A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa XXI. évfolyam szám

www.pmkult.hu

A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet kiadványa • XXI. évfolyam • 2012. 2. szám

Makra Borbála

Török József közmûvelôdési szakérTô

14 Találkozás Bodzán Antallal, a Pest Megyei Tárlat díjazottjával (Fotó: Bodzán Antal)

5 4 3

19

2 2 1

Vers- és prózamondóknak tapsolhattunk a Megyeházán (Fotó: Gaál Anna)

IMPRESSZUM Kiadja a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet. • 1052 Budapest, Városház utca 7. • tel./fax: 233-6910, 233-6913 • e-mail: [email protected] • felelôs kiadó: Makra Borbála iga zgató • a lap szerkesztôi: a PMKI munkatársai • ISSN 1585-7867 • www.pmkult.hu • nyomdai munkálatok: Pepitart Kft. • Kéziratokat nem ôrzünk meg. • A címlapunkon a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatóján a Bab Berci címû elôadás jelenete látható az Inárcsi Színjátszókkal. A felvételt Gaál Anna készítette. • A kiadvány megjelenését az NKA támogatja.

2012 / 2.

6 5

Megjelent az NKA tájékoztatója a Közmûvelôdési és Népmûvészeti Kollégium pályázatainak eredményeirôl, a döntés dátuma: 2012. május 23. volt. Részletek a www.nka.hu/döntések menüpont alatt.

2

8 8 8 7

az 5 év szakmai gyakorlat helyett hol többet, hol kevesebbet, hol egyáltalán nem kértek, ill. ugyanazon kiíráson belül kétféleképpen írták elô 30 napot meghaladó bírálati idô számítógép ismeretek feltételként vezetôi tapasztalat feltételként álláshelynévként: intézményvezetô nem írták elô a kötelezô vezetôképzô tanfolyamot ámk-nál a lehetséges szakmák pedagógusra szûkítése B kategóriás jogosítvány feltételként határozott idejû a kinevezés szûkítették a lehetséges iskolai végzettséget 30 napnál rövidebb beadási idôt szabtak nyelvvizsga feltételként határozott és határozatlan kinevezés megfogalmazása a kiíráson belül

A kiírások további pontatlanságokat, félreérthetôségeket is tartalmaztak: – nem egyezett a Közigálláson, ill. az önkormányzat honlapján közzétett szöveg, így vitatható jogi helyzet teremtôdött, – egymásnak ellentmondó beadási információk voltak a kiírásban, – ellentmondásos volt a szükséges iskolai végzettség megfogalmazása,

Igen tanulságos végül az a táblázat, amely települési szintek szerint összegzi a kiírásokat:

Hibátlan Hibás Összes

2 8 162 9 18 17

Összes /%

10

Hibatípusok

Megye1

Beszámoló a Gyermekszínjátszó Találkozókról (Fotó: Gaál Anna)

– nem kértek vezetôi programot és szakmai önéletrajzot, – hiányzott a kiírásból a beadási borítékra írandó azonosítási szám, – háromnapos bírálati idôt szabtak önmaguknak, ami jogszerû ugyan, de még a határidô utáni postai beérkezésekre sem elég, nemhogy a szakszerû lebonyolításra, – 30 napon belüli erkölcsi bizonyítványt kértek, miközben az a kiadásától 90 napig érvényes, ezért ez az elôírás jogilag is aggályos.

M. J. Város

9

Tapasztalatok és tanulságok A Magyar Népmûvelôk Egyesülete 2012 elejétôl kíséri figyelemmel a Közigállás.hu oldalon megjelenô magasabb vezetôi pályázatok kiírásait, s a május közepéig tartó idôszakban megjelenô 46 kiírást elemeztük. Tanulságait az alábbi táblázatban összegezzük:

Város

zsef közmûvelôdési szakértô és Sajó Attila, a Magyar Népmûvelôk Egyesülete elnökének segítségével arra tett kísérletet, hogy a magasabb vezetôi pályáztatás hiányosságait csokorba szedje. A szakmai elemzéssel és a jogszerû pályáztatás szempontjainak közreadásával a települési önkormányzatok, a hivatali munkatársak és a pályázók munkáját szeretnénk megkönnyíteni. Továbbá felhívjuk az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a pályázatokat elbíráló bizottságnak kötelezôen tagja kell legyen egy országos szakmai szervezet képviselôje is. A közmûvelôdés legnagyobb szakmai szervezete a Magyar Népmûvelôk Egyesülete, amelynek joga van szakértôt delegálni, ennek részleteirôl az Egyesület elnöke ad tájékoztatást. Kérjük és javasoljuk, hogy használják a közreadott anyagot. Változatlanul nyitottak vagyunk minden új ötletre, elképzelésre. Írásaikat ezután is várjuk az alábbi e-mail címekre: [email protected], [email protected]

Magasabb vezetôi pályáztatás a közmûvelôdésben

Község

Az intézményünk életében bekövetkezett változásokból adódó sok-sok utánjárást és türelmet igénylô adminisztrációs feladataink mellett – ahogy ezt az elôzô lapszámunkban már jeleztük – minden, az év elsô felére tervezett szakmai munkánkat hiánytalanul elvégeztük. Legfontosabb programjainkról a késôbbiek során folyamatosan olvashatnak újságunkban. A közmûvelôdés helyzetét évek óta meghatározó folyamatok még hatékonyabb közös gondolkodásra, cselekvésre és összefogásra kell, hogy sarkalljanak valamennyiünket. Egyik ilyen, minden szakmabeli számára fontos problémát szeretnénk kiemelten a figyelmükbe ajánlani. Kollégáim – velem együtt – naponta találkoznak a magasabb vezetôi pályáztatással kapcsolatos kérdésekkel a közmûvelôdési intézményekben. Nemcsak a fenntartók, a pályázat kiírói, hanem kollégáink is hozzánk fordulnak segítségért. Sajnos, sok a bizonytalanság és a jogszabályi hiányosság. Intézetünk a témában felmerülô problémák eredményes megoldása érdekében Török Jó-

A tartalomból

A hibák elôfordulási gyakorisága

Tisztelt Olvasó! Kedves Kollégák!

2 53, 4 7

1 33 4

13/28 33/72 (!) 46/100

1

az összevont megyei intézmények kimaradtak a szemlézésbôl

2

közülük 1 ÁMK intézményegység-vezetôi pályázata

3

ebbôl 1 a korábbi hibás szöveg javított, megismételt kiírása

4

ebbôl 1 mûvelôdési központ igazgató-helyettesi pályázata

Nem vizsgáltuk azonban azokat az alapvetô hibákat, miszerint – a kiíró szinte minden esetben álláshely vagy munkakör betöltésére, s nem magasabb vezetôi megbízásra írt ki pályázatot; – a kiírások többségébôl hiányzott, hogy a magasabb vezetô beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejûleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhetô; – hiányzott továbbá az is, hogy a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendô munkakört. Ha ezeket is figyelembe vennénk, nem találnánk hibátlan pályázatot.

2012 / 2.

3

A helyes pályáztatás szempontjai Tapasztalataink után foglaljuk össze a jogszerû pályáztatás szempontjait. A pályázati eljárásnak két fô problémaköre van: a pályázás feltételeinek, ill. a pályáztatás rendjének megfogalmazása. A pályázás feltételei A helyes értelmezéshez a közalkalmazotti törvénybôl (a továbbiakban: Kjt.) kell idéznünk: „20/B. § (1) A magasabb vezetô és a vezetô beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki. (2) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezetô, illetve a vezetô beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejûleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhetô. (3) Ha e törvény alapján a magasabb vezetô, illetve vezetô beosztás ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendô munkakört is. (…) 21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idôre történô kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérôen nem rendelkezik – a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására (…) 23. § (6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.” Fentiekbôl következik, hogy – nem igazgatói munkakörre vagy álláshelyre kell pályázatot hirdetni, hanem igazgatói (magasabb vezetôi) beosztás ellátására; – a kiírásban meg kell jelölni azt az alap munkakört is, amelynek betöltése mellett ellátja a magasabb vezetôi feladatokat, és amiben majd a megbízás megszûnte után továbbfoglalkoztatják, pl.: közmûvelôdési szakember I. vagy II.; – a kinevezés idôtartama csak határozatlan idejû lehet. 4

2012 / 2.

A törvényi háttér megértése után vizsgáljuk meg, milyen feltételek szabhatók a pályázók számára. A Kjt. 23. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a magasabb vezetôi, valamint vezetôi megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg”. E végrehajtási rendelet – a 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. r.) – így definiálja a megbízás feltételeit: „6/A. § (1) Közmûvelôdési intézményben az intézmény vezetésére irányuló magasabb vezetô beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki a) rendelkezik aa) felsôfokú közmûvelôdési végzettséggel és szakképzettséggel vagy ab) nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsôfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, b) a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérôl, követelményeirôl és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet szerint akkreditált vezetésiszervezési, pénzügyi-gazdasági, államháztartási ismereteket is nyújtó közmûvelôdési intézmény-vezetô tanfolyam eredményes elvégzését okirattal igazolja, c) a felsôfokú közmûvelôdési végzettségének és szakképzettségének vagy az ab) alpontban megnevezett szakvizsgájának megfelelô feladatkörben legalább öt éves szakmai gyakorlatot szerzett, és d) kiemelkedô közmûvelôdési tevékenységet végez.” A szöveg ugyan egyértelmû, de kénytelenek vagyunk néhány dolgot megerôsíteni: – A legfontosabb: ezek és csak ezek szabhatók a pályázó számára feltételül. Ez a feltételrendszer ugyanis azt jelenti, hogy aki ezt teljesíti, az igazgató lehet. Minden más elvárás az elônyök és elvárt kompetenciák között fogalmazható meg és a döntés során érvényesíthetô. – Az aa) pont végén lévô „vagy” azt jelenti, hogy e feltétel nem szûkíthetô egyik irányba sem, bármelyiket el kell fogadni; – A „legalább öt éves szakmai gyakorlat” nem módosítható önkényesen: a pályázónak többel lehet, de csak ennyivel kell rendelkeznie.

Fontosnak tartjuk itt megjegyezni, hogy az általános mûvelôdési központok közmûvelôdési intézményegység-vezetôire is a fenti feltételrendszer vonatkozik, ugyanis a közoktatási törvény 33. § (6) bek. azt mondja, hogy „a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetôi megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetôi megbízásához szükséges feltételekkel”. A 6/A. § (2) bekezdése rendelkezik az egyéb magasabb vezetôi megbízásokról, de ott csak annyi az eltérés a fentiektôl, hogy nem kérhetô a b) pontban jelzett tanfolyam.

A pályáztatás rendje E tárgyban a Korm. r. részletesen szabályoz az alábbiak szerint: „7. § (1) Közgyûjteményi és közmûvelôdési intézményben magasabb vezetô beosztás ellátására történô megbízás a pályázat elnyerését követôen legfeljebb öt év határozott idôre szól. (…) (4) Az intézményvezetô és az intézmény gazdasági vezetô megbízás ellátására vonatkozó pályázati felhívás a hivatalos lapban közzétehetô. A pályázat benyújtásának határidejét minden esetben a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán történô közzétételtôl kell számítani. (5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a vezetôi megbízatás feltételeit és a kapcsolódó juttatásokat, a megbízás kezdô idôpontját, a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, ami 30 napnál rövidebb nem lehet. A pályáztatónak biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklôdôk a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, az intézményt megismerhessék. (6) A bizottság tagja a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált egy-egy tag, továbbá egy országos szakmai szervezet képviselôje is. (7) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhetô a megbízón és az elbíráló bizottság tagjain kívül más személlyel. (…) (9) Magasabb vezetô megbízásához – amennyiben nem a fenntartó a munkáltatói jogkör gyakorlója – szükséges a fenntartó egyetértése is. Nincs szükség ilyen egyetértés-

re a közgyûjteményi, közmûvelôdési intézmény fôosztályvezetôjének megbízása esetében. (10) A pályázatokat a benyújtási határidôt követôen 30 napon belül kell elbírálni. Amenynyiben a pályázat eredménytelen, a pályázatot 90 napon belül meg kell ismételni.” A jogszabály szövegéhez az alábbiakat kívánjuk hozzáfûzni: – Kétségtelen tény, hogy a legfeljebb öt év megbízás szövege alapján jogszerû a tapasztalt féléves és egyéves megbízási idôtartam is, ám egyrészt szakmailag kétséges az ilyenek értéke és eredménye, mert magára valamit is adó közmûvelôdési szakember ilyenre aligha vállalkozik, hiszen mire a projektötletei beérnének, már lejárt a megbízása. De hátrányos lehet ez a megoldás a megbízóra is, hiszen ha nem akarja tovább megbízni, akkor vagy továbbfoglalkoztatnia kell, vagy fel kell mentenie, s ez mindenképpen fölösleges anyagi kiadásra kényszeríti. – A pályázatok beadására legalább 30 napot kell biztosítani, amelyet a Közigállás.hu oldalon a pályázat közzétételi idôpontjától kell számolni. – A pályázatokat elbíráló bizottságnak kötelezôen tagja egy országos szakmai szervezet képviselôje is. A közmûvelôdés legnagyobb szakmai szervezete a Magyar Népmûvelôk Egyesülete, amelynek joga van delegálni szakértôt. Ennek részleteirôl az Egyesület elnöke, Sajó Attila ad tájékoztatást a következô elérhetôségeken: sajo. [email protected], telefon: 20/425-6953. – A pályázatok elbírálása nem tarthat 30 napnál tovább. Egyes önkormányzatok kiírásában ugyan néha olvashatunk olyat, hogy „a határidôt követô közgyûlés, ill. képviselô-testületi ülés”. E gyakorlatot vélhetôen a Kjt. 20/A. § (6) bekezdésének e mondatára alapozzák: „A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója (…) a pályázati határidô lejártát követô a) hatvan napon belül, vagy b) elsô ülésén, ha e jogot testület gyakorolja, dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítésérôl, illetve a vezetôi megbízásról.” Ez tartalom azonban a Korm. r. hatálya alá tartozó ágazatokban nem érvényes, mert a fenti bekezdés elsô mondata így szól, hogy „Jogszabály eltérô rendelkezése hiányában…”. Márpedig van eltérô 2012 / 2.

5

rendelkezés, mégpedig a Korm. r. fentebb idézett 7. § (10) bekezdése. Ezért kell betartani a 30 napos bírálati idôtartamot. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ugyanezen eljárási rend vonatkozik a Korm. r. 6/A. § (2) bekezdésében jelzett egyéb maga-

sabb vezetôi (ld. Korm. r. 3. sz. mell. 3.1 pontja) pályáztatásra is. Egyéb pályáztatási szempontok pedig az írásunk elején olvasható hibatípusok és egyéb pontatlanságok pozitív olvasatával kezelhetôk.

Átvette kinevezését L. Simon László Áder János köztársasági elnök az Emberi Erôforrások Minisztériumának kultúráért felelôs államtitkárává nevezte ki L. Simon Lászlót, a Sándor-palotában 2012. június 18-án. L. Simon László Szôcs Gézát váltja a poszton, aki felmentését kérte a miniszterelnöktôl.

Örkény István Emlékév Örkényben kulcsár isTván alpolgármesTer, a szabadidô közponT igazgaTóJa Örkény város a közelmúltban ismét gazdagabb lett egy köztéri szoborral. Örkény István mellszobrának felavatása egy eseménydús, rendezvényekben gazdag év méltó lezárása volt. Az elmúlt év tavaszán az örkényi képviselô-testület a 2011. április 5-tôl 2012. április 5-ig terjedô idôszakot Örkény István emlékévvé nyilvánította. Mint köztudomású, Örkény István 1912. április 5-én született, s ennek okán – hiszen ez évben ünnepeltük az abszurd dráma képviselôje születésének 100. évfordulóját – a város programsorozattal kívánt megemlékezni a nevét viselô, méltán elismert íróról. A szervezôk is legendaként tartották számon e névválasztást, ám mint bebizonyosodott, valós alapon nyugszik e „keresztelô” története. Mint az író leszármazottai és Mácsai Pál, az Örkény István Színház színész-igaz6

2012 / 2.

gatója is megerôsítette, Örkény nagyapja kívánta Ö kezdôbetûs névre változtatni nevüket, hiszen eddig a család felmenôit Österreicherként anyakönyvezték. Ezért felküldte Hugó fiát Budapestre, intézze el a névváltoztatást. Ám ô elszórakozta a pénzt, s elfeledte a kifundált nevet. Így haza indulva, dolgavégezetlenül ült a vonaton, és unottan tekintett ki az ablakon – Örkény állomáson. Máris megvolt az ö betûvel kezdôdô név, és irány ismét Budapest. Miért pont ö betû? Hogy ne kelljen áthímeztetni a fehérnemûben és átüttetni az ezüstökben a monogramot. Nos, ennyi a „valós legenda”. Tavaly áprilisban volt az emlékév nyitó rendezvénye. Természetesen, nem lehetett más a nyitóelôadás, mint a Bereményi Géza és Mácsai Pál által színpadra állított Azt meséld el, Pista! címû darab, melyet Mácsai Pál remek elôadásában láthatott a közönség.

Az örkényi Szabadidô Központ szervezte és bonyolította le a programokat. Az emlékév tiszteletére képzômûvészeti és novellaíró pályázatot hirdettek a szervezôk. A pályázóktól Örkény István és Örkény Város ihlette mûvek érkeztek be, a kiírásnak megfelelôen. A társadalmi zsûri mindkét kategóriában eredményt hirdetett. A díjakat ünnepélyes gálán az elmúlt év októberében adták át. Papp Györgyi elôadómûvész olvasta fel a nyertes novellákat, s a díjakat felajánló intézmények vezetôi és Kollár Zsolt, a város jegyzôje, valamint Horváth Ferencné, az Oktatási Mûvelôdési Bizottság elnöke adták át a tárgyjutalmakat. A helyi Cziffra György Mûvészeti Iskola fuvolazenekara és növendékei tették még színvonalasabbá a díjátadó gálát. A nyertes alkotásokat a helyi Mi Újság Örkényen? havilap folyamatosan leközölte. A képzômûvészeti pályázat eredményhirdetésére szintén a Gála adta meg a méltó keretet. A város fôdíját a Képzômûvészeti Egyetem napokban diplomázó hallgatója, Rizmajer Róbert nyerte el Örkény István mellszobrával. A szobor a jövôben a város könyvtára elôtt állít emléket az írónak. Az eseményekben gazdag emlékév záró rendezvényére ez év áprilisában került sor. A könyvtárkertben kezdôdô megemlékezésen a városi könyvtár felvette Örkény István nevét, illetve Mácsai Pál szoboravató beszédét követôen Örkény Istvánné Radnóti Zsuzsa, az író özvegye és Örkény Antal az író gyermeke leplezte le a groteszk irodalom kiemelkedô képviselôjének szobrát. A napot és az emlékévet az Örkény István Színház mûvészeinek elôadása, a Nézzünk bizakodva a jövôbe! címû darab zárta. Úgy vélem, a jövôben hasonló rendezvényeket kell szerveznünk, hiszen nemes feladatnak tartjuk Örkény István örökségének ápolását, munkásságának népszerûsítését. Bízunk abban, hogy sikerül egyfajta szellemi központot, mûhelyt kialakítani, s ambicionálni minél több alkotót, hogy társuljon e nemes célhoz, és érdeklôdôt, hogy kísérjék figyelemmel ezt a munkát, és partnerként vegyenek részt az író szellemiségének ápolásában, így is hangoztatva a – nemcsak névbeli – kötôdést Örkény Istvánhoz.

A novellaíró pályázat gálamûsorán

Mácsai Pál és az Örkény István Színház mûvészei az emlékévet lezáró elôadáson

Örkény István mellszobra (Rizmajer Róbert alkotása) (Fotók: Gönczi Lajosné) 2012 / 2.

7

Bogdány: a kultúra a közösség ereje liebhardT andrás, a dunabogdányi mûvelôdési ház és könyvTár igazgaTóJa Mi a szerepe a kultúrának egy háromezer fôs településen a Duna-kanyar szívében? Milyen kulturális kihívások jelentkeznek ott, ahol lehetôség rejlik a turizmusban, és állandósulnak az agglomerációs hatások? Dunabogdány Budapesttôl 35 kilométerre, a Szentendrei Duna-ág jobb partján fekszik. Érdemes megállni a szomszédos Visegrádra menet: szép táj, hangulatos falukép, a kôfaragó kultúra emlékei, a nyáron kedvelt szabad strand és Duna-part, vendéglô és borház várja a látogatót. Aki többet idôz itt, és tetten akarja érni a részletekben és a mélyben rejlô szellemet, az közösségére és hagyományaira büszke embereket talál. E hagyománynak része a sváb identitás is, amelyre nagy csapást mért az 1947-es kitelepítés: ekkor a helyi németség egyharmadát, mintegy 900 embert ûztek el szülôföldjérôl. E kultúra archaikus nyelvében ma már erôsen asszimilálódik, de közösségi ereje egyik meghatározója

a községnek. A helyi zeneiskolának köszönhetôen a kilencvenes évektôl szó szerint szinte majd minden gyermek tanult valamilyen hangszeren. Így az évszázados zenei hagyományokra építve az intézmény általánossá tette a zenélést a községben. Napjainkban több száz ember aktív mûvelôje a zenének, mûködtetôje az énekkaroknak, a szimfonikus zenekarnak és fúvós együtteseknek. A zene az egyik legnagyobb integráló tényezô a községben. Ez nem csak klasszikus vagy hagyományôrzô zenélést jelent. Ebbôl a közegbôl nôttek ki a mûvelôdési házban mûködô könnyûzenei együttesek is. Az adottságoknak és az arra alapuló szerves fejlôdésnek köszönhetôen a község kulturálisan tulajdonképpen önellátó. Talán a fôvároshoz való közelségnek is köszönhetô, hogy igényében városiasodik a közönség. Ebben az igényformálásban

nagy hajtóerôt jelent az egyre magasabban képzett fiatalság. Így a palettára kerülnek a kortársi igényt megcélzó helyi produkciók, például a Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület (FAKULT) szervezésében – a teljesség igénye nélkül –: Woodstock emlékfesztivál, Cseh Tamás est, Lennon 70, Karády emlékest, könyvbemutatók, Örkény-adaptációk, borgasztronómiai estek, kiállítások stb. Fontos elôrelépés a szintén nagy hagyományú színjátszás újraélesztése. Több sikeres bemutató után a színjátszás kiterjesztése, több pilléressé tétele a következô feladat. Jelenleg három korosztályban indult el párhuzamosan a színjátszás, más-más profillal. Nem titkolt stratégiai cél, csakúgy mint a zenei téren, hogy a középiskola miatt ingázó életmódot kezdô fiatalok már élô, helyi közösségek tagjai legyenek, és a községhez kötôdjenek. És még valami: a minôség legyen a hívószó, vonzerônk és versenyképességünk alapja. A kulturális önellátás megvalósulása mellett természetesen

az anyagi lehetôségek szûkössége ellenére igyekszünk külsôs produkcióknak is teret adni. Például két alkalommal megrendeztük a Négyszínvirág Fesztivált, neves színházi és zenei produkciókkal. Idén ünnepelte a Mûvelôdési Ház fennállásának 50. évfordulóját. Az elmúlt években több lépcsôben elvégeztük az intézmény teljes felújítását, ennek részeként új próbaterem épült, hogy az állandó szakkörök és klubfoglalkozások zavartalanul futhassanak a zenei próbákkal párhuzamosan. Így az intézmény öt teremmel, valamint könyvtárhelyiséggel várja a látogatókat mintegy 800 m2-en. Terveink között szerepel egy impozáns fedett szabadtéri színpad megépítése a Mûvelôdési Ház kiváló adottságú kertjében. A tervek elkészültek, a kivitelezéséhez pályázati lehetôségre várunk. Ha megépülne, nemcsak méltó pódiuma lenne a helyi mûvészeti csoportoknak, hanem Budapest közelében befogadó „színházként” turisztikai attrakcióvá válhatna, mint Dunabogdány védjegye, emblematikus építménye.

Lezajlottak a XXI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatói gaál anna, a pesT megyei közmûvelôdési inTézeT fôTanácsosa

A felújított mûvelôdési ház a település fôutcáján (Fotó: Albert Farkas) 8

2012 / 2.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is két helyszínen, két város közmûvelôdési és oktatási intézményeinek partneri támogatásával szervezte meg a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet a XXI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatóit. 2012. április 14-én Vácott a Madách Imre Mûvelôdési Központban (két játszóhelyen) tizenöt, 2012. április 21-én Tökölön, a Mûvelôdési Központ és Könyvtár nagytermében pedig tizennégy színjátszó csoport mutatkozott be. Intézetünk a kezdetektôl csatlakozott a Magyar Drámapedagógiai Társaság felhívásához, és évenként megrendezi a Pest megyei gyermekszínjátszók seregszemléjét. Hosszú éveken

át önállóan, majd az utóbbi években Nógrád megyével felváltva a felmenôrendszerû országos találkozó regionális döntôjét is megrendeztük, ahol három megye – KomáromEsztergom, Nógrád és Pest – legjobb gyermekszínjátszó produkcióit elôadó csoportok léphettek színpadra. Az idei esztendô az elsô, amikor anyagi és szervezési nehézségek miatt a területi döntôk elmaradtak. Az országos adatok ismeretében örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénkben minden évben az átlagot jóval meghaladó számú csoport vesz részt a találkozókon. Vannak országosan ismert és elismert rendezôink, akik csoportjukkal évrôl évre biztos sikerrel lépnek színpadra, és ezen nem módosítanak a csapatok összetételében idôrôl2012 / 2.

9

idôre végbemenô változások sem. Vannak visszatérô iskolai társulatok, melyek minden alkalommal a stabil középmezônyt képviselik, és évenként jelentkeznek új rendezôk és új csoportok is. Az utóbbiak között rendre találkozhatunk kiemelkedô, figyelemre méltó produkciókkal, és ez mindig külön örömöt jelent számunkra. Vannak azonban olyan újonnan jelentkezô együttesek is, amelyek vezetôje és a csapat is most ismerkedik a színjátszással. Számukra a találkozón való részvétel, az izgalmas megméretés mellett elsôsorban a tanulást jelenti. Tanulnak egymás elôadásaiból, és a szakmailag nyitott, jó úton járó rendezôk sokat hasznosíthatnak a bemutatókat követô szakmai értékelésekbôl. A rendezôknek a zsûri tagjaival való konzultációja ugyanis a találkozók nagyon fontos része. Az idei fesztivál 29 produkciója közül a szakmai zsûri 8 elôadásnak arany, 7 produkciónak ezüst, és 7 elôadásnak bronz minôsítést adott. A fennmaradó további 7 bemutató elôadói emléklapot vehettek át

a találkozón való részvételért, és rendezôik sok hasznos, követendô tanácsot kaptak a zsûri tagjaitól. Közülük többen nem is kérték elôadásuk minôsítését, mivel elsô ízben, ismerkedési szándékkal vettek részt a színjátszó seregszemlén. Azok a csoportok, amelyek minôsítést is kértek elsô bemutatkozásukra – de „csak” emléklapot vihettek haza – reméljük, megfogadják a szakmai tanácsokat, ott lesznek a következô évben is a találkozón, és akkor sikerük sem marad el. A XXI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatóin arany minôsítést elért elôadások (a fellépés sorrendjében): – A percet a kôbôl facsarom, Weöres Sándor verseinek felhasználásával színpadra alkalmazta és rendezte: Ácsné Csáki Ildikó, elôadták: a Tûzmadarak, a veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola 11-14 éves színjátszói – Mindent akarok, szerkesztett játék; Lackfi János, Nagy Bandó András, Var-

A fotók a XXI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Pest megyei bemutatóin készültek (Fotók: Gaál Anna) 10

2012 / 2.

ró Dániel verseibôl és angol népköltésekbôl, rendezte: Kis Tibor, elôadták: a Fóti Figurások (kicsik), a fóti Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 5. osztályos, 10 éves színjátszói – Pistuka és Kató, az azonos címû székely népmesébôl átdolgozta és rendezte: Kovács Éva, zene: Horváth Zsuzsanna, elôadták: a Fóti Kisfiókák, a fóti Németh Kálmán Általános Iskola és AMI 2. osztályos, 7-8 éves tanulói – Doja, a cigánytündér, Szécsi Magda azonos címû mûvét átdolgozta és rendezte: Kis Tibor, zene: Angyalföldi Zsuzsa, Váczi Virág, Horváth Zsuzsanna, Pap Gábor, versbetétek: Bari Károly, F. Garcia Lorca, Choli Daróczi József, elôadták: a Fóti Figurások, a fóti Németh Kálmán Általános Iskola és AMI 11-15 éves színjátszói – Ki látta?, angol gyermekversekbôl szerkesztette és rendezte: Fodor Éva, zene: Fodor Katalin, elôadta: a Kis Fapihe, a bagi Arany János Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 6-9 éves színjátszói – Bab Berci, Lázár Ervin: Bab Berci a városban címû mûvét átdolgozta: Kovácsné Lapu Mária, rendezte: Kovácsné Lapu Mária és Kovács Anna, zene: Illés Csaba, elôadták: az Inárcsi Színjátszók, a Múzsák Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 11-13 éves színjátszói – Lélekvesztô, a darabot írták: a csoport tagjai és Fábiánné Szálkai Gabriella, rendezte: Fábiánné Szálkai Gabriella, elôadta: a Kata-Pult Színpad, a gyáli Ady Endre Általános Iskola 11-14 éves színjátszói – A helység kalapácsa, Petôfi Sándor mûvét átdolgozta és rendezte: Fodor Éva, elôadta: a Fapihe, a bagi Arany János Általános Iskola és AMI 12-14 éves színjátszói A zsûri munkájában az elmúlt években részt vett Benke Éva színjátszó-pedagógus, rendezô, akit megkértem, összegezze a látottakat: „Határozott fejlôdés tapasztalható. Érzékelik a pedagógusok, hogy szak-

mai képzés nélkül nem megy a rendezés. A fejlôdés megnyilvánul a darabválasztásokban, a színpadi megjelenítésben, és fontosnak tartják a látáskultúra érvényesítését is. A jelmezekben, a színek alkalmazásában bizonyos kreativitás érvényesül. Változatlanul többet kellene azonban foglalkozni a beszédállapot javításával. A korábbi évekhez képest megszaporodtak az úgynevezett ’szerzôi’ bemutatók, amelyek szövegét a csoportvezetô írta a tanulók által ’hozott anyagból’. Ezek az elôadások a hétköznapok többnyire nemzedéki problémáit sûrítô, az osztályközösségek életében lecsapódó gondokról szólnak. Fel-feltûnô jelenség – a csoportvezetôk vallomása alapján –, hogy a színjátszó próbákon burkoltan, vagy nyíltan a személyes problémák elemzésére és megoldási kísérletekre fordított idô esetenként meghaladja a szorosan vett szakmai munkára fordítottét. A színjátszásban, drámajátékban rejlô, személyiségfejlesztô hatás közismert, mármár szakmai közhely, ám teret nyer a csoportmunkában bizonyos terápia alkalmazásának szükségessége, amit máshol nem kapnak meg a gyerekek. Ezért születnek szoros barátságok, bizalom a csoportvezetô iránt, így vállalják a maguk megmutatását, a gátlásaik legyûrését, hogy létrejöhessen a bemutató. Az idei év ’termésében’ a jól ismert, nagy szakmai múltú, felkészült rendezôk mellett megjelent fiatal rendezôk munkái is figyelemreméltók voltak. Izgalmas, újszerû színpadi megfogalmazásokat, térformálásokat, és kifejezô, a mondandót elôsegítô magas szintû 2012 / 2.

11

látványelemeket alkalmazó elôadásokat egyaránt láthattunk. Ismét voltak olyan produkciók, amelyekben bebizonyosodott, hogy a különbözô képességû gyerekek játéka egységes színvonalúvá tud válni, bizonyítva feladatuk pontos ismeretét, az örömteli játékot és a szorongásmentes, derûs színpadi közérzetet. Ilyen esetekben szerep és szereplô egysége valósul meg a színpadon. Jó néhány olyan elôadást láttunk, ami országos nyilvánosságot érdemel.” A XXI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Gálamûsorát Pakson rendezték meg, 2012. június 1-2-3-án, ahova 19 produkció kapott meghívást. A Magyar Drámapedagógia Társaság döntése alapján Pest megyébôl a következô csoportok elôadásait láthatta a találkozó közönsége: a Fapihe színjátszó csoporttól A helység kalapácsa, a Fóti Figurások csapatától Doja, a cigánytündér, az Inárcsi Színjátszóktól a Bab Berci címû darabot. (Az elôadások részletes adatait olvashatják a produkciók felsorolásánál.)

Indulnak a nyári Pest megyei alkotótáborok – A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet 6. alkalommal felnôtt amatôr képzômûvészeti alkotótábort szervez 2012. július 9. és 15. között a Nógrád megyei Bánkon. A tábor mûvészeti vezetôje: Fiók László festômûvész lesz. A táborba azok a felnôtt alkotók jelentkeztek, akik szívesen dolgoznak közösségben, és szakmai ismereteiket szeretnék bôvíteni. – Intézetünk az idei nyáron immár 20. alkalommal szervezi meg gyermek- és ifjúsági színjátszó táborát – 2012. augusztus 6–13. között – a hagyományokhoz híven ismét Zamárdiban. Ebben az évben több mint 100 résztvevôvel, hét alkalmi társulatba szervezôdve valósul meg a mûhelymunka.

Öt kérdésben megkérdeztük Tapodi Katalint, a PMNE elnökét 2012. május 24-én közgyûlést tartott a Pest Megyei Népmûvelôk Egyesülete. Ennek kapcsán kérdeztük Tapodi Katalin elnök asszonyt. – Milyen évet zárt az Egyesület, mennyire volt sikeres a munkája, mennyire sikerült a terveket megvalósítani? – Sajnos, nem túl sikeres évet zárt az Egyesület. A gazdasági válság rányomta a bélyegét a mi tevékenységünkre is. A Pest megyei önszervezôdô, öntevékeny közösségeket támogató kerettôl nem kaptuk meg az elnyert 100000 Ft pályázati támogatást, és a 2010es balatonszemesi konferencia részvételi díjai is lassan érkeztek meg, sôt, van, aki a mai napig nem utalta át a számla összegét. Ez a hiány volt az oka, hogy az ezüstgyûrû átadás tavaly elmaradt, de az idén mindenképpen pótolni szeretnénk. Viszont sikerült átadnunk egy Feketedió Díjat és a tavalyi évben is megszerveztük a balatonszemesi konferenciát. 12

2012 / 2.

Emellett azért jó dolgokról is beszámolhatok, a fenti hiányok ellenére 8000 Ft-tal növekedett az Egyesület saját tôkéje. Átálltunk a kettôs könyvvitelre, ezzel a közhasznúságnak pénzügyi-számviteli szempontból is megfelelünk. 2011 januárjában megalakult a Magyar Népmûvelôk Egyesülete törvénymûhelye, melyben megyei szervezetünk három taggal is képviselteti magát. Az MNE elkészítette, és a 2011. évi debreceni vándorgyûlésen a tagsággal is megismertette a CXL. törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. – Tavaly ôsszel rendezte meg az Egyesület Pest megye közmûvelôdési szakembereinek és önkormányzati tisztségviselôinek XVI. szakmai tanácskozását Balatonszemesen. Folytatódik ez a régi hagyomány? Milyen formában? – A tavalyi balatonszemesi konferencia búcsú volt, be kellett látnunk, hogy abban a formában már nem tudjuk tovább szervezni a szakmai tanácskozásokat. Tizenhat év után

egyébként is célszerû lenne a változtatás. A Budapest Népmûvelôk Egyesülete részérôl érkeztek megkeresések a tanácskozások közös megtartására. A jelenlévôk együttes véleménye az volt, hogy nem ugyanazok a problémáink, nem ugyanazok a kérdések foglalkoztatnak minket itt, Pest megyében és ôket a fôvárosban. Ezért a közös tanácskozás lehetôségét elvetettük. Az idén júniusban egy szakmai napot tartanánk. A vendéglátónk a gyáli Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár lenne. Szakmai programként dr. Latorczai Csabát szeretnénk meghívni, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, akitôl a civil törvénnyel kapcsolatos kérdéseinkre várjuk a választ. Ôsszel kétnapos tanácskozást tervezünk, a korábbi Balatonszemes helyett mindig más-más Pest megyei helyszínen. Az elsô konferenciának Gödöllôn a Mûvészetek Háza adna otthont októberben. A tervezett szakmai program: az 1997. évi CXL. törvény módosítása, a megyei intézmények sorsa, az új munkatörvénykönyv, a kistérségek szerepének megváltozása és a járási feladatellátás kérdései. Szívesen meghívnánk az új kulturális államtitkárt, és ott adnánk át az ezüstgyûrûket is. Azt reméljük, hogy a könnyen megközelíthetô Pest megyei helyszínek és a kétnapos idôtartam több kollégát vonz az eseményre. Természetesen ezek a programok pályázati pénzekbôl valósulnának meg, bízunk benne, hogy a beadott pályázataink sikeresek lesznek. – Számos személyi változás történik a megyében, új intézmények alakulnak, az elmúlt hónapokban több vezetôi pályázatot írtak ki a települések, sok fiatal kollégával találkozunk képzéseken, szakmai napokon. Tervez az Egyesület tagtoborzást? – Jelenleg 85 szavazattal rendelkezô tagunk van. A tagtoborzás gyakorlatilag folyamatosnak tekinthetô. Minden eseményre, rendezvényre küldjük az intézményeknek a meghívókat, amikben benne van a tagság megszerzésének módja is. A tagok száma állandóan változik, mivel a kollégák elfelejtik a tagság feltételét, a tagdíjat befizetni. Sokan nem adják meg elérhetôségeiket,

nem jelentik be az adatváltozásaikat, így nem tudjuk ôket elérni, felhívni a figyelmüket a tagdíjfizetésre, és a tagsággal járó lehetôségekre. Pedig aki két éve nem fizet tagdíjat, az elveszti a tagságát. Most 1000 forint az éves tagdíj, ôsszel szavazunk az esetleges változásról. Tavaly felmerült, hogy intézményi tagjai is lehessenek az Egyesületnek. Ehhez alapszabályt kellene módosítanunk, és számos számlázási, adózási kérdés is felvetôdik, így egyelôre ennek megvitatását az ôszi tanácskozás keretében tervezzük. – Módosul az egyesület alapszabálya a civil törvény változása miatt. Mit kell tudnunk errôl a törvényváltozásról? Hogyan befolyásolja ez az Egyesület munkáját? – Egyesületünk 2005-ös önálló bírósági bejegyzése óta közhasznú szervezet. A 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései értelmében a közhasznúságnak a megfelelô erôforrás és a tarsadalmi jelentôség szempontjából kell eleget tennünk. Mindkét szempontból 3-3 feltétel közül két lezárt üzleti év vonatkozásában legalább egynek-egynek meg kell felelni. A 2010. és 2011. évi mérlegeinket, eredménylevezetéseinket és közhasznúsági jelentéseinket letétbe helyeztük az Országos Bírósági Hivatalnak, és megtekinthetôk a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet honlapján is. Nagyobb odafigyelést jelent a jövôben a fenti feltételeknek való megfelelés, de ez az Egyesület korábbi szakmai tevékenységét alapvetôen nem változtaja meg. – Az Egyesület 2012. évi tervei? – A már említett szakmai napok, ezüstgyûrû átadás mellett az idén is szeretnénk Feketedió Díjban részesíteni egy kollégát. A törvénymûhely ez évi munkájában is részt veszünk, jogszabályváltozások, törvénymódosítások során szakmai érdekképviselet és konkrét javaslatok kidolgozása a célunk. A tervezett programokhoz pályázati lehetôségek felkutatása, a pályázatok megírása folyamatos feladat. Az évközi mûködésre beadtunk egy NEA pályázatot, a szakmai programok megvalósítására pedig egy NKA és egy NEA pályázat van elbírálás alatt. Az Egyesület vezetôi továbbra is rendszeresen részt vesznek intézményvezetôi pályázatok elbírálásában is. 2012 / 2.

13

…mindenki életében jelentkezik legalább egyszer a csoda, amit észre kell venni… gaál anna, a pesT megyei közmûvelôdési inTézeT fôTanácsosa Amikor beszélgettünk, szóba került, hogy készen áll az újabb önálló kiállításra. Idôközben befutott egy váratlan felkérés szülôvárosából, Ráckevérôl, ahol korábban már két helyszínen is bemutatkozott. 2012 áprilisában a Keve Galériában megrendezett önálló kiállításán tehát ismét a „hazai” közönség láthatta együtt legújabb alkotásait. Bodzán Antal tôsgyökeres ráckevei, ott született, és ma is ott él családjával. Végzettségét, foglalkozását tekintve építész. 1993 óta Budapesten mûködik tervezô irodájuk, a Bodzán Építész Kft. Közben 2005 és 2008 között Ráckeve fôépítészeként is dolgozott, de mint mondta, az nem neki való munka volt. Nagyon szereti a városát, de abban a feladatkörben nem érezte jól magát. Beszélgetésünk apropója, célja azonban Bodzán Antal képzômûvészi, azon belül is szobrászi munkássága, ami 1997-ben kezdôdött. Azóta e két alkotói munka együtt határozza meg az életét. A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet 2011 ôszén ismét megrendezte az Amator Artium azaz „Mûvészetek Szerelmese” XXI. Országos Képzô- és Iparmûvészeti Tárlatának Pest Megyei Kiállítását. A nem hivatásos alkotókat háromévenként bemutató megyei seregszemlén a plasztikai mûfaj díját most Bodzán Antal vehette át. A Megyei Tárlat utóbbi négy kiállításán jelen volt, sôt három alkalommal a zsûri az Országos Esszencia Tárlatra is beválogatta egyedi, letisztult hangvételben megformált szobrait – Hogyan kezdôdött? Mi indította el a szobrászi pályán? – Gyermekkoromban nem érdeklôdtem különösebben a képzômûvészet iránt, bár volt osztálytársaim azt mondták, hogy nem rajzoltam rosszul. Aztán a gimnázium 3. osztályában elhatároztam, hogy építész leszek, és ezt a tervemet meg is valósítottam, hiszen 1988-tól ez a hivatásom, és ez nagyon hosszú ideig ki is elégített. 1996-ban terveztem egy családi házat, s azon az épületen volt egy fe14

2012 / 2.

A Pest Megyei Tárlat díjának átvétele (Fotó: Cservenák Péter) lület, ami nagyon üresnek tûnt, és akkor ott a tervezés során megjelent egy szobor, egy „szeretetszobor”, de az eszembe sem jutott, hogy én csináljam meg. Megkértem egy barátomat, aki el is vállalta. Itt éreztem elôször ennek szükségességét. Ezután 1997-ben megbízott a ráckevei önkormányzat a korábbi háziorvosi rendelô képtárrá való átalakításával. A tervek készítésekor már egyértelmû volt, hogy azon az épületen meg kell jelennie egy szobornak, és tudtam, hogy annak a plasztikának azt kell kifejeznie, amit szerintem egy mûvész érez az alkotás során. Ismét a szobrász barátomhoz fordultam, ô készített is néhány vázlatot, amelyek bennem nagy vihart kavartak, aztán egy éjszaka azt álmodtam, hogy ezt a szobrot nekem kell megcsinálni, és meg is tudom csinálni. Bô egy év alatt az elsô gondolattól elkészült a másfélszeres életnagyságú férfi akt, amely a Föld és ég között címet viseli. – Szereti ezt az épületet és a homlokzatra feszülô alkotását? – Eltelt azóta tizennégy év, s már egy-két év múlva csodálkozva néztem rá, hogy én csináltam. Az akkori realisztikus megfogalmazás mára teljesen levált rólam. Formai szempontból ma már másképp fogalmazok.

– Az elhangzottak után adódik a kérdés, hogy a saját tervezésû épületeiben a társmûvészetek mennyire játszanak fontos szerepet? – Van olyan épületem, ahol más által készített mûvek kaptak helyet: egy budapesti belvárosi szálloda, ahol festmények, textilek, sôt egy szobor is van, de nem az én munkám. Ahol az én szobrom lesz, az egy másik iroda munkája, akik ismerve engem, ráterveztek egy szobrot az épületükre, és amelyiket javasoltam, rögtön el is fogadták. Egy másik alkotásom pedig az irodám által a XI. kerületbe tervezett társasház kertjében áll majd. Az igazság az, hogy nem kötöttem össze a két dolgot, nem akartam olyan marketinget csinálni, hogy ha valaki megrendeli tôlem egy épület tervezését, rendeljen egy szobrot is. Az említettek is tôlem függetlenül születtek. Egyébként is azt tapasztalom, hogy mostanában nem divat képzômûvészeti alkotásokkal díszíteni az épületeket. – Ebben a sajátos helyzetben sikerül-e a kétféle alkotómunkát ötvöznie? Találkozik-e a két dolog, segíti-e, erôsíti-e egymást? – Igen, találkozik. Bár a saját házaimban ez ritkán jelenik meg, mert olyan jelentôs középületeket nem terveztem, amik ezt elbírnák, de maga a két tevékenység szorosan összefügg. Nekem az építészetben a szobrászkodás nagyon sokat segít, mert az teljesen szabad forma és igény. Ott nincs megrendelô, nincs kivitelezô, ott csak az anyag van és én. Tehát amit meg tudok valósítani, az létre is jön. Költségkeretek sem korlátoznak, mert azok a kövek, amikkel dolgozom, nem kerülnek sokba. Valószínûleg jobb lenne, ha több képzômûvészeti alkotás jelenne meg az épületeimben, mert ez az épületet használók életét gazdagítaná. Egyébként, ha szánnak erre pénzt a megrendelôk, az építészek az ismeretségi körükbôl kérnek fel valakit, nehogy az történjen, hogy az általuk megálmodott térrel szemben áll a képzômûvészeti alkotás. – Az elmúlt másfél évtized alkotómunkájával kiegészült idôszaka alatt gondolt-e arra, hogy hivatásszerûen a képzômûvészetet, a szobrászatot választja? Vagy megmaradt az építészet iránti szerelem az elsô helyen? – Hosszú ideig nagyon erôs elhivatottság volt bennem az építészet iránt, de elég sok ütôdés ért ezen a területen, illetve azzal kellett szembesülnöm, hogy az a típusú építészet, épülettervezés,

amit szerintem az építészek 90 százaléka csinál, az nem mûvészet. Ez lehet egy jó minôségû mestermunka, de általában éppen azokat a részeket, amiknél ennél tovább tudna lépni az ember, azokat elhagyják, megváltoztatják. Azt tudomásul veszi minden építész, hogy kevés a pénz. Nem ez a probléma, hanem az, hogy mindenki azt hiszi, ô is ért hozzá, és sokszor még azt sem látják meg, hogy a munkánkban érték van. Vannak persze pozitív élmények is, most például egy négylakásos társasházat terveztem. Elmondta a megrendelô, hogy ô mit szeretne, megcsináltam a vázlatokat, két variációt is, de már a másodikat meg sem nézte, az elsôre azt mondta, hogy az így jó. Visszatérve eredeti kérdésére: a jelenlegi gazdasági helyzet nagyon nem kedvez az építészetnek, rengetegen vannak munka nélkül, tehát végül is, ha az élet úgy hozná, meg tudnám hozni azt a döntést, hogy a szobrászatot válasszam, de természetesen ezt nem szeretném erôltetni. Abban bízom, hogy az élet megadja azokat a jeleket, amik alapján tulajdonképpen nem is dönteni kell, hanem csak egyszerûen tudomásul venni, hogy az élet mit diktál. Döntést annyiban kéne hozni, hogy magát az irodámat mint olyan munkahelyet, ahol mások is dolgoznak, be kellene zárni. De azt nem hiszem, hogy valaha is úgy döntenék: nem tervezek többet épületet. Ha szobrászként anynyi munkám volna, hogy az irodát nem tudnám fenntartani, akkor azt fel tudnám adni. – Mikor jut ideje a szobrászatra? – Általában minden hétvégén dolgozom. Ha valamilyen ok miatt egy hétvégét kihagyok, a következô héten már az egész család látja rajtam. Nagyon erôs a késztetésem erre a munkára, ennek én nem tudok ellenállni, mert ezzel tönkretenném az életemet. Ami velem történt, az tényleg mesébe illô: az ember egy éjjel azt álmodja, hogy meg tudja csinálni azt a szobrot, és nekiáll, és meg is csinálja. A környezete hülyének nézi, s ô mégis megcsinálja. De ennek nem az a tanulsága, hogy ô milyen klassz, hanem az, hogy mindenki életében jelentkezik legalább egyszer a csoda, amit észre kell venni, meg kell ragadni, mert különben egész életünkre tönkre tehetjük magunkat. – Hát, ha mindenki életében, az nagyon jó dolog, de nem mindenki ismeri fel. – Hiszem, hogy mindenkinek megvannak a maga csodái. Például a gyerek születése az 2012 / 2.

15

igazi csoda, az szinte minden ember életében ott van, és mégis alig-alig ismeri fel valaki, hogy mi történt. Persze nem egyformán nehezek az életek, mindenkinek az a nehéz, amit neki kell megcsinálnia, de egyszerûen az embernek nyitva kell tartania a szemét, és ha megjön az üzenet, akkor cselekednie kell. Amikor elkészítettem az elsô szobrot, utána nem tudtam, hogy most mi lesz. Eltelt vagy két év, úgy, hogy nem csináltam semmit, mert az a munka kész volt. Visszaálltam a korábbi kerékvágásba, és egyszer csak észrevettem, hogy éjjel 3 órakor fel kellett kelni, festeni, vagy valamilyen más kreatív munkát csinálni, mert egyszerûen nem bírtam magammal. Egy idô után tudomásul kellett vennem, hogy nem, az nem annyi volt, hogy csináltam egy szobrot, hanem folytatni kell ezt a tevékenységet. Lassan 50 éves leszek, és azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy figyeljen oda az életére, és ha jelzést kap, akkor abba az irányba forduljon, amit az élet, illetve a lelkiismerete diktál, mert így sokkal gazdagabb lesz az ô élete is. Egyáltalán, szerencsés lesz, míg ha az élettel szembe megy, akkor szerencsétlen lesz, ráadásul ez kisugárzik, kihat a környezetére is. – Ez úgy hangzott, mint egy kiegyensúlyozott, céltudatos ember hitvallása, vallomása, aki megtalálta a helyét és a saját útját járja. Kíváncsi mások véleményére, vagy csak a belsô hangra hallgat? – A családban, baráti körben megmutatom mind az építész, mind a szobrász munkáimat. A kisebbik lányomnak fantasztikus látása van, egy pillanat alatt megmond mindent az adott munkáról. A nagyobbik lányom, ha több lehetôség volt, azt mondja: az egyszerûbbet válaszd. A szobrász és iparmûvész barátaimnak is érdekel a véleménye, persze bizonyos dolgokban nem engedek. A gondolataimra, amik az alkotásra késztetnek, mondhatják, hogy 2012-ben nem idôszerûek, azt is, hogy idealista vagyok, ezt vállalom, és ennek ellenére ezt fogom csinálni. Azokat a véleményeket szeretem meghallgatni, amikor valaki tudja, hogy mit akartam az adott munkával elérni, és azon a rendszeren belül ô látja, hogy valahol hiba van. Az ilyen véleményt nagyon szívesen fogadom bárkitôl, mert az ember mire végigcsinál egy munkát, addigra bele is vakul, de az is elôfordul, hogy félreteszi, és két hét múlva, vagy akár egy év múlva egyszer csak 16

2012 / 2.

rájön… Nagyon jó, hogy az építészetben pontosan ugyanezek a folyamatok vannak, ott is így mûködik a dolog. – Ebbôl az is kiderül, hogy megvan a saját kiforrott stílusa, nem keresi az útját a képzômûvészetben? – Nem, egyáltalán nem keresem. Azt hozza az élet. Az archaikus szobrászat a kezdetektôl vonzott, de Anish Kapoort, aki kozmikus tereket csinál, feltétlenül meg akarom említeni, egészen fantasztikus ember, és utánozhatatlan. Másolni lehet, de utánozni nem, mert olyan eredeti ötletei vannak, hogy hiába indulnék el azon az úton, látszana, hogy ôt akarom utánozni. Legutóbb az Art Basel-en láttam egy új munkáját, végtelenül egyszerû volt formailag, és mégis mindent tudott. A feleségemmel és az építész barátaimmal leültünk a szobor elé és csak néztük. Eszembe sem jutott, hogy ôt másoljam, de adott egy örömérzést: ha ez az ember ilyen messzire eljutott önmagában… ha valaki ezt meg tudta csinálni, akkor másnak is sikerülhet. – Ez tehát visszaigazolta az ön törekvéseit? – Ez így nem jutott eszembe, de valóban. Abban, hogy van egy magasabb szellemi világ, amit az ember elérhet, rendíthetetlenül hiszek. Ezt a reményt nem lehetne kiverni belôlem semmivel, mert, hogy mi a hit, meg mi a tudás, arról végül is nem tudunk semmit, hiszen az egész materialista világ megfigyeléseken alapul. Úgy vélem, vannak szellemi bizonyosságok is, amik úgy vannak beleégetve az ember minden sejtjébe. Ez számomra van, és nem hit, hanem tudás. – Jó ezt így összegezve hallani. Azt érzi az ember, hogy két lábbal áll a földön, és mégis szárnyal. Milyen módon kap visszaigazolást a munkáiról, hogy megértették? – Nem sok kiállításom volt, így nem mondhatom, hogy többször megmértem szobraim hatását, de eddig még hála istennek semmilyen negatív visszajelzést nem kaptam. Vannak olyan emberek, akik örülnek a munkáimnak. Köszönöm nekik. Azt tapasztaltam, hogyha valami tiszta üzenetet hoz, tiszta formai nyelven, azt a legegyszerûbb ember is megérti. Az nem érti meg, aki félre van nevelve, elsôsorban a sokat szidott média által, de az egyszerû, tiszta szívû emberrel szerintem semmi probléma nincsen.

Bodzán Antal szobrai (A mûvész felvételei)

– Elégedett embernek érzi magát? – Ezen még nem gondolkoztam. Hát… nem. Nem is szabad. Mondhatnám, nagyon sok dologban elégedett vagyok, mondjuk

Ünnepek és hétköznapok – népmûvészeti kiállítás nyáron A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet szervezésében Ünnepek és hétköznapok címmel nyílik népmûvészeti tárlat Százhalombattán. A meghívásos kiállításon Pest megye és Budapest jeles alkotóinak, alkotóközösségeinek munkái láthatók a tárgyalkotó népmûvészet szinte valamennyi ágából. A mai környezetbe is beilleszthetô népmûvészeti alkotások között a mindennapi háztartás használati eszközei, az

elsôsorban a családommal. Azt hiszem, elég magasra tettem a mércét, amit nem fogok elérni soha, de nekem ez így van jól. A lényeg, hogy megtegyek minden tôlem telhetôt…

emberi élet fordulóihoz és a jeles napokhoz köthetô díszítô és funkcionális tárgyak, az ünnepi és hétköznapi viseletek és azok kiegészítôi jelennek meg. Intézményünk és a Barátság Kulturális Központ együttmûködésével megvalósuló kiállítás ismét alkalmat teremt arra, hogy betekinthessünk tárgyalkotó népmûvészeink mûhelyeibe és büszkén számba vehessük a kézmûves remekeket. A kiállítás helyszíne: Barátság Kulturális Központ – Százhalombatta, Szent István tér 5. Megnyitó: 2012. augusztus 15-én, a kiállítás megtekinthetô szeptember 27-ig.

2012 / 2.

17

Huszonöt éves a Danubius Táncegyüttes kuTi andrea, a danubius TáncegyüTTes vezeTôJe Hivatalos, állandó szponzorunk nincs, kiadásainkat pályázatokon nyert összegek, a szobi Önkormányzat, helyi vállalkozók adományai és a tagok maguk finanszírozzák. Szinte az elsô idôktôl kezdve számos hazai és külföldi rendezvényen vettünk részt, s több esetben ismételt meghívással jutalmazták sikereinket. (Évente utazhatunk Németországba, az EUROTREFF Nemzetközi Fesztiválra; több alkalommal jártunk Olaszországban, Franciaországban, Romániában; ezenkívül tartottunk már elôadást Ausztriában és Svédországban is.) 2012. jeles dátum az együttes életében – hiszen megalakulásunk 25. évfordulójához érkezünk! Igyekezni fogunk felejthetetlenné tenni a jubileumi rendezvényt, melyet augusztus 18-19-re tervezünk. Reményeink szerint sikerül ehhez (és mûködésünkhöz is) anyagi támogatókat találni, egyelôre ugyanis fedezet nélkül kell gondolkodnunk, ami megnehezíti a tervezést. Reménykedve várjuk tehát segítô szándékú támogatók jelentkezését! Csoportjaink irányításában a régi táncosok segítenek, akik folyamatosan és önerôbôl képezik magukat. Tiszteletdíjat egy csoportvezetô sem kap, mindannyian elhivatottságból tanítanak, a gyerekek és a tánc szeretete hajtja ôket. Alkalmanként más koreográfusok segítségét is kérjük új táncok betanításához – ehhez olykor évekig gyûjtögetjük pénzünket. A gyermekcsoportok repertoárját a népi játékok, játékfûzések és egyes ünnepekhez kapcsolódó népszokások felelevenítése alkotja, a nagyobbak Magyarország szinte minden tájegységének táncait táncolják, s Erdély jó Önfeledt pillanat (Fotó: Antal János)

A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg az; nem is ôrizni, mert nem rab az. A hagyományt élni kell! – ez a mottója az 1987ben alakult, 1991-tôl egyesületi formában mûködô Danubius Táncegyüttesnek. Célunk, településünk és a szomszédos községek gyermekeinek, fiataljainak összefogása, a néptánc, a népzene és a népi hagyományok iránti érdeklôdés felkeltése, színvonalas mûvelése, regionális irányítása. Megalakulásunk óta párt-függetlenül mûködünk és élvezzük a helyi Mûvelôdési Ház támogatását, színháztermét használhatjuk próbáinkhoz, fellépéseinkhez. Munkánkat Pest Megye Önkormányzata 2006-ban a „Pest Megye Mûvészetéért” díjjal jutalmazta. Az oktatás mellett – ami heti egy alkalom csoportonként – igyekszünk tagjainknak és az érdeklôdôknek szabadidôs és nyári programokat szervezni. Mára egyesületünk össztagsága – mely három településen dolgozik – 12 csoportban csaknem 200 tagot számlál az óvodáskorúaktól a húszon túli dolgozó fiatalokig. Sajnos azonban a teljes Együttes közel 30 százaléka hátrányos helyzetû, vagy sokgyermekes családból jött. Így állandó tagsági díjainkból fenntartani magunkat elég nehéz feladat.

18

2012 / 2.

néhány magyar táncából is tudnak már ízelítôt adni. Jelenleg mûsorunkon szerepelnek Tyukod (Szatmár), Somogy, Magyarpalatka (Mezôség, Erdély), Felsô Nyárád-mente (Székelyföld), Méra (Kalotaszeg) és Vitnyéd (Rábaköz) táncai. E sok táncféle rendkívül nagy ruhatárat igényel. Ezeknek nagy részét saját magunk készítettük – szülôi segítséggel –, néhány esetben pályázati nyereménybôl sikerül vásárolni kész darabokat (fôként lábbeliket), vagy selejtezett, hagyatékokból olcsón felvásárolt ruhákat újítottunk fel. Mindez – a közösen végzett tánctanulás, utazás, beszerzés, varrás – a kellékek gyarapodása mellett nagyon jó hatással volt a tagok egymás közti kapcsolataira. A fluktuáció és a felgyorsult élettempó sem tud olyan változást hozni, ami befolyásolni lenne képes a csapat belsô összhangját, összetartását és lendületét. Különösen nagy öröm számunkra a környezô falvakból jelentkezô igény a néptánctanítás kihelyezésére, táncházak megtartására, valamint rendezvényeken való közremûködésre. Erre a jó baráti légkörre épülve dolgozik ma is együttesünk, ahol gyermek és felnôtt – végzettségtôl és hovatartozástól függetlenül – egyaránt megtalálhatja az általa kedvelt stílust, fejlesztheti fizikai és szellemi tudását, s kulturált, öntevékeny formában töltheti el szabadidejét.

Újra „Közmûvelôdési intézményvezetô” képzés A Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet a Vas Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központtal a nagy érdeklôdésre való tekintettel októbertôl ismét elindítja a „Vezetési, pénzügyi és államháztartási ismeretek közmûvelôdési intézményvezetôknek” címû 90 órás képzését. Érdeklôdni lehet a Pest Megyei Közmûvelôdési Intézet igazgatójánál, Makra Borbálánál (1052 Budapest, Városház u. 7. Mobil: 06-20-312-6936 E-mail: makra. [email protected])

Az idén is megjelent a Minôsített Közmûvelôdési Intézmény Cím és Közmûvelôdési Minôség Díj pályázat Ebben az évben elsô alkalommal – 2012. januárban – 17 közmûvelôdési intézmény nyerte el a Minôsített Közmûvelôdési Intézmény Címet. Ezeknek az intézményeknek most elsô alkalommal lehetôségük van pályázni a Közmûvelôdési Minôségi Díj elnyerésére is.

Ismét vers- és prózamondóknak tapsolhattunk a Megyeházán dénes-varga zsuzsanna, a pesT megyei közmûvelôdési inTézeT Tanácsosa Zsúfolásig megtelt a Megyeháza díszterme május 11-én a Pest megyei gyermek vers- és prózamondó verseny tiszteletére. A megyei döntôre összesen 89 versenyzô jutott tovább a területi versenyeken elért kiváló eredményének köszönhetôen. Ezúton is megköszönjük a területi versenyeket szervezô és lebonyolító kollégák kitartó munkáját, ami évek óta igazolja a megyei döntô szükségességét, és aminek köszönhetôen szinte valamenynyi térségébôl érkeztek hozzánk gyermekek. A hatodik évben megrendezett megyei döntôt Makra Borbála, a Pest Megyei

Közmûvelôdési Intézet igazgatója nyitotta meg. Köszöntôje után az alsó és a felsô tagozatos tanulók különváltak, az alsó tagozatosokat Lipták Ildikó, színész-drámatanár és Nyári Arnold színész-drámatanár bírálta el, a felsô tagozatosokat Benke Éva Radnóti-díjas tanár, rendezô és Tóth Zsuzsanna színházpedagógus, Radnóti-díjas elôadómûvész, tanár. Nem volt könnyû dolga a zsûrinek a sok tehetséges gyermek elôadását hallva, de ennek ellenére, mint minden versenyen, itt is rangsorolni kellett teljesítményeket. 2012 / 2.

19

5–6. osztályos versmondó kategória I. helyezett: Vasas Viktória Inárcsról, II. helyezett: Szilágyi Izabella Dabasról, III. helyezett: Novák Katalin Ráckevérôl,

Így született meg a végeredmény: 1–2. osztályos versmondó kategória I. helyezett: Molnár Verona Érdrôl, II. helyezett: Varga Emma Érdrôl, III. helyezett: Imre Levente Tökölrôl, 1–2. osztályos prózamondó kategória I. helyezett: Plutzer Zsófia Judit Dabasról, II. helyezett: Babity Mihály Szigethalomról, III. helyezett: Jánosi Tirza Anna Csömörrôl, 3–4. osztályos versmondó kategória I. helyezett: (a zsûri nem választott) II. helyezett: Deák József Tökölrôl, III. helyezett: Szabó Bence Érdrôl, 3–4. osztályos prózamondó kategória I. helyezett: Demeter Edvárd Miklós Alsónémedibôl, II. helyezett: Babinszki Gellért Nagykátáról, III. helyezett: Fûtô Csenge Biatorbágyról és Sepsi Hajnalka Kistarcsáról,

5–6. osztályos prózamondó kategória I. helyezett: Szabó Rebeka Nagykátáról, II. helyezett: Hornyák András Dabasról, III. helyezett: Török László Nagykôrösrôl, 7–8. osztályos versmondó kategória I. helyezett: Kukk Edit Luca Dabasról, II. helyezett: Bürgés Sándor Monorról, III. helyezett: Novák Emese Biatorbágyról, 7–8. osztályos prózamondó kategória I. helyezett: Tölgyesi Eszter Tápióbicskérôl, II. helyezett: Szabados Andrea Érdrôl, III. helyezett: Szénási János Turáról. Minden versenyzônek gratulálunk!

(Fotók: Gaál Anna) 20

2012 / 2.