A PÉCSI EGYH[ZMEGYE PLÉB[NIAH[LÓZAT[NAK ÚJJ[SZERVEZÉSE A 18. SZ[ZAD ELSŐ FELÉBEN

GŐZSY ZOLT[N – VARGA SZABOLCS A PÉCSI EGYH[ZMEGYE PLÉB[NIAH[LÓZAT[NAK ÚJJ[SZERVEZÉSE A 18. SZ[ZAD ELSŐ FELÉBEN A 18. sz{zad a Magyar Kir{lys{g és a magyar katolikus egyh{z egyik legvirulensebb korszaka volt. A kettő között szoros kapcsolat {llt fenn. A siker kulcsa az {llam, a t{rsadalom és az egyh{z érdekazonoss{ga volt, mindegyik fél a viszonyok konszolid{l{s{t tartotta a legfontosabb feladat{nak. A visszafoglaló h{borúk és a R{kóczi-szabads{gharc okozta bizonytalans{g következményeként a nyugalom megteremtése v{lt a legfontosabb kérdéssé az orsz{g és a Dél-Dun{ntúl területén egyar{nt. Az új élet kereteinek megteremtésében fontos szerep h{rult a tridentinum sor{n megreform{lt katolikus egyh{zra, amely m{r nagy hangsúlyt fektetett a helyi közösségek megv{ltozott spiritu{lis igényeinek a kielégítésére, m{rpedig a helyi egyh{zi struktúra kialakul{sa az egyik legfontosabb fundamentuma a közösség konszolid{ciój{nak. A közösség vall{sgyakorl{s{nak színtere a pléb{nia, ezért a pléb{niah{lózat újj{születésén mérhető le legink{bb a konszolid{ció folyamata, és intenzit{sa azért is l{tv{nyos, mert csak részben a középkori alapokon szerveződött újj{, sok esetben azonban új, frissen megtelepedett közösségekben került megalapít{sra. Mindezek ok{n nem beszélhetünk puszt{n a pusztít{s előtti {llapot vissza{llít{s{nak sz{ndék{ról, azaz reorganiz{cióról, mert a vil{gegyh{zban bekövetkező folyamatok sor{n m{r egy m{s egyh{zi struktúra tal{lkozott az új közösségek {ltal t{masztott új igényekkel. Ennek tömör megfogalmaz{s{ra tal{n alkalmasabb a neoorgani{ció kifejezés a pécsi egyh{zmegye területén. A hazai egyh{ztörténet-ír{sban a pléb{niah{lózat működésének, és az alsópaps{g szerepének vizsg{lata még a két vil{gh{ború között sem sz{mított divatos tém{nak. Ez elmondható a magyar történelem összes korszak{ra, de különösen igaz a 18. sz{zadot tekintve. Hi{ba hívta fel a figyelmet Vanyó Tihamér ennek jelentőségére és kín{lt módszertant az 1

egyh{zmegyék és a pléb{ni{k kutat{s{ra, kevés konkrét esettanulm{ny l{tott napvil{got ebben a tém{ban.1 Az alsópaps{g és közösség késő középkori viszony{ról Kubinyi Andr{s, 2 kora újkori helyzetéről Fazekas Istv{n egy-egy tanulm{ny{ból t{jékozódhatunk.3 A veszprémi egyh{zmegye pléb{niah{lózat{nak 18. sz{zadi reorganiz{ciój{val és alsópaps{g{nak pasztor{ciós tevékenységével Dénesi Tam{s foglalkozik behatóan. 4 Jelen tanulm{nyunkban az ő kutat{saihoz csatlakozunk, és a pécsi egyh{zmegye újj{születésének folyamat{t „mintegy alulnézetből, a paps{g és a hívek szemszögéből”5 vizsg{ljuk. Arra keressük a v{laszt, hogy miként szerveződött újj{ az egyh{zmegye pléb{ni{inak anyagi infrastruktúr{ja és személyi {llom{nya, és mindez hogyan j{rult hozz{ a konszolid{ció folyamat{hoz. Tanulm{nyunk forr{sb{zis{nak gerincét a pécsi egyh{zmegye 1729-ben6 és 1738–1742 között készült egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvei, 7 valamint az 1733. évi pléb{nia összeír{sok képezik. 8 A kutat{s sor{n vizs-

VANYÓ Tihamér: Az egyh{zmegye-történetír{sról. In: Regnum Egyh{ztörténeti Évkönyv 1937. Budapest, 1937. 3–19; UŐ: Apléb{niatörténetír{s módszertana. In: Regnum Egyh{ztörténeti Évkönyv 1940–1941. Budapest, 1941. 3–65. Pozitív kivételt jelent ebben a tekintetben a Katus L{szló {ltal elkészített szegv{ri pléb{niatörténet. KATUS L{szló: A szegv{ri pléb{nia története. Magyar Egyh{ztörténeti V{zlatok. (Regnum), 1994/1–2. 149–216. Újabb kiad{sa: Ecclesia semper reformanda et renovanda. Katus L{szló egyh{ztörténeti tanulm{nyai és cikkei. Szerk. GŐZSY Zolt{n – VARGA Szabolcs – VÉRTESI L{z{r. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis IV.) Pécs, 2008. 131–207. 2 KUBINYI Andr{s: Pléb{nosv{laszt{s és egyh{zközségi önkorm{nyzat a középkori Magyarorsz{gon. In: UŐ: Főpapok, egyh{zi intézmények és vall{soss{g a középkori Magyarorsz{gon. (METEM Könyvek 22.) Budapest, 2000. 269–287. 3 FAZEKAS Istv{n: A győri egyh{zmegye katolikus alsópaps{ga 1641–1714 között. Történelmi Szemle XXXV (1993/1–2) 101–131. 4 DÉNESI Tam{s: Alsópaps{g, pasztor{ció és egyh{zi ir{nyít{s a 18. sz{zadi veszprémi egyh{zmegyében. Doktori disszert{ció, ELTE BTK 2006. Ezúton köszönjük, hogy haszn{lhattuk kéziratos disszert{ciój{t. L{sd még ezenkívül e kötetben megjelent tanulm{ny{t. 5 DÉNESI: Alsópaps{g< i.m. 1. 6 A Domsics M{ty{s {ltal végzett baranyai egyh{zl{togat{sokat kivonatolva közreadta MERÉNYI Ferenc: Domsics M{ty{s egyh{zl{togat{sa (Canonica Visitatio) Barany{ban 1729-ben. Pécs, 1939. A Fonyó S{ndor {ltal készített Tolna megyei rész: Pécsi Püspöki Levélt{r (PPL) Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye. 7 Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742. A bevezető tanulm{nyt írta és a forr{sokat közreadja: GŐZSY Zolt{n – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis V.) Pécs, 2009. 8 Baranya Megyei Levélt{r (BML) IV. 1. Baranya v{rmegye nemesi közgyűlésének iratai 1696-1848. j. Összeír{sok 1. Conscriptio Ecclesiarum et Parochiarum Inclyto Comitatui de Baranya adjacentium anno 1733. peracta. 1733. Ö 19. Tolna Megyei Levélt{r (TML) IV. 1. Ö 453. 1

2

g{ltuk a megyei9 és a pléb{niai10 levélt{rakat, jelen munk{nkban ezek eredményeit is hasznosítottuk, de meg kell jegyeznünk, hogy a leg{tfogóbb képet az egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek adatai biztosítj{k.11 A pécsi egyh{zmegye történetére vonatkozó legfontosabb szakirodalom Josephus Koller műve12 mellett Josephus Brüsztle m{ig megkerülhetetlen négykötetes munk{ja,13 amely minden újkori, region{lis egyh{ztörténeti kutat{s alapj{t képezi. Baranya és Tolna megyében a katolikus egyh{z megújul{sa nem volt előzmények nélküli és m{r a visszafoglaló h{borúk előtt elkezdődött. Ennek okait a következőkben l{tjuk: egy jelentős katolikus tömb túlélte az évsz{zados oszm{n hódít{s időszak{t, akik körében fennmaradt az egyh{zszervezet emléke. 14 M{sodik okként megemlíthetjük a térségbe ir{nyuló délszl{v migr{ciót, amellyel együtt érkezett a balk{ni katolikus infrastruktúra, új impulzusokkal gazdagítva a katolikus vall{st a térségben.15 A 17. sz{zadi kedvező folyamatok harmadik szegmense a katolikus egyh{z belső megújul{sa volt, melynek révén önértelmezésének részévé v{lt a misszióGŐZSY Zolt{n: Az egyh{ztörténet 18–19. sz{zadi forr{sai a dun{ntúli megyei levélt{rakban. In: A magyar egyh{ztörténet-ír{s forr{sadotts{gai. Egyh{ztörténeti kutat{sok levélt{ri alapjai különös tekintettel a pécsi egyh{zmegyére. Szerk. VARGA Szabolcs – VÉRTESI L{z{r. (Seria Historiae Dioecesis Quinquecclesiensis II.) Pécs, 2006. 121–135. 10 VARGA Szabolcs: A pléb{niai levélt{rak forr{sértéke a pécsi egyh{zmegyében. In: A magyar egyh{ztörténet-ír{s forr{sadotts{gai. Egyh{ztörténeti kutat{sok levélt{ri alapjai különös tekintettel a pécsi egyh{zmegyére. Szerk. VARGA Szabolcs – VÉRTESI L{z{r. (Seria Historiae Dioecesis Quinquecclesiensis II.) Pécs, 2006. 135–161. 11 A pécsi egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek ismertetésére l{sd: Pécsi Egyh{zmegye. Szerk. DÓKA Kl{ra. (Egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek katalógusa 7.) Budapest, 1999. Erre nézve l{sd még Dóka Kl{ra e kötetben megjelent tanulm{ny{t. A jegyzőkönyvek magyarorsz{gi historiog{fi{j{ra legújabban: Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 7–10. 12 KOLLER, Josephus: Historia Episcopatus Quinqueecclesiensis. Tomus VII. Pesthini, 1812. 13 BRÜSZTLE, Josephus: Recensio universi cleri dioecesis Quinqueecclesiensis I–IV. Pécs, 1874–1880. 14 Erre l{sd: MOLN[R Antal: Jezsuit{k a hódolt Pécsett (1612–1686). In: UŐ: A katolikus egyh{z a hódolt Dun{ntúlon. (METEM Könyvek 44.) Budapest, 2003. 11–121. különösen 31–37. A 18. sz{zadban összesen ötvenh{rom település lakói ismerték középkori templomuk patrocínium{t, ebből tizennégy esetben csup{n a népi emlékezet őrizte meg ezt. TIM[R György: Patrocíniumok Baranya v{rmegyében a 18. sz{zad első évtizedeiben. In: A pécsi egyh{zmegye a 17–18. sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 161–164. 15 Erre tov{bbi bőséges szakirodalommal l{sd: MOLN[R Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarorsz{gon I. (1572–1647) (Humanizmus és Reform{ció 26.) Budapest, 2002. Tov{bb{ BOROS GYEVI L{szló: A pécsi egyh{zmegye horv{tjai a 17. sz{zad végéig. In: A Pécsi Egyh{zmegye schematizmusa. Szerk. CSIGI Imre – KNEIP Istv{n. Pécs, 1981. 128–151; SRŠAN, Stjepan: A horv{t bev{ndorl{s és a boszniai ferencesek működése a 18. sz{zad elejéig. Baranya, IV. (1990/1–2) 152–165. 9

3

z{s gondolata. Ebben kulcsszerepe volt a jezsuita rendnek, amelynek felkészült tagjai 1612-től kezdve folyamatosan jelen voltak az egyh{zmegyében, és alkalmazkodva a helyi körülményekhez, sikeresen pasztor{ltak. 16 A h{rom elem együttes hat{s{ra a katolikus vall{s m{r a hódolts{g utolsó évtizedeiben expanzióba kezdett a térségben. A katolikus felekezeti tov{bbélés színterei a szerzetesi missziók és a licenci{tusok {ltal vezetett kontinuus ősmagyar és beköltöző délszl{v közösségek voltak, amelyeknek a sz{ma gyorsan nőtt. 1689-ben Baranya 127 településéből 51 volt katolikus, 31 ortodox, a maradék pedig valamely protest{ns felekezet híve. 17 A nagyobb katolikus központok azonban ekkor még egyenetlenül, viszonylag elszórtan helyezkedtek el. A legnagyobb természetesen Pécs, és körülötte sűrűbben az erősebb közösségek, így Hosszúhetény, Kőv{gószőlős, Bicsérd voltak. 18 Ezek közös jellemzője, hogy magyarok lakt{k, és m{r a felszabadul{s előtt jezsuit{k pasztor{lt{k, 19 akiknek sok esetben licenci{tusok segítettek.20 Egy m{sik tömb terült el Pécs és Moh{cs között, péld{ul Németi, A jezsuita önértelmezésre, és 16. sz{zadi tevékenységükre alapvető: O’ MALLEY, John W.: Az első jezsuit{k. Budapest, 2006. Ehhez a kérdéshez szorosan hozz{tartozik a pécsi püspökök birtokrestaur{ciós tevékenysége, mely sor{n ismét szorosabb{ v{lt a kapcsolat az egyh{zi falvak lakoss{ga és a püspök között. TIM[R György: A pécsi címzetes (v{lasztott) püspökök birtokmegőrző tevékenysége a hódolts{g idején. In: Pécs a törökkorban. Szerk. SZAK[LY Ferenc. (Tanulm{nyok Pécs történetéből 7.) Pécs, 1999. 133–171. 17 TIM[R György: A pécsi provizori{tus faluösszeír{sainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). In: Baranyai Helytörténetír{s 1982. Pécs, 1983. 47–104. 18 MOLN[R: Jezsuit{k… i.m. 33. Az 1738. évi vizita Bicsérdnél megjegyezte, hogy lakói a török időkben is megtartott{k a katolikus ünnepeket. „Festa decretalia observant, et alias etiam moribus bene christianis praediti sunt quos etiam sub jugo turcico una cum salvifica religione illibate retinuerunt.” Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 49. Az itteni katolikus közösségnek az a Pap D{vid prédik{tor volt a híres vezetője a 17. sz{zad első évtizedeiben, akinek a híre még a Felvidékre is eljutott. HOLOVICS Flóri{n: Baranya a XVII. sz{zad elején. (Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 11 (1966) 173. Idézi: MOLN[R: Jezsuit{k… i.m. 45. 19 Brüsztle szerint Hosszúhetény első lelkip{sztora Joannes Prentaller jezsuita p{ter volt. BRÜSZTLE: i.m. III. 85. Az ő neve azonban nem szerepel a pécsi jezsuita misszió tagjai között. MOLN[R: Jezsuit{k…i.m. 163–166. Első említése 1686-ban történt, ekkor a Mindenszentek templom{nak pléb{nosaként jegyezték fel. BRÜSZTLE: i.m. I. 33. 20 A licenci{tusok tanult vil{gi férfiak voltak, akiknek a feladatuk elsősorban a hitoktat{s volt. Elősorban a hódolts{gban működtek, ahol a képzett papok hi{nya miatt nagy szerepük volt a hitélet fenntart{s{ban. Jelentőségüket mutatja, hogy 1697-ben h{rom kanonok, hat vil{gi pap és a különböző szerzetesek mellett 25–30 licenci{tus dolgozott a pécsi egyh{zmegyében. TAKSONYI József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI–XVII. sz. történetéhez. A „Pécsi Memoriale”. In: Baranyai Helytörténetír{s 1972. Pécs, 1973. 140–142. 1714-ben hét licenci{tus jelent meg a zsinaton. Szerepüket jól jelzi megnevezésük: „licenciati plebani”. KOLLER: i.m. 225–226. A pléb{nosok sz{m{nak gyarapod{s{val jelentőségük folyamatosan csökkent a 18. sz{zadban. 16

4

Szal{nta21 és Szemely22 településekkel, ahol m{r többnyire délszl{v katolikusok laktak a felszabadító h{ború idején. 23 Az egyh{zmegye felszabadul{sa, és a pécsi püspök visszaköltözése új helyzetet teremtett a katolikus megújul{s sz{m{ra, mert innentől kezdve nyílt lehetőség a térség konszolid{ciój{ra.24 Radanay M{ty{s Ign{c pécsi püspök25 volt az első, aki a pléb{ni{k alapít{s{ban l{tta az egyh{zmegye megújít{s{nak a kulcs{t.26 Ehhez első lépésben az egyh{zi birtokok visszaszerzésére volt szükség, az ezzel kapcsolatos pereknek azonban csak I. Lipót 1703-ban tett nova donatio-ja vetett véget.27 Ezért a püspök lehetőségei mindvégig korl{tozottak voltak, 28 {m így is fontos szerepet j{tszott az egyh{zmegye újkori megszervezésében. Radanay elsődleges feladat{nak a Tevékenységükre l{sd: JUH[SZ K{lm{n: A licenci{tusi intézmény Magyarorsz{gon. Budapest, 1921. Legújabban: DÉNESI Tam{s: Licenci{tusok a veszprémi egyh{zmegyében. In: Népi vall{soss{g a K{rp{t-medencében 6. Szerk. S. LACKOVITS Emőke – MÉSZ[ROS Veronika. Veszprém, 2004. 51–68. 21 Németi lakói Boszni{ból költöztek {t. TIM[R: A pécsi provizor{tus… i.m. 60–61. Szal{nt{n még 1729-ben is haszn{ltak egy „dalm{t nyelvű” Evangéliumot. MERÉNYI: i.m. 75. 22 TIM[R: A pécsi provizor{tus i.m. 80. 23 1696-ban a baranyai provizor{tus 127 települése közül 40-ben laktak délszl{vok. Uo. Az adatot idézi: BENDA K{lm{n: Unit{riusok a hódolts{g-kori Dél-Barany{ban. Baranya, IV. (1990/1–2) 94. 24 Ez természetesen a vil{gi közigazgat{s újj{szervezésére is igaz, amelyben szintén aktív szerepet v{llaltak egyh{zi személyek, így szorosan kapcsolódik e kérdéskörhöz. Újra működtek a v{rmegyék, megkezdték a birtokjogok tiszt{z{s{t, és hosszú évtizedeken keresztül igyekeztek megold{st tal{lni a különböző hat{rvit{k elsimít{s{ra. A bőséges szakirodalomból l{sd: HOLUB József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt hat{rvita történetéhez. (1695–1720) In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1959. Pécs, 1960. 151–163; UŐ: Az újj{építés megindul{sa Tolna megyében a török kiűzése ut{n 1686-1703-ig. In: Tanulm{nyok Tolna megye történetéből V. Szeksz{rd, 1974. 5–125; BÉLI G{bor: A v{rmegyei önkorm{nyzat újj{éledése Baranya v{rmegyében a török kiűzése ut{n. In: Baranyai Helytörténetír{s 1987–1988. Pécs, 1988. 21–50; GŐZSY Zolt{n: A pécsi egyh{zmegye nyugati hat{rainak problém{i a 18. sz{zad elején. In: A pécsi egyh{zmegye a 17–18. sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 134–156. 25 P{lyafut{s{ra legújabban: ÓDOR Imre: A hódolts{g ut{ni Pécs „harcias-hitvédő” püspökének megprób{ltat{sai: Radanay M{ty{s Ign{c (1687–1703) In: A pécsi egyh{zmegye a 17–18. sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 92–117. 26 Ennek érdekében m{r 1689-ben kezdeményezte egy helyi zsinat összehív{s{t. MERÉNYI, 1939. 17. 27 TIM[R György: A Pécsi Egyh{zmegye birtokainak restaur{l{sa 1703-ban. In: Népek együttélése Dél-Pannóni{ban. Tanulm{nyok Szita L{szló 70. születésnapj{ra. Szerk. LENGV[RI Istv{n – VONYÓ József. Pécs, 2003. 573–585. 28 Radanay {llandó konfliktusban {llt a vil{gi közigazgat{s képviselőivel, törekvéseinek egy{ltal{n nem volt meg sem a személyi feltétele sem az anyagi alapja. Radanay és az Udvari Kamara visz{ly{ra l{sd: BABICS Andr{s: A kamarai igazgat{s Pécs v{ros{ban. Pécs, 1937.

5

püspökv{ros egyh{zi infrastruktúr{j{nak megteremtését tartotta,29 és ebben főleg a visszaköltöző szerzetesrendekre t{maszkodott. 1686–1703 között a m{r működő jezsuit{k mellett megjelentek a ferencesek, domonkosok és p{losok is.30 1687-ben újraalapította a Pécs pléb{niatemplom{nak sz{mító, a v{ros falain kívül fekvő Mindenszentek tiszteletére szentelt egyh{zat, a következő évben pedig elkészült a Pécs-Szabolcsban {lló Magyarok Nagyasszonya valamint a jezsuit{k {ltal gondozott Pécs-ürögi templom. 1697-ben a pestistől való megmenekülés miatti h{l{ból a v{ros lakoss{ga saj{t erejéből felépítette a Pécs-Havihegyi kegyk{poln{t,31 amely hamarosan region{lis zar{ndokközpontt{ v{lt, miként a p{losok {ltal igazgatott, Pécstől északra tal{lható Szentkút, 32 valamint a v{rostól t{volabb tal{lható, {m az egyh{zmegye szempontj{ból különösen fontos ferences kegyhely, M{riagyűd is.33 Pécs mellett az egyh{zmegye m{s településein is a szerzetesrendek segítettek a katolikus infrastruktúra újj{élesztésében. A 17. sz{zadi múltra visszatekintő moh{csi ferences misszió mellett – ahol a ladiszlaita és bosny{k rendtartom{ny egyar{nt jelent volt –, Dunaföldv{r, Siklós, Simontornya és Szigetv{r mezőv{rosok ferences kusztódi{it említhetjük meg, míg a jezsuit{k Szigetv{ron alapítottak egy újabb rezidenci{t.34 Ebből kiderül, Pécs szakr{lis térszerkezetének kiépítésére l{sd: TIM[R György: Pécs területén lévő pléb{ni{k és lelkészségek, valamint a hozz{juk tartozó templomok és k{poln{k a török hódolts{g óta. In: Madas József Emlékkonferencia (2002. {prilis 16–17.) v{logatott előad{sai. Szerk. FONT M{rta – VARGHA Dezső. (Tanulm{nyok Pécs történetéből 15.) 47–67. 30 Tanulm{nyunkban nem foglalkozunk külön a szerzetesrendeknek a konszolid{cióban betöltött szerepével, csup{n érintőlegesen említjük. A szerzetesrendek visszatelepülésére bőséges szakirodalommal l{sd Sipt{r D{niel e kötetben megjelenő tanulm{ny{t. 31 HAL P{l: P. Ullmann domonkos levele a pécsi Havihegyi k{polna építése ügyében 1709-ben. Dun{ntúli Tudom{nyos Gyűjtemény, 1. (1947/1) 71–74; BŐGNER Miklós – LŐRINCZ S{ndor – PLATTHY Istv{n: Havihegyi búcsúskönyv. Pécs, 1997. 32 TÜSKÉS G{bor – KNAPP Éva: Népi vall{soss{g Magyarorsz{gon a 17–18. sz{zadban. Budapest, 2001. 79. 33 A hatalmas szakirodalomból itt csak kettőt idézünk: [NGY[N Aurél: A gyűdi kegyhely a történelmi események forgatag{ban. Gyűd, 1930; BARNA G{bor: M{riagyűd: magyarok, németek, délszl{vok búcsúj{ró helye. In: A III. magyar-jugoszl{v folklór konferencia előad{sai 2. Budapest, 1987. november 2–3. Szerk. KISS M{ria. (Folklór és tradíció VI.) Budapest, 1988. 67–82. 34 Az egyh{zmegye történetéről készült legújabb összefoglal{s – valószínűleg az 1981. évi schematizmus alapj{n – megemlíti, hogy 1699-ben Pakson is megtelepedtek a ferencesek. HORV[TH Istv{n: A török ut{ni újj{építés évtizedei. In: A Pécsi Egyh{zmegye ezer éve 1009–2009. Szerk. SÜMEGI József. Pécs, 2008. 89.; A Pécsi Egyh{zmegye Schematizmusa 1981. Szerk. CSIGI Imre – KNEIP Istv{n. Pécs, 1981. 241. Erre azonban nem került elő forr{s. A pléb{niatemplomot 1722-ben kezdték el felújítani, és az egyetlen kor{bbi adat ezzel kapcsolatban, hogy harangj{t 29

6

hogy Pécs ut{n a népesebb mezőv{rosok népességére koncentr{lt a katolikus egyh{z a felszabadul{st követő első esztendőkben. A meginduló újj{építés legnagyobb újdons{ga azonban az volt, hogy a v{rosias települések mellett a falvakban is felhaszn{lt{k a pléb{nia intézményét a térség konszolid{ciój{ban, és mind az egyh{z, mind a közösségek igyekeztek minél előbb pléb{niai st{tusba juttatni templomaikat és {llandó lelkip{sztort szerződtetni gondoz{sukra. Lehetőség szerint e munka sor{n is figyelembe vették a hódolts{g kor{ban kialakult adotts{gokat. A pécsi jezsuita misszió vonz{skörzetében működő pléb{ni{król vannak 17. sz{zadi adataink V{zsnok, Vaszar, Mindszent, Hetvehely, Nagyboda, Kőv{gószőlős, Bicsérd, Hosszúhetény, Hird, Berkesd, Bog{d, Szebény, Szekcső, valamint a Dr{vaszögben fekvő Izsép és Lőcs falvakban. 35 Közülük több megélte a sz{zad végét, V{zsnokon, Vaszarban, Mindszenten, Kőv{gószőlősőn péld{ul 1692-ben licenci{tus működött,36 míg Hosszúhetényben Radanay püspök 1689-ben újraalapította a pléb{ni{t. Ennek pontos aktus{ról sajnos nincsenek ismereteink. Norm{lis körülmények között ugyanis a pléb{nia jogszerű betöltéséhez h{rom dologra volt szükség: a földesúr praesentioj{ra, a püspök confirmatioj{ra és az esperes vagy főesperes introductioj{ra.37 Ezekből azonban vajmi kevés valósulhatott meg, nem tudunk sem új pléb{nos kihelyezéséről, sem a templom konszekr{ciój{ról. A korai alapít{sok esetében ink{bb csak a pléb{niajelleg megerősítéséről lehetett szó, amely sor{n tiszt{zhatt{k a pléb{nosnak j{ró jövedelmeket.38 Mivel eddig csup{n Hetény kapcs{n került elő olyan adat, ami a pléb{nia birtokjog{nak a török korban kontinuus tov{bbélését bizonyítja, ez alapj{n nem véletlen az itteni megerősítés korai d{tuma. 39 A vil{gi plé-

még Radanay püspök szentelte fel. „…campanula pendet benedicta quondam ab Illustrissimo Domino piae memoriae Matthia Radonay episcopo Quinue-Ecclesiensis.” PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 1. 35 MOLN[R: Jezsuit{k… i.m. 204. 36 TIM[R: Patrocíniumok Baranya… i.m. 174–175; 183–184. 37 FAZEKAS: A győri egyh{zmegye… i.m. 119. 38 Moln{r Antal szíves szóbeli közlése alapj{n. 39 A pléb{ni{nak volt két szőlője, amelyeket Kereszt Istv{n és Csonka M{rton művelt, de mivel a török időkig az egyh{zé volt, és ezért senki nem idegenítheti el, ezért ezek ut{n tizeddel tartoznak. „Habetur praeterea vinea in superiori monte, quam his recenter evolutis temporibus excoluit Stephanus Kereszt, item alia in eodem promontorio per Martinum Csonka exculta; qiua vero tempore adhuc turcico aere parochiano comparate exstiterant, et nihil ab ecclesia avelli possit, ordinatum est: ut ex iis suprascriptis duabus vineis loci parocho decima pendatur.” BRÜSZTLE: i.m. III. 81–82.

7

b{nosok égető hi{ny{t mutatja, hogy a domonkosok kapt{k meg a falut, és Verbőczy J{nos egészen 1715-ig ir{nyította a közösség életét.40 1696-ban Mérey Mih{ly szeksz{rdi ap{t kezdeményezésére az itteni mezőv{rosban szervezték újj{ a pléb{ni{t, ez azonban ekkor nem tartozott a pécsi püspök joghatós{ga al{.41 1697-ből Hosszúhetény és Lőcs mellett Versend, Németi, Aranyos valamint Szemely pléb{nos{nak a nevét ismerjük, míg az it{liai sz{rmaz{sú Horka Leonard ekkor hagyta el Szabadszentkir{lyt és tért vissza szülőföldjére. 42 Ezek közül a délszl{vok {ltal lakott Versend, Németi, Lőcs és Szemely 43 említése nem meglepő, ann{l ink{bb magyar{zatra szorul a többségében unit{rius kisnemesek {ltal lakott, kontinuus magyar falu, Szabadszentkir{ly, és az erős unit{rius közösségéről híres Aranyos. A két település kiemelése összhangban volt Radanay püspök sok esetben türelmetlen térítőmunk{j{val, aki a szívügyének tekintette az egyh{zmegye területén élő ortodoxok és protest{nsok {tkeresztelését. Erőfeszítéseit l{thatólag siker koron{zta,44 hiszen 1689 ut{n, rövid idő alatt 28 falut térített {t a katolikus vall{sra,45 az ortodoxokkal pedig rövid életű uniót hozott tető al{ 1688–1692 között.46 Az unit{rius közösségek gyors megtörésében az is szerepet j{tszott, hogy nem volt püspökük, és négy legerősebb közösségük, Pellérd, Aranyos, Keszü és Eger{g is híj{n volt prédik{tornak ezekben az években.47 Radanay ebben a munk{ban is a szerzetesekre t{maszkodott, különösen sokat köszönhetett a jezsuita p{ter Bittevi Mih{lynak,48 míg a templomuktól megfosztott pellérdi unit{riusokat Maróthy

BRÜSZTLE: i.m. III. 87. BRÜSZTLE: i.m. IV. 314–315. 42 TAKSONYI: i.m. 140–142. 43 M{r a török időkben is katolikus délszl{vok lakt{k. TIM[R: Pécsi provizor{tus… i.m. 80. 44 Az 1695–1696-ban készített összeír{sokból úgy tűnik, hogy az unit{rius falvak teljes népessége {ttért, {m a későbbi forr{sok ezt nem t{masztj{k al{. Pellérden még 1764-ben is tudunk idős {ttérőkről. BRÜSZTLE: i.m. IV. 185. 45 BENDA: Unit{riusok… i.m. 94. 46 Az unió kérdésében m{ig vitatott Radanay magatart{sa. FRICSY [d{m: A török ut{ni első pécsi püspök, Radanay M{ty{s Ign{c. In: A Pécsi Egyh{zmegye schematizmusa. Szerk. UŐ. Pécs, 1991. 94–95. 47 Uo. 92. Eger{gon az 1695. évi összeír{s készítői m{r csak katolikusokat jegyeztek fel. TIM[R: Pécsi provizor{tus… i.m. 89. 48 Radanay Bittevinek tulajdonította, hogy a környéken „44 oppida et pagi Romanae Ecclesiae sint asserti”. BRÜSZTLE: i.m. III. 85. 40 41

8

Mih{ly p{los szerzetes pasztor{lta.49 A térítés dinamik{j{ban két dolog bizonyosan szerepet j{tszott: az egyik, hogy Radanay az egyh{zi birtokokon a lehető leghamarabb kív{nta elérni a vall{si homogenit{st. Keszü és az oratórium{tól megfosztott Sumony ezért v{lt az intenzív pasztor{ció korai cél{llom{s{v{. 50 A m{sik, hogy Eger{g, Aranyos és Pellérd katolikus birtokosainak valószínűleg nem volt ellenére, hogy unit{rius jobb{gyai közé katolikus papot küldjenek téríteni. 51 Utóbbiak révén a legerősebb unit{rius központokat sikerült {ttéríteni, ami mag{val vonta a kisebb közösségek vall{sv{lt{s{t is. Radanay idejében az egyh{znak nem csak a paphi{nnyal, hanem az {llandó pénzzavarral is meg kellett küzdenie, így új templom építéséről alig van tudom{sunk. Több esetben, péld{ul Pécsett és Szigetv{ron, a török mecseteket alakított{k {t, m{skor pedig, így Pellérden és Sumonyban, az unit{riusoktól elvett imah{zat rendezték be a katolikus rítusnak megfelelően.52 A középkori eredettel bíró katolikus falvakban pedig v{ltoztat{s és felújít{s nélkül haszn{lt{k templomaikat, nincsen adatunk arra, hogy Radanay idejében b{rmiféle jelentősebb építkezés elkezdődött volna. 53 Összefoglalva meg{llapíthatjuk, hogy 1686 ut{n valós{gos térítőmunka vette kezdetét, és ebben a pécsi püspök legfőbb segítői a ferencesek, jezsuit{k és p{losok voltak. Ez azonban komoly elvi problém{kat vetett fel, hiszen a tridentinum sor{n {talakult egyh{zszervezetben a püspököknek a kor{bbin{l nagyobb szerep jutott, és hatalmuk kiszélesítésének legfőbb akad{lyai éppen a szerzetesrendek, valamint a különböző jogcímek révén kiv{lts{golt exempt pléb{ni{k voltak. A helyzettel Radanay is tiszt{ban volt, nem véletlenül írta 1700-ban, hogy „magamnak az én Pécsi Püspökségemben kív{ntat{nak mostan h{rom sz{z hatvan h{rom pléb{nosim, de hol vegiem, és BRÜSZTLE: i.m. IV. 191. Keszü a szemin{rium birtoka lett az 1736. évi feloszt{st követően. Canonica Visitatio 1738– 1742… i.m. 30. Sumony pedig a pécsi székesegyh{z kezelésébe került. BML IV. 1. j. Ö 19. fol. 11. 51 Pellérd és Aranyos ura Passardi Péter lett, aki kegyúrként 1711-ben a templomot újj{építette. „dicitur per Petrum Passardi genitorem mox fati vice-comitis (t.i. Pass{rdi P{l) anno 1711. antiquis diruti templi fundamentis ex mera tegula cocta supraaedificata una cum, turri et sacristia sua…” BRÜSZTLE IV. 188. Eger{g pedig a P{lffy-csal{d birtoka. Schematizmus 1981... i.m. 197–198. 52 1733-ban Túrony esetében konkrétan megjegyezték, hogy a templom „ad normam ecclesiarum catholicarum” lett {talakítva. BML IV. 1. j. Ö 19. fol. 21. 53 Jellemző erre a pécsi székesegyh{z esete, ahol 1686 ut{n csup{n az altemplomot haszn{lt{k egészen az 1710-es évekig, és csak a minim{lis, szükséges restaur{cióról vannak ismereteink. BOROS L{szló: A pécsi székesegyh{z a 18. sz{zadban. (Művészettörténeti Füzetek 18.) Budapest, 1985. 16–17. 49 50

9

mivel tanittassam”.54 Tenni azonban nem volt ereje ellene, és ezért a szerzetesek mellett még m{s egyh{zmegyék papjait is kénytelen volt alkalmazni, miként az a stratégiai fontoss{gú Eger{gon is történt, ahol 1703-ban a z{gr{bi Komp{r Krisztofor szervezte újj{ a pléb{ni{t.55 Ebbe a lassú fejlődésbe szólt bele a R{kóczi szabads{gharc, amely szinte teljesen megsemmisítette az addigi eredményeket, és hosszú évekre megakasztotta a konszolid{ció folyamat{t.56 Először a többségében protest{ns kuruc csapatok vonultak {t az egyh{zmegye területén, és a miattuk kitört félelem ok{n a kisebb falvakban élő pléb{nosok, szerzetesek elhagyt{k {llom{shelyeiket. Ekkor szűnt meg Siklóson a katolikus istentisztelet, és az előbb említett Komp{r Krisztofor is behúzódott a pécsi ferences kolostorba. Itt esett {ldozatul a v{rost kifosztó kuruc katon{knak febru{r elején.57 A kuruc pusztít{s nem kímélte a Toln{ban és Barany{ban élő r{c lakoss{got sem, Döbröközben még a R{kóczinak behódolt szerbeket is leölték.58 Erre v{laszul a cs{sz{ri zsoldban szolg{ló szerb szabadcsapatok betörtek a Dun{ntúlra, és mai ismereteink szerint Glavinich Sebestyén pécsi kanonok egy{ltal{n nem túlzott, amikor besz{molój{ban úgy fogalmazott, hogy a pécsi egyh{zmegyét ez a t{mad{s végső roml{sba döntötte.59 Ők az 1704. évi hadj{rat sor{n négy jezsuit{t, h{rom siklósi ferencest, ugyanennyi vil{gi pléb{nost és egy kanonokot öltek meg, közülük a legtöbben Pécs feldúl{sakor estek {ldozatul. 60 Nem voltak biztons{gban a katolikus délszl{vok sem, Moh{cs és Siklós ferences kolostorai ugyanúgy {ldozatul estek a pusztít{snak, mint a pécsi p{losok és domonkosok rendh{zai. Ekkor égették fel Szal{nt{t,61 Szenterzsébet62 és Gyűd 63 oratórium{t, Siklóson pedig még az anyakönyveket is elhamvasztott{k. 64 KOLLER: i.m. VII. 185. Schematizmus 1981… i.m. 197. 56 Az 1704. évi hadj{ratra l{sd: B[NKÚTI Imre: 1704: két hadsereg a Dél-Dun{ntúlon, két tragédia Pécsett. In: A pécsi egyh{zmegye a 17–18. sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 48. 57 Schematizmus 1981… i.m. 199. 58 SZIL[GYI Mih{ly: Az újratelepülő Tolna megye 1710–1720. In: Tanulm{nyok Tolna megye történetéből X. Szerk. K. BALOG J{nos. Szeksz{rd, 1983. 50. 59 „
10

A szabads{gharc végére az egyh{zi insfrastruktúra szinte rosszabb {llapotban volt, mint 1686-ban, alig néh{ny pléb{nia élte túl a viharos évtizedeket. Hi{ba vannak adatok péld{ul a pellérdi pléb{nosnak, Morvay Józsefnek a folyamatos helyi jelenlétéről, 65 Stipkovich Istv{n J{nos jezsuita p{ter 1704–1712 közötti szal{ntai szolg{lat{ról,66 illetve Kazó Andr{s szabadszentkir{lyi pléb{nosról,67 az összkép siralmas volt. Ezért különösen fontos volt, hogy teljesen új alapokra helyezve indíts{k el a pléb{ni{k megszervezését, és e munka m{r Nesselrode Ferenc (1703–1732) pécsi püspök nevéhez fűződik.68 Nesselrode kinevezése m{r a megv{ltozott uralkodói egyh{zpolitik{t jelzi. Hasonló tendenci{kat l{thatunk a szomszédos veszprémi egyh{zmegyében, ahol a kiprób{lt és m{shol m{r bizonyított Volkra Ottó kinevezésével nagy hangsúlyt helyeződött a pléb{niah{lózat fejlesztésére és a papképzés beindít{s{ra.69 Nem véletlen az sem, hogy a pécsi egyh{zmegyében Nesselrode valósította meg Radanay több évtizedes tervét, és a felmerülő problém{k megbeszélésére zsinatot hívott össze 1714-ben.70 Ez egybev{gott a Tridentben megfogalmazott, püspökökkel szemben t{masztott követeléssel, és új lendületet adott az egyh{zmegyei pléb{niah{lózat újj{szervezésének. Ekkor rendezték a pléb{nosok és licenci{tusok jogköreit, és egym{shoz fűződő viszony{t, valamint megerősítették felettük a püspöki joghatós{got. Igényként megfogalmazódott az is, hogy minél jobb képességű pléb{nosokkal kell a konszolid{ciót elvégezni, és az egyik rendkívül fontos passzusban rendezték a pléb{nosok és licenci{tusok vagyoni helyzetét és közösséggel szembeni kötelezettségeit is. Külön foglalkoztak az anyaegyh{zakhoz kap-

Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 117. Uo. 111. 65 BRÜSZTLE: i.m. IV. 192. 66 Uo. 508. 67 Uo. 621. 68 Modern életrajza m{ig nem készült el. Legújabb rövid összefoglal{sa: BORSY K{roly: Pécs püspökei a török idők ut{n. Pécsi Szemle, 2001 tavasz. 24–41. 69 Volkra Ottó püspökségéről legújabban: KÖRMENDY József: Gr. Volkra Ottó Ker. J{nos veszprémi püspök élete és munk{ss{ga 1665–1720. Veszprém, 1995. 70 „Siquidem nostra Dioecesis Quinque Ecclesiensis, ob diversas temporum injurias, non solum in salutari religionis orthodoxae cultu, verum etiam multoque magis in debita Parochiarum administratione, cura animarum, ac Parochorum necessaria Provisione, adeo disturbata et confusa videatur.” A zsinat anyag{t kiadta: KOLLER: i.m. VII. 220–242. 63 64

11

csolódó fili{k pasztor{l{s{val, és elrendelték, hogy az egyh{z tagjai rendszeresen l{togass{k ezeket a helyeket, és segítsék az ott élőket.71 Ebben az évben 19 működő pléb{ni{ról van tudom{sunk, amelyek közül Sziget, Pellérd, Pincehely, K{toly, V{s{rosdombó, Mindszent, Eger{g, Szal{nta, Görcsöny, Hosszúhetény, valamint az éppen ekkor újj{szervezett Beremend vil{gi pléb{nosa megjelent Pécsett, a kőv{gószőlősi Keszthelyi J{nos, a szabadszentkir{lyi Kazó Andr{s, a lőcsi Lépi P{l, az izsépi Gyüresics M{ty{s, és az éppen akkor híveket kapó Tevel frissen kinevezett pléb{nosa, Heinrich Mack t{volmaradtak. A ferencesek tov{bbra is Simontornya, Siklós, Moh{cs, Bud{ról pedig a boszniai ferencesek Földv{r népét pasztor{lt{k. A sz{raz adatok értékes következtetések levon{s{ra alkalmasak. Az első ezek közül a pléb{ni{k sz{ma, hiszen fentebb l{ttuk, hogy az {llandó h{borúskod{s, és az ezzel szorosan együttj{ró j{rv{nyok 72 1711-re szinte teljesen megsemmisítették a m{r működő pléb{ni{kat. Ezért mindenképp meglepő a működő pléb{ni{k sz{ma. Ezek többségében m{r működött hosszabb-rövidebb ideig pléb{nos vagy licenci{tus, 73 ezek közé tartozik az eddig külön nem említett V{s{rosdombó, ahol utóbbi működésére m{r 1692-ből van adatunk, 74 és 1709-től, Roskov{nyi Andr{s pléb{nos megjelenésével a középkori eredetű Szent M{rton templom ténylegesen is pléb{niatemplomnak sz{mított.75 Néh{ny esetben nem ismerjük a pléb{nia előzményeit, ilyen Görcsöny, Beremend, Pincehely és Tevel. Görcsöny a török időkben is lakott volt, 1699-ben r{cok költöztek be Döbröközből, miut{n I. Lipót 1691-ben a szerb p{tri{rk{nak adom{nyozta a települést. 76 Valószínűleg éppen miattuk adom{nyozta a pléb{ni{t 1702-ben I. Lipót a pécsi jezsuit{knak, akik 1713-ban illően felújított{k a tető nélkül {lló temp„Tam Parochus, quam Licenciatus debet frequenter suas Filiales Ecclesias, et pagos visitare, eosque tam in publico, quam privato ea, quae ad salutem necessaria sunt<” KOLLER: i.m. VII. 231. 72 NAGY Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisj{rv{ny. In: Baranyai Helytörténetír{s 1981. Pécs, 1982. 115–160. 73 A fentebb említetteken túl ide soroljuk K{tolyt is, ugyanis 1622-ből van egy utal{s az itteni pléb{ni{ra, amelyet ekkor mag{nak kért Don Simone Matkovich moh{csi pléb{nos. MOLN[R Antal: A kalocsai érsekség a török korban. In: Uő: Tanulm{nyok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Budapest, 2004. 55. 74 TIM[R: Patrocíniumok Baranya… i.m. 183. 75 Roskov{nyi előtt betöltetlen volt e tisztség, mert őmaga „curam deserti gregis in V{s{rosdombó suscipiens” érkezett. BRÜSZTLE: i.m. IV. 788. 76 DUJMOV Mil{n: A szerb ortodox egyh{z helyzete Barany{ban az 1690-es években. In: A pécsi egyh{zmegye a 17–18. sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 130; SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 50. 71

12

lomot.77 Ebben az évben került ide Csepéncsy Sebestyén József is, aki vil{gi lelkip{sztorként l{tta el a pléb{nosi teendőket, és ezzel az aktussal került sor a pléb{nia újraalapít{s{ra.78 A m{sik h{rom település különböző vil{gi nagybirtokokhoz tartozott. Beremend 1698-tól a Veterani-csal{d kezében volt, akik a kezdeti időszakban többnyire szerb telepeseket költöztettek be tudatosan a faluba. 79 Ezért a R{kóczi-szabads{gharc idején a kuruc csapatok feldúlt{k. Aki tudott elmenekült előlük, a legtöbben Toln{n tal{ltak menedéket.80 1711 ut{n a túlélők egy része visszaköltözött, {m a kegyúr telepítési politik{ja miatt Beremenden mind több katolikus sok{c jelent meg, és 1713-ban Spoljanics F{bi{n Sebestyén személyében pléb{nost is kapott a település.81 Pincehely az Eszterh{zy-csal{d birtokai közé tartozó, gazdag mezőv{ros volt, ahol a 17. sz{zad végéig r{c garnizon {llom{sozott, {m miut{n ők a v{rmegyei terhek elől elköltöztek, 1695-től fokozatosan magyarok foglalt{k el a helyüket. 82 Kiemelt jelentősége ellenére – 1717-től a rohonci zsidók egy {llandó kolóni{ja is megtelepedett a v{rosban 83 –, az egyh{zi infrastruktúra kiépítésére a kegyúr nem fordított különösebb figyelmet, tov{bbra is a Kapos-folyó szigetén {lló, egykori török mecsetet haszn{lt{k a hívek, és Strupi György pléb{nos tevékenységére is csup{n 1714-ből van az első adatunk. 84 A Dőry-csal{dhoz tartozó Tevelre szintén r{cok költöztek 1699 ut{n, {m a szabads{gharc idején elnéptelenedett a falu. 85 A település újkori története 1712-ben kezdődött, amikor Dőry L{szló hív{s{ra német telepesek költöztek be, és felépítették első, v{lyogból készült templomukat.86 Első pléb{nosuk, Heinrich Mack Dél-Németorsz{gból érkezett a hívekkel, és 1718-ig, N{dasdra való {tköltözéséig pasztor{lta

Schematizmus 1981… i.m. 173. BRÜSZTLE: i.m. II. 722. 79 SZITA L{szló: Beremend története a XVII. sz{zadtól. In: Beremend és környéke II. kötet. Szerk. GILBERT Csaba. Beremend, 1997. 80. 80 Uo. 83. 81 B{r van arra utal{s, hogy m{r a sz{zad elején volt pléb{nosa a közösségnek Szokolovich Mih{ly személyében, {m őt 1704 m{rcius{ban r{c katon{k meggyilkolt{k, és tényleges működésére nincsen adatunk. Ut{na 1714-ig nem volt utódja, 1711–1713 között Lőcs pléb{nosa l{tta el a falut. BRÜSZTLE: i.m. II. 195–196; MERÉNYI: i.m. 16. 82 SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 41. 83 Uo. 59. 84 Schematizmus 1981… i.m. 238. 85 SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 50. 86 Uo. 41. 77 78

13

őket.87 Összeségében meg{llapítható, hogy 1714-ig nem v{ltozott a pléb{niaalapít{sok mechanizmusa, a Radanayn{l m{r megfigyelt módon tov{bbra is ink{bb a m{s vall{súak – elsősorban az ortodoxok – megtérítésének sz{ndék{val hoztak létre újabb anyaegyh{zakat, és nem a színkatolikus közösségek lelki igényeit prób{lt{k kielégíteni. Újdons{got csup{n az jelentett, hogy a birtokrestaur{ció révén a vil{gi kegyúrak is egyre aktívabban v{llaltak szerepet az egyh{zi infrastruktúra alapjainak megteremtésében. Tevel péld{ja azonban m{r a konszolid{có m{sodik f{zis{nak nyit{ny{t jelzi, amikor a kívülről – elsősorban német nyelvterületről – érkező telepesek magukkal hozz{k a helyi {llandó egyh{zi jelenlét igényét, és ezzel dinamiz{lt{k a lok{lis egyh{zi infrastruktúra kiépítését. Az 1714. évi zsinat dokumentumainak a m{sik tanuls{ga az, hogy a pasztor{ciót végző személyi {llom{nyban egyre nagyobb sz{zalékban tal{lunk vil{gi pléb{nosokat, a licenci{tusok és szerzetesek ar{nya pedig ezzel ar{nyosan csökkent. 1697-ben még 75 sz{zalékban tanult vil{gi emberek jelentették a lok{lis egyh{zi jelenlétet, 18 évvel később hét licenci{tus jelent meg a zsinaton, akiket tiszteletre méltó honorandus titulussal említ a forr{s. Közülük a Kónyiban szolg{ló Horv{th J{nos és a Széken tevékenykedő V{csi Istv{n neve mellett a Plebanus Licenciatus cím szerepel,88 amelynek értelmezése m{r azért is problematikus, mert Magyarszék csak 1716tól, Farkas György install{ciój{tól sz{mított pléb{ni{nak, és V{csit Brüsztle sem sz{mítja a pléb{nosok közé.89 [m mivel kettejükkel kezdődik a felsorol{s, ezért tal{n személyes megbecsültségük miatt érdemelték ki ezt a titulust. Ugyancsak a licenci{tusok között tüntették fel Kőv{ri J{nos aranyosi tanítót is „Providus Joannes Kőv{ri Ludimagister in possessione Aranyos”, aki lelkip{sztor hi{ny{ban kényszerült ell{tni a licenci{tus feladat{t. 90 Mellettük 15 vil{gi, 3 ferences és a domonkos Verbőczy {ltal pasztor{lt Hetény pléb{ni{j{t említi a forr{s, azaz majd 60%-ban vil{gi pléb{nosokból {llt az egyh{zmegye településein szolg{lók személyi {llom{nya.

BRÜSZTLE: i.m. IV. 696. KOLLER: i.m. VII. 225. 89 BRÜSZTLE: i.m. IV. 597. Farkas György helyett egy 1718-ban készült összeír{sban Farkas J{nos szerepel. Pécsi Képtalani Levélt{r (PKL) Mag{nlevélt{r (ML) Fasc. 156. Pléb{nosi jegyzék 1718. fol. 2. 90 KOLLER: i.m. VII. 226. 87 88

14

Még ennél is pontosabb eredményeket kapunk, ha az 1718-ban készült pléb{nos-összeír{st vizsg{ljuk. 91 Ennek egy nagy hib{ja van, hi{nyoznak belőle a baranyai licenci{tusok, ezért róluk az 1714. évi forr{sból merítünk adatokat. Berényi Istv{n kor{bban szak{lyi, 1718-ban berkesdi, Tapolczai P{l egykor J{nosiban, most Tam{siban szolg{ló licenci{tusok, valamint Horv{th J{nos mindkét dokumentumban szerepelnek, ezért öszszesen 17 vil{gi szolg{lót sz{molhatunk az egyh{zmegyében ezekben az években. Közülük 12 Tolna megyében {llom{sozott, többek között Regöly, Jov{nca, Értény, Bedegkér, Döbrököz, Ozora, Kisszékely, Berény 92 és Apar településeken. Erre lejjebb, m{s aspektusból még visszatérünk, de most vessük össze a licenci{tusok sz{m{t a pléb{nosok névsor{val. Tolna megyéből h{rom vil{gi pléb{nost említ konkrétan az összeír{s, B{ta és Földv{r esetében a nevek helye üresen maradt, míg Simontornya, Tolna, Paks településeken ferencesek pasztor{ltak. 93 Azaz csup{n húsz sz{zalék volt a vil{gi pléb{nosok ar{nya, ami szinte megegyezik az egyh{zmegye 1697. évi {llapot{val. Barany{ban ezzel szemben 17 pléb{nos – köztük Kapucsy György pécsi kisprépost – neve maradt fenn,94 a szerzetesek közül a forr{s pedig megemlíti a bencés szigeti pléb{nost, Carolus Josephus Zehentert, a moh{csi ferenceseket, akik Versendet és Szekcsőt is ir{nyított{k, a Gyűdöt felügyelő siklósi ferenceseket és a eszéki kapucinusokat. Berkesdet Berényi Istv{n licenci{tus vezette, míg az ő nevét követő felsorol{sban Sz{szv{r, K{r{sz, Szebény95 és Sumony96 esetében hi{nyoznak a nevek. Sz{szv{r esetében tal{n ekkor prób{lkoztak a pléb{nia megalapít{s{val, 97 K{r{sz szerepeltetésére nem tudjuk a v{laszt, Sumony azonban h{rom évvel később is licenci{tus volt, így bizonyosan nem volt pléb{nosa 1718-ban. 98 A legbiztosabb azonban, ha ezeken a településeken maximum licenci{tusok

PKL ML Pléb{nosi jegyzék 1718. A mai Diósberény. 93 PKL ML Pléb{nosi jegyzék 1718. fol. 1. A földv{ri ferencesekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy ők pasztor{lj{k Paksot, Madocs{t és m{s szomszédos falvakat. 94 A pécsv{radi ap{ts{g pléb{nos{nak a nevét nem írt{k bele, de a titulus alapj{n a vil{gi papok közé sorolt{k. PKL ML Pléb{nosi jegyzék 1718. fol. 2. 95 Szebény esetében ennek az is az oka lehet, hogy püspöki joghatós{gtól mentes, exempt jog{ll{sú volt. Schematizmus 1981… i.m. 195. 96 „Somon seu Sz. Dyenis” PKL ML Pléb{nosi jegyzék 1718. fol. 2. 97 BRÜSZTLE: i.m. IV. 547. 98 MERÉNYI: i.m. 69. [llít{sunkat annak ismeretében is fenntartjuk, hogy 1712-ből van egy utal{s a sumonyi parókusra. BRÜSZTLE IV. 431. 91 92

15

működését tételezzük fel, K{r{sz esetében pedig még azt sem.99 Így az 1714. évi adatokat is belesz{mítva a tizennyolc pap mellett hat licenci{tus, valamint egy bencés vezetett Barany{ban pléb{ni{t, míg tov{bbi ötöt ferencesek adminisztr{ltak. Az ar{ny ebben az esetben szinte teljesen megegyezik az 1714. évivel, {m e forr{s révén mégis meg tudtuk hat{rozni a Tolna és Baranya megye egyh{zszervezetében levő különségeket. A két megye pléb{niah{lózat{nak eltérő jellege nem véletlen, hiszen Tolna megyét sokkal nagyobb k{rok érték a 17–18. sz{zad fordulój{n, és – különösen a kuruc h{borúk idején – szinte teljesen elnéptelenedett.100 A lassú konszolid{ció csup{n az 1710-es évek derek{n kezdődött, amikor az egyre nagyobb sz{mú telepítések révén a puszt{n {lló falvak ismét megteltek élettel. A vil{gi nagybirtokosok közül az Eszterh{zy-csal{d vette ki részét a legintenzívebben, az 1718-ban licenci{tus {ltal igazgatott települések közül majd mindegyik az ő birtokuk volt. Ezek közül kontinuusnak tekinthető Kisszékely, amelynek Szent György tiszteletére szentelt templom{t még a török időkben emelték, 101 és 1714-ben Simontornya fili{ja volt.102 Eszterh{zy P{l n{dor korai telepítései közé tartozik Értény, ahov{ 1701-ben, valamint Bedegkér, ahov{ a következő évben érkeztek meg az első magyar csal{dok.103 Előbbit alkalmanként szintén a simontornyai ferencesek pasztor{lt{k. Regölyben 1715-ben jelentek meg az első lakók Igalról,104 Berénybe és Ozor{ra szintén magyarok kerültek ezekben az években.105 Döbröközbe 1712-ben kezdődött a magyar csal{dok betelepítése, 106 és a kor{bban jelentős r{c lakoss{ggal bíró, 107 Sinzendorf-csal{d birtok{ban levő Apar is ezekben az években indult fejlődésnek. 108 Ebből a néh{ny péld{ból is kiderül, hogy a vil{gi újj{szervezés szorosan együtt j{rt az egyh{zi reorganiz{cióval. Ennek az első {llom{sa egy Ha csak nem az 1721-ben K{r{szon lakó „simplex et illiteratus” Szabó J{nos iskolamesterre gondolt mint licenci{tusra az összeír{s készítője. Uo. 543. 100 SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 56. 101 „Templum extra pagum in latere montis ad initium praeteriti saeculi pietate Chrtianorum sub jugo Tyranni asiatici gementium, ex tegulis coctis erectum verso ad orientem sanctuario.” PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 40. 102 KOLLER: i.m. VII. 225. 103 Schematizmus, 1981…i.m. 234; 236; SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 40. 104 SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 41. 105 Schematizmus, 1981… i.m. 253; SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 41. 106 Schematizmus, 1981… i.m. 229. 107 Az újratelepülő Tolna… i.m. 50. 108 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 13. 99

16

licenci{tus munk{ba {llít{sa volt, de minden közösség törekedett arra, hogy {llandó papja legyen és temploma pléb{ni{v{ v{ljon. Ez a törekvés a tolnai egyh{zszervezet fejlődésén vil{gosan l{tszik, mert néh{ny év múlva a licenci{tusok {ltal igazgatott egyh{zas helyek többségéből pléb{nia lett, igaz, nem mindegyikből, ezért érdemes megvizsg{lni az egyh{zmegyében 1715 ut{n történő alapít{sokat is. Magyarszéken 1716-ban Farkas J{nos pléb{nos odahelyezésével kezdődött meg a pléb{nia működése. Szék kiemelése teljesen logikus, hiszen kontinuus település volt, több licenci{tus{t ismerjük, közülük V{csi Istv{n a legtekintélyesebbek közé tartozott, templom{t pedig a legrégebbinek tartott{k az egyh{zmegyében. 109 A pécsi székesegyh{z birtokaként Domsics M{ty{s kanonok viselte gondj{t, al{ tartoztak a magyar jobb{gyok, míg a német betelepülők a később fel{llított papi szemin{riumot szolg{lt{k.110 1718-ban B{taszéket emelte Jany Jakab ap{t a pléb{nia rangj{ra, {m ennél sokkal fontosabb, hogy a következő évben N{dasd, 111 Szakcs és Tam{si egyh{za is pléb{ni{v{ v{lt. N{dasd lakoss{ga a hódolts{g végén még többnyire reform{tus volt, és földesura, a pécsi püspök ekkor még nem tudta {ttéríteni őket. 112 Erre először 1718-ban nyílt lehetőség, amikor Nesselrode németeket telepített le a faluban. A pléb{nia alapít{sa ekkor bizonyíthatóan azzal j{rt, hogy az addig reform{tus kézen lévő, eredetileg Szent Imre tiszteletére emelt templomot újraszentelték. Az új jövevények Szent Kili{n tiszteletét szerették volna {polni, {m Nagy György pléb{nos Szent Istv{n tiszteletére aj{nlotta fel a templomot.113 Ennek a konfliktusnak a következtében 1719-ben t{vozott a pléb{nos és a helyére Heinrich Mack, addigi teveli lelkip{sztor érkezett.114 A hívek és pléb{nos vit{ja teh{t az előbbiek győzelmével ért véget, amikor egy, a nyelvüket és szok{saikat értő papot biztosított sz{mukra a püspök. N{dasd péld{ja jelzi, hogy az egyh{z igyekezett a közösségek igényeit kielégíteni, és a lehető legritk{bban v{llalta fel a konfliktusokat velük szemben. Szintén meg kell jegyezni, hogy N{dasd és Szék pléMERÉNYI: i.m. 46. Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 213. 111 Mecsekn{dasd. 112 Mecsekn{dasd 18. sz{zadi történetére l{sd: LANTOSNÉ Imre M{ria: Adatok Mecsekn{dasd 18. sz{zadi népességének alakul{s{hoz. In: Baranyai Helytörténetír{s 1978. Pécs, 1979. 371–397. 113 TIM[R: Patrocíniumok Baranya… i.m. 162–163. 114 BRÜSZTLE: i.m. III. 879. 109 110

17

b{ni{inak megalapít{s{ból kiderül, hogy az egyh{zi nagybirtok imm{r a püspökv{roson kívül is igyekezett aktívan részt venni a konszolid{ció folyamat{ban, igaz, az egyre dinamikusabb{ v{ló vil{gi nagybirtok eredményeit nem volt képes megközelíteni. Az itteni alapít{sok mögötti motiv{ciók vizsg{lata még cizell{ltabb meg{llapít{sokat tesz lehetővé, ezért érdemes röviden bemutatni őket. Szakcs a dombóv{ri uradalom részeként Eszterh{zy birtok volt. A 18. sz{zad elején szinte teljesen elnéptelenedett, a megmaradtak lelkigondoz{s{t pedig a simontornyai ferencesek v{llalt{k magukra. 115 1714-től kezdve telepedtek le magyarok, de az 1720. évi összeír{s szerint néh{ny r{c,116 a Bohuss-féle vizita alapj{n pedig sz{mos horv{t lakosa is volt. 117 Középkori templom{t romosnak írt{k le, helyette egy 1711-ben f{ból {csolt, egyszerű templomban miséztek. Pléb{niai rangra emelésének oka még nem teljesen tiszt{zott, de valószínűleg a vil{gi uradalom megszervezésével függött össze, ugyanis a dombóv{ri esperesi kerületben egyetlen pléb{nia sem működött kor{bban, ezért égető szükség lehetett ennek megszervezésére. A sietséget jelzi, hogy az anyagi infrastruktúr{ban nem következett be v{ltoz{s, és Vereskovics Istv{n Antal pléb{nost sem nem iktatt{k be, sem nem nevezték ki a pléb{nia élére. 118 A tam{si pléb{nia megalapít{sa szintén a vil{gi nagybirtok konszolid{ciój{val függött össze, hiszen uradalmi központ volt, ahov{ m{r nagyon kor{n, a sz{zad elején magyarokat telepített le Eszterh{zy P{l n{dor. A kor{bban ott élő r{cok 1705-ben elhagyt{k a települést, a helyükre a Dun{ntúlról katolikus magyarok költöztek be nagy sz{mban. 119 Nekik köszönhetően a mezőv{ros az 1710-es évek végére szinte teljesen katolikuss{ v{lt.120 A közösség ekkor a középkori, eléggé romos templomot haszn{lta, azaz az egyh{zi infrstruktúra is lehetővé tette volna a pléb{nia kor{bbi alapít{s{t. Ez azonban valamely ok miatt elhúzódott, és csak Győri M{ty{s idehelyezésével történt meg 1719 {prilis{ban. 121 Személyében egy jól kép-

BRÜSZTLE: i.m. IV. 493. SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 42. 117 Schematizmus, 1981… i.m. 231. 118 „Ne investitus neque installatus fuit.” BRÜSZTLE IV. 496. 119 SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 42. 120 1742-ben a település 2450 lakos{ból mindössze négy volt reform{tus, h{rom pedig evangélikus. Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 282. 121 BRÜSZTLE: i.m. IV. 680. 115 116

18

zett, komoly tapasztalattal bíró pléb{nos kezdte meg a közösség megszervezését, akit még ebben az évben kineveztek az újonnan szervezett Tam{si esperesi került élére. 122 Az ő ir{nyít{s{val vette kezdetét az új pléb{niatemplom építése, amelyet 1720-ban az Angyalok Kir{lynéja tiszteletére szenteltek fel. 123 Az építkezés költségeihez a v{ros és a v{rmegye kisebb összegekkel j{rult hozz{, {m nagy részét a hívek adakoz{s{ból finanszírozt{k. Eszterh{zy nem élt kegyúri jogaival, és nem t{mogatta az új templom felépítését.124 Ebből vil{gosan kiderül, hogy az itteni pléb{nia megalapít{sa egyértelműen a közösség, a megfelelő képességű pléb{nos, és Nesselrode püspök akarat{n, nem pedig a vil{gi kegyúr kezdeményezésén múlt. Ennek ellenére Tam{si megtartotta kiemelt helyét, és a következő években Domsics M{ty{s, majd Fonyó S{ndor személyében kitűnő lelkip{sztorok folytatt{k Győri munk{j{t. Tam{si péld{ja jól mutatja a konszolid{ciós folyamat újabb szakasz{t: a közösségek az egyh{zi személy {llandó jelenléte mellett arra is törekedtek, hogy megfelelő infrastruktúr{t alakítsanak ki. Meglévő templomaikat elkezdték felújítani, vagy – ahogy ez Tam{si esetében történt – újat kezdtek el építeni. A következő két évtizedben többnyire v{lyogból és n{dból készültek ezek az épületek, ezért nem bizonyultak {llandónak. 125 Az 1740-es évektől kezdve fokozatosan {tépítették ezeket is, 126 és a ma l{tható barokk templomok a sz{zad m{sodik felében nyerték el form{jukat. Ez azonban m{r a megújul{s harmadik f{zis{t jelentette, így túlmutat tanulm{nyunk keretein. Az 1720-ban alapított Beremend, Szekcső és Szentlőrinc esetei jelzik, hogy a tam{si templomépítés nem elszigetelt jelenség volt, hanem egy új folyamat kezdete. Szekcsőn m{r 1716-ban {llt egy f{ból és s{rból készült templom,127 a szentlőrinci templomot 1718-ban építették,128 Beremend köUo. Győri elhivatotts{g{t jelzi, hogy az anyakönyveket ő kezdte el vezetni a pléb{ni{n. Schematizmus, 1981… i.m. 181. 123 Uo. 239. 124 Az elutasít{s körülményeire l{sd: BRÜSZTLE: i.m. IV. 676. 125 Az egyh{zmegyében tal{lható templomok építésének 18. sz{zadi folyamat{t külön tanulm{nyban készülünk feldolgozni a közeljövőben. 126 Dunaszekcsőn péld{ul leégett a fatemplom 1736-ban, és ezut{n kezdték el kőből felépíteni ma is haszn{lt templomukat. Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 173. Beremenden az 1740-es évekre teljesen tönkrement a templom, ezért 1745-ben teljesen fel kellett újítani. GEOSITS Lajos: A beremendi pléb{nia története. Siklós, 1909. 4. 127 MERÉNYI: i.m. 91. 122

19

zépkori templom{t pedig egy évvel később kezdték felújítani.129 Mindh{rom pléb{nia alapít{s{nak tanuls{gos az oka, ezért érdemes külön-külön szemügyre venni őket. Dunaszekcsőt I. Lipót 1691. június 27-én Arsenije Černojević p{tri{rk{nak adom{nyozta a baranyai Görcsönnyel együtt, így ez lett a hazai szerb ortodox egyh{z egyik központja.130 A kisebbségbe került magyars{g pasztor{l{s{t a moh{csi pléb{nos végezte. Az ő tevékenysége és a kicsiny templom építése összefügghetett azzal, hogy 1721 előtt valamikor Kövér P{l és M{rffy József szerezték meg az uradalom egy részét.131 A pléb{nia alapít{s{nak ok{t mégis az itt székelő szerb püspök elleni aktív fellépésben, és az ortodox lakoss{g {ttérítésének sz{ndék{ban l{tjuk. Nem véletlenül Kapucsy György {ltal{nos helynök nevezte ki Horv{tovics Ferencet, 132 azaz a régi mechanizmusok tov{bbéléséről beszélhetünk. Beremenden szolg{lt m{r pléb{nos Spoljarics Sebestyén személyében, {m tisztsége 1715-ben történő t{voz{sa ut{n évekig betöltetlen maradt.133 Utóda, Verchkovich alatt kezdett bele a kegyúr, Veterani J{nos 134 a középkori alapokon nyugvó templom újj{építésébe.135 Elhat{roz{s{ban bizony{ra szerepet j{tszott az is, hogy éppen ezekben az években a telepítéseknek köszönhetően a település léleksz{ma megdupl{zódott, és a sokac mellett magyar és német csal{dok is érkeztek, akiknek a megtart{sa fontos volt a földesúr sz{m{ra.136 A templom elkészülte ut{n került Geszics Antal a pléb{ni{ra, miut{n a püspök szóban megbízta a pléb{nia igazgat{s{val. 137

MERÉNYI: i.m. 62. BRÜSZTLE: i.m. II. 192. 130 DUJMOV: i.m. 130. 131 BRÜSZTLE: i.m. II. 528. 132 Uo. 533. 133 Brüsztle öt évről ír. Uo. 196. Ennek ellentmond, hogy 1718-ban Stephanus Verchkovichot Beremend pléb{nosaként említették. PKL ML Fasc. 156. pléb{nosi jegyzék 1718. fol. 2. 134 GEOSITS: i.m. 4. 20 évvel később a vizita Julius Veteraninak tulajdonítja a templom újj{építését. Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 119. 135 BML IV.1. j. Ö 19. 53. Veterani 1715-ben D{rda templom{nak felújít{s{ba is belefogott, és 1718-ban el is készült. A lelkip{sztori szolg{latot a csal{d k{pl{nja végezte, {llandó pléb{nost csak 1726-ban kapott a település. A folytonoss{got Mathias Wagner iskolamester jelentette, aki 1720–1733 között dolgozott itt. BRÜSZTLE II. 442–443. 136 SZITA: Beremend története… i.m. 82. 137 „Anno 1720. mense Majo per jurisdictionem verbaliter concessam huic parochiae admovetur non investitus, nec installatus.” BRÜSZTLE: i.m. II. 196. 128 129

20

Itt teh{t csup{n többszöri prób{lkoz{s ut{n, a kegyúr és a püspök együttes erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre {llandó pléb{nia. 138 Szentlőrinc helyzete sok tekintetben megegyezett Beremendével. A 17. sz{zadban még unit{riusok lakta település a Breuner csal{d birtok{ba került, és Csonkamindszentről illetve Helesf{ról prób{lt{k pasztor{lni, mivel nem volt pléb{ni{nak alkalmas épülete. 139 A falu hat{r{ban elhelyezkedő középkori temploma üresen {llt, a körülötte levő temetőt is a kacsótaiak haszn{lt{k.140 Az új templomot Breuner Izabella Barbara M{ria építtette fel a pécsi k{ptalan telkén engedély nélkül, ezért a püspök és a k{ptalan együttesen tiltakozott az elj{r{s ellen. Nem is voltak hajlandóak a templom felszentelésére, ezt végül Luca di Natale belgr{di püspök végezte el.141 Pedig a grófnő gazdagon ell{tta a templomot liturgikus felszereléssel, és bőkezűsége szinte péld{tlan volt ezekben az években. 142 Nem is nevezett ki pléb{nost Nesselrode püspök, csup{n 1720 augusztus{ban érkezett meg a településre Kum{ni György, aki h{rom éven {t szolg{lt ezen a helyen. A pléb{nia helyzete Kucsera Jakab érkezésével v{lt igaz{n stabill{, akit Bakics G{bor {ltal{nos helynök nevezett ki, és aki 1745-ben bekövetkezett hal{l{ig dolgozott Szentlőrincen. 143 1720-tól kezdve a pléb{niaalapít{sok intenzit{sa felgyorsult. Majd minden évben két-h{rom új anyaegyh{z jött létre. Ezek okai között egyar{nt szerepelt az ekkor vir{gkor{t élő német telepítés és a spont{n migr{ció. Közös jellemzőjük volt az építkezés, 144 a hívek nagymértékű szerepv{llal{sa, 145 és az {llandó pléb{nos megszerzésére való törekvés. Ez utóbbira a közbiztons{g {llapota, és a munka zavartalan elvégzése miatt is nagy szükNem kiz{rt, hogy a beremendi templomot Luca di Natale belgr{di püspök szentelte fel, ahogy ezt a szintén Veterani-birtok D{rda esetében bizonyíthatóan megtette 1718-ban. Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 124. Ez jelentősen {rnyaln{ a kegyúr és a püspök kapcsolat{t, mert Nesselrode ellenséges lépésként értékelte m{s püspöknek a saj{t egyh{zmegyéjében tett lépéseit. 139 TIM[R: Patrocíniumok Baranya… i.m. 181. 140 MERÉNYI: i.m. 62. 141 Uo. 142 Uo. 63. Valamint Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 60. 143 BRÜSZTLE: i.m. IV. 635–636. 144 A templomépítések katalógusszerű felsorol{s{t l{sd: HORV[TH: A török ut{ni… i.m. 95–97. 145 Az 1733. évi összeír{sokban gyakran feltüntették, hogy ki mennyi pénzt {ldozott a templomra és a liturgikus felszerelésre. Ebből kiderül, hogy térségünkben, ezekben az években nem beszélhetünk földesúri barokkról. A katolikus infrastruktúra kiépítésének motorja a közösségek {ldozatv{llal{sa volt. Ennek elemzését egy későbbi tanulm{nyban tervezzük megtenni. 138

21

ség volt. Z{vod esetében jegyezték meg 1729-ben, hogy a Hőgyészről {tj{ró pléb{nos nehezen tudta ell{tni a feladat{t.146 Ugyanez volt a helyzet a Tolna megyei Udvarin{l, amelynek pasztor{l{sa a pincehelyi pléb{nos feladata volt, {m az út veszélyessége miatt ritk{n j{rt ki. 147 Emiatt a helyben lakó pléb{nos, azaz a pléb{niai rang megszerzése különösen fontos volt a közösségek sz{m{ra. Ez Barany{ban, az aprófalvas településszerkezet miatt kardin{lis kérdés volt, de m{r a kezdeti évtizedekben is nehéz volt olyan falunak eljutni a pléb{nia rangj{ra, amely kor{bban nem volt az. 148 Toln{ban az egyes pléb{ni{khoz nem, vagy csak egy-két filia tartozott, itt az egyh{zszervezés a településh{lózat reorganiz{ciój{val együtt haladt. Ekkortól a püspökség is nagyobb hangsúlyt fektetett a pléb{nosok kinevezésére, és a jogi formul{k mind teljesebb betart{s{ra. Szerzetesekre m{r csak ideiglenesen tartottak igényt, amíg nem tal{ltak megfelelő vil{gi pléb{nost. Ez történt Kisszékely és Pincehely esetében is, ahol pap hi{ny{ban a simontornyai ferencesek pasztor{lt{k az {rv{n maradt gyülekezetet.149 Az 1720-as években, az addig egyh{zi infrastruktúra nélkül {lló területeken is elkezdődött a pléb{ni{k megszervezése. 1721-ben a püspöki birtok Sz{szv{ron, a kontinuus magyars{ggal bíró Völgység központj{ban alapított{k újj{ a pléb{ni{t,150 de itt – m{s egyh{zi birtokok templomaihoz hasonlóan – nem történt különösebb kegyúri építkezés. Az egyh{zmegye egyik legnagyobb templom{nak tartott épület tov{bbra is pusztult, a hívek 1724-ben egy s{rból és f{ból készült kicsiny épületet emeltek.151 Ugyanekkor született az Eszterh{zy birtok Nagykónyi pléb{ni{ja is. Ez 1720-ban magyar-német vegyes lakoss{gú település volt, amelynek 1714-ben megis„Ecclesia haec adjuncta est Hőgyésziensi, cuius loci parocho incumbit spirituale ministrare, sed ob distanciam loci non sine multis defectibus…” PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 21. 147 „Communitas haec in spiritualibus adjecta est ecclesiae Pinczheliensi, cui tamen tam procul excurrere molestum, ac saepe etiam periculosum.” Uo. 39. 148 A települések közti rivaliz{l{sra l{sd Köblény esetét M{té G{bor e kötetben megjelent tanulm{ny{ban. 149 Kisszékely: „Ecclesia Kisszékelyiensis, alias materna, modo autem pastore carens modo provisorio Patribus Ordinis Sancti Franscisci Simontornensibus commissa.” Uo. 40. Pincehely: „hinc viduata pastore modo provisorio Patribus Franciscanis Simontornyensibus commissa est ecclesia.” Uo. 48. 150 Érdekesség, hogy 1692-ben licenci{tus szolg{lt itt, valamint még 1738-ban is őriztek a templomban egy Radanay {ltal felszentelt z{szlót, de az újraszentelt templom védőszentjét a középkori Keresztelő Szent J{nosról Nagyboldogasszonyra keresztelték {t. Canonica Visitatio 1738–1742.. .i.m. 197–198. 151 MERÉNYI: i.m. 30. 146

22

mert licenci{tusa, Horv{th J{nos még 1721-ben is k{ntortanítóként működött. A közösség 1719-ben épített a középkori templom alapjaira f{ból egy új építményt, majd ennek elkészülte ut{n Kapucsy György a Nagyszombatról frissen visszatért Újhelyi Mih{lyt nevezte ki pléb{nosnak, aki azonnal elkezdte az anyakönyvek vezetését, és tizenhat évig szolg{lta híveit.152 Ezzel egyidőben az 1718-ban még licenci{tusként működő tolnai közösségek közül is többen eljutottak od{ig, hogy pléb{ni{t alapíthattak. 1722-ben Ozora, 1725-ben Regöly, a következő esztendőben Apar, míg a vizsg{lt időszak legvégén, 1742-ben Értény kapta meg a mater rangot.153 Döbrököz, Kisszékely, Diósberény és Bedegkér fili{k maradtak, de ebben a két évtizedben itt is jelentős építkezések zajlottak.154 Az egyetlen kivétel Jov{nca, amely 1729-ben még Szak{ly fili{ja volt, közben mindink{bb eljelentéktelenedett, majd beolvadt Gyulajba, amelynek hat{rait kor{bban még ők művelték, 155 {m 1729-re a hívek kitatarozt{k a templomot, és erőfeszítéseiket siker koron{zta, mert egy évvel később pléb{ni{v{ v{ltak. 156 Teh{t hi{ba volt Jov{nca eredetileg kedvezőbb helyzetben, a kontinuuss{g, vagy a korai telepítés önmag{ban még nem jelentett hosszú t{von előnyt. Ennél több kellett egy pléb{nia alapít{s{hoz, legink{bb egy olyan elkötelezett közösség, amely fontosnak érezte a pléb{nos {llandó jelenlétét, és az egyh{zi infrastruktúra kín{lta előnyöket. Ez magyar{zza a német földről betelepülők révén újj{éledő falvak nagy sz{m{t, amelyek rövid idő alatt megszerzik a pléb{ni{val j{ró kiv{lts{gokat. 1723-ban Hímesh{za és Hőgyész, a következő évben Kakasd illetve Tolna, 1725-ben Nagyny{r{d, Z{vod, 1727-ben Bonyh{dvarasd, 1729ben Bikal jutott el erre a rangra. Ezen települések között szoros kapcsolat {llt fenn – Ny{r{d pléb{nosa péld{ul Hőgyészről érkezett157–, és mindegyik közösség igyekezett mielőbb kiépíteni saj{t egyh{zi infrastruktúr{j{t és személyi {llom{ny{t.158 Ezekben a falvakban néh{ny év alatt kivétel nélkül BRÜSZTLE: i.m. III. 363–364; Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 245–247. Mindegyikük Eszterh{zy birtok. Értény és Bedeg helyzete logikus, Nagykónyi megalapít{sa ut{n ideiglenesen lekerültek a napirendről, és annak fili{i lettek. Schematizmus, 1981… i.m. 236. 154 HORV[TH: A török ut{ni… i.m. 96. 155 SZIL[GYI: Az újratelepülő Tolna… i.m. 40. 156 Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 287. 157 Uo. 155. 158 A német telepítések {ttekintését l{sd: V[RNAGY Antal: A németség története egyh{zmegyénkben. In: A Pécsi Egyh{zmegye Schematizmusa 1981. Szerk. CSIGI Imre – KNEIP Istv{n. Pécs, 1981. 101–128. Hőgyészre l{sd: UŐ: Hőgyész. Községtörténeti monogr{fia I. rész. Hőgyész, 1990. 152 153

23

templomokat építettek, és ezzel egyidőben gondot fordítottak a pléb{ni{k és a tanítói lak{sok felépítésére is. Az 1720-as évek végére a magyar és délszl{v etnikum mellett a németek alkott{k az egyh{zmegye katolikus lakoss{g{t, és utóbbiak nagyban hozz{j{rultak az alsófokú katolikus intézményh{lózat megújul{s{hoz. Az 1730-as években véget ért a pléb{ni{k újj{szervezésének nagy korszaka. Nesselrode püspök 1732-ben bekövetkezett hal{lakor m{r 57 pléb{nia működött az egyh{zmegyében, melyeknek döntő többsége az ő idejében keletkezett. A fentebb említetteken túl ekkor jött létre a J{ny Ferenc pécsv{radi ap{t kezében levő Berkesd és Versend, 159 a P{llfy csal{d kezében levő Babarcszőllős (1722),160 az addig Szigetv{rhoz tartozó Lakócsa (1724), Magyarkeszi és Szakad{t (1727), Kisasszonyfa (1728), a ferencesek {ltal pasztor{lt B{ta (1731), valamint Iregszemcse és a kora újkori előzménnyel bíró Szebény (1732) pléb{ni{k.161 Ehhez képest szembetűnő, hogy a következő években egyetlen új anyaegyh{zat sem alapítottak, majd csak Berényi Zsigmond (1739–1748) kinevezése ut{n, 162 1740-ben alapított{k meg a Tolna megyei Bölcske,163 két évvel később pedig a vizit{ció alkalm{val Értény, Kajdacs164 és M{gocs165 pléb{ni{kat. Ettől függetlenül nem tekinthető elvesztegetett éveknek a Nesselrode és Berényi működése közötti néh{ny esztendő. A m{r működő pléb{ni{k megerősödtek, és a kegyurak, a katolikus egyh{z, de legfőképpen a hívek közösségeinek munk{ja révén egyre komolyabb beruh{z{sokat voltak képesek finanszírozni. A pléb{ni{k ir{nyít{s{hoz azonban jól felké-

156–166. Z{vodra példa: LANTOSNÉ Imre M{ria: Két vil{gi kegyúr a hitélet megújít{s{ért. In: A pécsi egyh{zmegye a 17–18. sz{zadban. Szerk. FEDELES Tam{s – VARGA Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 192–202. 159 V[RNAGY: A németség története… i.m. 119. A pécsv{radi ap{ts{g 18. sz{zadi birtokrestaur{ciój{ra l{sd: KŐFALVI Tam{s: Bartók Istv{n pécsv{radi ap{t birtokrestaur{ciós kísérlete (1657–1658). In: Koller József emlékkonferencia (Pécs, 2002. október 24–25.) v{logatott előad{sai. Szerk. FONT M{rta – VARGHA Dezső. (Tanulm{nyok Pécs történetéből 13.) Pécs, 2003. 173–174. 160 Megalapít{sa ut{n exempt pléb{ni{nak sz{mított. Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 101. 161 HORV[TH: A török ut{ni… i.m. 94. 162 MÓRÓ M{ria Anna: Berényi Zsigmond – a papnövelde alapító mecén{s püspök. In: Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok CD-ROM. Baranya Megyei Levélt{r. Szerk. ÓDOR Imre – LENGV[RI Istv{n. Pécs, é.n. 163 Schematizmus, 1981… i.m. 240. 164 Uo. 248. 165 Canonica Visitatio 1738–1742….i.m. 205–206.

24

szített pléb{nosokra volt szükség. Az ő kiképzésük és csatasorba {llít{suk jelentette a konszolid{ció sikerének a kulcs{t. A tridentinum egyik fő üzenete ugyanis az egyh{z intenzívebb és aktívabb jelenléte a helyi közösségekben. E sz{ndék, illetve gondolat jelent meg a 18. sz{zad első felében a Dél-Dun{ntúlon is az újra vagy újonnan struktur{lódó közösségek kialakul{sakor, és tal{lkozott a közösségek önszerveződési törekvéseivel. Az egyh{zi, sőt a vil{gi reorganiz{ció vagy neoorganiz{ció egyik legfontosabb szegmensének teh{t a stabil lok{lis egyh{zi struktúra kiépülését, a megfelelő pléb{nosi {llom{ny kialakít{s{t, szervezését, illetve a helyi egyh{zi személyi {llom{ny létrejöttét tekinthetjük. A pléb{niaszervezés a Dél-Dun{ntúlon a sz{zad első felében kettős ir{nyú volt, egyrészt a püspökök figyeltek arra, hogy az idegen püspök fennhatós{ga vagy joggyakorlata al{ került pléb{ni{kat és beneficiumokat – mint az ismeretes a z{gr{bi és a veszprémi püspökség közötti vit{k kapcs{n – visszaszerezzék, maguk sz{m{ra megtarts{k, m{srészt új pléb{ni{kat létesítsenek, és az üresen {llókat újj{szervezzék. 166 A tridenti zsinat {ltal meghirdetett rezidencia elve alsó szinten a pléb{ni{k megszervezését, illetve pléb{nosok alkalmaz{s{t és helyben lak{s{t, helybeli tevékenységét jelentette. Az {llamhatalomnak, az egyh{znak, a birtokosoknak, és a híveknek egyar{nt az volt az érdeke, hogy alkalmas pléb{nos kerüljön a településre, aki megfelelően l{tja el lelkészi teendőit, és egyben a közösség spiritu{lis vezetője is. Az {llamnak, a katolikus egyh{znak és {ltal{ban a birtokosnak az is célja volt, hogy homogeniz{lja, integr{lja az újonnan kialakuló közösséget, a sok esetben vegyes nemzetiségű és vall{sú lakoss{got. Éppen ezért ebben a régióban több szempont is szerepet j{tszott a pléb{nosok kiv{laszt{s{ban. A birtokos elv{rta a pléb{nostól, hogy segítse elő a megfelelő infrastruktúra kiépítésével, szorgalmas munk{val a közösség békés életét, tov{bb{ a prosper{ciót, a növekedést. Tiszt{ban voltak vele, hogy a hitélet gyakorl{s{nak biztosít{sa jelentős szerepet j{tszik a megtelepült lakoss{g integr{ciój{ban, konszolid{ciój{ban és a közösség eredményes, nyugodt koegzisztenci{j{ban. Éppen ezért a püspöki központoktól t{volabb eső településeken, illetve az uradalmak szempontj{ból fontosabb helységekben

166

KÖRMENDY: i.m. 31.

25

a birtokosok, illetve a tiszttartók intézték nemcsak a pléb{nosok kiv{laszt{s{t, aj{nl{s{t, hanem beiktat{s{t is.167 Jól péld{zza a korszakot és a tendenci{kat Bedekovics G{bor esete. Bedekovics Pécsett született, apja Pécs főbír{ja volt. Középiskolai tanulm{nyait Pécsett végezte, a filozófi{t Z{gr{bban tanulta, majd ezt követően Nagyszombatban folytatta a teológi{t. Először a Pécstől keletre fekvő K{tolyra került adminisztr{tornak, majd 1722-ben az újonnan fel{llított (neoerecta) babarcszőlősi pléb{ni{ra. 168 Babarcszőlős a Dr{v{hoz közeli fekvése miatt stratégiailag fontos volt a püspökség sz{m{ra, ugyanakkor birtokpolitikailag fontos volt a katolikus P{lffy csal{d sz{m{ra is. Ezért képzett, megbízható, horv{tul beszélő pléb{nost neveztek ki. Az egyh{zi struktúra kialakulatlans{ga miatt a pléb{nos személyében szintén érintett, a helyi viszonyokban pedig érdekeltebb uradalom tisztviselője iktatta be a hivatal{ba.169 Bedekovics megfelelt minden kív{nalomnak képzettség és nyelvtud{s tekintetében is,170 és 23 évig töltötte be itt a pléb{nosi tisztséget.171 Mivel a birtokosok és az egyh{z érdeke is megegyezett a pléb{nosok kiv{laszt{s{ban, fontos szempontt{ v{lt, hogy mindkét fél elfogadja a személyét. Forr{sokban olyan esetekkel is gyakran tal{lkozunk, amikor egyh{zi vagy vil{gi személy mutatta be és iktatta be (praesentatio et installatio) a pléb{nost, akit azut{n a birtokos is elfogadott.172 A nagyobb uradalmakban a tiszttartói utasít{sokba is bekerült a pléb{ni{k, illetve a pléb{nos segítésének, felügyeletének igénye. Jól tükrözi a hangsúlyokat az 1720-ban Esterh{zy P{l {ltal kiadott 50 pontos instructio. Ennek az első h{rom pontja {ltal{noss{gban fogalmazta meg a tiszttartókkal szembeni mor{lis elv{r{sokat. A negyedik, ebben az esetben az első konkrétumokat tartalmazó pont a pléb{nossal és a pléb{ni{val foglalkozik, legink{bb a A Tolna megyei Esterh{zy birtokon, Szakcson 1729-ben Georgius Gasparics bemutat{sra került (praesentatus), de nem volt egyh{zjogilag beiktatva (non installatus canonice). PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 73. 168 BRÜSZTLE: i.m. II. 78. 169 „
26

pléb{nia gazd{lkod{s{val, illetve annak felügyeletével. Ugyanakkor a pléb{nosok véleményének figyelembevételét is beépítette a herceg ebbe az anyagba.173 Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk a pléb{nos személyével, illetve pozíciój{nak jelentőségével kapcsolatban, hogy egyfajta kontrollpozíciót is betöltött a közösségben az anyakönyvek vezetésével. 174 A forr{sokban nem tal{lkozunk olyan esettel, hogy a birtokos a közösség akarata ellenére v{lasztott volna pléb{nost. Arra viszont van péld{nk, hogy jól működő, elfogadott pléb{nost m{sik {llom{shelyre kív{nt {thelyezni ak{r püspök, ak{r birtokos (hogy egy problém{sabb helyszínen hajtson végre konszolid{ciót), {m a közösség {ltal{ban ragaszkodott jól bev{lt lelkészéhez. A pléb{niaszervezésben – mint l{thattuk – fontos szerepet kaptak a szorgalmas pléb{nos-személyiségek. Megkezdett munk{juk követendő mint{t jelentett az utódok sz{m{ra, az {ltaluk összegyűjtött egyh{zi t{rgyak, könyvek pedig a pléb{nia anyagi b{zis{nak alapj{t képezték. Baranyai Istv{n, a Tolna megyei Pincehely 1723 és 1729 közötti „szorgalmas” pléb{nosa175 ut{n maradt kiadv{nyok adt{k péld{ul a helyi pléb{niai könyvt{r alapj{t.176 A 18. sz{zad első felében tényleges versenyt l{thatunk a kiprób{lt, megfelelően tevékenykedő pléb{nosokért. Az igen eredményesen katoliz{ló, agilis Kereszturi J{nosra felfigyelt Acs{dy [d{m veszprémi püspök, és felvette egyh{zmegyéjébe, ahol Attal{n lett pléb{nos 1740-től. Valószínűleg itt keltette fel az Esterh{zy-uradalom provizor{nak, Gyulai Ga{l G{bornak az érdeklődését, aki mag{val vitte pléb{nosnak a Tolna megyei Esterh{zy birtokra, Keszibe. Ez ellen azonban felh{borodottan tiltakozott a pécsi püspök. Kereszturi végül nem került Keszibe, 1742-től a Somogy megyei Szentbal{zson lett pléb{nos, ahol hatalmas tevékenységet fejtett ki, szinte az egész Zselicséget pasztor{lta, faluról falura j{rt a téli hónapokban is. 177 „< egyet értvén pléb{nos uraimékkal” Magyar Orsz{gos Levélt{r (MOL) P 108. Az Esterh{zy csal{d levélt{ra. Repositorium 65. Fasc. 15. fol. 135-136. Instructio Pro Provisoratu Bonorum Kaposvariensium. 174 Vö. REINHARD, Wolfgang: Konfession und Konfessionalisierung in Europa. In: REINHARD, Wolfgang: Ausgewählte Abhandlungen. Berlin, 1997. 122–123; A kérdésről: BÖRSTING, Heinrich: Geschichte der Matrikeln von der Frühkirche bis zur Gegenwart. Freiburg, 1959. 175 „sedulitate et diligentia” 176 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 43–45; BRÜSZTLE: i.m. IV. 223. 177 19 pagis laboriose inservit ferme per totum Zselicz, saepe quidem cum manifesto vitae periculo. PFEIFFER: i.m. 587. 173

27

Nem véletlenül emlegették személyével kapcsolatban: „M{sik Radonay felt{madott!”178 Az egyh{zmegye vezetői a pléb{nostól a hitélet fejlesztését, a katolikus hit terjesztését, és a m{s vall{súak {ttérítését v{rt{k el. Azt l{tjuk, hogy a püspökök alkalmazkodtak és igazodtak a helyi adotts{gokhoz, a helyi igényekhez a pléb{nosok kinevezése esetén, és különösen figyeltek a nemzetiségi összetételre. Természetesen előfordult, hogy kevésbé alkalmas papi személy került egy-egy közösséghez, {m az ilyen esetekben vagy a püspökség kezdeményezte és intézte az egyh{zi személy elt{volít{s{t, vagy elfogadta a lakoss{g kezdeményezését a pléb{nos esetleges cseréjére, ahogy az N{dasdon történt. A birtokosok ugyanakkor arra is ügyeltek, hogy a betelepítés idején ne terheljék túl az újonnan betelepülő német lakoss{got, akik a stól{n felül nem tartoztak m{s szolg{ltat{ssal. Ezzel tal{lkozunk többek között a Tolna megyei P{rin{l179 és a Baranya megyei Bólyn{l.180 Rendkívül fontos volt, hogy a pléb{nos rendelkezzen a megfelelő nyelvtud{ssal, képes legyen a templomban megfelelő prédik{ciót tartani, illetve gyóntatni. Elv{r{s volt, hogy a lakoss{g problém{ira érdemben tudjon reflekt{lni. Így hatv{nyozottan fontoss{ v{lt a papok nyelvi kompetenci{ja, ennek hi{nya ugyanis gondot jelentett. A forr{sok azt mutatj{k péld{ul, hogy a horv{t nyelvű papok nem tudtak közelebb férkőzni a pléb{ni{jukhoz tartozó magyar nyelvű lakoss{ghoz, illetve kevéssé voltak eredményesek a protest{nsok {ttérítésében. A Baranya megyei Szilv{son éppen a nyelvi korl{tok miatt nem tudott a pléb{nos szentbeszédeket tartani. 181 A hívekkel kapcsolatban fontos szempont volt az is, hogy a pléb{nos képes legyen megérteni a gyón{sukat.182 Éppen ezért a 18. sz{zadban, a helység

PFEIFFER: i.m. 587. „Ex P{ri filiali cum sint germani, praeter stolares proventus nihil percipit.” 1733. TML Ö 453. 33. 180 „Domino Parocho praeter stolam nihil adhuc praestant.” BML IV.1. j. Ö 19. 71. 181 „In eo tamen conqueritur populus pure Ungaricus, quod Parochus idiomatae illorum nunquam concionetur.” Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 23. 182 Lakócsa pléb{nos{val, Josephus Mazoranyival kapcsolatban péld{ul. Gnarus linguarum Latinae, Italicae Illyricae, et Germanicae in tantum ut confessiones Fidelium excipere possit. Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 143. Sumonyban Keresztes J{nossal kapcsolatban: in casu necessitatis fidelium confessiones excipere possit. Uo. 166. 178 179

28

etnikai jellegéhez igazodva, h{rom-négy, sőt öt nyelven prédik{ló, illetve beszélő papok v{ltak tipikuss{. 183 Kiz{rólag egy nyelven beszélő pléb{nosokkal csup{n német közösségekben tal{lkozhatunk. Ők a sz{zad első felében igyekeztek ink{bb a teljesen német lakoss{gú közösséghez kerülni, jó példa erre a morva Augustinus Marker,184 aki Bonyh{dról azért kív{nt M{rokra vagy Ny{r{dra kerülni, mert a németen kívül semmilyen m{s nyelvet nem tudott (végül 1745-ben az utóbbiba ment {t).185 A budai születésű Adamus Blasius Klentz, 1734-ben Hímesh{z{n, 1740-ben Aparon, 1742-ben pedig Bikalon volt pléb{nos, {m itt sem tudott gyökeret verni, {tkérte mag{t a veszprémi püspökséghez. Brüsztle szerint Bikalról való t{voz{s{nak az volt a legfőbb oka, hogy nem tudott magyarul.186 Az alkalmas pléb{nosok megtal{l{sa szempontj{ból és a paps{ggal kapcsolatos minőségbeli és mennyiségbeli problém{k miatt v{lt különösen fontoss{ a püspöki szemin{rium megszervezése a pécsi egyh{zmegyében is.187 Nem véletlen, hogy a pécsi szemin{riummal kapcsolatban megfogalmazott alapgondolatok között – m{r a legelső mondatban – szerepel a paps{g sz{mbeli hi{nya, 188 ugyanakkor – jóval részletesebben – a képzés, illetve annak a minősége is. A tridenti zsinat éppen abban l{tta a szemin{riumok létjogosults{g{t, hogy művelt, tanult, ugyanakkor helyismerettel rendelkező, a helyi saj{toss{gokhoz könnyebben alkalmazkodó papokat tudjon kinevelni és a közösségekhez rendelni. Ezek az intézmények megbízható multiplik{torok képzésére tettek kísérletet.189 A zsinat papi ide{lja a doctus és pius parochus, aki képes megfelelni a helyi közösségek elv{r{sainak, megold{st tal{lni a A Veszprémi Egyh{zmegye Somogy megyei pléb{ni{in hasonló tendenci{kat tapasztalhatunk, erről l{sd még Dénesi Tam{s kötetbeli tanulm{ny{t. 184 Marker ezt megelőzően Szakad{ton volt pléb{nos, éppen az 1738–1739-es pestis j{rv{ny idején, amikor is vit{ba keveredett a birtokos Mercy gróffal, aki vizsg{lat al{ rendelte, Marker komoly összetűzések ut{n ment {t Bonyh{dra. BRÜSZTLE: i.m. II. 315; 477. 185 Praeter germanicam nullius vigentium linguarum gnarus, Hungaris in Bonyh{d multiplicatis satisfacere nullo modo potuit … parochias in Ny{r{d et M{rok esse vacuas alterutram seligat sibi, cum pure germanici sint. Uo. 315. 186 Uo. 31. 187 A szemin{riumról l{sd: SZENTKIR[LYI Istv{n: A pécsi szemin{rium első éveiből… i.m.; HORV[TH Istv{n: Az egyh{zmegye M{ria Terézia uralkod{sa idején. In: A Pécs Egyh{zmegye ezer éve. Szerk. SÜMEGI József. Pécs, 2008. 116–117. 188 „Siquidem hac haec Dioecesis maximam patiatur Sacerdotum penuriam.” PPL 1747/10. fol. 1. 189 Vö. REINHARD: Konfession… i.m. 119. 183

29

problém{ikra.190 Ehhez biztosított megfelelő terepet egy-egy papi oktat{si intézmény. Az 1730-as évektől beindult dun{ntúli szemin{riumoknak köszönhetően a püspökök m{r v{logathattak a jelöltek között, és szűkültek a lehetőségei az egyszer m{r elt{volított vagy az egyh{zmegyét önsz{ntukból elhagyó pléb{nosok visszatérésének. Ettől kezdve ink{bb a szemin{rium növendékeit részesítették előnyben a tisztségek betöltésekor. A 1705ben Bud{n született Latinichich György Moh{cson, majd K{tolyon volt pléb{nos. Ezt követően azonban a Szerémségben tal{lható, a diakov{ri püspökséghez tartozó Karlovic{ra ment {t, majd Péterv{radon v{rakozott egyh{zi tisztségre, amelyet azonban nem kapott meg. Végül a Somogy megyei Lengyeltótiba tette {t székhelyét 1744-ben. Ezt megelőzően, 1743ban azonban levelet írt a pécsi püspökséghez, amelyben visszavételét kérte az egyh{zmegyébe, de a vik{rius ezt elutasította. Azt írta neki, hogy most ink{bb gondolkodik növendékek kiküldésében és elhelyezésében, mint elt{vozottak visszavételével.191 Teh{t a szemin{rium hozz{j{rult az egyh{zmegyei paps{g minőségi és mennyiségi javul{s{hoz. A pécsi szemin{riumban is kialakultak olyan saj{ts{gos karakterek, amelyeket a helyi igények és innov{ciós törekvések hívtak életre. 192 Érzékelve péld{ul a nyelvi képzés fontoss{g{t, a szemin{rium szab{lyzata úgy rendelkezett, hogy a növendékek kötelesek a prédik{ciók különböző nyelven történő gyakorl{s{ra, a nyelvismeret gyarapít{s{hoz pedig napi fél óra gyakorl{st rendeltek, mivel a nyelvismeret hi{nya nagy problém{t jelent az egyh{zmegyében. 193 A rezidencia szó tényleges értelmében arra is hangsúlyt fektetett, hogy a pléb{nos lehetőleg effektíven jelen legyen az adott településen, igen gyakran olvashatjuk meg{llapít{sként, illetve elv{r{sként a helybenlak{st, tartózkod{st.194 Ez a kulcsa a tridentinum intenzívebb jelenlétre vonatkozó elveinek. A pléb{nos t{vollétét egyértelmű hi{nyként élték meg a hívek. Az 1729-es vizita a Tolna megyei Nagym{nyokkal kapcsolatban arról tudósít, hogy amiatt panaszkodtak a hívek, hogy a pléb{nos csak minden negyedik G[RDONYI M{té: A papi élet reformja a Trienti Zsinat kor{ban. Budapest, 2001. „Nunc esse potius cogitandum de Alumnis ad curam mittendis et dislocandis, quam de dimissis ad dioecesim recipiendis.” BRÜSZTLE: i.m. II. 251–252. 192 Vö. REINHARD: Konfession… i.m. 119. 193 „
30

vagy ötödik vas{rnap tudott megjelenni. Azt vallott{k, hogy szeretnek templomba j{rni, de erre ritk{n van lehetőségük. 195 Jól mutatja sz{munkra e probléma egyik szegmensét, hogy megemlítenek két esetet is, amikor a nagy t{vols{g miatt a pléb{nos csak megkésve érkezett a haldoklóhoz. 196 Egy tov{bbi, veszprémi péld{t hozn{nk a helyben lak{s fontoss{g{ra. Pad{nyi Bíró M{rton veszprémi püspök amiatt nem engedélyezte Littenberger Ferenc német területre történő hazautaz{s{t, nehogy hívei a közelgő nagyböjt idején lelki gondoz{s nélkül maradjanak. 197 A pléb{nosok nem csup{n lelki vezetőként j{tszottak konszolid{ló szerepet. A pléb{nosi bizalmi tisztség is volt, gyakran hiteleztek a község – nem csup{n katolikus – lakóinak, megbízotti, kötelezettségv{llalói feladatokat is ell{ttak, gyakran bíztak r{juk különböző vagyont{rgyakat. Ennek különösen nagy jelentősége volt a 18. sz{zad első két harmad{ban, amikor is az ipari vagy kereskedelmi tevékenység beindít{s{hoz szükséges anyagi tőke megszerzésének kevés m{s form{ja volt. A 18–19. sz{zad kölcsönügyleteit az úgynevezett be- és kit{bl{z{si iratokból (in- et extabulationes) ismerhetjük.198 Innen tudjuk, hogy a megyei kölcsönéletben viszonylag meghat{rozó szerepet j{tszottak a katolikus pléb{nosok, akik vall{si, etnikai hovatartoz{stól függetlenül hiteleztek mag{nszemélyeknek. 199 Szigetv{r mezőv{rosban péld{ul 1729-ben a 70, 1738-ban pedig m{r a 400 forintot is elérte a pléb{nia kintlévősége,200 Csibr{kon pedig a vizita arról sz{mol be, hogy a pléb{nia az új német telepeseknek kisebb összegeket kölcsönzött. 201 Az egyh{zi személyi {llom{ny vizsg{lat{n{l a pléb{nosok mellett figyelembe kell venni a licenci{tusokat is. Mint arról m{r kor{bban említést tettünk, a pécsi egyh{zmegyében viszonylag kor{n megtörtént a licenci{tusok h{ttérbe szorul{sa, feladataikat szinte mindenhol pléb{nosok vették {t a 18. sz{zad első negyedében. Míg 1697-ben még 25–30 személyről, 1714-ben hétről, addig 1729-ben m{r csak egy-két vil{gi segítőről olMERÉNYI: i.m. 1939. 35. Uo. 34. 197 PFEIFFER: i.m. 679. 198 A Somogy megyei kölcsönforgalom kérdésével Tóth Tibor foglalkozott részletesen. Alapvető tanulm{ny{ban a SML-ban tal{lható be- és kit{bl{z{si iratokat (SML IV. 1. l.) dolgozta fel. TÓTH Tibor: Hitelezők és adósok. A kölcsönforgalom kérdéséhez Somogyban 1756–1812. (Történeti statisztikai füzetek 2.) Budapest, 1979. 199 GŐZSY: Az egyh{ztörténet 18–19. sz{zadi… i.m. 128–129. 200 MERÉNYI: i.m. 1939. 66; Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 72–73. 201 Canonica Visitatio 1738–1742... i.m. 292–293. 195 196

31

vashatunk. Utóbbiak közé tartozott az értényi Szita Benedek, aki tanítói {ll{sa mellett töltötte be a licenci{tusit. Értény az Eszterh{zy csal{d birtoka volt, ahol viszonylag kor{n kialakult a lok{lis egyh{zszervezet. Minden bizonnyal alkalmass{ga miatt, érdemeire való tekintettel maradhatott ebben a tisztségben, és ezért m{s birtokaival ellentétben, illetve Nagykónyi pléb{ni{v{ v{l{sa miatt, a földesúr nem sürgette a pléb{nos érkezését. Szita esetében az emeritus jelző és a neve mellett szereplő mondat önmag{ért beszél.202 1733-ban a Tolna megyei, bonyh{di j{r{sban tal{lható Zomb{n203 és a Baranya megyei M{gocson tal{lkozunk azzal, hogy licenci{tus végezte a pléb{nos munk{j{t,204 míg a szentségeket a pécsi p{losok szolg{ltatt{k ki.205 Az 1738–1742 között készült jegyzőkönyvben m{r nem említenek licenci{tusokat, ez azonban a forr{sból hi{nyzó pléb{ni{k miatt nem jelenti automatikusan az intézmény teljes felsz{molód{s{t. A pléb{nosoknak – elsősorban sokrétű tevékenységük miatt – különböző vil{gi segítői voltak. A pléb{nos mellett funkcion{ló, egyh{zi tevékenységet folytató személyeknek nagy jelentőséget tulajdonítottak a közösség konszolid{ciój{ban. A lok{lis egyh{zi személyek közé a tanítót (Ludi Magister), az egyh{zfit (Aedituus), a pléb{nia gazdas{gi felügyelőjét (Oeconomus/Curator) soroljuk.206 Az egyh{zfi207 templomgondnoki, sekrestyés feladatokat l{tott el,208 a pléb{nos munk{j{t segítette, több esetben hozz{ tartozott a település szélén, külterületén {lló k{polna gondoz{sa is. 209 Mindezen keresztül a tisztséggel szemben megfogalmazott legalapvetőbb cél: a hitélet megőrzése volt.210 Bizonyos esetekben azt is elv{rt{k az

„Emeritus Licentiatus et prudentia doctrina haud ultimus, annorum 53, vir Benedictus Szita”. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 70. 203 TML IV. 1. Ö 453. Schematizmus 1981…i.m. 258. 204 „
32

aedituustól, hogy a keresztény erkölcsökkel szemben megnyilv{nuló és büntetendő tettekről, személyekről besz{moljon a pléb{nosnak. 211 Az oeconomus tisztséggel elsősorban mezőv{rosokban, nagyobb falvakban, tov{bb{ az Eszterh{zy birtokokon tal{lkozhatunk, ahol a település megbecsült, befoly{sos és vagyonos polg{ra segédkezett a pléb{nia gazd{lkod{s{ban, illetve annak adminisztr{ciój{ban.212 A sz{zad első harmad{ban még több esetben összemosódott a két tisztség, előfordult, hogy az aedituusnak kellett a sz{mad{st is végeznie. Az 1729-es jegyzőkönyvben Szakad{t helységnél péld{ul az Aedituus simul Oeconomus bejegyzéssel tal{lkozunk. 213 De az m{r ekkor is egyértelmű, hogy két külön tisztségről van szó, még abban az esetben is, amikor Simontorny{n és Ozor{n ugyanebben az évben ugyanaz a személy töltötte be.214 Az 1738–1742-es vizita viszont m{r arról tanúskodik, hogy teljes mértékben differenci{lódtak ezek a tevékenységi körök, ami egyértelműen a feladatok gyarapod{s{val {ll összefüggésben. A 18. sz{zad egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvei jól tükrözik sz{munkra az egyes közösségek igényét a helyi egyh{zi személyi {llom{ny biztosít{s{ra. L{thatóan ügyeltek arra, hogy ezek a tisztségek ténylegesen be legyenek töltve, tov{bb{ arra, hogy viselői a feladatra alkalmas, a közösség {ltal megbecsült és a helyi egyh{zat t{mogató215 emberek legyenek.216 Mindkét pozíció komoly presztízst jelentett a viselőjének, többször előfordult, hogy csal{don belül öröklődtek ezek a tisztségek.217 Viselőik több esetben helyi kézműve„item moribus christianis contrariantes ac puniendos Parocho deferre.” Uo. 10. A veszprémi püspökség területén parens, syndicus elnevezéssel tal{lkozhatunk. DÉNESI: Alsópaps{g… i.m. 93. 213 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 39; Aedituus simul Oeconomus, sive Curator, PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 42. 214 „Aedituus idem Oeconomus Ecclesiae.” PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 43; 55. 215 benefactor ecclesiae 216 A Tolna megyei Keszi Oeconomicus{val, a 69 éves Varga P{llal kapcsolatban a következő jelzőket olvashatjuk: „Vir aequitate prudentia et pietate conspicuus”. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 58; Bedegen az Oeconomus Bíró György „in multibus benefactor Ecclesiae, vir providus.” PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 67; Szakcson az Oeconomus Ilia M{rton „vir probus”. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 74; Bonyh{don az Aedituus és Oeconomus ugyanaz a személy, aki „vir probus”. 217 Jól mutatj{k az említett tisztséggel szemben t{masztott egyh{zi elv{r{sokat a német területen az újkorban meghonosodott vizit{ciós kérdőívek. Az Aedituus-szal kapcsolatban (De Aedituo): An sit specialis honestus et a quo suspectus? Az oeconomus-szal kapcsolatban (De vitricis Ecclesiae): An vitrici Ecclesiae sint fideles et honesti cujus Nominis, et a quo suscepti cujus directionem sequantur in administratione bonorum Ecclesiarum cui annue reddant rationaria? LANG, 211 212

33

sek voltak.218 Mind az aedituus, mind az oeconomus élvezett bizonyos kiv{lts{gokat, mentességet kaphattak az egyh{zi vagy az úrbéri terhek, esetleg a porció kötelezettsége alól. Van példa arra a sz{zad első feléből, hogy teljes,219 de arra is, hogy semmilyen mentességet nem kaptak.220 Ez a struktúra volt a z{loga a konszolid{ltan működő helyi t{rsadalmaknak, ezért a híveken és az egyh{zon kívül – m{s és m{s okból kifolyólag – az {llamnak, a v{rmegyének és a birtokosnak is érdeke volt ennek a kialakít{sa és biztosít{sa, hiszen ez biztosíthatta az elv{rt norm{k intézményi megvalósít{s{t, végrehajt{s{t.221 A kialakult lok{lis egyh{zi struktúr{hoz a mint{t éppen a szervezetten működő uradalmak adt{k. Az ebből a szempontból a korszakban etalonnak sz{mító Tolna és Baranya megyei Eszterh{zy birtokok szinte mindegyikén tal{lhatunk egyh{zfit és gazdas{gi felügyelőt. A tisztségeket részben az uradalom elv{r{sai hívt{k életre, a tiszttartói utasít{sokban hangsúlyos szerepet kapott a pléb{nia gazd{lkod{s{nak felügyelete.222 Jó példa erre Dombóv{r esete, ahol 1729-ben az egykori uradalmi tisztviselő (officialis) Újv{ri Istv{n (vir litteratus) töltötte be a kur{tori tisztséget.223 Az iskolamesterre (ludi magister) szinten jelentős konszolid{ciós tényezőként tekintettek. A tanítók igen összetett feladatkörrel rendelkeztek, részben tanítóival (gyermekek tanít{sa, a katekizmus felolvas{s{val a felnőttek hitbeli instru{l{sa), részben egyh{zival (segítették a pléb{nosokat a

Peter Thaddäus: Reform im Wandel. In: Kirche und Visitation. Beiträge zur Erforschung des frühneuzeitlichen Visitationswesens in Europa. Hrsg. ZEEDEN, Ernst Walter – LANG, Peter Thaddäus. Spätmittelalter und Frühe Neuzeit. (Tübinger Beiträge zur Geschichtsforschung. Band 14. Kirche und Visitation.) Stuttgart, 1984. 157. 218 1729-ben péld{ul az ozorai aedituus Gvardi{n Miklós szűcs, a pincehelyi Zsitvai Ferenc varga, a bonyh{di aedituus és oeconomus pedig szabó volt. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 89. 219 K{ny{n 1729-ben az Aedituus „liber est ab omnibus exactionibus et contributionibus”. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 65; Bonyh{don Christian Wechenfeld „liber ab omnibus tam Dominalibus, quam Inclyti Comitatus contributionis et praestationibus”. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 89. 220 Péld{ul Kisszékelyen 1729-ben. PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 42. 221 REINHARD, Wolfgang: Zwang zur Konfessionalisierung? Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters. In: REINHARD, Wolfgang: Ausgewählte Abhandlungen. Berlin, 1997. 133. 222 Magyar Orsz{gos Levélt{r (MOL) P 108. Az Esterh{zy csal{d levélt{ra. Repositorium 65. Fasc. 15. fol. 135–136. Instructio Pro Provisoratu Bonorum Kaposvariensium. 223 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 76.

34

liturgia zenei kíséretében és a temetéseknél, valamint vezették a templomi im{ds{gokat). B{r a forr{sokból tudjuk, hogy a korszakban igen alacsony az iskol{ba j{ró gyermekek létsz{ma, az egyh{z, illetve az egyes közösségek is stratégi{juk részévé tették a gyermekek nevelését.224 A pécsi egyh{zmegyében is szab{lyozt{k „juxta Constitutionem Dioecesanam”, hogy a szülőknek kötelességük a gyermekek iskol{ba j{rat{sa, és ha ezt elmulasztott{k, a tanítónak elméletileg joga volt az elmaradó gyerek ut{n egy-egy forint illetéket szedni évente.225 A vizit{toroknak feladatuk volt, hogy a pléb{nia {llapot{val együtt az oktat{si, nevelési munk{t is felügyeljék. 1729-ben péld{ul a Baranya megyei Kisasszonyfa vizit{ciója alkalm{val azt konstat{lt{k, hogy a tanítónak nincs h{za, így nem is tud tanítani, a jegyzőkönyvben elrendelték mind az iskolaépítést, mind a tanít{st.226 Az 1714. évi egyh{zmegyei zsinat is szab{lyozta a tanító feladatait, konkrétan megnevezte a gyermekek tanít{s{t (docere pueros), a pléb{nossal való temetést (sepelire cum Parocho), a templomban való éneklést (in templo canere), és ezen felül {ltal{noss{gban megfogalmazta elv{r{sként a tanítói mesterség egyéb feladatait is.227 Az egyh{zmegyei forr{sok alapj{n az utóbbiak közé tartozott még a harangoz{s és a templomi im{ds{g vezetése (campanam pulsare, preces absolvare).228

A dél-dun{ntúli régióra vonatkozóan viszonylag csekély a 18. sz{zad első felét t{rgyaló oktat{s és művelődéstörténeti munka, {ltal{ban az 1770-es évektől vizsg{lj{k. Vö. KANYAR József: Az alsófokú népoktat{s Somogyban (1770–1792). In: Somogy Megye Múltj{ból. Levélt{ri Èvkönyv. Kaposv{r, 1976. 165–184; KANYAR József: „Múzs{knak szentelt kies tartom{ny” Tanulm{nyok Somogy művelődéstörténetéből (XVIII–XX. sz.). Kaposv{r, 1983; HAJDU Lajos: Az alsófokú népoktat{s fejlődése Tolna v{rmegyében (1770–1790). In: Tanulm{nyok Tolna Megye Történetéből 9. Szeksz{rd, 1980.; TÓTH Istv{n György: Mivelhogy magad ír{st nem tudsz. Az ír{s térhódít{sa a művelődésben a kora újkori Magyarorsz{gon. Budapest, 1996; Baranya megyére valamivel jobb a helyzet. PETROVICH Ede: Baranya megye XVIII. sz{zadi népoktat{sa az Egyh{zl{togat{si jegyzőkönyvek tükrében. In: Baranyai Helytörténetír{s 1971. Pécs, 1972. 157–190; GALAMBOS Ferenc: A pécsv{radi ap{ts{gi uradalom községeinek iskol{i 1755-ig. In: Baranyai Helytörténetír{s 1974–1975. Pécs, 1976. 123–128; S[NDOR L{szló: Adatok a baranyai népoktat{s történetéhez. In: Baranyai Helytörténetír{s 1977. Pécs, 1979. 131–167; M[NDOKI L{szló: Egyh{z és oktat{störténeti adatok Siklósról. In: Baranyai Helytörténetír{s 1981. Pécs, 1982. 161–175. 225 MERÉNYI: i.m. 56–57. 226 Uo. 72. 227 „
35

Az emberi alkalmass{g nem jelentett egyet a szakmaival. 1729-ben Ozor{n péld{ul Tóth J{nost igaz és természetes emberként jellemezték, 229 ugyanakkor a tanít{sra kevéssé tartott{k alkalmasnak. 230 De tal{n éppen emberi kvalit{sai miatt nem bocs{jtott{k el, hanem praeceptort alkalmaztak mellette. Az iskolamester a 18. sz{zad első felében a hitélet szervezésében is komoly, központi szerepet kapott, abban az esetben, ha a pap vagy lelkész nem tudott a településen megjelenni. A Tolna megyei Majoson és Izményben péld{ul az evangélikus német lakosok az iskolamester h{z{ban tartott{k az istentiszteletet.231 A Tolna megyei Ireg esetében tapasztalhatjuk a tanító szerepét és hat{s{t a rekatoliz{ció szempontj{ból. A nagyrészt protest{ns lakoss{ggal rendelkező 232 településnek a 18. sz{zad első negyedében nem volt papja.233 1729-ben azt olvashatjuk a jegyzőkönyvben, hogy Dinnyés Mih{ly tanító szorgalm{nak köszönhetően többen tértek vissza a katolikus hitre.234 Több esetben l{tunk péld{t arra is, hogy a fiatal pléb{nost tapasztalt iskolamester segítette a munk{j{ban. 235 Ugyanakkor viszonylag ritk{n tal{lkozunk 50 év feletti iskolamesterrel. Ezek között van olyan, aki m{r nehezen l{tta el a feladat{t (1729-ben Sz{ntón{l236 azt írj{k az 50 éves tan{rról, hogy kora miatt alkalmatlan m{r feladata ell{t{s{ra), 237 {m van olyan is, aki ekkor is alkalmasnak bizonyult, mint péld{ul 1729-ben az Értényen tanító Szita Benedek.238 A tanítók fontoss{g{t mutatja, hogy az egyes közösségek jelentőséget tulajdonítottak a tisztségviselő személyének. Különösen érvényes ez a német közösségekre, ahol a pléb{noshoz hasonlóan az is előfordult, hogy a „Vir rectus et simplex.” Uo. 54. „
36

tanító a betelepülőkkel együtt érkezett, mint péld{ul Bonyh{don a 30 éves fuldai Joannes Walter. 239 A tanítók nyelvtud{s{nak is illeszkednie kellett a közösség etnikai összetételéhez. A Baranya megyei M{gocsnak horv{t, német, magyar és lengyel lakoss{ga volt a 18. sz{zad első negyedében. Az 1720-as években a tanító Miskóczi Gergely Kishont megyéből sz{rmazott, evangélikusból katoliz{lt, tudott latinul, szlov{kul, lengyelül, németül és magyarul. 240 Az 1738-ban felvett vizita m{r arról tudósít, hogy külön német és külön magyar tanító volt a településen. 241 Ugyanakkor előfordult az is, hogy a helyi közösség domin{nsabb, erősebb érdekképviselettel rendelkező etnikuma vette kezébe – mintegy stratégiai megfontol{sból – a tanító megv{laszt{s{nak jog{t. Különösen jellemző ez a németségre. Szigetv{r mezőv{rosban a németség befoly{s{t mutatja, hogy b{r a sz{muk a lakoss{g egy harmad{t tette ki, egyfajta „patríciusi” rétegként hat{rozt{k meg a v{ros fejlődését, és a bírók mellett a tanítók is német nemzetiségűek voltak a 18. sz{zadban. 1729ben Roshird Kili{n,242 1738-ban pedig Luppmiller Lőrinc volt a tanító.243 Van péld{nk arra is, hogy majd mindegyik fentebb sz{mba vett tisztséget – speci{lis esetben – egy ember töltötte be. Az 1715 körül betelepített Eszterh{zy birtokon, 244 a Tolna megyei Regölyben 1722-ben m{r licenci{tust szerveztek, 1725-ben fatemplomot építettek, és pléb{ni{t alapítottak. 1728 és 1732 között azonban nem volt pléb{nosa a településnek, és ebben az időben Csente György töltötte be a tanító, az aedituus, az oeconomus tisztségét is.245 A jegyzőkönyvek besz{molnak a b{b{król (obstetrix) 246 is, hiszen őket is a pléb{nos segítői (Hilfspersonal) közé sorolhatjuk. 247 A b{b{k részben egyh{zi, részben egészségügyi szempontból is fontos szerepet j{tszot-

Uo. 88; MERÉNYI: i.m. Knabelnél Welter-ként szerepel. KNABEL, Wilhelm: Geschichte Bonyh{ds (Bonnhards) von der Urzeit bis 1945. (Die Deutschen aus Ungarn 6.) München, 1972. 13. 240 MERÉNYI: i.m. 36–37. 241 „Rector scholae hungaricus, Rector scholae germanicus.” Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 206– 207. 242 MERÉNYI: i.m. 66. 243 Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 76. 244 BRÜSZTLE: i.m. III. 285. 245 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 80. 246 Az 1729-es Tolna megyei jegyzőkönyv nem haszn{lta az obstetrix elnevezést, ehelyett az Annosa Mulier, Vetula terminusokat szerepeltette. 247 Vö. LANG: Reform im Wandel… i.m. 134. 239

37

tak.248 Egyh{zi, amennyiben vészhelyzet esetén (halottan született vagy túl gyenge csecsemő) keresztelnie, és erről a pléb{nost – hivatalból – t{jékoztatnia kellett. A 18. sz{zad elejétől l{tunk igényt arra, hogy a kisebb közösségek is rendelkezzenek saj{t b{b{val. Esetükben {ltal{ban tükröződnek a nemzetiségi viszonyok, homogén etnikumú településeken egy, a vegyes lakoss{gú települések esetén két b{b{t l{tunk. 249 Szigetv{ron a 18. sz{zad egészében két b{ba tevékenykedett, a v{ros etnikai struktúr{j{hoz igazodva, az egyik német, a m{sik horv{t vagy magyar, 250 és hasonló jelenséget tapasztalhatunk többek között Tolna mezőv{rosban 1729-ben.251 A b{b{k esetében is megfogalmazódott szempontként a mor{lis elismertség (bene morata) és a megfelelő szakmai tapasztalat. Összegzésül meg{llapíthatjuk, hogy a 18. sz{zad első felének forr{sai folyamatos építkezésről t{jékoztatnak bennünket. Az egyh{zi struktúra bővülése mögött nem csup{n a felülről jövő katoliz{ciót kell sejtenünk, sokkal ink{bb a közösségek ez ir{nyú igényét, illetve a helyi t{rsadalom konszolid{ciój{ban, integr{ciój{ban, effektív tevékenységében érdekeltek közösen ható sz{ndék{t. A külső és a belső stabiliz{ciós-, reformigények kölcsönhat{ssal bírtak egym{sra, és kiegészítették egym{st.252 Úgy tűnik, hogy az egyh{zmegyében a barokk vall{soss{g sikere abban rejlett, hogy a konszolid{cióban érdekelt összes fél igényei tal{lkoztak, az egyh{z helyesen ismerte fel a saj{t feladat{t, és meg tudott felelni a vele szemben t{masztott t{rsadalmi elv{r{soknak. A legfontosabb azonban, hogy mindezt helyi szinten volt képes megteremteni, és ezzel stabil alapj{t képezte a katolikus megújul{snak. A lok{lis egyh{zi struktúra kiépülésével a mindennapi élet szereplőjévé és szervezőjévé, ez{ltal kataliz{tor{v{ v{lt a katolikus egyh{z, és így ő maga jelentette a közösségek belső

A tém{ról l{sd: KR[SZ Lilla: A b{ba történeti szerepv{ltoz{sa a 18. sz{zadi Magyarorsz{gon. Budapest, 2003; DE[KY Zita – KR[SZ Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarorsz{gon (XVI–XX. sz{zad). Budapest 2005. 261-263, 267, 274–276. 249 A németek m{r a betelepülésüktől különösen nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy saj{t etnikumukból kerüljön ki a b{ba Szopok településen Marghareta Steidlin, J{nosiban (ma Mecsekj{nosi) Maria Schanskin. Mindkét település Magyarszék (Baranya megye) fili{ja volt ekkor. Canonica Visitatio 1738–1742… i.m. 219. 250 Uo. 285. 251 „Intelligentes bene instructae mulieres utriusque nationis habentur obstetrices.” PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 10. 252 Vö. ZEEDEN, Ernst Walter: Die Entstehung der Konfessionen. Grundlagen und Formen der Konfessionsbildung im Zeitalter der Glaubenskämpfe. Wien, 1965. 99. 248

38

kohéziós erejét. Úgy l{thatjuk, hogy a tridentinumnak az alsópaps{gra vonatkozó elvi, elméleti elképzelései a gyakorlatban is megvalósultak a pécsi egyh{zmegye területén, és a pléb{ni{kban a lok{lis egyh{zi rendszer viszonylag sikeres modelljét l{thatjuk.

39