A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években -

14.01.2013

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség

A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a ’90es években Közmenedzsment 2013 Január 10 Gál Márk PhD. Közigazgatási tanszék

Babes-Bolyai Tudományegyetem

A Német menedzsment reformok Nagy Brittania – reformfolyamatok: a politikusok kezdeményezték és „felülrőllefelé” vezették be; A Német reformfolyamat: a vezető köztisztviselők kezdeményezték, a közigazgatás helyi szintjein („alulrólfelfelé” irányuló forradalom)

1

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem A Német menedzsment reformok

Változtatások a vezetési irányítási folyamatokban – új irányítási modellnek (Neue Steuerungsmodell) neveztek A modell legfőbb jellemzői:  eredmény orientált költségvetés készítése;  a közigazgatási termékek költség kalkulációja;  kereskedelmi számvitel bevezetése;  decentralizált erőforrás felhasználási elszámoltathatóság;


A Német menedzsment reformok A modell legfőbb jellemzői:  indikátorok meghatározása minőségi sztenderdek számára;  vevő orientáltság;  külső erőforrás bevonás, kiszerződés és privatizáció;  nyitottság a verseny irányába;

2

14.01.2013


Eltérés Németország nyugati – keleti része között (NSZK és NDK): NDK – a közszektor átalakítása-modernizálása függött az alapvető állami funkciók átalakításától, amely átmenetet jelentett: a teljességre törekvő tervező funkciótól a piacgazdasági keretmeghatározókiegyensúlyozó funkció felé, a politikai káderigazgatási rendszertől a szakképzettségen nyugvó köztisztviselői állomány felé,


az államhatalom központosításától a hatalmi ágak horizontális és vertikális elválasztása felé, és a pártirányítás elvétől a jogszerű, jogkövető köztisztviselői magatartás felé; A helyi közigazgatás átalakításának FŐ oka: a finanszírozási kényszerek => az egykori NSZK-ban a helyi önkormányzatok új irányítási modell kialakítását kezdték meg; => az egykori NDK-ban a hagyományos weberi közigazgatást hozták létre helyi szinten -

3

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem A Német menedzsment reformok Nyugaton a modernizációs nyomás a helyi közigazgatás szintjéről indult => szövetségi államokon keresztül => a központi államszervezet irányába Németo. újraegyesítése volt napirenden – ezt „felülrőllefelé” közelítéssel kellett megvalósítani. = Dualitás – „felülről-lefelé” (top-down) közelítés központi szinten párhuzamosan működött az „alulról-felfelé” (bottom-up) közelítéssel az egykori NSZK helyi önkormányzataiban.


2.1. A Német reformfolyamatok jellegzetességei fenntartási-megőrzési modernizációs típusba tartoznak (semmint a piacosításiminimalizálási típus);  fokozatosság – az intézményi keretek állandó rugalmassága (az alapokat átható változások helyett);  saját rendszerük javítására törekszenek (kevésbé más országok menedzsment innovációinak átvételére); 

4

14.01.2013


2.1. A Német reformfolyamatok jellegzetességei Kivétel: a helyi közigazgatási szint (csak a kiindulópontban); „Helyi Önkormányzati Ügynökség a Közigazgatási Eljárások Egyszerűsítésére” kezdeményezte a menedzsment reformokat: „új irányítási modell” melynek további jellegzetességei:


2.1. A Német reformfolyamatok jellegzetességei 

 



a politika és a közigazgatás felelősségének egyértelmű elválasztása, a szerződéses menedzsment rendszere, integrált osztályok a közigazgatásban, az output orientáció hangsúlyozása;

5

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.1. A Német reformfolyamatok jellegzetességei Menedzsment reformok indítéka: növekvő elégedetlenség (közszolgáltatások gyorsasága, pontossága, minősége) az állampolgárok részéről, a politikusok sőt a köztisztviselők is érezték Kezdettől fogva elutasították a neoliberális elképzeléseket (az állami tevékenységek és szolgáltatások redukálása). Javítani kell a közszektor irányítási mechanizmusait és a közigazgatás belső szervezeti rendszerét!

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.1. A Német reformfolyamatok jellegzetességei

Max Weber modelljének bírálása – alapvető hiányosságok azonosítása:  hatékonysági hiányosság, amelyet az állandó és hatékony eszközfelhasználásra történő ösztönzés korlátai okoznak,  stratégiai hiányosságok, amelyet a világos, középtávú fejlesztési célok és prioritások meghatározásának elmulasztása okoz,  vezetési-szervezési hiányosság, amelyet a teljesítményjavításra, a strukturális alkalmazkodásra, az erőforrások tartalékolásának hiánya okoz;  attraktivitási hiányosság, amely a közszektor csökkenő vonzerejében nyilvánul meg az elkötelezett és teljesítő képes köztisztviselők irányába;

6

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.1. A Német reformfolyamatok jellegzetességei

Max Weber modelljének bírálása – alapvető hiányosságok azonosítása:  legitimitási hiányosság, amely megnyilvánult abban, hogy: képtelenek voltak bizonyítani, hogy a közszolgáltatások „megérik az értük adott pénzt”, a közszolgáltatások minőségét, célorientáltságának pontosságát és hatékonyságát nem mérték folyamatosan, és mindennek következménye a nyilvánosság előtti elismertség hanyatlása volt;


2.2. Az új közigazgatási modell lényege bürokratikus és központosított irányítás

eredményorientált és decentralizált irányítás

Irányítás inputokon keresztül (szabályok, erőforrások)

Cél- és eredményorientált irányítás (termékirányítás)

Állandó beavatkozás a mindennapi hivatali munkába

Távolsági irányítás, célokon keresztüli irányítás

A közigazgatási folyamatok belső követelményeire történő orientáció

Állampolgári és fogyasztói orientáció

Elzárkózás a piaci nyomás elől természetes és mesterséges monopóliumok

Piaci orientáció és verseny

7

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.2. Az új közigazgatási modell lényege FŐ következtetés: a német menedzseri reformok az angolszászhoz hasonlóan radikális változásokat eredményeztek; egyenértékű reformpályák! ELTÉRÉS: - az angolszász országok: a menedzsment reformokat külső menedzsment tanácsadók és politikai agytrösztök javasolták; - Németo.-ban: a mozgalom a helyi köztisztviselők kezdeményezése volt;


2.3. Az új közigazgatási modell kritériumai Három lényegi kritérium:  vállalkozásszerű, decentralizált vezetési- és szervezési struktúra felépítése;  a kimeneti irányítás (output control), olyan eszközrendszer amely teljesítményorientáltan irányítja a közigazgatást;  az új struktúra aktivizálása versennyel és fogyasztóorientáltsággal;

8

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.3. Az új közigazgatási modell kritériumai A fő prioritások tartalma: A decentralizált vezetési-szervezési struktúra esetében a következő eszközök azonosíthatóak: a szerződés menedzsment és a feladatkörök világos elhatárolása; a szervezet felelősségi köreinek decentralizálása – ide kapcsolódik a köztisztviselő személyes felelőssége az eredményért; a központi irányítási és kontrolling szemléletű ellenőrzés területén szükséges előfeltétel, hogy az ily módon autonomizált és önirányító szakterületek ne legyenek teljesen önállóak;

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.3. Az új közigazgatási modell kritériumai A fő prioritások tartalma: Az output irányítás mozzanatai: a termékorientáció – a hatékony szervezetirányításnak nem az inputokra (forrásokra), hanem a teljesítmény oldalra (kimeneti oldalra) kell összpontosítani; a számvitel – a mindennapi tevékenységeket a termékre és a teljesítményre irányítja azzal, hogy a költségvetés tervezését és végrehajtását a közintézményi termékre összepontosítja; minőségmenedzsment – tartalmazza az állampolgárok, a szolgáltatások (termékek) vevőinek rendszerbe foglalt elvárásait és a megvalósításukhoz szükséges szervezeti eszközöket;

9

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.3. Az új közigazgatási modell kritériumai A fő prioritások tartalma: A új szervezeti struktúrák és irányítási eszközök – verseny által való mozgásba hozásának mozzanatai: a teljesítmények összehasonlítása – a szolgáltatások monopoljellege miatt olyan „verseny pótlékokat” vezetnek be, amelyek az egyes helyi közintézmények között a teljesítményeket összehasonlítják; pályáztatások, piaci tesztek és outsourcing – figyelembe veszik az ajánlatok stratégiai előnyeit, visszavehetőségét és irányíthatóságát is;


2.4. A központi kormányzat modernizációja 1999 December 1 – a szociáldemokrata kormány a közintézményi menedzsment reformját is magába foglaló modernizációs programot fogadott el; A program három fő részre tagolódik:

10

14.01.2013


2.4. A központi kormányzat modernizációja 1)

-

A központi cél a felhatalmazó – lehetőséget biztosító államiság kialakítása. Fő mozzanatai: a felelősség újfajta megosztása; a felelős közszolgáltatások; a közintézmények diverzifikálása; a hatékony közigazgatás;

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja 2) A program. Ennek mozzanatai: - az eredményesség erősítése és a törvényhozási felelősség tiszteletben tartása, együttműködés kibontakoztatása egyrészt a közigazgatás különböző szintjei között, másrészt a magánszektorral, versenyképes, költség-hatékony és átlátható igazgatási rendszer kiépítése, a személyi állomány magas szintű motivációja;

11

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja 3) A megvalósítás strukturális feltételei: az államtitkárok bizottságának feladatai – kihangsúlyozva a belügyminisztérium államtitkárának feladatait, amely egyrészt magába foglalja a minisztériumok közötti koordinációt, másrészt a különböző hatóságok és a közvélemény informálását a program megvalósításáról harmadrészt a kormány informálását és az egyes szövetségi államokkal történő együttműködést

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja A német központi kormányzat 1999 óta megkezdődött modernizálásában, a következő alapirányokban megy végbe elmozdulás: az igazgatási államtól a konzultatív-felhatalmazó államiság felé, az expanziós államtól a cselekvésre ösztönző államiság felé, a hatósági irányítástól a szolgáltatások nyújtása felé;

12

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja A hagyományos igazgatási állam ellehetetlenülését külső és belső tényezők együttesen okozták. Az államok külső szuverenitását korlátozzák: a nemzetek feletti politikai intézmények és a gazdasági élet nemzetköziesedése. Belülről pedig az állam hierarchikus túlszervezettségét: a társadalmi részrendszerek szervezettsége és differenciáltsága valamint a különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítő képességének erősödése és elvárásainak differenciálódása kérdőjelezi meg.


2.4. A központi kormányzat modernizációja Az új felhatalmazó-tárgyaló államiság kialakításának döntő előfeltétele az állam és a társadalom közötti hierarchikus kapcsolatok leépítése. együttműködő és egymás mellett létező formális és informális kommunikációs rendszerek kialakítása; „negatív koordináció” kiépítése, amelyben az anticipált ellenállást, a vétó pozíciókat tiszteletben tartják

13

14.01.2013

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja A felhatalmazó-tárgyaló államiság kettős pilléren nyugszik: - a dehierarchizált államiságon, - a társadalmi alrendszerek és csoportok önszervező képességén az igazgatási folyamatok közpolitikai folyamatok alakját öltik + az igazgatási-szolgáltatási feladatokat intézményi hálózatok (Policy Networks) határozzák meg és valósítják meg!

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja A közpolitikai hálózatok komplex képződmények, azonban mindig strukturáltak. A hálózatok működésének kettős követelménye: - a törvények és az intézményes szabályok betartása, - funkcionális szemléletben az eredményorientáltságra irányuló törekvések kölcsönös elismerése és orientálása a hálózaton belül Az új típusú államiság lényegi funkciója a társadalmi csoportok és a köztisztviselők aktivizálása.

14

14.01.2013


2.4. A központi kormányzat modernizációja A társadalmi csoportokat ösztönzi, a köztisztviselőktől pedig igényli azt, hogy saját erejük és képességeik alapján a problémák megoldására törekedjenek. Ebben az értelemben a kormányzás = a társadalmi, a politikai és az igazgatási tevékenységeket, melyek a gazdaságitársadalmi folyamatok orientálására irányulnak, az állam ösztönzi, irányítja, ellenőrzi és menedzseli.

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2.4. A központi kormányzat modernizációja A szolgáltatás-, a teljesítmény- és a vállalkozásszerű közintézményi működést egyeztették a demokratikus legitimáció, a jogállamiság és a szociális államiság követelményeivel. Az állam tekintély maradt, DE már nem kormányoz tekintélyelvi alapon. A szolgáltató államiság egyfelől több hatékonyságot és eredményességet követel, DE másfelől megköveteli a közfeladatok állampolgár központú és partnerségi viszonyokon alapuló ellátását. Hasonló modernizációs pálya: Franciaország, Belgium, Olaszország.

15

A Német menedzsment reformok és a közigazgatási modernizáció a 90- es években -

Recommend Documents