A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programja 2013
1
Tartalomjegyzék I. A PETİFI SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA .............6 1. Küldetésnyilatkozat és jövıkép:..................................................................................................7 2. Nevelési elkötelezettség és pedagógiai hitvallás:........................................................................7 3. A pedagógiai program törvényi háttere:....................................................................................7 4. Az iskola rövid története, strukturális bıvülése:.......................................................................8 5. Az iskola jogi státusza:.................................................................................................................8 6. Iskolaszerkezetünk:......................................................................................................................9 7. Specialitásaink az általános iskolában: ......................................................................................9 7. 1. Hittan oktatás: .............................................................................................................................................................9 7. 2. Nyelvoktatás és nemzetiségi hagyományápolás: ........................................................................................................9
8. Specialitásaink a középiskolában: ............................................................................................10 8. 1. Hittan: .......................................................................................................................................................................10 8. 2. Nyelvoktatás: ............................................................................................................................................................10
9. Hagyományos programjaink: ...................................................................................................10 10. Pedagógiai alapelveink, értékeink, céljaink, feladataink: ......................................................11 10. 1. Pedagógiai elveink: .................................................................................................................................................12 10. 2. Pedagógiai értékek: .................................................................................................................................................12 10. 3 Céljaink:...................................................................................................................................................................12 10.4. Feladatok:.................................................................................................................................................................13
11. Eszközeink, eljárásaink, módszereink: ....................................................................................14 12. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınök feladatai: .....................................................15 12. 1. A pedagógusok feladatai:........................................................................................................................................15 12. 2. Az osztályfınökök feladatai:...................................................................................................................................15
13. Személyiségfejlesztés:.................................................................................................................16 14. Közösségfejlesztés:......................................................................................................................16 14. 1. A közösségfejlesztés fıbb területei intézményünkben: .........................................................................................16 14. 2. Célunk a tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatban:......................................................................................16
15. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás programja:.................................................................17 15. 1. Az egész napos iskola jellemzıi: ............................................................................................................................18 15.2. Általános fejlesztési követelmények: .......................................................................................................................19 15. 3. Részletes fejlesztési követelmények: ......................................................................................................................19 15. 4. Az egész napos iskolában tanítók feladatai:............................................................................................................19 15. 5. Az önálló munka és a következı tanítási napra történı felkészülés meghatározása: ..............................................20
16. Tanórán kívüli tevékenységek: .................................................................................................20 2
16. 1. Napközi otthon:.......................................................................................................................................................20 16. 2. Tanulószoba: ...........................................................................................................................................................21 16. 3. Diákétkeztetés: ........................................................................................................................................................21 16. 4. Diákönkormányzat: .................................................................................................................................................21 16. 5. Szakkörök: ..............................................................................................................................................................22 16. 6. Sportfoglalkozások: ................................................................................................................................................22 16. 7. Tantárgyi versenyek:...............................................................................................................................................22 16. 8. Erdei iskola: ............................................................................................................................................................22 16. 9. Nemzetiségi énekkar, tánccsoportok:......................................................................................................................22 16. 10. Egyéb iskolai tevékenységeink, szolgáltatásaink:.................................................................................................23
17. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: .....................23 17.1. Tehetséggondozás: ...................................................................................................................................................23 17. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem:..................................................................................................................................24 17. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása:...............................................................................................26 17. 4. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységünk:.......................................................................................26
18. A partnerekkel való együttmőködés: .......................................................................................27 18. 1. Pedagógus-szülı: ....................................................................................................................................................27 18. 2. Pedagógus-tanuló:...................................................................................................................................................28
19. Környezeti nevelési program: ...................................................................................................28 19. 1. Helyzetkép: .............................................................................................................................................................28 19. 2. Konkrét célok:.........................................................................................................................................................29 19. 3. Általános pedagógiai célok: ....................................................................................................................................29 19. 4. Stratégiai irányvonal: ..............................................................................................................................................29 19. 5. Erıforrások: ............................................................................................................................................................30 19. 6. Továbbképzések:.....................................................................................................................................................31 19. 7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek: ....................................................................................................................31 19. 8. Kommunikáció:.......................................................................................................................................................33
20. Egészségnevelési program: ........................................................................................................33 20. 1. A program a következı értékek kidolgozását vezérli: ............................................................................................33 20. 2. Alapfogalmak:.........................................................................................................................................................34 20. 3. Egészségfejlesztési stratégia: ..................................................................................................................................34 20.4. Az egészségfejlesztés – nevelés iskolával szemben támasztott követelményei: ......................................................35 20. 5. Az iskolai egészségnevelési tevékenységek kiemelt feladatai: ...............................................................................35 20. 6. Erıforrások: ............................................................................................................................................................36 A) Belsı erıforrások:........................................................................................................................................................36 B) Külsı erıforrások:........................................................................................................................................................36 20. 7. Az egészségnevelést segítı tevékenységformák: ....................................................................................................37 20. 8. Továbbképzési lehetıségek:....................................................................................................................................38 20.10. Cselekvési program a tanév során:.........................................................................................................................40 20.11. Mentálhigiénés (lelki) egészségfejlesztés: .............................................................................................................40 20.12. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:......................................................41 3
21. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele: .......................................41 22. A tanulmányok alatti vizsgák rendje: ......................................................................................42 23. A felvételi eljárás szabályai: ......................................................................................................43 24. Az iskolaváltás és a tanulók átvételének szabályai: ................................................................43
II. A PETİFI SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE ......................44 1. Az intézményben alkalmazott kerettanterv és óratervek:......................................................45 1. 1. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 1-4. évfolyamon:.............................................................................................................................................45 1.2. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 5-8. évfolyamon:.............................................................................................................................................47 1.3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-12. évfolyam normál gimnáziumi tagozatán: ................................................................................................48 1.4. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-13. évfolyam emelt nyelvi tagozatán:............................................................................................................49 1.5. A 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben megszőnı óratervek:...............................................................................51
2. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása:.......54 2.1. Kulcskompetenciák:...................................................................................................................................................54 2.2. A pedagógiai feladatok megvalósítása:......................................................................................................................55
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei:..................................................................................57 4. A csoportbontások, a választható és egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai: ........................................................................................................57 5. A választható érettségi tantárgyak: ..........................................................................................58 6. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei: .....................................................................................58 6.1. Magyar nyelv és irodalom:.........................................................................................................................................58 6.2. Történelem: ................................................................................................................................................................60 6. 3. Matematika: ..............................................................................................................................................................61 6. 4. Német nyelv: .............................................................................................................................................................61 6. 5. Angol nyelv:..............................................................................................................................................................62 6. 6. Földrajz: ....................................................................................................................................................................63 6. 7. Biológia:....................................................................................................................................................................65 6.9. Testnevelés: ...............................................................................................................................................................69
7. Tananyagok: ...............................................................................................................................70 7.1. Alsó tagozat: ..............................................................................................................................................................70 7.2. Felsı tagozat: .............................................................................................................................................................76 7.3. Gimnáziumi tagozat: ..................................................................................................................................................84
7. A hittan tananyagának felosztása:..........................................................................................103 8. A beszámoltatás formái: ..........................................................................................................108 4
9.1. Alsó tagozaton: ........................................................................................................................................................108 9. 2. Felsı tagozaton: ......................................................................................................................................................109 9. 3 Gimnáziumi tagozaton: ............................................................................................................................................111
10. A tanulók munkájának ellenırzése és értékelése: .................................................................113 10.1. Általános iskola alsó tagozat:.................................................................................................................................113 10. 2. Általános iskola felsı tagozat és gimnázium évfolyamok: ...................................................................................114
11. A magatartás és szorgalom értékelése:...................................................................................115 11.1. A magatartás értékelése (a tanuló személyiségjegyeinek figyelembe vételével): ..................................................115 11.2. A szorgalom értékelése (a tanuló személyiségjegyeinek figyelembevételével):....................................................115
12. A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek:.....................................116 13. A tankönyvválasztás szempontjai:..........................................................................................116 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések:.........................................121 15. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: ...................121
III. MELLÉKLETEK: ............................................................................................122 1. Az evangélikus hittan tananyagfelosztása:...............................................................................122 2. A református hittan tananyagfelosztása: .................................................................................127 3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium eszközjegyzéke:...............................................................................................................................132 4. Az intézmény által alkalmazott záradékok:.............................................................................141 3. Záradékok:..................................................................................................................................144
5
I. A PETİFI SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA
6
1.
Küldetésnyilatkozat és jövıkép:
Az Egyház a közoktatási intézmények alapítását és fenntartását fontos küldetésének tekinti. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, minden emberi érték teljesen kibontakozzon, és egymásba fonódjon. Intézményünk a krisztusi tanítás fényében egyszerre tekinti küldetésének az egészséges emberi értékek kibontakoztatását, valamint a hit alapjainak megteremtését. Egységes intézményként lehetıségünk nyílik megvalósítani a gyermekek fejlesztését kisiskolás kortól a felnıtt kor küszöbéig. Napjaink megingott értékrendje miatt a keresztényi értékek érvényre juttatásában a nevelık jó példája és iránymutatása mellett fontos segítséget jelent számunkra a szülıkkel való kapcsolattartás. Éppen ezért intézményünk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az iskola katolikus szellemiségét, ugyanakkor a más felekezetbıl érkezı családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A keresztényi értékek mellett fontos feladatunknak tekintjük a korszerő, ismeretek elsajátítását, mely az érettségi vizsga letétele után alapot nyújthat a magasabb szintő tanulmányok folytatására. Ennek érdekében a fejlesztı, felzárkóztató tevékenység mellett jelentıs szerepet kapnak a tehetséggondozó foglalkozások is. Pedagógiai munkánkban a hagyományırzés és a modern nevelı-oktató munka egymás mellett jelenik meg. Általános iskolai német tagozatos osztályainkban az iskola tradícióinak megfelelıen törekszünk a német nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolására. Emellett azonban mind az általános iskolai, mind a gimnáziumi tagozaton magas színvonalú német és angol nyelvi képzést biztosítunk.
2.
Nevelési elkötelezettség és pedagógiai hitvallás:
Intézményünk célja, hogy a szaktudományok feltárásán túl elvezesse tanítványait a teljes igazságra, az értékek elsajátítása során az örök valóságokra irányítsa a figyelmüket. Törekszünk a diákokban a hit és az élet személyes szintézisét létrehozni, és felelıs keresztény életre ösztönözni ıket. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a hírek, információk és üzenetek világában szabadon eligazodni tudó, felelıs felnıttekké váljanak. Minden tanévet Veni Sancte-val nyitunk meg, és hálaadó Te Deummal zárunk le. A keresztény értékek és eszmeiség kialakításában kiemelt szerepet kapnak katolikus ünnepeink, az adventi és nagyböjti elmélyülés. Emellett fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink és tanulóink megismerjék templomunk, a Jézus Szíve Templom szimbolikáját.
3.
A pedagógiai program törvényi háttere:
40/2002. (V.24.) OM - rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 2013.évi CXXXVII. a nemzeti köznevelésrıl szóló módosított törvény 106/2012. (VI.1.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI - rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012 (XII.21.) EMMI – rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl 16/2013. (II.28.) EMMI – rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl
4.
Az iskola rövid története, strukturális bıvülése:
A Petıfi Sándor Általános Iskola alapítására 1905-ben került sor, az elemi iskolai tanító munka azonban csak 1909-ben indult meg. 1912-tıl az elemi népiskola mellett megkezdte mőködését a Római Katolikus Polgári Leányiskola is, magába foglalva a felsıtelepi zárda és templom épületét is. 1948-ban, az egyházi iskolák államosítását követıen 8 évfolyamos általános iskolai képzés kezdıdött, amely tekintettel a település nemzetiségi hagyományaira német nemzetiségi oktatással bıvült. Az épületegyüttes az 1980-as években egy új épülettel és tornateremmel gazdagodott, így nyerve el jelenlegi formáját. 1991-ben megkezdıdött a 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás is, mely napjainkra egy nyelvi elıkészítı évfolyammal 5 évfolyamosra bıvült. Intézményünk fennállása óta az alapfeladatok ellátásán kívül az elsı évfolyamtól a nyolcadikig német nemzetiségi nyelvoktatást és hagyományápolást biztosított. Emellett a szülık igényeinek megfelelıen és terheik enyhítésére vezettük be az iskolaotthonos képzést. 2012 tavaszán iskolánk a Váci Egyházmegye Ordináriusa támogatásával megkezdte az intézmény átalakítását, így 2012. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit a Petıfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. 2013 szeptemberétıl pedig egy tagintézménnyel is bıvültünk: Fabriczius József Esti Gimnázium.(Veresegyház) A keresztény szellemiség megteremtése mellett a köznevelési rendszer átalakítása új feladatokat állított intézményünk elé. Az új Nemzeti Alaptanterv és annak nyomán elkészített kerettantervek követelményeinek megfelelıen gyökeres változtatásokat kell végrehajtanunk képzési szerkezetünkben. Általános iskolai tagozatainkon felmenı rendszerben a hagyományos nemzetiségi nyelvoktatást felváltja az angol, ill. német idegen nyelvi képzés. A nemzetiség hagyományok ápolása miatt differenciáltan heti plusz német nyelvi órákat biztosítunk. A fokozatosság elvét figyelembe véve 1. évfolyamon angol és német tagozatos, míg 5. évfolyamon német tagozatos osztályok kezdték meg a 2013-2014. tanévet. A korábbi iskolaotthonos képzés ettıl az évtıl egész napos iskolaként mőködik. Gimnáziumban a nyelvi elıkészítı évfolyamot követıen emelt óraszámú nyelvi képzést biztosítunk, mind a nyelvi, mind a normál gimnáziumi tagozaton. A nemzeti köznevelésrıl szóló törvény értelmében, az általános iskolában a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat 16:00 óráig szervezzük meg, és biztosítjuk a tanulók számára a 17:00-ig tartó ügyelet lehetıségét.
5.
Az iskola jogi státusza:
Iskolánk önállóan mőködı és gazdálkodó jogi személy, amelynek élén magasabb vezetıi beosztású igazgató áll. Az intézmény szervezeti felépítését, belsı rendjét, mőködési sajátosságait a törvény elıírásaival összhangban a nevelıtestület határozza meg. Az iskolánk életét érintı valamennyi terület szabályozását az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. A törvényességet, a zökkenımentes mőködést további szabályzatok segítik, ezek közül a legfontosabbak a Házirend és az éves Munkaterv. Az érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés szervezeti formái: az alkalmazottaké: üzemi tanács a tanulóké: diákönkormányzat a szülıké: szülıi szervezet
8
6.
Iskolaszerkezetünk:
Általános iskolánk minden évfolyamon két párhuzamos osztályból áll. A 2013-2014. tanévtıl az új törvényi szabályozásnak megfelelıen 1. évfolyamon felmenı rendszerben vezetjük be az egész napos iskolai osztályban (korábban iskolaotthonos osztály) az angol nyelv, míg a normál, napközivel összekötött osztályban a német nyelv oktatását. A 2-4. és 6-8. évfolyamokon kifutó rendszerben szőnik meg a német nemzetiségi nyelvoktatás. Az 5. évfolyamon a kerettantervi elıírások alapján új óratervet alkalmazunk, amelyben kiemelt szerepet kap az idegen nyelv oktatása. Alsó tagozaton változatlanul mőködnek a napközis csoportjaink, felsı tagozaton pedig a tanulószobai foglalkozások. Középiskolánk a 9. nyelvi elıkészítı osztályt követıen 2 párhuzamos osztállyal mőködik, így minden évfolyamon egy nyelvi és egy általános tantervő osztály tanul. Az új tantervi szabályozásoknak köszönhetıen a 2013-2014. tanévtıl felmenı rendszerben megújul a gimnáziumi tagozat óraterve is, a nyelvi elıkészítı tagozaton bevezetjük a második idegen nyelvet, a továbbiakban pedig emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást. A gimnázium magasabb évfolyamain a 2004. évi kerettantervet alkalmazzuk kifutó rendszerben.
7.
Specialitásaink az általános iskolában:
7. 1. Hittan oktatás: Az iskola egyházi átalakulása révén a 2012-2013. tanévtıl bevezetésre került a hittan oktatása. Alsó tagozaton az órarendbe építve, a többi osztályban délutáni csatlakozó órákban folytak a hittan órák. A 2013-2014. tanévtıl felmenı rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamon heti két hittanórát vezettünk. Felsı tagozaton jelenleg fakultatív jelleggel, délutáni foglalkozások formájában vehetnek részt diákjaink a hittan foglakozásokon. Az igényeknek megfelelıen a református és evangélikus felekezetek számára is hasonló feltételek biztosítása mellett zajlik a hitoktatás.
7. 2. Nyelvoktatás és nemzetiségi hagyományápolás: A korábbi nemzetiségi nyelvoktatás kereteit az Egyházmegye vállalta az 1., 2.,3.osztályban differenciáltan heti plusz 2 németóra beillesztését, a 4.,5.,6.,7.,és 8.osztályban differenciáltan heti plusz 1 németóra beillesztését. Emellett 1-8. osztályig a nemzetiségi népismeretet beintegráljuk a német, testnevelés, ének-zene, rajz és technika tantárgyak oktatásába. Továbbra is szeretnénk a nemzetiségi hagyományápolást folytatni, részben a szabadon felhasználható órák keretében, részben pedig tanórán kívüli foglalkozások formájában. Kiemelten fontosnak tekintjük ugyanakkor, hogy biztosítsuk diákjaink számára a nyelvi órák mellett a tanórán kívüli nyelvtanulás lehetıségeit: délutánonként felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk versenyekre készítünk fel diákokat könyvtárunk idegen nyelvi kötetei délutánonként a tanulók rendelkezésére állnak német nyelvő színházi elıadásokon veszünk részt diákcsere kapcsolatokat tartunk fenn moersi (É-Rajna-Vesztfália) és leideni (Hollandia) testvériskolákkal cserekapcsolatot tartunk fenn Tworkau (Lengyelország) táncsoportjaival a diákcseréket német nyelvő levelezés elızi meg és követi tánccsoportjaink fellépnek Vecsés, és a szomszédos települések nemzetiségi rendezvényein évente ellátogatunk más vidékek nemzetiségi településeire
9
8.
Specialitásaink a középiskolában:
8. 1. Hittan: A 2013-2014. tanévtıl a gimnázium 9. évfolyamán is felmenı rendszerben került bevezetésre a hittan heti 2 órában. Az egyik órát az órarendbe építve, a másikat csatlakozó órákban biztosítjuk tanulóink számára. A magasabb évfolyamokon tanulók számára fakultatív hitoktatást teszünk lehetıvé. A református és evangélikus felekezetek számára ugyancsak biztosítjuk a hitoktatás lehetıségét.
8. 2. Nyelvoktatás: A nyelvi elıkészítı évfolyamon a magas óraszámban tanított (14 óra) elsı idegen nyelv mellett a 2013-2014. tanévtıl bevezetjük a második idegen nyelv oktatását is heti 4 órában. A további évfolyamokon mind a nyelvi, mind az általános tantervő gimnáziumi osztályokban emelt óraszámban (5-5 óra, ill. 5-3 óra) biztosítjuk a diákok számára mindkét idegen nyelv tanulását. Elsıdleges célunk, hogy tanulóinkat az elsı idegen nyelvbıl felkészítsük az elırehozott nyelvi érettségi letételére, a normál érettségiig fennmaradó idıben pedig a második idegen nyelvi érettségire koncentrálunk, valamint lehetıséget biztosítunk az emelt szintő nyelvi érettségire való felkészüléshez.
9.
Hagyományos programjaink:
Szeptember:
Tanévnyitó mise: Veni Sancte Tanévnyitó ünnepség Búcsú Szülıi értekezletek Középiskolai tanulmányi kirándulások Káposztafeszt Falusi séták Hadifogoly mise
Október:
Október 6. iskolai és városi megemlékezések Október 23. iskolai és városi megemlékezések Középiskolai tanulmányi kirándulások Falusi séták Szüreti felvonulás, bál Nyílt nap-gimnázium Papírgyőjtés Gólyaavatás
November:
Megemlékezés a II. világháború halottairól Márton napi felvonulás Fogadó órák Szülıi szervezet értekezlet
December:
Advent 10
Mikulásnap Betlehemezés Karácsony ünnepe
Január:
A Magyar Kultúra Napja városi ünnepség Szalagavató bál Szülıi értekezletek
Február:
Farsang Rétes evés Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Szavalóverseny Petıfi Nap Március 15. városi ünnepség iskolánk rendezésében Nagyböjt Húsvéti körmenet Iskolák közötti tanulmányi versenyek Iskolakóstolók Nyílt nap – alsó tagozat
Március:
Április:
Locsolkodás – tojásfutás Fogadó órák Szülıi szervezet értekezlet Kis elsısök beiratkozása Iskolák közötti tanulmányi versenyek Városi vers- és prózamondó verseny A Holocaust áldozatainak emléknapja
Május:
Anyák Napja Ballagás – gimnázium Írásbeli érettségi vizsgák Általános iskolai tanulmányi kirándulások Pünkösd Gyermeknap
Június:
Pedagógus Nap Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Június 14. Vecsés újratelepítése – városi ünnepség Ballagás – általános iskola Tanévzáró szent mise: Te Deum Tanévzáró ünnepség Szóbeli érettségi vizsgák
Folyamatosan:
Sportversenyek Tánccsoportok fellépései
A felsoroltakon kívül az aktualitásoknak megfelelıen szervezünk programokat diákjaink és a szülık számára.
10. Pedagógiai alapelveink, értékeink, céljaink, feladataink: 11
10. 1. Pedagógiai elveink: Gyakorlati tapasztalatainkra valamint a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott értékekre és tevékenységekre épülnek. keresztény értékrend: Törekszünk a diákokban a hit és az élet személyes szintézisét létrehozni, és felelıs keresztény életre ösztönözni ıket. Ehhez igyekszünk a tantárgyak lehetıségeit kiaknázni a keresztény személyiség kibontakoztatása érdekében. bizalom, szeretet, felelısség: Fontos része nevelı munkánknak a kölcsönös szeretet és bizalom kialakítása a gyerekekben, amely elvezet az egymás iránti tapintathoz és felelısségvállaláshoz. felelısségvállalás: Tanulóink testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséért, a gyermek- és tanulói közösségek kialakításáért, fejlıdéséért felelısséggel tartozunk. A szülıkkel kölcsönös kapcsolattartásra, megosztott felelısségre törekszünk annak érdekében, hogy az elvárások találkozzanak, és eredményekben kamatozzanak. a pedagógus vezetı szerepe: A nevelés-oktatás folyamatában az 1-tıl a 13. évfolyamig hangsúlyozzuk a pedagógus, vezetı szerepét. egyenrangúság elve: Munkánkat áthatja a törvényesség, az állampolgári jogok, valamint az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az emberek egyenlıségének elismerése.
10. 2. Pedagógiai értékek: Keresztény erkölcsi normák: Fontos feladatunknak tekintjük – a modern kor viszonyait figyelembe véve – az erkölcsös, tisztelettudó, felelıs viselkedés kialakítását. Tudás: Célunk magas színvonalú oktató-nevelı munka segítségével megteremteni a felnıtt élethez és a magasabb szintő tanulmányokhoz szükséges tudást. Hazaszeretet: A nemzeti kultúra ápolása, nemzeti múltunk megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak és jelképeinek tisztelete, megbecsülése fontos számunkra. Tehetséggondozás: Kiemelt feladatunk a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakoztatása. Egészség: Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a sport, a mozgás fontosságának hangsúlyozása. Hagyomány: A keresztény hagyományok ápolása mellett a helyi kultúra megırzése is fontos feladatunk.
10. 3 Céljaink: A szeretet: A gyermekeket segíteni abban, hogy a kereszttény értékekre építve (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szeretı emberré váljanak. A hit: Célunk a tanulók személyes meggyızıdésének, keresztény világszemléletének kialakítása és érzelmi-szellemi megerısítése. A tudás: Sokoldalú, életkornak megfelelı ismeretátadás a világ megismerésének igénye, igény a folyamatos önmővelésre és egy életen át tartó tanulásra. 12
A hazaszeretet: A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, egészséges nemzeti önbecsülés kialakítása. Az egészség: Az emberi élet tisztelete, védelme a testi és lelki egészség megırzésének fontossága, az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelızése. A tehetséggondozás: A differenciált fejlesztés, a tanulói esélyegyenlıség biztosítása érdekében személyre szabott módszerek, technikák kiépítése kiemelten fontos. A hagyományápolás: A keresztény ünnepek hagyományainak megırzése, ápolása, Vecsés múltjának, a helyi német kisebbség történelmének megismertetése.
10.4. Feladatok: Motiváció: A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre építve, ezáltal motivált munkában fejlesszük a diákok felelısségtudatát, kitartását, segítjük érzelemviláguk gazdagodását. Hit: A tanulók személyes meggyızıdésének, keresztény világszemléletének kialakítása, érzelmi, szellemi megerısítése. A keresztény liturgiába való bekapcsolódás ösztönzése. Szaktantermi rendszer: A korszerő ismeretátadás alapja a szaktantermek kialakítása. Differenciált óraszervezés: Az egyénre szabott módszerek és technikák kiépítése, ezáltal az esélyegyenlıség biztosítása. Csoportbontás: A hatékonyabb, a tanulók képességeinek, fejlettségének megfelelı ismeretanyag átadása, ill. hogy alkalmazható tudássá érjen az átadott ismeretanyag. A tanórán kívüli foglalkozások: Felzárkóztatás, tehetséggondozás, színház, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, nyári táborok. Iskolai ünnepségek szervezése: Keresztény ünnepek megtartása. Minden tanévet Veni Sancte-val nyitunk meg és hálaadó Te Deummal zárunk. A keresztény értékek és eszmeiség kialakításában kiemelt szerepet kapnak katolikus ünnepeink, az adventi és nagyböjti elmélyülés. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó iskolai és városi mősorok, rendezvények megszervezése és lebonyolítása. Anyanyelvi környezet biztosítása: A diákok és tanárok számára egyaránt fontos partnerkapcsolatok ápolása, diákcserék megszervezése és lebonyolítása.
13
11. Eszközeink, eljárásaink, módszereink: Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását különbözı közvetett és közvetlen eszközökkel, eljárásokkal, módszerekkel törekszünk elısegíteni. Módszereinket az adott szituációnak megfelelıen a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a tananyaghoz és a nevelı személyiségéhez. A leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazható módszereink a következık: közvetlen Tevékenységek megszervezését, szokások kialakítását, megerısítését célzók
Magatartásra hatók
Tudatosítás, meggyızés eljárásai, eszközei, módszerei
Beszéd, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenırzés, ösztönzés, értékelés, játékos módszerek, megbízás, követelés Ösztönzı módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret Kényszerítı módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenırzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás Magyarázat, meggyızés, példaadás, eszménykép, bírálat, önbírálat, felvilágosítás, tudatosítás, elıadás, vita, beszámoló, beszélgetés, a tanulók önálló elemzı munkája
Közvetett A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitőzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenırzés, ösztönzés
A nevelı részvétele a tanulói közösségek tevékenységében, a követendı egyéni és csoportos minta kiemelése a közösség életébıl
Felvilágosítás betartandó magatartási normákról vita, minta, példakép, példakövetés
Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak többsége a 8. és 12-13. évfolyam végén: minden tárgyból megfelel az alapfokú, ill. középfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, természetesen célunk, hogy tanulóink az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten teljesítsenek. rendelkezik olyan bıvíthetı biztos tudással, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, melyek képessé teszik ıket a középiskolai és fıiskolai-egyetemi követelmények teljesítésére ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat törekszik magatartásában a keresztény értékeket követni, az egyház tanításának szellemében élni, hozzájárul az elsı áldozáshoz illetve részesül a bérmálás szentségében határozott elképzeléssel bír saját jövıjét illetıen. 14
12.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınök feladatai: 12. 1. A pedagógusok feladatai: felkészülés a foglalkozásokra, a tanítási órák megtartására a munkaközösség vezetı által jóváhagyott saját tananyagbeosztás szerint minden tanév elsı óráján a tanulókkal ismertetni a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetıségeket a tanuló tevékenységének ellenırzése és értékelése év közben, félévkor és év végén tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéb tanórán kívüli tevékenységek érettségi-, javító-, osztályozó vizsgák lebonyolítása a munkaközösség munkájában történı részvétel helyettesítés, ügyelet adminisztratív teendık ellátása, e-napló vezetése éves munkatervben elıírt iskolai rendezvények és ünnepségek szervezése, illetve az azokon való részvétel továbbképzéseken való részvétel szülıi értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülıkkel való partneri kapcsolat kialakítása nevelıtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel a diákönkormányzat támogatása gyermek- és ifjúságvédelem tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel a tanuló- és gyermekbalesetek megelızése az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással- neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylı tevékenységnek minısülnek a tanulók versenyekre való utaztatásának megszervezése, kísérete
12. 2. Az osztályfınökök feladatai: az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során figyelembe véve a személyiségfejlıdés sajátosságait segíti a tanulóközösség kialakulását segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját, az osztály fegyelmi helyzetét minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti szülıi értekezletet tart ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: e-napló vezetése, ellenırzése, tájékozató füzetek ellenırzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása figyelmet fordít az osztályban végzendı ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelıssel segíti a tankönyvfelelıs és étkezésért felelıs kolléga munkáját tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, eseményekrıl, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységekben 15
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását rendkívüli esetben órákat látogat az osztályában
13.Személyiségfejlesztés: Nevelési programunk és helyi tantervünk elkészítésénél elsıdleges szempont volt a személyiségfejlesztést elısegítı tevékenységek megfogalmazása. Nevelı – oktató munkánk során törekszünk arra, hogy tanulóink eltérı adottságaikkal, fejlıdési ütemükkel, iskolai és azon kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklıdési körüket érintı tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelési – oktatási tevékenységünkkel törekszünk arra, hogy: teret adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, munkának, játékoknak fejlesszük tanulóink önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát elısegítsük az értékekkel történı azonosulást és beépülést személyiségükbe, életmódjukba, szokásaikba
14.Közösségfejlesztés: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén, valamint közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül valósul meg. A tanulók közösségében, illetve a közösség által történı nevelésének irányítása iskolánk egyik alapvetı feladata.
14.1. A közösségfejlesztés fıbb területei intézményünkben: a tanórák: szaktárgyi órák, osztályfınöki órák tanórán kívüli foglakozások: napközi, egész napos iskolai oktatás, szakkörök, énekkari és táncpróbák, falusi séták, kirándulások, erdei iskolák, Petıfi Napok, Mikulás Kupa, karácsonyi mősor DÖK munkája különbözı szabadidıs tevékenységek E foglalkozási formák sajátos formát, feladatokat és célokat követelnek meg és tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához véleményalkotó-, véleménynyilvánító-képességük fejlıdéséhez közösségi szokások, normák elfogadásához az empatikus magatartás kialakulásához a harmonikus emberi kapcsolatok kialakulásához.
14. 2. Célunk a tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatban: A különbözı iskolai tanulói közösségek megszervezése (osztályok, napközis csoportok, DÖK, szakkörök, énekkarok, tánccsoportok) Feladat: együttmőködés az óvodákkal az egyes iskolafokozatok együttmőködése együttmőködés a szülıkkel 16
A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat:
az értékelés és önértékelés kialakítása megfelelı ügyeleti rendszer kialakítása felelısi rendszer mőködtetése osztályszintő programok szervezése, lebonyolítása, értékelése közös iskolai rendezvények, programok szervezése, lebonyolítása városi rendezvények lebonyolítása, azokon való részvétel testvérvárosaink, testvériskoláink rendezvényein való részvétel
Az önkormányzás képességének kialakítása: Feladat:
a tanulók felkészítése osztályuk képviseletére diákönkormányzat megalakítása az egyes iskolaszinteken a diákönkormányzati képviselık beszámoltatása az osztályközösségeknek lehetıség biztosítása tanulói kezdeményezésekre
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: Feladat:
osztálykirándulások szervezése a tanulók aktív részvételével közös kulturális programokon való részvétel: osztály-, iskolai és települési szintő erdei iskolai programok szervezése tanulói közösségek és iskolák közötti tanulmányi és sport versenyeken való részvétel Petıfi napok, gólyaavatás, szalagavató bál szervezése diákcsere programok keresztény programokon való részvétel
A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladat: keresztény erkölcsi és viselkedési normák kialakítása közös programok szervezése szülık és tanulók részére a közösségek részvétele különbözı sport- és kulturális versenyeken, bemutatókon, nemzetiségi rendezvényeken
15.Az egész napos iskolai nevelés-oktatás programja: Iskolánkban a szülık egy részének igényei szerint egész napos iskolai osztályt mőködtetünk az 1-3. évfolyamon. Az egész napos iskola egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulónak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetıségét. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás célja és feladatai: Az egész napos nevelés az iskolai nevelés szerves része. Célja azonos az általános iskola céljaival. Az egész napos foglalkoztatáson a nevelési –oktatási folyamatoknak, a tanórán kívüli idı jelentıs részére való kiterjesztése. Célját a sajátos, elsısorban tanulási és szabadidıs tevékenységek révén, a hagyományostól eltérı vezetési módszerekkel, kötetlenebb, társas légkörben valósítja meg. 17
15. 1. Az egész napos iskola jellemzıi: Az egész napos foglalkoztatás a következıkben kell, hogy közremőködjön: a tanulók életkoruknak megfelelıen sajátítsák el a kulturált életmód szokásait legyenek képesek társas kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el a társas magatartás szabályait. a képességeiknek megfelelı tanulást valósítsák meg legyenek képesek szabadidejüket a személyiségfejlıdésük számára kedvezı módon önállóan felhasználni. E célok elérése érdekében a következı feladatokat kell teljesítenie: a helyes testápolási, étkezési, tanulási, és szabadidıs szokások, a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása kölcsönös rokonszenvi kapcsolatok kialakítása, csoport megbízatások vállalása és teljesítése, bírálati és önértékelés, az alá- és fölérendeltség, csoportszokások, csoporthagyományok kialakítása önállóság fokozása, a hatékony tanulás technikájának kifejlesztése, önmőveléshez a legfontosabb készségek és képességek elısegítése, az egyéni érdeklıdés és az egyéni képességek kibontakozása a szabadidıben folyó többoldalú, kitartó tevékenykedés képességének kialakításához, ill. fokozásához, többféle különbözı jellegő szabadidıs tevékenység technikájának elsajátításához, az egyéni képességek kibontakoztatásához az egész napos iskolai foglalkozás sajátos lehetıségét felhasználva szervezze minél egységesebbé a tanítási-tanulási folyamatot, a tanulási és szabadidıs tevékenységek rendszerét együttmőködés kialakítása a szülıkkel, osztályfınökökkel, diákönkormányzat vezetıjével, szaktanárokkal Követelmények: társas magatartás munka szabadidı felhasználás követelményei Tevékenységek: a csoport fejlettségétıl függ a jellege és gyakorisága a tanulók életkorának függvénye Módszerek: közvetettek legyenek, öntevékenységre neveljenek társas légkör kialakítása a felelısi teendık tartalmában az irányító és ne a kiszolgáló jelleg domináljon a nehezen nevelhetı tanulók bevonása a közösségi munkába A tanulási tevékenységben: az önállóságra nevelés a fı szempont. Fel kell kelteni a tanulási kedvet, az önálló tanulás feltételeit. Ki kell alakítani a tanulókban a helyes tanulási technikákat, a felkészülésben a rendszerességre kell nevelni a gyerekeket. Az írásbeli és szóbeli munka megfelelı arányának kialakítása. A tanulásirányításban a frontális munka a jellemzı, de egyéni segítségnyújtás is feltétlenül szükséges. Korrekciós tevékenységgel néhány alapvetı készség fejlesztését szolgáljuk. Szabadidıben: az alkotó tevékenység kialakítására törekedjünk. A szabadidıs tevékenységet kis csoportos és egyéni formában szervezzük, melyben lehetıséget adunk a gyerekeknek a választásra, 18
a spontán kapcsolatok kialakítására. Megfelelı szokásrend kialakítása a szabadidıs foglalkozásokon belül is, ismerve az irányítás speciális módszereit. Az osztályban tanító két nevelı közösen látja el az osztályfınöki teendıket illetve az adminisztrációs feladatokat. Önálló tanulás: Cél: Egyéni tanulási tevékenységgel önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazása.
15.2. Általános fejlesztési követelmények: A gyermek: ismerje és alkalmazza az életkorának megfelelı, tanuláshoz szükséges higiénés szokásokat, legyen képes igényes, kitartó munkavégzésre, ismerje és alkalmazza a számára célszerő tanulási technikákat, legyen képes együttmőködésre, legyen képes önértékelésre és társai munkájának reális értékelésére, alakuljon ki az önmővelıdés igénye, az önálló ismeretszerzés képessége.
15. 3. Részletes fejlesztési követelmények: legyen képes feladatait önállóan megjegyezni és felidézni, a megfelelı munkaeszközöket kiválasztani, használni, legyen képes a tanulást megtervezni, idıbeosztást készíteni, ismerje és alkalmazza a tantárgyak tanulásának számára célszerő sorrendjét, legyen képes önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kislexikonját, legyen képes tájékozottan és gyakorlottan használni a helyesírási segédkönyveket, ismerje és tudja kezelni a kéziszótárt, lexikonokat, informatikai programokat, legyen képes a tankönyvi anyagegységek célszerő tanulási technikával való elsajátítására, tartson a tanulás közben szünetet, legyen képes önellenırzésre, írásmunkája alaki, helyesírási, tartalmi javítására. Alsó tagozatban a tanulás idıtartama évfolyamonként változik. Ez a tény a gyermekek életkori sajátosságaival, szellemi terhelhetıségével és az elsajátítható tananyag mennyiségével függ össze.
15. 4. Az egész napos iskolában tanítók feladatai: otthonos, esztétikus környezet kialakítása, folyamatos megtartása, megtartatása az önálló tanulás nyugodt légkörének megteremtése, az önálló tanulás idejének biztosítása az önálló tanulásnak biztosítania kell a másnapra való felkészülést az önálló tanulás alatt a tanulás technikáját is tanítják a gyerekeknek, gyakoroltatják, ellenırzik (felszerelés elıkészítése, tantárgyak sorrendje, idıbeosztás, kiegészítı könyvek, lexikonok használata) szükség esetén segítenek a tanulóknak. Minden tanulónál elvégzik a feladatok mennyiségi ellenırzését és az idı függvényében néhány tanulónál a minıségi ellenırzést is
19
Szabadidıs tevékenységekben: a szabadidıs tevékenységeket a nevelı kezdeményezi, vezeti a szabadidıs tevékenységek csoportköri foglalkozásban is szervezhetık minden tevékenységnél fontos az illemszabályok tanítása, gyakoroltatása lehetıleg élı helyzetekben Az iskolaotthonban tanító nevelık munkáját az alsó tagozatos munkaközösség vezetı fogja össze.
15. 5. Az önálló munka és a következı tanítási napra történı felkészülés meghatározása: az egész napos iskola az elsı-harmadik évfolyamon minden tanuló számára biztosítja a másnapra való felkészülés optimális idejét /30-60 perc/, a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésére a szóbeli és írásbeli házi feladat aránya mennyiségileg elıre tervezhetı, elvégzése után néhány esetben minıségileg ellenırizhetı az önálló munkák, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás /készségés képességfejlesztést/, valamint a törzsanyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítását szolgálják az elsı–harmadik évfolyamon a tanulók hétvégére /szombatra, vasárnapra/, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot csupán igény szerint szorgalmi feladatot az eredményes felkészülés érdekében egy tanítási napon belül csak egy témazáró, félévi vagy év végi felmérı dolgozatot íratunk
16.Tanórán kívüli tevékenységek: 16. 1. Napközi otthon: Tanítási napokon az alsó tagozat 1-4. évfolyamán az igényeknek megfelelıen napközit mőködtetünk. A tanítási szünetekben (ıszi, tavaszi, nyári szünet) napközis ügyelet nincs. Tanítás nélküli munkanapokon az igényeknek megfelelıen ügyeletet biztosítunk. Legalább 10 fı szükséges ahhoz, hogy a konyha ebédet szállítson. A napközi heti rend szerint mőködik. A foglakozások típusai: étkeztetés tanulmányi munka nevelıi munka kulturális foglalkozás munkafoglalkozás szabadfoglalkozás sport, játék szabadon szervezhetı foglalkozás A tanulás az 1. és 2. osztályban napi 1 óra, 3. és 4. osztályban 1 óra 30 perc. Cél az írásbeli és szóbeli feladatok számonkérése, gyakoroltatás, felzárkóztatás. Ez az idıszak védett, ezért a gyerekekért 14:00 órától 15:45 óráig nem jöhetnek, mert csak így tudjuk biztosítani az órákra a pontos felkészülést. A kulturális foglalkozásokon hozzásegítjük a hátrányos helyzető tanulókat irodalmi mővek megismeréséhez. 20
Munkafoglalkozásokon manuális tevékenységekkel fejlesztjük a gyerekek esztétikai érzékét. Sportfoglalkozásokon a mindennapi testnevelést szeretnénk elısegíteni. Nevelıi munka keretében megtervezzük a heti feladatokat és azokat hetente értékeljük.
16. 2. Tanulószoba: Az 5. és 6.7.8. osztályos tanulók számára tanulószobát szervezünk. A tanulószoba rendje a következı: 13:00-14:00 játék az udvaron 14:00-15:00 csendes tanulás, házi feladatok elkészítése 15:00-15:10 szünet 15:10-16:00 házi feladatok ellenırzése A feladatok végeztével játék az udvaron
16. 3. Diákétkeztetés: A napközi otthonba és az egész napos iskolába felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A felsıs és gimnazista tanulók számára igény szerint menzát (csak ebédet) biztosítunk. Az étkezési díjakat minden hónapban két alkalommal az iskola házi pénztárába fizethetik be. A napközis és egész napos iskolai tanulók reggelijüket az 1. óra utáni szünetben fogyasztják el. Az étkezés ideje a menzásoknál a 4. és 5. óra utáni szünetben van, de legkésıbb 14 óráig be kell fejezniük az étkezést. A napközisek a heti rendekben leírt beosztásban mindenkori ebédeltetési rend szerint ebédelnek és uzsonnáznak. Az uzsonna 15:15 órától 16:00 óráig fogyasztható el az ebédlıben.
16. 4. Diákönkormányzat: Iskolánkban a gyerekek életkorának széles intervalluma – 1-13. évfolyam – miatt a diákönkormányzat munkáját két szinten: 1-4. évfolyamig, és 5-13. évfolyamig szervezzük meg. A DÖK mőködési területét, döntési, véleményezési jogkörét az ide vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az alsós DÖK vezetését mindig egy alsós tanító kolléga látja el, és tagjait az alsó tagozatos osztályfınökök alkotják. A tanév elején összeállított éves munkaterv szerint dolgoznak. A felsı tagozaton és a középiskolában mőködı diákönkormányzat tagjait az osztályonként delegált tanulók alkotják, munkájukat egy tanár kolléga koordinálja és vezeti. Fontos feladata a tanulók demokratikus gondolkodásmódjának, az értelmes véleményalkotás szabadságának kialakítása és erısítése. Emellett feladata a tanításhoz és a szabadidı tartalmas eltöltéséhez kapcsolódó tevékenységek, programok szervezése, irányítása, pl: gólyaavatás, Petıfi napok, papírgyőjtés, sportversenyek, vetélkedık, tanulmányi versenyeken induló tanulók támogatása, osztályok közösségi programjainak ösztönzése. Fontosnak tartjuk az iskola életében a diákönkormányzatok tevékenységét, mert a közösségi programokon keresztül hozzájárulnak a nevelési célok megvalósulásához, a közösségi életbe való beilleszkedéshez, a diákok személyiségének kibontakoztatásához. Ezen keresztül a szülık, nevelık és gyerekek kapcsolata közvetlenebbé, harmonikusabbá válik.
21
16. 5. Szakkörök: A diákok érdeklıdése, anyagi- és személyi feltételeink szerint szervezıdnek szakköreink. Kedvezı lehetıséget kínálnak a foglalkozások a képességek fejlesztésére, tehetséggondozásra, a személyiség gazdagítására és közösségfejlesztésre. Az énekkarosok és a nemzetiségi tánccsoportok tagjai állandó szereplıi ünnepségeinknek, rendezvényeinknek, de Vecsés város mősorainak is. Énekkaraink rendszeres szereplıi a környékünkön meghirdetett énekversenyeknek.
16. 6. Sportfoglalkozások: Az iskolai sportélet a mindennapos testnevelés órákon kívül tömegsporttal, úszással, konditerem használattal és a vecsési sportegyesület asztalitenisz szakosztályának edzéseivel egészül ki. Alapvetı célja a mindennapos testedzés, az erınlét, ügyesség, állóképesség fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgás kialakítása. Kiemelkedı teljesítményő tanulóink versenyekre történı felkészítése is itt folyik, de lehetıség nyílik a kedvtelésbıl sportoló diákok edzésére is. A tömegsport foglalkozások felhasználása igen sokrétő. Ezeken készítjük fel diákjainkat az ısztıl tavaszig tartó vecsési iskolák közötti versenyekre, másrészt iskolai versenyeket is rendezünk labdajátékokban (Mikulás Kupa).
16. 7. Tantárgyi versenyek: Tehetséges tanulóinkat iskolai, vecsési iskolák közötti, területi, megyei és országos versenyekre nevezzük, ahol évrıl évre szép sikereket érnek el. E versenyekre a szaktanárok és tanítók folyamatosan készítik fel ıket.
16. 8. Erdei iskola: A tanulók a tantervhez illeszkedı, elıre kialakított program alapján fedezik fel a helyszín adottságait, ismerkednek meg földrajzával, növényeivel, állataival, az épített környezettel, az ott élı emberekkel, a helyi történelemmel, kultúrával. Megvizsgálják a természeti összefüggéseket, a benne lejátszódó folyamatokat, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. A közös vizsgálódás, az egymás eredményeire épülı tevékenység társaikhoz is közelebb hozza ıket. Nı az önállóságuk és biztonságérzetük a környezetben. A helyszínek kiválasztásánál átadjuk egymásnak a tapasztalatainkat. Igyekszünk olyan helyeket választani, ahol a programok lebonyolítását szakemberek segítik. Fontos szempont az új ismeretek szerzésén kívül a megközelíthetıség, a programkínálat kirándulási lehetıségek, és egyre inkább a költségek alakulása is. Az erdei iskola önkéntes alapon szervezıdik.
16. 9. Nemzetiségi énekkar, tánccsoportok: A nemzetiségi énekkarunk alsó- és felsı tagozaton (ez utóbbihoz csatlakoznak a gimnazisták is) rendszeres szereplıje az iskolai rendezvényeknek (karácsonyi mősor, farsang, évzáró, ballagás). A tehetséggondozáson túl, lehetıség nyílik az énekkarokon az esztétikai nevelésre is. Nemzetiségi énekkaraink rendszeres résztvevıi a környéken rendezett énekversenyeknek. Tánccsoportjaink a magyar és nemzetiségi kultúra megırzésének fontos eszközei. Fellépnek az iskolai, városi rendezvényeken, de meghívást kapnak az ország különbözı nemzetiségi 22
településeire, külföldi nemzetiségi rendezvényekre, sıt német testvérvárosunkba Rheinstettenbe is. Egy-egy fellépés alkalmával megismerkedünk az adott település hagyományaival, múltjával.
16. 10. Egyéb iskolai tevékenységeink, szolgáltatásaink: A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok a szabadidıs tevékenységek a tanulók képességfejlesztését, világnézetének formálódását, személyiségének fejlesztését, a közösségépítést, valamint a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetıvé. A következıket biztosítjuk tanulóink számára: hit- és vallásoktatás mindennapos testedzés a tornateremben szakkörök tehetséggondozásra, képességfejlesztésre, felzárkóztatásra osztály és iskolai kirándulások könyvtárszobák használata: könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások, nemzetiségi irodalom rendszeres fogorvosi, heti két alkalommal iskolaorvosi és egyéb egészségügyi ellátás (oltások, szőrések, vizsgálatok) kulturális szolgáltatások közös csoportos igénybe vétele magyar és német nyelvő színházlátogatás, múzeumok, kiállítások, mőemlékek megtekintése, hangversenyeken való részvétel táborok segélyezési lehetıség a Studium Alapítvány révén A felsorolt programok részben, vagy teljesen ingyenesek, ill. önköltségesek, a szolgáltatások jellegétıl függıen. A szülık tájékoztatásával esetenként részvételével bonyolódnak. Mintát adnak a tanulóknak a szabadidı tartalmas eltöltésére, képességeik kibontakoztatására. Viselkedési mintát ad számukra a különbözı helyzetekben, sikerélményekhez juttatja ıket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. Egyéb tanórán kívüli lehetıségek: színházbérletek, koncertbérletek múzeumlátogatások (különösen fontos a Petıfi Irodalmi Múzeum látogatása) helyi mővelıdési ház irodalmi rendezvényein való részvétel
17.A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: 17.1. Tehetséggondozás: Az átlagosnál jobb képességő vagy ügyesebb diákokat tehetségesnek mondjuk. Iskolánkban a tehetséggondozást: elméleti tantárgyakhoz kapcsolódóan sport területén mővészetek területén végezzük. Elméleti tantárgyakhoz kapcsolódóan: szakkörökön versenyeken versenyre való felkészítésen csoportbontással (elsısorban középiskolában) 23
órai differenciálással önálló könyvtári munkával önmőveléssel (középiskola) A sport, mozgás területén: szakkörökön edzéseken tömegsport foglalkozásokon versenyfelkészítésen versenyeken német nemzetiségi táncoktatással A mővészetek területén: szakkörökön rajzpályázatokon való részvétellel iskolai énekkaron nemzetiségi énekkaron A tehetséggondozást szolgálja az iskola együttmőködése a zeneiskolával, honismereti körrel, városi könyvtárral, valamint a német nemzetiségi könyvtárral.
17. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem: A tanévnyitó értekezleten az elıttünk álló feladatokkal együtt készülünk az ifjúságvédelmi munkára. Alapfogalmak: Veszélyeztetett: minden olyan tanuló, akinek esetében a család rossz életvitele, lakása állapota, felügyelet hiánya, a család vagy a gyermek rossz egészségi állapota, anyagi problémák, ill. tanulási problémák nehezítik a mindennapos munkát. Hátrányos helyzető: olyan gyermekek, akiknél elsısorban anyagi gondokkal küzd a család, és ezért rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Róluk az önkormányzat is nyilvántartást vezet. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége kiterjed: a gyermekeket megilletı jogok biztosítására a gyermekeket veszélyeztetı okok megelızésére az okok feltárására az okok megszüntetésére Célunk, hogy a gyermek problémáit – ha kell gyermekjóléti szolgálat segítségével – minél gyorsabban és hatékonyabban megszüntessük és megelızzük súlyosabbá válásukat. Iskolánk fontos feladata megelızés területén: tanulóink problémáinak felismerése okok megkeresése segítségnyújtás a gondok megszüntetéséhez jelzés a megfelelı szakemberek felé Mivel intézményünkben 6-19 éves kor közötti tanulók tanulnak, a kiemelt feladatokat korosztályok szerint elkülönítettük. Kiemelt feladatok a kisiskolás korban (6-12 év): 24
a tanulók egészséges értelmi és érzelmi fejlıdéséhez szükséges légkör biztosítása a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, ellátása a tanulónak az intézményben való ellátása ha a család igényli, segítségnyújtás, támogatások felkutatása segítségnyújtás a szabadidı helyes, kulturált eltöltéséhez segíteni a nyári programokat (napközi, tábor) a tanuló magatartási, tanulmányi munkájának rendszeres ellenırzése a rendszeres iskolába járás, ill. a hiányzások igazolásának ellenırzése, szükség esetén a megfelelı eljárás megindítása
Kiemelt feladatok a serdülıkorban (12-19 év): a házirendnek megfelelı magatartási és tanulmányi munka a tanulók részérıl a tanuló olyan családban nevelkedjen, ami erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlıdését szolgálja az iskolában és azon kívül igen fontos, hogy tudjuk ellenırizni baráti, alkalmi kapcsolatait a tanuló egészségére káros anyagokat használ-e, folytat-e a korára, fejlıdésére nézve veszélyes tevékenységet folyamatos ellenırzést, segítséget igénylı tanulók, akik a családban nem tudnak megfelelıen fejlıdni rendszeres iskolába járás, tanulmányok befejezése, helyes pályaválasztás segítése az iskolai tevékenységekbe bevonni az érintett tanulókat az anyagi problémákat az iskolai alapítványtól kapott segítséggel enyhíteni (utazás, étkezés) érzelmi, ıszinte kötıdést biztosítani, hogy a problémák nyíltan felszínre kerüljenek, lehetıséget nyújtva személyes beszélgetésekre A tanulókat veszélyeztetı okok megszüntetésére iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: gyermekjóléti szolgálattal gyámügyi hatósággal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal, védınıvel, pszichológussal feladatok a tanév kezdetén
felelısök
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka Iskola vezetısége irányítása, felelısök kijelölése, feltételek biztosítása Szülıi értekezletek, az érintett szülıkkel Osztályfınökök személyes találkozás Veszélyeztetett tanulók „kiválasztása” GYIV felelıs, osztályfınök A család szociális és anyagi helyzetének GYIV felelıs, osztályfınök megfelelı segélyek, támogatások felderítése, biztosítása A megfelelı légkör biztosítása a nyugodt, Iskolavezetés, osztályfınökök balesetmentes munkához, tanuláshoz. Tőzvédelmi, balesetvédelmi szabályok A tanulók védelme a káros szenvedélyektıl, Minden pedagógus, iskolaorvos negatív hatásoktól, sorozatos kudarcoktól A késıbbiekben folytatódik a megelızı, gondozó munka iskolai szinten. 25
Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére, koordinálására gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. Feladatai: pedagógusok, szülık tájékoztatása arról, hogy kiktıl, milyen intézményektıl kaphatnak segítséget a probléma megoldásához nyilvántartja, ellenırzi a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulókat segíti a gyermekjóléti szolgálat munkáját, részt vesz a megbeszéléseiken Indokolt esetben gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi gyermekvédelmi továbbképzésen vesz részt együttmőködik a polgármesteri hivatallal, a családsegítı szolgálattal, a gyámügyi hatósággal és a kormányhivatallal A gyermek- és ifjúságvédelmi munka a tanév során folyamatos. Az osztályfınökök állandó, rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a tanulóval, családdal és az ifjúságvédelmi felelıssel. A magatartási, tanulmányi munkát állandóan ellenırizzük, ha kell korrepetálással, felzárkóztatással segítjük. Az érintett tanulókat bekapcsoljuk az iskolán kívüli programokba, nyári táborozásukat, helyes pályaválasztásukat segítjük. Intézményünk a következı módszereket alkalmazza a gyermek- és ifjúságvédelem területén: ismeretterjesztés kapcsolattartás egyéni foglalkozások szakemberek keresése a probléma megoldásához anyagi támogatás felvilágosító elıadások értékelések önértékelések
17. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása: A tanév elején felmérjük a tanulókat, és akiknek hiányosságaik, ill. lemaradásuk van, rendszeres korrepetálásra, felzárkóztatásra kötelezzük. A tanítási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának eszközei: egyéni foglalkozások tanórai differenciált fejlesztés differenciált foglalkozások (korrepetálás) tanulószobai foglalkoztatás napközis hiánypótlások, egyéni gyakoroltatás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása létszámtól függıen osztályonként vagy évfolyamonként történik. A szülık tájékoztatása a szaktanár, ill. az osztályfınök feladata, és minden esetben írásban kell, hogy történjen. A javítóvizsgára utasított tanulókat a szaktanár tájékoztatja a pótvizsga anyagáról és a felkészülésrıl. A vizsgára történı felkészülésben segítséget nyújtanak a családsegítı szolgálat szakemberei is.
17. 4. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységünk: Fontos célja iskolánknak, hogy tanulóink szociális hátrányit enyhítsük. Ennek megvalósulását a következı tevékenységek szolgálják: a tanulók egészséges fejlıdését biztosító nevelési légkör biztosítása az indulási hátrányok csökkentése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás biztosítása a tanulási kudarcok, lemaradás csökkentése érdekében felzárkóztató órák, korrepetálások 26
tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök a beiskolázás körültekintı megszervezése, irányítása személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülıknek a pályaválasztás segítése a családok életvezetési problémáinak segítése a nevelık, szülık, tanulók segítı, személyes kapcsolatai családlátogatások szükség szerint napközis foglalkozások iskolai étkezési lehetıség biztosítása tankönyvvásárláshoz biztosított támogatások biztosítása az iskolai könyvtárszobák, iskolai létesítmények, eszközök használata a tanuló szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, versenyek) szoros kapcsolat a családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyámügyi hatóságokkal és kormányhivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek a gyermekek nyári táborozásához nyújtott támogatás együttmőködés kulturális intézményekkel családi életre nevelés egészséges életmódra nevelés jutalmazás, büntetés, értékelés egységes rendszere a tanulók eredményeinek rendszeres iskolába járásának ellenırzése minden tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátásuk biztosítása
18.A partnerekkel való együttmőködés: Az együttmőködés formái, rendszeressége:
18. 1. Pedagógus-szülı: Szülıi értekezletek: - osztály szülıi értekezleteket évente két alkalommal, szeptemberben és februárban tartunk, felelısök: osztályfınökök - évfolyam szülıi értekezleteket évente három alkalommal tartunk: Novemberben a pályaválasztásról, felelıs: gimnáziumi igazgatóhelyettes, Áprilisban a leendı 1. osztályosok beiskolázásáról, felelıs: alsós igazgatóhelyettes Májusban a középiskolai elıkészítı szülıi értekezlet, felelıs: gimnáziumi igazgatóhelyettes - Szülıi szervezet: szülıi értekezletet évente 2 alkalommal, novemberben és áprilisban tartunk, felelıs: Igazgató Fogadó órák: évente 2 alkalommal, novemberben és áprilisban zajlanak, felelıs: osztályfınöki munkaközösség vezetıje Nyílt nap: évente két alkalommal az 1. osztályos, a leendı 1. osztályos és a 8. osztályos szülık részére Iskolakóstoló: a leendı 1. osztályosok beiratkozása elıtt 2 alkalommal, gyerekek játékos formában ismerkednek a tanító nénikkel Családlátogatások: az osztályfınökök szükség esetén családlátogatásra mennek az érintett gyerekekhez. Ha a szülı elzárkózik a látogatástól, azt mindenkor írásban rögzíteni kell, s a szülıvel alá kell íratni. Ha a tanulónál változatlanul fennállnak a problémák, a látogatást az osztályfınök a gyermekvédelmi felelıssel együtt megismétli. Írásbeli feljegyzést az elıbbiek szerint kell megtenni. 27
Alkalmankénti együttmőködések: - tanévnyitó ünnepség - karácsonyi mősor - farsang - szalagavató bál - Anyák Napja - Petıfi Napok - Ballagás - Szóbeli érettségi - Évzáró ünnepség - osztályrendezvények (szabadidıs programok, kirándulások) - diákcserék
18. 2. Pedagógus-tanuló:
tanulmányi kirándulások papírgyőjtés gólyaavatás Mikulás nap karácsonyi mősor szalagavató bál erdei iskola diákcserék ballagás táborok
19.Környezeti nevelési program: 19. 1. Helyzetkép: Iskolánk nagyobbik része 1982-ben épült, modern stílusban panel elemek felhasználásával. Az elmúlt években sor került a nyílászárók cseréjére és a vizes blokkok felújítására is, ám az épületegyüttes meglehetısen rossz állapotban van. A külsı és belsı szigetelés rossz, a termek és folyosók huzatosak és nehezen főthetık. Mindez komoly problémát okoz a téli idıszakban, amikor a termek egy részében és a folyosón hideg van. A lapos tetı az esızések alkalmával gyakran beázik a tornateremnél és a tantermeknél egyaránt, karbantartása pedig rendkívül költségigényes. A nagy tanulói létszám miatt szőkös az ebédlıi férıhelyek száma, így több szakaszban kell étkeztetnünk a gyerekeket. Az iskola környezete kertvárosi jellegő, nagy udvar és tornaterem kapcsolódik hozzá. Az elmúlt években törekedtünk az udvar felújítására: egy részét gumitéglával fedtük, illetve az alsó tagozatosok számára játszótér készült. Az aszfaltozott és salakkal borított sportpályák azonban a nagyfokú igénybevételnek megfelelıen felújításra szorulnának. Iskolánkban különös hangsúlyt helyezünk a közlekedési ismeretek tanítására, és a kerékpáros közlekedés ösztönzésére kerékpártárolót létesítettünk.
28
19. 2. Konkrét célok: Intézményünk feladatának tekinti, hogy diákjaink megfelelı ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek a felnıtt élet megkezdésekor. Az oktatás és nevelés színvonalának biztosítása érdekében egészséges, kellemes környezetet kívánunk nyújtani tanulóinknak. Ezért konkrét céljaink:
a főtés gazdaságosabbá tétele a termek padlózatának folyamatos cseréje a sportpályák állagának további javítása a tetı beázásának gátlása, esetleg a tetıtér beépítésével új termek kialakítása az ebédlı területének bıvítése a terasz irányába az elhasználódott bútorok folyamatos cseréje a kerékpártároló további bıvítése
19. 3. Általános pedagógiai célok: Az iskolai környezeti nevelés kiemelt feladatai: kiemelt célként jelenik meg a fenntarthatóságra nevelés. Iskolánk környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlıdés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélı magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Célunk, hogy az iskola minden dolgozója tudatában legyen a fenntarthatóság kérdésköre fontosságának és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során is érvényesítsék; a természeti, épített és szociális környezetünk megismerésének, megóvásának, fejlesztésének elısegítése; helyi értékeink és problémáink feltérképezése, megóvása; lakóhelyünk, hazánk megismertetése, az állampolgári felelısség felébresztése; problémamegoldó gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerése képességének fejlesztése; a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében megtanulhatják a környezet megóvásának szempontjából fontos ismereteket; holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; a környezetetika hatékony fejlesztése; érzelmi és értelmi környezeti nevelés;
19. 4. Stratégiai irányvonal: A fenntarthatóság elveinek, a környezettudatosság és a fenntartható fogyasztás és fejlıdés oktatási intézményekben történı minél hatékonyabb megjelenése érdekében az oktatásért és a környezetvédelemért felelıs tárcák közösen létrehozták az „Ökoiskola” címet. Hosszú távú stratégiai tervünk az Ökoiskola cím megszerzése, háromévenként történı megújítása és törekvéseink végsı elismeréseként az Örökös Ökoiskola cím elérése. Iskolánk a 2012-tıl 2015-ig tartó idıszakra elnyerte a Ökoiskola címet. A cím megszerzése és megtartása egy szigorú és az iskolai élet teljes egészét átfogó kritériumrendszer szerint történı munkálkodást jelent. Rövid távú stratégiai céljaink, hogy a kritériumrendszer minél több pontjának megvalósításával szervezzük az iskolai életet: alapdokumentumainkban egységesen megjelenik a fenntarthatóságra nevelés fontossága; 29
szervezeti feltételek: a nevelıtestület tagjai, a technikai dolgozók, a diákok és a szülık közösen vegyenek részt a fenntarthatóság céljainak elérésében; pedagógiai munka: változatos, korszerő pedagógiai eszközökkel, a diákok igényét, felkészültségét figyelembe véve (komplex tanulásszervezési formák, kooperatív technikák, szabadtéri vagy külsı helyszínen zajló tevékenységek, témanapok, erdei iskolák, táborok, zöld sportok, környezeti nevelési játékok); az intézmény mőködtetése: az iskola mindent megtesz, hogy mőködésével a lehetı legkevésbé terhelje sıt, ahol lehet javítsa és gazdagítsa a környezetét (pl. szelektív hulladékgyőjtés, csepegések és szivárgások azonnali megszüntetése, környezeti szempontból elınyösebb eszközök beszerzése, helyi beszállítók elınyben részesítése, többször használatos akkumulátorok, újrahasznosított papír, környezetkímélı tisztítószerek használata, biztonságos kerékpártároló, madárvédelmi eszközök kihelyezése, konyhakert, dísznövények, fák és cserjék telepítése, a könyvtárszobában „zöld polc” kialakítása); kommunikáció: a dolgozókon és a diákokon túl a szőkebb és tágabb társadalmi környezet számára közvetítse a fenntarthatóságra nevelés eszméit és tennivalóit (belsı kommunikációs csatornák pl. faliújságok, honlap, szórólapok stb., külsı kommunikációs csatornák pl. újságcikkek, tévé-szereplések stb.); együttmőködések a fenntarthatóság pedagógiája területén külsı partnerekkel (pl. magyarországi és külföldi partneriskolákkal, civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, óvodával, felsıoktatási intézménnyel, Önkormányzattal, rendırséggel stb.); helyi közösség, közvetlen környezet: a helyi természeti vagy épített környezeti értékek ismerete, gondozása, az intézmény aktív szereplıje vagy szervezıje a helyi közösség életének; Az Ökoiskolai Munkacsoport minden tanév elején elkészíti az adott tanév részletes Ökoiskolai Munkatervét.
19. 5. Erıforrások: Belsı erıforrások:
Humán erıforrások: Iskolavezetıség Tanárok Osztályfınöki munkaközösség Iskolaorvos, védını Ifjúságvédelmi felelıs Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Ökoiskolai Munkacsoport: minden munkaközösségbıl részt vesznek benne pedagógus kollégák, képviseltetik magukat a technikai dolgozók, a diákönkormányzat és a szülıi munkaközösség.
Külsı erıforrások: Vecsés Város Polgármesteri Hivatal – Vecsés Város Klímabarát Település, melynek helyi környezetvédelmi programja érinti az iskolákat is; Váci Egyházmegye Ordináriusa Anyagi forrást biztosító kapcsolatok: Stúdium Alapítvány, helyi és regionális pályázati lehetıségek, vállalkozó szülık szakképzési támogatása; Testvérvárosi kapcsolat Rheinstettennel; 30
Cserekapcsolat a moersi Rheinkamp Gymnasiummal és leideni diákokkal; Kapcsolat helyi civil szervezetekkel pl. Vecsési Klímakör, Moccantó Egyesület; Tárgyi erıforrások:
szaktantermek számítástechnika tanterem kísérleti eszközök ismerethordozók könyvtárszoba audiovizuális eszközök
19. 6. Továbbképzések: Iskolánk tagja lett az Ökoiskolák Hálózatának. A Hálózat az ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) elnevezéső nemzetközi környezeti nevelési hálózat ökoiskola programjának magyarországi megvalósulásaként mőködik 2000 márciusa óta az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet Fejlesztési és Innovációs Központjának koordinálásával, a Nemzeti Erıforrás Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai illetve anyagi támogatásával. Országos és regionális találkozók: a találkozókon bemutatják az Ökoiskolákat érintı legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeket, újításokat, és lehetıség van a tagok bemutatkozására, szakmai tapasztalat-cserére, kapcsolatépítésre. Továbbképzések: folyamatosan segítik a tagok hazai és nemzetközi továbbképzéseken való részvételét. Az Ökoiskola Hálózat Hírlevelébıl kapunk tájékoztatást ezekrıl a lehetıségekrıl. Fontos, hogy minél több nem természettudományt tanító pedagógus részt vegyen ezeken a továbbképzéseken. Kutatások: mind a gyakorlati pedagógiai munkát segítı akciókutatással, mind a fenntarthatóság pedagógiáját elméleti oldalról megalapozó pedagógiai-pszichológiai kutatásokkal segítik tagjaik munkáját. Külföldi kapcsolatok: az Ökoiskola Hálózat tagjai számos nemzetközi rendezvényen mutatják be nagy sikerrel a magyar környezeti nevelés eredményeit, és több nemzetközi programban vehetnek részt a Hálózat támogatásával. Pedagógiai segédanyagok: a Hálózat segíti az ökoiskolák számára hasznos pedagógiai segédanyagok, könyvek, oktató-csomagok létrejöttét és folyamatosan tájékoztatja tagjait az újonnan megjelent segédletekrıl.
19. 7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek: A) Hagyományos tanórai foglalkozások: A környezeti nevelés iskolánk valamennyi pedagógusának közös feladata, ezért minden tantárgyba megpróbáljuk beépíteni a szükséges feladatokat. Különösen fontos szerepet kapnak a környezeti nevelési kérdések az osztályfınöki órákon az ötödiktıl a nyolcadik évfolyamig éppúgy, mint a gimnáziumi évfolyamokon. Környezeti nevelés tantárgy: kimondottan környezeti témájú összegzı, integráló tantárgy a 9. nyelvi osztályokban. Egészségtan: a környezet védelme végsı soron az ember védelme. A környezetszennyezés és az emberi egészség romlása közti összefüggéseket vizsgálja 6. osztályban. Technika – életvitel: gyakorlati szempontból elemzi a környezetbarát létformát és helyes példákat mutat be. 31
Társadalomismeret: a 8. 9. 10. évfolyamon foglalkozik a fenntarthatóság témakörével, a növekedés határaival és a globális problémákkal. Természettudományi tantárgyak: a tananyagban és az érettségi témakörökben is kötelezıen megjelennek a természetvédelmi és környezetvédelmi témák, fontos szempont a környezeti kérdések vizsgálata. Humán tantárgyak: a környezeti nevelés elsısorban nem természettudományos kérdés, sokkal inkább erkölcsi nevelés. A felelısséget vállaló gondolkodás és cselekvés kialakításában van nagyon fontos szerepük. E tárgyak feladata, hogy a társadalomszervezıdés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a kérdést. A korábbi döntések elemzésével segítik a gyerekek jelenben való eligazodását, növelik a jövı iránti felelısséget. A környezeti nevelés eszköze az érzelmi megközelítés, ami e tantárgyak módszertanának is fontos eleme. Mővészeti tantárgyak: különösen alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megırzésének a fontosságára. Testnevelés: a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megéreztetésével, megértetésével, az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. Hittan és etika: a természetvédelem egyben teremtésvédelem is. Megérteti a gyerekekkel, hogy a környezetünk és a természet tönkretétele bőn, védelme erkölcsi kötelesség. Az etika tantárgy olyan fontos kérdéseket is tárgyal, mint korunk erkölcsi kihívásai vagy a globális felelısség kérdései. B) Nem hagyományos tanórai formák: Erdei iskolák: Iskolánkban szokássá vált, hogy különösen alsó tagozatban minden évben erdei iskolát szerveznek a gyerekeknek. A gazdag programok során a diákok a helyszínen ismerik meg a természeti és kulturális értékeket, és aktív, együttmőködı részvételükkel élményszerő tanulásra nyílik lehetıség. C) Tanórán kívüli tevékenységek: 1. Szakkörök: (biológia, honismereti, kézmőves, rajz) lehetıséget nyújtanak az önálló ismeretszerzésre és kutatómunkára, illetve a kultúra megismerésére és ápolására. 2. Tanulói házi dolgozatok: Adott témakörök önálló feldolgozása és információgyőjtés révén a tanulók szélesítik környezeti látókörüket és fokozódik környezeti érzékenységük. 3. Szemétszedés: A napközisek a belsı udvaron, az 5-6. osztályosok az iskola környékén összegyőjtik a szemetet. 4. Pályázatok: rendszeresen részt vesznek diákjaink a helyi és regionális rajzpályázatokon. 5. Tanulmányi versenyek: Általános iskolai diákjaink minden évben eredményesen szerepelnek a helyi, megyei és országos komplex tanulmányi versenyeken. A gimnáziumi tanulók az utóbbi években rendszeresen részt vesznek a változó helyszínő Petıfi Gimnáziumok Találkozóján. Minden iskolaszinten megrendezésre kerül a szavalóverseny, melynek gyıztesei a városi versenyen összemérhetik tudásukat a többi iskola diákjaival. Vecsés városa kétévente szervez honismereti versenyt, melyet egy tanulmányi kirándulás követ a versenyzı tanulók részvételével. Tanulóink évrıl évre részt vesznek levelezı tanulmányi versenyeken (Zöld Béka környezetismereti verseny), illetve egy-egy tantárgyhoz (matematika, magyar, biológia) kapcsolódó országos versenyeken is. 6. Napközis foglalkozások: A napközis csoportok megemlékeznek a jeles napokról (Madarak és Fák Napja, Föld Napja), sétákat tesznek az iskola környékén, leveleket, virágokat, gesztenyét győjtenek és játékokat, dekorációt készítenek belılük. A kultur- és munkafoglalkozások egyaránt elısegítik a gyerekek környezeti nevelését. 32
7. Tanulmányi kirándulások: Iskolánk tanulói minden évben egy-három napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt, mely lehetıséget nyújt hazánk részletesebb megismerésére. 8. Zöldesítés: Az egészséges és kellemes környezet biztosítására igyekszünk az iskola udvarán és az épületben minél több zöld növényt és virágot elhelyezni. 9. Látogatások: A környezeti nevelést szolgálják az állatkertben, múzeumban, arborétumban, vadas parkban, nemzeti parkban, állatmenhelyeken, színházban, üzemekben tett látogatások. 10. Rend és tisztasági verseny: A folyosókon található szekrények lehetıvé teszik a gyerekek számára a kabátok és a táskák elhelyezését. A szekrények tisztán tartása gyakran játékos versenyzés formájában történik, a jelképes díj fejében folytatott vetélkedés elısegíti a környezetre való érzékenység erısítését. 11. Környezetvédelmi jeles napok: az Autómentes Napra, az Állatok Világnapjára, a Föld Napjára, a Madarak és Fák Napjára hagyományosan programok egész sorával készülünk. A témanapok is a jeles napok valamelyikéhez kapcsolódnak.
19. 8. Kommunikáció: A) Belsı kommunikáció: Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, a következı eszközök segítségével történik: faliújságok iskolarádió az iskola honlapja B) Külsı kommunikáció: Az iskolán kívüli kommunikáció segítségével jelentısebb programjainkba és iskolánk mindennapi tevékenységeibe nyerhetnek betekintést a szülık és a település lakói. Ebben segítségünkre van: vecsési televízió Vecsési Tájékoztató az iskola honlapja
20.Egészségnevelési program: 20. 1. A program a következı értékek kidolgozását vezérli: az egészség alapvetı emberi jog, az egyenlıtlenségek csökkentése és a szolidaritás, az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelıssége az egészség fejlesztésében. 2011.évi XLI. törvény: a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete
33
a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.
20. 2. Alapfogalmak: Az egészség: Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi vagy egyéb közösséghez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megırzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségek közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítására. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés: Fı feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztı politika kifejlesztése, egészségfejlesztı környezet megteremtése, az egészségfejlesztı közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: az egész lakosságra irányul, és együttmőködésére épít; az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul, a társadalom különbözı szereplıivel való együttmőködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság); az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Egészségnevelés: A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bıvíti az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata
20. 3. Egészségfejlesztési stratégia: az iskolában a testi, mentálhigiénés és szociális nevelés életkornak megfelelı egymásra épülése; az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, pl. a szenvedélybetegségek megelızése pozitív alternatívák nyújtásával, az egészséges tevékenységek örömforrásként történı megélésével, mentálhigiénés neveléssel (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelıi képességek fejlesztése); ·a mindennapos testnevelés biztosítása, életkornak megfelelı test- és mozgáskultúra fejlesztés és a testedzés lehetıségének biztosítása: 34
az iskolai gyógytestnevelés lehetıségeinek megteremtése; az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; szexuális felvilágosítás, a felelıs nemi magatartás alakítása, családtervezés; fertızı betegségek, nemi úton terjedı betegségek megelızése; a különbözı módon és fokon fogyatékos gyermekek integrált képzése; a reklámpszichológia alapjainak megismertetése; a növényi fajismeret bıvítése gyógyhatású, mérgezı, allergiát kiváltó fajok megismertetésével; a globális éghajlatváltozással kapcsolatos betegségek megjelenésének, kórokozóinak ismerete, valamint a betegségmegelızés lehetıségeinek megismerése, helyi egészségmegırzı és egészségfejlesztési programok, pályázati lehetıségek, helyi projektek megismerése, illetve lehetıségeinek felhasználása.
20.4. Az egészségfejlesztés követelményei:
–
nevelés
iskolával
szemben
támasztott
Minden rendelkezésére álló módszerrel segítse elı a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Alakítson ki együttmőködést a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Biztosítson egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat, ezekkel párhuzamosan mőködjön együtt a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Tulajdonítson kiemelt jelentıséget az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidı hasznos eltöltésének, adjon teret a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Folytasson olyan oktatási-nevelési gyakorlatot, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, teremtsen többféle lehetıséget a siker eléréséhez, ismerje el az erıfeszítést, a szándékot, támogassa az egyéni elırejutást. Törekedjen arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megırzését; együttmőködjön a helyi közösség vezetıivel
20. 5. Az iskolai egészségnevelési tevékenységek kiemelt feladatai: A tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelı szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága 35
az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idıvel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége
20. 6. Erıforrások: A) Belsı erıforrások: Humán erıforrások: iskolavezetıség tanárok osztályfınöki munkaközösség iskolaorvos, védını ifjúságvédelmi felelıs adminisztratív dolgozók technikai dolgozók diákok B) Külsı erıforrások: Vecsés Város Polgármesteri Hivatal, mint fenntartó szülık (család) szülıi szervezet háziorvos gyermekpszichológus Hanga Patika (HANGA-PHARMA Bt.) gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek rendvédelmi szervek kábítószerügyi Egyeztetı Fórum-ok (KEF) anyagi forrást biztosító kapcsolatok: helyi és regionális pályázati lehetıségek C) Tárgyi erıforrások: szaktantermek számítástechnika tanterem kísérleti anyagok és eszközök ismerethordozók könyvtárszoba audiovizuális eszközök
36
20. 7. Az egészségnevelést segítı tevékenységformák: Tanórai foglalkozások: Szaktárgyi órák: Osztályfınöki órák: : ismeretátadási gyakorlatok interaktív gyakorlatok esetelemzések Testnevelés órák: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzı-rendszer megfelelı terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait); a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerısítések különbözı testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” címő, 2000-ben megjelent kiadványt]; minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérı adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminıség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminıség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis foglalkozások: játékoknak játékos gyakorlatok. Délutáni szabadidıs foglalkozások: sportprogramok tömegsport-foglalkozások házi bajnokság iskolák közötti sportversenyek témával kapcsolatos filmvetítések vetélkedık versenyek csoportfoglalkozások. Szakkörök: elsısegélynyújtás biológia Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények Lóti-futi hosszútávfutó verseny 37
tojásfutás váltófutás és ügyességi verseny Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Európai Újraélesztı Nap Városi, járási elsısegély-nyújtási verseny Tájékoztató fórumok: Szülıi értekezlet, szülıcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Szakmai tanácskozások, tréningek
20. 8. Továbbképzési lehetıségek: Egészségneveléssel kapcsolatos pedagógus továbbképzéseket nagyszámba hirdetnek. Ezek minden pedagógus számára hasznosak, különösen az osztályfınökök számára ajánlottak. Cél az, hogy minden évben néhány kolléga eljusson ilyen témájú továbbképzésre. A témák rendkívül szerteágazóak, például: stresszkezelés, konfliktuskezelés, drogprevenció, mentálhigiénés tréningek a pedagógus lelki egészségének megırzésére is- önismereti tréningek, elsısegélynyújtás, stb.
20.9. Az iskola - egészségügy egészségnevelési, egészségfejlesztési programja: Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály elıírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védınıje, valamint a tanulók fogászati ellátását (szőrés és ellátás) végzı kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerzıdés értelmében látják el. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védını közösen látja el. Iskolánk iskola-egészségügyi, egészségfejlesztési programja az alábbi feladatok megvalósítását foglalja magába: Iskola - egészségügyi szolgáltatás: Az iskola- egészségügyi szolgáltatás szőkebb értelemben, iskolában történı egészségügyi ellátást jelenti, amely magában foglalja a szőrést, betegségmegelızést, rizikócsoportok gondozását. Feladatát a 26/ 1997 (IX.3) NM rendelet szabályozza. Az iskola-egészségügyi ellátás tágabb értelemben az egészségügy és a diákok között megalapoz egy kapcsolatot, amely a késıbbiekben az egészségügyi szolgáltatást nemcsak betegellátásnak tekinti, hanem segítıtársnak a betegségek megelızésében. Megtanítja a gyermeket az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerő igénybevételére. Az iskola – egészségügyi ellátás prevenciós rendszere: Elsıdleges prevenció:
az egészségfejlesztés, tudatos egészség-megtartás kialakítása; egészséges táplálkozás; mindennapos testmozgás; káros szenvedélyek kialakulásának megelızése stb;
38
Másodlagos prevenció: szőrıvizsgálatok: A kezdıdı vagy kialakult elváltozások korai észlelése, kiszőrése; gondozás: A kiszőrt elváltozások gyógykezelése, a folyamat súlyosbodásának megakadályozása beavatkozásokkal; Szőrıvizsgálatok: A szőrıvizsgálatok korcsoportok szerinti elvégzése; 6-18 év között kétévenként, lehetıség szerint évente. A szőrıvizsgálat tartalmazza: testi fejlettség vizsgálata érzékszervek mőködésének vizsgálata látásélesség-vizsgálat hallás-vizsgálat színlátás-vizsgálat vérnyomásmérés golyvaszőrés belgyógyászati vizsgálat életmódbeli rizikótényezık feltárása
Gondozás: A kiszőrt rizikócsoportok gondozása meghatározott protokollok szerint, fıként az alábbi betegségek esetében: mozgásszervi elváltozások gerincferdülés tartáshibák elhízás magas vérnyomás betegség
Egészségnevelési, tanácsadási feladatok: Az iskolaorvos és a védını személyre szabott egészségnevelési tanácsokat elsısorban a szőrıvizsgálatok, oltások, illetve a betegellátás során végzi. Iskolai tanórák keretében az iskolaorvos és/vagy a védını ismeretterjesztı elıadásokat tart az alábbi témakörökben:
személyi higiénia fogápolás védıoltások jelentısége serdülıkori testi változások terhesség-megelızés, fogamzásgátlás nemi úton terjedı betegségek megelızése egészségkárosító szokások prevenciója (alkohol, dohány, drog) alapvetı elsısegélynyújtás, betegellátási ismeretek daganat-megelızés egészséges testmozgás, tartásjavítás
Iskolai testneveléssel kapcsolatos feladatok: Minden osztályban évente szükséges elvégezni a testnevelési csoportbesorolást. Az egyes tanulókat: 39
normál könnyített vagy gyógytestnevelésre kell besorolni. A testnevelési beosztást az iskolaorvos és a védını a testnevelı tanárral egyezteti. A gyógytornára szoruló tanulókat a szakrendelıben mőködı mozgásterápiára utalja az iskolaorvos. Az iskolaorvos javaslata alapján tartásjavító gerinctorna beépítése az iskolai testnevelésórák anyagába a Magyar Gerincgyógyászati Társaság ajánlása szerint. Közegészségügyi feladatok: Védıoltások beadása: Kampányoltások az ÁNTSZ által elrendelt idıszakokban: 6. osztály: 7. osztály:
DI-TE oltás MMR oltás Hepatitis B elleni oltás
Környezet – egészségügyi feladatok: tantermek, vizes helyiségek higiénés ellenırzése iskolai étkeztetés ellenırzése balesetvédelmi ellenırzés
20.10. Cselekvési program a tanév során: az iskolai szőrıvizsgálatok, a gondozás egész évben folyamatosan történnek a pedagógusokkal egyeztetett idırend szerint az egészségnevelési témakörökben igény szerinti ismeretterjesztı elıadások tartása iskolai tanórákon fokozott kapcsolattartás: egészségtant, biológiát oktató tanárral (módszertani, szakmai anyagok biztosítása) iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel testnevelı tanárokkal kortárs képzés városi szintő megszervezése az iskola felsıbb évfolyamai számára. Ezek során egyetemi hallgatók képeznek ki tanulókat, akik a magtanult ismereteket tovább adják saját kortársaiknak. (AIDS-prevenció, káros szenvedélyek prevenciója) a biztonságos iskolai környezet megteremtése érdekében közös balesetvédelmi intézkedések az önkormányzat illetékeseivel, az iskolavezetéssel és az iskolaegészségüggyel együtt. pályázatok figyelése, közös pályázatok kidolgozása
20.11. Mentálhigiénés (lelki) egészségfejlesztés: Az iskolákban is egyre gyakrabban jelentkeznek mentálhigiénés problémák, melyek többnyire magatartási, illetve viselkedési zavarokat jelentenek. A serdülıkori problémás viselkedések, kockázatkeresı magatartásmódok (dohányzás, alkoholizálás, drogozás) hátterében önértékelési zavarok, alacsony stressztőrés, alacsony 40
problémamegoldó képesség húzódik meg. Ezeknek a problémáknak a feldolgozásában feltétlenül szakember – pszichológus – segítségére van szükség. A lelki egészségfejlesztés megteremtése érdekében iskolapszichológusi rendelés válik szükségessé az iskolában. A pszichológus a lelki eredető problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülıknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfınöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is.
20.12. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: Elsısegélynyújtás: azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére, vagy a hirtelen egészségkárosodása miatt, az orvos, vagy a mentık megérkezése elıtt. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsısegélynyújtás fogalmát ismerjék meg az élettannal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat ismerjék fel a vészhelyzeteket tudják a leggyakrabban elıforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit sajátítsák el a legalapvetıbb elsısegély-nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentıszolgálat mőködésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentıt hívni sajátítsák el a sebesülések ellátásának alapjait A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfınöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelıen történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetıséget kínálnak az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az elıforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására: – ismerkedjenek meg a mentıszolgálat felépítésével és mőködésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentıt hívni.
21.A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele: Intézményünkben a tanulók a döntéshozatal folyamatában a diákönkormányzaton keresztül vehetnek részt. A tanulóközösségek képviselıket küldhetnek a diákönkormányzati győlésekre, ahol tisztségviselıket (elnököt, alelnököt) választhatnak maguk közül. A DÖK dönthet saját mőködésével kapcsolatban, a diákönkormányzat mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében, a tanítás nélküli munkanapok programjának megalkotásában, a nevelıtestület véleményének kikérésével. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az intézményi SZMSZ és a házirend elfogadásánál valamint javaslatot tehet az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A DÖK által szervezett események (farsang, gólyaavatás, papírgyőjtés stb.) lebonyolításában és zsőrizésében a nevelık mellett a diákképviselık is aktívan részt vesznek. 41
22.A tanulmányok alatti vizsgák rendje: Osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsgák: A tanulók a tanulmányaik alatt osztályozó, különbözeti, és javító vizsgákat tehetnek. Javítóvizsga: Amennyiben a tanuló adott tantárgy esetében nem teljesíti a tanév befejezéséhez szükséges követelményeket, az általános iskolában javítóvizsgát kell tennie, a gimnáziumi évfolyamokon javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI – rendelet értelmében legfeljebb 3 tantárgyból lehet tenni. Amennyiben a vizsga sikertelen, a tankötelezettségét teljesítı tanuló az évfolyamot ismételni köteles. Különbözeti vizsgát: abban az esetben kell tenni, ha általános iskolába olyan tanuló érkezik, aki korábban nem tanulta az idegen nyelvet (angol, német). Gimnáziumban akkor szükséges különbözeti vizsga, ha olyan tanuló jön, aki korábban adott tantárgyakat nem tanult, vagy más idegen nyelvet tanult, mint az intézményünkben rendszeresített angol, ill. német nyelvek. Az adott vizsgára a tanuló önállóan készül fel. Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megszerzéséhez, ha: A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítménye osztályzattal nem értékelhetı, és a tantestület engedélyezi a vizsga letételét. Az osztályozó vizsgát a nevelıtestület megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 20 órát, és az intézmény eleget tett az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségének. Felmentették a tanórán való részvétel alól. Engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget (pl. elırehozott érettségi vizsga esetén). Az osztályozó vizsgákra a vizsgaidıszakot megelızı második hét utolsó tanítási napjáig kell jelentkezni az osztályfınökön keresztül, illetve a szaktanárok jelzik az osztályfınöknek, amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a megengedett mértéket, és ezért vizsgára kötelezhetı. Az osztályfınök az osztályozó vizsgára jelentkezık és kötelezettek névsorát leadja az iskolavezetésnek. Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki neki fel nem róható okokból elkésik, vagy távol marad a vizsgától. A tanulmányok alatti vizsgákat a rendes vizsgaidıszakokban lehet lebonyolítani, a következı rend szerint: Félévi: Az aktuális munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet elıtti 2 hétben Tavaszi - Az aktuális tanév rendjében szereplı május-júniusi érettségi vizsgaidıszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelızı két hétben Év végi - Az aktuális munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet elıtti 2 hétben Nyári - augusztus utolsó hetében, javítóvizsga csak ekkor tehetı. Az egyes vizsgatípusok tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Pedagógiai Program helyi tantervi fejezete tartalmazza. A vizsgák során háromtagú vizsgabizottság felállítása szükséges, akik közül legalább kettı az adott tantárgynak megfelelı végzettséggel rendelkezik. 42
A szóbeli és írásbeli vizsgarészek lebonyolításánál a 20/2012. (VIII.31.) EMMI – rendelet szabályozása irányadó.
23.A felvételi eljárás szabályai: Az elsı osztályos tanulóink felvételénél feltétel az iskolaérettség, valamint a törvényi feltételeknek való megfelelés. Elınyt jelent a plébánosi ajánlólevél is. A szülı és gyermeke fogadják el az intézmény pedagógiai programját és a házirendet, és eltökéltek legyenek annak megvalósításában. A beiskolázást nem köti körzethatár, a tanulók felvételérıl az igazgató dönt. A gimnáziumi osztályainkba lépés feltétele a megfelelı általános iskolai elımenetel.
24.Az iskolaváltás és a tanulók átvételének szabályai: Miután iskolánk nem kötelezı beiskolázású intézmény, iskolaváltáskor a tanulmányi eredményeket és a magatartást is figyelembe véve az igazgató dönt. Egyéb szempont, pl. ha a testvér már az iskola tanulója, vagy a szülı iskolánk dolgozója. Amennyiben az átvett tanuló valamilyen tantárgyat korábban nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tennie.
43
II. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium helyi tanterve
44
1. Az intézményben alkalmazott kerettanterv és óratervek: A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium az 51/2012. (XII. 21.) EMMI – rendelet (a továbbiakban kerettantervi rendelet) mellékletében kiadott kerettanterveket vezeti be. Általános iskolában a kerettantervi rendelet 1. és 2., gimnáziumban a 3. mellékletét használtuk fel, a gimnázium nyelvi elıkészítı évfolyamán pedig a 7. melléklet megfelelı részeit. Az új óraterveknél segítségünkre voltak a kerettantervi rendelet alapján készült katolikus helyi tantervi ajánlások, az Nkt. 27. § (4), (5) bekezdése és a 6. melléklete, valamint a NAT 8. § (1) bekezdése. Az óratervet ezt követıen egyeztettük a KPSZTI szakértıjével.
1. 1. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 1-4. évfolyamon:
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv/német nyelv
1. évfolyam
2. évfolyam 3. évfolyam
7 2+1=
7 2+1=
3
6+1=
6+1=
0+3=
2+2=
7
3
4. évfolyam
3
7 4
Matematika
4
4
4
4
Hittan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
2
2
3
3
25
25
25
27
1
1
1
1
1
1
1
27
27
27
28
Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret* A heti kötelezı órakeret terhére tervezhetı többletóraszámból felhasznált nem kötelezı óra** Hittan (nem számít bele az órakeretbe, a NAT 9.§ szerint) Tényleges óraszám
* A Nemzeti köznevelésrıl szóló törvény 6. melléklete alapján ** A NAT 8.§ (3) alapján meghatározott többletóra
45
Az egész napos iskolai oktatási forma szabadidıs tevékenységeinek beosztása: Tantárgy
1-3. osztály
Önálló tanulás
5
Étkezés
5
Szabadidı
5
Kulturális foglalkozás
1
Kézmőves foglalkozás
1
Sport, játék
2
Szabadon szervezhetı
3,5
Iskolaotthon összesen
22,5
46
1.2. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl az 5-8. évfolyamon: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
5. évfolyam
6. évfolyam 7. évfolyam
4
4+1=
3+1=
4+1=
3+1=
3+1=
5
Német nyelv*
3+1=
3+1=
Matematika
3+1=
3+1=
4
4
4
8. évfolyam
4
4 4
5 4
3+1=
3
4
Hittan
1
1
1
1
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Biológia-egészségtan
2
1
Természetismeret
2+1=
3
2
1+1=
Földrajz
2
Ének-zene
1
Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
Osztályfınöki
1
1
1
1
3
3
3
3
28
28
31
31
1
1
1
1
29
29
32
32
Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§ szerint) Tényleges óraszám
* A 2016-2017. tanévtıl a német nyelv mellett felmenı rendszerben beépül az angol nyelv
47
1.3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-12. évfolyam normál gimnáziumi tagozatán: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika
9. évfolyam
10. évfolyam
4
4
3+2=
5
3
3
3+1=
4
Hittan
3+2=
3+2=
5
5 5
3+2=
5
3+1=
4
3+2=
5
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
Fizika
2
2
Kémia
2
2
Biológia-egészségtan
3+1=
4
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Mozgókép- és médiakultúra
1
Mővészetek 1+1=
3+1=
4
2
2
Földrajz
Informatika
4+1=
3
3+1=
4
12. évfolyam
4+1=
5
3+2=
5
11. évfolyam
2
2
2
2
1+1=
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
5
5
5
5
Osztályfınöki
1
1
1
1
Társadalomismeret Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§1. szerint) Tényleges óraszám
1 4
4
6
8
35
36
35
35
2
2
1
2
37
38
36
37
48
1.4. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium óraterve a 2013-2014. tanévtıl a 9-13. évfolyam emelt nyelvi tagozatán: 9. nyelvi évfolyam
10. nyelvi évfolyam
11. nyelvi évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1
4
4
I. idegen nyelv
14
5
5
5
5
II. idegen nyelv
4
5
5
5
5
Matematika
1
3
3
Tantárgyak
Hittan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
12. nyelvi évfolyam 4+1=
5
3+1=
4
4+1=
5
3+1=
4
1 2
2
3
Fizika
2
2
2
Kémia
2
2
1
Biológia- egészségtan
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret
1
Mővészetek Informatika
13. nyelvi évfolyam
2
1
3+1=
4
2
2
2
2
1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfınöki
1
1
1
1
1 0+1=
Társadalomismeret Környezettudatos nevelés Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan ( nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§1.a szerint) Tényleges óraszám
1
1 0
0
0
2
4
30
35
36
35
35
2
2
2
1
2
32
37
38
36
37
49
A kerettantervek által kínált tantervi alternatívák közül a következıket alkalmazzuk: Tantárgy
Évfolyam
Kerettantervi változat
Biológia – Egészségtan
7-8, 10-13. évfolyam
A változat
Ének-zene
1-8. évfolyam
A változat
Fizika
7-11 évfolyam
B változat
Kémia
7-10. évfolyam
A változat
Magyar nyelv és irodalom
1-13. évfolyam
A változat
A fenti óraterveket a 2013-2014. tanévtıl felmenı rendszerben vezetjük be. Az új törvényi szabályozásoknak megfelelıen 1. évfolyamon az iskolaotthonos oktatási formát a továbbiakban egész napos iskolaként mőködtetjük, kiegészítve az angol nyelv, míg a normál, napközivel egybekötött osztályban a német nyelv oktatásával. Ezzel párhuzamosan a 2-4. és 6-8. évfolyamokon kifutó rendszerben szőnik meg a német nemzetiségi nyelvoktatás. Az 5. évfolyamon a kerettantervi elıírások alapján új óratervet alkalmazunk, amelyben kiemelt szerepet kap az idegen nyelv oktatása. Alsó tagozaton változatlanul mőködnek a napközis csoportjaink, felsı tagozaton pedig a tanulószobai foglalkozás. A gimnáziumi tagozaton a 9. évfolyamtól felmenı rendszerben újulnak meg az óratervek, miközben a 10-13. évfolyamokon a 2004. évi kerettantervet alkalmazzuk kifutó rendszerben. A nyelvi elıkészítı tagozaton bevezetjük a második idegen nyelvet, a továbbiakban pedig a nyelvi osztályokban emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást. Az általános gimnáziumi képzés esetében szintén magasabb nyelvi óraszámokkal segítjük elı a sikeres nyelvi érettségi és a nyelvvizsga megszerzésének lehetıségét.
50
1.5. A 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben megszőnı óratervek: Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének Rajz Technika és életvitel Testnevelés /nemzetiségi tánc/ Modulok Hon- és népismeret, nemzetiségi népismeret német nyelven
1.
2.
7+1=
8
5 4 1 1 1 1 5
Kötött óraszám összesen:
22
3.
7+1=
7+1=
8
8
5
5 4+1=
4 1 1
5
5 1 1 0,5 0,5 3
22
22
0,5+0,5=
1 1
0,5+0,5=
4. 8,5
8+0,5=
5 4+1=
5
2 1 1 1 3
24
Összesen: 26 26 24 26,5 Szabadon választható kötelezı 2 2 2 1,5 órák száma: * A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül.
Az iskolaotthonos oktatási forma szabadidıs tevékenységének felosztása 1-3. évfolyamig: Tantárgy
1-3. osztály
Önálló tanulás
5
Étkezés
5
Szabadidı
5
Kulturális foglalkozás
1
Kézmőves foglalkozás
1
Sport, játék
2
Szabadon szervezhetı
3,5
Iskolaotthon összesen
22,5
51
Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai, a 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy/évfolyam
5. K
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv/német nemz. nyelv
4
Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel az informatikába integrálva Testnevelés és sport (tánc)* Osztályfınöki
4 0,5
Tánc és dráma Hon és népismeret Nemzetiségi népismeret
6. S
2 3
2
K
7.
5
4
4
K 3,5
2
2
2
2
4,5+0,5=
3+2=
S
8. S 4
K 3,5
2
2
3,5+0,5=
S 3,5+0,5=
4 2
5
3
3+2=
3
3+2=
3
3+2=
4 1
3 1
3+1=
3 1
3+1=
4 1
3 1
3+1=
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5
0,5+0,5=
1,5+0,5=
2
1,5
5 4 1
5
5 4 1
1,5
1 1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
1 1,5 1
1 1 1
1 1 1,5 1
5
5
5
5
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5+0,5=
0,5+0,5
1
0,5+0,5
0,5+0,5=
=1
1
=
1
Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan
0,5
0,5
0,5
0,5
1
0,5
25 1,5
1,5
0,5
Kötött óraszám összesen 25 25 25 1,5 Szabadon választható 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 kötött tanítási órák száma Kötelezı órasz. törvény 26,5 26,5 26,5 alapján Nemzetiségi órasz. keret 2,5 2,5 2,5 Kötelezı órasz. nemz. 29 29 29 iskolában Összesen 29 29 29 * A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül.
52
0,5
26,5 2,5 29 29
A 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013- 2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy/évfolyam
9. K
Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1.Idegen nyelv(német) 2.Idegen nyelv (angol) Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra * Testnevelés és sport Osztályfınöki Életvitel Társadalomismeret Tánc és dráma Mővészetek Zenehallgatás és mőelemzés Mőalkotások elemzése Mozgókép és média ismeret Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı órasz. törvény alapján Összesen Nem kötelezı, választható órakeret
10. S
11.
3 2
4 2
K 3,5 2
2 2 3 2
3 2 3 2
2 1,5 3 1,5
3 2 3 1
2
1,5
2 2 1 1 5 0,5 1,5 1
2 2 1 1 5 0,5 0,5 0,5
2 1,5 2 2 1 1 5 0,5 1 0,5
1,5 1,5 1,5 2 1 1 5 0,5 0,5 0,5
27,5
S 4 2
27,5
27,5 12,5
5 3
2,5 2,5 4,5 1,5 0,5 2 2
3 3 4,5 2 1 2 2
1,5
1
2,5 0,5
2,5 0,5 0,5
30 12,5
S
28,5 1,5 30
27,5 30
K 4,5 4
12. K 4,5 4
3 3 4,5 1 1
2
2
2,5 0,5
2,5 0,5 0,5
1
2
1
1
28 2 30 30 18
* A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül.
53
5 4
3 2,5 4,5 2 0,5
30 18
S
A 9. nyelvi évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013-2014. tanévtıl kifutó rendszerben: Tantárgy/évfolyam
9. K
Idegen nyelv (német - angol) Informatika Képességfejlesztés * Egészséges életmód – testnevelés Szövegértés Magyar Matematika Környezettudatos nevelés Beszélı Magyarország – nyilvános beszéd Hagyományos tantárgyi modulok Matematika Történelem Osztályfınöki óra Kötött óraszám összesen Kötelezı óraszám a törvény alapján Összesen
14 4 5 1 1 1 1 1 1 1 30 30 30
* A testnevelés a 2012-2013. tanévtıl felmenı rendszerben heti 5 órára bıvül. A nyelvi tagozatos osztályokban a 10. ny. évfolyamtól kezdıdıen az elsı idegen nyelv tanulását heti 5 órában biztosítjuk, a többi tantárgy esetében a normál gimnáziumi tagozat óratervét alkalmazzuk. A tanulók az elsı idegen nyelvbıl a 11. ny. évfolyam végéig elırehozott érettségi vizsgát tesznek.
2. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása: 2.1. Kulcskompetenciák: Kulcskompetencia: a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célok: a személyiség kiteljesítése, fejlesztése, az életen át tartó tanulás megvalósítása (kulturális tıke), beilleszkedés és aktív állampolgári szerepvállalás (társadalmi tıke), foglalkoztathatóságra való képesség kialakítása, hogy tisztes munkához jusson a munkaerıpiacon (emberi tıke). Iskolai nevelı-oktató tevékenységünk során a következı kulcskompetenciákat preferáljuk: Anyanyelvi kompetencia: hallott, olvasott szöveg megértése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat Idegen nyelvi kompetencia: hallott, olvasott szöveg megértése, szövegalkotás a tanult idegen nyelven Matematikai kompetencia: a gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának képessége megvalósítása Természettudományos kompetencia: készségek és képességek fejlesztése, hogy a különbözı ismeretekkel, módszerekkel magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ kölcsönhatása között lezajló folyamatokra Digitális kompetencia: a digitális eszközök használata, munkában, tanulásban, kommunikációban és szabadidıben (információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása, cseréje), kommunikáció az interneten keresztül 54
A hatékony és önálló tanulás kompetenciája: a tanult ismeretanyag alkalmazása a mindennapi életben, az önálló ismeretszerzésre való képesség kialakítása Szociális és állampolgári kompetencia: olyan magatartásforma kialakítása, mely lehetıvé teszi a harmonikus életvitelt és a közügyekben való aktív részvételt, keresztényi életvitel megvalósítását Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: önálló, kreatív gondolkodás, vitakészség, gondolkodás bátorságának kialakítása Esztétikai, mővészeti kompetencia: igény az esztétikus környezet kialakítására, kulturális emlékek megismerése, igény a kulturált szórakozásra
2.2. A pedagógiai feladatok megvalósítása: A NAT az alap- és középfokú oktatásban szükséges és elengedhetetlen értékeket, tudástartalmakat és mőveltségképet fogalmaz meg. Felértékelıdnek benne azok a képességek, készségek és motívumok, melyek a formális oktatást követıen elısegítik az élethosszig tartó tanulás elımozdítását. Az egyes képzési szakaszokban ezért kiemelten fontosak a következık: 2. 2. 1. 1-4. évfolyamon: 1-2. évfolyam: Alapvetı célok a megismerés, tanulás iránti érdeklıdés felkeltése, átvezetni a tanulót a játékközpontú óvodai nevelésbıl az iskolai tanulásba Nagy hangsúlyt helyezünk az egyéni képességekben megmutatkozó eltérések felmérésére és kezelésére, ehhez egyéni, differenciált és tehetséggondozó foglalkozások állnak rendelkezésünkre Verses, rajzos, táncos foglalkozások segítségével fejlesztjük a vizuális, esztétikai és mozgásos képességeket 3-4. évfolyam: E két évben már fokozódnak a teljesítmény-elvárások, de változatlanul élünk a folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés és tudásbıvítés lehetıségével. A tudástartalmak mellett megerısítjük a tanulókban az alapvetı erkölcsi normákat, a kötetlenebb tanulásszervezési formák során elsajátítják a társas kapcsolatok és a szocializáció szabályait. A foglalkozások során megtanulják a felelısségvállalást saját és társaik tekintetében. Közvetlen környezetük, ill. Magyarország földrajzi, történelmi és kulturális jellemzıinek megismertetésével megkezdjük az állampolgári és hazafias nevelés folyamatát. A foglalkozások és a családdal való kapcsolattartás révén igyekszünk megerısíteni a pozitív családképet. Nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges testi és lelki fejlıdésre, valamint ÖKO iskolaként az élhetı, harmonikus környezet kialakítására, a környezettudatos életre történı felkészülésre. A sikeres tanulás eléréséhez kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek elsajátítsák a megfelelı tanulási módszereket.
55
2. 2. 2. 5-8. évfolyamon: 5-6. évfolyam: elsıdleges cél a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, tudástartalmak bıvítése továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat megkezdjük a felkészítést a középfokú nevelés-oktatás szakaszára a tanulók szocializációjában a rendet, a szabályok tiszteletét és az önfegyelem kialakítását helyezzük elıtérbe Elısegítjük bennük az önismeret, önkritika kifejlıdését, a környezet visszajelzéseinek megfelelı értelmezését Motiváljuk diákjainkat, hogy kapcsolódjanak be a helyi közösség tevékenységeibe, megismertetjük ıket a nemzeti kultúra jellegzetességeivel. A társas kapcsolatok terén a közösségfejlesztést erısítjük Változatlanul nagy jelentıséget tulajdonítunk a testi higiéniának, de egyre jobban a lelki egészségre fordítjuk a figyelmet Az önálló vélemény kialakítását, a felelısségvállalást hangsúlyozzuk Igyekszünk felismertetni a tanulókkal a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbséget, felhívni a figyelmet a világháló és a média veszélyeire. A környezetükre való odafigyelés mellett aktívabb környezetvédelmi tevékenységekre hívjuk fel figyelmüket 7-8. évfolyam: Alapvetı feladat a középfokú nevelés-oktatásra történı felkészítés, a már meglévı kompetenciák további fejlesztése, megerısítése A biológiai adottságoknak megfelelıen már lehetıség nyílik a bonyolultabb logikai és fogalmi gondolkodás fejlesztésére Az egyéni különbségek és érdeklıdési területek figyelembe vételével folytatjuk a társadalmi beilleszkedés megvalósítását, kiemelve a problémák felismerésének és megoldásának képességét A közvetlen környezeti hatásokon kívül a tanulók figyelmét a globális környezeti problémák és megoldásuk felé irányítjuk Megismertetjük velük az olyan alapvetı gazdasági-társadalmi fogalmakat, melyeket a késıbbiekben a saját felnıtt életükben, a gyakorlatban is alkalmazni tudnak A pályaorientáció ebben a két évben válik központi szerepővé: ennek során megismertetjük a gyerekekkel a továbbtanulási rendszert, valamint az egyes szakmák, hivatások jellemzıit, követelményeit A testi és érzékszervi nevelésben kiemelt szerepet kap a nıi-férfi szerepek és sajátosságok elkülönülése, és a szenvedélybetegségek veszélyei Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló ismeretszerzés lehetıségei, a könyvtár és világháló használata, szabályai, veszélyei 2. 2. 3. 9-13. évfolyamon: A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója az alapfokú képzési szakaszokban kialakított készségek, képességek és tudástartalmak továbbfejlesztése, és elmélyítése. Legfıbb célunk az érettségi vizsgára és a felsıoktatásban való részvételre, továbbá a munkavállalásra történı felkészítés Fontos feladatunk az önálló, belülrıl fakadó ismeretszerzés igényének kialakítása és elmélyítése 56
Ennek elıfeltétele, hogy a tanuló megtanuljon önálló jegyzeteket készíteni, saját véleményét írásban és szóban kifejezni. A nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a mőveltség szélesítésén túl az is célunk, hogy a fiatalok minél könnyebben tudjanak beilleszkedni a felnıtt társadalomba. E szakasz második felében már középpontba kerül a munkavállalás kérdése A pályaorientáció mellett hangsúlyozzuk, hogy a munkába állás mellett folyamatosan élni kell a továbbképzések, az élethosszig tartó tanulás eszközeivel A tanulók fel kell, hogy ismerjék a törvények és az állampolgári szerepvállalás, továbbá a demokratikus gondolkodás fontosságát, ezért aktív szerepvállalásra ösztönözzük ıket Fontos, hogy alkalmazzák és betartsák a társadalom által elvárt normákat A reális énkép kialakítása a cél, hogy a tanuló fel tudja mérni saját lehetıségeit és képességeit, és ennek megfelelı döntéseket hozzon A családi élet megteremtésének alapfeltétele a harmonikus párkapcsolat kialakítása, mely ebben a szakaszban egyre nagyobb szerepet kap. A társadalmi és gazdasági ismeretek egyrészt a háztartás és a felnıtt élet feltételei felé fordulnak, másrészt viszont hangsúlyozzuk a világmérető gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok és szervezetek jelentıségét. Kiemelten foglalkozunk az európai integráció létrejöttével, mőködésével és hazánk EU-s tevékenységével. A felelısségvállalás és a mások iránti empátia kialakításában elıremutatónak tartjuk az érettségi elıtti közösségi szolgálat bevezetését. Ennek révén a fiatalok a gyakorlatban is szembesülhetnek az egyes társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal A szakasz végig lehetıséget nyújt a médiához kapcsolódó ismeretek bıvítéséhez, és a kritikus, tudatos médiaválasztás és értékelés kialakulásához.
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A legfontosabb feltétel a kerettantervi követelmények teljesítése, ennek tükrében határoztuk meg a tantárgyi eredményesség szintjeit az öt osztályzati fokozatban. Alsó tagozaton az 1. évfolyamon, és a 2. évfolyam 1. félév végén szöveges és szóbeli értékelést végzünk minden tantárgyból. A 2. évfolyam végétıl 4. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét osztályzatokkal értékeljük. A szülınek jogában áll az évfolyam ismétlését kérni, abban az esetben, ha az értékelés szerint gyenge teljesítményt nyújt a tanuló, és jobbnak tőnik az évfolyam megismétlése. Felsı tagozaton és a gimnáziumban a tantárgyakat osztályzatokkal értékeljük. A testnevelés tantárgy esetében, ha a diákot egészségügyi okból felmentette az orvos, a „mentesítve” bejegyzést alkalmazzuk. A nevelıtestület általános tapasztalata, hogy a tanulók jobban elfogadják a konkrét, számszerő értékelést, ezáltal könnyebben tudják saját teljesítményüket mérni, és segíti ıket az önellenırzésben.
4. A csoportbontások, a választható és egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai: Iskolánkban a gimnáziumi tagozaton csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, valamint bizonyos évfolyamokon a matematikát. Célunk ezzel az ismeretek elmélyítése, és a hatékony tanulás biztosítása. Általános iskolai osztályainkban a helyhiány miatt sajnos nincs lehetıségünk csoportbontásra. Általános iskolai tagozatainkon a kötelezı tanórai foglalkozások mellett, elsısorban azokat kiegészítı foglalkozásokat szervezünk. A felzárkóztató egyéni, differenciált és tehetséggondozó foglalkozásokat rendszerint tantárgyanként szervezzük meg, természetesen az igényeknek megfelelıen. Alsó tagozaton elsısorban (a nyelvóráktól eltekintve) a tanítók tartják ezeket a 57
foglalkozásokat, mivel e korosztály számára a tanítóhoz való kötıdés meghatározó. Felsı tagozaton a meghatározó a szakos ellátottság, minden esetben az adott tantárgynak megfelelı szakos tanár foglalkozik a tanulókkal az említett órákon. Gimnáziumban a differenciált foglalkozások és felzárkóztatás mellett fokozott hangsúlyt kapnak az érettségi felkészítık. A 10., ill. 11.ny. évfolyam végén felmérjük a középiskolai tanulóink körében, hogy milyen tantárgyat választanak a kötelezı érettségi tantárgyak mellé. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendeletben elıírt határidık és szabályok, valamint a tanulói igények figyelembe vételével szervezzük meg a következı tanévben az elıkészítı foglalkozásokat. Az írásbeli jelentkezést követıen a foglalkozásokon való részvétel kötelezı, a tanulók teljesítményét pedig osztályzatokkal értékeljük. A gimnáziumi foglalkozásoknál minden esetben olyan kollégát választunk, akinek van jogosultsága érettségi vizsga levezetéséhez. A gimnázium 12ny és 13ny évfolyamán angol és német nyelvbıl emelt szintő érettségi vizsgára készítjük fel tanulóinkat az elsı idegen nyelvbıl. A hittan órákat minden iskolaszinten, és minden felekezet számára, képzett hitoktatók tartják.
5. A választható érettségi tantárgyak: Gimnáziumi tagozatunkon a kötelezık mellett tanulóink a következı tantárgyakból tehetnek érettségi vizsgát: Angol, német idegen nyelv (választott tantárgyként) Biológia Fizika Földrajz Informatika Testnevelés A választott tantárgyból a korábban kifejtett szempontok szerint és feltételekkel elıkészítı foglalkozásokat biztosítunk, melyeken a középszintő érettségi vizsgához szükséges ismereteket sajátíthatják el. A nyelvi tagozatos osztályokban a 12. nyelvi évfolyamtól igény szerint emelt szintő érettségire készítjük fel diákjainkat.
6. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei: 6.1. Magyar nyelv és irodalom: Életmővek: Petıfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezsı József Attila Portrék: Janus Pannonius Balassi Bálint Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Csokonai Vitéz Mihály Mikszáth Kálmán 58
Móricz Zsigmond Szabó Lırinc Márai Sándor Pilinszky János Weöres Sándor Ottlik Gáza Radnóti Miklós Reményik Sándor Dsida Jenı Áprily Lajos Wass Albert
Látásmódok: Zrínyi Miklós Jókai Mór Karinthy Frigyes Krúdy Gyula Illyés Gyula Németh László Örkény István Nagy László Nemes Nagy Ágnes Nyírı József Kortárs irodalom: Spiró György Szabó Magda Kányádi Sándor Sütı András Sánta Ferenc Áprily Lajos Dsida Jenı Szabó Dezsı Orbán Ottó Mészöly Miklós Sinka István Orbán Ottó Szilágyi Domokos Világirodalom: Görög mitológia Görög epika és líra Antik római irodalom Biblia Az európai irodalom a 4-15. században Az európai irodalom a 14-16. században Az európai irodalom a 18. században Az európai irodalom a 19. században Az európai epika és líra a 19. század 2. felében Avantgard irányzatok Az epikai és lírai törekvések a 20. században 59
Színház- és drámatörténet: Antik színház és dráma: Szophoklész Az angol színház a 16-17. században A francia klasszicista színház: Moliére Magyar színháztörténet a középkortól Kisfaludy Károlyig Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Az európai dráma és színház a 19. század 2. felében A 20. századi és a kortárs drámairodalom: Ibsen, Csehov Az irodalom határterületei: Detektívregények jellemzıi A megfilmesített irodalom Fantasy irodalom Sci-fi Regionális kultúra Magyar nyelv: Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek Szöveg Retorika alapjai Stílus és jelentés
6.2. Történelem: A/ Kompetenciák A források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idıben Az eseményeket alakító tényezık feltárása A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása B/ Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
60
C/Tematika I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. Modern demokráciák mőködése V. Politikai intézmények VI. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés
6. 3. Matematika: Témakörök: Halmazok Algebra és számelmélet Függvények Bevezetés a geometriába Egyenletek, egyenletrendszerek (elsıfokú) Geometriai transzformációk Kombinatorika Statisztika Gyök Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Geometria Trigonometria (hegyesszögek és függvények) Valószínőség Gráfok Hatvány, logaritmus Trigonometria (Általános háromszögben, egyenletek) Koordináta- geometria Matematikai logika Számsorozatok Kerület, terület Térgeometria (V,A)
6. 4. Német nyelv: 1. Személyes vonatkozások: a vizsgázó személye, életrajza, személyes tervek 2. Család: családi kapcsolatok, családi élet, családi ünnepek, otthoni teendık 3. Ember és társadalom: a másik ember külsı és belsı jellemzése, hasonlóságok és különbségek az emberek között baráti kör férfi és nıi szerepek állami és egyházi ünnepek öltözködés, divat 61
vásárlás, szolgáltatások (posta) 4. Környezetünk: az otthon, lakóhely és környéke (lakás, ház, saját szoba) bemutatása a lakóhelyen található szolgáltatások, szórakozási lehetıségek a városi és a vidéki élet összehasonlítása növények és állatok a környezetünkben környezetvédelem szőkebb környezetünkben idıjárás 5. Az iskola: saját iskola bemutatása, iskolai hagyományok, az iskolai élet eseményei a magyar és a német iskolarendszer tantárgyak, órarend, tanulmányi munka a nyelvtanulás szerepe, a nyelvtudás fontossága a munka világa diákmunka, nyári munkavállalás pályaválasztás, szakmai tervek 6. Életmód: napirend, idıbeosztás az egészséges életmód a sport, a testmozgás fontossága étkezési szokások, helyes és helytelen táplálkozás, diéta étkezés a menzán, étteremben, gyorséttermek gyakori betegségek, sérülések, balesetek gyógykezelés (háziorvosok, szakorvosok, kórházak 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás: szabadidıs tevékenységek, hobbik sportolás, iskolai sport olvasás, kedvenc könyv, újság tévénézés a számítógép és az internet 8. Utazás, turizmus: közlekedési eszközök, tömegközlekedés az iskolai szünidı eltöltése itthon és külföldön utazási elıkészületek, az utazás megszervezése egyéni és társasutazás 9. Tudomány és technika: népszerő tudományok, ismeretterjesztés
6. 5. Angol nyelv: 1. Személyes vonatkozások, család: a vizsgázó adatai, külsı-belsı jellemzése családi élet, kapcsolatok mindennapok, otthoni teendık jövıbeli tervek 62
2. Ember és társadalom: másik ember külsı és belsı jellemzése baráti kör öltözködés, divat ünnepek, családi események 3. Környezetünk: az otthon (lakás, ház) bemutatása a lakóhely és környéke, szolgáltatások a városi és vidéki élet összehasonlítása 4. Az iskola: iskola bemutatása, iskolai élet tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága 5. A munka világa: pályaválasztás, továbbtanulás foglalkozások személyes tervek 6. Életmód: napirend – mindennapi teendık, hétvégi programok egészséges életmód (testedzés, étkezés) kedvenc ételek, étkezési szokások 7. Szabadidı, szórakozás: szabadidıs elfoglaltságok, hobbik zene, színház, mozi olvasás, tv, számítógép sportolás, szabadtéri tevékenységek 8. Utazás, turizmus: közlekedés, tájékozódás nyaralás, szünidı utazási elıkészületek 9. Tudomány és technika: a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
6. 6. Földrajz: 1. Térképi ismeretek: A térképi ábrázolás, a térkép jelrendszere, őrtérképezés. 2. Kozmikus környezetünk: A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben; A Föld és mozgásai Az őrkutatás az emberiség szolgálatában 63
3. A geoszférák földrajza: A kızetburok A levegıburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség: A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A függıleges földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz: A népesség földrajzi jellemzıi A települések földrajzi jellemzıi 6. A világ változó, társadalmi-gazdasági képe: A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemzı folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzıi és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának alakulása A harmadik és negyedik szektor jelentıségének növekedése 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országok és országcsoportok: a világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörő országok és országcsoportok 8. Magyarország földrajza: A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzıi Hazánk nagytájainak eltérı természeti és társadalmi, gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza: Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az EU Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza: A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia általános földrajzi jellemzése Ázsia országai 64
DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Afrika általános földrajzi képe Amerika általános földrajzi képe Amerika országai (USA)
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai: A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
6. 7. Biológia: Gyakorlati rész (A) 1.) Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése: 2/a.) Laboratóriumi vizsgálatok: Keményítı kimutatása jódreakcióval Fehérjék reverzibilis koagulálása Az epesavak tulajdonságainak kimutatása Lipidek oldékonyságának vizsgálata A pepszin fehérjebontó hatásának kimutatása Antocián színváltozása különbözı kémhatású oldatokban Klorofil-oldat alkotórészeinek kimutatása A víz útja a növényekben Az ozmózis megfigyelése burgonyán A tej fehérjéinek kimutatása 2/b.) Mikroszkópos vizsgálatok: Az enzimes lebontás mikroszkópos vizsgálata Karotinoidok mikroszkópos vizsgálata Gombák mikroszkópos összehasonlítása Zöld színtestek megfigyelése és összehasonlítása különbözı fejlettségő növények sejtjeiben Hagymalevélnyúzat készítése és vizsgálata A lomblevél szöveteinek vizsgálata Az idegszövet vizsgálata 2/c.) Laboratóriumi vizsgálatok: Térdreflex kiváltása, értelmezése Szaruhártya-reflex kiváltása, értelmezése Ember légzésének a vizsgálata A vakfolt vizsgálata A pulzus és a vérnyomás vizsgálata 2/d.) Összehasonlító anatómiai vizsgálat: Különbözı fajok csontvázainak összevetése Különbözı fajok bırének összehasonlítása Különbözı fajok szívének összehasonlítása Különbözı fajok agyának összehasonlítása
65
3.) Nemzeti park, természetvédelmi terület jellemzése, környezet- és természetvédelmi teendıinek összefoglalása: Elméleti rész (B) 1.) Etikai kérdések: Genetikai manipuláció, klónozás A mővi vetélés Fejlıdés és környezetszennyezés kapcsolata A rasszizmus és kritikája Az élsport árnyoldala: a dopping A kábítószerek és az önjutalmazó rendszerek hatása a családi életre A globális felmelegedés okai és következményei Az élelmiszer-gazdaságban használatos vegyszerek Az orvostudomány csodái és azok negatív hatásai az emberiségre Hulladékgazdálkodás Vizeink védelme és a vízszennyezés 2.) Tudománytörténeti kérdések: Ivanovszkij kísérletei és értelmezésük Linné és Darwin tanításának összevetése Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti és orvosi jelentısége A DNS molekula szerepének igazolására vonatkozó kísérletek Pavlov munkásságának bemutatása és értelmezése Kitaibel Pál és Hermann Ottó munkásságának jelentısége 3.) Az egészséges életmódra vonatkozó kérdések: A kockázati tényezık és a megbetegedések kapcsolata A testi-lelki harmónia és az egészség kapcsolata Az egyes emberi életmőködések legjellemzıbb zavarai, megelızés Hogyan táplálkozhatunk egészségesen? Amit a fogamzásgátlásról tudni kell A drogok hatása a szervezetre A fiatalkori szexualitás veszélyei Allergia Daganatos betegségek
6.8. Fizika: 1. A haladó mozgások: Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója. A mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek, mértékegységeik. A mozgások analitikus és grafikus leírása. A mozgások dinamikai elemzése. Egyszerő hétköznapi példák haladó mozgásokra. 2. Periodikus mozgások: Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgımozgás. A két mozgás kapcsolata. A mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek, mértékegységeik. A mozgásegyenletek. A mozgások dinamikai jellemzése. A rezgı test energiája, a rezonancia jelensége. 66
Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre. 3. Az erı: Az erı, a tömeg, a lendület fogalma. Newton törvényei. Az erık fajtái, erıtörvények a fizikában. Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erıkre. 4. Mechanikai egyensúly: A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik. Egyszerő gépek. A mindennapi életben használt egyszerő gépek mőködése, hasznossága. 5. Hıtágulás: A hımérséklet, a hımennyiség, a hıtágulás fogalma. Hımérséklet mérése. Szilárd testek, folyadékok, gázok hıtágulása, a hıtágulást leíró összefüggések. Mindennapi példák a hıtágulás felhasználására, káros voltára, hıtágulás a természetben. 6. Gázok állapotváltozásai: A gázok állapotjelzıi és mértékegységeik. A gázok állapotegyenlete. Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények. Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hıtan elsı fıtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra. Az ideális gáz kinetikus modellje. A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerő berendezések mőködésének magyarázata. 7. A termodinamika fıtételei: A belsı energia, a hımennyiség, a térfogati munka fogalma. Az I. fıtétel és alkalmazásai hıtani folyamatokban. A II. fıtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása. A II. fıtétel, a hıerıgépek hatásfoka. Perpetuum mobile. Egyszerő termodinamikai gépek. 8. Halmazállapot-változások, fajhı: A szilárd, a cseppfolyós és a légnemő halmazállapot általános jellemzése; gáz, gız, telített gız, páratartalom fogalma. Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemzı mennyiségei, mértékegységeik. A folyamatokat befolyásoló tényezık. A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból. Fajhı, hıkapacitás, belsı energia, hımérséklet fogalma, mértékegységeik. Hétköznapi példák fázisátalakulásokra. 9. Idıben állandó erıterek: Az elektromos erıtér fogalma, jellemzése: térerısség, potenciál, feszültség, erıvonalak. Egyszerő elektrosztatikus erıterek. A mágneses erıtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erıvonalak. A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erıtér. Példák a mindennapi életbıl; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása. 67
10. Az elektromos áram: Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör. Ohm törvénye. Az áram hıhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások. Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények. A váltakozó áram fogalma, jellemzıi, váltakozó áramú berendezések. 11. Az elektromágneses indukció: Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erı. A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erı alapján. A nyugalmi indukció jelensége. Lenz törvénye. Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram elıállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor. 12. A fény: A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás. A fény, mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma. Foton, fotóeffektus, a fény kettıs természete. Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség, mint határsebesség. A lézer.
13. Hullámok: A mechanikai hullámok jellemzıi. A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám. A hang. Az elektromágneses hullámok jellemzıi. Elektromágneses spektrum, rezgıkör, fénykibocsátás, fényelnyelés. 14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény: Mechanikai energiák, belsı energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia. A munkatétel. Teljesítmény, hatásfok. Energiaátalakulás, -átalakítás. Példák a mindennapi életbıl. 15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés): A lendületmegmaradás törvénye, ütközések. Mechanikai energiák megmaradása. Konzervatív erık fogalma, konzervatív mezı, potenciál. Energiaátalakulás rezgıkörökben. A hıtan I. fıtétele, mint az energiamegmaradás törvénye. A töltésmegmaradás törvénye. Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés. 16. Az atom szerkezete: Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye. Az elektromosság elemi töltése, az elektron, mint részecske. Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete. Atommodellek. 68
17. Magfizika: Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus. Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció. Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk. Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba. 18. Az anyag kettıs természete: Hullámtulajdonságok. Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz. Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettıs természete. 19. Csillagászat: Naprendszer, Kepler-törvények. Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek. A Nap tulajdonságai, energiatermelése. Az ısrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete. A csillagászat vizsgálati módszerei. 20. Gravitáció: Tömegvonzás törvénye. Nehézségi erı, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság. Kozmikus sebességek.
6.9.
Testnevelés: A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlıdés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdısportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben őzhetı sportok
69
7. Tananyagok: Intézményünk az 51/2012. kerettantervi rendeletben meghatározottak alapján osztotta fel a megtanítandó tananyagot. Tekintettel arra, hogy mind az általános iskolában, mind pedig a gimnáziumban a kötelezı tananyag kiegészítésére, megerısítésére és elmélyítésére tartjuk a kötelezı, kötelezıen választandó és választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, nem függetlenítettük a tananyagtartalmakat a kerettantervi tananyagtól. Kollégáink úgy osztották fel az egyes tantárgyak témaköreit, hogy az egyes tananyagok gyakoroltatására, bıvítésére és kiegészítésére is lehetıség nyíljon. A nem kötelezı és kötelezı tanórai és tanórán kívüli foglalkozások igazodnak az adott tantárgy tananyagfelosztásához.
7.1. Alsó tagozat: A szabadon tervezhetı órakeret, valamint a heti kötelezı óraszám és a heti tervezhetı órakeret terhére magyar nyelv és irodalomból 3. és 4. évfolyamon 1-1 órát, 1-2. évfolyamon idegen nyelvbıl 3-3 órát építettünk be. Ugyancsak beépítettünk 3. és 4. évfolyamon idegen nyelvbıl 1 ill. 2 órát. A beépített órák tananyagfelosztása a következı:
Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam: Heti óraszám:7 óra Éves óraszám: 252 óra
Tematikai egység/fejlesztési cél
Óraszám
Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megérté fejlesztése
16 óra
Olvasás, az írott szöveg megértése
70 óra
Írás, szövegalkotás Az íráshasználat fejlesztése
30 óra
Fogalmazási alapismeretek
14 óra
Szövegalkotási gyakorlatok
24 óra
A tanulási képesség fejlesztése
16 óra
Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvtani, és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása
22 óra
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
30 óra
Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése
22 óra
Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
8 óra
Összesen
252 óra
70
Magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam Heti óraszám: 7 óra Éves óraszám: 252 óra
Tematikai egység
Óraszám
Beszédmővelés
6
Szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása
10
Olvasás, az írott szöveg megértése
70
Irodalmi kultúra, az irodalmi mővek értelmezése
22
Fogalmazási alapismeretek
11
Szövegalkotási gyakorlatok
24
Ismeretek az anyanyelvrıl
20
Írás, helyesírás
30
A tanulási képesség fejlesztése
16
Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése
8
Ismétlés, összefoglalás, gyakorlás
35
Összesen
252
Angol nyelv 1. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra
Topic
Lessons
Greeting
3
Introducing yourself
6
Family
6
Numbers
6
Classroom subjects
6
Toys
6
Colours
6
Dressing up
9 71
Topic
Lessons
I can do that
9
Birthday party
3
Parts of the house
9
Pets
9
Repetitions
21
Festivals
9
Altogether
108
Angol nyelv 2. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra
Topic
Lessons
Welcome
3
My toys
9
My family
9
My body
9
My face
9
Animals
9
Food
9
Clothes
9
Weather
9
Repetitions
24
Festivals
9
Altogether
108
72
Angol nyelv 3. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra
Topic
Lessons
Welcome
3
Nature
9
Me
9
Pets
9
Home
9
Clothes
9
Sports
9
Food
9
Thing we do
9
Repetitions
24
Festivals
9
Altogether
108
Angol nyelv 4. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra
Topic
Lessons
Welcome
4
Free time
9
Animals
9
Weather
9
My week
9
Jobs
9
Rainforest
9
Feelings
9
73
Topic
Lessons
By the sea
9
Repetitions
32
Festivals
12
Projects
24
Altogether
144
Német nyelv 1. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: Alle machen mit! 1. kötet
Tematikai egység
Óraszám
Bemutatkozás, köszönés, iskola, osztályterem, iskolai felszerelés
12 óra
Otthon: gyerekszoba, fürdı, konyha, családtagok
11 óra
Sport, egészség, testrészek, mozgás, gyümölcsök
11 óra
Idı, idıjárás, évszakok, hónapok, a hét napjai, napszakok, óra
11 óra
Étkezés, ételek, italok, vásárlás, asztalterítés
11 óra
Öltözködés, évszakok – ruhadarabok
11 óra
Közlekedés, jármővek, utazás
11 óra
Szabadidı, cirkusz
11 óra
Természet, állatok, állatok a ház körül, vadon élı és állatkerti állatok
11 óra
Ünnepek és hagyományok, saját helyi ünnepeink és szokásaink
8 óra
Összesen
108 óra
Német nyelv 2. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: Alle machen mit! 2. kötet
Tematikai egység Ismétlés: az 1. osztályban tanultak áttekintése 74
Óraszám 9 óra
Tematikai egység
Óraszám
Betőtanítás párbeszédekkel és nyelvtani alapszerkezetekkel
11 óra
Ie, s, ei
11 óra
Ch:ich – ach, au
11 óra
Sch, ß
11 óra
St, sp, z, tz
11 óra
H, eu, ä, ck
11 óra
V, nk, ng, äu
11 óra
Pf, ai, aa, ee, oo
11 óra
X, chs, c, ch, y, qu
11 óra
Összesen
108 óra
Német nyelv 3. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 1.
Tematikai egység
Óraszám
ABC/ Tipische Laute, Lautverbindungen
15 óra
Sich selbst und anderen vorstellen
15 óra
Freizeit, Hobbys, Tatigkeiten
15 óra
Familie
15 óra
Deutschsprachige Lander
15 óra
Wohnverhaltnisse
15 óra
Schulsachen
18 óra
Összesen
108 óra
75
Német nyelv 4. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 1.
Témakör
Óraszám
Wochenplan
20 óra
Kalender, Feste
20 óra
Uhrzeit, Jahreszahlen
20 óra
Erlebnis – Zoo
20 óra
Zirkus
20 óra
Nahrungsmittel, Getranke
20 óra
Kleidung, Reisen
24 óra
Összesen
144 óra
7.2. Felsı tagozat: Felsı tagozaton 6-8. évfolyamig 1-1 órát tettünk a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz, 5-8. osztályig 1-1 órát az idegen nyelvhez, továbbá természetismeretbıl 5. évfolyamon és földrajzból 7. évfolyamon 1-1 órát. A tananyagfelosztás a következıképpen alakult: Magyar nyelv 6. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység
Óraszám
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása
9 óra
Olvasás, az írott szöveg megértése, olvasás, szövegértés
11 óra
Írás, fogalmazás
10 óra
Helyesírás
11 óra
A szavak szerkezete és jelentése
9 óra
A nyelv szerkezete
15 óra
Ismétlés, rendszerezés, számonkérés
7 óra
Összesen
72 óra 76
Magyar irodalom 6. évfolyam: Heti óraszám:3 óra Éves óraszám:108 óra
Tematikai egység
Óraszám
Szövegértés felmérése, értékelése
2 óra
Ballada
11 óra
Szövegalkotás
1 óra
Monda, rege, legenda
7 óra
Szövegalkotás
1 óra
Arany János: Toldi
20 óra
Szövegalkotás
3 óra
Érzelmek, hangulatok, gondolatok
10 óra
Próbatételek, kalandok, hısök
10 óra
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
14 óra
Film óra
4 óra
Összefoglalás, gyakorlás, rendszerezés
7 óra
Szövegértés
10 óra
Forráselemzés
8 óra
Összesen
108 óra
Magyar nyelv 7. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység
Óraszám
Beszédkészség
3 óra
Szövegértés
2 óra
Írás, fogalmazás
2 óra
Helyesírás
4 óra
A nyelv szerkezete és jelentése
19 óra
77
Tematikai egység
Óraszám
Olvasás, szövegértés
1 óra
Írás, fogalmazás
1 óra
Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés, számonkérés
10 óra
Mondatelemzés
30 óra
Összesen
72 óra
Magyar irodalom 7. évfolyam: Heti óraszám:2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység
Óraszám
Kisepikai alkotások
12 óra
Nagyepikai alkotások
8 óra
Lírai mőfajok
22 óra
Egy korstílus – a romantika
6 óra
Egy Jókai regény filmen
4 óra
Drámai mőfajok
8 óra
Szövegértés
4 óra
Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés
8 óra
Összesen
72 óra
Magyar nyelv 8. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység
Óraszám
Beszédkészség
3 óra
Szövegértés
2 óra
Írás, fogalmazás
2 óra
Helyesírás
4 óra 78
Tematikai egység
Óraszám
A nyelv szerkezete és jelentése
19 óra
Olvasás, szövegértés
1 óra
Írás, fogalmazás
1 óra
Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés, számonkérés
10 óra
Mondatelemzés
30 óra
Összesen
72 óra
Magyar irodalom 8. évfolyam: Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra
Tematikai egység
Óraszám
Kisepikai alkotások
10 óra
Nagyepikai alkotások
10 óra
Lírai mőfajok
40 óra
Stílusirányzatok a XX. sz. elején
8 óra
Regényelemzés
10 óra
Drámai mőfajok
6 óra
Szövegértés
10 óra
Gyakorlás, ismétlés
5 óra
Összefoglalás, számonkérés
9 óra
Összesen
108 óra
Természetismeret 5 Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Téma
Óraszám
Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg; kölcsönhatások és energia vizsgálata
19 óra
Élet a kertben
12 óra
Állatok a házban és a ház körül
8 óra 79
Téma
Óraszám
Tájékozódás a valóságban és a térképen
12 óra
A Föld és a világegyetem
13 óra
Éghajlat
10 óra
Felszíni és felszín alatti vizek
6 óra
Alföldi tájakon
11 óra
Hegyvidékek, dombvidékek
17 óra
Összesen
108 óra
Földrajz 7. Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Téma
Óraszám
A szilárd Föld anyagai és folyamatai
12 óra
A földrajzi övezetesség alapjai
14 óra
Afrika és Amerika földrajza
17 óra
Ausztrália, Óceánia és a Sarkvidékek földrajza
6 óra
Ázsia földrajza
12 óra
Európa általános földrajza
11 óra
Összesen
72 óra Német nyelv 5. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 2.
Témakör
Óraszám
Ismétlés
18 óra
Európában élünk: Európai országok, híres európaiak, utazási célok Európában, képeslapok, gyerekek Európában
18 óra
Barátság, nyaralás barátokkal, képes levél, bátorság, hétköznapi hıstett
18 óra
Összehasonlítások: rekordok, ikrek, összehasonlítjuk magunkat, veszekedés, ellentmondás
18 óra
80
Témakör
Óraszám
Testrészek, gyermekorvosnál, Az iskola: mikor jó, mikor rossz?, Hogy érzed magad? Mit nem szabad, mit kell tenni?
18 óra
Salzburg és környéke, nyaralás a kempingben, irány- és helymeghatározások, birtoklás kifejezése
18 óra
Meserejtvény, parasztház, a király futára, nyaralás a tanyán, Krüger nagyi süteménye
18 óra
Képeslap Rügen szigetérıl, szabadidıpark Gingstben, az iskola régen, vikingek
18 óra
Összesen
144 óra
Német nyelv 6. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 2
Lecke
Beszédkészség
Olvasásértés
Íráskészség
8. lecke
2
3
2
1
3
3
14
9. lecke
4
4
1
2
4
3
18
10. lecke
4
4
2
1
3
3
17
11. lecke
5
4
3
2
6
4
24
12. lecke
4
4
2
1
4
3
18
13. lecke
4
4
3
1
6
3
21
14. lecke
4
4
3
2
6
3
22
Hallás utáni Nyelvtan Szókincs Összesen. szövegértés
Ismétlés
10 Mindösszesen:
81
144 óra
Német nyelv 7/8. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tankönyv: Das neue Deutschmobil 3. Lecke
Óraszám
1. lecke
20/18 óra
2. lecke
18/22 óra
3. lecke
22/22 óra
4. lecke
20/22 óra
5. lecke
22/22 óra
6. lecke
20/20 óra
7. lecke
22/18 óra
Összesen
144/144 óra Matematika 5. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység
Óraszám
A természetes számok
26 óra
Geometriai alapismeret
10 óra
Mérés, statisztika
8 óra
A szögek
8 óra
A törtszámok
21 óra
A téglalapok
12 óra
A téglatestek
13 óra
A tizedes törtek
17 óra
Az egész számok
13 óra
Helymeghatározás
5 óra
Rendszerezı ismétlés
11 óra
Összesen
144 óra
82
Matematika 6. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység
Óraszám
Oszthatóság
24 óra
Hogyan oldjunk meg feladatokat?
14 óra
Racionális számok Az egész számok és a tizedes törtek
19 óra
A tengelyes szimmetria
30 óra
A racionális számok II. A törtek
18 óra
Az arány
13 óra
Százalékszámítás
19 óra
Valószínőség, statisztika
7 óra
Összesen
144 óra
Matematika 8. évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra
Tematikai egység
Óraszám
Algebra
22 óra
Szöveges feladatok
17 óra
Halmazok, logika, kombinatorika
10 óra
Geometria I.
20 óra
Térgeometria
23 óra
Valószínőség - számítás, statisztika
7 óra
Geometria II.
20 óra
Függvények, sorozatok
19 óra
Év végi ismétlés
6 óra
Összesen
144 óra
83
7.3. Gimnáziumi tagozat: A magyar nyelv és irodalom óraszám bıvült 11/12. nyelvi és 12/13. nyelvi tagozatokon 1-1 órával. A normál gimnáziumi tagozaton az 1. idegen nyelv óraszámát minden évfolyamon 2 órával, a matematika óraszámát 9-11. évfolyamon 1-1, 12. évfolyamon 2 órával toldottuk meg. A 11-12. évfolyamon történelembıl 1-1 órával, informatikából 9-10. osztályban 1-1 órával adtunk több tanórát, végezetül 12. évfolyamon a 2. idegen nyelv bıvült 2 órával. A társadalomismeret tantárgyat a 11. évfolyam óratervébe építettük be. A nyelvi osztályokban a magyar óraszámán kívül megemelkedett a 12. és 13. évfolyamokon 1 órával a matematika, 13. osztályban 1 órával a történelem, és 13. évfolyamon beépítettünk heti 1 óra társadalomismeretet. A nyelvi tagozatos osztályokban az 1. és 2. idegen nyelvet is emelt óraszámban oktatjuk. Tananyaguk: Magyar nyelv 11. évfolyam/12. ny évfolyam: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra
Tematikai egység
Óraszám
Kommunikáció
4 óra
Retorika
14 óra
Általános nyelvészeti ismeretek
4 óra
Pragmatikai ismeretek
7 óra
Szövegalkotás
7 óra
Összesen
36 óra
Magyar irodalom 11. évfolyam/12. ny. évfolyam: Heti óraszám:4 óra Éves óraszám:144 óra
Tematikai egység
Óraszám
Életmő: Arany János
20 óra
Színház- és drámatörténet: Madách Imre: Az ember tragédiája
16 óra
Világirodalom. az európai epika és líra a romantika után (19. század 2. fele)
12 óra
Színház és drámatörténet: az európai dráma és színház a 19. század 2. felében
8 óra
84
Tematikai egység
Óraszám
Magyar irodalom a 19. század 2. felében – portré: Mikszáth Kálmán
10 óra
Magyar irodalom: a Nyugat elsı nemzedéke
7 óra
Életmő: Ady Endre
20 óra
Portré: Móricz Zsigmond
7 óra
Világirodalom: avantgárd irányzatok, magyar avantgárd
6 óra
Életmő: Kosztolányi Dezsı
15 óra
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
8 óra
Életmő: Babits Mihály
15 óra
Összesen
144 óra
Magyar nyelv 12. évfolyam/13. ny. évfolyam: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 31 óra
Tematikai egység
Óraszám
Nyelv és társadalom
9 óra
Nyelvtörténet
8 óra
Ismeretek a nyelvrıl
9 óra
Rendszerezés, ismétlés, összefoglalás
3 óra
Szabad órakeret
2 óra
Összesen
31 óra
Magyar irodalom 12. évfolyam/13. ny évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 124 óra
Tematikai egység
Óraszám
Életmő: József Attila
20 óra
Világirodalom: epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban
8 óra
Színház- és drámatörténet: a 20. századi és a kortárs drámairodalom
6 óra
85
Tematikai egység
Óraszám
néhány törekvése Portré: Radnóti Miklós
16 óra
Portrék: Szabó Lırinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
20 óra
Látásmódok: Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László
20 óra
Mővelıdéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzık, mővek)
8 óra
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzık, mővek)
10 óra
Regionális kultúra
2 óra
Az irodalom határterületei
14 óra
Összesen
124 óra
Matematika 9. évfolyam/ 10. nyelvi évfolyam: Heti óraszám:4/3 óra Éves óraszám: 144/108 óra
Tematikai egység 1-8. osztály tananyagának rendszerezı ismétlése Geometriai alapok
Óraszám 21/14 óra 9/8 óra
Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek
34/23 óra
Hozzárendelés, függvény
17/14 óra
Egybevágósági transzformációk
12/11 óra
Számelmélet, számrendszerek
20/12 óra
Síkidomok
26/17 óra
Statisztika elemei
4/4 óra
Év végi ismétlés
1/5 óra
Összesen
144/108 óra
86
Matematika 10. évfolyam/11. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 4/3 óra Éves óraszám: 144/108 óra
Tematikai egység
Óraszám
Halmazok számossága, racionális kitevıjő hatványok
23/19 óra
Geometriai alapok
16/14 óra
Másodfokú egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek
44/28 óra
Geometriai transzformációk
26/20 óra
Trigonometria
12/12 óra
Szögfüggvények
13/11 óra
Kombinatorika, valószínőség
10/4 óra
Összesen
144/108 óra
Matematika 11. évfolyam/12. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 4/4 óra Éves óraszám: 144/144 óra
Tematikai egység
Óraszám
Másodfokú egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek (ismétlés, rendszerezés)
4/4 óra
A hatványozás általánosítása, a logaritmus
27/27 óra
Trigonometria
39/39 óra
Koordináta-geometria
38/38 óra
Pillantás a gráfelméletbe
10/10 óra
Valószínőség-számítás
10/10 óra
Készülés a próba érettségire
16/16 óra
Összesen
144/144 óra
87
Matematika 12. évfolyam/13. nyelvi évfolyam: Heti óraszám: 5/4 óra Éves óraszám: 150/120 óra Tematikai egység Sorozatok
Óraszám 16/16 óra
Síkidomok területe, kerülete
6/6 óra
Testek felszíne, térfogata
24/24 óra
Logika, kombinatorika
7/7 óra
Gráfok
2/2 óra
Statisztika
6/6 óra
Valószínőség
5/5 óra
Ismétlés
72/42 óra
Érettségi feladatok
12/12 óra
Összesen
150/120 óra
Angol nyelv (2. idegen nyelv) 12. évfolyam: Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 128 óra Tankönyvcsalád: New English File
Témakör Család, az iskola világa, napi tevékenységek Barátok, személyleírás, helyleírás, életrajzok Közlekedés a városban, útbaigazítás. tájékozódás a világban Egészséges életmód, sport, testrészek, étkezés, öltözködés, vásárlás Szabadidı, ünnepek Utazás külföldön, közlekedés, repülıtér Levélírás, e-mail
88
Angol nyelv (1. idegen nyelv) 9. nyelvi elıkészítı évfolyam Heti óraszám: 14 óra Éves óraszám: 504 óra Témakör
Óraszám
Származás kifejezése Személyes információ adása Az osztályterem
30 óra
Foglalkozások A család
30 óra
Napirend, mindennapi tevékenységek Egészséges életmód
40 óra
Szabadidı, szórakozás: zene
40 óra
Múltbeli események elmesélése Történetmesélés: krimi, alibi játék
40 óra
A lakókörnyezet bemutatása, a szomszédok leírása Egy város leírása, bemutatása
40 óra
Fızési szokások, receptek Utazás, nyaralás – tervezés
30 óra
Idıjárás, éghajlat, sportok Szokások
40 óra
Szabadidı, szórakozás: moziba járás, könyvolvasás
34 óra
Személyek bemutatása, leírása Testrészek Képek, festmények leírása
30 óra
Utazás, nyaralás – a múlt eseményei
30 óra
Utazás: reptéri történetek Jövıbeli tervek, elıre eltervezett programok
30 óra
Öltözködés, divat Útbaigazítás
30 óra
Szabadidı, szórakozás Sportolás, mozgás Szabályok, kötelességek
30 óra
Rendszerezés, projektmunka, ismétlés, számonkérés
40 óra
Összesen
504 óra
89
Angol nyelv (1. idegen nyelv) 10. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör
Óraszám
Mi történik, ha …? Mi történne, ha…? A lehetıség kifejezése
20óra
Félelmek, fóbiák – tapasztalatok Gyermekkori élmények ,Találmányok, és azok bemutatása
20 óra
Életmód: a hétvége Egészség
20 óra
Történetmesélés A tankönyv szóanyagának és szituációs helyzeteinek átismétlése
20 óra
Nyelvtani és lexikai ismétlı feladatok Szépirodalmi mővek olvasása Érettségi feladatlapok megoldása
20 óra
Egészséges életmód,Sportesemények, sportolás Családok szerepe a társadalomban Beilleszkedés egy új munkahelyen
20 óra
Fogyasztói társadalom: a pénz és vásárlás Pályamódosítás, útkeresés, Utazási módok, jármővek Munkahely
20 óra
Tudomány és technika Ember és társadalom Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Környezetünk
20 óra
Iskola Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Utazás, turizmus
20 óra
Összesen
180 óra
90
Angol nyelv (1. idegen nyelv) 11. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör
Óraszám
Munka és szabadidı aránya Nıi és férfi szerepek Önismeret, pályaválasztás Véleménykérés és –nyilvánítás
15óra
Vásárlás Filmek, híres forgatási helyszínek Modern korunk hısei, példaképeink Hírek, pletykák: mesélés és reagálás
15óra
Rejtélyes bőnügyek, detektívtörténetek A technikai találmányok és a média hatása társadalmunkra Bocsánatkérés, magyarázkodás, beismerés, megbocsátás
15 óra
A tankönyv teljes anyagának ismétlése
15 óra
Bemutatkozás, Üdvözlési formák Személyes adatok Családi kapcsolatok Életút Változások az életútban Jövıbeli tervek Ünnepek Felkészülés egy fontos eseményre
8 óra
Az arc részei Személyek bemutatása (külsı/belsı tulajdonságok) Generációs különbségek Tinédzserek Kapcsolatok
8óra
Boltok és termékek Vásárlás Reklamáció Ruhák Szolgáltatási hirdetések Postai és banki szolgáltatások
8óra
Lakóhelyek A lakás/ház részei Bútorok/ háztartási berendezések/ dekoráció A város/ élet a városban Szolgáltatások a városban
8 óra
91
Témakör
Óraszám
Állatok és növények A természeti környezet Az idıjárás Évszakok A környezetszennyezés
8 óra
Tantárgyak, órarend Házirend és iskolai napirend az iskolában Az iskola épülete Nyelvtanulási stratégiák és lehetıségek
8 óra
Különbözı foglalkozások Az ideális munka Álláshirdetések Nyári munka Az egyetem/fıiskola elıtti „felkészülési év” (Gap year)
8 óra
Napirend Egy tipikus hét Különbözı életstílusok összehasonlítása Házimunka Élet a jövıben – elırejelzések Férfi és nıi szerepek
8 óra
Különbözı ételek Vásárlás (élelmiszerek) Fızési módok Receptek Nemzetek ételei Éttermi étkezés, Diétázás Étkezés az iskolában
8 óra
Testrészek Betegség Az orvosnál Vészhelyzet Sportágak Sérülések Az egészséges és az egészségtelen életmód
8 óra
Hobbik Szabadidıs tevékenységek Olvasmányok (különbözı mőfajok) Olvasási szokások TV programok A számítógép
8 óra
Zenei stílusok, ízlések, hangszerek és zenei események Filmek és a színház Múzeumok és kiállítások
8 óra
92
Témakör
Óraszám
Partik A tömegközlekedési eszközök használata Buszok és vonatok Menetrend Az utakon A közlekedés Balesetek és közlekedési problémák A légiközlekedés
8 óra
Nyári úticélok Különbözı típusú nyaralások Utazási elıkészületek Szállások Látnivalók Nyári élmények
8 óra
Nagyszerő találmányok Szerszámok és berendezések a házkörül Utasítások Információs technológia Tudomány
8 óra
Összesen
180 óra Angol nyelv 12. nyelvi évfolyam (1. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör
Óraszám
SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Újságcikkek, interjú hírességekkel Szövegértés fejlesztése, szókincsbıvítés (villámrandi) Személyleírás, karakterek
8óra
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA; ÉLETMÓD Grafológia – aláírás elemzése, különbözı tulajdonságok megállapítása Személyleírás Ismeretlen szavak körülírása Jövendımondás, tenyérjóslás (tarot)
8óra
ÉLETMÓD; A MUNKA VILÁGA Balesetek, veszélyes helyzetek leírása Stresszes életmód és a fiatalság: vélemény kifejtése az olvasmány alapján kérdések segítségével Szótárhasználat
8 óra
93
Témakör
Óraszám
EMBER ÉS TÁRSADALOM Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Informális email/levél írása
8 óra
EMBER ÉS TÁRSADALOM Nézıpontváltás, vélemény megfogalmazása, indoklás, öltözködés Sztereotípiák – nemzetek jellemzıi szókincs: öltözködés, divat
8 óra
UTAZÁS, TURIZMUS Az utazás témaköréhez kapcsolódó szókincs begyakorlása szöveges stimuláció segítségével, problémamegoldás, történetleírás – kifejezési eszközök gyakorlása Reagálás a történetre –érdeklıdés, meglepetés, elismerés stb. kifejezése
8óra
SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD Rövid elbeszélések nyelvi sajátosságai, olvasási szokások, olvasási technikák
8óra
UTAZÁS, TURIZMUS; A MUNKA VILÁGA Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Rövid elbeszélés írása
8 óra
EMBER ÉS TÁRSADALOM Az egyetértés és az eltérı vélemények nyelvi kifejezéseinek lehetıségei Bőncselekményekkel és büntetésformákkal kapcsolatos kifejezések gyakorlása
8 óra
KÖRNYEZET Az idıjárással kapcsolatos kifejezések gyakorlása Módosító, nyomatékosító szavak, kifejezések használata
8 óra
ÉLETMÓD; SZABADIDİ, SZÓRAKOZÁS Kockázatvállalás, lehetséges veszélyhelyzetek A múlt és jelen összehasonlítása
8 óra
ÉLETMÓD; EMBER ÉS TÁRSADALOM Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Vélemény kifejezése
8 óra
EMBER ÉS TÁRSADALOM; UTAZÁS, TURIZMUS Veszély- és katasztrófahelyzetek leírása, különféle érzések körülírása
8 óra
SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A veszekedés lélektana – esetek, megoldások Vitatkozás során használt szavak, kifejezések gyakorlása
8 óra
ÉLETMÓD Érzékszerveinkkel felfogható dolgok leírása, az érzékszervekkel kapcsolatos igék, kifejezések gyakorlása
8 óra
SZABADIDİ, SZÓRAKOZÁS; ÉLETMÓD Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása Újságcikkírás sajátosságai, tanácsadás, ok-okozati összefüggések kifejezéseinek
8 óra
94
Témakör
Óraszám
gyakorlása SZABADIDİ, MŐVELİDÉS, SZÓRAKOZÁS Érzelmeink, gondolataink, véleményünk nyelvi eszközökkel történı kifejezése, a zenével kapcsolatos benyomásaink kifejezése
8 óra
ÉLETMÓD Különbözı, alváshoz kapcsolódó kifejezések használata, gyakorlása szókincs: alvással kapcsolatos szavak, kifejezések
8 óra
EMBER ÉS TÁRSADALOM; A MUNKA VILÁGA Érdekes, rövid, információban gazdag hírek, információk megfogalmazása
8 óra
SZABADIDİ, MŐVELİDÉS, SZÓRAKOZÁS Szóbeli érintkezések során gyakran használt kifejezések gyakorlása A hivatalos levél formai sajátosságai
8 óra
EMBER ÉS TÁRSADALOM Elıadókészség fejlesztése, beszédstílus kialakítása, felkészülés egy beszéd megtartására
10 óra
EMBER ÉS TÁRSADALOM; KÖRNYEZETÜNK; UTAZÁS, TURIZMUS Tévésorozatokkal kapcsolatos kifejezések gyakorlása, önálló véleményalkotás stimulus alapján Élet a nagyvárosban, helyi szokások
10 óra
Összesen
180 óra
Angol nyelv (1. idegen nyelv) 13. nyelvi évfolyam Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra
Témakör
Óraszám
Családi kapcsolatok
15 óra
Ember és társadalom
15 óra
Üzletek, szolgáltatások
15 óra
Otthon, lakás
15 óra
Természet
15 óra 95
Témakör
Óraszám
Iskola
15 óra
A munka világa
15 óra
Egészség
15 óra
Sport
15 óra
Szabadidı, kultúra
15 óra
Utazás
10 óra
Tudomány és technológia
10 óra
Összesen
160 óra Német nyelv (1. idegen nyelv) 9. nyelvi elıkészítı évfolyam Heti óraszám: 14 óra Éves óraszám: 504 óra
Témakör
Óraszám
Személyes vonatkozások
40 óra
Ember és társadalom
40 óra
Környezetünk, házunk, lakásunk
40 óra
Életmód
40 óra
Szabadidı, mővelıdés, szórakozás
40 óra
Az iskola
40 óra
A munka világa
30 óra
Utazás, turizmus
40 óra
Gazdaság, vásárlás, pénzügyek
34 óra
Tudomány és technika
30 óra
Országismeret
30 óra
Rendszerezés, projektmunka, ismétlés, számonkérés
50 óra
Összesen
504 óra 96
Német nyelv (1. idegen nyelv) 11. nyelvi évfolyam: Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra
Fejlesztési terület
Óraszám
Olvasott szöveg feldolgozása
60 óra
Nyelvtani feladatok
20 óra
Halott szövegértési feladatok
30 óra
Fogalmazások megbeszélése
10 óra
Beszédkészség fejlesztése
60 óra
Összesen
180 óra
Német nyelv (2. idegen nyelv) 9. nyelvi elıkészítı évfolyam: Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra
Témakör
Óraszám
Személyes vonatkozás, család
20 óra
Ember és társadalom
26 óra
Környezetünk
20 óra
A munka világa
20 óra
Szabadidıs tevékenységek
20 óra
Életmód
20 óra
Egyéb-kiegészítı anyagok
18 óra
Összesen
144 óra
97
Német nyelv 9. évfolyam (1. id. nyelv)/10. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör
Óraszám
Személyes vonatkozás, család
20 óra
Ember és társadalom
30 óra
Környezetünk
20 óra
Iskola
20 óra
A munka világa
20 óra
Szabadidıs tevékenységek
30 óra
Életmód
20 óra
Egyéb-kiegészítı anyagok
20 óra
Összesen
180 óra
Német nyelv 10. évfolyam (1. id. nyelv)/11. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra
Témakör
Óraszám
Személyes vonatkozás, család
20 óra
Ember és társadalom
20 óra
Környezetünk
20 óra
Iskola
20 óra
A munka világa
20 óra
Szabadidıs tevékenységek
20 óra
Életmód
20 óra
Utazás, turizmus
20 óra
Egyéb-kiegészítı anyagok
20 óra
Összesen
180 óra
98
Német nyelv 11. évfolyam (1. id. nyelv)/12. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Témakör
Óraszám
Ember és társadalom
20 óra
Iskola
30 óra
Környezetünk
20 óra
A munka világa
20 óra
Utazás, turizmus
30 óra
Szabadidıs tevékenységek
30 óra
Életmód
30 óra
Egyéb-kiegészítı anyagok
20 óra
Összesen
180 óra
Német nyelv 12. évfolyam (1. id. nyelv)/ 13. ny. évfolyam (2. id. nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 160 óra
Témakör
Óraszám
Ember és társadalom
10 óra
Iskola
10 óra
Környezetünk
20 óra
A munka világa
20 óra
Életmód
20 óra
Szabadidıs tevékenységek
30 óra
Tudomány és technika
20 óra
Gazdaság, pénzügyek
10 óra
Egyéb-kiegészítı anyagok
20 óra
Összesen
160 óra
99
Német nyelv 12ny/13. ny évfolyam: (1. idegen nyelv) Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180/160 óra
Tematikai egység
Óraszám
Olvasott szöveg feldolgozása
60/40 óra
Nyelvtani feladatok
20/20 óra
Halott szövegértési feladatok
30/30 óra
Fogalmazások megbeszélése
10/10 óra
Beszédkészség fejlesztése
60/60 óra
Összesen
180/160 óra
Történelem és állampolgári ismeretek 11. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 144 óra
Témakör
Óraszám
Bevezetés
1 óra
Tanév eleji ismétlés
10 óra
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora
22 óra
A kiegyezéshez vezetı út és a dualizmus kora Magyarországon
22 óra
Az elsı világháború és következményei
20 óra
Európa és a világ a két világháború között
20 óra
Magyarország a két világháború között
18 óra
A második világháború
15 óra
Rendszerezı ismétlés
12 óra
Tanév végi rendszerezés
4 óra
Összesen
144 óra
100
Történelem és állampolgári ismeretek 12. évfolyam/ 13.ny évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 124 óra
Témakör
Óraszám
Bevezetés
1 óra
Tanév eleji ismétlés
2 óra
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
20 óra
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
20 óra
Magyarország 1945-1956 között
10 óra
Kádár-korszak
10 óra
Az egységesülı Európa, a globalizáció kiteljesedése
10 óra
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
8 óra
Társadalmi ismeretek
6 óra
Állampolgári ismeretek
6 óra
Pénzügyi és gazdasági kultúra
8 óra
Munkavállalás
8 óra
Rendszerezı ismétlés
15 óra Összesen
124 óra
Informatika 9. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység
Óraszám
Informatikai eszközök használata
12 óra
Alkalmazói ismeretek
60 óra
Összesen
72 óra
101
Informatika 10. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység
Óraszám
Alkalmazói ismeretek
22 óra
Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
26 óra
Infokommunikáció
8 óra
Információs társadalom
8 óra
Könyvtári informatika
8 óra
Összesen
72 óra
Társadalomismeret 11. évfolyam/ 13. ny. évfolyam: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra
Tematikai egység
Óraszám
Egyén és közösség
5 óra
Társadalmi viszonyok
10 óra
Állampolgári ismeretek
4 óra
Gazdasági és pénzügyi ismeretek
8 óra
Jelenismeret
9 óra
Összesen
36 óra
102
7. A hittan tananyagának felosztása: 1. évfolyam Heti óraszám:2 óra 2013-14 és 2014-15. tanév Éves óraszám:72 óra
Téma
Óraszám
Az imáról
20 óra
Imádságok
20 óra
A templomról
10 óra
A szentmisérıl
12 óra
Gyakorlati tevékenységre épülı órák
10 óra
Összesen
72 óra
2 évfolyam 2013-14. tanév, heti óraszám:1, éves óraszám:36, 2014-15. tanév, heti óraszám:2, éves óraszám:72
Téma
2013-2014. tanév
2014-2015. tanév
A Biblia
2 óra
2 óra
Történetek az Ószövetségbıl
17 óra
35 óra
Történetek az újszövetségbıl
17 óra
35 óra
Összesen
36 óra
72 óra
3. évfolyam 2013-14. és 2014-15. tanév, Heti óraszám:1, éves óraszám:36 óra 2015-16. tanév: heti óraszám:2, éves óraszám:72 óra
Téma
Heti 1 óra
Heti 2 óra
Az egyház születése
5 óra
10 óra
A teljes egyház
4 óra
8 óra
A liturgikus tér és a szentmise
3 óra
6 óra
103
Téma
Heti 1 óra
Heti 2 óra
A szentségek
8 óra
16 óra
Az egyházi ünnepek
8 óra
16 óra
A legismertebb szentjeink
8 óra
16 óra
36 óra
72 óra
Összesen
4. évfolyam 2013-14-15-16. tanév, heti óraszám:1, éves óraszám:36 2016-17. heti:2, éves óraszám:72
Téma
Heti 1 óra
Heti 2 óra
11 óra
22 óra
12 óra
24 óra
Az Egyház 5 parancsa
5 óra
10 óra
Az irgalmasság cselekedetei
2 óra
4 óra
A Katolikus Egyház hitvallása
6 óra
12 óra
36 óra
72 óra
Erkölcsi életünk alapfogalmai Tízparancsolat, Fıparancs, Boldogságok
Összesen
5. évfolyam 2013-14. és a 2014-15.évben Heti óraszám. 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Téma
Óraszám
Általános bevezetés az Ószövetségbe
4 óra
Az Ószövetség
32 óra
Általános bevezetés az Újszövetségbe
4 óra
Az Újszövetség
32 óra
Összesen
72 óra
104
6. évfolyam 2014-15.tanévben Heti óraszám 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Téma
Óraszám
Az ıskeresztény egyházi élet
8 óra
Megszületik a keresztény Európa
11 óra
A nyugati kereszténység virágkora
13 óra
A széthulló keresztény egység
13 óra
A forrongó Európa
13 óra
Krisztus népe a modern világban
14 óra
Összesen
72 óra
7. évfolyam 2015-16.tanévben heti óraszám: 2, éves óraszám: 72 óra
Téma
Óraszám
Az ember Istenképe – és az ısbőn
9 óra
Isten megismerése – Isten hív minket
17 óra
Válasz Isten hívására – A közvetlen Istenszeretet
23 óra
Válasz Isten hívására – az embertársak szeretete
23 óra
Összesen
72 óra
105
8. évfolyam 2016-17.tanévben heti óraszám:2, éves óraszám: 72 óra
Téma
Óraszám
Alapvetı hittan
28 óra
Liturgia
21 óra
Az Egyház szentségei
17 óra
Az ima a hívık életében
6 óra
Összesen
72 óra
9. évfolyam 2013-14. és a 2014-15. tanévben heti óraszám:2 éves óraszám: 72 óra
Téma
Óraszám
A Szentírás kialakulása
6 óra
Bibliaismeret – Ószövetség
33 óra
Bibliaismeret – Újszövetség
33 óra
Összesen
72 óra
10. évfolyam 2014-15. tanévben a heti óraszám:2, éves óraszám:72 óra
Téma
Óraszám
Az egyháztörténet fogalma
2 óra
Az egyháztörténeti ókor
18 óra
Az egyháztörténeti középkor
26 óra
Az egyháztörténeti újkor
26 óra
Összesen
72 óra
106
11. évfolyam 2015-16.tanévben Heti óraszám:2, éves óraszám:72 óra Téma
Óraszám
A hittan, a teológia és a dogmatika
2 óra
Isten önmagáról
6 óra
A kezdetek teológiája
8 óra
A világ Megváltója
6 óra
A Szentlélek mőködése
10 óra
A végsı dolgok
4 óra
Katolikus erkölcstan
2 óra
Az erkölcsteológia alapfogalmai
16 óra
Istennel való erkölcstanunk erkölcstana
5 óra
Az emberi kapcsolatok
13 óra
Összesen
72 óra
12. évfolyam 2016-17. tanévben heti óraszám:2. éves óraszám:64 óra
Téma
Óraszám
Liturgika, bevezetés: az egyházi év
10 óra
Szentek, szentségek liturgiája
12 óra
Szentelmények, szabályok, rítusok
12 óra
Alapvetı hittan: az ember válasza Isten hívására
16 óra
Az Egyház Isten tervében
14 óra
Összesen
64 óra
107
8. A beszámoltatás formái: 9.1. Alsó tagozaton: Tantárgyak
Írásbeli
Magyar nyelv és irodalom
l. évf.: nov. közepén betőfelismerés és írás, januárban, márciusban, májusban: néma szövegértı olvasás és írás 2-4.évf.: felmérés: év elején, félévkor, év végén témazárók: az egyes témakörök összefoglalása után; alkalomszerően röpdolgozat
Német nyelv
Matematika
Környezetismeret
Szóbeli
Egyéb
nov. közepén betőfelismerés, jan., márc., máj. hangos olvasás
2-4.évf.: napi rendszerességgel
2-4.évf.: az alkalomszerően végzett győjtımunka értékelése
1. évf.: az alapszókészlet 1. évf.: dalok, versek, ismerete, használata mondókák, játékok, 2-4.évf.: tánc olvasmányok 2-4.évf.: dalok, szavainak ismerete, versek, mondókák, rövid tartalmak játékok, táncok elmondása, tanulása, helyi kérdésekre szokások, válaszadás, sajátosságok ismerete párbeszédek elıadása
2-4.évf.: szódolgozatok, tollbamondás, feladatlapok
1. évf.: nov. közepén, januárban, márciusban, májusban: a 20-as számkör alapmőveletei 2-4.évf.: felmérés: év elején, félévkor, év végén témazárók: az egyes témakörök összefoglalása után; alkalomszerően röpdolgozat 2-4.évf.: felmérés: év elején, félévkor, év 108
2-4.évf.: alkalomszerő számonkérés
2-4.évf.: az adott tananyagból felelés
Tantárgyak
Írásbeli
Szóbeli
Egyéb
végén témazárók: az egyes témakörök összefoglalása után; alkalomszerően röpdolgozat
2-4.évf.: az alakalomszerően végzett győjtımunka értékelése
1. évf.: közös és egyéni éneklés, játék 2-4.évf.: egyéni éneklés, ritmustapsolás
Ének-zene 2-4.évf.: kottaírás
Vizuális kultúra
1-4.évf.: élmény és megfigyelés alapján önálló rajzok elkészítése, értékelése
1-4.évf.: levelek, termések győjtése 1-4.évf.: gyurmázás, papírmunkák, hajtogatás, famunkák, egyszerő munkadarabok készítése, értékelése 1. évf.: a rendszeres mozgás megszerettetése, mozgáskoordináció fejlesztése 2-4.évf.: alapvetı atlétikai ismeretek, tornagyakorlatok, úszás, versenyjátékok
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
9. 2. Felsı tagozaton: Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom – hon- és népismeret
Történelem és állampolgári ismeretek
Írásbeli Nyelvtan: témakörök végén felmérı Irodalom: a témakörök végén felmérı; két esszé dolgozat a témakörök befejezését követıen témazáró dolgozatok; röpdolgozatok; vaktérképek rajzolása és használata a
Szóbeli Nyelvtan: egyéni feleltetés Irodalom: egyéni feleltetés
rendszeres órai felelés;
109
Egyéb
színházlátogatás; szabadon választott olvasmányok értékelése;
adott témakörökbıl kiselıadások, beszámolók; videofilmek elemzése; múzeumlátogatások;
Tantárgyak
Írásbeli
Szóbeli
Egyéb
történelmi topográfiai ismeretek rögzítése céljából
Német nyelv
két nagy dolgozat; folyamatos szódolgozatok; röpdolgozatok nyelvtani anyag tollbamondás
Matematika
négy témazáró dolgozat /munkaközösség által kidolgozott/
Informatika
tesztek megoldása az elmélet ismeretekbıl
Természetismeret
Fizika Biológia egészségtan
Kémia
Földünk és környezetünk
Ének-zene
témazáró dolgozatok; írásbeli feleltek a rendszeres tanulás ellenırzése céljából heti óraszámmal azonos nagydolgozat témazáró dolgozatok /tesztfeladatok, kifejtéses feladatok/; Röpdolgozatok négy témazáró dolgozat; számításos feladatokból röpdolgozat; tanulókísérlet /iskolában, otthon/ témazáró dolgozatok; írásbeli feleletek; alkalmanként: földrajzi fogalmak számonkérése, képalkotás, vaktérképek kitöltése, térképek rajzolása rendszeres dallamírás; évi két dolgozat
rendszeres számonkérés; jelenetek feldolgozása és elıadása; beszédértés ellenırzése; a feldolgozott szövegek tartalmának rövid elmondása kérdés-felelet alkalmankénti feleltetés, ill. röpdolgozat /javítási célból/ rövid szóbeli megfogalmazások a fogalmak tárgykörébıl és a megoldás módjáról
énektanulás; verstanulás; hagyományok, szokások győjtése, mőfordítás
a gyakorlati munka kivitelezése a döntı beszámoltatási forma
feleletek – tanórai rendszerességgel
választott téma alapján kiselıadások
önként vállalt beszámolók
házi dolgozat választott témából
rendszeres órai feleltek
kiselıadások megadott témakörökbıl, órai munka, folyóiratgyőjtés
rendszeres számonkérés
győjtımunka, olvasmányok, újságcikkek feldolgozása a napi eseményekkel kapcsolatosan
rendszeres feleltetés; applikációs kontúrtérképen való tájékozódás; topográfiai fogalmak jellemzése
választott téma alapján kiselıadás
egyéni éneklés /népdalok/;
egyéni jelentkezés alapján győjtımunka
110
Tantárgyak
Vizuális kultúra
Technika, életvitel és gyakorlat
Írásbeli
Szóbeli
Egyéb
zenetörténetbıl /zenehallgatás is / évente két témazáró dolgozat; röpdolgozatok /mővészettörténet/; adott feladatok rajzos megoldása a témaköröket követıen beszámoló /teszt/
ritmusgyakorlatok
/ zenetörténet /
mőalkotások rövid elemzése;
Testnevelés és sport
kiselıadás adott témakörbıl; győjtımunka, a mővészettörténet tárgykörébıl; tárlatlátogatások
a problémák rendszeres megbeszélése
győjtımunka megadott szempontok alapján
szabályok és technikai elemek ismertetése
felmérések: atlétikai és tornaelemek bemutatása; labdajátékok; önálló tevékenység formájában az órai bemelegítı gyakorlatok levezetése
9. 3 Gimnáziumi tagozaton:
Tantárgyak
Írásbeli
Magyar nyelv és irodalom
évente két nagydolgozat: esszé dolgozatok /tantárgyi és nyelvi ismeretek/
Történelem
témazáró feladatlapok
Német nyelv
Szóbeli
évfolyamonként minden év elején egy helyesírási a szaktanárok egyéni felmérı, döntése értelmében, különleges esetekben a rendszeresen, törvényi szabályozásnak általában óránként megfelelıen osztályozó vizsgákon önálló beszámolók készítése /kiselıadások/, megadott, ill. választott a szaktanárok egyéni témakörök alapján, az döntése értelmében önálló kutató rendszeres, óránkénti tevékenység fejlesztése feleletek céljából,
témazáró teszt vagy feldolgozott szövegek dolgozat egy-egy lexikai tartalmának vagy nyelvtani egység számonkérése; az lezárásakor; érettségi témakörök az aktuális lexikai anyagból rendszeresen
Egyéb
közös feldolgozása, a megbeszéltek 111
szükség szerint év végi beszámoló, osztályozó vizsga házi fordítások közös ellenırzése, értékelése; egy-egy adott témakörhöz kiegészítı szókincs győjtése; adott témáról önálló
Tantárgyak
Írásbeli
Szóbeli
Egyéb
röpdolgozat 2 nagydolgozat
visszakérdezése, szókincsbıvítés céljából szituációs feladatok
véleménykifejtés írásban, ill. szóban; szükség szerint év végi beszámoló, osztályozó vizsga
feldolgozott szövegek tartalmának számonkérése; az érettségi témakörök
Angol nyelv
a heti óraszámmal egyezı számú nagy dolgozat; egy-egy lexikai vagy nyelvtani egység lezárásakor röpdolgozat
Matematika
a heti óraszámmal egyezı számú nagy dolgozat
Informatika
az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása céljából témakörönként
Fizika
évente két nagy dolgozat
Biológia – egészségtan
Kémia
közös feldolgozása, a megbeszéltek visszakérdezése a kiejtés javítása és a szókincs bıvítése érdekében a matematikai szókincs elsajátítása érdekében rendszeresen
témazáró dolgozatok; tesztek és kifejtıs feladatok; röpdolgozatok
rendszeres szóbeli feleletek a napi anyagokból órai feleletek;
rendszeres szóbeli feleletek, alkalmanként tanulókísérletek
évente négy dolgozat
az órai munkák, beszámolók közös értékelése /tanár-diák/; adott témakörhöz kiegészítı szókincs győjtése; szükség esetén osztályozó vizsga 11-12. évfolyamon kis érettségi; „röpdolgozatok”, órai munka értékelése konkrét gyakorlati munkák alapján, alkalmanként önkéntes házi dolgozat, egyéni beszámolók, órai munka értékelése kiselıadások; egyéni beszámolók adott témakörbıl önkéntes házi dolgozatok és szóbeli beszámolók, győjtımunka adott témakörben
témazáró tesztek; Földünk és környezetünk
Ének-zene
Vizuális kultúra
heti rendszerességgel rendszeres szóbeli vaktérképes gyakorlatok feleltek a topográfiai ismeretek bıvítése és rögzítése céljából évi két nagy dolgozat egyéni népdaléneklés zenetörténetbıl, ill. és elemzés; zeneelméletbıl; kiselıadások népdalelemzés évente két témazáró a mővészettörténeti korok mővészetébıl; témákból óránként adott feladatok rajzos 112
önkéntes beszámolók adott témakörökbıl;
félévente házi dolgozat a tanult zenetörténeti anyagból ismeretbıvítés céljából mővészettörténeti kiselıadások;
Tantárgyak
Írásbeli
Szóbeli
megoldása
szabályok ismerete, technikai ismeretek rendszeres rögzítése,
Testnevelés és sport
Társadalomismeret
rövid tesztek a témaköröknek megfelelıen
Mővészetek
Témazáró dolgozatok Adott feladatok rajzos megoldása
Mozgókép- és médiaismeret
rövid tesztek a témaköröknek megfelelıen
a témakörök feldolgozása közös megbeszéléssel
Egyéb tárlatlátogatások megadott szempontok alapján /fıvárosi képtárak/ technikai elemek bemutatása; önállóan egy-egy órarész vezetése; fizikai képességek fejlesztése /ISM/; szabadon kiválasztott tartalmak önálló feldolgozása, elıadása; az életbıl vett példák megbeszélése Kiselıadások
a témakörök feldolgozása közös megbeszéléssel
10.A tanulók munkájának ellenırzése és értékelése: 10.1. Általános iskola alsó tagozat: Az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan-, jól-, vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A 2. évfolyam végétıl, 4. évfolyam végéig osztályzatokkal értékelünk. A naplóba a jegyeket kék színnel írjuk be, a kiemelt dolgozatokat pirossal, a szorgalmi feladatokat zöld színnel jelöljük. Jeles (5): Ha a helyi tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget. Tud önállóan, összefüggıen beszélni, kérdéseit bátran megfogalmazza. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelıi segítségére (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítı kérdéseket feltenni. 113
Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem érti. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelı segítségével sem képes eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.
10. 2. Általános iskola felsı tagozat és gimnázium évfolyamok: A tanulók elımenetelét az 5-13. évfolyamokon osztályzatokkal (1-5-ig) értékeljük. A témazáró teszteket, illetve dolgozatokat piros színnel, a szorgalmi feladatokat, kiselıadásokat, győjtı munkát, kísérleteket zöld színnel, a folyamatos órai számonkérést, kék színnel jelöljük az osztálynaplókba. A félévi elımenetelt a tanulók ellenırzı könyvében hozzuk a szülık tudomására, amit ık aláírásukkal tudomásul vesznek. Az év végi osztályzatokat a tanulók a bizonyítványukban kapják kézhez. Tantárgyi osztályzatok: Jeles (5): ha a tanuló a kerettantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan és szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti, és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elı tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. Jó (4): ha a tanuló a kerettantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét elıadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. Közepes (3): ha a tanuló a helyi tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelıi segítségére többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan elıadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát, kifejezésmódja egyszerő, fogalmazása pontatlan. Elégséges (2): ha a tanuló a kerettantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat ismer, de nem ért, az összefüggéseket részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a kerettantervi követelményeknek nevelı segítségével sem tud (akar) eleget tenni. A minimum követelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított.
114
11.A magatartás és szorgalom értékelése: 1-13. nyelvi évfolyamig a magatartás és szorgalom értékelésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz illetve hanyag (2) minısítéseket használjuk. Az értékelési elveket a tanulókkal osztályfınöki órán, a szülıkkel az év eleji szülıi értekezleten ismertetjük. Osztályfınöki órákon történik a magatartás és szorgalom értékelése, a kapott érdemjegyek az ellenırzıbe kerülnek. A félévi, év végi végleges minısítés megállapítása az osztályozó értekezleten történik az osztályban tanító nevelık együttes döntése alapján
11.1. A magatartás értékelése (a tanuló személyiségjegyeinek figyelembe vételével): Példás: az a tanuló, aki udvarias, illedelmes, társaival és minden felnıttel szemben. Részt vállal az iskolai, közösségi élet megszervezésében, vállalt feladatát példamutatóan teljesíti. Társaival toleráns és együttmőködı. Óvja az iskola és környéke értékeit, munkájával segíti azok fejlesztését. Jó: az a tanuló, akinek viselkedése alapjában véve megfelel az iskolai és iskolán kívüli környezet elvárásainak. Motiválható iskolai, közösségi feladatok elvégzésére, vállalt feladatait igyekszik maradéktalanul teljesíteni. Társaival toleráns és együttmőködı. Óvja az iskola és környéke értékeit, hozzájárul azok megırzéséhez. Igazolatlan hiányzásai nincsenek, az órákról nem késik el. Változó: az a tanuló, akinek a viselkedése néha normasértı /késik az órákról, igazolatlan mulasztásai vannak, de a törvényi szabályozások, ill. a házirend elıírásain belül maradnak/, mind társaival, mind nevelıivel szemben, de szándékot mutat a konfliktusok elkerülésére. Iskolai, közösségi feladatok elvégzésére nem sok hajlandóságot mutat. Az iskolai környezet értékeinek megóvását nem tartja fontosnak. Rossz: az a tanuló, aki fegyelmezetlen, normasértı viselkedésével állandó konfliktushelyzeteket teremt mind társai, mind a felnıttek körében. A házirend elıírásait nem tartja be. Viselkedése következtében a saját közösségének, az iskola egészének hátrányos megítélését vonja maga után. Az iskolai, közösségi élet szervezésében nem vesz részt, sok esetben hátráltatja azt. Magatartására az agresszivitás, az elıítélet, a csúnya beszéd a jellemzı. A környezete értékeit nem tekinti sajátjának, azokat rongálja.
11.2. A szorgalom figyelembevételével):
értékelése
(a
tanuló
személyiségjegyeinek
Példás: az a tanuló, akit a fegyelmezett, kitartó, képességeinek megfelelı tanulás jellemez. A tanítási órákon, a tanulással kapcsolatos iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken aktívan részt vesz. Munkája folyamatos és megbízható. Képességeit a közösség (iskola, osztály) érdekében is kamatoztatja. Jó: az a tanuló, akit a fegyelmezett, képességeinek megfelelı tanulás jellemez. A tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni. Kérésre vállalkozik a tanulással kapcsolatos iskolai rendezvényeken való szereplésre. Munkája folyamatos és megbízható. Szívesen kapcsolódik be a közösségi alkotó munkába.
115
Változó: az a tanuló, akit váltakozó intenzitású, nem a képességeinek megfelelı tanulás jellemez. A tanítási órákon általában passzív, felkészülése rendszertelen. A munkájára a hiányosság jellemzı. Bevonható a közösséggel kapcsolatos munkába. Hanyag: az a tanuló, aki munkáját, kötelességeit elhanyagolja, nem képességeinek megfelelıen végzi. A tanítási órákon passzív, érdektelen. Közönyösségével, rendszertelen tanulásával hátráltatja társait és nevelıi munkáját. Munkájára a hiányosság, rendetlenség jellemzı. Indokolatlan mulasztásaival veszélyezteti az iskolai tanulmányainak sikerességét.
12.A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek: A gyerekek fizikai mérését 6-18 éves korig a Mérey Ildikó-féle „mini hungarofit” tesztrendszerrel végezzük (1+4 motoros próba). 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper-teszt 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helybıl távolugrás 3. A vállövi- és karizmok erı-állóképességi mérése: mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. A csípıhajlító és a hasizom erı-állóképességi mérése: hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel 5. A hátizmok erı-állóképességi mérése: hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés
13.A tankönyvválasztás szempontjai: A tankönyvválasztás általános pedagógiai elve: Iskolánkban az általános iskola alsó tagozata, felsı tagozata és a gimnázium számára kell gondoskodnunk tankönyvekrıl. A tankönyvek kiválasztását az iskola szakmai munkaközösségei végzik a kerettanterv tartalmi követelményei alapján. A tankönyvek kiválasztása során alapvetı szempont a magas szintő szakmai – pedagógiai - didaktikai megfelelıség, az eredményes taníthatóság, a tanulók életkori sajátosságaihoz, illetve felkészültségéhez való illeszkedés. A szakmai munkaközösségek a fenti keretek között maximális szabadságot biztosítanak az egyes tantárgyakat tanító szaktanároknak a választásban. Általános szempontok: A tankönyvválasztás során arra törekszünk, hogy a tagozatokon belül (alsó, felsı, gimnázium) egy-egy tantárgy esetében azonos tankönyvcsaládból tanuljanak diákjaink. Ez biztosítéka a megtanítandók átgondolt, egységes, következetes egymásra épülésének. Törekszünk arra is – a lehetıségek figyelembevételével –, hogy a tagozatváltás esetén is felmenı rendszerben egységes tankönyvcsaládot használjunk Kívánatosnak tartjuk azt is, hogy évfolyamokon belül a párhuzamos osztályok azonos tankönyvcsaládokat használjanak. Ez a belsı mérések, a párhuzamos osztályok elımenetelének összevetése szempontjából alapvetı fontosságú igény.
116
Az egyes munkaközösségek speciális szempontjai: Alsó tagozat: A tankönyvválasztás során elsıdleges szempont az adott osztály összetétele, értelmi szintje. Fontos a pedagógus személyisége, egyénisége. Figyelembe kell venni, hogy a tankönyv tartalmilag, esztétikailag igényes legyen. A gyermekek életkori sajátosságait is figyelembe kell venni; a tankönyv motiválja, tevékenységre késztesse a tanulókat. Alsó tagozaton az osztályok összessége egységesen Apáczai tankönyvcsomagból tanul. Némely tantárgyból a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és a Mozaik Kiadó könyveit is használjuk. A tankönyvcsaládok tanítói, tanári segédletei (tanmenetjavaslatok, tanítói kézikönyvek, eszközök, olvasólapok, tanítást segítı szójegyzékek stb.) a könyvkiadók által kiadott CD-n és DVD-n megtalálhatók iskolai könyvtárszobában, valamint nyomtatott formában az alsós kollégáknál. Minden pedagógus segítségül használhatja a számára megfelelı CD-t és interaktív DVD-t. A kerettanterv alapján készülı helyi tantervekhez Az Apáczai tankönyvcsalád taneszközei Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra Ének – zene Testnevelés Magyar nyelv- és irodalom munkaközösség: Az általános iskola felsı tagozatán a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tankönyvcsaládját használjuk, mégpedig nyelvtanból: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció címő könyvet és munkafüzetet használjuk. Az irodalom tantárgyat pedig a Mozaik Kiadó Sokszínő irodalom címő tankönyvbıl, valamint az ehhez tartozó munkafüzetbıl tanítjuk. Ma ez az egyik legszínvonalasabb, a tananyagot logikusan egymásra építı, a tudományosság szempontjából és a diákok életkori sajátosságainak egyaránt maximálisan megfelelı, sok gyakorlati feladatot tartalmazó tankönyvcsalád. A feladatok között mindig van számos ismétlı gyakorlat is, ami az elmúlt évek anyagát dolgozza föl. A tankönyvcsalád megfogalmazásában, felépítésében, küllemében egyaránt alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. A gimnáziumban egységesen négy éven keresztül a Krónika Nova Kiadó Mohácsy Károlyféle irodalmi tankönyveit használjuk; a nyelvi elıkészítı évfolyamon pedig a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó nyelvi elıkészítı osztályoknak szóló speciális irodalomkönyvét. Nyelvtanból szintén egységesen – valamint az általános iskola felsı tagozatával összhangban – az Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit-féle Magyar nyelv és kommunikáció c. könyvet használjuk. Történelem: A felsı tagozaton és a gimnáziumban is a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvcsaládjait használjuk. Az ötödik évfolyam könyvét Horváth Péter, a hatodik évfolyamét Horváth Péter és Hámori Péter, a hetedik és nyolcadik évfolyamét pedig Helméczy Mátyás írta. Gimnáziumban a Forrásközpontú történelemkönyvek sorozatot használjuk; 9-11. évfolyamig Száray Miklós, 12. évfolyamon Száray Miklós és Kaposi József könyveit. Atlasz: a Mozaik Kiadó megfelelı atlaszai minden évfolyamon. 117
Természettudományos tantárgyak: Matematika: Az általános iskola felsı tagozatán a Apáczai Kiadó tankönyvcsaládját használjuk, ezzel az alsó tagozatos matematika oktatáshoz szervesen csatlakozunk. Ezek a tankönyvek sokszínőek, a kerettantervnek megfelelıek, a tanulók számára jól használhatók. A gimnáziumban jelenleg a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó könyvét, míg a nyelvi elıkészítı évfolyamon, Borbás Lászlóné: Matematika a nyelvi elıkészítı évfolyam számára címő könyvet használjuk. Fizika: A felsı tagozaton és a gimnáziumban – felmenı rendszerben – a Mozaik Kiadó tankönyvcsaládját használjuk. 7. osztályban a Mechanika, hıtan; 8. osztályban az Elektromosságtan, optika; 9. osztályban Halász Tibor Mozgások, Energiaváltozás; 10. osztályban Szőcs József, Jurisits József Elektromosságtan, hıtan; 11. osztályban Szőts-Halász-Jurisits Rezgések és hullámok alcímő tankönyveket használjuk. Kémia: Az általános iskolában és a gimnáziumban egyaránt a Mozaik Kiadó könyveit használjuk. Ezekhez munkafüzet is tartozik, amely gyakorlatias szerkezeti felépítése miatt jól bevált és eredményesen használható. Mind a 7-8., mind a 9-10. évfolyamon a Dr. Síposné – Horváth – Péntek-féle tankönyv és munkafüzet van használatban. Közép- és emelt szintő érettségire készülıknek szintén a Mozaik Kiadó Dr. Rózsahegyi – Dr. Síposné – Horváth-féle Kémia 11-12., és Kémia feladatgyőjtemény 11-12. tankönyveket használjuk. Technika: A tantárgyból nem használunk tankönyvet. Informatika: Nem használunk tankönyvet. A tanulók órai vázlat és jegyzetek alapján tanulnak. Az új ismeretek rohamos változása mindig meghaladja a legújabb könyvek ismeretanyagát is, ez indokolja döntésünket. Biológia: Az általános iskolában (5-8. évfolyam), a Mozaik Tankönyvkiadó jól bevált, a kerettanterv alapján átdolgozott kiadványait használjuk. Az 5-6. évfolyam Természetismeret tankönyvei és munkafüzetei tartalmazzák a biológiai tananyagot is. (Természetismeret 5. Élı és élettelen környezetünk; Természetismeret 6. Magyarország tájai és életközösségei). A 7-8. évfolyamon Jávorné - Csókásiné - Horváthné - Kissné: Biológia7. és Biológia 8. tankönyveket használjuk. Gimnáziumban a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Lénárd-sorozatát használjuk Földrajz: Gimnázium: 9. évfolyamon Nagy Balázs –Nemerkényi – Sárfalvi- Ütıné Földrajz NTK, 10. évfolyamon Probáld Ferenc – Ütıné Visi Judit: Földrajz 10. NTK, valamint a Mozaik Kiadó 118
atlaszait használjuk. Felsı tagozat: 7. és 8. évfolyamokon a. Mozaik Kiadó Földrajz tankönyvcsaládját használjuk a megfelelı munkafüzetekkel és atlasszal egybekötve. Természetismeret: A már a biológia tantárgynál említett Mozaik Kiadó által készített Természetismeret tankönyvek és munkafüzetek tartalmazzák az elıírt tananyagot, atlaszként pedig a Mozaik Kiadó: Földrajzi atlaszát rendeljük az 5-6. évfolyamosok számára. Mővészeti tantárgyak: Ének: Az általános iskola felsı tagozatán jelenleg az Mozaik Kiadó tankönyvcsaládját használjuk. A gimnáziumban már ez évtıl a két évfolyamra tervezett, a kerettanterv alapján átdolgozott Lukin – Ugrin-féle tankönyvbıl tanítunk. Rajz, mővészettörténet: Ezen tantárgyakból nem használunk tankönyveket. Idegen nyelvek (német, angol) oktatása: 1-13. osztályig tanulócsoportjaink német és angol nyelvet tanulnak. A középiskolában 9-13. osztályig elsı és második idegen nyelvként is megjelenik az angol és a német. Általános iskolai német nyelvtanítás: A tankönyvválasztás elsıdleges szempontjai természetesen megegyeznek az általános pedagógiai elvekkel, a nyelvtanításnál azonban rendkívül fontos az egymásra épülés szókincs, tartalom és a nyelvtani anyag vonatkozásában. Ezért választottuk az általános iskolában 1. és 2. osztályban a „Mein erstes Deutschbuch” és a „Mein zweites Deutschbuch” (Nemzeti Tankönyvkiadó) után 3-8. a Das neue Deutsch Deutschmobil l-3 (Klett). Munkafüzet, szótár, CD és tanári kézikönyv teszi a tananyagot jól feldolgozhatóvá, érdekessé, színessé. Kiegészítı tankönyv: Bedı É. - U. Lambrecht: „Stufen Grammatik”.
Középiskolai német nyelvtanítás: Tankönyvek: Kifutó rendszerben Delfin 1-2. Tankönyv és munkafüzet (Hueber Verlag) Új könyv KONTAKT 1-2-3. Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német középszintő érettségi - Komplett feladatsorok (Nordwest 2002) Marcus Hammerstein – Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka: Szóbeli témakörök és szituációk a német középszintő érettségire (Nordwest 2002) Kiegészítı könyvek: Karácsony – Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára Hámoriné – dr. Szalóczi: Német nyelvtani gyakorlókönyv Bedı Éva: Német felvételi és érettségi feladatgyőjtemény Horváthné: Társalgási témák a német érettségi-, felvételi- és nyelvvizsgákra 119
Hétköznapi témaköröket, hasznos és aktuális információkat tartalmazó tankönyvcsalád, mely jól hasznosítható középfokú nyelvvizsgát tenni szándékozó diákok számára is. A szókincset, a szövegértést, a hallás utáni megértést (a tankönyvhöz készült hanganyag segítségével) és az íráskészséget fejlesztı feladatai megfelelıek a diákok számára. Angol nyelvtanítás: Általános iskolában:1. évfolyamon :Happy House 1. tankönyv és munkafüzet Középiskolában: Tankönyvek: C. Oxenden - Ch. Latham-Koenig: New English File Elementary, Pre-Intermediate, Intermediate (Student’s Book, Workbook, CD) Fehér Judit: Your Exam Success (Coursebook, Workbook) Kiegészítı könyvek: Raymond Murphy: English Grammar in Use Némethné Hock Ildikó: 1000 kérdés – 1000 válasz Oxford Exam Exellence Oxford Érettségi A New English File sorozat fiatal felnıttek számára készült, így a középiskolás korosztály figyelmét nyomban lekötik a friss, érdekes témák. A könyvek használható nyelvtudást adnak: a nyelvtan, a szókincs, a kiejtés és a készségek fejlesztésének megfelelı egyensúlya kiváló alapot biztosít a magabiztos szóbeli nyelvhasználathoz. A változatos feladattípusok segítségével alaposan be lehet gyakoroltatni valamennyi alapkészséget, továbbá a nyelvtant és a kiejtést is. Az íráskészség fejlesztésérıl minden fejezetben külön lecke gondoskodik. Az olvasott szövegek hossza minden esetben igazodik az elvárt tudásszinthez, maguk a szövegek pedig változatosak, érdekesek, könnyen összefoglalhatók, ezáltal a tanulókat beszédre ösztönzik. A fejezetek végén található Revise & Check rész az adott lecke teljes nyelvtani anyagát és szókincsét átismétli. A könyv végén található a Grammar Bank, mely leckénként két oldalas további nyelvtani gyakorlási lehetıséget biztosít, és a Vocabulary Bank, mely a leckék témakörei köré csoportosítja, képekkel, rajzokkal gazdagon illusztrálja a könyv szóanyagát, segíti az önálló szótanulást. A munkafüzet feladatai mind órai, mind otthoni gyakorlásra kiválóan felhasználhatók, a CD mellékleten található videók, játékok, extra feladatok pedig további önálló gyakorlást tesznek lehetıvé. A tanulói könyveket gazdag ötlettárat is tartalmazó tanári kézikönyv egészíti ki, amelyben minden egyes leckéhez található egy-egy nyelvtani ill. kommunikációs feladatokat tartalmazó, fénymásolható oldal, továbbá minden fejezethez egy népszerő dal szöveggel és a hallás utáni megértést segítı feladatokkal. A tanári kézikönyv multimédiás CD mellékletén minden fejezethez több különbözı tesztet találhatunk. Az elsı két kötet nyelvtani anyaga és szókincse jó alapot nyújt azoknak a tanulóknak, akik középszintő érettségit szeretnének tenni, az Intermediate kötet pedig már az emelt szintő érettségire való készülésre is alkalmas. Egy-egy kötet tananyaga kb. 140-160 órai tanulással sajátítható el. Fehér Judit Your Exam Success (YES) címő könyve mindössze néhány éve jelent meg a tankönyvpiacon, és mivel egy hagyományos nyelvkönyv és egy érettségire felkészítı gyakorlókönyv tulajdonságait ötvözi, azonnal nagy népszerőségre tett szert. A tankönyvcsomag (tankönyv, munkafüzet, 3 db audio - CD-melléklet) teljes körő felkészítést nyújt a középszintő angol érettségi vizsgára. A tankönyv 15 tematikus fejezetbıl áll, amelyek anyaga valamennyi érettségi témakört felöleli, s azokat az érettségi követelményeit és feladattípusait szem elıtt tartva dolgozza fel. Begyakoroltatja az érettségin elvárt lexikai és nyelvtani követelményeket, és nagy hangsúlyt helyez a különbözı nyelvi készségek fejlesztésére. Minden témához gazdag szókincset kínál, érdekes olvasmányokat tartalmaz, a beszédkészség fejlesztését pedig szituációs feladatok, szerepjátékok segítik. A nyelvtani, olvasási és írott szövegalkotási feladatok nagy része a munkafüzetben kapott helyet. Mivel a munkafüzet megoldó kulcsot is tartalmaz, önálló tanulásra, gyakorlásra is alkalmas. Az egyes fejezetek nem épülnek egymásra, feldolgozásuk tetszıleges sorrendben, a tanulócsoport igényeihez alkalmazkodva történhet. 120
A tankönyv feladatainak megoldását és a hallás utáni szövegértés feladatok átiratát a tanárok Kiadó honlapjáról tudják letölteni. Hittan Felmenı rendszerben 1.,5. és 9.osztályokban heti két hittan órát vezettünk be. A három felekezet közül az evangélikusok nem használnak tankönyvet. A református hittan oktatásban a Református Pedagógiai Intézet könyveit használjuk: Isten tenyerén (1. évf.), Istennel döntéseinkben (5. évf.), Mindnyájan egyek legyenek illetve Jézus Krisztus, a testté lett ige (9. évf.) A római katolikus hittan oktatás könyvei a Szent István Társulat kiadványai közül kerülnek ki. 1. évfolyam: Beszélgetés Istennel 5. évfolyam: A könyvek könyve 9. évfolyam: Bibliaismeret
14.A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések: A Nemzeti Köznevelésrıl szóló törvény 46. § (3) értelmében a gyermeknek joga van ahhoz, hogy képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön. Ezért intézményünk is nagy hangsúlyt helyez a tanulók esélyegyenlıségének biztosítására. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs nyilvántartást vezet mindazon gyerekekrıl, akik veszélyeztetettek, hátrányos helyzetőek, vagy halmozottan hátrányos helyzetőek. A tanulók családjának anyagi helyzetétıl függıen a külön jogszabályban meghatározott esetekben térítésmentes, ill. kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesülhetnek. Az esélyegyenlıséget biztosító további részletes szabályozást az iskola Esélyegyenlıségi Terve tartalmazza.
15.Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: Alsó tagozaton az egész napos iskolai oktatásban a gyerekek nem kapnak otthoni írásbeli vagy szóbeli házi feladatot, hiszen a napirendbe beépítettük a közös és önálló tanulásra fordítható idıt. A hagyományos szervezéső osztályokban otthoni írásbeli és szóbeli munkát is adnak kollégáink. Az így kapott feladatokat a napközis csoportok tanulói az iskolában, a többiek otthon kötelesek elvégezni. Természetesen az egyes évfolyamok és csoportok számára kiadott feladatok igazodnak az életkori és képességbeli sajátosságokhoz. Felsı tagozaton, az 5-6. évfolyamon, az azt igénylı tanulók a tanulószobán végezhetik el a házi feladatokat, a többiek számára otthoni kötelesség marad. A szóbeli és írásbeli feladatok itt is arányban vannak a tanulók terhelhetıségével és életkori adottságaival. Gimnáziumban a tananyaghoz kapcsolódó feladatok teljes egészben otthoni tanulást igényelnek, mennyiségük pedig az érettségi közeledtével természetesen fokozatosan nı. A tanulásban adódó nehézségeknél mindhárom iskolafokozaton korrepetálások, differenciált foglalkozások biztosítanak segítséget a tanulóknak. Ugyancsak lehetıség nyílik a tehetséges tanulók differenciált fejlesztésére a szorgalmi és versenyfeladatok ajánlásával, ill. a tehetséggondozó foglalkozások szervezésével. Az itt nyújtott tudástartalom mennyisége azonban nem veszélyeztetheti a tanuló kötelezı feladatainak elvégzését.
121
III. Mellékletek: 1. Az evangélikus hittan tananyagfelosztása: 1. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
Bevezetı órák
3 óra
Ki vagyok én Istennek?
7 óra
A teremtett világ
10 óra
Ki Isten nekem?
4 óra
Templom, ünnepek
14 óra
Emberi kapcsolataim – család
6 óra
Ki vagyok én?
6 óra
Társadalom – közösség
8 óra
Húsvét
6 óra
Egyház – Biblia
8 óra
Összesen
72 óra 2. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
Isten – én. Hogyan szól hozzám Isten?
7 óra
Én, az ember
3 óra
Isten – én. Hogyan szólok hozzá?
6 óra
A teremtett világ
3 óra
122
Témakör
Óraszám
Emberi kapcsolataim – család
4 óra
Társadalom
3 óra
Isten szeret
10 óra
Világvallások
2 óra
Keresztény ünnepek – karácsony
8 óra
Emberi kapcsolataim – társak
14 óra
Keresztény ünnepek – húsvét
8 óra
Isten megszólít
4 óra
Összesen
72 óra 3. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
Teremtett világ
12 óra
Társadalmi együttélés
12 óra
Élet az egyházban
10 óra
Emberi kapcsolataim
12 óra
Én és a határaim
8 óra
Életem az Istené
8 óra
Keresztény ünnepek
10 óra
Összesen
72 óra
123
4. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
Én, Isten szemében
3 óra
Életem értelme, célja
12 óra
Egyház és reformáció
6 óra
Halál, a világ vége
6 óra
A hit fejlıdése
6 óra
Keresztény ünnepek – karácsony
7 óra
Isten – én
8 óra
Emberi kapcsolatok – szeretet
8 óra
Társadalmi egyenlıtlenségek
8 óra
Keresztény ünnepek – húsvét
4 óra
Az egyház kezdetei
4 óra
Összesen
72 óra
9. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Témakör
Óraszám
Úton Jeruzsálem felé
12 óra
Az utolsó hét
16 óra
A tanítványok kiküldése
8 óra
Az Újszövetség könyveirıl
10 óra
Útravaló
26 óra
Összesen
72 óra 124
10. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
A Biblia
4 óra
Ószövetség İstörténet
5 óra
İsatyák
3 óra
Exodus
3 óra
Honfoglalás, bírák kora
2 óra
Királykérdés
4 óra
A próféták
6 óra
A babiloni fogság
1 óra
Izrael talpra áll
1 óra
A perzsa uralom és a hellenizmus
2 óra
A zsoltárok könyve
2 óra
Bölcsességirodalom
3 óra
Összesen
72 óra
125
11. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
A kezdetek (325-ig)
8 óra
A kereszténység államvallássá válása (325-590)
8 óra
A középkor
10 óra
A reformáció
16 óra
A magyarországi egyház kezdetei
4 óra
Felvilágosodás és pietizmus (1648-1784)
8 óra
A 19. század (1789-1914)
6 óra
A 20. század
8 óra
A megtapasztalt egyház
4 óra
Összesen
72 óra
12. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör
Óraszám
A gyerekkor
17 óra
Az ifjú kor
22 óra
A felnıtt kor
19 óra
Az idıs kor
14 óra
Összesen
72 óra
126
2. A református hittan tananyagfelosztása: 1. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Tematikai egység összes idıkerete 11
Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal
9
2
A teremtéstörténet
15
1
16
İstörténetek
7
0
7
Történetek Jézus Krisztusról
23
0
23
Ünnepeljünk együtt!
10
1
11
Összefoglalás, számonkérés
0
4
4
Összesen
64
8
72
2. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Tematikai egység összes idıkerete 12
Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal
12
0
Az ısatyák történetei
33
0
33
Történetek Jézus Krisztusról
16
0
16
Ünnepeljünk együtt!
7
1
8
Összefoglalás, számonkérés
0
3
3
Összesen
68
4
72
127
3. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység rövid címe Ismerkedés a Bibliával és a reformátusággal Isten Egyiptomból új haza felé vezeti a népét
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Tematikai egység összes idıkerete 7
6
1
30
0
30
Történetek Jézus Krisztusról
18
0
18
Élet az apostoli korban
2
1
3
Ünnepeljünk együtt!
8
1
9
Összefoglalás, számonkérés
0
5
5
Összesen
64
8
72
4. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Tematikai egység összes idıkerete 12
Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal
11
1
Bírák kora
10
1
11
Egységes királyság kora
16
0
16
Történetek Jézus Krisztusról
16
1
17
Ünnepeljünk együtt!
10
0
10
Összefoglalás, számonkérés
0
6
6
Összesen
63
9
72
128
5. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység rövid címe
Kerettanter vi óraszám
Helyi többlet-
Tematikai egység összes idıkerete 16
Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal
15
1
İstörténetek
5
1
6
Ószövetségi próféták
20
0
20
Történetek Jézus Krisztusról
16
0
16
Ünnepeljünk együtt!
8
0
8
Összefoglalás, számonkérés
0
6
6
Összesen
64
8
72
6. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal
19
0
Tematikai egység összes idıkerete 19
A Tízparancsolat
18
1
19
Történetek Jézus Krisztusról
12
0
12
Az egyház története
9
1
10
Ünnepeljünk együtt!
6
3
9
Összefoglalás, számonkérés
0
3
3
Összesen
64
8
72
Tematikai egység rövid címe
129
8. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Ismerkedés a Bibliával és a reformátusággal
29
0
Tematikai egység összes idıkerete 29
Isten hívása az Ószövetségben
4
1
5
Történetek Jézus Krisztusról
16
0
16
Élet az apostoli korban
7
1
8
Ünnepeljünk együtt!
9
2
11
Összefoglalás, számonkérés
0
3
3
Összesen
65
7
72
Kerettantervi óraszám
Helyi többletóraszám (±)
Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal
21
1
Tematikai egység összes idıkerete 22
Isten formáló kezében
9
1
10
Történetek Jézus Krisztusról
20
3
23
Ünnepeljünk együtt!
8
3
11
Összefoglalás, számonkérés
0
6
6
Összesen
58
14
72
Tematikai egység rövid címe
9. évfolyam: Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra
Tematikai egység rövid címe
130
9-12. évfolyam: A Magyarországi Református Egyház hit- és erkölcstan kerettanterve a középiskolai korosztály számára moduláris tervezéssel dolgozik. Alapmodulok helye 9-12. évfolyamon (Az óraszámok egész évre tervezett órákat jelentenek.) 9. évfolyam
10. évfolyam
Alapmodul
kerettantervi minimum óraszám
Helyi tervezéső plusz órák
Kohéziós
15
3
Bibliaismeret18 Ószövetség Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám
41
Összesen
72
Bibliaismeret20 Újszövetség Egyház- és 17 vallásismeret Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám
5
31
Összesen
11. évfolyam Alapmodul
Helyi tervezéső plusz órák
Egyetemes egyháztört.
16
6
Összesen
Helyi tervezéső plusz órák
2 8 47 25 72
12. évfolyam
kerettantervi minimum óraszám
Magyar 13 egyháztört. Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám
kerettantervi minimum óraszám
Alapmodul
11
46
26
Alapmodul
kerettantervi minimum óraszám
Hittani alapkérdések 15 (Dogmatika) Etikai 15 alapkérdések Alapmodulok összes óraszáma (Helyi tervezéső plusz órákkal együtt) Kiegészítı modulokra tervezhetı óraszám
72
Összesen
Helyi tervezéső plusz órák
6 7
43
21 64*
*A 12. évfolyamon az érettségi idıpontja miatt rövidebb a tanév, így ott 72 óra helyett 64 tanóra tervezése történik. Struktúra: A tanterv felépítése során a moduláris tananyag rendezési elvét követi, annak szabályai szerint épül fel. Ennek megfelelıen a tanterv dinamikus és önfejlesztı programcsomag, ahol 131
minden modul alapstruktúrája ugyanaz, bár felhasználási szintje szerint három típusba sorolható: alapmodul, kiegészítı modul, helyi modul. Az egyes modulok tematikus egységek, ahol a tananyagok a téma belsı, logikai vonala alapján kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes modulok éves szintő tervezése, összeválogatása az adott csoport sajátosságait, lehetıségeit és igényeit figyelembe véve a hit- és erkölcstanoktató feladata és lehetısége, a már meglévı modulok alapján. • Az alapmodul: a választott téma / érintett diszciplína pedagógiai szempontból felépített áttekintését is adja. • A kiegészítı modul: önállóan létezı tematikai egységeket tartalmaz. Ezeket a vallástanár a teljes képzés idıszakára vonatkozóan a helyi tervezés során maga válogatja össze (a Református Pedagógiai Intézet által kidolgozott és a Magyarországi Református Egyház illetékes fórumai által jóváhagyott tanegységek közül) a helyi lehetıségeknek és igényeknek megfelelıen, a tanulócsoportok sajátosságainak ismeretében. Ezeknél a moduloknál cél az, hogy egy-egy területen alaposabban elmélyülhessenek a diákok.
3. A Petıfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium eszközjegyzéke:
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Tanterem
16
Ebbıl szaktanterem
10
Csoportterem
11
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba
1
tornaterem (nemenként biztosított öltözıvel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel)
1
Erınléti terem
1
Sportudvar
1
intézményvezetıi iroda
1
intézményvezetı-helyettesi iroda
1
iskolatitkári iroda
2
könyvtár (adattár, klub)
2
orvosi szoba, elkülönítıvel
1
Kiszolgáló helyiségek: 132
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Sportszertár
1
általános szertár
1
karbantartó mőhely
1
kerekesszék tároló
2
aula (elıtér, közösségi tér)
3
Porta
1
Ebédlı
1
Melegítıkonyha
1
tálaló-mosogató
1
felnıtt étkezı
1
Teakonyha
1
személyzeti öltözı
1
személyzeti mosdó-zuhanyzó
1
személyzeti WC helyiség
7
tanulói WC helyiség
10
technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség
1
Élelmiszerhulladék-tároló
1
egyéb raktár
1 Tanterem:
tanulói asztalok, székek
720
nevelıi asztal, szék
26-26
eszköztároló szekrény
52
133
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Tábla
26
Folyosón beépített ruhatároló szekrények
200
Szeméttároló
40
sötétítı függöny
ablakonként Szaktantermek: 2 db
a) számítástechnikai terem tábla + flipchart
1
Számítógépasztal
50
számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal
39
Informatikai szoftverek, programok
53
Szkenner
2
b) társadalomtudományi szaktanterem:
2
Nyelvi szaktanterem: Számítógépes nyelvi oktatással helyettesítve
nyelvi labor berendezés CD lejátszó
1
Számítógép
1
DVD (lejátszó, felvevı)
1
Projektor
1
Történelem szaktanterem: Asztalok, székek
40-40
TV
1
DVD és videó lejátszó
1-1
134
Eszközök, felszerelések Térképtartó rúd
Mennyiségi mutató 2
c) természettudományi szaktanterem:
3
Kémia-fizika szaktanterem: vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)
12
Elszívó berendezés
1
fali mosogató
1
Poroltó
1
Elsısegélydoboz
1
eszköz- és vegyszerszekrény
2
méregszekrény (zárható)
1
eszközszállító tolókocsi
1
törpefeszültségő csatlakozások
12
Biológia szaktanterem: Vegyszerálló tanulói asztalok
12
Fali mosogató
1
Interaktív tábla
1
Írásvetítı
1
TV
1
Földrajz szaktanterem: Tanulói asztalok, székek
36-36
Falitábla
1
Írásvetítı
1
135
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Iratszekrény
1
Diavetítı
1
Kızettároló szekrény kızetekkel
1
Térképtartó rúd
1
Vetítıvászon
1
d) mővészeti nevelés szaktanterem: rajzasztal
40
tárgyasztal (állítható)
2
mobil-lámpa (reflektor)
2
vízcsap (falikút)
2
Pianínó
1
ötvonalas tábla
1
CD – lejátszó, lemezjátszó
1-1
Tároló polcok
3
e) technikai szaktanterem: tanulói munkaasztal
30
állítható magasságú támla nélküli szék
30
f) gyakorló tanterem:
1
Tornaterem: kosárlabda palánk
2
Győrő
2
Mászórúd
3
136
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Mászókötél
8
Bordásfal
20
Védıháló
2
Ugrószekrény
3
Verseny gerenda
1
Kézilabda kapu
2 Sportudvar:
szabadtéri labdajáték felszerelése
1
magasugró állvány, léc
2
távol-, magasugró gödör
1
Futópálya
1 egy iskolai osztály egyidejő foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Játszótér és szabadidı eltöltésére szolgáló udvar: Mérleghinta
2
Rugós libikóka
2
Mászó torony
1
Homokozó
1
Kosárlabda pálya
1
Kerti kiülı
2 Intézményvezetıi iroda:
Íróasztal
1
Szék
2 137
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
tárgyalóasztal, székekkel
1
Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1
számítógépasztal és szék
1-1
Iratszekrény
1
digitális adathordók részére szekrény
1
Fax
1
Telefon
1 Nevelıtestületi szoba:
fiókos asztal 4 személyes
10
Szék
50
napló és folyóirattartó
1
Könyvszekrény
3
Fénymásoló
1
Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1
számítógépasztal, szék
1-1
Fogasok
6
Tükör
1 Intézményvezetı-helyettesi iroda:
Asztal
6
Szék
8
Iratszekrény
5
számítógépasztal és szék
5
138
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
5
Telefon
1 Könyvtár:
a.) 1. emeleti könyvtárszoba: tanulói asztal, szék
10-10
egyedi világítás
olvasóhelyenként 1
könyvtárosi asztal, szék
1-1
szekrény (tároló)
2
tárolók, polcok, szabadpolcok
10
létra (polcokhoz)
1
Telefon
Közös vonal
Fénymásoló
1
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1-1
Televízió
1
CD vagy lemezjátszó
1
Írásvetítı vagy projektor
1
b.) 2. emeleti könyvtárszoba: Tanulói asztal, szék
15-15
Tárolók, polcok, szabadpolcok
10
Szekrény
1 Nevelımunkát segítı eszközök: Taneszközök:
139
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Térképek: Történelem
52
Földrajz
45
Interaktív tábla
1
Házi mozi
1
Írásvetítı
8
CD-lejátszó
15
DVD-lejátszó
9
Projektor
4
Televízió
15
140
4. Az intézmény által alkalmazott záradékok: Záradék
Dokumentumok
1.
Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába.
2.
A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betővel) .......... évfolyamon folytatja.
Bn., TI.
3.
Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.
Bn., TI., N.
4.
Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó Bn., TI., N. vizsga letételével folytathatja.
5
..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.
N., Tl., B.
6.
Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minısítés alól
N., Tl., B.
7.
..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következık szerint: ....
N., Tl., B.
8.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.
Bn., N., TI., B.
N., TI., B.
Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9.
Tanulmányait a szülı kérésére (szakértıi vélemény alapján) magántanulóként folytatja.
10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.
N., TI. N., TI., B.
Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.
N., TI.
12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idı megrövidítésével teljesítette.
N., TI., B.
13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig.
N.
Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelıtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.
N., TI.
15. A nevelıtestület határozata: a (betővel) .............. évfolyamba léphet, vagy
N., TI., B.
A nevelıtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.
N., TI.
17. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.
N., TI., B.,
141
Záradék
Dokumentumok
A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet.
TI., B.
18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.
N., TI., B.
19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
TI., B.
Évfolyamot ismételni köteles. 20. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 21. Osztályozó vizsgát tett.
TI., B.
22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.
TI., B.
23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.
TI., B.
24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére TI., B. .............................-ig halasztást kapott. 25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) TI., B. ................................ iskolában független vizsgabizottság elıtt tette le. 26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.
TI., B., N.
27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.
Bn., TI.
28. A tanuló jogviszonya
Bn., TI., B., N.
a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszőnt, a létszámból törölve. 29. ............................. fegyelmezı intézkedésben részesült.
N.
30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.
Tl.
31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén
Bn., TI., N.
a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülıt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülı ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32. Tankötelezettsége megszőnt.
Bn. 142
Záradék
Dokumentumok
33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.
TI., B.
34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.
B.
35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.
Pót. TI.
36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti Pót. TI. helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. 37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, Tl., B. téves bejegyzés miatt állítottam ki. 38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név Pót. B. ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvő osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. 39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedı tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplı, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelıen alkalmazhatja, továbbá megfelelı záradékot alakíthat ki. 40. Érettségi vizsgát tehet.
TI., B.
41. Gyakorlati képzésrıl mulasztását .......................-tól .....................- TI., B., N. ig pótolhatja. 42. Beírtam a ......................................... iskola elsı osztályába. 43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.
N.
44. 45. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betővel) osztályozott tanulóval lezártam.
N.
46. Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített.
B.
47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot
TI.
48. …..(nemzetiség megnevezése) kiegészítı nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte
Tl., B.
143
3. Záradékok:
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157