

Projektor

1

Történelem szaktanterem: Asztalok, székek

40-40

TV

1

DVD és videó lejátszó

1-1

134

Eszközök, felszerelések Térképtartó rúd

Mennyiségi mutató 2

c) természettudományi szaktanterem:

3

Kémia-fizika szaktanterem: vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)

12

Elszívó berendezés

1

fali mosogató

1

Poroltó

1

Elsısegélydoboz

1

eszköz- és vegyszerszekrény

2

méregszekrény (zárható)

1

eszközszállító tolókocsi

1

törpefeszültségő csatlakozások

12

Biológia szaktanterem: Vegyszerálló tanulói asztalok

12

Fali mosogató

1

Interaktív tábla

1

Írásvetítı

1

TV

1

Földrajz szaktanterem: Tanulói asztalok, székek

36-36

Falitábla

1

Írásvetítı

1

135

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Iratszekrény

1

Diavetítı

1

Kızettároló szekrény kızetekkel

1

Térképtartó rúd

1

Vetítıvászon

1

d) mővészeti nevelés szaktanterem: rajzasztal

40

tárgyasztal (állítható)

2

mobil-lámpa (reflektor)

2

vízcsap (falikút)

2

Pianínó

1

ötvonalas tábla

1

CD – lejátszó, lemezjátszó

1-1

Tároló polcok

3

e) technikai szaktanterem: tanulói munkaasztal

30

állítható magasságú támla nélküli szék

30

f) gyakorló tanterem:

1

Tornaterem: kosárlabda palánk

2

Győrő

2

Mászórúd

3

136

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Mászókötél

8

Bordásfal

20

Védıháló

2

Ugrószekrény

3

Verseny gerenda

1

Kézilabda kapu

2 Sportudvar:

szabadtéri labdajáték felszerelése

1

magasugró állvány, léc

2

távol-, magasugró gödör

1

Futópálya

1 egy iskolai osztály egyidejő foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Játszótér és szabadidı eltöltésére szolgáló udvar: Mérleghinta

2

Rugós libikóka

2

Mászó torony

1

Homokozó

1

Kosárlabda pálya

1

Kerti kiülı

2 Intézményvezetıi iroda:

Íróasztal

1

Szék

2 137

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

tárgyalóasztal, székekkel

1

Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

számítógépasztal és szék

1-1

Iratszekrény

1

digitális adathordók részére szekrény

1

Fax

1

Telefon

1 Nevelıtestületi szoba:

fiókos asztal 4 személyes

10

Szék

50

napló és folyóirattartó

1

Könyvszekrény

3

Fénymásoló

1

Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

számítógépasztal, szék

1-1

Fogasok

6

Tükör

1 Intézményvezetı-helyettesi iroda:

Asztal

6

Szék

8

Iratszekrény

5

számítógépasztal és szék

5

138

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

5

Telefon

1 Könyvtár:

a.) 1. emeleti könyvtárszoba: tanulói asztal, szék

10-10

egyedi világítás

olvasóhelyenként 1

könyvtárosi asztal, szék

1-1

szekrény (tároló)

2

tárolók, polcok, szabadpolcok

10

létra (polcokhoz)

1

Telefon

Közös vonal

Fénymásoló

1

számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1-1

Televízió

1

CD vagy lemezjátszó

1

Írásvetítı vagy projektor

1

b.) 2. emeleti könyvtárszoba: Tanulói asztal, szék

15-15

Tárolók, polcok, szabadpolcok

10

Szekrény

1 Nevelımunkát segítı eszközök: Taneszközök:

139

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Térképek: Történelem

52

Földrajz

45

Interaktív tábla

1

Házi mozi

1

Írásvetítı

8

CD-lejátszó

15

DVD-lejátszó

9

Projektor

4

Televízió

15

140

4. Az intézmény által alkalmazott záradékok: Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába.

2.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betővel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., TI.

3.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., TI., N.

4.

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó Bn., TI., N. vizsga letételével folytathatja.

5

..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

N., Tl., B.

6.

Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minısítés alól

N., Tl., B.

7.

..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következık szerint: ....

N., Tl., B.

8.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.

Bn., N., TI., B.

N., TI., B.

Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9.

Tanulmányait a szülı kérésére (szakértıi vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.

N., TI. N., TI., B.

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.

N., TI.

12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idı megrövidítésével teljesítette.

N., TI., B.

13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig.

N.

Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelıtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

N., TI.

15. A nevelıtestület határozata: a (betővel) .............. évfolyamba léphet, vagy

N., TI., B.

A nevelıtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., TI.

17. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

N., TI., B.,

141

Záradék

Dokumentumok

A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet.

TI., B.

18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.

N., TI., B.

19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

TI., B.

Évfolyamot ismételni köteles. 20. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 21. Osztályozó vizsgát tett.

TI., B.

22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

TI., B.

23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

TI., B.

24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére TI., B. .............................-ig halasztást kapott. 25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) TI., B. ................................ iskolában független vizsgabizottság elıtt tette le. 26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

TI., B., N.

27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., TI.

28. A tanuló jogviszonya

Bn., TI., B., N.

a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszőnt, a létszámból törölve. 29. ............................. fegyelmezı intézkedésben részesült.

N.

30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

Tl.

31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

Bn., TI., N.

a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülıt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülı ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32. Tankötelezettsége megszőnt.

Bn. 142

Záradék

Dokumentumok

33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

TI., B.

34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

B.

35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. TI.

36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti Pót. TI. helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. 37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, Tl., B. téves bejegyzés miatt állítottam ki. 38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név Pót. B. ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvő osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. 39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedı tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplı, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelıen alkalmazhatja, továbbá megfelelı záradékot alakíthat ki. 40. Érettségi vizsgát tehet.

TI., B.

41. Gyakorlati képzésrıl mulasztását .......................-tól .....................- TI., B., N. ig pótolhatja. 42. Beírtam a ......................................... iskola elsı osztályába. 43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

44. 45. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betővel) osztályozott tanulóval lezártam.

N.

46. Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített.

B.

47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot

TI.

48. …..(nemzetiség megnevezése) kiegészítı nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

Tl., B.

143

3. Záradékok:

144

145

146

147

148

149

150

151

152

153

154

155

156

157