2016.05.16.
A nemzetközi pénzügyi rendszer
A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer
1
2016.05.16.
Fő témakörök • • • • • • • •
A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek A devizapiacok Nemzetközi fizetési rendszer Az országkockázat 3
1. A nemzetközi fizetési mérleg: első megközelítés, fogalom • Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás • Tartalmazza: – a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok keretében az összes külföldről származó pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést – a külfölddel szemben adott időszakban keletkezett követeléseket és kötelezettségeket – a hivatalos tartalékok állományának változását. – pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos keresletkínálati viszonyokat fejezi ki 4
2
2016.05.16.
1. Nemzetközi fizetési mérleg (flow) • Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport)
• Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport)
5
1. Nemzetközi fizetési mérleg: tranzakciók 1. A folyó pénzügyi műveletek: • áru- és szolgáltatás áramlások (áru- és szolgáltatás export-import, speciális pl. idegenforgalom) • a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék, kamat) • viszonzatlan átutalások (támogatások, segélyek, adományok). 6
3
2016.05.16.
1. Nemzetközi fizetési mérleg: tranzakciók 2. A tőketranzakciók: • Működő tőke befektetések; ezeknek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége a vállalatirányításban). Formája lehet „zöldmezős” beruházás, vállalatfelvásárlás (részvények többségének megvásárlása) • a portfólió befektetések, itt likvid másodlagos piaccal rendelkező értékpapírok külföldi befektetők általi megvásárlásáról van szó • bankhitel; • a spekulációs befektetések (forró pénz). 7
1. Nemzetközi fizetési mérleg részei 1. Folyó mérleg: a tranzakció hatása egyszeri, áru-szolgáltatás mérleg, tényező jövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások (pl. EU-s támogatás, nemzetközi segély) 2. Tőkemérleg: a devizatartalékokra és a folyó fizetési mérlegre későbbiekben kiható pénzmozgások (Pl. tőkebefektetés tőkejövedelem kiáramlást generál) 8
4
2016.05.16.
Egy fontos kérdés: az ikerdeficit • Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány együtt jár a folyó fizetési mérleg hiánnyal. • Vitatott jelenség: – az ok, okozati összefüggések vonatkozásában – meghatározott feltételrendszer esetén következik be
9
Devizapiacok (FX)
10
5
2016.05.16.
Deviza-valuta Valuta = készpénz, egy ország törvényes fizetőeszköze Deviza = egy ország törvényes fizetőeszközére szóló követelés, számlapénz és az M2, M3, nem készpénz komponensei
11
Konvertibilitás • A konvertibilitás = a törvényes fizetőeszköz szabad átválthatósága • A konvertibilitás gazdasági hatásai: – Előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági szereplők kalkulációja könnyebb – Hátrányok: az állami kontroll lehetősége kisebb, passzívum előfordulása jelentős veszély nő a nemzetgazdaság sebezhetősége (pl. spekulálni lehet annak árfolyamára) 12
6
2016.05.16.
Konvertibilitás Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban: 1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire érvényesül. Csak a folyó tételekre, akkor részleges, ha a tőkeműveletekre is, akkor teljes. 2. A gazdasági szereplők milyen körére vonatkozik. 3. De jure vs. de facto
Két szélső eset: – Kötött devizagazdálkodás – Teljes konvertibilitás (ez adja meg a spekulációs támadás lehetőségét is) 13
Kötött devizagazdálkodás 1. Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár: 1. Devizamonopólium 2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 3. Devizatulajdonosoknak „fel kell ajánlaniuk” a devizát az államnak megvételre.
Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB rendelkezett a devizamonopóliummal. 14
7
2016.05.16.
Kötött devizagazdálkodás 2. Rendszer előnyei: 1. Az állam átlát minden devizaműveletet 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot 3. Forró pénzek elkerülik az országot 4. Külpiaci sokkok hatása kezelhető 5. Állam szabályozhatja az importot
15
Kötött devizagazdálkodás 3. A rendszer hátrányai: 1. Kikapcsolja a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatokban a piaci kontrollt. 2. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizaműveleteket. 3. A mesterséges árfolyam félreorientál. 4. Működő tőke befektetéseket visszafogja. 5. Korlátozott nemzetközi fizetési módok. 6. A nem kezelhető külgazdasági sokkok minden gazdasági szereplőt érinteni fognak. 16
8
2016.05.16.
Szabad devizagazdálkodás 1. • Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát. • Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénzt • A konvertibilitás fokozataitól függ a szabadság mértéke: – Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső) – Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) – a fizetési mérleg mely tételeire! – Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure) 17
Szabad devizagazdálkodás 2. A konvertibilitás főbb előnyei: • Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal, piaci jelzések érvényesülnek • Segíti a külföldi befektetéseket • Kedvezőbb fizetési formák a határokon átnyúló ügyleteknél
Feltételek: Megfelelő devizatartalék Stabil kiszámítható árfolyam Importliberalizáció, piaci verseny Fejlett pénzügyi intézmények és infrastruktúra, bankok, fizetési rendszerek • Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon • • • •
18
9
2016.05.16.
Átváltások (FX műveletek) iránti igényt meghatározó tényezők • Határokon átnyúló reálgazdasági tranzakciók volumene és iránya • Határokon átnyúló pénzügyi műveletek volumene és iránya • Spekuláció és arbitrázs lehetősége
19
Az árfolyam fajtái- árfolyam jegyzés Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Valutaárfolyam: törvényes fizetőeszköz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében (Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz)
2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 € = 300 forint (külföldi fizetőeszköz ára hazai pénznemben) Indirekt: 1 forint =0,0033 € (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Hivatkozási deviza = hivatkozott deviza 20
10
2016.05.16.
A devizaárfolyamot meghatározó főbb tényezők 1. Paritás (vásárlóerő~, kamat~) 2. Az adott fizetőeszközzel kapcsolatos kereslet és kínálat (nemzetközi fizetési mérleg pozíciója határozza meg) 3. Árfolyam-rezsim, árfolyam-politika
21
Egy fontos kérdés: le/felértékelés vs. le/felértékelődés • Leértékelés= kormányzati döntés, végrehajtója a monetáris hatóság. • Leértékelődés = devizapiaci folyamatok eredménye, amelyben sok tényező játszik szerepet. Ld. a nemzetközi fizetési mérleg pozícióját!
22
11
2016.05.16.
A nemzetközi pénzügyi rendszer és az EURO
Nemzetközi aranystandard Intézményi feltételek: 1. a pénzhelyettesek zavartalan, aranyparitásnak megfelelő átválthatósága aranyra és az arany bankjegyekre történő konverziójának lehetősége 2. az arany akadálytalan nemzetközi áramlása 3. olyan szilárd szabályozó rendszer, amely az egyes országokban a forgalomba lévő pénzhelyettesek, kvázi pénzek mennyiségét az aranytartalékokhoz köti
24
12
2016.05.16.
Nemzetközi aranystandard • Önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer, • A fizetési mérleg pozíciók kiegyenlítődése, • Árfolyamok ingadozási centruma az aranyparitás,
25
Nemzetközi aranystandard
Korona/márka árfolyam
A valuta m ozgása a behozatali és kiviteli aranypontok között felsõ kiv iteli aran ypo nt aranyparitás 2:1 alsó behozatali aranypont idõ 26
13
2016.05.16.
Az arany demonetizálódásának kezdete • Az I. világháború idején felfüggesztették az aranyra történő átváltást • I. VH után több országban restaurálták az aranystandard rendszert – de nem volt tartós (verseny UK és USA között a pénzügyi hegemóniáért) • Aranyrúd-standard. Az átváltás korlátozott volt. A nemzetközi pénzrendszer nem segített a gazdasági fejlődésben. 27
A Bretton Woods-i rendszer • 1944. júliusa: konferencia Bretton Woods-ban, egy teljesen új nemzetközi pénzrendszer születik • Csak az USD-nek van aranyparitása: 1 uncia arany ára = 35 USD • A többi valuta árát az USD-hez rögzítették, kis lebegési sávval (dollár világpénz lett) • Arany deviza rendszer – arany-dollár standard • 3 szervezet felállítása: 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2. Világbank (Worldbank vagy IBRD) 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO). Később GATT, most WTO 28
14
2016.05.16.
A rendszer jellemzői • Kulcsvaluta egy nemzeti valuta (USD). • Kulcsvaluta = első számú tartalékvaluta, az árfolyamok rajta keresztül határozódnak meg, arannyal megtartotta a kapcsolatát. • Az USD a résztvevő országok jegybankjai számára aranyra beváltható volt, • Rögzített árfolyamrendszer, (vásárlóerő paritás alapján). • Fokozatosan kialakuló részleges (tőke tételekre nem érvényes) konvertibilitás. • Működését nem az önszabályozás, hanem nemzetközi intézmények biztosították. (IMF IBRD, a washingtoni ikrek) 29
A Nemzetközi Valutaalap (IMF – http://www.imf.org/external/) Hármas szerepkör, a szerepkörök tartalma változik: • Szabályozás (árfolyamok, konvertibilitás, pénzügyi stabilitás) • Finanszírozás (a nemzetközi pénzügyi rendszer végső mentsvára) • Egyeztetés, konzultáció a tagországokkal.
Az IMF = nemzetközi gazdaság stabilitásának egyik legfőbb letéteményese, 184 tagország. Még nem a globális monetáris hatóság. Szavazati arányok az alaptőke arányában, döntéseket a kormányzótanács hozza, a tagok delegálják. 30
15
2016.05.16.
A Világbank (IBRD) http://www.worldbank.org/ • Háború utáni újjáépítés – de mekkora pénzből? • Később fejlesztési bank, majd szerkezeti kiigazítás lett a feladata a szegényebb országok számára • Felépítés hasonló az IMF-hez (184 tagország) • Élén elnök áll, aki hagyományosan amerikai. • Hitelez, de neki is folyamatosan forrást kell szereznie – kötvénykibocsátás, a világ legjobb adósa (AAA)! 31
A Bretton Woods-i rendszer felbomlása és a korai globalizáció pénzügyi rendszere • 1969/1971 • Nyitány: az 1974-es olajár- robbanás. • Liberalizáció. Teljes konvertibilitás, a periféria országok (emerging markets) kénytelenek jobban nyitni • Dereguláció. Tűzfalak (kínai falak) lebontása a pénzügyi szolgáltatóiparban • Privatizáció kivásárlások. A pénzügyi szolgáltató piacok koncentrációja (M&A) • Információ technológia adta lehetőségek, a tér és idő összezsugorodott. 32
16
2016.05.16.
A 2007-2008-ban kialakult válság új helyzetet jelentett • a válság az USA pénzügyi szektorából indult ki, de a globális rendszer miatt a terhek szétterültek • a világgazdasági, ezen belül a reálgazdasági erőviszonyok a liberalizáció hatására megváltoztak (BRIC-országok javára) • a válság jelentős pénzügyi átrendeződések elindítója, G-7-ek után G-20 33
Az Európai Unió • A gazdasági és a politikai unió határán álló regionális integráció, olyan politikai képződmény, amely esélyt ad a tagországoknak a globális versenyben történő helytállásra • A tagállamok nemzeti szuverenitásuk számos elemét megőrizték • A tagországok többsége számos elemről le is mondott (pl. a pénzkibocsátás monopóliumáról, az önálló monetáris politikáról és önálló fiskális politikáról) 34
17
2016.05.16.
Az Európai Unió • 1950-es évek eleje óta folyamatosan fejlődő, folyamatos válságok nyomán erősödő politikai és gazdasági közösség. • Eredeti cél a tartós európai béke feltételeinek biztosítása, később a globális politikai és gazdasági versenyben történő helytállás.
35
Az EU pénzügyi rendszere • Monetáris rendszer, saját valuta, belső érték nélküli pénzrendszer, erős és autonóm monetáris hatóság; euró-mint potenciális tartalékvaluta. • Fiskális rendszer, döntően a nemzeti költségvetésekre alapozott, de létezik egy Közös Költségvetés. Itt zajlanak a legfontosabb változások. • Liberalizált a globalizált rendszerbe illeszkedő pénz- és tőkepiac, szabad árfolyamrendszer, pénzügyi szolgáltató szervezetek és piacok globális szabályozása. 36
18
2016.05.16.
Az Európai Monetáris Unió – előzmények • Bretton Woods a Közös Piac számára biztosította az árfolyam stabilitást • Gazdasági és monetáris unió első koncepciója 1969 Barre-terv, 1970 Werner terv, alapelvek: • a valuták szabad átválthatósága, szabad tőkeáramlás, • árfolyamok egymással szembeni visszavonhatatlan rögzítése, idővel közös valuta • monetáris tartalékalapok a fizetési mérleg hiányok kiegyenlítésére • pénzügyi és gazdaságpolitikai koordináció 37
Az Európai Monetáris Unió • A közös valuta bevezetése politikai döntés • Egyedülálló „projekt”, állomások: • 1989 április, EK jegybankelnökei Basel-ben aláírták a szándéknyilatkozatot, • 1992. Maastricht-i egyezmény • kritériumok (ktgvetési hiány, infláció, GDP), • 1999. január 1. számlapénz euró, • 2002. március 1. 12 európai valuta visszavonhatatlan (?) megszűnése
38
19
2016.05.16.
Az EU fiskális rendszere • Közös költségvetés néhány jellemzője • A tagországok GNP-ének maximum 1,01%-át összpontosítja, • Speciális bevételi szerkezet (vámok, agrárilletékek, VAT, negyedik (GDP arányos) forrás • Speciális kiadási szerkezet(CAP, Strukturális Alapok, Igazgatás, Belpolitika, Külpolitika) • Σ Közösségi szinten nem érvényesül a stabilizációs funkció. 39
Az EURO válságának okai • nagy fejlettségbeli különbségek az övezeti országok között. (Balassa-Samuelson hatás) • az előnyök aszimmetrikus eloszlása. Nagy és erős gazdaságoknak nagyobb előny. • aszimmetrikus pénzügyi rendszer: önálló jegybank, közös fiskális politika intézményi feltételei nincsenek meg, az övezet a globális pénzügyi piacoknak kitett.
40
20
2016.05.16.
A közös pénz – EURO Előnyök – egységes piacon egységes pénz, átláthatóbb gazdasági kalkuláció – nincs árfolyamkockázat – nincsenek átváltási költségek – kisebb a spekulációs támadások veszélye – kevesebb nemzetközi tartalékra van szüksége az övezeti országoknak – nemzetközi tartalékvaluta
Hátrányok – önálló kamat politika lehetősége megszűnik – valutaleértékelés lehetősége megszűnik, „belső leértékelés” – korlátozott fiskálispolitikai önállóság
41
Köszönöm a figyelmüket!
42
21
