A perm etező k é s z ü lé k e k a k e rté s z e t szo lg á la tá b a n.*

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A perm etező ké szü lé ke k a ke rté sze t szolgálatában.* A mezőgazda és az erdész, a szőlő gázalakban használtatnak; mások szilárd míves és a kertész, általában min alakban, mások ismét oldatokban kerül denki, a ki növény tenyésztéssel fog nek használatba. lalkozik, lépten-nyomon tapasztalhatja, A gázalakban használt szereknek az hogy a kártékony rovarok és élősdi a jó oldaluk, hogy illékony természetűk gombák mekkora károkat okoznak a nél fogva mindenhová behatolnak, de termesztett növényekben. Különösen épen e miatt megvan az a rossz oldaluk élénken érzi ezt a kertész, a ki aránylag is, hogy csak zárt helyiségekben alkal intenzívebb munkával és nagyobb szak mazhatók. A legismeretesebb e szerek értelemmel dolgozik, s a ki e miatt két közöl a dohányfüst, illetőleg a dohánylé szeresen sajnálhatja, ha nagy gonddal és nikotingőze, mely üvegházakban levél t e l e k és más puha testű rovarok, sőt fáradsággal nevelt növényeit valamely rovar, vagy gomba megtámadja és még a 'Thrips-ék ellen is kitűnő szolgá tönkreteszi. latot tesz.* Ez oknál fogva a kártékony rovarok A szilárd alakban használt irtószerek és élősdi gombák ellen való védekezés finom porrá törve hintetnek szét a meg a kertészetre nézve kiváló gyakorlati tám adott növényekre. így használtatnak fontosságú. Gyakorlati fontossága annál az arzéntartalmú anyagok (párizsi zöld, nagyobb, mert itt a legtöbb sikerrel is London purple), a dalmát rovarpor (P yrethrum), a hunyor (Helleborus) stb. kecsegtet. Ugyanis az értelmes kertész, a ki minden egyes növényét folyvást rovarok ellen, a kénvirág, a rézgálicz stb. élősdi gombák ellen. Széthintésök külön szemmel tartja, van leginkább abban a helyzetben, hogy ültetvényein az élős- féle hintőkészülékekkel vagy fúvókkal tö rté n ik ; de sok esetben a legjobb kédieket idejekorán észrevegye és ellenök lehetőleg védekezzék. ! szülékkel is alig lehet elérni, hogy az A kártékony rovarok és gombák 1 alkalmazott szer mindenhová eljusson ellen ajánlott és megpróbált irtószerek s a mellett egyenletesen eloszoljék. Ez nem csekély rosszoldaluk a szilárd alak száma már ezerekre megy. Hosszú laj stromukban ott szerepelnek a természet ban alkalmazott szereknek, melyeknél még az a körülmény is figyelembe három országának mindenféle termékei, a legerősebb mérgektől kezdve a leg * A párizsi és környékbeli üvegházakártatlanabb anyagokig. Az illető szerek ban a dohánylé gőzét oly módon használ hatása természetesen a legkülönbözőbb ják, hogy az üvegházba izzóra tüzesitett és — számba nem véve a teljesen hatás téglákat vagy vaspléheket helyeznek, a do hánylevet hirtelen reájok öntik s az ajtót talanokat —' sok esetben attól is függ, kívülről nyomban bezárják. A nikotingőzök hogy miféle módon és miféle alakban kifejtik rovarirtó hatásúkat, a nélkül, hogy alkalmaztatnak. Vannak szerek, melyek a növényeknek ártanának, s az üvegház két óra múlva ismét kinyitható. Sokkal kényel * Előadatott az Országos magyar kermesebben lehet alkalmazni a dohánylé gő zeit á »Thanatophore« nevű készülékkel, tészeti egyesület 1889 deczember 21-iki fel melvet P. M a r t r e szerkesztett Párizsban. olvasó ülésén.


74

HORVÁTH GÉZA

veendő, hogy a száraz por csak akkor tapad a növény felületére, ha legalább egy kissé nyirkos, különben pedig könynyen lehull vagy lefuvatik róla. A cseppfolyós alakban használt irtószerek egyesítik magukban a gázok és porok jóoldalait, rosszoldalaik nélkül. A folyadékokkal, melyeket tetszésünk szerint hígíthatunk, jól elérhetjük és lehetőlég egyenletesen elboríthatjuk a növényeknek minden földfeletti részét. Ehhez azonban mulhatatlanul szükséges, hogy alkalmas készülékek álljanak ren delkezésünkre. A folyadékok alkalmazása eddig ál talában meglehetősen primitív módon történt, s részben ennek tulajdonítható, hogy egyik-másik különben hathatós irtószer a gyakorlatban sikertelennek, sőt ártalmasnak mutatkozott. A valóban hathatós irtószerek ugyanis nagyrészt olyanok, hogy, nagy mértékben hasz nálva, megtámadják nemcsak az élősdieket, hanem magát a megvédendő növényt is. E miatt el kell találnunk az ilyen szereknél egyrészt a higításnak azt a fokát, másrészt azt a módszert, a melylyel velők a kivánt sikert minden koczkáztatás nélkül elérhetjük. Különösen arra kell törekednünk, hogy az irtószer lehetőleg finoman és egyenletesen eloszolva jusson a növényekre. A növényeknek egyszerű leöntésével egyes részekre esetleg semmi folyadék sem jut, ellenben a növény többi része túlságosan nagy adagokat kap, s erős sze rektől tönkre is megy. Az öntözőkanna rózsájából kiömlő folyadék szintén nem ér mindenhová és kisebb-nagyobb cseppék alakjában hull a növényekre. Az üvegházi fecskendők, bármily finom su garakat löveljenek is, azért csak ha sonló eredményt adnak. A cseppfolyós irtószerek jól és czélszerűen csak az úgynevezett permetező készülékek segélyével alkalmazhatók. A permetező készülékek a folyadékokat nem cseppekben, hanem a legfinomabb permeteg, valóságos köd alakjában szór ják szét, úgy hogy azok egyenletesen, de

| azért nem túlságos mennyiségben borít | ják el a növények felszínét. j A permetező készülékek eddig nem | nagy szerepet játszottak a gyakorlatban. | De nehány év óta, a mióta t. i. a Pero nospora viticola nevű szőlőpusztitó gomba Európában megjelent, s a mióta ellene j \ a szőlőleveleknek bizonyos szerekkel | való behintése sikeres védelemnek bizo i nyult, a permetező készülékek, kivált Franczia- és Olaszországban, nagy fon; tosságra vergődtek és igen elterjedtek. I Hazánkban e hasznos műszerek még alig ismeretesek. Nem vélek azért felesleges munkát végezni, ha e helyen röviden megismertetem őket. A különféle szerkezetű permetező készülékek száma eddig már százakra j megy. Természetes, hogy van közöttük j sok haszontalan, sőt olyan is, a mely egyáltalában nem is permetező, csak rá fogják. A permetező készülékeknek lé nyeges kelléke az, hogy a kilövelt folya ; dékot csakugyan finom permeteggé, pa ! rányi cseppekké változtassák, azaz való I ságosan szétporlasszák. A permetező készülékek külső alakja i eleinte a legkülönbözőbb v o lt; az irtó j | szer elhelyezésére szolgáló edény hol | lábakon vagy kerekeken állott, hol meg hordozható puttón volt. De a gyakorlat í ban lassanként kiderült, hogy a leg kényelmesebbek és legczélszerűbbek ez utóbbiak ; azért a most leginkább elter jedt készülékek kivétel nélkül mind úgy vannak szerkesztve, hogy a folyadék a munkás hátán hordozható és átlag 15— 16 liter tartalmú puttónban van elhelyezve. A puttón harántmetszete lapos ellipszis, a végből, hogy a munkás ! hátához jobban oda feküdjék. A készülékekben a legfontosabb és leglényegesebb az a rész, a mely a fo lyadékot permeteggé porlasztja szét. A permetezőknek legprimitívebb és legismeretesebb formája az, a melyet például a fodrászok is használnak, és melyben az összenyomott levegő szűk nyíláson ragadja ki magával a folyadé kot. Az efféle szerkezetek igen jól per meteznek ugyan, de könnyen bedugul-

j

j


A PE R M ET EZ Ő K É S Z Ü L É K E K A K E R T É SZ E T SZ O LG Á LA TÁ B A N .

nak és — a mi a legfőbb hibájok — csak kis méretekben képesek feladatuknak megfelelni. Nagyobb méretekben nem lehet őket készíteni, s e miatt a nagy praxisban nem is használhatók. A gyakorlati élet számára szerkesztett készülékekkel a permetezés más módon történik. így pl. vannak készülékek, melyek a folyadékot akként vál toztatják permeteggé, hogy teljes erővel valamely fémlapra, kúpra vagy gömbre lövelik s a folyadék arról bizonyos szög alatt visszaverődik. Más készülékek a kilövelt folyadékot két (vagy több) su

I. kép.

| gárban egymással ferdén összeütközésbe | hozzák s a folyadék a sugarak kölcsönös j összeütközésétől válik permeteggé. Mind ezeknek a szerkezeteknek azonban meg van az a közös hibájok, hogy a per i metezést nem egyenletesen végezik, j mert a permeteg szélén a folyadék ! többnyire mindig nagyobb cseppekben van meg. E hiba szerencsésen el van kerülve azokban a permetezőkben, a melyekből a folyadékot czentrifugális erő sodorja ki a szabadba. A folyadék ezekben telj es | erővel egy kis fémszelenczébe — a per-

A Riley-féle permetező d i ó : I. oldalvást n é z v e ; I I . felülről n é z v e ; I I I . szanti átmetszetben. (Természetes nagyság.)

metező dióba — szoríttatik, s ott igen gyors körforgást végezve, végre egy szűk nyíláson kiszabadul és finom permeteggé oszlik. A permetező dió első feltalálója és alkalmazója C. V. R i 1e y volt, a washingtoni földmívelési minisztérium rovartani osztályának érdemekben dús főnöke. A Riley-féle permetező dió (i. kép) eredeti alakjában egy belől egy czentiméter átmérőjű és ugyanolyan magas ságú egyszerű kis kerek szelenczéből áll, a melybe a folyadék tangentiális irányú nyíláson (A) nagy erővel belöveltetik. A folyadék igen nagy czentri

75

hosz-

fugális sebességgel kering a szelencze üregében és csavarral lezárt fedelének (B ) közepén egy kis lyukon (C) finom permeteg alakjában (/)) kiszabadul. H a a dió jól van készítve a belőle kiszaba duló folyadék valóságos ködfelhőt alkot. A permeteg finomsága különben nagy részt attól is függ, hogy mekkora sebes séggel és nyomással haj tátik belé a fo lyadék ; de az erre felhasznált erőnek általában véve mindig legalább két atmoszféra-nyomásnak kell megfelelnie. A Riley-féle permetező dió eddig többféle módosuláson ment keresztül; eredeti alakjában most már egy perme-


H O R V Á T H G ÉZA

76

tező készüléken sem találkozhatunk vele többé. A leglényegesebb változtatást tette rajta V e r m o r e l franczia gyáros, ü ugyanis számolt azzal az eshetőséggel, hogy a használt folyadékban valami tisztátalanság vagy csapadék lehet, a mitől a permetező dió nyílása véletlenül bedugulhat. E czélból a permetező dió (2. kép) fenekén egy 6— 7 mm. átmérőjű kerek nyilást alkalmazott, a melyben egy peczek ki és betolható. H a a dióba folyadék lövelltetik, a folyadék nyomása a peczket kifelé tolja s a peczek derekán levő gallér az alsó nyilást tökéletesen elzárja. Abban az esetben, ha a dió felső

2.

kép.

A Yermorel-féle permetező (Természetes nagyságban.)

dió.

nyílása valamitől bedugul, az ember a peczket ujjával befelé tolja, minek követ keztében a peczek felső vége a felső nyí lásba illeszkedik, azt elzárja s a folyadék az alsó nyíláson kiszabadulva a bedugu lást okozó tisztátalanságot is magával ragadja. V e r m o r e l kétféle permetező szüléket szerkesztett, de a permetező dió mind a kettőn ugyanaz. Régibb készülékén a folyadékot tartalmazó puttont kaucsukcső köti öszsze egy szivő-nyomó fecskendővel, a permetező dió pedig a fecskendő végére van erősítve. A puttón belsejében az üledéket alkotó folyadékok felkavarására egy kívülről mozgatható keskeny lapát

j

szolgál. A készüléket a munkás oly mó don hozza működésbe, hogy a fecsken ! dőt balkezébe fogja, jobbkezével pedig j dugattyúját mozgatja, s így a folya | dékot a puttonból felszíván, a permetező ■ dión finom permeteg alakjában kifecs I kendezi. Ez a készülék czéljának egészen jól j j megfelel; csak az a hibája, hogy a fecs [ kendő kezelése meglehetősen fárasztó és j az ember karjainak izomerejét, kivált j hosszasabb fecskendezéskor, igen meg I viseli. I V e r m o r e l újabb permetező ké j szülékében, mely »É clair« nevet visel, j (3. kép) ezen a hibán alaposan segített, a mennyiben a folyadékot mozgató szer kezet nem külön áll, hanem magán a puttonon van elhelyezve. A mozgató szer kezetet egy kaucsuk-korongból álló szívó nyomó szivattyú képviseli, melyet a mun kás jobb keze egy egykarú emeltyű mózÜ gatásával hoz működésbe. A pjitton bel li sejében egy légkamara annak biztosítá sára szolgál, hogy a folyadék folyvást egyenletes nyomás alatt jusson a perme tező dióba. Ez utóbbi egy rézcső végére van erősítve, a rézcső pedig, melyet az ember munkaközijén balkezében tart, kaucsukcsővel van a puttonnal, illetőleg a légkamarával összekötve. Az »Éclair «-készülék igen könnyen, szabályosan és egyenletesen dolgozik s egyike a legjobb permetezőknek.* A Riley-féle permetező dió egészen megváltozott alakban fordul elő azon a permetező készüléken, melyet egy marseillei gyár (Avenir viticole) készít. E n nek a permetező diója (4. kép) úgy van a kilövellő cső (_/) végére helyezve, j hogy egyenes és közvetetlen folytatását ké [ teszi, és hogy a dió kivezető nyílásának j (e) tisztántartására szolgáló peczek (d) magán a cső végén foglal helyet. A fo lyadék szintén tangentiális irányban fúrt | lyukon (c) ju t be a d ió b a ; ez a lyuk a kilövellő cső végére borított pléhlemezzel tetszés szerint szűkíthető vagy tágít* Á r a 40 frank. K a p h a tó Verm orelnél Villefrancheban (dép. du R h ö n e , Francé).


A PE R M ET EZ Ő K É S Z Ü L É K E K A K E R T É SZ E T SZO LG Á LA TÁ B A N .

ható, a szerint, a mint a dióból kizúduló permeteg finomságát és magasságát sza bályozni akarjuk. A dió a kilövellő cső végén kissé le- és felmozgatható. Munka közben a dió tövének pereme (h) erősen megfeszül a kilövellő cső peremén, és minthogy ez utóbbira még egy kis kaucsukgyíírű (g) is van húzva, a folya dék ott ki nem szabadulhat. Ez csak

77

akkor történik, ha a diót lefelé húzzuk; akkor a kilövellő cső végén levő peczek, a dió kivezető nyílásába illeszkedvén, azt elzárja s a folyadék hátul tör ki a szabadba. A marseillei permetező készülék kü lönben nagyjában hasonlít a Vermorelféle »Éclair«-hez. A folyadékot a mun kás szintén a jobb keze ügyébe' eső

3. kép. A Yermorel-féle »Éclair« permetező készülék.

egykarú emeltyűvel szivattyúzza a put tonból a kilövellő csőbe, melyet szin tén kaucsukcső köt össze a puttonnal. A folyadék egyenletes kinyomulását biztosító légkamara itt is m egvan; a szivó-nyomó szivattyú azonban L e t e s t u rendszerének felel meg. A készülék egészben véve kitünően működik ; de a Szivattyúzó emeltyű kissé nehezen jár és

nagyobb erőkifejtést követel, mint a Vermorel-féle »Éclair «.* A Riley-féle permetező dió alap eszméjétől egészen eltérő elven alapul az a permetező dió, a melyet a W e g* A marseillei permetező készülék sárga rézből 39, vörösrézből 44 frankon k a p h ató az illető részvénytársaságnál (A vénir viticole, Marseille, Traverse St. Charles, 6).


H O R V Á T H GÉZA

7«

s c h e i d e r-féle permetező készüléken találunk. Itt a folyadék hirtelen egy szűk nyíláson, illetőleg sziik résen szorul keresztül s e közben válik finom per meteggé. A Wegscheider-féle permetező dióban (5. kép) a belé lövellt folyadék iránya egy jobbra-balra forgatható csap pal fa j szabályozható. A csap tengelyére függélyesen keresztül van fúrva, még pedig úgy, hogy a fúrt csatorna egyik végén hirtelen elszélesedik. H a a csapot úgy fordítjuk, hogy a rajta keresztül fúrt csatorna tágasabb nyílása a dió oldalán

csapnak helytelen és túlságos elforgatását az oldalán levő peczek (e) akadályozza. A Wegscheider-féle permetező ké szülék (6. kép) külsejére és többi alkat részeire nézve megegyezik az előbbiek kel. Ezen is megvan az egykarú emel tyűvel mozgatott szivó-nyomó (szárnyas) szivattyú, a nyomást kiegyenlítő lég kamara és a kaucsukcsővel összekötött kilövellő cső, végén a permetező dióval. Az egész készülék működése kifogás talan. Szerkezete ellen csak az a két kifogás tehető, hogy a szivattyút mozgató

fi

4. kép. A marseillei permetező dió. (T er mészetes nagyságban.)

5. kép. A W egscheider-féle permetező dió. (Természetes nagyság.)

levő hosszúkás résnél fb) álljon, akkor, ha a nyilást a csap megfelelő fordításával kellően megszükítettük, a dióba lövelt folyadék szétporlasztvatódul ki a szabad ba. Minél szükebb a nyílás, annál fino m abb a permeteg. H a a csapot úgy fordítjuk, hogy a rajta keresztül fúrt csatorna tágasabb vége befelé a kilövellő cső fd j felé nézzen, akkor e csatorna szükebb vége egy kis kerek lyukkal fe j áll szemközt; a csap ilyen állásában a folyadék vékony sugár alakjában szaba dul ki a dióból. így mossuk ki a diót a netalán lerakodott tisztátalanságtól. A

emeltyű a bal oldalon van elhelyezve, és hogy a kilövellő cső, vasból lévén, kissé nehéz; mind a két bajon azonban könnyen lehetne segíteni.* Miután ekként a permetező készülé kek lényegével és közülök a leginkább ajánlhatóknak a szerkezetével is meg ismerkedtünk, forduljunk most ahhoz a kérdéshez, hogy vájjon miféle szereket lehet velők a kártékony rovarok és gom* A W egsclieider-féle permetező k é szülék 30 írtjával kapható M authner Ödön budapesti magkereskedésében.


A PERM ETEZŐ K É S Z Ü L É K E K A K E R T É S Z E T SZ O LG Á LA TÁ B A N .

bak irtására alkalmazni ? Általában azt felelhetjük, hogy mindazok a szerek, a melyek vízben oldhatók, de a melyek egyszerű locsolással a növényeket szin tén megtámadnák, permetező készülékek segélyével — ha kellően hígítva vanak — minden baj nélkül alkalmazhatók. Ilyenek péld. a rovarok ellen az arzéntartalmú anyagok, a gombák ellen pedig a rézgáliczoldat.

79

Sőt az amerikai élelmesség még azt is kieszelte, hogy miként lehet rovar irtásra még olyan szert is czélszerűen felhasználni, a mely különben vízben old hatatlan. A petróleum egyike a leghathatósabb rovarirtó szereknek, de rossz oldala, hogy magukat a növényeket is megtámadja. Az amerikai R i l e y , ugyanaz, a kiről mint a permetező dió első feltalálójáról már megemlékeztem,

6. kép. A AVegscheider-féle perm etező készülék.

hosszas kísérletezés után kitalálta annak a módját, hogy miként lehet a petróleumot annyira hígítani, hogy a nővényeknek ártalmára ne legyen. E czélra az ember petróleumból tejjel vagy szap panos vízzel emulziót készít, a melyet azután tetszés szerint vízzel hígítva min den baj nékül lehet a rovarlepett növé nyekre széthinteni. A tejes petróleum-emulzió úgy ké-

j szül, hogy két rész petróleumot és egy j rész tejet 30° C. hőmérsékleten kettős

t működésű fecskendővel nehány perczig erősen összezurbolunk. A két folyadék nehány perez múlva vajszerű állományú í vá sűrűsödik. Hasonló emulziót készíthetünk úgy is, hogy 175 gr. közönséges szappant 4 liter vízben felforralunk és ha ávíz forrni kezd, j. 8 liter petróleumot öntünk hozzá, mire


80,

A PERMETEZŐ KÉSZÜLÉKEK A KERTÉSZET SZOLGÁLATÁBAN.

azután ,az egészet fecskendővel nehány perczig hasonlóképen összezurboljuk; Ezeket az emulziókat hideg vízzel tetszésünk szerint hígíthatjuk. A petró leum oly finoman és egyenletesen van a folyadékban eloszolva, hogy jó per metező készülékekkel alkalmazva a leg érzékenyebb növényekben sem tesz semmi kárt. Egy rész emulzióra általában 12— 20 vagy több rész vizet szokás v en n i; ez mindig attól függ, hogy miféle növényekkel és miféle rovarokkal van dolgunk. Érzékenyebb növényekre és puhább testű royarok ellen erősebben hígított emulziókat kell használnunk, a kevésbbé érzékeny növényekre és ke mény héjú rovarok ellen pedig a ke vésbbé hígított emulziók vannak helyökön. A petróleum-emulziót Amerikában leginkább levél- és pajzstetvek ellen szokták használni, és pedig kitűnő siker rel. Magam szintén igen jó eredményeket értem el vele, nemcsak levéltetvek, ha nem hernyók, még az úgynevezett pók háló-hernyók (Hyponomeutá) ellen is. Sőt másoktól is, a kik tanácsomra meg próbálták, arról értesültem, hogy a petróleum-emulzió hatásával szintén tel jesen meg voltak elégedve.* A permetező készülékek gyakorlati alkalmazásának legtágasabb tere nyílt eddig a kártékony élősdi gombák, nevezetesen a Peronospora viticola ellen európaszerte megindult védekezésben. Legelői járnak e tekintetben Francziaés Olaszország értelmes szőlősgazdái, a kik a mióta megvan a biztos ellenszer, évről-évre sikeresen védekeznek ez ellen * A n g y a l D e z s ő tanár, mikor a budai m. k. vinczellér-iskolán működött, igen jó sikerrel használta a petróleum-emulziót arra, hogy az ősszel elvetett almamagot az egerek pusztításától megóvja. E czélra az elvetendő almamagot a nem hígított emul zióval jól összekeverte s az egészet meg felelő mennyiségű homokkal*'elegyítve el vetette. Az almamag, melyet azelőtt sehogy sem birt az egerektől megoltalmazni, ennek következtében tökéletesen bántatlanul ma radt s a következő tavaszon mind hiányta lanul kikelt.

a veszedelmes gomba ellen. A gyakor latilag legjobban bevált ellenszer a rézgálicz,mely különféle arányú ésvegyületu oldatokban használtatik. A legjobb és leginkább elterjedt efféle oldat az u. n. »bordeauxi habarék <<(bonillie bordelaise), mely a következő módon készül: Elő ször is 2 kilogramm rézgáliczot feloldunk 5 liter meleg vizben s az oldatot io o liter vizbe öntjük, a melyhez végre; folytonos kavarás közben még i kilo gramm oltatlan mészből készült mésztejet adunk. A folyadékot használat előtt mindig jól fel kell kavarni; munkaköz ben ezt a felkavarást maguk a per metező készülékek végezik. A rézgálicz-oldatokkal való permetez zés azonban nemcsak a szőlőpusztító Peronospora ellen nyújt védelmet, hanem más kártékony Peronospor^k ellen is. így Francziaországban több helyen tapasz taltam, hogy a rézgálicz-oldatok a Solanaceákon élősködő Peronospora infestans ellen szintén jó szolgálatokat tehetnek; több kertben láttam, hogy segélyükkel a paradicsom-almát, tojásnövényt (Solanum viclongena) stb. tökéletesen meg oltalmazták minden károsodástól. Az eddigiekből kitűnik tehát, hogy a permetező készülékek a kártékony rovarok és élősdi gombák ellen való védekezésben igen fontos és úgyszólván nélkülözhetetlen segédeszközök. Sőt a kertészek igen jó hasznát vehetik nem csak úgy mint segédeszközöknek irt<S szerek alkalmazására, hanem általában úgy is m int kitűnő műszereknek a növé nyek beharm atozására; mert e czélra a permetező készülékeknél jobb és alkalmasabb műszereket keresve sem igen találhatnának. még A permetező készülékeket igen czélszerűen lehetne használni azonkívül a levegő felfrissítésére s a benne szállongó por eltávolítására tornacsarnokokban, vívótermekben, műhelyekben, általában mindenféle oly helyiségben, a hol sok port szoktak felverni. Magának a padló nak egyszerű felöntözése az ily helyi ségekben nem sokat használ. D r. H o r v á t h G é z a .

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A perm etező k é s z ü lé k e k a k e rté s z e t szo lg á la tá b a n.*

Recommend Documents