Földtani Közlöny,
A
Bull. о/ the Hungarian
Geol. Soc. (1972).
314—-123
"Pannon monográfia" (1971) és a Rétegtani Lexikon problémáiról Dr.
Bartha
Ferenc
A Földtani K ö z l ö n y 1 0 1 . kötet 2 . 3 füzetében jelentek meg azok az előadások, amelyek a Földtani Intézet fennállásának 1 0 0 éves jubileuma alkalmából rendezett N e o g e n K o l l o k v i u m o n ( 1 9 6 9 . szept. 4 — 9 . ) elhangzottak. A Rendezőség bizalmából az eredeti terv szerint a magyarországi pannon beszámolóját nekem kellett v o l n a megtartani, sajnos betegségem miatt erre n e m vállalkozhattam és í g y akkor S T R A U S Z L. saját álláspontját ismertette, mely az idézett 1 0 1 . kötetben olvasható. Csak t ö b b mint két év után, de az azóta megjelent „ P a n n o n m o n o g r á f i a " teljes anyagának ismeretével és a készülő Nemzetközi Sztratigráfiai L e x i k o n 2 . kiadása pliocén címszavainak tapasztalataival készíthettem el elkésett beszámolómat. S Z Á D E C Z K Y K A R D O S S E . a pannon monográfiához írt előszavában meg említette, h o g y a monográfia egysége kívánnivalókat hagy maga után, mert a szerzők eredményeinek egyeztetése csak részben történt meg és a j ö v ő feladata lesz egyes kérdésekben a nemzetközi méretű korreláció elvégzése is, — elsősorban az osztrák, jugoszláv és román kutatókkal. A címszavak kidolgozásánál a különböző álláspontok egyeztetését elvégez t e m és ugyanitt elkezdődhetett a nemzetközi megvitatást igénylő kérdések egyrészének összehangolása is. Szükségesnek tartom ennek a cikknek a k ö z lését, attól függetlenül, h o g y a Sztratigráfiai L e x i k o n 2 . kiadásának meg jelenésére mennyit kell várnunk, mert e cikkben csak a problematikus c í m szavakkal foglalkozunk és a „ c í m s z a v a k " definíciószerű megfogalmazásától ezeknél eltekintettünk, ezért ez a cikk összekötő kapocs a részletes monográfia felé. A z egyeztetésre váró problémáknak ilyen jellegű megtárgyalása annál is inkább időszerű, mert egyes kérdések lezárhatóknak látszanak, mások megoldását pedig a világos probléma-felvetés elősegítheti. A pannon p r o b l é m á k r ö v i d áttekintésére buzdított H O R U S I T Z K Y F. a F ö l d tani K ö z l ö n y 1 0 1 . kötetében megjelent cikke is, ahol az alsómiocén kutatások látszólagos és valóságos ellentmondásainak tisztázását végezte el. Érdekes megfigyelni, h o g y mennyire azonos lényegű kérdésekkel „ v i a s k o d u n k " mi is. í g y a vitás kérdések egyrésze a pannonban is nevezéktani jellegű, amelyekhez a j ó z a n ész érvein kívül sok szubjektív indíték is hozzákötődik. Általában a nevezéktani szabályok ismerete sem képes arra bírni a kutatókat, h o g y a „prioritási e l v e t " betartsák, v a g y ne adjanak olyan neveket, amelyek e g y meghatározott lelőhely j ó l definiálható rétegéhez nem kapcsolhatók, t o v á b b á , h o g y kerüljük az alsó, középső és felső szint megjelöléseket stb. E n n e k eredménye az, h o g y a nevezéktani zűrzavar szinte valamennyi korban áttekinthetetlen a pannonban éppúgy, mint a miocénben. Őszintén m e g m o n d o m , h o g y a pusztán nevezéktani vitákat meddő dolognak tartom,
Hartha:
Pannon-problémák
315
de azt sajnálom, h o g y m a g a m is hozzájárultam a zavar növeléséhez néhány meggondolatlan névadással. Szerencsére a nevezéktani kérdések n e m mindig o l y a n k o r merülnek fel, amikor más értelmesebb probléma nincs, hanem olyan kor is, amikor e g y - e g y új szempont, kutatási irány pezsdülésbe hozza a lezárt nak látszó kérdések egész merev rendszerét és az új irányú kutatások új fogalmakat és új neveket igényelnek. A pannon kutatások az u t ó b b i évtizedekben ilyen forrásba kerültek és í g y k ö n n y e b b e n elviseljük, h o g y a nevezéktani kérdések j ó részének megoldása még várat magára. A 1 0 0 esztendővel előttünk dolgozó n a g y o k : R Ó T H L., B Ö C K H J., H A N T K E N M. mint térképező geológusok nagy áttekintéssel rendelkező kutatók voltak, akik az alapokat biztos kézzel fektették le. A k b . 5 0 évvel előttünk dolgozó id. L Ó C Z Y L., L Ö R E N T H E Y I . , H A L A V Á T S G Y . már a részletkérdésekkel k e z d t é k
meg a viaskodást és ezen a területen nagy érdemeik vannak, de elsősorban — a kevés mélyfúrási adat miatt — mégis a teória-készítések időszaka itt a legjellemzőbb. Mostani kutatásaink hatalmas és egyre n ö v ő , sok szakterületre eső adat t ö m e g é t , a történések rekonstrukciójának kritikai értelmezésével alakítjuk egységes képpé, mindig készen arra, h o g y az újabb tények felmerülése alapján változtassunk a kialakult képen. A részletes tárgyalást olyan probléma megbeszélésével kezdjük, amelyet remélhetőleg le is zárhatunk. A z oszcillációs „ s z a k a s z " és az U. wetzleri-s fácies összefüggése, illetőleg névhasználata az első m e g v i t a t a n d ó kérdés. A z oszcillációs „ s z a k a s z " elnevezést az indokolja, h o g y a két biofáciesből (édesvízi és oligohalin) t e v ő d i k össze, míg az Unió wetzleri csak folyami fáciesben él. A Balaton-monográfia pannon specialistái már 1 9 1 1 - b e n észrevették ( L Ö R E N T H E Y , H A L A V Á T S , V I T Á L I S ) , h o g y a Balaton környéke számos lelőhelyén, elsősorban Tihanyban, Balatonkenesén, érdekes fáciesváltozások figyelhetők meg a C. balatonica-s rétegekben. Erről id. L Ó C Z Y L. í g y írt (p. 3 8 9 ) : , , A m o csári rétegekben a szárazföldi alakok a régi partközelében, í g y Öcsön és N a g y v á z s o n y o n vannak n a g y o b b mennyiségben. A l e g t ö b b helyen, ahol a mocsári rétegekből fossziliákat gyűjthetünk, ezek a szenes rétegek a C. triangularis és C. balatonica fajokkal jellemzett h o m o k és agyag rétegek k ö z ö t t v a n n a k . " E z e k a megállapítások m a is érvényesek, de ma már nem lagunás lefűződésekkel magyarázzuk a biofácies változásokat, mint L ó c z y é k tették, mert ezzel a többszörösen megismétlődő jelenség nem magyarázható, részben mert n e m csak az egykori tóparti szakaszon fordul elő, hanem a medence belső területén is, amint a szerző számos tanulmányban igazolta ( 1 9 5 4 — 1 9 7 1 ) . Természetesen a kiemelkedési szakaszt feltöltődés is helyettesítheti. A Balaton monográfiában tehát j ó irányban elkezdődött az időben történő változások tisztázása. Sajnos 1 9 4 2 - b e n S T R A U S Z L. a L Ó C Z Y L. és társai által már felismert egymásutáni „ ö s s z e f o g a z ó d ó " fácies változások kérdését „ l e egyszerűsítette" az egymásmelletti fáciesek esetére. A Földtani K ö z l ö n y 7 2 . p . 2 3 4 í g y írt: „ v a l ó s z í n ű n e k tartom, h o g y az U. wetzleri-s rétegek n e m képeznek külön tagot, hanem egyidősek a C. balatonica rétegekkel." E z t a felfogását mellékelt táblázata is kifejezte, ahol heteropikus fácieseknek jelölte а C. balatonica, ill. Prosodacna vutskitsi-s és az U. wetzleri-s rétegeket. STRATJSZ 1 9 6 9 - e s beszámolójában, m a j d az annak alapján 1 9 7 1 - b e n a 1 0 1 . kötetben k ö z ö l t tanulmányában szinte változtatás nélkül megismételte 1 9 4 2 - e s fel fogását. L é n y e g é b e n ugyanerre az álláspontra helyezkedett S Z É L E S M. is az
316
Földtani
Közlöny
102. kötet, 3—4.
füzet
új pannon monográfiában megjelent tanulmányában ( 1 9 7 1 . p . 3 3 2 . — 8. táblázat) azzal a különbséggel, h o g y az U. tvetzleri-s, rétegeket parti kifejlődés nek, míg а C. balatonica-s, ill. Pr. vutskitsi-s rétegeket medencebelseji kifejlő désnek tüntette fel. S Z É L E S M. felfogásával kapcsolatban e l m o n d o t t a k o n kívül, n e m látom megalapozottnak a parti és medencebelseji fáciesek elkülönítését, mert az oszcillációs szakaszban az addig egységes pannon tó már kis rész tavakra t a g o l ó d o t t és ezért mindenütt partközei volt, a Dunántúlon éppúgy, mint az Alföldön (jászladányi fúrás.). S Z É L E S M . tévedését az okozhatta, h o g y ő az olajkutató fúrások nem foly t o n o s magvételes szelvényeit értékelte és ezekben nem szemlélhetők olyan parádésan a biofácies változások, mint B A R T H A által részletesen vizsgált felszíni feltárásokban és néhány végig magvételes fúrás szelvényében. Bár a n e m végig magvételes fúrásokban is „ n y o m a i " vannak az oszcillációs szakasz nak, e g y - e g y édesvízi faj, egy-egy szárazföldi faj maradványa és szenesedéit n ö v é n y m a r a d v á n y o k jelzik. Ilyen „ n y o m o k " S Z É L E S M. által feldolgozott fúrásokban is itt-ott előfordultak. A z oszcillációs szakasz közel 2 0 esztendős részletes és sokoldalú tanulmányozása során fokozatosan tisztázódott az itt előforduló fajok sóigénye, a biofácies változások száma és azoknak össze függése nagyszerkezeti helyzetükkel. Megállapítottuk, h o g y az utolsó aligsósvízi réteg országosan n y o m o z h a t ó ( „ v e z e t ő réteg"), mert jellegzetes, jól fel ismerhető molluszkum fajai vannak, (Th. vetranici, M. fuchsi) és ezenkívül gazdag a gerinces faunájuk, mikro- és makroflóra maradványaik. Ezért szük időtartamra érvényes első igazi ősföldrajzi vázlat alapja lehetett ez a réteg, szemben a régebbi, a pannon „ e g é s z é b ő l " összeszedett tarka, de a valóságnak n e m megfelelő kísérletekkel. A változó irányú faunavándorlások jelenségének tanulmányozása ebben a szakaszban tette lehetővé a biofácies-változások egységes értelmezését. Ehhez szükséges volt az izodiasztrófikus zónák pontos megállapítása. A Dunántúl és az Alföld, ill. a mezozóos és paleozóos aljzat eltérő erősségű és esetleg irányú lassú mozgásai az oszcillációs szakaszban hol az egyik, hol a másik terület erősebb megsüllyedését eredményezték. E z t a megállapítást alátámasztja Szabóné K I L É N Y I É . és S Z É N Á S GY.-nek a „ P a n n o n monográfiában" megjelent geofizikai tanulmánya is (pl. 2 3 2 ) : „ A z alsó és felső pannon határ közelében egymás felett ellentétes irányban v a s t a g o d ó rétegek helyezkednek el, azaz a pannon emeletben az üledékgyűjtő k ü l ö n b ö z ő irányú „ b i l l e g ő " mozgásokat v é g z e t t . " Természetesen ez a „bille gés" földtörténeti t e m p ó b a n ment végbe, különben katasztrofális következ ményei lettek volna. A t ö b b s z ö r megismétlődő morfológiai újratagolódásnak a p o r t a ferraei út megnyílásában is szerepe lehetett, de ilyen jellegű mozgások o k o z h a t t á k a fiatalabb k é p z ő d m é n y e k b e n kimutatott ellentétes irányú fauna vándorlásokat is. A z oszcillációs szakaszban már a résztavakra tagolódott és kis területre összezsugorodott csökkentsósvízi tó természetesen mindig a legmélyebb szint irányába vándorolt, mocsári rétegeket h a g y v a m a g a után. A m i k o r pedig az addig mocsári rész aljzata süllyedt meg erősebben, megvál t o z o t t a tóvándorlás iránya is. Ilyen jellegű tóvándorlások megmagyarázásá hoz elegendő a relatíve erősebb süllyedés feltételezése is. Természetesen ilyen összefogazódó biofáciesek esetében ún. „ j ó " határt találni és az ilyen időben lezajló történéseket egyetlen réteggel jellemezni nem lehet, ezért az oszcillációs szakaszt ú g y határoltuk el, h o g y a tihanyi szelvény első mocsári rétegétől a várpalotai szelvény utolsó aligsósvízi rétegéig (vezető réteg) számítjuk. A tihanyi és várpalotai szelvények pontos összefüggését az öcsi szelvény
Bart
h a:
Pannon-problémák
317
közbeiktatásával tisztáztuk. A szárazföldi—édesvízi szakaszokban már az oszcillációs összletben is előfordul az Unió icetzleri faj, de U. wetzleri-s fáciesről csak tömeges előfordulásuktól, teljes kiédesedés idejétől beszélünk ( S Ü M E G H Y felfogásával megegyezően). A z oszcillációs szakasz és az U. wetzleri-s fácies nálunk tapasztalható össze függése párhuzamosítható a Szlavóniai-medence díszített „ P a l u d i n á s " rétegei nek (Viviparusok) földtani helyzetével. N E U M A Y R eredeti leírása szerint a díszített héjú Paludinák ott is a congériás rétegek k ö z ö t t fordulnak elő és o t t is „lignit c s í k o k " kísérik, mint nálunk. E z valószínűsíti, h o g y a Szlavóniai m e d e n c é b e n is ekkor már résztavakra t a g o l ó d o t t a pannon t ó és a lokális rész m e d e n c é k b e n ott is oszcilláló vertikális mozgások miatt váltakoztak az aligsós biofáciesek mocsári rétegekkel. Érdekes különbség, h o g y nálunk a szárazföldi édesvízi közbetelepülésekben U. wetzleri fordul elő, míg Szlavóniában díszített Viviparusok. A díszített Viviparusok hozzánk valamelyik szlavóniai részmedencéből jöhettek, mert az alföldi előfordulásokban az oszcillációs szakasz után már végig édesvízi fáciesben találtuk meg a Viviparus stricturatus és más díszített Viviparus p é l d á n y o k a t ( B A R T H A F ö l d t . K ö z i . , 1 9 6 2 gyulai fúrás 1 4 4 0 — 1 8 5 0 m k ö z ö t t ) . A szlavóniai részmedencék egyikében sem találtak t u d o m á s o m szerint U. wetzleri-t. Mintha az amerikai fauna hullámnak két ága lett v o l n a : déli ága hozta a díszített Viviparusokat Szlavóniába, északi ága az U. wetzleri-t hoz zánk. A V. stricturatus a Szlavóniai-medencében az ún. középső paludinás szint ß zónájában fordult elő. A felső paludinás szint viszont a k ö z ö l t fajok alapján már alsópleisztocén gyanús, míg az alsó paludinás szint faunája megegyezik a mi C. balatonica-s szintünkkel. S Ü M E G H Y levantei fogalmával tehát m a is egyetérthetünk, de új elnevezés lenne szükséges, mert a levantei elnevezést először N E U M A Y R „Paludinás rétegei" alapján t á g a b b értelemben használta. Összehasonlító táblázatokat „ A pannon m o n o g r á f i a " ( 1 9 7 1 ) 2 7 — 2 8 . oldalán 2 , 3 . táblázat találhatunk. A felsőpannon középső része neosztratotípus lelőhelyének a tihanyi Fehér p a r t o t ( 6 - o s jelzésű rétegét) ajánlottam. E z a réteg az oszcillációs szakasz f e k v ő j é b ő l való, — a C. balatonica-s szintből. A C. balatonica-s szintet, LŐRETSTT H E Y és H A L A V Á T S értelmezéséhez viszonyítva, leszűkítetten használom, mert leválasztottam a biofácies-változásokat magában foglaló részt oszcillációs szakasz néven, ahol már C. balatonica nem is fordul elő v a g y igen ritkán, — itt rendszerint a kisebb termetű C. neumayri faj található meg. A j ó földtani határ kérdéséhez is lenne néhány megjegyzésem. N e m állíta nám H O R U S I T Z K Y F.-cel, h o g y az őslénytani, biosztratigráfiai és diasztrofikus alapon felállított határok valamelyike fontosabb, ill. p o n t o s a b b volna, v a g y h o g y ellentét lenne közöttük, mert nem egyik v a g y másik a helyes, hanem figyelembe kell vennünk bármely területről származó adatot. Természetesen az a legszerencsésebb eset, ha jól igazolható földtani törté nésre tudjuk visszavezetni a fauna v a g y flóra megváltozását, de ez nem jelenti azt, h o g y a spontán mutációk jelentősége megszűnt v o l n a a szárazföldi k r o n o l ó g i a területén. A z tény, h o g y a jelentősége kisebb, mint a tengeri eseté ben. Tudjuk, h o g y a felsőpliocén korszerű taglalását éppen a Mimomys-íélék r ö v i d faj öltői teszik lehetővé, ezek változása minden valószínűség szerint spontán mutációval történik ( K R E T Z O I , J Á N O S S Y ) . A pannon taglalása szép példája a k o m p l e x módszereknek. A jelentősebb határok faunaképváltozásai fontos földtani történéseken alapulnak.
318
Földtani
Közlöny
102. kötet, 3—4.
füzet
A f o k o z ó d ó kiédesedés összefügg, ill. k ö v e t k e z m é n y e a tengeri összeköttetés megszakadásának. A z alsó- és felsőpannon elhatárolása pedig a porta ferraei út megnyílásához kapcsolódik, mert ezzel indul meg a Káspi-brack típusú fauna elemek megjelenése a Pannon-medencében, ami nemcsak e g y más típusú faunát jelent, de kb. 3 x -os fajszámnövekedést is az alsópannonnal szemben. A tengeri összeköttetés megszűnte után a Paratethys két részmedencében élt t o v á b b és fejlődött párhuzamosan a Pannon-medence, Gráczi-öböl, Erdély, Jugoszlávia területén és attól elválasztva az ún. Káspi-brack területen R o m á niában. A két terület kapcsolatának felderítésében S T E V A N O V I C P.-nek vannak elévülhetetlen érdemei. Sokan H A L A V Á T S GY.-ban látják a porta ferraei út jelentőségének első felismerőjét, de H A L A V Á T S ekkorra a tengeri összeköttetés megszakadását tételezte fel, ami pedig j ó v a l korábban történt. A délkelet-európai faunavándorlás gondolata, illetve ténye j u t t a t o t t el arra a felismerésre, h o g y nálunk a porta ferraei út két ütemű megnyílásával számolhatunk. A z alsó- és felsőpannon határán levő, S T E V A N O V I C által ki m u t a t o t t megnyílást porta ferraei l-es fauna hullám néven jelöltem, ez a C. ungula caprae-faunához csatlakozott és megfelel S T E V A N O V I C „ n o v o rossziai" alemeletének, míg a porta ferraei 2-es fauna hullám a Viviparus sadleri formakörrel jellemezhető, Theodoxus vetrenici, Melanopsis fuchsi a leg g y a k o r i b b fajai és nálunk a Gongeria balatonica faunához csatlakozott. Meg felel S T E V A N O V I C portaferrien alemeletének. A felsőpannonon belül már ritka az ún. j ó határ, de ezt n e m is kell erősza kolni, ha fokozatos átalakulás miatt a valóság b o n y o l u l t a b b , mint azt az oszcillációs szakasz esetében is láttuk, akkor o t t az éles határ t á v o l a b b állna az igazságtól, mint a fokozatos átalakulás nehézségeit tükröző „ m e g a l k u v ó " határ. Mindenesetre az ilyen megalkuvásoknak is meg vannak az elvi szabályai. Azt tartjuk helyesnek, ha az átmeneti k é p z ő d m é n y e k bevezetése helyett a változás irányát vesszük figyelembe és az új faunatípus biztos megjelenésétől már a fiatalabb emeletbe soroljuk a k é p z ő d m é n y e k e t . A z alsópannon—felső pannon határ esetében S Z É L E S M. túl nagy vastagságúnak találta ezt az „ á t m e n e t i " összletet — helyenként közel 400 m — és ezeket az alsópannonba sorolta. M a g a m részéről, mivel már az alsópannon fajok mellett megvannak a porta ferraei út megnyílásával idekerült fajok is (Congeria rhomboidea, Dreissena auricularis), ezzel a rétegsorral kezdem a felsőpannont. Ezekben a rétegekben kétségtelen t ö b b még az alsópannon faj, közülük leggyakoribb a Paradacna abichi. A l g y ő környékén S Z É L E S M. igen jelentős példányszámban találta meg, de ő is megírta, h o g y gyakoriak ezeken a p é l d á n y o k o n a fejlődési rendellenességek: óriásnövés. Ilyen esetekben arra lehet gondolni, h o g y a nagy példányszám esetleg n e m l é t o p t i m u m o t jelent, hanem kihalást. E z is megerősített állásfoglalásomban és fenntartom ezeknek a rétegeknek felsőpannonba sorolását. Szükség lenne a Paradacna abichi első előfordulásának revíziójára, ugyanis A N D R U S O V , a káspi brakk területről K r í m b ő l írta le ezt a fajt, ugyanakkor a Magyar-, Jugoszláv- és Erdélyi-medence alsópannonjában is gyakori. H a a 2 Paratethys résztenger érintkezése csak a felsőpannon határán történt meg, a K r í m félszigeti alsópannon előfordulás valószínűtlen. A felsőpannon alsó része neostratotípus, lelőhelyének a k ő b á n y a i Jászberényi-úti szelvényt java soltuk K o r p á s n é H Ó D I Margittal, amelyben együtt található a Congeria ungula caprae (2-es réteg) és a G. rhomboidea (4-es réteg). A kialakult ellentétek e g y része onnan ered, h o g y a kutatás fokozódó specializálódást követel meg és mind hazai, mind külföldi viszonylatban a
Bart
ha:
Pannon-problémák
319
vitapartnerek specializálódási köre, illetve annak centruma eltérő. Ilyen különbségekre v e z e t e m vissza a faj, alakkör é s v á l t o z é k o n y s á g fogalmak különböző értelmezésén alapuló véleménykülönbségeket. N e m szégyenlem, d e különös büszkeséggel sem tölt el, — egyszerűen tény —, h o g y a z é n specializá lódási c e n t r u m o m a p a n n o n o n belül : a biológia, szorosabban a palaeo-biológiai tömegvizsgálat, — vitapartnereim pedig geológus-paleontológus v a g y pale ontológus—geológus irányban specializálódtak a p a n n o n o n belül. A m i k o r S T E V A N O V I C P . a Congeria praerhomboidea ,,fajt" nálunk is megtalálta, talán csodálkozott, h o g y n e m lelkesedtem ezért a fajért, pedig n e k e m is m e g m u t a t t a egy példányát. S T E V A N O V i c n a k elég v o l t e g y bizonyos morfológiai különbség és ennek egyezése a Jugoszláviából már ismert alakkal ahhoz, h o g y 2 fajról: C. rhomboidea-vól é s C. praerhomboidea-ról beszéljen. E g y tömegvizsgálati szakember először e g y faj változékonysági körének tisztázását igényli. A vál tozékonyság mértéke a pannon fajok n a g y részénél igen n a g y . A Dreissena auricularis általában karcsú, hosszúkás példányai a pellérdi fúrásban elérik a széle-hossza egyenlő méret-változat szélsőségét. M e g g y ő z ő d é s e m szerint а С. praerhomboidea is b ő v e n beleesik a Congeria rhomboidea változékonysági k ö r é b e . U g y a n e z a z eset a C . banatica és C. digitiformis „ f a j o k k a l " . S T E V A N O V I C a z alsó p a n n o n o n belüli szintekre tagoláshoz tartja alkalmasnak a 2 „ f a j t " , míg S Z É L E S M. kimutatta a p a n n o n monográfiában, h o g y nálunk csak 1 faj él, а С. banatica, amelynek változékonysági körébe tartozik a C. digitiformis is. E z t a z összekötő formák gyakorisága é s a változatok „ k e v e r t " előfordulása is alátámasztotta. A z e g y fajba tartozás kérdését, megfelelő példányszám esetében a z őslény t a n b a n is a változékonyság figyelembevételével dönthetjük el a legmegnyugt a t ó b b a n . A z egységes binomiális elosztás határain belül indokolatlan faj v a g y alfaj különbségekről beszélni. A z alakkör tágabb fogalom, amelynek „ k ö r é t " úgy határozhatjuk meg, h o g y megszerkesztjük a számításba j ö v ő fajok v á l t o zékonysági görbéjét é s ezek középértékének (median) egymástól való távolsága dönti el, h o g y a vizsgált fajok e g y alakkörbe sorolhatók-e v a g y sem. R e n d k í v ü l érdekes a Congeria neumayri A N D R . faj problémája. ANDRTJSOV 1 8 9 7 - b e n írta le ezt a fajt é s a h o g y a z régi fajoknál lenni szokott, akkor már t ö b b közelálló alakot jelölő név v o l t forgalomban. í g y e z esetben a B R U S I N A által ábrázolt C. basteroti név is, amelyet 1 8 7 4 - b e n B Ö C K H J. v e t t át nálunk először. A C. basteroti elnevezés használata а С. neumayri leírása után ritka, d e napjainkban f o n t o s a b b kérdés került előtérbe, mint а C. basteroti és С. nemayri szinonim elnevezése. Ugyanis eddig a két néven szereplő valószínűleg egy faj csak a felsőpannonban fordult elő. U j a b b a n számos olyan faj került elő, amelyek első pillantásra а С. neumayri alakkörébe tartoznak, d e a z alsó pannonba, annak is a legalján éltek. K o r p á s n é H Ó D I Margit hívta fel a figyel m e m e t a lajoskomáromi fúrás e g y ilyen kistermetű Congeriájára (Congeria s p . ) I o n P A N A ezt a fajt n a g y o n közelállónak találta a romániai meoti alemelet C. modioliformis fajához. Nyilvánvalóan fontos lenne tisztázni, h o g y e z a morfológiai közelség, e g y változékonysági körön belüli hasonlóság esete-e. v a g y milyen fokú rokonságot, esetleg fejlődési konvergenciát, párhuzamot takar a z alsópannon é s a felsőpannon a l a k o k k ö z ö t t . A változékonysági g ö r b é k mediánjainak távolsága lehetne itt is a kiindulás ilyen összehasonlító vizsgálatokhoz. K o r p á s n é lényegében hasonló kérdéseket feszeget a lajos k o m á r o m i fúrás e g y másik alsópannon fajával, a Parvidacna laevicostata-va.1 kapcsolatban is, amelynek a P. tinnyeana fajjal kapcsolatos változékonysági és alakköri összefüggését kellene tisztázni.
320
Földtani
Közlöny
102. kötet,
3—4. füzet
E z e k a p r o b l é m á k azért jelentősek, mert a Paratethysnek az alsópannon határán levő kiterjedésére, egységes v a g y m e g o s z t o t t voltára nyújthatnak fontos adatokat. Ezenkívül esetleg adatokat k a p h a t u n k a káspi-brakk terület és a Pannoniai-medence kapcsolatáról a porta ferraei út megnyílása előtti idő ből. H a ilyen kapcsolat az alsópannon alsó határán is lehetett, akkor nem kellene kételkedéssel fogadnunk a P. abichi krimmi kissé idősebb rétegekből való említését. D e n e m szabad elfelejteni, h o g y a biológiában, í g y a szorosabban v e t t ős lénytanban is előfordulhatnak párhuzamos, konvergens fejlődési sorok anélkül, h o g y s z o r o s a b b rokonság esete állna fenn. Természetesen olyan hibalehetőség is előállhat, h o g y két k ü l ö n b ö z ő faj kap azonos nevet. K B O L O P P E . ennek valószínűségére hívta fel figyelmemet az Unió wetzleri fajjal kapcsolatban. A z U. wetzleri-t 1 8 5 1 - b e n DUKTKEB írta le a günsburgi „ m o l a s s e " - b ó l Margaritana wetzleri néven. 1 8 5 6 - b a n H O E B N E S M. hazánkban Ácsról egy morfológiailag közelálló fajt gyűjtött, amelyet azono sított D U N K E B fajával és U. wetzleri-nek nevezte. Mai felfogásunk szerint az idősebb molasseból előkerült faj hasonlósága az Ácsról ismert p é l d á n y o k h o z konvergencia, mert az U. wetzleri csak az amerikai fauna-hullámmal j ö t t be E u r ó p á b a , ami a felsőpannon oszcillációs szakaszába esik. E l d ö n t e n d ő , h o g y a günsburgi molasseba esetleg b e m o s ó d o t t - e a fiatalabb U. wetzleri egy-egy példánya, v a g y párhuzamos fejlődési sorról van-e szó? A morfológiai k ü l ö n b ségeket ismerjük. A Günsburgból származó alaknál kissé eltérő a radiális bordázat és ami még fontosabb, hiányzik a nálunk található fiatal fajra o l y jellemző, héj középső részi homorulat is.* E z e k b ő l a példákból is láthatjuk, h o g y az őslénytani p r o b l é m á k megoldása általában igen munkaigényes, de megéri, mert egy széleskörűen tisztázott „ f a j " - p r o b l é m a a j ó következtetések alapja lehet, de tisztázatlan adaton a hibás következtetések egész sora alapulhat. A faunavándorlások egy részének nemzetközi mérete (amerikai fauna hul lám, p o r t a ferraei út) valószínűleg nem hozható összefüggésbe S T I L L E (1924) „ i d ő t ö r v é n y é v e l " , illetve orogén fázisokkal. A bazaltvulkánosságról őslénytani alapon csak azt tudjuk, h o g y azt a C. ungula caprae-s alemeletnél fiatalabb történés eredményezte, mert a Somló hegyen a bazaltkitörés áthatolt a C. ungula caprae-% rétegeken, de kérdés, h o g y m e n n y i v e l fiatalabb? Erre a kérdésre p o n t o s a b b adatokat kaphatunk az eruptív kőzetek tanulmányozóitól. S Z Á D E C Z K Y K A B D O S S E . ( 1 9 6 6 ) , P A N T Ó G . ( 1 9 6 8 ) megállapításai szerint a teljes pliocént (pannont) „ v u l k á n i c s e n d " jellemzi. A szóbanforgó bazaltvulkánosság is pliocén végi, de még i n k á b b már a quarterbe tartozó típusú ( P A N T Ó 1 9 6 8 ) . A Pannon-medence kialakulásában ekkor szakaszos mozaikszerű besüllyedések és a feltöltődés a legfontosabb földtani f o l y a m a t o k . Mindenesetre az eredmények összehangolása itt csupán csak m e g k e z d ő d ö t t és még sok érdekes p o z i t í v u m o t ígér. Természetesen jelentős biofácies változásokat okozhatnak már kisebb földkéregmozgások is sekély v í z b e n (felsőpannon középső része), míg m é l y e b b víz esetén erősebb földkéregmozgások is csak kisebb fáciesváltozást ered ményezhetnek. A z üledékfolytonosság kérdése sem problémamentes, mert * Legújabban (1973. I I I . 12.) KEOLOPP E . k ö z ö l t e , h o g y DrxKER által a m i o c é n molassból leírt П. wetzleri faj v a l ó b a n n e m azonos a hazánkban talált tévesen ennek a fajnak határozott példányokkal. A nálunk talált példányok helyes neve: Margaritifera flabelatiformis (GRiaoROVics—BEKEZOVÇZKU). E Z a faj nagy területen fordul elő, a Szovjetunióban is g y a k o r i és v a l ó b a n folyami alak.
В a r t h a:
Pannon-problémák
321
relatív szintkülönbségek m i a t t egyes helyeken lepusztulás jelentkezhet, u g y a n a k k o r másutt üledékfelhalmozódás. A z is b i z o n y o s , h o g y a p a n n o n b a n is kijelölhetők ún. „ d e p r e s s z i ó s " területek, ahol az oszcillációs k é r e g m o z g á s o k süllyedő szakasza tartósan erős v o l t és í g y igen n a g y v a s t a g s á g ú összletek k é p z ő d t e k (Szentes, G y u l a , M a k ó ) . A lepusztulásos és felhalmozódásos területek történéseinek tisztázása és azok p o n t o s idő korrelálása is a j ö v ő feladata, de a k o m p l e x m ó d s z e r e k alkal m a z á s a r e m é n y t n y ú j t arra, h o g y a v a l ó s á g o t ezen a területen is e g y r e j o b b a n megközelíthetjük. A z itt k ö z ö l t problémaismertetés t á v o l r ó l sem teljes, de már e n n y i b ő l is láthatjuk, h o g y a j ö v ő k u t a t ó nemzedékére n a g y és szép feladatok v á r n a k . I r o d a l o m — Literatur B A R T H A F . ( 1 9 7 1 ) : A magyarországi p a n n o n biosztratigráfiai vizsgálata (A magyarországi p a n n o n k o r i k é p z ő d m é n y e k kutatásai c . k ö t e t b e n ) p . 9 — 1 7 5 . J Á N O S S Y , D . ( 1 9 6 9 ) : Stratigraphische Auswertung der europäischen mittelpleistozänen Wirbeltierfauna I. Ber. deutsch. Ges.-geol. W i s s . A . G e o l . P a l ä o n t . 1 4 . 4 . p . 3 6 7 - 4 3 8 . K R E T Z O I M . ( 1 9 6 9 ) : A magyarországi quarter és p l i o c é n szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. Földrajzi K ö z i . 17.
(93)
3. p. 1 7 9 - 2 0 4 .
P A N T Ó G . ( 1 9 6 8 ) : K a i n o z ő i vulkánosságunk az újabb kéregszerkezeti és petrológiai e r e d m é n y e k tükrében. K ö z i . A D ebreceni K o s s u t h L . T u d . E g y . Á s v á n y - és F ö l d t . Int.-bői. 3 1 . p . 1 7 7 - 1 8 0 . S T R A Ü S Z L . ( 1 9 4 2 ) : A magyarországi p a n n o n i k u m párhuzamosítása délkeleteurőpai üledékekkel. F ö l d t . K ö z i . 7 2 . S T R A U S Z L . ( 1 9 6 9 ) : A pannóniai emelet (pliocén) F ö l d t . K ö z i . 1 0 1 . 2 — 3 . sz. p . 1 1 4 — 1 1 9 . Szabóné K I L É N Y I É \ — S Z É N Á S G Y . ( 1 9 7 1 ) : A p a n n o n k é p z ő d m é n v e k geofizikai vizsgálatai. ( A magyarországi p a n n o n kori k é p z ő d m é n y e k kutatásai c. k ö t e t ) p . 2 2 3 - 2 3 3 . S Z É L E S M . ( 1 9 7 1 ) : A N a g y a l f ö l d m e d e n c é b e n p an n o n k é p z ő d m é n y e i . (A magyarországi pannonkori k é p z ő d m é n y e k kutatásai c . k ö t e t b e n ) p . 2 5 3 — 3 4 5 . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S , E . ( 1 9 6 6 ) : Magmamechanismus, Magmatektonik u n d Unterströmungen im K a r p a t b e c k e n s y s t e m . A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . 1 0 . p . 3 7 1 - 3 9 6 .
Zu
den Problemen der »Pannon-Monographie« (1971) und des »Lexique Stratigraphique« F.
Bartha
D i e S t a n d p u n k t e d e r Verfasser d e r 1971 erschienenen » P a n n o n - M o n o g r a p h i e « s t i m m e n nicht in allem miteinander überein. Die Vereinbarung der unterschiedlichen Aufassungen d e r Verfasser w u r d e d u r c h das T e r m i n d e r Z u s a m m e n s t e l l u n g d e s »Pliozän«-Teiles d e r 2. A u s g a b e d e s V o l . » H o n g r i e « d e s » L e x i q u e S t r a t i g r a p h i q u e « d r i n g e n d g e m a c h t , w o m a n auch z u d e n Streitfragen Stellung n e h m e n m u s s t e . W e g e n seiner K r a n k h e i t w a r Verfasser in 1969 n i c h t in d e r L a g e a m » N e o g e n - K o l l o q u i u m « d i e » P a n n o n - F r a g e « z u erörtenr. D o r t b e r i c h t e t e L . S T R A U S Z v o r allem ü b e r seine eigenen E r g e b n i s s e ( F ö l d t . K ö z l . 1 0 1 . 2 — 3 . p . 1 1 4 — 1 1 9 ) . U m das d a m a l s V e r s ä u m t e n a c h z u h o l e n , h a t Verfasser den v o r l i e g e n d e n A u f s a t z z u s a m m e n g e s t e l l t , w o b e i er d i e b e s t e h e n d e n P r o b l e m e her vorgehoben hat. 1.
L.
STEAUSZ
in
1942
und
dann
in
1969
am
Neogen-Kolloquium
M.
S Z É L E S in
der
» P a n n o n - M o n o g r a p h i e « (1971) v e r e i n f a c h t e n d e n i m O b e r p a n n o n b e o b a c h t b a r e n , stellen wiese 16-fachen W e c h s e l d e r B r a c k w a s s e r - u n d Süsswasser- u n d terrestrischen B i o f a z i e s und b e s c h r ä n k t e n sie i h n a u f d e n Fall d e r n e b e n e i n a n d e r v o r h a n d e n e n F a z i e s m i t Prosodaena vutskitsi u n d Unio wetzleri. D i e A u f f a s s u n g v o n M . S Z É L E S w e i c h t v o m S t a n d p u n k t v o n L . S T R A U S Z i n s o w e i t a b , dass sie d i e Brackwasserfazies als eine B e c k e n a u s b i l d u n g , w ä h r e n d d i e U. wetzleri-Fazies als eine litorale R a n d f a z i e s aufgefasst h a t . D i e b e i n a h e z w a n z i g j ä h r i g e n U n t e r s u c h u n g e n des Verfassers w u r d e n b e r e c h t i g t : a) d u r c h d e n v i e l f a c h e n B i o f a z i e s w e c h s e l , d e r einen s o w o h l zeitlich, als a u c h r ä u m l i e h g u t a b g r e n z b a r e n A b s c h n i t t (Oszillationsphase) d e s o b e r e n P a n n o n s darstellt u n d n i c h t nur i m B e c k e n r a n d g e b i e t , s o n d e r n a u c h i m » B e e k e n i n n e r e n « v o r z u f i n d e n ist ( B o h r u n g von Jászladány). b) D e r g e n a u e A b l a u f des S ü s s w e r d e n s d e s B r a c k w a s s e r s e e s w u r d e b i o s t r a t i g r a p h i s c h vielseitig e r a r b e i t e t u n d d i e g e o l o g i s c h e Stellung u n d d i e charakteristischen Arten (Melanopsis fuchsi, Theodoxus vetranoi) d e r letzten oligohalinen F a z i e s w u r d e n b e s t i m m t . c) V e r f a s s e r h a t d i e s e c h a r a k t e r i s t i s c h e o l i g o h a l i n e F a z i e s » L e i t s c h i c h t e n « g e n a n n t , d a ihre, i m g a n z e n R a u m d e s L a n d e s v e r f o l g b a r e , reiche W i r b e l t i e r - F a u n a u n d F l o r e n -
322
Földtani
Közlöny
102. kötet,
3—4.
füzet
Überreste d i e Z u s a m m e n s t e l l u n g einer z e i t g e m ä s s b e s c h r ä n k t e n p a l ä o g e o g r a p h i s c h e n Skizze ermöglichten. d) U b e r ein B e c k e n i n n e r e s u n d eine litorale A u s b i l d u n g z u s p r e c h e n w ä r e d e s w e g e n u n r i c h t i g , w e i l sich der p a n n o n i s c h e See z u dieser Z e i t b e r e i t s in kleine T e i l s e e n g e g l i e d e r t h a t u n d so ü b e r a l l K ü s t e n n ä h e v o r h a n d e n w a r . 2. D i e K o n z e p t i o n d e s Verfassers u n t e r s c h e i d e t sich a u c h v o m S t a n d p u n k t v o n L . S T R A U S Z u n d M . S Z É L E S zur F r a g e der P a n n o n - G r e n z z i e h u n g . D i e s e F o r s c h e r r e c h n e t e n die Congeria ungula c a p r a e - S c h i c h t e n m i t s a m t d e n C. subglobosa- u n d Paradacna abichiS c h i c h t e n z u m u n t e r e n P a n n o n . Ы. S Z É L E S b e g r ü n d e t e dies d a m i t , dass in d e r U m g e b u n g v o n A l g y ő d i e s e » Ü b e r g a n g s « - F o r m a t i o n e n eine G e s a m t m ä c h t i g k e i t v o n 400 m erreichen u n d i n i h n e n d i e für d a s u n t e r e P a n n o n c h a r a k t e r i s t i s c h e A r t Prosodacna abichi sehr h ä u f i g v o r k o m m t . Verfasser h a t diese B i l d u n g e n z u m u n t e r e n T e i l d e s o b e r e n P a n n o n s gerechnet, denn: a) h i e r erscheinen s c h o n d i e n e u e n E l e m e n t e , d i e infolge d e s E r ö f f n e n s d e r P o r t a f e r r a e - W e g in d i e F a u n a g e r a t e n sind (Gongeria rhomboidea, Dreissena auricularis, Dreissensiomya intermedia usw.). b) E s ist w a h r , dass d i e u n t e r p a n n o n i s c h e P. abichi h i e r d i e h ä u f i g s t e A r t ist, a b e r auch nach der Meinung v o n M. SZÉLES k o m m e n E x e m p l a r e v o n a b n o r m a l e m W a c h s t u m (Riesenwachstum) vor, was nicht die Blüteperiode, sondern das Aussterben ankündigt. c) D i e g r o s s e S c h i c h t e n m ä e h t i g k e i t ist d e r G r u n d dafür, dass A l g y ő in d e r g r o s s e n D e p r e s s i o n d e s » G r a b e n s v o n M a k o « liegt u n d h i e r alle B i l d u n g e n äusserst m ä c h t i g sind. d D i e F a u n a s m i t Dreissena auricularis k a m zur Z e i t d e r G. ungula caprae-Fauna. i m P a n n o n i s c h e n B e c k e n a n ( P r o f i l v o n J á s z b e r é n y i - S t r a s s e in K ő b á n y a b e i B u d a p e s t ) . 3. V e r f a s s e r u n t e r s c h e i d e t i m o b e r e n P a n n o n auch n o c h einen m i t t l e r e n und einen o b e r e n T e i l . I n n e r h a l b d e s m i t t l e r e n Teiles d e s o b e r e n P a n n o n s hat er z w e i P h a s e n unterschieden. a) D i e Congeria balatonica-Phase weist n o c h keinen B i o f a z i e s w e c h s e l auf, a b e r V e r fasser h a t n a c h g e w i e s e n , dass m i t d e m z w e i t e n E r ö f f n e n d e r P o r t a f e r r a e - W e g d i e F a u n a Viviparus sadleri, d i e v o m S O e i n g e w a n d e r t h a t t e , in dieser P e r i o d e sich d e r Congeria balatonica—С. triangular(S-Fauna anschloss. b) E i n e Oszillationsphase, d i e bereits i m P u n k t 1. b e s c h r i e b e n w u r d e , ist eine n e o s t r a t o t y p i s c h e L o k a l i t ä t : siehe d i e Sicht » T i h a n y — 6 « . 4. D e n O b e r t e i l d e s o b e r e n P a n n o n s r e c h n e t Verfasser v o m e n d g ü l t i g e n E i n s a t z des S ü s s w a s s e r r e g i m e s i m P a n n o n i s c h e n B i n n e n s e e , in Ü b e r e i n s t i m m u n g m i t J . S Ü M E G H Y ' S A u f f a s s u n g , a b e r der B e g r i f f L e v a n t i n ist unrichtig, d e n n i h n N E U M A Y R u r s p r ü n g l i c h n i c h t in d i e s e m Sinne g e b r a u c h t e ( N e o s t r a t o t y p : V á r p a l o t a , S c h i c h t e n F K ) . .5. E i n e a n d e r e G r u p p e d e r A u s e i n a n d e r s e t z u n g e n fusst a u f d e r u n t e r s c h i e d l i c h e n A u f f a s s u n g d e s p a l ä o n t o l o g i s c h e n A r t e n b e g r i f f s . Z u r r i c h t i g e n S t e l l u n g n a h m e ist unent behrlich, die Variabilitätsweite der Arten zu bestimmen. a) D a s F e h l e n dieser B e s t i m m u n g war der G r u n d dafür, dass P . S T E V A N O V I C d i e A r t Congeria banatica v o n C. digitifonnis tren.it. N a c h d e n A n g a b e n v o n M . S Z É L E S b e f i n d e n sich z w i s c h e n d e n b e i d e n V a r i e t ä t e n z a h l r e i c h e V e r b i n d u n g s f o r m e n u n d d i e s e s o n d e r n sich a u c h s t r a t i g r a p h i s c h n i c h t v o n e i n a n d e r a b . D e s w e g e n k a n n n i c h t v o n 2 verschie d e n e n A r t e n d i e R e d e sein. b) A h n l i c h ist der Fall der E i n r e i h u n g v o n Gongeria rhomboidea u n d G. praerhomboidea, ebenfalls d u r c h S T E V A N O V I C , in v e r s c h i e d e n e A r t e n . D a b e i hielt V e r f a s s e r für w a h r scheinlich, class es sich u m 2 V a r i e t ä t e n h a n d e l t , d i e d e m Variabilitätskreis einer u n d derselben Art angehören. 6. Congeria neumayri w u r d e in U n g a r n bisher nur in d e r Oszillationsphase, als d e r e n c h a r a k t e r i s t i s c h e Congeria v o n k l e i n e m W u c h s , g e f u n d e n . I n d e r B o h r u n g v o n L a j o s k o m á r o m b e z e i c h n e t e M . K O R P Á S — H Ó D I eine k l e i n w ü c h s i g e Congeria m i t d e m N a m e n Congeria s p . , d i e d e r C. neumayri sehr n a h e k o m m t . I o n P A N A erklärte d i e A r t C. modioliformis in der M ä o t - S t u f e R u m ä n i e n s z u einer A r t , d i e der s o e b e n e r w ä h n t e n n a h e s t e h t o d e r ihr g l e i c h ist. I n d i e s e m F a l l e b e s t e h t d i e F r a g e darin, o b es z w i s c h e n j u n g e n G. neumayn u n d d e n ä l t e r e n C o n g e r i e n v o n ä h n l i c h e m A u s s e h e n eine e c h t e V e r w a n d s c h a f t b e s t e h t (längere L e b e n s d a u e r ) o d e r m a n lediglich m i t d e m F a l l einer K o n v e r g e n z z u t u n hat, ct. h. o b d i e äusserliche Ä h n l i c h k e i t nicht a u f eine p h y l o g e n e t i s c h e o d e r A r t e n e n t w i c k l u n g s - G l e i c h h e i t z u r ü c k z u f ü h r e n ist. D i e F r a g e k ö n n t e d u r c h d i e K l ä r u n g d e r V a r i a b i l i t ä t der A r t e n k r e i s e u n d d i e B e s t i m m u n g der M e d i a n d i s t a n z e n entschieden werden. 7 . A u f ein ä h n l i c h e s P r o b l e m h a t E . K R O L O P P d e n Verfasser i m Z u s a m m e n h a n g m i t TJnio wetzleri D U N K , a u f m e r k s a m g e m a c h t . D i e s e A r t w u r d e v o n D U N K E B 1 8 5 1 u n t e r d e m N a m e n Margaritana wetzleri aus d e r »Molasse« v o n G ü n s b u r g b e s e h r i e b e n . x
2
Hartha
:
Pannon-problémák
323
M . H O E R N E S fand in A c s eine m o r p h o l o g i s c h n a h e s t e h e n d e A r t u n d diese identifizierte er m i t der A r t D u n k e r ' s u n t e r d e m N a m e n Unio Wetzleri. D i e F r a g e ist, o b d i e in U n g a r n i m m e r i m m i t t l e r e n o d e r o b e r e n Teil des O b e r p a n n o n s a u f f i n d b a r e A r t — d i e m i t d e r a m e r i k a n i s c h e n F a u n e n w e l l e g e k o m m e n e Unio v o n verzierter S c h a l e — in d i e ältere M o l a s s e e i n g e w a s c h e n w o r d e n ist — o d e r o b es sich hier nur u m eine K o n v e r g e n z d e r äusseren M e r k m a l e h a n d e l t ? D i e K o n v e r g e n z ist in d i e s e m F a l l e w a h r s c h e i n l i c h , d e n n o b w o h l d i e Ä h n l i c h k e i t z w i s c h e n d e n G ü n s b u r g e r u n d A e s e r F o r m e n stark a u s g e p r ä g t ist, i n d e n feineren D e t a i l s b e s t e h t a b e r ein b e t r ä c h t l i c h e r U n t e r s c h i e d (radialer B e r i p p u n g s g r a d , F e h l e n der charakteristischen E i n w ö l b u n g der Schale v o n U. wetzleri u s w . ) . 8. E s w ä r e w i c h t i g zu e n t s c h e i d e n , o b das v o n der K r i m - H a l b i n s e l , aus älteren B i l d u n g e n b e s c h r i e b e n e »Cardium« abichi A N D R U S O V der A r t Paradacna abichi — einer der h ä u f i g s t e n des U n t e r p a n n o n s v o n U n g a r n — gleich ist. N a c h einer a n d e r e n Auf fassung w ä r e n ä m l i c h d i e V e r b i n d u n g m i t d e m k a s p i s c h e n B r a c k w a s s e r r a u m erst m i t d e m E r ö f f n e n der P o r t a f e r r a e - W e g z u s t a n d e g e k o m m e n ( S T E V A N O V I C ) , dies erfolgte a b e r zu B e g i n n des o b e r e n P a n n o n s . Ist d i e K r i m e r A r t unserer u n t e r p a n n o n i s c h e n P. abichi g l e i c h , so w ä r e das als eine n e u e A n g a b e ü b e r eine frühere V e r b i n d u n g m i t der Parat e t h y s zu b e t r a c h t e n ? 9. D a s ungarische P l i o z ä n nur m i t l e d i g l i c h d i a s t r o p h i s c h e n A n s c h a u u n g e n zu g l i e d e r n ist u n m ö g l i c h , weil h i e r : a) a u c h terrestrische P h a s e n v o r h a n d e n sind und der Z e i t r a u m v o n diesen n i c h t klar ist; b) E i n e b e t r ä c h t l i c h e R o l l e in d e r B e s t i m m u n g d e r terrestrische P h a s e n erhielten die sich m i t raschen M u t a t i o n e n v e r ä n d e r n d e n k l e i n w ü c h s i g e n W i r b e l t i e r e , d i e V e r t r e t e r v o n Mimomys (KRETZOI, JÁNOSSY). c ) D i e g e m e i n s a m e B e r ü c k s i c h t i g u n g aller F a k t o r e n ergibt eine sicherere G r u n d l a g e für d i e Gliederung, als d i e A n s c h a u u n g , d i e nur d i e t e k t o n i s c h e n Ereignisse für w i c h t i g hält. d) I m Falle v o n V e r ä n d e r u n g e n d u r c h k o n t i n u i e r l i c h e U m w a n d l u n g , w i e sie i m P a n n o n häufig v o r k o m m e n , ist d i e ungewisse G r e n z e wahrhafter, als d i e e r z w u n g e n e »gute« G r e n z e ( 1 . Oszillationsphase). 10. D i e p a n n o n i s c h e n Ereignisse nur m i t p a l ä o n t o l o g i s c h e n o d e r nur m i t biostratig r a p h i s c h e n A n g a b e n zu i n t e r p r e t i e r e n ist u n m ö g l i c h , weil diese an sich d i e V e r ä n d e rungen nicht eindeutig b e s t i m m e n . a) Mit paläont elegisch en o d e r b i o s t r a t i g r a p h i s c h e n A n g a b e n k ö n n e n w i r das A l t e r der, d i e P a n n o n s c h i c h t e n d u r c h b r e c h e n d e n B a s a l t e nur m i t a n n ä h e r n d e r G e n a u i g k e i t a n g e b e n . Z u m Beispiel a m S o m l ó - B e r g b r e c h e n d i e B a s a l t e die C. ungula caprae-Schiehten d u r c h . A u f p a l ä o n t o l c g i s c h e m u n d b i o s t r a t i g r a p h i s e h e m G r u n d k ö n n e n w i r also n u r s o v i e l sagen, dass d i e B a s a l t e j ü n g e r als d e r u n t e r e Teil des o b e r e n P a n n o n s sind, a b e r wir wissen nicht, u m w i e \ i e l ? Zur L e s u n g k o m m e n hier d i e F a c h l e u t e näher, d i e sich m i t E r u p t i v g e s t e i n e n u n d d e m V u l k a n i s m u s v o n U n g a r n befassen. E . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S und G. P A N T Ö h a b e n n a c h g e w i e s e n , dass d i e P a n n o n - P e r i o d e d u r c h eine » v u l k a n i s c h e Stille« charakterisiert w i r d und der B a s a l t v u l k a n i s m u s v o n s p ä t p l i o z ä n e m o d e r eher v o n p l e i s t o z ä n e m T y p ist. 11. N u n t a u c h t d i e F r a g e auf, o b d i e p a n n o n i s c h e n Ereignisse u n d B i o f a z i e s v e r ä n d e r u n g e n o h n e O r o g e n p h a s e n erklärt w e r d e n k ö n n e n . E . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S u n d G. P A N T Ó halten das m o s a i k a r t i g e E i n s i n k e n und d i e A u f s c h ü t t u n g der einzelnen K r u s t e n teile h i n r e i c h e n d für d i e E r k l ä r u n g der p a n n o n i s c h e n G e s c h i c h t e . D a m i t s t e h e n d i e Oszillationserscheinungen n i c h t in W i d e r s p r u c h , d e n n d i e H e b u n g s p h a s e d u r c h eine stärkere A u f s c h ü t t u n g ersetzt w e r d e n k a n n . D i e F a u n e n w a n d e r u n g e n k ö n n e n ihrerseits m i t der, in d i e g l e i c h e R i c h t u n g fallenden R e i h e des Einsinkens der K r u s t e n t e i l e erklärt, werden. 12. A u f G r u n d der ersten Ü b e r l e g u n g w i d e r s p r e c h e n dieser E r k l ä r u n g nur d i e Erfah r u n g e n d e r B o h r u n g S z á s z v á r — 1 3 , w o z w i s c h e n d e n S c h i c h t e n m i t Fossilien des b a s a l e n O b e r p a n n o n s und des m i t t l e r e n O b e r p a n n o n s eine 200 m m ä c h t i g e Masse v o n v u l k a n i s c h e m S c h u t t ( T r a c h y d o l e r i t ) eingeschaltet ist. I n d i e s e m Falle w ä r e eine s t ä r k e r e H e b u n g , j a eventuell a u c h eine o r o g e n e P h a s e a n z u n e h m e n , a b e r d i e E r s c h e i n u n g lässt sich a u c h d u r c h l o k a l e F a k t o r e n erklären. I n d e n o b i g e n A u s f ü h r u n g e n w ü n s c h t d e r Verfasser einen Teil der P r o b l e m e z u b e s p r e c h e n , d i e s p a n n e n d u n d interessant zu w e r d e n v e r s p r a c h e n . S o g a r d a r a u s ist ersichtlich, dass m a n m i t der » P a n n o n - M o n o g r a p h i e « v o n 1971 die m o d e r n e , k o m p l e x e F o r s c h u n g nur in A n g r i f f z u n e h m e n v e r m o c h t e , a b e r d e r e n ausführliche G e s t a l t u n g sowie die Erarbeitung v o n neuen Richtlinien und Untersuchungsmethoden den For schern n o c h w e i t e r h i n b e v o r s t e h e n .
