J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 19-I ÜLÉSÉRŐL
KÉSZÜLT: 2007. SZEPTEMBER 19-ÉN, 11.00 ÓRAKOR BÜKFÜRDŐN, A KONFERENCIA-KÖZPONT TERMÉBEN
JELEN VANNAK: A MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT
1
I.
AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA
dr. Molnár Csaba: Köszönti a Regionális Fejlesztési Tanácsot, tisztelt meghívott vendégeket, megnyitja a Regionális Fejlesztési Tanács szeptember 19-i ülését. Megállapítja, hogy a Tanács valamennyi, tehát mind a 21 tagja jelen van, így a Tanács határozatképes. Szokásaiknak megfelelően felkéri házigazdát, Bük város polgármesterét, Horváth Lajos urat, hogy nyissa meg tanácsülést. Hangsúlyozza, Bük város polgármesterét kéri meg erre, hiszen mindenki számára nagy öröm, hogy 2007. július 1. óta a régió egy újabb várossal gyarapodott. Ezt a Tanács úgy ünnepli meg, hogy a novemberi megalakulását követő időszakban ez az első olyan ülés, amelyet nem megyei jogú városban tartanak, hanem a régió
legújabb, legfiatalabb városában. Horváth Lajos Köszönti az elnök urat, tisztelt Regionális Fejlesztési Tanácsot, és a meghívott vendégeket! Bük város önkormányzata nevében – ahogy Elnök úr is mondta – a régió, Vas megye legfiatalabb városa polgármestereként megtisztelve köszönti a Tanács tagjait, és meghívott kedves vendégeit. Néhány gondolatban, és valóban röviden bemutatja a települést. Elmondja, hogy jó néhány tanácsülésre kapott meghívást, és az a megtiszteltetés érte most a várost, hogy valóban a hagyományoktól eltérően egy ilyen kis településen, egy ilyen kis városban – ahol 3269 állandó lakos van – tartja a Regionális Fejlesztési Tanács az ülését, aminek külön örül, és örömét fejezi ki. A településről elmondja, hogy 2007. július 1-jétől kapták meg a városi rangot, és 2007. szeptember 8-án, 11 nappal az ülés előtt volt a várossá avatás. A várossá avatás alkalmából is elhangzott az a tény, hogy ennek a városnak várossá fejlődés története 1957-ig nyúlik vissza, amikor szénhidrogén kutatás, fúrás közben melegvíz, gyógyvíz tört fel. Ezt a gyógyvizet 1957-61-ig lefojtották, nem tudtak mit kezdeni vele. Majd szerencsére a döntéshozók a bölcs hozzáállásának köszönhetően 1961-ben elkezdték a medencék építését, így 1962-ben elkészült a Bükfürdőnek az első medencéje, ami még gyógyfürdőnek nem volt nevezhető. Innentől számítható a büki fürdő - mondhatni sikertörténete – és innentől számítható az is, hogy a település talán ennek a fürdőnek köszönhetően tudott - ha nem is párhuzamosan, és nem is olyan nagymértékben, mint a fürdő - fejlődni. Augusztus közepén ünnepelte a most már részvénytársasággá alakult büki gyógyfürdő fennállásának 45. évfordulóját. Elmondja, hogy jelentős események történetek magában a fürdőben, állandó és folyamatos fejlesztések következtében eljutottak addig, hogy az 1993as megyei alapítású vállalatok átalakítását követően zártkörű részvénytársasággá alakultak. A két fő tulajdonosa – Vas megye közgyűlése, illetve Bük város önkormányzata – minden évben megadta az a lehetőséget - illetve talán nem élt azzal a lehetőséggel - hogy mint tulajdonos a megtermelt eredményt osztalékként kivonja a részvénytársaságból, hanem fejlesztésbe fordította vissza. Ennek köszönhetőek azok a látható, tapasztalható fejlődések, amik itt megtörténtek. Érdekességképpen elmondja, hogy amíg 1962-ben a lakosság mintegy 80%-a mezőgazdasággal foglalkozott, addig ez az arány mostanra 7-8%-ra redukálódott. Nagyon sokan idegenforgalomhoz, turizmushoz, illetve szolgáltatásokhoz, kereskedelemhez kötődően foglakoznak, illetve ebben a műfajban - ha szabad így fogalmazni - utaznak. Úgy gondolja, hogy a fürdő fejlődése fontos a település számára, hisz ha a fürdő tud fejlődni, és azokat a lehetőségeket, amiket a fürdő nyújt, a település ki tudja használni, akkor maga a település is tud fejlődni. Ezért továbbra – és bármilyen döntésükkel, bármely olyan fontos döntéssel, mint a rendezési terv, területfejlesztési koncepció – mindig elsődleges szempontként veszik figyelembe a fürdő fejlődését, fejleszthetőségének a lehetőségét. Nagyon sok mindent lehetne mondani magáról a településről, de úgy gondolja, hogy nem az a fő napirend, hogy Büköt és Bükfürdőt bemutassák, így köszöni azt a lehetőséget, hogy egyáltalán meghívást kapott az elnök úrtól, és hogy a tanácsülésen részt vehet. Ahogy elnök úr mondta, megnyithatja a Tanács ülését, és nagyon jó tanácskozást kíván! Köszöni a figyelmet.
2
dr. Molnár Csaba: Tájékoztatja a Tanácsot, hogy az ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv vezetője Makrai Szilvia (RFÜ), a jegyzőkönyv hitelesítője Kovács Ferenc, a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke legyen. Szavazásra bocsátja a javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Elmondja, hogy a Tanács tagjai a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket e-mailen kapták kézhez. A Koordinációs Bizottság szeptember 18-án tartotta ülését Szombathelyen. Az ülésről készült emlékeztetőt elektronikusan továbbítani fogják. II.
A NAPIREND MEGHATÁROZÁSA
dr. Molnár Csaba: Új, 7. napirendi pontként javasolja felvenni az Egészségügyi fejlesztések lehetőségei az ágazati operatív programban című előterjesztést. Ennek megfelelően az egyebek napirendi pont számozása 8-ra változik. Szavazásra bocsátja a kiegészült napirendet, és megállapítja, hogy a Tanács a módosított napirendet egyhangúlag elfogadta. Napirend: 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről Az akciótervben nevesített projektek előkészítése, kiemelt projektjavaslatok A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által az NYDOP-2007-5.1.1/E komponens „Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése (egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) című pályázati felhívás értékelő bizottságába delegált tag kijelölése A 2005. évi INNOREG és INNOCSEKK pályázatok záró beszámolójának elfogadása A helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatás - VI. döntési kör Tájékoztató a 2007. évi decentralizált pályázatok (HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI, TEÚT) támogatási szerződéseinek megkötéséről Egészségügyi fejlesztések lehetőségei az ágazati operatív programokban Egyebek
Javasolja, hogy a napirendek megtárgyalása előtt hallgassák meg Győr város prezentációját, Győr turisztikai stratégiáinak regionális összefüggései címmel. Felkéri Sándor János tervező urat és kollégáit, hogy tartsák meg a prezentációt. Sándor János Máté Krisztián kollégája nevében köszönti a Tanács tagjait, és meghívott vendégeit. Elmondja, hogy hármas összefogásban, Győr városa, a győri püspökség és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés közösen kívánnak egy turisztikai projektet megvalósítani a Káptalan domb rejtett kincseinek megmutatására, feltárására, és ennek az egész konstrukciónak a bekapcsolására a regionális turisztikai lehetőségekbe. Röviden összefoglalja Győr városában található kulturális kincseket, értékeket, kiemeli Győr város középkori múltját, a Szent László Hermát. Hangsúlyozza, hogy ezek a kulturális értékek nem csak a városnak fontosak, hanem az egész országra nézve azok. Úgy gondolják, hogy mindezeket a kincseket egybefoglalva, egybegyűjtve, egy éves nagy koncepció keretében érdemes bemutatni, nemcsak a régiónak, hanem egész Közép-Európának. Elmondja, hogy a Nyugat-dunántúli régió turisztikai programja már foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen kiemelten kezeli a turisztikai vonzerő erősítését. Úgy gondolják, hogy ez a projekt ennek a szellemében készül. Úgy gondolják, hogy a káptalan dombi projekt más regionális projektekkel együtt egy hálózatba, egy kulturális útvonalba fűzve lehetőséget ad arra, hogy a turisztikai megtartó erő tovább erősödjön a régióban. Győr városa 2010-ig tartó gazdasági programjában elhatározta, hogy turisztikai
3
fejlesztéseket kell megvalósítania, és éppen ezért 2007. tavaszán a város egy turisztikai stratégiát készített, amelynek egyik fontos prioritása a Káptalan domb fejlesztés. Ennek is van oka, hiszen a városban évről érve nő a látogatók száma, és úgy gondolják, hogy ezzel a projekttel ezek a számok a duplájára emelhetők. A projektnek a régióra való kapcsolatait elemezve látni kell, hogy Győr mellett más városban, településeken – így Zala megyében, Vas megyében és Győr-Moson-Sopron megye más településein – fantasztikus értékek, örökségek vannak, templomokban, kastélyokban bővelkedik ez a régió. Érdemes elgondolkodni azon, hogy lehetne ezeket összefűzni, hogy ne csak egy, vagy két napot töltsön el ebben a régióban a turista, hanem akár többet is. Több lehetőséget is megfogalmaztak arra, hogy hogyan lehetne a régió kiemelkedő kulturális értékeit egy vonalra felfűzni, ezek kiegészítői lehetnének a Barokk út, a Szent Márton út projektek, így például a győri is. Mindezeknek a szellemében készítették el a Káptalan domb turizmusfejlesztési koncepcióját, amely igazából a szakrális emlékeket, élményszerűen, látogatóbarát módon bemutató terv. Elmondja, hogy nem csak múzeumról van szó, nem csak kiállításról, hanem egy olyan térbeli és időbeli kiállításról, ahol a pincétől egészen a tornyokig, harangokig lehet majd eljutni. Hozzáteszi, hogy nagyon érdekes titkokkal teli kazamata rendszer húzódik a püspökvár alatt. Kiemeli, hogy a bazilikában található az európai ötvösművészet egyik kiemelkedő alkotása, a Szent László Herma. Úgy gondolják, hogy ennek a turisztikai fejlesztés keretében kb. 80 ezer fő évi látogatószámra tervezhetnek, egy non-profit csapat működtetésében nyereséges vállalkozás létesülhet, ahol nem csak győri, hanem magyarországi szempontból is fontos kincseket lehet megmutatni, jelentősen növekedhetnek a vendégéjszakák, további fejlesztéseket indukálhat ez a program, így például a péri repülőtér további fejlesztését. Hozzáteszi, hogy mindez látogatóbarát módon, komplex akadálymentesítés keretében történhet ez a fejlesztés. Nem utolsó sorban, a látogatás végén az ökoturizmushoz kapcsolódva Győr belvárosát érintő, Győrön átfolyó természet, a Duna is bekapcsolódhat ebbe a programba. Felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak Győr, hanem az egész régió bővelkedik kulturális kincsekben. Máté Krisztián Elmondja, hogy feladata az, hogy a prezentáció végén rávilágítson annak a fontosságára, hogy nem csupán megvalósítani szeretnék ezt a projektet, hanem szeretnék mindenképpen minél több emberrel megismertetni. Elmondja, hogy ezért tartják nagyon fontosnak, hogy egy marketing tervet dolgozzanak ki ennek kapcsán. Igazából két céljuk lenne: a turisták megtartása, visszacsábítása, és új vendégeket csábítani a városba. Ezt beutaztató irodának a létrehozásával, illetve utazási irodákkal. Elmondja, hogy maga a kiállítás, és a múzeumok is interaktív módon kerülnének bemutatásra, ezért a legfontosabbnak azt tartják, hogy különböző web-es felületek mikrosite-okat hozzanak létre, ill. egy önálló website-ot létrehozni, ahol akár egy interaktív túrán vehetnének részt azok az emberek, akik szeretnének elmenni a városba. A honlapon kívül megemlíti a megszokott marketing eszközöket, a direkt marketinget. Köszöni a figyelmüket és a lehetőséget. dr. Molnár Csaba Köszöni a prezentációt, és az előadást. Hozzáteszi, hogy a 2. napirendi pontban biztos fognak még ezzel foglalkozni, határozati javaslatnak megfelelően. Még egy rövid könyvbemutatót szeretnének a napirendi pontok előtt kollégák megejteni. Lados Mihály: Köszönti a Tanácsot, és a kedves vendégek. Örömmel adja át intézetük legújabb kiadványát, a mely a Nyugat-dunántúli felsőoktatásával foglalkozik. Elmondja, hogy a könyv két éves munka gyümölcse, Magyarország-Ausztria INTERREG III A program támogatásával valósult meg. Hozzáteszi, hogy osztrák oldalon is hasonló felmérések készültek, tehát a könyv nemcsak a magyarországi, nyugatmagyarországi felsőoktatást dolgozza fel, hanem osztrák oldalról is tartalmaz információt. Részletezi, hogy elég erős versenytárs, és elszívó hatása van az osztrák egyetemeknek, főleg Bécsnek, több mint háromezer magyar, főleg nyugat-magyarországi diák tanul Bécs egyetemein, viszont az együttműködés is erős. Ez a könyv nemcsak a tudás, és a személyi potenciálokat mutatja be mindkét oldalról, hanem az együttműködést is, és kiemelten foglalkozik azzal, hogy milyen együttműködési projektek valósulnak, illetve valósulhatnak meg a két oldal között. Már a kutatás, a munka során voltak olyan eredmények, amelyek biztatóak a jövőre vonatkozóan. Tájékoztat, hogy a kiadvány díjmentes, és megköszöni a lehetőséget.
4
III.
A NAPIRENDI PONTOK MEGTÁRGYALÁSA
1. napirendi pont Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről dr. Molnár Csaba Tisztelt tanácstagok az anyagot elektronikus formában megkapták, ehhez szóbeli kiegészítést nem kívánnak fűzni. 2. napirendi pont Akciótervben nevesített projektek előkészítése, kiemelt projektjavaslatok
dr. Molnár Csaba Erdős Krisztinának adja meg a szót. Erdős Krisztina Elmondja, hogy az előterjesztés első részét határidőben megkapták a tisztelt tanácstagok, a másik részét kiegészítésben most kívánják megismertetni. Ennek oka, hogy az előző körben Kormány által már megismert és továbbfejlesztésre javasolt projektek esetében a Tanács az augusztusi ülésén szeptember 17-i dátumot hagyott jóvá a továbbfejlesztett projektek beadására. Ezeknek a projekteknek az értékelése az előző nap folyamán fejeződött be. Ennek megfelelően a mostani előterjesztés kiegészítésében ismertetik, hogy a 11 továbbfejlesztésre javasolt projekt közül 10 db be is érkezett határidőben. Egyetlen egy projektet, ami a „Hegyhátszentjakab Vadása tó víztárazó Őrimagyarósd közötti 1 km-es önkormányzati útszakasz felújítása” címet viseli a Magyar Közút Kht. mint a projekt gazdája, nem kívánta ismételten beadni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez eljuttatott levele értelmében a Magyar Közút Kht. projektgazdai minőségben csak olyan projektekkel foglalkozik, amelyek a Közlekedési Koordinációs Központ vagyonkezelésében, és a Magyar Közút Kht. üzemeltetésében lévő országos közutakon valósulnak meg. Ez a szóban forgó út nem érint országos közutat, ezért ezzel a Magyar Közút Kht. a továbbiakban, így ebben a körben nem kíván foglalkozni. A 10 beérkezett továbbfejlesztésre már javasolt projekten kívül három új projektjavaslat érkezett be a Tanács által a június 13-i ülésen meghatározott szeptember 1-i határidőre. Ezen felül szeptember 17ig még újabb három projekt érkezett be. Az Ügynökség munkatársai mind a 16 db projektet megvizsgáltak. Ez a vizsgálat két részre terjedt ki: formai teljességi vizsgálatra, illetve tartalmiilleszkedési követelményeknek való megfelelési vizsgálatra. Ez utóbbiról szeretné tájékoztatni a Tanácsot. A tartalmi-illeszkedési feltételek között elsődlegesen szerepel a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz való illeszkedés, mellette a kiemelt projekt eljárásrend alkalmazhatósága az adott konstrukcióban, komponensben. Fontos, hogy a projekt hatása legalább regionális legyen. Az előkészítettsége, állapota olyan legyen, hogy a nevesítéstől számított hat hónapon belül támogatási szerződést lehessen kötni a projektgazdákkal. Ez azt jelenti, hogy legalább engedélyes tervvel kell rendelkezni, illetve a tulajdonviszonyoknak rendezetteknek kell lenni. Fontos továbbá, hogy van egy olyan szabály, miszerint ebben az akciótervi időszakban a támogatási szerződés megkötésétől számított három éven belül a projekt megvalósításának be kell fejeződnie. Ezen felül – kizárólag a továbbfejlesztésre javasolt projektek esetében – még egy szempontot vettek figyelembe: a szakmai zsűri során a szakértők által megfogalmazott észrevételeknek való megfelelés, arra való reagálás szempontjai. Ez utóbbit lényegében a döntően, vagy a részben, vagy az inkább nem kategóriákba sorolták. A beérkezett projektjavaslatokról az előterjesztés három melléklete részleteiben beszámol. Az 1. számú melléklet a formai értékelésről, a 2. számú a tartalmi értékelésről, 3. számú melléklet pedig összefoglaló adatokat tartalmaz pénzügyi vonatkozásban a projektekről. A ROP IH-tól kapott információk szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsoktól a ROP IH annyi támogatott projektet vár csak, amelyeknek a támogatási igénye nem lépi túl a rendelkezésre álló keretet. Ugyanakkor az eljárás megvalósítása érdekében lehetőséget biztosít egy tartalék projektlista felállítására. Ezekről tanácsi határozat szólna. Egy esetben, a régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökség helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása komponens esetében javasolják tartaléklista felállítását. Elmondja, hogy az előterjesztés határozati javaslata négy pontból áll. Az 1. pontban arról kérik a Tanácsot, hogy az előterjesztés megismerését követően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé nyilatkozzon, miszerint ezek a projektek megfelelnek a 255/2006. (XII. 8.) Kormányrendelet 17. §-
5
ának. A felsorolás tartalmi, illeszkedési vizsgálatnak megfelelő szempontokat jelenti, amiket az előbb felsorolt. A határozati javaslat 2. pontja a továbbfejlesztésre javasolt projektek nevesítési javaslatát tartalmazza. A 3. és 4. határozati pontok tartalmazzák a tartaléklistára való felkerülést, amelyre javasolják, első helyen Körmend Város Önkormányzata által benyújtott „Batthyány-Starttmann várkastély értéknövelő megújítása” című projekt kerüljön fel. Az új projektek esetében pedig, másodikként a sorrendben a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által az imént ismertetett „Turizmusfejlesztés Győrben a Káptalan domb értéknövelő megújításával” című projektjét javasolják. Borkai Zsolt Megköszöni kollégáinak a prezentációt, és az elmúlt időszakban végzett nagyon kemény munkát. Elmondja, hogy módosító javaslata van. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban szerepel 138 millió forinttal egy projektelem, azonban ez az adatlapon ez már nincs feltüntetve, tehát azt jelenti, hogy 138 millió forinttal emelkedne a projekt teljes költségvetése. Kéri a Tanácsot, támogassák ezt a javaslatot, és továbbá kéri, hogy a tartaléklistára valóban másodikként vegye fel Győr város projektjét. Úgy gondolja, nemcsak Győrre, hanem a régióra is nagy hatással van. Bali József Elmondja, hogy nagyon örültek a kiemelt projekteknek, és úgy érzi, hogy mindannyian úgy gondolják, hogy ez végre egy olyan elem, ahol közös felelősséget lehet vállalni a régió egységes, és arányos fejlesztéséért. Ugyancsak örültek a négy- és ötszámjegyű utaknál, hogy kiemelt projektekként lehet kezelni. Korábban egy előzetes szakértői vélemény lett a tagok rendelkezésére bocsátva, amelyben az első 10 helyen zalai út lett nevesítve. Mindannyian közlekedő emberek, és ismerik a közlekedési viszonyokat, így ez nem lepett meg senkit. Gyakorlatilag Zala egy rendkívül szerteágazó, nagyon speciális szerkezetű megye, a közlekedése ennek megfelelően nagyon eltagolt, és nincsenek meg azokat az adottságok, mint a másik két megyénél, ahol egymást keresztező főútvonalakra lehet az önkormányzati utakat rávezetni. Vannak olyan kistérségek, ahol a négy- és ötszámjegyű út jelenti a kistérség teljes feltáró úthálózatát is. Ehhez képest a szakértői bizottság állásfoglalása is már meglepő volt számukra, de ezt még el tudták fogadni. Tulajdonképpen arról szólt, hogy a szakértői bizottság a rendelkezésre álló keretet három egységes arányban, három megye között felosztotta, és ennek megfelelően alakította ki a prioritásokat. Így a második körben, amikor látják, hogy a továbbfejlesztésre beadott projekteknél hirtelen megnő a projekt étvágya, ill. megnő a költségvetése, ezzel azt a rendelkezésre álló keretet is lefedi, amellyel esetleg még más projekteket is be lehetne hozni, és a már meglévő megyei egyensúlyt is borítja. Ha jól emlékszik, akkor a kiemelt projekteknél – kizárólag az utas projekteknél – történt egy olyan megállapodás is, hogy ebben a két éves fejlesztési ciklusban új út építése ne induljon el, hisz gyakorlatilag nem biztosított, hogy két év alatt, 2+2 év alatt le lehet bonyolítani ezeket az útépítéseket. Elmondja, hogy Zala megye esetében ez így is történt, és a nagykanizsai elkerülő út nem is került a prioritások közé. Azt kéri a Tanácstól, hogy miután nem a megye a projektgazda, nem települések a projektgazdák, és a projektgazda nevében nem tudnak jelenleg nyilatkozni – hiszen a Magyar Közút Kht. és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a projektgazda, aki benyújtotta a kiemelt projekteket – fogadjon el egy olyan javaslatot, hogy a következő akciótervben ezeket a hátrányokat a megye települései javára valamilyen módon orvosolni lehessen. Valamint gyakorlatilag meg lehessen oldani azt a közlekedési felzárkóztatást, amely már hosszú évtizedek óta késik Zala megyében. Megemlíti a Keszthely-Sümegi utat, ahol egy városba, munkahelyre, iskolába, intézmény igénybevételére történő közlekedés nagyon fontos a turisztika mellett, hiszen balatoni útról van szó. Egy másik tanácstag által javasolt Zalaszentgrót-Zalacsány utat is megemlít, amely szintén az ottani kistérség észak-déli irányú egyetlenegy feltáró útja lehet. Elmondja, hogy ezek sem kerültek be, gyakorlatilag rontva azokat az esélyeket, hogy a zalaszentgróti kistérségnél a pontosan kilométerszelvényre szakaszolt projektelemeket összevonták, ezáltal a kivitelezésnél esetleg azokat a problémákat, amelyek a projekt tervezésénél adódtak, össze lehet mosni. Kéri a tisztelt elnök urat, hogy fogadjanak el egy olyan határozatot – és ezt módosító indítványnak szeretné benyújtani – hogy a következő két éves akciótervben ezeket a hátrányokat a régió feltétlenül orvosolja. Székely Imre Reagál kollégája hozzászólására. Az a fajta megállapodás – amire utalt – a közúti szakma között lehet, hogy felmerült, hogy új út ne épüljön, de akárhány ilyen lehetőség volt, és a települések akartak élni
6
ezzel a lehetőséggel. Nem csak a Győr-Moson-Sopron megyéből éltek ezzel, hanem – mint a Vadása tó is mutatja - Vas megye is. Az, hogy a sokoropátkai út esetében 0 előkészítettségű projektről lenne szó, végképp nem igaz, és ezt a körünkben lévő Botos úr is megerősítheti, aki a 1991-ben a megye támogatásával elindította azt a projektet, amiben ez az út is benne volt. Egy tervet készítettek a település közötti utakra, és 11 között szerepelt már akkor is az út, valamint később készült is egy vizsgálat. Hozzáteszi, hogy előkészített útról van szó, és amit elhangzott, hogy aránytalanságok vannak, amit valóban el tud fogadni. Bizottsági ülésen is elhangzott, hogy nagyjából 1/3-1/3 arányú legyen a megyék közötti forráselosztás. Ez most nem is sérült, így amit most pluszba kapna ez a projekt, az a tartalékkeret terhére menne. A pályázó annyit mondott, hogy két ütemre szerette volna bontani a projektjét, csak az új projektgazda, akit a GKM kijelölt, a NIF Zrt. pedig azt mondta, hogy szakmai szempontból szerencsésebb egy ütemben megépíteni, ezért tartanak ennél az összegnél. Kéri, hogy ezt is mérlegelje a Tanács. Baracskai József Elmondja, hogy egy részben tökéletesen egyetért a Zala Megyei Közgyűlés elnökének képviselőjével, amit a Zala megyei utak állapotáról, és a felújításáról mondott. Meglepve tapasztalta, hogy a szakértői bizottságba a Zala Megyei Közgyűlés elnökének kérésére zalai tagot delegáltat az RFT, amit minden tag elfogadott. Úgy gondolja, hogy ott kellene keresni elsősorban ezeket az indokokat, hiszen ahogy Bali úr is elmondta, valóban egyeztettek kistérségi szinten, és utána meglepve tapasztalták, hogy Zala megyéből nem azok az utak kerültek be a négy és ötszámjegyű utak közé, amiből az egyeztetések folytak. Véleménye szerint ott kellene megkérdezni, hogy miért így történtek. Az egy másik kérdés, hogy azt is valóban meg lehetne nézni, hogy ugyanabból az összegből Vas megyében majdnem dupla annyi út fog megépülni a következőkben, mint Zala megyében, ezért úgy gondolja, hogy először Zala megyeieknek otthon kellene körülnézni, hogy miért így történtek ezek a dolgok. Dr. Mohos Antal Elmondja, hogy még megyei önkormányzati képviselőként - ami már jó 10 évvel ezelőtt volt, ahogy ez a projekt - már akkor is támogatta ennek az útnak az megépítését. Felhívja a Tanács figyelmét arra, hogy ennek az útnak van egy nagyon fontos egészségügyi vonatkozása is, ami pedig a következő: a két település a háziorvosi rendszerébe a doktornőnek helyettesítés esetén a két település között kell járkálnia, amely egy 24-25 km-es kerülőúttal történik meg. Abban az esetben, ha a projektben említett út megépül, ez teljesen lerövidül. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen a TIOP keretén belül a Tét kistérségi járóbeteg központi szakellátás zöldmezős beruházásba fog megépülni, ami természetesen ennek az egészségügyi körnek a vonzatát is képezi. Ez az út a Sokoropátkától távolabb eső településeknek is nagyobb lehetőséget fog nyújtani Tétnek, mint kiemelt járóbeteg központnak a megközelítésében. Tombi Lajos Előrebocsátja, hogy meg fogja szavazni mind az útra vonatkozó, mind a győri projektre való javaslatot. Igazat ad mind Baracskai József úrnak, mind Bali József úrnak a tekintetben, hogy itt most alapvetően az a probléma, hogy kevés a pénz. Pénzre mindenhol szükség van, és attól nem lesz jobb Zalában, hogy máshol nem épül meg egy út. Véleménye szerint afelé kell menni, hogy minél több helyen, így Zala és Vas megyében valóban aránytalanság van mind a közút hálózatban, mind általában az infrastruktúrában. Ennek történelmi okai is vannak, tehát efelé kell menni. Véleménye szerint, az a probléma, hogy útügyi igazgatás, illetve útügyi szerkezetátalakításnak esett áldozatul a megye, mert igazából a döntési központ nem Zalaegerszegen van, és nem biztos abban, hogy Győrből pontosan értékelni lehetne, hogy Vas vagy Zala megyében hol vannak a feszültségek, és azok a problémák, ahová most oda kéne tenni magát a Tanácsnak. Úgy gondolja, hogy abból ered ez a disszonancia, hogy a szakma egyik csapata felülvizsgálta a helyi csapatnak a döntését, és nem az a javaslat jött, amit eredetileg akartak. Kéri a Tanács tagjaitól, hogy legyen megfelelően bölcs, és mértéktartó, ha a jövőben hasonló zalai vagy vasi kérés jön, akkor próbálják meg kompenzálni, hiszen azért ülnek egy asztalnál, hogy a régió előbb-utóbb - ha nem is Zalaegerszeget mondja, de Nagykanizsától vagy Beleznától Mosonmagyaróvárig – nagyjából azért hasonló legyen. Lesznek mindig különbségek, de azért menjenek előre, és lehetőleg a kiegyenlítés irányában. Sajnos ez a mostani projektjavaslat annak ellenére meg fogja szavazni - nem a kiegyenlítés irányába visz, hanem további elhúzást, illetve széthúzást fog eredményezni. Megérti Mohos doktor úrnak azt a szakmai érvét, miszerint ennek az
7
összekötő útnak bizony olyan hatásai vannak, ami jó, ha megvan a régióban, még akkor is, hogyha lennének máshol is hasonló problémák, csak hát azok most nem kerültek napirendre. Kéri a Tanácsot, ha fél év múlva jön egy hasonló zalai kérés, akkor ugyanolyan nagyvonalúak legyenek, ahogy most, ezzel a projekttel kapcsolatban. Gratulál Győrnek projektjéhez, és felhívja a figyelmet, hogy ne felejtse el a Tanács, hogy Körmend fele is van tartozásuk, azt is le kell róni. Borkai Zsolt: Felvetést szeretne tenni. Körmend Város Önkormányzatának projektjében a 2. számú mellékletében olvasható, hogy hatása: nemzetközi, előkészítettség, indíthatóság: nem megítélhető, szakértői észrevételek figyelembevétele: nem megítélhető. Erre szeretne választ kapni. Megjegyzi, hogy betették az első helyre a tartalékkeretbe, azonban itt ez a két dolog szerepel. Bali József: Köszöni Baracskai úr támogatását. A szakértői bizottságban született megállapodást elfogadták, egyértelmű, hogy az utak mindenhol rosszak, Magyarországon ez egy sajátos probléma. Örülne, ha azok a projektek, melyek Zala megyéből bementek, és tervezés alatt vannak – pl. a 86-os út – és kiderül, hogy fele annyiból meg lehet csinálni, ugyanezzel a műszaki tartalommal, akkor még egyszer annyi utat lehet a régióban megvalósítani. Elmondja, hogy kalkulált árakról lehetett beszélni, ezeket az árakat a szakma bocsátotta a rendelkezésükre, az a szakma, akit a régió delegáltjaként igyekeztek a szakértői bizottságba nevesíteni, azért, hogy ne valamilyen dilettáns, vagy politikai természetű vita legyen a regionális fejlesztési tanácsban, hanem tényleg a szakma által is jóváhagyott projektek versenyezhessenek. A szakértő bizottságnál ezt a hármas elosztást – tekintettel arra, hogy mindenhol égető az útprobléma – el tudták fogadni. A probléma onnét fakadt, hogy a második körben a továbbfejlesztésre javasolt projekteknél 290 millió forintos bekerülésű projekt kerül most vissza továbbfejlesztés után 744 millió forint megvalósítási összeggel. Az indokok közt szerepel, hogy kisajátítani is szükséges, tehát kisajátítási eljárásra is kell költeni. Az előzőekben említett határozati javaslatához tér vissza, a kiemelt projekteknél a négy és ötszámjegyű utaknál az RFT kötelezettséget vállal arra, hogy a következő akciótervben a szakmai szempontokat Zala megyei oldalára érvényesíteni fogja. Kéri a Tanácstagok támogatást. Fehér László: Elmondja, hogy amikor a kiemelt projektek esetében tavasszal döntöttek, Celldömölk projektje bekerült a Tanács által nevesítésre javasolt projektek közé. A Kormány azonban nem támogatta a projektet, ezt újra nem adták be. A kilenc Vas megyei kistérség delegáltjaként szeretné, ha az előterjesztésben továbbra is úgy maradna, hogy a tartaléklistán Körmend jelenne meg első helyen, és tartalékként maradjon ott Győr, és javasolja, hogy a Zala megyei javaslat menjen tovább. Kovács Ferenc: Nem tartja szerencsésnek, amikor bármilyen témakörben nem a konszenzus mellett dolgoznak. Felhívja Borkai Zsolt figyelmét arra, hogy a Körmendi várkastély épületegyüttese Magyarország egyik legértékesebb épületegyüttese, pont olyan nagy érték, mint pl. a fertődi, vagy a gödöllői kastélyegyüttes, vagy a keszthelyi kastély. Méltánytalan volt ennek az épületnek a sorsa, és úgy látja, még most is hátrányos helyzetben van a népszerű helyekkel szemben. Elmondja, hogy azt kell tudni erről az épületegyüttesről, hogy Magyarországon két helyen található barokk korban épített színházépület, mely ebben az épületben megvan. Sok érvet tudna felsorolni, pl. a Batthyány család életútja, közszereplése 600 éven át nyomon követhető – ilyen szempontból is méltánytalan az a helyzet, amelyben az épületegyüttes részesül. Úgy gondolja, ott a helye az első körös kiemelt projektek között is, pontosan azért, mert soha – gyakorlatilag a rendszerváltás előtti időszakban – sem lett költve erre az épületre, méltánytalan hasznosítások voltak. Hozzáteszi, a barokk színház azért maradhatott fent, mert egy cipőgyár működött benne. Úgy gondolja ez a sorrend így van jól, és az lenne a szerencse, ha a projektet be tudnák emelni az első körösök közé, és úgy gondolja, hogy ezen közösen együtt kellene dolgozniuk. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy természetesen lehetőség van arra is, hogy ne tanácstag szóljon hozzá. Kérdezi Bebes Istvánt, hogy Kovács Ferenc elnök úr által elmondottak után hozzá kíván-e szólni?
8
Bebes István: Elmondja, hogy a korábbi tanácsülésen már igyekezett azokat az érveket elmondani, ami a projekt mellett szól. Kiemeli, hogy egy város igyekszik egy olyan feladatot megoldani, amit a korábbi években az államnak kellett volna a saját hatáskörében fontosnak tartani, és erre lehetőséget biztosítani. A város vállalja az önrészt, és vállalja azt, hogy ennek a projektnek a két alpontjában két kapu kinyitásával egy további lehetőséget biztosítson annak érdekében, hogy ez a projekt a befektetői tőke számára elérhető legyen. Ennek a kidolgozására az elkövetkezendő hat hónapban egyrészről elégségesnek kell lenni, másrészről úgy gondolja, van egy több száz oldalas tanulmány, amelyet javasol a Tanács tagjainak áttekinteni világosan láthatják ennek a projektnek a lehetőségeit. Úgy gondolja ebben mindent felvázoltak, és kéri a Tanács támogatását. dr. Molnár Csaba: Úgy gondolja, hogy ezt a témát jól körüljárták. Borkai Zsolt polgármesternek adja meg a szót. Borkai Zsolt: Elmondja, hogy nem kételkedik a projektben, és meg fogja szavazni. Azért tette fel a kérdést, mert egyrészről szerepel ilyen megállapítás. Arra lett volna kíváncsi, hogy miért szerepel. Másik részről pedig, ha ilyen megállapítás szerepel – tudják, hogy döntés-előkészítők – ez nem befolyásolja-e a későbbiekben azt, hogy ezt a projektet nem fogják támogatni. Kérdése erre irányul, nem arra, hogy Győr megelőzze ezt a projektet, hanem két ilyen információt szeretne hallani. dr. Molnár Csaba: Meg fogják ezt tenni, lezárja ezt a kört, és az ügyvezető úr megadja a választ. Két kérdéses projekt merült fel, a Körmendi kastély és a Sokorópátkai út. Először a körmendi projekttel kapcsolatban válaszolnak. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy kérdést hallott, és nem változtatási javaslatot. A kérdésre válaszolva elmondja, hogy igen, ismerik a körmendi projektet és annak a megalapozottságát, és nem csak a Tanács, hanem a Kormány is döntött erről. Hozzáteszi, hogy az az eset áll fenn – ami nem ritka a Tanács működésében – hogy egyrészről van egy munkafolyamat, másrészről vannak a Tanácsnak ülései. A munkafolyamatban az NFÜ szeptember 30-ig várja feltölteni a részletesebb munkaanyagokat, és a Tanács ülésére való tekintettel a nevesített kiemelt projektek legnagyobb része tudta teljesíteni azt, hogy már szeptember 17-ig a kiegészített teljesebb anyagot megküldte. Hozzáteszi, hogy Körmend esetében részanyagokat kaptak, de sem az NFÜ, sem az RFT nem nevesített szankciót arra, ha szeptember 17-ig nem tudja teljesíteni, mert a kért és nevesített határidő szeptember 30-a. Az előkészítési folyamatban ezért a rendelkezésükre álló eddigi anyagok, a Kormány határozata és a szeptember 30-ig elkészülő tanulmány részanyagai alapján mérlegelték, és úgy gondolták erre a helyre nevesítik, és az új bejövő projektek közül, a Tanács által még nem, de most már igen, és a Kormány által nem minősített anyagok közül Győr Város Önkormányzatának projektjét javasolják tartalék helyre. A munka folyik, és az előzetes anyagok alapján szeptember 30-ig be fog érkezni az, így a nem megítélhető sorba is pontosabb fogalmat fognak írni az NFÜ felé. dr. Molnár Csaba: A vitát lezárja, és szavazásra bocsátja Borkai Zsolt összegszerű módosító javaslatát. Áttér a Sokorópátkai úttal kapcsolatos válaszra. Győrffy Gábort, majd Kiss Tibort kéri fel a válaszadásra. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy az NFÜ-től érkezett egy jelzés, hogy abban a minőségben, amelyben a sokorópátkai út szerepelt, nem válhat az országos közúthálózat részévé, ezért ők minőségi szintemelést javasolnak. Tehát az RFT két megoldást választhat. Az egyik az, hogy ezt elfogadja. 3,2 Mrd forintos keretről van szó, amelyből lehetett volna másként is, de most a döntés úgy alakult, hogy megyénként egyenlő rész – mintegy egy-egy milliárd forintos részesedést határozott meg az előzetes szakértői bizottság. Ehhez képest az egyik megye részesedése így 450 millió forinttal megnő. Úgy gondolja, hogy ezt – hat-hét éves ciklusról beszélnek – a Tanács nevesíti – ami egyben a Koordinációs Bizottsági ülésen elhangzott
9
kérés is – a jelen akcióterv időszakában. A következő akciótervi időszakban ezt a kompenzációt az RFT az akkori bíráló bizottság figyelmébe javasolja, hogy tegye meg. A másik megoldás az, ha az RFT ezt a költségnövekedést nem fogadja el. Igazán ennek az útnak a területfejlesztési indokoltságát senki sem kérdőjelezte meg, tehát a Győr-Moson-Sopron megyéhez újonnan csatlakozott területeknek a saját kistérségi központjuk megközelíthetősége Sokorópátka estében 24 kilométerről hét kilométerre csökkenne. Ez egy radikális helyzetjavulás lenne meg, így a maguk részéről az első megoldást javasolják, jegyezze meg a Tanács ezt, és a következő akcióterv összeállításának pénzügyi arányánál vegye figyelembe. dr. Molnár Csaba: Összefoglalja az elhangzottakat. Elmondja, hogy ami az eredeti határozatban szerepel, örömteli tények. Az hogy a Kormány a továbbfejlesztésre javasolt projekteket apró kérésekkel küldte vissza a Tanács elé, és ezeket szinte kivétel nélkül – a Hegyhátszentjakab-Vadása tó- Őrimagyarósd út kivételével, amit maga a projektgazda nem adott be – újra be tudják hozni, és kivétel nélkül megint a Kormány elé tudják terjeszteni. Úgy gondolja, ez egy nagyon szép dolog. Ebben a körben, ill. a Körmend Város Önkormányzatához tartozó Batthyány-Strattmann várkastély projekttel kapcsolatban – ami korábban már továbbfejlesztendő projektként jelent meg – már novemberi Kormánydöntés várható a Kormány előzetes állásfoglalása szerint. Az új projekt – a Győri Káptalan domb projekt – már nem kerülhet be a novemberi Kormánydöntésre, hiszen ott csak a továbbfejlesztésre javasolt projektek jelenhetnek meg. Ez várhatóan a jövő év elején, január, február környékén kerülhet a Kormány elé döntésre. A Tanács korábban ezt a projektlistát egyhangúlag, ellenszavazat nélkül fogadta el, ahogy Bali József utalt is rá, szép volt ez a regionális konszenzus. A módosító javaslatokkal kapcsolatban elmondja, hogy két módosító javaslat érkezett Az egyik módosító javaslat Borkai Zsolt részéről a határozati javaslat negyedik pontjában a projekt teljes költségvetésének a növelését jelenti 138 millió forinttal, ill. ugyanezzel az összeggel a támogatási igény is nő. Ezt polgármester úr javaslata szerint a kimaradt komponenshez képest kellene nevesíteni. Szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, és megállapítja, hogy az összegszerű módosító javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. A másik javaslat a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács részéről érkezett, talán egybegyúrható azzal, amit Győrffy Gábor javasolt. A kiemelt projektek kapcsán a négy és ötszámjegyű utaknál a Regionális Fejlesztési Tanács törekszik arra, hogy a következő akciótervben a szakmai szempontokat figyelembe véve érvényesíti azt, hogy Győr-Moson-Sopron megye ebben az akciótervben 450 millió forintos – a többi megyéhez képest – plusz támogatást kapjon, és ennek a kompenzálására a következő akciótervben kerüljön sor. Szavazásra bocsátja a módosító javaslatot a határozati javaslat külön ötödik pontjaként, és megállapítja, hogy a Tanács a módosító javaslatot egyhangúlag elfogadta. Szavazásra bocsátja az eredeti határozatot a módosító javaslatokkal együtt, és megállapítja, hogy a Tanács a kiegészített és módosított határozatot egyhangúlag elfogadta. Gratulál a Tanácsnak, hiszen ilyen súlyos pénzügyi településfejlesztési kérdésekben a Regionális Fejlesztési Tanács egyhangúlag tud dönteni, az jól mutatja, hogy az az elhatározásuk, amit év elején Sopronban tettek – mely szerint megpróbálnak komplex régiófejlesztésben gondolkodni – még működni is tud.
10
59 / 2007. (IX.19.) NYDRFT határozat (1)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nyilatkozik arról, hogy meggyőződött az alábbi projekt javaslatoknak az előírt (255/2006.(XII.8) Korm. Rendelet 17. § (2) bekezdésében megjelölt) kritériumoknak való megfelelőségéről.
(2)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Operatív Program 20072008. évi Akciótervében a Kormány 2007. július 25-i döntése alapján továbbfejlesztésre javasolt projektek közül a következő átdolgozott kiemelt projektjavaslatok nevesítését terjeszti elő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetőleg a Kormány felé: Projektgazda
Projekt címe
Büki Gyógyfürdő Zrt.
Büki Gyógyfürdő fejlesztése
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.
Új Fürdő és Terápiás Centrum létesítése
GRÁNIT Gyógyfürdő Zrt.
Új fogadóépület gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, fedettfürdő átalakítása
Helikon Kastélymúzeum Kht. Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
2 569 002
1 500 000
5 000 000
809 272
2 697 575
2 951 272
10 266 577
Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ
3 359 370
3 952 200
Festetics örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele
1 530 000
1 800 000
A Pannonhalmi Főapátság turisztikai vonzerő fejlesztési programja: II., III., és IV. ütem
1 272 646
1 590 808
Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem - Az Iseum rekonstrukciója
1 382 100
1 626 000
7 544 116
8 969 008
2 780 000
2 780 000
2 780 000
2 780 000
744 120 744 120
744 120 744 120
2.1.B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Lukácsházi-tározó 4.2.1.A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése NIF Zrt. Sokorópátka- Kajárpéc településközi út építése 4.3.1.A) Településeket összekötő utak fejlesztése
(3)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Operatív Program 20072008. évi Akciótervében a 2.1.1/B A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása komponens esetében tartalék projekt listát állít fel, melyre első helyen a következő, a Kormány 2007. július 25-i döntése során továbbfejlesztésre javasolt projektet teszi: Projektgazda
1.
Projekt teljes költségvetése (ezer Ft)
642 000
2.1.A) Kiemelt, nemzetközi célpontú gyógyfürdők fejlesztése Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Támogatási igény (ezer Ft)
Körmend Város Önkormányzata
Projekt címe A Batthyány-Strattmann várkastély értéknövelő megújítása
Támogatási igény (ezer Ft) 1 249 630
Projekt teljes költségvetése (ezer Ft) 1 470 500
11
(4) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Operatív Program 20072008. évi Akciótervében a 2.1.1/B A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása komponens esetében felállított tartalék projekt lista második helyére az újonnan beérkezett javaslatok közül a következő projektet teszi: Projektgazda 2.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Projekt címe Turizmusfejlesztés Győrben a Káptalan domb értéknövelő megújításával
Támogatási igény (ezer Ft) 1 956 189
Projekt teljes költségvetése (ezer Ft) 2 301 400
(5) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács törekszik arra, hogy a 2009-2010. évi akciótervben a négy és ötszámjegyű utak esetében a szakmai szempontokat figyelembe véve érvényesíti azt, hogy Győr-Moson-Sopron megye a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi akciótervében 450 millió forintos – a többi megyéhez képest – plusz támogatást kap, és ennek a kompenzálására a következő akciótervben kerüljön sor. Határidő: 2007. szeptember 19. Felelős: dr. Molnár Csaba, elnök 3. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által az NYDOP-2007-5.1.1/E komponens „Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése (egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) című pályázati felhívás értékelő bizottságába delegált tag kijelölése dr. Molnár Csaba: Tájékoztatja a Tanácsot, hogy örömteli pillanat ez, hiszen eddig csak pályázatokat írtak ki, ill. döntöttek kiemelt projektekről, de oda még nem jutottak, hogy saját pályázatnál elbírálás is legyen. Hozzáteszi, hogy ez a legkorábban kiírt pályázat. Korábban felkérte a tanácstagokat, hogy tegyék meg javaslatukat a delegált személyére vonatkozóan. Két javaslat érkezett, a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács javaslatát visszavonja, ennek megfelelően egy javaslat van, ez Vas Megyei Területfejlesztési Tanács javaslata dr. Dalos János személyére. Szavazásra bocsátja a javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozatot egyhangúlag elfogadta. 60 / 2007 (IX.19.) NYDRFT határozat
(1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az NYDOP-2007-5.1.1/E komponens „az Önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) című pályázati felhívás Értékelő Bizottságába szavazati jogkörrel dr. Dalos Jánost delegálja. Határidő: 2007. szeptember. 30 Felelős: Győrffy Gábor, a NYDRFÜ ügyvezető
12
4. napirendi pont A 2005. évi INNOREG és INNOCSEKK pályázatok záró beszámolójának elfogadása dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy az elmúlt időszakban minden tanácsülésen találkozhattak a tanácstagok Innoreg, ill. Innocsekk pályázatokkal kapcsolatos záró beszámolókkal. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozatot egyhangúlag elfogadta. 61 / 2007 (IX. 19. ) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megismerte a Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések (INNOREG) program befejezett projektjeinek (Kedvezményezett: Vas Megyei Önkormányzati Hivatal, BAROSS-7-2005-0225; OMFB-00694/2006) illetve az Innocsekk program befejezett projektjeinek (Kedvezményezett: Nyugat-Dunántúli Logisztikai és Gazdaságfejlesztési Egyesület, BAROSS-7-2005-0233; OMFB-00654/2006) ellenőrzési folyamatát. Azok eredményéről tájékozódott és a projekteket befejezettnek tekinti, felkéri a Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a döntésről tájékoztassa a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát. Határidő: 2007. október 31. Felelős: Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vezetője 5. napirendi pont A helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatás - VI. döntési kör dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy az éves szinten a Tanács rendelkezésére álló 103 millió forint a mai döntéssel biztosan el fog fogyni. Hozzáteszi, hogy ezzel a többi régió összehasonlításában jól állnak, mert a többi régiónál már jelentős többségében elfogyott ez a keret. Azok az önkormányzatok, akik a rendelkezésre álló pénz elfogyása után fordulnak a Tanácshoz, ők sem maradnak vis maior kárenyhítés nélkül. Ilyenkor az eljárásrend az, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vis maior tartalékalapjához terjesztik elő a javaslatukat. Elmondja, hogy a mostani javaslat korábbi döntéseikhez képest annyiban speciális, hogy élve a jogszabályban biztosított jogkörrel, vis maior előlegről hozott döntés Győr Város Önkormányzata részére a múlt héten, hiszen – mint ahogy azt a tanácstagok is tudják – egy nagyon komoly, és gyorsan, szinte a védekezést lehetetlenné tevő árvíz érkezett múlt héten Győrbe. Itt még – mivel kárenyhítési előlegről van szó – konkrét károkról nincs szó, elsősorban a védekezéshez, ill. a később megállapítandó károkhoz szeretnének hozzájárulni. A jogszabály szerint a Tanácsnak ezt a vis maior előlegről hozott elnöki döntést utólagosan jóvá kell hagynia, ezért a határozati javaslat negyedik pontjában erről külön kell döntenie a Tanácsnak. Bali József: Megköszöni azt a jó együttműködést, ami az Ügynökség munkatársai és a megyei Területfejlesztési Tanácsok között volt a vis maior pénzek elosztásánál. Úgy érzi, hogy jó munkakapcsolat volt. Köszöni a gyors ügyintézést, ami felmerült a Zala megyei esőzések kapcsán. Egy technikai jellegű dolgot szeretne kérni: a jobb tájékozódás érdekében a táblázatban szerepeljen a kistérség, és a település megjelölése mellet kéri, hogy a melyik megyét is tüntessék fel. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy a mellékletben szerepel a megye, de a határozatban nem. Ezt a továbbiakban javítani fogják. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozatot egyhangúlag elfogadta.
13
62 / 2007 (IX.19.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 12/2007 (II.6.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatása előirányzathoz kapcsolódóan a 2007. évi VI. döntési körben a megjelölt támogatási összeggel az alábbi igénybejelentéseket támogatja decentralizált keretéből: Reg.szám
Önkormányzat neve
Vis maior káresemény megnevezése
Megye
Támogatás (Ft)
NYD-VISM43/2007
Kisrákos Község Önkormányzata
Esőzés miatt útban keletkezett károk
Vas
1 100 000
NYD-VISM45/2007
Felpéc Község Önkormányzata
Esőzés miatt utakban, árkokban, padkákban keletkezett károk
NYD-VISM50/2007
Nyúl Község Önkormányzata
Esőzés miatt utakban keletkezett károk
NYD-VISM51/2007
Écs Község Önkormányzata
Esőzés miatt utakban, árkokban keletkezett károk
NYD-VISM58/2007
Csehimindszent Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében a utakban keletkezett károk
GyőrMosonSopron GyőrMosonSopron GyőrMosonSopron Vas
2 500 000 126 000 1 500 000 1 733 903
(2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 12/2007 (II.6.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatása előirányzathoz kapcsolódóan a 2007. évi VI. döntési körben a megjelölt támogatási összeggel az alábbi igénybejelentéseket támogatásra javasolja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak a vis maior tartalékkeret terhére: Reg.szám
Önkormányzat neve
Vis maior káresemény megnevezése
Megye
Támogatás (Ft)
NYD-VISM44/2007
Rajka Község Önkormányzata
Vihar miatt ravatalozóban keletkezett károk
GyőrMosonSopron
8 500 000
NYD-VISM46/2007
Sokorópátka Község Önkormányzata
Esőzés miatt utakban, árkokban, padkákban keletkezett károk
GyőrMosonSopron
5 300 000
NYD-VISM48/2007
Kajárpéc Község Önkormányzata
Esőzés miatt utakban, árkokban keletkezett károk
NYD-VISM49/2007
Győrszemere Község Önkormányzata
Esőzés miatt utakban, árkokban keletkezett károk
NYD-VISM54/2007
Nagykutas Község Önkormányzata
NYD-VISM55/2007
Ravazd Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében a útban, árokban keletkezett károk Esőzés miatt utakban, árkokban keletkezett károk
GyőrMosonSopron GyőrMosonSopron
4 500 000 5 900 000
Zala
1 000 000
GyőrMoson-
2 700 000
14
Sopron NYD-VISM57/2007
Páka Község Önkormányzata
NYD-VISM59/2007
Gelse Község Önkormányzata
NYD-VISM63/2007
Pannonhalma Város Önkormányzata
NYD-VISM67/2007
Tormafölde Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében árokban keletkezett károk Rendkívüli esőzés következtében a útban, árokban keletkezett károk
Zala
939 178
Zala
5 500 000
Esőzés miatt utakban keletkezett károk
GyőrMosonSopron
5 000 000
Rendkívüli csapadék miatt az önkormányzati hivatal épületében keletkezett kár
Zala
1 100 000
(3) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felhatalmazza Elnökét a vis maior tartalékkeret terhére tett támogatási javaslat továbbítására az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felé. (4) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyetért a Győr MJV Önkormányzatának az árvíz következtében felmerülő védekezési és önkormányzati intézmények, közterületek helyreállítási költségeinek támogatására nyújtott 5.000.000 Ft vis maior elnöki előleg megítélésével. Határidő: 2007. szeptember 19. Felelős: dr. Molnár Csaba, a Tanács elnöke Elmondja, hogy most kapta a hírt, miszerint Brüsszel elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési programot. 6. napirendi pont Tájékoztató a 2007. évi decentralizált pályázatok (HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI, TEÚT) támogatási szerződéseinek megkötéséről dr. Molnár Csaba: Tóth Gábort kéri fel szóbeli kiegészítésre. Tóth Gábor: Elmondja, hogy a múlt héten kiküldött előterjesztéshez képest a 226 nyertesből már majdnem 160-an megkötötték a támogatási szerződéseket, a többi folyamatban van. Húsz pályázó már megkezdte a támogatás lehívását, vagy már le is hívta a megítélt támogatást. Röviden elmondja, hogy egy tartaléklistát fogadott el a Tanács mindegyik előirányzattal kapcsolatban. Előzetesben úgy néz ki, hogy TEKI-n nem képződik nagyobb mértékű maradvány, viszont a TEÚT és CÉDE pályázatoknál több millió forint nagyságrendű lehet a maradvány, így a novemberi tanácsülésre hoznák be a tartaléklistás döntéseket. Bali József: Ahogy a vis maior előterjesztésnél kérte, itt is kéri, hogy a táblázatokban szerepelje, melyik pályázat melyik megyében van. dr. Molnár Csaba: Természetesen itt is pótolják. Lezárja a napirendi pontot, mivel tájékoztató jellegű, szavazást nem igényel.
15
7. napirendi pont Egészségügyi fejlesztések lehetőségei az ágazati operatív programban dr. Molnár Csaba: Dr. Mohos Antalnak, az előterjesztőnek adja meg a szót. Dr. Mohos Antal: Röviden elmondja, hogy az előterjesztésnek arról a 2007. július 25-én a Kormány által elfogadott, úgynevezett TIOP program 2. prioritásával foglalkozik, mely az egészségügyi fejlesztéseket tartalmazza, és körülbelül 150 Mrd forint értékű összeget jelent. Az előzetes felmérések szerint a kiemelt intézmények, egészségpólusok, országos mentőszolgálat ebből az összegből viszonylag sok pénzt elvisz, és számításaik szerint maximum 30- 35 Mrd forintos keret marad, amire a régiók pályázhatnak. Az előzetes felmérések szerint a régióban pillanatnyilag a megkezdett, ill. a jelzett egészségügyi projektek 20 Mrd forint értékűek. A Nyugat-dunántúli régió egy országos verseny részese, így szeretné, hogy az október eleji egészségügyi minisztériumi fejlesztésekről történő egyeztetéseken – melyen részt vesz – a Tanács határozattal támogassa, és képviselni tudja azt, hogy ezt a keretösszeget a minisztérium emelje meg, és ugyanakkor tekintettel arra, hogy a 2004-2006-os egészségügyi fejlesztéseknek nem volt a régió kedvezményezettje, valamilyen formában a pályázatok úgy kerüljenek kiírásra, hogy lehetőség szerint a régió minél több projektje ebbe a kiírásba beférjen. Ezért kéri a Tanács támogatását. dr. Molnár Csaba: Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 63 / 2007 (IX.19.) NYDRFT határozat (1)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy az egészségügyi fejlesztések térnyerése, valamint a régió egészségügyi intézményeinek 2007-2008 időszakra vonatkozó intézményfejlesztési elképzeléseinek támogatása érdekében az ágazati minisztérium vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2. prioritásának előkészítés alatt álló pályázatai a „Struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban” minél szélesebb kedvezményezetti kör számára legyenek elérhetők az adott komponens rendelkezésre álló forrásának megnövelése mellett.
(2)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri az Egészségügyi Minisztérium regionális képviselőjét a szükséges egyeztetések lefolytatására, a Tanácsi határozat képviseletére. Határidő: 2007. október 31. Felelős: Dr. Molnár Csaba, a NYDRFT Elnöke
8. Egyebek dr. Molnár Csaba: Felkéri Kovács Vince urat a Vas Megyei Kamara elnökét, az országos kamara alelnökét, hogy a régió három kamarája nevében a 86-os úttal kapcsolatban szóljon hozzá. Kovács Vince: Az észak-déli folyosóval kapcsolatban két gondolatot, és egy véleményt szeretne tolmácsolni. Elmondja, hogy köztudott, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Program közlekedéssel kapcsolatos része a Kormány által augusztus 15-én jóváhagyásra került. Ebben részben az elvárásoknak, részben további fejlesztések szükségessége maradt még, amiért a továbbiakban is a gazdaság képviselői részéről kéréssel fordul a Tanács felé, hogy képviseljék részben a gazdaság
16
igényeit, részben a régió érdekeit. Ennek a szakasznak neuralgikus pontja a csornai elkerülő, viszont úgy jelent meg, hogy az első ütem készül el, ami ténylegesen igaz is, de a sajtó vagy sietségből, vagy félreértésből adódóan északi elkerülő gyűrűt írt. Ez a Csornától délre eső vállalkozások részére teljesen kezelhetetlen dolog lett volna, ugyanis továbbra sem oldotta volna meg Csorna tehermentesítését, sem pedig az elkerülő gyűrű építésével kapcsolatosan a szállításnál az az időveszteség, amit okozott volna. Mind a győri, Vas megyei Közútkezelő szakembereivel történt konzultáció kapcsán ez a kérdés tisztázódott, valószínű a sajtó az északi összekötő szakaszt keverte össze az északi elkerülő gyűrűvel, ebből adódóan nagy felzúdulás volt a területen. Ezzel kapcsolatban kéri, hogy úgy a Tanács, mint esetlegesen ebben az ügyben érdekelt, és a Tanácsban lévő vezetők a gazdaság irányába való tájékoztatás szempontjából, akár a Tanácson keresztül is jó lenne, ha hiteles tájékoztatást kapnának, hisz amíg a közlöny nem jelent meg, addig a sajtóhírekkel volt tele ez a kérdéscsoport. Ami a kamarák, ill. a politika együttműködését, ezen belül a régiós fejlesztésekért fejelős Tanács kérdését is illeti, az utóbbi időben a különböző törvényjavaslatokhoz, különböző pályázatok elbírálásához részben a kamarák, részben a gazdasági érdekképviseletek véleményét is kérik. Lehetetlen úgy elbírálni, véleményezni egy pályázatot, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság szeptember 14-i dátummal megírt levelét szeptember 16-án postára adja, és szeptember 17-én 14 órára kéri a véleményt, és a személyes megjelenést Győrben. A levelet 13 órai postával kapják meg, ezt így nem lehet véleményezni, és ezek után megjelenik az, hogy nem véleményezték a kiküldött kéréseket. Az a kérése a kamaráknak, és a gazdaság képviselőinek, hogy a gazdaságot érintő kérdésekben – a Tanács egy héttel ezelőtt megküldte az összes részletes anyagot – legalább az anyag súlyának megfelelő határidőt adjanak a véleményezésre, vagy pedig nem kell bevonni a véleményezésbe, és nem kell negatív módon feltüntetni, hogy nem küldték meg az adott véleményeket. A 85 és 86-os úttal kapcsolatosan – tekintettel arra, hogy régió kamarákat képvisel – további fejlesztések előtérbe helyezését, ezért történő lobbizást, ill. a pontos tájékoztatást, és ennek segítését kéri a Tanácstól dr. Ipkovich György: Tájékoztatja az elnök urat, hogy ez egyik legfontosabb döntés, ami a fejlesztési terv során megszületett, az a 86-os út fejleszthető szakaszainak a fejlesztéséről való döntés. Emlékezteti a Tanácsot, hogy a három megye országgyűlési képviselőinek az együttes lobbizásának ez eredményeképpen megszületett az a döntés, amely a törvényhozás a gyorsfogalmi utak sorába vette fel a 86-os utat, ill. megszülettek a további döntések, hogy melyek azok a dolgok, amik a fejlesztéshez elengedhetetlenek. Azokban az útszakaszokban született konkrét támogató döntés, amelyek olyan előkészítettségi szakaszban vannak, hogy azt meg lehetett hozni, magyarul hat hónapon belül a támogatási szerződés megköthető. Úgy tudja, hogy a csornai elkerülő szakasz az a Győr felöl bejövő 85-ös, és a dél felé kimenő 86-os út átkötését jelenti az első szakasznak, amely az elfogadott nyomvonal egész kevés módosításával elfogadásra kerül – legjobb tudomása szerint – a csornai városvezetés egyetértésével, tehát azt tudja mondani, hogy nyugvópontra került. Javasolta elnök úrnak, hogy társelnökökkel közösen tekintsék át a már meghozott döntéseknek előkészítését a tekintetben, hogy hat hónapon belüli szerződéskötési kötelezettség veszélybe ne kerüljön, és nézzék át azokat az előkészítési folyamatokat, amelyek a még meg nem hozott döntések, de az előkészítés alatt levő útszakaszokra vonatkoznak, nevezetesen a Szeleste-Répcelak, Répcelak-Csorna, ill. EneseGyőr, Enese-Csorna közti gyorsforgalmi útszakaszok előkészítését illetné. Elnök úr biztosította arról, hogy ezt a találkozót megszervezik az érintettekkel pontosan annak érdekében, hogy a következő döntések a még hátralevő, függőben lévő kérdésekben is megszülethessenek, és a meghozott döntésnek megfelelően a konkrét útépítés is megkezdődjön. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy ami az időbeliségre vonatkozó felvetést illeti, köszöni a dicsérete, hogy a Tanács, ill. az Ügynökség részéről a Kamara időben megkapja az anyagokat. Ha bármelyik másik szereplőnél nem így van – ahogy az az előbb említett példában van – nagyon szívesen vállalja, hogy erre felhívja a figyelmet, hogy ezekre az egyeztetésekre való felhívás időben érkezzen a gazdasági szereplők felé. Brüsszeli irodával kapcsolatban Győrffy Gábornak adja meg a szót.
17
