A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 2 A WANO MUTATÓK .......................................................................................................................... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER .......................................................................................... 6 A.
NORMÁL ÜZEMMENET ........................................................................................................... 6
A.I ÜZEMELTETÉS A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK
6 6
A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS A.II.1 KARBANTARTÁS A.II.2 ANYAGMINŐSÉG A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA
7 7 7 8
A.III ESEMÉNYEK A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK B.
10 10 10
AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA ...................................................................................... 10
B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK B.I.1 MŰKÖDÉSEK B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS
10 11 11
B.II FELKÉSZÜLTSÉG B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS
13 13 13
B.III KOCKÁZAT B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT
14 14 15 15
C.
BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG ...................................................................... 17
C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA
17 17 18 18 20
C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA
21 21 21 23
ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................ 24 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................................................ 25
1
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
BEVEZETÉS
A mutatók besorolása különböző tartományokba a pontértékük alapján:
A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a „Teljesítmény mutatók” programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét.
100 80 50 20
A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására.
0
Kiváló tartomány Működési tartomány Figyelmeztető tartomány
SC-stratégiai cél ÉC-éves cél NE-nem elfogadható érték
Nem elfogadható tartomány
A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén a nem elfogadható érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató nem elfogadható (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák.
A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosításának és az erőmű illetve a személyzet biztonsági teljesítményének mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók összessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2009-ben 67 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét.
A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2009. évi éves értékeit mutatja be a 26-28. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legrosszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását.
A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tartomány (piros).
Jelen kiadvány szövege elektronikus formában elérhető a paksi atomerőmű internetes honlapján.
2
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása 2003-ban a 2. blokki üzemzavar miatt jelentősen a világátlag alá esett. A 2003. évi mélypont után a mutató folyamatosan javult és 2005-ben már megközelítette az üzemzavar előtti szintet. A 2006. évi néhány százalékos visszaesés után – aminek az oka az volt, hogy 2006 végén a sérült üzemanyag 2/1 aknából történő eltávolítása idejére a 2. blokk leállításra került – 20072008-ban a mutató már újra meghaladta a WANO középértéket, 2009-ben pedig gyakorlatilag megegyezett vele.
A WANO MUTATÓK
A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros függésben van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik.
W.2
Nem tervezett termeléskiesések aránya
A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban.
A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A 7 év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont két mutató kivételével nem a számtani átlag, hanem a medián érték az összevetés jellemzője. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi „átlagblokk” a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik. W.1
A 2003. évi ugrásszerű növekedés oka a 2. blokki súlyos üzemzavar miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesés volt. A 2. blokk 2004. évi sikeres viszszaindítása javulást eredményezett a mutatóban, 2005-ben pedig már gyakorlatilag sikerült visszatérni az üzemzavar előtti évek szintjére, a 2006. év pedig további javulást hozott. A 2007-2009. évek magasabb értékének oka elsősorban a főjavítások csúszása a tervezetthez képest.
Rendelkezésre állás
A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról.
W.3
Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt
A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya.
3
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói zésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású ZÜHR (TH), az üzemzavari tápvízrendszer (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat.
2005-2007 között a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2008-ban a kényszer kiesések mértéke a turbinák csappantyúinak javítása illetve az 1. blokki impulzuscső törés miatti blokkleállás következtében meghaladta a WANO medián értékét. 2009-ben újra alacsony maradt a kényszerkiesések mértéke. W.4
A TH rendszer rendelkezésre állása 2009-ben is jobb volt a PWR típusú blokkokra számolt középértéknél.
7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma
Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A mutató 2009. évi értéke megfelelőnek értékelhető.
Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0, ezért a grafikonon a számtani átlagok láthatók. 2009-ben nem történt a mutató képzésénél figyelembe veendő reaktorvédelmi működés Pakson. W.5
Ennél a mutatónál a paksi érték 2005-2008 között rosszabb volt a WANO középértéknél, 2009-ben kevesebb üzemképtelenség fordult elő a QD rendszer esetén, így a mutató jelentőset javult.
Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása
A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelke4
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
W.6
dett dózisok döntő hányada a blokkok főjavításához kötődik.
Üzemanyag megbízhatóság
Vegyészeti index
Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag inhermetikusság (tömörtelenség) mértékének kifejezésére.
W.8
Az üzemanyag kazetták 2003-2007. között minden blokkon gyakorlatilag folyamatosan tömörek voltak, hiszen az értékek mindegyike nagyságrendekkel a WANO által ajánlott 19 Bq/g határérték alatt volt. Az 1-3. blokki üzemanyag kazetták 2008-ban is tömörek voltak, a 4. blokki érték viszont a főjavítás után jelezte, hogy az aktív zónába az átrakás során valószínűleg néhány tömörtelen fűtőelem került be. A tömörtelenség mértéke nem érte el a blokk soron kívüli leállítását előíró mértéket. A tömörtelen kazetta a 2009. évi főjavítás során eltávolításra került a zónából.
A WANO vegyészeti index értéke harmadik éve haladja meg a hosszú éveken át tapasztalt 1.0 értéket. 2007 harmadik negyedéve óta a 3. és 4. blokkokon a tápvízben a vas koncentrációja nagyobb a WANO vonatkozó határértékénél. Az eltérés 2008-ban nőtt, 2009-ben pedig csökkent. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot indítottak.
W.7
A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket.
W.9
Munkabaleseti mutató
A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Információt nyújt az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságáról.
Kollektív dózis
A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke.
A WANO középérték gyakorlatilag folyamatosan csökkenő trendet mutat. A Paksi Atomerőmű mutatója 2000-2003. között 1 körüli értéken szóródott. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések 2004-ben eredményre vezettek, sikerült a mutatót
A mutató értékét az évek többségében sikerül a WANO PWR középérték alatt tartani. Az elszenve5
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói jelentősen 1 alá szorítani. 2009-ben további javulás következett be, az eltérés a WANO középértéktől még így is nagyon jelentős.
A mutató éves értéke 2009-ben blokkonként: 89.9%, 90.8%, 79.9%, 87.9%, a blokkok névleges teljesítményével súlyozott erőműves átlag pedig 87.24%.
W.10 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója
A.I.1.2 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató)
Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.9 mutatóval. 2009. évi paksi értéke 1.83, míg a WANO középérték 0.18.
A mutató megegyezik a WANO nem tervezett termelés kiesések mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be.
W.11 Hálózati okok miatt bekövetkezett termelés kiesések aránya Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2009ben Pakson nem volt ilyen jellegű termelés kiesés, míg a WANO számtani átlaga 0.12%.
A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER A mutató értéke 2009-ben blokkonként: 1.5%, 1.0%, 1.6%, 2.0%, a blokkok névleges teljesítményével súlyozott erőműves átlag pedig 1.53%. 2009-ben a tervezetthez képest nagyobb termelés kiesés elsősorban az 1., 3. és 4. blokki főjavítások csúszásának következménye.
A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel.
A.I.1.3
A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I A.I.1
Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállák
A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma
Üzemeltetés Nem tervezett kiesések
A.I.1.1 Rendelkezésre állás (WANO mutató)
A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be.
2009-ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma mindössze 11, a blokkok közötti megoszlása: 4; 1; 2; 4.
6
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
A.II Állapot fenntartás
A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya
A.II.1 Karbantartás
A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A 2009. évi értéke 93.26%. A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya
A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül. A mutató 2009. évi értéke 18.11%, ami javításra szorul. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya
A karbantartás irányítását is támogató PassPort (2009-től már AS6) rendszerre való átállás miatt 2007-ben négy új mutató került bevezetésre a BMRbe a karbantartási terület értékelésére. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján a mutatókat szövegesen értékeljük, a trend grafikonok bemutatására – a kevés adat miatt - nem kerül sor. A.II.1.1 Főjavítási hatékonyság
A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett MUT feladatok számának arányát tükrözi. A mutató értéke értelemszerűen blokkonként képződik, értékei 2009-ben rendre: 99.73%, 99.89%, 99.39%, 99.24%, az erőműre pedig 99.55%.
A mutató trendje 2005 előtt kedvezőtlen volt. 2005ben a nagyobb számban elvégzett szuperkontroll vizsgálat mellett is sikerült a romlást megállítani, 2006-tól kezdődően pedig tartósan 2% alatt tartani. A sikertelen vizsgálatok többségének az oka a nyomáspróbák során előforduló tömörtelenség és a kritériumot meghaladó áteresztés. A.II.2 Anyagminőség A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató
A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, de értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát.
A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya
A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A 2009. évi értéke 89.96%. 7
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói A szekunderköri vízkémiai mutató 2008-ban jelentősen eltért a két kiépítés között. A 2. kiépítésen a mutatók emelkedésének oka mindkét blokkon a tápvízben lévő diszperz korrózió termékek (főleg a vas) koncentrációjának az emelkedése. A probléma okának feltárására és megszüntetésére a műszaki szervezetek többéves intézkedési tervet dolgoztak ki. A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató
Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembe vételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította az egyes igénybevételi ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett élettartamára. A mutató az igénybevételekhez tartozó ciklusszámok tényleges és a 30 évre tervezett fogyási ütemének viszonyát fejezi ki.
Fontos megjegyezni, hogy 2006-tól a korábbi 30 éves tervezett élettartamhoz képest már 50 éves üzemeltetési időszak figyelembe vételével kerül kiszámításra a mutató értéke.
A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához.
A mutató kedvezőtlen értékét az 1. kiépítésen az okozza, hogy magas a fővízköri hurkok 137 bar-os tömörségpróbájának a száma. Az üzemidő hosszabbítási törekvésekkel összhangban, folyamatban vannak azok a szilárdsági számítások, amelyek megalapozzák a blokkok 30 éven túli üzemeltetésének lehetőségét a berendezések kisciklusú kifáradásának szempontjából.
A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll.
A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató
A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet.
Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja.
A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra számított normál fogyási ütemhez. 8
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál.
A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége
A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató)
A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatóság mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. Primerköri tömörtelenség 2009-ben 1 esetben került regisztrálásra. A mintegy 1 m3/h mértékű primerköri tömörtelenség az 1. blokkon alakult ki a hermetikus téren belül, a 10TE02 vezetékhez csatlakozó 10XQ140 impulzuscső hegesztési varratánál. A tömörtelenség elhárításához a blokkot le kellett állítani. Az eseménynek kiemeli a jelentőségét az a tény, hogy egy évvel korábban az 1. blokkon szintén bekövetkezett egy kifolyásgátló-repedés. A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása
A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.)
A mutató 2008. évi értéke az 1-3. blokkok esetén az üzemanyag kazetták tömörségéről tanúskodik. A 4. blokk 2008. évi főjavítása után megemelkedtek a primerköri hőhordozóban a hasadási termékek koncentrációi. Megállapításra került, hogy három frissen bekerült inhermetikus fűtőelem pálca valószínűsíthető az aktív zónában. A MÜSZ-ben előírt jód izotópok koncentrációi nem érték el az azonnali blokkleállítást igénylő értékeket, a tömörtelen fűtőelemek a 2009. évi főjavítás során eltávolításra kerültek.
Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2009-ben is.
9
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói A belső kivizsgálások száma 2004-2006. között gyakorlatilag nem változott, 2007-ben viszont jelentősen csökkent, ez a csökkenés 2009-ben is folytatódott.
A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma
Az NBSz 8.3 pontja szerint az atomerőműnek a blokkon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő – jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója.
A.III.2.2 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma A.III.2.3
Hatóság által elrendelt kivizsgálások száma
Ez a mutató azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el.
A mutató értéke 2009-ben tovább csökkent az előző évekhez képest. A jelentésköteles események száma a 2005 előtti időszakban 50 körüli értéken volt, 2005-2007 között pedig 40 alá csökkent. 2008-ban újabb csökkenés következett be. A 2008. évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke, a 2009. évi érték pedig az eddigi második legalacsonyabb szám.
B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I
Biztonsági rendszerek és berendezések
A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések.
A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma
Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével.
10
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói B.I.1
Működések
B.I.1.4 ÜV-3 működések száma
Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken.
B.I.1.1 Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma
Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg.
2009-ben egy esetben történt a reaktor kritikus állapota mellett ÜV-3 működés, amely emberi hiba miatt következett be.
2009-ben újra sikerült ÜV-1 működés nélkül üzemeltetni a blokkokat.
B.I.1.5 KÜTSZ működések száma
Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk éles indítására 2009-ben sem volt szükség.
B.I.1.2 ZÜHR működések száma
Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2009-ben sem történt.
B.I.2
Rendelkezésre állás
B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma
B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma
A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is.
2009-ben két esetben kellett működésbe lépnie a biztonsági villamos betáplálási rendszernek. A működés közvetlen oka mindkét esetben téves emberi beavatkozás volt, de a téves működtetés nem rontotta a blokkok biztonsági állapotát, az eseményeknek nem volt a biztonságra negatív hatása.
2009-ben az üzemképtelenségek száma összesen 40 volt, amely érték kisebb az előző évinél. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR - 2, kisnyomású ZÜHR - 3, sprinkler rendszer - 2, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 8, dízelgenerátor – 25. A mutatónál továbbra is a QD rendszer üzemképtelenségeinek száma a meghatározó. 11
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása
B.I.2.4 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága
A TH, RR és QD rendszerek rendelkezésre állása mutató megegyezik WANO mutatók fejezetben lévő mutatókkal. A grafikonon valójában a rendelkezésre nem állás mértéke szerepel.
2009-ben 142 dízel indítás történt, mind sikeres minősítést kapott.
A BMR-ben további két rendszer (kisnyomású ZÜHR - TJ és sprinkler - TQ) is részt vesz a mutató képzésében. A TJ rendszer mutatója 2009-ben elmaradt az elvárt szinttől, amit a 4. blokki 40TJ32D001 szivattyú reteszpróba során történt kiesése okozott. B.I.2.3
Bizton sági rendszerek próbák s orán felfedezett ü zemképtelenségeinek aránya
B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága
A biztonsági rendszerek rendelkezésre állását alapvetően befolyásolják azok aktív elemei, a szivattyúk, amelyeknek szükség esetén indíthatóknak kell lenni.
A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága 2009-ben a TH, TJ, TQ rendszernél kiváló, az RR rendszernél jó volt. 12
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. Mind a társasági jogosító vizsgák, mind pedig a hatósági jogosító vizsgák a sikeres jogosító vizsga időpontjától legfeljebb 3 évig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 153 vizsgából 3 végződött sikertelenül.
B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya
A hatósági jogosító vizsgák letételére kötelezett munkaköröket az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság határozza meg, illetve jelöli ki.
B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma
A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra.
A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli és karbantartó személyzet felkészültségére utal. 2009ben a 108 vizsgából 1 végződött sikertelen minősítéssel. A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával.
B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya
Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban.
B.II.2 Balesetelhárítás B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma
A 2009. évi balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során nem volt szükség azonnali javító intézkedés kidolgozására és végrehajtására.
13
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
2008-ban megtört a korábbi évek csökkenő tendenciája, a 2009. év azonban ugrásszerű javulást hozott. A javulást a biztonsági rendszerek rendelkezésre állásának terén tapasztalt egyértelmű javulás, valamint az üzemeltetésben történő nagyobb odafigyelés váltotta ki.
B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága
A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2009-ben egy esetben fordult elő ismétlődő hiányosság, ami a gyakorlatok során a riasztással kapcsolatosan merült fel.
B.III.1.2 MÜSZ sértések száma
MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn.
B.II.2.3 Balesetelhárítási oktatáson résztvevők aránya
A balesetelhárítási gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 2009-ben 98.7% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket.
B.III Kockázat
A mutató trendje alapján látható, hogy a 2003. évi üzemzavar után meghozott jelentős számú intézkedés hatása ennél a mutatónál is kimutatható. A 20042007. évek során „becsúszott” 1-1 MÜSZ sértés kivétel nélkül a blokkok valamilyen tranziens üzemállapotában következett be.
B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma
Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani.
2008-ban – hosszú évek óta először – sikerült elérni, hogy a mutató teljes mértékben megfeleljen a hatósági elvárásnak. Ezt az eredményt 2009-ben is sikerült megtartani.
14
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói B.III.2 Kezdeti események
ennek feltételezésével (az esemény valószínűségének 1-re állításával) készült. A járulékos meghibásodások értékelésének figyelembe vételével az eseményhez tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke 4.64·10-6 lett, ami a kockázatra gyakorolt hatása szempontjából nem elhanyagolható érték.
B.III.2.1 Kezdeti események száma
A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet.
B.III.3 Zónasérülési kockázat A zónasérülési kockázat négy mutatójának értékeiben csak kisebb változás történt az előző évi értékekhez képest. B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események)
A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét.
2009-ben három kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, ezekből a „Primerköri tömörtelenség az 1. blokkon” esemény járt jelentősebb kockázat növekedéssel. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség
Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokk közötti tapasztalható apróbb eltérések okozzák. A mutató értékében 2009ben enyhe csökkenés tapasztalható, amely az adatfrissítés miatt következett be. A mutató további csökkentésére irányuló – ésszerűen megvalósítható – lehetőségek kimerültek.
A blokkokon három kezdeti esemény jellegű üzemzavar történt 2009-ben. A fenti összegzett valószínűséget gyakorlatilag a „Primerköri tömörtelenség az 1es blokkon” esemény egymagában adta. Az esemény során a 10TE02 vezetékre csatlakozó 10XQ140 dozimetriai mérés vezetékén elhelyezett kifolyás-gátló vezeték felőli varratánál fellépő tömörtelenség mintegy 0,6-0,8 t/h primerköri folyást okozott. A bekövetkezett kezdeti esemény a PSA kezdeti esemény lista alapján a ZÜHR működést nem kiváltó, pótvízrendszerrel kompenzálható kis primerköri folyás jelű kezdeti eseményéhez áll legközelebb, így az elemzés 15
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban
B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások)
A főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a CDF 2009. évi aktualizált értéke 6.08 10-6, amely érték mindegyik blokkra érvényes. Az átrakásra/főjavításra történő leállás során feltételezhető üzemzavari helyzetekből eredő éves zónasérülési valószínűség értéke 2003-2004. években jelentősen csökkent különböző modell-módosítások és biztonságnövelő intézkedések hatására. A 2009-ben tapasztalt kismértékű növekedés annak tudható be, hogy a leállási PSA esetében is lehetőség van már a belső eredetű tűz és elárasztás hatásainak figyelembe vételére. Az ezekből a kezdeti eseményekből származó éves zónakárosodási valószínűség összesen 9.77 10-7, ez jelenik meg növekményként.
A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható.
B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események)
A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. A 2009-ben tapasztalt csökkenés a megvalósult adatcsere hatása.
16
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I C.I.1
C.I.1.2
MÜSZ hatálya alóli felmentések száma
Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól
C.I.1.1 Ideiglenes módosítások száma
Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell.
A 2006. előtti évek kedvezőtlen értékei után 2006ban nem volt szükség arra, hogy az erőmű a hatóságtól felmentést kérjen valamely MÜSZ előírás teljesítése alól, 2007-ben is mindössze egy alkalommal került sor erre. 2008-ban három esetben, 2009-ben pedig hat esetben kellett felmentést kérni, de az indok egyik esetben sem az volt, hogy valamilyen műszaki probléma miatt nem lehetett betartani a MÜSZ vonatkozó korlátozását, a felmentésekre átalakítás, tesztelés és mérések elvégzése miatt volt szükség. C.I.1.3 Üzemviteli utasítások száma
Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. Az ideiglenes módosítások száma a 2003-as kiugró év után 2004-2006. között az üzemzavar előtti átlagos szinten volt, 2008-ban újra kiugróan magas érték képződött. 2009-ben a mutató a korábbi évek átlagos szintjére csökkent, mert sikerült az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani az ideiglenes módosítások okainak beazonosítására, megszüntetésük időbeni kezdeményezésére, és a megszüntetésükhöz szükséges feltételek biztosítására.
A mutató 2009. évi értéke jelentősen javult az előző évekhez képest.
17
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói C.I.2
Emberi tényező
C.I.2.1
MÜSZ sértések száma
C.I.3
Sugárvédelmi program hatékonysága
C.I.2.2 Emberi hibával terhelt események aránya
C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma
A korábbi ’Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma’ helyett 2007-től az ’Emberi hibával terhelt események aránya’ mutató szerepel a rendszerben. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. A 2003-as és 2005-ös két érték figyelembe vétele nélkül növekvő trend rajzolódik ki. Ennek egyik oka, hogy csökkent a jelentésköteles események száma, így hasonló hibázási érték mellett növekedett az arány a teljes halmazon belül.
A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben az OSSKI kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági filmdózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint (6 mSv/hó) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás a PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg. 2008-2009-ben nem fordult elő kivizsgálandó eset.
C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya
C.I.3.2 Kollektív dózis
A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés értéke.
Az ’utasítások be nem tartásának aránya az emberi hibákban’ egy részhalmaza az emberi hiba miatt bekövetkezett eseményeknek. A mutató képzése 2007ben változott. 2006-ig az előírások megsértésével terhelt és az emberi hibával terhelt események hányadosa képezte a mutatót. 2007-től a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányados a mutató értéke.
A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági filmdozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható. 2009-ben a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis 2454.8 személy*mSv volt. Ebből a hatósági film-dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis 2368 személy*mSv, a TLdózismérők kiértékelése alapján kapott kollektív dózis 85.33 személy*mSv, a neutronsugárzásból származó kollektív dózis 0 személy*mSv, a feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból
A 2009-ben a megállapított emberi hibák egyötöde volt valamilyen előírás megsértése.
18
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói számolt összes lekötött effektív dózis 0.55 személy*mSv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0.92 személy*mSv volt. A teljes kollektív dózisból a PA Zrt. munkavállalói 31%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 69%-kal részesedtek. Az előző évekhez hasonlóan 2009-ben is a kapott kollektív dózis meghatározó hányada a főjavítások időszakára esett.
C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások
C.I.3.3 Szennyezettség terjedése
A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hoszszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre.
2004 előtt a légnemű és folyékony kibocsátások külön kerültek értékelésre. A jogszabályi környezet (új kibocsátás korlátozási rendszer bevezetése) változása miatt a mutató definíciója és képzése módosításra került. 2009-ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2009-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2009-ben 181 nSv, ami nagyobb az előző évek többlet sugárterhelésénél. A növekedés alapvetően a meteorológiai paraméterek változásának köszönhető. Ez a 181 nSv sugárterhelés olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 40 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. C.I.3.5 Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata
2009-ben nem kellett helyiséget legalább egy kampány idejére magasabb kategóriába átminősíteni, csak a 9 forrópont növelte a mutató értékét.
A lepárlások mennyisége 2006-ban jelentősen megnőtt, ami a 2. blokki sérült fűtőelemek jelenlétéből, és a fűtőelemekhez köthető műveletekből származott. 2007-ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre, 2008-ban pedig tovább csökkent. 19
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A 2007. évi menynyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett. 2008-ban nem volt jelentősebb mennyiségű hulladékot okozó esemény illetve tervezett művelet, 2009-ben jelentős számú elnyelő kazetta cseréjére került sor, ami a nagyaktivitású kutakba került.
C.I.3.6 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata
A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg.
C.I.4
Ipari biztonsági program hatékonysága
C.I.4.1 Baleseti munkaidő kiesés aránya
2009-ben az előző évek átlagának megfelelő mennyiségű kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett.
A mutató 2009. évi alacsony értéke azt jelzi, hogy nem történtek súlyos, hosszú munkaképtelenséget okozó munkabalesetek. A mutató trendje is kedvező. C.I.4.2 1 nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma mutató (WANO mutató)
A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. C.I.3.7 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata
A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét.
A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét érte el 2009-ben, az 5 figyelembe vett munkabaleset közlekedés során következett be. A balesetek eloszlása azt mutatja, hogy az elmúlt években a balesetek
20
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói döntő hányada közlekedés során következett be, így ezen a területen lehetne további javulást elérni.
C.II.1.1 C.II.1.2
A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések
C.II.1.3 A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma
C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya
Ez a mutató az erőműben lévő több ezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt.
A mutató képzése 2003-ban és 2005-ben is megváltozott, az eltérések abszolút száma helyett 2003-tól az egy auditra jutó eltérések átlagos száma, 2005-től az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma került bevezetésre. 2009-ben megállt a tűzjelző központokra érkező téves tűzjelzések számának csökkenése.
2009-ben javult a mutató értéke.
C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma
C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma
A mutatót az NBSZ 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik.
2009-ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra, szám szerint a 602 biztonsági ellenőrzés során 69 eltérés került jegyzőkönyvezésre.
2009-ben a PA Zrt. területén nem történt NBSZ szerinti jelentésköteles tűzeset.
C.II Javulásra törekvés C.II.1 Önértékelés
C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása
Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják.
C.II.2.1 Az ismétlődő események száma
Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény
21
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik.
C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése
Az érvényben lévő NBSz előírás alapján a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvét 30 napon belül kell benyújtani a nukleáris hatósághoz.
2009-ben megállt a mutató csökkenése. A 2009-ben bekövetkezett ismétlődő események többségére az a jellemző, hogy a problémára már megszületett az intézkedés, de az még nem vagy csak részben került végrehajtásra, kivitelezésre (itt hosszabb időt igénylő műszaki átalakításokról, módosításokról van szó általában).
2009-ben a 32 jelentésköteles esemény közül 6 kivizsgálás késett összesen 43 napot, így a mutató értéke jelentősen romlott. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya
C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe
A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató.
2009-ben a 32 jelentésköteles esemény közül hat esetben fordult elő, hogy a kivizsgálás az előírt határidőnél később került lezárásra. A mutató trendjében jelentős ingadozás figyelhető meg.
A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2009-ben a beérkezett több száz esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 95 esemény háromnegyede került hasznosításra. 22
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága
C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése
C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya
A mutató értéke az elmúlt évek átlagának felel meg. 2009-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 36.1% volt. Bár a 2009-es adat újabb javulást jelez, még mindig magas a mutató értéke. 2009-ben a cégvezetés a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, ennek fenntartása megerősítheti a kedvező irányú változást.
C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése
C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya
A mutató 2009. évi értéke a kitűzött célrendszer kritériuma alapján kiváló minősítésű.
2008 előtt a mutató folyamatosan problémás volt, a 2008. évi ideális érték nem bizonyult tartósnak, viszont a 2009. évi 27%-os érték megfelelő lenne hoszszú távon is.
23
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
ÖSSZEFOGLALÁS
A 2009-es évet sikeres évként lehet értékelni a paksi atomerőmű történetében, hiszen a nukleáris biztonság abszolút elsődlegességének biztosítása mellett sikerült rekordszintű termelési eredményt elérni.
A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat.
Meggyőződésünk szerint az atomerőmű 2009. évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a 2009. évi felmérések szerint 70% fölötti értékű.
A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2009-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2009-ben blokktól függően 5.1 10-6–5.2 10-61/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. Az üzemanyag tömörsége az 1-3. blokkokon folyamatosan biztosított volt. A 4. blokkon a főjavítás során azonosításra és eltávolításra került az előző évi főjavítás során az aktív zónába berakott tömörtelen fűtőelemeket tartalmazó szabályozó kazetta. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2009ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak második legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2009-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. A 2009-es év sugárvédelmi szempontból is kedvezőnek nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (16.1 mSv) alacsony volt, bár a kollektív dózis értéke kis mértékben meghaladta az erőmű által éves célként kitűzött 2400 személy*mSv értéket. 2009-ben mindössze kettő olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások is jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2009-ben 0.22%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2009. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. 24
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A kiadványban előforduló rövidítések magyarázata: NAÜ
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
WANO
Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége
PWR
nyomottvizes reaktor
OSART
az üzemeltetés biztonságát vizsgáló csoport
CDF
zónakárosodási gyakoriság
ZÜHR
aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer
KÜTSZ
kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyú
MÜSZ
Műszaki Üzemeltetési Szabályzat
NBSZ
Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat
MUT
munkautasítás
ABOS
Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának szoftver eszköze, amely tartalmazza a munkairányítási rendszert is atomerőművi berendezések biztonsági osztályba sorolása
BMB
Biztonsági és Minőségirányítási Bizottság
OSSKI AS6/PassPort
25
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
26
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
27
A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói
28
