A NÉMET NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE
Budapest, 2010. február Dr. Schäffer István igazgató
2
Tartalomjegyzék
1. A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium házirendje I. Bevezető rész II. Általános rendelkezések III. A tanulók jogai és kötelességei A) A tanulói jogok gyakorlásának helyi keretei B) A tanulók kötelességei gyakorlásának helyi keretei IV. Tiltott tanulói magatartás V. A fegyelmező intézkedések A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai VI. A gimnázium és kollégium munkarendje A) A gimnázium munkarendje B) A kollégium munkarendje VII. Mulasztások igazolása VIII. A tankönyvkölcsönzés módja, feltételei, rongálás esetén kártérítés IX. Egyes tankönyvek könyvtártól való megvásárlásának feltételei X. Egyéb rendelkezések
3. oldal 3. oldal 4. oldal 4. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal
2. A kollégiumra vonatkozó külön szabályok
14. oldal
I. II. III. IV. V. VI. VII.
A kollégiumi tagság keletkezése A kollégiumból történő hazautazás és a kimenők rendje A kollégium által biztosított külön étkezés, térítési díjak A magánlakáshoz való jog Eszközök, felszerelések behozatala Helyiség és területhasználat rendje Károkozási és kártérítési felelősség
14. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 16. oldal 16. oldal 17. oldal
VIII.
Záró rendelkezések
18. oldal
Elfogadó határozat, egyetértési nyilatkozat
19. oldal
3
I. Bevezető rész A házirend megalkotásához alkalmazott jogszabályok: • • • • • • • • • • • •
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (és annak módosításai) 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2007.(XI.5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás irányelveiről 1997. évi XXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 135/1995.(X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 26/1997.(IX.3) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről, és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5/1997.(II.14.) Fővárosi Közgyűlési rendelet a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési díjakról 73/1996.(XII.20.) Fővárosi Közgyűlési rendelet a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól 46/2001.(XII.22.) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
II. Általános rendelkezések 1. A házirend a fenntartói jóváhagyás napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes, folyamatosan, az iskola területére való lépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 2. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat (pl. az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja), ami rájuk egyébként is fennáll. 3. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 4. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság, az iskolaszék és az illetékes kisebbségi önkormányzat egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti, ennek módját a Záró rendelkezések tartalmazzák. 5. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.
4
III. A tanuló jogai és kötelességei A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 10. és 11. §-a tartalmazza. A házirend e jogok és kötelességek gyakorlásának helyi kereteit határozza meg. A) A tanulói jogok gyakorlásának helyi keretei 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, lelkiismereti meggyőződését, véleményét tiszteletben tartsák. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogaiban megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskolaszékhez. 2. A tanuló joga, hogy szabadon kifejtse vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, kifejezésre juttassa nemzeti vagy etnikai önazonosságát, feltéve (és figyelemmel a Btk. vonatkozó rendelkezéseire), hogy e jogának gyakorlása nem akadálya a tanulói kötelezettségek teljesítésének, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Senkit semmiféle okból nem szabad sem közvetlenül, sem közvetetten hátrányosan megkülönböztetni, kirekeszteni, vagy sajátos nevelési igénye miatt megalázó helyzetbe hozni, ennek megakadályozása az iskolakiemelt feladatai közé tartozik. 3. A tanuló joga, hogy az iskolai életet érintő minden kérdésben véleményt nyilvánítson. Ezt megteheti személyesen a diákközgyűlésen vagy az osztályfőnöki órákon, közvetetten a diákönkormányzatnál. Ha a válasszal nem elégedett, írásban fordulhat az iskola igazgatójához. 4. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 5. Az iskolai diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából, és a szülői szervezet jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amely legalább az egy osztályba járó tanulókat érinti. 6. A kollégiumban külön diákönkormányzat működik. Itt a tanulók nagyobb közösségének egy kollégiumi tanulócsoport számít. 7. A tanulónak joga, hogy tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). 8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az érdeklődési körének megfelelő, az iskola és kollégium által biztosított, öntevékeny diákkörök, szakköri, énekkari, sport- és művészeti csoportok munkájában. Az öntevékeny diákkör létrejöhet a tanulók elhatározásából, de kezdeményezheti az iskola bármely tanára is. Megalakításához az iskolában legalább 5, a kollégiumban 3 tanuló szükséges. Az öntevékeny diákkör működését az igazgató hagyja jóvá. Az intézményi támogatás módjáról, mértékéről és a helyiséghasználat mikéntjéről az igazgató és a tanárok közösen döntenek. 9. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon illetve ezek meghirdetését kezdeményezze osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi programterve tartalmazza. 10. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön. A szociális ösztöndíj, szociális támogatás és nem alanyi jogú tankönyvtámogatás odaítéléséről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleményének kikérése után a nevelőtestület határoz, minden tanév szeptember 20-ig.
5 Az odaítélésnél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű (egyik vagy mindkét szülője munkanélküli; az egyik szülő egyedül neveli, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 %-át, a tanuló állami gondozott), illetve akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő. 11. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A kiemelkedő közös erőfeszítéseket, vagy a példamutatóan egységes helytállást jutalomban lehet részesíteni. A csoportos jutalmazás lehet oklevél, kirándulás vagy táborozás anyagi támogatása. A tanulók egyéni jutalmazásának az alábbi fokozatai lehetnek: a. Szaktanári dicséret: azon tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, a szaktanár döntése alapján a szaktárgynak megfelelő elismerésben, dicséretben részesíthetők. b. Osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök saját döntése vagy pedagógustársai javaslata alapján a tanulót példaként állítja tanulótársai elé, és a dicséretet írásban a szülőknek is tudomására hozza, valamint bejegyzi az osztálynaplóba. c. Igazgatói dicséret: A kötelességen túlmutató, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményért az igazgató a tanulót dicséretben részesíti, erről a szülőket írásban értesíti; tényét az osztályfőnök a naplóba bejegyzi. d. Nevelőtestületi dicséret: a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény félévkor és tanév végén, az egyéb kimagasló eredmény a tanév bármely szakaszában jutalmazható. A dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, jóváhagyás esetén erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi az osztálynaplóba. 12. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál meghatározott időpontban heti egy alkalommal. A kollégisták a nevelőik tájékoztatása után érvényes, saját TAJ kártyájukkal vehetik igénybe iskolaidőben az iskolaorvos szolgáltatását, egyéb esetben a háziorvosi ellátást. Minden kollégista a tanév elején hozza magával az általa rendszeresen használt gyógyszerét illetve az alapgyógyszereket (fájdalom- és lázcsillapító, görcsoldó), ez utóbbit alkalmanként csoportvezetőjétől is kérheti. 13. A tanulónak joga, hogy tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az ifjúságvédelmi felelőshöz, a kollégiumban nevelőihez, valamint az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. Ez utóbbi szervek és vezetőik elérhetőségéről az iskola titkárságán adnak felvilágosítást. A tanulónak kérdéseire, javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. 14. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját egy héttel hamarabb megismerje. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat iratható. 15. A tanulónak joga, hogy szóbeli és írásbeli munkájának érdemjegyét megtudja. A diák joga, hogy dolgozatát annak beszedésétől számított 3 héten belül kijavítva és értékelve megtekinthesse. Ha a diák a dolgozatát az értékelési határidő lejárta után kapja csak vissza, jogosult eldönteni, hogy érdemjegye beleszámítson-e a félévi, illetve év végi osztályzat megállapításába.
6 16. A kollégiumi nevelő félévente értékeli a kollégistát, és erről a kollégiumi ellenőrzőn keresztül tájékoztatja a szülőt, illetve gondviselőt. A kollégisták tanulmányi eredményeiről havonta diagrammot készítenek a nevelők, melyet kérésre a csoportvezető tanároknál megtekinthetnek 17. A tanulónak joga, hogy nemzeti és etnikai hovatartozásának megfelelő oktatásban részesüljön. 18. A tanulónak joga, hogy a tizenkettedik-tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során – az érettségi vizsga szabályzatában meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust. E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését megelőzően tájékoztatja a diákot. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a tanár nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó. 19. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az iskola igazgatójához kell benyújtania.
B) A tanuló kötelességei gyakorlásának helyi keretei 1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkérésen jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. A hiányzás miatt meg nem írt témazáró dolgozat pótlása kötelező a szaktanárral történő egyeztetés alapján. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat elkészítésekor meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, mobiltelefon), a dolgozatát a szaktanár nem értékeli, egyúttal vele szemben fegyelmező intézkedést kezdeményez. A tanuló az így elmaradt dolgozatot köteles a tanár által megszabott módon és időpontban pótolni. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzását e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglakozásokon is megjelenjen, amelyekre előzetesen jelentkezett, előre várható hiányzását jelezze, távollétének okát igazolja. 4. A tanuló kötelessége, hogy a tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés után azok foglalkozásain egy tanítási év időtartamára részt vegyen. 5. A tanulók kötelessége jelenteni a tanári szobában vagy az iskola titkárságán, ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 percen belül nem jelenik meg. 6. A tanuló kötelessége ellenőrző könyvét minden tanítási napon magával hozni, hogy abba bármely, iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel havonta alá kell íratni. Ennek ellenőrzését az osztályfőnök végzi. 7. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 8. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel.
7 9. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. A fogászati szűrővizsgálat alól saját kezelő fogorvosa előzetes írásbeli igazolásával kérhet felmentést. 10. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök, a kollégiumban a nevelőtanár a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 11. A tanuló kötelessége, hogy rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, bombariadó, terrorcselekmény) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 12. A tanuló kötelessége, hogy az iskola és kollégium termeiben, berendezésében általa okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. 13. A hetesek kötelessége gondoskodni a tábla tisztaságáról, krétáról és a terem szellőztetéséről. IV. Tiltott tanulói magatartás 1. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselése a testnevelés órákon, illetve olyan foglakozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy ezt elrendeli. 2. Tilos az iskolába a saját és mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat behozni. 3. Az iskola és kollégium területén, valamint iskolai és kollégiumi rendezvényeken (pl. osztálykirándulás, múzeum- és színházlátogatás, sítábor, nyári tábor, svábbál, szalagavató bál) dohányozni és szeszes italt fogyasztani tilos. 4. Tilos a tanítási órákon inni és ennivalót fogyasztani. Tilos továbbá a tanítási órákon rágógumizni. 5. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos. Amennyiben a tanuló telefonját használja órán, illetve annak jelzése a tanítást zavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót a telefon kikapcsolására, és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről. V. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg az iskolai házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. 2. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: a. Szaktanári és nevelőtanári figyelmeztetés: a megfelelő szorgalom vagy a felszerelés hiánya, a házi feladat hiánya, valamint tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló fegyelmezetlenség miatt. b. Osztályfőnöki, csoportvezetői intés: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. c. Igazgatói intés: jelentősebb igazolatlan mulasztás vagy súlyosabb fegyelmezetlenség miatt.
8 3. Az osztályfőnöki, csoportvezetői, illetve igazgatói intést írásban kell megfogalmazni, azt a szülővel láttamoztatni kell, valamint a tényt az osztályfőnök, illetve a csoportvezető a naplóba köteles bejegyezni. 4. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai „(1) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárást megelőző egyeztetető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelezettségszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelezettségszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az iskolai, kollégiumi házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai (kollégiumi) diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni lehet, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre. (3) Ha a kötelezettségszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelezettségszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.” Az egyeztető eljárás rendje Az egyeztető bizottság tagjait a szülői szervezet, az illetékes diákönkormányzat delegálja, hivatalból tagjai az igazgató, az ifjúságvédelmi felelős és a tantestület (nevelőtestület) képviselője. Jelen lehetnek még kiskorú tanuló esetén a szülők és mindazok, akiknek személyével kapcsolatosan mindkét fél (pedagógus, diák) egyetért. A szülő illetve a nagykorú tanuló írásban jelzi az igazgatónál, hogy élni kíván az egyeztetés lehetőségével. Ennek időpontját a fegyelmi tárgyalás időpontját megelőzően kell kitűzni és az egyeztetés lezárásának időpontjáig fegyelmi döntést nem lehet hozni. Az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
9
VI. A gimnázium és kollégium munkarendje A.) A gimnázium munkarendje 1. A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg, és a tanév helyi rendje egészíti ki. 2. Az iskola 6,30 órától 18,30 óráig van nyitva. Délutáni órákban szervezett iskolai foglalkozásokon kívül tanuló csak előzetes osztályfőnöki engedéllyel maradhat az iskola épületében. 3. A tanítás 8 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7 óra 55-re kell beérkezniük. A késve érkezettek ellenőrzőjüket (ennek hiányában egy füzetet) kötelesek leadni a portán. 4. A tanítási órák 45 percesek. Köztük 10 perc szünet van A tanítási óra végét csengő jelzi. Becsengetés után tanuló a folyosón nem tartózkodhat, kivéve a zárt előadótermek, laborok előtti fegyelmezett várakozást. 5. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét. 6. Lyukas óráikon a tanulók a könyvtárban, az alagsori közösségi helyiségekben vagy a büfében tartózkodhatnak. 7. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskola ebédlőjében ebédeljenek. Az ebédeltetés két turnusban történik: 12,25-12,55 illetve 13,20-13,50 között. Az ebédbefizetés időpontjáról a tanulók a befizetést megelőző héten írásos hirdetményben kapnak tájékoztatást. Az étkezést betegség vagy más akadályoztatás esetén a tárgynapot megelőzően legalább egy nappal előbb, reggel 8 óráig le lehet mondani. Ez esetben a lemondott étkezés térítési díját a következő havi étkezés befizetésénél jóváírjuk. A térítési díj visszafizetésére sor kerül akkor is, ha a tanuló iskolát változtat vagy a tanévben nem kíván tovább a menzán étkezni. Visszafizetés illeti meg a szülőt abban az esetben is, ha az általa befizetett étkezési térítési díjat más (önkormányzat, jószolgálati szervezet, stb.) az iskola számlájára befizette. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga a tanulóé. A tanulótól az elkészítéshez az intézmény által biztosított, számlával igazolt nyersanyag-költség megtérítése kérhető. 8. Az iskola könyvtára a tanulók rendelkezésére áll. A könyvtár használatának szabályairól és nyitva tartásáról a tanulókat tanév elején az iskola könyvtárosa tájékoztatja. 9. Az iskola titkársága hivatalos ügyek intézésére naponta 12,25-13,55 között áll a tanulók rendelkezésére. Más időpontokban a titkárság a tanulók és az iskola egyéb adminisztratív ügyeit intézi, ezért nincs mód a tanulók fogadására. 10. A tanuló a tanítási idő alatt illetve az első öt órában az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, osztályfőnöke vagy osztályfőnök-helyettese írásos engedélyével hagyhatja el. Ezt az írásos kilépőt a tanulónak le kell adnia a portán. 11. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 21 óráig befejeződjön, valamint, hogy a tanulókra pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok szervezéséhez az igazgató engedélyét kell kérni. 12. Az iskolában váltócipő használata kötelező. Utcai cipőjét és kabátját a tanuló köteles a két tanuló közös használatára bocsátott öltözőszekrényben elhelyezni. A tanuló saját szekrényét kulccsal zárja be. A szekrény rendjéért a két használó együttesen felelős.
10 13. A tanulók a tanítás befejeztével kötelesek rendet rakni a tantermekben, és a villanyokat lekapcsolni. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza.
B.) A kollégium munkarendje 1. Napirend 6,45
ébresztő
7,30-ig
távozás a kollégiumból az iskolába
7,20-9,00
reggeli az iskola ebédlőjében
12,25-12,55/13,20-13,50
ebéd az iskola ebédlőjében
tanítás befejezésétől 16,00-ig
szabad kimenő
16,00-19,00 (15 perces szünetekkel)
szilencium saját szobájukban (választható
foglalkozások látogatása)
19,00-19,30
vacsora a kollégium ebédlőjében
19,30-21,45
szakköri foglalkozások
21,00
udvarról és engedélyezett kimenőről visszaérkezés az épületbe
21,00-22,00
szabad foglalkozás, készülés a lefekvéshez
22,00
villanyoltás
22,00-23,00
lehetőség ágyban történő tanulásra éjjeli lámpánál
2. Reggel az éjszakás nevelő ébreszt telefonon minden szobában, illetve iskolába távozás előtt ellenőrzi a helyiségeket. Biztonsági ébresztést is lehet kérni az éjszakás nevelőtől. Az iskolába történő pontos megérkezésért mindenki saját maga felelős. 3. Az előtérben található kukák ürítése a diákok által készített beosztás szerint 16 óráig történik (elmulasztása esetén szünetben pótolják). 4. 22 óráig használható a fürdőszoba, ezután már nem tartózkodhat a tanuló a szobáján és a fürdőszobáján kívül. 5. A villanyoltást követően mindenki köteles a saját szobájában tartózkodni, és tiszteletben tartani a mások pihenéshez való jogát. Szükség esetén társát nem zavarva, saját fekhelyén, annak világításánál a tanuló tanulhat. 6. Betegséget, távolmaradást azonnal jelezni kell a csoportnevelőnek. 7. Szakkörök, csoportfoglalkozások 21 óráig tarthatók (kivétel: színház, egyéb iskolai rendezvény) 8. A napirendtől való eltérés pedagógiailag indokolható és méltányolható esetben nevelőtanári engedéllyel lehetséges.
11 9. A kollégiumon kívüli, szervezett elfoglaltságról igazolást kell hozni, és a részvételt a csoportnevelővel kell egyeztetni illetve engedélyeztetni. 10. Minden kollégista köteles részt venni a kollégiumi alapprogramban számára előírt foglalkozásain, továbbá heti egy csoportfoglalkozáson. Ezek alól nem mentesíthető. 11. Minden kollégistának kötelező a szilenciumon részt venni. Ez alól nem mentesíthető. 12. A kötelező tanulási idő alatt csak nevelőtanári engedéllyel lehet elhagyni az intézmény területét. 13. Minden kollégista köteles részt venni a kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában (a nevelőtanár felügyelete, szükség esetén irányítása mellett).
VII. Mulasztások igazolása 1. A szülő hiányzás esetén egy tanévben összesen 3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak orvosi igazolás bemutatásával történhet. Előzetes bejelentés alapján az osztályfőnök is engedélyezhet három napot. Az igazgató a tanuló és a szülő kérésére 3 napot meghaladó időtartamra is elengedheti a tanulót, az osztályfőnök előzetes véleménye alapján 2. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első osztályfőnöki órán be kell mutatnia. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak számítanak. 3. A tanuló távolmaradását a szülő az osztályfőnöknek a hiányzás első napján jelezze. 4. Késésnek minősül, ha a tanuló az 1. óra megkezdése után 10 percen belül érkezik, a többi óra esetében ez az időtartam 5 perc. Három igazolatlan késés szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. A további késések megítélésében az igazolatlan mulasztás következményei az irányadók azzal a kitétellel, hogy a késések idejét össze kell adni és igazolatlan óraként kell kezelni.
Az igazolatlan mulasztás következményei Három igazolatlan késést egy igazolatlan órának tekintünk. A további következményeket a fegyelmező intézkedések című fejezet tartalmazza. A mulasztások következményeit a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. Az igazolatlan mulasztás következményei nem tanköteles tanulók esetén Igazolatlan órák száma 1- 3 4 – 10 11 – 21 21 óra felett ill. 3 napos igazolatlan mulasztás esetén 22 – 28 29 – 35 36 – 39 40 óra felett
Büntetés
Javasolt max. magatartási minősítés of. figyelmeztetés 4 (jó) of. intés 3 (változó) ig. figyelmeztetés v. intés 3 (változó) fegyelmi eljárás 2 (rossz)
megrovás szigorú megrovás eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából
12 Az igazolatlan mulasztás következményei tanköteles tanulók esetében 1–3 of. figyelmeztetés 4 – 10 of. intés 11 – 21 ig. figyelmeztetés 21 óra felett ill. 3 napos fegyelmi eljárás ig.lan mulasztás 22 – 28 29 – 35 36 felett
megrovás szigorú megrovás más iskolába helyezés
4 (jó) 3 (változó) 3 (változó) 3 (változó)
2 (rossz) 2 (rossz)
A javasolt maximális magatartási minősítésnél az osztályban tanító tanárok 100 %ának egyetértésével egy fokozattal (lefelé és felfelé is) el lehet térni. 5. A tanuló a tanév folyamán maximálisan 250 órát mulaszthat. Ha a tanuló mulasztása az első félévben eléri a 190 órát, akkor a tanuló félévkor mulasztásai miatt nem osztályozható. Ha a tanuló a tanév folyamán 250 óránál többet mulaszt, a tanév végén nem osztályozható, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A tanuló kérelmére a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételére engedélyt adhat (súlyos betegség, komoly családi ok, igazolt sportolók, stb.). A döntésnél figyelembe kell venni a családi körülményeket, a tanuló munkafegyelmét, tanulmányi eredményét. 6. Ha tanuló nyelvvizsgán vagy tanulmányi versenyen vesz részt, a vizsga, illetve verseny napján előzetes engedéllyel hiányozhat. A tanuló hiányzását utólag, a vizsgaszervezők által adott igazolással igazolja. 7. A tanuló sportversenyen előzetes kikérővel vehet részt. Ezt úgy kell tekinteni, mint ha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol.
VIII. Tankönyvkölcsönzés módja és feltételei, rongálás esetén kártérítés 1. A tanulók saját részükre a könyvtárban kölcsönözhetnek tartós tankönyveket a könyvtár kölcsönzési szabályzatának megfelelően. 2. A nem hagyományos dokumentumokat csak a nevelők kölcsönözhetik. 3. A jogszabály alapján a tanuló a tankönyvet addig az időpontig használhatja, ameddig a tanulmányaihoz szüksége van rá, vagy ameddig a közoktatásban tanulói jogviszonya van. A kölcsönzés a tanév végéig, több évre szóló dokumentum esetén a használat utolsó évének végéig, de legfeljebb öt évig, a szóbeli érettségi vizsgáig szól. 4. A kölcsönzési idő lejártakor a kölcsönző diák köteles a dokumentumot a könyvtárban a könyvtárosnak visszaadni. 5. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább öt évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 20 %-os, - a második tanév végére legfeljebb 40 %-os, - a harmadik tanév végére legfeljebb 60 %-os, - a negyedik tanév végére 80 %-os lehet. - az ötödik tanév végére 100 %-os lehet.
13 Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket köteles visszaadni. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanuló a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: - az első tanév végén a tankönyv árának 80 %-át, - a második tanév végén a tankönyv árának 60 %-át, - a harmadik tanév végén a tankönyv árának 40 %-át, - a negyedik tanév végén a tankönyv árának 20 %-át. IX. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Amennyiben a tanuló az intézmény könyvtárában bevételezett tartós tankönyvet megvásárolni kívánja, annak beszerzési áráért teheti. A könyvtárból leselejtezett tankönyveket a tanulók az igénylés sorrendjében ingyenesen elvihetik, de fejenként tankönyv-fajtánként csak egy darabot. X. Egyéb rendelkezések
3. Az iskola bizonyos helyiségeinek használatával kapcsolatos szabályok tartalmazhatnak olyan megszorító előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, azonban ezeket a tanulóknak be kell tartaniuk (pl. számítógép-terem, könyvtár, tornaterem, konditerem, fizika és kémia laborok). Ezen termek használatáról a szaktanárok év elején tájékoztatást adnak. 4. Tanulók a tanári szobában nem tartózkodhatnak. Ha fontos közlendőjük van, kopognak a tanári szoba ajtaján, és türelmesen várakoznak. 5. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát az osztályfőnökhelyettes veszi át. Amennyiben ő sem elérhető, jogkörét az igazgató vagy az igazgató helyettese veszi át. 6. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni. 7. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e a portán. A tanítási idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét vállalja. 8. A tanulóknak a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, a svábbálon, a ballagáson és a nemzetiségi rendezvényeken magyarországi német népviseletben kell megjelenniük. Nemzeti ünnepeinken (március 15., október 23.) a lányok öltözéke sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz. A fiúk viselete sötét öltöny, vagy sötét színű nadrág és fehér ing, nyakkendő. Sportcipő és farmer viselete az ünnepségeken nem megengedett. 9. A testnevelési órákon kötelező öltözékről a tanév elején a testnevelő tanárok adnak tájékoztatást. 10. Kerékpárt csak a kerékpártárolóhoz láncolva lehet tárolni. 11. A tanulónak gépkocsival az iskola udvarán parkolni csak írásbeli igazgatói engedéllyel lehet. 12. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg.
14
A kollégiumra vonatkozó külön szabályok a. A kollégiumi tagság keletkezése 1. Kollégiumi felvételt kérhet a NNG minden nappali tagozatos diákja. A jelentkezés személyesen történik. 2. A kollégiumi felvétel alapja - felsőbb évfolyamon - egy sikeresen megírt német nyelvű pályázat. 3. A felvételről az igazgató dönt. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. 4. A házirendet a kollégistával és a szülővel a kollégiumba való beiratkozás alkalmával ismertetik. Ugyanekkor kézhez kap a tanuló egy beköltözési értesítőt, amely tájékoztatást ad a beköltözés feltételeiről, és listát a szabályos beköltözéshez elengedhetetlen dolgokról. 5. A tanulói jogok a beköltözéssel élednek fel. a. A beköltözés a kollégium által előre meghatározott időpontban történik, a tanév első tanítási napját megelőző napon 17 órától. 6. Személyes adatait a tanuló erre a célra rendszeresített adatlapon közli. A kollégista adatait az intézmény bizalmasan kezeli; csak a törvényileg előírt formában és célra használhatja fel. 7. Az orvosi igazolás a beköltözés előfeltétele. 8. Az adatváltozást a tanév során folyamatosan jelezni kell. 9. A különös bánásmódot igénylő diákok a jogosultságukat bizonyító szükséges igazolásokat maguk hozzák, illetve szerzik be a beköltözést követő 8 napon belül. 10. A kollégista diákok kollégiumi ellenőrzőt kapnak, mely kitöltve és igazgatói aláírással használható. 11. A kollégiumba beköltöző tanulók 48 órán belül kötelesek bejelentkezni a kerületi önkormányzat nyilvántartásába. A bejelentés 2 évre szól, aztán meg kell ismételni. b. A kollégiumból történő hazautazás és a kimenők rendje 1. Az iskolai tanítási hét befejeztével a kollégisták hazautazhatnak, kivéve a kötelező iskolai programokat. Szándékukat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon jelzik a csoportvezető nevelőjük felé. A hazautazási szándékot a nevelő bevezeti a kollégiumi ellenőrzőbe. 2. Ezen módon és formanyomtatványon kell bejelenteni a hétvégén, illetve tanítás nélküli munkanapokon a kollégiumban maradás szándékát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az intézmény a kollégistát úgy tekinti, mintha hazautazott volna, érte felelősséget vállalni nem tud. 3. Tanítási időben csak engedéllyel lehet hazautazni. A szülő előzetes írásbeli (méltányolható esetben telefonos) kérése alapján engedélyezheti csak a csoportvezető nevelő az a) pont szerint a hazautazást. 4. A szülő aláírással igazolja a kollégista otthon tartózkodását. 5. A tanítás nélküli munkanapokról a gimnáziumi munkaterv tájékoztatja a csoportnevelőket. Az intézményben maradó kollégistákra ilyenkor is a házirend szabályai vonatkoznak, részükre a nevelőtanár felügyelet ilyenkor is biztosított. 6. Kimenőre a kollégista csak engedéllyel mehet. A kollégiumi kimenő 16 óráig szól, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet. Állandó eseti kimenő szülői, tanári írásos (rendkívüli esetben telefonos) kikérővel történik. Egy héten két alkalommal kérhető kimenő, az azt meghaladó mérlegelés alapját képezi (iskolai rendezvények).
15 7. A kimenő, illetve az engedély nélküli távolmaradás ideje alatt tanúsított jogellenes magatartásért (amennyiben az intézmény tudomására jut), a kollégista felelősségre vonható. 8. A hétvégi hazautazásoknak minősülő eltávozást a kollégium ideiglenesen megtilthatja, ha azt a tanulóra nézve veszélyesnek ítéli meg (közlekedési sztrájk, rendőrségi intézkedés, gyámhatósági kérés, rossz időjárási viszonyok, 40 fokos láz, járvány).
III.
A kollégium által biztosított étkezés, térítési díjak
1. Alanyi jogon mindenki a fenntartó rendelkezései alapján megállapított költséget fizeti. 2. A 3 vagy annál több gyermeket eltartók, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, valamint az országos rehabilitációs és szakértői bizottság szakvéleménye alapján tartósan beteg gyermeket eltartók jogosultak az étkezési díj 50%-os mérséklésére. A jogosultságot a kollégistának a beiratkozásnál kell igazolnia a megfelelő dokumentumokkal. 3. Az étkezés megrendelésével és az étkezési díj befizetésével kapcsolatos időpontok havonta előre meghatározottak és minden hirdetményben helyet kapnak (faliújság). 4. Indokolt esetben 1 munkanappal előtte, reggel 8 óráig lehet az étkezési megrendelést módosítani. 5. Indokolt esetben – betegség, igazolt távolmaradás – le lehet mondani az adott időszak étkezési megrendelését a gazdasági hivatalban. A vacsora lemondása 1 nappal a távolmaradás előtt történjen. A lemondás esetén a visszajáró összeg a következő hónapi díjba kerül beszámításra, illetve a kollégiumi jogviszony megszűnése esetén visszafizetésre kerül. 6. Az étkezési díjat a megadott napokon, általában a hónap utolsó hetének hétfőjén, legfeljebb kedden 14 óráig lehet befizetni. 7. Távollét esetén a szülő köteles gondoskodni az étkezés befizetéséről.
IV.
A magánlakáshoz való jog
1. A diákoknak címzett, a kollégium címére érkező leveleket és egyéb küldeményeket a portán – szükség esetén aláírás ellenében – lehet átvenni. 2. A kollégistának jogviszonya alatt a számára kijelölt lakószoba az otthona, melyet szobatársával közösen használ. A szobaajtóhoz és szekrényhez beköltözéskor kulcsot kapnak, melyet a kiköltözésig maguknál tartanak. 3. A nevelő ellenőrzési és felügyeleti céllal bemehet, de a személyes holmikba, illetve a szekrénybe nem tekinthet be. 4. A szobákat a lakók igényeik szerint díszíthetik. 5. Vendéget a bejárati hallban és az ebédlőben lehet fogadni, időtartama maximum 45 perc. Rendkívüli esetben, nevelőtanári engedéllyel a kollégista szülőjét szobájába felkísérheti. 6. Minden kollégista igénybe veheti iskolaidőben az iskolaorvos szolgáltatását, egyéb esetben a háziorvosi rendelést, illetve az ügyeletet.
16 V.
Eszközök, felszerelések behozatala
1. Veszélyes tárgyak - különösen fegyver, illetve fegyvernek minősülő szúró-vágó eszközök, robbanószerek, petárda - behozatala, birtoklása tilos, és fegyelmi vétségnek minősül. 2. A kollégista szabadon behozhatja a tanulói és kollégiumi jogának gyakorlásához – általános gyakorlat szerint – szükséges eszközöket, felszereléseket. A speciális iskolai és kollégiumi eszközök tekintetében bejelentési kötelezettséggel tartozik a csoport nevelője felé. Egyéb elektronikai, illetve műszaki berendezéseket a kollégista csak igazgatói engedéllyel hozhat be. 3. Engedélyt kérni mindig előzetesen, írásban lehet. 4. Az elutasítás indoka lehet, különösen: a. a tanulói és kollégiumi jogok gyakorlásában való nélkülözhetősége b. tűz- és balesetvédelmi szabályok c. az intézmény infrastrukturális korlátai d. a többi diák jogainak védelme és tisztelete. 5. A behozott tárgyak megőrzéséről mindenkinek magának kell gondoskodnia, az elzárhatóság feltételeit az intézmény biztosítja 6. Az engedélyezett elektromos eszközöket be kell vizsgáltatni az intézmény szakemberével. 7. Az engedély nélkül behozott eszközöket a nevelő elveheti. Ebben az esetben az eszközt biztonságosan elzárja, és a hazautazáskor szolgáltatja vissza a kollégista részére, hogy azt hazavigye. 8. A kollégista személyes tárgyai (mobiltelefon, discman, walkman, fülhallgató) őrzéséről maga köteles gondoskodni. Ezen eszközök szilenciumi, 22 óra utáni, valamint foglalkozások alatti használata nem engedélyezett. Ellenkező esetben a nevelőtanár megtilthatja annak határozott ideig tartó behozatalát (maximum 1 hónap). 9. A nagy értékű (10.000 Ft feletti) ékszerek behozatala külön igazgatói engedélyhez kötött. 10. A kollégium és a tanuló között eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amit a tanuló állított elő. VI.
Helyiség- és területhasználat rendje
1. Az intézmény egyes helyiségeit csak az előzetesen megtartott foglalkozások és szilenciumok előtt és után használhatja a kollégista. 2. Az intézmény egyes eszközeit, felszereléseit önállóan a kollégista csak nevelőtanári engedéllyel használhatja. 3. A kollégiumi könyvtárból önállóan nem vehet ki könyvet a tanuló, csak nevelőtanártól kölcsönözhet könyvtári naplón keresztül. Nevelőtanári engedéllyel a tanulásához szükséges kézikönyveket szilencium alatt is használhatja. 4. A 32-es szoba csak tanulásra, tanári engedéllyel használható. A 32-es helyiség és a könyvtár kulcsát a nevelőtanárok engedélyével lehet elkérni a portán. 5. A számítógép használatát a nevelőtanárok ellenőrzik. Szilencium alatt nem vehető igénybe a számítógéppark. A tanulók számára tiltott internetes oldalak olvasóitól a géphasználat joga megvonható. 6. A fiúk nem mehetnek be a lányok szobáiba, illetve azok előterébe és nem mehetnek föl a második emeletre. A lányok nem mehetnek be a fiúk szobáiba, illetve azok előterébe.
17 7. Az intézmény ajtói állandóan zárva vannak. Azok nyitása személyes kérésre történik. Portaszolgálat reggel 7-től este 21 óráig tart, más időpontban az éjszakás nevelő nyitja az ajtókat. 8. A kollégium megteremti a szobaajtók, valamint a szekrényajtók zárhatóságát, melyek zárásáról saját anyagi érdekükben maguk a tanulók gondoskodnak. 9. A lakók szobájukat saját maguk folyamatosan rendben tartják és meghatározott beosztás szerint 16 óráig kiürítik a kukát. 10. Reggel, az épületből való távozás előtt a szobaablakot csukják be a tanulók, zárják be szekrényüket, szobaajtójukat. Szekrénykulcsaikat vigyék magukkal, ajtókulcsaikat pedig távozáskor adják le a portán. 11. A kollégiumból történő év végi, illetve az év közbeni végleges kiköltözéskor a kollégistának minden holmiját haza kell vinnie. A kollégiumban maradt tárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget. 12. Élelmiszert a szobák előterében levő hűtőszekrényben tárolhatnak a tanulók. A szobákban az étkezés nem engedélyezett. Uzsonnázni a folyosók végén, illetve az ebédlőben lehet ruhaszalvétán vagy tálcán. 13. Lakóhelyiségükben a falakra a dekorációkat sem felragasztani, sem felszögelni nem lehet. Más, a falat illetve a szoba berendezési tárgyait nem károsító technika alkalmazható. 14. A vizes ruhák, illetve törölközők szobában szárítása nem lehetséges. 15. Lefekvés előtt a tanulók húzzák be a sötétítőfüggönyöket. 16. Az ablakból kihajolni, az ablakpárkányon ülni, arra bármit kipakolni, és ablakon keresztül beszélgetni tilos. Az ablakot csak bukóra szabad kinyitni. 17. A szobákba váltócipővel lehet bemenni. 18. A szobatelefonok, valamint a mobiltelefonok használata csak szilenciumi időn kívül engedélyezett. A portás a külső hívásokat szintén csak szilenciumon kívül, illetve 21 óráig kapcsolja be a szobákba. 19. Az étterem a helyi kollégisták étkezésének színtere (vacsora, uzsonna). 20. A konyha tulajdonát képező evőeszközöket csak helyben lehet használni. 21. Kollégista csak a teakonyhában tartózkodhat (a lenti konyhában nem), melyben kizárólag saját edényét használhatja. 22. A mikrohullámú sütőt mindenki felelősséggel használja, különös tekintettel az e. pontban foglaltakra.
VII.
Károkozási felelősség és kártérítési felelősség
1. Fő szabály szerint minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. 2. Szándékos vagy hanyag károkozás esetén a kollégistának meg kell térítenie az okozott kárt (pl.: távozáskor nem csukta be az ablakot: azt a vihar kivágta; a csapot nyitva felejtette: a víz eláztatta az előteret). 3. Károkozás esetén törekedni kell az eredeti állapot helyreállítására, ide értve a javítást, illetve a pótlás lehetőségét is. 4. Kétség esetén a polgári törvénykönyv szabályai az irányadóak. 5. A kártérítési kötelezettség alól mentesül az intézmény: a. ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, b. ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta
18
VIII.
Záró rendelkezések
1. A házirend személyi hatálya: kiterjed az intézményben elhelyezett diákokra, valamint az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakra. 2. A házirend területi hatálya: kiterjed az intézményi, valamint az intézmény által szervezett külső rendezvényekre, amelyen a tanárok, nevelők ellátják a tanulók felügyeletét, továbbá a hazautazást kivéve minden intézményen kívüli tartózkodásra. 3. A kollégiumi élet fő szervező elve a kollégiumi csoport, élén a csoportnevelővel. 4. A házirend a kihirdetést követően, és visszavonásig érvényes. 5. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A szülők és tanulók a házirendet megtekinthetik, illetve kézhez kaphatják munkanapokon 8-16 óra között az iskolatitkári irodában, illetve a könyvtárban. A házirend megtalálható és elolvasható az intézmény honlapján is. 6. A házirend 1 példányát a kollégiumi beiratkozáskor a tanulónak és szülőjének át kell adni. 7. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 8. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény igazgatójához, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez. 9. Jelen házirend jóváhagyását az intézmény vezetője kezdeményezi a fenntartó szervnél. 10. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követően a nevelőtestület tagjain keresztül gondoskodik. A házirend felülvizsgálata: Jelen házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat, az iskolaszék és a kisebbségi önkormányzat egyetértésével, a tantestület elfogadó határozatával született. A házirend hatályba lépése: Jelen Házirend a fenntartó jóváhagyásának dátumával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Házirend hatályba lépésével érvényét veszti az előző, 2009. január 28-án jóváhagyott Házirend.
19
Elfogadó határozat A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§ (3) bekezdése értelmében a házirend módosításához az iskolaszék, a Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, a gimnáziumi és kollégiumi diákönkormányzat egyetértését beszereztük. A törvényben biztosított jogunknál fogva a Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium módosított házirendjét elfogadjuk. Budapest, 2010. február 24. A nevelőtestület nevében: ……………………………. a nevelőtestület képviselője
Egyetértés A közoktatásról módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított joguknál fogva kijelentjük, hogy a Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium módosított házirendjének tartalmával egyetértünk. Budapest, 2010. február 24. Az iskolaszék nevében: ………………………………. az iskolaszék szülői képviselője
Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64. § (3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium módosított házirendjének tartalmával egyetértünk. Budapest, 2010. február 23. A diákönkormányzat nevében: ……………………………………….. gimnáziumi diák-önkormányzati elnök
…………………………………………. kollégiumi diák-önkormányzati elnök
20
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium módosított házirendjének tartalmával egyetértünk. Budapest, 2010.
A Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat nevében:
………………………………. elnök
21
A fenntartó jóváhagyása
A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium (1203 Budapest, Serény utca 1.) nevelőtestület által elfogadott Házirendjét A Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága ………………………………………… számú határozatával ……………………………………………….. napján jóváhagyta. A felülvizsgált és jóváhagyott Házirend a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága határozatának dátumával lép hatályba, s ezáltal érvényét veszti az előző, 2009. január 28-án jóváhagyott Házirend.
