A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma
SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT függelék
Nyíregyháza 2016.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Szervezeti és Mőködési Szabályzatát – kiegészítve az NYIRSZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó függelékekkel az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület 2016. év január 26-án elfogadta.
igazgató
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, véleményezte az intézményi tanács és a szülıi választmány.
………………………………. iskolai DÖK elnöke
……………………………….. szülıi választmány elnöke
……………………………….. az Árok utcai kollégium DÖK elnöke
………………………………… a Városmajor utcai kollégium DÖK elnöke
……………………………………. Intézményi Tanács részérıl
-2-
I. Az intézmény alapadatai Az intézmény tevékenységei: 1. 4400 Nyíregyháza, Városmajor utca 4. 1.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 1.1.1. nappali rendszerő iskolai oktatás 1.1.2. évfolyamok: négy, öt 1.1.3. sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlıdészavarral küzdık) 1.1.4. nyelvi elıkészítı 1.1.5. érettségire felkészítı négy évfolyam
Szakképesítések a szakközépiskolai képzésben
1. 2. 3. 4
A
B
C
D
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés azonosítószáma
Szakközépiskolai ágazat
Szakmacsoport
Gazdasági informatikus Pénzügyi-számviteli ügyintézı Sportedzı Ügyviteli titkár
54 481 02 54 344 01 54 813 02 54 346 02
XIII. Informatika XXIV. Közgazdaság XXXVII. Sport XXV. Ügyvitel
7.Informatika 15. Közgazdaság 3. Oktatás 16. Ügyvitel
1.2. kollégiumi ellátás 1.2.1. kollégiumi maximális létszám: 208 fı 1.3. iskola maximális létszáma: 700 fı 1.4. iskolai tanmőhely 1.5. iskolai tanmőhely maximális létszáma: 20 1.6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 2. 4400 Nyíregyháza, Árok utca 48. 2.1. kollégiumi ellátás 2.1.1. externátus 2.1.2. kollégiumi maximális létszám: 161 fı
-3-
E OKJ rendelet szerinti szakképzı évfolyamok száma 2 2 2 2
I.1.
Az intézmény képviselete
Az intézmény bélyegzıinek felirata és lenyomata: • hosszú bélyegzı:
•
körbélyegzı:
Az intézményi körbélyegzık használatára a következı beosztásban lévı dolgozók jogosultak: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • gazdasági ügyintézı, • vezetıi titkár, • iskolatitkár. Az intézmény képviselıje az igazgató.
I.2.
Az intézmény vagyona
Az intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló vagyon: a nyíregyházi 777/3 hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Városmajor u. 4. és a 429/2 hrsz-on nyilvántartott Árok u. 48. alatti ingatlan és a rajta álló épületek.
-4-
II. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása II.1.
Az intézmény szervezeti felépítése
II.2.
Az intézmény felelıs vezetıje
a/ Az intézmény vezetıje az igazgató. Az igazgató képviseli az intézményt. b/ Az igazgatót helyettesítheti: •
minden az iskola életével összefüggı ügyben az oktatási igazgatóhelyettes,
•
oktatási-nevelési kérdésekben a nevelési igazgatóhelyettes
•
szakmai képzéssel összefüggı ügyekben az oktatási igazgatóhelyettes,
•
kollégiummal kapcsolatos ügyekben az igazgatóhelyettesek,
•
gyakorlati képzéssel kapcsolatos ügyekben a gyakorlatioktatás-vezetı
•
gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintézı. Az igazgatóhelyettes(ek) és a más vezetı beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.
II.3.
Az igazgató közvetlen munkatársai
a/ Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:
-5-
•
igazgatóhelyettesek,
•
gyakorlatioktatás-vezetı,
•
gazdasági ügyintézı
•
személyügyi elıadó,
•
vezetıi titkár.
b/ Az igazgatóhelyettes magasabb vezetı, megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató javaslatára a fıigazgató bízza meg. Megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat. A pályázat útján elnyert megbízás határozott idıre szól. c/ A gazdasági ügyintézı és a vezetıi titkár szakirányú képesítéssel rendelkezı személyek, hatáskörük és felelısségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. d/ Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. e/ Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel.
II.4.
Az intézmény vezetısége
a/ Az intézmény vezetıségének tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gyakorlatioktatás-vezetı. Feladatuk az intézmény munkájának megtervezése, szervezése, irányítása, ellenırzése, értékelése. A cél megvalósítása érdekében rendszeresen (hetenként) megbeszélést tartanak, döntéseikrıl tájékoztatják az érintetteket. A megbeszéléseken minden résztvevı beszámol az irányítása alá tartozó terület mőködésérıl, aktuális eseményeirıl. Közösen megvitatják az intézmény elıtt álló feladatokat, és az ehhez szükséges intézkedéseket, hozzárendelve a felelısöket. Rendkívüli események vagy magasabb döntést igénylı ügyek esetében a szőken vett vezetés tagjai egyeztetés céljából felveszik a kapcsolatot az igazgatóval.
b/ Az intézmény vezetıinek munkáját az igazgató által megbízott középvezetık és más választott tisztségviselık segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, akik a vezetıséggel együtt az intézmény kibıvített vezetıségét alkotják. A kibıvített vezetıség tagjai: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • gyakorlatioktatás-vezetı • szakmai munkaközösségek vezetıi, -6-
iskolai diákönkormányzat patronáló tanára, • kollégiumi diákönkormányzatokat patronáló tanárok, • gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, • szülıi munkaközösség tanárelnöke.
•
c/ A kibıvített vezetıség, mint testület konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Szükség szerint értekezletet tart, melyrıl emlékeztetı készül. A tanulókat közvetlenül érintı kérdések tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, továbbá a szülıi munkaközösség elnökét. d/ Az intézményi vezetıség tagjai valamint a kibıvített vezetıség tagjai szakterületüknek, továbbá a belsı ellenırzési szabályzatnak megfelelıen ellenırzési feladatokat is ellátnak. e/ Az intézmény vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így a szülıi munkaközösség választmányával, a diákönkormányzatok diákképviselıivel. f/ Az igazgató a vezetıi munka segítésére, ezen belül a pedagógiai feladatok, a tartalmi munka célkitőzéseinek meghatározásában való közremőködésre a tantestület tagjaiból tanácsadó testületet hozhat létre.
II.5.
Az intézmény dolgozói
a/ Az intézmény dolgozóit a jogszabályi elıírások alapján a fenntartó által engedélyezett munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az igazgató javaslatára a fıigazgató alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik, továbbá a hatályos jogszabályok alapján végzik. Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. b/ Az intézmény pedagógusai munkájukat az Munka Törvénykönyve (MT), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (KJT), a Közoktatási törvény (KT), a Nemzeti Köznevelésrıl szóló törvény (Nkt) a Szakképzési törvény (SZT), az intézmény pedagógiai programja, minıségirányítási programja, munkaterve, munkaköri leírásuk alapján illetve ezek figyelembe vételével végzik.
II.6.
Az intézmény szervezeti egységei, vezetıi szintjei
a/ Az intézmény belsı szervezeti egységeinek, vezetıi szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, zökkenımentesen, a követelményeknek megfelelıen láthassa el. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével a szervezeti egységek a következık:
-7-
•
középiskolai tagozat,
•
szakképzési és felnıttoktatási tagozat,
•
kollégiumok,
•
gazdasági és intézménymőködtetési szervezet.
b/ Az intézmény szervezeti egységei az alábbi vezetık közvetlen felügyelete, irányítása alatt mőködnek: •
Középiskolai tagozat:
oktatási és nevelési igazgatóhelyettesek,
•
Szakképzési és felnıttoktatási tagozat:
oktatási igazgatóhelyettes
•
Kollégium:
igazgatóhelyettesek
Az egyes egységek vezetıi a dolgozókkal kapcsolatos személyi ügyek, a tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, a tanulók fegyelmi eljárás alá vonása kivételével saját hatáskörükben járhatnak el.
-8-
III. Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek III.1.
Az intézmény nevelıtestülete
a/ A nevelıtestület - az Nkt 70. §-a alapján - az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagjai: •
az intézmény pedagógus munkakört betöltı alkalmazottai,
•
a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő dolgozók.
b/ A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik •
a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
•
a szervezeti és mőködési szabályzat és módosításának elfogadása;
•
az éves munkaterv elfogadása;
•
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
•
a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
•
a házirend elfogadása;
•
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
•
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés;
•
a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
•
az intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása;
•
jogszabályban meghatározott más ügyek.
c/ A nevelıtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelıtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt
III.2.
A nevelıtestület értekezletei
a/ A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -9-
•
alakuló értekezlet,
•
tanévnyitó értekezlet,
•
tanévzáró értekezlet,
•
osztályozó értekezlet,
•
nevelési értekezlet.
b/ Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására a következı esetekben: •
a nevelıtestület tagjainak 30 %-a,
•
az igazgató,
•
a vezetıség,
•
a szülıi munkaközösség,
•
diákönkormányzat szükségesnek tartja.
c/ A nevelıtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési illetve véleményezési joggal rendelkezı közösség képviselıjét. d/ A nevelıtestületi értekezletekrıl jegyzıkönyvet vagy emlékeztetıt kell vezetni. e/ Az igazgató havonként egyszer munkaértekezlet keretében értékeli az intézményben folyó munkát, a munkatervi és egyéb feladatok elvégzését, tájékoztatja a nevelı-testületet a várható legfontosabb feladatokról. A munkaértekezlet idıpontját a munkaterv tartalmazza. f/ A nevelıtestület tagjainak személyes ügyeit, a tanárok és tanulók magatartását, munkáját értékelı megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok, azt köteles minden résztvevı megırizni.
III.3.
A nevelıtestület döntései, határozatai
a/ A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. b/ A nevelıtestület döntéseit, határozatait - jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. c/ A nevelıtestület személyi kérdésekben – a nevelıtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. - 10 -
d/ A kollégiumot érintı kérdésekben a kollégiumi nevelıtanárokból, illetıleg a kollégiumi nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő kollégiumi dolgozókból álló testület jár el.
III.4.
A nevelıtestület által átruházott feladatkörök
a/ A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülıi munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet – az általa meghatározott módon és idıközönként - tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljárt. b/ A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat az átruházott feladatkörökkel rendelkezı közösségek esetén is alkalmazni kell.
III.5.
A szakmai munkaközösségek
a/ Az Nkt 71. §-a szerint a szakmai munkaközösségek szakmai-módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelı-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. b/ Az intézményben a következı szakmai munkaközösségek mőködnek: •
társadalomtudományi,
•
angol nyelvi,
•
német nyelvi,
•
természettudományi,
•
testnevelési,
•
közgazdasági,
•
informatikai és ügyviteli,
•
osztályfınöki,
•
Városmajor utcai kollégiumi
•
Árok utcai kollégiumi. A szakmai igények és a rendelkezésre álló lehetıségek függvényében a vezetıség vagy az érintett pedagógusok kezdeményezésére más munkaközösségek is létrehozhatók.
c/ A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. d/ Az intézmény szakmai munkaközösségeinek a nevelıtestület által átruházott jogkörei:
- 11 -
•
A munkaközösség tagjai 3-5 évenként munkaközösség-vezetıt választanak a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására.
e/ A nevelıtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: •
döntenek •
a nevelıtestület által átruházott kérdésekben,
•
saját továbbképzési programjukról,
•
az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
•
véleményezik pedagógiai programot,
•
szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetıségének munkáját,
•
részt vesznek az intézményi nevelı-oktató munka belsı tartalmi és módszertani fejlesztésében, korszerősítésében,
•
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,
•
kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét,
•
szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelık önképzéséhez,
•
hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével segítik a pedagógusok munkáját,
•
az intézmény minıségirányítási programjában meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok teljesítményének értékelésében,
•
összeállítják az iskolai belsı vizsgák tételsorait, értékelik a vizsgázók teljesítményét,
•
részt vesznek a felvételi vizsgák lebonyolításában, értékelik a felvételizık teljesítményét,
•
az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,
•
javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására,
•
támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját (mentor), fejlesztik a munkatársi közösséget,
•
megválasztják a munkaközösség vezetıjét,
•
segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetınek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérıl készülı jelentések, értékelések elkészítéséhez.
d/ A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai: •
képviseli a munkaközösséget,
•
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelıs a munkaközösség szakmai munkájáért, - 12 -
•
összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munka-közösség éves programjának tervezetét,
•
ellenırzi a tantárgyi tanmenetek elkészítését,
•
módszertani és szaktárgyi értekezleteket, bemutató órákat, foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,
•
javaslatot tesz •
a tantárgyfelosztásra,
•
a munkaközösség tagjainak szakmai továbbképzésbe, átképzésbe való bevonására,
•
a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére,
•
közalkalmazotti átsorolására,
•
kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésére,
•
figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé,
•
évenként összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl az igazgató, illetve a nevelıtestület számára,
•
állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
•
az intézményi minıségirányítási programban foglaltaknak megfelelıen vesz részt a pedagógusok teljesítményértékelésében. A munkaközösség vezetıjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetıi munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
III.6.
A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása
a/ Az iskolában tevékenykedı szakmai munkaközösségek folyamatos együttmőködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetıi felelısek. b/ A szakmai munkaközösségek vezetıi a munkaközösség éves munkatervének összeállítása elıtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: •
a munkaközösségen belül tervezett ellenırzések és értékelések,
•
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
•
iskolán kívüli továbbképzések,
•
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
- 13 -
c/ A szakmai munkaközösségek vezetıi a kibıvített vezetıség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységérıl, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenırzések, értékelések eredményeirıl.
- 14 -
IV. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje IV.1.
Az intézményi közösség
Az intézményi közösség az alkalmazotti, a tanulói és a szülıi közösségek összessége.
IV.2.
Az alkalmazotti közösség
a/ Az intézmény alkalmazotti közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. b/ Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, intézményen belüli érdek-érvényesítési lehetıségeit a MT, a KJT, a KT, Nkt és az ezekhez kapcsolódó rendeletek, továbbá az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti.
IV.3.
A tanulói közösségek
Az Nkt. 48. §-a rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintı kérdésekben.
IV.4.
Az osztályközösség és az osztályfınök
a/ Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen vagy csoportokra bontva látogatják. b/ Az osztályközösség, mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége •
megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az ODB titkárát,
küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe (IDB). c/ Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezetı - az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfınöki munkaközösség-vezetı javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. d/ Az osztályfınök feladatai és hatásköre: •
•
alaposan ismerje meg tanítványait,
•
az intézmény pedagógiai programja szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlıdés tényezıit vegye figyelembe,
•
mőködjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását,
•
koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogassa óráikat,
- 15 -
•
tartson aktív kapcsolatot az osztály szülıi munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó kollégiumi nevelıtanárokkal,
•
kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
•
minısítse a tanulók magatartását és szorgalmát,
•
tartson szülıi értekezleteket, szükség esetén családot látogasson, az ellenırzı könyv útján rendszeresen tájékoztassa a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl,
•
lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat (pl. osztály-napló pontos vezetése, hiányzások igazolása, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, beszámoló jelentés a vezetıség részére),
•
tájékoztassa rendszeresen tanulóit az iskola elıtt álló feladatokról, mozgósítson azok megoldására, mőködjön közre a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
•
vegyen részt az osztályfınöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével segítse elı a közösség tevékenységének eredményességét.,
•
saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását,
•
az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.
IV.5.
A kollégiumi közösségek és vezetıik
a/ Az egy szobában elhelyezett - lehetıleg azonos évfolyamú - tanulók szobaközösséget alkotnak. A szobaközösség a kollégium legkisebb tanulói közössége, élén a szobafelelıs áll. A szobaközösség tagjai kollektíven felelısek a lakószoba leltár szerint átvett berendezési tárgyaiért, a lakószoba rendjéért és tisztaságáért. A helyiségben és a berendezési tárgyakban, eszközökben okozott kárt kötelesek megtéríteni. b/ A kollégiumban nemek és évfolyamok szerinti tanulócsoportok szervezıdnek. A tanulócsoport élén a csoportvezetı pedagógus áll. A csoportvezetıi megbízást a kollégiumért felelıs igazgatóhelyettes javaslatára az igazgató adja. c/ A csoportvezetı tanár feladatai és hatásköre: •
alaposan ismerje meg csoportjának tagjait,
•
az intézmény pedagógiai elveivel összhangban nevelje a tanulókat, személyiségük fejlıdését kísérje figyelemmel,
•
szervezze és irányítsa a csoport kollégiumi munkáját,
•
kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi munkáját, azt havonként a csoport szintjén és egyénileg is értékelje,
- 16 -
•
tartson folyamatos kapcsolatot az osztályfınökökkel és a csoport tagjait tanító szaktanárokkal,
•
tájékoztassa rendszeresen a csoport tagjait a kollégium elıtt álló feladatokról, mozgósítson azok és az iskolai feladatok megoldására,
•
az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
IV.6.
A diákönkormányzat
a/ A törvény alapján az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. b/ A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolában és a kollégiumban diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatok tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. c/ Az iskolai diákönkormányzat élén a mőködési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az intézmény vezetısége és a nevelıtestület elıtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A kollégiumi diákönkormányzat élén a kollégiumi közgyőlés által választott kollégiumi diákönkormányzat választmánya áll. A kollégiumi tanulókat a diákönkormányzat elnöke képviseli az intézmény vezetısége és a kollégiumi nevelıtestület elıtt. d/ Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint végzi. A szervezeti és mőködési szabályzatot a választó tanulóközösség fogadja el, és a tantestület hagyja jóvá. e/ Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanárok segítik és fogják össze. Mindkét diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az intézmény, illetve a kollégium vezetıihez. f/ Az iskolai diákközgyőlés az intézmény, a kollégiumi közgyőlés a kollégium legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Az iskolai diákközgyőlés az osztályok által megválasztott küldöttekbıl áll. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A kollégiumi közgyőlés a kollégiumi tanulókból áll. Mőködésére az iskolai diákközgyőlésre vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a kollégiumvezetı is összehívhatja. g/ Az iskolai diákönkormányzat – a nevelıtestület véleményének kikérésével – dönt: •
saját mőködési rendjérıl,
•
a mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
- 17 -
•
hatáskörei gyakorlásáról,
•
egy tanításnélküli munkanap (diáknap) programjáról,
•
saját tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, mőködtetésérıl, és vezetıjének megbízásáról. A kollégiumi diákönkormányzatot a diáknapi program meghatározása kivételével ugyanezek a döntési jogok illetik meg.
h/ A diákönkormányzatok egyetértési jogot gyakorolnak a következıkben: •
az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint,
•
a házirend elfogadásakor és módosításakor,
•
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
•
az ifjúságpolitikai célra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
•
az intézmény adatkezelési szabályzatának elkészítésekor és módosításakor.
i/ A diákönkormányzatok véleményezési jogköre e következıkre terjed ki: •
az intézmény minıségirányítási programja,
•
a munkaterv, a tanév helyi rendjének szabályozása (a tanulókat érintı problémákat illetıen,
•
tanulók elleni fegyelmi eljárás,
•
a hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása,
•
véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
j/
Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatok vezetıi az intézmény vezetıivel félévenként értékeli az iskolában folyó nevelı-oktató munkát, a tanulói öntevékenység formáit, eredményeit, és megbeszéli a következı félév feladatait.
k/
Az intézmény térítésmentesen biztosítja a diákönkormányzati szervek mőködéséhez szükséges feltételeket (irodahelyiség, számítógép- és internet használat, másolási lehetıség, stb.).
IV.7.
A szülıi munkaközösség
a/
Az Nkt. 73. § (1) bekezdése alapján a szülık meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülıi munkaközösség mőködik.
b/
A szülıi munkaközösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl (szülıi választmány).
- 18 -
c/
Az osztályok szülıi munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik az elsı szülıi értekezleten megválasztják az osztály szülıi munkaközösség elnökét és az intézményi szülıi választmány tagjait. Az osztályok szülıi munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfınökök segítik. A szülıi munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMKelnök vagy az osztályfınök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetıségéhez.
d/
Az intézményi szülıi választmány a szülıi képviselet legmagasabb szintő döntéshozó szerve. Legfontosabb feladata az intézményi nevelı-oktató munka segítése, az intézmény és a szülıi ház kapcsolatának rendszeressé tétele. Figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, képviseli a szülıket a jogszabályokban megfogalmazott jogaik érvényesítésekor. A tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetıitıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor a választmány elnöke tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A választmány munkáját az SZMK tanárelnök segíti.
e/
A szülıi választmány dönt:
•
saját mőködési rendjérıl,
•
munkatervének elfogadásáról,
•
tisztségviselıinek megválasztásáról.
f/
A szülıi választmány egyetértési jogot gyakorol a következıkben:
•
az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint,
•
az intézmény adatkezelési szabályzatának elkészítésekor és módosításakor.
g/
A szülıi választmány véleményezési jogköre e következıkre terjed ki:
•
az intézmény pedagógiai programja,
•
az intézmény minıségirányítási programja,
•
a házirend elfogadása és módosítása,
•
a munkaterv, a tanév helyi rendjének szabályozása,
•
•
a szervezeti és mőködési szabályzat azon részei, amelyek a szülıkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak, a hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása.
•
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
h/
Az intézmény szülıi választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülıi választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval és az SZMK tanárelnökkel tart kapcsolatot.
- 19 -
i/
Az intézmény biztosítja a szülıi munkaközösség, a szülıi választmány mőködéséhez szükséges feltételeket (tárgyalóhelyiség, irodai eszközhasználat, másolási lehetıség, stb.)
IV.8. a/ •
• •
•
b/
A szülık tájékoztatásának formái
Az Nkt 72. § (5) bekezdésének megfelelıen az intézmény a tanév során szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák, szülıi választmányi ülések), rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (ellenırzı könyv), rendkívüli esetben (pl. fegyelmi ügy, igazolatlan mulasztás) azonnal írásban értesíti a szülıt, az intézmény internetes honlapján rendszeres információt szolgáltat. Az osztályok szülıi közössége számára a szülıi értekezletet az osztályfınök tartja. A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. A kilencedik évfolyamos tanulók szüleit a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében beiratkozáskor tájékoztatja az osztályfınök a legfontosabb tudnivalókról. Az osztályfınök tanévenként két szülıi értekezletet tart (szeptember és február hónapban). Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és az osztály SZMK-elnök hívhat össze a felmerülı problémák megbeszélésére. Rendkívüli szülıi értekezletet kell összehívni abban az esetben is, ha az osztály tanulóinak legalább 30 %-a kéri.
c/
Az iskolába járó tanulók szülei számára az összevont szülıi értekezletet az igazgató hívja össze. Összevont szülıi értekezletet általában évenként egyszer kell tartani (februárban). Rendkívüli összevont szülıi értekezletet kell összehívni, ha azt a tantestület 30 %-a vagy a szülıi választmány vagy az IDB írásban kéri. A kérelemben meg kell jelölni az értekezlet témáját.
d/
A kollégista tanulók szülei számára szervezett szülıi értekezletet a kollégiumvezetı tartja. Az elsı osztályos tanulók szüleit az iskolai beiratkozás napján tájékoztatja a kollégiummal kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókról. A kollégiumi szülıi értekezleteket általában az iskolai rendezvényekhez kapcsolódóan kell szervezni.
e/
A szülık egy-egy konkrét témában történı tájékoztatására az igazgató szülıi fórumot hívhat össze.
f/
Az intézmény valamennyi pedagógus részvételével tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített idıpontban szülıi fogadóórát tart. Amennyiben a szülı vagy gondviselı az általános fogadóórán kívül szeretne találkozni a pedagógussal, erre elsısorban a pedagógus havi fogadóóráján van lehetısége. Ettıl eltérı, fontos illetve sürgıs eset-
- 20 -
ben elızetesen a szülınek a pedagógussal telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie. A megkeresés elıl a pedagógus nem térhet ki. g/
Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba azonnal beírni. A jegyeknek az ellenırzı könyvbe való azonnali beírása a tanuló feladata. A pedagógusnak az írásos bejegyzést az ellenırzı könyvbe is be kell vezetnie, és dátummal, kézjeggyel kell ellátnia.
IV.9.
A partneri kerekasztal
a/
A partneri kerekasztal résztvevıi:
•
igazgató,
•
iskolai diákönkormányzat elnöke,
•
kollégiumi diákönkormányzatok elnökei,
•
szülıi munkaközösség elnöke.
•
közalkalmazotti tanács képviselıje.
b/
A partneri kerekasztalt félévenként az igazgató hívja össze.
c/
A partneri kerekasztal tagjai saját munkatervük alapján értékelik, illetve tájékoztatják egymást az elızı idıszakban végzett munkáról, és meghatározzák a következı félév legfontosabb feladatait.
IV.10. IV.10.1.
Az intézmény külsı kapcsolatai
Oktatásirányítókkal és az irányításban résztvevı intézményekkel való kapcsolat színterei
•
Nemzetgazdasági Minisztérium.
•
Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Hivatal.
•
Oktatási Hivatal.
•
Pedagógiai Oktatási Központ, Nyíregyháza
•
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
•
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyőlése.
•
Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet
•
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Az iskola az említett szervezetek által kibocsátott rendeletek, irányelvek, útmutatók, tájékoztatók alapján szervezi és végzi operatív oktató-nevelı-képzı munkáját.
- 21 -
IV.10.2.
Kapcsolat más intézményekkel
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A szakmai képzést, vizsgáztatást érintı kérdésekben rendszeres, közvetlen kapcsolattartás. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ •
Munkaerıpiac helyzetérıl készült összeállítások megküldése.
•
Munkanélküliek átképzı tanfolyamai.
Középiskolák A kapcsolat szervezett formája a következı körre terjed ki: •
Közgazdasági szakközépiskolák,
•
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzı intézményei,
•
Nyíregyháza város középiskolái és középiskolai kollégiumai,
•
A Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság partnerintézményei. A kapcsolat elsısorban az oktató-nevelı-képzı munka tartalmi kérdéseire és az intézményi mőködésre irányul.
Általános iskolák •
Pályaválasztási, beiskolázási tájékoztatók
•
Tehetséggondozás 8. osztályosok részére
Felsıoktatási intézmények Elsısorban a gazdasági és a tanárképzést folytató felsıfokú oktatási intézményekkel, nevezetesen •
a Budapesti Corvinus Egyetemmel,
•
a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel
•
a Miskolci Egyetemmel,
•
a Debreceni Egyetemmel,
•
a Budapesti Gazdasági Egyetemmel
•
a Nyíregyházi Egyetemmel A Nyíregyházi Egyetemnek az intézmény gyakorló iskolája (tanár továbbképzés).
Gazdálkodó szervezetek, társaságok Az együttmőködés alapja a szakemberképzésben megnyilvánuló kölcsönös érdek. Az együttmőködés fıbb területei:
- 22 -
•
szakemberek iránti igények jelzése (a szakképzés struktúrájának, szerkezetének kialakítása),
•
dolgozók átképzése, továbbképzése,
•
szakmai gyakorlatok lebonyolítása,
•
a szakmai képzı munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában való közremőködés. Az intézmény legfontosabb külsı partnereit (intézmények, vállalatok, vállalkozások, pénzintézetek) az IMIP-ben és a Minıségügyi kézikönyvben tartja nyilván. Az oktatásirányítás intézményeivel való rendszeres kapcsolattartás az igazgató felada-
•
ta. •
A szakmai elıkészítésben, szakképzésben érintett vagy érdekelt partnerekkel a kapcsolatok tartalmát, rendszerességét elsısorban a nevelı-oktató-képzı munka feltételei javításának igénye határozza meg.
Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal Az intézmény a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján külsı kapcsolatot köteles fenntartani a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Az intézmény kapcsolattartói: •
a igazgató, igazgatóhelyettesek,
•
gyakorlatioktatás-vezetı
•
gyermek– és ifjúságvédelmi felelıs,
•
osztályfınökök, kollégiumi csoportvezetık.
Kapcsolati korlátozás: Az érintett tanuló szülıjét valamennyi gyermekével kapcsolatos eseményrıl tájékoztatni kell, illetve hozzájárulását kell kérni az alábbi, a szakszolgálat hatáskörébe tartozó esetek körében: •
magatartási, beilleszkedési és tanulási problémával küzdı gyerekek ellátása; nevelési tanácsadás,
•
beszéd és más kommunikációs zavart mutató gyerekekkel való terápiás tevékenység,
•
érzékszervi fogyatékosok szakirányú ellátása, iskolai beilleszkedésének elısegítése,
•
mozgássérült gyerekek konduktív pedagógiai ellátása, többségi osztályba történı beilleszkedésének elısegítése.
Iskolánkra vonatkozó feladatai a következık: •
A sajátos nevelési igényő tanulók kiszőrése
- 23 -
•
A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség kiszőrése
•
Felmentés a tantárgyból az értékelés alól Nkt. 55-56. §-a alapján.
Iratkezelés: A kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon kel érkeztetni, iktatni és irattárazni. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Intézményünk az 1997. évi XXXI. tv. 17. § (1) bekezdése szerint közremőködik a tanulók veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, ennek során együttmőködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény a nevelésioktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján külsı kapcsolatot köteles fenntartani a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények feltárásában, megszüntetésében való közremőködés minden pedagógus feladata. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs fogja össze. Elsıdleges feladata, hogy megelızze, elhárítsa és enyhítse a gyermek, a fiatal egészséges testi és személyiségfejlıdését gátló tényezıket. Az intézmény a tanév kezdetén tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, valamint arról, hogy milyen idıpontban és hol kereshetı fel. A tanulókat és szüleiket tanév elején kezdetekor írásban – az ellenırzı könyvben - tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, valamint hogy hol és mikor kereshetı meg. A gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál kell jelzéssel élni, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetı ok fennállása esetén. Egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı veszélyeztetı tényezı megléte esetén, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs kezdeményezésére, az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
- 24 -
V.
Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok V.1.
A törvényes mőködés alapdokumentumai
Az intézmény törvényes mőködését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: •
alapító okirat,
•
pedagógiai program,
•
minıségirányítási program,
•
szervezeti és mőködési szabályzat,
•
házirend,
•
éves munkaterv,
•
közalkalmazotti szabályzat,
•
igazgatói utasítások, rendelkezések.
V.1.1.
Az alapító okirat
a/ Az Nkt. 21. §-a rendelkezik a közoktatási intézmények létesítésérıl, alapításáról. V.1.2.
A pedagógiai program
a/ Az Nkt. 26. §-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A szakmai önállóság alapdokumentuma a pedagógiai program. Elkészítésekor, módosításakor a vonatkozó jogszabályok irányadóak. Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapját. b/ Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: •
az iskola nevelési programját,
•
az iskola helyi tantervét,
•
az iskola szakmai programját,
•
a kollégium pedagógiai programját.
c/ A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadásakor illetve módosításakor ki kell kérni a diákönkormányzat és a szülıi munkaközösség véleményét. d/ A pedagógiai program nyilvános, a nyilvánosságra hozásról az igazgató gondoskodik. A pedagógiai program megtekinthetı
- 25 -
•
az intézmény honlapján,
•
az iskolai könyvtárban annak nyitvatartási ideje alatt.
e/ A pedagógiai programról az intézmény vezetıje az iskolába jelentkezett tanulóknak és szüleiknek a pályaválasztási tájékoztatón, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak iskolagyőlésen, szüleiknek szülıi értekezleten tájékoztatást ad. Az iskolába járó tanulók szülei fogadóórákon és szülıi értekezleteken, a tanulók elsısorban iskolagyőléseken és osztályfınöki órákon tehetnek fel kérdéseket a pedagógiai programmal kapcsolatban. V.1.3.
A házirend
a/ Az Nkt. 48. §-a értelmében az intézmény életével kapcsolatos egyes kérdéseket a házirend szabályozza. b/ A házirend megfogalmazza •
a legfontosabb tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának és végrehajtásának feltételeit és módját,
•
az iskolai és kollégiumi munkarendre, a helyiségek és eszközök használati rendjére vonatkozó elıírásokat,
•
a foglalkozásokra, rendezvényekre vonatkozó szabályokat.
c/ A házirendet a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadásakor illetve módosításakor ki kell kérni a szülıi munkaközösség véleményét. Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van. d/ A házirend nyilvános, a nyilvánosságra hozásról az igazgató gondoskodik. e/ A házirend megtekinthetı •
az intézmény honlapján,
•
az iskolai könyvtárban annak nyitvatartási ideje alatt.
f/ A házirend egy példányát a szülınek a beiratkozáskor át kell adni. A házirend érdemi változásáról a tanulót és szülıt írásban kell tájékoztatni. g/ A házirendrıl az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak osztályfınöki óra keretében, szüleiknek szülıi értekezleten az osztályfınök tájékoztatást ad. h/ A házirendrıl kollégistáknak csoportfoglalkozás keretében a csoportvezetı, szüleiknek kollégiumi szülıi értekezleten a kollégiumvezetı tájékoztatást ad. Az iskolába járó tanulók szülei fogadóórákon és szülıi értekezleteken, a tanulók elsısorban iskolagyőléseken és osztályfınöki órákon tehetnek fel kérdéseket a házirenddel kapcsolatban.
- 26 -
V.1.4.
Az éves munkaterv
a/ Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve a felelısök megnevezésével. b/ Az intézmény éves munkatervét a vezetıség készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanév elején a nevelıtestület egyetértésével kerül sor. Az elfogadás elıtt ki kell kérni a szülıi munkaközösség és az intézményi diákönkormányzatok véleményét. c/ A munkatervet a szülık és tanulók az iskolai könyvtárban tekinthetik meg annak nyitvatartási ideje alatt. A kollégista tanulók a kollégium nevelıi szobájában kaphatnak tájékoztatást. g/ A munkatervben foglaltakról az osztályfınököknek az iskolába járó tanulók szüleit a tanév elsı osztályszülıi értekezletén, a tanulókat legkésıbb szeptember végéig osztályfınöki órán, kollégiumi csoportfoglalkozásokon tájékoztatni kell.
V.2.
Az intézmény mőködését meghatározó egyéb dokumentumok
a/ A kollektív szerzıdés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi elıírásoknak megfelelı szerzıdı felek képviselıi írnak alá. b/ Az igazgatói rendelkezések, utasítások az intézményi élet részterületeit szabályozzák. Ezeket az intézmény igazgatója saját hatáskörében, az egyes szabályzókra vonatkozó eljárási rend megtartásával adja ki.
V.3.
Az intézményi dokumentumainak nyilvánossága
Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzata, pedagógiai programja, minıségirányítási programja és házirendje megtekinthetı az iskola honlapján (www.nyirszikszi.hu), személyesen az iskola könyvtárában nyitvatartási idıben. Tájékoztatást lehet kérni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minıségirányítási programról írásban, vagy személyesen az osztályfınököktıl, szükség esetén a vezetıség tagjaitól.
- 27 -
VI. VI.1.
Az intézmény munkarendje
A közalkalmazottak munkarendje
a/ A köznevelésben alkalmazottak körét a 2011. évi CXC. törvény 3. melléklete, valamint a 326/2013 (VIII.30.) Korm. rendelet 4. melléklete rögzíti b/ A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a MT-vel és a KJT-vel, valamint a 326/2013 (VIII.30.) korm. rendelettel összhangban az intézmény kollektív szerzıdése, annak hiányában az SZMSZ tartalmazza.
VI.2.
A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje
Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan mőködése érdekében a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. A törvényes munkaidı és pihenı idı figyelembe vételével a gazdasági vezetı tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, a szabadság kiadására. Munkaköri leírásaikat a gazdasági vezetı közremőködésével a közvetlen irányítók készítik el és az igazgató hagyja jóvá.
VI.3.
A pedagógusok munkarendje
a/ A pedagógusok jogait és kötelességeit az Nkt 62-63. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a pedagógusok munkaköri leírása tartalmazza. b/ Az Nkt 62. § (5, 6, 7) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelezı órákból, valamint a nevelı illetve a nevelı-oktató munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. c/ A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgató által megbízott vezetı állapítja meg az intézmény órarendjének, foglalkozási rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását, továbbá a pedagógiai és gazdaságossági szempontok érvényesítését kell figyelembe venni. d/ A pedagógus köteles legkésıbb 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni, a tanórákat az órarendben, az egyéb foglalkozásokat a foglalkozási rendben elıírtak szerinti idıben és helyen pontosan megkezdeni és megtartani. Ettıl eltérni csak elızetes engedéllyel lehet. Engedélyt az illetékes vezetıtıl kell kérni. e/ A pedagógus szorgalmi idıben csak betegszabadság, táppénz, hivatalos elfoglaltság, engedélyezett tanulmányok folytatása, továbbképzés, vizsgaelnöki vagy vizsgabizottsági - 28 -
tagsági feladatok ellátása miatt maradhat távol munkahelyétıl. A betegszabadság és táppénz kivételével a távollétet elızetesen írásban be kell jelenteni, illetve engedélyezését elızetesen írásban kell kérni. A vizsgaelnöki vagy vizsgabizottsági feladatok ellátása miatt kiesett órákat a pedagógusnak az illetékes vezetıvel egyeztetett idıpontban pótolnia kell. f/ A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon még a munkavégzés kezdete elıtt köteles jelenteni az igazgatónak vagy valamelyik helyettesének. g/ Szükség esetén a pedagógus az általános igazgatóhelyettestıl kérhet engedélyt legalább 1 nappal elıbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására illetve elcserélésére. h/ A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén szakszerő helyettesítésekre kell törekedni. A helyettesítést úgy kell kiírni, hogy a helyettesítı pedagógus arra fel tudjon készülni. Ha a helyettesítı pedagógust legalább 1 nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása elıtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint elırehaladni. i/ A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - a nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után az igazgató adja.
VI.4.
Az intézmény tanulóinak munkarendje
Az intézmény tanulói belsı munkarendjének részletes szabályozását a házirend tartalmazza.
VI.5.
A tanév helyi rendje
a/ A tanév kezdetét és végét, a szorgalmi idıt és a tanítási szüneteket minden évben a tanév rendjérıl szóló aktuális oktatási miniszteri rendelet szabályozza. b/ A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg, és az éves munkatervben rögzíti. Ennek megfelelıen a tantestület legkésıbb szeptemberben az alábbiakról dönt: •
a nevelı-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai),
•
az intézményi szintő rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és idıpontjáról,
•
a tanítás nélküli munkanapok idıpontjáról és programjáról,
•
a vizsgák rendjérıl,
•
a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,
•
a belsı ellenırzés kiemelt célkitőzéseirıl,
•
az éves munkaterv jóváhagyásáról,
c/ Az intézményi rendezvényekre való megfelelı színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembe
- 29 -
vevı terhelést adjon. Az intézményi szintő ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelezı, az alkalomhoz illı öltözetben. d/ A tanév helyi rendjét, a házirendben bekövetkezett változásokat, továbbá a baleset- és tőzvédelmi elıírásokat az osztályfınökök illetve a kollégiumi csoportvezetık az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. A házirendet a beiratkozáskor a szülık illetve a tanulók kézhez kapják. A szabályzatokban bekövetkezett változásokat, módosításokat az osztályfınököknek egy héten belül ismertetniük kell a tanulókkal.
VI.6.
A felnıttoktatás formái
A felnıttoktatás iskolánkban, a nappali oktatással egyeztetett, de elkülönített formában történik. Ez azt jelenti, hogy hétköznapokon 14.00-tól 19.00-ig tartanak az órák külön órarend szerint. A felnıttoktatásban teljes, ill. rész munkaidıre kinevezett munkatársak dolgoznak, akik munkájukat az iskolai pedagógiai program szerint végzik. A felnıttoktatás keretében elsısorban a 25 évnél idısebb, valamint a második szakképesítésüket megszerezni kívánó tanulók beiskolázása történik. A felnıttoktatás iskolánkban esti tanrend szerint folyik. Tanulmányi kötelezettségek: •
heti 3 délutáni konzultációs órákon való megjelenés órarend szerint
•
tanév közben 2-3 alkalommal külön program szerint minden tárgyból kötelezı beszámoló, vagy a továbbhaladás függvényében osztályozó vizsga letétele
Az iskola fenntartja azt a jogot, hogy az esti és a levelezı tagozaton egyes mőveltségi területek évfolyamra szóló ismeretanyagát nem a tanévre egyenletesen elosztva, hanem öszszevontan, „modulokban” adja át, és ezekbıl tanév közben is lehessen vizsgázni.
VI.7.
A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, idıtartama
a/ Az iskolai oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási órák megtartása után, legkésıbb 17.00 órai befejezéssel szervezhetık. b/ A tanítási órák idıtartama 45 perc, felnıttoktatásban 40 perc. Az elsı tanítási óra a szülıi munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat jóváhagyásával 7.40 órakor kezdıdik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c/ A tanítási órák, foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, minden más esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelezı orvosi vizsgálatok az igazgató által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek.
- 30 -
d/ Az óraközi szünetek idıtartama 10 perc illetve 20 perc, a kihirdetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók az iskola területén töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok, az ügyeletes tanulók és a hetesek ellenırzik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. Az óraközi szünet ideje – a 20 perces nagyszünet kivételével – nem rövidíthetı. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás, gyakorlati órák és a 11-12. évfolyamon – indokolt esetben – gyakorló órák esetén. e/ Felnıttoktatás keretében esti munkarendben a tanórák 14.00 – 19.00 szervezhetıek, a nappali képzéstıl elkülönült órarend szerint. f/ A kollégiumi napirend 6 óra 15 perckor kezdıdik és 22.00 óráig tart, a házirendben szabályozottak szerint. A kötött tanulási idı (szilencium) általában 16.00-19.30 óráig tart, félórás vacsoraidıvel. g/ Munkaszüneti napokra - ha erre az alkalomra az iskolában vagy a kollégiumban nem szerveztek programot - a kollégista tanulók hazautaznak. A hazautazóknak legkésıbb 16.00 óráig el kell hagyniuk a kollégiumot. A visszaérkezés legkorábbi idıpontja a következı tanítási nap elıtti nap 16.00 óra.
VI.8.
Az intézményben tartózkodás rendje
a/ Szorgalmi idıben munkanapokon az iskola 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésıbb 20.00 óráig tart nyitva. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A fentiektıl való eltérésre indokolt esetben az igazgató ad utasítást illetve engedélyt. b/ Tanítási szünetekben az iskola 8.00 órától 16.00 óráig tart nyitva. c/ Tanítási napokon 7.30 - 16.00 óráig (pénteken 14.15 óráig) az ügyeletes vezetınek az intézményben kell tartózkodnia. A vezetık ügyeleti rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ügyeleti rendet az igazgató indokolt esetben módosíthatja. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei rendkívüli vagy halaszthatatlan ok miatt nem tartózkodnak az intézményben, az esetleges elkerülhetetlen intézkedések megtételére az igazgató a nevelıtestület egyik tagját bízza meg. d/ Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók - vagyonbiztonsági okok miatt - az intézménybe csak a portás engedélyével léphetnek be. A belépı és távozó személyekrıl az ügyeletes tanulóknak – a portaszolgálatot teljesítı dolgozó közremőködésével - a házirendben foglaltak szerint nyilvántartást kell vezetniük.
- 31 -
e/ A középiskolai évfolyamok tanulói tanítási idı alatt csak tanári engedéllyel, a szakképzési évfolyamok tanulói igazolvánnyal, engedély nélkül hagyhatják el az iskola épületét. A kollégista tanuló szilenciumi idıben - amennyiben nem iskolai vagy elızetesen engedélyezett iskolán kívüli foglakozáson, rendezvényen vesz részt - a csoportvezetı tanár vagy a fıügyeletet ellátó pedagógus engedélyével hagyhatja el a kollégium épületét. f/ Az iskolában és a kollégiumban tartózkodás további rendjét a házirend szabályozza. g/ Szorgalmi idıben a tanulók hivatalos ügyeinek intézése naponta 12.30 -14.30 óráig a titkárságon történik. h/ Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint történik. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt nyilvánosságra hozza. i/ Az iskola és a kollégium épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola, kollégium épületébe érkezı szülık, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenırzi. Az iskolába, kollégiumba érkezı külsı személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. ( A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépı nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.)
VI.9.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
a/ Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelıs: •
az intézményi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért,
•
az intézmény rendjének, tisztaságának megırzéséért,
•
az energia-felhasználással való takarékoskodásért,
•
a tőz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
•
az SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért.
b/ A tanulók az intézmény létesítményeit, géptermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A számítástechnikai szaktantermekben a felügyeletet rendszergazda illetve, oktatástechnikus is elláthatja. 17.00 óra után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében illetve az osztályfınök engedélyével, legfeljebb 18.00 óráig tartózkodhat az iskolában. c/ Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A nevelı-oktató munkához szorosan nem kapcsolódó tárgyak, eszközök használatáért használati díjat kell fizetni. A használó az elvitt tárgyakért, eszközökért teljes anyagi felelısséggel tartozik. d/ Vagyonvédelmi okok miatt az intézmény különösen nagy értékeket tartalmazó illetve a nevelı-oktató munka szempontjából kiemelt fontosságú termeit - a tanórák közötti szünetekben is - zárni kell. Ezen tantermek tanóra után történı zárásáért az órát tartó, a szertá-
- 32 -
rak zárásáért a szertárt utoljára használó szaktanár a felelıs. A termek takarítás után történı zárása a takarító feladata. A tornatermi öltözık tanóra idejére történı bezárásáról az órát tartó pedagógus gondoskodik. A portás az épület zárása után ellenırzi az említett helyiségek zárását, a rendellenességet jelenti az intézmény igazgatójának vagy gondnokának.
VI.10.
Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje
a/ Az intézmény az alapító okiratnak megfelelı kiegészítı tevékenységet folytathat. b/ Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek egyéb vagy az intézményhez nem kötıdı oktatási célokra történı bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az igazgató dönt. c/ Az intézmény helyiségei és berendezései csak bérleti díj ellenében vehetık igénybe. Az iskola helyiségeit – elsısorban a hivatalos nyitvatartási idın túl és a tanítási szünetekben – külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevık, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak. d/ Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat.
- 33 -
VII. VII.1.
A tanulók felvétele és tanulmányi elımenetele A tanulók felvétele
Az iskola és a kollégium tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételrıl és az átvételrıl az igazgató dönt. A Nkt 49.,50. §ai részletesen szabályozzák az iskolai tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét.
VII.2.
A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga
a/ A Nkt. 50. §-a szerint az iskola a tanulói jogviszony létesítését •
a kilencedik évfolyamra jelentkezı tanulók számára általános iskolai tanulmányi eredményüktıl és a felvételi vizsga feltételeinek teljesítésétıl,
•
az elsı szakképzési évfolyamra jelentkezı érettségizett tanulók számára középiskolai tanulmányi és érettségi vizsgaeredményüktıl teszi függıvé.
b/ Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek, jelentkezésük esetén - tanulmányi eredményüket figyelembe véve az intézmény a szakképzési évfolyam valamelyik szakára történı felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetıségét. c/ A felvételi követelményeket és a felvételi eljárást az intézmény felvételi szabályzata tartalmazza. A felvételi szabályzatot, a felvételi keretszámokat és a felvételi vizsga idıpontját az érintettek számára idıben nyilvánosságra kell hozni. d/ A kollégiumi felvételrıl a kilencedik és szakképzési elsı évfolyamra jelentkezett tanulók esetében az iskolai felvétellel egy idıben, a többi tanuló esetében a tanév végén kell dönteni. A felvétel egy tanévre szól. A felvételi kérelem elbírálásánál a bejárási lehetıségeken és a szociális körülményeken kívül a kilencedik évfolyamra felvett tanulók esetében a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményt, a többi tanuló esetében a tanulmányi eredményt és a magatartást is figyelembe kell venni.
VII.3.
A tanulók jogai és kötelességei
a/ Az iskolával tanulói jogviszonyban és a kollégiummal tagsági viszonyban álló tanuló jogait és kötelességeit az Nkt 45., 46. §-ai szabályozzák. b/ Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogviszonnyal valamint kollégiumi tagsági viszonnyal járó jogok és
- 34 -
kötelességek gyakorlásával, a helyi intézményi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza.
VII.4.
A tanulók ellenırzése és értékelése
a/ A tanulók tudásának ellenırzése a középiskolai évfolyamokon •
A tanulók tudását, felkészültségét a tanítási órákon rendszeresen ellenırizni kell. Az ellenırzés, számonkérés csak a tantárgy helyi tantervi követelményeire vonatkozó részére terjedhet ki.
•
Azokból a tantárgyakból, amelyeknek a heti óraszáma legalább három, a tanulóknak félévenként és tantárgyanként minimum a heti óraszámnak megfelelı számú osztályzattal kell rendelkezniük. A heti 1 órás tantárgyak esetében a félévenkénti osztályzatok számának legalább kettınek, a heti 2 órás tantárgyak esetében legalább háromnak kell lennie.
•
Azokból a tantárgyakból, amelyekbıl a tanulók tanulmányaik befejezése után írásbeli záróvizsgát tesznek, tanévenként minimum a heti óraszámnak megfelelı számú dolgozatot, témazáró dolgozatot kell íratni. A dolgozatírás idıpontját a szaktanár legkésıbb egy héttel a megíratás elıtt közli a tanulókkal. Egy napon legfeljebb két dolgozat, témazáró dolgozat íratható.
•
A dolgozatokat a szaktanárnak a megírás után két héten belül kijavítva, osztályzattal értékelve át kell adni a tanulóknak. A feladatokra adott megoldások általánosítható tapasztalatait meg kell beszélnie az osztállyal, és amennyiben a tanuló kéri, indokolnia kell a dolgozat minısítését. A határidı után kiosztott dolgozatokra kapott érdemjegyrıl a tanuló eldöntheti, hogy érvényes-e, kivéve, ha a határidı betartása a tanár vagy a diák igazolt hiányzása miatt nem volt lehetséges.
•
A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfınök az osztályfınöki munkaközösség által kialakított szempontok alapján havonta köteles értékelni.
•
A tanmenetben rögzített dolgozatok, témazáró dolgozatok legalább 2/3 részét a tanuló köteles megírni. Ellenkezı esetben a tanév végi tantárgyi osztályzat objektivitásának biztosítása érdekében a tanulónak a tanév befejezése elıtt a tantervi anyagból a munkaközösség által összeállított témákból, feladatokból összefoglaló dolgozatot kell írnia. Ennek felróható okból történı elmulasztása esetén a tanuló tanév végi osztályzatának megállapításánál a szaktanár eltérhet az évközben kapott érdemjegyek átlagától.
•
A dolgozatok, témazáró dolgozatok érdemjegyének megállapításakor a nem megfelelı külalak miatt a dolgozat érdemjegye legfeljebb 1 jeggyel csökkenthetı.
•
Az osztályközösség tanulmányi munkáját az osztályfınök minden félév lezárása után az osztály- és szülıi közösség elıtt részletesen köteles értékelni.
b/ A tanulók tudásának ellenırzése szakképzési évfolyamokon (FSZ kivételével) az OKJ szerinti szakképzésben részt vevı tanulók tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján történik.
- 35 -
A tanulók munkájának értékelése az akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésben az akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján történik. Az SNI-s és BTMN-es tanulók számonkérését és értékelését a pedagógiai szakszolgálatok ajánlása vagy határozata, illetve az ajánlások alapján meghozott igazgatói határozatok alapján végezzük. (pl. többletidı biztosításával, a tantárgy vagy tantárgyrész (pl. írásbeli számonkérés) alóli felmentéssel stb). A kollégiumi tanulók munkájának értékelése •
A kollégiumi szobák rendjét, tisztaságát az ügyeletes tanár, az ápolónı minden nap reggel értékeli.
•
A tanulók szilenciumi részvételét és felkészülését a csoportvezetı vagy fıügyeletes tanár naponta ellenırzi.
•
A tanulócsoport magatartását, szorgalmát és tanulmányi munkáját a csoportvezetı tanár csoport-foglakozás keretében kéthavonta részletesen értékeli, szükség esetén a szülıket írásban köteles értesíti.
VII.5.
A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek
a/ Az intézményben lebonyolítandó országos érvényő vizsgák (alap-, érettségi-, és szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az egyes vizsgatípusok vizsgaszabályzatai határozzák meg. b/ A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét a Nkt. és a helyi vizsgaszabályzatok tartalmazzák. A helyi vizsgák: •
felvételi vizsga,
•
osztályozó vizsga,
•
javító vizsga,
•
különbözeti vizsga,
•
osztályvizsga,
•
beszámoló. A helyi vizsgák idıpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgabizottságokat az igazgató vagy az illetékes igazgatóhelyettes jelöli ki. A bizottság elnöke felelıs a jegyzıkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét 48 órán belül az osztályfınök írja be a törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és az osztályfınök írja alá.
- 36 -
VII.6.
Mentesítés egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól
a/ Az igazgató a tanuló, kiskorú tanuló esetében a tanuló és a szülı közös írásbeli kérelmére mentesítést adhat egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól. b/ Az érettségi vizsga tantárgyai óráinak látogatása és vizsgakötelezettsége alól - az alábbi kivételektıl eltekintve - felmentés nem adható. •
Ha a tanuló valamely tantárgyból az elıírtnál rövidebb idı alatt (osztályozó vizsga letételével) tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek, mentesül a tanítási órák alól ebbıl a tantárgyból.
•
A Kt. Nkt 55., 56. §-a alapján a sajátos nevelési igényő tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól.
VII.7.
A tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszőnése
A tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszőnésérıl a Nkt 50., 53. §-a rendelkezik.
VII.8.
A tanulóval szemben lefolytatásra kerülı fegyelmi eljárás
A Nemzeti Köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § értelmében , ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. a) A fegyelmi intézkedések fokozatai Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, a következı fegyelmi intézkedésben részesíthetı: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfınöki, kollégiumi - csoportvezetıi figyelmeztetés - osztályfınöki, kollégiumi csoportvezetıi intés - kollégiumvezetıi intés - igazgatói intés. b) Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás indul ellene. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítı levélben - ha a sértett valamint a kiskorú sértett szülıje ehhez hozzájárul, – a kötelességszegı, kiskorú esetén a szülı figyelmét fel kell hívni a fegyelmi eljárás lefolytatását megelızı egyeztetı eljárás igénybe vételének lehetıségére. Az egyeztetı eljárás megindításához szükséges beleegyezı nyilatkozatot a sértett vagy a szülı 5 tanítási napon belül írásban juttathatja el az eljárás lefolytatására létrehozott bizottsághoz.
- 37 -
Az egyeztetı eljárást az iskolai, kollégiumi szülıi szervezet, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére kell az iskolának biztosítani, ha a kötelességszegés meghatározott személlyel szemben valósul meg. Az egyeztetı eljárás célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegı és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A tanuló–kiskorú esetén a szülı – az értesítı levél kézhez vételétıl számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztetı eljárás lefolytatását. Ha nem kérik, ill. ha az eljárás az iskolába, kollégiumba történı beérkezést követı 15 napon belül eredménytelen, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, amelynek határozata alapján a vétkes tanuló írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. A sértett és a kötelességszegı megállapodása esetén a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülı nem kéria fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, és az eljárás megszüntetésérıl határozatot kell hozni. Az egyeztetı eljárás nyilvános, de a nyilvánosság indokolt esetben korlátozható , vagy kizárható. A fegyelmi eljárás rendjét a NKt 58§ (14) szabályozza. Az egyeztetı eljárásról jegyzıkönyv készül, amelynek egy példánya az intézmény irattárában elhelyezésre kerül. A fegyelmi büntetés lehet - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások, csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás a kollégiumból, - kizárás az iskolából . A büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát kell figyelembe venni. A fegyelmi büntetést a nevelıtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ehhez be kell szerezni. A tanulónak biztosítani kell, hogy védekezését, elıadja. Kiskorú tanuló esetén a szülıt be kell vonni a fegyelmi eljárásba. (Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy büntetés adható.) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt.
- 38 -
VIII.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
VIII.1.
A tanórán kívüli foglalkozások célja, általános szabályai
a/ Az intézmény - a tanórai foglalkozások mellett - tanórán kívüli foglalkozásokat is szervez. b/ Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: •
szakkörök,
•
diákkörök (önképzıkörök),
•
iskolai sportkör, tömegsport,
•
korrepetálás,
•
tanulószobai foglalkozás,
•
tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek, vetélkedık,
•
könyvtár,
•
tanulmányi kirándulás,
•
vallás- és hitoktatás,
•
tanfolyamok,
•
egyéb rendezvények. A tanévi foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik és minden év október 1-jéig nyilvánosságra hozzák.
c/ A foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok •
A foglalkozások megszervezésénél a tanulók és szülık érdeklıdését, igényeit, szükségleteit, továbbá az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, a pedagógusok igényeit figyelembe kell venni.
•
A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. A jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.
•
A tanórán kívüli foglakozások megszervezését az intézmény munkatervében rögzíteni kell.
•
A foglakozások vezetıit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglakozás vezetésével az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló felnıtt is megbízható.
VIII.2.
A tanórán kívüli szervezett foglalkozások formái
a/ Szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen, a munkaközösség-vezetık és a diákönkormányzat javaslata alapján indít az intézmény. Ve-
- 39 -
zetıit az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek, errıl valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a mőködésért. Az aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalom és a szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. A mőködéshez szükséges erıforrásokat pályázatok útján is lehet biztosítani. b/ A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzıköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, mőködtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben támaszkodik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztı tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján pedagógusok vagy külsı szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a mőködés feltételeinek intézményi támogatásával. c/ Az iskolai sportkör (ISK) és a tömegsport a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére irányul. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat és éves munkaterv szerint mőködik, az intézmény tanulóinak nyújt lehetıséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A mőködés feltételeit jogszabályi keretek között részben az intézmény biztosítja. Az ISK vezetısége bevételével anyagi felelıssége tudatában rendelkezik. Az edzésekrıl, túrákról, nyilvántartást (foglakozási naplót) kell vezetni. Az intézmény vezetıje az ISK tevékenységét az évente megkötött együttmőködési megállapodás keretében segíti. A tömegsport foglakozásokon való részvételhez az intézmény biztosítja - ütemezés szerint - a tornaterem és sportudvar használatát. A tömegsport foglalkozásokra tanévenként a tantárgyfelosztásban rögzített órakeret fordítható. d/ A korrepetálások, tanulószobai foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Korrepetálásokat indokolt esetben, az igazgató vagy igazgatóhelyettes elızetes engedélyével szervezhet a szaktanár. A gépírás (információkezelés) informatika, alkalmazott számítástechnika és programozás tantárgyak esetében az intézmény - gyakorlás céljából - a tantárgyfelosztásban tervezett számú órakeretben biztosítja a szükséges eszközök tanítási idın kívüli használatát. e/ A tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken, vetélkedıkön való részvétel a kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók intézményi, települési, területi és országos meghirdetéső versenyeken, vetélkedıkön vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az intézmény hozzájárulhat az Oktatási Minisztérium által meghirdetett versenyek, vetélkedık költségeihez.
- 40 -
f/ Az intézményi versenyek megszervezéséért - munkatervük alapján - a szakmai munkaközösségek, a többi verseny megszervezéséért az intézmény illetékes igazgató-helyettesei felelısek. A résztvevı tanulók felkészítését a szaktanárok és szakkörvezetı tanárok végzik. g/ Az osztályfınökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelımunka elısegítése érdekében - a pedagógiai programban és a munkatervben rögzített módon és idıpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás helyét az osztályfınökök kötelesek az általános igazgatóhelyettesnek legalább 2 héttel elıtte jelezni. h/ Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglakozásokhoz - amelyek csak a tanórák befejezése után kezdıdhetnek tantermet biztosít. A hit- és vallásoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. i/ Tanfolyamokat az intézmény tanulói érdeklıdésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. A tanfolyamokon való részvételhez a szülı elızetes engedélye szükséges. A tanfolyamokon való részvételért félévenként elıre térítési díj fizetendı. j/ Az intézmény tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegő rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény általános igazgatóhelyettesének, és biztosítani kell a pedagógusi részvételt.
- 41 -
IX.
Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje IX.1.
Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet elıírásainak megfelelıen. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton elıállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
IX.2.
Az elektronikus úton elıállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan elıállított, papíralapon tárolt adatként kezelendı. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetıi, tanárai és az adminisztrációért felelıs alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülık értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsıdlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A
- 42 -
pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzıjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló elıbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfınöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzıjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülınek. A tanév végén a digitális napló adatai alapján papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszőnésének eseteiben. ;
- 43 -
X. Belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok X.1.
Az iskolai belsı ellenırzés feladatai:
•
biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését;
•
segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
•
segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését;
•
az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl;
•
feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt,
•
szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez.
X.2.
A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei:
a/ A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: •
az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
•
az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
•
az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;
•
az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
b/ A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: •
az ellenırzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni;
•
az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni;
•
az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével;
•
hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni.
- 44 -
X.3.
Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei:
a/ Az ellenırzött dolgozó jogosult: •
az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
•
az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez.
b/ Az ellenırzött dolgozó köteles: •
az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni;
•
a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.
X.4.
A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai:
•
Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
•
Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.
•
Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri.
•
Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: •
a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét;
•
a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell.
X.5.
A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik:
Igazgató: •
ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
•
ellenırzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegő munkáját;
•
ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását;
•
elkészíti az intézmény belsı ellenırzési szabályzatát;
•
összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet;
•
felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett.
Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás vezetı:
- 45 -
•
folyamatosan ellenırzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: •
a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét;
•
a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
•
a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
•
a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
•
a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
Munkaközösség-vezetık: folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, ennek során különösen: •
a pedagógusok tervezı munkáját, a tanmeneteket;
•
a nevelı és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Belsı ellenırzési csoport: Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. A csoport tagjainak megbízása három évre szól. Munkájukat a munkatervben megfogalmazott ellenırzési terv és a Belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak alapján végzik.
- 46 -
XI. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje XI.1.
A belsı ellenırzés célja
A belsı ellenırzés legfontosabb feladata a minıségelvő munkavégzés, az intézményi minıségfejlesztési és minıségbiztosítási elvek megvalósítása. A belsı ellenırzésnek minden szinten biztosítania kell a vezetıi munka hatékonyságát, és valamennyi tevékenység során segítenie kell az intézmény életét és az intézményi nevelıoktató munkát meghatározó külsı és belsı jogszabályok, szabályzatok, utasítások betartását és betartatását, a szabálytalanságok feltárását, a felelısség megállapítását.
XI.2.
A belsı ellenırzés alapelvei
a/ Segítse az intézményi pedagógiai tevékenység eredményességét, az eredmények megerısítése illetve javítása érdekében alkalmazott jó pedagógiai módszerek elterjesztését, a tanítási-tanulási fegyelem javítását illetve megszilárdítását, a munka során hozott intézkedések hatékonyságának, helyességének kellı idıben történı feltárását, a munkavégzés során tapasztalt hiányok pótlását, hibák kijavítását. b/ Mozdítsa elı az erıforrásoknak, ezen belül a rendelkezésre álló taneszközöknek a nevelési-oktatási folyamatba történı hatékony beillesztését.
XI.3.
Az ellenırzés szintjei
a/ Vezetıi ellenırzés (igazgató, igazgatóhelyettesek), amely a vezetık közötti munkaköri elhatárolást figyelembe véve kiterjed a pedagógiai munka egészére. A vezetıi irányító munka szerves része, a döntések elıkészítésének alapja. b/ Munkaközösség-vezetık szakmai segítı tevékenysége, amely elsısorban a munkaközösségi tagok óráinak látogatására és a munkaközösség munkájának szakmai irányítására terjed ki. c/ Osztályfınökök szakmai, pedagógiai és adminisztratív munkája, amely elsısorban az adott osztály tanulmányi és közösségi tevékenységének irányítását és ellenırzését, az osztályban tanító pedagógusok munkájának összehangolását foglalja magában. d/ Önellenırzés.
XI.4.
Az ellenırzés formái
a/ Tevékenységi folyamatba épített ellenırzés: •
tanórák, gyakorlati foglakozások, kollégiumi csoport-foglakozások, tanórán kívüli foglakozások látogatása; - 47 -
•
tanulói munkák ellenırzése, vizsgálata;
•
a pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenırzése, vizsgálata;
•
beszámoltatás vezetıi vagy tantestületi értekezleten.
c/ Témaellenırzés: egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, nevelési területre vonatkozó ellenırzés. d/ Célellenırzés: egy feladat végrehajtásának adott körben (területen) történı ellenırzése. e/ Utóellenırzés: egy korábbi ellenırzés alapján tett intézkedés végrehajtásának ellenırzése.
XI.5.
Az ellenırzési program
a/ Az ellenırzési programot tanévenként a munkaterv tartalmazza. b/ Az ellenırzési program tartalmazza •
az ellenırzés célját, jellegét;
•
az ellenırzendı tantárgy(csoport), terület megnevezését;
•
az ellenırzés feladatainak meghatározását;
•
az ellenırzendı idıszakot.
c/ Az igazgató szükség szerint a napi aktualitásoknak megfelelıen is elrendelhet ellenırzést.
XI.6.
Az ellenırzés írásba foglalása
a/ Az ellenırzés (látogatás) megállapításait az ellenırzött kérésére írásban kell rögzíteni. b/ Az ellenırzés (látogatás) során észlelt komoly hibák, hiányosságok, szabálysértések írásos rögzítése kötelezı.
- 48 -
XII. Az iskolai könyvtár mőködési rendje Az iskolában a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elısegítése érdekében iskolai könyvtár mőködi •
A könyvtár feladata a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtése, feltárása, nyilvántartása, ırzése, gondozása, e dokumentumok helyben hasznosításának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglakozások tartása.
•
A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.
•
Az iskolai könyvtár mőködtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelıs. A könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a többi iskolai könyvtárral, a Megyei Pedagógiai Intézet könyvtárával, a megyei könyvtárral, a Könyvtárellátó Vállalattal.
•
A könyvtár győjteményeinek gyarapításánál a szakmai munkaközösségek véleményét figyelembe kell venni.
•
A könyvtár szolgáltatásait csak az az intézményi dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki a könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás egy tanévre szól. A könyvtár szolgáltatásai az intézmény dolgozói és tanulói számára ingyenesek.
•
A könyvtár szolgáltatásai: •
tájékoztatás a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,
•
tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,
•
a könyvtári dokumentumok helyben történı hasznosításának biztosítása,
•
könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
•
számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
•
tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól és ezen szolgáltatások elérésének segítése.
•
Az intézmény könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll tanulók és a dolgozók rendelkezésére. Használati rendjérıl, a kölcsönözhetı dokumentumokról és a kölcsönzési idı tartamáról saját szabályzata rendelkezik.
•
Az iskolai könyvtár győjteményének gyarapítása a könyvtár győjtıköri szabályzat alapján a nevelık és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.
•
A pedagógusoknak a könyvtárban illetve a könyvtáros tanár közremőködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható idıpontját, az igényelt szolgáltatások körét tanmenetükben tervezniük és a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.
- 49 -
A könyvtárhasználót (kiskorú tanuló esetén a szülıt) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumokat az elıírt határidıre nem hozza vissza, kártérítés fizetésére kell kötelezni. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az intézmény vezetıje határozza meg.
- 50 -
XIII. Iskolai közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-tıl kötelezı jelleggel bevezeti az iskolai közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat fogalma: A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektıl független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálat keretei között végezhetı tevékenységek: -
az egészségügyi,
-
a szociális és jótékonysági,
-
az oktatási,
-
a kulturális és közösségi,
-
a környezet- és természetvédelemi,
-
a katasztrófavédelmi,
-
az óvodás korú, sajátos nevelési igényő gyermekekkel, tanulókkal, az idıs emberekkel közös sport- és szabadidıs programok.
A tevékenység megszervezése az iskolában -
az intézményvezetı kijelöli a program megvalósulásáért felelıs pedagógust, illetve − ha az intézménybe járó tanulók száma indokolja − pedagógusokat. A kijelölt pedagógus(ok) koordinálja a programot. a tanulók tájékoztatása a választható lehetıségekrıl. a jelentkezési lap kitöltése
A közösségi szolgálat dokumentálása -
Jelentkezési lap kitöltése közösségi szolgálati napló vezetése osztálynaplóban történı rögzítés bizonyítvány megjegyzés rovatának kitöltése törzskönyv megfelelı rovatának kitöltése igazolás a közösségi szolgálat teljesítésérıl
- 51 -
XIV. A mindennapi testedzés formái a/ Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •
Az Nkt. 97. § (6) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-tıl – felmenı rendszerben – bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés.
•
Tanítási napon a tanítási órákat követıen tömegsport foglalkozások, amelyekbe minden tanulónk bekapcsolódhat.
•
Az iskolai sportköri foglalkozások keretén belül a sportcsoportokban rendszeres edzés és versenyzési lehetıség biztosítása.
•
Az ISK szakmai programjában szereplı egyéb sportrendezvények.
•
A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
b/ Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelı tanár segíti. c/ Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. d/ A tanórán kívül szervezett tömegsport és iskolai sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az iskolai sportlétesítmények: a sportudvar, a tornaterem, a konditerem, stb., testnevelı tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. e/ A tömegsport foglalkozások heti óráinak számát, a foglalkozás vezetıjének nevét a tantárgyfelosztásban, pontos idejét tanévenként az iskola tanórán kívüli foglalkozások órarendjében kell meghatározni. f/ Az iskolai kollégium is biztosítja a mindennapos testedzés és versenyzés lehetıségét bentlakói számára. A kollégisták minden este igénybe vehetik a tornatermet, az iskolai sportpályát, a kollégium konditermét tanári felügyelet mellett.
- 52 -
XV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása a/ Az intézmény biztosítja az egészségügyi alapellátás keretében mőködı iskolaegészségügyi szolgálat tárgyi és mőködési feltételeit. Az elsısorban preventív jellegő tevékenységet az adott tanévre szóló munkaterv szerint minden héten az iskolaorvos és a védını látja el. b/ Az egészségügyi szolgálat tevékenysége magában foglalja a tanulók somatometriás és higiéniai-tisztasági szőrıvizsgálatát, a továbbtanulni szándékozók alkalmassági vizsgálatát, a tanulók körében végzett egészségnevelési feladatokat, továbbá az intézmény dolgozóinak alkalmassági vizsgálatát. Az egészségügyi szolgálat támogatja az intézmény környezeti és egészségnevelési programjának a megvalósítását. c/ A kollégista tanulók szükség szerinti orvosi ellátását egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott orvos látja el. A kollégiumi tanulók egészségügyi felügyeletét és ellátását, valamint egészség-nevelését ápoló segíti. d/ Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak évenként tüdıszőrı vizsgálaton kell részt venniük. Az errıl szóló igazolást minden év szeptemberében be kell mutatni •
személyzeti vezetınek (dolgozók esetében),
•
az osztályfınöknek (tanulók esetében).
- 53 -
XVI. Feladatok a tanulóbalesetek megelızésében, baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
XVI.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatosan a/ Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tőzvédelmi utasításnak és a tőzriadó tervnek a rendelkezéseit. b/ Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c/ A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. d/ Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. e/ Az osztályfınököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: •
A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán. Ennek során ismertetni kell: •
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
•
a házirend balesetvédelmi elıírásait,
•
rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
•
a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban.
•
Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) elıtt.
•
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
f/ A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı
- 54 -
viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra. g/ A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. h/ A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezetı nevelık baleset-megelızési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. i/ Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
XVI.2.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
a/ A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: •
a sérült tanulót esısegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kel hívnia,
•
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie,
•
a balesetet, sérülést azonnal jelentenie kell az igazgatónak,
•
az osztályfınökön keresztül értesítenie kell a tanuló szülıjét. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévı többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
b/ A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c/ Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak a munkavédelmi felelıs bevonásával ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
- 55 -
XVI.3.
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a jogszabályok elıírásai alapján
a/ A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A nyilvántartás és a baleseti jegyzıkönyvek elkészítése, azok továbbítása a titkárság felé, továbbá elektronikus feladása az OKM felé az ápolónı feladata. b/ A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrıl a kivizsgálás befejezésekor az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. c/ A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. d/ Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülıi szervezet, valamint a diákönkormányzat képviselıjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. e/ Minden tanuló- és gyermekbalesetet követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelızésére. f/ Az iskolai nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelızésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
- 56 -
XVII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık a/ Az intézmény életében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény dolgozóinak és tanulóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: •
a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, belvíz, hóakadály),
•
a tőz,
•
a robbantással történı fenyegetés.
b/ Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának vagy tanulójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal jelenteni az intézmény igazgatójának, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek. c/ Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: •
igazgató,
•
igazgatóhelyettesek,
•
kollégiumvezetı,
•
kollégiumvezetı-helyettes,
•
gazdasági ügyintézı,
•
munkavédelmi felelıs.
d/ A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell •
a fenntartót,
•
tőz esetén a tőzoltóságot,
•
robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget,
•
személyi sérülés esetén a mentıket,
•
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.
e/ Rendkívüli esemény esetén a szükséges intézkedések megtételét, az épület kiürítését a tőzilletve bombariadó védelmi terv elıírásai szerint kell végezni. f/ A tőzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történı megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelıs.
- 57 -
g/ Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. h/ A tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek. i/ A tőzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: az intézmény titkárságán a kollégiumi nevelıtanári szobákban j/ A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt helyen történı gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tőz- illetve bombariadó védelmi terv végrehajtásában közremőködı, tanórákat tartó, és a napi ügyeletet ellátó pedagógusok együttesen felelısek. k/ A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következıkre: •
az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért a kiürítésben közremőködı pedagógusoknak a tantermeken kívül tartózkodó tanulókra is ügyelnie kell,
•
a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell,
•
a kiürítés során liftet nem szabad használni,
•
a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyja el utoljára,
•
a tanulókat és a kijelölt várakozási helyen a megérkezéskor a pedagógusnak meg kell számolnia.
l/ Az intézkedı vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg gondoskodnia kell az alábbiakról: •
a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitása,
•
a közmővezetékek szükség szerinti elzárása,
•
a vízszerzési helyek szabaddá tétele,
•
az elsısegélynyújtás megszervezése,
•
rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek fogadása.
m/ Az épületbe érkezı rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv képviselıjét az igazgatónak (az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek) vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: •
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események,
•
a veszélyeztetett épület jellemzıi, helyszínrajza, - 58 -
•
az épületben található veszélyes anyagok,
•
a közmővezetékek helyzete,
•
az épületben tartózkodó személyekrıl (létszám, életkor, stb.),
•
az épület kiürítése.
n/ A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv helyszínre érkezését követıen a további biztonsági intézkedéseket a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének (képviselıjének) útmutatása szerint kell megtenni. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének (képviselıjének) utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. o/ Ha a rendkívüli esemény megakadályozza a vidéki tanulók biztonságos hazautazását, az intézmény errıl a médiumokon keresztül tájékoztatja a szülıket, és megszervezi az itt maradt tanulók felügyeletét és ellátását. p/ A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az intézmény igazgatója által kijelölt idıpontban be kell pótolni.
- 59 -
XVIII. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátást, ennek keretében a tankönyvtámogatást 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletben leírtak szerint kell megszervezni. a/ Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. b/ Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelıs dolgozónak nevét, aki az adott tanévben: •
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
•
részt vesz az iskolai tankönyvellátásban.
c/ A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvellátásban részt vevı munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: •
a felelıs dolgozó(k) feladatait,
•
a szükséges határidıket,
•
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
•
a felelıs dolgozó(k) díjazásának módját és mértékét.
d/ Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: •
az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
•
a tankönyvrendelésben részt vevı iskolai dolgozó díjazásának módját és mértékét,
•
a szükséges határidıket,
•
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülıi szervezetvéleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tanterve alapján és a szülıi szervezetvéleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs, a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülı tankönyveket. A szülıket a megelızı tanév végén tájékoztatni kell a tankönyvekrıl, taneszközökrıl, amelyek a nevelı-oktató munkához szükségesek. A tankönyvrendelés részletes szabályai, valamint az ingyenes tankönyvellátás szabályai külön megtalálhatók az SZMSZ mellékletei között.
- 60 -
XIX. A különös közzétételi lista intézményünkre vonatkozó rendelkezései A 32/2008 (XI.24.) OKM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8.§ (6) bekezdésének megfelelıen intézményünk az e rendelet 10. sz. mellékletében meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) intézményünk honlapján személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtathatóan és részleteiben is kimásolható módon közzéteszi. A különös közzétételi lista intézményünkre vonatkozó elemei: Iskola: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelı és oktató munkát segítık száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve Szakképzésben részt vevık pályakövetési eredményei Szakkörök igénybevételének lehetısége, mindennapos testedzés lehetısége Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Iskolai tanév helyi rendje Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma
Kollégiumok 1. 2. 3. 4.
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Szabadidıs foglalkozások köre Kollégiumi tanév helyi rendje Kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a tanulói létszám
A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább tanévenként felül kell vizsgálni.
- 61 -
XX. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélésének irányelvei A közoktatási intézmény vezetıje kiemelkedı munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel ismerheti el a minıségi munkavégzést. Ennek pénzügyi keretét a költségvetésrıl szóló törvényben a kiemelkedı munkavégzésért adható normatíva alkotja. A felhasználás differenciált módon történik, amely lehet: •
rendszeres havi kereset-kiegészítés,
•
egyszeri alkalommal történı elismerés.
A havi rendszeres kereset-kiegészítés odaítélése egy tanítási évre szól, tanévenként az intézmény vezetıje újra dönt az elismerésrıl. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több évben is megkaphatja. Az éves munkaterv aktuális célkitőzései meghatározzák azokat a kiemelt területeket, amelyek alapján megtörténik a rendelkezésre álló keret felhasználása. A jogosultság megállapítását segíti, hogy a kiválasztásnál: Az igazgató mellett a vezetıség tagjai, a munkaközösség-vezetık, nem pedagógus dolgozók esetén a felettes vezetık közösen alkotnak véleményt. A munkaközösség-vezetık, felettes vezetık és a Közalkalmazotti Tanács elnökének írásban benyújtott véleményét figyelembe véve a vezetıség tagjai rögzített szempontsor alapján tesznek javaslatot az egyes dolgozók anyagi elismerésére. A szempontsor elemei: •
minıségügyi vezetıként, vagy egy-egy feladat elvégzésére kijelölt minıségi csoport tagjaként végzett munka,
•
munkaközösség-vezetıi tevékenység minısége,
•
osztályfınöki, kollégiumi csoportvezetıi munka minısége (kiemelt szempont: kezdı illetve végzıs osztály),
•
szaktanári, kollégiumi foglalkozás-vezetıi munka minısége (kiemelt szempont emeltszintő csoportban való oktatás, bemutató óra tartása, tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való eredményesség – városi, megyei, országos szint differenciált értékelése),
•
mentori tevékenység,
•
iskolai rendezvényeken, hagyományteremtésben, hagyomány ápolásában való közremőködés,
•
bázisiskolai rendezvények szervezése, megvalósítása
•
iskolán kívüli rendezvényeken való közremőködés (kirándulás, színház, múzeumlátogatás, stb.),
- 62 -
•
pályázatok írása,
•
továbbképzéseken való részvétel,
•
fıiskolai hallgatók gyakorló tanításának vezetése,
•
nem pedagógus esetében a saját területen végzett kiemelkedı munkavégzés,
•
az éves célkitőzésekhez igazodó egyéb szempontok.
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésre biztosított költségvetési keret fennmaradó része pedagógus napon idıarányosan, továbbá a naptári év végén az intézmény dolgozóinak – a tartósan magas színvonalú, kiemelkedı munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kerül kifizetésre. A kereset-kiegészítés odaítélésérıl a javaslatok figyelembe vételével, a jogszabály által meghatározott legitimációs eljárás lefolytatása mellett az igazgató dönt.
- 63 -
XXI. Az intézmény hagyományainak ápolása XXI.1.
A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
a/ Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idıpontokat, valamint felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. b/ Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei: •
tanévnyitó ünnepély,
•
Széchenyi-nap,
•
Öregdiákok napja,
•
megemlékezés az 1956-os forradalomról és a köztársaság kikiáltásáról,
•
szalagavató,
•
Széchenyi-bál,
•
megemlékezés az 1848-as forradalomról,
•
fogadás a versenyeken kiemelkedıen szereplı tanulók és tanáraik tiszteletére,
•
ballagás,
•
tanévzáró ünnepély.
•
Nemzeti összetartozás napja
•
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
•
Holocaust-nap
c/ Az intézményszintő versenyek: •
Nagyváthy Matematikai Verseny,
•
tantárgyi versenyek.
d/ Alkalmankénti szórakoztató rendezvények: •
iskolai csibeavató,
•
kollégiumi gólyaavató,
•
szalagavató bál,
•
karácsonyi ünnepély,
•
diáknap.
e/ Iskolatörténeti emlékek győjtése és könyvtári ırzése.
- 64 -
XXI.2.
A hagyományápolás külsıségei
a/ Az intézmény zászlója fehér színő, körben nemzetiszínő farkasfog díszítéssel és arany szegéllyel. Egyik oldalán "SZÉCHENYI ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA NYÍREGYHÁZA" felirat és Széchenyi István kék színő pajzsba foglalt képmása, továbbá az iskolaalapítás évszáma (1918), másik oldalán "A TUDOMÁNYOS EMBERFİ MENYNYISÉGE A NEMZET IGAZI HATALMA" Széchenyi-idézet és az "AZ ISKOLAALAPÍTÁS 75. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE ADOMÁNYOZTÁK AZ ÖREGDIÁKOK 1993." felirat található. b/ Az intézmény emblémája:
c/ Az intézmény tanulóinak kötelezı ünnepi viselete: Lányok: fekete alj, fehér ingblúz, emblémás fekete nyakkendı. Fiúk: fekete nadrág, fehér ing, emblémás fekete nyakkendı.
Az intézmény hagyományos sportfelszerelése: piros atlétatrikó, kék nadrág, fehér tornacipı, fehér zokni.
- 65 -
XXII. Záró rendelkezések
1. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a jelzett közösségek, intézmények egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony mőködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézményi SZMSZ mellékletei. 3. A mellékletben található szabályzatok közül az igazgatói utasítások, rendelkezések jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi elıírások, belsı intézményi megfontolások vagy az intézmény igazgatójának, mint felelıs vezetınek megítélése ezt szükségessé teszi.
- 66 -
TARTALOMJEGYZÉK I. I.1. I.2. II. II.1. II.2. II.3. II.4. II.5. II.6. III. III.1. III.2. III.3. III.4. III.5. III.6. IV. IV.1. IV.2. IV.3. IV.4. IV.5. IV.6. IV.7. IV.8. IV.9. IV.10.
Az intézmény alapadatai....................................................................................................... 3 Az intézmény képviselete ...................................................................................................... 4 Az intézmény vagyona ........................................................................................................... 4 Az intézmény szervezeti rendje, irányítása ......................................................................... 5 Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................ 5 Az intézmény felelıs vezetıje................................................................................................ 5 Az igazgató közvetlen munkatársai........................................................................................ 5 Az intézmény vezetısége ....................................................................................................... 6 Az intézmény dolgozói .......................................................................................................... 7 Az intézmény szervezeti egységei, vezetıi szintjei................................................................ 7 Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek.......................................... 9 Az intézmény nevelıtestülete................................................................................................. 9 A nevelıtestület értekezletei .................................................................................................. 9 A nevelıtestület döntései, határozatai .................................................................................. 10 A nevelıtestület által átruházott feladatkörök ...................................................................... 11 A szakmai munkaközösségek .............................................................................................. 11 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása .................................................................... 13 Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje...................... 15 Az intézményi közösség ....................................................................................................... 15 Az alkalmazotti közösség ..................................................................................................... 15 A tanulói közösségek ........................................................................................................... 15 Az osztályközösség és az osztályfınök................................................................................ 15 A kollégiumi közösségek és vezetıik .................................................................................. 16 A diákönkormányzat ............................................................................................................ 17 A szülıi munkaközösség ...................................................................................................... 18 A szülık tájékoztatásának formái ........................................................................................ 20 A partneri kerekasztal .......................................................................................................... 21 Az intézmény külsı kapcsolatai ........................................................................................... 21
IV.10.1. IV.10.2. V. V.1.
V.1.1. V.1.2. V.1.3. V.1.4. V.2. V.3. VI. VI.1. VI.2. VI.3. VI.4. VI.5. VI.6. VI.7. VI.8. VI.9. VI.10. VII.
Oktatásirányítókkal és az irányításban résztvevı intézményekkel való kapcsolat színterei .............................................................................................21 Kapcsolat más intézményekkel .....................................................................22
Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok...................................... 25 A törvényes mőködés alapdokumentumai ........................................................................... 25
Az alapító okirat............................................................................................25 A pedagógiai program ..................................................................................25 A házirend .....................................................................................................26 Az éves munkaterv ........................................................................................27 Az intézmény mőködését meghatározó egyéb dokumentumok ........................................... 27 Az intézményi dokumentumainak nyilvánossága ................................................................ 27 Az intézmény munkarendje................................................................................................ 28 A közalkalmazottak munkarendje ........................................................................................ 28 A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje .............................................................. 28 A pedagógusok munkarendje ............................................................................................... 28 Az intézmény tanulóinak munkarendje ................................................................................ 29 A tanév helyi rendje ............................................................................................................. 29 A felnıttoktatás formái ........................................................................................................ 30 A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, idıtartama ................................... 30 Az intézményben tartózkodás rendje ................................................................................... 31 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................................... 32 Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje ................................................................ 33 A tanulók felvétele és tanulmányi elımenetele ................................................................. 34
- 67 -
VII.1. A tanulók felvétele ............................................................................................................... 34 VII.2. A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga ............................................................... 34 VII.3. A tanulók jogai és kötelességei ............................................................................................ 34 VII.4. A tanulók ellenırzése és értékelése...................................................................................... 35 VII.5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek ............................................................. 36 VII.6. Mentesítés egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól ..................................... 37 VII.7. A tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszőnése ..................................... 37 VII.8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülı fegyelmi eljárás.................................................. 37 VIII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje.......................................... 39 VIII.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja, általános szabályai.................................................... 39 VIII.2. A tanórán kívüli szervezett foglalkozások formái................................................................ 39 IX. Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje ..... 42 IX.1. Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ......... 42 IX.2. Az elektronikus úton elıállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .................. 42 X. Belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok ............................................................................ 44 X.1. Az iskolai belsı ellenırzés feladatai: ................................................................................... 44 X.2. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei: .............................................. 44 X.3. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei: ................................................................ 45 X.4. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai: ....................................................................... 45 X.5. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik: .......................... 45 XI. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje ............................................................ 47 XI.1. A belsı ellenırzés célja ........................................................................................................ 47 XI.2. A belsı ellenırzés alapelvei ................................................................................................. 47 XI.3. Az ellenırzés szintjei ........................................................................................................... 47 XI.4. Az ellenırzés formái ............................................................................................................ 47 XI.5. Az ellenırzési program ........................................................................................................ 48 XI.6. Az ellenırzés írásba foglalása .............................................................................................. 48 XII. Az iskolai könyvtár mőködési rendje ................................................................................ 49 XIII. Iskolai közösségi szolgálat .................................................................................................. 51 XIV. A mindennapi testedzés formái .......................................................................................... 52 XV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása .................................................. 53 XVI. Feladatok a tanulóbalesetek megelızésében, baleset esetén ............................................ 54 XVI.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatosan ............... 54 XVI.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ............................................ 55 XVI.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a jogszabályok elıírásai alapján ..................... 56 XVII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık ................................................................. 57 XVIII. Az iskolai tankönyvellátás rendje ...................................................................................... 60 XIX. A különös közzétételi lista intézményünkre vonatkozó rendelkezései........................... 61 XX. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélésének irányelvei .......... 62 XXI. Az intézmény hagyományainak ápolása............................................................................ 64 XXI.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .......................................................................... 64 XXI.2. A hagyományápolás külsıségei ........................................................................................... 65 XXII. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 66
- 68 -
