A peregrináció szerepe a magyar kultúra alakulásában. Tudásáramlás, kulturális transzferek Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
Peregrináció (lat. peregrinatio) – idegen földön való tartózkodás, utazás Szenci Molnár Albert (1604): idegen nép között járás, zarándokság Laskai Csókás Péter háromszor indult külföldre: 1578-ban, 1581-ben és 1583-ban. Utazásainak célja nemcsak a szoros értelemben vett tanulás volt: műveinek anyagát külföldön állította össze, és kiadót is külföldön keresett számukra.
Laskai Csókás rendszere szerint ötféle peregrináció létezik. /. Peregrinatio Christiana Definíció: azok a keresztények, akik el akarják kerülni a hamis isteni tiszteletet, elvándorolnak, hogy a helyes istentiszteletet megkeressék. Tézis: A Peregrinatio Christiana Istennek tetsző, ezért megengedett vándorlás.
//. Philosophica peregrinatio Definíció: philosophica peregrinatiónak nevezzük, ha azért kelünk útra, mert olyan helyeket akarunk meglátogatni, ahol úgy gondoljuk, hogy mind a tudományokban, mind az isteni, hitbéli dolgokban, mind a hét szabad művészet tanulmányozásában előbbre haladhatunk. Mivel a bölcsességet (sapientia) akarjuk a különböző helyeknek a felkeresésével növelni, ezért ezt a peregrinációt philosphicának hívjuk. Tézis: A philosophica peregrinatio amennyiben tisztességes és Isten dicsőségét szolgálja, megengedett és szabad. ///. Apostolica peregrinatio Definíció: Krisztus szavai megmagyarázzák az apostolica peregrinatio értelmét: Menjetek el tehát, s tegyetek tanítvánnyá minden népet. Az apostolok az egész földkerekséget bejárták azért, hogy az Evangéliumot prédikálják. Tézis: Ez a peregrináció nemcsak megengedett, hanem egyenesen Isten által megparancsolt cselekedet. Példák: Krisztus példát mutatott az apostolica peregrinatio számára: azért akart vándorolni az emberek között, hogy tanításával, példájával és halálával az emberi nemet az örök pusztulástól megszabadítsa
IV. Papistica peregrinatio Ha valamely helyre azért mennek az emberek, hogy bűneik bocsánatát megvásárolják, papistica peregrinatiónak nevezzük. (Laskai Csókás itt tehát a katolikus búcsújárással száll vitába.) Tézis: A papistica peregrinatio emberi találmány, a Bibliában sincs benne, ezért elkerülendő és tilos. V. Vitae peregrinatio Definíció: Életünkben az elveszett, korábbi állapotot keressük. Életünket ezért nyugodtan minősíthetjük akár vitae peregrinatiónak is. Ez vagy természetes és örök, vagy véletlenszerű.
Philosophica peregrinatio – Peregrinatio Academica A peregrináló diákokat vizsgáló szakirodalom mára már nem csupán a külföldi egyetemen szerzett tudás milyenségére koncentrál, vagy pedig arra, hogy a felhalmozott tudást a diákok hogyan kamatoztatták visszatértük után, hanem próbálja felderíteni azt az információs hálózatot is, amelynek keretében az ismeretek a különböző területek között áramlottak. (Kulturtransfer, Wissenstransfer)
Forrásai: az egyetemi anyakönyv (matricula), a diákok naplókönyve (diarium), a kiadásokat, elszámolásokat is pontosan feltüntető omniárium, levelek, útleírások
Album amicorum David Frölich Utazók könyvtára (Ulm, 1633–34) „Hogy pedig a fõemberek ismeretségét és barátságát könnyebben megszerezze [az utazó], nekik album amicorumát nyújtsa, mert ha abban azok kézjegye, címere vagy képmása benne lesz, ez neki tisztes bizonyságul fog szolgálni arra, hogy ezekkel a férfiakkal barátilag társalkodott, és hogy az illetõ helyeken egy ideig személyesen élt. Ne éljen vissza az albummal, vagyis ne méltasson rá minden alantas személyt, mesterembert, ivócimborát, bolondot, bohócot, nehogy ez a könyvecske koldulólevéllé váljék, mint ezt kóbor diákok gyakran megteszik, és ezokból emlékkönyvüket meggyalázzák, ami olykor egyébként kiváló elméket is megakadályoz abban, hogy kiváló férfiakhoz bejussanak. Szemérmetlen képekkel, éretlen mondókákkal ne piszkítsa be. Idejekorán figyelmeztesse a bejegyzõket, hogy ne tiszteletlenkedjenek, mert ezzel lejáratják õt a komoly férfiak elõtt, és aki az ilyen könnyelmûségnek örvendezik, saját szellemét alacsonyítja le."
Anyagi háttér: Az egyházi hatóságok támogatásának elnyerése, amellyel ösztöndíjra (alumniára) rendelik valamelyik külföldi akadémián Gazdag – a tanulmányi út költségeit biztosító – főúri támogató (patrónus) keresése Felügyelői megbízatás vállalása valamelyik főúri vagy patrícius család gyermekei mellett, ezek elkísérése Alamizsna-gyűjtés (albizálás) helységről helységre járva – 17. században alakult ki Az ifjabbik Buchholtz György, majdani késmárki iskolarektor greifswaldi tanulmányai idején – az 1710-es években – mindent elvállalt, amihez értett: éjszakánként alkalmi verseket írt megrendelésre, hétvégeken istentiszteleten orgonált, hétközben az egyik professzor kisasszonylányait okította zeneelméletre.
Nemes ifjak: 17. századtól már más képzési formát kedveltek: Kavalierstour. Nem akartak egyetemi fokozatot szerezni, inkább gyakorlati képzésre törekedtek: nyelvek, földrajzi, építészeti, hadászati ismeretek, tánc, lovaglás, vívás, valamint a helyi arisztokrata életforma elsajátítása
Egyetem megválasztása: anyagi lehetőségektől is függött A gazdagok a leghíresebb egyetemekre mehettek, mások, ahol ingyen ellátást kaphattak
Katolikus 1578 Szántó István Rómában: Collegium Hungaricum – magyar katolikus papképző intézet – később összevonták a németekével: Collegium Germanicum Hungaricum, máig a legfontosabb teológusképző intézet 17.-18. században kb. 600-an végezték itt a teológiát, közülük került ki a mo-i főpapok túlnyomó többsége Habsburg-uralom alatt működő egyetemek: Bécs, Graz, Olmütz, Prága Bécs: Collegium Pazmanianum 1623 – főleg az alsópapság képzését szolgálta Később egyre több diák jön a bölcsész- és jogtudományi karra karrierépítési szándékkal
Evangélikus Német-Római Birodalom evangélikus egyetemei 1502 Wittenberg – a 16. században ide iratkozott be a legtöbb mo-i hallgató, kb. 1000-1200 Pl. Melius Juhász Péter, Károlyi Gáspár, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter Wittenbergi magyar coetus - diáktársaság Melanchthon élete végéig elnökölt a társaság kéthetente tartott rendszeres disputációin is. 18. század: új egyetemek alakulása Halle: 1694: a pietizmus és a korai felvilágosodás központja Göttingen 1737-ben alapított Georgia Augusta – korszerű oktatási rendszerével az összes többi német egyetem fölé emelkedett Liberális szellemiség és sajátos társasági élet. Egyetemi tantervben helyet kapott a tánc, lovaglás, vívás, zene
A teológia háttérbe szorult, helyét pedig az ún. világi tárgyak vették át. Egyrészt a teológia szerves folytatásaként, de önnálósulva a klasszika filológia, másrészt viszont a jog- és államtudomány, közgazdaságtan valamint a statisztika. August Ludwig Schlözer: Reisekollegium, Újságolvasó-kollégium 1.
A hallgatóknak meg kellett tanulni, hogy észrevegyék azokat a jelentős eseményeket, amelyek az újságokban (a cenzúrával szembeni) óvatosság miatt, csak igen röviden jelenhettek meg, ezeket a jelentőségüknek megfeleően kellett megítélni és kommentálni.
2.
”Kunst Zeitungen zu lesen” – ez az újságolvasás helyes módjára vonatkozik. Az igaz-hamis hírek közötti különbségtétel fontossága.. Az újságolvasás művészete így a forráskritikával hozható összefüggésbe, tanítványainak meg kellett tanulni kritikusan olvasni az újsághíreket.
3.
Schlözer tisztában volt vele, hogy a polihisztorok ideje elmúlt, ám az újságírónak tisztában kell lenni az újságjában megjelenő valamennyi tudományággal.
Református 1613-ig Wittenbergbe járnak, később más egyetemek felé tájékozódnak Heidelberg, Odera-Frankfurt, Marburg 17. századtól lendülnek fel a holland egyetemek 18-19. század: holland egyetemek – Utrecht és Leiden – innen sokan átlátogattak Angliába is Svájci egyetemek: Bázel és Genf – főleg a matematikai és jogi tanulmányokról volt híres A Heidelbergből hazatérő prédikátori generáció működésének legjelentősebb ténye az, hogy elvégezte a magyar református egyház szervezetének beillesztését a rendi társadalom keretei közé. Fontos szerepet játszott a vallásszabadságra vonatkozó törvények kivívásában. Az ő vezetésük idején születtek meg azok az egyházkormányzati kánonok, amelyek gyakorlatilag a XX. századig meghatározták a kálvinista egyház belső életét.
Unitáriusok Unitárius egyetem nem volt Európában Ők tehát nem teológiát, hanem filozófiai, orvosi, jogi, ill. további modernebb diszciplínákat felölelő tanulmányokat folytattak A megszervezés és a fenntartás szélesebb társadalmi összefogás eredményeként valósult meg Erdélyben: fejedelmi hatalom, rendek, főurak, egyházak, szász patríciusok, városi tanácsok, városi és falusi egyházközösségek Habsburgok: csak a római katolikus és görög katolikusok egyetemjárását támogatták 1721: a magyar protestáns egyházak elöljárói csak azokat a diákokat engedjék külföldi egyetemre kiutazni, akik írásban kötelezik magukat, hogy kizárólag egyházi pályán fognak működni. 18. században a porosz-osztrák háború idején életveszélyesnek ítélve az utazást, felfüggesztették a külországi tanulmányi utakat
Legfontosabb útleírásaink, útinaplóink, peregrinációs beszámolóink tartalmát és szerkezetét, a leírás módszerét egyaránt azok az utazási elméletek, utazástanok szabályozták, amelyek a XVI. század harmadik harmadától kontinens-szerte népszerűek voltak. Nem kisebb nevek, mint Guglielmo Grataroli, Hilarius Pyrckmair és Hieronimus Turler a De arte peregrinandi, Justus Lipsius a híres peregrinációs episztolájával, Nicolaus Reusner az ugyancsak közkedvelt antológiájával. A protestáns országok nem csupán a hitsors-közösség — és az azzal járó, abból fakadó előnyök — miatt váltak rendkívül jelentőssé a modellképzés során. A bujdosó diákok itt látták-tapasztaltak azokat az új társadalmi-emberi vonásokat, új polgári értékeket, amelyek a gyors fejlődésnek indult iparosodás, a virágzó kereskedelem, valamint a fejlett természettudományok révén évszázadokra gazdasági fölényt biztosítottak ezen országok számára.
