Munkaügyi Központja
A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében 2011. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi és megyei szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2011. január 5. és január 24. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a 2010. december 31-jei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői a Tolna megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2010 IV. negyedévében Tolna megyében 87,5 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7%-os emelkedést jelent, amelynek egyedüli oka a közfoglalkoztatás bővülése. A munkanélküliek száma 2010. IV. negyedévének átlagában 7 ezer fő volt, egy év alatt 11,4%-kal csökkent. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 1,3%-ponttal 49%-ra, az aktivitási ráta 0,8%-ponttal 52,9%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató elmaradt az országos átlagtól.) Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 7,4%-ot tett ki, ami kereken 1%ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Tolna megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2010 I-III negyedévében átlagosan 45 ezren álltak alkalmazásban, ez 3,5%-kal (1526 fővel) több az egy évvel korábbinál.
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Telefon: (36 74) 505-672 Fax: (36 74) 505-690 E-mail:
[email protected] Honlap: kozig.tolnamegye.hu
Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében1 Megnevezés
2009.
Népesség számaa) (ezer fő) Aktív korú (15-74 éves) lakosság számab) (ezer fő) Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) Inaktívak száma b) (ezer fő)
2010.
2009.
2010.
a megye népességének %-ában – –
235,9
233,6
180,4
178,5
78,1
78,1
93,9 86,0 7,9 43,5 86,5
94,5 87,5 7,0 45,0 84,0
39,8 36,5 3,3 18,4 36,7
40,5 37,5 3,0 19,3 36,0
A különböző gazdasági ágak létszámindexei jelentősen differenciáltak voltak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nemzetgazdasági ágak szerint bontott adatok egy része az előző év azonos időszakával nem hasonlítható össze, mert – a 2008-as TEÁOR-ra való átállással összefüggésben – sok munkáltató „ágazatot váltott”, különösen nagy mozgás volt tapasztalható pl. a költségvetési szférában és az új osztályozás során bevezetett ágak (pl. Adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenység) vonatkozásában. Tolna megyében 2010. I-III. negyedévben a versenyszférában alkalmazásban állók száma gyakorlatilag stagnált (0,7%-kal csökkent) az előző év azonos időszakához képest, a költségvetési szférában viszont 5,7%-os emelkedés következett be. Ez esetben kizárólag a közfoglalkoztatás (közcélú munkák és országos közmunkaprogramok) bővülése növelte a költségvetési szféra létszámát. A legnagyobb súlyú feldolgozóipar alkalmazottainak száma 7,4%-kal kevesebb volt a bázis időszakhoz képest, a mezőgazdaságban 8,1%-os, a szállítás, raktározás esetében 7,7%-os, az építőipar területén 5,3%-os csökkenés következett be 2010. I-III negyedévének átlagában. Ezzel párhuzamosan a kereskedelem, gépjárműjavítás területén (4,5%-kal), a szálláshely-szolgáltatás területén (16,6%-kal) emelkedett a létszám. Az alkalmazásban állók 88,5%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták. E körben kis mértékben (1,3%-kal), a részmunkaidősök esetében viszont jelentősen, 24,4%-kal emelkedett a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 2010. szeptember végén 36,6 ezer tolna megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5%-kal (379) bővült, a társas vállalkozásoké 1%-kal (84) nőtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma 34 046, a nonprofit szervezeteké 2096, a költségvetési szerveké 425 volt. A vállalkozásokon belül 24,2%-ot tettek ki a társas, 75,8%-ot pedig az egyéni vállalkozások.
1
a) 2009, ill. 2010. január 1-jén. – b) IV. negyedéves adatok-KSH stadat táblákból. – c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I-III.negyedéves adatai.
2
A regisztrált társas vállalkozások fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavítás (22%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%), az ingatlanügyletek és az építőipar (12-12%), a feldolgozóipar (11%), valamint a mezőgazdaság (5%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is. 2010. évben havonta átlagosan 15.135 álláskereső szerepelt a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. Ez a létszám az előző évi átlagnál 43 fővel (0,3%-kal) kevesebb volt. Tolna megyében 2010-ben átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 14,7%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, ez 0,5%-ponttal kedvezőbb a 2009. évi átlagnál. A megyei arányszám az országos rátát 1,4%-ponttal haladta meg. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényező a legmagasabb iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a Tolna megye területén nyilvántartott álláskeresők átlagosan 43,1%-a (6520 fő) legfeljebb 8 osztályt végzett. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32,6%-os volt, 20,2% középiskolában szerzett érettségit, felsőfokú végzettséggel pedig 4% keresett munkát. A 2009. évi átlagos állománnyal egybevetve megállapítható, hogy 0,5%-ponttal csökkent a legfeljebb általános iskolát befejezettek aránya, és 0,7%-ponttal a szakmunkás végzettségűeké, ezzel párhuzamosan 0,6-0,6%-ponttal emelkedett az érettségivel rendelkezők és a diplomások aránya. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 10,3%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk 1562 főt tett ki, ami csupán 39 fővel (0,3%-kal) volt magasabb az előző év azonos időszakinál. Az álláskeresők 26,8%-a (4054 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi Tolna megye kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét. Tolna megyében 2010 év átlagában a munkáltatók összesen 6,6 ezer főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a megyében működő munkaügyi kirendeltségeken, ez a 2009. azonos időszakihoz képest 3,7%-os emelkedést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan 550 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek, az előző évi 531-gyel szemben. Az új ajánlatok többsége, 62,6%-a (4138) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak 2357 álláshely (35,7%) volt betölthető. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását az ajánlatok mindössze 1,7%-a (112 álláshely) célozta. A támogatott álláshelyek 66,2%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 25,9%-os volt a bértámogatás, 7,9%-os pedig a többi támogatott állás aránya.
3
A felmérés eredményei A 2011. I. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 303 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 30 és 100 között mozgott. A megkeresett szervezetek 98,3%-a, mintegy 298 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 295 kérdőív volt feldolgozható. A 295 munkáltató 2010. december végén 19,8 ezer főt foglalkoztatott, ez 1,7%-kal több a 2010. IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében 2010. január-szeptemberében az alkalmazásban állók átlagos száma 45 ezer fő volt, így ez 44%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 295 gazdasági szervezet a 2010. szeptember végén regisztrált2 36,6 ezer gazdasági szervezet 0,8%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (107 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (66 cég), az építőipar (30 cég) és a mezőgazdaság (19 cég) területéről. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (29 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (18 cég), valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (18 cég), az élelmiszergyártásnak (14 cég) és a gépiparnak (15 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 34,4%-át a feldolgozóipar adta, a humán-egészségügyi, szociális ellátás a felmérésben szereplő foglalkoztatottak létszámának 13,8%-át, a villamosenergia, gáz és gőzellátás 13,3%-át szolgáltatta. Jelentősebb foglalkoztatóként említhető még a kereskedelem, gépjárműjavítás (12,7%) és a mezőgazdaság (6%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve (lásd túloldali táblázat) elmondható, hogy a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az egyéb szolgáltatás és a szállítás, raktározás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágazatban felmérésünk szerint több foglalkoztatott dolgozik, mint a KSH intézményi statisztikája szerint. Ennek oka talán abban rejlik, hogy a mi adatgyűjtésünk 2010.december 31.-ei időpontra vonatkozik, a KSH alkalmazásban állókra vonatkozó adata pedig a 2010. január-szeptemberi időszak átlagos létszámát mutatja, így hogyha az utolsó negyedévben pl. az Atomerőmű létszámot bővített, az az I-III. negyedéves adatokban még nem jelent meg. A mezőgazdaság, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ágazat és a humán-egészségügyi, szociális ágazat reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a művészet, szórakoztatás, szabadidő, az ingatlanügyletek, az információ, kommunikáció és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben.
2
Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató
4
A 2011. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Tolna megye összesen:
Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatotta k száma (fő)
Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2010. I-III. negyedév
Reprezentáció s arány (%)
1169
2858
40,9
0 6805
29 9043
0,0 75,3
2633
2496
105,5
371
880
42,2
651 2515 648 175 11 35 8
2699 3981 1271 1080 446 374 400
24,1 63,2 51,0 16,2 2,5 9,4 2,0
174
551
31,6
886
2742
32,3
109
3714
2,9
759
5270
14,4
2728
6433
42,4
2 129
487 235
0,4 54,9
19808
44987
44,0
A megyei mintával érintett létszám kétharmada Szekszárd és Paks térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 93, illetve 111 fő volt, míg legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 32 főt tett ki. Vállalati méret szerint tekintve a megkérdezett cégeknél dolgozók 41%-a nagy, 40%-a közepes, 16%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban.
5
A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Vállalati létszámnagyság-kategória Nemzetgazdasági ág
Mikro (0-9 fő)
Kis (10-49 fő)
Közép (50-249 fő)
Nagy (249 fő felett) db %
Összesen =100%
db
%
db
%
db
%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
1
0,3
9
3,1
8
2,7
1
0,3
19
Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékeny Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev.
26
8,8
45
15,3
30
10,2
6
2,0
107
0 13 24 4 5 3 0 1 4 3 1
0,0 4,4 8,1 1,4 1,7 1,0 0,0 0,3 1,4 1,0 0,3
1 14 31 4 7 0 1 0 3 2 0
0,3 4,7 10,5 1,4 2,4 0,0 0,3 0,0 1,0 0,7 0,0
3 3 10 0 0 0 0 0 1 1 1
1,0 1,0 3,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,3 0,3
0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0
0,0 0,0 0,3 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0
4 30 66 9 12 3 1 1 8 7 2
Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt.
0
0,0
0
0,0
6
2,0
0
0,0
6
Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás Összesen
0 1 2 0 88
0,0 0,3 0,7 0,0 29,8
1 0 3 0 124
0,3 0,0 1,0 0,0 42,0
6 0 0 0 70
2,0 0,0 0,0 0,0 23,7
2 0 0 0 13
0,7 0,0 0,0 0,0 4,4
9 1 5 0 295
4
1,4
7
2,4
3
1,0
0
0,0
14
1
0,3
7
2,4
8
2,7
2
0,7
18
3
1,0
9
3,1
1
0,3
0
0,0
13
0
0,0
6
2,0
0
0,0
0
0,0
6
10
3,4
10
3,4
7
2,4
2
0,7
29
1
0,3
1
0,3
2
0,7
1
0,3
5
2
0,7
0
0,0
6
2,0
0
0,0
8
2 1 2
0,7 0,3 0,7
2 1 2
0,7 0,3 0,7
0 0 3
0,0 0,0 1,0
0 1 0
0,0 0,3 0,0
4 3 7
0
0,0
3
1,0
1
0,3
1
0,3
5
Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva.
6
A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és – csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás Csökkenő Stagnáló Növekedő Válaszadók száma
3 hónap múlva Db % 25 8,5 187 63,4 83 28,1 295 100,0
12 hónap múlva db % 41 13,9 163 55,3 91 30,8 295 100,0
A megszólított cégek 63,4%-a 3 hónap múlva is, 55,3%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésről 3 hónap távlatában a megkérdezettek 8,5%-a, 12 hónapos időtávban 13,9%-a számolt be. A bővíteni szándékozók aránya mindkét időintervallumra vonatkozóan 30% körül mozgott. 2010 IV. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák – mint már megszokhattuk – másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2010 IV. negyedévében) 1057-en léptek be új munkavállalóként és 918 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 517 fővel növekedett a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben az októberben lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra – tehát 2010 IV. negyedévére – a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, mintegy 437 belépést és 365 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett – 1 munkáltatóval és 327-tel több foglalkoztatottal bíró, de zömében a mostanival megegyező cégekből álló – munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, 2011. első negyedévének végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 462 fős növekedésére számít a 2010. december 31-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 728 új belépés mellett 266 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámadatai a 2011. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál kirendeltségenként 9000 8000
Létszám (fő)
7000 6000 5000
aktuális létszám: 2010. dec. 31. várható létszám 3 hónap múlva várható létszám egy év múlva
4000 3000 2000 1000 0 Bonyhád
Dombóvár
Paks
7
Szekszárd
Tamási
A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a legnagyobb létszámnövekedés a feldolgozóiparban (+209 fő) a mezőgazdaságban (+135 fő) és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban (+80 fő) várható, a többi ágazatra a stagnálás lesz leginkább jellemző. A feldolgozóiparon belül az egyéb feldolgozóipar (játékgyártás, bútorgyártás) (+48 fő), az élelmiszeripar (+47 fő), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (+35 fő), a fémalapanyag gyártás, fémfeldolgozás (+34 fő) és a textília, ruházat gyártása (32 fő) ágazatokban számítanak említésre méltó létszámemelkedésre. A foglalkoztatottak létszámának említésre méltó csökkenését kizárólag a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás területéről prognosztizáltak 28 fős nagyságrendben.
A három hónapos előrejelzés szerint valamennyi kirendeltségi körzetben emelkedni fog a foglalkoztak létszáma. A megyei átlagot (+2,3%) meghaladó mértékű növekedés Tamási (+5,6%) és Bonyhád (+4%) térségben várható, Dombóvár körzetében 1,9%-kal, Tamási környékén 1,6%-kal, Paks körzetében pedig 1%-kal bővül 3 hónap távlatában a foglalkoztatottak száma a becslések szerint. A kis s a nagyméretű szervezetek létszáma március végén is várhatóan a megkérdezéskori szinten marad, ugyanakkor a közepes cégeké 4,4%-kal, a legfeljebb 9 fős mikro-vállalkozásoké 5,6%-kal (ez mindössze 28 főt jelent) bővül. A 12 hónapos előrejelzés alapján, megyei szinten 2%-kal (402 fővel) emelkedik a megkeresett cégeknél foglalkoztatottak száma. A kirendeltségi értékek közül legjelentősebb a dombóvári 6,3%-os, a bonyhádi 4,6%-os és a szekszárdi 3,2%-os emelkedés, ugyanakkor Paks körzetében stagnálásra, Tamási térségében 1,6%-os csökkenésre számítanak az elkövetkező egy évben.
8
Létszámnagyság alapján 12 hónap távlatában, valamennyi méretkategóriában kismértékű létszámnövekedést prognosztizáltak a megszólított munkáltatók. A mikro-cégek 3,8%-os (19 fős), a közepes méretűek 3,4%-os növekedést jeleztek előre, a kis és nagyméretű vállalkozások 1%-körüli létszámbővülést valószínűsítenek az elkövetkező egy év vonatkozásában.
Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 728 belépés és 266 kilépés 462 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a 2011. első negyedév folyamán belépők 55%-a (402 fő), a kilépők 60%-a (159 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 főnél nagyobb felvétel a könnyűipari foglalkozásúak (53 fő), az élelmiszeripari foglalkozásúak (50 fő), a vas- és fémipari foglalkozásúak (38 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (34 fő), az építőipari foglalkozásúak és a nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozásúak (23 fő) köréből várható. 20 főt meghaladó kilépésre – a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül csupán a könnyűipari foglalkozásúak (-24 fő) esetében lehet számítani. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a legnagyobb mértékben az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozásúak létszáma növekedhet, 99 fővel.
9
A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 4 számjegyű csoportokban (20 fő felett)
szabó, varrónő, modellkészítő mezőgazdasági-, erdőgazdasági gépvezetők húsfeldolgozó
1
gyártósori összeszerelő egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozás 0
50
100
150
Változás (fő)
Ezen kívül gyártósori összeszerelők (+69 fő), húsfeldolgozók (47 fő), mezőgazdasági és erdőgazdasági gépvezetők (+22 fő), szabó, varrónők számíthatnak felvételre (+18 fő). Említésre méltó – 20 főt meghaladó – csökkenési várakozást a felmérés adatai nem mutatnak. Szekszárd, 2011.02. 28.
Készítette:
Bartha Viktória
Jóváhagyta: Keller Anikó mb.igazgató
10
Melléklet A 2011. évi I. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint
13 14 21 22 23 24 25 29 31 32 33 36 39 41 42 51 52 53 61 62 71 72 73 74 75 76 81 83 91 92
Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 14 Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői 1 Műszaki és természettudományi foglalkozások 6 Egészségügyi - egyetemi, főiskolai képzettséghez 1 kapcsolódó foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások 1 Szakképzett pedagógusok 2 Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás 5 Egyéb magasan képzett ügyintézők 2 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 8 Egészségügyi foglalkozások 3 Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások 2 Gazdasági, pénzügyi ügyintézők 17 Egyéb ügyintézők 3 Irodai jellegű foglalkozások 19 Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5 Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 34 Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 1 Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 23 Mezőgazdasági foglalkozások 5 Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 2 Bányászati foglalkozások 1 Élelmiszeripari foglalkozások 50 Könnyűipari foglalkozások 53 Vas- és fémipari foglalkozások 38 Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 2 laboránsok Építőipari foglalkozások 28 Feldolgozóipari gépek kezelői 122 Mobil gépek kezelői 42 Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások 134 Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási 104 foglalkozások Összesen: 728
11
Kilépő -5 -1 -2
(fő) Egyenleg 9 0 4
-1
0
0 -2 -2 -2 -6 -2 -1 -4 0 -1 -2 -15 0 -5 -2 0 0 -2 -24 -17
1 0 3 0 2 1 1 13 3 18 3 19 1 18 3 2 1 48 29 21
0
2
-11 -18 -3 -138
17 104 39 -4
0
104
-266
462
Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba:
gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és
gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).
A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység:
amely pénzjövedelmet eredményez, vagy
amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg
amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek
amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is.
12
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);
aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;
rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak:
a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;
az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.
13
2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt. 2005. november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.)
14
