A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata

Pécs 2006

1

A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó jogok megszerzésének, átruházásának, továbbá az alkotónak az általuk létrehozott szellemi alkotás hasznosításából származó díjazásából és egyéb bevételekből való részesedésének módjáról, továbbá az alkotók erkölcsi elismerésének előmozdítása érdekében a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a következő szabályzatot alkotja * : I. fejezet Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § (1) A szabályzat területi hatálya az Egyetem valamennyi karára, önálló szervezetére és valamennyi szervezeti egységére kiterjed. (2) A szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb, illetve polgári jogi jogviszonyban álló személyekre, b) 1 az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre, akik a kutatóhely, szervezeti egység megítélése szerint hallgatói jogviszonyuk keretében innovációs szempontból is számottevő szellemi alkotást (pl.: diplomamunka, OTDK munka, vizsgadolgozat, vizsgafilm, iparművészeti diplomaterv stb.) hoznak létre, c) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló nappali tagozatos PhD. hallgatókra, d) az Egyetemmel fennálló bármely szerződéses jogviszony alapján tudományos vagy kutatói tevékenységet folytató személyekre (továbbiakban együttesen: szellemi alkotás alkotója, alkotó, illetve a III. fejezet vonatkozásában: szerző). (3) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: a) 2 a szabályzat hatálya alá tartozó személy által egyetemi kutatómunka során létrehozott • szellemi alkotásra, melyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, • szerzői műre, amely törvény erejénél fogva áll szerzői jogi védelem alatt, • know-how-ra. amennyiben szolgálati vagy alkalmazotti jellege megállapítható; b) 3 védjegyekre és egyéb árujelzőkre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szabályzat hatálya alá tartozó valamely más szellemi alkotáshoz, és amelyekre védjegyoltalom szerezhető; c) 4 minden olyan egyéb szellemi alkotásra, amelyet a kutatóhely és harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel. Értelmező rendelkezések 2. § E szabályzat alkalmazásában: 1. szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a *

A szabályzatot a Szenátus 2005. október 28-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2005. október 25-étől. A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 2 A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 3 Beépítette a 2006. december 14-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2006. december 14-étől. 4 Beépítette a 2006. december 14-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2006. december 14-étől. 1

2

megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Szellemi alkotás: szerzői mű, találmány, használati minta, formatervezési minta, know-how, földrajzi árujelző, mikroelektronikai félvezetők topográfiája. 2 5 . szerzői mű: az irodalom, a művészet vagy a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység, egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot fejező, mások számára felfogható, rendszerint rögzített formában megjelenő eredménye. Így különösen: az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, szöveggel vagy anélkül, a rádió- és a televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, a fotóművészeti alkotás, a térképmű és más térképészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, a műszaki létesítmény terve, az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez- és díszletterv, az ipari tervezőművészeti alkotás, a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. 3 6 . gyűjteményes mű: az a gyűjtemény, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. 4 7 . adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelyek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni. Szerzői jogi védelembe részesül az az adatbázis, amelynek összeállítása egyéni, eredeti jellegű szerkesztői tevékenységet igényelt. Ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt, az adatbázis előállítója sui generis jogi védelemben részesül. 5. találmány: olyan műszaki-szellemi alkotás, amely alkotó tevékenység eredményeképp jött létre, s egy adott területen nem szokásos, új, ötletes megoldás. Nem minősül a találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi

5

A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 7 Beépítette és a számozást módosította a 2006. december 14-ei Szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2006. december 14-étől. 6

3

tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program, az információk megjelenítése. a) szabadalmaztatható találmány: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. b) biotechnológiai találmány: olyan találmány, amely biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható, c) 8 szolgálati találmány: annak az alkotónak a találmánya, akinek munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A munkaköri leírásban foglaltakon kívül mindaz, amit a munkavállaló felettesének írásbeli, szóbeli vagy ráutaló magatartással tudomására hozott utasítása alapján végez, munkaviszonyból folyó munkaköri kötelességnek minősül. Szolgálati találmánynak minősülhet a szellemi alkotás akkor is, ha az alkotó tevékenység nem a munkahelyen és nem munkaidőben került kifejtésre. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. d) alkalmazotti találmány: annak az alkotónak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólag, át nem ruházható hasznosítási joga. 6. használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Nem részesülhet mintaoltalomban különösen a termék esztétikai kialakítása, növényfajta. 7. formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek. Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. 8. know-how: gazdasági, műszaki, szervezési ismeret és tapasztalat, a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, oltalom addig illeti meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható, átadható. 9. szabadalom: a találmányok védelmét biztosító időben korlátozott jog, amelyet meghatározott eljárás eredményeként az arra hivatott hatóságok meghatározott időre engedélyeznek. 10. védjegy: az árujelzők legfontosabb fajtája; olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. 11. mikroelektronikai félvezetők topográfiája: a topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. A topográfia oltalmazhatóságának feltétele az eredetiség. A

8

A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől.

4

topográfia eredeti, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban. 12. földrajzi árujelző: a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. a) földrajzi jelzés: valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. b) eredetmegjelölés: valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. 13. hasznosítás: a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országába történő behozatala, a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása országába történő behozatala, vagy ilyen célból raktáron tartása. Hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése, vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleteges átruházása is. Szerzői művek esetén hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest mást szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházást értjük. A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: idetartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása. 14. licencia (hasznosítási) szerződés: alapján a szabadalmas engedélyt ad a szellemi alkotás hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. 15. spin-off cég (hasznosító vállalkozás): költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság. 16. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából. 17. közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § szerinti, az Európai Unióból származó forrásokat is, továbbá a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás.

5

18. technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak. II. fejezet Az iparjogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó eljárási szabályok 3. § E fejezet hatálya alá tartoznak azok a szellemi alkotások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék – ideértve azokat az alkotásokat is, amelyeknek titokban tartása célszerű a megfelelő oltalom megszerzése helyett, tekintettel a hasznosítási célokra és lehetőségekre, valamint a know-how, továbbá az ezekhez kapcsolódó védjegyek és árujelzők. Az Egyetemen létrejövő szellemi alkotások tulajdonjoga 4. § (1) Az Egyetemen folyó tudományos munka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi vagyoni jog – jogszabály, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az Egyetemet illeti meg. (2) 9 Ha a szellemi alkotás kidolgozására más egyetem, intézmény vagy gazdálkodó szervezet dolgozójával együttműködve kerül sor, a termék tulajdonjoga az együttműködők között olyan arányban oszlik meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti külön szerződésben – figyelemmel jelen szabályzat rendelkezéseire – kell meghatározni. Ilyen szerződés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felek között a jogok- eltérő előzetes megállapodás hiányában- egyenlő arányban oszlanak meg. (3) Az Egyetem képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják az Egyetemnek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését, vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 5. § 10 Amennyiben a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatás elnyerése érdekében több személy vagy szervezet együttesen pályázik (konzorcium létrehozásával), a projekt eredményeképp létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokban való részesedés arányát polgári jogi szerződésben kell rögzíteni. Amennyiben ez nem teljesül, úgy kell tekinteni, hogy a partnerek között a jogok- eltérő előzetes megállapodás hiányában- egyenlő arányban oszlanak meg. A szerződést jelen szabályzat rendelkezéseire figyelemmel kell megkötni. Általános eljárási szabályok Eljáró személyek 6. § 11 A szellemi alkotásokkal kapcsolatos ügyekben a rektor, a tudományos rektorhelyettes, az Innovációs Bizottság (továbbiakban: Bizottság) és a Kutatáshasznosítási és Technológiai Transzfer Iroda (továbbiakban: KTTI) jár el. 9

A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 11 A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 10

6

7. § A rektor: a) a Bizottság javaslata alapján dönt a szellemi alkotás hasznosításáról, b) az alkotókkal együttműködve előkészíti a hasznosításra és az alkotókkal kötendő felhasználásra, díjfizetésre vonatkozó szerződéseket c) eljár a beérkezett felülvizsgálati kérelmek tárgyában. 8. § A tudományos rektorhelyettes: a) a Bizottság elnökeként ellátja a Bizottság összehívásával, működésével kapcsolatos feladatokat, b) ismerteti a rektorral a Bizottság javaslatait, c) figyelemmel kíséri a hasznosítási szerződések teljesülését. 9. § (1) Az Innovációs Bizottság, mint a Szenátus állandó Bizottsága ellátja a szellemi alkotások hasznosításával és szellemi-tulajdon kezelésével kapcsolatos feladatokat. A Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a PTE SZMSZ 40. számú, az állandó bizottságokról szóló szabályzata tartalmazza. (2) Az Innovációs Bizottság: a) javaslatot tesz a rektornak a szellemi alkotás hasznosítására, b) meghatározza a szellemi alkotás: ba) fajtáját, bb) hasznosságát, bc) értékét, bd) hasznosításának módját. 10. § A KTTI: a) előkészíti a Bizottság ülését, b) értesíti az alkotót a rektor döntéséről, c) vezeti a szellemi alkotások nyilvántartását. 11. § A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság: a) figyelemmel kíséri a szabadalom/használati minta fenntartásával járó fizetési kötelezettségek határidejét és gondoskodik azok átutalásáról, b) a találmánnyal, szabadalommal, használati mintával kapcsolatban megkötött szerződések alapján elkészíti az árbevételek felosztását és gondoskodik a díjaknak az árbevétel beérkezésétől számított 15 napon belüli kifizetéséről, c) nyilvántartja a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását, d) gondoskodik a szellemi alkotás vagyon-nyilvántartásba való vételéről. Felajánlási kötelezettség 12. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a szabályzatban hatálya alá tartozó jogviszony keretében létrejött szellemi alkotást haladéktalanul írásban a jelen szabályzat mellékleteit képező űrlapok egyikén a tudományos rektorhelyettes útján az Egyetemmel ismertetni és az Egyetem javára felajánlani. (2) Jelen szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotás akkor is felajánlható az Egyetemnek, ha azt már korábban – jogi oltalomszerzés céljából – bejelentették, és arra ideiglenes vagy végeleges jogi oltalmat szereztek. (3) A szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható az Egyetemnek, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e. Ebben az esetben az Egyetem rendelkezik a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról.

7

(4) 12 A felajánlást a KTTI-hoz kell 3 példányban benyújtani, és csatolni kell 1 példányban a szellemi alkotás leírását, a már bejelentett szellemi alkotás esetén az oltalmi ügyekben eljáró hivatalhoz benyújtott leírást, a már megadott oltalom esetén az okirat másolatát. 13. § (1) 13 Az Egyetem a bejelentés átvételétől számított hatvan napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati szellemi alkotásra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti szellemi alkotást hasznosítani kívánja-e. A rektor a döntését a tudományos rektorhelyettes, a Bizottság – szüksége esetén külső szakértők – véleményének kikérését követően hozza meg. (2) 14 Különleges szakértelmet igénylő szellemi alkotások megítélése során a Bizottság munkája külső szakértőktől kért előzetes szakmai véleménnyel is segíthető. (3) A külföldi bejelentések szükségességéről a szolgálati szellemi alkotások esetén az Egyetem saját hatáskörében, míg az alkalmazotti szellemi alkotások esetében az alkotóval egyetértésben dönt. A külföldi bejelentések megtételéről a hazai bejelentés napjától számított három hónapon belül kell döntést hozni. (4) Az Egyetem az alkalmazotti szellemi alkotást csak az alkotónak a szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban hasznosíthatja. (5) A szolgálati szellemi alkotással az alkotó rendelkezhet, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy ha az Egyetem a (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. (6) Az alkalmazotti szellemi alkotásra az oltalom az alkotót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy ha az Egyetem az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. 14. § 15 (1) Az Egyetem a szolgálati szellemi alkotás ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles oltalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni az oltalom megszerzése érdekében. (2) Az Egyetem eltekinthet az oltalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a szellemi alkotást – annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként oltalomszerzésre alkalmas lenne – titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. Az Egyetem e döntéséről köteles tájékoztatni az alkotót. (3) Vita esetén az Egyetemet terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt oltalomszerzésre alkalmas. (4) Szolgálati szellemi alkotás esetén az Egyetem – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – az oltalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani az alkotónak a rendelkezési jog ingyenes átruházását, az alkalmazotti szellemi alkotás tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az alkotó már méltányos összegű díjazásban részesült.

12

A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 14 Beépítette és a számozást módosította a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén elfogadott módosítás. Hatályos: 2006. december 14-étől. 15 A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 13

8

A szellemi alkotás értékelésének szempontjai 15. § 16 Az alkotó bejelentését követően a Bizottság az alábbi szempontok szerint értékeli a felajánlott szellemi alkotást, hogy az: a) a szellemi alkotás újdonsága, színvonala és jelentősége, oltalmazhatósága, b) a piacképesség szintje, a kidolgozottság mértéke, megvalósíthatósága, c) a megoldással elérhető eredmény, várható műszaki-gazdasági előnyök d) a szellemi alkotás kidolgozásával, fejlesztésével, jogvédelmével, értékesítésével kapcsolatban felmerült költség alapján szabadalmaztatásra vagy a védelem más formájára érdemes-e. 16. § A szellemi alkotás akkor fogadható be, amennyiben a 15. §-ban meghatározott értékelési feltételeknek megfelel. A szellemi alkotások nyilvántartása 17. § 17 (1) A felajánlott és oltalomszerzésre alkalmas, valamint oltalmat szerzett szellemi alkotásokról a KTTI nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza: a) az ügyszámot, b) a szellemi alkotás címét, c) a szellemi alkotás megalkotójának nevét, lakcímét, szervezeti egységének megjelölését, c) a felajánlás napját, d) az Egyetem döntését a felajánlásról, e) az oltalmi eljárás költségeinek viselésére, megosztásának módjára vonatkozó rendelkezéseket, f) az oltalom megszerzése iránti kérelem benyújtásának napját, g) az oltalom megadásának, illetve elutasításának tényét, az erről szóló határozat keltét, h) az oltalom címét, i) a fizetendő fenntartási díj összegét, a fizetés időpontját, j) az oltalom megszűnését, jogcímét és időpontját, valamint az oltalom korlátozását, k) a hasznosítási szerződéseket. (3) A nyilvántartás adatai titkosak, ennek megsértéséből adódó kárt az Egyetem köteles megtéríteni. Az eljárási költségek viselése 18. § 18 (1) Az oltalom megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat és esetlegesen felmerülő költségeket, az oltalmi időre vonatkozó fenntartási díjakat az egy erre a célra rendelt alapból az Egyetem köteles biztosítani. (2) Amennyiben a szellemi alkotás létrehozatalára jelen szabályzat 4.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint más egyetemmel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel együttműködésben került sor, a költségek – eltérő megállapodás hiányában – a jogosultság arányában oszlanak meg. 19. § Az Egyetem az oltalom megszerzésével kapcsolatos költségek viselése érdekében innovációs alapot hoz létre, melynek összegét évente a költségvetésében az előző évi kiadások ismeretében

16

A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 18 A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. 17

9

tervezi meg. A szellemi alkotások hasznosításából származó bevételeket az innovációs alap részére létrehozott témaszámon elkülönítetten kell kezelni. Jogorvoslat Az alkotó kötelezettségszegése 20. § (1) Amennyiben az alkotó az Egyetem döntését sérelmesnek tartja, a rektortól részletes indokolással ellátott beadványában annak felülvizsgálatát kérheti. (2) Az alkotó a rektor sérelmes döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti. 21. § Amennyiben az alkotó jelen szabályzatban meghatározott felajánlási és együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, fegyelmi felelősséggel tartozik. Az alkotó díjazása 22. § 19 (1) Az alkotót a szellemi alkotás hasznosítása és/vagy értékesítése esetén – a hatályos jogszabályokkal összhangban – megfelelő összegű díjazás illeti meg. (2) Az alkotót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a díjazás. (3) A díjat az Egyetem, közös oltalom esetén – az alkotótársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. (4) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért az alkotó belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra. (5) Az alkotó díjazására az Egyetemmel, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése az irányadó. (6) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet – a szellemi alkotás tárgya szerinti területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján a szellemi alkotás hasznosítására adott engedély fejében az Egyetemnek, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene. (7) A hasznosítás engedélyezése, illetve az oltalom átruházása esetén a díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. (8) A díj mértékének megállapítása során a (6) és a (7) bekezdés szerinti arányt az Egyetemnek a szellemi alkotás megalkotásához nyújtott hozzájárulására és az alkotó munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni az alkotót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is.

19


10

23. § (1) A szellemi alkotás hasznosítása során befolyt díjnak a (4) bekezdésben meghatározott költségekkel való csökkentése után fennmaradó összeg a szellemi alkotást létrehozó, közreműködő kutató és az egyetemi innovációs alap között kerül felosztásra. (2) A felosztás az alábbi arányok szerint történik: a) az alkotó javára fizetendő hányad: b) az innovációs alapba befolyó hányad:

80 %, 20 %.

(3) 20 Az (1) bekezdésben meghatározott rész 20 %-át az egyetemi innovációs alapba kell befizetni, a fennmaradó részről szervezeti egység és alkotó közötti megosztásáról a szervezeti egység szabályzatban dönt azzal, hogy az alkotót megillető díjazás nem lehet kevesebb a szellemi alkotás hasznosítása során befolyt- és (4) bekezdés szerint csökkentett- díj 50 %-nál. Szervezeti egység erre vonatkozó rendelkezése hiányában a fennmaradó rész az alkotót illeti meg. (4) A hasznosításból befolyó összeget csökkenteni kell a szellemi alkotás értékelésével, jogi oltalmával, szabadalmazásával, valamint a hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költségekkel. Találmány 24. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom az alkotó jogutódjaként az Egyetemet illeti meg. (2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom az alkotót illeti meg, az Egyetem azonban jogosult a találmány hasznosítására. Az Egyetem hasznosítási joga nem kizárólagos; az Egyetem hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog az Egyetem megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. (3) 21 Az alkotó munkája során létrehozott találmányt köteles haladéktalanul írásban, az 1. számú mellékletet képező formanyomtatvánnyal ismertetni a 12. §-ban meghatározott módon. (4) Az Egyetem és az alkotó közötti jogviszonyt a szolgálati találmány esetén a találmányi díjszerződés, míg alkalmazotti találmány esetén a hasznosítási szerződés határozza meg. A találmányi díjszerződésre és a hasznosítási szerződésre vonatkozó mintát a 2. és 3. számú mellékletek tartalmazzák. Know-how 25. § (1) A know-how vagyoni értéket képviselő, nyilvánosságra nem hozott, szűk körben ismert, gazdasági, műszaki ismereteket, tapasztalatokat, tájékoztató adatokat, eljárási formulákat, receptúrákat stb. jelent. (2) 22 A szerző munkája során létrehozott know-how-t köteles haladéktalanul írásban, a 4. számú mellékletet képező formanyomtatvánnyal ismertetni a 12.§-ban meghatározott módon. (3) A know-how jogi védelme a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint, a know-how szerzőinek védelmén keresztül valósul meg.

20

A módosítást a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2006. december 14-étől. Beépítette és a számozást módosította a Szenátus 2006. december 14-ei ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2006. december 14-étől. 22 Beépítette és a számozást módosította Szenátus a 2006. december 14-ei ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2006. december 14-étől. 21

11

(4) A know-how tartalmi védelme a hasznosítására vonatkozó szerződésben kikötött biztosítékkal, valamint a szerződő felek saját szervezetén belül történő „zárt” kezeléssel érhető el. (5) Az Egyetem és az know-how szerzője közötti jogviszonyt a díjfizetési szerződés határozza meg. A díjfizetési szerződésre vonatkozó mintát az 5. számú melléklet tartalmazza. III. fejezet A szerzői művekre vonatkozó eljárás 26. § A szerzői művek tekintetében az iparjogvédelmi alkotásokra vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A szerzői mű 27. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Amennyiben a szerzői mű elkészítése a szerző munkaviszonyból származó kötelessége, eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként az Egyetem szerzi meg. (2) A szerző a munkája során létrehozott művét köteles haladéktalanul írásban a 6. számú mellékletet képező formanyomtatvánnyal ismertetni a 12. §-ban meghatározott módon. (3) 23 Az Egyetem a szabályzat hatálya alá tartozó művek esetén a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat. A szerző részéről történő ismertetést követően az Egyetem 60 napon belül dönt arról, hogy maga kíván-e gondoskodni a hasznosításról, vagy pedig az átadással megszerzett jogokat a szerzőre visszaruházza, amelynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. (4) Amennyiben a mű megalkotása a szerzőnek szerződésben rögzített kötelezettsége, az Egyetem a mű átadását követően annak elfogadásáról nyilatkozni köteles, illetve a művet kijavításra visszaadhatja. (5) Az Egyetem és szerző közötti jogviszonyt a felhasználási szerződés határozza meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó mintát a 7. számú melléklet tartalmazza. Számítógépes programalkotás (szoftverek) 28. § (1) Az oktatói és kutatói beosztásban dolgozó alkalmazottak által kidolgozott azon szoftverek, amelyek kutatómunka során születnek, valamint azon további alkalmazottak által kidolgozott szoftverek, amelyek munkaköri kötelezettség körében kerülnek kidolgozásra szolgálati jellegűek. A szolgálati jellegű szoftver feletti rendelkezési jog jogszabály alapján az Egyetemet illeti meg. A rendelkezési jog mind az Egyetemen belüli, mind pedig az azon kívüli hasznosítások esetére kiterjed. (2) A szoftvert kidolgozókat hasznosítás esetén az Egyetem szerzői díjban részesíti. (3) A szoftvert kidolgozó közalkalmazottak az elkészült szoftverről, a munka befejezését követő egy hónapon belül a 8. számú melléklet szerinti felajánlási kötelezettséggel tartoznak az Egyetem felé.

23


12

(4) Az Egyetem a bejelentést követő egy hónapon belül bekérheti a szoftver dokumentációját, amely alapján dönt a szoftver belső hasznosításáról. A döntésnek a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő 3 hónapon belül meg kell születnie. (5) Belső hasznosítás esetén, amikor az Egyetem saját tevékenységi körében használja a megoldást a díjfizetés alapja az az összeg, amelyért a megoldást a piacon megszerezhető. (6) A díjfizetés alapja a szoftver hasznosításának más részére történő engedélyezése, átadása, valamint a megoldás teljes vagy részleges átruházása esetén az ennek fejében kapott ellenérték (díj, vételár), a megoldás kidolgozásával, értékesítésével kapcsolatos közvetlen ráfordításokkal csökkentve. Az elszámolt költségeket azok forráshelyére kell visszautalni. (7) Amennyiben az Egyetem a (4) bekezdés szerinti bejelentést követő 3 hónapon belül arra nem válaszol, vagy nem tart igényt a szoftverre, azzal a szerző szabadon rendelkezik. IV. fejezet A hasznosítás A hasznosítás módjai 29. § (1) A hasznosítás módjai különösen: a) a szellemi alkotás spin-off cégbe való apportálása, b) licencia szerződés megkötése, c) találmány/szabadalom átruházási szerződés kötése, d) Egyetemen belüli hasznosítás. (2) 24 Amennyiben az Egyetem a szellemi alkotás feletti jogáról az eljárás bármely szakaszában lemond, úgy az alkotót mindezen jogok ingyenesen illetik meg azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből az Egyetem igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve a szellemi alkotás eladásából vagy hasznosításából származó nettó árbevétel bizonyos százalékára. A felek a lemondó határozat részeként megállapodhatnak a fenti arányokban. (3) A licencia szerződés, illetve a találmány/szabadalom átruházási szerződésekben foglalt díjakat illetően az Egyetem köteles fokozott gondossággal eljárni, így különösen köteles arra törekedni, hogy a szellemi alkotás létrehozásához szükséges költségeken túl biztosítsa az Egyetem és az alkotó megfelelő érdekeltségét, ezáltal ösztönözzön további szellemi alkotások létrehozására, kidolgozottsági szint növelésére, a gyakorlati hasznosítást szolgáló lépések megtételére és erősítse az alkotó vállalkozói szellemét. A szellemi alkotás apportálására vonatkozó rendelkezések 30. § (1) Ha az Egyetem a szellemi alkotás jogosultja, a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja). A szellemi alkotás hasznosító vállalkozásba való apportálásáról a Bizottság és a tudományos rektorhelyettes javaslata, valamint a rektor előterjesztése alapján a Szenátus dönt. (2) Hasznosító vállalkozás – amennyiben határozott időre alapítják – három évnél rövidebb időre nem hozható létre. Az Egyetem olyan határozott időre létrejött vállalkozásban, amelynek a létesítő okiratában meghatározott megszűnési időpontig a tervezett belépéstől, illetve részesedésszerzéstől 24


13

számított három évnél kevesebb van hátra, tagsági jogviszonyt nem létesíthet, illetve részesedést nem szerezhet. (3) Az Egyetem felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú. (4) Az Egyetem hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg az Egyetem előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének ötven százalékát. (5) A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget a résztvevő Egyetem terhére. (6) Az Egyetem a Szenátus döntése alapján a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve részesedését csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követően, és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással szüntetheti meg vagy csökkentheti. (7) Az Egyetem évente köteles jelentést készíteni az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére arról, hogy az általa alapított, vagy részvételével működő hasznosító vállalkozásokban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok. (8) A (3) és (5) bekezdés értelemszerűen irányadó az Egyetem által létrehozott, vagy részesedésével működő hasznosító vállalkozás általi további gazdálkodó szervezet alapítása, illetve gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzése esetén is, továbbá mindazon esetekben, amikor a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével működő gazdálkodó szervezet alapít gazdálkodó szervezetet vagy szerez gazdálkodó szervezetben részesedést. (9) Hasznosító vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szellemi alkotást nem apportálhatja. 31. § (1) Az Egyetem szellemi alkotásaik hasznosítása céljából hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez pályázati úton közfinanszírozású támogatási igényt nyújthat be. (2) A támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy is, aki az Egyetemen létrejött szellemi alkotásnak az Egyetemmel együttesen jogosultja, és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve gazdasági társaságban tagsági jogviszonyt létesítenek vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele az Egyetem és az alkotó között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerződés megléte. 32. § Az Egyetem közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak – a rektor előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet. 33. § Szellemi alkotás apportálása alapján az alkotó részére fizetendő díj alapja az Egyetem és az alkotó egyedi megállapodása szerinti összeg, legfeljebb azonban a hasznosításból származó adózott nyereségnek az Egyetemet megillető része. Licencia szerződés 34. § (1) A licencia szerződés alapján a licenciaadó köteles a licenciavevőt olyan tényleges és jogi helyzetbe hozni, hogy meghatározott műszaki megoldást meghatározott színvonalon a gyakorlatban

14

megvalósíthasson és felhasználhasson, illetőleg meghatározott megjelöléseket alkalmazhasson, köteles továbbá ennek biztosítása érdekében a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a szükséges jogi felhatalmazást megadni, a licenciavevő pedig köteles meghatározott ellenértéket fizetni, vagy más ellenszolgáltatást teljesíteni. (2) A licencia szerződésnek tartalmaznia kell különösen: a) a szerződő felek megnevezését, b) a szerződés célját, c) a szerződésben használt fogalmak meghatározását, d) a jogok átadására és átvételére vonatkozó szabályokat, e) a felek jogait és kötelezettségeit, f) a fizetendő díj mértékét, fizetésének módját, esedékességét. (3) A licencia szerződésre vonatkozó mintát a 9. számú melléklet tartalmazza. (4) A licencia szerződés típusai különösen: a) szabadalomra kötött licencia szerződés, b) védjegy licencia szerződés, c) használati mintaoltalomra adott licencia, d) 25 formatervezési mintaoltalomra adott licencia, e) mikroelektronikai félvezető termékekre kötött licencia, f) szoftver licencia. (5) A licencia szerződés kötése esetén az alkotónak fizetendő díj alapja a licenciavevő által az Egyetemnek fizetendő licencdíj, a licenciavevő által az Egyetem javára teljesített valamilyen kifizetés és más pénzben kifejezhető előny (ideértve a licenciavevő által kibocsátott részvényeket, üzletrészeket, de ide nem értve a licenciavevő által kutatás vagy egyéb szerződések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat). Találmány/szabadalom átruházási szerződés 35. § (1) Találmány/szabadalom átruházási szerződés alapján az Egyetem köteles a találmányt/szabadalmat a vevőre átruházni, a vevő pedig köteles ennek fejében a vételárat megfizetni. (2) A találmány/szabadalom átruházási szerződésnek tartalmaznia kell különösen: a) a szerződő felek megnevezését, b) a szerződés célját, c) a szerződésben használt fogalmak meghatározását, d) a jogok átadására és átvételére vonatkozó szabályokat, e) a felek jogait és kötelezettségeit, f) a fizetendő díj mértékét, fizetésének módját, esedékességét. (3) A találmány/szabadalom átruházási szerződés kötése esetén az alkotónak fizetendő díj alapja az átruházás ellenértékeként az átruházási szerződésben a vevő által az Egyetemnek fizetendő díj, a vevő által az Egyetem javára teljesített valamilyen kifizetés és más pénzben kifejezhető előny (ideértve a licenciavevő által kibocsátott részvényeket, üzletrészeket, de ide nem értve a licenciavevő által kutatás vagy egyéb szerződések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat.

25


15

A szellemi alkotás Egyetemen belüli hasznosítása 36. § (1) Az Egyetem dönthet az adott szellemi alkotás belső hasznosításáról is, amely esetben az Egyetem saját tevékenységi körében hasznosítja a szellemi alkotást. (2) Az Egyetem az alkalmazotti szellemi alkotáshoz fűződő hasznosítási jogát csak az alkotónak a szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához fűződő jogával összhangban gyakorolhatja. (3) Belső hasznosítás esetén a hasznosítás ellenértékeként az alkotónak járó díjra a jelen szabályzat 22. és 23.§ -ában az alkotó díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. V. fejezet Záró és hatályba léptető rendelkezések 37. § (1) A szabályzat a Szenátus általi elfogadás napján, a rektor jóváhagyását követően lép hatályba. (2) A szabályzat rendelkezéseit a már megkötött és érvényben lévő hasznosítási szerződések kivételével a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. Pécs, 2005. október 27. Dr. Lénárd László rektor Záradék: A szabályzatot a Szenátus 2005. október 27-ei ülésén fogadta el. A szabályzatot jóváhagyom. Pécs, 2005. október 28. Dr. Lénárd László sk. rektor

A szabályzat módosítását a Szenátus 2006. december 14-ei ülésén elfogadta. A szabályzat módosításai 2006. december 14. napjától lépnek hatályba. A szabályzatot és annak módosításait jóváhagyom. Pécs, 2006. december 14. Dr. Lénárd László rektor

16

1. számú melléklet Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen végzett tudományos munka eredményeként létrejött találmányról Alulírott feltalálók bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatómunkánk eredményeként az alábbi megoldást dolgoztuk ki. Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 1. A megoldás címe és rövid leírása (bizalmas információk nélkül):

A fenti megoldás védelme érdekében javasolt oltalmi forma (pl. szabadalom, használati minta, know-how, stb.):

Indokolt-e más országban oltalmi bejelentést tenni? Ha igen, melyek ezek az országok?

2. Jelölje a találmány jellegét az alábbiak szerint: szolgálati találmány

alkalmazotti találmány

feltalálói önálló találmány

3. Ismertesse a találmányhoz kapcsolódó kulcsszavakat!

4. Sorolja fel, hogy tudomása szerint mely kutatók (ha lehet, név szerint) foglalkoznak a találmány tárgykörébe eső megoldások kidolgozásával!

5. Ismertesse, milyen szakirodalmi kutatást végzett, és adja meg a talált legközelebbi szakirodalmi hivatkozások elérhetőségi adatait!

1. számú melléklet

6. Sorolja fel, hogy tudomása szerint mely vállalatok, cégek foglalkoznak a találmány tárgykörébe eső technológiák fejlesztésével vagy hasznosításával!

7. Ismertesse a találmány piaci hasznosítására, felhasználási területeire vonatkozó elképzeléseit!

8. A feltaláló(k)/kidolgozó(k) adatai: Név, Szervezeti egység, Beosztás a megoldás kidolgozásakor, Feltalálói hányad, Elérhetőség 1. 2. 3. 4.

A feltalálók képviselője (több feltaláló esetén):

Amennyiben a feltalálók között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni:


9. Milyen munka során történt a megoldás kidolgozása (sajátkezdeményezésű kutatás, pályázati forrásból finanszírozott kutatás, alaptevékenység, szerződéses munkavégzés, stb.)?

10. Részt vett-e a szellemi alkotás kidolgozásában más egyetem, intézmény vagy gazdálkodó szervezet dolgozója? Felhasználtak-e a szellemi alkotás létrehozása során valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot, felszerelést?

11. Ismertesse, milyen ráfordítások történtek a szellemi alkotás létrehozása során!

12. Ismertette-e a találmányt vagy annak részletét korábban bárhol, bármilyen formában? Ha igen, mikor, hol, hogyan?

13. Tervezi-e a találmány ismertetését a jövőben? Ha igen, milyen módon és mikor?

14. Van-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra hatással lehet? Ha igen, kérjük ismertesse azt!

15. Érkezett-e már megkeresés, ajánlat, piaci érdeklődés a szellemi alkotás hasznosításával kapcsolatban? Ha igen, mi volt annak lényege?


Alulírott nyilatkozom, hogy a jelen űrlapon közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és az azokban bekövetkező változásokat legjobb tudomásom szerint jelzem a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológiai Transzfer Irodájának.

Pécs, 200……………..

........................................................ bejelentő aláírása

A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológiai Transzfer Irodája a fenti adatokat bizalmasan kezeli.

A bejelentéshez csatolandó iratok: - szellemi alkotás részletes leírása - már bejelentett szellemi alkotás esetén a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott leírás, okiratok - már megadott oltalom esetén az okirat másolata - amennyiben létezik olyan kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra, az ennek alapjául szolgáló dokumentum másolata (pl. kutatási szerződés, támogatási szerződés stb.).


A Pécsi Tudományegyetem döntése szellemi alkotás elfogadásáról

A Pécsi Tudományegyetem az Innovációs Bizottság javaslata ( ………………………számú határozat) alapján, a fent bejelentett ● szolgálati szellemi alkotásra igényt tart/ nem tart igényt, ● alkalmazotti szellemi alkotást hasznosítani kívánja/nem kívánja hasznosítani.*

Pécs, 200……………

…………………………………… rektor

2. számú melléklet Jelen szerződésminta példa egy találmányi díjszerződés lehetséges elemeire. Az adott eset összes körülményeinek mérlegelése után, egyediesítve lehet csak a végleges szerződést megkötni. Minden esetben a TTI-vel szíveskedjen egyeztetni! Találmányi díjszerződés A jelen megállapodás létrejött egyrészről .............................................. (továbbiakban: Feltaláló) Született:.......................................................... Lakcím: ........................................................... Anyja neve:...................................................... Adóazonosító jele:........................................... Személyigazolvány száma:.............................. TB azonosító jele:............................................ Számlavezető pénzintézet:............................... Bankszámlaszám:............................................. másrészről pedig a .......................................... (továbbiakban: Intézmény), mint a szolgálati találmány jogosultja Képviselő: ........................................................ Székhely:........................................................... Adószám:.......................................................... ÁHT azonosító:................................................ Statisztikai számjel:.......................................... Számlavezető pénzintézet:............................... Bankszámlaszám:............................................. között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: Felek a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatában foglaltak szerint állapodtak meg. 1.)

Jelen szerződés tárgya Intézménynek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz ................év ........hó .....napján szabadalmaztatásra benyújtott ................... ügyiratszámú, .................. lajstromszámú .....................................................című szabadalma. VAGY Jelen szerződés tárgya Feltalálónak az Intézmény szellemi termék nyilvántartása szerint ......................................................megnevezésű szolgálati találmánya. A nyilvántartásba vétel kelte ........................ .

2.)

Felek megállapítják, hogy Feltaláló az 1.) pontban megjelölt szolgálati találmány alkotója .................., azaz .....................százalékban. Az 1.) pontban megjelölt szellemi termékkel kapcsolatos teljes körű intézkedési és képviseleti jogkört az alkotók ........................... kelt megállapodásukban ............................ ruházták.

3.)

Intézmény tájékoztatta Feltalálót, hogy szellemi termékéből származó licenc-et értékesített ……………. Ft, azaz ………… Forint értékben a …………. napján kelt szerződés alapján. A licenc jogosultja a PTE részére …………… napján teljesített. VAGY Intézmény az 1.) pontban megjelölt szolgálati találmányt saját tevékenysége körében ............ óta hasznosítja.

2. számú melléklet 4.)

Intézmény a ................................... kelt megállapodásban megállapította, hogy Feltalálónak az Intézmény közreműködésével létrejött találmánya eredeti, innovatív, szabadalmaztatásra alkalmas, és vállalta, hogy azt megadott szolgálati találmányként kezeli. Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik fél irányába történt hasznosításból származó nettó árbevétel ................, azaz .................. százalékát találmányi díjként Feltalálónak megfizeti. VAGY Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a Feltaláló részére a .................... termék mindenkori nettó árbevétele ...............%-ának megfelelő összeget találmányi díjként megfizeti. Az oltalmi időn belül legyártott termékek után a Feltalálót a találmányi díj akkor is megilleti, ha a termékek forgalomba hozatalára a szabadalmi oltalom megszűnése után kerül sor.

5.)

Feltaláló a PTE vonatkozó szabályzatának ismerete mellett a hasznosításból származó eredmény ..... %-ának a találmányban való részesedésnek megfelelő hányadát elfogadja, és annak határidőre történő maradéktalan megfizetése esetén a jelen értékesítésből származó további igényéről lemond. Feltaláló a találmányi díj kifizetésének módját és időpontját elfogadja.

6.)

Intézmény a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatának 23. § (4) bekezdésben meghatározott költségekről az alábbiakban nyilatkozik: A szellemi termék értékelésével kapcsolatos költség:………………………………………….. A szellemi termék jogi oltalmával, szabadalmazásával kapcsolatos költség:………………….. A szellemi termék hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költség: ……………………………………………. Csökkentő tételek összesen:......................................................

7.)

Feleknek a vonatkozó szabályzatnak is megfelelő megállapodása alapján, a 2. pont szerinti értékesítésből, a 6. pont szerinti csökkentések után Feltalálót ….. Ft. azaz ………………. Forint találmányi díj illeti.

8.)

Intézmény a találmányi díjat a szerződés keltétől számított Harminc napon belül a jelen megállapodás alapján fizeti meg. VAGY A találmányi díj kifizetése minden év január 31-ig esedékes, és összege az előző év december 31-ig értékesített termékek után az Intézményt megillető árbevétel alapján készített és a Feltaláló rendelkezésére bocsátott elszámoláson alapszik. Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a találmányt a megjelölt terméken kívül más termékek gyártásánál is felhasználja, az ezzel kapcsolatosan fizetendő találmányi díjakról külön szerződésben állapodik meg a Feltalálóval. Feltaláló tudomással bír arról, hogy az Szja. tv. 39.§ (2) szerint e díjazásának 25%-a legfeljebb 50.000,- Ft a személyi jövedelemadó alapját csökkenti. Ennek alapján Feltaláló nyilatkozik arról, hogy személyi jövedelmadó bevallását maga kívánja benyújtani, s ennek alapján a díjazás személyi jövedelmadó bevallását maga nyújtja be és fizeti meg. A találmányi díj a Tbj. 21.§ d) szerint nem képez járulékalapot.

9.)

Feltaláló vállalja, hogy az 1.) pontban megjelölt találmányra vonatkozóan valamennyi információt az Intézmény , vagy az általa megjelölt szerv részére rendelkezésre bocsátja, és egyrészről az Intézmény, másrészről a ....................Vállalat között ..............év.............hónap.....napján kelt hasznosítási szerződésből következő teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti. A találmányhoz kapcsolódó know-how rendelkezésre bocsátása külön megállapodás tárgya lehet.

2. számú melléklet 10.)

A hasznosítási szerződésben és a jelen díjszerződésben vállalt polgárjogi felelősség mértéke Intézményt és Feltalálót az ellenértékből történt részesedésük arányában terheli. Jelen szerződés tárgyát képező szellemi alkotásra benyújtott találmányi bejelentés, illetve a megszerzett szabadalom, mint egyetemi szellemi termék ellen érkező támadások, vagy az Intézmény ellen más szabadalmi jogának megsértése miatt keletkező támadások esetén, Feltaláló a peres vagy peren kívüli eljárásokban teljes mértékű szakmai segítséget köteles nyújtani.

11.)

Felek kijelentik, hogy a jelen találmányi díj nem az alkotás és létrehozás munkájának munkabére vagy bármilyen díjazása, ellenértéke, hanem a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításának ellenértékéből folyó bevételnek az a része, amely a szellemi alkotást létrehozó, közreműködő kutató találmányi díja.

12.)

Felek tudomásul veszik, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései illetve a PTE jelen szerződésben hivatkozott szabályzata az irányadó. A szerződéssel kapcsolatos vitás ügyeket a felek elsősorban tárgyalásos úton rendezik, eredménytelen tárgyalás esetén hatáskörtől függően kikötik a Pécsi Városi Bíróság, illetve a Baranya Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét. Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.

Pécs, 200……………

Feltaláló:

………………………………………

Intézmény képviseletében:

……………………………………

3. számú melléklet Jelen szerződésminta példa egy hasznosítási szerződés lehetséges elemeire. Az adott eset összes körülményeinek mérlegelése után, egyediesítve lehet csak a végleges szerződést megkötni. Minden esetben a KTTI-vel szíveskedjen egyeztetni! Hasznosítási szerződés Alkalmazotti találmány egyetemi hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződés

A jelen megállapodás létrejött egyrészről .............................................. (továbbiakban: Feltaláló) Született:.......................................................... Lakcím: ........................................................... Anyja neve:...................................................... Adóazonosító jele:........................................... Személyigazolvány száma:.............................. TB azonosító jele:............................................ Számlavezető pénzintézet:............................... Bankszámlaszám:............................................. másrészről pedig a .......................................... (továbbiakban: Intézmény), felhasználásának jogosultja Képviselő: ........................................................ Székhely:........................................................... Adószám:.......................................................... ÁHT azonosító:................................................ Statisztikai számjel:.......................................... Számlavezető pénzintézet:............................... Bankszámlaszám:.............................................

mint

az

alkalmazotti

találmány

között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: Felek a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatában foglaltak szerint állapodtak meg. 3.)

Jelen szerződés tárgya Feltalálónak a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz ................év ........hó .....napján szabadalmaztatásra benyújtott ................... ügyiratszámú, .................. lajstromszámú .....................................................című szabadalma. VAGY Jelen szerződés tárgya Feltalálónak az Intézmény szellemi termék nyilvántartása szerint ......................................................megnevezésű alkalmazotti találmánya. A nyilvántartásba vétel kelte ........................ .

4.)

Felek megállapítják, hogy Feltaláló az 1.) pontban megjelölt alkalmazotti találmány alkotója .................., azaz .....................százalékban. Az 1.) pontban megjelölt szellemi termékkel kapcsolatos teljes körű intézkedési és képviseleti jogkört az alkotók ........................... kelt megállapodásukban ............................ ruházták.

3.)

Felek rögzítik, hogy az alkalmazotti találmány tekintetében a szabadalom Feltalálót illeti meg, Intézmény azonban jogosult a találmány egyetemi hasznosítására.


4.)

Intézmény az 1.) pontban megjelölt alkalmazotti találmányt saját tevékenysége körében ............ óta hasznosítja. Intézmény hasznosítási joga nem kizárólagos, hasznosítási engedélyt nem adhat.

5.)

Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a Feltaláló részére a .................... termék mindenkori nettó árbevétele ...............%-ának megfelelő összeget feltalálói díjként megfizeti.

6.)

Feltaláló a PTE vonatkozó szabályzatának ismerete mellett a hasznosításból származó eredmény ..... %-ának a találmányban való részesedésnek megfelelő hányadát elfogadja, és annak határidőre történő maradéktalan megfizetése esetén a jelen hasznosításból származó további igényéről lemond. Feltaláló a feltalálói díj kifizetésének módját és időpontját elfogadja.

7.)

Intézmény a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatának 23. § (4) bekezdésben meghatározott költségekről az alábbiakban nyilatkozik: A szellemi termék értékelésével kapcsolatos költség:………………………………………….. A szellemi termék hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költség: ……………………………………………. Csökkentő tételek összesen:......................................................

8.)

Feleknek a vonatkozó szabályzatnak is megfelelő megállapodása alapján, a 4. pont szerinti hasznosításból, a 7. pont szerinti csökkentések után Feltalálót ….. Ft. azaz ………………. Forint feltalálói díj illeti.

9.)

A feltalálói díj kifizetése minden év január 31-ig esedékes, és összege az előző év december 31-ig értékesített termékek után az Intézményt megillető árbevétel alapján készített és a Feltaláló rendelkezésére bocsátott elszámoláson alapszik. Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a találmányt a megjelölt terméken kívül más termékek gyártásánál is felhasználja, az ezzel kapcsolatosan fizetendő feltalálói díjakról külön szerződésben állapodik meg a Feltalálóval. Feltaláló tudomással bír arról, hogy az Szja. tv. 39.§ (2) szerint e díjazásának 25%-a legfeljebb 50.000,- Ft a személyi jövedelemadó alapját csökkenti. Ennek alapján Feltaláló nyilatkozik arról, hogy személyi jövedelmadó bevallását maga kívánja benyújtani, s ennek alapján a díjazás személyi jövedelmadó bevallását maga nyújtja be és fizeti meg. A feltalálói díj a Tbj. 21.§ d) szerint nem képez járulékalapot.

10.)

Feltaláló vállalja, hogy az 1.) pontban megjelölt találmányra vonatkozó információt és tapasztalatot Intézmény rendelkezésére bocsátja. A találmányhoz kapcsolódó know-how rendelkezésre bocsátása külön megállapodás tárgya lehet. Feltaláló jelen szerződés tárgyában megjelölt szellemi termékkel, illetve a szellemi termék hasznosításával kapcsolatos ügyekben peres, vagy peren kívüli eljárásokban teljes mértékű szakmai segítséget köteles nyújtani.

11.)

Felek kijelentik, hogy a jelen feltalálói díj nem az alkotás és létrehozás munkájának munkabére vagy bármilyen díjazása, ellenértéke, hanem a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításának ellenértékéből folyó bevételnek az a része, amely a szellemi alkotást létrehozó, közreműködő kutató feltalálói díja.

12.)

Felek tudomásul veszik, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései illetve a PTE jelen szerződésben hivatkozott szabályzata az irányadó.

3. számú melléklet A szerződéssel kapcsolatos vitás ügyeket a felek elsősorban tárgyalásos úton rendezik, eredménytelen tárgyalás esetén hatáskörtől függően kikötik a Pécsi Városi Bíróság, illetve a Baranya Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét. Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Pécs, 200……………

Feltaláló:

Intézmény képviseletében:

…………………………………………….

…………………………………………….

……………………

………………….

4. számú melléklet Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott know-how kapcsán

Alulírott szerzők bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetem folytatott munkánk során az alábbi know-how-t alkottuk meg. Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 1. A know-how megnevezése és rövid leírása:

2. A szerző(k) adatai: Név,

Szervezeti egység,

Beosztás a know-how megalkotásakor,

Elérhetőség

1. 2. 3. 4. Több szerző esetén a képviseletet ellátó személy:

Amennyiben a szerzők között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni:

3. Ismertesse a know-how piaci hasznosítására, felhasználási területeire vonatkozó elképzeléseit!


4. Ismertesse, hogy milyen ráfordítások történtek a know-how létrehozása során!

5.

Érkezett-e már megkeresés, ajánlat, piaci érdeklődés a szellemi alkotás hasznosításával kapcsolatban, ideértve az egyetemen belüli hasznosítás eseteit is? Ha igen, mi volt annak lényege?

6.

Van-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra hatással lehet? Ha igen, kérjük ismertesse azt!


Pécs, 200……………..



4. számú melléklet A Pécsi Tudományegyetem döntése know-how elfogadásáról

A Pécsi Tudományegyetem az Innovációs Bizottság javaslata ( ………………………számú határozat) alapján, a fent bejelentett know-how-t hasznosítani kívánja/nem kívánja hasznosítani.*

Pécs, 200…………….

* a megfelelő rész aláhúzandó

………………………………….... rektor

5. számú melléklet Jelen szerződésminta példa egy díjfizetési szerződés lehetséges elemeire. Az adott eset összes körülményeinek mérlegelése után, egyediesítve lehet csak a végleges szerződést megkötni. Minden esetben a KTTI-vel szíveskedjen egyeztetni!

Díjfizetési szerződés know-how hasznosítása esetére A jelen megállapodás létrejött egyrészről .............................................. (továbbiakban: Szerző) Született:.......................................................... Lakcím: ........................................................... Anyja neve:...................................................... Adóazonosító jele:........................................... Személyigazolvány száma:.............................. TB azonosító jele:............................................ Számlavezető pénzintézet:............................... Bankszámlaszám:............................................. másrészről pedig a .......................................... (továbbiakban: Intézmény) Képviselő: ........................................................ Székhely:........................................................... Adószám:.......................................................... ÁHT azonosító:................................................ Statisztikai számjel:.......................................... Számlavezető pénzintézet:............................... Bankszámlaszám:............................................. között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: Felek a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatában foglaltak szerint állapodtak meg. 1.

Jelen szerződés tárgya Szerzőnek az Intézmény szellemi termék nyilvántartása szerint ......................................................megnevezésű know-how-ja. A nyilvántartásba vétel kelte ........................ .

2.

Felek megállapítják, hogy Szerző az 1.) pontban megjelölt know-how szerzője .................., azaz .....................százalékban. Az 1.) pontban megjelölt szellemi termékkel kapcsolatos teljes körű intézkedési és képviseleti jogkört az alkotók ........................... kelt megállapodásukban ............................ ruházták.

3.

Intézmény tájékoztatta Szerzőt, hogy szellemi termékéből származó licenc-et értékesített ……………. Ft, azaz ………… Forint értékben a …………. napján kelt szerződés alapján. A licenc jogosultja a PTE részére …………… napján teljesített. VAGY Intézmény az 1.) pontban megjelölt know-how-t saját tevékenysége körében ............ óta hasznosítja.

5. számú melléklet 4.

Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik fél irányába történt hasznosításból származó nettó árbevétel ................, azaz .................. százalékát szerzői díjként Szerzőnek megfizeti. VAGY Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy Szerző részére a saját működési körben hasznosított megoldással elért hasznos eredmény...................., azaz .................. százalékát szerzői díjként megfizeti.

5.

Szerző a PTE vonatkozó szabályzatának ismerete mellett a hasznosításból származó eredmény ..... %-ának a know-how-ban való részesedésnek megfelelő hányadát elfogadja, és annak határidőre történő maradéktalan megfizetése esetén a jelen értékesítésből származó további igényéről lemond. Szerző a díj kifizetésének módját és időpontját elfogadja.

6.

Intézmény a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatának 23. § (4) bekezdésben meghatározott költségekről az alábbiakban nyilatkozik: A szellemi termék értékelésével kapcsolatos költség:………………………………………….. A szellemi termék jogi oltalmával, szabadalmazásával kapcsolatos költség:………………….. A szellemi termék hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költség: ……………………………………………. Csökkentő tételek összesen:......................................................

7.

Feleknek a vonatkozó szabályzatnak is megfelelő megállapodása alapján, a 3. pont szerinti értékesítésből, a 6. pont szerinti csökkentések után Szerzőt ….. Ft. azaz ………………. Forint szerzői díj illeti.

8.

Intézmény a díjat a szerződés keltétől számított Harminc napon belül a jelen megállapodás alapján fizeti meg. VAGY A díj kifizetése minden év január 31-ig esedékes, és összege az előző év december 31-ig elért hasznos eredményből az Intézményt megillető árbevétel alapján készített és a Szerző rendelkezésére bocsátott elszámoláson alapszik.

9.

Szerző kötelezettséget vállal arra, hogy az 1.) pontban megjelölt know-how-ra vonatkozóan valamennyi információt az Intézmény , vagy az általa megjelölt szerv részére rendelkezésre bocsátja, és egyrészről az Intézmény, másrészről a ....................Vállalat között ..............év.............hónap.....napján kelt hasznosítási szerződésből következő teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti.

10.

A hasznosítási szerződésben és a jelen díjfizetési szerződésben vállalt polgárjogi felelősség mértéke Intézményt és Szerzőt az ellenértékből történt részesedésük arányában terheli. Jelen szerződés tárgyát képező szellemi alkotás ellen érkező támadások, vagy az Intézmény ellen más jogának megsértése miatt keletkező támadások esetén, Szerző a peres vagy peren kívüli eljárásokban teljes mértékű szakmai segítséget köteles nyújtani.

11.

Felek kijelentik, hogy a jelen szerzői díj nem az alkotás és létrehozás munkájának munkabére vagy bármilyen díjazása, ellenértéke, hanem a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításának ellenértékéből folyó bevételnek az a része, amely a szellemi alkotást létrehozó, közreműködő szerző szerzői díja.

12.

Felek tudomásul veszik, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései illetve a PTE jelen szerződésben hivatkozott szabályzata az irányadó. A szerződéssel kapcsolatos vitás ügyeket a felek elsősorban tárgyalásos úton rendezik, eredménytelen tárgyalás esetén hatáskörtől függően kikötik a Pécsi Városi Bíróság, illetve a Baranya Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.

5. számú melléklet Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.

Pécs, 200……………..

Szerző: ......................................................................... .........................................................................

Intézmény képviseletében: ......................................................................... .........................................................................

6. számú melléklet Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott szerzői mű kapcsán

Alulírott szerzők bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetem folytatott munkánk során az alábbi szerzői művet alkottuk meg. Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 7. A szerzői mű címe:

8. A szerzői mű jellege (pl.: szépirodalmi, tudományos, publicisztikai mű, zenemű, szobrászat, festészet, rajzolás útján létrehozott alkotás, térképmű, építészeti alkotás, iparművészeti alkotás, gyűjteményes mű stb.):

9. A szerző(k) adatai: Név,

Szervezeti egység,

Beosztás a mű megalkotásakor,

Elérhetőség

1. 2. 3. 4. Szerzőtársak esetén a képviseletet ellátó személy:

Amennyiben a szerzőtársak között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni:

10. Ismertesse, hogy milyen ráfordítások történtek a szerzői mű létrehozása során!


11. Tartalmaz-e a szerzői mű olyan eredményt, amely iparjogvédelmi oltalom tárgya lehet vagy hasznosítható? (Ha igen, kérjük töltse ki az 1. számú mellékletet!)


Pécs, 200……………..



6. számú melléklet A Pécsi Tudományegyetem döntése szerzői mű elfogadásáról

A Pécsi Tudományegyetem az Innovációs Bizottság javaslata ( ………………………számú határozat) alapján, a fent bejelentett szerzői műre vonatkozó vagyoni jogokkal élni kíván/nem kíván élni.*

Pécs, 200…………….


………………………………….... rektor

7. számú melléklet Jelen szerződésminta példa egy felhasználási szerződés lehetséges elemeire. Az adott eset összes körülményeinek mérlegelése után, egyediesítve lehet csak a végleges szerződést megkötni. Minden esetben a KTTI-vel szíveskedjen egyeztetni! Felhasználási szerződés amely létrejött egyrészről a Pécsi Tudományegyetem (szervezeti egység:…………), mint felhasználó (a továbbiakban: felhasználó) Képviselő: Dr. Lénárd László rektor Székhely: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. (Telephely: ………………...) Adószám: 15329798-2-02 ÁHT azonosító: 230243 Statisztikai számjel: 15329798-8030-312-02 Bankszámláját vezető pénzintézet: MÁK Számlaszám:10024003-00282716-00000000 másrészről pedig ………………………………………, mint szerző (a továbbiakban: szerző) Lakhely: ……………………………………. Adóazonosító jel: ……………………………. TAJ-szám: …………………………………… Bankszámláját vezető pénzintézet: ………….. Számlaszám: ………………………………… között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1. A felek megállapodnak abban, hogy a szerző a felhasználó rendelkezésére bocsátja az alábbi szerzői művet a jelen szerződés aláírásának napján egy nyomtatott és egy számítástechnikai adathordozón (egyszer írható CD) rögzített példányban: Szerző:

Cím:

Terjedelem:

2. A szerző kijelenti, hogy az 1. pontban megjelölt műre területi korlátozás nélküli, határozatlan időtartamra szóló, kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, korlátlan felhasználási módra szóló felhasználási jog illeti meg, és ezt a jogát az alábbi korlátozásokkal/korlátozásmentesen engedi át jelen szerződéssel a felhasználó részére. 3. A jelen szerződés alapján felhasználó az 1. pontban megjelölt szerzői műben foglaltakat kizárólagosan jogosult tetszőleges példányban többszörözni, a többszörözött példányokat terjeszteni, a művet bármilyen módon nyilvánossághoz közvetíteni, felhasználni, átdolgozni, kiadni, valamint további hasznosítás végett harmadik személynek átadni. A felhasználónak ezek a jogai nem érintik a szerzőnek a műre vonatkozó személyi jogait. 4. Az 1. pont szerint rendelkezésre bocsátott műért a felhasználó ………………..Ft +ÁFA, azaz ……………………………….forint + ÁFA egyösszegű szerzői jogdíjat/a mű felhasználása után, az abból származó mindenkori nettó árbevétel…………%-nak megfelelő összeget fizet a szerzőnek, a mű átadását követő 15 napon belül.

7. számú melléklet A felek egybehangzóan kijelentik, hogy az e pontban meghatározott jogdíjat a felhasználó által a felhasználással kapcsolatban elérhető bevétellel arányosnak tekintik. 5. A szerző szavatol azért, hogy a művön nem áll fenn harmadik személynek olyan kizárólagos szerzői vagyoni/felhasználási joga, amely a felhasználó jelen szerződés szerinti jogszerzését és felhasználását korlátozná vagy akadályozná. E tekintetben más harmadik személyt a felhasználóval szemben semmiféle jog nem illeti meg, és ebből eredően a felhasználóval szemben semmiféle jogcímen többletdíj-igény nem érvényesíthető. 6. A felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben meghatározott felhasználás megkezdésére az adott helyzetben általában elvárható idő a szerződés aláírásától számított ……. év. 7. A szerző a felhasználási jog kizárólagosságára tekintettel fennálló felmondási jogát (Szjt. 51.§ (1) bek.) a szerződés aláírásától számított öt évig nem gyakorolhatja. A szerző lemond a további felhasználás megtiltása jogának gyakorlására tekintettel fennálló felmondási jogáról (Szjt. 53.§ (1) bek.) A felek egybehangzóan kijelentik, hogy a 4. pontban meghatározott szerzői jogdíj …….%-a, azaz ………………..forint a jelen pont szerinti jogról való lemondás ellenértéke. 8. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződéssel megszerzett felhasználási jog gyakorlása során- a felhasználás jellegéhez igazodó módon- a szerző nevét az alábbiak szerint kell feltüntetni: ………………………………………………………………………………… 9. A felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem rendezett kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. A felek kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződésből eredő valamennyi vitát megkísérelik peren kívüli egyezséggel rendezni, amelynek sikertelensége esetén hatáskörtől függően kikötik a Pécsi Városi Bíróság, illetve a Baranya Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét. A jelen szerződést a felek – az alulírt helyen és időpontban – elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. A jelen szerződés négy, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült, amelyből aláírás után két példány a felhasználót, két példány a szerzőt illeti. Pécs, 200…………… PTE képviseletében: …………………………………… Dr. Lénárd László rektor felhasználó Ellenjegyzem: ………………………………… Ferenci József gazdasági főigazgató

………………………………… szerző

8. számú melléklet Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen végzett tudományos munka eredményeként létrejött szoftverről

Alulírott szerzők bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatómunkánk eredményeként az alábbi szoftvert dolgoztuk ki. Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 1. A szoftver címe, rövid bemutatása, felhasználási területe:

2. A szerző(k) adatai: Név, Szervezeti egység, Beosztás a szoftver megalkotásakor, Szerzőségi arány, Elérhetőség 1. 2. 3. 4.

Szerzőtársak esetén a képviseletet ellátó személy:

Amennyiben a szerzőtársak között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni:

3. Milyen munka során történt a megoldás kidolgozása (sajátkezdeményezésű kutatás, pályázati forrásból finanszírozott kutatás, alaptevékenység, szerződéses munkavégzés, stb.)?


4. Ismertesse, hogy milyen ráfordítások történtek a szoftver létrehozása során!


Pécs, 200……………..



A bejelentéshez csatolandó iratok: - a szoftver dokumentációja

8. számú melléklet A Pécsi Tudományegyetem döntése szoftver elfogadásáról

A Pécsi Tudományegyetem az Innovációs Bizottság javaslata ( ………………………számú határozat) alapján, a fent bejelentett szoftverre igényt tart/nem tart igényt.*

Pécs, 200…………….

………………………………….... rektor

9. számú melléklet Jelen szerződésminta példa egy szabadalmi licencia szerződés lehetséges elemeire. Az adott eset összes körülményeinek mérlegelése után, egyediesítve lehet csak a végleges vagy egy másik típusú licencia szerződést megkötni. Minden esetben a KTTI-vel szíveskedjen egyeztetni! Szabadalmi licencia szerződés mely létrejött egyrészről a ………………………………., mint licencvevő (továbbiakban: Licencvevő) Képviselő: …………………………………… Székhely: … Cégjegyzékszám: … Adószám: … Statisztikai számjel: … Számlavezető pénzintézet:……. Bankszámlaszám: … másrészről pedig a Pécsi Tudományegyetem (szervezeti egység:…. Kar, Tanszék), mint licencadó (továbbiakban: Licencadó) Képviselő: Dr. Lénárd László rektor Székhely: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. (Telephely: ………………………...) Adószám: 15329798-2-02 ÁHT azonosító: 230243 Statisztikai számjel: 15329798-8030-312-02 Bankszámlaszám: MÁK 10024003-00282716-00000000 között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1. A szerződés tárgya Licencadó …………………………………………….ügyiratszámú, ……………………………lajstromszámú, ……………………………című szabadalma, az ahhoz fűződő jogok és kötelezettségek. A szerződés nem terjed ki a szabadalommal összefüggő know-how ismeretekre, azokat igény esetén Licencadó külön szerződés alapján átadja Licencvevőnek. 2. Licencadó kizárólagos hasznosítási engedélyt ad Licencvevőnek az 1. pontban megjelölt szabadalomra. A hasznosítási engedély Licencadón kívül minden más személyt kizár a hasznosításból. A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A Licencadó- a licencdíj arányos csökkentése mellett- megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha Licencvevő az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. 3. Licencadó kijelenti, hogy hasznosítási engedélyt még senkinek sem adott és legjobb tudomása szerint harmadik személynek nincs olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza, vagy korlátozza. Licencadó szavatol azért, hogy az 1. pontban meghatározott találmány műszakilag megvalósítható. Licencadó kijelenti, hogy a találmányt hasznosító termék, eljárás értékesíthető, azonban az értékesítés gazdaságosságának kockázata kizárólag Licencvevőt terheli. 4. Licencadó köteles Licencvevőt a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni. Licencadó kötelezi magát, hogy a szerződés érvényességi ideje alatt a szabadalom fenntartási díját saját költségére megfizeti.

9. számú melléklet Felek megállapodnak abban, hogy a feltalálónak esedékes találmányi díjat Licencadó fizeti meg. 5. Licencvevő a 2. pontban foglaltak értelmében jogosult a találmány felhasználására. Licencvevő allicenciát csak a Licencadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén adhat. A találmány szerinti konstrukción Licencvevő csak Licencadóval történő előzetes egyeztetés alapján változtathat. Felek kötelesek a találmány tárgya szerinti termékre vonatkozó esetleges javításokat, továbbfejlesztéseket egymással közölni. 6. Licencvevő köteles Licencadó számára az 1. és 2. pontban foglaltakért egyszeri licenc díjat, a találmány alapján gyártott és értékesített termékek és azok tartozékai után- az első termék árbevételének befolyásától számított- …. éven át royalty-t fizetni. 6.1 Az egyszeri licenc díj ………………….Ft + ÁFA, azaz ………………………forint + ÁFA. 6.2 A royalty a termék felhasználásával gyártott termék (beleértve a termék tartozékait is) mindenkori nettó eladási árának……….%-a, azaz …………….százaléka. 7. Az egyszeri licenc díjat Licencvevő jelen szerződés aláírását követő tizenöt napon belül köteles számla ellenében átutalni Licencadó bankszámlájára.. A találmány leírása az egyszeri licenc díj megfizetése napján kerül átadásra. A royalty kifizetése mindenkor a tárgyévet követő február hó 15. napján esedékes. 7.1 Licencvevő köteles minden év december 30-ig Licencadóval olyan írásbeli elszámolást közölni, amely feltünteti a gyártott és értékesített darabszámot, az árbevételt, a nettó termelési árat és a vevők megnevezését. Az adatok helyességének ellenőrzése céljából Licencadó megbízottja jogosult Licencvevő elszámolással kapcsolatos dokumentumaiba betekinteni. 7.2 Fizetési késedelme esetén Licencadó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatösszeget számíthat fel Licencvevőnek késedelmi kamat címén. Licencvevő a késedelembe esés napjától számított, a licenc díj 0,01%-át kitevő kötbér megfizetését vállalja abban az esetben, ha vállalt kötelezettségeit határidőre nem teljesíti. (késedelem esetére szóló kötbér) 8. Bármelyik fél a szerződést rendes felmondással 30 napra felmondhatja. A szerződés a felmondási idő elteltével szűnik meg, Licencvevő a továbbiakban nem jogosult a hasznosításra. Amennyiben Licencvevő szűnteti meg felmondással a szerződést, akkor köteles egyösszegben a licenc díj 25%+ÁFA összeget kitevő használati díjat megfizetni. 9. Felek jóváhagyólag tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés teljesítése során, illetve jelen szerződéssel összefüggésben tudomásukra jutott információkat, üzleti titoknak minősülő adatokat csak és kizárólag a másik szerződő fél előzetes írásbeli hozzájárulása esetén hozhatják harmadik, kívülálló személyek tudomására. Ez vonatkozik a fejlesztésbe, vagy gyártásba bevont alvállalkozókra is. 10. Jelen szerződés az aláírás napján lép hatályba, és ……… év határozott időtartamú. 11. A jelen szerződéssel kapcsolatos értesítések, vagy egyéb közlések továbbítása írásban, magyar nyelven történik, valamint személyesen, vagy ajánlott küldeményként, illetőleg telekommunikációs csatornákon juttatható el a másik félhez. Felek kijelentik, hogy együttműködési kötelezettségeiknek az általában elvárható módon tesznek eleget, a szerződés hibátlan teljesítéséhez szükséges valamennyi információt egymás rendelkezésére bocsátják. Felek az alábbi kapcsolattartó személyeket jelölik meg:

9. számú melléklet Licencadó részéről: Tel: Fax: e-mail cím: Licencvevő részéről: : Tel: Fax: e-mail cím: 12. Szerződő felek jelen szerződést … év múlva felülvizsgálják és- amennyiben szükséges- közös megegyezéssel módosíthatják. Jelen szerződés feltételeinek módosítására egyéb esetben kizárólag a felek hivatalosan meghatalmazott képviselője által aláírt írásbeli megegyezéssel kerülhet sor. 13. Licencadó hozzájárul ahhoz, hogy Licencvevő a hasznosítási engedélyt saját költségén a szabadalmi lajstromba bejegyeztesse. 14. Értelmező rendelkezések: „Szabadalom”: a találmány védelmét biztosító időben korlátozott jog, amelyet meghatározott eljárás eredményeként az arra hivatott hatóságok meghatározott időre engedélyeznek. „Hasznosítás”: a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala, a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, országba történő behozatala vagy ilyen célból raktáron tartása. „Hatálybalépés napja”: jelen szerződés aláírásának napja. „Nettó eladási ár”: a valósan realizált mindenkori nettó (Áfa nélküli), „Ex works” paritású gyártói áruértékkel kalkulált árbevétel. „Know how”: műszaki és üzleti információk, szoftverek, rajzok, műszaki és anyagspecifikációk, ütemtervek, alkatrészlisták, kézikönyvek, szabványok és eljárások, minták és alkatrészek összessége. 14. A jelen szerződés bármely részének érvénytelensége, törvénytelensége vagy végre nem hajtható volta nem érinti a szerződés többi rendelkezését, és amennyiben a jogi vizsgálat ilyen érvénytelenséget vagy végrehajthatatlanságot tárna fel, az adott rendelkezés elveszti hatályát, míg a jelen szerződés többi része érvényben marad. Ilyen esetben a felek jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen, törvénytelen, vagy végre nem hajtható részt egy olyan résszel pótoljanak, amely a lehető legnagyobb mértékben megegyezik az érvénytelen, törvénytelen, vagy végre nem hajtható rész szellemével, céljával, kereskedelmi értékével, és kötelezik magukat, hogy az új rendelkezéseket elfogadják. 15. A jelen megállapodásra, ideértve, de nem korlátozva annak érvényességét, értelmezését, teljesítését, másodlagos hatását és következményeit, a magyar jogszabályok az irányadók. A felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket egymás között tárgyalások útján kísérlik meg rendezni, ennek eredménytelensége esetén a jogviták eldöntésére – hatáskörtől függően – a Pécsi Városi Bíróság, illetve a Baranya Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései irányadók. Jelen szerződés magyar nyelven, 6 eredeti példányban készült és 4 számozott oldalból áll, melyből a Licencvevőt és Licencadót 3 – 3 példány illeti meg.

9. számú melléklet A jelen szerződést elolvasás és értelmezés után a felek hivatalos képviselői, mint a képviseltek akaratával mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Pécs, 200…………………….

PTE képviseletében: ………………………………………………. Dr. Lénárd László rektor Licencadó Ellenjegyzem: ………………………………………………. Ferenci József gazdasági főigazgató

……… képviseletében: ………………………………………………. ……………………. Licencvevő

10. számú melléklet Bejelentés a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott megjelölés kapcsán

Alulírott alkotók bejelentjük, hogy a Pécsi Tudományegyetem folytatott munkánk során az alábbi megjelölést alkottuk meg. Kijelentjük, hogy a 2005. október 28-án hatályba lépett A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatát megismertük, és annak rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk. 12. A megjelölés jellege (szó, betű, szám, ábra, hang, szín, fényjel stb.):

13. A megjelölés grafikai ábrázolása:

14. Az alkotó(k) adatai: Név,

Szervezeti egység,

Beosztás,

Elérhetőség

1. 2. 3. Több alkotó esetén a képviseletet ellátó személy:

Amennyiben az alkotók között van olyan személy, aki nem az egyetem alkalmazásában áll, kérjük feltüntetni: 15. Ismertesse, hogy a megjelölést milyen áruk ill. szolgáltatások tekintetében kívánja védelemben részesíteni!


16. Ismertesse, hogy a megjelölés A Pécsi Tudományegyetem szellemi alkotások jogvédelméről, és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzatának hatálya alá tartozó mely más szellemi alkotáshoz kapcsolódik közvetlenül!

17. Van-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra hatással lehet? Ha igen, kérjük ismertesse azt!


Pécs, 200……………..



10. számú melléklet A Pécsi Tudományegyetem döntése megjelölés elfogadásáról

A Pécsi Tudományegyetem az Innovációs Bizottság javaslata ( ………………………számú határozat) alapján, a fent bejelentett megjelölés tekintetében egyetemi keretek között történő védjegyoltalmi bejelentését kíván tenni/ nem kíván tenni.*

Pécs, 200…………….


………………………………….... rektor

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

Recommend Documents