A nyelvföldrajztól a névföldrajzig II. Családnév helynév kisebbségek

A nyelvföldrajztól a névföldrajzig II. Családnév – helynév – kisebbségek

A nyelvföldrajztól a névföldrajzig II. Családnév – helynév – kisebbségek

A 2011. november 5-i győri tanácskozás előadásai Szerkesztette

Vörös Ferenc

Savaria University Press Szombathely, 2011

Lektorálta DR. MIZSER LAJOS CSC DR. MURÁDIN LÁSZLÓ CSC DR. VÖRÖS FERENC PHD DR. VÖRÖS OTTÓ CSC

Borítóterv VITÁRIS GÁBOR

© VÖRÖS FERENC © A szerzők

ISBN 978-963-9882-80-5 Minden jog fenntartva. A mű sem részleteiben, sem egészében nem reprodukálható semmilyen eljárással, továbbá semmiféle adathordozón nem tárolható a jogtulajdonos írásbeli engedélye nélkül.

A kötet megjelentetését a polgármesteri keretből Borkai Zsolt, a rendezvény fővédnöke, Győr város polgármestere hathatósan támogatta. A szerzőtársak nevében ezúton szeretnék neki köszönetet mondani érte. V.F.

Felelős kiadó: FŰZFA BALÁZS Készült: 2011-ben

Tartalomjegyzék Polgármesteri köszöntő ............................................................................................................... 9 Szerkesztői előszó ....................................................................................................................... 11 VÖRÖS FERENC: Névföldrajz és térinformatika. Mutatvány a Mai magyar családnévatlasz legújabb térképlapjaiból ........................................................................ 13 Irodalom ............................................................................................................................ 42 Absztrakt / Abstrakt........................................................................................................ 43 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................................ 44 FÜLÖP LÁSZLÓ: Magyar–szlovén (nyelvi) kapcsolatok a nevek tükrében. Felsőszölnöki plébánia, 18. század ........................................................................................................... 45 Irodalom ............................................................................................................................ 53 Absztrakt / Abstrakt........................................................................................................ 53 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................................ 53 GERSTNER KÁROLY: Személynevek a hazai német földrajzi nevekben ............................ 55 Irodalom ............................................................................................................................ 61 Absztrakt / Abstrakt........................................................................................................ 61 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................................ 61 FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN: Német népcsoportokra utaló családnevek Magyarországon. Német, Szász, Bajor, Sváb .................................................................... 63 Irodalom ............................................................................................................................ 74 Absztrakt / Abstrakt ........................................................................................................ 78 FÁBIÁN ZSUZSANNA: Olasz családnevek Magyarországon ................................................. 79 Irodalom ............................................................................................................................ 92 Absztrakt / Abstrakt........................................................................................................ 93 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................................ 94 N. FODOR JÁNOS: Név és etnikum összefüggésének nyelvföldrajzi vonatkozásai a Történeti Magyar Családnévatlasz példaanyagában ..................................................... 95 Irodalom ..........................................................................................................................105 Absztrakt / Abstrakt......................................................................................................108 Kulcsszavak / Keywords ..............................................................................................108 BENŐ ATTILA: Román eredetű családnevek a nyelvterület keleti régiójában. Eredetréteg, tipológiai............................................................................................................................109 Irodalom ..........................................................................................................................115 Absztrakt / Abstract ......................................................................................................116 Kulcsszavak / Keywords ..............................................................................................116 B. FODOR KATALIN: Moldvai családnevek ..........................................................................117 Irodalom ..........................................................................................................................125 Absztrakt / Abstrakt......................................................................................................125 Kulcsszavak / Keywords ..............................................................................................126 SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ: Német családnevek és helynevek kapcsolata. Bepillantás a Német Családnévatlasz (Deutscher Familiennamenatlas) lapjaiba .........................127 Irodalom ..........................................................................................................................133 Absztrakt / Abstrakt......................................................................................................133 Kulcsszavak / Keywords ..............................................................................................134

MIZSER LAJOS: Helynévre utaló családnevek az északkelet-magyarországi határ mindkét oldalán ...............................................................................................................................135 Irodalom ..........................................................................................................................139 Absztrakt / Abstrakt......................................................................................................139 Kulcsszavak / Keywords ..............................................................................................139 HORNOKNÉ UHRIN ERZSÉBET–TUSKA TÜNDE–MIROSLAV KAZÍK: Adalékok a szlovák nevek kutatásához .............................................................................................141 Irodalom ..........................................................................................................................145 Absztrakt / Abstrakt......................................................................................................146 Kulcsszavak / Keywords ..............................................................................................147 A kötet szerzői / Authors of the Volume ............................................................................149

Polgármesteri köszöntő Tisztelettel köszöntöm A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címmel második alkalommal meghirdettet konferencia minden kedves résztvevőjét, előadóit, hallgatóit és szervezőit. Nagy öröm számomra, hogy Győr adhat otthont ennek az egyedülálló és színvonalas eseménynek. Az ember viszonya a saját nevéhez időben ugyan változó lehet, de minden pillanatban pontosan kifejezi tudatát. A gyermek először megtanulja kimondani, az idő múlásával leírni, majd megfordul a fejében, hogy vajon miért pont így hívják, és mit jelenthet neve. Előfordul, hogy magyarázatokat keres a névre, mely övé, fémjelzi, de nem jellemzi őt. Egy ember neve nem azonos a család történetével, sem a család eredettudatával. A nevek azonban beszédesek, sok mindennek utána lehetne járni a név mentén elindulva. A név olyan azonosító, amelyre van, aki büszke, sőt van, aki ennek hatására kezdi keresni a család múltjában a gyökereit. A családnév eredetének, időbeni változásainak feltárása, végleges alaki rögzülésének kutatása egyszerre kaland, és intellektuális időutazás. Ebben a felfedezésben nyújthat iránymutatást a készülő családnévatlasz, amelyet kutatásuk során nemcsak a nyelvészek, hanem egyéb tudományterületeken tevékenykedő szakemberek, így a történészek, helyismerettel, néprajzzal, migrációval, kisebbségkutatással foglalkozó szakemberek is kamatoztathatnak. A kisalföldi megyeszékhely számára fontos, hogy hozzá tudjon járulni azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket olyan neves, városunkhoz köthető nyelvészek fémjeleznek, mint Révai Miklós vagy Czuczor Gergely. Az ő örökségükre hivatkozva sok sikert kívánok a konferencia szervezőjének, a résztvevőknek pedig eredményes tanácskozást, valamint kellemes kikapcsolódást városunkban. Bízom abban, hogy az előadások közeljövőben megjelenő szerkesztett változatából a nagyközönség is új, eddig még fel nem tárt dolgokkal ismerkedhet meg majd akkor, amikor a családnevek eredetét, nyelvföldrajzát bemutató tanulmányokat írott formában is kézbe veheti.

2011 novemberében Borkai Zsolt Győr Megyei Jogú Város polgármestere a rendezvény fővédnöke

Szerkesztői előszó A 2011. november 5-én Győrben megrendezett szakmai tanácskozás előadásainak szerkesztett változatát veheti kézbe az olvasó. A kötet fő rendezőelve az volt, hogy abban a sorrendben szerepeljenek benne a szerzők, ahogy előadásuk a rendezvényen elhangzott. Ezzel némileg eltértünk az ilyenkor általánosnak mondható betűrendes szerkesztési elvtől, de úgy gondoltuk, hogy az előadások tematikus csoportosítása utólag is jelentősen megkönnyítheti a könyv forgatóinak, hogy ki-ki a maga érdeklődésének megfelelően szemezgethessen a kötetből. Másodszor gyűltek össze a családnevekkel foglalkozó Kárpát-medencei szakemberek, hogy ez alkalommal Győrben készítsenek számvetést a szakmai tanácskozás tematikájához kapcsolódó munkájukról. Az ilyen összejövetelek kiválóan alkalmasak arra, hogy az előadásokként elhangzó beszámolókon túl termékeny eszmecsere alakuljon ki a résztvevők között: Az sem utolsó szempont, hogy a szakmabéliek az érdeklődő nagyközönségnek is bepillantást engedjenek a kutatásaikba és a magyar családnévatlasz háttérmunkálataiba. A helyszín évről évre változik, csakúgy, mint a tanácskozás témája, jóllehet a főcím – A nyelvföldrajztól a névföldrajzig – a kereteket is nagyban behatárolja. A győri konferencián elhangzó előadások zöme a helynevek, valamint egyes magyarországi és határainkon túl élő kisebbségek családnévállományát állították középpontba. Lassan már az is hagyománnyá válik, hogy egy-egy előadás erejéig összefoglalás hangzik el a névföldrajzban előttünk járó nemzetek atlaszairól. A szombathelyi tanácskozáson Fábián Zsuzsannától az olaszországi családnévkutatások ezredfordulós állásáról kaptunk igen alapos áttekintést. Győrben ennek szerves folytatásaként Szilágyi-Kósa Anikó a német családnévatlaszt (Deutscher Familiennamenatlas) mutatta be előadásában. Győr méltó helyet biztosított a tanácskozásnak. Éppen ezért illendő köszönetet mondanunk fővédnökünknek, Borkai Zsolt polgármester úrnak és rajta keresztül a városnak, hogy biztosították számunkra a termet és az ilyenkor szükséges technikai hátteret. Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy az előadások szerkesztett változatának megjelentetését Borkai Zsolt tette lehetővé, aki ebben a meglehetősen ínséges időszakban polgármesteri keretéből hasította ki számunkra a kötet nyomdai költségeit.

2011. Szent András havában A szerkesztő

VÖRÖS FERENC Névföldrajz és térinformatika Mutatvány a Mai magyar családnévatlasz legújabb térképlapjaiból A tanulmány első része beszámol a Mai magyar családnévatlasz munkálatainak jelenlegi állásáról. Szól a térképek előállításához szükséges térinformatikai rendszer, a matematikai segédprogramok és a kereső létrehozásának mikéntjéről. A dolgozat második részében a szerző négy családnév tematikus térképei alapján betekintést enged abba, milyen sokoldalú felhasználást kínál a több mint tízmillió alapadatot tartalmazó MMCsA /DHS (A mai magyar családnevek adatbázisa / Database of Hungarian Surnames), amikor a belőle kinyert adatok téri tagozódását ábrázoljuk. A tanulmányban térképre vitt családnevek lexikai típusai és változatai: Juhász ~ Ihász; Garajszki; Bozsik; Német. Linguistic Geography and Geo-Information System Sample from the Latest Maps of the Current Hungarian Family Name Atlas The first part of the study introduces the recent status of the work related to Current Hungarian Family Name Atlas. It also describes the method how to set up the geoinformation system, mathematical support programmes and the browser required to produce the maps. In the second part of the study based on the thematic maps of four family names, the author gives some insight how complex usage MMCsA /DHS (A mai magyar családnevek adatbázisa / Database of Hungarian Surnames) offers, containing more than 10 million basic data, when we display regional distribution of data gained from such. Lexical types and variants of family names displayed on the map in the study: Juhász ~ Ihász; Garajszki; Bozsik; Német.

Kulcsszavak / Keywords családnévatlasz, térinformatika, tematikus térképek, elektronikusan tárolt adatbázis, izoglossza, lexikai típusok, ejtés- és írásképváltozatok Family name atlas, geo-informatics, thematic maps, electronically stored database, isogloss, lexical types, pronunciation and written-form variants

FÜLÖP LÁSZLÓ Szlovén családnevek névföldrajzi jellemzői Felsőszölnöki plébánia 1750–1800 A tanulmány egy magyarországi szlovén település, Felsőszölnök plébániájának családneveit vizsgálja az 1750–1800 közötti időszakban. Bemutatja magának a plébániának és a hozzátartozó filiáknak a történetét. Részletesebben vizsgálja az ott élők nyelvjárását, amely lényegesen eltér a szlovén irodalmi nyelvtől. Épp ezek a jellemzők, valamint egyéb térbeli, időbeli, gazdasági-társadalmi tényezők határozták meg az ott élők családnévrendszerét. Megismerhetjük az akkor leggyakoribb vezetékneveket, azok eredetét, a nevek elterjedését és alakváltozatait. Főleg ez utóbbi nagyon jellemző a vidékre, egy-egy névnek akár öt-hat írott formájával is találkozhatunk a korabeli római katolikus anyakönyvekben. A szerző mindezeket szemléletesen térképeken ábrázolja, és névföldrajzi szempontból elemzi. The characteristics of the namegeography of the Slovenian family names The Felsőszölnök parish 1750-1800 The study analyzes the family names of a Slovenian settlement in Hungary, Felsőszölnök from 1750 to 1800. It shows the history of the parish and its branch offices. It studies the inhabitants’ dialect, which is much different from the standard Slovenian. The inhabitants’ family names were influenced by these characteristics and other geographic, chronological, economic, social factors. We can get to know the most popular family names, their origins, spread and allomorphes. The latters are typical in this region, in the roman catholic registers we meet five or six written forms of a name. The author analyzes and represents them with the help of maps in a namegeographical point of view.

Kulcsszavak / Keywords Magyarországi szlovénok (vendek), Vendvidék, plébánia, nyelvjárás, nyelvi kontaktusok, családnevek, gyakoriság, elterjedés, nevek alakváltozata, névföldrajz Slovenes in Hungary, „Vendvidék”, Wends, parish, dialect, linguistic contacts, family names, frequency, spread, allamorphes of names, namegeography

GERSTNER KÁROLY Személynevek hazai német földrajzi nevekben A dunántúli megyék földrajzi neveit tartalmazó kötetekben a magyar nevek mellett a hazai németek által a saját anyanyelvükön használt nevek is nagy számban megtalálhatók. Ezek között vannak településnevek, valamint az egyes helységek bel- és külterületére lokalizálható helyek nevei is. A cikk ezen nevek közül azokat vizsgálja, amelyek valamilyen személynevet (családnevet, keresztnevet vagy ragadványnevet) tartalmaznak. A vizsgálat a következőkkel foglalkozik: milyen arányban vannak ilyen típusú nevek a korpuszban?; milyen típusú helyek jelölésére használják az ilyen neveket?; milyen névhasználati jellemzők figyelhetők meg az ilyen nevek kapcsán? Personal names in German geographical names in Hungary Besides the place names used by Hungarians, those used by the German-speaking minorities can also be found in great number in geographical name collecions of the Transdanubian counties. These names are on the one hand names of settlements, and on the other hand other names of inner or outlying territories. The article analyizes those names of the latter type which contain personal names (family names, given names, nicknames). The analysis deals with the following questions: in what proportion does the corpus contain this type of names? what types of places are assigned with these names? what characteristics of the name usage can be observed in connection with these names?

Kulcsszavak / Keywords névtan, nyelvi kontaktusok, dialektológia, településtörténet, nemzeti és kulturális identitás onomastics, language contacts, dialectology, settlement history, national and cultural identity

FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN Német népcsoportokra utaló családnevek Magyarországon

Német, Szász, Bajor, Sváb

A népnévi, illetve népcsoportnévi eredetű családnevek más európai népek családnévállományával összevetve a magyar névanyagnak jelentős részét alkotják. A következőkben négy, német népcsoportokra utaló nevet (Német, Szász, Bajor és Sváb) kiválasztva igyekszünk bemutatni a magyar népnévi eredetű családnevek diakrón szempontú vizsgálatának lehetőségeit. Áttekintésünk kiterjed az említett szavak közszói előfordulásaira, jelentésük változásaira és a forrásokban alkalmazott idegen nyelvi megfelelőikre, valamint helyneveinkben, egyénnevekben, megkülönböztető névelemekben és családnevekben való megjelenésükre. Ahol a források lehetővé teszik, területi megoszlásukra is kitérünk. Bemutatjuk emellett a családnév-változtatásokban játszott szerepüket, a népnévi eredetű családnevek csoportjában a mesterséges névalkotás hatására végbement változásokat, végül pedig a tárgyalt elemeknek a mai magyar családnév-állományban elfoglalt helyét vesszük szemügyre. Family names referring to German ethnical groups in Hungary

Német [German], Szász [Saxon], Bajor [Bavarian], Sváb [Swabian] The family names originating from the names of ethnical groups form a considerable part of the corpus of Hungarian family names, in comparison to the family name corpuses of other European nations. In our paper, taking the example of four selected family names referring to the German population (Német ‘German’, Szász ‘Saxon’, Bajor ‘Bavarian’, Sváb ‘Swabian’), we demonstrate the possibilities of the diacronic research of the Hungarian family names referring to ethnical groups. Our survey extends to the appearance of these words as common nouns, to the changes of their meaning and their counterparts in foreign languages as used in our sources, and to their presence in place names, individual names, distinguishing elements and family names. When our sources make it possible for us, we will also touch upon their areal distributions. In addition, we present their role in family name changes, and the changes in the corpus of family names referring to ethnical groups caused by artificial name creation. Finally, we demonstrate the position of these four family names in the contemporary corpus of Hungarian family names.

Kulcsszavak / Keywords

népnevek, családnevek, személynévtörténet, névgyakoriság, névföldrajz, Német, Szász, Bajor, Sváb ethnonims, family names, historical anthroponymy, name frequency, name geography, German, Saxon, Bavarian, Swabian

FÁBIÁN ZSUZSANNA Olasz családnevek Magyarországon A tanulmány bemutatja, hogy milyen értelmezési-definíciós, adatgyűjtési és feldolgozási nehézségek merülnek fel egy adott nyelvvel kapcsolatba került idegen eredetű családnévállomány tanulmányozása során, ill. hogy milyen kép rajzolódik ki a magyarral kapcsolatba került (elsősorban XIX–XX. századi) olasz eredetű családnevekről. A tanulmány első, bevezető részében a szerző kitér azokra a nehézségekre, amelyek az „olasz családnév a magyarban” fogalmának értelmezése körül merülnek fel. Az adatgyűjtés legfőbb nehézsége a véletlenszerűség, ill. a családtörténetek ismeretének szükségessége. A szerző Kázmér Miklósnak a régi magyar családneveket feldolgozó szótárából vett példákkal azt is bemutatja, hogy mely esetekben merül fel olasz vonatkozású névhomonímia lehetősége is. A magyarba bekerült olasz családnevek két nagy csoportját az eredeti formájukban megmaradt, ill. a meghonosodott névalakok alkotják, e kettő között helyezkednek el a még ingadozó formák. A tanulmányban ezekre a névtípusokra hoz fel adatokat a szerző, a névviselőkről szóló információkat is felsorakoztatva. A mai olasz családnevek gyakoriságára és földrajzi elterjedésére vonatkozó adatok a www.gens.labo.net portálról származnak. A meghonosodott neveknél megfigyelhető nyelvi változások (példákkal kísérve) külön pontban is fel vannak sorolva. A tanulmány végén felmerül az olaszba bekerült magyar családnevek tanulmányozásának időszerűsége is. Italian Surnames in Hungary The study deals with the interpretational-definitional, data collecting and processing difficulties involved in studying the surname stock of foreign origin having come into contact with a given language, and the kind of image depicted by surnames of Italian origin that came into contact with Hungarian especially during the 19 th and 20th century. In the first, introductory part of the study, the author elaborates on the difficulties arising out of the interpretation of the concept of "Italian surnames in Hungarian". The main difficulties in collecting data are randomness, and the need for being familiar with family histories. Through examples taken from the dictionary edited by Miklós Kázmér concerning old Hungarian family names, the author demonstrates cases in which there is the possibility of Italian related name homonymy. There are two large categories of Italian surnames in Hungarian: those retaining their original form and the naturalized ones, in between these two, however, there is a third group, the still wavering forms. The author discusses data concerning this third group with added information on the bearers of these names. Data concerning the frequency and geographical spread of present day Italian surnames were taken from the portal www.gens.labo.net. The linguistic changes observed in naturalized names (accompanied by examples) are also listed separately. The author mentions at the end of the study that research conducted into Hungarian surnames in Italian would also be timely.

Kulcsszavak / Keywords névtan, családnevek, olasz–magyar vonatkozások onomastics, family names, Italian-Hungarian realtion

N. FODOR JÁNOS Név és etnikum összefüggésének nyelvföldrajzi vonatkozásai a Történeti Magyar Családnévatlasz példaanyagában A mai családnévanyag szinkrón névföldrajzi vizsgálata mellett fontos a történeti szempont érvényesítése is, ennek okán a közelmúltban megkezdődtek a Történeti Magyar Családnévatlasz munkálatai, amelynek adatbázisához az első országos összeírás szolgáltatja az adatokat. A 160 ezres adatmennyiséggel biró névkorpusz a történelmi Magyarország területének a kétharmadát lefedi, sok szempontú elemzési lehetőséget biztosítva a névföldrajzi vizsgálatokhoz. Jelen tanulmányban a népnévi eredetű családnevek közül az Orosz, Rusznyák és Ruszin családnevek területi kiterjedése segít feltárni a különböző nyelven ugyanarra a népcsoportra vonatkozó nevek történeti tanulságait. The linguistic geography concerns of the context of a name and an ethnic group in the database of Atlas of Historical Hungarian Surnames Beside the synchronic name geography examination of the today's surnames is important the validation of the historical viewpoint, because of this the works of the Atlas of Historical Hungarian Surnames began. The database of AHHS consists of the data of the first national census in 1715. The corpus of 160 thousand names covers the big part of historical Hungary's area. In this paper I research the contexts of a name and an ethnic group, and I present the geography map of the Orosz ‘Russian’, Rusznyák ‘Ruthenian’, Ruszin ‘Ruthenian’ family names with ethnonym origin.

Kulcsszavak / Keywords névföldrajz, népnévi eredetű családnevek, személynév és etnikum kapcsolata, népiségtörténet, történeti családnévatlasz, Orosz, Rusznyák, Ruszin name geography, surnames with an ethnonym origin, the contact of a personal name and an ethnic group, atlas of historical surnames, family names: Orosz ‘Russian’, Rusznyák ‘Ruthenian’, Ruszin ‘Ruthenian’

BENŐ ATTILA Román eredetű családnevek a nyelvterület keleti régiójában Eredetréteg, tipológia A tanulmány a magyarban használatos román eredetű családneveket elemzi, és többféle szempontból tipologizálja őket: az eredet, a meghonosodottság, az alakváltozatok, a gyakoriság, a régiség és a motiváltság perspektívájából. A tanulmány több olyan elméleti kérdést is felvet, amelyeknek megoldása érinti a névtan, a nyelvföldrajz és a kontaktológia területét. Hungarian family names of Romanian origin Their origin and tipology The article analyses the Hungarian family names of Romanian origin and presents a typology of these names taking into account the following criteria: origin, integration, lexical and morphological variability, frequency, time of borrowing and semantic motivation. The study of these family names arises many theoretical questions which are closely connected to field of of family names in general, to geography of names and to linguistic contactology.

Kulcsszavak / Keywords családnév, kölcsönzés, magyar nyelvváltozatok, szemantikai motiváltság, névipológia Family name, borrowing, Hungarian language variants, semantic motivation, typology of names

B. FODOR KATALIN Moldvai családnevek Az itt közölt írás egy a jövőben folytatandó vizsgálat első eredményeiről számol be. A moldvai nagyváros, a csángók lakta vidék fővárosa, Bákó 2002/2003. évi magán telefonelőfizetőinek névsora szolgáltatta az alapot annak kutatásához, hogy milyen magyar, illetve magyar eredetű családnevek mutathatók ki a városban. A 2002-es népszámlálási adatok szerint csupán a lakosság 1 ezreléke vallotta magát magyarnak, a telefonkönyv azonban jelentős magyar eredetű névanyag jelenlétére mutat. Az ortográfiai jellemzők és a szorosabban vett névtani sajátosságok feltárásával kimutatható, hogy legnagyobb számban a magyar személynévi eredetű családnevek ismerhetők fel a város lakosainak körében a személyes tulajdonságokat és a foglalkozást jelölő nevek mellett, s igen jelentős azoknak a családneveknek a száma, amelyeknek alig, vagy egyáltalán nem állapítható meg biztosan a származása. A több évszázados együttélés magyarok és románok között a névhasználatban is sokféle változatot hozott létre, ezek vizsgálata értékes adatokkal járulhat hozzá a moldvai magyarság történetének alaposabb megismeréséhez. Cognomen/family names in Moldva (region in Romania) The study reports the first achievements of a research which should be conducted and finalized in the future. The list of private telephone subscribers of the moldavian city, the capital of the region populated by Csangos, Bacau provided the basis of a research which aim is to point out the Hungarian and the Romanian cognomen in the city. According to the data of the 2002 census only 0,001 of the population considered themselves Hungarians although the data in the telephone directory assumes a significant quantity of names of Hungarian origin. It is demonstrable with the exhibition of the ortographical parameters and the pecularities of onomastics in the strict sense of the word that besides the names denoting personal characteristics and professions it in the group of family names deriving from Hungarian personal Names wich can be recognised the most times among the inhabitants ofthe town. The number of names whose origin is not or hardly recognisable is also relevant. The centuries of the Hungarian-Romanian cohabitation results in variants even in the names. The examination of these phaenomena could contribute to the recognition of the history of the Hungarians in Moldva (with important data).

Kulcsszavak / Keywords moldvai magyarság, ortográfia, hangjelölés, szándékos és véletlen elírás, a névadás motiváltsága, párhuzamos névadás, archikus nyelvi elemek a családnevekben, kettős névhasználat hungarian population in Moldva, ortography, intentional and non-intentional errors in writing, the motivation of naming, parallel naming, archaic linguistic elements in cognomen/family names, dual names

SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ Német családnevek és helynevek kapcsolata Bepillantás a Német Családnévatlasz (Deutscher Familiennamenatlas) lapjaiba A német családnévanyag kialakulásában fontos szerepet játszottak a földrajzi nevek: a hagyományosan öt motivációs-szemantikai csoportba osztott német családnévanyag két nagy osztálya földrajzi névi eredetű. A készülő Német Családnévatlasz (Deutscher Familiennamenatlas, DFA) is egy kötetben foglalja össze a származásra, ill. a lakhelyre utaló családneveket, amelyek egyrészt a névviselők mobilitása, másrészt a névviselők földrajzi stabilitása miatt válhattak névadási indítékká. A tanulmányban bemutatjuk, hogy a német családnévanyagban milyen formában vannak jelen a különböző makro- és mikrotoponimák: az ország-, a település-, víz- és dűlőnevek, iránymegjelölések stb. The link between German family names and place names - an insight into the German Surname Atlas (Deutscher Familiennamenatlas) The names of geographic origin have played an important role in the formation of the German family names: two large categories of the German family names divided traditionally into five motivational-semantic groups have geographic origins. The German Surname Atlas in progress (Deutscher Familiennamenatlas, DFA) contains both the names referring to the origins and to the places of living in the same volume. These family names may have become motivations for naming due partly to the mobility and partly to the geographic stability of the name bearers. This study reveals which forms of different macro- and microtoponyms (country names, place names, names derived from water bodies, names indicating a direction, etc.) are present in the collected German family names.

Kulcsszavak / Keywords német családnevek – Német Családnévatlasz (Deutscher Familiennamenatlas) – származásra utaló családnevek: mobilitás – lakhelyre utaló családnevek: stabilitás German family names – German Surname Atlas – family names referring to the origins: mobility – family names referring to places of living: stability

MIZSER LAJOS Helynevekre utaló családnevek az északkelet-magyarországi határ mindkét oldalán Kutatási területem a történelmi Bereg megye, ma Magyarország és Ukrajna területén fekszik. Gyűjteményemben 1402 helynévre utaló családnév van. Elemzem a neveket nyelvek szerint: magyar, német, szlovák, ruszin, cseh, horvát, lengyel, román, ukrán, orosz a következő sorrendben: puszta helynév, képzett helynév. Együttélés a nevekkel a különböző nemzeteknél. Az előadás a gyakorisági sorrendekkel zárul. Family names relating to place names that originate from both sides of the North-Eastern part of Hungary My research area is the historical county Bereg, which today is part of Hungary and Ukraine. In my collection there are 1402 family names relating to place names. I analyse the names to languages: Hungarian, German, Slovakian, Ruthenian, Czech, Croatian, Polish, Romanian, Ukrainian, and Russian in following order: place names without formation and derived place names. Coexistence with the names at different nations. The presentation ends with frequency orders.

Kulcsszavak / Keywords Bereg megye, helynév, családnév County Bereg, place name, family name

HORNOKNÉ UHRIN ERZSÉBET–TUSKA TÜNDE–MIROSLAV KAZÍK Adalékok a szlovák nevek kutatásához Az írás a magyarországi szlovákok által lakott Sári község élő személyneveinek, élő családneveinek és ház-megnevezéseinek anyagát taglalja. Az informátorok a legidősebb, közép- és fiatalabb generáció tagjai voltak. A családok élő nevei Sáriban leggyakrabban az ovi, -ovci toldalékokkal képződnek az öröklődő előnevekből vagy családnevekből. A házak megnevezéseinek helymeghatározó értelemben többes szám birtokos eset U elöljárós formái (U Belákov), míg irányt meghatározó értelemben többes szám részeshatározó esetben (Belákom) fordulnak elő, mindkét forma hímnemű. Az egyének élő megnevezései egy vagy több olyan tagból állnak, amelyeknek funkciójuk van és amelyek a következők: 1. születési (kereszt) név, 2. családnév, 3. családi név (öröklődő előnév), 4. egyéni jellemzők, 5. köznévi tag. Az élő személynevek esetében a házak neveivel, mint funkciót hordozó tagokkal kutatási mintáinkban nem találkoztunk. A születési neveknek leggyakrabban hivatalos magyar, hivatalos szlovák, családias magyar (hipokorisztika) és családias szlovák (hipokorisztika) formájuk van. A feleségek és lánygyermekek családnevei az élő nevekben a hímnemből nőneművé alakító -ová, esetleg -ova, -ka toldalékkal bővülnek általában. A magyar báči, néna/nína köznévi kifejezések használatát is megfigyeltük a községben. Az élő megnevezések, különösen a családok öröklődő nevei a sáriak szlovák identitásának részét képezik. Additional material to the research of the Slovak names The study discusses the personal names, family names and house names of Sári village in Hungary, inhabited by the Slovaks. The informants got into the research from the oldest, middle and the youngest generation members. The families living names in Sári most often form with -ovi, -ovci suffixes from the inherited titles of nobitity or surnames. In the names of houses the adverbial modifier of place, plural genitive case has got a U preposition (U Belákov), while the meaning of direction has got a plural dative case (Belákom), both forms are in masculine gender. The individuals living names have got one or more elements, which have the following functions: 1. given name, 2. surname, 3. family name (inherited titles of nobility), 4. individual characteristics, 5. common name element. In the case of living personal names we have not met with house names carrying elements of function in our research patterns. Given names most often have got official Hungarian, official Slovak, familiar Hungarian (hypocoristic) and familiar Slovak (hypocoristic) forms. The surnames of wives and daughters in the living names from masculine gender to feminine gender usually expand with -ová or maybe -ova,-ka suffixes. The Hungarian common names -báci, néna/nínaexpressions usage can be also observed in the village. The living names, especially the inherited family names are part of the Slovak identity for the people in Sári.

Kulcsszavak / Keywords magyarországi szlovákok, élő személynevek, familiáris szlovák formák

Slovaks in Hungary, individuals living names, familiar Slovak forms

A kötet szerzői / Authors of the Volume Benő, Attila Benő Attila: egyetemi docens (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék. Kutatási területe: kétnyelvűség, nyelvi érintkezések. Megjelent kötetei: Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban (2003, társszerző: Péntek János), A kölcsönszó jelentésvilága (2004), Kontaktológia (2008), A dolgok másik neve (2011). Attila, Benő (b. 1968) PhD, assistent-professor (Babes-Bolyai University, Cluj\Kolozsvár), His field of reaserch: bilingualism, contactology. His published books: Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban (Language contacts and language dominance in Transylvania, co-author: János, Péntek) (2003), A kölcsönszó jelentésvilága (The semantics of borrowings words) (2004), Kontaktológia (Language contacts) (2008), A dolgok másik neve (The other name of things) (2011).

Fábián, Zsuzsanna A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Olasz Tanszékének egyetemi tanára. Felsősfokú tanulmányait ugyanitt folytatta, 1973-ban szerzett olasz-német szakos tanári diplomát. Kandidátusi értekezésének címe: Az olasz melléknevek vonzatai (1995), habilitációs értekezését pedig olasz névtanból írta (Nomi propri italiani nell’ungherese, 2007). Több tudományos társaság tagja. Tagja az MTA Szótári Munkabizottságának, és szerkesztője a Lexikográfiai füzetek, ill. a (Magyarországi Olasz Kultúrintézet által kiadott) Nuova Corvina c. kulturális-tudományos folyóiratnak. 2010-ben elnyerte az ELTE - „Pro Universitate emlékérem” kitüntetésének arany fokozatát. Oktatói és tudományos munkája felöleli a leíró nyelvtan, a nyelvtudomány története, a lexikológia és a lexikográfia, a vonzatelmélet és a szociolingvisztika különböző területeit. Publikációinak száma kb. 140, az erre való hivatkozásoké pedig kb. 300. Professor at Eötvös Lóránd University, Budapest Department of Italian Studies - took her M.A. in Italian and German Language and Literature from Eötvös Loránd University, Budapest in 1973. She received her PhD in 1995. The title of her dissertation was The Complements of Italian Adjectives, while that of her habilitation lecture delivered in 2007 was Nomi propri italiani nell’ungherese. She is the member of several scientific associations. She is also the member of the editorial committee of Lexikográfiai füzetek (Dictionary Working Committee of the Hungarian Academy of Sciences) and „Nuova Corvina” (Istituto Italiano di Cultura, Budapest). In 2010 she received the Gold Medal of the Pro Universitate Award of Eötvös Lóránd University. She has taught courses in stylistics, various fields of descriptive grammar, history of linguistics, lexicology and lexicography, valency theory and sociolinguistics. The number of her publications reaches 140 and citations are around 300.

Farkas, Tamás

Farkas Tamás PhD a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének adjunktusa. A Névtani Értesítő szerkesztője, a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. Elsődleges kutatási területe a névtan, különösen a személynévtan, a szocioonomasztika és az alkalmazott névtan. Számos tanulmányában vizsgálja a magyar családnévanyag történetét, különös figyelmet fordítva a hivatalos családnév-változtatások kérdéseire.

Farkas, Tamás PhD is an assistant professor at the Department of Hungarian Historical Linguistics, Sociolinguistics and Dialectology, of Eötvös Loránd University, Budapest. He is the editor of Névtani Értesítő, the journal of Hungarian onomastic studies, and the secretary of the Society of Hungarian Linguistics. His main research interest is onomastics, especially anthroponymy, socioonomastics and applied onomastics. He has published many papers on the history of Hungarian family names, especially concerning the official surname changes.

N. Fodor, János

N. Fodor János PhD, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa. Fő kutatási területe a történeti névtan, különösen a személynévtan, valamint a magyar nyelvjárások. A magyar családnévanyag történetét vizsgálja, figyelmet fordítva a családnevek kialakulásának kérdéseire, emellett a magyar nyelvterület nyelvjárásszigeteinek nyelvföldrajzi sajátosságait kutatja. N. Fodor János PhD is senior lecturer in the Department of Hungarian Historical Linguistics, Sociolinguistics and Dialectology of Eötvös Loránd University, in Budapest. His main research interest in historical onomastics, especially anthroponymy, and Hungarian dialects. He research the linguistic geography characteristics of the Hungarian dialect islands. He has published papers on the history of family names, especially origin of surnames.

B. Fodor, Katalin Az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének, azon belül a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéknek nyugalmazott egyetemi docense. Elsősorban dialektológiával, szociolingvisztikával foglalkozik. Leginkább a nyelvváltozatok hangtani sajátosságait vizsgálja, kitérve az intonációs jellemzőkre is, különös tekintettel a moldvai csángó, illetve az északkeleti nyelvjárási régióra. Foglalkoztatja az élőnyelvi anyaggyűjtés és -lejegyzés problémája, módszertana. A nyelvjárásokhoz kapcsolódóan érdeklődik a névtani kérdések iránt is. Restired senior lecturer at the Institute of Hungarian Linguistics and Finno-Ugrics, Department of Hungarian Historical Linguistics, Sociolinguistics, Dialectology os Eötvös Loránd University. She mostly deals with dialectology and sociolingustics. Above all she examines the phonetical pecularities of linguistic variations, including the tonal specialities, with special consideration on the moldavian csángó and the north-esatern dialectological region. She is interested in the problem and method of linguistic fieldwork: recording and transcription. Linked to dialects she extends her interest towards the problems of onomastics.

Fülöp, László

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának nyugdíjas tanára. Több mint egy évtizedig volt a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője. Először a pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz-ének szakán, majd az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1973-ban. Nyelvészeti témájú doktori dolgozatát 1976-ban védte meg. Ugyanezen az egyetemen szerzett kandidátusi fokozatot 1992-ben, amelynek címe: A Somogy megyei Vízmente személynevei 1722–1900. Több önálló és társszerzős kötet szerzője, közel kétszáz publikációja jelent meg hazánkban és külföldön (Ausztria, Németország, Szlové-

nia, Szlovákia). A magyar nyelvészet különböző területein kívül elsősorban a névtudomány jelenségeivel foglalkozik. Helytörténeti írásai is névtani ihletésűek. Jelentősek a szülőföldjéhez, Vas megyéhez kapcsolódó tanulmányai. A keresztnevekkel foglalkozó három kötete csak a kaposvári egyetemi könyvesboltban kapható. Nevéhez kötődik a magyar nyelv és irodalom szak akkreditálása és indítása a Kaposvári Egyetemen. He is a retired teacher of Kaposvár University Faculty of Pedagogy. He had been the leader of the Department of Hungarian Language for more than ten years. First he earned his degree in Music, Hungarian and Russian language in the Teachers’ Training College of Pécs. In 1973 he earned his second degree in Hungarian Language and Literature in Eötvös Loránd University. It was in 1976 when he defended his university doctarate in a linguistic topic. At the same university he defended his old style PhD in 1992. The title of his dissertation is „The personal names of ’Vízmente’ (the valley of River Kapos) in Somogy County from 1722 to 1900.” He is an author or co-author of several volumes. Nearly two hundred articles written by him have been published in Hungary and in foreign countries (Austria, Germany, Slovenia, Slovakia) up to now. His articles about local history have always something to do with onomatology. His publications on his native land, Vas County are importont. His three volumes about the first names are only available in the bookshop of Kaposvár University. The Study of Hungarian Language and Literature was accreditted by him in Kaposvár University.

Gerstner, Károly

Gerstner Károly PhD tudományos főmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest – egyetemi docens, PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. Főbb kutatási területek: magyar nyelvtörténet, lexikológia és lexikográfia, névtan, dialektológia. Károly Gerstner PhD senior research fellow, Research Institute for Linguistics of HAS, Budapest – associate professor, Department of Hungarian Language, Pázmány Péter Catholic University, Piliscsaba. Main research fields: historical lingustics of Hungarian, lexicology and lexicography, onomastics, dialectology.

Hornokné Uhrin, Erzsébet Uhrin Erzsébet, PhD., főiskolai adjunktus, tudományos főmunkatárs, címzetes egyetemi docens, Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 5600 Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42. Kutatási területe: magyarországi szlovákok nyelvhasználata, szociolingvisztikai kutatások, magyarországi szlovák oktatás, kisebbségi intézmények. E-mail: [email protected] Erzsébet Uhrin, Ph.D. assistant professor of college, honorary professor of college scientific research fellow. Research Institute of the Slovaks in Hungary 42 Dezső Szabó street 5600 Békéscsaba. Field of research: The language usage of the Slovaks in Hungary, sociolinguistic examination. Schools of nationalities, institutions of minorities. Email: [email protected]

Kazík, Miroslav

PaedDr. Miroslav Kazik, PhD. egyetemi adjunktus Cyril és Metód Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szlovák Nyelv- és Irodalom Tanszék 918 43 Nagyszombat, Hornopotočná u. 23. Kutatási területe: onomasztika. E-mail: [email protected]

assistant lecturer University of Ss. Cyril and Methodius in Trnava Faculty of Arts Department of Slovak Language and Literature 23 Hornopotocná street Trnava 91843 Field of research: onomastics. E-mail: [email protected]

Mizser, Lajos 1964. június a Szegedi Tudományegyetemen középiskolai tanár magyar-latin szakon, 1964. december Dr. Phil., 1980–2007. a Nyíregyházi Főiskola tanára a Magyar Nyelvészeti Tanszéken, 1989. CSc., 2007-től nyugdíjban. Kutatási területem a magyar, német, román és szláv nyelvek család – és helynevei. June 1964 got degree in secondary school theacher (Hungarian-Latin) at University of Szeged; December 1964 Dr. Phil.; 1980-2007: professor at the Hungarian Linguistics Department at College of Nyíregyháza; June 1989 CSc.; retired from 2007. My areas of research are Hungarian, German, Romanian and Slavic family names and place names.

Slíz Mariann

Slíz Mariann PhD a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének tanársegédje. Főbb kutatási területei a névtan, illetve a nyelv- és művelődéstörténet. Elsősorban nyelvtörténetet, sziociolingvisztikát és névtant tanít B.A. és M.A. szinten, valamint a doktori képzésben. Tanulmányainak jelentős részében történeti személynévkutatással foglalkozik (többek között a magyar családnevek történetével). A Névtani Értesítő szerkesztő munkatársa, valamint a Magyar Könyvszemle olvasószerkesztője. Mariann Slíz PhD is a lecturer at the Department of Hungarian Historical Linguistics, Sociolinguistics and Dialectology, Eötvös Loránd University (Budapest, Hungary). Her main research interests are name studies, historical linguistics and cultural history. She has taught historical linguistics, sociolinguistics and name studies on both B.A. and M.A. levels and name studies on the PhD level. She has published articles e.g. on historical name studies (mainly on the history of Hungarian family names) and on the use of names in literature. She has been the co-editor of the Hungarian onomastic journal Névtani Értesítő.

Szilágyi-Kósa, Anikó

Dr. Szilágyi-Kósa Anikó (PhD) nyelvész, a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének, később Germanisztikai Intézetének, majd Fordító- és Tolmácsképző Intézetének oktatója, egyetemi docens. 1992-ben szerzett magyar-német szakos tanári diplomát, 1998-ban kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n. „Német személynevek a Balaton-felvidéken. Történeti személynévkutatás a barnagi és vöröstói németek körében” című doktori értekezését 2008-ban védte meg. Az elmúlt években több tanulmányt publikált a magyarországi németek kulturális és nyelvhasználati sajátosságairól. Elsődleges kutatási területe a névtan, ill. a kisebbségtudomány, különös tekintettel a kisebbségi névadás kérdéseire. Dr. Szilágyi-Kósa, Anikó (PhD) linguist, works as an assistant professor at the University of Pannonia, (earlier at the Department of Applied Linguistics, later at the Institute of Germanistics, currently at the Institute for Translation and Interpretation Studies). She graduated as a Hungarian and German teacher in 1992. She started her doctoral

studies in 1998 at Eötvös Loránd University in Budapest. She earned PhD in 2008, her dissertation is entitled „German family names in Balaton Uplands. Historic research on family names among the Germans living in Barnag and Vöröstó”. During the past few years she has published more studies on the cultural and linguistic features of the Germans living in Hungary. Her primary research field is onomatology and minorities focusing on minority naming.

Tuska, Tünde

Dr. Tuska Tünde PhD. főiskolai docens, a kutatóintézet tudományos titkára Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék, Hattyas sor 10, Szeged 6725 Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 5600 Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42. Kutatási területe: A „Čabiansky kalendár” 1920 – 1939-ben megjelenő cikkek nyelvszemlélete. A magyarországi szlovák fiatalok nyelvhasználata, szociolingvisztikai elemzése. E-mail: [email protected] Dr. Tuska, Tünde PhD. assistant professor of college scientific secretary University of Szeged-Juhász Gyula Teacher Training College Department of Slovak Language and Literature 6725 Szeged, 10 Hattyas sor Research Institute of the Slovaks in Hungary 42 Szabó Dezső street 5600 Békéscsaba Field of research: The linguistic observation of the articles published from 1920 to 1939 in the Almanac of Csaba. Sociolinguistic analysis of the language usage of young Slovaks in Hungary. E-mail: [email protected]

Vörös, Ferenc

Vörös Ferenc nyelvész. Több mint negyed évszázada dolgozik a felsőoktatásban. Két nagymonográfia, tizenkét szakkönyv, valamint egyetemi jegyzet és középiskolai tankönyv szerzője. Egyéb tudományos közleményeinek száma megközelíti a százat. Ez utóbbiak többszerzős munkákban, gyűjteményes kötetekben, rangos magyarországi és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. 1996 és 2005 között vendégtanárként külföldi egyetemen tanított. Egyetemi oktatóként kurzusok tartásával, doktori dolgozatok témavezetésével, illetőleg védések bizottsági tagjaként vett részt a tudományos utánpótlás nevelésében. Kutatási területe a kontaktológia, areális nyelvészet, névszociológia, név- és nyelvföldrajz. Ferenc Vörös is a linguist. He has been working at higher education for more than a quarter of a century. He is the author of two great monographies, twelve reference books; furthermore university textbooks and secondary school course books. The number of his other scientific publications approaches to hundred. The aforementioned publications were published in multi-author works, collections, reputable Hungarian and foreign periodicals. He frequently gives lectures at both national and international conferences. From 1996 to 2005 he taught at a foreign university as a guest lecturer. Being a university professor he participated in raising future scientists by teaching various courses, acting as a theme leader of PHD dissertations as well as being a member of examination boards when defending a thesis. His main area of research includes contactology, areal linguistics, name sociology furthermore name linguistic geography.

Kiadja a 2006-ban Vas megyei Prima-díjra jelölt SAVARIA UNIVERSITY PRESS ALAPÍTVÁNY ([email protected]) ▪ A kiadást gondozta: VÖRÖS FERENC ▪ Tördelés és tipográfia: VÖRÖS FERENC ▪ Borítóterv: VITÁRIS GÁBOR ▪ Nyomdai munkák: BALOGH ÉS TÁRSA, Szombathely, Károli Gáspár tér 4. ▪ ISBN 978-963-9882-80-5