A PESTSZENTLŐRINCI BÓBITA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A PESTSZENTLŐRINCI BÓBITA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015

Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok

3 4

AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS 5 A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Tevékenységek rendje és formái 2. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok 3. Az intézmény működésével összefüggő rendelkezések, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni 4. Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok 5. Intézményi védő, óvó előírások 6. Vezetők, pedagógusok, valamint más alkalmazottak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén 7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 8. A vezetők benntartózkodásának rendje 9. Reklámtevékenység szabályai az óvodában 10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 11. Rendkívüli eseménykor szükséges teendők 12. Bombariadó esetén szükséges teendők

7 7 9

11 12 13 14 16 17 18 20 21 22

BELSŐ KAPCSOLATOK 13. Az óvoda szervezeti felépítése 14. Az óvoda vezetési szerkezete 15. Az óvodavezető 16. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 17. A vezetők közötti feladatmegosztás 18. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 19. A nevelőtestület szervezete és kapcsolata a vezetéssel 20. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 21. Szülői szervezet és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje

23 23 24 26 28 29

KÜLSŐ KAPCSOLATOK 22. Az óvoda vezetésének és közösségeinek folyamatos külső kapcsolatai

45 45

1

32 35 40 42



23. Az óvoda vezetésének és közösségeinek időszakos külső kapcsolatai A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÉRDÉSEK 24. A kötelezően használt nem elektronikus úton illetve elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének kezelésének, tárolásának rendje 25. Hivatali titok megőrzése 26. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 27. Aláírás és pecséthasználati jogkör 28. Tájékoztatás a belső jogi normákról 29. Általános rendelkezések LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

48

51

51 53 54 55 56 57 59

2



BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést. A szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét.

3



A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok Budapest Főváros XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete – mint fenntartó – 123/2014. (III. 06.) számú határozatával elfogadott Alapító Okirat; Jogszabályok: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 26/1997. (IX. 3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról; 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről, 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról, 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása irányelve kiadásáról, 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, A „Mesével kerek a világ” helyi pedagógiai program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg és az Óvodai Nevelés Országos Alap Programja alapján tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével.

4



AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS 1. A költségvetési szerv neve: Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda OM azonosítója: 034663 2. Székhelye: 1181 Budapest, XVIII. Kondor Béla sétány 2. 3. Az alapító neve: XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u. 16. Az alapítás éve: 1981. 4. Az alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve és székhelye: Budapest, Főváros XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1184 Budapest, Üllői út 400. Fenntartó és működtető szerv neve, székhelye: Budapest, Főváros XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 1184 Budapest, Üllői út 400. 5. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/ megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 6. A költségvetési szerv típusa: óvoda Csoportok száma: 6 Maximális gyermeklétszám: 162 fő A költségvetési szerv működési köre: az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 7. a) Közfeladata: óvodai ellátás Szakmai alaptevékenysége: ellátja 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek óvodai nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését és az óvodai étkeztetést A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása Államháztartási szakágazat száma és megnevezése: 851020 óvodai nevelés Alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 096010 Óvodai intézményi étkeztetés 5



b) Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek, fejlesztését 2008. szeptember 1-től. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógy-és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 11 504 m2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b.) ingóságok: Rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 10. Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetve munkaviszony, amelyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Záradék: jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat 2014. szeptember 01től lép hatályba Az intézmény számlaszáma: UniCredit Bank Zrt: 10918001-00000005-32150628 Az alapító okirat kelte: 2014. március 12. Az alapító okirat jóváhagyása: 123/2014. (III. 06.) sz. határozat

6



A MŰKÖDÉS RENDJE 1.

Tevékenységek rendje és formái

Az óvodában a nevelési év rendjét az óvoda éves munkaterve határozza meg, mely IX. 01-től a következő év VIII. 31-ig tart. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. A nyitva tartás az óvoda éves munkatervében szabályozott, a szülők igénye, a fenntartó jóváhagyása szerint. Az üzemeltetés a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik elsősorban az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A szülők a nyári zárva tartás pontos időpontjáról, tárgyév február 15-ig kapnak tájékoztatást. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Fenntartói engedéllyel karácsony és újév között az óvoda üzemeltetése szünetel. Szülői igény alapján, ezeken a napokon a gyermekek részére óvodai elhelyezést biztosítanak a kerület nyitva tartó óvodái. Nevelési évenként 5 nevelésnélküli munkanapot tartunk, melyen szülői igény szerint ügyeletet biztosítunk. Az egyéb iskolai szünetek alatt az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható létszámot. Amennyiben a csoportok létszáma 15 fő alá csökken, az óvodavezető dönt a csoportösszevonásokról. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető illetve a gazdasági ügyintéző irodájában történik, reggel 730-tól 15 30-ig.

7



Az óvoda nyári zárása alatt a hivatalos ügyek intézésére külön irodai ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az irodai ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg, és azt a nyári zárás megkezdése előtt 15 nappal, hirdetmény formájában a szülők, és az óvodapedagógusok tudomására hozza. Az óvodát a délelőttös munkarend szerint a megbízott kulcskezelő nyitja, délutános munkarend szerint megbízott kulcskezelő zárja. A kulcskezeléssel megbízott dolgozó hiányzása esetén köteles a kulcs társának történő átadásáról gondoskodni. A bejárati ajtót 900-1200-ig, illetve 1300-1430-ig zárva tartjuk az értékek megóvása és az illetéktelenek belépése megakadályozása céljából. Külső látogató érkezése setén a „Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával” fejezetben leírtak alapján kell eljárni. Rendezvények alkalmával a napi nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvodában a foglalkozásokat a nevelési munkaterv alapján kell megszervezni. Az óvoda épületét helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. Az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el.

8


2.


Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

Az óvoda a pedagógiai célkitűzéseivel összhangban a külső világ tevékeny megismerése érdekében kirándulást, helyszíni foglalkozást tervezhet, szervezhet. Ilyen programok a következők: helyszíni foglalkozás, kirándulás, séta, színház és múzeumlátogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás, stb. A fent felsorolt programokhoz 10 fő gyermekhez 1 fő kísérő nevelőt kell biztosítani. A csoportok faliújságjain keresztül, a kitűzött havi program keretében kell az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé. Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor – az esedékesség előtt 5 nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre. Amennyiben a szülő nem járul hozzá a gyermekének a csoport programján való részvételéhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt 3 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás feltételeiről. Egyeztetés után a foglalkozás engedélyezési kérelmét írásban kell benyújtani a kísérők aláírásával, a külső foglakozás megkezdése előtt. Az engedélyezési dokumentumnak tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát. Az óvodavezetői engedélyezés feltétele –25 fős gyermek-csoportnál a kíséretet két óvónő és egy dajka, –óvodán kívüli foglalkozás írásbeli tájékoztatójának, csoportnaplóban történő rögzítése, –a csoport felkészítésének megléte (hogyan kell biztonságosan közlekedni), –a szülői engedélyek megléte, megfelelősége,

9



Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az intézmény vezetője a programot ellenjegyezte. A pedagógus kötelessége a külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi az előzőekben felsorolt és részletezett feltétel biztosítása.

10


3.


Az intézmény működésével összefüggő rendelkezések, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni

Az óvodában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást térítésmentesen szervezhetnek –a hit- és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes, –a beiratkozáshoz a szülő írásbeli engedélye szükséges, –az óvoda együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal, –az illető egyház igénye szerint a megfelelő létszámú foglalkozáshoz helyiséget biztosít az intézmény nevelési rendjéhez igazodva, –a gyermekek vallásoktatását az egyházi jogi személy által aláírt, megbízással rendelkező hitoktató végezheti, –az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát, –az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket, –az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát, –a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét, Óvodánkban a gyermekek személyiségének fejlődését elősegítő, nevelőmunkánkon kívüli térítés ellenében igényelhető szolgáltatás az úszás, vízhez szoktatás. Ez esetben a gyermekeket egy nevelő és egy dajka kíséri az uszodába és az egész foglalkozás időtartama alatt biztosítják a gyermekek felügyeletét. Az úszás-oktatás díját a csoportos óvónők szedik be, melyről nyugtát állítanak ki a szolgáltatótól kapott számlát az óvodavezetőnek adnak át. A szolgáltatást nyújtója köteles tájékoztatást adni a gyermekek fejlődéséről a szülőknek.

11


4.


Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok

Az ünnepélyek, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a megemlékezések rendjét, időpontokat, felelősöket az óvoda nevelőtestülete az éves munkatervében határozza meg. Minden csoport a saját dokumentációjában tervezi meg az ünnepekre való ráhangolódást. A csoportszobákat, a gyermekek által használt helységeket az ünnepnek megfelelő dekoráció teszi hangulatossá. Az óvodai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a gyermekek ünnepi öltözékben jelennek meg. Ünnepi öltözék: sötét szoknya, illetve nadrág, fehér blúz, Az óvodai szinten szervezett ünnepeket egy-egy megbízott felelős fogja össze és szervezi meg. Munkáját a vezető helyettes ellenőrzi. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. A gyermekek név-és születésnapját csoporton belül közös megemlékezéssel ünnepelhetik meg. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

12


5.


Intézményi védő, óvó előírások

Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az óvodapedagógusok az óvodai foglalkozásokon, valamint az csoportösszevonások idején kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a gyermekkel betartatni. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében, a szükséges feltételrendszer folyamatos vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések – szemlék – keretében rendszeresen ellenőrzi. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások, séták előtt, illetve egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az óvodai csoportnaplóba be kell jegyezni. Az óvónőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították a szükséges ismereteket.

13


6.


Vezetők, pedagógusok, valamint más alkalmazottak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a vezető, vagy helyettese figyelmét haladéktalanul felhívni. Az intézményvezető feladatai –kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja, –a nem súlyos balesetek esetén intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének, –súlyos balesetek estén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásról, Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén: –a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusnak a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket, –a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia, –a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie –minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvodavezetőnek, –a balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó, a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért, –a nem súlyos balesetről jegyzőkönyvet készít, –az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést, az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia, A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos baleset nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi: 14



–a gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, –a nem súlyos, 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, A jegyzőkönyvet három példányban kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát át kell adni a gyermek szülőjének, egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvoda igény esetén biztosítja az óvoda Szülők Közössége képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Elsősegélyt tartalmazó dobozzal minden csoportnak rendelkeznie kell.

15


7.


Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Eljárás betegségre gyanús vagy beteg gyermek esetében –betegségre gyanús vagy lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába, –a napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, –gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről, A szülő értesítése az adott műszakban dolgozó óvodapedagógus feladata. Az óvodában a gyermekekkel közvetlenül foglalkoztatottak évente kötelesek foglalkozás egészségügyi vizsgálaton részt venni.

16


8.


A vezetők benntartózkodásának rendje

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. A vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának rendjét a mindenkori éves munkarend tartalmazza. A munkarend kialakításánál figyelembe kell venni az óvoda nyitva tartásának rendjét, ezen belül biztosítani kell, hogy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető helyettes az intézményben tartózkodjon. Az óvodavezető munkáját, a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben, és az óvodán kívüli helyszínen is. (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb.) Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudja megtenni, az intézkedés „A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje” című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik.

17


9.


Reklámtevékenység szabályai az óvodában

Az intézmény területén a törvény előírásainak megfelelően csak olyan reklámanyag helyezhető el, mely gyermekek érdekeit közvetlenül, vagy közvetve szolgálja és a gyermekek jogait nem sérti, és a pedagógiai program szellemének megfelel. –egészséges életmód, –környezetvédelem, –kulturális tevékenység, –sporttevékenység, A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az óvodavezető engedélyével lehetséges. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az óvoda őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni –a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét, –a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját, –a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket, Az óvodavezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében kikérheti a nevelőtestület, illetve a Szülők Közösségének véleményét Az óvodavezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, szülőktől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai –újságok terjesztése –szórólapok –plakátok –hirdetőtábla A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket. Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. 18



Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos! A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.

19



10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló hivatalos személyek előzetesen a gazdasági ügyintézőnek kötelesek bejelenteni, hogy milyen ügyben kívánnak megjelenni az óvodában. A bejárati ajtó zárását követően csengetéskor a fogadó óvodai dolgozó a belépőket az óvodavezetőhöz, illetve a gazdasági ügyintézőhöz kíséri. A gazdasági ügyintéző a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező hivatalos külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Távozáskor, a fogadó óvodai dolgozó kíséri a kijárathoz a vendéget. Távozás után az ajtót bezárja. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezheti. Az illetéktelenül bent tartózkodóval szembeni intézkedésre – figyelmeztetés után – az óvoda bármely közalkalmazottja jogosult és köteles. Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a „Rendkívüli eseménykor szükséges teendők” ben leírtakat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését.

20



11. Rendkívüli eseménykor szükséges teendők Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Rendkívüli eseménynek számít az intézmény rendes működését átmenetileg vagy tartósan megzavaró, vagy akadályozó esemény, melyet előidézhet előre nem látható természeti esemény vagy előre nem tervezhető emberi tevékenység. Ha a rendkívüli esemény veszélyhelyzetet is előidéz, vészhelyzetről beszélünk. Az óvodavezetőnek meg kell tennie minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Rendkívüli esemény (tűz, földrengés, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) estén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: –a rendkívüli esemény jelzésének módját, –a dolgozók, gyermekek riasztásának rendjét, –az óvoda helyszínrajzát, –a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit, Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása estén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

21



12. Bombariadó esetén szükséges teendők Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után azonnal és mérlegelés nélkül értesíteni kell az intézkedésre jogosult személyt. Bombariadó estén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás estén a szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A riasztás jelzésének módja – folyamatos kolompolás. Az épület teljes és azonnali kiürítését haladéktalanul megkezdik a dolgozók, elsőként a gyermekekkel vonulnak ki. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Az óvodavezető a szomszédos Pestszentlőrinci Eszterlánc Óvodával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó estén történő ideiglenes elhelyezéséről. Bombariadó esetén szükséges teendők –a telefon bejelentést vevő személy haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt, –a vezető azonnal értesíti a Rendőrség-et, Telefon: 107 290 92 58 290 22 69 –riasztás jelzésre ad utasítást, –azonnal megkezdi az épület kiürítését, –meggyőződik arról, hogy mindenki elhagyta az épületet, –az intézményen kívül az épület biztonságára ügyel, amíg a rendőrség megérkezik,

22



BELSŐ KAPCSOLATOK 13. Az óvoda szervezeti felépítése Az óvoda élén, a magasabb vezető beosztású óvodavezető áll. Az óvoda alkalmazotti közösségét valamennyi foglalkoztatott közalkalmazott alkotja. Az óvoda nevelőtestületét az óvodapedagógusok alkotják. A pedagógiai asszisztensek, dajkák, mint a nevelést közvetlenül segítő dolgozók, önálló csoportot alkotnak. Az óvodatitkár, az óvodavezetőhöz közvetlen beosztott alkalmazott. Kisegítő alkalmazott, a kertész-karbantartó. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulnak a nevelőtestület döntése alapján. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvoda a különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők, és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az óvodavezető irányítása alapján az óvodavezető helyettes szervezi az óvoda munkáját.

23



14. Az óvoda vezetési szerkezete A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az óvoda vezetősége a vezető beosztású közalkalmazottakból tevődik össze –óvodavezető-helyettes –szakmai munkaközösség vezető Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvodavezető-helyettes, a szakmai munkaközösség-vezető segíti az óvodavezetőt az óvoda vezetésével összefüggő feladatok ellátásában. Az óvoda vezetősége megbeszélést tart az aktuális feladatokról, melyről emlékeztető készül. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő. A vezetőségi értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, hiányosságokról, a problémákról, valamint a megoldás módjáról. Az óvodavezetőség tagjai kötelesek: –az óvodavezetőségi ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó óvodapedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, –az irányításuk alá tartozó óvodapedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetőség felé, –az óvodapedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvodavezetőséggel, Az óvoda vezetősége rendszeresen, az éves munkatervben szabályozva tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőségi megbeszéléseket az óvodavezető vezeti. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az óvodavezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

24



Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

Szervezeti rendszerábra

Óvodavezető

Vezető helyettes

Munkaközösség vezetők

Belső értékelési team vezető

Nevelőtestület Minőségfejlesztési csoport; Szakmai munkaközösség; Belső értékelési csoport: Közalkalmazotti Tanács

Nevelőmunkát segítő alkalmazottak

Kertész

Óvodatitkár

25



15. Az óvodavezető Az óvodavezető, a részben önállóan gazdálkodó intézmény egyszemélyi felelőse és képviselője, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Gyakorolja mindazokat a munkáltatói tanügy-igazgatási, pedagógiai, gazdálkodási feladatokat, amelyeket a fenntartó és a jogszabály előír számára. Megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: –a nevelőtestület vezetése irányítása, –a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, –a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, –a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, –a Szülői Közösségével való együttműködés, –a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése, –a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása ellátása, –a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, –a TMB-s és SNI-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-val és a Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés, –a különös közzétételi lista kiírása, aktualizálása, –a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése, Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: –munkáltatói jogok gyakorlása, –az óvoda működésével kapcsolatos döntések meghozatala, –egyeztetési kötelezettség az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, –a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása, –a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása, –a kiadmányozási jogkör gyakorlása, Az óvoda vezetője személyesen felelős: –a szakszerű és törvényes működésért, –az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, –a pedagógiai munkáért, –a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 26



–a gyermekbalesetek megelőzéséért, –a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, –a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, Az óvodatitkár feladata, az óvoda gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak, jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátását végzi. Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. Az óvodai gazdasági ügyintéző feladatát és jogköre, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza: –az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak, jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, –az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése, –alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése, –gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, –dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, –a nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen, –fegyelmi felelősséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, –gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, –részt vesz a GESZ-szel történő rendszeres egyeztetésen, –a vezető utasításának megfelelően selejt, leltár megszervezése, –az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyvitel, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, –étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése,

27



16. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető helyettesítését akadályoztatása esetén, az óvodavezető helyettes látja el teljes felelősséggel. az azonnali döntést nem igénylő, a vezető hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a két hetes távollét. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. (értesítés, kifüggesztés) Az óvodavezető és a helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezető és a óvodavezető helyettes egyidejű távolléte esetén az intézkedésre megbízottak sorrendje a következő, melynek nevesített sorrendje az óvónői szobában kifüggesztésre kerül. –legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus, Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

28



17. A vezetők közötti feladatmegosztás Az óvodavezető helyettes a vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagjai, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. Az óvodavezető helyettes a vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Az óvodavezető helyettes a vezetőt tartós távollétében helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. Az óvodavezető helyettesnek a vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Az óvodavezető helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Óvodavezető helyettes az a személy lehet, aki törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év óvodapedagógusi munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik. Az óvodavezető helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az óvodavezető adja. A megbízás határozott időre szól. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruház az óvodavezető-helyettesre. Az óvodavezető helyettes munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket – közös megbeszélés és egyeztetés után – az óvodavezető írásban meghatároz. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezetőhelyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Kötelező óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége – figyelembe véve a munkaköri leírását – az aktuális feladatokról az alábbiakban felsorolt területekre terjed ki. Az óvodavezető helyettesre átruházott feladatok: –a dajkák munkájának közvetlen szervezéséért, irányítása, –egyes éves munkatervben meghatározott nevelési területek ellenőrzése, –a vezető által a munkaköri leírásban megállapított tevékenységek irányítása, 29



–a helyettesítési beosztása, –a szabadságolási ütemterv elkészítése, –a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása, –HACCP rendszer működtetése, –kockázatok felismerése, kezelése, –bölcsőde és iskola képviselőjével való kapcsolattartás, –a Szülői Közösség működésének segítése, Beszámolási kötelezettsége – figyelembe véve a munkaköri leírását – az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. Szakmai munkaközösség vezetőt az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában: –legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, –a nevelőtestület által elismert tekintély, –továbbképzéseken való aktív részvétel, –jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen, Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére. –a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, –a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, –az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését, A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata –az óvodavezető szakmai, módszertani segítése, –az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, –a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, –a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, –a tervező munkában segítségadás, –a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása, –az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, –módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tartása és szervezése, 30



–a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, –segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, –ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, –javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, –képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül, –ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját, A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége –a szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, –a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása, Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről.

31



18. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az óvodaközösséget az óvodai alkalmazottak, a szülők és a gyerekek alkotják. Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. Az óvodai közalkalmazottak jogait, kötelességeit, juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, és ehhez kapcsolódó rendeletek tartalmazzák. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kapcsolattartás formái: –az óvodavezetőségi ülések, –értekezletek, 32



–megbeszélések, –pedagógiai eszmecserék, Az óvoda, nevelési egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás nevelőtestületi értekezleten, illetve rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztensek, dajkák, óvodatitkár, és kisegítő dolgozók együttműködését. A kapcsolattartás különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívják. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról az óvónői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli értesítés formájában értesíti az alkalmazottakat. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv határozza meg. Az alkalmazotti közösség értekezletéről jegyzőkönyvet kell vezetni. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő feladatokat. Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza: –a munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését, –a munkaidő a közvetlen felettes meghatározását, 33



–a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét, –az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, –a munkaköre szerinti ellenőrzését, –a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat, Az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. –gyermekvédelmi megbízott, –munkaközösség vezető,

34



19. A nevelőtestület szervezete és kapcsolata a vezetéssel Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nemzeti köznevelési törvény alapján meghatározott döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége. Tagjai az óvoda valamennyi pedagógusa. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működösével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A testület tagjai javaslatot tehetnek az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, a döntésről a vezető 30 napon belül köteles szóban vagy írásban választ adni. Legfontosabb feladata a nevelőtestület által elfogadott helyi nevelési program egységes megvalósítása. Véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt érintő ügyben. Döntési jogköre: –nevelési program elfogadása, módosítása, –szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadása, módosítása, –nevelési év munkatervének elfogadása, –átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, –a nevelőtestület ügyében eljáró pedagógus kiválasztása, –intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, Kötelező a nevelőtestület véleményét megkérni. –a vezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, –az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztásában, A nevelőtestület az év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontban az óvoda vezetője hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a testület egyharmada kéri vagy az óvodavezető szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet nevelési időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. 35



Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Mikró értekezlet szükség szerint bármikor tartható a nevelőtestület aktuális problémáinak megoldására. A mikró értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti a felelősökkel, és ezen csak az adott pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, melyről emlékeztető készül. A nevelőtestületi értekezleteken lényegkiemelő jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a javaslatokat, a határozatokat, a szavazás arányát. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Csatolni kell hozzá az aláírt jelenléti ívet, fejlécén az adott értekezlet helyével és időpontjával. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. A testület 50+1 % esetén határozatképes. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámlázó bizottságot jelöl ki. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni –akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, –aki a meghívás ellenére nem jelenik meg, Az értekezleteket, üléseket az óvodavezető vagy a témamegbízott vezeti. A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja: –pedagógiai program, –szervezeti és működési szabályzat, –házirend, –munkaterv, –beszámoló, –az óvodára vonatkozó átfogó elemzés, –mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat, A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a szülői szervezet képviselőjét. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

36



Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda munkaterve határozza meg. Nevelőtestületi rendes értekezletei –a nevelési évnyitó értekezlete, –a nevelési évzáró értekezlete, –továbbképzési nevelési értekezletek, Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet: –az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi, –a nevelőtestület egyharmadának kérésére, –szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta, A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. Az intézmény nevelőtestülete – feladatkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol. –a helyi pedagógiaii program elfogadását, –a szervezeti és működési szabályzat elfogadását, –a házirend elfogadását, –a munkaterv elfogadását, –az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, –a beszámoló elfogadását, 37



A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösségek vezetői az évzáró nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. A szakmai munkaközösség létrehozásának feltétele, hogy minimum 5 fő pedagógus kezdeményezze. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait. –a helyi nevelési program és célkitűzéseinek megvalósításában való aktív részvétel, –az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása, –a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, –a nevelőmunkánk hatékonyságának növelés, minőségének fejlesztése, –új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása, –a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése, Jogköre: –meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét, –vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, a megbízás többször meghosszabbítható, Dönt szakterületén: –működési rendjéről, –a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, Véleményez szakterületén: –a helyi nevelési programot, –házirendet, –a nevelőmunkát segítő eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztásában, A nevelőtestület által átruházott jogkör: –a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, 38



–a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása, –az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, –a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez javaslattétel, –helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, –a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel, –javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, –fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat, –javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, –támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, –segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyságvizsgálatát is elvégzik, A szakmai munkaközösség feladatai: –házi bemutatók szervezése, –a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, –kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, elemzése, értékelése, –a munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése, A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása. Beszámoltatása az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

39



20. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. –biztosítja, hogy, az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen meg, –fokozza a munka hatékonyságát, Az ellenőrzés általános követelménye: –segítse elő az óvodai nevelés minél teljesebb megvalósítását, –a nevelési terv követelményeinek megfelelően kérje számon az óvónőtől az eredményeket, –támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, hibákat, hiányosságokat, –segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb leggazdaságosabb ellátását, –legyen a fegyelmezett munka eszköze, –segítse a vezetői utasítások végrehajtását, –járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához, Az ellenőrzést végzők: –óvodavezető, –óvodavezető helyettes, –szakmai munkaközösség vezetők, Az ellenőrzés területei: –pedagógiai, –szervezési, –időszakos, –állandó, –kiemelt, –speciális, Az ellenőrzés formái: –dokumentum ellenőrzés, –foglalkozáslátogatás, –beszámoltatás, –felmérés, –eredmény vizsgálatok, Az ellenőrzési tervcet az óvodavezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslata alapján az óvodavezető készíti el. 40



Az óvoda éves munkaterve tartalmazza az ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszereit, szempontjait, ütemezését illetve az ellenőrzött közalkalmazott nevét. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről, az óvodavezető dönt. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy évben egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető helyettest, valamint a szakmai munkaközösség vezetőjét. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell. Aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év, záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

41


21.


Szülői szervezet és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje

Az óvodában a szülők, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében Szülők Közösséget hozhat létre. Az óvoda Szülők Közössége tagjai óvodai csoportonként, egyszerű többségű választás során kerülnek megválasztásra. A Szülők Közössége képviseletére, az óvoda vezetésével, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásra a Szülők Közössége vezetője, akadályoztatása esetén a helyettese jogosult. Az óvodai Szülők Közössége és a vezetők kapcsolattartási formái: –szóbeli személyes megbeszélés, –értekezletek, –írásbeli tájékoztatók, –a Szülők Közössége nevére szóló levelek átadása, –dokumentum, irat az óvodai szülői szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával, Az óvoda életéről, az óvoda terveiről, aktuális feladatokról az óvoda vezetője illetve helyettese, nevelési évenként három alkalommal értekezleten tájékoztatja a Szülők Közösségét. A csoport óvodapedagógusa tájékoztatási joggal részt vehet az értekezleten. A Szülők Közössége és az óvodai nevelőtestület kapcsolattartási formái: –értekezlet, –óvoda hirdetőtáblai kiírás, Az óvodai Szülők Közössége elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülők Közössége jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsák. Az óvoda életével kapcsolatos kérdésekről, az aktuális feladatokról a Szülők Közösségének tagjai tájékoztatják az általuk képviselt gyermekek szüleit. 42



A Szülők Közösségének képviselői kötelesek az őket megválasztók közérdekű kérdéseit, véleményét, javaslatát, a felvetést követő ülésen az óvodavezetés elé tárni. Azonnali beavatkozást igénylő esetekben rendkívüli ülés hívható össze mindkét fél részéről. Az óvodai Szülők Közössége feladata: –éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával, –segítse az intézmény hatékony működését, –támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, –évente véleményezze a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét, A Szülők Közössége élhet a jogszabályokban megfogalmazott jogaival. A Szülők Közössége joga: –megállapításairól tájékoztathatja az óvodavezetőt, nevelőtestületet és szükség szerint a fenntartót, –a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, A Szülők Közössége döntési joggal rendelkezik: –saját működésével kapcsolatban, a nevelőtestület véleményének kikérésével, –a tisztségviselőinek elfogadásában, –saját szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában, –hatáskörei gyakorlásával kapcsolatban, A Szülők Közössége véleményezési joggal rendelkezik és – írásban teszi meg nyilatkozatát a következő esetekben: –az óvoda házirendjének elfogadásakor, illetve módosításakor, –az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározott pontjainak elfogadásánál, módosításánál, –az óvodában folyó hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásánál, –az óvoda vezetőjének megbízásával, illetve megbízás visszavonásával kapcsolatos kérdésekben, melyet írásba foglal, és az Előkészítő Bizottság elnökének átad, –a helyi pedagógiai program elfogadásánál, A Szülők Közössége a véleményezési joggal rendelkezik: 43



–Szülők Közössége tagjainak, valamint az óvodai vezetők közötti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában, –az óvoda megszüntetésével, –átszervezésével, –az óvoda feladatának megváltoztatásával, –az óvoda nevének megállapításával, –az óvoda költségvetésének meghatározásával, módosításával, Az óvodai Szülők Közössége egyetértési jogot gyakorol és –írásban teszi meg nyilatkozatát a következő esetekben: –az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatosan, –továbbá az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével kapcsolatban, Az óvoda Szülők Közösségével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodapedagógus a csoport Szülők Közössége képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. Az óvodapedagógusok és szülők kapcsolattartásának formái: –csoport szülői értekezlet, –csoport hirdetőtáblai kiírás, –nyílt napok, –óvodai rendezvények, A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi formák szolgálnak: –családlátogatás, –fogadóóra, –alkalmankénti szóbeli tájékoztató, –alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztató, A szülői értekezletek, és rendezvények idejét az óvodai munkaterv évenként tartalmazza.

44



KÜLSŐ KAPCSOLATOK 22.

Az óvoda vezetésének és közösségeinek folyamatos külső kapcsolatai

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a felelős A kapcsolattartás erősítése érdelében együttműködési megállapodások készülhetnek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a kapcsolattartás formáit, időpontjait az óvoda éves munkaterve rögzíti. Az intézmény folyamatos külső kapcsolattartása a következő. –a fenntartóval, –a pedagógiai szakszolgálatokkal, –a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, –a gyermekjóléti szolgálattal, –az egyházak képviselőivel, A kapcsolattartás formái: –szóbeli, –hivatalos levelezés, –elektronikus, –szakmai előadások, –közös értekezletek, –módszertani bemutatók, Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: –az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, –az intézmény tevékenységi körének módosítására, –az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), –az intézmény ellenőrzésére, gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, –az intézmény ellenőrzésére szakmai munka eredményessége tekintetében, –az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, –a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzésére, –az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, A fenntartóval az óvodavezető tart kapcsolatot. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: 45



–szóbeli tájékoztatás, –írásbeli beszámoló adása, –egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel, –a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, –speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan, A Budapest XVIII. kerületi Pedagógiai Intézettel az óvodavezető tart kapcsolatot. A Budapest XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás kiterjed: –éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítás, –igény szerint szakmai segítség kérése, –munkatársak meghívása szakmai napjainkra, A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézményével az óvoda vezetője tart kapcsolatot. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye utazó szakembere az együttműködési megállapodásban leírtak szerint végezheti munkáját. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye való kapcsolattartás kiterjed: –a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére, –az iskolára való alkalmasság, felkészültség megállapítására, –a gyerekek a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye történő fejlesztésére, foglalkozására, –az óvodavezető, az óvodapszichológus konzultációs kapcsolatot tarthat a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban, Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását az Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye logopédusa biztosítja. A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, az óvoda vezetőjével. A kapcsolattartás formái: –hivatalos megkeresés, 46



–személyes beszélgetés, –konzultáció, A felnőttek munka alkalmassági vizsgálatát a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. Foglalkozás Egészségügyi Alapellátás biztosítja. Kapcsolattartó az óvodavezető. A kapcsolattartás kiterjed: –az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra, –munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése, –időszakos orvosi vizsgálatokra, A történelmi egyházak hitoktatójával a kapcsolattartó személy: óvodavezető. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy egyházi személy által szervezett, fakultatív hit- és vallásoktatáson vehessenek részt, amennyiben erre a szülőknek igénye van. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.

47


23.


Az óvoda vezetésének és közösségeinek időszakos külső kapcsolatai

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a felelős. A kapcsolattartás erősítése érdelében együttműködési megállapodások készülhetnek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a kapcsolattartás formáit, időpontjait az óvoda éves munkaterve rögzíti. Az intézmény folyamatos külső kapcsolattartása a következő. –bölcsődékkel, –óvodákkal, –általános iskolákkal, –a gyermekjóléti szolgálatokkal, A kapcsolattartás formái: –szóbeli, –hivatalos levelezés, –elektronikus, –szakmai előadások, –közös értekezletek, –módszertani bemutatók, Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a Budapest XVIII. kerületi Csibész Családvédelmi Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart Budapest XVIII. kerületi Csibész Családvédelmi Központtal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. Az intézmény segítséget kér a Budapest XVIII. kerületi Csibész Családvédelmi Központtól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: –a Budapest XVIII. kerületi Csibész Családvédelmi Központ értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, –esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, –a Budapest XVIII. kerületi Csibész Családvédelmi Központ címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, 48



–előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére, Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde és általános iskola képviselőjével a vezető helyettes tart közvetlen kapcsolatot. A kapcsolattartás formái –megbeszélések, –kölcsönös tapasztalatszerzés, –ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel, Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás formái –pedagógusok szakmai programjai, –óvodások iskolával való ismerkedése, –volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálata, –ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel, –értekezletek, Az óvoda eseti kapcsolatot tart egyéb általános iskolákkal, a kapcsolattartó a vezető helyettes. –kölcsönös, vagy egyoldalú meghívás, –volt óvodások után követéses vizsgálata alkalma, Egyéb intézményekkel, Kulturális és Közművelődési Intézményekkel, valamint Sport Intézményekkel való kapcsolattartás módja, kialakításának rendje nevelési évenként az éves munkatervben jelöljük, hogy éppen melyik intézménnyel kívánunk kapcsolatot teremteni. A programért felelős óvodapedagógus feladata a kapcsolattartás felvétele- a program lebonyolítása. Előzetes igényfelmérés készül, mely érinti a szülők közösségét, óvónők véleményét, ötleteit, gyermekek érdeklődési körét, aktualitásokat, évfordulókat, ünnepeket, óvodai hagyományokat. Az igényfelmérést követi a közművelődési intézmény kiválasztása, a következő szempontok alapján: –az intézmények közelsége, –előadások ideje, –témája, –finanszírozási lehetőségek, A kapcsolattartás területei –színházlátogatás, –kiállítások megtekintése, –könyvtárlátogatás, 49



–múzeumlátogatás, A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetője. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás. Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek, szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái –rendezvények, –versenyek, –látogatások, A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézmény a támogató szervezetekkel való kapcsolattartás során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai –a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon a támogatással megvalósítandó elképzeléséről, –az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen,

50



A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÉRDÉSEK 24. A kötelezően használt nem elektronikus úton illetve elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének kezelésének, tárolásának rendje Nem elektronikusan előállított nyomtatvány: a nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött nyomtatvány –óvodai törzskönyv, Hitelesítés rendje: az előlap tartalmazza a törzskönyv megnyitásának helyét, idejét, az óvodavezető aláírását, az óvoda körbélyegző lenyomatát, Nem elektronikusan előállított nyomtatvány lap: a nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, nemzeti színű zsinórral összefogatott nyomtatvány, –felvételi és előjegyzési napló, –felvételi és mulasztási napló, –óvodai szakvélemény, Hitelesítés rendje: az előlap tartalmazza a nyomtatvány megnyitásának helyét, idejét, az óvodavezető aláírását, az óvoda körbélyegző lenyomatát, mely a nemzeti színű zsinórokat rögzíti az előlaphoz, Elektronikusan előállított nyomtatvány: lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött nyomtatvány, –csoportnapló, Hitelesítés rendje: az előlap tartalmazza a nyomtatvány megnyitásának helyét, idejét, az óvodavezető aláírását, az óvoda körbélyegző lenyomatát, Elektronikusan előállított nyomtatvány lapok: a lapok –gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentáció, Hitelesítés rendje: a bejegyzéseket a bejegyzést tevő aláírásával hitelesíti, A nyomtatványok vezetésének szabályai A kötelezően használt nyomtatványokba kék színű golyóstollal kell vezetni az adatokat, hibajavító használata tilos! Javítás módja: –hibás rész áthúzása csillagozása, a helyesbítés fölé írása, –a dokumentum alján szintén csillagozás, javított szöveg aláírás teljes név kiírásával, A KIR elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: –az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, –az alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések, 51



–a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, –az október 1-i statisztikai adatszolgáltatás, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumok a KIR rendszerben, továbbá az óvoda informatikai hálózatban külön e célra létrehozott mappákban kerül tárolásra. A mappákhoz való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető illetve az általa felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az óvodavezető-helyettes) férhetnek hozzá.

52


25.


Hivatali titok megőrzése

Az óvoda minden dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A mennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. a hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Hivatali titoknak minősül: –amit a jogszabály annak minősít, –a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, –a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok, –továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít, Hivatali titok megőrzése minden alkalmazott köteles a hivatali titkot megtartani, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

53



26. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió a rádió az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az óvoda dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: –az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra illetve nyilatkoztatásra az óvodavezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, –elvárás, hogy a nyilatkozatott adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos, válaszokat adjon, –a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, –a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktarásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire, –nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében, működésében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, –a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza a közlés előtt vele egyeztesse,

54



27. Aláírási és pecséthasználati jogkör Az óvodavezető az óvoda teljes képviselőjeként munkáltatói minőségben és minden esetben, amikor aláírási kötelezettsége van egy személyben jogosult a bélyegző használatára. Az óvodát elhagyó dokumentumok aláírása, bélyegző használatára kizárólag az óvodavezető jogosult. Az óvodavezető távolléte esetén az óvodavetető-helyettesnek van aláírási jogosultsága olyan dokumentumokon, amelyeket abban az esetben készíti el, amikor vezetői feladatokat lát el, illetve azokban az ügyekben, melyekben határozott idejű megbízása van. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvoda cégszerű aláírásakor az aláírók: –óvodavezető, –óvodavezető-helyettes, A használaton kívüli pecsétet el kell zárni a lemezszekrénybe, elvesztése esetén jogszabály szerint kell intézkedni.

55



28. Tájékoztatás a belső jogi normákról Az óvoda pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A bejárat melletti tartóban kerül elhelyezésre a dokumentumok – óvodavezető által hitelesített – másolati példánya, melyet a szülők folyamatosan megtekinthetnek. –pedagógiai program, –szervezeti és működési szabályzata, –házirend, Beiratkozáskor a szülő a házirend egy példányát megkapja, melyet aláírásával tanúsít. A szülők és más érdeklődők az óvoda pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az óvoda vezetőjétől, valamint óvodavezető helyettestől, az óvodai munkatervben évenként meghatározott óvodavezetői, óvodavezető helyettesi fogadóórákon is kérhetnek tájékoztatást. A szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az óvodai beíratások utáni első szülői értekezleten az óvodavezető helyettes szervezett formában ad tájékoztatást a szülők részére az óvodai dokumentumokról.

56


29.


Általános rendelkezések

A Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jog illeti meg a Szülők Közösségét. Jelen szervezeti és működési szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni –az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, –azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeket, A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Nyilvánosságra hozatalának és elhelyezésének módja: Az óvodavezető által hitelesített szervezeti és működési szabályzat egy példánya az óvoda bejárata melletti tartóban és a vezető irodájában megtalálható. Az óvodavezetőtől és a megbízott óvodapedagógustól a dokumentum tartalmáról tájékoztatás kérhető előzetes megállapodás és időpont egyeztetés esetén. A szervezeti és működési szabályzat hatálya A nemzeti köznevelésisi törvény, értelmező rendelkezése, belső jogi normának minősíti. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed –az óvodába járó gyermekek közösségére, –a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, –a nevelőtestületre, –az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, –a nevelőmunkát segítőkre, –az óvodának szolgáltatást nyújtókra, –az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, –egyéb munkakörben dolgozókra, Az SZMSZ területi hatálya kiterjed –az óvoda épülete, udvara, 57



–az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, –az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra, Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed –az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira, –a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg, hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata, Nyilvánosságra hozatalának é s elhelyezésének módja –az óvodavezető által hitelesített Házirend, Helyi Nevelési Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, egy példánya az óvoda bejárata melletti tartóban és a vezető irodájában megtalálható, bárki számára helyben olvasható, áttanulmányozható, –az óvodavezetőtől vagy az általa megbízott óvodapedagógustól a dokumentum tartalmáról tájékoztatás kérhető előzetes megállapodás és időpont egyezetés esetén, Mellékletek: –FEUVE szabályzat –Adatkezelési szabályzat –Munkaköri leírások

58



LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát készítette: Ph. ................................................ Vad Sándorné óvodavezető A Pestszentlőrinci Bóbita Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékletében a gyermekeket, szülőket érintő pontokban foglaltakkal kapcsolatosan a jogszabályban meghatározott véleményezési jogát gyakorolta az óvoda Szülők Közössége: Budapest, 2015. január 10. ................................................ Szülők Közössége képviselője Az óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2015…………………..…. napján tartott határozatképes ülésén, ………………% igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2015. január 10. ................................................ Nevelőtestület képviselője

59

A PESTSZENTLŐRINCI BÓBITA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents