SZÁMA: KGY-3/ELİT-./2010.05.14
- T Á R G Y:
A Pécs Fejlesztési Pólus stratégia és projektjei
KÜLDÖTTGYŐLÉSI ELİTERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŐLÉSÉNEK 2010.
május hó
14. napi ülésére
ELİTERJESZTİK:
Dr. Síkfıi Tamás
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Kamara hivatala
Pécs, az életminıség pólusa A versenyképességi pólus program több, az európai és a hazai térfejlıdésben meghatározó irányzat találkozási pontjában megfogalmazható területi gazdaságfejlesztési út. Az irányzatok: –
a versenyképesség tartalmi változása Európában (és a világpiacon): a termék vagy szolgáltatás elıállítás tényezıinek olcsósága (azaz a költségek minimalizálása) helyébe a tudásalkalmazás, illetıleg fejlettebb szinten a tudástermelés gazdasági alkalmazása (bevétel-maximalizálás) lép;
–
a gazdaságfejlıdés szerkezetének átalakulása, a magas hozzáadott értéket – a tudást, a szellemi értéket – képviselı termékek, szolgáltatások térhódítása, innovatív területi gazdaságfejlıdés;
–
a városok szerepének erısödése mind a gazdasági, mind az általános térfejlıdésben, a policentrikus területi modell;
–
a regionális gazdasági kohézió fejlıdésének szükségessége, a centrum és térsége között a különbözı téregységekben érvényesülı kapcsolatok erısítése;
–
a pontszerő gazdaságszervezeti mőködést és fejlıdést az integrált (iparági, területi) hálózatok, klaszterek, az együttmőködések, a partnerségek váltják fel.
A dél-dunántúli régió gazdasági teljesítménye az elmúlt években magyar regionális különbségek töréspontjánál helyezkedett el, távolodva a dinamikus térségektıl és közeledve a lemaradó keleti régiókhoz. A régióban a területi növekedés útját, dinamikáját meghatározó minden egyes tényezı tekintetében sokkal inkább az elmaradás rajzolódott ki, a negatív jegyek uralkodtak: –
a foglalkoztatási ráta és az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hazai termék (területi termelékenység) relatíve romlott;
–
a külföldi mőködı tıke jelenléte a térség gazdaságában nagyon gyenge;
–
elavult a gazdaságszerkezet és nem volt érzékelhetı jele a modernizációnak;– a gyenge feldolgozóipar ráadásul fıleg hazai-helyi piacra termelt, gyenge az exportképessége és nincsen olyan ágazata vagy kiemelkedı vállalata, amelyre a regionális fejlesztés – például iparági klaszter formában – ráépülhetett volna.
A gazdasági növekedés dinamizálása alapjában gazdaságszerkezeti kérdés. A szerkezeti korszerősödésnek egyfelıl a régió belsı adottságaira, lehetıségeire kell épülnie, másfelıl pedig a tartós világpiaci versenyképesség követelményeit kell kielégítenie. A régió gazdasági növekedési lehetıségét a belsı tényezık számbavétele és újrarendezése révén, valamint az európai gazdasági tér egyre világosabb jövıképe alapján, a kettı egybevetésével lehetett meghatározni: a) a régió iparát szerkezeti értelemben a gépipar arányának növekedése, valamint az energiaipar, a könnyő- és élelmiszeripar viszonylag állandó nagyobb súlya jellemezte. E négy ágazat egyike sem alkalmas szerkezeti jelleget adó regionális motorikus szerepre. b) a régió ipari szervezeti rendszerében az önálló piaci kitörésre képtelen kis- és középvállalati kör volt jellemzı, az integratív nagyobb szereplık hiánya mellett. c) a régió meglévı iparának a bemutatott szerkezeti és szervezeti rendszer mellett nem volt sem tıkevonzó, sem tıkeabszorpciós képessége.
d) a hagyományos lehetıséget.
gazdaságfejlesztési-támogatási
technikák
sem
kínáltak
kitörési
A kitörést, az újraiparosítást (amely itt a területi gazdaság újjászervezését jelentette) csak egy szélesebb alapokra helyezett, a jelen és a jövı versenyképességi irányait alapul vevı fejlesztési stratégia szolgálhatta. Ez pedig csak az alapvetıen régió centrumának adottságaira és lehetıségeire épülı „Pólus stratégia” lehetett, amely figyelembe veszi a régió potenciáljait is. A stratégia arra épül, hogy a globalizálódó világban a változást nem kezelni, hanem kezdeményezni kell. A stratégiai cél a közösségi és vállalkozási fejlesztések egységes irányba és integrált rendszerbe foglalása, -
a város és térsége adottságai alapján,
-
a rendelkezésre álló természeti, technikai, technológiai, infrastrukturális és szellemi kapacitások komplex hasznosításával,
-
a terület gazdaságára jellemzı kis- és középvállalatokra, oktatási-kutatási-kulturális intézményekre, hivatalokra és civil szervezetekre, kezdeményezésekre alapozva,
-
olyan fejlıdés elindítása (európai és hazai, illetve helyi, saját, pályázati és privát forrásokra alapozva), amely új, vonzó, innovatív és nemzetközi dimenzióban is „látható” kínálatot teremt a városban és környezetében; ennek a kínálatnak kellıképpen vonzónak és racionálisnak kell lennie, olyannak, amely biztosítja a pólus hosszú távú versenyképességét és tartós növekedését.
A megfogalmazott célokat három standard profilt képviselı, de tartalmában rugalmas módon változtatható és fejlıdı ágazatban lehet realizálni, nevezetesen – az egészségiparban, – a környezetiparban és – a kulturális iparban. Az értékelések, illetıleg a lehetséges szereplık fejlesztési elképzelései, lehetıségei azt mutatták, hogy külön-külön egyik irányban sem várható az a teljesítménynövekedés, amely tömegében alkalmas lenne arra, hogy motorikus elemként intenzifikálja Pécs, illetıleg a régió gazdaságát. Az egészségiparban a termelés, a környezetiparban a szőkebben vett K+F, a kulturális iparban pedig a piacra juttatás gyenge pont. Mindhárom irányban kiemelt szempont a regionális, klaszterszerő mőködés, amely magába foglalja a kutatástól a technológia fejlesztésén át a termék- és szolgáltatásfejlesztést, a hazai és export értékesítés teljes láncolatát. A három ágazati program gyakorlatilag minden alprogram elemét körbeveszi az innováció, az informatika, valamint az oktatás és a képzés rendszere, ezek az ágazati programok szempontjából horizontális programok. E területek általánosabb regionális gazdaságfejlesztési célból is horizontális természetőek, -
az innováció transzfer és tudásközpont eleme a versenyképességi pólus programba tartozó intézkedéseken felül az egyéb gazdaságfejlesztési akciókat is támogatja;
-
az informatika általános célú kommunikációs, folyamat- és szervezetvezérlési, piacelérési stb. eszköz, maga az informatikai jártasság pedig ma már a humán erıforrás egyik alapkompetenciája;
-
az oktatás, képzés, át-, tovább- és újraképzés mind a tudásalapú, mind pedig a hagyományos gazdaság számára éppúgy szolgáltatja a legfıbb hozzáadott érték termelıt, az alkotó embert, az egész életen át tartó tanulás elve, követelménye keretében.
„Pécs, az Életminıség Pólusa”
Vízió „Pécs, a Dél-Dunántúli Régió központjaként, tartósan jól élhetı és érezhetı városként, a kulturális ipar, az egészségipar és a környezetipar bázisán, „szolgáltató pólusként” generálója kíván lenni a Dél-Dunántúli Régió új fejlıdési pályára állításának.”
Prioritások Vonzó, jól élhetı és érezhetı környezet kialakítása
Tudásalapú, innovatív, versenyképes gazdaság- és társadalom megteremtése
Fenntartható, a régió saját erıforrásaira épülı, ökoszociális társadalom- és gazdaság megteremtése
Intézkedések • Vonzó- és egészséges idegenforgalmi- és lakókörnyezet kialakítása. • Kulturális szolgáltatóipar kiterjesztése és klaszteresítése. • Európai színvonalú, országosan egyedülálló magas hozzáadott értékő kulturális szolgáltatások meghonosítása. • Elérhetıség javítása, tiszta városi / közösségi közlekedés kialakítása.
• A Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódó K+F tevékenységek, a magas hozzáadott értékő szolgáltatások, a termelı KKV szektor kibocsátásának, valamint a turisztikai és egyéb szolgáltatásoknak innovációs láncokkal történı összekapcsolása, klaszteresítése. • Oktatás- képzésfejlesztés. • Egészségipari és környezetipari K+F ágazatok letelepítése, alkalmazott innovációs központok létrehozása.
• Korszerő és fenntartható közszolgáltatások eszköztárának bıvítése. • Környezetbarát, versenyképes, olcsó és fenntartható Ökováros – Ökorégió megteremtése a helyi erıforrások bázisán. • A vidéki térségeket integráló, harmonikus centrum – periféria fejlıdés beindítása a régióban. • E-szolgáltatások és a digitális kommunikációs infrastruktúra fejlesztése.
Projektek • Pécs, Európa Kulturális Fıvárosa 2010: Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása, „Dél-Dunántúli Tudásközpont”, Zenei- és Konferenciaközpont, „Nagy Kiállítótér”, Közterek és parkok újjáélesztése • PTE Kreatív Kutatási – és Kísérleti Központ • Digitális Média Kutatóintézet és Pilot Projekt • Pécsi Digitális-Animációs Tudásközpont • Greenhill Pécs Filmstúdió • „Manufaktúra Negyed” • Pécs, a XXI. századi közlekedési mintaváros
• Egészségipari Innovációs Központ • Mozgásszervi Központ • Országos Meddıségi Centrum • Európai Psoriasis Központ Harkányban • Biotechnológiai Innovációs Bázis • Pannon Inkubátorház • β-program: termékek és hatóanyagok a keringési rendszer betegségei ellen
• Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program • Dél-dunántúli Környezetipari Park és Kutatóközpont, fenntartható városüzemeltetés modelljének kialakítása. • Önkormányzati energetikai mintaprojektek. • Alternatív, és környezetbarát energiával kapcsolatos kutatások. • Regionális, biomassza és hulladék alapú, megújuló energetikai projektek a PANNONPOWER Holding Rt. bázisán.
KULTURÁLISIPARI FEJLESZTÉSEK PÉCS, EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA 2010 „TUDÁSKÖZPONT”
ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED
DIGITÁLIS MÉDIAKUTATÓ INTÉZET
INNOVÁCIÓ
ZENEI- ÉS KONFERENCIA KÖZPONT
KÖZTEREK ÉS PARKOK ÚJJÁÉLESZTÉSE
GREENHILL FILMSTÚDIÓ PÉCS
REGIONÁLIS
V I R T U Á L I S
„NAGY KIÁLLÍTÓTÉR”
PÉCSI DIGITÁLIS-ANIMÁCIÓS TUDÁSKÖZPONT
GAZDASÁGFEJLESZTÉS
FILMALAP
KREATÍV KUTATÁSI- ÉS KÍSÉRLETI KÖZPONT
TEHETSÉGKUTATÓ KÖZPONT
V I R T U Á L I S M Ú Z E U M
KULTURÁLIS INKUBÁTORHÁZ
SIKLÓSI ALKOTÓTELEP
REGIONÁLIS KÖZPONTI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI FUNKCIÓ A VONZÓBB BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁÉRT MANUFAKTÚRA NEGYED
DIZÁJN KÖZPONT
VILÁGÖRÖKSÉGI PUFFERZÓNA
TERRAQUA
DIGITÁLIS ANYAKÖNYVTÁR
VÁROSFEJLESZTÉSI FUNKCIÓ ÉS TÉRSÉGI PROJEKTEK MÚZEUMI LÁTVÁNYTÁR VILLÁNYI REHAB.
SIKLÓSI VÁR
BALOKÁNY MINIATŐR PARK
JAKAB-HEGY ID.FORG. FEJL. SZABADTÉRI OPERA
PÉCSVÁRADI VÁR
FELVONÓ A JAKAB-HEGYRE
OPERETT FESZTIVÁL
SZIGETVÁRI VÁR
ÚJMALOM
MOHÁCSI EMLÉKPARK
MECSEXTRÉM KÜLF. SZÉNBÁNYA
TERPSICHORE
S Z A K K Ö N Y V T Á R
EGÉSZSÉGIPARI FEJLESZTÉSEK Mozgásszervi Központ
Harkányi Gyógyfürdı II. épület felújítása és Wellness Központ kialakítása F ü r d ı
Egészségipari Innovációs Központ
Biotechnológiai Innovációs Bázis Pannon Inkubátorház
Harkányi Aquapark
T e r m é k
β-program Mohácsi Termálfürdı és háromgenerációs családi szálló Ökofürdı fejlesztése az Ormánságban Abaligeti Gyógyszálló Harkány Psoriasis
R e h a b i l i t á c i ó
I n f r a s t r u k t ú
Pécsi Parasport Centrum
Terápiás turizmus
Siklósi Kistérség Prevenciós- és Egészségközpont
Siklósi termál program Mohácsi viziturisztikai infrastruktúra fejlesztése
Meddıségi Centrum
Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon bıvítése
Egészséginformatikai fejlesztés az EEI-nél
S z o l g á l t a t á s
KÖRNYEZETIPARI FEJLESZTÉSEK Innováció MECSEKMETÁN
F E N N T A R T H A T Ó V Á R O S Ü Z E M E L T E T É S
H-TÜZELİANYAGCELLÁK GYÁRTÁSA
TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIÁK
DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETIPARI PARK ÉS KUTATÓKÖZPONT BÓLYI ENERGETIKAI MINTAPROJEKT
TÚRONYI ENERGETIKAI MINTAPROJEKT
SZENTLİRINCI ENERGETIKAI MINTAPROJEKT
Know-how
REGIONÁLIS KÖZPONTI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI FUNKCIÓ A VONZÓBB BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁÉRT MECSEK-DRÁVA REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM PANNON-POWER HOLDING ERİMŐFEJLESZTÉSE
VÁROSFEJLESZTÉSI FUNKCIÓ A VONZÓBB BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁÉRT KOMLÓI FŐTİERİMŐ ZRT, ERİMŐFEJLESZTÉSE
KAROLINA ÖKOPARK
WHO EGÉSZSÉGES VÁROSOK KÖZÉP-KELET EURÓPAI SZUBREGIONÁLIS TÁMOGATÓ KÖZPONT
VÍZMŐ VÍZELLÁTÓ HÁLÓZAT, VÍZBÁZIS, SZENNYVÍZ PROEJKTJE „ÉLHETİ VÁROS ÉLHETİ KÖRNYEZET”
MOHÁCSI SZABADSÁG SZIGET REHABILITÁCIÓ
D É L D U N Á N T Ú L I K Ö R N Y E Z E T I P A R I K L A S Z T E R
A pólus programról, projektjeirıl és aktivitásairól részletesebb tájékoztató a Kamara hivatalos honlapján olvasható (http://www.pbkik.hu/index.php?id=1940&term=p%F3lus).
