J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 2007. AUGUSZTUS 29-I ÜLÉSÉRŐL
KÉSZÜLT: 2007. AUGUSZTUS 29-ÉN, 11.00 ÓRAKOR NAGYKANIZSÁN, A MEDGYASZAY HÁZBAN
JELEN VANNAK: A MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT
1
I.
AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA
dr. Molnár Csaba: Köszönti a Tanács tagjait, és a meghívottakat. Felkéri a házigazdát, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesterét, köszöntse a tanácsülést. Marton István: Köszönti a résztvevőket, és köszönti a vendégeket a vendéglátó város nevében. Bízik benne, hogy miután a nyár szerencsésen zajlott, és nem kellett soron kívüli tanácsülést az elnök úrnak összehoznia, és a Regionális Fejlesztési Tanácsülés eredményes lesz. A város nevében kéri a jelenlévőket, hogy ha idejük engedi, és nem sietnek, nézzenek körül a városban egy kicsit, munkatársai, és ő is szeretettel állnak rendelkezésre, egy kis idegenvezetésre. Jó munkát kíván mindenkinek! dr. Molnár Csaba: Megállapítja, hogy a Tanács 20 tagja van jelen, tehát a Tanács határozatképes. Tájékoztatja a Tanácsot, hogy az ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv vezetője Makrai Szilvia (RFÜ), a jegyzőkönyv hitelesítője a szokásoknak megfelelően házigazda, Marton István, Nagykanizsa MJV polgármestere legyen. Szavazásra bocsátja a javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Elmondja, hogy a Tanács tagjai a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket e-mailen kapták kézhez. A Koordinációs Bizottság augusztus 22-én tartotta ülését Szombathelyen. Az ülésről készült emlékeztetőt kiosztva megtalálják a Tanácstagok. II.
A NAPIREND MEGHATÁROZÁSA
dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy a kiküldött napirendben jelezték a tisztelt tanácstagoknak, hogy egy kvázi 0. napirendi pontként meghallgatnak egy prezentációt „A Pannon Autóipari Klaszter szellemi tőke jelentése” címmel. Mivel azonban néhány ügynökségi munkatársnak Budapestre kell utazni egy fontos tárgyalásra, ezért javasolja, hogy ezt az előadást ne a tanácsülés elején, hanem a tanácsülés végén hallgassák, illetve nézzék meg. Természetesen ez nem érinti a napirendi pontokat, illetve azoknak számozását, hiszen ennek korábban külön száma nem volt. Szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács napirendjét egyhangúlag elfogadta. Napirend: • • • • • • • • • • •
Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről Kiemelt projektek előkészítése Tájékoztató a NYDOP 2007. évi pályázatairól Tájékoztatás a Nyugat- dunántúli OP 2007-2008-as akciótervének elfogadásáról A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2007. évi költségvetésének módosítása A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a KEOP Monitoring Bizottságába delegált kijelölése A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a Regionális Innovációs Tanácsba delegált kijelölése 2007. évi regionális innovációs pályázati felhívások A 2005. évi INNOREG és INNOCSEKK pályázatok záró beszámolójának elfogadása A helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatás - V. döntési kör Egyebek
Prezentáció: A Pannon Autóipari Klaszter Szellemi Tőke Jelentése
2
III.
A NAPIRENDI PONTOK MEGTÁRGYALÁSA
1. napirendi pont Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy ahogy korábban, most sem tesz ehhez szóbeli kiegészítést. A tisztelt tanácstagok ezt az anyagot kiosztva, illetve e-mail-ben is megkapták. Székely Imrének adja meg a szót. Székely Imre: Elmondja, hogy a májusi ülésen a Tanács négy projektet terjesztett fel a KÖZOP-os kiemelt projektek közé, és közülük kettő nyert, örömmel veszik Szombathely és Sopron projektjét. Megjegyzi, hogy arról nem szól az előterjesztés, hogy a Győr-Péri repülőtérrel kapcsolatos két projekt nem kapott támogatást, és arra kéri a Tanácsot, hogy ezt a fajta állásfoglalást – mely regionális jelentőségű – erősítse meg ismét, és egy következő körben kezdeményezze, hogy odakerüljön. Kérdezi, hogy van-e arról információ, hogy az ágazati OP-k közül lesz-e még valahol kiemelt projekt kategória? Hozzáteszi, hogy pillanatnyilag csak a KÖZOP-ról van információjuk. Ipkovich György: Elmondja, hogy azt már korábban is említette, valóban a soproni és szombathelyi vasúti felüljáró bekerült az elfogadott fejlesztési tervekbe. Kiigazítást tesz ezzel kapcsolatban. Nem nyertek, szerencséjük volt, mert kihúzták a projektet a közúti fejlesztési részből, viszont a GYSEV-et érintő vasúti fejlesztési tervbe elfogadhatónak tartották, ezért átkerült a soproni és szombathelyi oda. Magyarul nem nyertek, hanem a GYSEV pályázata nyert a vasúti rekonstrukcióban, és ennek részeként fognak megvalósulni ezek a pályázatok. Úgy gondolja, Sopronnak és Szombathelynek is teljesen mindegy, hogy milyen címen valósul meg, de a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a GYSEV-i rekonstrukció keretében valósulnak meg ezek a projektek azzal, hogy a soproni nem aluljáró, hanem felüljáróként fog megépülni. dr. Molnár Csaba. Székely Imre hozzászólását természetesen jegyzőkönyvben rögzítették, és hozzáteszi, hogy a Tanácsnak lehetősége van arra, hogy a következő KÖZOP-os döntési körben újabb javaslatokat tegyen a Kormány részére. Úgy gondolja – és akár a többi tanácstag nevében is mondhatja – hogy természetesen – hiszen mivel ebben a javaslati körben, a korábbiban nevesítettük – ezért továbbra is szívügyük ennek a projektnek a megvalósulása. Feladatuk az, hogy a következő döntési kör előtt – mikor újra a tanácsülés elé kerül – ezeket támogatni tudják. A másik kérdésre a választ a napirend keretében fogják megadni, hiszen a második napirendi pont erről szól. 2. napirendi pont Kiemelt projektek előkészítése dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy az előterjesztés a kiemelt projektekkel kapcsolatos döntéseket tartalmazza összesítve, amelyek a nyáron két Kormányülésen – egy július végi ROP-os projektekről szóló Kormányülésen, és egy augusztus eleji, KÖZOP-os projektekről szóló Kormányülésen hangzottak el. Ezeken a Kormányüléseken elhangzott döntéseket foglalták össze az Ügynökség munkatársai ebben az anyagban. Szóbeli kiegészítésre Erdős Krisztinát kéri fel. Erdős Krisztina: Elmondja, hogy ahogy elnök úr is említette, az előterjesztésben azokat az információkat foglalták össze, amelyek a nyár közepétől kezdve augusztus végéig zajlottak. Arra tér ki, és egyben Székely Imrének is választ ad, hogy a Kormány a következő akciótervi nevesítési kört november folyamán, november vége felé szeretné megejteni. Pontos dátumról nincsen tudomásuk. Ahogy elnök úr említette, a mai nap folyamán egyeztetések fognak történni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kiemelt Programok és Projektek Főosztályával Budapesten. Elmondja, hogy az egyik napirend az lesz, hogy milyen változások várhatók az
3
elsőkörös tapasztalatok leszűrésével. Hozzáteszi, hogy ezekkel kapcsolatban mindenképpen új információk várhatók a nap folyamán. Információik szerint jelenleg lehetőség van beadni újabb kiemelt projekteket. A Győr-Pér reptérre kitérve elmondja, hogy az NFÜ-nek a feladata az, hogy az összes projektgazdát, akiknek projektjét a Regionális Fejlesztési Tanácsok továbbították, legyenek olyanok, amelyek nem nyertek, illetve továbbfejlesztésre javasolt projektjeik vannak, vagy akciótervben nevesítették projektjüket, kiértesítse. Ez a ROP IH részéről megtörtént augusztus első felében. A továbbfejlesztésre javasolt projektek gazdáival a kapcsolatot felvették, ezek a továbbfejlesztésre javasolt projektek az NFÜ, illetve a Közreműködő Szervezet iránymutatása, illetve szakértők iránymutatásai alapján továbbfejlesztésre kerülnek, és az előterjesztésben szereplő szeptember 17-i határidőig be fognak kerülni ismét az Ügynökséghez, majd utána a szeptemberi tanácsülésen erről ismételten döntést kell hozni. Ugyanis az eljárásrend kimondja, hogy a TF-es projekteknek – ugyanúgy, mint az újonnan bekerülő projekteknek, végig kell menniük az első körben megismert döntési körökön. Tehát először a Tanácsnak kell állást foglalnia, hogy javasolja-e az adott projektet nevesítésre. Ha igen, akkor az adatlap mellett az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt be kell nyújtani a projektgazdáknak az Ügynökséghez, az Ügynökség ezeket továbbítja az eljárásrend szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, ahol a szokásos szakértői vizsgálatok megtörténte után szakértői zsűri, majd pedig kormánydöntés fog dönteni ezeknek a sorsáról. Az akciótervben nevesített projektek esetében a közreműködő szervezettel kell a projektgazdáknak felvenni a kapcsolatot. Azoknak a projektekneka projektgazdáival pedig, amelyek pillanatnyilag a „nem” kategóriába tartoztak, szintén beszéltek, továbbfejlesztési, illetve változtatási javaslatokkal próbálták segíteni a munkájukat, hogy akár mégis kiemelt projektként, akár pályázatos formában ismételten be lehessen adni a projekteket. Hozzáteszi, hogy az előterjesztés határozati javaslatában az szerepel, hogy a Tanács adja meg azt a felhatalmazást, hogy Kormány által továbbfejlesztésre javasolt projekteket továbbfejlesztve, pontosítva szeptember 17-ig lehessen beadni. Székely Imre: A továbbfejlesztésre javasolt 11 projektből 9-et felsorol az előterjesztés. Kéri, hogy azt a két utat is – a Sokorópátka- Kajárpéc, és a hegyhátszentjakabi utat – nevesítse az előterjesztés, mert ez elmaradt.. Kéri az Ügynökséget – tekintettel arra, hogy ha jól tudja, a NIF lesz majd a projektgazda – sürgessék meg őket, mert rossz tapasztalataik voltak velük kapcsolatban az első körben, mintha fékezték volna ezt a projektet. Dr. Molnár Csaba: Értelemszerűen ki lesz egészítve ezzel. Hozzáteszi, hogy technikai természetű, a jegyzőkönyvbe bekerül, illetve a végleges anyagban így lesz majd. Walter Dezső: Elmondja, hogy a visszaadott projekteknél – úgy, mint ahogy Székely Imre kérte – Sopron mellett van egy úgynevezett Lőporos út, ennek a nevesítését kérték már az elmúlt időszakban. Ez itt most nem szerepel, az Ügynökség ezt is vegye fel. Erdős Krisztina: Elmondja, hogy ennek az a feltétele, hogy az adatlap ismét megérkezzen az Ügynökséghez. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy a határozati javaslat a kiküldött anyag 6. oldalán található. A határozati javaslat lényege az, amit az előbb hallhattak, hogy szeptember 17-ei határidővel kérik a továbbfejlesztésre javasolt projektek projektgazdáit, hogy az átdolgozott dokumentumokat a Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtsák be. Meg kell hozniuk ezt a határozatot, természetesen a projektgazdák erről tudnak, és ez velük egyeztetett eljárás során kerültek be az előterjesztésbe. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 52 / 2007 (VIII.29.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Kormány 2007. július 25-i döntése alapján „továbbfejlesztésre javasolt” minősítést kapott valamennyi projekt esetében javasolja azok átdolgozását, az
4
átdolgozott dokumentumok Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez történő benyújtásának határidejeként 2007. szeptember 17-ét jelöli meg. Határidő: 2007. augusztus 29. Felelős: dr. Molnár Csaba, elnök 3. napirendi pont Tájékoztató a NYDOP 2007. évi pályázatairól dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy míg nyáron elsősorban a kiemelt projektekkel kapcsolatos döntések születtek meg a kormányüléseken, most jön el igazából az ideje annak, hogy tényleges ROP-os pályázatok kiírásra kerüljenek. Korábban már, még májusban kiírták pályázatot utólagos akadálymentesítésre, július közepén pedig kerékpátút hálózat fejesítésére, és szeptembertől-novemberig pedig újabb pályázatok kerülnek kiírásra. Szóbeli kiegészítésre Polgár Tibort kéri fel. Polgár Tibor: Kiegészítésül elmondja, hogy minden pályázati kiírásnak lesz, vagy már folyamatban van egy úgynevezett társadalmasítása, amelynek során a pályázati felhívás és útmutató tervezetei teljes körűen kikerülnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára, és ezeket egy megadott formátumban véleményezni lehet. Az eddigi két társadalmasított pályázat kiírásnak a tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon csekély az az érdeklődés, ami a szakmai szervezetek, potenciális kedvezményezettek részéről mutatkozik. Hozzáteszi, hogy próbáltak mindent megtenni, a Regionális Hálózati Tervezőintézet tagjainak kiküldték erre vonatkozó figyelemfelkeltést, ennek ellenére nagyon kevés vélemény érkezik. Ez nagyon fontos lenne, mert ezeknek a véleményeknek vizsgálatára kerül sor a Közreműködő Szervezet, és az Irányító Hatóság részéről. Beépíthető, és javítható a pályázati kiírás feltételrendszere, azáltal, ha szakmai szervezetek, vagy potenciális kedvezményezettek többen ezirányú kéréseket, vagy szakmai érveléssel kommentárokat fűznek a kiírásokhoz. Az ütemezés tekintetében kiegészíti a kiadott anyagot annyiban, hogy a „kereskedelmi szálláshely kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése” című egyfordulós pályázati kiírás meghirdetése előre láthatólag október elejéről, november elejére csúszik. A beadási határidőkről elmondja, hogy a kerékpárút hálózat fejlesztése marad november 16., viszont az összes idén meghirdetett pályázat kiírásnak a beadási határideje a jövő év első negyedévében lesz. Ezek közül már biztos, hogy a „befektetési környezet fejlesztése” január 18., a többinél pedig még nem végleges az időpont. Hozzáteszi, hogy a kiírásokban természetesen már a végleges időpontok fognak szerepelni. Fontos információ még, hogy a „Balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” című kétfordulós pályázat tekintetében az Irányító Hatóság egyetlenegy pályázati kiírást szeretne meghirdetni a három balatoni régióban azzal, hogy a projektek értékelése, bírálóbizottságok, támogatási szerződéskötés kötés már régiónként történne, egy egységes balatoni felhívás keretében jelenne meg ez a téma. Az akcióterv kormánysablon verziójához képest azt lehet tudni, hogy a „befektetési környezet fejlesztés”-i kiírásban többször volt szó, hogy 30%kal pályázhat bárki. Ez alól a non-profit szervezetek és önkormányzatok – akik inkubátor ház célú, és innovációs központ célú fejlesztést céloznak majd meg – ebben a pályázati kiírásban, költséghaszon elemzés keretében megindokolhatják, hogy maximum 80% támogatási szükségletük van ezeknek a céloknak a teljesülésére, így az ilyen pályázatoknak a megvalósulása sokkal valószínűbbé válik. Székely Imre: Kérdezi, hogy a kiírások társadalmasítása lezárult-e már, mert szeretné tolmácsolni a kisebb települések igényét, hogy a közoktatás infrastruktúra intézkedésnél, ha jól tudja 20 millió forint az alsó határa a támogatásnak. Szeretnék ha lejjebb csúszna, mert kisebb települések nem nagyon tudnak pályázni, hogyha ilyen magas az alsó küszöb. 5 millió forintot fogalmaztak meg igényként. Polgár Tibor: Elmondja, hogy a kiírások társadalmasítása kiírásonként történik. A közoktatási már lezárul, a Váti Kht. a közreműködő szervezete ennek a kiírásnak, ő koordinálta. A „befektetési környezet fejlesztés” társadalmasítása is lezárult már, ami most indul majd, előreláthatóan a jövő héten azok a turisztikai célú szálláshelyek, és a vonzerőfejlesztés, beleértve a Balaton társadalmasítása.
5
Győrffy Gábor: A minimális összeghez a Nyugat-Dunántúl elmúlt 12 éves tapasztalata alapján hozzáteszi, hogy ROP-os pályázatnál úgy gondolja, nem igazán szabad bátorítani az 5 millió forintos pályázatokat, mert a pályázati adminisztráció, lebonyolítási nehézségek, szakértői költségek, tranzakciós költségek elérhetik akár a projektösszeg felét, kétharmadát. Nem éppen hatékony támogatás felhasználás lenne, azzal együtt, hogy fontos a kistelepülések közoktatás helyzetének javítása. Itt elsősorban arra kell figyelni, hogy most kezdődött meg munkatársak közreműködésével a jövő évi hazai területfejlesztési források előkészítése, és ezt a szempontot lehet, hogy ott lehet igazán érvényesíteni. dr. Molnár Csaba: A napirendi pontot lezárja, tájékoztató jellegű, tehát szavazást nem igényel. 4. napirendi pont Tájékoztatás a Nyugat- dunántúli OP 2007-2008-as akciótervének elfogadásáról dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy dönteniük nem kell, hiszen ezt a döntésünket hónapokkal ezelőtt egy korábbi tanácsülésen már meghozták. Az Ügynökség munkatársai viszont nagyon helyesen szerették volna azt a Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak, illetve az érdeklődőknek megmutatni, hogy legutóbb a kormánysablonba szerkesztett változathoz képest milyen változások történtek, emiatt ne kelljen mindig végigböngészni a hosszú akciótervet. Ezért ebben a tájékoztatásban csak azok szerepelnek, amik az eredetileg elfogadotthoz képest változások, így ez segíti a tanácstagoknak az eligazodását az akciótervben. Horváth Jácint: Elmondja, hogy nagyon jelentős változás nem történt az akciótervben. Egy esetben – amit már az előző napirendben említették – emelkedett a támogatás intenzitás, így a 80% az inkubátorházak esetében egy költség-haszon számítással. Van még más intenzitás-módosulás az akciótervben, de ezek nem csökkentek, hanem az eddigi fix helyett tól-ig határok lettek megadva a támogatás intenzitásban. Tulajdonképpen jelentősebb tartalmi változás nem történt. A részletes akcióterv változat – amit mindig a Tanács látott – elfogadott és véleményezett, munkadokumentumként fog funkcionálni a következő időszakban, ami pályázati felhívásokkal együtt folyamatosan fog változni. Igazából ez a pályázati társadalmasítás még erre is hatással lehet. Ősz végén kezdődik a felülvizsgálata ennek az akciótervnek, a jövő évben pedig a következő időszaknak. Marton István: Véleménye szerint rendkívül lényeges változás, hogy az inkubátorházak támogatása nem 30%-os, hanem adott esetben 80%-os is lehet, mert ha maradt volna 30%, akkor az itt ülők mindegyike pontosan tudja, hogy halott lett volna, ami előtte elindult. Így viszont úgy gondolja, mivel nem aprópénzről van szó, hanem milliárdos programokról, így azért van esély arra, hogy akár náluk is sikeresen megvalósíthassák az inkubátorház kialakítását, felépítését. Kovács Ferenc: A turizmusfejlesztési pannon örökség megújítással kapcsolatban érdeklődik, hogy miért kerül be a termál és gyógyfürdők energiaellátás megújításához az önállóan nem, csak fürdőfejlesztéssel együtt című kitétel. Úgy hiszi, hogy Magyarország legnagyobb kincse a termálkincs. Jelentős fejlesztések történtek a régióban is, és nagyon fontos az, hogy ezek az energiák – amelyek részben a hulladékvízzel távoznak csatornákon keresztül, részben pedig ott vannak a rendszeren belül – valóban egy alternatív energiaforrást, és egy energiatakarékosságot jelenthessenek a fürdők részére. Úgy gondolja, ezeknek a beruházásoknak a léptéke olyan nagyságú, hogy egy fürdő fejlesztéshez csatolni, pénzügyileg kilehetetleníti azokat az önkormányzatokat, azokat a tulajdonosokat, akik ennek az alternatív energiaforrások hasznosításán gondolkoznak. Persze lehet, hogy ez a mondatrész úgy is felfogható, hogy maga ez egy önálló fürdőfejlesztés, és gondolkodnak rajta, hogy energiát is hasznosítsanak. Ha ezt így tételesen fontosnak érezte a kiíró, hogy belekerüljön, úgy érzi, hogy mást gondoltak mögé, tehát egy más irányú fejlesztés kapcsán gondolják azt, hogy az energia célára is használják fel ezeket a vizeket. Kérdezi, hogy miért került két tételben is ez be az indoklásba, illetve a kiírásba?
6
Horváth Jácint: Elmondja, hogy viszonylag egyszerű az oka ennek, hiszen alapvetően a célja ennek a prioritásnak, ennek az intézkedésnek a turizmus fejlesztése. Tehát a nagyobb vendégszám, a vendégéjszaka növekedése, az ott eltöltött idő növekedése, foglalkoztatottak száma. Tulajdonképpen az előbb felsorolt elemeket kiegészítő tevékenységnek érzik. Lehet pályázni a KEOP-ban energiaellátás fejlesztésére, ahol csak az energiaellátás fejlesztésére lehet pályázni majd, ez egy másik típusú, energiahatékonyságú típusú beruházás. A NyDOPban elsődleges a fürdők minőségi fejlesztése, a fürdők szolgáltatás-bővítése, hogy egy magasabb szintre érjenek, és kiegészítő tevékenységként lehet itt csak pályázni, egyébként a már említett operatív program biztosít lehetőséget az energia- hatékonyság típusú fejlesztésekre. dr. Molnár Csaba: A napirendi pontot lezárja, hiszen tájékoztató jellegű, szavazásra nem kerül sor. 5. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2007. évi költségvetésének módosítása dr. Molnár Csaba: Ahogy a tisztelt tanácstagok is láthatták, a kiküldött anyagban technikai természetű módosításról van szó, hiszen át kell vezetni a Tanács éves költségvetésén azokat a pályázati díjbevételeket, melyek a helyi önkormányzatok támogatási programjaival kapcsolatban a Tanácshoz kerültek. Ez a TEUT, TEKI, CÉDE, LEKI illetve vis maior programoknak az 1%-os pályázati díjai. Ennek a Tanácshoz érkező teljes összege 14.964,- Ft. Ezzel az összeggel technikai természetűen a költségvetésnek mind a kiadási, mind a bevételi oldalát megemelték. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 53 / 2007. (VIII.29.) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2007. évi költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatát 105 174 e,- Ft-ról, 120 138 e,- Ft-ra módosítja. Határidő: 2007. augusztus 29. Felelős: dr. Molnár Csaba, a Tanács elnöke 6. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a KEOP Monitoring Bizottságába delegált kijelölése dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy nem pusztán arról van szó, hogy a KEOP monitoring bizottságba szeretnének tagot delegálni, hanem a határozati javaslat második részéről is. A korábbi tanácsülések közötti időszakban, illetve a nyári időszakban gyakran előfordult az a helyzet, hogy olyan delegálásokat kellett megtenni az RFT-nek, amely két tanácsülés közt érkeztek, meglehetősen rövid határidővel, ezért nem volt lehetőség arra, hogy az RFT következő ülésén ezeket a delegálásokat megtegye. Hozzáteszi, hogy emiatt versenyhátrányba is kerülhetnek, hiszen vagy nem tudnak részt venni egy zsűri ülésén, vagy a kvázi delegált személy csak tanácskozási joggal vehet részt. Ezért a határozati javaslat második pontjában egy olyan határozatot terjesztenek a Tanács elé, amely ilyen rendkívüli esetekben felhatalmazná a Tanács elnökét arra, hogy rendkívüli módon a delegálást megtegye. A következő tanácsülésen az elnöknek erről természetesen be kell számolnia a Tanács előtt. A Tanács az elnök korábbi delegálását megerősítheti, vagy megváltoztathatja. Elmondja, hogy a konkrét delegálással kapcsolatban e-mailen felkérte a Tanácsot, hogy személyi javaslatukat tegyék meg. Ily módon a következő javaslatok érkeztek be: Rácz József, aki ideiglenes jelleggel részt vett a KEOP Monitoring Bizottságban, Bali József személyére érkezett javaslat Manninger Jenő elnök úrtól, és dr. Tóth Péter személyére érkezett javaslat dr. Szakács Imre elnök úrtól. Kérdezi, hogy van-e más javaslat az elhangzotthoz képest? Bali József: Visszavonja a Zala megyei javaslatot.
7
dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy a határozati pontokról külön-külön szavaznak. Bár egy határozatról van szó, de természetüket tekintve különbözőek. Székely Imre: Elmondja, hogy dr. Tóth Péter a Széchenyi István Egyetem Környezetvédelmi docense, aki a Magyar Szénenergia társaság elnöke, az MTA megújuló technikai albizottságának állandó szakértője, nagyon jó szakember, és nagyon otthonos mind a környezetvédelem, mind az energiapolitika terén. Sziráki István: Pontosítja a szavazás menetét. Mind a két javaslat szavazásra fel lesz téve, és aki több szavazatot kap, az a döntés. Az előző tanácsülésen csak egy nevet tett fel elnök úr, és a többit nem tette fel. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy az összes javaslatot szavazásra bocsátja, és természetesen az lesz a delegált személy, aki a legtöbb szavazatot kapja, úgy hogy egyébként megkapta a szavazatok többségét. Először a határozati javaslat első pontjáról szavaznak. Kovács Ferenc: Kérdezi, hogy Tóth úr a helyiségben van-e, mert ha nincs, akkor úgy tudja titkos szavazást kell elrendelni, mert nem tud nyilatkozni, hogy személyéről nyilvánosan szavazzanak. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor titkos szavazást kell elrendelni. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy a Tanácsban nincs ilyen szabály, ezt az önkormányzatok részére írja elő az önkormányzati törvény, városi, megyei önkormányzatok nézve ez kötelező. A Tanácsnak sem a törvény, sem a Szervezeti és működési szabályzatában nincs ilyen szabály, így, úgy ahogy korábban, most is nyíltan szavaznak. Az SzMSz sem zárt ülést, sem titkos szavazást nem ír elő. Kérdezi, hogy zárt ülés elrendeléséhez milyen szavazásra van szükség az SzMSz szerint. Elmondja, hogy ez az első ülésük november óta, melyen nem vesz részt a közigazgatási hivatal részéről vezető. Ezt előre jelezték, másik súlyos probléma miatt van szükség. Elmondja, hogy a Tanács SzMSz-e csak a zárt ülés intézményét ismeri. A javaslattevő eláll a javaslattól Elmondja, hogy ennek ellenére, mivel életszerű a történet a következő ülésre utána fognak járni. Szavazásra bocsátja Rácz József személyére tett javaslatot, miszerint a KEOP monitoring bizottságába Rácz József képviselje a Tanácsot. Megállapítja, hogy a Tanács a határozatot 13 igen, és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Szavazásra bocsátja dr. Tóth Péter személyére tett javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot 7 igen és 13 tartózkodás mellett nem fogadta el. Megállapítja, hogy a Tanács a KEOP Monitoring Bizottságba Rácz József társelnök urat delegálta. Szavazásra bocsátja a határozati javaslat második pontját.
Bali József: Elmondja, hogy az elnöki-polgármesteri találkozón már szó volt róla, és mindenki egyetértett abban, hogy a szokásos előzetes személyi javaslattételi eljárás után történjen meg az elnöki felhatalmazás. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy az elnöki felhatalmazás előtt az elnök – mint ahogy azt korábban is tette – e-mail-en bekéri a tanácstagok javaslatát. Szavazásra bocsátja a határozati javaslat második pontjának elfogadását, és megállapítja, hogy a határozati javaslat második pontját egyhangúlag elfogadta. 54 / 2007 (VIII.29.) NYDRFT határozat
8
(1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Környezet és Energia Operatív Program Monitoring Bizottságába döntési jogkörrel Rácz Józsefet delegálja. (2) Amennyiben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács részére felkérés érkezik olyan delegálásokkal kapcsolatban, amelyeket a Tanács két ülése között szükséges megtenni, a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felhatalmazza elnökét a delegálással kapcsolatos intézkedések megtételére. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a két ülés közötti delegálásokat soron következő ülésén megerősíti, vagy új tagot delegál. Határidő: 2007. augusztus 29. Felelős: dr. Molnár Csaba, a NYDRFT elnöke 7. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a Regionális Innovációs Tanácsba delegált kijelölése dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy a Tanácsot a Regionális Innovációs Tanácsban Wagner András képviselte. A Tanács kötelezettsége az, hogy helyette új tagot delegáljon. Egy személyi javaslat érkezett dr. Ipkovich György társelnök részéről Vargha Károly személyére, aki itt tartózkodik a teremben. Elmondja, hogy a következő Tanácsülésre előkészítenek egy olyan szabályozást – akár az SzMSz módosításában is – ami ilyen esetekben előírja az eljárást. Akár szóbeli, akár írásbeli elfogadó nyilatkozatot, amire szükség lehet. Hozzáteszi, hogy ez korábban nem volt szabályozva. Felkéri a kollégákat, hogy egy ilyen SzMSz, vagy ügyrend módosítást készítsenek elő. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. 55 / 2007 (VIII.29.) NYDRFT határozat (3) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanácsba szavazati jogkörrel Vargha Károlyt delegálja. Határidő: 2007. szeptember 9. Felelős: dr. Molnár Csaba, a NYDRFT elnöke
8. napirendi pont 2007. évi regionális innovációs pályázati felhívások dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy egy korábbi tanácsülésen már hoztak egy olyan határozatot, mely szerint 2006. évről megítélt, de a gyakorlatban meg nem érkezett innovációs forrásnak a megérkezését szeretnék megsürgetni. Ahogy az anyagban szerepel, ez megtörtént, ennek a forrásnak a kiírására lehetőség van. Ráadásul már a 2007. évben soron következő újabb pályázati kiírásra is sor kerülhet. Magyar Dániel: Elmondja, hogy nem konkrétan a pályázati felhívásról szeretne szólni, hanem arra a friss kiadványra hívja fel a figyelmet, ami kiosztásra került. Egy-két szép eredmény látszik benne, ami ha legalább kis részben az
9
innovációs rendszernek, az Innovációs Ügynökségnek köszönhető, az már előrelépést jelent. Például az innovatív vállalkozások aránya az összes vállalkozáskörén belül a régióban nagyobb ütemben növekedett, mint más régiókban. Ez azért fontos, mert innovációs mutatók tekintetében még mindig el van maradva Nyugat-Dunántúl. A múlt héten az NKTH elnöke és az Innovációs Ügynökségek vezetői között történt egyeztetés. Elmondja, hogy a hivatalnak augusztus óta új elnöke van. Pozitív visszajelzést tud tolmácsolni, mely szerint az innováció regionális terjesztését, és a regionális intézményrendszert tovább szeretnék erősíteni, mint az innovációs tevékenység fő finanszírozói. Ennek jegyében évről-évre szeretnék növelni a decentralizált részét az innovációs pályázatoknak, így 2008-ban országos szinten legalább 5 Mrd Ft-ot osztanak szét, ami kifejezetten az RFT döntési hatáskörébe kerülne. Pontosítani szeretné az előterjesztés szövegét, melyben az szerepel, hogy az RFT elnöke dönt a pályázati kiírásokról. Természetesen az RFT dönt a pályázati kiírásokról. Elmondja, hogy bár a NYDOP-ban, és a Gazdaságfejlesztés OP-ban sem tudott kiemelt projektként támogatást kapni a RIÜ, az NKTH kezdeményezésére az országos innovációs tanács (KTIT), amely ezeket a kiírásokat jóváhagyja, jóváhagyott egy 2008-tól 2010-ig tartó, az Innovációs Ügynökségek továbbfejlesztését célzó pályázati kiírást, így ha az RFT ezzel egyet ért, akkor ennek a pályázatnak az előkészítését elindítják. dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy természetesen nem a Tanács elnöke fogja meghozni a döntéseket, hanem a Tanács. Ez egy elírása az anyagban. Kéri a pontosítást. Győrffy Gábor: A múlt heti utolsó egyeztetés alapján megkérik a Tanácsot, hogy egy olyan felhatalmazó határozati ponttal egészítse ki a határozati javaslatot, amely lehetővé teszi a Regionális Innovációs Ügynökség számára, hogy az elmúlt hetek nehéz hírei után – melyek szerint a ROP-ból és a GOP-ból is kikerült a RIÜ, mint kiemelt projekt – egy új pályán, az NKTH által előkészített finanszírozásban folytatódhasson az a munkafolyamat, ami a Regionális Innovációs Ügynökségben és az RFT-ben az elmúlt években megkezdődött. A határozati pont javaslat a következő: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri a Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében regionális konzorciumi partnerekkel közösen működő Regionális Innovációs Ügynökséget, hogy a régió részéről a Regionális Innovációs Ügynökség, a következő 2008-2010 éveket érintő fejlesztési és finanszírozási programját készítse elő. A megvalósítás feltételéről egyeztessen az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, és erről folyamatosan tájékoztassa az Regionális Fejlesztési Tanácsot. dr. Molnár Csaba: Kiegészítésként elmondja, hogy a határozati javaslat első pontjában hibaként rövidítések szerepelne. Határozatban nem használnak rövidítéseket, így végleges határozatok könyvében a rövidítések feloldva fognak bekerülni. Székely Imre: Úgy érzi, hogy az első határozati pont elejéről hiányzik, hogy a Tanács ezt jóváhagyja, vagy engedi. Maga, az hogy a Tanács mit csinál, hiányzik, mert így nincs értelme a mondatnak. dr. Molnár Csaba: A Tanács felhatalmazza a Regionális Innovációs Ügynökség munkatársait arra, hogy…. a pályázati kiírást elkészítsék. Való igaz, így szokták kezdeni a határozatokat. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot az elhangzott módosítási javaslatokkal. Egyrészt Székely Imre által javasolt technikai természetű változtatás, a rövidítések kijavítását, és Győrffy Gábor által javasolt és felolvasott harmadik határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a módosított határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 56 / 2007 (VIII.29.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri a Regionális Innovációs Ügynökség munkatársait, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács által 2006. október 11-én megítélt,
10
valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács által megítélt 2007. évi támogatási keretösszegre a pályázati kiírást készítsék el, véleményezésre küldjék meg a Regionális Innovációs Tanácsnak, a Regionális Fejlesztési Ügynökségnek is. A pályázatokat a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda írja ki. A pályázatmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat továbbra is a Regionális Fejlesztési Ügynökség lássa el, a Regionális Innovációs Tanáccsal és a Regionális Fejlesztési Tanáccsal együttműködve. Határidő: 2007. szeptember 30. Felelős: Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vezetője (2) Amennyiben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a pályázati kiírás megjelentetéséhez a Regionális Fejlesztési Tanács hozzájárulását kéri, arra az esetre a Regionális Fejlesztési Tanács felhatalmazza a Regionális Fejlesztési Tanács elnökét a hozzájárulás megadására, azzal a feltétellel, hogy a soron következő Tanácsülésre beterjeszti azt. Határidő: 2007. december 31. Felelős: dr. Molnár Csaba Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke (3) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri a Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében regionális konzorciumi partnerekkel közösen működő Regionális Innovációs Ügynökséget, hogy a régió részéről a Regionális Innovációs Ügynökség, a következő 2008-2010 éveket érintő fejlesztési és finanszírozási programját készítse elő. A megvalósítás feltételéről egyeztessen az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, és erről folyamatosan tájékoztassa az Regionális Fejlesztési Tanácsot. Határidő: 2007. december 31. Felelős: Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vezetője 9. napirendi pont A 2005. évi INNOREG és INNOCSEKK pályázatok záró beszámolójának elfogadása dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy minden tanácsülésen érkezik egy ilyen határozati javaslat. Szóbeli kiegészítés nem történik. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.
57 / 2007. (VIII.29.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megismerte a Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések (INNOREG) program befejezett projektjeinek (Kedvezményezett: Hegypásztor Kör, BAROSS-7-2005-0235 OMFB-00887/2006) illetve az Innocsekk program befejezett projektjeinek (Kedvezményezett: Fényes Tibor egyéni vállalkozó, INNO-7-2007-0001 OMFB-00053/2007 illetve INNOFOOD Élelmiszeripari és Innovációs Kft. INNO-7-2007-0004 OMFB-00306/2007) ellenőrzési folyamatát. Azok eredményéről tájékozódott és a projekteket befejezettnek tekinti, felkéri a Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a döntésről tájékoztassa az NKTH-t és a KPI-t. Határidő: 2007. szeptember 7. Felelős: Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vezetője
11
10. napirendi pont A helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatás - V. döntési kör dr. Molnár Csaba: Elmondja, hogy ebben az évben összességében 103 millió forint állt rendelkezésre vis maior kárenyhítési feladatokra. Négyszer már hoztak döntés, most az ötödik körnél tartanak. Amennyiben a határozati javaslatot a Tanács elfogadja 12 millió forint marad ebből a keretből. Regionális összehasonlításban is kiemelkedő a Nyugat-Dunántúl, mert a többi régióban már elfogytak ezek a források, viszont az más kérdés, hogy az augusztus 20-i Vas és Győr-Moson-Sopron megyei károk miatt minden bizonnyal lesz még ilyen döntési kör. Bali József: A teljesség igénye érdekében a határozati javaslat minden egyes pontjában rögzíti az indokokat, az utolsó kés esetben nincs rögzítve a vis maior helyzet előidézésének oka. Kéri, hogy legalább a határozatban szerepeltessék. Tóth Gábor: Elmondja, hogy Ják esetében előre nem látható okból, egyik napról a másikra megsérült a szennyvíztisztító telep műtárgya, és alkalmatlanná vált, hogy elvégezze feladatát. A másik projekt esetében, pedig a viharos szél miatt keletkezett kár a fasorban. Székely Imre: Elmondja, hogy tekintettel arra, hogy eddig a vis maiort a megyei területfejlesztési tanácsok kezelték, így kérdezi, hogy mit jelentenek ezek, mert sok mindenen fenn szoktak akadni, nem mintha kétségbe vonnák a jogosságát. Tóth Gábor: Elmondja, hogy az egyéb nem természeti károk miatt történt. A szakértői vélemény alapján sem megállapítható, hogy a műtárgy pontosan miért sérült meg. Azt megállították, hogy nem külső fizikai behatásra sérült meg. A tisztító műtárgyon volt egy palást, ami úgy elrepedt, hogy utána a tisztító funkcióját nem tudta ellátni, anyagfáradást nem lehetett észre venni rajta, 10 éve működő műtárgy volt. Amennyiben a Tanács nem támogatja a Ják község vis maior helyzetét, a tisztítatlan szennyvíz a közeli befogadó patakot fogja szennyezni. Bali József: Pontosítja a határozati javaslatot, és kéri hogy ebbe a sorba ne írják be, hogy ismeretlen okokból, mert a jegyzőkönyv évek múlva is dokumentálja. dr. Molnár Csaba: Összefoglalva a módosító javaslatot, a határozat utolsó sorát javasolja módosítani olyképpen, hogy viharos szél miatt a hajóállomáshoz vezető út melletti fasorban keletkezett károk. Szavazásra bocsátja a módosított határozatot, és megállítja, hogy a Tanács a határozatot egyhangúlag elfogadta. 58 / 2007. (VIII.29.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 12/2007 (II.6.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatása előirányzathoz kapcsolódóan a 2007. évi V. döntési körben a megjelölt támogatási összeggel az alábbi igénybejelentéseket támogatja: Önkormányzat neve
Vis maior káresemény megnevezése
Támogatás (Ft)
Körmend Város Önkormányzata
A sajtgyár leégése következtében a tűzoltóság eszközeiben, a városi ivóvízhálózatban és a szennyvíztisztító
3 500 000
12
telep fokozott tisztítás jelentős többletköltségek Gellénháza Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés miatt árokban keletkezett kár
776 160
Nagykutas Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében a útban, árokban keletkezett károk
1 450 000
Lickóvadamos Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében hídban keletkezett károk
492 271
Zalaszentiván Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében árokban, útpadkában keletkezett károk
1 750 000
Alibánfa Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében utakban keletkezett károk
389 984
Pethőhenye Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében utakban keletkezett károk
986 400
Gosztola Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében útban, árokban keletkezett károk
1 900 000
Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata
Rendkívüli esőzés következtében rézsű megcsúszása
750 000
Ják Község Önkormányzata Dunaremete Község Önkormányzata
Szennyvíztisztító telep utóülepítő műtárgyában vibrációs terhelés miatt keletkezett kár Hajóállomáshoz vezető út melletti fasorban viharos szél miatt keletkezett károk
4 800 000 850 000
Határidő: 2007. augusztus 29. Felelős: dr. Molnár Csaba, a Tanács elnöke
11. napirendi pont Egyebek Győrffy Gábor: Tájékoztatja a Tanács tagjait, ahogy azt az előző ülés végén jelezte, egyeztetést kért az elnök úrtól, és társelnök uraktól. Erre a közös egyeztetésre, a Tanács és az Ügynökség munkakapcsolatának elmúlt egy éves történetének áttekintésére augusztus végén sor került. Négy kiemelt pontról egyeztettek. Új helyzetet teremtett, hogy elnök úr mellett társelnökök léptek be, így a társelnökökkel kibővült elnökség és Ügynökség viszonyában ez némi változást jelent, és ezeket a változásokat pontosították. Második pontként rátekintettek arra, hogy az Ügynökség részéről közvetlenül a tanácsülést megelőző előkészítések mellett nagyon hasznos lenne – különösen most, a pályázati kiírások időszakában – ha a RFT üléseihez köthetően, esetleg az ülést megelőző egy héttel előzetes stratégiai egyeztetések is történnének a tanácstagok körében, mert ez jelentősen megkönnyítené a pályázati szakasz előkészítését, mind az érintett résztvevők, mind a regionális fejlesztési ügynökség részéről. Ebben is egy egyetértés alakult ki, biztosan a következő hetekben ennek a pontosítása megtörténik. Közösen – és reméli elnök úr is ezt megerősíti – megerősítették, hogy az Ügynökség és a Tanács munkakapcsolata kiegyensúlyozott volt az elmúlt egy
13
évben. Ennek a nyári kiemelt projektek országos elfogadásánál megvolt a visszhangja, más régiókhoz képest lényegileg minimális arányban került visszautasításra a Tanács által javasolt pályázat. Lényegileg, amit a Tanács konszenzussal elfogadott az megerősítésre került. Remélik, hogy ez a gyakorlat a későbbiekben is élni fog Nyugat-Dunántúlon. Elmondja, hogy tájékoztatta az elnök urat, és a társelnök urakat arról, hogy az új időszakban, a pályázat végrehajtás közreműködő szervezeti feladatainak ellátására az Ügynökség felkészült. Hozzáteszi, hogy már akkor is menedzselni tudnák a folyamatot, hogyha novemberről nem kerülnének át január, és márciusra a pályázat beadási időpontok. Ez az Ügynökség finanszírozása szempontjából nehézséget fog okozni a márciusig tartó időszakban, mert másként készültek, de remélhetően egyeztetésre kerül sor – például ma Budapesten – arról hogy ez mit jelent a kapacitások és program-végrehajtás időzítésében is. Negyedik pontként egyeztettek az ügyvezetés jövőjéről. Arra a közös belátásra jutottak, hogy egy olyan időponthoz ért el a Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség működése, amikor adott esetben lehetségessé válik, hogy zökkenőmentesen az elkövetkező évek feladatának jellegére is tekintettel, amennyiben lehetséges az ügyvezetési feladatok kiegyensúlyozott ellátása más személlyel is, akkor a következő hónapokban kész megfontolni ennek a más személynek a belépését, és a jövőben, jó lelkiismerettel a régió érdekében elsősorban hosszú távú stratégiai kérdésekért felelős, vagy azzal foglakozó munkatársként, netán cégvezetőként venne részt továbbiakban is a régió munkájában. Ezt az egyeztetésen előzetesen jelezték, pontosabban ezt felvetette. Ennek részleteit várhatóan a következő hónapban, hónapokban tudják kidolgozni. Ez azt is jelenti, hogy jelenleg – és ezt szeretné hozzátenni – az egyeztetések alapján az ügyvezetői feladatokat csorbítatlanul ellátja, ezt kész megtenni, és egészen addig a pontig, míg a megoldás ki nem alakul, az ügyvezetői feladatokat – mint az elmúlt nyolc évben megtapasztalták – megpróbálja teljes értékűen ellátni. dr. Molnár Csaba: Való igaz, ügyvezető igazgató úrral, társelnök urakkal közösen egyeztettek erről augusztus végén. Elmondja, hogy az a feladatuk, hogy ügyvezető igazgató úrral kidolgozzák azokat a részleteket, amik elhangoztak, és várhatóan a következő szeptemberi tanácsülésen már tájékoztatást tudnak adni arról, hogy ami az előbb elhangzottak milyen előkészítettségi állapotban van, ill. az előkészített váltást mikor tudják – várhatóan az ősszel – megcselekedni. Kéri a kollégákat az ülés előtt említett prezentáció megtartására.
14
Prezentáció: A Pannon Autóipari Klaszter Szellemi Tőke Jelentése címmel dr. Lados Mihály: Köszöni a lehetőséget. Elmondja, hogy egy olyan projektről számolhatnak be, amely szervesen illeszkedik egy tíz éves folyamatba, amit azzal kezdtek, hogy egy nemzetközi folyamatba bekapcsolódva tizenhárom országgal közösen kidolgoztak a regionális innovációs stratégiák módszertanát. Ezt követően két évre rá Phare CBC támogatással elkészítették az ország első regionális innovációs stratégiáját a NyugatDunántúlra, ami azért volt fontos, mert folyamatosan fent áll az a fejlődési paradoxon a régiónak, hogy viszonylag erős gazdaság mellett gyenge innovációs potenciállal bírnak, ami hosszabb távon a fejlődés gátja lehet. Ez a stratégia beépült a 2004-2006 közötti regionális programba. Elmondja, hogy egyedül a NyugatDunántúl készített olyan programot, amely figyelme vette azt, hogy a folyamat során akár Uniós taggá válhatnak. Ezzel összhangban készület ez a program. A program első prioritásának harmadik intézkedése, a Szikra, gyakorlatilag a Regionális Innovációs Stratégiára épült, és legalább 30 projekt valósult meg 20012003 között az intézkedés keretében. 2000-től elindult a régió kezdeményezésére az első hazai gazdasági klaszter, a PANAC megalakulása, egy másik vonalon, pedig részt vettek a régiók technológiai jövőkép elkészítésének módszertanának a kidolgozásában. A régió támogatásával elkészült a régió jövőképe, mely négy fő pillérre épül, ezek között az egyik hosszú távon azzal számol, hogy a gépipar meghatározó jelentőségű marad a régió fejlődésében, tehát a PANAC továbbra is kulcsszereplő lehet a régió gazdaságszervezésében. A régióban megalakult gazdasági klaszterek évek óta működnek, ezeknek a hatékonyságát kell most javítani. Ezt segíti az úgynevezett Ricarda projekt, amelyet a vállalati szférában fejlesztettek ki, annak érdekében, hogy meghatározza azokat a nem anyagi természetű tényezőket, szellemi tőkét, amely képes hozzájárulni a hálózatok, rendszerek fejlődéséhez, hozzáadott értékének a növeléséhez. Elmondja, hogy az ötlet az volt, hogy néhány olyan klaszter szervezetet válasszanak ki az Uniós klaszter-szervezetek közül, amelyek különböző fejlődési stádiumban vannak, és eltérő gazdasági környezetben működnek. Így esett a választás a Nyugat-Dunántúlra, a PANAC-ra, mely évek óta működő szervezet volt. Ezekre a szervezetekre próbálta meg a projekt adaptálni a Szellemi tőke alkalmazását, kidolgozását. Minden egyes régió esetében egy kutatóintézet, és egy minta klaszter vett részt a programban. A Szellemi tőkét három összetevőre bonthatják: a humántőke komponensekre, a strukturális tőke komponensekre, illetve a kapcsolati tőkére. A folyamat erősen támaszkodott a klaszter tagjaira. A PANAC megalakulásakor végiggondolt egy stratégiát, egy célkitűzést, melyet hét év után újra kellett gondolni. Az induláshoz képest változott a helyzet, hiszen az induláskor a klaszter döntéshozó szervezete a klaszter bizottság kizárólag az alapító tagokból, tehát nagyvállalatokból állt. A vezetésben nem kapnak szerepet azok a kisvállalkozások, melyek 90 %-ban használják a klaszter szolgáltatásait, és anyagilag is hozzájárulnak annak működéséhez, miközben a nagy cégek továbbra is irányítják a klasztert, de anyagilag nem finanszírozzák annak működését. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy egy asztalhoz üljenek a nagyok és a kicsik, és ez meg is történt. Első lépéskén egy workshop keretében újragondolták a PANAC célkitűzés rendszerét. Hat célt határoztak meg, így a célrendszert gondolták újra, meghatározták azokat a sikertényezőket, melyek az egyes Szellemi tőke komponensekhez kapcsolhatók, és meghatározták az eléérést segítő indikátorokat. Ezt követően a társaság egy szűkebb szakértői csoport, egy mátrixot alkotott meg, ami azt mutatja, hogy egyes célkitűzéseket mely sikertényezők befolyásolják legnagyobb mértékben, és ezekre érdemes a jövőben koncentrálni. Ezt követően személyes interjúk történtek, és ennek eredménye volt az a fajta értékelő tábla, melyben meg lehetet határozni, hogy melyek azok a sikertényezők, amelyekbe mind mennyiségileg és minőségileg úgy ítélik meg belülről a klaszter tagjai, hogy jelentős eredményeket tudnak felmutatni, ill. amelyekben alulteljesítenek a klaszter tagok. Számukra ezek a legfontosabb tényezők, hiszen ezek jelölik ki, hogy hol kell javítani a klaszter működésének hatékonyságát. A jelentést a tanácstagok megkapták, ill. a PANAC honalapján megtalálható. Kiemeli, hogy a javítandó tényezők közt, a humán tényezőkkel kapcsolatban a klaszter tagok aktivitását fontosnak tartják, a strukturális tőke szempontjából a hálózati tevékenység erősítését, új szolgáltatások indítását tartják fontosnak. Elmondja, hogy szóba került a PANAC szervezeti függetlenségének megteremtése, hiszen ez az egyetlen klaszter-szervezet a régión belül, mely mai napig az RFÜ szervezeti egységeként működik. A kapcsolati tőke szempontjából a regionális és országos szervezetekkel való együttműködés javítását szeretnék elérni. Oláh István, aki a PANAC projektmenedzsere, részt vett végig a projekt megvalósításában. Átadja neki a szót, hogy ő belülről hogy látja, milyen értékeket
15
